TÁMOP / A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II. c. kiemelt projekt 3. alprojekt Szervezeti célrendszerek fejlesztése

Átírás

1 TÁMOP / A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése II. c. kiemelt projekt 3. alprojekt Szervezeti célrendszerek fejlesztése Az NFSZ aktualizált stratégiája 2020-ig Budapest, április 30. Készítette: 3. alprojekt

2 1. Aktualizált küldetés Az NFSZ aktualizált stratégiája A foglalkoztatási szolgálat a munkaerőpiac szervezője. Küldetése a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló foglalkoztatás elősegítése és a munkanélkülivé válás megelőzése. Az NFSZ konduktorként összefogja és koordinálja a munkaerőpiac egyes szereplőit, valamint saját eszközeivel befolyásolja a szakképzési, oktatási, felsőoktatási irányítási rendszereket. Az NFSZ a munkakeresők helyzetbe hozásával támogatja a munkaadók megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerővel való ellátását, növelve azok versenyképességi potenciálját, valamint a prevenciót elősegíti oktatással, képzéssel és egyéb programokkal. 2. Aktualizált jövőkép A Foglalkoztatási Szolgálat a magyarországi munkaerőpiac szervezője, proaktív szereplője (J1), aki összefogja és koordinálja a munkaerőpiac egyes szereplőit, valamint saját eszközeivel befolyásolja a szakképzési, oktatási, felsőoktatási irányítási rendszereket, amellyel hosszú távon képes a foglalkoztatási szintet a legoptimálisabb irányba terelni. Az NFSZ a munkakeresők munkaerő-piaci átmeneteit kezelő ügynökség (J2), a foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci alkalmazkodó-képesség fejlesztését célzó programok első számú menedzsere (J3). Hatékonyan növeli a munkára való alkalmassági szintet a munkakeresők körében, melynek célja, hogy a tartósan munkanélküliek egyre nagyobb mértékben megállják a helyüket az elsődleges munkaerőpiacon, magasabb szintet érjen el az általános munkakultúra. Mind a munkakeresői / munkavállalói, mind a munkáltatói ügyfeleinek szegmensenként differenciált, egyénre szabott, több csatornán is igénybe vehető szolgáltatásokat (J4) nyújt. A nemzetközi és európai közvetítői hálózat aktív és elismert tagja (J5), aktív résztvevője a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok határokon átnyúló együttműködési programjainak. Az NFSZ folyamatosan fejleszti a folyamatait, amely során támaszkodik az ügyfélelégedettségi felmérések visszajelzéseire, valamint a minőségirányítási rendszer eredményeire (J6). 3. Az NFSZ az ügyfelek szemében 3.1 Az NFSZ értéke a munkakeresők/munkavállalók körében Az NFSZ rendelkezik a munkaerőpiac legszélesebb ismeretével, amelyre alapozva nyújtja ügyfélközpontú, tanácsadó szemléletű szolgáltatásait, széles körű és magas minőségű támogatási és szolgáltatási eszközök (Ü1) igénybevételével.

3 A munkát keresők számára kiemelten fontos állásvesztés esetén az átmeneti időszak lerövidítése, valamint a gyors reagálás (Ü2). Az NFSZ kiemelt célja a tartós munkanélkülivé válás megelőzése (Ü3), proaktív szolgáltatások biztosításával, mely szintén értéket jelent a munkakereső ügyfelek szemében. 3.2 Az NFSZ értéke a munkáltatók körében Az NFSZ munkáltatói igényeknek megfelelő szolgáltatásokat és munkaerőt biztosít, naprakész, gyors munkaerő-piaci információk biztosításával (Ü4). A munkáltatói szegmens számára kiemelt értéket képvisel a szervezet gyors reagálása, ami megkönnyíti az ügyfelek számára az együttműködést. 3.3 Az NFSZ értéke egyéb munkaerő-piaci szereplők körében Konduktori szerep, mint alapstratégia, kölcsönös együttműködés a munkaerőpiac egyéb szereplőivel a közös célok irányába, különös tekintettel a foglalkoztatás javítására (Ü5): az egyéb munkaerő-piaci szereplők szegmensében az NFSZ alap-stratégiája a konduktori szerep betöltése, azaz a munkaerő-piaci szereplők tevékenységeinek összehangolása a kapcsolódó információk gyűjtése, a változásokra történő gyors reagálás. 3.4 Imázs A szervezet a következő két évben az alábbi imázs elemekre fog kiemelten koncentrálni a munkakeresők szegmensében: az NFSZ ügyfélkapcsolatait a szolgáltatói szemlélet jellemzi, a munkakeresők megbízható, kiszámítható szolgáltatóként tekintenek rá, rugalmas szolgáltatásokat nyújtó szervezet, proaktív szervezet, foglalkoztatási kérdésekben segítő attitűddel rendelkezik, együttműködő partner. 4. Ügyfélcélok 4.1 Munkakeresőkkel/munkavállalókkal kapcsolatos célok Kiemelt célja speciális csoportok, így például a fiatalok munkanélküliségének csökkentése, Ifjúsági Garancia Program kiemelt jelentősége (Ü6). Az NFSZ egyénre szabott szolgáltatásokat nyújt minden munkakereső számára (Ü7). Az egyénre szabottságot a profiling alkalmazásával éri el, mely alapján differenciált ügyfélkiszolgálásban részesíti ügyfeleit. Az NFSZ célja hosszú távon a foglalkoztathatóság javítása (Ü8).

4 Cél, hogy szegmentált ügyfél csoportok igényeinek és képességeinek megfelelő csatornákon nyújtsa szolgáltatásait, továbbá, hogy a lehető legtöbb ügyfélcsoportot átterelje elektronikus ügyintézési csatornákra (Ü9) az ügyfél (és NFSZ) oldali erőforrás csökkentés érdekében. A munkaerő közvetítésben elsősorban a munkára alkalmas álláskeresőkre fókuszál, továbbá aktívan közreműködik a munkahelyteremtésben, a speciális foglalkoztatási lehetőségek bővítésére, az átmeneti munkahelyek és gyakorlóhelyek létrehozásának támogatására (Ü10), beleértve a helyi közösségeket fejlesztő, értékteremtő közfoglalkoztatást és az atipikus munkahelyteremtést. 4.2 Munkáltatókkal kapcsolatos célok Munkáltatók igényeire szabott, kompetencia alapú állásközvetítést (Ü11) (differenciált, személyre szabott, minőségirányított) végez. A munkáltatók számára bővíti a jelenlegi szolgáltatás portfóliót (Ü12), hogy a munkavállalók széles körét és igényeit magas minőségben tudja kiszolgálni. A nagyvállalatok körében a proaktív együttműködések elősegítése (Ü13) a cél, azaz az ügyfél direkt, koordinált felkeresése, és együttműködés kialakítása, folyamatos követése. A KKV szektorban a vállalatoktól érkező állásbejelentések számának növelése (Ü14) a cél, melyeket a megyék illetve kirendeltségek kezelnek. 4.3 Egyéb munkaerő-piaci szereplőkkel kapcsolatos célok Többirányú információáramlás elősegítése (Ü15): a munkaerő-piaci szereplők tevékenységeinek hatásos összehangolásához erősíteni szükséges a többirányú információ-áramlást: a bejövő oldalon rendszeresen meg kell jelenniük a partnerek igényeivel és eredményeivel kapcsolatos információknak, hogy a kimenő oldalon az NFSZ a partnerek számára valóban értékes információkat biztosíthasson. 5. Megvalósítási célok és eszközök 5.1 A munkakeresőkkel/munkavállalókkal kapcsolatos megvalósítási célok Egységes, profiling alapú, differenciált szolgáltatás és támogatás portfólió eredményes bevezetése, nyújtása és kommunikálása a munkakeresők felé (M1): Az NFSZ egységes, profiling alapú, differenciált szolgáltatás és támogatás portfóliót fejleszt és vezet be, és megismerteti a differenciált szolgáltatásportfoliót a munkanélküli vagy munkaviszonyban álló álláskeresők minél szélesebb körével.

5 5.2 A munkáltatókkal kapcsolatos megvalósítási célok Az NFSZ egyik legfontosabb célja a betöltetlen állások széles körű ismerete. Felméri a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat és ehhez kapcsolódóan keres alkalmas, potenciális munkavállalót, a kompetencia alapú állásfeltárás és munkaerő-közvetítés megvalósítására (M2) fókuszál. Ahhoz, hogy a munkáltatókat minél hatékonyabban tudja kiszolgálni a szervezet, egységesen definiált munkáltatói szolgáltatás portfóliót alakít ki (M3). Ezen belül két területre helyezi a hangsúlyt: - a jogi, HR és pályázati tanácsadás, valamint - az információnyújtás. A gyors és pontos információnyújtást a munkaerő-forrástérkép kialakítása (M4) támogatja. Az NFSZ célja egy olyan teljes körű munkaerő forrástérkép üzemeltetése, amely egységes informatikai rendszerben kezeli az elérhető összes szabad munkahelyet és a munkakeresők teljes populációját. Speciális munka- és gyakorlati hely létrehozásának támogatása, munkáltatói szegmensek szerinti szolgáltatási szintek kialakítása, a munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitás növelése (M5): a foglalkoztatási ráta tényleges növelésének egyik legeredményesebb eszköze a munkahelyteremtés, ennek elérése érdekében az NFSZ szorosan együttműködik a munkáltatókkal. A munkakeresők érdekében a szervezet speciális munkahelyek és gyakorlati helyek teremtését támogatja. Ezen belül több fókuszt is kijelöl: - gyakornoki munkahelyek, - zöld munkahelyek, - atipikus foglalkoztatási formák, valamint - termelő típusú közfoglalkoztatási formák. A KKV és a nagyvállalati ügyfélszegmensek külön ügyfélcsoportként kezelendők, külön kiszolgálási folyamatokkal. Ennek megfelelően cél a munkáltatói szegmensek szerinti szolgáltatási szintek kialakítása. Ahhoz, hogy a munkáltatók felé való nyitás eredményesen megtörténhessen, elengedhetetlen, hogy a munkáltatók kiszolgálására fordított kapacitásráfordítás nőjön. Hogy ez megvalósulhasson, a szervezet a következő két évben az alábbi feladatokra koncentrál: - szolgáltatásvásárlás (támogatás) - saját hálózat bővítése (EU-s forrásokból) - eljárások egyszerűsítése, egységes pénzügyi adminisztráció kialakítása - elektronikus-szolgáltatások és elektronikus-ügyintézés arányának növelése

6 5.3 Egyéb munkaerő-piaci szereplőkkel kapcsolatos megvalósítási célok Ifjúsági Garanciához kötődő együttműködések koordinálása (M6): magas prioritású és jelentős kapacitás-igényű feladata az Ifjúsági Garanciaprogram megvalósítása, a kapcsolódó partnerek azonosítása. Az NFSZ tevékenységi portfóliójához hasonló tevékenységet folytató partnerekkel történő együttműködési koncepció kidolgozása (M7): a munkaerő-piaci szereplők tevékenységei összehangolásának és kölcsönös együttműködési alapokra helyezésének első lépése a hasonló tevékenységet folytató partnerekkel történő együttműködésre vonatkozó koncepció kidolgozása. 5.4 Közös fejlesztés (munkakeresők, munkáltatók, egyéb munkaerőpiaci szereplők) Az ügyfél oldali erőforrások hatékony felhasználása érdekében az ügyfél-megismerési módszertan része az ügyfél (munkáltató/munkavállaló) kapcsolattartás differenciált csatornákra terelése (személyes, telefonos, internetes) (M8), az ügyfél képességeinek és igényeinek megfelelően. Az NFSZ célja az ügyfélkapu (M9) kiépítése és bevezetése, az egyszerű és egységes kiszolgálás érdekében. A külföldi programok támogatása érdekében (pl. EURES) cél a határokon átnyúló együttműködések kialakítása (M10). Partnerkapcsolatok, együttműködések tudatos és egységes kezelése (M11): az egyes partnercsoportokkal történő együttműködési koncepciók kialakítását követően fontos azok tudatosítása a szervezeten belül, kapcsolódó szabályozás, tájékoztatás és képzés segítségével. 6. Szervezeti tanulással, fejlődéssel kapcsolatos célok 6.1 Alkalmazottak készségei, képzettségei Kompetencia-térkép és ehhez illeszkedő egységes képzési rendszer kialakítása, bench learning, jó gyakorlatok megvalósítása (SZT1): a munkatársak tudatos és hatásos fejlesztéséhez vezető fontos célkitűzés a meglévő kompetenciák feltérképezése, a kitűzött célok megvalósításához szükséges hiányzó kompetenciák azonosítása, és azok lefedését biztosító egységes képzési rendszer kialakítása. A hatékonyság fejlesztése szempontjából fontos, hogy a kirendeltségek együttműködése során folyamatos legyen az információk megosztása, illetve az egymástól való tanulás. Új szolgáltatásokhoz, új szerepekhez kapcsolódó kompetenciák, valamint szolgáltatói attitűd fejlesztése, szervezeti kohézió és rugalmasság erősítése (SZT2): fókuszban az új szolgáltatásokhoz, folyamatokhoz, eljárásokhoz kapcsolódó szakmai kompetenciák fejlesztése (pl. profiling alapú kiszolgálás, kompetencia alapú

7 közvetítés), új szerepek betöltéséhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése, szolgáltatói attitűd erősítése. 6.2 Adatok, információ, technológia Az elektronikus, interaktív csatornák kialakítása, fejlesztése (SZT3): a munkahelyfeltárás és közvetítés, valamint a differenciált ügyfél kiszolgálás fontos eszközei, így azok kialakítása, illetve fejlesztése kiemelt cél. Legfontosabbak a VMP továbbfejlesztése, valamint a Call Center megvalósítása. A folyamatok kellő támogatottsága érdekében cél a munkaügyi rendszerek technológiai fejlesztése (SZT4), informatikai támogatása, mely egy workflow rendszer segítségével valósulhat meg (EIFA). Az egyes állami adatbázisok közötti információáramlás megkönnyítése, valamint a kiszolgálási folyamatok redundanciájának csökkentése végett az NFSZ célja az interoperabilitás elérése, az állami adatbázisok összekapcsolása (pl. NAV, OEP, KEK KH adatbázisok). Az informatikai fejlesztések átláthatóbbá tétele érdekében az NFSZ célja az IT fejlesztések priorizálása, a finanszírozás tervezhetőbbé tétele (SZT5), illetve az informatikai fejlesztésekben a költséghatékonyságra való törekvés. 6.3 Szervezeti kultúra Teljesítmény- menedzsment rendszer továbbfejlesztése (SZT6): cél a teljesítménymenedzsment eszközeinek továbbfejlesztése és alkalmazása, a szervezeti hatékonyság növelése, a munkatársak munkájának fejleszthetősége és az eredményesség mérhetővé tétele érdekében. Minőségirányítási rendszer kiterjesztése a teljes szervezetre (SZT7): a minőségirányítási rendszer felülvizsgálatának és megújításának célja, hogy a szervezet szakmai szolgáltatásai a hatósági eljárási feladatokhoz hasonlóan országos szinten egységesen és kiváló minőségben szolgálják ki az ügyfeleket. Partner- és folyamatközpontú minőségirányítási modell kiterjesztése szükséges a teljes szervezetre. Országos feladatkataszter és kapacitás-szükséglet meghatározása; Sztenderd szervezeti modellek és paraméterek kialakítása (SZT8): a kataszterrel láthatóvá válik a jelenleg rendelkezésre álló erőforrás mennyisége és annak meglévő kompetenciái, illetve láthatók lesznek a legfontosabb változtatási területek. Szükséges olyan sztenderd elemek definiálása, amelyek a változatos, földrajzi, gazdasági, társadalmi környezet ellenére biztosítják, hogy az egyes kirendeltségek azonos besorolású ügyfélnek azonos minőségű szolgáltatást tudjanak nyújtani. 6.4 Infrastruktúra Az NFSZ célja, hogy európai normákhoz igazodó infrastruktúrát alakítson ki (SZT9).

8 Kiemelt cél a telefonos és elektronikus és egyéb kiszolgálási csatornák működtetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása és fejlesztése (SZT10). 7. Költséghatékonysági célok A források leghatékonyabb felhasználása (K1): A szervezet a lehető legmagasabb szolgáltatási színvonalon és legmagasabb hatásfokon lássa el a feladatait as költségvetési ciklusra történő felkészülés, valamint az egyszerűsített elszámolásra (K2) való átállás előkészítése.