Helyzetkép augusztus - szeptember

Átírás

1 Helyzetkép augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Az idei évben felerősödött politikai krízisek egyre inkább kihatnak a világgazdaságra. Az orosz-ukrán válság, a Közel-Kelet elhúzódó konfliktusai visszafogják a befektetői kockázatvállalást, a külkereskedelmi forgalmat, fékezik a beruházási tevékenységet, és ezáltal a gazdasági növekedést. Az első félévben is tükröződött a növekvő feszültségek hatása, így a nyáron kiadott prognózisok már visszafogták az idei évre a múlt év végén megfogalmazott várakozásokat. Az őszi előrejelzések ehhez képest is pesszimistábbá váltak. A Nemzetközi Valutaalap legújabb előrejelzése arra számít, hogy a globális gazdaság idei növekedése a múlt évivel megegyezően 3,3% lesz a korábban várt 3,4% helyett, míg jövőre már csak 3,8%-os GDP bővülésre számítanak a tavaszi 4%-kal szemben. A fejlett országok csoportjában dinamikusabbá válik a bővülés: az előző két év 1,2%-os, illetve 1,4%-os GDP emelkedését ez évben 1,8%, míg jövőre 2,3% követheti. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasága egyenletesen fejlődik: az előző két évben tapasztalt 2,3%-ot, illetve 2,2%-ot követően ez évben várhatóan 2,2%, jövőre pedig 3,1% lehet a növekedés üteme. Kanada gazdasága 2%-ot meghaladó mértékben, míg Japáné 1%-ot el nem érő dinamikával bővülhet a jövő év végéig. A prognózisok arra utalnak, hogy az Európai Unió meghatározó gazdaságai közül Németországtól Nagy-Britannia veheti át a motor szerepét. A brit bruttó hazai termék tavalyelőtt még mindössze 0,3%-kal, tavaly már 1,7%-kal emelkedett; ez évben 3,2%-os, jövőre pedig 2,7%-os növekedést várnak az IMF szakértői. Ezzel szemben Németországban nem a korábbi feltételezések szerint bővül a gazdaság: az előző két évben regisztrált 1% alatti GDP indexeket követően tavasszal még 2%-os növekedést vártak, amelyet ez évre 1,4%-ra, jövő évre 1,5%-ra mérsékeltek. Az eurózóna gazdasága a német gazdasági kilátásokkal is összefüggésben a tavalyelőtti 0,7%-os, valamint a tavalyi 0,4%-os zsugorodás után szerény ütemben növekszik: ez évben 0,8%-kal, míg jövőre 1,3%-kal; a tavaszi prognózis még 0,3, illetve 0,2 százalékponttal kedvezőbb volt. Az eurózóna másik meghatározó gazdasága a francia is nehezen lábal ki a recesszió közeli állapotból: az előző két évben 0,3%-kal bővült a bruttó hazai termék, és ez évre csupán 0,4%-os, jövőre 1%-os bővülést várnak, amely 0,5

2 2 százalékponttal kisebb a tavaszi prognózisban szereplő indexnél. Olaszország gazdasága még az idén is zsugorodik: az előző két évben mért 2,4%-os, illetve 1,9%-os visszaesés után a korábban feltételezettel ellentétben az idén is némi, 0,2%-os csökkenés, a következő évben 0,8%-os növekedés várható. Spanyolországban sikeresebb a kilábalási folyamat: a évi 1,6%-os, valamint a évi 1,2%-os zsugorodást követően ez évben 1,3%-kal, a következő évben 1,7%-kal bővülhet a gazdaság. A kínai gazdaságban a félelmek ellenére nem következik be jelentős lassulás: az elmúlt két év 7,7%-os bővülését ez évben várhatóan 7,4%-os, jövőre pedig 7,1%-os GDP növekedés követi. Indiában egyenletesen gyorsul a fejlődési ütem: az előző két év GDP indexe 4,7%, illetve 5% volt, míg a jövő év végéig szóló prognózis szerint 5,6%-os, illetve 6,4%-os bővülés következik. Az orosz-ukrán konfliktus nem hagyja érintetlenül az orosz gazdaságot: a tavalyelőtti 3,4%-os GDP bővülés a múlt évben 1,3%-ra mérséklődött; ez évre csupán a stagnáláshoz közeli 0,2%-os, jövőre pedig 0,5%-os ütemet várnak az elemzők. A magyar gazdaság ez évben dinamikusan bővül, az idei növekedési ütem kiemelkedő az Európai Unióban. Ugyanakkor ez a pillanatnyi helyzet több tényező együttes hatására és csupán átmenetileg állt elő. Az első félévben regisztrált 3,7%-os GDP bővülés a következő negyedévekben folyamatosan mérséklődik, és visszatér a korábbi állapot: térségünk országai közül csak Bulgária és Horvátország növekedési ütemét haladjuk meg. Azaz a felzárkózás helyett folytatódik a lemaradásunk szomorú folyamata. Ha ennek valóságos mértékét akarjuk megítélni, érdemes visszatekinteni az előző évekre. Ha a legfontosabb gazdaság- és társadalomstatisztikai indikátorok alapján vizsgáljuk az Európai Unió egyes tagországainak helyzetét, akkor az utóbbi két évtizedben tendenciaszerű, de nem az alapvető struktúrát érintő változásokat tapasztalhatunk. Az 1995-ben 15 tagúra bővült unió országait a fejlettség alapján két csoportra, Észak és Dél csoportra lehet osztani. Az Észak csoportba tartoznak az észak-európai országok, a Benelux államok, Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, Írország és Franciaország, a Dél csoportba a dél-európai országok. Az utóbbi tíz esztendőben csatlakozott országok abban az időszakban két csoportot képeztek: az egyik a Visegrádi, a másik a Balti-Balkáni csoport. Az előbbibe tartozott Szlovénia, a 4 visegrádi ország és Horvátország, míg az utóbbiba a 3 balti ország és a 2 keletbalkáni ország. A két szigetország, Ciprus és Málta a Dél csoporthoz álltak közel. Természetesen a tipizálás a statisztikai indikátorok alapján történt, a határok nem merevek, azaz a csoportok nem zártak, és néhány ország bizonyos ismérvek alapján szomszédos csoportokba is besorolható lenne. Az utóbbi évtizedben végbement legjelentősebb változás a balti országok felzárkózása, így ma már egyértelműen Visegrádi-Balti és Balkáni csoportokról kell beszélni. Szlovénia és Csehország, illetve a Dél csoport néhány országa között jelentős a fejlettségbeli átfedés, azaz e két ország elhagyott több dél-európai országot. A magyar gazdaság- és társadalomstatisztikai indikátorok azt tükrözik, hogy Magyarország lemaradóban van a Visegrádi-Balti csoporttól, de még egyértelműen ide tartozik. A Balkán csoportba sorolt Horvátország visszakerülhet az előbbi csoportba, mutatói alapján azonban jelenleg nem tartozik oda. A két kelet-balkáni ország felzárkózása jól érzékelhető, de a gazdaság fejlettségét jellemző indikátorokban a két csoport között még számottevő a különbség.

3 3 A viszonylag hosszú idősorok áttekintése azt mutatja, hogy Magyarország felzárkózásának folyamata az utóbbi évtizedben megtorpant. Az időszak egészében ugyan közeledtünk az Európai Unió átlagos fejlettségéhez, de nem tartottunk lépést a térségbeli országok fejlődésének dinamikájával. A magyar gazdaság fejlettsége 1995-ben még meghaladta a szlovák gazdaságét, és lényegesen nagyobb teljesítményt nyújtott, mint a lengyel gazdaság ben Lengyelország az egy főre eső GDP értékében megelőzte Magyarországot. Szlovákia esetében az utolérés már 2006-ban bekövetkezett. Az észt és a litván gazdaság teljesítménye 2011-ben haladta meg a magyar gazdaságét. Az Eurostat múlt évre vonatkozó előzetes adatai szerint a lett gazdaság 2013-ban elérte a magyar gazdaság szintjét. Felmerül a kérdés, valóban bekövetkezett-e az előző ciklus végén az a növekedési fordulat, amelyről a kormány beszél. Sajnos nem. A múlt év közepétől élénkült ugyan a gazdaság, de ez csupán azt jelentette, hogy kilábaltunk a recesszióból. A negyedik negyedévben valóban 3,2%-kal nőtt a GDP az előző év azonos negyedévéhez képest, és a múlt év egészében 1,5%- kal nőtt a megelőző évhez viszonyítva. A látszólag pozitív adat ugyanakkor nem túl kedvező szerkezetet rejt magában. A növekedés főképp a mezőgazdaságnak volt köszönhető, mivel az előző igen rossz év után kiváló volt a termés; ez magyarázza a GDP növekedés négyötödét. Több éves mélyrepülést követően érzékelhetően nőtt az építőipar teljesítménye, amely főként az uniós forrásokból finanszírozott projektek felgyorsult megvalósításának következménye, míg a magánberuházások továbbra is mélyponton vannak. Harmadik tényező a járműipar dinamikus fejlődéséből adódó növekedés az ipar hozzáadott értékében. Ugyanakkor a múlt évi GDP bővülés csupán azt jelentette, hogy a gazdaság csaknem elérte évi teljesítményt, mivel az előző évben éppen 1,5%-kal esett vissza a bruttó hazai termék. Az idei év látszólag kedvező fordulatot tükröz. Az első félévben 3,7%-kal emelkedett a GDP, ez az Európai Unióban a legmagasabb érték, és a második negyedévben mért előző negyedévhez viszonyított 0,8%-os dinamikát is csupán három tagország érte el. A magyar gazdaság számára az a valóságos probléma, hogy a jelenlegi növekedés fenntartható-e. A mai gazdaságpolitika mellett a potenciális növekedési ütem nem éri el az 1%-ot sem. Ez annak ellenére így van, hogy a viszonylag kedvező nemzetközi konjunktúra, az uniós projektek megvalósulása, és a választási költekezés következtében idén emelkedő reálkeresetek nyomán nő a belső fogyasztás. Így ebben az évben a GDP bővülése várhatóan eléri a még változatlanul a régiós leszakadást jelentő 3%-ot. A magánberuházások megindulása és működőtőke beáramlása nélkül ugyanakkor ez a növekedés nem lehet tartós: a következő években csak a potenciális növekedés szintjének emelkedése hozhat kedvező fordulatot. Komoly kockázatot jelent a szakszerűnek nagy jóindulattal sem minősíthető monetáris politika, amely a kamatcsökkentési ciklusával úgy tűnik átlépte a piacok számára tolerálható szintet. Így a hazai fizetőeszköz jelentős gyengülése következett be, és nem látható, hogy a jegybank képes-e, illetve hajlandó-e számolni a realitásokkal. Veszélyezteti a növekedési lehetőségek érvényesítését a költségvetési politika nyilvánvalóan átmeneti erőteljes és felemás lazítása, amely komolyan próbára teszi az államháztartás stabilitását, ezáltal a gazdaság normális működését. A legfőbb kockázat ugyanakkor a kormányzat konfrontatív, dilettáns gazdaságpolitikája, amely most hangsúlyozottan arra koncentrál, hogy az energetikai és esetleg több más ágazatot állami kézbe vegyen, a kormány

4 4 számára nem kívánatosnak minősülő külföldi tulajdonú vállalatokat távozásra kényszerítse. Félő, hogy az ún. rezsiharc látszólagos sikerét követő hasonló kormányzati intézkedések átlépik a racionalitás kereteit. Valóságos növekedési fordulathoz gyökeresen új, a félelem helyett a bizalomra építő, kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség, amely az európai centrum, és nem a perifériák felé kormányozza az országot. Foglalkoztatottság, keresetek Az első háromnegyed évben bővült a foglalkoztatás, összhangban a gazdasági növekedés igényeivel. A feldolgozóiparban, különösen a járműgyártás és a beszállító ágazatok termelésének emelkedésével, valamint az építőiparban az uniós forrásból finanszírozott nagyberuházások koncentrált megvalósulásával összesen 80 ezer fővel, míg részben ehhez kapcsolódóan a piaci szolgáltatások területén 30 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A számottevő bővülés ellenére még mindig nem dolgoznak annyian a versenyszférában, mint a évi gazdasági válság előtt. Ma még nem állapítható meg, miként alakul a jövőben a foglalkoztatottság mivel a gazdasági növekedés jelen formájában nem fenntartható. A statisztikát változatlanul torzítja, hogy százezer külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak tekint a KSH. A külföldön munkát vállalók magas számára utal az az adat, amely szerint az első félévben nemzetközi banki átutalással 1,1 milliárd euró, azaz 340 milliárd forint munkajövedelmet utaltak át hazai pénzintézetekbe az itthon élő hozzátartozók számára. A KSH mintavételes lakossági adatfelvétele szerint a harmadik negyedévben a foglalkoztatottak száma ezer fő volt, 192 ezer fővel, 4,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A trimeszter középső hónapjában, augusztusban a közfoglalkoztatottak száma fő volt, és a munkaerő-felvétel módszertana alapján a harmadik negyedévben külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak mutatott ki a KSH. A foglalkoztatottak így meghatározott létszámával számolva a éves népesség foglalkoztatási rátája 62,8% volt, 3,6 százalékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási rátája a közfoglalkoztatás kiterjesztésével jelentősen, 3,9 százalékponttal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, de 32,5%-os értéke még így is kirívóan alacsony. Az érettségizettek foglalkoztatási aránya 64,9%, a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezőké 71,4%, míg a diplomásoké 80,6% volt a harmadik negyedévben. Az aktív munkanélküliek száma a harmadik negyedévben 333 ezer fő volt, 102 ezer fővel, 23,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A passzív munkanélküliek száma az utolsó ismert adat szerint a második negyedévben fő volt. A munkanélküliségi ráta a július és szeptember közötti három hónap átlagában 7,4% volt, jelentősen, 2,4%-kal kisebb, mint a múlt év azonos időszakában. A 25 éven aluli fiatalok körében egy év alatt 6,1 százalékponttal csökkent ugyan, de még így is rendkívül magas, 21,3% volt a munkanélküliségi arány, amelyben szerepet játszott az is, hogy az Európai Unióban egyedülálló módon 16 évre leszállított tankötelezettségi korhatár következtében kiskorúak is megjelentek a

5 5 munkaerőpiacon. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett évesek munkanélküliségi rátája 6,3% volt, 2,3 százalékponttal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Továbbra is súlyos gond a tartós munkanélküliség. Az álláskeresők több mint fele, 50,2%-a egy évnél hosszabb ideje nem talált munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama meghaladta a másfél évet: a június és augusztus közötti három hónap átlagában 19,5 hónap volt, szemben az egy évvel azelőtti 19,1 hónappal. A munkaerő-piaci pozíciót determinálja a képzettség. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők munkanélküliségi rátája ugyan 5 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest, de még a harmadik negyedév átlagában is 18% volt. A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezőknél 7,5%, az érettségizettek körében 6,5%, míg a diplomásoknál csupán 3,1% volt a munkanélküliek aránya. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma szeptember végén fő volt, fővel, 5,3%-kal kevesebb, mint egy hónappal, és fővel, 21,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben a foglalkoztatók új álláshelyet jelentettek be, egyharmaddal, 35,4%-kal kevesebbet, mint az előző hónapban, és 44,3%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az új munkahelyek több mint kétharmada, 69,2%-a közfoglalkoztatásra irányult, a foglalkoztatók mindössze piaci munkahelyet hirdettek meg. A regisztrált munkanélküliek egyhatoda, 16,8%-a 25 éven aluli fiatal volt, több mint négyötödük, 83,4%-uk az első munkahelyének megtalálásában reménykedett. A munkanélküliek egynegyede, 25,6%-a az 50 éven felüli korosztályba tartozott. Minden második álláskereső, a nyilvántartásban szereplők 50,7%-a szakképzetlen volt. Szeptemberben a regisztrált munkanélkülieknek mindössze 13,2%-a, 50 ezer fő volt jogosult álláskeresési támogatásra. A lényegesen kisebb összegű szociális segélyben az álláskeresők kevesebb mint egyharmada, 31,2%-a részesült, míg a munkanélküliek több mint a fele, 55,7%-a az Európai Unióban egyedülállóan semmilyen, jövedelmet jelentő ellátást nem kapott. Jelentős területi különbségek terhelik a munkaerőpiacot. Két régió hosszú ideje nehéz helyzetben van: Észak-Magyarországon 16,1%, Észak-Alföldön 14,6% volt szeptemberben a munkanélküliségi ráta. Öt megyében a munkanélküliségi arány meghaladta az országos átlag másfélszeresét, ebből két megyében a kétszeresét is. A legmagasabb, 18,8%-os munkanélküliségi rátát Nógrád megyében mérték, ahol fő volt állás nélkül, 14%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők száma fő volt, 17,5%-kal kevesebb, mint a múlt év szeptemberében, a munkanélküliségi arány ennek ellenére igen magas, 17,5% volt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 16,6% volt a munkanélküliségi ráta; az álláskeresők fős száma 23,9%-kal volt kevesebb az egy évvel azelőttinél. Szeptember hónapban Hajdú-Bihar megyében 14,2%, Somogy megyében pedig 13,4% volt a munkanélküliek aránya. A közfoglalkoztatottak száma augusztusban fő volt, 8,9%-kal több, mint egy hónappal, és 32,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatás ezzel megközelítette az országgyűlési választások előtti fél évben regisztrált szintet, és ez a magas létszám bizonyára fennmaradt az önkormányzati választásokig. A teljes munkaidőben

6 6 foglalkoztatott közmunkások átlagos bruttó keresete az első nyolc hónapban 78 ezer forint volt, amely a jogszabályban előírt minimálbér alig háromnegyede, 76,9%-a. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az év első nyolc hónapjában a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva ezer fő állt alkalmazásban, 5,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül az alkalmazottak létszáma 2,8%-kal haladta meg az egy évvel, és 2,3%-kal a két évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél a közfoglalkoztatottak nélkül 693 ezer fő állt alkalmazásban, 4%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az igazgatásban és a védelemben 2%-kal emelkedett a létszám az egy évvel korábbihoz, és 4,8%-kal a két évvel azelőttihez képest. Az oktatásban 2,7%-kal magasabb volt a létszám, mint egy évvel azelőtt, de 3,3%-kal elmaradt a két évvel korábbitól. Az egészségügyben és a szociális ellátásban 10%-kal nőtt a közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók száma, miután a kormány szinte a teljes intézményhálózatot államosította. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első nyolc hónapban forint volt, 2,9%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A versenyszférában forint volt az átlagos kereset, amely 4,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva 237 ezer forint volt a keresetek átlaga, 6,8%-kal magasabb, mint egy évvel azelőtt. A költségvetési intézményeknél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül 219 ezer fő a nettó keresetének csökkenése miatt átlagosan forint a keresetbe nem tartozó kompenzációt kapott a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezésére. A nettó átlagkereset az első nyolc hónapban forint volt, 2,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Az első nyolc hónapban a fogyasztói árak stagnáltak, így a reálkereset is 2,9%-kal emelkedett. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete forint volt, 4,2%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában; a szellemi dogozók nettó keresete forint volt, 5,2%-kal több az egy évvel azelőttinél. A költségvetési intézményekben dolgozók a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva számított nettó átlagkeresete forint volt, 6,8%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A fizikai dolgozók nettó átlagkeresete forint volt, míg a szellemi dolgozóké forint; az előbbi 3,2%-kal, az utóbbi 7,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Áralakulás A világpiacon csökkennek az energiaárak, és nem érzékelhető árnyomás az ipari és a mezőgazdasági termékeknél sem. A fejlett országokban a fogyasztói árak stagnálása már két éve tart. Nálunk a termelői árak változatlansága mellett a fogyasztói árak igaz kormányzati beavatkozás hatására deflációs tüneteket produkálnak. Ezek nyilvánvalóan átmenetiek, e hónapban kikerült a bázisból az egy évvel korábbi hatósági áremelés hatása, de az év egészében is változatlan fogyasztói árakkal számolhatunk. A jövő év közepére ugyanakkor

7 7 várhatóan 2% fölé emelkedik az infláció, amely negatív reálkamatot eredményez. Mivel a jegybanki vezetés látványosan lecövekelt a jelenlegi 2,1%-os alapkamat mellett, kiszámíthatatlan hatások érhetik a hazai fizetőeszközt. Az ipari termelői árak augusztusban 0,7%-kal nőttek az előző hónaphoz, és 0,4%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest, az első nyolc hónapban pedig összesen 0,7%- os termelői árcsökkenés következett be. Az augusztusi árak a kohászatban 5,3%-kal, a textiliparban 5,2%-kal, a vegyiparban 4,2%-kal emelkedtek, a villamosenergia-iparban 9,2%- kal, a vízkezelésben 1,6%-kal csökkentek a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. A feldolgozóipari árak augusztusban 0,9%-kal nőttek az előző hónaphoz, és 1,2%-kal az egy évvel korábbihoz képest, az első nyolc hónapban pedig 0,4%-kal haladták meg a múlt év azonos időszakában mért szintet. Az ipari export értékesítési árai augusztusban 1%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 1,2%-kal az egy évvel azelőttihez viszonyítva, míg az első nyolc hónapban mindössze 0,2%- kal nőttek. Augusztusban az árak a nyomdaiparban 7,2%-kal, a textiliparban 5,7%-kal, a kohászatban 5,5%-kal emelkedtek, míg a villamosenergia-iparban 5,5%-kal, a kőolajfeldolgozásban 0,2%-kal mérséklődtek a múlt év azonos időszakához képest. Az ipar belföldi értékesítési árai 0,2%-kal nőttek az egy hónappal, és 2,9%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg az első nyolc hónapban összességében 2,2%-kal mérséklődtek. Az augusztusi árak a kohászatban 4,9%-kal, az építőanyag-iparban 3,1%-kal, a vegyiparban 3%-kal emelkedtek, a villamosenergia-iparban 9,6%-kal, a híradástechnikai iparban 2,3%-kal, a vízkezelésben 1,6%-kal csökkentek. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai 0,3%-kal nőttek az előző hónaphoz, és 1,1%-kal az egy évvel korábbihoz képest; az első nyolc hónap árai 0,7%-kal haladták meg a múlt év azonos időszakának árszintjét. A mezőgazdasági termelői árak augusztusban 3,3%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest. A növényi és kertészeti termékek ára 4,9%-kal csökkent. A gabonafélék termelői ára 1,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól; ezen belül az új termésű búzáé 7,7%-kal nőtt, a kukoricáé 5,4%-kal visszaesett. Az ipari növények termelői ára 9,2%-kal, ezen belül az olajos növényeké 9,5%-kal mérséklődött. A zöldségek felvásárlási ára 5,3%-kal, a gyümölcsöké 6,4%-kal, a burgonyáé pedig a magas bázishoz képest 19,8%-kal csökkent. Az élőállatok és állati termékek termelői ára augusztusban némileg, 0,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A vágóállatok felvásárlási ára 2,3%-kal csökkent; ezen belül a vágómarháé a rendkívül alacsony bázishoz képest 4,3%-kal emelkedett, a vágósertésé 1,3%-kal, a vágóbaromfié 6%-kal mérséklődött. Az állati termékek felvásárlási ára 3%-kal, ezen belül a tejé 2,7%-kal, míg a tojásé 3,6%-kal nőtt. A fogyasztói árak szeptemberben 0,2%-kal csökkentek az előző hónaphoz, és a vártnál nagyobb mértékben 0,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az első háromnegyed évben 0,1%-kal mérséklődtek a fogyasztói árak. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerárak 0,1%-kal csökkentek, ezen belül azonban az idényáras élelmiszerek 0,6%-kal drágultak. Az üzemanyagok ára 0,8%-kal, a háztartási energiáé 0,1%-kal emelkedett. A szolgáltatások ára 0,8%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,3%-kal mérséklődött az augusztusihoz viszonyítva.

8 8 Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára 0,2%-kal emelkedett. Jelentősen, 16,4%- kal csökkent a cukor, 10,8%-kal az étolaj, 10,5%-kal a liszt, 2,4%-kal a péksütemények ára, míg a gyümölcsök 7,3%-kal, a sajt 5,3%-kal, a tej 5,1%-kal, a tejtermékek 4,9%-kal kerültek többe, mint a múlt év szeptemberében. A szeszes italok és a dohánytermékek ára 3,3%-kal, ezen belül a dohányáruké 9,7%-kal nőtt. A háztartási energia ára 12%-kal, az üzemanyagoké 2,1%-kal mérséklődött. A szolgáltatások 1,6%-kal, ezen belül a postai szolgáltatások 5,6%- kal, a kulturális szolgáltatások 2,5%-kal drágultak, míg a helyi közösségi közlekedés díja 6,8%-kal csökkent. A ruházati termékek ára 0,5%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex szeptemberben 0,1%-kal csökkent az előző hónaphoz, és 0,7%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év kilencedik hónapjában a hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított maginfláció 1,4% volt, azaz átmeneti hatások eredményeként jelentősen mérséklődött a korábbi hónapokhoz képest. Jövedelem és fogyasztás A kiskereskedelmi forgalom alakulásáról készített adatok bizonytalanságot tükröznek. A KSH március hónapban bevezetett módszere a korábbi tisztán reprezentatív mintavételes adatgyűjtést a dohányboltok esetében az érintett vállalat teljes körű adatfelvételével váltotta ki. Az üzletek pénztárgépeinek összekötése az adóhatóság informatikai rendszerével a korábbi idősoroktól eltérő adatokat szolgáltat. A rendelkezésre álló statisztikai információk szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene augusztusban naptárhatástól megtisztított adatok szerint 0,3%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 2,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszerforgalom augusztusban 1,6%-kal elmaradt az egy évvel azelőttitől, míg az első nyolc hónapban 5,8%-kal emelkedett. Amennyiben az adatok megbízhatóak, megfordult az a tendencia, amely a dohányboltokat is magukba foglaló szakboltok jelentős térnyerését mutatta a hagyományos élelmiszerüzletek rovására. Augusztusban e szakboltok forgalma 9,3%-kal csökkent, míg az első nyolc hónapban még több mint másfélszeresére, 70%-kal nőtt; az élelmiszerláncok eladásainak volumene ugyanakkor az év elejétől 3,6%-kal csökkent, ezen belül augusztusban 0,4%-kal emelkedett. Az élelmiszeren kívüli termékek forgalma az első nyolc hónapban 4,8%-kal, ezen belül augusztusban 6,8%-kal nőtt. A nyolcadik hónapban a ruházati termékek eladása 22,5%-kal, az iparcikkeké 12,5%-kal, a használtcikkeké 8,6%-kal, a gyógyszereké és illatszereké 7,1%-kal emelkedett, míg a műszaki cikkeké 2,5%-kal visszaesett. A csomagküldő és internetes kereskedelem rendkívüli dinamikával, 28,6%-kal, az üzemanyag forgalom 4,3%-kal bővült. A KSH változatlanul visszatartja a szegénység és a társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló mutatókat, amelyek az Európai Unió tagországaiban egységes módszertan alapján ez év tavaszán végzett felmérésből adódnak. A Központi Statisztikai Hivatal ez évben novemberre halasztotta az adatközlést, először arra hivatkozva, hogy nem áll

9 9 rendelkezésre elegendő erőforrás az elemzéshez; később pedig arra, hogy több adatfelvétel eredményét egyidejűleg publikálják. Úgy tűnik, a hivatal nem kapott a kormánytól engedélyt az adatok közzétételére. A vizsgálat az Eurostat honlapján megtalálható adatai szerint a múlt évben 120 ezer fővel tovább nőtt a jövedelmi szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya, és elérte a népesség 33,6%-át, ezer főt. Az Európai Unió 28 tagállamának átlagában kis mértékben, 24,5%-ra csökkent a múlt évben a szegénységben és kirekesztettségben élők aránya, és az országok többségében is alacsonyabb lett a mutató értéke, míg Magyarországon ez tovább nőtt. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők aránya a mienknél csak Bulgáriában, Romániában, Lettországban és Görögországban magasabb. Magyarországon négy éve az európai trenddel ellentétes folyamat tapasztalható: jelentősen nő a szegények, a nélkülözés közepette élők száma a társadalomban. A KSH most e vizsgálat helyett egy másik társadalomstatisztikai felvétel, a háztartások első félévi fogyasztásának adatait közölte. Ezek az adatok azt tükrözik, hogy némileg javult a legszegényebb családok helyzete az egy évvel korábbihoz képest, de változatlanul nagyok a különbségek a lakosság legszegényebb ötödét képező 2 millió fő és a legmagasabb jövedelemmel rendelkező kétmillió fő, a szociológiai fogalmak szerint az alsó jövedelmi ötöd és a felső jövedelmi ötöd fogyasztása között. A háztartások egy főre jutó átlagos fogyasztási kiadása az első félévben forint volt, 3,5%-kal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az élelmiszerfogyasztás összehasonlító áron 3,9%-kal, a ruházati termékeké 7,2%-kal emelkedett. A szeszes italok és dohányáruk fogyasztása összehasonlító áron 3%-kal csökkent; ezen belül a szeszes italoké meglepő módon, jelentősen 7,1%-kal nőtt, míg a dohánytermékeké legalábbis a legális forgalomból számottevően, 10,5%-kal visszaesett. A dohánytermékek az első félévben 18,9%-kal drágultak az egy évvel korábbihoz képest. A családok szintén összehasonlító áron lakásfenntartásra 4,7%-kal, lakberendezésre 10,4%- kal, közlekedésre 13,5%-kal, hírközlésre 11,2%-kal fordítottak többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Nagyon jelentős társadalmi különbségekre mutatnak a fogyasztási adatok. Az alsó jövedelmi ötödbe tartozó családok fogyasztása alig haladta meg az átlagos szint felét, annak 53,6%-a volt. A középső jövedelmi ötödbe tartozó kétmillió fő fogyasztása az országos átlagot 7,1%-kal haladta meg, míg a felső jövedelmi ötödbe tartozó családok fogyasztási kiadása 83,8%-kal nagyobb az átlagosnál. Az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások élelmiszerfogyasztása az átlagnak alig több mint kétharmada 67,9%-a, a ruházati termékekre fordított kiadása az átlagos költés 39,9%-a, míg egészségügyi kiadásokra az átlag 39,6%-át fordítják. A felső jövedelmi ötödbe tartozók élelmiszerre az átlag 143,2%-át, vendéglátásra és turizmusra 263,5%-át, ruházkodásra 221,8%-át kultúrára, szórakozásra az átlag 274,7%-át fordítják. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családokban az első félévben emelkedett az élelmiszerfogyasztás volumene és javult valamelyest a minősége. Ennek ellenére rendkívül nagy a különbség az eltérő jövedelmű családok táplálkozásában. A felső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 1,5-szer több húst, 2,8-szer több sajtot és egyéb tejterméket, 2-szer több zöldséget és 2,9-szer több gyümölcsöt fogyasztanak fejenként, mint az alsó jövedelmi ötödbe

10 10 tartozó családok. Jelentős eltérés van az egyes településtípusok lakóinak fogyasztásában, amely a jövedelmi helyzet különbségére vezethető vissza. A Budapesten élő háztartások kétharmada, a megyei jogú városokban élők fele a felső két jövedelmi ötödbe, ezzel szemben az egyéb városokban élők fele, a községekben élők 57%-a az alsó két jövedelmi ötödbe tartozik. A KSH közzétett adatai szerint ez év első napján ezer fő részesült öregségi nyugdíjban, 1,8%-kal több, mint a múlt év elején. Ezen belül 105 ezer nő a 40 éves munkaviszony alapján részesült az ellátásban, számuk 16,6%-kal meghaladta az előző évit. Korhatár alatti ellátásban 99 ezer fő részesült, 38,3%-kal kevesebb, mint tavaly januárban. Az év elején 419 ezer fő kapott rokkantsági ellátást, 5,7%-kal kevesebb, mint 2013 első hónapjában. Özvegyi nyugdíjat kapott az év első hónapjában 100 ezer fő, 7,9%-kal kevesebb, mint a múlt évben ugyanekkor. A nyugdíjba vonulás korcentruma, azaz az új nyugdíjasok átlagos életkora a múlt évben a férfiaknál 62,1 év, míg a nőknél 57,9 év volt. A férfiak korcentruma a múlt évben elérte a nyugdíjkorhatárt, míg a nőké a 40 éves szabály következtében az elmúlt három évben 2,8 évvel csökkent. Az öregségi nyugdíjak átlagos összege ez év januárban forint volt, 2,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A korhatár alatti ellátások átlaga forint volt, 10,4%-kal több az előző évinél. A magasabb összegű ellátás a szolgálati járandóság 183 ezer forintos átlagából adódik. A rokkantsági ellátások átlagos összege forint volt, mindössze 0,5%- kal több, mint tavaly januárban. Az özvegyi nyugdíjak átlaga 66 ezer forint volt, 1,4%-kal több az egy évvel azelőttinél. Az öregségi nyugdíjasok közel egyharmadának, 30,3%-ának ellátása nem érte el a havi 90 ezer forintot, további egyharmaduk, 33,3%-uk pedig 90 ezer és 120 ezer forint közötti nyugdíjat kapott. Az adatok azt tükrözik, hogy a kormány deklarált törekvése a nyugdíjviszonyok átalakításáról felemás eredményeket hozott. A kormány meg akarta szüntetni a rokkantnyugdíjat; ez annyiban sikerült, hogy az érintettek nyugdíjas jogviszonyát törvénnyel megszüntetve több százezer érintett jogbiztonságát megingatta, mert ma nem garantálja törvény az ellátásuknak sem a jogalapját sem a mértékét, miközben az ellátás gyakorlatilag lépést tart a nyugdíjak változásával. A korhatár alatti nyugdíjak drasztikus megszüntetése ugyanezt a helyzetet idézte elő: Európában egyedülálló módon nincs lehetőség adott élethelyzetben a korhatár elérése előtt nyugállományba vonulni, de az ellátást az érintettek többségének ez esetben is tovább folyósítják a jogbizonytalanság mesterséges fenntartásával. A lakosság betétállománya szeptemberben 51 milliárd forinttal csökkent, és a harmadik negyedév végén milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 52 milliárd forinttal mérséklődött, a devizabetéteké tranzakciók eredményeként 7 milliárd forinttal nőtt, míg árfolyamváltozás következtében ugyanennyivel csökkent. A lakosság hitelállománya szeptemberben 66 milliárd forinttal csökkent, és a harmadik negyedév végén milliárd forintot tett ki. A forinthitelek volumene 24 milliárd forinttal nőtt, a devizahiteleké tranzakciók eredményeként 28 milliárd forinttal, míg árfolyamváltozás következtében 61 milliárd forinttal mérséklődött. A lakossági devizahitelek állománya a harmadik negyedév végén milliárd forint volt, a teljes lakossági hitelállomány 53%-a.

11 11 Államháztartás, külgazdasági egyensúly Az export egy év óta szinte töretlen dinamikája augusztusban megtört. A kivitel volumene a nyolcadik hónapban 1,7%-kal csökkent, míg a behozatalé 3,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Augusztus végéig az export 7,6%-kal, az import 8,6%-kal haladta meg a múlt év azonos időszakában mért volument. A külkereskedelmi mérleg aktívuma milliárd forintot, illetve 4 milliárd eurót tett ki, 46 milliárd forinttal, illetve 20 millió euróval többet az egy évvel azelőttinél. Az első nyolc hónapban az export forintban mért árszínvonala 0,6%-kal emelkedett, míg az importé változatlan maradt, így a cserearány 0,7%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz képest 4%-kal, az amerikai dollárhoz viszonyítva 0,3%-kal gyengült. Az első nyolc hónapban a legnagyobb, az export felét kitevő árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök kivitele 8,5%-kal nőtt, ezen belül augusztusban 3,3%-kal csökkent, míg a behozatal augusztus végéig 8%-kal emelkedett, ezen belül ugyanakkor a nyolcadik hónapban 1,9%-kal mérséklődött. A közúti járművek exportja az első nyolc hónapban dinamikusan, 40%-kal emelkedett, míg a híradástechnikai termékek kivitele és behozatala egyaránt 25%-kal visszaesett. A kivitel egyharmadát kitevő másik árufőcsoport, a feldolgozott termékek exportjának volumene augusztusban 3,5%-kal, az első nyolc hónapban 6,4%-kal bővült, míg ugyanennek az árufőcsoportnak a behozatala augusztusban 5,7%-kal, az év elejétől 9,7%-kal nőtt. Az energiahordozók importjának volumene az első nyolc hónapban csökkenő forintárak mellett 11%-kal emelkedett; a földgáz import 20%-kal, a villamos energia importja 16%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerexport az első nyolc hónapban 6,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, míg augusztusban némileg, 1%-kal elmaradt attól; az import augusztusban 2,7%-kal, az év elejétől 6,7%-kal bővült. Az év első nyolc hónapjában a kivitel 79%-át, valamint a behozatal 75%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az Európai Unióba irányuló export volumene 9,8%-kal, ezen belül a 15 tradicionális tagállamba irányuló 12,2%-kal, az új tagállamokban realizált jóval szerényebb mértékben, 4,1%-kal emelkedett. Az Európai Unióból érkező import volumene 13,5%-kal, ezen belül a régi tagállamokból érkező 12,7%-kal, az új tagállamokból érkező pedig 16%-kal nőtt. Az Európai Unióval folytatott kereskedelemben a mérleg milliárd forint, illetve 5,3 milliárd euró többletet mutatott, 117 milliárd forinttal, illetve 807 millió euróval kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az egyéb országokba irányuló kivitel 0,4%-kal, a behozatal 3,4%-kal mérséklődött. A külkereskedelmi mérleg hiánya ebben a relációban milliárd forintot, illetve 5,3 milliárd eurót tett ki, 177 milliárd forinttal, illetve 807 millió euróval kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya a harmadik negyedév végén 845 milliárd forint volt, az éves előirányzat 85,8%-a. Szeptember végéig a központi alrendszernek milliárd forint bevétele keletkezett, amely a törvényi előirányzat 74,9%-a, és milliárd forint kiadás teljesült, amely az egész éves előirányzat

12 12 75,6%-át tette ki. A központi költségvetés deficitje az első háromnegyed évben milliárd forint volt, amely az éves előirányzatot 7,9%-kal meghaladta. A gazdálkodó szervezetek az első háromnegyed évben 804 milliárd forint adót fizettek, 25,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. A társasági adóbefizetések 27%-kal nőttek, mivel ez évben magasabb a cégek adóelőleg fizetési kötelezettsége, és a hitelintézeteknek az első negyedévben egyszeri hozzájárulást is teljesíteniük kellett. Az egyszerűsített vállalkozási adóból 13%-kal kisebb bevétel érkezett a kincstárba az érintettek számának mérséklődése miatt. A pénzintézetek szeptember végéig 111 milliárd forint különadót fizettek, 9,1%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Egyéb központosított bevételek jogcímen 228 milliárd forinttal gyarapodott a költségvetés, amely jelentősen, 84,4%-kal meghaladja az egy évvel korábbit; a szokatlan mértékű emelkedés a múlt év közepén bevezetett elektronikus útdíjra, a magasabb összegű hulladéklerakási járulékra és a kivetett bírságok emelkedő mértékére vezethető vissza. Fogyasztási adókból az első háromnegyed évben milliárd forint bevétel keletkezett, 8,6%-kal több az egy évvel korábbinál. Általános forgalmi adóból 8,4%-kal többet fizettek be az adóalanyok. A jövedéki adóbevételek némileg, 0,3%-kal mérséklődtek; ezen belül az üzemanyag forgalomból 7,1%-kal, a szeszes italokból 6,7%-kal több, míg a dohánytermékekből jelentősen, 12,7%-kal kisebb bevétel származott, főként az illegális forgalom, a csempészet széles körű terjedése következtében. A harmadik negyedév végéig 208 milliárd forint tranzakciós illetéket fizettek be a kötelezettek az államkincstárba, másfélszer annyit, 49,3%-kal többet, mint egy évvel korábban, mivel a múlt év nyarán drasztikusan megemelték az adó mértékét, és eltörölték annak felső határát is. A lakosság az első háromnegyed évben milliárd forint adót fizetett, 6%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A személyi jövedelemadó befizetések 5,5%-kal, az illetékbefizetések 13,2%-kal emelkedtek. A társadalombiztosítási szervek bevétele milliárd forintot tett ki, 2,3%-kal többet az egy évvel azelőttinél. Szociális hozzájárulási adó és járulékok jogcímen a tavalyi azonos időszakhoz képest 8,3%-kal magasabb bevételhez jutottak az alapok, míg költségvetési támogatás jelentősen, 14,8%-kal visszaesett. A költségvetési szervek kiadásai a harmadik negyedév végéig milliárd forintot tettek ki, 7,9%-kal többet, mint egy évvel korábban, és szeptember végéig elérték az éves kiadások 90,3%-át, azaz két hónapos felülköltést tükröznek az adatok. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai egynegyedével, 25,9%-kal meghaladták az egy évvel korábbit; e jogcím tartalmazza többek között egyes kormányzati presztízsberuházások, az egyházi intézmények, és a hittanoktatás többletfinanszírozását. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 20,1%-kal nőttek ugyan az előző év azonos időszakához viszonyítva, de az időarányoshoz képest fennálló egy hónapnyi alulköltés arra utal, hogy nem sikerült az uniós finanszírozási ciklus tavalyi lezárása miatt sürgőssé vált kifizetések erőltetett ütemét tartani. Szociális és családtámogatásokra az első háromnegyed évben 518 milliárd forintot fordított a költségvetés, 9,4%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A foglalkoztatási alapból 11,1%-kal nagyobb összegű kifizetést teljesítettek az egy évvel korábbinál; a

13 13 közmunkaprogramra csaknem másfélszer annyit, 48,2%-kal többet, míg álláskeresési támogatásra 5,6%-kal kevesebbet költöttek. A nyugdíjalap kiadásai 2,9%-kal, az egészségbiztosítási alap kiadásai 5,8%-kal meghaladták az egy évvel azelőttit. A költségvetési intézmények tartozásállománya a harmadik negyedév végén 110,8 milliárd forintot tett ki, ugyanannyit, mint egy hónappal, és 13,3%-kal többet, mint egy évvel azelőtt. Az adósságállomány annak ellenére nőtt, hogy az egészségügyi intézmények augusztus folyamán konszolidációs célú állami különjuttatásban részesültek. A tartozások legnagyobb hányadát, 69,5%-át az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alá tartozó intézmények főként kórházak, egyetemek és főiskolák halmozták fel. Az egészségügyi és oktatási intézmények 77 milliárd forintot meghaladó lejárt határidejű, felerészben 60 napon túli adósságállománya komolyan veszélyezteti a legfontosabb közszolgáltatások működőképességét, és sajnos híven tükrözi a kormány cinikus hozzáállását az államháztartás működtetésének kötelezettségéhez. A kormány számára fontosabb a stadionok építése, mint a kórházak fenntartása vagy az iskolák normál működésének garantálása. Jellemző a kormányzat gazdálkodására, hogy a Miniszterelnökség, noha az év eleje óta a tartalékkeretből szinte minden hónapban milliárdokat kapott nehezen körvonalazható és alig áttekinthető feladatokra, kilenc hónap alatt mégis 16,5 milliárd forint tartozást halmozott fel, amelynek döntő része, 86,8%-a 60 napon túl fennálló adósság volt. A költségvetési intézmények tartozásának több mint négyötöde, 83,5%-a az államháztartáson kívüli szállítókkal szemben keletkezett, ebből 7,2 milliárd forinttal a közüzemi szolgáltatóknak tartoztak. Az intézményi gazdálkodás zavarait tükrözi, hogy a harmadik negyedév végén a költségvetési szervezetek több mint felének, 57%-ának volt lejárt határidejű tartozása. E tartozások nem egészen egyötöde, 18,5%-a 30 napnál régebben fennálló, de 60 napos késedelmet nem meghaladó adósság volt. A költségvetési szervek tartozásállományának több mint felénél, 50,1%-ánál azonban a késedelem a 60 napot is meghaladta. Az államháztartás helyzetét érzékelhetően befolyásolja a kormány folyamatos államosítási kényszere. Egyik állandó törekvése a bankok és az energiaszolgáltatók, valamint az egyéb közműszolgáltató cégek megvásárlása, amelynek egyelőre gátat szab a jelenlegi tulajdonosok eladási hajlandóságának hiánya. Ezen a kormány úgy segít, hogy nem elégszik meg a piaci viszonyok szerint érvényesülő vételi ajánlat elutasításával: szabályozói hatalmával visszaélve igyekszik kikényszeríteni az eladást. Az állami hatalommal való visszaélés a takarékszövetkezetek államosításánál rendkívül sikeres volt, mert a törvényhozással előidézett kényszerítés hatására az állam 10 milliárdot el nem érő ráfordítással 100 milliárdos nagyságrendű vagyonhoz jutott, amelyet ezt követően saját körben jelképes áron magánosított. Az idei évben a kormány rendkívül alacsony áron megvásárolta a Magyar Külkereskedelmi Bankot. Az újonnan szerzett vagyonelemek, így a Főgáz vagy éppen a járműjavító üzem államosítása természetesen emelik a bruttó adósságot. Az idei gazdálkodást befolyásolja a választási évvel magyarázható túlköltekezés, melynek hatására az államháztartási hiánycél betartása veszélybe került. Ezért a kormány forrásokat von el a közszolgáltatásoktól, és csoportosít át az intézményrendszer fenntartására. A kormányzati cinizmus eklatáns példája, hogy novemberben olyan költségvetési-törvény

14 14 módosítást tárgyal az országgyűlés, amely a gyermekétkeztetésre szánt forrásokat az önkormányzatoktól a Klebelsberg Központhoz irányítja át, amely így nyilvánvalóan nem a gyermekek élelmezését, hanem az intézményfenntartást szolgálja. A kormánynak egyébként is deklarált törekvése, hogy az alacsony jövedelmű rétegek rovására kedvezzen a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek. Az első háromnegyedévi folyamatok és a kormányzati törekvések alapján látható, hogy a GDP arányában meghatározott 3%-os hiánycél az intézmények veszélyes méretű eladósodása árán teljesülhet, a csökkenő államadósság kimutatásához ugyanakkor a múlt év véginél is sokkal kreatívabb kormányzati intézkedésekre lesz szükség. Lakásépítés A lakásépítési tevékenység az idei adatok alapján elmozdult a mélypontról. Az utóbbi években ugyanakkor olyan mértékű volt a nemzetgazdaság e területén a visszaesés, hogy az idei imponálónak tűnő dinamikát a rendkívül alacsony bázis határozza meg: az idei új-lakás szám a évi válság előttinek alig egynegyede. Az első három negyedévben az egész országban összesen lakás épült, 26,8%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A szokatlanul nagy területi különbségeket mutatja, hogy a lakások csaknem fele, 49,4%-a Közép- Magyarországon, míg 13,5%-a Győr-Moson-Sopron megyében épült, azaz az összes többi megyében a lakásoknak alig több mint egyharmada épült fel. Dél-Dunántúlon, Észak- Alföldön és Dél-Alföldön mindössze lakás, Közép-Dunántúlon 300 lakás, míg Észak-Magyarországon mindössze 200 lakás épült fel a harmadik negyedév végéig. Az első kilenc hónapban építési engedélyt adtak ki az illetékes hatóságok, 30,4%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az engedélyek 36%-a Közép-Magyarországra, míg 29%-a Nyugat-Dunántúlra szól. A saját használatra épült lakások aránya 58% volt, 5 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél; az értékesítés céljából épített lakások aránya 39% volt. A lakások közel kétharmadát, 64%-át gazdasági társaságok, 29%-át egyéni vállalkozások építették. Az idén eddig átadott lakóépületek 58%-a családi ház, 38%-a többlakásos épület. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 102 m 2, ugyanannyi, mint a múlt év azonos időszakában. A 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű lakások aránya a múlt évivel megegyezően 41% volt, a 60 m 2 -nél kisebbek aránya pedig 1 százalékponttal, 28%-ra emelkedett. Ipar, építőipar Az ipari termelés csaknem egy éve tartó dinamikus bővülése augusztusban megtorpant. A feltehetően átmeneti termeléscsökkenés ugyanakkor rámutat két fontos tényezőre. A

15 15 járműgyártás a feldolgozóipar termelésének ma már egynegyedét, az export egyharmadát képviseli, amely kiszolgáltatottá teszi a magyar ipart az ágazati konjunktúrától. Az uniós pénzügyi ciklus lezárultával befejeződnek az erőltetett ütemű fejlesztések, ezáltal csökken a beruházási dinamika. Tartós belföldi kereslet hiányában az ipari termelés növekedése várhatóan már a közeljövőben lelassul. A termelés volumene augusztusban szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 5,7%-kal visszaesett az előző hónaphoz, és nyers adatok szerint mindössze 0,5%-kal, munkanap hatástól megtisztított mutató alapján 2,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az első nyolc hónapban 8,7%-kal emelkedett az ipari kibocsátás volumene. Az ipari termelés dinamikájának váratlan mérséklődését főként az okozta, hogy a járműgyártás az elmúlt egy év kétszámjegyű bővülése után csupán 4,9%-kal haladta meg a tavaly augusztusi termelési volument. Ugyanakkor nem csupán egyetlen ágazat okozta a meglepetést: a feldolgozóipar 13 alága közül hétben csökkent a kibocsátás; a vegyiparban 8,1%-kal, a kőolaj-feldolgozásban 6,1%- kal, a gépgyártásban 4,8%-kal, a fémfeldolgozásban 2,2%-kal, a műanyagiparban 1%-kal, a jelentős súllyal rendelkező élelmiszeriparban pedig 0,7%-kal. A számítógépek és elektronikai termékek gyártásában 1,4%-kal, a gyógyszergyártásban 2,6%-kal, a villamosenergia-iparban 4%-kal, a nyomdaiparban 5,5%-kal, a viszonylag kis súlyt képviselő textiliparban 13%-kal nőtt a termelés volumene. A feldolgozóipari termelés volumene az első nyolc hónapban 10%- kal, ezen belül augusztusban csupán 0,1%-kal bővült. Az ipari export augusztusban 2,5%-kal, az első nyolc hónapban 11,4%-kal emelkedett. A gyógyszeripar kivitele 12,4%-kal, a járműgyártásé 10,8%-kal, a textiliparé 9%-kal nőtt, míg a kőolaj-feldolgozásé 20,2%-kal, a vegyiparé 15,4%-kal, a számítógépek és elektronikai termékek gyártásáé 1,1%-kal mérséklődött. A feldolgozóipar exportértékesítése az év első nyolc hónapjában 11%-kal, ezen belül augusztusban 1,3%-kal bővült. Az ipar belföldi értékesítése augusztusban 0,3%-kal, az első nyolc hónapban 1,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ágazatok döntő többségében visszaesett a hazai értékesítés. A feldolgozóipar belföldi értékesítése az első nyolc hónapban 5,8%-kal nőtt, ezen belül augusztusban 2,4%-kal visszaesett. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első nyolc hónapban 6,3%-kal nőtt a foglalkoztatottak létszámának 2,4%-os bővülése mellett. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene augusztusban csekély mértékben, 0,4%-kal csökkent; az új exportrendeléseké 0,3%-kal emelkedett, míg a belföldi rendeléseké az alacsony bázishoz képest is 4,7%-kal visszaesett. Az ipar teljes rendelésállománya augusztus végén ennek ellenére 18,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőipari termelés volumene augusztusban szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 0,2%-kal csökkent az előző hónaphoz, és 13,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, míg az első nyolc hónapban 20,4%-kal nőtt. Augusztusban az épületek építése 4,1%-kal, az egyéb építményeké az uniós finanszírozású kiemelt út- és vasútépítési, valamint közműfejlesztési projektek következtében 22,5%-kal bővült. Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene augusztusban drasztikusan, 31,4%-kal visszaesett; az épületek építésére irányulóké 23,5%-kal, míg az egyéb építményeket célzóké

16 16 36,5%-kal. Az építőipari vállalkozások teljes szerződésállománya augusztus végén az utóbbi hónapok visszaesése ellenére 35,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 11,3%-kal kisebb, az egyéb építményeké 53,0%- kal magasabb volt, mint augusztus végén. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek felvásárlása az év első nyolc hónapjában az alacsony bázishoz képest 13,1%-kal emelkedett. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva 23,1%-kal nőtt. Gabonafélékből 16,4%-kal, zöldségfélékből 7,8%-kal, gyümölcsökből 4,2%-kal nagyobb mennyiséget vásároltak fel, mint a múlt év azonos időszakában. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása augusztus végéig 5,7%-kal, ezen belül a vágóállatoké 6,9%-kal, míg az állati termékeké 2,4%-kal emelkedett. Turizmus A kereskedelmi szálláshelyeken az első nyolc hónapban ezer vendég ezer éjszakát töltött el; a vendégek száma 7,1%-kal, a vendégéjszakáké 5,2%-kal emelkedett, azaz a tartózkodási idő valamelyest rövidült az előző évihez képest. A külföldi vendégforgalom 2,2%-kal, ezen belül augusztusban 1,2%-kal bővült. Az év eleje óta a legtöbb, ezer vendégéjszakát a német turisták töltötték el magyarországi szálláshelyeken, igaz, ez némileg, 0,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az osztrák turisták 560 ezer vendégéjszakára vették igénybe a szálláshelyeket, 1,5%-kal, ezen belül augusztusban 11,6%-kal többre, mint a múlt év azonos időszakában. Az augusztus végéig magyarországi szálláshelyeken töltött 551 ezer orosz vendégéjszaka 6,6%-os növekedést, ezen belül augusztusban 10%-os csökkenést jelent. A belföldi vendégforgalom dinamikusan, 8,4%-kal, ezen belül augusztusban ennél is nagyobb mértékben, 10%-kal emelkedett. A Balaton vendégforgalma augusztus végéig 3,6%- kal nőtt; ezen belül a külföldiek vendégéjszakáinak száma 6,8%-kal, a belföldieké csupán 1,9%-kal. A szállodák átlagos foglaltsága az első nyolc hónapban 51,9% volt, 1,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál; az ötcsillagos hoteleké 66,2%, a gyógyszállóké 62,2%, a négycsillagos szállodáké pedig 61,5% volt. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele az első nyolc hónapban 219 milliárd forint volt, 9,7%-kal több az egy évvel azelőttinél.

17 17 Népesség, népmozgalom Az utóbbi három évben a közbeszéd gyakori témájává vált a külföldre költözött magyarok lehetséges száma és összetétele. Erre vonatkozólag eddig kizárólag becslések álltak rendelkezésre, a KSH nem végzett ilyen irányú számítást. Október végén először kerültek nyilvánosságra olyan adatok, amelyek az Európai Unió finanszírozásában és koordinációja mellett végzett nemzetközi kutatás első eredményeit tartalmazzák. Ezek még mindig csak közelítő adatok, módszertanilag ugyanis meglehetősen bonyolult a migránsok számbavétele. A felmérés egyik kontrollja, hogy az Európai Unió tagországai közlik a náluk élő külföldiek számát, de ez a tükörstatisztika még nem teljes, és nem alkalmas az egyéb országokba tartó vándorlás számbavételére. A vizsgálat első eredményei szerint a múlt év elején 424 ezer olyan magyar állampolgár élt legalább egy éve külföldön, akik 1989 után hagyták el az országot. A kutatás azt is feltárta, hogy a magyar népességben a kivándorlási arány nem tér el a térségünkben megfigyelhető intenzitástól, de üteme erősen növekvő. Természetesen ebben szerepet játszik az is, hogy az Európai Unión belül május elsején vált teljesen szabaddá a letelepedés és munkavállalás bármely tagországban. A másik döntő tényező a kormányzat gazdaság- és társadalompolitikájának hatása: a romló életkörülmények, a foglalkoztatás csupán virtuális a statisztikai adatokban megnyilvánuló bővülése, a szociális feszültségek növekedése, sőt kormány általi gerjesztése, a gazdasági kilátások romlása, azaz a kilátástalanság eluralkodása. A kivándorlás ütemének az utóbbi három évben megfigyelhető gyorsulása azért is kedvezőtlen, mert főként a fiatalok és a magasan képzettek távozása könnyen elérheti azt a mértéket, amely önmagában is tovább rontja az ország gazdasági és társadalmi felemelkedésének, az európai centrumhoz közeledésnek az esélyeit akkor is, amikor majd megváltozik az országot a periféria felé vezető kormányzati politika. A vizsgálat első megállapításai szerint a külföldön élő magyarok négyötöde az Európai Unió országaiban telepedett le, ezen belül a három kitüntetett célország Németország, Ausztria és Nagy-Britannia. A Németországban és Ausztriában dolgozók jelentős része szakmunkás képzettségű; Ausztriában lényegesen több a magyar munkavállaló, mint amennyien ott élnek, mert több tízezerre tehető a Nyugat-Dunántúlról naponta osztrák munkahelyekre ingázók száma. A Nagy-Britanniában élők között magas a diplomások aránya. Összességében a migránsok egynegyede, 25%-a 30 évnél fiatalabb, és közel kétharmada, 63%-a 40 év alatti, tehát lényegesen magasabb körükben a fiatalok aránya, mint a hazai népességben. Ugyanez mondható el az iskolai végzettségükről is. Amíg az ország lakosságának 24%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, addig a külföldön élők körében csupán 6% ez az arány. Ezzel szemben a hazai népesség 18%-ának, míg a kivándoroltak csaknem egyharmadának, 32%-ának van diplomája. Mivel a statisztikai felvétel adatai a múlt év elejére vonatkoznak, a vándorlás intenzitását is figyelembe véve feltételezhető, hogy az idei év közepén a külföldön legalább egy éve tartózkodó magyarok száma meghaladta a 450 ezer főt, és közelít a félmillióhoz. Az első nyolc hónapban gyermek született, 2,9%-kal több az egy évvel korábbinál. A születési arányszám 9,1 volt, 0,3 ezrelékponttal magasabb, mint a múlt év azonos

18 18 időszakában. Augusztus végéig házasságot kötöttek, a rendkívül alacsony bázishoz képest 3,6%-kal többet az egy évvel azelőttinél. A házasságkötési arányszám 4,2 volt, 0,2 ezrelékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az első nyolc hónapban halálesetet anyakönyveztek, 3,2%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A halálozási arányszám 12,5 volt, 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb, mint a tavalyi azonos időszakban. A csecsemőhalálozási arányszám 4,6 -et mutatott, számottevően, 0,7 ezrelékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A természetes fogyás az első nyolc hónapban fő volt, aránya 3,4, szemben az egy évvel korábbi 4,1 -kel. Bűnügyi helyzet A bűnügyi statisztika az utóbbi években csak formailag tekinthető statisztikai tevékenységnek. Valójában a Belügyminisztérium, pontosabban a kormányzat és a Legfőbb Ügyészség egyik kommunikációs csatornájává vált; a statisztikai valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény nyilvánvaló megsértésével szelektált, az adatközlők érdekeinek megfelelően csoportosított adatokat hoznak nyilvánosságra az érintett minisztérium sajtóosztályának cenzúráját követően. Az adatok gyűjtése és feldolgozása nélkülözi az objektivitás kritériumait, megbízhatósága erősen kétséges, torzításmentessége nem garantált. Augusztus hónapról egyáltalán nem közöltek adatokat. A legutóbbi ismert adatok szerint az első hét hónapban legalábbis a KSH jelentése alapján bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, 12,1%-kal, ezen belül Budapesten 15,6%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 9%-kal mérséklődött, ezen belül a fővárosban 5,9%-kal emelkedett, az enyhébb megítélésű vétségeké 13,9%-kal, ezen belül Budapesten 28,2%-kal visszaesett. Budapest, november 8. Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, MÁK, Eurostat. Dr. Katona Tamás Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek, és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.