Konfliktusok atér körül

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Konfliktusok atér körül"

Átírás

1 Konfliktusok a tér körül Konfliktusok atér körül Kormányzati területrendezési törekvések és alokális identitás elbeszélései az 1870-es években Magyarországon Cieger András A magyar kormányok az 1870-es évek során több lépcsőben a helyi közigazgatás szervezeti és területi átalakítását hajtották végre. A folyamat politikaés intézménytörténeti vonatkozásai jól ismertek a szakirodalomból. 1 Éppen ezért számunkra a téma jelentősége abban áll, hogy a helyi közösségek 1873 és 1876 között tulajdonképpen először (és ilyen átfogó módon Trianonig lényegében utoljára) mondtak véleményt országuk, régiójuk, megyéjük, városuk területéről, annak határairól, jellemzőiről. Kutatásaink során mindenekelőtt arra vagyunk kíváncsiak, hogy a központi kormányzat hatékonyságnövelő, centralizáló, nemzetépítő céljaival, az állam territorializációs politikájával szemben a lokális közösségek saját autonómiájuk, különállásuk megvédéséhez milyen érveket alkalmaztak, identitástudatuk milyen térképzetekhez, valós és virtuális helyekhez kötődik. A kormányzati szervekhez intézett beadványok írói, miként határolják körül saját közösségüket és különítik el magukat másoktól: például a szomszéd rivális várostól, megyétől, az öntudatos polgárság a vidéki dzsentritől, vagy éppen egy másik etnikumtól, illetve a távoli központ akaratától (azaz: miben különbözünk mi tőlük, miért vagyunk jobbak náluk, miért fontos különállásunk fenntartása a tágabb politikai közösség szempontjából). A rendelkezésünkre álló források módszertani korlátainak figyelembe 1 Lásd például Hencz 1973: ; Stipta

2 C I E G E R A N D R Á S vételével a lokális közösségek identitásának térbeli aspektusait igyekszünk feltérképezni, a kormányzati hivatalokban fogalmazott törvényekhez egykorúan beérkezett iratok áttanulmányozása segítségével. A magyar királyi belügyminisztérium és miniszterelnökség nagy terjedelmű levéltári anyaga (térképekkel, kimutatásokkal, tiltakozó feliratokkal stb.) mellett a törvényjavaslatokról lefolytatott képviselőházi viták szövegeit, valamint a korszakban kiadott megyei (és kisebb részt városi) monográfiákat vontuk be a vizsgálatba. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vizsgált szövegekből a térhasználat, a térképzetek társadalmi gyakorlatára csak óvatosan következtethetünk, hiszen a helyi narratívák megalkotói döntően a megyei illetve városi tisztviselők (például mérnökök, főjegyzők), illetve a helyi politikai és kulturális elit (például a törvényhatósági gyűlések aktív szereplői) köréből kerültek ki. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a központi homogenizáló, betagoló törekvések ellenhatásaként sok esetben a térhez kötődő kényszer szülte identitásteremtés is zajlott: érveket kellett találni egy-egy község vagy jogi és területi kiváltság megtartása érdekében. E tanulmány keretei között csupán ízelítőt adhatunk az imént felvázolt szempontok szerint végzett kutatásaink eredményeiből, a téma átfogó feldolgozására egyelőre nem vállalkozhatunk. A fegyvertelen forradalom korszaka : kormányzati tervek 102 A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870: XLII. tc. 2. -a egyértelműen kimondta, hogy a törvényhatóság az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja, s a fedezetről gondoskodik, azaz költségvetését maga alkothatja meg, kiadásait pedig ősi jogának megfelelően házipénztárából (cassa domestica), például háziadó útján fedezi, mely a köztörvényhatóság területéről beszedett állami egyenes adó meghatározott százalékában (pótadókulcs) kerül kivetésre (11. ). Ezzel az intézkedéssel az országgyűlés egy neoabszolutizmus idején keletkezett jogsérelmet igyekezett orvosolni: 1849 után ugyanis megszűntették az önadóztatást, melyet a központból osztott államsegély váltott fel. Ugyanakkor a döntéshozók a kérdés végleges rendezésére az állami adók leszállítására, illetve a kivetés és beszedés módjára egy közeljövőben meghozandó törvényben kívántak sort keríteni (11. és 90. ). Az 1871 őszére elkészült kormányzati felmérés azonban igen hamar világossá tette, hogy az eredeti elképzelések szerinti háziadó bevezetése mindenféle elvi megfontolás ellenére a gyakorlatban lehetetlen: a megyék területe, lakosságszáma és a polgárok vagyoni helyzete között ugyanis olyan nagy

3 Konfliktusok a tér körül különbségek voltak (a kormány kimutatása szerint míg például Bács-Bodrog 5,7%-os és Pest vármegye 10,9%-os háziadókulcs mellett fedezhette volna közigazgatási költségeit, addig Ung vármegye 36%-os, Torontál 47,5%-os és Aranyos szék 51,8%-os adót lett volna kénytelen kivetni), amelyek az adórendszeren belül jelentős igazságtalanságokat és ezáltal a politika számára vállalhatatlan társadalmi feszültségeket idéztek volna elő. A képviselőház pénzügyi bizottsága ezért a köztörvényhatósági törvény háziadóról szóló paragrafusainak a végrehajtását egy gyökeres közigazgatási reform megvalósításáig elhalasztani javasolta. 2 A megoldást nyilvánvalóan a területrendezés jelenthette volna, amelyre átfogóan Szapáry Gyula belügyminiszter tett kísérletet. Az 1873 őszére elkészült kormányzati tervezet az ország területét nagyjából arányosan, lekerekített körvonalú megyékre kívánta felosztani, mégpedig úgy, hogy a területükön élőktől legalább 500 ezer forintnyi adót lehessen évente beszedni (8 megye esetében már a tervezet sem tudta oly módon meghúzni a határokat, hogy ez a kritérium teljesülhessen). A minisztérium 153 helyett 76 városi és megyei törvényhatóságot tervezett (81 megye, szék stb. helyett 51 törvényhatóság, 72 város helyett 24 maradt volna). A legjelentősebb területi-közigazgatási változtatások a katonai Határőrvidéket és Erdélyt érintették. Előbbi esetében a polgári közigazgatás bevezetése és a megyerendszer kiépítése volt a feladat a Temesi bánságban, Erdélyben pedig a különféle területi-etnikai alapon élvezett autonómiák (esetenként területi zárványok) miatt széttagolt közigazgatás egységesítése ígért gyökeres változást. A reformterv szerint az itt létező 8 vármegyéből, 5 székely és 9 szász székből, valamint 4 vidékből (közük 2 szász) a kormányzat 9 vármegyét kívánt szervezni. 3 A nagyszabású átalakítás országosan mindössze 12 megye területét hagyta volna változatlanul. Az előterjesztés a pénzügyi takarékosság fő célkitűzése mellett további szempontokat is említ: 2 Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a köztörvényhatósági házi pénztárak alapjáról szóló törvényjavaslat tárgyában, nov. 5., sz. Képviselőházi irományok 1872: és , valamint Stipta 1995: Lásd A törvényhatóságok területének szabályozása- és új beosztásáról, A közigazgatási járások száma és székhelyeinek meghatározásáról, és A községek rendezéséről szóló 1871:XVIII. törvénycikk némely -nak a sz. kir. és a törvényhatósági joggal felruházott városokra való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatokat: Képviselőházi irományok 1874: (X. köt.) és 3 53., (XI. köt.) Az új közigazgatási beosztást ábrázoló térkép egy változatát (amely már 53 megyével számolt) közli Hajdú 2005: 131. A térkép eredetije ma már a (dualizmus kori) levéltári iratok között nem lelhető fel. Hajdú Zoltán szóbeli közlése szerint azt az 1949/50-es megyerendezési munkálatoknál is felhasználták, tehát feltehetően ekkor kiemelhették. 103

4 C I E G E R A N D R Á S A törvényhatóságok oly természetes központok szerint alakíttassanak, melyek felé a lakosság közforgalmi, ipar- és kereskedelmi, valamint egyéb érdekeknél fogva leginkább irányul, valamint általán véve, az egész kikerekítési munkálatnál kiváló figyelemmel voltam a természetes határokra, s a meglevő és tervezett közlekedési összeköttetésekre, melyek az érintkezést könnyítik, vagy megnehezítik. A távlatos elgondolás szerint egy következő lépcsőben az új közigazgatási beosztáshoz igazították volna az igazságszolgáltatási és pénzügyi igazgatást, sőt a választókerületeket is eszerint szabták volna át. [C]élszerűnek tartanám a magyar államot ezen új területi felosztás alapján hét kerületre felosztani és pedig Budapest, Pécs, Pozsony, Kassa, Debrecen, Kolozsvár és Szeged székhellyel. A kerületek ezen beosztásánál tekintettel voltam az ország politikai és nemzetiségi viszonyaira, s e végből terveztem az alföldi kerületet annak kimutatott kiterjedésében. 4 A belügyminiszter szándékai tehát összetettek voltak: a közigazgatás hatékonyságának a növelése, az állami kiadások lefaragása, az államélet centralizálása és racionalizálása. Mindez azonban az egyenlősítésre és a valós önadóztatási jogra hivatkozva a történeti privilégiumok felszámolásával és a központból irányított homogenizálással, betagolással járt együtt. Másodlagos szempontként a minisztérium ügyelni kívánt az 1867-es közjogi rendszert és a magyar szupremáciát támogató etnikai és politikai viszonyok megőrzésére, esetenként erősítésére. 5 A fennmaradt iratok tanúsága szerint a minisztériumi apparátus gondos előkészítő munkát végzett: a megyei és városi tisztviselőktől statisztikai adatokat, térképeket gyűjtött be, kimutatásokat kért például a piackörzetekről, a községek egyházigazgatási beosztásáról, valamint beszerezte az angol, francia és osztrák területi közigazgatásról szóló törvényeket. Tudatosan nem véleményeztették azonban az elkészült törvényjavaslatot magukkal az érintettekkel, mert úgy ítélték meg a központban, hogy a részérdekek szétzilálnák a minisztériumi tervezőasztaloknál megalkotott egységes és logikus jogszabályt A miniszteri indoklás tervezete, Nehrebeczky Sándor osztálytanácsos aláírásával, augusztus 21. MOL K II cs /73. 5 Erre következtethetünk a Némely tervezett törvényhatóságok bizottsági tagjainak a nemzetiségi arány szerinti kimutatása címmel ellátott minisztériumi táblázatos kimutatásból is. MOL II cs. 511/74. Közli Stipta 1995:

5 Konfliktusok a tér körül Néhány megye és város vezetése már az adatgyűjtés időszakában aggódó feliratokat intézett a belügyminisztériumhoz, ám a tiltakozó beadványok özöne a törvényjavaslat országgyűlési benyújtásakor (december) árasztotta el a kormányt és a képviselőházat. A nagymértékű felháborodás és a számos beérkezett módosító javaslat miatt a jogszabálytervezet törvényhozási tárgyalására nem került sor. Az átfogó reformot az érintett megyék, városok kormánypárti képviselői sem támogatták. A kormány azonban az államháztartási egyensúly helyreállítása érdekében nem mondott le végleg a kérdés rendezéséről. Az országgyűlés úgy próbálta feloldani a feszültséget, hogy egy 21 fős bizottságot küldött ki, melynek feladata az államélet több területét érintő reformjavaslatok kidolgozása volt (a testületben minden pártárnyalat képviseltette magát). Az 1874 tavaszára elkészült reformcsomagban a helyi közigazgatás ügye is helyet kapott. Az ekkor született javaslat ténylegesen is visszaállította volna a megyék önadóztatási jogát, de a kivethető háziadó mértékét az állami egyenes adó 20 százalékában tervezte maximálni. Az állam az adott megye és város területéről beszedett egyenes adó 10%-át vissza kívánta juttatni a törvényhatóságoknak közigazgatási célokra, amelyet a megyék és városok maximum 10% pótadóval egészíthetnek ki. Azok a törvényhatóságok viszont, amelyek nem képesek a 20%-nyi adóból (házipénztárukból) fenntartani működésüket, kerüljenek egyesítésre más megyékkel, a városok pedig olvadjanak be az őket körülvevő megyékbe. A bizottság továbbá javasolta, hogy a szomszédos megyébe feltűnően beszögelő, a központtól távol eső községeket kebelezzék át, ám minden területi átalakítás előtt be kell szerezni az érintett törvényhatóságok hozzájáruló nyilatkozatát. A megyék és városok éltek a felkínált alkalommal és 1874 nyarától ismét feliratok sokaságát küldték a kormányzatnak. Az érvek részben a korábbiak voltak, de a feliratok új elemeket is tartalmaztak, mivel már egy-egy konkrét községről, földdarabról kellett véleményt mondaniuk és gyakran ékesszólóan bizonyítaniuk, hogy miért is fontos megtartásuk. 6 Az év végére, mire a javaslatok a törvényhozás elé kerültek, végleg szétmállott a politikai akarat az államélet reformjára, így a törvényjavaslat már országgyűlési bizottsági szinten elvérzett. A belpolitikai válság időszakában a részérdekek erősebbnek bizonyultak a felbomlás szélére sodródott kormánypárt és a gyenge kormányzat akaratánál. Amint azt a belügyminiszternek írott levelében egy főispán együtt érzőn megállapította: 6 A tipikus érveket ismerteti Szabó

6 C I E G E R A N D R Á S [M]iként különösen Erdélyben kevés megyének jutott a szerencse, hogy úgy területének terjedelme, valamint alakjának meglehetős kerekdedsége által biztosítva legyen a szétdaraboltatás eshetőségétől s így közönsége ment maradhatott sok vidéki és egyéni érdekek megsértésének aggodalmától, minélfogva ezen fontos kérdésben független felterjesztést tehetett. El lehet képzelni, hogy oly törvényhatóságok részéről, melyek ily szerencsés körülményekkel nem dicsekedhetnek, ezer meg ezer érdeket érintő kérdésben mennyi egymásnak ellentmondó fölterjesztés ment Nagyméltóságodhoz. 7 Az ország közigazgatásának területi átszabására végül csak két évvel később került sor. A sikerhez kellett egyrészt egy új és erős kormánypárt, a Deák-párt és a Balközép egyesülésével 1875-ben létrejött Szabadelvű Párt megalakulása. Másrészt pedig az, hogy a Tisza Kálmán miniszterelnök által elfogadtatott évi XXXIII. törvénycikk (és az azt pontosító 1877: I. tc.) a felesleges politikai konfliktusokat kerülendő csupán némely törvényhatóság területének szabályozását valósította meg. A törvény elsősorban a középkori illetve a rendi privilégiumokon alapuló területi és igazgatási különállásokat (pl. a hajdú és a jászkun kerületeket) szüntette meg, valamint Erdély közigazgatási integrálását gyorsította fel azáltal, hogy felszámolta a területén található sajátos közigazgatási egységeket, és megyék összevonásáról intézkedett. A megyék száma ekkor 65 lett, majd Krassó és Szörény (1880: LX. tc.), illetve Abaúj és Torna vármegyék egyesítésével (1881: LXIV. tc.) 63-ra csökkent. Nagyobb arányú érdeksérelem érte viszont a dualizmus kori városi autonómiák rendszerét. A hivatalos statisztikai kimutatások szerint például 1870-ben 81 szabad királyi és 88 rendezett tanácsú város, ben viszont 24 törvényhatósági jogú és 122 rt. város volt található Magyarországon. A törvényhatósági jogú városok közül 47-től ugyanis az 1876: XX. törvénycikk megvonta e státust (a szabad királyi címet azonban sokuk tovább használta). 9 Az ekkor (immár harmadik alkalommal) beérkezett törvényhatósági feliratok egy része még a tiltakozás hangján szólt, nagyobb részük viszont csalódottan beletörődött az addig élvezett jogaik illetve területeik elvesztésébe, Gr. Bethlen Sándor Belső-Szolnok főispánjának levele a belügyminiszterhez. Bethlen, október 5. MOL K II cs. 8 Későbbi változás, hogy az 1873: XI. törvénycikk Baját és Hódmezővásárhelyt, az 1873: XXVII. tc. pedig Pancsovát, Fehértemplomot és Karánsebest ruházta fel törvényhatósági joggal, miközben az évi XXXVI. törvénycikk értelmében lezajlott Pest és Buda egyesülése. 9 A törvényhatósági jogú városok köre az évi LI. törvénycikk nyomán, csupán ben bővült: Miskolc belépésével 25-re nőtt a számuk (Horvátország, valamint Fiume és Budapest nélkül).

7 Konfliktusok a tér körül és gyakorlati kérdésekkel foglalkozott (a községek átcsatolásával, a megyeszékhely átköltöztetésével stb.). A tordaiak például az őket fenyegető veszélyt egyenesen kortendenciának látták, és úgy vélték, hogy az európai reformhullám elől nem igen lehet kitérni: Belátjuk, hogy nem csak hazánk, hanem egész Európa egy fegyvertelen forradalom korszakát éli, és így a múltak iránti kegyeletre hivatkoznunk hasztalan, elismerjük, hogy a mai politikai áramlatok városokat hagynak fel, és új központokat teremtenek 10 Ugyanakkor látnunk kell, hogy Magyarországon a területrendezési törekvéseket elvi szinten indokoló mélyreható közigazgatási és pénzügyi reformokra nem került sor. Az önmagát finanszírozni képes önkormányzati rendszer megteremtése helyett az állami szerepvállalás mértéke növekedett az évtizedek során, anélkül azonban, hogy a területi közigazgatás államosításának elvét sikerült volna elfogadtatni. A megyék, városok egyre inkább államsegélyre szorultak a korszakban. 11 A fennmaradt iratokból úgy tűnik, hogy a Szapáry-féle tervezet a területrendezést mindenekelőtt fiskális okokból szorgalmazta és tudatosan nem törekedett a korábbi területi szolidaritások szétrombolására, valamiféle új közösségi szellem megteremtésére. 12 A Tisza-kormány irataiban azonban már kétségkívül gyakrabban bukkant fel a magasabb állami szempontokra való hivatkozás, amely nem teszi lehetővé a százados megszokottság, az eddigi együvé tartozáson alapuló megosztottság fenntartását, bármennyire is fájdalmasan érintette mindazon részeket, melyek addigi törvényhatóságuk kötelékéből más megyék hatósága alá mentek át Torda megye bizottmánya és Torda város képviselőtestülete beadványa, július 6. MOL K II cs. 11 A közigazgatási önkormányzatok átalakítása körüli politikai vitákról, a törvényi változásokról és a pénzügyi problémákról részletesen lásd Cieger Szemben például a francia törekvésekkel. Vö. Ozouf-Marignier 2001., Revel A francia közigazgatás 18. század végi átalakítására mint elrettentő példára a képviselőházban is hivatkoztak. Szomjas József honatya szerint a korábbi lokális identitások szétrombolása egyértelműen magyarázza Franciaország belpolitikai válságát az 1870-es években. Lásd Szomjas József június 12-i felszólalását: Képviselőházi Napló 1876: Nagy-Küküllő vármegye szervezése kapcsán készített felterjesztésében válaszolt Tisza Kálmán e szavakkal az uralkodónak, aki részletesebb tájékoztatást kért néhány település sorsát illetően november 20. MOL K II.-1a cs. Az erdélyi közigazgatás átalakítását értékelve Pál Judit úgy véli, hogy a magyar nacionalizmus fenyegetést látott a rendi autonómiákban és az etnikai-kulturális különbözőségekben, 107

8 C I E G E R A N D R Á S A tiltakozás retorikája Mivel alapvetően a belügyi kormányzat kérdőpontjai határozták meg a beérkezett válaszszövegek beszédmódját, így leggyakrabban a szociológiai-statisztikai érveléssel találkozhatunk a dokumentumokban. Adatokban bővelkedő mondatokkal és (például a lakosság, az írástudók vagy éppen a kőépületek számáról, az adóbevételekről szóló) táblázatos kimutatásokkal demonstrálták gazdasági, műveltségi és infrastrukturális fejlettségüket, illetve a rivális megye, város elmaradottságát. Természetesen nem hiányzott, különösen a megyék részéről, az ősi alkotmányosság beszédmódja sem: azaz annak bizonygatása, hogy a Szent István által alapított vármegyék miként voltak a nemzetmegtartó alkotmányosság és magyar szabadság ősi bástyái az évszázadok alatt. 14 Ugyancsak gyakran használtak a tiltakozók az adott város vagy megye határain belül élők mentális-kulturális összetartozását hangsúlyozó érveket. A családi, baráti kötelékek, a közös szokások az otthonosság, az együvé tartozóság, tágabban pedig a hazaszeretet érzetét keltik az évszázadok óta ismerős határok között élő közösségekben, 15 éppen ezért csak fokozott körültekintéssel szabad használni a mérnöki körzőt a területi kikerekítés során. A nemzetiségi vidéken található városok, megyék rendre beemelték okfejtésükbe az etnikai megfontolásokat, és siettek figyelmeztetni a kormányzatot, hogy milyen veszélyekkel járna a fennálló társadalmi viszonyok megbolygatása a közigazgatási határok átszabásával (például a magyarság rovására változna a képviselőtestület összetétele). Marosszék törvényhatósági bizottsága viszont éppen az egységes magyar haza és állam megteremtése érdekében buzdította a kormányt határozottabb területrendezésre: Erdélyt az ő századokon át gyakorolt különböző nemzetiségi kiváltságaival tekintve, melyek miatt a közös haza szeretetében s annak java közös előmozdításában különböző ajkú lakói nem tömörülhettek, most midőn látjuk, hogy még az uniótörvény dacára is majd mindenik reformkérdésnél ugyanezen különböző 108 ezért a közigazgatás átszervezésével a lakosság homogenizálását kísérelte meg, ám a központosító állam csak pürrhoszi győzelmet arathatott. Pál 2010: Az ebben az alfejezetben olvasható érvek (köztük a dicső történelmi múltra való hivatkozások) rendszerint régebbi keletűek, az erdélyi közigazgatás átalakítása kapcsán például már a reformkori országgyűlési anyagokban felbukkannak. Lásd Pál 2010: Ugyanakkor az itt bemutatott tipikus érvelési módok egy része később is megjelenik, például az 1989/90-es rendszerváltás közigazgatási vitáiban. Lásd Szűcs 2010: Lásd például Szabolcs megye közönségének feliratát, szeptember 14. MOL K II cs /74., illetve Bars megye közönségének feliratát, október cs /73.

9 Konfliktusok a tér körül nemzetiségek a mindnyájunkkal közös legfőbb állami céltól eltérő törekvéseknek adják újabb meg újabb tanújelét, határozottan ki kell mondanunk, miszerint a megyék kikerekítése kérdését, kiválólag Erdélyre nézve, a magyar államiság szempontjából politikai napi kérdéseink legfontosabbikának ismerjük, és pedig elannyira, hogy csak ennek helyes megállapodásától várjuk Erdély különböző nemzetiségeinek a közös haza rész javára célzó egyesítését, rövidebben: a magyar országgal uniónak realisalását. Éppen ezért, miután a székely nemzet több mint egy ezer év alatt szerzett sarkalatos ősi kiváltságos jogait a hon egységének javáért feljajdulás nélkül nagy részben feladta, méltányos, szükséges, sőt jogos is, hogy most a megyék kikerekítésével az itt lévő különböző nemzetiségi törekvések figyelembe ne vétessenek, nehogy ellenesetben, ez által a statusban külön meg külön statusok alkotására újabban is tér és alkalom nyittassék. 16 A földrajzi érvek rendszerint mint kiegészítő szempontok jelentek meg a feliratokban. A megyék, ha érdekeik úgy kívánták, tudtak érvelni a természetes határok elve mellett és ellene is, de ugyanúgy megtalálták az előnyeit mind a nagy, mind a kis területű törvényhatóságok kialakításának (megőrzésének) is. A jászkunok például így nyilatkoztak: mi a Tiszát oly természetes határnak tartjuk, melynek jobb és balpartján egymástól függetlenül s elkülönítve kell a kerületi rendezésnek foganatosíttatni. 17 Ellenben Heves és Külső-Szolnok döntéshozói határozottan tagadták, hogy a Tisza oly elválasztóvonalat képezne, hogy annak innenső és túlsó partján fekvő községeink ezentúl is ugyan egy törvényhatósághoz ne tartozhatnának, hogy tehát Heves vármegyének ezentúl csupán a Tiszáig lehetne terjeszkednie, el nem ismerhetjük. Különben is újabb időben a folyók éppen nagyon is alkalmas közlekedési elemnek vannak elismerve, az pedig majd csak megoldódik, hogy Tiszafüredtől Szolnokig nincs híd a folyón. 18 Az ellentétes megközelítés teljesen érthető, hiszen mindkét közösség területi integritását igyekezett megvédeni az elcsatolási törekvésektől. Liptó megye felirata a nagy nemzeti tájakat állítja szembe egymással, méghozzá azért, hogy saját vidékének nagyobb patriotizmusát hangsúlyozza, ily módon is tiltakozva a megye tervezett beolvasztása ellen. Ebben az értékrendben az Alföld ugyan vonzó, de hazaszeretet tekintetében egyértelműen hátrébb sorolódik mint az ország peremén elhelyezkedő hegyvidék: 16 Marosszék törvényhatósági bizottsága, szeptember 7. MOL K II cs. 17 A Jászkun kerületek közönsége a belügyminiszterhez, augusztus 31. MOL K II cs / Heves és Külső-Szolnok megye közönsége a belügyminiszterhez, szeptember 15. MOL K II cs /

10 C I E G E R A N D R Á S [A] rideg Kárpátok magyar honfi népe talán jobban tud lelkesülni [a polgári kötelességek teljesítéséért], mint az áldott Alföld tág rónájának lakója, mert nekünk a föld rögéhez kötött feladatunkat ezerszer kedvesebbé és értékesebbé teszi ama sanyarúság, mellyel a mostoha természettől a létfeltételét, a mindennapi kenyeret lépten-nyomon kiküzdenünk kell. 19 Bandl Károly Antal újságíró és tiszteletbeli főjegyző éppen azért ragadott tollat, hogy a földrajzi szempontok fokozottabb figyelembe vételére szólítsa fel a kormányzatot. Hosszú beadványában a Temesi bánság megyésítését mindenekelőtt földrajzi elvek szerint képzelte el. A szerző szerint a polgári közigazgatás határainak a kialakításakor a domborzati viszonyokat, a folyóés úthálózatot, a talaj minőségét és a bányák elhelyezkedését kellene mérlegelni. Nem titkolta el, hogy a lehetséges települések közül saját lakóhelyét, Fehértemplom városát látná szívesen a közigazgatás központjaként, például Versec szabad királyi várossal szemben. Továbbá nem értett egyet a kormány azon szándékával, miszerint az újonnan kialakítandó megyéket a történeti jogfolytonosság jegyében Horom és Keve névvel lássák el (pedig az Árpádkori elnevezéseket az MTA is támogatta). Ezek helyett az 1789-es francia forradalom közigazgatási reformjának mintájára a földrajzi elnevezések használatát javasolta: Ha valamely nemzet történelmi dicső múltjára büszke s azt magasra becsülve, történelmi nevek felélesztése által polgáraiban a hazaszeretet megszilárdítani igyekszik, úgy ez helyeslésünkkel találkozik. De ez esetben a rég eltűnt nevek újbóli használata történelmi és földrajzi helytelenségek miatt nem ajánlható. Ennélfogva bátorkodunk, anélkül, hogy utánzási viszketegből az ellenkező külsőségbe esnénk mint az a múlt század végén a területi felosztás alkalmával Franciaországban történt a tiszteletre méltó tartományi elnevezések helyett a megyéknek kizárólagosan folyók szerinti elnevezését javaslatba hozva, következőt indítványozni: tekintettel arra, hogy Magyarországnak két, még címerében is jelvényezett és az állam életereit képező felséges folyama szerint egyetlen egy megye sem lett elnevezve a Duna és Tisza összefolyásánál alakítandó egyik új megye Tiszamegyének, a másik, a Dunával határos és ennek az országbóli kimeneteléig terjedő megye pedig Dunamegyének neveztessék Liptó megye bizottsága a képviselőházhoz, november 4. MOL K II cs /74. A hegy alföld szembeállítás természetesen utóbbi javára tipikusnak mondható a nemzeti táj és karakter megalkotásának folyamatában. Erről Albert 2009: Fehértemplom város emlékirata a törvényhatóságok szabályozását illetőleg, szerkesztette Bandl Károly Antal tb. főjegyző, január. MOL K II cs.

11 Konfliktusok a tér körül A leggyakoribb persze az volt, hogy az eddig felsorolt különféle szempontok mindegyike együtt jelent meg a terjedelmes feliratokban: Torda megye létjoga mellett történelem és geográfia, statisztika és az országos és megyei közigazgatás érdekei, sőt hogy úgy szóljunk, még a fűszálak is felszólalnak 21 Rivalizáló önkormányzatok A kormányzat tervei között szerepelt például négy, egymással szomszédos kis dunántúli megye átalakítása: az eredeti elgondolás szerint Mosont Győr vármegyével, Komáromot Esztergom vármegyével vonták volna össze úgy, hogy az előbbi törvényhatóság székhelye Magyaróvár, az utóbbié pedig Komárom lett volna. A belügyminisztérium indokai leginkább a megyék (Győr, Esztergom) rossz anyagi helyzetére és aránytalanul kis területére vonatkoztak. Úgy tűnik, hogy a hivatali tervezőasztaloknál ülők a jobban gazdálkodó és valamivel nagyobb megyék központjait kívánták megőrizni, függetlenül például az adott település városhierarchián belül elfoglalt helyétől. Feltehetően ezért fordulhatott elő, hogy Győr szabad királyi várossal szemben Magyaróvár községet részesítették előnyben (Győr a 16., Magyaróvár a 113. helyet kapta a kutatóktól). 22 Csakhogy Győr legalább megtarthatta törvényhatósági jogú státusát, míg Esztergomot a tervezet visszaminősítette rendezett tanácsú várossá. A tervezett átalakítás legfőbb vesztesének így az esztergomiak számítottak, hiszen nem csak városuk rangja csorbult, de megyéjük önállósága is megszűnni látszott. Ezzel magyarázható, hogy a négy megye és város közül az esztergomiak fejezték ki a legtöbbször és talán a legélesebben tiltakozásukat a központi akarattal szemben. Esztergom és Komárom Az esztergomi feliratokban az ősi alkotmányosság érvelésmódja a legmarkánsabb, melyből nem hiányzott az angol példára való hivatkozás sem. 21 Torda megye bizottmánya és Torda város képviselőtestülete beadványa, július 6. MOL K II cs. 22 Beluszky 1990: Az 1900-as adatok alapján készített rangsorban Komárom a 38., Esztergom pedig az 53. helyet kapta. Lásd még a kutatóknak az 1910-es helyzetre vonatkozó, módszertanilag pontosított felmérését: Beluszky Győri 2005: (Győr itt már a 10., Esztergom a 38., Komárom a 39., Magyaróvár viszont a 127. helyre került.) 111

12 C I E G E R A N D R Á S Vélekedésük szerint a régi intézményrendszer és ősi szokások átgondolatlan politikusi ötlettől vezérelt hirtelen felforgatása zavart kelthet a társadalom értékrendjében és lerombolhatja alkotmányos öntudatát: Ennélfogva a magyar állambölcsességnek egyik fő követelménye, hogy az alkotmányos nemzetek egyik legfontosabbikának, Angolországnak példáján tanulva, hol a fejlődés folytonos, de fokozatos volt, és a kegyelet még a régi szokások és elnevezések iránt mai napig is megőriztetik, hol nem döntik halomra a nemzet jogéletéből kifejlődött s meglévő intézményt, míg helyébe lassankint nem képesek jobb s helyesebb institutiokat életbe léptetni, a nemzetnek ősi jogai és intézményei iránt kegyeletét nem csak nem sérteni, hanem inkább fejleszteni és erősbíteni kell, mert különben azon nemzet, mely hazafiságának annyi fényes tanújelét adva, azt látja, hogy a divatos állameszmékért évszázados jogok és intézmények mily könnyen töröltetnek el, megszokja azokat kedvére becsülni, s félő, hogy közönnyel nézendi majd, ha a rombolás keze az ország sarkalatos jogait fogja megtámadni. 23 Az általánosabb érvényű politikaelméleti fejtegetések után a megye és a város saját dicső múltját, történelmi és közjogi érdemeit hangsúlyozta: Mit vétett e megye, és ezen kir. város, milyen bűnt követett el a haza ellen, hogy attól ily mostoha büntetés méretik reájuk? A magyar állam egyik legszilárdabb fennállásának egyik legszilárdabb alapját a történelmi jog képezi, ez azon törhetlen kapocs, mely a Szent István koronája alatt élő népeket egyben tartja, s mely az ország területi épségét évszázadokon át a legnagyobb veszélyek között is fenntartotta. Épp azért a nemzet történelmi jogainak nagyban, valamint kicsinyben való kíméletét nemcsak a politikai eszély, hanem az állam érdeke is egyiránt követeli. Azon ragaszkodás, mellyel a magyar az ősi megyéhez, szülővárosához vagy falujához és megszokott intézményeihez viseltetik, ugyanazon forrásból fakad, melyből a hazaszeretet: a hazai földből. Ezen érzelem nem kevésbé nemes azért, mert annak tárgyai kisebbek, sőt alapja és összefüggő része az a hazaszeretetnek. Ha van Magyarország területén törvényhatóság, mely múltjánál fogva az országos kegyeletet méltán igényelheti, úgy elsősorban Esztergom városa az. Itt született a második honalapító, Szent István, itt élt Balassi Bálint, Bottyán János innen ment harcba Rákóczi hívására; a város fontos egyházi és oktatási központ is. A magyar nemzet kegyelete nem engedheti azért, hogy Esztergom Esztergom megye bizottsága a képviselőházhoz, január 10. MOL K II cs. 4821/74.

13 Konfliktusok a tér körül vármegye és sz. kir. város törvényhatóságainak önállósága kétes értékű csekély megtakarítások kedvéért feláldoztassék. 24 Mivel gazdasági, kereskedelmi és adózási eredményekkel nem különösebben büszkélkedhettek (a város és a megye népessége ekkoriban stagnált; Duna-hídja, vasútvonalai csak a századfordulón épültek ki, stb.), így a kulturális-történelmi érvek után az épített és a természeti környezet szolgált hivatkozási alapként. Az esztergomiak szerint a két megye egyesülése már csak azért sem kívánatos, mert Komáromban gyakoriak a földrengések, árvizek, egészségtelen az időjárása, rossz az utak minősége, erődje pedig potenciális veszélyforrást jelent a lakosságra. Legnagyobb akadályt képez azonban ama nagy fontosságú körülmény, hogy Komárom, mint az ország első rendű vára és hadászati kulcsa, minden külellenség megtámadásának célpontját képezi s a körülzárolásnak, ostromoknak és ezzel a közlekedés végképpen megszakításának, a hadjáratok jelenkori gyorsaságánál fogva mindenkor kitéve van, mely hadjáratok tartalma alatt a közigazgatás és törvénykezésnek, melyek rendkívüli viszonyok között még kevésbé nélkülözhetők, ezen megyék területén egészen szünetelne. Itt említjük meg, hogy az erődre a komáromiak is hivatkoztak, természetesen ellenkező előjellel: igaz, hogy a várak katonai jelentősége csökkent, mégis az erőd szilárd pont a polgárok életében, amely rendkívüli helyzetekben védelmet és eligazítást nyújt számukra, mind valós, mind elvont értelemben: Ily fontos hadászati pont a hadjáratok alkalmával kétségen kívül gyakran oly helyzetbe jut, hogy az ellenség által körülzárolva lévén, önsorsára van hagyva s minden külbefolyástól érintetlen. Városunk lakóira mily visszás és fonák helyzet lenne az, ha ily esetben a közigazgatás szálai nem kezében lennének összpontosítva [ ] Honnan vesszük mi ily kivételes viszonyok között azon erkölcsi erőt, melyet eddig önállóságunkból meríténk, ha attól a törvény maga foszt meg s hogy fogjuk mi magunkat beletalálni azon helyzetbe, melyet a körülmények kényszerítő hatalma idéz elő. E szempont egyedül elégnek tűnik fel előttünk Komárom városát a többi bekebelezni kívánt város fölé emelni Esztergom sz. kir. város közönségének kérvénye a belügyminiszterhez, dátum nélkül (1874. február 5. körül) MOL K II cs. 4821/ Komárom sz. kir. város közgyűlésén elfogadott jelentés, szeptember 10. MOL K II cs /

14 C I E G E R A N D R Á S Esztergom városának közgyűlése azonban nem csak a megyék tervezett egyesítése miatt volt elégedetlen: határozottan tiltakozott szabad királyi városi rangjának elvesztése miatt is. A város képviselőtestülete ugyanis saját megyéje fennhatóságát sem kívánta elfogadni. A tervbe vett közigazgatási beolvasztást végzetesnek tartotta a polgárság által képviselt értékekre és érdekekre nézve (például a közgyűlési szavazásoknál a városi képviselők akarata nem érvényesülhetne), pedig egy erős középosztály megteremtése záloga lehetne az ország felemelkedésének: A megyei és városi lakosság között ugyanis a közigazgatás terén semmiféle érdekközösség nem létezik, sőt ellenkezőleg azok különböző műveltségi fokozatok egymástól eltérő gondolkodási irányok és számos nagyfontosságú ellentétes érdekek által egymástól élesen el vannak különítve. Ezeknél fogva a gyakorlati irányú polgári elem miként eddig, úgy ezután is épp oly közönnyel viseltetnék a megyei érdekek iránt, mint amilyent az ellenállás korszakának leszűnte óta a megyei hatóság a közügyek iránt általában tanúsított, s nagyobb érdekeltség csak oly esetekben fejlődnék ki, midőn arról lenne szó, hogy a közterheknek valamely része a megyéről a városra háríttassék [ ] Az alkotmány visszaállítása óta lefolyt évek tapasztalatai eléggé megmutatták, hogy a megyék az élénk közszellem kifejlésére és ébrentartására, melynek éltető eleme a gyakori érintkezés, kevesebbé alkalmasak a kir. városoknál, hogy tehát a közszellem kifejlésének valódi föltételei az előre haladottabb kir. városokban léteznek. Ezen közszellem fészkeinek kiművelése és gondos ápolása, és az értelmes előre törekvő, a fennálló rendhez és alkotmányos törvényekhez híven ragaszkodó középosztálynak gyarapítása pedig sehol sem lehet oly annyira szükséges mint e hazában, hol az eddigi új alkotások a belviszonyok megszilárdítása helyett fájdalom nagyrészt inkább azoknak megrendülését eredményezték. 26 Forrásaink megerősítik az esztergomiak rendszerváltozás körüli identitását vizsgáló szociológiai felmérés megállapítását: Esztergom sz. kir. város közgyűlésének jelentése, szeptember 10. MOL K II cs /74. Hasonlóan érveltek a sepsiszentgyörgyiek is, akik a pöffeszkedő megyei omnipotentia uralmától tartottak. Hunyad város beadványa pedig a megyei elitet túlzottan aristocraticus érzelműnek mondta, amely érzéketlen a polgárság kéréseivel szemben. Sepsiszentgyörgy képviselőtestülete beadványa, szeptember 2. MOL K II cs /74; Hunyad város törvényhatóságának fölirata a belügyminiszterhez, május 27. MOL K II cs /74.

15 Konfliktusok a tér körül Esztergom ebben a korszakban [a 19. század második felében] olyan valós társadalmi teljesítményt, amely reprezentálná ezt a pozitív különbözést, s amely így tényleges hivatkozási alapja lehetne lokálpatriotizmusnak, nem tud felmutatni. [ ] Ennek a tényleges teljesítménynek a híján kellett a lokálpatriotizmus alapjául egy ideologikusan konstruált értéket, a történeti hagyományt állítani. 27 Gazdasági prosperitás és erős polgárság híján maradt a dicső múlt felemlegetése, illetve egy fokozatosan kialakuló, de már az általunk idézett forrásokban is érzékelhető sértett büszkeség, amely mélyen beleivódott a várostudatba (a későbbi korok ezt az érzést újabb sérelmekkel tetézték). A megye monográfiája az esztergomiak magatartást így jellemezte: [C]sak az 1870-es évek elején lendült fel a közélet. A városi polgárság eladdig vajmi keveset törődött a haladással, inkább élt puritán egyszerűségben, mintsem a haladás hívó szavának engedett volna. [ ] És talán folytatja is ama kor a jobbra törekvő irányzatot, hogyha el nem következik egy óriási csapás a törvényhatósági jogtól való megfosztás, a falusi községekkel egyenlő nívóra való helyeztetés, mely mindenkit egyenlően lesújtott. [ ] A lüktetni kezdő akaraterő elernyedt, az alkotó kedv elenyészett, maradt a nemes dac, amely szinte örökségül hagyta az utódoknak az ősi jelleg visszaszerzésének kötelességét. 28 Győr és Magyaróvár Elutasítással fogadták a kormány elgondolását Moson és Győr megyében is. Hiába őrizte volna meg megyeszékhelyi rangját Magyaróvár, az átalakítás ellen mégis hevesen tiltakozott a közgyűlés. Egyrészt azért, mert a vagyonos Moson nem kívánta átvállalni a szomszéd megye adósságainak terhét, másrészt attól is tartott, hogy az összeolvadás után a közgyűlés hosszú idő alatt kialakult nemzetiségi arányai felbillennének, ami feszültségekhez vezetne (ti. a Győr megyei magyar képviselők megjelenése a német és horvát többségű mosoni törvényhatósági bizottságban). A megye a kormányzati törekvéseket 27 Bánlaky 1992: 43. Az ún. sértett városok (politikai) magatartását vizsgálja Pápa és Veszprém rivalizálásán keresztül Navracsics Zalaegerszeg és Nagykanizsa dualizmus kori versengését tárgyalja bevezetőjében Foki Sajnos azonban a bőséges dokumentumválogatás éppen a rivalizálásról nem árul el semmit. 28 Esztergom vármegye [1908a]: 69. A fejezetet O sváth Andor városi főjegyző írta. A szerző azonban nyilvánvalóan túloz, amikor a csak rendezett tanácsú várost a községekkel helyezi azonos szintre. 115

16 C I E G E R A N D R Á S az 1850-es évek abszolutista módszereivel rokonította és elvi szinten is vitatta a nagyobb területű törvényhatóságok kialakításának racionalitását: [A] megyék ősi időktől fennálló s századok viharain át célszerűnek bizonyult független és csonkítatlan területi lételét, mely a nép vérébe átszivárgott, az által kegyelettel őriztetik, s melyet megsemmisíteni még az absolut kormány is csak itt-ott tartotta tanácsosnak, minden körülmények közt lehetőleg fenntartani óhajtjuk, főleg ha azok geográfiai fekvése, mint p.o. saját megyénké bármely megyéveli egyesítést úgyszólván lehetetlenné tesz, ezt az igazság, méltányosság és célszerűség egyaránt követelvén, miután továbbá a tapasztalat kétségbevonhatatlanul azt igazolja, hogy az administratio teljesen ki nem elégítő állapotának egyik fő oka egynémely megyék felette nagy területében rejlik, mely a központi közegek részéről szükséges áttekintést és szigorú ellenőrzést lehetetlenné teszi, enélkül pedig jó administratio nem is képzelhető [ ] azon kegyeletes kapocs, mely egy-egy megye lakosságát évszázadok viszontagságai közt egymáshoz köté, a nép legnagyobb elkeseredésére minden alapos ok nélkül széttépetnék s ez által a közelégületlenség új tápanyagot nyerne. 29 Egyébként is a területrendezés következtében az új megye abnormis, nyolcas alakú lenne (15 mérföld hosszú, de helyenként csupán 3 mérföld széles), éppen ezért Győrnek Sopron és Komárom vármegyékből kellene inkább községeket kapnia. 30 A megye felirataiban az önállóság, a különbözés indokaként a mosoni emberek szorgalmát, vagyonosságát és országos szinten is kiemelkedően jó írni-olvasni tudását hangsúlyozta. A levéltári dokumentumokat olvasva úgy tűnhet, mintha nem is ugyanazon földrajzi régió két szomszédos közigazgatási egységéről lenne szó: [A] két megye egészen más műveltségi, vagyoni fokon álló, más nemzetiségű s egymással eddig semmi összeköttetésben nem volt lakossága leghatározottabb akaratja ellenére egy testé illesztetnék. 31 Valójában ezt a túlzónak tűnő korabeli megállapítást az újabb statisztikai elemzések is megerősítik: míg Moson vármegye egészének fejlettsége átlag feletti volt a kisalföldi régióban (jórészt Bécs közelsége, de a német etnikum Moson megye közönsége a képviselőházhoz, augusztus 4. MOL K II cs / Moson megye közönsége a miniszterelnökhöz, október 18. MOL K II cs / Uo.

17 Konfliktusok a tér körül magasabb aránya miatt is), addig Győr megyét átlagos vagy átlag alatti regionális fejlettség jellemezte. E kedvezőtlen helyzetből csak Győr városa emelkedett ki szigetszerűen. 32 Az ezekben az években megjelent monográfia a megye tájképéről szólva Moson vidékét az Alfölddel állította szembe. A szabadság érintetlen (és parlagon heverő) földjével szemben a Kisalföld ezen része a szorgos munka élettel teli tájaként jelenik meg a műben: A mi rónánk nem az alföld rónája, nem a sértetlen természet, nem a szűz szabadság képe mint Petőfynk [sic!] mondá régen meghódolt az eke vasa előtt, sötét barázdák fedik a porhadt hantokat. [ ] e halmok között ember és élet van [ ] eke, fogas, henger és a vetőgép méla komolysággal végzik munkájukat. 33 A győri döntéshozók abban egyetértettek a mosoniakkal, hogy a két megye egyesítése nem vezetne semmi jóra. Feliratukban igyekeztek kisebbíteni a szomszéd megyeszékhely infrastrukturális és gazdasági jelentőségét: Magyaróvár egy félreeső eldugott oly község, mely távol a vasúttól feküdvén csak egyetlen országút által hasíttatik. Ott csupán a gazdasági akadémia működik, amúgy kereskedelmileg és kulturálisan Győrhöz mérve csak jelentéktelen pontot képez. 34 A megye alispánja szerint nem a beszedett adók nagyságát kellene figyelembe venni a közigazgatás átszervezésénél, hanem az adott terület kereskedelmi kapcsolatait és társadalmi viszonyait. Mert tiszteletteljes nézetünk szerint a társadalmi és forgalmi áramlat volna az egyes megyék felállításánál leginkább irányadó útmutatásul veendő, miután az élet szükséglete tanítja az embereket, az együttélésre és a territoriális, közkereseti, nemzetiségi sat. közös érdekek mind megannyi gyúpontok, amelyek körül egy adott vidéken lakó nép természet és ösztönszerűleg vonatik érintkezésbe, és hozatik társadalmilag egy tömbbe. [ ] A törvényhozó célszerűen cselekszik, ha e már meglévő társadalmi conglomeratiokat az állam területpolitikai beosztásánál mint kormányzati tekintetben is legtermészetszerűbb és ennélfogva legszilárdabb egységeket egyszerűen átveszi Győri 2006: 245., Igaz, hogy a vizsgálat néhány évtizeddel későbbi adatsorokat dolgozott fel, a fejlettségbeli különbségek azonban már korábban is léteztek. 33 Major 1878: A puszta itt már nem a hegyvidékkel, hanem a civilizációval áll szemben (ám nem a romlatlanság romlottság ellentét jegyében). Vö. Albert 2009: A győri alispán szavait idézi Néma 2000: Győr megye közönsége a belügyminiszterhez, január 3. MOL K II cs. 2470/

18 C I E G E R A N D R Á S Ám, ha mégis sor kerülne a megyehatárok átszabására, akkor Sopron, Veszprém és Komárom vármegye egyes részeire tartanának igényt (arról, hogy e kérés vajon megfelel-e a fentiekben megfogalmazott elvnek, nem szól a forrás). Az elkövetkező hónapokban a győriek önállóságuk megőrzéséért nem csak feliratokat fogalmaztak, hanem mozgásba hozták érdekérvényesítő gépezetüket is. A helyi elit tagjaiból álló küldöttséget menesztettek a kormányzati szereplőkhöz és az országgyűlési pártok vezetőihez (taktikusan az ellenzékieket is felkeresték), de levelet írt a belügyminiszterhez Zalka János győri püspök is. 36 A területrendezés végül mind a négy itt tárgyalt megyei törvényhatóságot megkímélte 1873 és 1876 között (Esztergom és Komárom azonban rendezett tanácsú várossá vált), ám e néhány év kormányzati törekvései a megyei monográfiákban még évtizedekkel később is örök sérelemként, az autonómiát fenyegető halálos veszélyként jelentek meg. 37 Összegzés A feliratokban és a tiltakozó akciókban nyilvánvalóan együtt volt jelen a helyi elitek félelme addig élvezett befolyásuknak és hatalmi pozícióiknak az elvesztésétől, valamint a lokális közösségek aggodalma a várható valós problémák miatt. A levéltári iratok azonban a központi akarat és a helyi érdekek konfliktusán túl az identitások térbeli kereteiről is árulkodnak. Az elbeszélésekben tetten érhető térbeli gyakorlatok (pl. határkijelölés vagy éppen a határok fenntartása, a múlthoz és a helyekhez kötődő otthonosság konstrukciója) sokat megmutatnak a korabeli társadalmi viszonyok rejtettebb dimenzióiból is. Döntően ugyan az elitek hangján, de számos esetben valós különbözőségekre rávilágítva szólnak a központból egységesnek tételezett közösségeket megosztó törésvonalakról és identitáskonfliktusokról, a közösségek önmagukról és másokról alkotott képéről, a települések presztízshierarchiájáról, végső soron pedig arról, hol is tartott a nemzet- és államépítés egymással párhuzamosan haladó (ám sokszor egymást akadályozó) nagy programja a 19. század utolsó harmadában Zalka János győri püspök a belügyminiszterhez, január 2. MOL K II cs. 511/74. A győri küldöttségekről: Győr vármegye [1908b]: A megyei monográfiák által használt kifejezések: igazságtalanság, óriási csapás, fájdalmas megdöbbenés stb. A drámai szavak felbukkanása a 20. század elején készült kötetekben minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a monográfiák közigazgatási fejezeteit rendszerint a régi közgyűlési jegyzőkönyvek alapján állították össze.

19 Konfliktusok a tér körül Állításunkat a sajnos csak kivételes esetben rendelkezésre álló személyes források is megerősítik. A Versecen született, de Fehértemplomban gimnazistáskodó Herczeg Ferenc visszaemlékezésében például saját megélt tapasztalataként ír az egymástól alig huszonöt kilométerre található, etnikailag hasonló összetételű két Temes vármegyei város ellentétéről. Az író hatvan év távolából is felsorolja a két város vetélkedésének mindazon elemeit, melyeket az általunk elemzett források is tárgyalnak (a feleakkora lakosságszámot, az infrastrukturális különbségeket, az egyesületi élet eltérő intenzitását stb.). Kétségtelen ugyanakkor, hogy a térhez kötődő bizonyos identitásbeli és mentalitásbeli különbözőségek csak a személyes források révén tárulhatnak fel: A lakosság vérmérsékletén és mint ma mondanánk: világnézetén is nyomot hagyott a geográfiai fekvés. Fehértemplom valahogyan az élet déli, Versec pedig északi lejtőjére került. A fehértemplomiak is szorgalmas svábok, de ők főleg azért dolgoznak, hogy feieramt után annál jobban mulathassanak. Mind a két város népe bortermelő volt, a verseciek azonban csak azt itták meg maguk, amit eladni nem tudtak, a fehértemplomiak pedig azt adták el, amit meginni nem tudtak. 38 FORRÁSOK Magyar Országos Levéltár [MOL] K 26. Miniszterelnökség K 150. Belügyminisztérium. Általános iratok Esztergom vármegye. [1908a] Szerk. Borovszky Samu és Csánki Dezső. (Magyarország vármegyei és városai). Budapest. Győr vármegye. [1908b] Szerk. Borovszky Samu és Csánki Dezső. (Magyarország vármegyei és városai). Budapest. Herczeg Ferenc 1985: Emlékezései. Budapest. Képviselőházi irományok 1872: Az 1869-dik évi april hó 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. XI. köt. Pest. Képviselőházi irományok 1874: Az 1872-dik évi september hó 1-jére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. X. és XI. köt. Pest. Képviselőházi napló 1876: Az 1875-ik évi augusztus hó 28-ára kihirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. VII. köt. Budapest. Major Pál 1878: Mosonmegye monographiája. Magyaróvár. 38 Herczeg 1985:

20 C I E G E R A N D R Á S HIVATKOZOT T IRODALOM 120 Albert Réka 2009: Kísérlet egy esszencialista nemzeti képzet antropológiai megközelítésére. Korall Bánlaky Pál 1992: Esztergom. A szent és gyámoltalan város. Töredékek Esztergom újabb kori társadalomtörténetéből. Budapest. Beluszky Pál 1990: A polgárosodás törékeny váza. Városhálózatunk a századfordulón. I. (Városhierarchia vázlat, tényképekkel) Tér és Társadalom (4) Beluszky Pál Győri Róbert 2005: Magyar városhálózat a 20. század elején. Budapest Pécs. Cieger András: A közigazgatás autonómiájának nézőpontjai In: Gergely Jenő (szerk.): Autonómiák Magyarországon köt. Budapest, Foki Ibolya (szerk.) 2011: Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez, Zalaegerszeg. Győri Róbert 2006: Bécs kapujában. Területi fejlettségi különbségek a Kisalföld déli részén a 20. század elején. Korall Hajdú Zoltán 2005: Magyarország közigazgatási földrajza. 2. bőv. kiad. Budapest. Hencz Aurél 1973: Területrendezési törekvések Magyarországon. Budapest. Navracsics Tibor 1997: A Dunántúl Athénje és a Királynék Városa. Társadalmi Szemle (52.) Néma Sándor 2000: Adalékok a polgári Győr vármegye közigazgatási szerveinek kialakulásához. In: Horváth József (szerk.): Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Győr, Ozouf-Marignier, Marie-Vic 2001: A centralizáció és a társadalmi kötődés: vita a 19. század első felének Franciaországában. In: Czoch Gábor Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen, Pál Judit 2010: Unió vagy unificáltatás? Erdély uniója és a királyi biztos működése ( ). Kolozsvár. Revel, Jacques 2002: A département-ok kialakítása. In: Benda Gyula Szekeres András (szerk.): Tér és történelem. Budapest. Stipta István 1976: A törvényhatóságok egységesítésére irányuló reformmunkálatok ben. In: Acta Iuvenum.(Sectio Iuridica et Politica. Series Nova. Tom. 1.) Szeged, Stipta István 2005: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására. Budapest. Szabó Dániel 2011: Korabeli érvek a dualizmuskori igazgatásról. In: Baráth Magdolna Bánkuti Gábor Rainer M. János (szerk.): Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére. Budapest, Szűcs Zoltán Gábor 2010: Az antalli pillanat. A nemzeti történelem szerepe a magyar politikai diskurzusban, Budapest.

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000

AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 AUTONÓMIÁK MAGYARORSZÁGON 1848-2000 I. KÖTET SZERKESZTETTE: GERGELY JENŐ A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat összegyűjtötte, a bevezetőket és a lábjegyzeteket készítette: CIEGER ANDRÁS, GERGELY

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek

Magyar Nemzeti Igazgatóság Széchenyi István. Provizórium Wir können warten. Húsvéti cikk. Soha nem látott gazdasági növek Fogalom Személyek Évszámok Véres megtorlás Haynau 1850-59 Neoabszolutizmus Windischgraetz 1859 Föderalizmus Schwarzenberg okt dipl. 1860 Centralizáció Alexander Bach feb. pát. 1861 Osztrák adórendszer

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ. 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V

CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ. 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V CSÁKÁNYDOROSZLÓ ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE CSÁKÁNYDOROSZLÓ 6/2013. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csákánydoroszló önkormányzat képviselő-testületének 2013. február 21-én megtartott nyílt képviselő-testületi

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul:

1. A Társulási Megállapodás 2. A társulás neve, székhelye, jogállása: pontja az alábbiak szerint módosul: Melléklet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 74/2015. (VI.26.) számú határozathoz A Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodása az időközben bekövetkezett változások

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a Közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1200/2006 MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítvány megszüntetése ELŐTERJESZTŐ:

Részletesebben

Hogy e kérdésre válaszoljunk, szükséges mindenekelőtt,

Hogy e kérdésre válaszoljunk, szükséges mindenekelőtt, X. Vajjon a rendszer: mely szerint minden egyes nemzetiségnek jogköre a törvény által határoztatik meg, gyakorlatilag alkalmazható-e hazánkban? Hogy e kérdésre válaszoljunk, szükséges mindenekelőtt, hogy

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JOGI, ÜGYRENDI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI BIZOTTSÁGA JEGYZŐKÖNYV

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JOGI, ÜGYRENDI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI BIZOTTSÁGA JEGYZŐKÖNYV KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JOGI, ÜGYRENDI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI BIZOTTSÁGA JEGYZŐKÖNYV amely készült Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága

Részletesebben

A nagyközségi önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójának jóváhagyása

A nagyközségi önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójának jóváhagyása Az előterjesztés száma: 68/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. április 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A nagyközségi

Részletesebben

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941)

Teleki Pál, az erdélyi politikus. A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Teleki Pál, az erdélyi politikus A revízió teoretikusa és Erdély-politikája (1920/1940-1941) Népesedési és etnikai változások Magyarországon a török korban Népességvándorlás a XVIII. századi Magyarországon

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

Falak és választóvonalak a történelemben. Terminus Könyvek ⒈

Falak és választóvonalak a történelemben. Terminus Könyvek ⒈ Falak és választóvonalak a történelemben Terminus Könyvek ⒈ (A Nyíregyházi Főiskola Történettudományi és Filozófia Intézete Kiadványai) Sorozatszerkesztő: Kiss Lajos András falak és választóvonalak a

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. 12. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programjáról 2011-2014.

Jegyzőkönyvi kivonat. 12. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának gazdasági programjáról 2011-2014. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. május 26-ai közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 12. napirendi pont: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

2014. május 7 én (szerda) du. 13 30 órára

2014. május 7 én (szerda) du. 13 30 órára H O S S Z Ú P Á L Y I N A G Y K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T E 4 2 7 4 H o s s z ú p á l y i, S z a b a d s á g t é r 6. T e l : 5 2 / 3 7 5-5 1 1, 5 2 / 5 9 8-4

Részletesebben

Pályázati azonosító. Székhely település. Székhely megye. Pályázat kódja. Pályázó neve

Pályázati azonosító. Székhely település. Székhely megye. Pályázat kódja. Pályázó neve (A pályázat kódja: ) -001 MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Tanuljunk egymástól! - MFA nyári iskola középiskolásoknak 1 885 000 Ft -002 MTA Agrártudományi Kutatóközpont

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 26-án tartott nyilvános üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 26-án tartott nyilvános üléséről. Maglóca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2-2/2015. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2015. február 26-án tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 16 00 óra A képviselő-testületi

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1228 /2009 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Napok programja

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. június 20-án tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Lukácsné Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KULTÚRÁK KÖZÖTT: AMERIKAI INDIÁNOK A MULTIKULTURÁLIS AMERIKAI TÁRSADALOMBAN SZATHMÁRI JUDIT DEBRECEN

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KULTÚRÁK KÖZÖTT: AMERIKAI INDIÁNOK A MULTIKULTURÁLIS AMERIKAI TÁRSADALOMBAN SZATHMÁRI JUDIT DEBRECEN DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KULTÚRÁK KÖZÖTT: AMERIKAI INDIÁNOK A MULTIKULTURÁLIS AMERIKAI TÁRSADALOMBAN SZATHMÁRI JUDIT DEBRECEN 2006 2 I. Az értekezés célkitűzései Értekezésem a jelenkori városi

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

A szociális biztosítás kérdése.

A szociális biztosítás kérdése. 47 A szociális biztosítás kérdése. Előadó: Dr. Lakatos Sándor, a Munkaadók Szövetségének főtitkára,marosvásárhely. Romániában ma a szociális biztosítás kérdését négyféle törvényi intézkedés szabályozza,

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2011. szeptember 9-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31.

80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága. Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31. 80 éves a Magyar Higiénikusok Társasága Dr. Páldy Anna Elnök 2011. március 31. A múltat ünnepelni szép dolog, ha az embernek a jelent és a jövőt illetően rendben van a szénája. Kellemes az ősökre emlékezni,

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

Tájékoztató. a helyes gazdálkodási gyakorlatról. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tájékoztató a helyes gazdálkodási gyakorlatról (segédlet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelettel, a 16/2005. (III. 8.) FVM rendelettel és a 85/2005. (IX. 27.) FVM rendelettel

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 5. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 26-i nyílt ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A települési értéktár-bizottság létrehozása

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Babics András tudományos munkássága

Babics András tudományos munkássága Babics András tudományos munkássága Ádámné Babics Anna bibliográfiájának felhasználásával szerkesztette Sziráki Zsuzsanna Monográfiák, önálló kiadványok BABICS ANDRÁS: A kamarai igazgatás Pécs városában

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek

Lansinoh termékeket forgalmazó Rossmann üzletek 2740 Abony, Kossuth tér 4. 8400 Ajka, Szabadság tér 14. 2170 Aszód, Kossuth Lajos u. 15. 6500 Baja, Csermák Mihály tér 4. 2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 34-36. 8230 Balatonfüred, Jókai M. út 17. 4060

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

OST MUNKABIZOTTSÁGOK CÍMLISTA

OST MUNKABIZOTTSÁGOK CÍMLISTA OST MUNKABIZOTTSÁGOK CÍMLISTA 1.A hivatalos statisztikai szolgálat keretében végrehajtott adatgyűjtések közötti tartalmi átfedések elkerülését vizsgáló munkabizottság: tel: 795-5811) Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179 JEGYZETEK Rövidítésjegyzék évf. = évfolyam fn = főnév in = -ban, -ben KFL = Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár köt. = kötet mn = melléknév MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest Nr. = néprajz sz. = szám,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Budajenő Község Önkormányzat 2093 Budajenő, Fő u. 1-3. 26-371-068 26-371-062 titkarsag@budajeno.hu

Budajenő Község Önkormányzat 2093 Budajenő, Fő u. 1-3. 26-371-068 26-371-062 titkarsag@budajeno.hu Budajenő Község Önkormányzat 2093 Budajenő, Fő u. 1-3. 26-371-068 26-371-062 titkarsag@budajeno.hu Ikt. szám: 659/2014. Tárgy: Döntés a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek

Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek Főbb szakmai segítségnyújtó szervezetek 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: 1.1. Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamara 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. bkmkik@mail.datanet.hu Tel.: 76/501-500 www.iparkamara.hu

Részletesebben

Eltűnő kultúrák nyomában

Eltűnő kultúrák nyomában Eltűnő kultúrák nyomában VI. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2009. október 5-12. Torockó-Verespatak--Gura Humorului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2015. FEBRUÁR 20-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. március 14-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Szuhakállói Közös Önkormányzati

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

(4) A Megyei Közgyűlés a Tolna megyében végzett kiemelkedő szociális munka elismerésére Kiemelkedő Szociális Munkáért elismerő címet adományozhat.

(4) A Megyei Közgyűlés a Tolna megyében végzett kiemelkedő szociális munka elismerésére Kiemelkedő Szociális Munkáért elismerő címet adományozhat. 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 8/1993. (VII. 4.) önkormányzati rendelete a Tolna Megyei Önkormányzat kitüntető díjainak alapításáról és - a módosításokkal egységes szerkezetben - 1 Tolna Megye Közgyűlése

Részletesebben

Pápateszér Község Önkormányzati Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV

Pápateszér Község Önkormányzati Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV JEGYZŐKÖNYV Szám: 1/2013. Készült Pápateszér Község Önkormányzati Képviselő-testülete 2013. január 30-án 18 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Az ülés helye: Pápateszér, Petőfi u. 17. Jelen

Részletesebben

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi: szerv NAV Repülőtéri NAV 1. számú Repülőtéri NAV 2. számú Repülőtéri K, Cs:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Ortaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 15 - én megtartott nyílt ülésről. 45/2015(VI.15.) kt. határozat.

Jegyzőkönyv. Ortaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 15 - én megtartott nyílt ülésről. 45/2015(VI.15.) kt. határozat. 165/6/2015. Zala Megye Ortaháza Jegyzőkönyv Ortaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 15 - én megtartott nyílt ülésről. Határozatok: 40/2015(VI.15.) kt. határozat. 41/2015(VI.15.)

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat.

A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. MARGIT TÉR 20. TELEFON/FAX: (52) 498-565 BEVEZETŐ GONDOLATOK A Margit Téri Óvodában közel 20 éves óvodapedagógusi- és immár 10 éves intézményvezetői gyakorlattal, látom el a vezetői feladatokat. Mint korábban,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Kányavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. november 21- én megtartott közmeghallgatásról.

Jegyzőkönyv. Kányavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. november 21- én megtartott közmeghallgatásról. 183/15/2013. Zala Megye Kányavár Jegyzőkönyv Kányavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. november 21- én megtartott közmeghallgatásról. Rendelet: 10/2013.(XII.1.)önkormányzati rendelet szociális

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI

A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI A MAGYAR VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEI 1. Dr. Toller László polgármester 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel: 72/ 533-807 Fax: 72/ 212-049 E-mail: tollerl@ph.pecs.hu 2. Társelnök: Dr. Magyar Levente polgármester

Részletesebben

A L S Ó N E M E S A P Á T I és N E ME S A P Á T I. Községek ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETEINEK

A L S Ó N E M E S A P Á T I és N E ME S A P Á T I. Községek ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETEINEK A L S Ó N E M E S A P Á T I és N E ME S A P Á T I Községek ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETEINEK 2012. április 27-ei együttes ny i l v á n o s ülésének j e g y z ő k ö n y v e Szám: 84-2/2012. Tartalom:

Részletesebben

MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017)

MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017) MOLSZE VEZETŐSÉG elérhetősége (2013-2017) EGYETEMEK 1 Vargáné Budai Erika Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Budapest Városmajor utca 68. 1122 1/458-6754 1/458-6755 20/666-3038

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2007. május 14-én 16,15 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2007. május 14-én 16,15 órai kezdettel. tartott rendkívüli üléséről 14 / 2007. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2007. május 14-én 16,15 órai kezdettel tartott rendkívüli üléséről A rendkívüli képviselő-testületi ülés helyszíne:

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-19/2013. Tárgy: Kiszombori Polgármesteri Hivatal Alapító Okirata Mell.:

Részletesebben

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK V. 1817. BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 f. állag terjedelme: 21 doboz = 2,310 ifm 26

Részletesebben