A fenntartható mobilitás gazdasági és társadalmi hátterének kérdései

Átírás

1 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Balatonföldvár, május A fenntartható mobilitás gazdasági és társadalmi hátterének kérdései Prof. (hc.) Dr. (Ph.D.) Vörös Attila tudományos igazgató, KTI

2 A MOBILITÁS ÉRTELMEZÉSE: Az egyén saját akaratból megvalósult helyváltoztatás ingatlanon kívüli közterületen. Áruszállítás esetében az egyének és a gazdaság szereplőinek akaratából megvalósult szállítási esemény Nem része (pl.): járműmozgások és erőgépek mozgásai szántóföldeken, termőföldeken, ipartelepeken, helyváltoztatások épületeken belül A mobilitás eszközei : gyalog, kerékpárral, közösségi közlekedési eszközzel, egyéni gépjárművel, egyéb járművekkel.

3 MOBILITÁSI CÉLOK I. A személyek mobilitása hazatérés munkába járás iskolába járás (általános-, közép- és felsőfokú oktatás) munkavégzéshez kapcsolódó helyváltoztatás bevásárlás egészségügy ügyintézés családfenntartás (idős, ellátására szoruló családtagok felkeresése)

4 MOBILITÁSI CÉLOK II. A személyek mobilitása sportolás gyermek elkísérése iskolán kívüli oktatásra, edzésre, stb. jármű-/lakásfenntartással kapcsolatos helyváltoztatás látogatás szórakozás, pihenés sportolás kirándulás kiskertművelés művelődés egyéb, itt fel nem sorolt célok

5 AZ EGYES CÉLOK FONTOSSÁGI CSOPORTJAI (példák) Elengedhetetlen Fontos Célszerű, ajánlatos Elhagyható Munka Egyéb oktatás Szórakozás Látogatás Iskola Gyerek edzésre Sport Séta/üdülés Üzlet Bevásárlás Egészségügy Családfenntartás Hazatérés Jármű-/lakásfenntartás Kirándulás Kiskert művelés

6 MOBILITÁSI ÖSSZEFÜGGÉSEK I. Mobilitási mérőszámok lehetnek: kezdeményezett helyváltoztatások száma és/vagy utaskilométer teljesítmény, jármű kilométer teljesítmény, illetve megkezdett szállítási események száma és/vagy árutonna kilométer teljesítmény, illetve jármű kilométer teljesítmény. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS M=f (utazásgyakoriság, utazáshossz) ahol: M UG k UH k k n n M = UG k UH k k=1 mobilitás [utaskm/év] a k. indokhoz tartozó utazásgyakoriság [db/év] a k. indokhoz tartozó utazáshossz [km/év] utazási indok index az összes utazási indok száma

7 MOBILITÁSI ÖSSZEFÜGGÉSEK II. UG = UGE+UGF+UGC+UGH UG=f(PKGDP, KL, IKM, TSZ) UH=f(PKGDP, HS, FSZJ, CS) ahol: PKGDP HS KL FSZJ CS IKM TSZ UGE UGF UGC UGH UH elengedhetetlen fontos célszerű elhagyható utazáshossz egy főre jutó GDP közlekedéshálózati sűrűség klimatikus viszonyok a forgalomszabályozás jósága célpontsűrűség infrastruktúra kínálat minősége Tevékenységszervezés (távmunka, hivatással kapcsolatos utazás, gazdaságszervezés, társadalomszervezés, stb.)

8 egy főre jutó ukm/év MOBILITÁSI ÖSSZEFÜGGÉSEK III. (személyszállítás) 18,000 16,000 14,000 12,000 IT FR FI DE BE IE UK AT SE DK CH R² = 0,827 NO LU 10,000 8,000 6,000 4,000 2,000 BG ME RO RS MK AL EE EL CZ PT HU HR LV PL SK ES NL Összes billion tkm, 2013/Population, million, on 01/01/2014 0,000 0,000 10,000 20,000 30,000 40,000 50,000 60,000 70,000 80,000 90,000 egy főre jutó GDP/év 1. ábra: Fajlagos utaskm teljesítmények az egyes EU tagországok fejlettségének függvényében; GDP [Euró]

9 egy főre jutó átkm/év MOBILITÁSI ÖSSZEFÜGGÉSEK IV. (áruszállítás) 18,00 16,00 LV R² = 0,0593 LU 14,00 12,00 LT Összes billion tkm, 2013/Population, million, on 01/01/2014 Log. (Összes billion tkm, 2013/Population, million, on 01/01/2014) 10,00 SI 8,00 EE PL SK NL CZ 6,00 FI DE AT SE BG HU NO ES BE 4,00 PT FR DK MK RO HR IT UK 2,00 EL IE AL RS MT CY 0,00 ME 0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00 70,00 80,00 90,00 egy főre jutó GDP/év 2. ábra: Fajlagos árutkm teljesítmények az egyes EU tagországok fejlettségének függvényében

10 HELYVÁLTOZATÁSI SZABADSÁG HASZNA I. A (fokozott) személyközlekedési mobilitás haszna: Jó a gazdaságnak, mert: van a gazdaság szereplőinek (vállalatoknak) munkaerő-választéka, a munkaerő és munkaerő-utánpótlás fokozottan képzett egyénekből áll, mert elérhetőbbek az oktatási intézmények. Jó az egyénnek (a munkavállalóknak és családjaiknak), mert: van munkahely-választék, van munka és van velejáró jövedelem, van szakmai továbblépési lehetőség,. (A felsoroltak a fokozottabb mobilitás következtében közelebb viszik a szereplőket a gazdasági és társadalmi munkaerő-gazdálkodás optimumához.)

11 HELYVÁLTOZATÁSI SZABADSÁG HASZNA II. Jó az oktatásban részt venni kívánóknak, mert a jobb mobilitási adottságok miatt nagyobb az iskola választék. (Részben) jobb a vásárlóknak, mert a városszéli bevásárlóközpontok elérhetőbbek, mint a belső városrészek üzletei (más kérdés, hogy a kisebb boltok jelentős számban tönkremennek.) További előny, hogy az árufeltöltés nem terheli, a belső városrészeket. Jó az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevőknek a szabad orvos- és kórházválasztás miatt. A szabadidő mobilitás növekedése jó a fokozottabb rekreációhoz, az emberi kapcsolatok életben tartásához, kiegészítő értékteremtéshez, testedzéshez, művelődéshez, szellemi épüléshez. (Az itt felsoroltak nagyban hozzájárulnak a társadalmi összetartozás erősítésének fontos szempontjaihoz.)

12 MOBILITÁS VS AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETES KÖRNYEZET VÉDELME A MOBILITÁS MÉRSÉKLÉSÉNEK VAGY LEGALÁBB SZINTEN TARTÁSÁNAK FŐ CÉLJA A TERMÉSZETES ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME. A KÖZLEKEDÉS NEM A MOBILITÁS CSÖKKENTÉSÉVEL SEGÍTHETI ELSŐ SORBAN A KÖRNYEZETVÉDELMET, HANEM SZÁMOS EGYÉB ESZKÖZZEL, MÓDSZERREL (ELEKTROMOS JÁRMŰVEK, ZAJVÉDŐFALAK, ALACSONY KIBOCSÁTÁSÚ GÉPJÁRMŰVEK, STB.) A MOBILITÁS FENNTARTHATÓSÁGA NEM A KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREN BELÜL KERESENDŐ. A KÖZLEKEDÉSBEN MEGJELENŐ MOBILITÁS A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGEK HELYSZÍNEINEK ELHELYEZKEDÉSÉBŐL, SŰRŰSÉGÉBŐL ÉS A LÉTFENNTARTSÁHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK GYAKORISÁGÁTÓL FÜGG. A KÖZLEKEDÉSI RENDSZER CSAK A KELETKEZETT MOBILITÁSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉVEL TUDJA (NÉMIKÉPP) BEFOLYÁSOLNI A MOBILITÁS MÉRTÉKÉT. ENNEK LEGFONTOSABB ÉS LEGHATÉKONYABB ELEME A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁSBAN A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ELŐTÉRBE HELYEZÉSE, VALAMINT A NEM MOTORIZÁLT KÖZLKEDÉSI MÓDOK SEGÍTÉSE. A MODALSPLIT ELTOLÁSA A PREFERÁLT KÖZLEKEDÉSI MÓDOK IRÁNYÁBA RENDKÍVÜL KÖLTSÉGES ÉS A RENDSZER EGÉSZÉT TEKINTVE ÁLTALÁBAN VISZONYLAG KIS EREDMÉNYEKKEL JÁR.

13 részarány, % MODALSPLIT NAGYTERÜLETŰ EU TAGORSZÁGOK (személyszállítás) ,9 84,4 79,6 79,7 84,6 78, ,1 8,4 7 7,2 6 6,3 14,4 14 FR DE ES IT UK PL Egyéb vasút közút országok 3. ábra: A nagy területű és nagy lakosság-számú uniós országok személyközlekedési teljesítményeinek megoszlása közlekedési módonként, ,2 7,2 6,1 15,5

14 részarány, % MODALSPLIT KÖZEPES TERÜLETŰ EU TAGORSZÁGOK (személyszállítás) ,6 74,2 88,2 80,1 66, ,8 12,2 17,6 13,6 3,9 7,9 BG AT PT EL CZ országok 4. ábra: A Magyarországhoz hasonló méretű és lakosság-számú uniós országok személyközlekedési teljesítményeinek megoszlása közlekedési módonként, ,9 13 7,7 26 közút vasút Egyéb

15 Részarány, % MODALSPLIT KISTERÜLETŰ EU TAGORSZÁGOK (személyszállítás) ,8 82,5 86,3 77, ,3 10 2,3 16,9 15,9 7,5 11,4 6 országok BE NL SLOV CH 5. ábra: A kisméretű európai uniós országok személyközlekedési teljesítményeinek megoszlása közlekedési módonként, közút vasút Egyéb

16 részarány, % MODALSPLIT VÁLTOZÁSOK AZ EU-BAN ,9 82,1 82,6 82,5 82,7 81,6 81, közút vasút Egyéb ,1 7, ,4 7, ,8 10,4 10,5 10, ,9 EU27 (2007) EU27 (2008) EU27 (2009) EU27 (2010) EU27 (2011) EU27 (2012) EU27 (2013) 6. ábra: az európai országok modalsplit-jének változatlansága az elmúlt néhány év adatai alapján

17 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK JELLEMZŐ UTAZÁSI SEBESSÉGEI MAGYARORSZÁGON (A SZIE Közforgalmú Közlekedés című egyetemi jegyzete alapján) Autóbusz Gyorsbusz Trolibusz Közúti villamos Gyors villamos Földalatti vasút (FAV) Elővárosi vasút (HÉV) Városi gyorsvasút Metró alacsony, km/h magasabb, km/h alacsony, 8-18 km/h alacsony, km/h km/h km/h km/h, km/h km/h, km/h km/h

18 JELLEMZŐ UTAZÁSI SEBESSÉGEK, NÉHÁNY EURÓPAI NAGYVÁROSBAN (A STUTTGARTI EGYETEM KÖZÚTI ÉS KÖZLEKEDÉSI INTÉZETÉNEK BEN KÉSZÜLT TANULMÁNYA NYOMÁN) Város Csúcsideji átlagsebesség szgk. (km/h) Csúcsideji átlagsebesség tk. (km/h) Csúcsidőn kívüli átlagsebesség szgk. (km/h) Csúcsidőn kívüli átlagsebesség tk. (km/h) Átlagsebesség szgk. (km/h) Átlagsebesség tk. (km/h) Oslo 26,2 19,8 39,1 24,5 Stockholm 27 18,1 33,4 22,8 Wuppertal 36,6 21,1 Dortmund 18,8 22,4 Stuttgart 23,7 17,2 30,9 23,6 Frankfurt/am M. 20, ,4 23,1 Torino 36,4 20,6 Lyon 24 Zurich 19,4 15,4 36,6 20,9 Leeds 30,6 22,1

19 PÉLDÁK A MOBILITÁSNÖVELŐ (ÚTHOSSZNÖVELŐ) HÁLÓZATI VONALVEZETÉSEKRE I.

20 PÉLDÁK A MOBILITÁSNÖVELŐ (ÚTHOSSZNÖVELŐ) HÁLÓZATI VONALVEZETÉSEKRE ( elkerülő szakaszok) II.

21 ELJUTÁSI IDŐK A BUDAPESTI BELVÁROSTÓL SZÁMÍTVA (közösségi közlekedés, forrás: BFVT Kft.)

22 ELJUTÁSI IDŐK A BUDAPESTI BELVÁROSTÓL SZÁMÍTVA (közúti közlekedés, forrás: BFVT Kft.)

23 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!