Konfliktusok atér körül

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Konfliktusok atér körül"

Átírás

1 Konfliktusok a tér körül Konfliktusok atér körül Kormányzati területrendezési törekvések és alokális identitás elbeszélései az 1870-es években Magyarországon Cieger András A magyar kormányok az 1870-es évek során több lépcsőben a helyi közigazgatás szervezeti és területi átalakítását hajtották végre. A folyamat politikaés intézménytörténeti vonatkozásai jól ismertek a szakirodalomból. 1 Éppen ezért számunkra a téma jelentősége abban áll, hogy a helyi közösségek 1873 és 1876 között tulajdonképpen először (és ilyen átfogó módon Trianonig lényegében utoljára) mondtak véleményt országuk, régiójuk, megyéjük, városuk területéről, annak határairól, jellemzőiről. Kutatásaink során mindenekelőtt arra vagyunk kíváncsiak, hogy a központi kormányzat hatékonyságnövelő, centralizáló, nemzetépítő céljaival, az állam territorializációs politikájával szemben a lokális közösségek saját autonómiájuk, különállásuk megvédéséhez milyen érveket alkalmaztak, identitástudatuk milyen térképzetekhez, valós és virtuális helyekhez kötődik. A kormányzati szervekhez intézett beadványok írói, miként határolják körül saját közösségüket és különítik el magukat másoktól: például a szomszéd rivális várostól, megyétől, az öntudatos polgárság a vidéki dzsentritől, vagy éppen egy másik etnikumtól, illetve a távoli központ akaratától (azaz: miben különbözünk mi tőlük, miért vagyunk jobbak náluk, miért fontos különállásunk fenntartása a tágabb politikai közösség szempontjából). A rendelkezésünkre álló források módszertani korlátainak figyelembe 1 Lásd például Hencz 1973: ; Stipta

2 C I E G E R A N D R Á S vételével a lokális közösségek identitásának térbeli aspektusait igyekszünk feltérképezni, a kormányzati hivatalokban fogalmazott törvényekhez egykorúan beérkezett iratok áttanulmányozása segítségével. A magyar királyi belügyminisztérium és miniszterelnökség nagy terjedelmű levéltári anyaga (térképekkel, kimutatásokkal, tiltakozó feliratokkal stb.) mellett a törvényjavaslatokról lefolytatott képviselőházi viták szövegeit, valamint a korszakban kiadott megyei (és kisebb részt városi) monográfiákat vontuk be a vizsgálatba. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vizsgált szövegekből a térhasználat, a térképzetek társadalmi gyakorlatára csak óvatosan következtethetünk, hiszen a helyi narratívák megalkotói döntően a megyei illetve városi tisztviselők (például mérnökök, főjegyzők), illetve a helyi politikai és kulturális elit (például a törvényhatósági gyűlések aktív szereplői) köréből kerültek ki. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a központi homogenizáló, betagoló törekvések ellenhatásaként sok esetben a térhez kötődő kényszer szülte identitásteremtés is zajlott: érveket kellett találni egy-egy község vagy jogi és területi kiváltság megtartása érdekében. E tanulmány keretei között csupán ízelítőt adhatunk az imént felvázolt szempontok szerint végzett kutatásaink eredményeiből, a téma átfogó feldolgozására egyelőre nem vállalkozhatunk. A fegyvertelen forradalom korszaka : kormányzati tervek 102 A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870: XLII. tc. 2. -a egyértelműen kimondta, hogy a törvényhatóság az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja, s a fedezetről gondoskodik, azaz költségvetését maga alkothatja meg, kiadásait pedig ősi jogának megfelelően házipénztárából (cassa domestica), például háziadó útján fedezi, mely a köztörvényhatóság területéről beszedett állami egyenes adó meghatározott százalékában (pótadókulcs) kerül kivetésre (11. ). Ezzel az intézkedéssel az országgyűlés egy neoabszolutizmus idején keletkezett jogsérelmet igyekezett orvosolni: 1849 után ugyanis megszűntették az önadóztatást, melyet a központból osztott államsegély váltott fel. Ugyanakkor a döntéshozók a kérdés végleges rendezésére az állami adók leszállítására, illetve a kivetés és beszedés módjára egy közeljövőben meghozandó törvényben kívántak sort keríteni (11. és 90. ). Az 1871 őszére elkészült kormányzati felmérés azonban igen hamar világossá tette, hogy az eredeti elképzelések szerinti háziadó bevezetése mindenféle elvi megfontolás ellenére a gyakorlatban lehetetlen: a megyék területe, lakosságszáma és a polgárok vagyoni helyzete között ugyanis olyan nagy

3 Konfliktusok a tér körül különbségek voltak (a kormány kimutatása szerint míg például Bács-Bodrog 5,7%-os és Pest vármegye 10,9%-os háziadókulcs mellett fedezhette volna közigazgatási költségeit, addig Ung vármegye 36%-os, Torontál 47,5%-os és Aranyos szék 51,8%-os adót lett volna kénytelen kivetni), amelyek az adórendszeren belül jelentős igazságtalanságokat és ezáltal a politika számára vállalhatatlan társadalmi feszültségeket idéztek volna elő. A képviselőház pénzügyi bizottsága ezért a köztörvényhatósági törvény háziadóról szóló paragrafusainak a végrehajtását egy gyökeres közigazgatási reform megvalósításáig elhalasztani javasolta. 2 A megoldást nyilvánvalóan a területrendezés jelenthette volna, amelyre átfogóan Szapáry Gyula belügyminiszter tett kísérletet. Az 1873 őszére elkészült kormányzati tervezet az ország területét nagyjából arányosan, lekerekített körvonalú megyékre kívánta felosztani, mégpedig úgy, hogy a területükön élőktől legalább 500 ezer forintnyi adót lehessen évente beszedni (8 megye esetében már a tervezet sem tudta oly módon meghúzni a határokat, hogy ez a kritérium teljesülhessen). A minisztérium 153 helyett 76 városi és megyei törvényhatóságot tervezett (81 megye, szék stb. helyett 51 törvényhatóság, 72 város helyett 24 maradt volna). A legjelentősebb területi-közigazgatási változtatások a katonai Határőrvidéket és Erdélyt érintették. Előbbi esetében a polgári közigazgatás bevezetése és a megyerendszer kiépítése volt a feladat a Temesi bánságban, Erdélyben pedig a különféle területi-etnikai alapon élvezett autonómiák (esetenként területi zárványok) miatt széttagolt közigazgatás egységesítése ígért gyökeres változást. A reformterv szerint az itt létező 8 vármegyéből, 5 székely és 9 szász székből, valamint 4 vidékből (közük 2 szász) a kormányzat 9 vármegyét kívánt szervezni. 3 A nagyszabású átalakítás országosan mindössze 12 megye területét hagyta volna változatlanul. Az előterjesztés a pénzügyi takarékosság fő célkitűzése mellett további szempontokat is említ: 2 Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a köztörvényhatósági házi pénztárak alapjáról szóló törvényjavaslat tárgyában, nov. 5., sz. Képviselőházi irományok 1872: és , valamint Stipta 1995: Lásd A törvényhatóságok területének szabályozása- és új beosztásáról, A közigazgatási járások száma és székhelyeinek meghatározásáról, és A községek rendezéséről szóló 1871:XVIII. törvénycikk némely -nak a sz. kir. és a törvényhatósági joggal felruházott városokra való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatokat: Képviselőházi irományok 1874: (X. köt.) és 3 53., (XI. köt.) Az új közigazgatási beosztást ábrázoló térkép egy változatát (amely már 53 megyével számolt) közli Hajdú 2005: 131. A térkép eredetije ma már a (dualizmus kori) levéltári iratok között nem lelhető fel. Hajdú Zoltán szóbeli közlése szerint azt az 1949/50-es megyerendezési munkálatoknál is felhasználták, tehát feltehetően ekkor kiemelhették. 103

4 C I E G E R A N D R Á S A törvényhatóságok oly természetes központok szerint alakíttassanak, melyek felé a lakosság közforgalmi, ipar- és kereskedelmi, valamint egyéb érdekeknél fogva leginkább irányul, valamint általán véve, az egész kikerekítési munkálatnál kiváló figyelemmel voltam a természetes határokra, s a meglevő és tervezett közlekedési összeköttetésekre, melyek az érintkezést könnyítik, vagy megnehezítik. A távlatos elgondolás szerint egy következő lépcsőben az új közigazgatási beosztáshoz igazították volna az igazságszolgáltatási és pénzügyi igazgatást, sőt a választókerületeket is eszerint szabták volna át. [C]élszerűnek tartanám a magyar államot ezen új területi felosztás alapján hét kerületre felosztani és pedig Budapest, Pécs, Pozsony, Kassa, Debrecen, Kolozsvár és Szeged székhellyel. A kerületek ezen beosztásánál tekintettel voltam az ország politikai és nemzetiségi viszonyaira, s e végből terveztem az alföldi kerületet annak kimutatott kiterjedésében. 4 A belügyminiszter szándékai tehát összetettek voltak: a közigazgatás hatékonyságának a növelése, az állami kiadások lefaragása, az államélet centralizálása és racionalizálása. Mindez azonban az egyenlősítésre és a valós önadóztatási jogra hivatkozva a történeti privilégiumok felszámolásával és a központból irányított homogenizálással, betagolással járt együtt. Másodlagos szempontként a minisztérium ügyelni kívánt az 1867-es közjogi rendszert és a magyar szupremáciát támogató etnikai és politikai viszonyok megőrzésére, esetenként erősítésére. 5 A fennmaradt iratok tanúsága szerint a minisztériumi apparátus gondos előkészítő munkát végzett: a megyei és városi tisztviselőktől statisztikai adatokat, térképeket gyűjtött be, kimutatásokat kért például a piackörzetekről, a községek egyházigazgatási beosztásáról, valamint beszerezte az angol, francia és osztrák területi közigazgatásról szóló törvényeket. Tudatosan nem véleményeztették azonban az elkészült törvényjavaslatot magukkal az érintettekkel, mert úgy ítélték meg a központban, hogy a részérdekek szétzilálnák a minisztériumi tervezőasztaloknál megalkotott egységes és logikus jogszabályt A miniszteri indoklás tervezete, Nehrebeczky Sándor osztálytanácsos aláírásával, augusztus 21. MOL K II cs /73. 5 Erre következtethetünk a Némely tervezett törvényhatóságok bizottsági tagjainak a nemzetiségi arány szerinti kimutatása címmel ellátott minisztériumi táblázatos kimutatásból is. MOL II cs. 511/74. Közli Stipta 1995:

5 Konfliktusok a tér körül Néhány megye és város vezetése már az adatgyűjtés időszakában aggódó feliratokat intézett a belügyminisztériumhoz, ám a tiltakozó beadványok özöne a törvényjavaslat országgyűlési benyújtásakor (december) árasztotta el a kormányt és a képviselőházat. A nagymértékű felháborodás és a számos beérkezett módosító javaslat miatt a jogszabálytervezet törvényhozási tárgyalására nem került sor. Az átfogó reformot az érintett megyék, városok kormánypárti képviselői sem támogatták. A kormány azonban az államháztartási egyensúly helyreállítása érdekében nem mondott le végleg a kérdés rendezéséről. Az országgyűlés úgy próbálta feloldani a feszültséget, hogy egy 21 fős bizottságot küldött ki, melynek feladata az államélet több területét érintő reformjavaslatok kidolgozása volt (a testületben minden pártárnyalat képviseltette magát). Az 1874 tavaszára elkészült reformcsomagban a helyi közigazgatás ügye is helyet kapott. Az ekkor született javaslat ténylegesen is visszaállította volna a megyék önadóztatási jogát, de a kivethető háziadó mértékét az állami egyenes adó 20 százalékában tervezte maximálni. Az állam az adott megye és város területéről beszedett egyenes adó 10%-át vissza kívánta juttatni a törvényhatóságoknak közigazgatási célokra, amelyet a megyék és városok maximum 10% pótadóval egészíthetnek ki. Azok a törvényhatóságok viszont, amelyek nem képesek a 20%-nyi adóból (házipénztárukból) fenntartani működésüket, kerüljenek egyesítésre más megyékkel, a városok pedig olvadjanak be az őket körülvevő megyékbe. A bizottság továbbá javasolta, hogy a szomszédos megyébe feltűnően beszögelő, a központtól távol eső községeket kebelezzék át, ám minden területi átalakítás előtt be kell szerezni az érintett törvényhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát. A megyék és városok éltek a felkínált alkalommal és 1874 nyarától ismét feliratok sokaságát küldték a kormányzatnak. Az érvek részben a korábbiak voltak, de a feliratok új elemeket is tartalmaztak, mivel már egy-egy konkrét községről, földdarabról kellett véleményt mondaniuk és gyakran ékesszólóan bizonyítaniuk, hogy miért is fontos megtartásuk. 6 Az év végére, mire a javaslatok a törvényhozás elé kerültek, végleg szétmállott a politikai akarat az államélet reformjára, így a törvényjavaslat már országgyűlési bizottsági szinten elvérzett. A belpolitikai válság időszakában a részérdekek erősebbnek bizonyultak a felbomlás szélére sodródott kormánypárt és a gyenge kormányzat akaratánál. Amint azt a belügyminiszternek írott levelében egy főispán együtt érzőn megállapította: 6 A tipikus érveket ismerteti Szabó

6 C I E G E R A N D R Á S [M]iként különösen Erdélyben kevés megyének jutott a szerencse, hogy úgy területének terjedelme, valamint alakjának meglehetős kerekdedsége által biztosítva legyen a szétdaraboltatás eshetőségétől s így közönsége ment maradhatott sok vidéki és egyéni érdekek megsértésének aggodalmától, minélfogva ezen fontos kérdésben független felterjesztést tehetett. El lehet képzelni, hogy oly törvényhatóságok részéről, melyek ily szerencsés körülményekkel nem dicsekedhetnek, ezer meg ezer érdeket érintő kérdésben mennyi egymásnak ellentmondó fölterjesztés ment Nagyméltóságodhoz. 7 Az ország közigazgatásának területi átszabására végül csak két évvel később került sor. A sikerhez kellett egyrészt egy új és erős kormánypárt, a Deák-párt és a Balközép egyesülésével 1875-ben létrejött Szabadelvű Párt megalakulása. Másrészt pedig az, hogy a Tisza Kálmán miniszterelnök által elfogadtatott évi XXXIII. törvénycikk (és az azt pontosító 1877: I. tc.) a felesleges politikai konfliktusokat kerülendő csupán némely törvényhatóság területének szabályozását valósította meg. A törvény elsősorban a középkori illetve a rendi privilégiumokon alapuló területi és igazgatási különállásokat (pl. a hajdú és a jászkun kerületeket) szüntette meg, valamint Erdély közigazgatási integrálását gyorsította fel azáltal, hogy felszámolta a területén található sajátos közigazgatási egységeket, és megyék összevonásáról intézkedett. A megyék száma ekkor 65 lett, majd Krassó és Szörény (1880: LX. tc.), illetve Abaúj és Torna vármegyék egyesítésével (1881: LXIV. tc.) 63-ra csökkent. Nagyobb arányú érdeksérelem érte viszont a dualizmus kori városi autonómiák rendszerét. A hivatalos statisztikai kimutatások szerint például 1870-ben 81 szabad királyi és 88 rendezett tanácsú város, ben viszont 24 törvényhatósági jogú és 122 rt. város volt található Magyarországon. A törvényhatósági jogú városok közül 47-től ugyanis az 1876: XX. törvénycikk megvonta e státust (a szabad királyi címet azonban sokuk tovább használta). 9 Az ekkor (immár harmadik alkalommal) beérkezett törvényhatósági feliratok egy része még a tiltakozás hangján szólt, nagyobb részük viszont csalódottan beletörődött az addig élvezett jogaik illetve területeik elvesztésébe, Gr. Bethlen Sándor Belső-Szolnok főispánjának levele a belügyminiszterhez. Bethlen, október 5. MOL K II cs. 8 Későbbi változás, hogy az 1873: XI. törvénycikk Baját és Hódmezővásárhelyt, az 1873: XXVII. tc. pedig Pancsovát, Fehértemplomot és Karánsebest ruházta fel törvényhatósági joggal, miközben az évi XXXVI. törvénycikk értelmében lezajlott Pest és Buda egyesülése. 9 A törvényhatósági jogú városok köre az évi LI. törvénycikk nyomán, csupán ben bővült: Miskolc belépésével 25-re nőtt a számuk (Horvátország, valamint Fiume és Budapest nélkül).

7 Konfliktusok a tér körül és gyakorlati kérdésekkel foglalkozott (a községek átcsatolásával, a megyeszékhely átköltöztetésével stb.). A tordaiak például az őket fenyegető veszélyt egyenesen kortendenciának látták, és úgy vélték, hogy az európai reformhullám elől nem igen lehet kitérni: Belátjuk, hogy nem csak hazánk, hanem egész Európa egy fegyvertelen forradalom korszakát éli, és így a múltak iránti kegyeletre hivatkoznunk hasztalan, elismerjük, hogy a mai politikai áramlatok városokat hagynak fel, és új központokat teremtenek 10 Ugyanakkor látnunk kell, hogy Magyarországon a területrendezési törekvéseket elvi szinten indokoló mélyreható közigazgatási és pénzügyi reformokra nem került sor. Az önmagát finanszírozni képes önkormányzati rendszer megteremtése helyett az állami szerepvállalás mértéke növekedett az évtizedek során, anélkül azonban, hogy a területi közigazgatás államosításának elvét sikerült volna elfogadtatni. A megyék, városok egyre inkább államsegélyre szorultak a korszakban. 11 A fennmaradt iratokból úgy tűnik, hogy a Szapáry-féle tervezet a területrendezést mindenekelőtt fiskális okokból szorgalmazta és tudatosan nem törekedett a korábbi területi szolidaritások szétrombolására, valamiféle új közösségi szellem megteremtésére. 12 A Tisza-kormány irataiban azonban már kétségkívül gyakrabban bukkant fel a magasabb állami szempontokra való hivatkozás, amely nem teszi lehetővé a százados megszokottság, az eddigi együvé tartozáson alapuló megosztottság fenntartását, bármennyire is fájdalmasan érintette mindazon részeket, melyek addigi törvényhatóságuk kötelékéből más megyék hatósága alá mentek át Torda megye bizottmánya és Torda város képviselőtestülete beadványa, július 6. MOL K II cs. 11 A közigazgatási önkormányzatok átalakítása körüli politikai vitákról, a törvényi változásokról és a pénzügyi problémákról részletesen lásd Cieger Szemben például a francia törekvésekkel. Vö. Ozouf-Marignier 2001., Revel A francia közigazgatás 18. század végi átalakítására mint elrettentő példára a képviselőházban is hivatkoztak. Szomjas József honatya szerint a korábbi lokális identitások szétrombolása egyértelműen magyarázza Franciaország belpolitikai válságát az 1870-es években. Lásd Szomjas József június 12-i felszólalását: Képviselőházi Napló 1876: Nagy-Küküllő vármegye szervezése kapcsán készített felterjesztésében válaszolt Tisza Kálmán e szavakkal az uralkodónak, aki részletesebb tájékoztatást kért néhány település sorsát illetően november 20. MOL K II.-1a cs. Az erdélyi közigazgatás átalakítását értékelve Pál Judit úgy véli, hogy a magyar nacionalizmus fenyegetést látott a rendi autonómiákban és az etnikai-kulturális különbözőségekben, 107

8 C I E G E R A N D R Á S A tiltakozás retorikája Mivel alapvetően a belügyi kormányzat kérdőpontjai határozták meg a beérkezett válaszszövegek beszédmódját, így leggyakrabban a szociológiai-statisztikai érveléssel találkozhatunk a dokumentumokban. Adatokban bővelkedő mondatokkal és (például a lakosság, az írástudók vagy éppen a kőépületek számáról, az adóbevételekről szóló) táblázatos kimutatásokkal demonstrálták gazdasági, műveltségi és infrastrukturális fejlettségüket, illetve a rivális megye, város elmaradottságát. Természetesen nem hiányzott, különösen a megyék részéről, az ősi alkotmányosság beszédmódja sem: azaz annak bizonygatása, hogy a Szent István által alapított vármegyék miként voltak a nemzetmegtartó alkotmányosság és magyar szabadság ősi bástyái az évszázadok alatt. 14 Ugyancsak gyakran használtak a tiltakozók az adott város vagy megye határain belül élők mentális-kulturális összetartozását hangsúlyozó érveket. A családi, baráti kötelékek, a közös szokások az otthonosság, az együvé tartozóság, tágabban pedig a hazaszeretet érzetét keltik az évszázadok óta ismerős határok között élő közösségekben, 15 éppen ezért csak fokozott körültekintéssel szabad használni a mérnöki körzőt a területi kikerekítés során. A nemzetiségi vidéken található városok, megyék rendre beemelték okfejtésükbe az etnikai megfontolásokat, és siettek figyelmeztetni a kormányzatot, hogy milyen veszélyekkel járna a fennálló társadalmi viszonyok megbolygatása a közigazgatási határok átszabásával (például a magyarság rovására változna a képviselőtestület összetétele). Marosszék törvényhatósági bizottsága viszont éppen az egységes magyar haza és állam megteremtése érdekében buzdította a kormányt határozottabb területrendezésre: Erdélyt az ő századokon át gyakorolt különböző nemzetiségi kiváltságaival tekintve, melyek miatt a közös haza szeretetében s annak java közös előmozdításában különböző ajkú lakói nem tömörülhettek, most midőn látjuk, hogy még az uniótörvény dacára is majd mindenik reformkérdésnél ugyanezen különböző 108 ezért a közigazgatás átszervezésével a lakosság homogenizálását kísérelte meg, ám a központosító állam csak pürrhoszi győzelmet arathatott. Pál 2010: Az ebben az alfejezetben olvasható érvek (köztük a dicső történelmi múltra való hivatkozások) rendszerint régebbi keletűek, az erdélyi közigazgatás átalakítása kapcsán például már a reformkori országgyűlési anyagokban felbukkannak. Lásd Pál 2010: Ugyanakkor az itt bemutatott tipikus érvelési módok egy része később is megjelenik, például az 1989/90-es rendszerváltás közigazgatási vitáiban. Lásd Szűcs 2010: Lásd például Szabolcs megye közönségének feliratát, szeptember 14. MOL K II cs /74., illetve Bars megye közönségének feliratát, október cs /73.

9 Konfliktusok a tér körül nemzetiségek a mindnyájunkkal közös legfőbb állami céltól eltérő törekvéseknek adják újabb meg újabb tanújelét, határozottan ki kell mondanunk, miszerint a megyék kikerekítése kérdését, kiválólag Erdélyre nézve, a magyar államiság szempontjából politikai napi kérdéseink legfontosabbikának ismerjük, és pedig elannyira, hogy csak ennek helyes megállapodásától várjuk Erdély különböző nemzetiségeinek a közös haza rész javára célzó egyesítését, rövidebben: a magyar országgal uniónak realisalását. Éppen ezért, miután a székely nemzet több mint egy ezer év alatt szerzett sarkalatos ősi kiváltságos jogait a hon egységének javáért feljajdulás nélkül nagy részben feladta, méltányos, szükséges, sőt jogos is, hogy most a megyék kikerekítésével az itt lévő különböző nemzetiségi törekvések figyelembe ne vétessenek, nehogy ellenesetben, ez által a statusban külön meg külön statusok alkotására újabban is tér és alkalom nyittassék. 16 A földrajzi érvek rendszerint mint kiegészítő szempontok jelentek meg a feliratokban. A megyék, ha érdekeik úgy kívánták, tudtak érvelni a természetes határok elve mellett és ellene is, de ugyanúgy megtalálták az előnyeit mind a nagy, mind a kis területű törvényhatóságok kialakításának (megőrzésének) is. A jászkunok például így nyilatkoztak: mi a Tiszát oly természetes határnak tartjuk, melynek jobb és balpartján egymástól függetlenül s elkülönítve kell a kerületi rendezésnek foganatosíttatni. 17 Ellenben Heves és Külső-Szolnok döntéshozói határozottan tagadták, hogy a Tisza oly elválasztóvonalat képezne, hogy annak innenső és túlsó partján fekvő községeink ezentúl is ugyan egy törvényhatósághoz ne tartozhatnának, hogy tehát Heves vármegyének ezentúl csupán a Tiszáig lehetne terjeszkednie, el nem ismerhetjük. Különben is újabb időben a folyók éppen nagyon is alkalmas közlekedési elemnek vannak elismerve, az pedig majd csak megoldódik, hogy Tiszafüredtől Szolnokig nincs híd a folyón. 18 Az ellentétes megközelítés teljesen érthető, hiszen mindkét közösség területi integritását igyekezett megvédeni az elcsatolási törekvésektől. Liptó megye felirata a nagy nemzeti tájakat állítja szembe egymással, méghozzá azért, hogy saját vidékének nagyobb patriotizmusát hangsúlyozza, ily módon is tiltakozva a megye tervezett beolvasztása ellen. Ebben az értékrendben az Alföld ugyan vonzó, de hazaszeretet tekintetében egyértelműen hátrébb sorolódik mint az ország peremén elhelyezkedő hegyvidék: 16 Marosszék törvényhatósági bizottsága, szeptember 7. MOL K II cs. 17 A Jászkun kerületek közönsége a belügyminiszterhez, augusztus 31. MOL K II cs / Heves és Külső-Szolnok megye közönsége a belügyminiszterhez, szeptember 15. MOL K II cs /

10 C I E G E R A N D R Á S [A] rideg Kárpátok magyar honfi népe talán jobban tud lelkesülni [a polgári kötelességek teljesítéséért], mint az áldott Alföld tág rónájának lakója, mert nekünk a föld rögéhez kötött feladatunkat ezerszer kedvesebbé és értékesebbé teszi ama sanyarúság, mellyel a mostoha természettől a létfeltételét, a mindennapi kenyeret lépten-nyomon kiküzdenünk kell. 19 Bandl Károly Antal újságíró és tiszteletbeli főjegyző éppen azért ragadott tollat, hogy a földrajzi szempontok fokozottabb figyelembe vételére szólítsa fel a kormányzatot. Hosszú beadványában a Temesi bánság megyésítését mindenekelőtt földrajzi elvek szerint képzelte el. A szerző szerint a polgári közigazgatás határainak a kialakításakor a domborzati viszonyokat, a folyóés úthálózatot, a talaj minőségét és a bányák elhelyezkedését kellene mérlegelni. Nem titkolta el, hogy a lehetséges települések közül saját lakóhelyét, Fehértemplom városát látná szívesen a közigazgatás központjaként, például Versec szabad királyi várossal szemben. Továbbá nem értett egyet a kormány azon szándékával, miszerint az újonnan kialakítandó megyéket a történeti jogfolytonosság jegyében Horom és Keve névvel lássák el (pedig az Árpádkori elnevezéseket az MTA is támogatta). Ezek helyett az 1789-es francia forradalom közigazgatási reformjának mintájára a földrajzi elnevezések használatát javasolta: Ha valamely nemzet történelmi dicső múltjára büszke s azt magasra becsülve, történelmi nevek felélesztése által polgáraiban a hazaszeretet megszilárdítani igyekszik, úgy ez helyeslésünkkel találkozik. De ez esetben a rég eltűnt nevek újbóli használata történelmi és földrajzi helytelenségek miatt nem ajánlható. Ennélfogva bátorkodunk, anélkül, hogy utánzási viszketegből az ellenkező külsőségbe esnénk mint az a múlt század végén a területi felosztás alkalmával Franciaországban történt a tiszteletre méltó tartományi elnevezések helyett a megyéknek kizárólagosan folyók szerinti elnevezését javaslatba hozva, következőt indítványozni: tekintettel arra, hogy Magyarországnak két, még címerében is jelvényezett és az állam életereit képező felséges folyama szerint egyetlen egy megye sem lett elnevezve a Duna és Tisza összefolyásánál alakítandó egyik új megye Tiszamegyének, a másik, a Dunával határos és ennek az országbóli kimeneteléig terjedő megye pedig Dunamegyének neveztessék Liptó megye bizottsága a képviselőházhoz, november 4. MOL K II cs /74. A hegy alföld szembeállítás természetesen utóbbi javára tipikusnak mondható a nemzeti táj és karakter megalkotásának folyamatában. Erről Albert 2009: Fehértemplom város emlékirata a törvényhatóságok szabályozását illetőleg, szerkesztette Bandl Károly Antal tb. főjegyző, január. MOL K II cs.

11 Konfliktusok a tér körül A leggyakoribb persze az volt, hogy az eddig felsorolt különféle szempontok mindegyike együtt jelent meg a terjedelmes feliratokban: Torda megye létjoga mellett történelem és geográfia, statisztika és az országos és megyei közigazgatás érdekei, sőt hogy úgy szóljunk, még a fűszálak is felszólalnak 21 Rivalizáló önkormányzatok A kormányzat tervei között szerepelt például négy, egymással szomszédos kis dunántúli megye átalakítása: az eredeti elgondolás szerint Mosont Győr vármegyével, Komáromot Esztergom vármegyével vonták volna össze úgy, hogy az előbbi törvényhatóság székhelye Magyaróvár, az utóbbié pedig Komárom lett volna. A belügyminisztérium indokai leginkább a megyék (Győr, Esztergom) rossz anyagi helyzetére és aránytalanul kis területére vonatkoztak. Úgy tűnik, hogy a hivatali tervezőasztaloknál ülők a jobban gazdálkodó és valamivel nagyobb megyék központjait kívánták megőrizni, függetlenül például az adott település városhierarchián belül elfoglalt helyétől. Feltehetően ezért fordulhatott elő, hogy Győr szabad királyi várossal szemben Magyaróvár községet részesítették előnyben (Győr a 16., Magyaróvár a 113. helyet kapta a kutatóktól). 22 Csakhogy Győr legalább megtarthatta törvényhatósági jogú státusát, míg Esztergomot a tervezet visszaminősítette rendezett tanácsú várossá. A tervezett átalakítás legfőbb vesztesének így az esztergomiak számítottak, hiszen nem csak városuk rangja csorbult, de megyéjük önállósága is megszűnni látszott. Ezzel magyarázható, hogy a négy megye és város közül az esztergomiak fejezték ki a legtöbbször és talán a legélesebben tiltakozásukat a központi akarattal szemben. Esztergom és Komárom Az esztergomi feliratokban az ősi alkotmányosság érvelésmódja a legmarkánsabb, melyből nem hiányzott az angol példára való hivatkozás sem. 21 Torda megye bizottmánya és Torda város képviselőtestülete beadványa, július 6. MOL K II cs. 22 Beluszky 1990: Az 1900-as adatok alapján készített rangsorban Komárom a 38., Esztergom pedig az 53. helyet kapta. Lásd még a kutatóknak az 1910-es helyzetre vonatkozó, módszertanilag pontosított felmérését: Beluszky Győri 2005: (Győr itt már a 10., Esztergom a 38., Komárom a 39., Magyaróvár viszont a 127. helyre került.) 111

12 C I E G E R A N D R Á S Vélekedésük szerint a régi intézményrendszer és ősi szokások átgondolatlan politikusi ötlettől vezérelt hirtelen felforgatása zavart kelthet a társadalom értékrendjében és lerombolhatja alkotmányos öntudatát: Ennélfogva a magyar állambölcsességnek egyik fő követelménye, hogy az alkotmányos nemzetek egyik legfontosabbikának, Angolországnak példáján tanulva, hol a fejlődés folytonos, de fokozatos volt, és a kegyelet még a régi szokások és elnevezések iránt mai napig is megőriztetik, hol nem döntik halomra a nemzet jogéletéből kifejlődött s meglévő intézményt, míg helyébe lassankint nem képesek jobb s helyesebb institutiokat életbe léptetni, a nemzetnek ősi jogai és intézményei iránt kegyeletét nem csak nem sérteni, hanem inkább fejleszteni és erősbíteni kell, mert különben azon nemzet, mely hazafiságának annyi fényes tanújelét adva, azt látja, hogy a divatos állameszmékért évszázados jogok és intézmények mily könnyen töröltetnek el, megszokja azokat kedvére becsülni, s félő, hogy közönnyel nézendi majd, ha a rombolás keze az ország sarkalatos jogait fogja megtámadni. 23 Az általánosabb érvényű politikaelméleti fejtegetések után a megye és a város saját dicső múltját, történelmi és közjogi érdemeit hangsúlyozta: Mit vétett e megye, és ezen kir. város, milyen bűnt követett el a haza ellen, hogy attól ily mostoha büntetés méretik reájuk? A magyar állam egyik legszilárdabb fennállásának egyik legszilárdabb alapját a történelmi jog képezi, ez azon törhetlen kapocs, mely a Szent István koronája alatt élő népeket egyben tartja, s mely az ország területi épségét évszázadokon át a legnagyobb veszélyek között is fenntartotta. Épp azért a nemzet történelmi jogainak nagyban, valamint kicsinyben való kíméletét nemcsak a politikai eszély, hanem az állam érdeke is egyiránt követeli. Azon ragaszkodás, mellyel a magyar az ősi megyéhez, szülővárosához vagy falujához és megszokott intézményeihez viseltetik, ugyanazon forrásból fakad, melyből a hazaszeretet: a hazai földből. Ezen érzelem nem kevésbé nemes azért, mert annak tárgyai kisebbek, sőt alapja és összefüggő része az a hazaszeretetnek. Ha van Magyarország területén törvényhatóság, mely múltjánál fogva az országos kegyeletet méltán igényelheti, úgy elsősorban Esztergom városa az. Itt született a második honalapító, Szent István, itt élt Balassi Bálint, Bottyán János innen ment harcba Rákóczi hívására; a város fontos egyházi és oktatási központ is. A magyar nemzet kegyelete nem engedheti azért, hogy Esztergom Esztergom megye bizottsága a képviselőházhoz, január 10. MOL K II cs. 4821/74.

13 Konfliktusok a tér körül vármegye és sz. kir. város törvényhatóságainak önállósága kétes értékű csekély megtakarítások kedvéért feláldoztassék. 24 Mivel gazdasági, kereskedelmi és adózási eredményekkel nem különösebben büszkélkedhettek (a város és a megye népessége ekkoriban stagnált; Duna-hídja, vasútvonalai csak a századfordulón épültek ki, stb.), így a kulturális-történelmi érvek után az épített és a természeti környezet szolgált hivatkozási alapként. Az esztergomiak szerint a két megye egyesülése már csak azért sem kívánatos, mert Komáromban gyakoriak a földrengések, árvizek, egészségtelen az időjárása, rossz az utak minősége, erődje pedig potenciális veszélyforrást jelent a lakosságra. Legnagyobb akadályt képez azonban ama nagy fontosságú körülmény, hogy Komárom, mint az ország első rendű vára és hadászati kulcsa, minden külellenség megtámadásának célpontját képezi s a körülzárolásnak, ostromoknak és ezzel a közlekedés végképpen megszakításának, a hadjáratok jelenkori gyorsaságánál fogva mindenkor kitéve van, mely hadjáratok tartalma alatt a közigazgatás és törvénykezésnek, melyek rendkívüli viszonyok között még kevésbé nélkülözhetők, ezen megyék területén egészen szünetelne. Itt említjük meg, hogy az erődre a komáromiak is hivatkoztak, természetesen ellenkező előjellel: igaz, hogy a várak katonai jelentősége csökkent, mégis az erőd szilárd pont a polgárok életében, amely rendkívüli helyzetekben védelmet és eligazítást nyújt számukra, mind valós, mind elvont értelemben: Ily fontos hadászati pont a hadjáratok alkalmával kétségen kívül gyakran oly helyzetbe jut, hogy az ellenség által körülzárolva lévén, önsorsára van hagyva s minden külbefolyástól érintetlen. Városunk lakóira mily visszás és fonák helyzet lenne az, ha ily esetben a közigazgatás szálai nem kezében lennének összpontosítva [ ] Honnan vesszük mi ily kivételes viszonyok között azon erkölcsi erőt, melyet eddig önállóságunkból meríténk, ha attól a törvény maga foszt meg s hogy fogjuk mi magunkat beletalálni azon helyzetbe, melyet a körülmények kényszerítő hatalma idéz elő. E szempont egyedül elégnek tűnik fel előttünk Komárom városát a többi bekebelezni kívánt város fölé emelni Esztergom sz. kir. város közönségének kérvénye a belügyminiszterhez, dátum nélkül (1874. február 5. körül) MOL K II cs. 4821/ Komárom sz. kir. város közgyűlésén elfogadott jelentés, szeptember 10. MOL K II cs /

14 C I E G E R A N D R Á S Esztergom városának közgyűlése azonban nem csak a megyék tervezett egyesítése miatt volt elégedetlen: határozottan tiltakozott szabad királyi városi rangjának elvesztése miatt is. A város képviselőtestülete ugyanis saját megyéje fennhatóságát sem kívánta elfogadni. A tervbe vett közigazgatási beolvasztást végzetesnek tartotta a polgárság által képviselt értékekre és érdekekre nézve (például a közgyűlési szavazásoknál a városi képviselők akarata nem érvényesülhetne), pedig egy erős középosztály megteremtése záloga lehetne az ország felemelkedésének: A megyei és városi lakosság között ugyanis a közigazgatás terén semmiféle érdekközösség nem létezik, sőt ellenkezőleg azok különböző műveltségi fokozatok egymástól eltérő gondolkodási irányok és számos nagyfontosságú ellentétes érdekek által egymástól élesen el vannak különítve. Ezeknél fogva a gyakorlati irányú polgári elem miként eddig, úgy ezután is épp oly közönnyel viseltetnék a megyei érdekek iránt, mint amilyent az ellenállás korszakának leszűnte óta a megyei hatóság a közügyek iránt általában tanúsított, s nagyobb érdekeltség csak oly esetekben fejlődnék ki, midőn arról lenne szó, hogy a közterheknek valamely része a megyéről a városra háríttassék [ ] Az alkotmány visszaállítása óta lefolyt évek tapasztalatai eléggé megmutatták, hogy a megyék az élénk közszellem kifejlésére és ébrentartására, melynek éltető eleme a gyakori érintkezés, kevesebbé alkalmasak a kir. városoknál, hogy tehát a közszellem kifejlésének valódi föltételei az előre haladottabb kir. városokban léteznek. Ezen közszellem fészkeinek kiművelése és gondos ápolása, és az értelmes előre törekvő, a fennálló rendhez és alkotmányos törvényekhez híven ragaszkodó középosztálynak gyarapítása pedig sehol sem lehet oly annyira szükséges mint e hazában, hol az eddigi új alkotások a belviszonyok megszilárdítása helyett fájdalom nagyrészt inkább azoknak megrendülését eredményezték. 26 Forrásaink megerősítik az esztergomiak rendszerváltozás körüli identitását vizsgáló szociológiai felmérés megállapítását: Esztergom sz. kir. város közgyűlésének jelentése, szeptember 10. MOL K II cs /74. Hasonlóan érveltek a sepsiszentgyörgyiek is, akik a pöffeszkedő megyei omnipotentia uralmától tartottak. Hunyad város beadványa pedig a megyei elitet túlzottan aristocraticus érzelműnek mondta, amely érzéketlen a polgárság kéréseivel szemben. Sepsiszentgyörgy képviselőtestülete beadványa, szeptember 2. MOL K II cs /74; Hunyad város törvényhatóságának fölirata a belügyminiszterhez, május 27. MOL K II cs /74.

15 Konfliktusok a tér körül Esztergom ebben a korszakban [a 19. század második felében] olyan valós társadalmi teljesítményt, amely reprezentálná ezt a pozitív különbözést, s amely így tényleges hivatkozási alapja lehetne lokálpatriotizmusnak, nem tud felmutatni. [ ] Ennek a tényleges teljesítménynek a híján kellett a lokálpatriotizmus alapjául egy ideologikusan konstruált értéket, a történeti hagyományt állítani. 27 Gazdasági prosperitás és erős polgárság híján maradt a dicső múlt felemlegetése, illetve egy fokozatosan kialakuló, de már az általunk idézett forrásokban is érzékelhető sértett büszkeség, amely mélyen beleivódott a várostudatba (a későbbi korok ezt az érzést újabb sérelmekkel tetézték). A megye monográfiája az esztergomiak magatartást így jellemezte: [C]sak az 1870-es évek elején lendült fel a közélet. A városi polgárság eladdig vajmi keveset törődött a haladással, inkább élt puritán egyszerűségben, mintsem a haladás hívó szavának engedett volna. [ ] És talán folytatja is ama kor a jobbra törekvő irányzatot, hogyha el nem következik egy óriási csapás a törvényhatósági jogtól való megfosztás, a falusi községekkel egyenlő nívóra való helyeztetés, mely mindenkit egyenlően lesújtott. [ ] A lüktetni kezdő akaraterő elernyedt, az alkotó kedv elenyészett, maradt a nemes dac, amely szinte örökségül hagyta az utódoknak az ősi jelleg visszaszerzésének kötelességét. 28 Győr és Magyaróvár Elutasítással fogadták a kormány elgondolását Moson és Győr megyében is. Hiába őrizte volna meg megyeszékhelyi rangját Magyaróvár, az átalakítás ellen mégis hevesen tiltakozott a közgyűlés. Egyrészt azért, mert a vagyonos Moson nem kívánta átvállalni a szomszéd megye adósságainak terhét, másrészt attól is tartott, hogy az összeolvadás után a közgyűlés hosszú idő alatt kialakult nemzetiségi arányai felbillennének, ami feszültségekhez vezetne (ti. a Győr megyei magyar képviselők megjelenése a német és horvát többségű mosoni törvényhatósági bizottságban). A megye a kormányzati törekvéseket 27 Bánlaky 1992: 43. Az ún. sértett városok (politikai) magatartását vizsgálja Pápa és Veszprém rivalizálásán keresztül Navracsics Zalaegerszeg és Nagykanizsa dualizmus kori versengését tárgyalja bevezetőjében Foki Sajnos azonban a bőséges dokumentumválogatás éppen a rivalizálásról nem árul el semmit. 28 Esztergom vármegye [1908a]: 69. A fejezetet O sváth Andor városi főjegyző írta. A szerző azonban nyilvánvalóan túloz, amikor a csak rendezett tanácsú várost a községekkel helyezi azonos szintre. 115

16 C I E G E R A N D R Á S az 1850-es évek abszolutista módszereivel rokonította és elvi szinten is vitatta a nagyobb területű törvényhatóságok kialakításának racionalitását: [A] megyék ősi időktől fennálló s századok viharain át célszerűnek bizonyult független és csonkítatlan területi lételét, mely a nép vérébe átszivárgott, az által kegyelettel őriztetik, s melyet megsemmisíteni még az absolut kormány is csak itt-ott tartotta tanácsosnak, minden körülmények közt lehetőleg fenntartani óhajtjuk, főleg ha azok geográfiai fekvése, mint p.o. saját megyénké bármely megyéveli egyesítést úgyszólván lehetetlenné tesz, ezt az igazság, méltányosság és célszerűség egyaránt követelvén, miután továbbá a tapasztalat kétségbevonhatatlanul azt igazolja, hogy az administratio teljesen ki nem elégítő állapotának egyik fő oka egynémely megyék felette nagy területében rejlik, mely a központi közegek részéről szükséges áttekintést és szigorú ellenőrzést lehetetlenné teszi, enélkül pedig jó administratio nem is képzelhető [ ] azon kegyeletes kapocs, mely egy-egy megye lakosságát évszázadok viszontagságai közt egymáshoz köté, a nép legnagyobb elkeseredésére minden alapos ok nélkül széttépetnék s ez által a közelégületlenség új tápanyagot nyerne. 29 Egyébként is a területrendezés következtében az új megye abnormis, nyolcas alakú lenne (15 mérföld hosszú, de helyenként csupán 3 mérföld széles), éppen ezért Győrnek Sopron és Komárom vármegyékből kellene inkább községeket kapnia. 30 A megye felirataiban az önállóság, a különbözés indokaként a mosoni emberek szorgalmát, vagyonosságát és országos szinten is kiemelkedően jó írni-olvasni tudását hangsúlyozta. A levéltári dokumentumokat olvasva úgy tűnhet, mintha nem is ugyanazon földrajzi régió két szomszédos közigazgatási egységéről lenne szó: [A] két megye egészen más műveltségi, vagyoni fokon álló, más nemzetiségű s egymással eddig semmi összeköttetésben nem volt lakossága leghatározottabb akaratja ellenére egy testé illesztetnék. 31 Valójában ezt a túlzónak tűnő korabeli megállapítást az újabb statisztikai elemzések is megerősítik: míg Moson vármegye egészének fejlettsége átlag feletti volt a kisalföldi régióban (jórészt Bécs közelsége, de a német etnikum Moson megye közönsége a képviselőházhoz, augusztus 4. MOL K II cs / Moson megye közönsége a miniszterelnökhöz, október 18. MOL K II cs / Uo.

17 Konfliktusok a tér körül magasabb aránya miatt is), addig Győr megyét átlagos vagy átlag alatti regionális fejlettség jellemezte. E kedvezőtlen helyzetből csak Győr városa emelkedett ki szigetszerűen. 32 Az ezekben az években megjelent monográfia a megye tájképéről szólva Moson vidékét az Alfölddel állította szembe. A szabadság érintetlen (és parlagon heverő) földjével szemben a Kisalföld ezen része a szorgos munka élettel teli tájaként jelenik meg a műben: A mi rónánk nem az alföld rónája, nem a sértetlen természet, nem a szűz szabadság képe mint Petőfynk [sic!] mondá régen meghódolt az eke vasa előtt, sötét barázdák fedik a porhadt hantokat. [ ] e halmok között ember és élet van [ ] eke, fogas, henger és a vetőgép méla komolysággal végzik munkájukat. 33 A győri döntéshozók abban egyetértettek a mosoniakkal, hogy a két megye egyesítése nem vezetne semmi jóra. Feliratukban igyekeztek kisebbíteni a szomszéd megyeszékhely infrastrukturális és gazdasági jelentőségét: Magyaróvár egy félreeső eldugott oly község, mely távol a vasúttól feküdvén csak egyetlen országút által hasíttatik. Ott csupán a gazdasági akadémia működik, amúgy kereskedelmileg és kulturálisan Győrhöz mérve csak jelentéktelen pontot képez. 34 A megye alispánja szerint nem a beszedett adók nagyságát kellene figyelembe venni a közigazgatás átszervezésénél, hanem az adott terület kereskedelmi kapcsolatait és társadalmi viszonyait. Mert tiszteletteljes nézetünk szerint a társadalmi és forgalmi áramlat volna az egyes megyék felállításánál leginkább irányadó útmutatásul veendő, miután az élet szükséglete tanítja az embereket, az együttélésre és a territoriális, közkereseti, nemzetiségi sat. közös érdekek mind megannyi gyúpontok, amelyek körül egy adott vidéken lakó nép természet és ösztönszerűleg vonatik érintkezésbe, és hozatik társadalmilag egy tömbbe. [ ] A törvényhozó célszerűen cselekszik, ha e már meglévő társadalmi conglomeratiokat az állam területpolitikai beosztásánál mint kormányzati tekintetben is legtermészetszerűbb és ennélfogva legszilárdabb egységeket egyszerűen átveszi Győri 2006: 245., Igaz, hogy a vizsgálat néhány évtizeddel későbbi adatsorokat dolgozott fel, a fejlettségbeli különbségek azonban már korábban is léteztek. 33 Major 1878: A puszta itt már nem a hegyvidékkel, hanem a civilizációval áll szemben (ám nem a romlatlanság romlottság ellentét jegyében). Vö. Albert 2009: A győri alispán szavait idézi Néma 2000: Győr megye közönsége a belügyminiszterhez, január 3. MOL K II cs. 2470/

18 C I E G E R A N D R Á S Ám, ha mégis sor kerülne a megyehatárok átszabására, akkor Sopron, Veszprém és Komárom vármegye egyes részeire tartanának igényt (arról, hogy e kérés vajon megfelel-e a fentiekben megfogalmazott elvnek, nem szól a forrás). Az elkövetkező hónapokban a győriek önállóságuk megőrzéséért nem csak feliratokat fogalmaztak, hanem mozgásba hozták érdekérvényesítő gépezetüket is. A helyi elit tagjaiból álló küldöttséget menesztettek a kormányzati szereplőkhöz és az országgyűlési pártok vezetőihez (taktikusan az ellenzékieket is felkeresték), de levelet írt a belügyminiszterhez Zalka János győri püspök is. 36 A területrendezés végül mind a négy itt tárgyalt megyei törvényhatóságot megkímélte 1873 és 1876 között (Esztergom és Komárom azonban rendezett tanácsú várossá vált), ám e néhány év kormányzati törekvései a megyei monográfiákban még évtizedekkel később is örök sérelemként, az autonómiát fenyegető halálos veszélyként jelentek meg. 37 Összegzés A feliratokban és a tiltakozó akciókban nyilvánvalóan együtt volt jelen a helyi elitek félelme addig élvezett befolyásuknak és hatalmi pozícióiknak az elvesztésétől, valamint a lokális közösségek aggodalma a várható valós problémák miatt. A levéltári iratok azonban a központi akarat és a helyi érdekek konfliktusán túl az identitások térbeli kereteiről is árulkodnak. Az elbeszélésekben tetten érhető térbeli gyakorlatok (pl. határkijelölés vagy éppen a határok fenntartása, a múlthoz és a helyekhez kötődő otthonosság konstrukciója) sokat megmutatnak a korabeli társadalmi viszonyok rejtettebb dimenzióiból is. Döntően ugyan az elitek hangján, de számos esetben valós különbözőségekre rávilágítva szólnak a központból egységesnek tételezett közösségeket megosztó törésvonalakról és identitáskonfliktusokról, a közösségek önmagukról és másokról alkotott képéről, a települések presztízshierarchiájáról, végső soron pedig arról, hol is tartott a nemzet- és államépítés egymással párhuzamosan haladó (ám sokszor egymást akadályozó) nagy programja a 19. század utolsó harmadában Zalka János győri püspök a belügyminiszterhez, január 2. MOL K II cs. 511/74. A győri küldöttségekről: Győr vármegye [1908b]: A megyei monográfiák által használt kifejezések: igazságtalanság, óriási csapás, fájdalmas megdöbbenés stb. A drámai szavak felbukkanása a 20. század elején készült kötetekben minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a monográfiák közigazgatási fejezeteit rendszerint a régi közgyűlési jegyzőkönyvek alapján állították össze.

19 Konfliktusok a tér körül Állításunkat a sajnos csak kivételes esetben rendelkezésre álló személyes források is megerősítik. A Versecen született, de Fehértemplomban gimnazistáskodó Herczeg Ferenc visszaemlékezésében például saját megélt tapasztalataként ír az egymástól alig huszonöt kilométerre található, etnikailag hasonló összetételű két Temes vármegyei város ellentétéről. Az író hatvan év távolából is felsorolja a két város vetélkedésének mindazon elemeit, melyeket az általunk elemzett források is tárgyalnak (a feleakkora lakosságszámot, az infrastrukturális különbségeket, az egyesületi élet eltérő intenzitását stb.). Kétségtelen ugyanakkor, hogy a térhez kötődő bizonyos identitásbeli és mentalitásbeli különbözőségek csak a személyes források révén tárulhatnak fel: A lakosság vérmérsékletén és mint ma mondanánk: világnézetén is nyomot hagyott a geográfiai fekvés. Fehértemplom valahogyan az élet déli, Versec pedig északi lejtőjére került. A fehértemplomiak is szorgalmas svábok, de ők főleg azért dolgoznak, hogy feieramt után annál jobban mulathassanak. Mind a két város népe bortermelő volt, a verseciek azonban csak azt itták meg maguk, amit eladni nem tudtak, a fehértemplomiak pedig azt adták el, amit meginni nem tudtak. 38 FORRÁSOK Magyar Országos Levéltár [MOL] K 26. Miniszterelnökség K 150. Belügyminisztérium. Általános iratok Esztergom vármegye. [1908a] Szerk. Borovszky Samu és Csánki Dezső. (Magyarország vármegyei és városai). Budapest. Győr vármegye. [1908b] Szerk. Borovszky Samu és Csánki Dezső. (Magyarország vármegyei és városai). Budapest. Herczeg Ferenc 1985: Emlékezései. Budapest. Képviselőházi irományok 1872: Az 1869-dik évi april hó 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. XI. köt. Pest. Képviselőházi irományok 1874: Az 1872-dik évi september hó 1-jére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. X. és XI. köt. Pest. Képviselőházi napló 1876: Az 1875-ik évi augusztus hó 28-ára kihirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. VII. köt. Budapest. Major Pál 1878: Mosonmegye monographiája. Magyaróvár. 38 Herczeg 1985:

20 C I E G E R A N D R Á S HIVATKOZOT T IRODALOM 120 Albert Réka 2009: Kísérlet egy esszencialista nemzeti képzet antropológiai megközelítésére. Korall Bánlaky Pál 1992: Esztergom. A szent és gyámoltalan város. Töredékek Esztergom újabb kori társadalomtörténetéből. Budapest. Beluszky Pál 1990: A polgárosodás törékeny váza. Városhálózatunk a századfordulón. I. (Városhierarchia vázlat, tényképekkel) Tér és Társadalom (4) Beluszky Pál Győri Róbert 2005: Magyar városhálózat a 20. század elején. Budapest Pécs. Cieger András: A közigazgatás autonómiájának nézőpontjai In: Gergely Jenő (szerk.): Autonómiák Magyarországon köt. Budapest, Foki Ibolya (szerk.) 2011: Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, Zalaegerszeg. Győri Róbert 2006: Bécs kapujában. Területi fejlettségi különbségek a Kisalföld déli részén a 20. század elején. Korall Hajdú Zoltán 2005: Magyarország közigazgatási földrajza. 2. bőv. kiad. Budapest. Hencz Aurél 1973: Területrendezési törekvések Magyarországon. Budapest. Navracsics Tibor 1997: A Dunántúl Athénje és a Királynék Városa. Társadalmi Szemle (52.) Néma Sándor 2000: Adalékok a polgári Győr vármegye közigazgatási szerveinek kialakulásához. In: Horváth József (szerk.): Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Győr, Ozouf-Marignier, Marie-Vic 2001: A centralizáció és a társadalmi kötődés: vita a 19. század első felének Franciaországában. In: Czoch Gábor Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen, Pál Judit 2010: Unió vagy unificáltatás? Erdély uniója és a királyi biztos működése ( ). Kolozsvár. Revel, Jacques 2002: A département-ok kialakítása. In: Benda Gyula Szekeres András (szerk.): Tér és történelem. Budapest. Stipta István 1976: A törvényhatóságok egységesítésére irányuló reformmunkálatok ben. In: Acta Iuvenum.(Sectio Iuridica et Politica. Series Nova. Tom. 1.) Szeged, Stipta István 2005: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Budapest. Szabó Dániel 2011: Korabeli érvek a dualizmuskori igazgatásról. In: Baráth Magdolna Bánkuti Gábor Rainer M. János (szerk.): Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. Budapest, Szűcs Zoltán Gábor 2010: Az antalli pillanat. A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban, Budapest.

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA

Szakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete.

Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. 1. A kolozsvári népnyelvkutatók eddig és különlegesen 1941-ben végzett munkája a maga szerénységében is érthetetlen teljesítménynek tűnnék fel akkor, ha valaki

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000

AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 I. KÖTET SZERKESZTETTE: GERGELY JENŐ A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat összegyűjtötte, a bevezetőket és a lábjegyzeteket készítette: CIEGER ANDRÁS, GERGELY

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban

Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban 89 Bajnok Andrea Akad vélemény, szabad a párbeszéd! Balatonakarattya önállósodásának reprezentációja a helyi sajtóban Ez a tanulmány Balatonkenese város településrésze, Balatonakarattya önállósodási folyamatát

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére

2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére 3. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

A magyarországi közegészségügy története

A magyarországi közegészségügy története A magyarországi közegészségügy története 1770-1944 j Jogalkotás, közegészségügyi intézmények, szakirodalom A kötetet összeállította: KAPRONCZAY KÁROLY Az előszót írta: TOMPA ANNA Sajtó alá rendezte: GAZDA

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint

Jegyzőkönyv. Jelen voltak: a csatolt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. alatti székhelyén 2014. február 25-én 17.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak: a csatolt

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat

MOL, KÜM-TÜK, 1968-Csehszlovákia, 27. d., 003135/23-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat választották be. A KB tagjai, póttagjai és a revíziós bizottság tagjai között mindössze 6 magyar nemzetiségű tag van 485 (itteni magyar vezetők szerint legalább 14-16-nak kellene lennie). A megválasztottak

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2011. szeptember 9-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

Meditáció a nemzeti karakterről

Meditáció a nemzeti karakterről Csepeli György Meditáció a nemzeti karakterről A nemzeti karakter feltételezése legalább olyan régi, mint magának a nemzetnek a létezése. Sőt a korábbtól fogva létező csoportalakzatok (vallási, etnikai,

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1

43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1 43. 1868. nov. 24. Deák Ferenc törvényjavaslata a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. 1 1865 68. évi Képv. Ir. VII. 11 15. l. Minthogy Magyarország összes honpolgárai, az alkotmány alapelvei szerint is,

Részletesebben

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2008. február 15-től tiefel Eurocart Kft. outh-east Europe X (70 50 cm) () M (120 80 cm) (140 100 cm) X () Magyaroszág tematikus térképek M X cikkszám 8782787 3860 878877 41227 440407 487717 453107 112103 440417 440427 453117

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

OST MUNKABIZOTTSÁGOK CÍMLISTA

OST MUNKABIZOTTSÁGOK CÍMLISTA OST MUNKABIZOTTSÁGOK CÍMLISTA 1.A hivatalos statisztikai szolgálat keretében végrehajtott adatgyűjtések közötti tartalmi átfedések elkerülését vizsgáló munkabizottság: tel: 795-5811) Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány

Tippek. Kérdések Válaszok. Diákönkormányzati Kisokos 2.0. Diákközéletért Alapítvány Tippek 1 Kérdések Válaszok Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány A kiadvány megjelenését a Munkaerőpiaci Alap terhére az Nemzeti

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal

Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal KÖNYVISMERTETÉS Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (1027 1031. o.) Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal Fertõ Imre könyvének nincs

Részletesebben

CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ. 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V

CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ. 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csákánydoroszló önkormányzat képviselő-testületének 2013. február 21-én megtartott nyílt képviselő-testületi

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a módosított napirendet elfogadta.

Jegyzőkönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata a módosított napirendet elfogadta. Jegyzőkönyv Készült Kaposvár Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Kaposvár, Szent Imre u. 14. II/12. sz. alatti székhelyén 2013. február 19-én 10.00-kor megtartott üléséről. Jelen voltak:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 7-i ülésére Tárgy: A kárpátaljai Dercen megsegítéséről szóló döntés meghozatala Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és kezelési projekt támogatási szerződésmódosítása Előadó:

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök telefon/fax:

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2009. augusztus 15-től

Árlista. Irodai térképek. Magyaroszág tematikus térképek. Érvényes: 2009. augusztus 15-től tiefel Eurocart Kft. outh-east Europe X (70 50 cm) () M (120 80 cm) (140 100 cm) X () Magyaroszág tematikus térképek M X cikkszám 8782787 3870 3860 878877 41227 440407 487717 453107 112103 440417 440427

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

GODA KÁROLY A SOPRONI VÁROSVEZETŐ RÉTEG A 15 16. SZÁZADBAN A POLGÁRMESTERI ÉS VÁROSBÍRÓI TISZTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÓ IGAZGATÁS- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE

GODA KÁROLY A SOPRONI VÁROSVEZETŐ RÉTEG A 15 16. SZÁZADBAN A POLGÁRMESTERI ÉS VÁROSBÍRÓI TISZTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÓ IGAZGATÁS- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE GODA KÁROLY A SOPRONI VÁROSVEZETŐ RÉTEG A 15 16. SZÁZADBAN A POLGÁRMESTERI ÉS VÁROSBÍRÓI TISZTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÓ IGAZGATÁS- ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE a doktori disszertáció tézisei I. A hagyomány kritikája,

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu

Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu Balajt Község Önkormányzatának KÉPVISELŐ-TESTÜLETE e-mail cím: onkormányzat@balajt.hu 6-8/2015. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Balajt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 07. napján (csütörtök)

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben