SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Átírás

1 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 6

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ VEZETÕK ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTŐ MURÁNYI YVETT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELŐ S SZERKESZTŐ NAGY MILÁN TIPOGRÁFIA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. MURÁNYI YVETT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008

3 ESZMÉK ÉS LÁTOMÁSOK A ROMANTIKUS LÍRÁBAN ÉS DRÁMÁBAN Tanári útmutató Fejlesztő k Maul Borbála Pethőné Nagy Csilla

4 TARTALOM ESZMÉK ÉS LÁTOMÁSOK A ROMANTIKUS LÍRÁBAN ÉS DRÁMÁBAN 5 NÉVJEGY 10 A ROMANTIKA KÖLTÉSZETE A VILÁGIRODALOMBAN A ROMANTIKA VILÁGKÉPI, POÉTIKAI JELLEMZŐ I EGY ROMANTIKUS TERMÉSZET- ÉS SZABADSÁGÉLMÉNY P. B. SCHELLY: ÓDA A NYUGATI SZÉLHEZ 42 TÖRTÉNELEM- ÉS LÉTBÖLCSELET A MAGYAR ROMANTIKUS KÖLTÉSZETBEN RENDÜLETLEN(ÜL) EMBER VAGYUNK, A FÖLD S AZ ÉG FIA MI VAGYOK S MIÉRT VAGYOK? 153 A ROMANTIKUS EMBERISÉGKÖLTEMÉNY EGY JELLEGZETESEN KEVERT MŰ FAJ ELŐ - ÉS UTÓÉLETE A MORALITÁSDRÁMÁTÓL GOETHE FAUSTJÁIG EGY FILOZÓFIAI MESEDRÁMA VÖRÖSMARTHY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A ROMANTIKUS EMBERISÉG-SZÍNJÁTÉK ÉS A 20. SZÁZADI MODERN DRÁMA

5 NÉVJEGY 11. ÉVFOLYAM, 6. FEJEZET ESZMÉK ÉS LÁTOMÁSOK A ROMANTIKUS LÍRÁBAN ÉS DRÁMÁBAN Fejlesztők: Maul Borbála Pethőné Nagy Csilla A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁ- MA ÉS SZÖVEGBÁZISA Betekintés az európai romantikus líra néhány kiemelkedő alkotásába, a magyar romantikus történelem- és létbölcselet meghatározó műveinek (újra)olvasása és (újra)értelmezése, egy jellegzetesen romantikus műfaj, az emberiségköltemény történeti kontextusban való elhelyezése, kiemelkedő magyar darabjainak elemzése, értelmezése. Olvasói tapasztalatokon keresztül ismerkedés a romantika világ- és emberképének, művészi alkotásmódjának néhány fontos jellemzőjével. Tematikus fókusz: költői programok, eszmék és látomások a romantikus lírában és drámában Poétikai fókusz: a romantika természetszemlélete, látvány és látomás: a romantikus képalkotás jellemzői, a romantikus teremtésesztétika és eredetiség, szubjektivitás, szabadságeszmény és determinizmus, fejlődéselvű és ciklikus történelemfelfogás: történelmi tudat, nemzettudat és léttudat alakulástörténetének nyomon követése; műfaji konvenciótörténet (óda, drámai költemény, kétszintes dráma), mítoszteremtés Szövegértési fókusz: denotatív és konnotatív jelentések megkülönböztetése, intertextuális kapcsolatok azonosítása és értelmezése, maszkok, szerepek, lírai perszónák költészetben és drámában, műfaji kódok, interpretációs stratégiák alkalmazása, elsajátítása, összehasonlító elemzések Szövegalkotási fókusz: olvasói reflexivitás: esszé, érvelés, összehasonlítás, kreatív írás 1. A romantika költészete a világirodalomban (5 óra) Shelley: Óda a nyugati szélhez, Keats: Óda egy görög vázához, Wordsworth: Táncoló tűzliliomok, Coleridge: Kubla kán, Byron: Childe Harold búcsúja, Novalis: Himnuszok az éjszakához, Heine: A dal szárnyára veszlek, Lamartine: A tó 2. Történelem- és létbölcselet a magyar romantikus költészetben (8 óra) Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas, Himnusz Idézetek Kölcsey prózájából: Vilma, Mohács, Országgyűlési napló, Parainesis, Levél Szalay Lászlóhoz; intertextuális vonatkozások részletek: Biblia, Nyéki Vörös Mátyás: A Földi Részeg Szerencsének és Dicsőségnek Állhatatlan Lakodalmában Tobzódók Jóra Intő Csengettyűje, Marcus Aurelius: Elmélkedések, Villon: Ballada tűnt idők asszonyairól, Kölcsey Ferenc: Zrínyi éneke, Berzsenyi Dániel: A Magyarokhoz, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, Tinódi Lantos Sebestyén: Az szalkai mezőn való viadalról, Farkas András: A zsidó és magyar nemzetről, Debreceni S. János: Militaris congratulatio

6 6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁ- MA ÉS SZÖVEGBÁZISA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODUL- KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS NAT Rimay János: Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép, Rákóczi-nóta Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban Dante Alighieri: Isteni színjáték részlet, Ószövetség: Bábel tornya, Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba, részletek Az emberekből, részlet: Batsányi János: A látó, Csokonai Vitéz Mihály: Halotti versek Vörösmarty Mihály: Előszó Részletek a bibliai apokaliptikából, Hésziodosz Munkák és napok, valamint Istenek születése című műveiből és Vörösmarty Mihály A vén cigány című verséből Részletek: Arany János: Rendületlenül, Magányban, Szilágyi Domokos: Apokrif Vörösmarty-kézirat 1850-ből/Palimpszeszt, Orbán Ottó: Kikel a mag a hó alól 2. Vörösmarty tévé, Kukorelly Endre: Míg oly magas lesz, mint a csillagok Petőfi Sándor: Világosságot! 3. A romantikus emberiségköltemény egy jellegzetesen kevert műfaj, valamint elő- és utóélete (8 óra) Részlet az Akárki c. moralitásból, részletek Goethe Faust c. művéből Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája Részletek Samuel Beckett: Godot-ra várva, Friedrich Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba és Sütő András: Káin és Ábel c. műveiből 11. évfolyam (16 17 évesek) 5. Felvilágosodás és klasszicizmus 7. Petőfi, Arany és a romantika korának szépprózája 9. évfolyam 1. fejezet 1. és 4. modul 9. évfolyam 3. fejezet 4. és 7. modul 10. évfolyam 2. fejezet 3. és 5. modul 10. évfolyam 7. fejezet 4. modul a filozófia, a történelem, az etika, a drámapedagógia bizonyos tartalmai, művészettörténet Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. Verbális és nem verbális információk együttes kezelése. Önálló jegyzetkészítés. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában, az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója; saját vélemény megvédése vagy korrekciója. Képesség a különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása.

7 N É V J E G Y 7 NAT KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. A különböző olvasott vélemények összevetése, a különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. Önkifejező és kreatív szövegalkotás. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. Az összefoglalás eljárásának gyakorlása, önálló alkalmazása. A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a romantika világképi és esztétikai-poétikai jellemzőit, különös tekintettel a nyelvi megalkotottságra lírai és drámai szövegekben (a szöveg jellemző szerveződése, műfaja, magatartás- és szemléletformák, időiség, kifejezésmód, szövegforma). Legyen képes a műveket történeti nézőpontból közelíteni, a művekben megjelenő esztétikai, lét- és történelemfilozófiai kérdéseket és válaszokat árnyaltan, a változásokra, változatokra is figyelve érzékelni és értelmezni. Tudjon szövegekben intertextuális utalásokat, vonatkozásokat azonosítani és értelmezni, következtetéseket levonni. Ismerje és alkalmazza a vers- és drámaértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan esszét írni, elmélyült kutatást végezni, anyagot elrendezni és reflektálni. Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni. A művek értelmezési folyamatában tudjon képzőművészeti, színpadi alkotásokkal termékeny kapcsolatot teremteni. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát. Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Folyamati: A prezentációk értékelése, a megértést szondázó mintavétel a házi feladatokból Kimeneti: Esszék, tanulói portfólió A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a differenciálásra a fejlesztésben. Módszer és eljáráskészlete az interaktív és reflektív tanulásra épül. BÁRDOSSY Ildikó DUDÁS Margit PETHŐNÉ NAGY Csilla PRISKINNÉ RIZNER Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése, PTE, 2002 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Módszertani kézikönyv befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás, Korona Kiadó, 2005 A romantika költészete a világirodalomban: BABITS Mihály: Az európai irodalom története. Auktor Könyvkiadó, 1991 BOJTÁR Endre: Az ember feljő. A felvilágosodás és a romantika a közép- és kelet-európai irodalmakban. Magvető Kiadó, Bp., 1986

8 8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM KELEMEN Hajna (szerk.): A romantika az európai irodalomban, Holnap Kiadó, 1993 BÁRDOS László SZABÓ B. István VASY Géza: Irodalmi fogalmak kisszótára kiegészítésekkel, Tanlexikon, Korona Kiadó, Bp., 2001 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 10. Korona Kiadó, 2004 GINTLI Tibor SCHEIN Gábor: Irodalom tankönyv éveseknek, Korona Kiadó, 1999 Történelem- és létbölcselet a magyar romantikus költészetben: BALASSA Péter: E zűr-mindent látni, Világosság, 1997/9 10. BARTA János: A romantikus Vörösmarty, Nyugat, 1937/12. és 1938/1. BORBÉLY Szilárd: A Vanitatum vanitas szövegvilágáról, Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 1995, 7. füzet BULTMANN, Rudolf: Történelem és eszkatológia, Atlantisz, 1994 CSORBA Sándor (szerk.): Válogatás a XX. század Hymnus-értelmezéseiből, Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 1997, 9. füzet DÁVIDHÁZI Péter: A Hymnus paraklétoszi szerephagyománya, Alföld, 1996/12. GERE Zsolt: Meglehet, köztársasága volnánk angyali lényeknek. Vörösmarty történetfi lozófiai felfogásának néhány jellemzőjéről, in: Takáts József (szerk.): Vörösmarty és a romantika, Pécs Budapest, 2001 GRAY, John: Liberalizmus, Tanulmány Kiadó, 1996 LÖWITH, Karl: Világtörténelem és üdvtörténet, Atlantisz, 1996 MARGÓCSY István: Petőfi Sándor, Korona Kiadó, Bp., 1999 MÁRTON László: Törvényem él A sors princípiuma Kölcsey költészetében, Holmi, augusztus MILBACHER Róbert: Az Előszó egy lehetséges értelmezése, Tiszatáj, Diákmelléklet, 2001/12. MILBACHER Róbert: Az Előszó fi lológiájának bizonytalanságairól, in: Takáts József (szerk.): Vörösmarty és a romantika, Pécs Budapest, 2001 S. VARGA Pál: az ember véges állat, Kölcsey Társaság füzetei, Fehérgyarmat, 1998, 10. füzet S. VARGA Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig, Csokonai Kiadó, 1994 S. VARGA Pál: A hagyomány elvének érvényre jutása Kölcsey gondolkodásában, ItK, 2003/4-5. S. VARGA Pál:...a kozmopolitizmusnak szükségképpen patriotizmusnak kell lennie... Egy elfelejtett diskurzus és Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című verse, in: Takáts József (szerk.): Vörösmarty és a romantika, Pécs Budapest, 2001 SZAJBÉLY Mihály (szerk.): Mesterek és tanítványok, Magvető, 1999 SZILASI László: Hajlam a búra (a magyar irodalom panaszos alaphangjának retorikai gyökerei a régiségben): SZÖRÉNYI László: Nihilizmus vagy skolasztika? Magyar Napló, 2000/4. Z. KOVÁCS Zoltán: Mit tanít? A Vanitatum vanitas, a romantikus irónia és az irodalomtörténet szomorúsága, in: Z. Kovács Milbacher: A maradék öröme, Osiris Pompeji, 2001 Z. KOVÁCS Zoltán: Mérlegelés és/vagy megértés A Gondolatok a könyvtárban (történeti) (olvasásának) allegorizmusáról, in: Z. Kovács Milbacher: A maradék öröme, Osiris Pompeji, 2001 ZENTAI Mária: Vörösmarty Mihály: Az emberek, ITK 1986/1 2.

9 N É V J E G Y 9 TÁMOGATÓ RENDSZER, SZAKIRODALOM SZÖVEGFORRÁSOK A romantikus emberiségköltemény egy jellegzetesen kevert műfaj, valamint elő- és utóélete: VÁRÓCZI Zsuzsa: Az ember tragédiája mítoszi utalásai, Jelenkor, 1993/9. KERÉNYI Ferenc (szerk.): Madách Imre, Az ember tragédiája, Matúra klasszikusok, 1992 KERÉNYI Ferenc: Madách Imre, Kalligram Kiadó, 2006 SKALICZKI Orsolya: A Csongor és Tünde jelképrendszere, Iskolakultúra, 1994/6. GINTLI Tibor SCHEIN Gábor: Irodalom. Tankönyv éveseknek, Korona Kiadó, 1999 PETHŐNÉ NAGY Csilla: Irodalomkönyv 11., Korona Kiadó, 2003 Shelley: Óda a nyugati szélhez, Keats: Óda egy görög vázához, Wordsworth: Táncoló tűzliliomok, Coleridge: Kubla kán, Byron: Childe Harold búcsúja: oszk.hu//00400/00455/fulszoveg.html Novalis: Himnuszok az éjszakához, mek.oszk.hu/04300/04349/04349.htm Heine: A dal szárnyára veszlek, Lamartine: A tó, in: A világirodalom legszebb versei, Európa Kiadó, 1966 Akárki (ford. Tellér Gyula), in: Akárki. (Válogatta Szenczi Miklós) Bp., Európa, 1984, ( , o.) Johann Wolfgang von Goethe: Faust (részletek): mek.oszk.hu/00300/00389 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde: mek.oszk.hu/01100/01122/html/cst01.htm Madách Imre: Az ember tragédiája: mek.oszk.hu/00800/00849/html/ Samuel Beckett: Godot-ra várva: mek.oszk.hu/01400/01459/01459.htm S. Varga Pál: Mi a nemzeti irodalom? Mitől nemzeti az irodalom? Értékek Akadémiája: jsp?dom=aaaagvpy&prt=aaaagrjv&fmn=aaaagrkd&men=aaaagrkb &bem=aaaajwsd Az ember tragédiája illusztrációi: virgo.bibl.u-szeged.hu/~kokas/madach2/menu_ hu/illusthu/szinek_hu.html Jankovics Marcell: Az ember tragédiája: Nyári Színház, Stanford, Az egyéb szövegrészleteket a Magyar Elektronikus Könyvtárból töltöttük le.

10 1. A ROMANTIKA KÖLTÉSZETE A VILÁGIRODALOMBAN 5 óra RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1 2. feladat T/ oldal 15 PERC Tanári instrukciók A két feladat célja, hogy előhívja azokat az ismereteket, amelyeket a tanulók a 10. évfolyamon (Ars poeticák és Korszak, korstílus, stílusirányzat fejezetek) sajátítottak el a romantikus életérzésről, látásmódról, ill. a romantikus művész ön- és világértelmezéséről. A tanulók párokban dolgoznak, majd a feladat ellenőrzése frontális munkában történik. Biztassuk tanítványainkat arra, hogy saját szavaikkal mondják újra, értelmezzék a létrehozott ellentétpárokat. A második feladatban idézetkártyákon Novalis Töredékek című aforizmái szerepelnek. Hat tanuló húz egy-egy kártyát, felolvassa, és azonnali reflexióval értelmezi az aforizmát. Kiemelt készségek, képességek: értő olvasás, szövegfeldolgozás, szóbeli szövegalkotás, oppozíciók felállítása Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén párok, majd frontális értelmezés; egyéni M ó d s ze r ek, eljárá s o k: T-táblázat, gyors reflexiók Eszközök: előre elkészített idézetkártyák (Novalis: Töredékek) (1) A költészet az igazán abszolút való. Ez bölcseletem magva. Minél költőibb valami, annál igazabb. (2) A géniusz eleve költői. A géniusz, ahol működött, költőileg működött. Az igazán morális ember költő. (3) A valódi költő mindentudó; kicsinyben az egész világ. (4) Minden költészet megszakítja megszokott állapotunkat, a közönséges életet, majdnem úgy, mint az álom, hogy megújítson, s ezzel életérzésünket mindig frissen tartsa. (5) Az élet értelmét csak művész találhatja ki. (6) A mese mintegy a költészet kánonja. Minden, ami költői, szükségképpen mesés. A költő a véletlen imádója.

11 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 11 A modul az európai romantika lírájába enged bepillantást, középpontjában P. B. Shelley Óda a nyugati szélhez című költeményének részletes elemzésével. A nemzeti irodalmak határain túllépve a szövegek, szövegrészletek a romantika költészetfelfogásának értelmezésében segítenek benneteket. Megismerjük azokat az esztétikai-poétikai jellemzőket, melyek együttesen eredményezték azt a változást a költői nyelvben, amelyet a modernség teljesít majd ki. A ROMANTIKA VILÁGKÉPI, POÉTIKAI JELLEMZŐI 1. Keressünk ellentétpárokat! Olvassátok el figyelmesen a szöveget, s a szövegből vett oppozíciók felállításával mutassátok be, hogyan változott a 18. század végére az ember és a költő világban elfoglalt helye, én- és világértelmezése! Hova menekül a romantikus hős? A képmutató világ elől az álomba, a természet földi kincsekkel nem szennyezett gazdagságába, a társadalom-kívüliségbe, a halálba. ( ) A költőnek az emberi lélek olyan mélyrétegeibe is bepillantása van, melyek az álom és az őrület során tárulnak fel, de jövőbelátó képességgel is rendelkezik. ( ) A személyiség romantikus túlméretezettsége, a lélek új és új területeinek művészi átvilágítása azonban korántsem jelentette azt, hogy valamiféle egyoldalúan emberközpontú világkép jött volna létre. Arányosan nőttek ugyanis az emberrel szemben álló erők is. A világ színterén s a romantikus művész mindig ilyen méretekben gondolkodott, ahonnan Isten kiűzetett, a végtelen természet vallása uralkodik: a Szabadság. Ez a szabadság azonban nemcsak az ember szabadsága, hanem az emberellenes erőké is. (Bojtár Endre: Az ember feljő ) ELLENTÉTPÁROK 2. Idézetkártyák Húzz egy idézetkártyát, olvasd fel hangosan, és azonnal értelmezd is az idézetet a többiek számára! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: T/1. képmutató világ képmutató világ (vallás) emberközpontú világkép Isten az ember szabadsága romantikus hős álom, a természet gazdagsága, társadalmon kívüliség, halál (őrület, jövőbe látás) a személyiség túlméretezettsége, emberközpontú világkép emberrel szemben álló erők végtelen természet vallása: a Szabadság emberellenes erők szabadsága T/2. (1) A szerző állítása szerint a valóságnál igazabb, a valóbbnál valóbb, azaz az abszolút való maga a költészet (a műalkotás). Minél inkább teremtett, megalkotott valami, annál mélyebb igazságokat képes felmutatni.

12 12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M (2) A kivételes képességekkel felruházott ember, a zseni alkotó ember, aki költői nyelven nyilatkozik meg. Ez a megnyilatkozás egyben erkölcsi alapvetésű. (3) A valódi költő, művész kivételes képességekkel rendelkezik (akár egy isten), aki a lét nagy kérdéseit is megválaszolja. (4) A költészet kiemel a hétköznapok világából, egy magasabb rendű létformába emel (mint az álom vagy akár a hit), melyből erőt meríthetünk a hétköznapokhoz. (6) Ami a költészetben mértékül szolgál, az a rendkívüli, a meglepő, a véletlen, a mesés. JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3 4. feladat T/ oldal 30+5 PERC Tanári instrukciók A 3. feladat célja, hogy megmutassa az egyes alkotók valósághoz való viszonyát, költői programjukat, azok megvalósulását, s ezt a tanulók közvetlenül, primer szövegek értelmezésével tegyék meg. Kb. 15 perc munka után frontálisan beszéljük meg a szövegrészletek jellemzőit. A 4. feladatban (házi feladatnak adható) pedig a kulcsszók segítségével a maguk számára foglalják össze azokat az ismereteket, amelyekkel a feladatok megoldása során gazdagodtak. A házi feladat esszéjét a következő óra elején a tanulók párban osszák meg egymással. Kiemelt készségek, képességek: értő olvasás, analízis, szintézis, kreatív írás: esszé C él c s o p o r t dif ferenciálá s: a T/3. megoldásához a tanár létrehozhat homogén csoportokat a tanulók szövegértési képességei szerint. Egy feladatra több csoport is szerveződhet az osztály létszámának megfelelően. D) feladatmegoldása a legegyszerűbb, könnyű, egyszerű szövegértelmezést igényel C) már összetettebb feladat-megoldási készséget igényel A) nehéz B) a legnehezebb, magasabb szintű gondolati műveletet igénylő feladatok M u n k a f o r m á k: homogén párban dolgoznak a tanulók, majd frontális megbeszélés VAGY csoportmunka homogén csoportokban, majd közös megbeszélés (T/3.); egyéni (T/4.) M ó d s zerek, eljárá s o k: szemponttáblázat, közzététel, vita; házi feladat 3. Költői programok prózában és versben A) Összegezzétek négy pontban azokat a célokat, amelyeket a szerző, William Wordsworth új kötete verseivel szeretett volna megvalósítani! A táblázat bal oszlopában soroljátok fel a célokat, a jobb oszlopban társítsatok hozzájuk részleteket Táncoló tűzliliomok című költeménye szövegéből!

13 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 13 A fő cél ugyanis, amit e költeményekben kitűztem, az volt, hogy a mindennapi életből válasszam ki az eseményeket és a helyzeteket, és hogy mindvégig amennyire lehetséges oly nyelven adjam elő vagy írjam le őket, melyet valóban használnak az emberek; egyúttal pedig az, hogy a képzelettel kissé kiszínezzem azokat, miáltal az elme szokatlan megvilágításban látja a köznapi dolgokat; továbbá és mindenekelőtt pedig az, hogy ezeket az eseményeket és helyzeteket érdekessé tegyem oly módon, hogy felkutatom bennük híven, bár nem hivalkodón természetünk ősi törvényeit: főképpen ami azt a módot illeti, ahogyan felindult állapotban társítjuk a képzeteket. W. WORDSWORTH: TÁNCOLÓ TŰZLILIOMOK Sétáltam, mint felhő, melyet szél hajt, céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tűnt elém, a tó partján, a fák alatt ringtak, táncoltak álmatag. Ahogy csillaggal a tejút ragyog s hunyorog mindenütt, a szikrázó kis öblöt úgy körüllobogta ünnepük; lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet, költő ily társaság előtt csak boldog s vidám lehetett! Néztem, néztem, nem tudva még, hogy mily gazdaggá tett a kép; mert ha merengő éjeken lelkem most önmagába néz, gyakran kigyúl belső szemem, mely a magány áldása, és megint veletek lobogok, táncoló tűzliliomok. (Szabó Lőrinc fordítása) (W. Wordsworth: Előszó a Lírai balladákhoz részlet) CÉLOK SZÖVEGRÉSZLETEK 1. 2.

14 14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M B) Az idézett szövegrészletek S. T. Coleridge Kubla kán című költeményéből valók, és jól mutatják a szerző költészetének sajátosságait. Egészítsétek ki a táblázatot, fogalmazzatok lehetséges alkotói célokat a versrészletekhez! CÉLOK SZÖVEGRÉSZLETEK s itt tömjénfa nyilt, illat volt a lomb, tündöklő kertek és kanyar patak; ott sötét erdők, vének, mint a domb, öleltek napos pázsitfoltokat. Öt mérföldet átkanyarogva szállt a szent Alph a völgybe, nagy erdők alatt, aztán elérte a barlangokat s leviharzott a halott óceánba: s e messzi zajból Kubla ősatyák szavát hallotta, hadak jóslatát! A kéjpalota nézte sok száz lenge tornyát a vizen és egy zene volt a forrás és a barlang, egy ütem. Zendülne csak szivemben még egyszer a dala, oly vad gyönyör gyúlna ki bennem, hogy felépítném csupa muzsikából azt a szép fénydómot! a jégtermeket! (Szabó Lőrinc fordítása) C) Byron Kain című művéből idézzük Lucifernek a romantikus világkép lényegét összegző szavait. Értelmezzétek részletesen az idézetet! A ROMANTIKUS VILÁGKÉP JELLEMZŐJE SZÖVEGRÉSZLET Tűrj és gondolkozzál, s alkoss tenszívedben Külön világot, hol mi sem zavar. Így jutsz közelebb a szellemekhez, és így Harcolhatsz győzelmesen tenmagaddal.

15 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 15 D) Húzzátok alá és értelmezzétek H. Heine német költő egyik költőtársáról, Novalisról írt sorainak két legfontosabb megállapítását! Novalis mindenütt csak csodákat látott, és kedves csodákat, kihallgatta a növények beszélgetését, tudta minden fiatal rózsa titkát, azonosította magát végül is az egész természettel, és mikor ősz lett és lehullottak a levelek, meghalt. 1. állítás értelmezése: 2. állítás értelmezése: 4. Házi feladat Foglald össze a magad számára rövid esszében a megidézett romantikus költők világlátását, esztétikai-poétikai törekvéseit! Adj címet írásodnak! Segíthetnek a megoldásban a következő szempontok: a költői én és a valóság viszonya; a lírai alkotások témája, tárgya; a nyelvi megalkotottság jellemzői. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK: T/3. A) CÉLOK SZÖVEGRÉSZLETEK 1. a költemények tárgyát mindennapi események, helyzetek képezzék Sétáltam ( ) céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tünt elém, a tó partján 2. ezeket hétköznapi nyelven írja le költő ily társaság előtt csak boldog s vidám lehetett! 3. ugyanakkor a képzelet által új, szokatlan nézőpontból akarja láttatni a köznapi dolgokat 4. a köznapi dolgok ezáltal ősi törvényekre, természetünk működésére világítanak rá (képzettársítások) lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet mert ha merengő éjeken lelkem most önmagába néz, gyakran kigyúl belső szemem, mely a magány áldása, és megint veletek lobogok, táncoló tűzliliomok.

16 16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M B) CÉLOK 1. egy fantasztikus, teremtett helyszín leírása (melyben együtt hatnak különböző érzékszervi benyomások: illat és látvány; ellentétes fényhatások: tündöklő, napos és sötét) 2. egyéni mítoszteremtés, mitikus helyszín leírása (szent Alph, halott óceán, Kubla ősatyák; a folyó visszhangozza az ősatyák szavát) 3. az irodalom, a festészet, a zene közelít egymáshoz a leírásban (a különböző művészeti ágak keverése az alkotó célja) 4. (a vágyott) boldogság, az eksztatikus öröm, a felfokozott lélekállapot képes új, fantasztikus világot teremteni SZÖVEGRÉSZLETEK s itt tömjénfa nyilt, illat volt a lomb, tündöklő kertek és kanyar patak; ott sötét erdők, vének, mint a domb, öleltek napos pázsitfoltokat. Öt mérföldet átkanyarogva szállt a szent Alph a völgybe, nagy erdők alatt, aztán elérte a barlangokat s leviharzott a halott óceánba: s e messzi zajból Kubla ősatyák szavát hallotta, hadak jóslatát! A kéjpalota nézte sok száz lenge tornyát a vizen és egy zene volt a forrás és a barlang, egy ütem. Zendülne csak szivemben még egyszer a dala, oly vad gyönyör gyúlna ki bennem, hogy felépítném csupa muzsikából azt a szép fénydómot! a jégtermeket! C) A ROMANTIKUS VILÁGKÉP JELLEMZŐJE Ha a külső világban csalódik az ember, vonuljon vissza a belső világába, a lélek mélyére, s ott kapcsolatba léphet a transzcendens erőkkel, s választ találhat megoldhatatlannak tűnő problémáira. SZÖVEGRÉSZLET Tűrj és gondolkozzál, s alkoss tenszívedben Külön világot, hol mi sem zavar. Így jutsz közelebb a szellemekhez, és így Harcolhatsz győzelmesen tenmagaddal. D) Novalis mindenütt csak csodákat látott, és kedves csodákat, kihallgatta a növények beszélgetését, tudta minden fiatal rózsa titkát, azonosította magát végül is az egész természettel, és mikor ősz lett és lehullottak a levelek, meghalt. T/4. egyéni

17 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N lépés: 5 7. feladat Látvány és látomás a természetélmény megjelenítése a romantikus költészetben T/ oldal 40 PERC Tanári instrukciók A feladatok célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a romantikus líra egyik legfontosabb újdonságával, miszerint a természet nemcsak témája az alkotásoknak, hanem az individuum önkifejezésének legfőbb eszköze, legközvetlenebb módja. Másrészt ismerjék meg a látomást mint összetett költői képet, próbálkozzanak az új versnyelv megfejtésével. A 6. feladatban 15 perc jut a munkára, 10 perc a közös megbeszélésre csoporton belül és körülbelül 2 perc csoportonként az összefoglaló jellegű közzétételre. A közzététel elején a csoport egyik tagja olvassa fel a versrészletet. A 7., visszatekintő olvasásfeladat a REFLEKTÁLÁS. Kiemelt készségek, képességek: belső képalkotás, kreativitás, szövegértés, nyelvi és vizuális jelek közti kapcsolatteremtés, analógiás gondolkodás, nyelvtani és stilisztikai ismeretek alkalmazása, önálló alkotások létrehozása Célcsoport differenciálás T/5.: heterogén párok T/6.: a tanulók 6 fős csoportokban dolgoznak, 6 szöveg van, de az osztálylétszámnak megfelelően a tanár válogathat a szövegekből. A 6 fős csoporton belül 3 pár dolgozik a következők szerint: 1. páros: értelmez (ez a nehezebb feladat, az érzékeny szövegértéshez pontos nyelvtani és stilisztikai ismeretek kellenek) 2. páros: illusztrál (ez sem könnyű feladat, fantáziát, kreativitást igényel, de sikerélményt is ad) 3. páros: párosít szöveget képpel (itt az indoklás adja a feladat nehézségét) Munkaformák: először páros, majd csoportmunka, frontális közzététellel, végül egyéni (ezt az olvasásfeladatot házinak is adhatjuk) M ó d s zerek, eljárá s o k: imagináció, kooperatív tanulás, T-táblázat, megbeszélés, illusztráció, közzététel E s zközö k: színes ceruzák vagy zsírkréta, A/3-as rajzlapok 5. Belső képalkotás Képzeld el azt a számodra legcsodálatosabb-legfantasztikusabb tájat, ahol szívesen eltöltenél egy napot! Képzeld el azt a zord, vadromantikus tájat is, ahol ezer veszélynek vagy kitéve! Írd le, mondd el padtársadnak minél részletesebben a megidézett helyszíneket! Hallgassátok meg egymást, és hasonlítsátok össze a belső képeket!

18 18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M 6. Látvány és látomás a természetélmény megjelenítése a romantikus költészetben A) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Sétáltam, mint felhő, melyet szél hajt, céltalan, könnyedén, s egyszer csak egy sor, egy sereg aranyliliom tünt elém, a tó partján, a fák alatt ringtak, táncoltak, álmatag. Ahogy csillaggal a tejút ragyog s hunyorog mindenütt, a szikrázó kis öblöt úgy körüllobogta ünnepük; lángszirom, táncos, büszke fej hintázott ott vagy tízezer. Tűztánc volt a tó is, de ők túltündökölték a vizet, költő ily társaság előtt csak boldog s vídám lehetett! (W. Wordsworth: Táncoló tűzliliomok) A/1. páros Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY LÁTOMÁS A/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! A/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. A kép: Indoklásunk:

19 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 19 B) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! De óh, amott a cédrusfödte bércen a mélybe milyen hasadék szakadt! Micsoda vad hely! démon-kedvesét sem siratja szentebb, iszonyúbb vidéken elhagyott nő a sápadt hold alatt! S e szakadékból, forrva, zakatolva, mintha a föld gyors lélegzete volna, hatalmas forrás lüktetett elő: torkából, mint felugró jégeső vagy mint a pelyvás mag a csép alatt, ívben repült a sok nagy szirtdarab: s táncos sziklákkal együtt így okádta a folyót a kút örök robbanása. B/1. páros (S. T. Coleridge: Kubla kán) Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY LÁTOMÁS B/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! B/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. A kép: Indoklásunk: C) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Másfelé fordulok, a szent, kimondhatatlan és titokzatos éjszakához. Lent hever a világ mély szakadékba merülve, helye magányos és kopár. Mélységes honvágy sajdul a lélek húrjain. Harmatcsöppekben hullanék alá s vegyülnék el a hamuval. Emlékezés távolai, ifjúság vágyai, gyermekkor

20 20 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M könnyei, az egész hosszú élet kurta örömei, meddő reményei: úgy lengnek elő mind, szürke ruhában, mint esti köd naplemente után. Más tereken ütötte föl víg sátrait a fény. Hát sosem tér vissza gyermekeihez, akik ártatlan hittel várják? C/1. páros (Novalis: Himnuszok az éjszakához; Rónay György fordítása) Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a szövegben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY LÁTOMÁS C/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a szövegrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! C/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. A kép: Indoklásunk: D) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Ah tó! zord rengeteg! Barlang, száz néma kőszirt, mit az idő kimél vagy új élettel áld, őrizd meg ezt az éjt, óh szép természet, őrizd emlékét legalább! Hogy mindig itt legyen, nyugtodban, viharodban, szép tó, itt, a derűs dombok képeiben, a föléd meredő vad fenyőkben s a roppant sziklákban: itt legyen! A zefírben, amely zokog és tovaszárnyal, morajodban, melyet két partod visszazeng, az ezüsthomlokú holdban, mely sugarával szép tükrödön mereng!

21 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 21 Hadd mondja majd a nád susogó szeleidben, hadd mondja lebegő balzsamlehelleted, hadd mondja, hang, szin és lélek, hadd mondja minden, hogy: Szivük szeretett! D/1. páros (A. de Lamartine: A tó; Szabó Lőrinc fordítása) Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY LÁTOMÁS D/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! D/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. A kép: Indoklásunk: E) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! a Gangesz-parton a legszebb ligetbe röpülsz velem. Ott szelíd holdsugárban virágzó kert susog. Rád, nővérükre várnak a lenge lótuszok. Ibolyák enyelegnek halkan, fenn csillag gyúl magosan. Mese csordul a rózsák ajkán, rejtelmesen, illatosan.

22 22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M A gazellák rád függesztve szemüket, néznek komolyan, és hallod, amint messze morajlik a szent folyam. E/1. páros (H. Heine: A dal szárnyára veszlek; Lator László fordítása) Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki! LÁTVÁNY LÁTOMÁS E/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! E/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt a festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A képeket a feladat végén találjátok. A kép: Indoklásunk: F) Olvassátok el a szövegrészletet, és dolgozzatok párban a megadott feladat szerint! Üdv, üdv! hazámnak partja már víz kékjén szürke folt, az éji szél sír, zúg az ár, a vad sirály sikolt. Ott túl a nap most ült el épp, s míg űzzük őt, nyomon, zeng búcsúszóm felé s feléd: jó éjt, szülőhonom! F/1. páros (Byron: Childe Harold búcsúja; Tóth Árpád fordítása) Gyűjtsetek érveket a táblázatba amellett, hogy a versrészletben megjelenített természeti képek konkrét tájat írnak le, illetve amellett, hogy az alkotó fantáziájának szülöttei! Érveitek a szöveg nyelvi megalkotottságából induljanak ki!

23 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 23 LÁTVÁNY LÁTOMÁS F/2. páros Készítsetek színes illusztrációt a versrészlethez! Készüljetek fel illusztrációtok bemutatására! F/3. páros Keressetek a szövegrészlethez illő párt az alábbi festmények közül! Indokoljátok 4-5 mondattal választásotokat! A kép: Indoklásunk: Képek a 3. párosok feladatához (2) Friedrich, C. D. ( ) (1) Cézanne, P. ( ) (3) Turner, J. M. W. ( ) (4) Friedrich, C. D. ( )

24 24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M (5) Delacroix, E. ( ) (6) Friedrich, C. D. ( ) (7) Constable, J. ( ) (8) Monet, C. ( ) (9) Gauguin, P. ( ) 7. Olvasd el a következő összefoglalást, és készíts hozzá széljegyzetet az ismert jelöléstechnikával! Ha csoportmunkátok eredményes volt, csak ( ) jelek kerülnek a margóra.

25 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 25 A romantikus költők olyan költészet megteremtésére törekedtek, amely NEM ÁBRÁZOLJA a világot, hanem a művészi szellem belső tartalmaiból MAGA TEREMT VILÁGOKAT. Számukra a természet a személyiség belső világának, hangulatainak, vágyainak, álmainak a tárgyiasulása, szélsőséges érzelmi állapotainak kivetülése. A romantika életérzésének egyik legjellemzőbb sajátossága az emberi és természeti világ együttes átélése, a világ minden dolgával való egyetemes együttérzés. A LÁTOMÁS olyan alkotott kép, amely a megszokott valóságon túllépve, azon felülemelkedve szabad és váratlan kapcsolódásokat teremt egymással össze nem függő jelenségek között. Sajátos logikája az áloméhoz hasonló, mégis abban különböznek, hogy a látomás a művészetben megformált, egységes egésszé válik. Egységét rendkívül erős, felfokozott érzelmi, indulati töltése adja. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/6. A/1. páros LÁTVÁNY természeti és tájelemek felsorolása: felhő, aranyszínű liliomok, tópart, fák, öböl; a lírai én mint szemlélő megjelenítése; a látvány hatása a szemlélőre: érzelmi megrendülés, elragadtatás LÁTOMÁS a virágok megszemélyesítése: ringtak, táncoltak, hintázott; fokozás, túlzás: egy sor, egy sereg, tízezer; fényhatások fokozása: ragyog, szikrázik, tűztánc, tündököl; nappali és éjszakai kép társítása hasonlatban: szikrázó öböl a tejút ragyogó csillagai; metaforák halmozása: aranyliliom lángszirom, táncos, büszke fej, tó tűztánc; tűzmetaforák sora: szikrázó (öböl), körüllobog, lángszirom, tűztánc, tündököl B/1. páros LÁTVÁNY természeti elemek: cédrusok, bércek, hasadék szakadék, a forrás mint működő vulkán, mely szikladarabokat hány szerteszét a kitörő vízzel LÁTOMÁS a különleges, vad hely -szín bemutatása ambivalens jelzőkkel: szent és iszonyú a vidék, ahol mélység és magasság találkozik (bérc és hasadék); a hasonlításban mitikus-misztikus utalás a démon-kedvesre ; a feltörő forrás iszonyú erejének érzékletes leírása egyrészt hasonlatok halmozásával a három hasonlatból egyben megszemélyesítődik a föld (mintha lélegzete volna), a leírásban folytatódik a metaforizáció: torka van, mely okádik; másrészt hangutánzó és hangulatfestő szavakkal: forrva, zakatolva, lüktetett, felugró, táncos, robbanás; az igék és igéből képzett szavak mozgalmassá teszik a látványt; a leírás érzelmileg túlfűtött: de óh!, micsoda vad hely!

26 26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M C/1. páros LÁTVÁNY utalás természeti jelenségekre: éjszaka, mély szakadék, harmatcsöppek, hamu, esti köd, naplemente, terek, fény LÁTOMÁS nincs semmi konkrét, megfogható a leírásban, a beszélő mintha a világűrben lebegne az elpusztult világ fölött (a világ helye magányos és kopár); az éjszaka jelzőinek halmozása a jelzett szó rendkívüliségét hangsúlyozza; a beszélő mégis mintha visszavágyódna a világba (honvágy sajdul), szeretne feloldódni valami nedvességben (harmatcsöppek) és elvegyülni; a lélek, a belső világ tartalmai sejlenek fel (emlékek, vágyak, bánatok, örömök, remények), ezeket hasonlítja a beszélő az esti ködhöz; bizonyára e tartalmakkal ellentétes jelentésű fogalmat takar a fény, melyet a leírás megszemélyesít: sátrat üt, visszatér D/1. páros LÁTVÁNY táj- és természeti elemek megjelenése: tó, tópart, dombok, fenyők, sziklák, barlang, kőszirtek, nád, zefír, hold LÁTOMÁS a természet lelkesült, átszellemült megszólítása, hozzá intézett kérés ismétléssel való nyomatékosítása: ah tó!, óh szép természet, őrizd meg!; egy éjszaka emlékének átlényegítése a tájelemekbe: a tóba, a dombokba, fenyőkbe, a szélbe stb.; de nemcsak a látványba, hanem hangokba (zokogó zefír, a tó morajlása, susogó nád), színbe (ezüsthomlokú hold), illatba (balzsamlehellet) is; a természeti jelenségek megszemélyesítése: zokogó zefír, merengő hold, beszélő nád, lehellet stb.; a gondolatritmus erősítő szerepe: hadd mondja; a késleltető szerkesztés feszültségkeltő hatása E/1. páros LÁTVÁNY a Gangesz-parthoz mint egzotikus tájhoz társítható vidék, növények és állatok megjelenése: liget, virágzó kert, a szent folyó, lótuszok, ibolyák, csillag, rózsák, gazellák LÁTOMÁS idilli táj: ember, állat, növény és természet összhangja; a tájelemek megszemélyesítése: a kert susog, az ibolyák enyelegnek, a rózsák mesélnek; szinesztéziás képek: a holdsugárban virágzó kert susog, illatos mese csordul a rózsák ajkán; felfokozott zeneiség: alliterációk pl. lenge lótuszok, a sok l, m, n hang lágysága: halkan, fenn, csillag, illat stb., hangutánzó, hangulatfestő szavak: szelíd, susog, lenge, enyeleg stb., keresztrímek; a megszólított Te a természet része: a lótuszok nővére; ünnepélyes, felfokozott a leírás hangneme

27 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 27 F/1. páros LÁTVÁNY tengerparti jelenet, a hajó a hullámzó vízen eltávolodik a honi parttól, ami már alig látható a leszálló alkonyatban LÁTOMÁS a látványelemeknél (kék vízen szürke folt) hangsúlyosabbak a hanghatások (szél, ár, sirály), melyeket a beszélő hangszimbolikával erősít (hangutánzó szavak: sír, zúg, sikolt, zeng; alliteráció: sirály sikolt); a lírai én mintha a semmibe indulna, egyszerre búcsúzik a naptól és a parttól 2. párosok: egyéni (minden csoportban) 3. párosok: Lehetséges megoldás a képek és a festmények társításához: A/3. pár: például 8. kép B/3. pár: például 4. vagy 2. C/3. pár: például 6. kép D/3. pár: például 1., 7. kép E/3. pár: például 9. kép F/3. pár: például 3., 5. kép Indoklás: egyéni RÁHANGOLÓDÁS 4. lépés: 8. feladat T/ oldal 20 PERC Tanári instrukciók A modulban tárgyalt műrészletek eddig még nem érintették a romantika egyik központi kategóriáját, a szabadságeszményt. A következő két óra e fogalomról fog szólni a Shelley-vers részletes elemzésével. A ráhangolódáshoz a drámajáték egy ismert típusát, az állóképet alkalmazzuk. Találjunk nagy teret (például folyosó, aula) a bemutatáshoz és az elkészült képek körbejárásához. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: fantázia, testhelyzettel, térbeli alakzattal fogalom megjelenítése Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: csoportos M ó d s zerek, e ljárá s o k: állókép (szimbolikus szoborcsoport)

28 28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M EGY ROMANTIKUS TERMÉSZET- ÉS SZABADSÁGÉLMÉNY P. B. SHELLEY: ÓDA A NYUGATI SZÉLHEZ 8. Állóképek 7-8 fős csoportokban alkossatok egy-egy szimbolikus állóképet (szoborcsoportot), amely a szabadságot mint fogalmat jeleníti meg! A csoport minden tagja legyen része az alakzatnak! JELENTÉSTEREMTÉS 5. lépés: feladat T/ oldal 50 PERC (10-20 perc csoportmunka + 30 perc prezentáció) Tanári instrukciók Azért tartjuk fontosnak a mű elemzését, mert Shelley ódájának tárgyát az én szabadságának értelmezése adja a megjelenített és mitikus erővé növelt természeti jelenség által, valamint az alkotásban megélhető teljességben. A művel való ismerkedés előtt lehetőséget adunk különböző műfajú szövegekkel való találkozásra. T/9. Tanári közlés: Mielőtt meghallgatunk egy olyan verset, melynek legfontosabb témája a szabadság, idézzük fel, mit tanultatok földrajzórán a nyugati szélről! Ezután következik a vers felolvasása, az első benyomások meghallgatása. Lehetséges kérdések az első benyomások megfogalmazásához: Lehet a szélhez ódát írni? Milyen jelenségnek mutatja be a beszélő a szelet? Hol, milyen területeken látjuk, halljuk a szél erejét? Milyen a kapcsolat a szél és a lírai én között? T/10. Tanári közlés: Sokan méltatták már e vers nagyszerűségét. Az elemzések közül Babits Mihályéból olvastok most egy részletet. A költő elragadtatásának jogosságát a vers részletes elemzésével fogjuk bizonyítani. T/11. Ezután minden csoport más-más feladatot old meg mozaik rendszerű csoportmunkában. A feladatok lehetőséget adnak a válogatásra, a differenciálásra: a tanulók felkészültsége, motiváltsága alapján válogathatunk közülük. A prezentáció során hagyjunk elég időt a csoportok képviselőinek, hogy szabatosan adhassák elő megoldásukat, értelmezésüket. K iem e l t ké s z s é g e k, ké p e s s é g e k: szövegértés, analízis, szintézis, értékelés, szövegalkotás: érvelő szöveg Célcsoport differenciálás A), B), C) és F): könnyebben megoldható feladatok D), E) és H): nehezebb egy fokkal G), I) és J): a legmagasabb gondolkodási szintet érintő feladatok M u n k a f o r m á k : egyéni és frontális, csoportmunka (4 fős homogén csoportokban), majd egyéni prezentáció (szószóló)

29 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 29 M ó d s zerek, eljárá s o k: tanári kalauz, mozaik, T-táblázat, szemponttáblázat, kettéosztott napló 9. Olvassátok el az alábbi szövegrészletet, majd a verset! Nyugati (nyugatias szelek) A troposzféra felső régiójában (10 12 km-es magasságban) igen nagy sebességű ( km/óra) nyugatias áramlatok haladnak. Legnagyobb sebességüket a közepes szélességeken, tehát a 30. és 60. szélességi körök között érik el. Hazánk időjárását is ezen áramlatok által szállított ciklonok alakítják. Kialakulásukat a sarkok és az egyenlítő közti nyomáskülönbségnek köszönhetik. (Nemerkényi Antal Sárfalvi Béla: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó) P. B. SHELLEY: ÓDA A NYUGATI SZÉLHEZ I Nyugati nyers Szél, Ősz sóhajja, vad! Te láthatatlan! jössz, és mintha mord varázsló űzne szellemrajt, szalad a sárga s éjszín s lázpiros csoport: a pestises lombok holt népe Te, kinek szekere téli sutba hord sok szárnyas magvat, hűs sötétbe le, aludni, mint a test, mely sírba dőlt, míg azur húgod, a Tavasz szele megint kürtjébe fú, s riad a föld, s édes bimbónyáj legel a napon s völgyet-hegyet szín s illat lelke tölt; Vad Szellem! szálló, élő mozgalom! ki rontasz és óvsz! halld, óh, halld dalom! II Te, kinek míg az ég reng áramán omló felhő, mint hullt lomb, andalog, hullatja busa ága: Menny s Óceán s zápor zuhan, s villám, bús angyalok, s kibomlik már kék útad tág legén mint vad menád-haj s szikrázik s lobog

30 30 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 1 1. É V F O L Y A M az ég aljától, hol kihúnyt a fény az ég ormáig a közelgető vihar sörénye! Óh, Te, a szegény év gyászdala, ki zengsz, míg rest tető gyanánt az Éj, e roppant sírhalom borúl körül s bús boltját reszkető páráid terhelik, s a hűs falon vak víz s tűz s jég tör át! óh, halld dalom. III Ki felvered nyár-álmából a kék Földközi-tengert, mely lustán pihen kristályos habverés közt fekve rég habkő fokoknál, Baiae öbliben, s álmában agg kastélyok tornya ring a hab sürűbb napfényén égve lenn, s azúr moszat s virág lepi be mind, oly szép, hogy festve sem szebb óh, te Szél, ki jössz, s Atlant vad vízrónája ing s fenékig nyílik s látszik lent a mély tenger-virág s mit az iszap bevon: a vízi vak lomb, mely zöldelni fél, mert hangod csupa sápadt borzalom, melytől remeg s széthull óh, halld dalom! IV Ha lomb lehetnék, s vinnél, bús avart, vagy felhő, szárnyaid közt lengeni, vagy hullám, mely, bár zúgasd és kavard, szabad, majdnem miként Te s adsz neki erőt, erős úr! vagy ha csak kora kamaszidőmnek térne gyermeki víg lelke vissza, óh, ég vándora! Midőn társad valék s hivém: elér a lélek s túlröpül óh, tán soha nem zengne jajszóm, mely most esdve kér: ragadj el hab, felhő, vagy lomb gyanánt,

31 A R O M A N T I K A K Ö L T É S Z E T E A V I L Á G I R O D A L O M B A N 31 mert tövisekre buktam, s hull a vér, s zord órák súlya húz s lánccal fon át, lelked szabad, vad, büszke rokonát! V Legyek hárfád, mint hárfád a vadon, hulló lomb vagyok én is, ne kimélj! Ha vad zenéd felzúdul szabadon, lomb s lélek hadd kisérje őszi, mély dallal, mely édes, bár fáj óh, te zord lélek, légy lelkem, én s te: egy személy! Holt szellemem a Tér ölén sodord, tört lombként, melytől sarjad újra más! S dalom égő zenéjét messzi hordd, mint oltatlan tűzhelyről a parázs röpül, óh, szórd szét, hol csak ember él! Ajkam szavából prófétás varázs kürtöljön az alvóknak! Óh, te Szél! késhet a Tavasz, ha már itt a Tél? (Tóth Árpád fordítása) 10. Olvasd el csöndben, magadban az alábbi idézetet! Keress benne olyan megállapításokat, melyek számodra meglepőek, melyek megértéséhez a költemény szövegének részletes vizsgálata szükséges! Húzd alá ezeket az állításokat! Ő is [Shelley, P. B.], mint annyian, a természetben találta meg e megváltó erőt. Nem egyes jelenségeiben vagy reális megfigyelésében. Hanem arkangyali távlatokban, minden jelenség kapcsán átzengve az egész mindenséget. Mint a nyugati szél, amelyhez legbámulatosabb költeményét írta. Nem is a jelenség érdekli, hanem vonatkozásai a mindenséghez és a lélekhez, mintegy zenéje a nagy hangversenyben. Legjobb példa erre épp az Óda a nyugati szélhez. Ez a vers úgy áll előttem, mint egy csoda: erő és remegés egyszerre, zene és épület, de ha épület, legalábbis bábeli torony, és ha zene, akkor világzengés. Bizonnyal a legszebb versek egyike a világon; hármat-négyet mernék melléje állítani, de inkább egy kicsit mögébe (Babits Mihály: Az európai irodalom története) 11. Versértelmezés A) A költői én így jellemzi az első szakasz végén a nyugati szelet: Ki rontasz és óvsz!. Mutassátok be a nyugati szél ambivalens jellegét a földön! Grafikai szervezőnek használjatok T-táblázatot!