Az esz ter go mi saj tó tör tén ete ke zd ete kt ől na pj ain

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az esz ter go mi saj tó tör tén ete ke zd ete kt ől na pj ain"

Átírás

1 Az esz ter go mi saj tó tör tén ete ke zd ete kt ől na pj ain

2 k A város története a helyi sajtó tükrében irta Muzslai Zsitva Ágnes I.Esztergomi közéleti lapok II.Esztergomi katolikus egyházi lapok III.Esztergomi időszaki kiadványok, évkönyvek Szerkesztők életrajza Bevezetés A nyomdászat rövid története hazánkban és Esztergomban

3 Igen gazdag múltra tekint vissza az esztergomi kiadású sajtó története. A város államalapításunk idején egyszerre volt királyi székhely és érseki székhely. Az évszázadok során királyi székhelyi szerepe megszünt, azonban a város megmaradt a katolikus egyház prímás-érseki székhelyeként, amely meghatározó volt a város társadalmi életére, fejlődésére. Esztergom Mátyás király idején a ált a legközelett ahhoz, hogy saját nyomdája legyen, ha ez nem is valósult meg Vitéz János esztergomi érsek könyvtárában a korabeli könyvművészet remekei megtalálhatók voltak. Azonban a nyomtatott betű elterjedését a százötven éves török uralom lehetetlenné tette.a török megszállás elől az esztergomi érsekség és a káptalan Nagyszombatba költözött és 277 éven át nem lakott prímás Esztergomban. A városban szinte megszűnt a szellemi élet, hiszen sem főiskolája, sem nyomdája nem volt, az emberek számára csupán az inséges mindennapi létfenntartásra volt lehetőség. Rudnay Sándor érsek 1820-ban viszahelyezte székhelyét Esztergomba és ezzel megkezdődött Esztergom szellemi újjászületésének korszaka. Esztergom város vármegyei székhelye és a katolikus egyház székhelye, ez szinte motiválta a helyi társadalomban a széleskörű szellemi életet. Mielőtt a helyi sajtó első megjelenéséről szólnék, tekintsünk át a magyar nyomdászat hazai és esztergomi történetére, hiszen a kiadói szerepet is felvállaló nyomdák meghatározóak voltak a város közéleti, irodalmi és tudományos életében. Magyar sajtó a 16.századtól A magyar nyomdászat kezdete Hess András nevéhez fűződik, aki 1473-ban Budán állított fel Magyarországon nyomdát.a 150 éves török megszállás alatt az ország lényegében kikapcsolódott az európai vérkeringésből és így a nyomdászat sem fejlődött. A török uralom hatássa volt a magyaroszági időszakos sajtó megjelenésére is. A 15. században Európa más országaival ellentétben, hazánkban még nem jelent meg időszakos újság. A legkorábban Magyarországon kinyomtatott újságlevél Monyorókeréken, egy laibachi vándornyomdász, Hans Mannel (Manlius) nyomdájából került ki ben. Az újságlevélben a szigetvári pasa augusztus 9-i portyázásait és sárkányszigeti vereségét írja le Erhard Pöckhl, Zrínyi György titkára től 1604-ig működött Manlius János nyomdász nyugat Magyarországon. Az első 16. századbeli nyomdák az ország töröktől meg nem szállott részein kezdtek működni.ebben az időben Brassóban Honterus János alapította 1535-ben az első hazai nyomdát, de magyar nyelvű könyvek nem készültek. Sárváron Nádasdy Tamás protestáns főúr állítatott nyomdát 1537-ben és ott Sylvester János buzdítására nyomtaták ki az első magyar nyelvű könyvet, az Új Szövetség magyar nyelvű fordítását. Mivel az esztergomi érsekség Nagyszombatra költözött a török elől így Nagyszombatban 1577-ben alapított nyomdát Telegdi Miklós esztergomi nagyprépost. A nyomda és a nagyszombati egyetem alapítása után Nagyszombat lett a katolikus irodalom központja. A nagyszombati nyomda jelentősége még a törökök kiűzése után is megmaradt mindaddig, míg Mária Terézia, a jezsuita rend eltörlésével, 1773-ban az egyetemet és vele a nyomdát Budára helyezte. Az esztergomi nyomdászat és sajtó megszületése Esztergom 1685-ig török uralom alatt volt. A városban az első könyvnyomdát 1761-ben Royer Ferenc Antal a pozsonyi Royer -család tagja alapította. Kicsit korán érkezett a nyomdász a városba és így csupán négy évig működött nyomdája. Royer nyomdával kapcsolatban szeretnék feltárni érdekes kapcsolatot a magyarországi református sajtó és Esztergom között. Visky István: A magyar református sajtó a 18. században című tanulmányában ír arról, hogy Bél Mátyás pozsonyi evangélikus lelkész adta ki az első magyarországi református újságot 1721-ben Nova Posoniensia címmel, latin nyelven íródott és a pozsonyi Royer nyomdában készült. Ugyancsak Bél Mátyás munkája Esztergom vármegye leírása, amely az között készült vármegyei leírások egyike. Az érsekség és a káptalan 1820-ban történt visszaköltözése után rohamosan fejlődésnek indult a városban a kultúrális és tudományos élet, így jó időben érkezett a városba a komáromi származású Beimel József, aki 1822-ben állított fel újból nyomdát Esztergomban és ezt összekapcsolta könyvkereskedéssel is. Ezzel

4 megindult az a folyamat, amely az esztergomi irodalmi, tudományos és sajtóélet felvirágzásához vezetett. Az első esztergomi újság az 1828-ban kiadott Uránia című almanach volt, amely Beimel József nyomdájában készült. A vállalkozás sikerét bizonyította, hogy Beimel még Budán is létesített egy fiók nyomdát. A Beimel -nyomda és kiadói vállalatot 1853-ban Buzárovits Gusztávné nagybátyja:horák Egyed vette meg és a mai Lőrinc utcában jól működő nyomdaüzemet létesített. Ez a nyomda ben került Buzárovits Gusztáv tulajdonába, majd annak halála után veje Philipp Konrád és unokája Philipp József vezette tovább a Buzárovits Könyvkiadó és nyomda vállalatot, amely 1926-ban Dorogon is alapított fióknyomdát. A Buzárovits nyomdát 1949-ben államosították és az Északdunántúli Nyomdaipari Egyesület esztergomi telepeként működött tovább. Az ezerkilenszázhetvenes évek elején a városközpont átépítésekor a nyomdát lebontották és a mai Erzsébet királyné utcában épült új nyomda, amelyet 1982 áprilisában átadtak a budapesti Kontakta Alkatrészgyárnak, amely technikai fejlesztésekkel a magasnyomás mellett az ofszet technikát is bevezette. A rendszerváltás éveiben azonban ez a nyomda megszünt. A városban a második könyvkiadással is foglalkozó nyomdát 1881-ben Laiszky János alapította. A mai Simor János utcábanvolt a nyomda. A kornak megfelelő berendezésekkel dolgoztak és könyvkötészetük is volt. Laiszky Kázmér egy időben kiadója és szerkesztője is volt az Esztergom és vidéké-nek. A Laiszky nyomda az 1949-es államosítás után beolvadt a Buzárovits nyomdába. Újabb könyv és lapkiadó nyomdát 1893-ban Gerenday József hozott létre Hunnia néven. Ez igen kis kapacitású nyomda volt, az államosítás után ezt is a Buzárovits nyomda kebelezte be. Lényegében ezen három nyomda és kiadó cég köré csoportosult az igen gazdag esztergomi sajtóélet 1828-tól egészen ig, amikor politikai érdekből betiltották a helyi kiadású újságokat és csupán a Magyar Kommunista Párt illetve utódja a Magyar Szocialista Munkáspárt irányítása alatt működő megyei és országos lapokat olvashatták az emberek.az elnémított helyi sajtóélet országos szinten talán elsőként Esztergomban ébredt fel Csipkerózsika álmából az Esztergom és vidéke című havi lap 1986-os újra indításával. A nyomdászat is megújult a városban az 1989-es rendszerváltást követően 1991-ben kezdte meg működését a Spori Print nyomda. A cég korábban egy nagy iparvállalat, a Labor MIM sokszorosító részlegeként mûködött, a jelenlegi telephelyen, Esztergomban, a város déli, innovációs részéhez kapcsolódó ipari területen. A sokszorosító részleg az ipari nagyvállalat többszöri átalakulása után átadásra került az Esztergomi Sport Klubnak, innen a név "Spori" január 1-tõl privatizáció útján került a Spori Print Kft tulajdonába, majd február 1-tõl újabb átalakulás és szétválás következtében vette fel a "Spori Print V" Kft nevet. A többszöri átalakulás az alapvetõ profilt nem érintette folyamatosan nyomdaipari tevékenységet végeztek az üzemben, vagyis csak a név és a tulajdonosok változtak. A nyomda a mai napig is működik. A "Spori Print V" Kft. Nyomda mellett több kisebb kapacitású nyomda is létesült,,mint a Nyomdaipari Kft. vagy az esztergom-kertvárosi OKTÁV-Press Nyomda, és technika fejlődésével létrejöttek a gyorsnyomdák. ESZTERGOMI KÖZÉLETI LAPOK 1863-tól 2011-ig Az első esztergomi újságok A török megszállás alól felszabadulás után még évtizedek váratott magára a város újjáéledése. Esztergom életébe a fellendülés 1820-ban kezdődött, mikor 277 évi nagyszombati távolét után Rudnay Sándor érsek visszaköltöztette az érsekséget és a káptalant ősi székhelyére. Innen számítható Esztergom újjászületésének korszaka.

5 Magyarországon az 1820-as évre megnőtt az irodalom súlya és tekintélye, Kialakult a folyóiratokat olvasó közönség. Kisfaludy Károly által indított Aurora almanach köteteinek széles körben volt már sikere. és ekkor már meg lehett élni a szerkesztői hivatásból is. Kisfaludy Sándor és köre és a pesti fiatal írók szinte irodalmi keresetükből tartják fenn magukat. A huszas évek elején induló Tudományos Gyűjtemény Peste irodalmi központtá emeli. A Kassán szerkesztett és kiadott Minerva Felső Magyaroszági Minerva bizonyította, hogy irodalmi művek megjelentetésére Pesttől függetlenül más városokban is van igény és lehetőség Az egyházi székhely mivolta mellett Esztergomban jelentős szerepet kapott az a tény, hogy igen közel van a város Pesthez és esztergomi személyiségek is szépszámmal írtak cikkeket a fővárosi lapokba. A városban kialakult gazdag kulturális és tudományos élet gyümölcse lett a helyi sajtó megjelenése. Esztergomban ig terjedő 182 év alatt, 22 társadalmi közéleti lap, 14 egyházi lap, és több mint 20 időszaki kiadvány, jelent meg. Ezek közül volt amelyik csak egy példányt ért meg, és volt amelyiket évtizedeken át olvastak az esztergomi polgárok. Esztergom sajtótörténete szinte a város történetének lenyomta. Az újságok hírei megőrizték számunkra a városban lakó emberek sorsát. Tanulmányomban az eszergomi sajtó történetét három nagy fejezetben tárgyalom: I. Az esztergomi közéleti lapok 1863-től ig. II. Az esztergomi egyházi lapok 1863-tól -201-ig. III. Esztergomi időszakos kiadványok, évkönyvek ig. Mindjárt a közéleti lapokat bemutató első fejezetben szólnom kell az Uránia című első esztergomi sajtókiadványról, amely lényegében időszaki kiadványok közé sorolható almanach volt. Uránia Jó időben érkezett Esztergomba 1822-ben Beimel József és alapította meg nyomdáját. Az egyház ellátta megrendelésekkel és itt készült az első évente megjelenő esztergomi helyi kiadvány 1828-ban Uránia címmel, alcíme" Nemzeti almanach Újesztendei ajándék" volt. Egy évente megjelenő naptárral, kotta melléklettel és szépirodalmi anyaggal ellátott zsebkönyv volt, amelyet Szeder Fábián bencés tanár szerkesztett. A kiadvány 1833-ig jelent meg rendszeresen. Az Urániáról az "Esztergomi időszakos kiadványok, évkönyvek " fejezetben írok bővebben. Az esztergomi sajtóélet kialakulása Esztergom vármegyei központ volt, maga Esztergom szabad királyi város 1893-ig viszonylag kicsiny 9000 lakosú volt, mellette volt Esztergom-Viziváros (érseki városrész), Szent Tamás várorész és Szentgyörgymező. A városrészek 1895 évi egyesítése után Esztergom lakossága re növekedett. Mint vármegyei székhely jelentős közigazgatási központ az érsekség visszaköltözése után pedig prímási székhelyként mégjobban növekszik társadalmi jelentősége, amely a helyi sajtó létrejöttét is előmozdította. A város közéletében jelentős szerepet játszanak a társadalmi egyesületek, amelyek közül az egyik legjelentősebb az 1837-ben alakult Esztergomi Széchenyi Kaszinó Egylet, amely az országban is az elsők közé tartozott. A Kaszinó létrehozásában a polgári kezdeményezések mellett az egyház is jelen volt. Létrehozását Heya István alispán kezdeményezte és együttműködtek, a város kiemelkedő személyiségei, köztük a bencés gimnázium tanárai. Az 1848/49-es években igan mozgalmas élet volt a Kaszinóban, a szabadságharc leverése utáni elnyomatás éveiben igen szűk körben működött. Nagy tisztelője volt az esztergomi polgárság gróf Széchenyi Istvánnak és a Kaszinó-beli társas összjöveteleken minden eszközt felhasználtak a hazafias érzések ápolására. Az esztergomi sajtó megszületésével kapcsolatban mindenképpen szólni kell Majer István esztergomi kanonokról, aki nagyon sokat tett az esztergomi kulturális és tudományos élet kiszélesítése érdekében. Megszervezte ban az esztergomi érseki tanítóképző intézetet és ezzel egy új szellemi központot is adott a városnak. A szabadságharc idején honvédkórházat létesített a városban. A szabadságharc leverése után István bácsi néven írta a felnőttek számára népnevelő füzeteit. Hosszú évekig Pesten élt így kiadványai főként pesti nyomdákban készültek, de eljutottak Esztergomba is és úgy vélem hozzájárultak a helyi sajtó igényének a kialakulásához. Majer Istvánnak" A magyar képezdék reformja "című könyve, amely 1848-ban Esztergomban került kiadásra.. Majer István között szerkesztette a Pesten

6 megjelenő Pázmány - füzetek című sorozatot, tól az István bácsi naptára című kiadványokat. Sok cikket írt az 1863-tól megjelenő esztergomi újságokba is.megalapította 1868-ban az Esztergomi Irodalmi Egyletet, amelynek elnöke is volt. Az egyesület tagjai egyházi és világi személyek voltak, céljai közé tartozott művelt hazai közönség számára a korkérdésekkel foglalkozó hazafias és katolikus szellemű kiadványok, röpiratok szerkesztése és terjesztése. Az első esztergomi kiadvány az Uránia közötti megjelenése után harminc évet váratott magára az első esztergomi publicisztikai kiadvány megjelenése. Ezen időszakban Magyarország és Esztergom jelentős politikai történések színhelye volt ban kitört a forradalom és az ország az önállóság elnyeréséért harcolt. Az 1848/49-es években az új politikai sajtó központja kezdettől fogva Pest volt. Esztergomból Baráthi Huszár Zigmond küldte 1848-ban a Közlöny című hivatalos kormánylapba a vidéki tudósításokat. Esztergomba is elért a forradalom szele és a vár nemzetőrséget állít, amelynek vezetője Besze János őrnagy volt. A forradalom eseménye közé tartozik Kossuth Lajos látogatása. A szabadságharc idején Palkovics Károly Esztergom vármegye kormánybiztosként vett részt a harcokban. A szabadságharc leverése utáni megtorlás elérte az esztergomiakat is, többek között Palkovics Károly és Besze Jánost több évi várfogságra ítélik. Esztergom vármegye vezetője Jagasich Sándor lett, aki egészen az Októberi Diplomáig maradt hivatalába. Az önkényuralom első éveiben betiltották a társas összejöveteleket. Az esztergomi Bazilika felszentelése 1856-ban országos események központjává tette a várost, azonban a Bach-rendszer kényszerítette hallgatás továbbra is megmaradt, egészen 1860-ig, amikor az uralkodó által kiadott Októberi Diploma elsodorta a Bach-rendszert. Sajtóélet az Októberi Diploma után Az egész országban megnyílt a politikai cselekvés és szervezkedés útja, amely a sajtó szempontjából is fellendülést jelentett. Az as főleg Forgách Antal kancellár által kezdeményezett konzervatív kiegyezési kísérlet támogatására hozták létre a Vezér és a Független című lapokat, s ugyancsak a kiegyezés előkészítése volt a célja az 1865-ben indult Bécsi Híradó és Magyar Világ című napilapoknak. Esztergomba is felfrissitette a közéletet az október 20.-án kiadott Októberi Diploma. A Bachrendszer által kinevezett hivatalnoki kar eltünt a városból.a leendő országgyűlési választások érdekében Esztergomban is tartottak tanácskozásokat. Az alkotmányos vármegyei közgyűlés Palkovics Károlyt első, Meszéna Jánost másodalispánná valasztotta, Závody Albint pedig főjegyzővé.ezzel december 17.- én egalakult Esztergomban az alkotmányos tisztikar februárban megtartott közgyűlésen Palkovics Károly indítványozta, hogy a szabadságharc alatt az esztergomi tábori kórházban elhuny 604 honvéd jeltelen sírja fölé emlékoszlopot állítsanak. Az 1861 márciusban megtartott országgyűlési képviselőválasztáson Esztergomban Besze Jánost, Köbölkúton gróf Pálffy Pál, táti kerületben Zsitvay József nyert többséggel. Miután az új kormány gróf Forgách Ágoston sebenícoi választott püspököt nevezte ki főispáni helytartóvá, akinek egy korábbi állásfoglalása visszatetszést keltett az esztergomi közgyűlésben, a vármegyei tisztikar 1861 novembedben beadta lemondását. Ez után az ujonnan kinevezett vármegyei titsztikar élén első alispán Kisfaludy Lipthay Gyula, másod alispán Szulyovszky Lajos, főjegyző pedig Kruplanicz Kálmán lett. Ilyen körülmények között a közigazgatás egy pillanyatra sem akadt fenn Esztegom vármegyében, de a nemzeti visszahatással az új tisztikar sem tudodd megküzdeni. Ebben a társadalmi és gazdasági fellendülés időszakában születtek meg Esztergomban az első helyi újságok. Esztergomban helyi sajtó született Az első esztergomi folyóirat a Magyar Tudományos Értekező egyházi és világi szerkesztő közös munkája volt. Knauz Nándor és Nagy Iván szerkesztésében Horák Ede nyomdájából került ki Magyar Tudományos Értekező címmel 1862 januártól decemberig havonta megjelenő tudományos könyvészeti

7 és kritikai folyóirat volt.folytatása az 1863-ban kiadott Magyar Sion, amely egyháztörténeti folyóiratként jelent meg Knauz Nándor szerkesztésében. Szent István királyunk városában tulajdonképpen 1863-ban kezdődött a helyi sajtóélet. Ekkor mindjárt két helyi kiadású újság is született: az Esztergami Újság - mint közéleti hetilap és Knauz Nándor szerkesztésében a Magyar Sion című egyháztörténeti folyóirat, amelyről az egyházi lapokról szóló fejezetben lesz szó bővebben. Esztergami Újság Az első közéleti lap január (6?) án jelent meg Esztergami Újság (október 4-től Esztergomi Újság)címmel.(Felduna-vidéki közlöny).vegyes tartalmú hetilap megnevezéssel a fejlécében.szerkesztősége Esztergomban először a Fogarassy-féle házban volt, majd Buda utcában a Taxner -féle házban az ideiglenes pesti szerkesztőség pedig a Zöldfa utca 21.-ben volt.alapító szerkesztője Pongrácz Lajos volt, az újság megjelenését Forgách Ágoston főispáni helytartó is elősegítette. Pongrácz Lajos, Hont megye főjegyzőségéről 1861-ben lemondott, majd 1863-ban Esztergomba költözött és itt egészen az irodalomnak élt, 1865-ben vissszatért Hont vármegyébe és törvényszéki bíró lett. Az Esztergomi Újságot Horák Egyed nyomdájában nyomtatták,majd 1865 augusztusától Pesten Emich Gusztáv nyomdájában.az Esztergomi Újság első számában Scitovszky hercegprímást köszönti érseki kinevezése 13 éves jubíleuma alkalmából. A lap szerkesztője köszönetet mond a megjelenését támogató gróf Forgách Ágoston főispáni helytartónak és Sziklay Jánosnak Esztergom polgármesterének.az Esztergomi Újság munkatársai közé tartozott:palkovics Károly, Maszlaghy Ferenc, Mayer István (akkor még kürti plébános)haan Rezső és Gyürky Antal. Az újság szerkesztését később Haan Rezső vette át, aki Esztergom vármegye tiszteletbeli főjegyzője és a központi választmány jegyzője volt. Írásai több fővárosi lapban is megjelentek,így a Divatcsarnokban, Képes Családi Lapok-ban, Pesti Hölgydivatlapban, Vasárnapi Újságban és a Fővárosi Lapokban. Esztergomban 1863-ban jelent meg önálló műve "A legszebb idők emléke" címmel. Az újságnak már a 11.szám megjelenésekor 228 előfizetője volt, köztük 58 egyházi személy. Ez az előfizetői arányis mutatja, hogy Scitovszky János hercegprímás idejében mennyire jelen volt az egyház a város társadalmi életében. Haan Rezső 1865 év végéig szerkesztette az Esztergomi Újságot,majd megvált a laptól helyébe a kiadó Sántha Ignácz lépett,de csak egy hónapig szerkesztette a lapot, mert az Esztergomi Újság 1866.január 30.-án megszűnt. A város első helyi újságja közéleti jellegű vegyes tartalmú lap volt. Alcímeként 1863 július 5-től Felduna-Garam és Ipolyvidéki Közlöny megnevezés szerepelt.fennállása alatt több esztergomi intézet és a Barsi Gazdasági Egylet hivatalos lapja is volt.tartalmát tekintve a Városunk mozgalma rovatban helyi hírek voltak, a Fővárosi Tárca rovatban pedig országos jellegű hírek szerepeltek. Volt levelezési és szépirodalmi rovata is,de közreadta a piaci árjegyzékeket és a folyóiratok tartalomjegyzékét is mint például: Knauz Nándor szerkesztette Magyar Hon című folyóiratét.néhány érdekes hír: 1865 decemberében a Felső-Túr újjáépített templomának as felszenteléséről írt, valamint arról, hogy 1865 december 12.-én az országgyűlésre utazó uralkodó vonata megállt Nána községben, ahol a vasútállomáson köszöntötte a királyt a község lakossága és Hamar Pál első alispán.az Esztergomi Újság utolsó száma 1866.január 21.- én jelent meg. Esztergomi Közlöny Haan Rezső új hetilapja veszi át az Esztergomi Újság helyét és a város közéletében betöltött szerepét Esztergomi Közlöny címmel 1867-ben. Szerkesztő és kiadó Haan Rezső volt, fő munkatársak: Besze János és Rényi Rezső. A lap az első időkben kérész életű volt, hiszen egy évig jelent meg 1868-ban átmenetileg megszűnt,majd tizenegy évvel később 1879-ben újra indult Esztergomi Közlöny néven, mint az Esztergomi Gazdasági Egyesület közlönye. Szerkesztő-kiadója Haan Rezső. Szerkesztősége és kiadó hivatala Esztergomban az Öreg utca (Mikszáth Kálmán utca) 245-ben volt, Horák Egyed, illetve Buzárovits nyomdájában, később 1883-tól Laiszky

8 János nyomdájában készült. Az Esztergomi Közlöny 19o2-ben a vármegye hivatalos lapjaként működik és mint ilyen 1903-ig jelenik meg. Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja Az Esztergomi Közlöny megszűnése után helyébe ugyancsak Haan Rezső szerkesztésében Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja lépett, amely a megyét követő hivatalos név változásokkal lényegében augusztus 3.-ig jelent meg folyamatosan. A második világháború idején szeptemberéig átmenetileg szünetelt a kiadása. Szerkesztői voltak: Fekete Rezső, Vízváry Viktor, Hajdú György, Pékh Gyula, Vitál József. Az Esztergomi Közlöny március 31.-i ünnepi számában köszönti ifjabb Majláth Györgyöt főispáni beiktatása alkalmából. Érdekes esztergomi vonatkozású lengyel hírről is olvashattunk az 1881 május 5.-i számban.: "Lengyelországban a Lemberg melletti Zolkiew község templomában van egy Altomoné által festett freskókép, mely a párkányi ütközetet és Esztergomnak a török török hatalma alul való felszabadulást ábrázolja. A kép igen híven tünteti fel az esztergomi várat. Zolkiew mostani plébánosa Novakowszky József, ki a templomot épp most javíttatja, lefényképezte a festményt s a templom javára árultatja.városunk régi dicső történelme iránt érdeklődő közönségünket figyelmeztetjük a fényképekre,melyek tetszés szerint kisebb vagy nagyobb alakban a nevezett plébános útján szerezhetők meg." Lám Esztergom történelmi múltjából még egy kis lengyel község is hasznot tudott húzni az élelmes plébános jóvoltából. Trefort Ágost vallás és közoktatási miniszer esztergomi látogatásáról írja az Esztergomi közlöny 1881.április 24.-én.: "Trefort Ágost vallás és közoktatási miniszter pénteken a reggeli gyorsvonattal érkezett városunkba, s itt Herczeg-prímásunk vendége volt, aki személyesen vezette körül és és mutogatta meg az új építési munkálatokat a miniszternek. Ugyanaznap meglátogatta a helybeli főgymnasiumot,ahol az I. és VIII. osztályokat éppen előadások ideje alatt lepte meg.megtekintve az összes helyiségeket főgymnasiumunkról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott." Ebben az időben Simor János volt a hercegprímás és a tudósításban említett építkezés a Prímási Palota átépítése volt Lippert József tervei alapján. Az Esztergomi Közlöny tartalmát tekintve elsősorban a megyei és városi közgyűlésekről tájékoztatta olvasóit, témakörébe szerepelt még az ipar és a közgazdaság. Hírei között találtam az alábbi szórakoztató jogászi tévedést: "Eltévesztett pofon. Egy helybéli fiskális szombaton este a Hadinger-féle vendéglőben egy polgárt pofon ütött.mire a sértett fél a váratlan meglepetéstől magához térve interpellációját megtehette volna, a sértő fél sietett bocsánatot kérni, a tévedésért miután az illetőt elnézte. - Talán duplát látott..." Esztergom Ezzel a címmel több helyi lap is megjelent a királyi városban ig században. Elsőként Esztergom címmel 1874 július elsején jelent meg hetilap társadalmi, közgazdasági és helyi érdekű közlönyként Horák Egyed nyomdájának kiadásában. Alapító szerkesztője Ompolyi (Mátray Ernő )volt, aki korában a "Magyar Polgár" a "Budapesti Napilap" a "Váczvidék" a "Magyar Jegyző" és a "Községek Lapja" szerkesztője volt ben indította az Esztergom című hetilapot, amelynek a szerkesztését 1877-ben Rényi Rezsőnek adta át.. Rényi Rezső Zólyom vármegyében kezdte meg pályafutását. Tevékenyen részt vett az 1848-as szabadságharcban is.esztergomban 1865-ben a városi törvényszék elnöke lett,majd ügyvédi pályára tért és a jogtudomány mellett az irodalomnak szentelte életét. Az Esztergom szerkesztésén kívül más lapokba is írt értekezéseket, cikkeket. Az Esztergom hetilap fejlécében 1878-ban Esztergom szabad királyi város és esztergommegyei gazdasági egylet hivatalos közlönye elnevezés is szerepel.

9 Esztergomi Népújság Új Esztergom Az Esztergom 1879-ben összeolvadt a Sarkady István kiadásában és szerkesztésében megjelenő Esztergomi Népújsággal, amelynek első száma 1879 augusztus 20.-án került ki a Buzárovits nyomdából.viszontagságos élete volt ennek a hetilapnak, hiszen alig néhány hónap után már új néven :Új Esztergom néven megy tovább Sarkady István kiadásában és szerkesztésében, azonban 1880-ban ez is megszűnik. Sarkady István hívta életre az első esztergomi élclapot is, 1879-ben Esztergomi Ujság s Gomi Misi címmel.csak néhány hétig jelent meg ez a helyi vicclap. Sarkady István, hírlapíró és szerkesztő, 1834-ben Gyöngyösön született.több újságban megjelentek írásai augusztusban átvette a Népujság szerkesztését, mely később Sárosy Gyula számüzetéséből való visszatérésekor Trombita címet vette fel.1862-ben a Sárosy-Albumot szerkesztette; ebben a Sárossy Gyuláról írt cikke miatt hat hónapra elítélték. Az első sikeres esztergomi újság Esztergom és vidéke június1 -től. A viszonylag rövid ideig megjelenő helyi újságok után Sarkady István és Kőrösy László nevéhez fűződik az első igazán sikeres esztergomi lap az Esztergom és vidéke elindítása.a lap alapításának gondolata és a szerkesztés vezérfonala Kőrösy László fejében született meg. Kőrösy (Kucsera) László Pilismaróton született 1856-ban, középiskoláit Esztergomban végezte, Budapestre járt egyetemre, ahonnan Esztergomba visszatérve reáliskolai tanárként irodalomtörténettel foglalkozott.alapítója és később szerkesztője volt az Esztergom és vidéke címmel 1879.június 1-től hetente kétszer megjelenő lapnak. Sarkady István volt az Esztergom és vidéke első szerkesztője. Az újság hetente kétszer jelent meg kiadója az első időkben Mellinger Rezső volt. Az Esztergom és vidéke induló számában Sarkady az újság feladataként az alábbi gondolatot fogalmazza meg: "Nem gyújtunk lángot a tömjénezés oltárán a hatalomnak, vagy a közjóval ellenkező magánérdekek istápolásáz czélző bűnös vállalkozásoknak,hanem kemény ostora leszünk a visszaéléseknek és pellengérre állítjuk a bűnt, megbélyegezzük a támadót, ki a társadalom erénye ellen vét és a közjót veszélyezteti. " Sarkady István három hónap után megvált a laptól és visszament Pestre. Kőrösy László vette át az Esztergom és vidéke szerkesztését 1879 szeptember 14-től egészen 1892 december 1.-ig. Mivel a fővárosban állami főreáliskolai tanár lett az Esztergom és vidéke szerkesztését Nógrádi Jenő kereskedelmi iskolai tanárnak, aki négy éven át volt a lap szerkesztője, majd 1896-ban átadta ezt a feladatot az Esztergomba visszatérő Munkácsi Kálmánnak, aki a Pesti Hírlap külföldi tudósítája volt, de betegeskedése miatt tért vissza szülővárosába. Munkácsy Kálmán 1901-ben bekövetkezett haláláig irányította az újságot.ezután Prokopp Gyula ügyvéd lett az Esztergom és vidéke szerkesztője. A lap szerkesztősége és kiadó hivatala is Prokopp Gyula házában volt a Buda u.485(síssay u.1)dr. Prokopp Gyulát 1910 februárjában Esztergom város főügyészévé választották,búcsúzó címmel 1910.február 20.-i számban köszönt el olvasóitól. Ezután Varsányi István és Kempelen Farkas szerkesztésében jelenik meg a lap, míg 1912 karácsonyától a Laiszky-könyvnyomda tulajdonosa vette kezébe az újság sorsát és ettől kezdve a Laiszky -cég tulajdonaként jelenik meg az Esztergom és vidéke. Szerkesztője 1912.től két évig dr. Gróh József ügyvéd volt, aki 1915-től az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Bank ügyvezető igazgatója, majd elnökigazgatója, majd elnöke volt. Az Esztergom és vidéke 1944.június 28.-ig jelent meg folyamatosan.szerkesztője 1919-től a tulajdonos Laiszky Kázmér volt. Az 1879-es indulásakor közérdekű nemzetgazdászati, iparkereskedelmi és szépirodalmi közlöny elnevezés szerepelt a fejlécében.irányát tekintve nem sodródott a politikai életben általában keresztény szemléletű politikai társadalmi lap volt.

10 Az Esztergom és vidéke nevéhez méltón nem csupán az esztergomiak számára íródott, híranyagában megtalálhatjuk Bajót, Dág, Párkány, Muzsla települések eseményeit is. Az augusztus 28.-i számban a dági bíró józan bölcsességét dicséri egy írás: "Dág községben az adóvégrehajtás alkalmával néhányan kikeltek a bíró ellen. Sőt ellenszegülni is megkísérlék. A bíró erélyesen lépett fel s a rakonczátlankodókat fogság büntetéssel fenyítette a kérelemre azonban, hogy másképp büntesse őket, pénzbírságra váltotta át a büntetést és mindegyiket 2 frt.60 kr.-ban marasztalta.az így befolyt pénzösszegekből azután két szegény dági lakosnak kifizették az adóját. Ez esetben a szükség törvényt csinált amiért csak dicsérni lehet a dági bírót." A korabeli sajtóból értesülhetünk arról is, hogy neves művészek tartottak kapcsolatot a városban élő barátaikkal, rokonaikkal. Márkus Emília színművésznő látogatásáról írták az Esztergom és vidéke 1879.aug.7.-számában "Márkus Emília a Nemzeti Színház előtünk is nagy kedveltségű művésznője a tegnapi bécsi hajóval érkezett városunkba, néhány napot ide való rokonaival töltendő.hozta Isten körünkben" Esztergomban az 1879-es év helyi sajtótörténeti szempontból igen gazdag volt. Közéleti hetilapokból több is volt valamint két egyházi folyóiratot is olvashattak az érdeklődők. Haan Rezső szerkesztésében újra indult az Esztergomi Közlöny, június 20-án megjelent az Esztergom és vidéke első száma Sarkady István szerkesztésében és az ő kiadásában napvilágot látott augusztus 20.-án az Esztergomi Népújság, amely egy hónap múlva már Új Esztergom címmel jelent meg, valamint szeptember 14.-ig még az Esztergom című társadalmi, közigazgatási és helyi érdekű közlöny is színesítette az esztergomi sajtó palettát. A polgári lapok mellett a katolikus egyház két helyi kiadványa is rendszeresen megjelent 1879-ben. Az egyik a Zádori János szerkesztette Új Magyar Sion című egyházirodalmi folyóirat volt, a másik pedig Isten Igéje szentbeszédekben című egyházi beszédekeket közreadó havilap volt Fábián János szerkesztésével. Egy évvel később a polgári lapok között csak az Esztergom és vidéke és az Esztergomi Közlöny maradt talpon. Az ötödik évfolyamába lépő Esztergom és vidéke szerkesztősége 1883-ban így köszöntötte olvasóit: " A helyi eseményeknek nem száraz krónikásai,de élénk följegyzői kívánunk lenni s minden legcsekélyebb közéletbeli eseményt sem hagyunk figyelmen kívül." Valóban nem voltak az események száraz krónikásai, hanem a szó szoros értelmében megmártóztak az élet vizében. A Duna ismét kilépett medréből 1883 év elején és elöntötte az Alsó-Tabánnak nevezett Duna -menti városrészt is. A megáradt folyó még az Esztergom és vidéke szerkesztőségét is elöntötte, amint erről 1883.január 7.-i számukban "Úszunk" címmel be is számoltak: " A folyton növekvő vízáradat végre oly magasra hágott, hogy a Kis-Duna partján épült Pfalz-ház köröskörül méternyi magas vízbe került. Lapunk szerkesztője kénytelen volt csütörtökön csónakkal ármentes területre menekülni s így szerkesztőségünk árvízkárosodása folytán nem állhattunk hivatalos helyiségünkben közönségünk szolgálatára.intézkedtünk azonban, hogy a levélbeli megkeresések árvízkárosult voltunk dacára is azonnal elintézés alá essenek." Esztergom társadalmi élete egyesületek szerepe a sajtóéletben A sokféle helyi sajtótermék a város és tulajdonképpen a vármegye, akkori társadalmának gazdag irodalmi és közéleti igényét is mutatja.a közéleti sajtót nemcsak támogatták a város és a vármegye vezetői, hanem aktívan közre is működtek a lapok szerkesztésében. Az esztergomi prímácia méltóságai is résztvettek a város közéleti, társadalmi életében, sőt volt hogy vezető szerepet is vállaltak. Majer István címzetes püspök alapította 1868-ben az Esztergomi Irodalmi Egyletet, amely két éves fennállása alatt a korkérdéseket fejtegető füzetekből 24 darabot jelentetett meg. Egyházi jellegű volt a Magyar Egyházirodalmi Iskola kiadványai, amelynek célja a papnövendékek irodalmi nevelése volt. A város

11 legrégibb egyesülete volt az 1844-ben alakult Esztergomi Kaszinó, amely a szabadságharc utáni elnyomatás éveiben is műkedvelő előadásokkal, társas összejövetelekkel igyekezett a hazafias érzést ápolni. Különböző egyesületek alakultak amelyek a közművelődés terjesztését tűzték ki célul. Az irodalom, a művészet, történettudomány a hitélet minél szélesebb körű megismerését szolgálták ezek az egyesületek, társaságok. Ilyen volt az Esztergomi Irodalmi Egylet, a Magyar Egyházirodalmi Iskola, a Katholikus Kör, amely 1893-ban alakult és mint társadalmi és erkölcsi intézmény a városban és környékén lakók katolikusok vallás-erkölcsi szellemiségű társadalmi életének előmozdítását szolgálta. A körnek a Széchenyi téren volt saját helyisége elnöke pedik: lovag Mattyasovszky Lajos volt. Dal és zenekedvelők társasága is volt, Bellovits Ferenc szervező munkája révén 1861-ben megalakult a dalárda ben már ötven tagja volt az énekkarnak, sőt 1868-ban Debrecenben a város arnydíját nyerték el. A városi zenei kört Prokopp János mérnök alaptotta 1874-ben, a városban élő zene kedvelők társaságaként többször adtak hangversenyt. A legjelentősebb egyesület az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat volt, amely 1894-ben alakult Knauz Nándor kanonk és Récsey Viktor bencés tanár kezdeményezésére. A társulat aktívanrészt vett a város történelmi múltjának feltárásába. Régiség gyűjteményük a kezdeti időszakban a főegyházmegyei könyvtárban voltak elhelyezve. Időszaki kiadványuk az 1896, 1898, 1900-ban megjelentetett Évkönyv volt, amelynek folytatása 1925-től az Esztergom évlapjai című évkönyvek voltak ( Erről bővebben az Esztergomi Időszakos kiadványok, évkönyvek fejezetben írok) Az 1879-be indult Esztergom és vidéke mellett a századforduló idején már csak az Esztergomi Közlöny maradt talpon a polgári közéleti lapok közül. A századforduló sajtóélete Esztergomban Esztergomi Hírlap - Esztergomi Lapok 1892-ben egy új közéleti lap jelent meg Szent István városában Esztergomi Hírlap címmel. Szerkesztőkiadója Sinka Ferenc Pál volt és lap szellemi társadalmi, anyagi értékeink és művelődésünk közlönye alcímet viselte. A hetente egyszer megjelenő újság Laiszky János nyomdájában készült.másfél hónappal később október elsején egy újabb újság lát napvilágot Esztergomi Lapok címmel, szépirodalmi társadalmi helyi lap. Alapítója 29 éves Perényi Kálmán, aki 1863-ban született Esztergomban, Budapesten fiatal jogászként több szépirodalmi lap munkatársa volt és szoros barátságban állt Reviczky Gyula költővel.talán ez indította arra, hogy szülővárosába visszatérve önálló újságot alapítson. Perényi Kálmán jogi pályafutása során magas rangra tett szert, től Esztergom vármegye alispánja. Perényi Kálmán a hetente kétszer megjelenő lapot Maróthy Dezső álnéven szerkesztette. Az Esztergomi Lapok-at 1893-től a Hunnia nyomda tulajdonosa Gerenday József szerkeszti és adja ki. A kiadóhivatal és szerkesztőség a Buda utca 346-ban volt(kossuth u.) Hetente két alkalommal jelent meg akárcsak az Esztergom és vidéke, csütörtökön és vasárnap. A két újonnan megjelenő újság közül az Esztergomi Lapok bizonyult az erősebbnek, 1894 április 1-től az Esztergomi Hírlap beolvadt az Esztergomi Lapokba. A milleniumtól az első esztergomi napilapig "Esztergom" Politikai és társadalmi hetilap 1895-től "Esztergom"címmel alapított politikai és társadalmi hetilapot Prohászka Ottokár, a szeminárium tanára Csernoch János,apátkanonokkal és Keményffy Kálmán Dániellel plébánossal együtt. Az új hetilap l895 karácsonyán jelent meg a városi sajtó életében. Az Esztergom címet viselő hetilapot Keményfy Kálmán Dániel plébános szerkesztette és katolikus irányú politikai társadalmi hetilap volt, amelynek példája

12 nyomán más városokban is, mint Nyitra, Győr, Székesfehérvár, Pécs megjelentek különböző katolikus politikai hetilapok. A Esztergom- ot a Buzárovits nyomdában nyomták és kb. 800 előfizetője volt, a szerkesztőség és kiadóhivatal a Fő úton, (ma Pázmány utca)a Lenz -házban volt. Az Esztergom című hetilap főmunkatársa, majd 1898-tól a lap tulajdonosa volt volt az irodalmi munkásságáról híres főpap Prohászka Ottokár, a későbbi székesfehérvári püspök. Prohászka a modernebb katolicizmus szellemi áramlatának hazai hive volt. XIII.Leo pápa programjában az egyház és a modern kultúra összehangolásáról és kibékítéséről szólt.ennek a szellemiségét Simor János, iletve Vaszary Kolos prímások idején vállalták a nyitottabb világnézetű, fektörekvő fiatal teológusok,papok. ProhászkaOttokár a hazai mozgalom egyik kidolgozójaként főleg az értelmiség megnyerésére törekedett. Ennek a szellemi irányzatnak volt a része az általa alapított Esztergom című hetilap, amelyben cikkeiben fejtette ki gondoltait a hazai politikai életről, bírálta a liberalizmust, és a keresztény demokratizmus szellemében foglalkozott a nép felemelkedésével. Szerinte szabad akkor lehet a nép ha gazdasági függetlensége megvalósul. Néhány év után Keményffy Kálmán Dániel megromlott egészségi állapota miatt lemondott az Esztergom szerkesztéséről és ezt Okányi Lajos vette át ben. Újabb váltás történik és a lap szerkesztője 1902-től Csajka Ernő, mellette felelős szerkesztő volt Dvihally Géza. Majd 1904-től az újságnak nemcsa tulajdonosa, hanem kiadója is volt Prohászka Ottokár a szerkeszést Babura László.majd Pécsi Gusztáv vette át. Prohászka Ottokárt 1905-ben kinevezi a pápa székesfehérvári püspöknek és így végleg elmegy Esztergomból. Az Esztergom című katolilkus politikai és társadalmi hetilap Prohászka Ottokár távozása után - és a Tanácsköztársaság bukását követően- jelentős változásokon megy keresztül de keresztény szellemiségét megőrzi egészen 1935-ig, majd a háború idején Vécs Ottó szerkesztésében május 20.-án egyetlen szám jelenik meg. Az Esztergom szerkesztője 1910.aug.14-től Rolkó Béla főszékesegyházi karkáplán, 1918-ban Szovoboda Román és Marcel Mihály,szemináriumi spirituális szerkesztette, majd a Tanácsköztársaság bukása után az esztergomi papság, - amely Prohászka Ottokár Esztergomból való távozása után a lap ügyeiben tulajdonosként rendelkezett átengedte az újságot az Esztergomi Keresztényszociális Gazdasági Pártnak. A párt megbízásából az újság szerkesztője Gábriel István tanító lett, aki az első világháborúban bronz vitézségi érmet szerez, majd az l918-as leszerelése után élénken részt vesz Esztergom társadalmi életében. Gábriel István a Tanácsköztársaság idején történt összeomlás után átvette az Esztergomi Friss Újság szerkesztését és a kommün bukása után volt az Esztergom hetilap illetve átmenetileg napilap szerkesztője. Az újság főszerkesztője 1919 nyarától Homor Imre,aki 1887-ben született Esztergomban, tanítóképző intézeti tanár,, főegyházmegyei főtanfelügyelő,a Balassa Bálint Társaság főtitkára, az Országos Gáronyi Géza Irodalmi Társaság tagja és több más egyesület tagja.az Esztergom hetilapot a Buzárovits nyomdában nyomtatták, 1924-től pedig a Hunnia nyomdában. Szabadság Ugyancsak 1895-ben jelent meg Bártfay Géza Szabadság című hetente háromszor megjelenő lapja.bártfay Géza 1895-be a város polgármester helyettese volt,két évvel korábban vihart kavart a város társasági életében, hogy az Esztergomi Széchenyi Kaszinó tagjává választották 1893-ban. Az a vád érte, hogy Esztergomot elmarasztaló cikkei jelentek meg a fővárosi lapokban.a kettészakadás előtt álló kaszinó életében Bártfay tagsága adta meg azt a lökést, hogy a tagok közül az egyházi személyek kiléptek és megalakították a Katolikus kört. Bártfay Géza Szabadság című lapját az alapító-szerkesztő saját nyomdájában nyomtatta. Tartalmilag vegyes híranyagú újság volt.például erélyesen visszautasította a Néppárt röpiratának Vaszary kolos hercegprímás elleni támadását, hírei között pedig arról is olvashattunk, hogy: "Véghelyi Ödönné úrnő, aki háziebe megharapott a Hőgyész-féle intézetből hazajött szerető családja körébe." A Véghelyi család egyébként különös kegyben állhatott a szerkesztőnél, mert egy későbbi számban beszámoló van arról, hogy Véghelyi Ödönként balaeset érte, a fejére esett a konyhaszekrény ajtaja, a kisgyermeknek komoly baja nem esett.

13 A példából is látható, hogy a kis előfizetői létszámmal rendelkező lap szerkesztője talán előfizetői megtartása érdekében is közöl ilyen apró-cseprő családi eseményeket, kaszinói estélyek beszámolóit, kocsmai verekedéseket. Azonban érdekes, hogy ez a kis újság szólalt fel igen erélyesen, amikor a jóval tekintélyesebb Esztergom és vidéke főszerkesztőjét, dr. Prokopp Gyulát méltánytalan támadás érte. Dr. Prokopp Gyula, az Esztergom és vidéke 1897.évi 4.számban Iskolaépítés címmel vezércikkben bírálta az új elemi és reáliskola Duna utcai ( mai Deák F.u.)telekre való építésének tervét, mivel a területet árvízveszélyesnek tartotta.dr. Prokopp Gyulának ezért a cikkért becsmérlő és fenyegető névtelen leveleket küldtek. Bártfay Géza, a Szabadság január 21.-i számában Névtelen vitézek címmel erélyesen visszautasította dr. Prokopp Gyulát ért támadást és rendőri védelmet követelt a közéleti ember érő ilyen támadásokkal szemben. A Szabadság című lap szűk előfizetői köre ellenére megérte a századfordulót. A szerkesztő - laptulajdonos Bártfay Gézát 1908-ban rendőrségi szolgálatra berendelik és így az egyébként nem túl jelentős politikai, társadalmi lap megszűnik. Milleneneumi ünnepségek az esztergomi sajtóban Magyarország 1896-ban ünnepelte a honalapítás ezer éves évfordulóját. Esztergom számára különösen jelentős volt ez az időszak, hiszen 1895-ben egyesültek a városrészek ésegységes város lett Esztergom, ekkor adták át a várost Párkánnyal összekötő Mária-Valéria hidat is. Ebben az időben az Esztergom és vidéke felelős szerkesztője Munkácsy Kálmán volt, a laptulajdonos és kiadó pedig dr. Prokopp Gyula, a szerkesztőség a Bottyán utcában lévő Spanraft-házban volt. A lap 1896 június 14.-i számában közreadta az uralkodó által szentesített törvényt, az a honalapítás ezredéves emlékét foglalta történycikkbe. Az országos millenáris ünnepségekben rész vett Esztergom városa és a vármegye is. " A vármegye május 13.-án tartotta ünnepét. Reggel 9 órakor a vármegye törvényhatóságának tagjai élükön a díszmagyarba öltözött Kruplanicz Kálmán főispánnal, aki szintén díszmagyarba öltözött urak csoportja kísért, megjelentek az (vizivárosi)plébánia templomban, ahol istentisztelet volt. Majd közgyűlés volt a vármegyeházán Kruplanicz Kálmán főispán, Szabó Mihály főjegyző, FreyFerenc országgyűlési képviselő és Mattyasovszky Vilmos vármegyei tisztiügyész tartott szónoklatot. Vaszary Kolos hercegprímáshoz dísztáviratot küldtek.délben 200 terítékes díszebéd volt. A vármegye községei is ezen anapon tartották milleneumi ünnepségüket és a lakosság az ünnepségek napjaiban tömegesen rándult fel Budapestre a milleneumi kiállításra." (Borovszky:Esztergom vármegye története) Az Esztergom és vidéke arról tudósítja olvasóit, hogy a milleneum alkalmából megalakult kiállítási helyi bizottság is ülésezett. Az ülésen megbeszélték, hogy azt az összeget -melyet abból a célból gyűjtöttek, hogy város szegényebb iparosai is megtekinthessék a kiállítást- milyenmódon osszák ki. Ezt a nemes célt Vaszary Kolos prímás-érsek 300 forinttal támogatta, 100 forintot a város adott és111 forinttal járult hozzá a győri kereskedelmi ipari kamara. A bizottság döntése alapján forinttal támogatták a helyi ipariskolát, hogy atanoncok megtekinthessék a kiállítást, valamit 50 iparossegédet és 50 szegényebb mestert támogattak, hogy a milleneimu kiállításra eljussanak. A bizottság egyik tagja Földváry István javasolta, hogy a megmaradó összegből a helybeli földművesek milleneumi kiállítási látogatását segítsék. Ez a javaslatot a bizottság lelkesedéssel elfogadta. Ez a körültekintő és nagylekűségre utaló gondoskodás tette lehetővé, hogy Esztergom város lakosságának jórésze megtekinthesse Budapesten 1896-ban a fényes milleneumi kiállítást. Az Esztergom és vidéke 1897 évi első számából az olvasók arról is értesülhettek, hogy a vármegye az ünnepséget más módon is kamatoztatta a vármegye dolgozói javára:

14 " A millenáris év emléke. A belügyminiszter jóváhagyta Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának azt a határozatát,amely szerint a vármegyei alkalmazottaknak az 1896.év a nyugdíjjogosultságnál kétszeresen számít." Az milleneumi Esztergomban az 1900-as évek elején több közéleti lapot olvashattak a polgárok: a hetente kétszer megjelenő Esztergom és vidéke (1901-től Prokopp Gyula szerkesztésében) szinte a legjelentősebb lap volt, amely nemcsak a városlakókhoz szólt, hanem nevéhez méltón a vármegye más településeiről is voltak hírei. Ezt követte az alapvetően keresztény szellemiségű hetilap az Esztergom (Dvihally Géza szerkesztésében), majd a viszonylag kis példányszámú Szabadság című hetilap (Bártfay Géza szerkesztette) valamint a hetente kétszer megjelenő Esztergomi Lapok, (szerk:gerenday József). A közéleti lapok mellett természtesen ott voltak az egyházi folyóiratok is, mint a Magyar Sion (szerk:), Isten Igéje, szentbeszédgyűjtemény (szerkesztője: Fábián János) ezeken kívül voltak még esztergomi kiadású, de országos terjesztésű egyházi lapok is. Ilyen gazdag lényegében helyi sajtóéletet közepette úgy vélem példátlan fordulatot jelentett a város első napipaljának a színre lépése. Dvihaly Géza szerkesztésében 1907 decemberében megjelent a város első napilapja Esztergomi Friss Újság címmel. Esztergomi Friss Újság Az első esztergomi napilap Esztergom város első napilapja az 1907-ben induló Esztergomi Friss Újság volt. Alapító szerkesztője Dvihally Géza, hírlapíró volt, aki korábban az "Esztergom" című társadalmi hetilapot szerkesztette. Dvihally Géza 1878-ban született Érsekújváron, tartalmas hirlapírói és politikusi életútját 1945-ben fejezte be Budapesten ben megalapította Esztergom első napilapját, az Esztergomi Friss Újságot, melynek 1919-ig kiadója és szerkesztője, majd Budapestre költözött. Az első esztergomi napilap meglepően sok példányban jutott el az olvasókhoz, ugyanis a Gyürky Ödön által szerkesztett Új Lap című keresztény szellemiségű országos megjelenésű napilap esztergomi melléklete volt. Az Esztergomi Friss Újság kiadóhivatala a Vörösmarty utca 5. számban volt. Az induló helyi napilap mindjárt a kezdetekor érdekes sikerre tett szert. Az december 19.-i (I.évf.4.) számában közzé tette az esztergomi inasok tanoncotthonának gondjait " Az esztergomi inasok otthona " címmel. A cikkben arról volt szó, hogy a tanoncotthon igazatója és Mátéffy Viktor belvárosi segédlelkész vezetésével mozgalom indult a tanoncok műveltségének gyarapítása érdekében. Ez ügyben támogatási kérelemmel fordultak a lakossághoz, hogy a tanoncotthon felszereltségét bővítsék. Egy magas állású úr a cikket megmutatta Apponyi Albert kultuszminiszternek, hozzátéve azt, hogy lám Esztergomnak már napilapja is van. A miniszter elolvasta az írást és kiutalt kétszáz koronát a tanoncotthon számára. A sikeres kezdet után még 12 évig olvashatták az "Esztergomi Friss Újságot" az előfizetők. Első világháború évei A helyi sajtó a lehetőségek szerint nyomon követte a különböző országos és nemzetközi eseményeket is. Az első világháború idején Esztergomban három helyi közéleti újság jelent meg. Az "Esztergom és vidéke" Laiszky János szerkesztésében, az "Esztergom", amelyet ekkor Rolkó Béla szerkesztett és a vármegyei hivatalos lapjaként működő "Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja címmel Fekete Rezső szerkesztésében. A világháború kitörését követő esztergomi visszhangot megőrizte számunkra a helyi sajtó. Az "Esztergom" című hetilap augusztus 2. számában így ír a városba érkező katonák és háború fogadtatásáról: Tengernyi nép hullámzott kedden este is a város fő utcáin. Aznap délután ugyanis megjött a 76. gy. ezred zenekara, amely este 8 óra után zenés takarodót adott az ünneplő város lakosságának. Hazafias nóták,

15 vidám éljenzés, kitörő lelkesedés kísérte végig a tüntető sereget. Elől a fiatalság zászló alatt, utána a katonabanda, majd újból a fenséges nép százai és ezrei. A polgárság lépten nyomon meleg ovációban részesítette a hadsereg tagjait. Azalatt, míg az utca népe a katonabanda mellett éltette az ö kedveltjeit, számra sokkal kevesebb, de energiában gazdagabb tüntető sereg elvonult a fabódés Thália templomába. Kedden este adta a társulat Biró Lajosnak gyönyörű gondolatokkal megépített színdarabját, az 1913., vagy Háború és Béke ciműt. Ez a darab a mostani háborús mozgalmakra tekintettel igen aktuális. A színházban jelenlevők a karzatra húzódó fiatalsággal már az első felvonás közben tüntettek. Ugyanis a szereplő Dózsa Jenő hatalmas érzéssel kiáltott fel a darabban: Vesszen Szerbia! A jelenlevők erre fülsiketítő lármával kiáltották : Vesszen Szerbia! Éljen a hadseregi Éljen a király! S ez az éljenzés és frenetikus tapsvihar csak negyedóra múlva szűnt meg. S még többször is éljenzett, tapsolt a színházi publikum, valahányszor erre alkalom került. Szerdán semmi különösebb nem adódott elő. Este félhéttől félnyolcig térzene volt, amelyet aztán a zuhogó eső nagyobb hangú demonstráció híjával elmosott. Csak a rendőrség dolgozott lázasan. Házról-házra írták össze mindazokat, akik a hadi dolgoknál esetleg alkalmazhatók. Iparosokat, mezőgazdasági munkásokat, akiket összeírtak. Körülbelül két-háromszázat. A világháború végén keresztény szellemiségű Kereskedelmi és gazdasági megújhodást követelt az Esztergom november 11. számának vezércikke Ébredjünk fel nemtörődömségünk s közönyösségünk halált okozó mámoros álmából és követeljük hangosan: a keresztény katholikus kereskedelmi és gazdasági szervezkedés szükségességét! Minékünk egy teljesen megújhodott, tisztességesebb alapokon nyugvó minden korrupt befolyástól ment keresztény kereskedelmi és gazdasági életre van szükségünk és itt elsősorban a katholikus sajtó és a katholikus autonómia halaszthatatlan meghonosítására gondolunk. Ez fogja irányítani a közvéleményt és akkor lassan-lassan hozzáláthatunk majd programunk első pontjának keresztülviteléhez: a szervezkedés minden oldalon és minden téren történő alapos terjesztéséhez. Itt van a Magyar Gazdaszövetség, az egész országra terjedő hálózatával, itt van az ország fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek legnagyobb központja, a jövő év elején két évtizedet ünneplő Hangya", ide tartozik az Országos Központi Hitelszövetkezet, ide sorolhatjuk továbbá azokat a gazdasági érdekköröket is, melyek ki és befelé való működésükben a helyzet komolyságát felismerve ma már a többtermelés jelszavát tűzték ki célul maguknak. Ezek zászlaja alá bátran sorakozhatunk, a szervezkedést minden oldalon fel kell venni, hogy a reorganizálás munkája minél alaposabb, minél egységesebb, de elsősorban minél erősebb lehessen. Majd eljött 1918 végén az őszirózsás forradalom és 1919-ben a Tanácsköztársaság ideje, ami gyökeres változásokat teremtett az országos és a helyi sajtóban, így Esztergomban is. A Tanácsköztársaság Alkotmánya a korábbi tőkés sajtót a proletáröntudat elhomályosítának eszközeként" aposztrofálta. Minden nyomtatvány kiadásának joga a munkásságé, és a Tanácsköztársaság gondoskodik arról, hogy a szocialista eszme az egész országban szabadon terjedjen". Ennek megfelelően a korábbi lapok sorra szüntek meg. A vicclapok mindegyikét betiltották. A kormány hivatalos lapja a Vörös Újság, 1919-ben 300 ezer példányban jelent meg. Első szerkesztője Szamuely Tibor volt. Esztergomi sajtóélet a Tanácsköztársaság idején

16 Esztergom nehéz időket élt át már az őszirózsás forradalom kitörése előtti időkben is. Komoly élelmiszerhiány volt a megye egész területén, ráadásul dühöngött az országos spanyolnátha-járvány is, olyannyira, hogy elmaradt még a megyegyűlés is.ebben a helyzetben érkezett meg az október 30-i budapesti események híre hogy nemzeti tanács alakult, melynek eddig ismeretlenek a hívei. A Nemzeti Tanácsot vezércikkében az Esztergomi Friss Újság destruktív társaságnak nevezte. Ezért a cikkért a felizgatott emberek 1918.október 31.-én beverték a szerkesztő Dvihally Géza, Ferencz József út 59. (ma Pázmány u.) alatti lakásának ablakait.szerencsére Dvihally Géza ekkor Budapesten volt, de hetekig nem jöhetett vissza a városba, így a napilap szerkesztését Palkovics László alispán ideiglenesen átadta Homor Imrének, hogy a város ebben a zűrzavaros időkbe ne maradjon tájékoztatás nélkül. A város egyik lapja, az Esztergom és Vidéke november 1-jei száma már Éljen a független Magyarország! címmel közölt vezércikket. Egy nappal később a katonaság a Széchenyi téren felesküdött a Nemzeti Tanácsra. November 4-én alakult meg az esztergomi Ideiglenes Nemzeti Tanács, amelynek elnöke dr. Katona Sándor, ügyvéd, a Polgári Függetlenségi Párt esztergomi elnöke, lett,majd pár nappal később ugyancsak őt választották a vármegyei Nemzeti Tanács élére. Katona Sándor megkezdte a Köztársasági Károlyi Párt szervezését, Szent-Györgyi Pál főispáni titkár pedig a Szociáldemokrata Párt szervezését, november 6.-án már új napilap jelent meg a városban "Esztergomi Népszava" címmel.szállási Árpád:Szegényháztól a kórházig.esztergom egészségügyének története című könyvében irja, hogy Szent-Györgyi Pál a bátyja volt Szent-Györgyi Albertnek." Igy válik érthetővé azon érdekes tény, hogy az Esztergomi Népszava i számában megjelent Szent-Györgyi Albertnek a "Tudomány és szocializmus" cimű cikke."pál bátyám rövid ideig szerkesztője volt az újságnak, és ő kért meg, hogy írjak egy cikket.magam Pozsonyban voltam asszisztens, és mély benyomást tett rám, hogy a munkásság felemelte szavát az egyetem mellett" - emlékezett vissza levelében az idős professzor."- írja Szállási doktor könyvében.( 53 old ) Szent-Györgyi Pál dédapja Lenhossék Mihály Ignác Esztergomban kezdte orvosi pályafutását. Esztergomi Népszava 1918.nov aug.2. Szociáldemokrata politikai napilap, A 3 as formátumú 2 illetve 4 oldalas napilap volt. Az Esztergomi Népszavát dr. Szent-Györgyi Pál,ügyvéd főispáni titkár szerkesztette, aki Beniczky Ödön főispán mellett volt titkár.a fiatal jurátus talán igy akart politikai babérokat szerezni.mindenesetre állásából felfüggesztették. Az újság nyomdája a Széchenyi tér 13.szám alatt Katona Sándor házában működött.a szerkesztőség már az első számban bejelentette, hogy programmja teljesen fedi a népkormány és a Nemzeti Tanács programmját. A lapot Szent-Györgyi Pál finanszírozta, aki így szeretett volna esztergomi képviselőséget szerezni.szent-györgyi Pál ellen az első támadast volt felettese Beniczky Ödön intézte 1919.január 19,-én az Esztergomi Friss Újságba írt ellene cikket. A Károlyi -féle forradalomat támogatók nehéz helyzetbe kerültek 1919 március 21. -én a Tanácsköztársaság kikiáltása után Kun Béláék ellenségnek tekintették Károlyi Mihály támgatóit. Szent-Györgyi Pál 1919 március 21-i Tanácsköztársaság kikiáltasa után az esztergomi direktórium tagja lett.azonban amikor április 3-án direktoriumot támadó lövöldözés volt a városban, elmenekült Lapja az "Esztergomi Népszava ekkor már a Munkástanács hivatalos lapjaként jelent meg. Az Esztergomi Népszavában olvasható, hogy Budapestre távozását április 6 án Szamuely Tibor jelentette be a direktoriumi ülésen.katona Sándort az esztergomi direktórium vádbiztossá nevezte ki, amelyről lemondott, ekkor gyermekeivel együtt háziőrizetbe került. A kommün kikiáltásáig Esztergomban két napilapból is tájékozódhattak az emberek. Az "Esztergomi Friss Újság " Homor Imre szerkesztésében a keresztény szellemiséget képviselte, míg az "Esztergomi Népszava" a baloldali nézeteket. Az "Esztergom " című hetilap szerkesztésében változás történt, ugyanis Rolkó Béla spanyolnátha -járványban elhunyt, helyét Marcell Mihály, szemináriumi spirituális, egyetemi tanár vette át. Az "Esztergom és vidéke" pedig Réthei Prikkel Marán bencés tanár szerkesztésében jelent meg. Új politikai és társadalmi is indult ebben az időben "Földmívesvilág " címmel Földmívesvilág 1919.jan ápr.2.

17 A társadalmi és politikai lap megnevezést viselő új kiadvány szerkesztője Németh Pál biztosítási titkár volt, aki tulajdonképpen "Esztergomi Lapok"-at vette bérbe Gerenday Józseftől és "Földmívesvilág" címen adta ki. A szerkesztő Németh Pál az országgyűlési képviselőválasztáson akart indulni és az újság révén kívánt szavazókat szerezni. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Esztergomban 1919.május 22.-én alakult meg a direktórium, amelynek elnöke Szokob János lett. A direktórium első intézkedése az "Esztergomi Friss Újság" betiltása volt. Megszüntetésre kapott felhívást a "Földmívesvilág" is, mely egy korábbi cikkében támadta Kartaly Istvánt, a direktórium egyik tagját. Az "Esztergom" című hetilapot ugyan nem tiltották be, de szerkesztője Marcell Mihály szabad akartából már március 23-tól nem jelent meg. Tulajdonképpen két lap maradt csak Esztergomban, az "Esztergomi Népszava" amelyet az esztergomi Munkás és Katonatanács hivatalos közlönyeként szerkesztőbizottság szerkesztett, valamint az "Esztergom és vidéke",amelynek megjelenését május közepén az országs rendeletre mégis meg kellett szüntetni. Így tulajdonképen csak az "Esztergomi Népszavából" tájékozódhattak csak az emberek. Például Kun Béla, júlis 23-i dorogi látogatásáról. Július 24-én pedig az új városparancsnokság megalkulásáról olvashattak. A Vörös őrség parancsnoka Feigl Ferenc, helyettese pedig Vorocz János lett. Meghirdették a sorozást is a városba. Az "Esztergomi Népszava" 1919.augusztus 3.-i számával fejezte be pályafutását. Az utolsó számot augusztus 2.-án este nyomtatták, megjelenése napján augusztus 3.-án pedig már elterjedt Esztergomban is a Tanácsköztársaság bukásának a híre. A direktórium főbb tagjai értesültek elsőként és idejében eltüntek a városból.dr. Katona Sándort, az esztergomi Nemzeti Tanács elnökét bírósági retorzió nem érte, a város megbecsült polgára maradt 1936-ban bekövetkezett haláláig. Esztergomi sajtóélet a Tanácsköztársaság után Augusztus 5.-én nemzeti színű keretben jelent meg újból az "Esztergom és vidéke" címlapján "Szabad újra magyaroknak lennünk" című verssel. Az "Esztergom és vidéke" augusztus 5-től ideiglenesen mint napilap és a vármegye hivatalos lapja jelent meg. Azonban augusztus 10.-én a szerkesztőség bejelenti, hogy a Miniszterelnökség 1.sz. Rendelete papírhiány miatt az összes lapot további megjelenésért betiltja. Palkovics László alipán, akkor úgy döntött, hogy a lapbetiltás idején "Esztergom Vármegye Hivatalos Lapját jelenteti meg két oldal terjedelemben a helyi lapok rendes alakjában. A lap hivatalosrészének szerkesztését Fekete Rezső főjegyző csinálta, az országos és helyi közlemények összeállítására Homor Imrét kérték fel. Az első szám ilyen módon auguszus 14.-én jelent meg.összesen hét szám jelent meg így augusztus 23.-ig, ezután augusztus 24.-től már ismét megjelentek az esztergomi újságok: "Esztergom és vidéke", "Esztergom", "Földmívesvilág" és az "Esztergomi Friss Újság". A helyi lapoknak nagyon fontos szerepük volt ebben az időben, hiszen biztos és hiteles tájékoztatást nyújtottak a város környéki falvakban élő embereknek is ebben politikai helyezteben. Az "Esztergom és vidéke" és az "Esztergom" átmenetilen napilapként jelent meg, az "Esztergomi Friss Újság" szerkesztője a fővárosba költöző DvihallyGéza pedig 1919.október végén elbúcsúzott olvasóitól és a város első napilapja 12 év után megszűnt. Az január 25.-i nemzetgyűlési választásokon a "Földmívesvilág" szerkesztője Németh Pál a dorogi kerület képviselőjelöltje kisgazda programmal lépett fel, azonban nem ért el sikert és így elköltözött Esztergomból és lapja a "Földmívesvilág" is megszűnt. A nemzetgyűlési választások után az "Esztergom" és "Esztergom és vidéke" is napilapból visszalakult hetente kétszer megjelenő lappá. A vesztes háború, a forradalom és a Tanácsköztársaság után újabb tragikus fordulat rázta meg a magyarságot : Trianon!

18 A trianoni béke az esztergomi sajtóban Az első világháborút követő nemzetközi rendezés részeként a győztes hatalmak és a háborúban vesztes Magyaroszág képviselői a versaillesi Kis Triann palotában aláírták 1920.június.4.-én a békeszerződést. Ezzel Magyarország területe 282 ezer négyzetkilóméterről 93 ezer km2-re csökkent, lakóinak száma 18 millióról, 7,6 millióra csökkent. Több millió magyar került az ország határán kívül és lett Csehszlovákia, Románia, Szovjetúnió és a későbbi Jugoszlávia állampolgára. Gróf Apponyi Albert tiltakozása jeléül nem vlt hajlandó aláírni a szerződést és ezért a magyar kormány megbízásából Bernárd Ágoston és a dorogi születésű Draschke Lázár Alfréd látta el kézjegyével. Esztergom és egész Esztergom vármegyét a az érsekséget megrázta ez a döntés, hiszen a vármegye felét elcsatolták ezzel a döntéssel és Magyarország és Csehszlovákia határa a Duna vonala lett. Az "Esztergom és vidéke" Úrnapja címmel így ír: "Úrnapján. Az egyház legmagasztosabb, legpompásabb ünnepét űljük ma és a hívők ezrei lehajtott fejjel üdvözlik az Urat. Lombsátrat emelünk az Úr befogadására és még mélyebbre hajtjuk fejünket,mert magunk hajléktalanok és megalázottakká válunk holnap június 4.-én. Az ezer éves Mária országa, kereszténységet védő magyarság a porba tiporva hever, vigasz nélkül vergődik,hatalmasai áruló lábai előtt.nincsen senkink rajtad kívül Uram, ne hagyd el népedet." A békeszerződés aláírásakor június 4.-én délután 4 óra 30 perckor az országban mindenütt megkondultak a harangok, a gyárakban megszólaltak a szirénák így jelezték a nemzet fájdalmas összeomlásának pillanatát. Az esztergomi izraelita hitközség dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd, a hitközség elnöke indítványára a következő határozatot hozta a békeszerződés aláírása után. "Az esztergomi izraelita hitközség mély megdöbbenéssel és őszinte fájdalommal értesült a békeszerződés aláírásáról.hazafias szívünk egész melegével érzünk együtt a kegyetlenül szétszakított Magyarország minden részében felzúgó s a meggyötört lelkek millióinak ajkáról elemi erővel kitörő tiltakozással.egy szívvel s egy lélekkel teljesen egyértelműen kijelentjük, hogy mi a békeszerződés feltételeibe soha belenyugodni nem fogunk - felajánlva életünket, vérünket és utolsó filléreinket - rendületlenül küzdeni fogunk, hogy szeretett hazánk ismét a régi nagyságában és a régi boldogságában tündököljön. Elhatározza a képviselő-testület, hogy mindaddig amíg ezt el nem érjük minden szombaton és ünnepnapon a nyitott frigyszekrény előtt a főrabbi ünnepi köntösben imát fog mondani hazánk területi nagyságának helyreállításáért és a magyar nemzet régi boldogságának,dicsőségnek és gazdagságának visszaszerzéséért." ("Esztergom" Politikai napilap.1920.június.10.) Dr. Zwillinger Ferenc, ügyvéd Esztergomban született és itt nyitott ügyvédi irodát 1902-ben. Harminc évig volt városi képviselő, és az izraelita hitközség elnöke is volt. Idős korában sorsa összefonódott városa és a hitközség tragédiájával. Egyike volt az esztergomi zsidóknak, akiket 1944-ben a városból elhurcoltak. A trianoni békeszerződés után lényegében átrendeződött Esztergom vármegye közigazgatása is. A szerződésben foglalt terültek elcsatolása súlyosan érintette Komárom vármegyét és Esztergom vármegyét. Komárom vármegye elvesztette Duna menti területeinek balparti részét, a csallóközi és udvarai járások egész területét és Komárom város balparti részében fekvő székházát. Esztergom vármegye szintén elvesztette Duna balparti területeit, vagyis az egész párkányi járást. Magyar fennliatóság alatt megmaradt tehát a vármegye két járásából és egy rendezett tanácsú városából egy járás és egy rendezett tanácsú város, 48 községéből 23 község. Lakosság számot tekintve az 1900 évi népszámláláskor a vármegye népessége -Esztergom várost nem számítva fő volt, amelyhez hozzászámíthatjuk Esztergom város lakosát. A terület vesztés után a vármegye népesége főre csökkent. Megmaradt a vármegye birtokában az Esztergomban lévő székház. A kormány és a nemzetgyűlés 1923-ban olyan törvényt hozott, amely szerint a csonka vármegyei hatóságokat a szomszédos vármegyékkel kell közigazghatásilag ideiglenesen egyesíteni. A törvény alapján

19 megszüntették Komárom város önálló törvényhatósági jellegét és bekebelezték Komárom vármegyébe, majd létre jött "Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék " elnevezéssel egyesített új vármegye. Az egyesített vármegye első közgyűlése 1923 decemberében Esztergomban volt, amelyről a komárom vármegyei bizottsági tagok többsége távol maradt. Így tiltakoztak az önállóság kényszerű megszüntetése miatt. Komárom Esztergom közigazgazgatásilag egyelőre ideiglenesen egyesített vármegyék főispánja dr. Huszár Aladár, alispán Palkovics László ( Esztergom vm.) lett. Esztergomi polgármester dr. Antony Béla, Komáromi polgármester dr. Alapy Gáspár volt. (Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után. Szerk.Békássy Jenő.Bp.l929) A vármegyék egyesítése átrendezte a helyi sajtót is. Komárom városának újságjai és Esztergom újságjai egyaránt foglalkoztak az egyesítés kérdésével. A komáromi sajtó erélyesen kiállt az önállóság mellett, az esztergomi sajtó mértékletesebben kezelte ezt a témát. "Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja " 1924 februártól "Komárom és Esztergom Közigazgatásilag Egyelőre Egyesített Vármegyék Hivatalos Lapja "címmel jelenik meg. Szerkesztője Fekete Rezső vármegyei aljegyző. A hivatalos vármegyei újság 1939.január 14-ig jelent meg. A háború idején átmenetileg szünetel a kiadása. Esztergomban 1930-tól a második világháború kitöréséig a hetente kétszer megjelenő Esztergom és vidékét és az Esztergom című közéleti lapokból tájékozódhattak a polgárok. Érdekes, hogy Komáromban 1930-ban Esztergom Komárom vármegyei Hírlap címmel jelent meg hetilap. A trianoni döntésbe az esztergomi polgárok lelkük mélyén nem tudtak belenyugodni. Az Esztergom és vidéke szerkesztője Vécs Ottó 1929 július 7.-én kerékpáron körútra indult a trianoni határok mentén. Erről az akcióról Esztergom és vidéke 1929 júlus 4. számában így írt: Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy az Esztergom és Vidéke" a magyar revízióért olyan munkát fog végezni, amely a legnagyobb szemléletességgel igazolja a trianoni határok tarthatatlanságát. Vécs Ottó szerkesztőt körútra küldjük végig a trianoni határon, hogy az ott szerzett tapasztalatokat egy teljes cikksorozatban a Revíziós Liga rendel kezesére bocsássuk. A cikksorozat dokumentumain kivül Vécs Ottó egy nagy bőrkötésű albumba összegyűjti az összes határ menti városok trianoni adatait és azokat az eseményeket, amelyek tiz év alatt a lehetetlen határok megváltoztatásának szükségességét igazolják. A nagy munkát helyszíni felvételek fogjak teljessé tenni és igy egy egységes és fényesen igazoló dokumentumot adhatunk a Revíziós Ligának. A trianoni könyv első lapjain mint már megírtuk több rajz van, ezek között három címer. Az első címer Serédi Jusztinian dr. bíboros hercegprímásé, aki saját kezűleg írta alá a lapot. Aláírása fölött ezt a mondatot olvassuk: Tartós béke csak as igazságon épülhet fel." Baráti Huszár Aladár dr. főispán ezt irta Esztergom vármegye címere alá : Csak az veszett él, amiről lemondunk." Antóny Béla polgármester a város címere alatt ezzel a mondattal örökitette meg Esztergomot: A trianoni határon végig hirdesse a magyar igazságot, a magyar feltámadást, hogy Trianon nemzetzet ezeréves ereje, erénye erőt vesz" Ezzel a három gyönyörű mondattal kezdődik tehát a trianoni könyv és ezeket fogják követni majd az albumban Esztergom megyére és a városra vonatkozó adatok, azután a fényképek ós sorba a többi határ menti falu és város. Vécs Ottó ma, csütörtökön reggel indul. Tervünkkel és az úttal kapcsolatban kedden délután lapunk szerkesztő-bizottsága ülést, tartott és ekkor a bizottság a következő üdvözlő táviratot.küldte Herczeg Ferencnek, a Revíziós Liga elnökének. A Herczeg Ferenc lelkétől új lobogásra gyulladt reviziós eszme szolgalatára az Esztergom és Vidéke" kiküldésében Vécs Ottó szerkesztő július 6 án körútra indul a trianoni határon végig Esztergomtól Esztergomig. Tapasztalatairól lapunkban cikksorozatban számol be és egyben összegyűjti a határ menti

20 falvak és varosok eredeti fényképfelvételekkel illusztrált dokumentumait is a csonka ország elviselhetetlen helyzetéről " Az 1930-as békeidők az esztergomi sajtóban Esztergom város legjelentősebb eseményei az 1930-as években elsősorban a katolikus egyházhoz kapcsolódnak. Mint hercegprímási székhely a várost az Szent Imre év és a Szent István év országos rendezvényeinek egyik központjává tette. Az esztergomi sajtó rendre beszámolt olvasóinak a rendezvények előkészítő munkáiról is. Első kiemelkedő esemény az 1930 május 18-tól 1931 május 2-ig tartó Szent Imre év jubíleumi eseményeibe való bekapcsolódás volt. Szent Imre herceg halálának 900 éves évfordulóján oszágos megemlékező ünnepség sorozatot rendezett a katolikus egyház. Ez alkalomból 1930 május 25.-ére az Országos Katolikus Szövetség nőzarándoklatot indított Esztergomba. A város vezetése februárban foglalkozott az esemény előkészítésével Az országos Szent Imre év ünnepségeiből Esztergom szab. kir. város közönsége is tradíciójához méltóan kiveszi a maga részét. A helyi bizottságok az országos bizottsággal egyetértően már megkezdették ezen nagyszabású ünnepségekre vonatkozó tárgyalásokat. Ezeknek fejtegetése egyáltalában nem képezheti jelen cikkem tárgyát, azonban ezen előkészületek nagy tömegéből ki akarok ragadni egy fontos, csupán Esztergomot érdeklő, nagy előkészítést igénylő kérdést, az elszállásolás kérdését. ( Esztergom és vidéke febr.16.) Lepold István kanonok 1933-tól Esztergomban Katolikus Nyári Egyetemet szervezett Tizenhat napos Katholikus Nyári Egyetem EsztergombanA Pázmány Péter Tudományegyetem tanáraiból alakult bizottság az Országos Magyar Katholikus Akcióval karöltve a magyar püspöki kar jóváhagyása mellett városunkban dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás védnöksége alatt az érseki tanítóképző dísztermében június hó 25-től július hó 15-ig bezárólag összesen 16 hétköznapon, átlag napi 4 órában katolikus szellemű egyetemi előadásokat fog tartani. ( Esztergom és vidéke 1933.máj.14) A Lepold Antal kanonok 1933-tól 1941-ig szervezte az esztergomi Katolikus Nyári Egyetemet, amelyről évkönyv is kiadásra került 1936-ban. A Buzárovits nyomdában készült a Katolikus Nyári Egyetem egyetlen száma amely 1936 júniusban jelent meg. Szerkesztője és kiadója: Babocsay János volt. Magyar Sion néven szeptember 15.-én katolikus társadalmi hetilap jelent meg Lippay Lajos szerkesztésében. A szerkesztő az lap programjaként társadalmi, kulturális és szociális, gazdasági és világnézeti kérdések figyelemmel kísérését tűzte ki. Nemcsak az esztergomiaknak, hanem minden katolikusnak szánták az újságot, amely a tervek ellenére nem lett országos lap, azonban az Esztergomban és környékén élő katolikus olvasók október 15-ig vehették a kezükbe. Esztergom" című hetente megjelenő Komárom-Esztergom megye keresztény politikai és társadalmi lapot 1933-tól Marcell Árpád szerkesztette egészen 1935 évi megszűnéséig. Esztergomi Hírek címmel társadalmi és szépirodalmi lapot indított útjára Marcell Árpád, az esztergomi Szent Imre gimnázium tanára, amely május 16 között havonta jelent meg, a Laiszky nyomdában készült. Ezután már csak az Esztergom és vidéke Keresztény politikai társadalmi lap jelent meg hetente kétszer Laiszky Kázmér szerkesztésében és kiadásában, a Laiszky János nyomdájában 1944 június 28.-ig, illetve a Magyar Sion katolikus hetilap október 15-ig Esztergom a jubileumi Szent István évben A háború előtt 1938-ban a Szent István év alkalmával került Esztergom országos középpontba. Ekkor Európa a háború küszöbén állt, az utolsó békeévben mégis egy ország fogott össze, hogy méltó módon emlékezzen meg államalapító királyunk halálának 900. évfordulójáról. A Szent István-év ünnepségsorozatához kapcsolódott a Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus.

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Székely Szabadság Napja (2013. március 10.)

Székely Szabadság Napja (2013. március 10.) 2013. évi I. szám (Március hó) Székely Szabadság Napja ( 10.) Rendünk a nemzeti egység és összetartozás elkötelezettjeként részt vett a Székely Szabadság Napján március 10-én. Március 10. napja a székelyek

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

MUNKATERV. a 2011-es évre

MUNKATERV. a 2011-es évre BÉKEFENNTARTÓK BAJTÁRSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE MUNKATERV a 2011-es évre A tevékenység fő irányelvei: 1. Részvétel a békefenntartással és a katonai ellenőrzés hagyományainak ápolásában. A területi kapcsolatok

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja

Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Programfüzet Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Augusztus 8. péntek Futóverseny Göncről Vizsolyba 10.00 Szenczi Molnár Albert nyomában futóverseny Gönc és Vizsoly

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007

EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007 EGY NYOMDAMÛHELY TITKAIBÓL GYOMAI KNER NYOMDA, 1882 2007 Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, 2007. május 15. július 14. * Az Egy nyomdamûhely titkaiból Gyomai Kner Nyomda, 1882 2007 címmel az

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. alatti székhelyén 2014. február 25-én 17.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak: a csatolt

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04.

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE EGYETEMI ÉS VÁROSI KÉP SZET ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ, 2015. OKTÓBER 02-04. 2 ( C ) IPA by 1974 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa

KÖRZETLEÍRÓ LISTA. Közterület neve jellege Kapubejárat tartomány Intervallum típusa Lapszám: 1 001. szavazókör, a Ve. 78. -a szerint a települési szintû lakóhellyel rendelkezö választópolgárok szavazására kijelölt szavazókör is Azonosító: 14-085-001-4, Cím: Napközi otthon, Bajcsy Zs.

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

SULIMIX 2008. december 10 11. Millenáris. Intézmények elhelyezése a kiállításon

SULIMIX 2008. december 10 11. Millenáris. Intézmények elhelyezése a kiállításon SULIMIX 2008. december 10 11. Millenáris Intézmények elhelyezése a kiállításon 78 4 10 55 45 34 71 29 59 52 25 80 22 70 46 23 30 37 50 77 47 2 16, 17, 18 61 Alternatív Közgazdasági Gimnázium Arany János

Részletesebben

35. ábra (folyt.) 36. ábra

35. ábra (folyt.) 36. ábra 41. Madách Imre munkái: Az ember tragédiája és Madách Imre költeményei Madách Imre képével (Budapest, 1904, Franklin-Társulat megyar irodalmi intézet és könyvnyomda) (2) + 292 l + 1 t, 20 cm, a Magyar

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter Ismertetem Magyarország köztársasági elnökének és honvédelmi miniszterének határozatait elismerésekről. A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

Részletesebben

Szentlőrinc Városi Önkormányzat 14/2002.(VI.27.) KT Rendelete az egészségügyi alapellátási szolgálatok körzeteiről1 1. 2. Záró rendelkezések 3.

Szentlőrinc Városi Önkormányzat 14/2002.(VI.27.) KT Rendelete az egészségügyi alapellátási szolgálatok körzeteiről1 1. 2. Záró rendelkezések 3. Szentlőrinc Városi Önkormányzat 14/2002.(VI.27.) KT Rendelete az egészségügyi alapellátási szolgálatok körzeteiről 1 (A 21/2009.(XI.25.), a 7/2006.(III.10.), a 23/2004.(X.29.) KT. Rendelettel egységes

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 32/2009. (XI. 13.) számú R E N D E L E T E

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 32/2009. (XI. 13.) számú R E N D E L E T E Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 32/2009. (XI. 13.) számú R E N D E L E T E az egészségügyi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelete. az orvosi körzetek kialakításáról

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelete. az orvosi körzetek kialakításáról Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2015. (III. 30.) önkormányzati rendelete az orvosi körzetek kialakításáról Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

K I V O N A T a Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság 2014. április 14-én tartott soron következő ülésének jegyzőkönyvéből

K I V O N A T a Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság 2014. április 14-én tartott soron következő ülésének jegyzőkönyvéből Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottsága K I V O N A T a Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottság 2014. április 14-én tartott soron következő ülésének

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat 8/2006. (II.15.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat 8/2006. (II.15.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 8/2006. (II.15.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzata időszaki lapjának és hivatalos honlapjának Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1 (egységes szerkezetben

Részletesebben

Polgármester: Szöllősi József Ügyfélfogadási rendje: minden héten szerdán 8.00 12.00 13.00 16.00

Polgármester: Szöllősi József Ügyfélfogadási rendje: minden héten szerdán 8.00 12.00 13.00 16.00 Szajoli Polgármesteri Hivatal 5081 Szajol, Rózsák tere 1. Tel.: 56/446-000 Fax: 56/446-447 E-mail: titkarsag@szajolph.t-online.hu Polgármester: Szöllősi József Ügyfélfogadási rendje: minden héten szerdán

Részletesebben

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 32/2009. (XII. 21.) Kt. rendelete az orvosi körzetek kialakításáról

TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 32/2009. (XII. 21.) Kt. rendelete az orvosi körzetek kialakításáról TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2009. (XII. 21.) Kt. rendelete az orvosi körzetek kialakításáról Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I.

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I. Almáskamarás Város Megnevezés Utca Idősek Klubja Dózsa Gy. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Óvoda Dózsa Gy. Általános Iskola Szent I. Battonya Békés Békéscsaba

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2004. (IX.24.) 1 önkormányzati rendelete a helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról 2 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország címerének

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Budapest, 2011. február 18. Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Országos Igazoló Bizottság Cím/Address: H 1025 Budapest, Tömörkény u. 3/a. Levélcím/Letters: H 1255 Budapest, Pf.: 192 Tisztelt

Részletesebben

Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról.

Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról. Mátyás király és a szegény tanító könnyebb szövegek Bevezetőül néhány információt talál a legendás magyar királyról, Hunyadi Mátyásról. Élete dióhéjban Született: 1443. február 24-én Kolozsvárott. Apja:

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese

Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese Budapest Főváros X. kerület Kobzai önkormányzat Képviselő-testület ulese Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Kabinet Tárgy: Javaslat a Hagar országa" című

Részletesebben

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai

Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat 2012. január 13.-i ülésének határozatai 1/2012. (I.13.) SZKT határozat 4 igen, 0 nem és 0 fő tartózkodott A Csabaszabadi Szlovák Önkormányzat Képviselő-testülete jegyzőkönyv

Részletesebben

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr

Nemzedékek nevelői. Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében. Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Könyvszalon, 2011. 11.12 Győr Nemzedékek nevelői Tanítók és tanítócsaládok a Kárpát-medencében Szakmai lektor: Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna

Részletesebben

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét,

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT. kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, IIDddd A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete elnöke és alelnöke a KASZ MUNKAVÁLLALÓKÉRT kitüntetésben részesítette Müller Jánosnét, a Nógrádker Zrt. Szakszervezeti Bizottságának titkárát, a KASZ

Részletesebben

Középméretű énekeskönyv

Középméretű énekeskönyv Az egyházi ének tanításához ajánlott énekeskönyvek és kórusgyűjtemények 1./ A Református énekeskönyv Magyarországon, 1948- ban jelent meg. Kiadja a Magyarországi Református Egyház. Több kiadást ért meg.

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Tátyi Tibor. Az alapszervezet története

Tátyi Tibor. Az alapszervezet története 217 Tátyi Tibor Az alapszervezet története Párkányban 1949. április 24-én alakult meg a CSEMADOK városi alapszervezete. Elsősorban lelkes, tenni akaró a magyar kultúra ápolásáért kész emberek fogtak össze,

Részletesebben

História. JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története

História. JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története 112 História Kiss Erika JÁSZBERÉNYI KONFLIKTUSOK ÉS MEGOLDÁSUK A DUALIZMUS KORÁBAN Almásy László mandátumszerzésének története A rendkívül kiterjedt, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében is jelentős

Részletesebben

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom.

1. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok a címer, a zászló és a Romtemplom. Zsámbék Város Képviselő-testületének 10/2006. (VI.28.) Ö.K. számú R E N D E L E T E * Zsámbék Város címerérő1, zászlajáról, jelképeiről és ezek használatáról Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Gárdonyi Géza, (Ziegler)

Gárdonyi Géza, (Ziegler) Az Egri várban, a Fülesbástyán alussza örök álmát Gárdonyi Géza, az Egri csillagok halhatatlan szerzője. A síron ez a három szó olvasható: "Csak a teste", utalva arra, hogy szelleme alkotásaiban örökké

Részletesebben

d) havi várakozási engedély, mely adott évben 31 egybefüggı naptári napra érvényes: esetén 9.000,- forint.

d) havi várakozási engedély, mely adott évben 31 egybefüggı naptári napra érvényes: esetén 9.000,- forint. Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 16/2014. (VI. 26.) önkormányzati rendelete a parkolás rendjérıl, a kerékbilincs használatáról, valamint a parkolóhelyek megváltásáról szóló 14/2004.

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK, INTÉZMÉNYEK JEGYZÉKE, 2012

ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK, INTÉZMÉNYEK JEGYZÉKE, 2012 ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI SZÖVETSÉGEK, INTÉZMÉNYEK JEGYZÉKE, 2012 Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) Elnök: Farkas Tamás Alelnök: Dr. Zs.Szőke Zoltán 1146. Budapest, Hermina út 57. Telefon: 331-13-13 E-mail:

Részletesebben

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka

Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Emlék-Alapítvány Sokorópátka Vig Zoltán Sokorópátkán született 1942. augusztus 11-én. Apja, Vig Béla 1943. januárjában eltűnt a Don-kanyarban. Anyja Balogh Irén, hadiözvegyként egyetlen gyermekének

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

A HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezetének 2014. évi PÉNZÜGYI TERVE BEVÉTELEK

A HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezetének 2014. évi PÉNZÜGYI TERVE BEVÉTELEK számú melléklet a /2014/ számhoz. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete - Közhasznú társadalmi szervezet - 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22-503-186, 503-187.email

Részletesebben

Növekvő gyermeklétszámok

Növekvő gyermeklétszámok IX. évf. 5. sz. 2012. augusztus www.kiralyhegyes.hu Növekvő gyermeklétszámok óvodánkban, iskolánkban Palánta ültetvényezések a fóliasátorban Útkarbantartási munkálatok Egészségügyi szűrővizsgálatok Ingyenes

Részletesebben

SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 21/2002. (VII. 18.) önkormányzati 1 rendelete. a helyi egészségügyi közszolgáltatásokról

SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 21/2002. (VII. 18.) önkormányzati 1 rendelete. a helyi egészségügyi közszolgáltatásokról 1. oldal SÁRBOGÁRD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 21/2002. (VII. 18.) önkormányzati 1 rendelete a helyi egészségügyi közszolgáltatásokról Sárbogárd Város Önkormányzata az egészségügyről szóló

Részletesebben

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában 2003. Január 18.: részvétel a Lengyel Bálon (Bal Polonii) Hűvösvölgyi Vigadóban. Január 29. Új tagok köszöntése a Magyar-Lengyel Baráti Körben. Február 15. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat választása

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

Magyar Örökség Díj Petrik Gézának

Magyar Örökség Díj Petrik Gézának PERSZONÁLIA Magyar Örökség Díj Petrik Gézának I I I 2003. március 22-én Petrik Géza Magyar Örökség Díjat kapott a magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenysége elismeréséül. A Magyar Nemzeti Múzeumban

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 609/2011. Elıterjesztés - a Képviselı-testületnek - a Sárospatak c. újság

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2012. (IX. 07.) önkormányzati rendelete az önkormányzati kitüntetésekről és elismerő címekről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE

5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE 5 éves az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE GÖDÖLLŐ, ISASZEG, 2015. NOVEMBER 27-29. 2 5 éves (C) IPA by 1974 az IPA MAGYAR SZEKCIÓ KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI SZERVEZETE A SZERVEZETÜNK MEGALAKULÁSÁNAK

Részletesebben

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok Ny rbætor VÆros 2014. Øvi K zm vel døsi RendezvØnyterve Nyírbátor Város 2014. évi Rendezvényterve I. Kiemelt Önkormányzati programok Magyarország nemzeti ünnepei: Március 15. Augusztus 20. Október 23.

Részletesebben

eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak

eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak A Mérnökgeológiai Jubileumi Konferencia eseményei 2003. december 4. (Szemelvények szabad jegyzetelés alapján) Az ünnepeltek: dr. Gálos Miklós, dr. Kleb Béla, dr. Kertész Pál tanár urak Dr. Farkas György

Részletesebben

8.1. Település teljes közigazgatási területére vonatkozó felvételi körzetek. 037125 - Ősi Általános Iskola 8161 Ősi, Ságvári Endre u. 10.

8.1. Település teljes közigazgatási területére vonatkozó felvételi körzetek. 037125 - Ősi Általános Iskola 8161 Ősi, Ságvári Endre u. 10. Járás/Tankerület székhelye: Várpalota 8.1. Település teljes közigazgatási területére vonatkozó felvételi körzetek Település Ősi Kötelező felvételt biztosító iskola 037125 - Ősi Általános Iskola 8161 Ősi,

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök Magyarszentmiklós község Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke M E G H Í V Ó 2009. szeptember 8-án (kedden)17.30 órakor ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Tervezett napirend: 1.) A 2009. I. félévi

Részletesebben

Az önkormányzat jelképei. A címer leírása. A címer használatának köre és szabályai

Az önkormányzat jelképei. A címer leírása. A címer használatának köre és szabályai Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2005. (XI. 01.) KT. számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 6/1995. (III. 20.) KT. számú rendeletének

Részletesebben

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben