A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése"

Átírás

1 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése PB 1

2 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése 24 28

3 tartalom Tartalom 1. Az NHH szerepe az elektronikus hírközlési piac szabályozásában 1.1. Az NHH megalakulása, fô tevékenységi területei 1.2. A nemzeti és a nemzetközi szabályozási környezet 1.3. Az NHH stratégiája: szabályozási célok és irányelvek 2. Az NHH tevékenysége az elmúlt öt évben 2.1. Az intézményi mûködés változásai 2.2. Piacelemzési eljárások 2.3. Frekvenciagazdálkodás 2.4. Mérôszolgálat 2.5. Azonosító-gazdálkodás 2.6. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacfelügyelete 2.7. Építési hatósági tevékenység 2.8. Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások 2.9. Postai hatósági feladatok 2.1. A hírközlési fogyasztói jogok képviselôje 3. Az elektronikus hírközlési piac jellemzôi 3.1. A teljes piac 3.2. Beszédcélú elektronikus hírközlési piacok 3.3. Az internetpiac 3.4. Mûsorterjesztési piac 4. A piacszabályozás eredményei, hatásai 4.1. A vezetékestelefon-szolgáltatásokhoz kapcsolódó piacok szabályozása 4.2. A szélessávú internetpiac szabályozása 4.3. Mobilpiacok szabályozása 4.4. A bérelt vonali piacok szabályozása 4.5. A magyar hatóság által alkalmazott szabályozási eszközök nemzetközi kitekintésben jegyzetek

4 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése Tisztelt Olvasó! Ezzel a kiadvánnyal megpróbáljuk a lehetetlent: összefoglalni az elektronikus hírközlési törvény életbelépése és a Nemzeti Hírközlési Hatóság megalakulása óta eltelt öt év hírközléspiaci eseményeit. Számba vesszük a hazai hírközlési szektor számára fontos döntéseinket, és igyekszünk elfogulatlan értékelést adni arról, mi történt tevékenységünk alatt a magyar hírközlési piacon, miközben utalunk a nemzetközi szabályozói környezet változásaira is. Öt év hosszú idô, az NHH és elôdeinek története azonban már 1989 óta íródik. Ekkor választották külön a hírközlési szolgáltatói tevékenységeket a hatósági és államigazgatási feladatoktól. Megalakultak az NHH jogelôdei: a Postai és Távközlési Felügyelet, a Frekvenciagazdálkodási Intézet, majd késôbb ezekbôl a Hírközlési Felügyelet. Eközben a szolgáltatói oldalon is jelentôs változások történtek, 199. január 1-jével a Magyar Postából kivált a mûsorszóróés távbeszélô-szolgálat; megalakult a Magyar Távközlési Vállalat, a Magyar Mûsorszóró Vállalat és a Magyar Posta Vállalat. Ezek a cégek még állami vállalatként, de már önállóan mûködtek, lehetôvé téve a piacgazdaságra való átállást. Itt tartottunk tizennyolc évvel ezelôtt. A kilencvenes évek elején mobiltelefonról, internetrôl csak a legtájékozottabbak hallottak, és szerencsés volt, aki telefontulajdonosnak mondhatta magát. Az akkoriban alig egymillió bekapcsolt vezetékestelefonvonal-szám alig több mint tíz év alatt három és félszeresére nôtt. Amikor az elektronikus hírközlési törvény 24-ben létrehozta az NHH-t, örültünk, hogy több mint hétmillió mobil-, és 6 ezer internet-elôfizetés volt az országban. A magyar hírközlési piac 28-ra nagyon sokat lépett elôre. Mára a mobil-elôfizetések száma megközelíti a tizenkét milliót, az internet-hozzáféréseké pedig a kétmilliót, s ezek szinte kivétel nélkül szélessávúak! A lényegesen nagyobb sávszélesség és az infláció ellenére az árak ma jóval alacsonyabbak, mint öt évvel ezelôtt. Az erôs piaci verseny nyomán az elôfizetési díjak nominálértéken is csökkentek, miközben jobbak, változatosabbak a szolgáltatások. Ami a kezdetekkor még utópiának tûnt, mára valóság lett: Magyarország fejlett hírközlési piaccal rendelkezô országgá vált, európai színvonalú szolgáltatásokkal és értékarányos tarifákkal. A hírközlési piac fejlôdésébôl az ország és valamennyi lakosa profitált. Ma Magyarországon szinte mindenki használ valamilyen hírközlési szolgáltatást, a legtöbben többet is, hiszen átlagosan két elôfizetés jut mindegyikünkre. A hírközlés, ezen belül a vezetékes telefon, a mobil, az internet és a televízió része mindennapjainknak. Ezért fontos, hogy a szabályozás az európai normáknak megfelelôen indokolt legyen, és célravezetô eszközökkel szolgálja a közérdeket. A szabályozásnak biztosítania kell a piaci verseny feltételeit: az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot és a pénzügyi stabilitást, hogy a piaci szereplôk befektetései nyomán a fogyasztók értékarányos, korszerû szolgáltatásokhoz jussanak. Ezért dolgozunk. Öt évvel ezelôtt, leendô uniós tagállamként leginkább csupán átvettük és alkalmaztuk az unió szabályozási megoldásait. Ma teljes jogú partnerként ülünk annál az asztalnál, ahol a piacszabályozás új európai alapelveit fogalmazzák. Nemzetközi szerepvállalásunk, különösen a 28. évi ERG/IRG (European Regulators Group ERG, Independent Regulators Group IRG) elnökség és a 29. évi RSPG (Radio Spectrum Policy Group) elnökség révén Magyarország immár fontos szerepet játszik a hírközlésre vonatkozó keretek újrarajzolásában. A jelenleg hatályos keretszabályok ugyan sikeresek, a technológiai fejlôdés azonban szükségessé tette frissítésüket annak érdekében, hogy a következô évtizedben is a hírközlés lehessen Európa egyik húzóágazata. A nemzetközi és a nemzeti szabályozás immár azonos úton jár. Közös a felelôsség és közösek az eredmények is. Az elmúlt évek szabályozói tevékenysége nyomán Magyarországon a televíziózás, a vezetékes telefon, a mobil- és a szélessávú internetszolgáltatások piacán is elértük, hogy a fogyasztók az ország szinte egész területén több versengô szolgáltatás és szolgáltatói ajánlat közül választhassanak és az igényeiknek leginkább megfelelôt vehessék igénybe. Szabályozási politikánk eredményeként a magyar hírközlési piacon az igénybevételnél általában már nem akadály az ár, és az ország legnagyobb részén biztosított a szükséges lefedettség is. A díjak folyamatos és következetes csökkentésével, illetve a nem ár jellegû akadályok felszámolásával a piaci verseny egyre hatékonyabbá válik. A határozatainkban, illetve a jogszabályokban foglaltak betartását minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekszünk kikényszeríteni. Évente nyilvánosan is meghirdetett piacfelügyeleti terveink szerint haladunk az ellenôrzéssel, külön vizsgálva az egyedi és általános szerzôdési feltételeket, az egyes piacokat, illetve szolgáltatáscsoportokat. Konzultálunk a piaci szereplôkkel, civil szervezetekkel és igyekszünk hozzájárulni az önszabályozás kialakításához, de ha szükséges, büntetünk is. Szintén a piaci versenyhelyzet eredménye, hogy Európában az elsôk között indítottuk el a fogyasztók tudatos választásait segítô szolgáltatásunkat, a TANTUSZ portált. A fogyasztók kezdetben a piacon elérhetô mobiltarifákat hasonlíthatták össze saját felhasználási szokásaik alapján. A TANTUSZ azóta a vezetékestelefontarifaösszehasonlítóval, szélessáv és televíziós szolgáltatáskeresôvel,

5 2 3 valamint a roamingalkalmazással is kiegészült. A portálnak az elmúlt években több mint ötmillió látogatója volt. Ebben az évben a fogyasztói tudatosságnövelés az NHH egyik fókuszterülete. Az Európai Unió hírközlési keretszabályozásának felülvizsgálata után ez uniós szinten is kiemelt feladat lesz. 24-ben az uniós csatlakozás számunkra azt is jelentette, hogy a szabályozás fundamentuma az Eht. és az EU keretirányelv alapján végzett piacmeghatározás és a piacelemzés lett. Pontosan definiált eljárási szabályok mellett tizennyolc piacon kezdtük meg a vizsgálatot, feltérképeztük a piaci anomáliákat, azonosítottuk a jelentôs piaci erejû szolgáltatókat, és meghatároztuk, mely kötelezettségek orvosolják a piaci problémákat. Az egész piacra kiterjedô, átfogó piacelemzést már kétszer folytattunk le, és mindkétszer az európai hatóságok közül az elsôk között értünk a feladat végére. 28 végén a harmadik kör elsô határozatánál tartunk. Szimbolikus jelentôségû, hogy ez a határozat a mobilszolgáltatók végzôdtetési díjaira vonatkozik, arra a nagykereskedelmi tételre, melynek alakulásáról az EUban, illetve az európai szabályozó hatóságokat tömörítô ERG-ben is komoly viták zajlanak. Az NHH már 26-ban elkötelezte magát a végzôdtetési díjak szimmetriája és jelentôs csökkentése mellett a három évre elôre kiszámítható helyzetet teremtô határozatával. A mobilvégzôdtetési díjak 24 óta mintegy 4 százalékkal csökkentek, 29. január 1-jére egységesen 16,84 forint/percre mérséklôdnek. Célunk, hogy az eddigi csökkenési ütem a következô években is fennmaradjon. A végzôdtetési díjakról, illetve más fontos piaci kérdésekrôl hozott határozatainkat a piac egésze ugyan kedvezôen fogadta, de természetesen nem mindig nyerték el az érintett szolgáltatók tetszését. Ez a nemtetszés sok esetben bírósági eljárásokig vezetett, de tény, hogy a mai napig egyetlen esetben sem született olyan jogerôs bírósági döntés, amely elmarasztalta volna az NHH Tanácsának ez irányú határozatát. Biztosan sokan emlékeznek a harmadik generációs mobilszolgáltatások 24-es magyarországi bevezetésére vagy más néven az UMTS tenderre. Az NHH által bonyolított pályázat nyomán mindhárom korábbi mobilszolgáltató megszerezte a szükséges frekvenciahasználati jogosultságot, az állam pedig a várakozásokat meghaladó, közel 6 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. Néhány évvel késôbb pedig, a GSM-koncessziók 27-es meghosszabbításakor a Pannon és a T-Mobile/Magyar Telekom is vállalta, hogy az újabb 1-1 milliárd forintos költségvetési befizetésen túl két év alatt további 2-2 milliárd forintos szélessávú fejlesztést is végrehajt. A szélessávú internet elterjedésének segítése az egyik legfontosabb feladat a hatósági, az állami és civil szinteken, itthon és az EU-ban egyaránt. A még meglévô digitális szakadék felszámolása, a digitális írástudás növelése az egyének, az ország és a kontinens versenyképessége érdekében egyaránt óriási jelentôségû. A harmadik generációs mobilszolgáltatások élénkítették a magyar piacot, a három hazai szolgáltató között éles verseny alakult ki a vezeték nélküli internetpiacon, de a mostani pályázatok meghirdetésének is lényeges indoka, hogy mára ez a versenyintenzitás csökkent. A piaci részesedések hónapok óta szinte változatlanok, ahogyan az árak csökkenése is megállt. Reményeink szerint egy lehetséges negyedik szolgáltató és egy új üzleti modell megjelenése ismét lendületet adhat az egyébként jól teljesítô mobilpiacnak. A mobilpiaci verseny erôsítése mellett fontos a szélessávú internet terjedésének elôsegítése is. Ezen a területen jelenleg három technológia a hagyományos DSL, a kábelmodemes hozzáférés és a vezeték nélküli verseng, és ez jó. A DSL-piacon a számtalan szabályozási lépés hatására elmondható, hogy immár valamennyi inkumbens szolgáltató területén van verseny, és a hatékonyan mûködô alternatívok egyre jelentôsebb vetélytársai az egykori monopolszolgáltatóknak. A Magyarországon igen magas penetrációval bíró kábeltelevíziós szolgáltatók is bekapcsolódtak ebbe a versenybe, és mind a hang-, mind az internetszolgáltatás területén komoly kihívói lettek a vezetékes szolgáltatóknak. A versenyt a vezeték nélküli szolgáltatók köztük a három mobil tovább erôsítették, és mindez együttesen az internetellátottság gyors emelkedéséhez és az árak még gyorsabb csökkenéséhez vezetett. Ma már az internetpenetráció további jelentôs növekedését sem a lefedettség, sem az ár nem akadályozza. A kisszámú, még ellátatlan területek lefedettségének növelésére több szabályozói lépést is tettünk, és erre folyamatosan figyelünk. A jelenleg zajló pályáztatás kapcsán arra törekszünk, hogy újra bevezessük a piacra a 45 MHz-es frekvenciatartományt, ami kifejezetten alkalmas a ritkán lakott települések gazdaságos szélessávú lefedésére. A 26 GHz-es frekvenciatartomány felhasználásával pedig szeretnénk lehetôséget teremteni a szolgáltatók saját infrastruktúrájának költséghatékony fejlesztésére is. Mindenképpen szükséges javítani a már piacon lévô és az oda törekvô szolgáltatók közötti együttmûködést. A kiírás kimondottan ösztönzi a jelenlegieket az újak piacra segítésére, ezért lehetôvé teszi, hogy az új szolgáltató átadja valamely inkumbens szolgáltatónak az elnyert frekvenciák egy részét, cserébe a belföldi roaming lehetôségéért. Szándékaink szerint ez a modell új lendületet ad majd a piacnak, és hozzájárul az ország frekvenciakészletének hatékony és gazdaságos hasznosításához. Az elektronikus hírközlés mellett az NHH tevékenysége kiterjed a posta, az informatika és bizonyos mértékig a média területére is. 28-ban sikeresen bonyolítottuk le a földfelszíni digitális mûsorszórás elindításához szükséges pályáztatást. A földfelszíni digitális televíziózás és rádiózás napjainkban indul el, és eredményessége az elkövetkezô években már mérhetô lesz. Az új szolgáltatások

6 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése megjelenésével, a legkorszerûbb tömörítési technológia piacra segítésével nagyon jelentôs lépésen vagyunk túl, és a régióból az elsôk között csatlakoztunk Európa e tekintetben is digitalizált feléhez. Az unió országaiban ez a folyamat a tervek szerint 211 végén fejezôdik majd be, addig itthon is nagyon sok még a tennivaló. Az átállás ma legalább egymillió embert érint, mivel szoba- vagy tetôantennával megközelítôen ennyien néznek analóg földfelszíni adást. Az átállás azonban azok számára is fontos, akiket nem közvetlenül érint, hiszen reményeink szerint a földfelszíni digitális platform versenyképes lesz a többi technológiával, hozzájárul a televíziós szolgáltatások minôségének javításához és az árak csökkenéséhez is. A földfelszíni digitális platform beindulása tulajdonképpen egy versenyképes infrastruktúra megjelenését jelenti, és megítélésünk szerint a hosszú távon fenntartható piaci versenyt a szolgáltatások és az infrastruktúrák versenye alakítja majd. 24 óta folyamatosan keressük a piaci szereplôkkel való együttmûködés lehetôségeit: szakmai konzultációkat folytattunk határozattervezeteinkrôl, megvitattuk a es idôszakra szóló szabályozási stratégiánkat és számos szakmai kérdésben is egyeztettünk velük. Jelenleg a VoIP- és az NGN-konzultációk vannak napirenden, melyek egyaránt segíthetik a hatóság és a piaci szereplôk eredményes felkészülését a hírközléspiaci változásokra. Az internetalapú hangkommunikációt lehetôvé tevô VoIP-ot már igen sokan használják, és küszöbön áll az újgenerációs hálózatok elterjedése is. Rövid idôn belül ezek a technológiák alapvetôen változtatják majd meg mind a hírközlést, mind annak szabályozását. Célunk, hogy ezen a területen is olyan szabályozói környezetet alakítsunk ki, amely vonzó lesz a befektetôk számára, de ugyanakkor garantálja azt is, hogy az új technológia elterjedése után is fennmaradjon a verseny és a fogyasztói érdekérvényesülés. Mindezek a témák az idén általunk vezetett ERG/IRG munkájában és más uniós fórumokon is napirenden vannak. A 28. évi ERG/ IRG elnökség elnyerése az NHH munkájának, a hírközlési piac magyarországi szabályozásának elismerését jelentette. A 28 végén záruló egyéves elnöki idôszak zömmel a konszenzuskeresésrôl, a 27 tagállam szabályozó hatóságait tömörítô szervezet munkájának hatékonyabbá tételérôl szólt, egy olyan idôszakban, amikor állást kellett foglalni az európai szabályozási keretrendszer reformjáról, az európai fogyasztói érdekek érvényesülésérôl vagy a roamingról. A leglátványosabb eredmények a roamingszabályozásban születtek, hiszen a korábbi, szabályozatlan, átláthatatlan, irreális árkülönbségeket is fenntartó rezsimet egy átlátható és a fogyasztóknak kedvezô rendszer váltotta fel. A hangroaming-tarifákat sikerült leszorítani, a korábbi indokolatlanul magas profitszintet letörni, és jó az esély arra, hogy jövô nyárra már az SMS kiskereskedelmi ára is szabályozott, a mainál mintegy 6 százalékkal alacsonyabb legyen. A mobilinternet területén 29 nyarán a nagykereskedelmi árak szabályozása lesz az elsô lépés, és remélhetôleg ezt követôen a kiskereskedelmi árakba már nem kell beavatkozni. A szabályozási keretrendszer vitájában az NHH és az ERG/IRG célja közös: megôrizni és növelni a szabályozók függetlenségét, elérni, hogy az európai szabályozás a mainál gyorsabb és harmonizált legyen, a nemzeti szabályozók a helyi ismeretekre támaszkodva alapvetôen egységes modelleket használjanak a kontinensen. Amennyire lehet, az azonos problémákra azonos válaszokat adjunk, hiszen csak így lehet valóban egységes az európai piac. Az ERG/IRG elnökséget 29-ben az Európai Bizottság frekvenciapolitikai tanácsadó testületének (RSPG) elnökségi megbízatása követi, így a két szakmai szervezet személyemen, illetve az NHH-n keresztül is közelebb kerülhet egymáshoz. Az RSPG-feladatok közül elsôk között lesz az európai frekvenciavagyon mainál hatékonyabb hasznosítására vonatkozó javaslatok megfogalmazása, de fontos tennivaló a digitális szakadékok felszámolása, a digital divide kezelése is. Európa célja, hogy mindenki, aki szeretne, rendelkezhessen szélessávú hozzáféréssel. Ezért is szükség van Európa vezeték nélküli szélessávú stratégiájára, hiszen látható, hogy a szakadékok felszámolásában kiemelkedôen fontos szerep jut ennek a technológiának. A hazai kihívások hasonlók a nemzetközihez. Elôttünk áll a postai liberalizáció, a digitális átállás folyamatának menedzselése, az új médiatörvény, az európai szabályozás módosulásainak átvezetése a hazai gyakorlatba és természetesen a hírközléspiaci verseny további élénkítése. Az elmúlt években egyre szorosabbra fûztük együttmûködésünket a Gazdasági Versenyhivatallal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal és az Országos Rádió és Televízió Testülettel. Bekapcsolódtunk a médiainfrastruktúra szabályozásába, és eltökélt szándékunk, hogy a fogyasztók számára továbbra is megbízható információs pont legyünk, segítsük a fogyasztói tudatosságot és az eligazodást a hírközlési piacon. Kiadványunk a továbbiakban részletesen bemutatja az általam eddig felvázolt folyamatokat, az Olvasó részleteiben is megismerheti, mit, miért tettünk, és piacszabályozó lépéseink hatására hogyan változott, fejlôdött az elmúlt öt évben a magyar hírközlési piac. Pataki Dániel elnök Nemzeti Hírközlési Hatóság

7 4 5 Az NHH szerepe az elektronikus hírközlési piac szabályozásában 1

8 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése Az NHH megalakulása, fô tevékenységi területei Az Európai Unió 22-ben új hírközlési szabályozási keretrendszert (New Regulatory Framework NRF) alakított ki, amely 23 júliusában lépett hatályba a tagállamokban. Magyarországon a szabályozási harmonizáció követelményeinek való megfelelést az elektronikus hírközlésrôl szóló 23. évi C. törvény (Eht.) és végrehajtási rendeleteinek megalkotása és életbe léptetése jelentette. Az Eht. meghatározza az elektronikus hírközléssel kapcsolatos állami feladatokat ellátó sokszereplôs intézményrendszert, melynek résztvevôi a Kormány, a hírközlésért felelôs miniszter, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. A Nemzeti Hírközlési Hatóság jogelôdjét, a Hírközlési Felügyeletet (HíF) 1993-ban hozták létre a Postai és Távközlési Felügyelet (PTF) és a Frekvenciagazdálkodási Intézet (FGI) összeolvasztásával. A PTF és az FGI 1989-ben jött létre a Magyar Posta vállalattá alakításakor, amikor a hatósági és államigazgatási funkciókat szétválasztották a szolgáltatói tevékenységektôl. A Hírközlési Felügyelet a jogszabályok által elôírt módon engedélyezési és ellenôrzési tevékenységet végzett, a piacszabályozás azonban nem tartozott a feladatai közé. A HíF az engedélyezési tevékenységnél az elôírásoknak történô tételes megfelelést, az egyedi fogyasztói panaszok alapján lefolytatott úgynevezett piacfelügyeleti tevékenységnél pedig az elôfizetôi szerzôdésekkel való összhangot vizsgálta. Az Eht. által létrehozott új szervezeti modellben az NHH 24. január 1-je óta testületi vezetés alatt álló egységes államigazgatási szervként mûködik. A piac mûködését lényegesen befolyásoló szabályozási feladatokat és a szervezet irányítását a Tanács, míg a klasszikus hatósági feladatokat a Hivatal végzi. A Tanács héttagú, vezetését a Tanács elnöke látja el. Az elnök munkáját a közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek segítik, így az Elnöki Kabinet, a Stratégiai és Nemzetközi Igazgatóság, a Kommunikációs Igazgatóság, a Biztonsági Igazgatóság, valamint a Belsô Ellenôrzési Osztály. A közösségi szabályozási keretrendszer implementálása révén az Eht. olyan eszközrendszert biztosít az NHH számára, melynek alkalmazásával a hatóság beavatkozhat a piaci viszonyokba. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti szabályozó hatóság jelentôsen kibôvült hatásköre révén, önálló döntési jogkörrel csak korlátozottan rendelkezô jogalkalmazóból a piac mûködését alapvetôen meghatározó területeken határozatai révén szabályalkotóvá vált. Tekintettel e döntések kiemelt jelentôségére, az ehhez kapcsolódó jogosítványok egy elkülönült szervezeti egységhez, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához kerültek. A Tanács a konkrét piacszabályozási döntéseken kívül felel a szervezet stratégiai irányításáért is. A Nemzeti Hírközlési Hatóság fôigazgató által vezetett Hivatala széleskörû tevékenységet végez, amely az alábbi területekre terjed ki: A közgazdasági terület legfontosabb feladata a piacelemzési folyamat támogatása, a Tanács piacelemzési döntéseinek, határozatainak szakmai elôkészítése. Emellett olyan módszertani és kutatási tevékenységet is végez, amely magába foglalja a piaci monitoringrendszer mûködtetését, jelentések készítését, a nemzetközi adatszolgáltatás megszervezését, mûködtetését és fejlesztését; az elektronikus hírközlési piac fontosabb területeivel kapcsolatos piackutatások szervezését, eredményeinek elemzését és új módszertani eljárások kidolgozását. A Hivatal mûszaki területének szintén fontos alapfeladata a piacelemzési folyamat támogatása, valamint a határozatokban szereplô referenciaajánlatok mûszaki tartalmának véleményezése, illetve értékelése. A mûszaki terület emellett számos más tevékenységet is folytat. Ide tartoznak az azonosítókkal kapcsolatos szabályozási és hatósági feladatok, a spektrumpolitikai- és gazdálkodási döntések elôkészítése, a nemzeti és nemzetközi frekvenciatervek kidolgozása, a nemzetközi frekvenciakoordináció lefolytatása, valamint a mérôszolgálati tevékenység. A jogi terület közremûködik a NHH hatáskörével összefüggô jogszabályok elôkészítésében, támogatja a Tanácsot a határozatok meghozatala és a szolgáltatók közti jogvitás ügyekben hozott döntései során, valamint képviseli a hatóságot a bírósági peres ügyekben. A Hivatal közigazgatási és felügyeleti tevékenysége több szakmai területet foglal magába. Az elektronikus aláírással kapcsolatos hatósági tevékenység többek között kiterjed a szolgáltatások nyilvántartásba vételére és a nyilvántartások kezelésére, az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások felügyeletére, az elektronikus aláírási termékek megfelelôségét tanúsító kijelölt szervezetek ellenôrzésére. A postaszabályozáshoz kapcsolódó hatósági tevékenység keretében a hatóság végzi az igénybevevôi bejelentések, panaszok vizsgálatát, valamint elkészíti a szükséges szakértôi véleményeket, kidolgozza a piacfelügyeleti tervet és az abban foglalt vizsgálatok módszertanát, lebonyolítja a vizsgálatot, felügyeli a piac mûködését, illetve állásfoglalásokat alakít ki a piaccal kapcsolatban felmerült szakmai kérdésekrôl. A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac mûködését; a jogszabályokban, a hatóság határozataiban, valamint az elôfizetôi szerzôdésekben foglaltak megtartását, és ezekrôl elemzést készít. A hatósági tevékenység kiterjed többek között a kijelölt azonosítók felhasználásának ellenôrzésére, az elôfizetôi szerzôdéshez, illetve az általános szerzôdési feltételekhez kapcsolódó vizsgálatokra és az elektronikus hírközlô végberendezések, rádióberendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltô berendezések forgalomba hozatalának ellenôrzésére is. Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a jogsértés megszüntetésére vonatkozó felhívásának az érintettek nem tettek eleget, hivatalból piacfelügyeleti eljárást indít, és jogszabályban meghatározott szankciót alkalmaz.

9 6 7 A közigazgatási és felügyeleti tevékenység ezeken túlmenôen kiterjed a szolgáltatás-bejelentés és -regisztráció elvégzésére, a hatósági bejelentések és panaszügyek kezelésére, valamint az elektronikus hírközlési építmények építési engedélyezési és felügyeleti eljárásainak ellátására. A fogyasztók érdekvédelme a hírközlési fogyasztói jogok képviselôjének (HFJK) alapfeladata. A HFJK a fogyasztók nagy csoportját érintô kérdésekben intézkedési javaslatot dolgoz ki, az egyedi panaszügyekben megalapozottság esetén eljárást indítványoz. A fogyasztói döntések támogatása és az elégedettség növelése érdekében fontos feladata a felhasználók tájékozottságának elôsegítése. A hatóság nemzetközi kapcsolatait elsôsorban az EU-tagságból eredô kötelezettségek ellátása, a szomszédos, illetve hasonló adottságú országokkal való szoros együttmûködés és a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában való aktív részvétel jellemzi. A hatóság legfôbb nemzetközi stratégiai törekvése a magyar érdekek érvényre juttatása az EU-ban és a nemzetközi szakmai szervezetekben, az NHH szakmai kompetenciájának nemzetközi elismertetése, valamint nemzetközi szerepvállalásának növelése. A nemzeti szabályozó hatóságok önállósága és együttmûködésük elmélyítése érdekében 1997-ben létrejött a Független Szabályozók Csoportja (Independent Regulators Group IRG), valamint 22- ben az új szabályozási keretrendszer alapján létrehozott, az Európai Bizottság részvételével mûködtetett Európai Szabályozók Csoportja (European Regulators Group ERG). A két szervezetnek egyre nagyobb és közös szerepe van az európai szabályozás megújításában és harmonizálásában. Az NHH elnöke képviseli a hatóságot az ERG/ IRG plenáris ülésein, a hatóság további szakemberei pedig aktív közremûködôi a plenáris ülést elôkészítô Contact Network üléseknek, valamint e két szervezet munkacsoportjainak. Az NHH részt vesz az IRG-titkárság munkájában is. Az ERG/IRG, elismerve a magyar szabályozó hatóság tevékenységének magas szakmai színvonalát, valamint az NHH elnökének a szabályozás harmonizációjához való személyes hozzájárulását, 28-ra az NHH elnökét választotta a két szervezet elnökévé. A hatóság aktívan részt vesz az Európai Unió Bizottsága által mûködtetett tanácsadó-testületek munkájában, fôként az általános hatáskörû Hírközlési Bizottságban (Communications Committee) és annak egy-egy meghatározott célra létrehozott albizottságaiban is. Ki kell emelni ezen túlmenôen a távközlési eszközök megfelelôség-biztosítási kérdéseivel foglalkozó TCAM Bizottságban (Telecommunications Conformity Assessment and Market Surveillance Committee), illetve a rádiófrekvenciás ügyekkel uniós szinten foglalkozó Rádió Spektrum Bizottságban (Radio Spectrum Committee RSC) és Rádió Spektrum-politikai Csoportban (Radio Spectrum Policy Group RSPG) végzett munkát is. Az RSPG-ben 28-ban az NHH elnöke tölti be az alelnöki, 29-ben pedig az elnöki posztot. A hatóság szakértôi részt vesznek továbbá a digitális földfelszíni mûsorszórás (DVB-T) bevezetésével foglalkozó DICE (Digital Innovation through Cooperation in Europe), az elektromágneses kompatibilitással foglalkozó WG EMC (Working Group on Electromagnetic Compatibility) és az EGEA (Expert Group on Emergency Access) szakértôi csoportok munkájában is. A fentieken kívül az NHH munkatársai számos nemzetközi hírközlési és postai testület munkáját segítik, többek között az ITU (International Telecommunication Union) és az UPU (Universal Postal Union) szervezeteiben, valamint az ágazatirányító minisztériummal együtt az összeurópai szabályozási témákkal foglalkozó CEPT-ben (Conférence Européenne des Administrations des Postes et des Télécommunications) és annak különbözô tagszervezeteiben (Electronic Communications Committee CEPT/ECC; Comité Européenne de Réglementation Postale CEPT/CERP) tevékenykednek aktívan. Az NHH szakértôi mintegy húsz CEPT-hez tartozó munkacsoportban vesznek részt. 1.2 A nemzeti és a nemzetközi szabályozási környezet A jelenlegi szabályozás jogforrásai az uniós irányelvek. A szabályozási keretirányelv a szabályozás alapjait, módszertani alapelveit és a szabályozást végzô intézmények mûködési kereteit határozza meg. 1 Az engedélyezési irányelv rögzíti a piacralépés szabályait, amely, egyes különlegesen indokolt esetektôl eltekintve gyakorlatilag teljesen szabad, csupán utólagos bejelentési kötelezettséget ír elô. 2 A hozzáférési irányelv, amely a hálózatokhoz való hozzáférésrôl és azok összekapcsolásáról szól, meghatározza azokat a legfontosabb beavatkozási eszközöket, amelyekkel a szabályozó megelôzheti a piaci problémák kialakulását, a verseny torzulását. 3 Az egyetemes szolgáltatási irányelv foglalkozik az elektronikus hírközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokkal, és fôként az alapvetô szolgáltatásokhoz megfizethetô áron való hozzáféréssel. 4 Az elôfizetôi hurok megosztásáról kiadott rendelet 5 meghatározza, hogy az inkumbens szolgáltató a szûk keresztmetszetet jelentô saját elôfizetôi szakaszaihoz milyen feltételek mellett köteles hozzáférést biztosítani más piacralépô számára. Az adatvédelmi irányelv 6 a felhasználók személyes adatainak védelmérôl és a hírközlési adatok kezelésérôl intézkedik. Az uniós szabályozás változásait követve a korábbi törvényhez képest az Eht. igen jelentôs változást hozott a releváns piacok meghatározásának szabályai, a jelentôs piaci erôvel rendelkezô (JPE) szolgáltatók azonosításának feltételei, továbbá a JPE szolgáltatók kötelezettségei tekintetében. Az ex-ante szabályozás legfontosabb döntései az új keretrendszerben az úgynevezett piacelemzési eljárás keretében születnek. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb követelményeket a Bizottság ajánlás 7, illetve iránymutatás 8 keretében adta meg, melyek a magyar jogrendbe is beépültek. Az eljárás három lépésben történik: az elsô lépésben a szabályozó hatóság meghatározza azokat az érintett piacokat, ahol ex-ante

10 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése szabályozói beavatkozásra lehet szükség, második lépésben versenyelemzést végez ezeken a piacokon, hogy azonosítsa a jelentôs piaci erôvel bíró vállalkozásokat. A harmadik lépésben e vállalkozások számára egy vagy több olyan kötelezettséget ír elô, amellyel az észlelt versenyproblémákat orvosolni lehet. Az érintett piacok meghatározásához a Bizottság három kritériumot határozott meg, amelyek teljesülése esetén a piac szabályozására lehet szükség: magas és tartós strukturális, jogi és szabályozási piacralépési akadályok megléte, a piac szerkezete nem fejlôdik a hatékony verseny irányába, az ex-post versenyjogi eszközök alkalmazása önmagában nem elegendô a piaci problémák kezelésére. A Bizottság a versenyjogi alapelvek alkalmazásával tizennyolc elkülönült (hét kis- és tizenegy nagykereskedelmi) piacot azonosított, amelyek megfelelhetnek ezeknek a kritériumoknak. Ezeken az úgynevezett releváns piacokon az ex-ante eszközök alkalmazásának szükségessége a Bizottság szerint vélelmezhetô. 26-ban elindult a szabályozási keretrendszer felülvizsgálata. Ennek eredményeként 27 decemberében a Bizottság módosította az ajánlást, ezáltal a releváns piacok száma hétre (egy kis- és hat nagykereskedelmi piacra) csökkent. A szabályozási eljárás második lépéseként elvégzendô piacelemzésnek az a jelentôsége, hogy a szabályozó csak akkor avatkozhat be a különbözô piacok mûködésébe, ha bizonyítani tudja, hogy az adott piacon nincs hatékony verseny (és a vizsgált idôszakban annak kialakulása nem is várható), azaz egy vagy több jelentôs piaci erôvel bíró szereplô van jelen. Ellenben ha azt állapítja meg, hogy a piac hatékonyan mûködô versenypiac, akkor ezen a piacon kötelezettségek elôírására nincs lehetôség, sôt az addig alkalmazott ágazatspecifikus kötelezettségeket is vissza kell vonni. Jelentôs piaci erôvel akkor rendelkezik egy szolgáltató, ha vagy önállóan vagy másokkal együtt erôfölénnyel egyenértékû pozíciót élvez, azaz olyan gazdasági erôpozíciót, amely hatalmat ad számára, hogy a versenytársaktól, a vevôktôl és végsô soron a fogyasztóktól számottevô mértékben függetlenül viselkedjen. Az ágazati szabályozás tehát a jelentôs piaci erô fogalmát az EU-versenyjog gazdasági erôfölény (dominancia) értelmezésének megfelelôen definiálja. Az elsô két fázis után, ha a hatóság úgy találja, hogy valamely kiválasztott piacon egy vagy több JPE azonosítható, a tényleges, illetve potenciális versenyproblémákat, a piaci torzulásokat az Eht.- ban meghatározott kötelezettségek kirovásával, az azonosított piaci problémával arányosan kell orvosolnia. Az Eht.-ban megjelenô új szabályozási szemlélet szerint a piaci problémákat lehetôleg a nagykereskedelmi piacokon elôírt kötelezettségek révén kell kezelni. Kiskereskedelmi piacokon elôírható kötelezettségek csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a nagykereskedelmi piacon elôírt kötelezettség nem kezelné hatékonyan a kiskereskedelmi piacon jelentkezô problémát. Az Eht. a nagykereskedelmi piacokon az átláthatósággal, az egyenlô elbánás elvével, a számviteli szétválasztással, hozzáféréssel és összekapcsolással, a közös eszközhasználattal, illetve az árszabályozással és a költségszámítással kapcsolatos kötelezettségeket tartalmazza. A kiskereskedelmi piacokon a törvény a túlzó árak, a kiszorító vagy felfaló árazás, a fogyasztók indokolatlan megkülönböztetése, valamint az indokolatlan árukapcsolás kiküszöbölése érdekében megengedi az árszabályozás jellegû kötelezettségek alkalmazását. Végsô esetben a hatóság a legmagasabb fogyasztói ár megállapítását is kezdeményezheti. Amennyiben a Tanács valamely döntése valamely szolgáltató JPE-ként való azonosítása vagy a rá kiróni tervezett kötelezettség, illetve ezek módosítása hatással van a tagállamok közötti kereskedelemre, a határozattervezetet a Bizottsággal és a tagállamokkal is egyeztetni kell. A piacelemzést a releváns piacokon a Tanács rendszeresen, de legalább az elôzô piacelemzési és a kötelezettség elôírásával kapcsolatos eljárás befejezését követô két éven belül ismételten elvégzi. Az Eht. szerint a hírközlésszabályozás eszközrendszerében meghatározó szerepet játszik a versenyjog és -szabályozás eszközeinek alkalmazása, ezért a törvény a versenyt érintô kérdésekben elôírja a nemzeti szabályozó hatóság számára a versenyhatósággal való együttmûködést a piacelemzés egyes lépéseinél. Ez a szabályozási célú piacelemzések során az Eht. egységes jogalkalmazás és jogbiztonság megteremtésére irányuló szándékát fejezi ki. Az Eht.-ban elôírt társintézményi együttmûködés részleteit a 24. március 25-én aláírt Együttmûködési Megállapodás rögzíti. 1.3 Az NHH stratégiája: szabályozási célok és irányelvek A Nemzeti Hírközlési Hatóság 25 nyarán kezdte meg a es évekre vonatkozó Szabályozási Stratégia megalkotását. A stratégia kijelöli azokat a fô irányokat és konkrét lépéseket, amelyek révén az NHH hatékonyan tudja segíteni a magyar gazdaságban is egyre fontosabb szerepet betöltô elektronikus hírközlési piacok fejlôdését, hozzájárulva ezzel az információs társadalom megteremtéséhez és az ország versenyképességének javításához. 9 A stratégiaalkotási folyamat az iparági szereplôk aktív közremûködésével valósult meg, észrevételeik jelentôs segítséget nyújtottak a stratégia kialakításához. A stratégia az aktuális piaci helyzet figyelembevételével a felismerhetô trendekre és az ezek alapján kialakuló lehetséges forgatókönyvekre fogalmaz meg válaszokat szabályozási irányelvek és konkrét beavatkozások formájában. Ezek segítségével a különbözô forgatókönyvek megvalósulása esetében a hatóság mindig az ideális, hatékony verseny irányába kívánja terelni az ágazatot.

11 ábra Az NHH szabályozási céljai A hatóság a szabályozási stratégia alapját adó célrendszert a már létezô küldetésével 1 és jövôképével összhangban alakította ki. A célrendszernek keretet az EU releváns jogszabályai és irányelvei, a nemzetközi kötelezettségvállalások és a magyarországi jogi környezet kiemelten az Eht. és az egyéb vonatkozó törvények és rendeletek adnak. A legfôbb közvetlen cél a hatékony verseny megteremtése, ami a piaci szereplôk közötti magas intenzitású versenyt jelenti mind a (hozzáférési) infrastruktúrák, mind a kiskereskedelmi szolgáltatások szintjén. Hatékony verseny esetén nincs a piac dinamikáját önmagában vagy másokkal együttmûködve jelentôs mértékben befolyásolni képes szereplô. A célrendszer további eleme a fogyasztói érdekek teljesülése, melyek a termékek/szolgáltatások elérhetô árában, magas értéktartalmában és a széles kínálati választékban testesülnek meg. A célrendszer harmadik eleme az össziparági érdek, melyet három tényezô jellemez: az innováció, a beruházások és a pénzügyi stabilitás mértéke. A szabályozó végsô célja a fogyasztói érdekek megvalósulása, de legfôbb, közvetlen céljává mégis a hatékony verseny megteremtése válik. Az egyes célok megvalósulása közötti esetleges ellentmondások esetén a többi cél megvalósulásával szemben a verseny kap elsôdleges prioritást, de a hatóság a nettó hasznosság elvének megfelelôen mérlegeli és összehasonlítja az egyik cél megvalósulásakor keletkezô elônyöket az esetlegesen egy másik cél megvalósulásakor bekövetkezô hátrányok mértékével. Ezen túlmenôen a szektorszintû érdekeknél a pénzügyi stabilitás mutatóira vonatkozóan figyelembe vesz olyan minimumszinteket is, amelyek lehetôvé teszik a verseny fenntarthatóságát. Szabályozási irányelvek A szabályozási eszközök alkalmazásának irányelvei a szabályozási célok, valamint a különbözô piacfejlôdési trendek és forgatókönyvek alapján kerültek megfogalmazásra. A célok mellett az irányelvek biztosítják a stratégia idôtállóságát, mivel nem a konkrét piacfejlôdési irányokhoz kapcsolódnak, így a hatóság döntéseit piacfejlôdési specifikumoktól függetlenül képesek támogatni. A vezérirányelvek a három szabályozási cél (hatékony verseny, fogyasztói érdekek, szektorérdekek) mentén jelölik ki a hatóság által követni kívánt legfontosabb beavatkozási elveket. Az elektronikus hírközlési piacokon léteznek olyan, a szolgáltatások elôállításához nélkülözhetetlenül szükséges inputok, amelyek csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Ezek a szûk keresztmetszetek torzítják és akadályozzák a verseny kialakulását, így meglétük szükségessé teszi az ex-ante piaci szabályozást. A hatóság feladata kettôs: egyfelôl hosszú távon a szûk keresztmetszetek megszüntetése a cél, másfelôl amíg ezek léteznek meg kell akadályoznia, hogy a szûk keresztmetszet birtokosai az abból adódó piaci erôfölényükkel visszaéljenek. Rövidtávon a legfôbb szûk keresztmetszet a hozzáférési infrastruktúra szintjén adódik, elsôsorban a rendkívül magas belépési korlátok miatt. Hosszú távon a szabályozói tevékenység célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható, hatékony és önjáró hírközlési verseny kialakulásához. Az önjáró verseny létrejötte feltételezi, hogy a verseny szûk keresztmetszetei megszûnnek vagy fokozatosan elveszítik jelentôségüket. Amennyiben ez bekövetkezik, fokozatosan viszszaszorulhat a szektorspecifikus szabályozói eszközök használata, elôtérbe kerülhet a piaci önszabályozás támogatása és az ex-post eszközök alkalmazása. Néhány esetben azonban hosszú távon is szükséges lesz bizonyos ex-ante szabályozás fenntartása, mint

12 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése például az elektronikus hírközlési rendszerek hazai és uniós szintû interoperabilitásának megteremtése esetében. Amennyiben a hatékony, illetve infrastrukturális verseny még nem jött létre, de reális esély van ennek kialakítására, a hatóság legfôbb feladata a platformok versenyének biztosítása. Itt a szabályozói megközelítés lényege a versenyzô platformok (infrastruktúrák) mentén történô hatékony beruházások lehetôvé tétele és a platformok közötti verseny feltételeinek legmagasabb szintû biztosítása. Ha a hatékony verseny kialakulása a természetes infrastrukturális verseny támogatásán keresztül nem tûnik lehetségesnek, de egy szolgáltatási versenyen keresztül ennek reális esélye mutatkozik, a szabályozói megközelítésnek a fokozatos beruházások támogatására kell összpontosítania. Ennek egyik formája a hatékony befektetési lépcsô kialakítása. Ha az infrastruktúra-alapú verseny megvalósulásának esélye minimális, a szabályozónak a hosszú távú szolgáltatási verseny feltételeit kell megteremtenie, hiszen ez a verseny reálisan elérhetô legmagasabb szintjét teszi lehetôvé, és ezáltal a fogyasztói célok megvalósulását segíti elô. A szolgáltatási verseny kialakításának alapja az egyenlô hozzáférés biztosítása az értéklánc elemekhez és a szûk keresztmetszeteket jelentô infrastruktúrához. A verseny fejlôdésének mindenképpen hozzá kell járulnia a fogyasztói érdekek megvalósulásához. Azonban, amennyiben a piaci struktúra nem teszi lehetôvé a verseny bármilyen formájának kialakulását, és a szolgáltatási versenyt támogató nagykereskedelmi beavatkozások sem képesek a fogyasztói célok megvalósulását támogatni, a fogyasztói érdekek közvetlen megvalósítása érdekében a hatóság végsô eszközként fenntartja a kiskereskedelmi árszabályozást, a minimális minôségi szintek elôírását, illetve érvényesíti az Eht. 19. szerinti, egyes fogyasztók indokolatlan megkülönböztetésére és az indokolatlan árukapcsolás alkalmazására vonatkozó szabályozást. A hatékony verseny elôfeltétele, hogy a fogyasztók képesek legyenek a különbözô ajánlatok közül választani és a preferált szolgáltatóra váltani. Ehhez szükséges a transzparencia, az, hogy a fogyasztók megfelelô, áttekinthetô és érthetô információkkal rendelkezzenek az elérhetô szolgáltatásokról, és ezek birtokában képesek legyenek az egyes ajánlatok összehasonlítására. A váltás további elôfeltétele az elfogadhatóan rövid váltási idô, valamint a váltás költségének minimalizálása. E fogyasztói jogok egy részét maga a verseny is képes érvényesíteni, mivel az ügyfelekkel magasabb szintû kapcsolattartást, kényelmesebb és ügyfélbarát kondíciókat kényszerít ki. Amennyiben a piaci mechanizmusok ezt önmagukban nem biztosítják, a szabályozás feladata a hatékony fogyasztói választás és szolgáltató-/szolgáltatásváltás elôfeltételeinek megteremtése. A harmadik alapvetô szabályozási cél, a szektorérdekek figyelembevétele során különösen fontos a beruházások szintje és a pénzügyi stabilitás. Ennek érdekében a hatóság úgy avatkozik be, hogy az egyes szereplôk szintjén nem okoz rövid távon drasztikus változást, tehát a szereplôk képesek legyenek a szabályozói változásokra reagálni, és gazdaságos üzletmenetet folytatni. A hatóság mindemellett össziparági szinten figyelemmel kíséri a pénzügyi stabilitást, és elkerüli, hogy intézkedései által az veszélybe kerüljön. A vezérirányelvek mellett a stratégia úgynevezett specifikussági elveket is lefektet, amelyek a szabályozói beavatkozások lehetséges differenciáltságának mértéket írják le. Ezek szerint a hatóság: Technológiai preferenciák nélkül szabályoz, azaz technológiasemleges, de az elektronikus hírközlési szolgáltatások alkalmazott technológiai sajátosságait figyelembe vevô szabályozást valósít meg. A piacokon, illetve a szolgáltatásokon felül álló, azokra általánosságban érvényes verseny-, fogyasztói és szektorcélokat és irányelveket fogalmaz meg, azonban a konkrét beavatkozások szintjén szolgáltatásspecifikus szabályozást határozhat meg. Az elkülönült, de hasonló piacon mûködô JPE-szolgáltatókra vonatkozóan a releváns piaci pozíciótól függô differenciált szabályozási beavatkozásokat követhet. Földrajzi szinten a helyi adottságokat figyelembe vevô differenciált szabályozási beavatkozásokat alkalmazhat. Csak az új szolgáltatások megjelenését tekinti feltörekvô piacoknak, melyeket nem kíván a korai szakaszban szabályozni. A piaci és technológiai folyamatok alapján, az EU-irányelveket figyelembe véve folyamatosan felülvizsgálja a szabályozás specifikusságának szükséges mértékét. A hatóság konkrét szabályozási és piacfelügyeleti tevékenységét a megvalósítási elvek irányítják. Ezek alapján a hatóság: A szabályozásban a transzparencia, a hosszú távú kiszámíthatóság és a konzisztencia elvét követi. Elôre meghatározott és kommunikált célokat, elveket és módszertanokat követô szabályozást alkalmaz. A beavatkozási döntések elôtt megvizsgálja az alternatív eszközök hatásait, és az arányosság, valamint a nettó hasznosság elvének betartásával biztosítja a szabályozás hatékonyságát. A beavatkozásoknál tekintettel van a fenntartható verseny kialakulásának ütemére, és figyelembe veszi a szabályozási beavatkozások megvalósításának idô- és költségigényét. Együtt kíván mûködni az elektronikus hírközlésben érintett szereplôkkel. Így tehát a hatóság a JPE, illetve egyéb piaci szereplôk magatartása és hatékony verseny iránti elkötelezettsége alapján alakítja ki a szabályozás szükséges részletezettségét. Annak tudatában, hogy a hatásos szabályozás alapja a betartatás és szükséges esetekben az erélyes retorziók alkalmazása, a hatóság mindig kiszámítható, de egyben határozott módon kíván fellépni.

13 1 11 A es idôszak kiemelt szabályozási területei Az NHH stratégiája a es idôszakra vonatkozóan két kiemelt szabályozási területet azonosított: a spektrumhasználat liberalizációját és az újgenerációs hálózatok (NGN) kialakulásával összefüggô kihívásokat. A spektrumhasználat liberalizációjának célja a rendelkezésre álló korlátos erôforrást jelentô frekvenciasávok optimálisabb felhasználása, és ezáltal az infrastrukturális verseny, valamint a piaci fejlôdés támogatása. E cél elérését a hatóság a spektrumkereskedelem engedélyezésével, azaz a másodlagos kereskedelem kialakulásának támogatásával, az engedélyezés könnyítésével, illetve további engedélymentes sávok megnyitásával, valamint az adott frekvenciasávokon a választott technológia/szolgáltatás alkalmazásának szabaddá tételével kívánja megvalósítani. A másodlagos spektrumkereskedelemmel kapcsolatos szabályozói feladatok közé tartozik a tulajdonjogok definiálása, az interferencia-menedzsment iránti növekvô szükségletek biztosítása, valamint a piaci információk koordinálása. Újgenerációs hálózatok alatt olyan új, ma még alakuló hálózati rendszert értünk, amely csomagkapcsolt átvitelen alapul, egyidejûleg több szélessávú, garantált minôséget adó szolgáltatás támogatását biztosítja, lehetôvé teszi a szolgáltatási és átviteli funkciók függetlenedését, korlátok nélküli hozzáférést nyújt a különbözô szolgáltatókhoz, valamint támogat egy olyan általános mobilitási funkciót, ami a felhasználók által igényelt minden szolgáltatásra kiterjed. Az NGN potenciálisan lehetôvé teheti a szolgáltatás- és alkalmazásszintû verseny növekedését, melynek azonban feltétele, hogy az NGN-hálózattulajdonos nyitott standardokat használjon. Ennek támogatásában a hatóság továbbra is szerepet kíván vállalni. A hatóság kritikus feladatának tekinti a szolgáltatási verseny eszközeinek adaptálását az NGN infrastruktúrájára. Erre azért lesz szükség, mert az NGN hálózati topológiáján megváltozik a vezetékes hálózatban az utolsó aktív eszköz elhelyezkedése, és ez megváltoztatja a helymegosztás lehetôségét, így a hurokátengedési és összekapcsolási kötelezettségek megvalósítási módját is. Számos további változás elôrevetíti annak veszélyét, hogy az NGN bevezetésével ismételten elindulhat az inkumbens késleltetési taktika, mely évekkel hátráltathatja a szolgáltatási verseny gyakorlati megvalósulását. Ezért a hatóság idejében fel kíván készülni az alkalmazandó szabályozói eszközök NGN-hez történô technikai, jogi és pénzügyi hozzáigazítására. Ugyanakkor azáltal, hogy idejében és elôre lefekteti az NGNszabályozás kereteit, a hatóság biztosítani kívánja az NGN-hez szükséges beruházás szabályozási kockázatának minimalizálását, valamint általában a piaci szereplôk számára szükséges kiszámíthatóságot.

14 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése Az NHH tevékenysége az elmúlt öt évben

15 Az intézményi mûködés változásai Az Eht.-ban foglaltaknak megfelelô intézmény kialakítása 24-ben megtörtént, és elindult az új keretek szerinti, stratégiai alapokon nyugvó szabályozói munka. 25-ben, az elsô, nemzetközi szinten is sikeres piacelemzési eljárás lefolytatását, illetve az elsô éves mûködés tapasztalatainak leszûrését követôen az NHH a hatékonyabb mûködés érdekében a szervezet racionalizálását tûzte ki célul. A hatóság mûködését segítô jogi szakértôi tevékenység megerôsítése érdekében a Hivatal új szervezeti egységeként létrejött az Általános Jogi Igazgatóság. Az intézményi mûködésfejlesztés alapját a szabályozási és a szakterületi stratégiák alkották. Tekintettel arra, hogy a hatóság eljárásai komplexitásuk miatt sok esetben több szakmai ág (mûszaki, közgazdasági, jogi és államigazgatási terület) közremûködését igénylik, a mûködés második évének végén a szakmai ágak tapasztalatainak, információinak, a szakértôk tudásának ágazatokban való összevonása, így szakmai tudásközpontok létrehozása jelentett fontos elmozdulást az átláthatóbb és mind hatékonyabb mûködés felé. Ennek érdekében létrejött a Közgazdasági, a Mûszaki, a Jogi, valamint a Közigazgatási és Felügyeleti Ágazat. Az év második felében fogyasztói tájékoztató akciók indultak, illetve elindult a tarifa-összehasonlító és szolgáltatáskeresô TAN- TUSZ portál. 26. július 1-jén hatályba lépett a központi államigazgatási szervekrôl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 26. LVII. törvény, amely kormányhivatallá minôsítette a Nemzeti Hírközlési Hatóságot, mint kiemelt feladatot végzô, a hírközléspolitika végrehajtásáért felelôs szervezetet. A hatóság új, kormányhivatali státusza indokolttá tette a szervezet további fejlesztését az új kihívásokhoz való rugalmas alkalmazkodás érdekében. A 26-os év kiemelkedô jelentôségû eseménye volt, hogy a területi igazgatóságok (Budapest, Sopron, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc) a korábbi feladatmegosztás-elvû mûködés alapján elindulva kompetencia-központokká fejlôdtek. Figyelemmel az NHH kormányhivatalként, illetve a hírközlést szabályozó hatóságként betöltött szerepére, célszerûvé vált egy új szervezeti egység, az Államigazgatási Kapcsolatok Igazgatóságának létrehozása is. 27-ben az intézményfejlesztés középpontjában a hatékony és átlátható mûködés állt. Ennek során a folyamatok elektronizálására összpontosítottunk. Miután a szervezet mûködésének harmadik évére kiforrott, felnôtté vált, kiemelt hangsúlyt kapott a hatóság hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének erôsítése, amit a hatóság nemzetközi szerepvállalása és a Tanács elnökének az ERG/IRG-ben és az RSPG-ben betöltött tisztségei is szükségessé tettek. A hatóság mûködésének minôségi továbbfejlesztése volt az elsôdleges cél, melynek során a tudásmenedzsment-stratégia és -rendszer kialakítása, a szervezeti kultúra fejlesztése, valamint a költséghatékonyság erôsítése történt meg. 28-ban a hatóság mûködésének kiemelt irányai a szabályozás és a konvergencia-kihívások összeegyeztetése, a hazai és a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése, valamint a hatékony és átlátható mûködés fejlesztése lettek. Az NHH tevékenységének egyik meghatározó eleme napjainkban a fogyasztói tudatosságnövelés támogatása. Ennek során a legfôbb feladat a hatóság, mint tájékozódási pont szerepének erôsítése, és a HFJK tevékenységének széleskörû megismertetése. Ehhez kapcsolódóan indult el a Fogyasztói Tudatosság Program, amely a közötti idôszakra fogalmazza meg a fogyasztóközpontú mûködés erôsítése érdekében teendô lépéseket. A Gazdasági Versenyhivatallal, illetve az a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal 24-ben aláírt megállapodások erôsítik az együttmûködést és az egységes jogalkalmazást. A hatóság 28- ban stratégiai fontosságú megállapodást kötött az ORTT-vel is. Nemzetközi szerepvállalásunkban kulcsfontosságú a 28-as és a 29-es év, az ERG/IRG-ben, illetve az RSPG-ben betöltött vezetô szerep folytán, s ez a hatóság szinte minden szervezeti egységének mûködésére kihat. Informatikai fejlesztések Tudásalapú szervezetként a Nemzeti Hírközlési Hatóság feladatellátása során magas színvonalú komplex informatikai környezetre támaszkodik. Az elmúlt öt évben a kor kihívásainak és a közszféra iránti fokozódó elvárásoknak megfelelô fejlesztésekre került sor. A hatóság köztisztviselôinek korszerû irodai környezetet, megfelelô hardver- és szoftvertámogatást biztosítunk, beleértve a távoli biztonságos hozzáférés lehetôségét is. A kapcsolattartás hatékony eszköze a modern, ISDN és IP technológiát egyaránt használni képes videokonferencia-rendszer, amelyet sikeresen alkalmazunk az uniós társhatóságokkal való kapcsolattartásban is. A rendszer hozzájárul az utazási költségek, illetve az utazásokkal elveszített idô csökkentéséhez. A korábban szigetszerûen mûködô hatósági folyamatokat több, egymással teljesen vagy részben integrált komplex rendszer segíti. Modernizáltuk, illetve az integrálást lehetôvé tevô interfészekkel egészítettük ki a Számítógépes Ügyiratkezelô Rendszert (SZÜR), amelynek feladata a belsô és külsô iratkezelés számítógépes támogatása. Ezáltal az iratkezelési funkciók automatikus szolgáltatásként vehetôek igénybe, feleslegessé téve egyes, eddig csak manuálisan végezhetô adatrögzítéseket. A rendszer képes az elektronikus úton érkezô kérelmek automatikus szervezeti egységre történô iktatására csakúgy, mint a kérelmek adatainak szakrendszerek felé továbbítására, valamint elektronikus ügymenet esetén az elektronikus úton történô kiadmányozásra is. Az EU lisszaboni stratégiáját és az elektronikus kormányzati célkitûzéseket szem elôtt tartva létrehoztuk azt a komplex elektronikus aláírási infrastruktúrát, amely képes a közigazgatásban hasz-

16 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése nálható minôsített elektronikus aláírási folyamat megvalósítására, beleértve az idôbélyegzést és a visszavonási listák kezelését is, valamint természetesen támogatja az elektronikusan aláírt dokumentumok aláírás-ellenôrzését és -megjelenítését is. A kiadmányozásra jogosult felhasználókat elláttuk a közigazgatásban használható elektronikus tanúsítványokkal, illetve az aláírás létrehozását lehetôvé tevô szoftverrel. A fejlesztések megteremtették a kormányzati célként is definiált (közigazgatási) elektronikus ügykezelés technológiai elôfeltételeit, mely erôsíti az NHH ügyfélbarát, szolgáltatói szemléletû hatósági szerepvállalását. A hatóság által elôírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének elôsegítésére, a kormányzati törekvéseket és ajánlásokat figyelembe véve kifejlesztettük az NHH egységes adat- és dokumentumbekérô felületét (Adatkapu), amely a kormányzati ügyfélkapus vagy az elektronikusaláírás-alapú azonosítást követôen, online ûrlapokon keresztül teszi lehetôvé a hatóságnál regisztrált szolgáltatók számára az adatszolgáltatást, illetve igényeik (pl. engedélyezési kérelmek) bejelentését. A kifejlesztett rendszer nem csak idôt takarít meg az ügyfelek számára, hanem a papíralapú információtovábbítást feleslegessé téve jelentôs környezetvédelmi értékkel is rendelkezik. A hatékony frekvenciagazdálkodás elképzelhetetlen összetett elektromágneses hullámterjedés-számítások, naprakész háromdimenziós térképi információk, és precízen vezetett mûszaki (engedélyezési) adatok nélkül. Ezeket integrálja magába az FMS (Frequency Management System) rendszer, melynek térinformatikai képességekkel is felruházott tervezômoduljai lehetôvé teszik a hatékony frekvenciagazdálkodást, tervellenôrzéseket, területi és népesség szerinti ellátottságszámításokat, interferencia-analíziseket. E rendszeren belül oldottuk meg a nemzetközi frekvencia-koordinációt, a hazai frekvencia-engedélyezést, a frekvenciahasználati, illetve -lekötési díjak számlatételeinek havi elôállítását, és a teljes frekvenciavagyon nyilvántartását is. A SIMON (Spectrum Interference Monitoring) olyan, az elektronikus kormányzati gerinchálózaton keresztül kapcsolatot tartó fix és mobil mérôállomásokból álló monitoring (megfigyelô, adatgyûjtô és feldolgozó) rendszer, melynek feladata a tényleges frekvenciahasználat mérése, az engedély nélküli emissziók felderítése és ezen keresztül az engedélyekben definiált, interferenciamentes állapot fenntartása. A rendszer hiányában nem lenne lehetséges az engedély nélküli közszolgálati, illetve üzleti célokat veszélyeztetô frekvenciahasználat észlelése vagy akár a szándékolatlan zavarforrások kiküszöbölése. Az Egységes Mérésügyi Információs Rendszer (EMIR) a mérésekkel kapcsolatos hatósági folyamatokat megvalósító rendszer, amelyben integráltuk az addig szigetszerûen mûködô, célfeladatokat ellátó mérési, mérésadatgyûjtési és -feldolgozó rendszereket. Az integráció eredménye gördülékenyebb, gyorsabb reakcióidejû hatósági ügyintézést tesz lehetôvé. A telefonszámok magyarországi hordozását, vagyis a telefonszám megtartása melletti szolgáltatóváltást az NHH által kifejlesztetett és mûködtetett Központi Referencia Adatbázis (KRA) teszi lehetôvé. A KRA a hazai hordozott mobil- és vezetékes számok referencia-nyilvántartása, amelybôl az összes hírközlési szolgáltató szigorú azonosítás mellett, megbízható, titkosított adatkapcsolaton keresztül szinkronizálni tudja a saját adatbázisát. Az egyéni elôfizetôi számhordozás kezelése mellett e rendszeren keresztül valósul meg a zöld és kék számok, valamint az emelt díjas számok hordozási információinak közzététele is. A rendszer mûködtetése országos jelentôségû NHH feladat. A telefonszámokkal, mint véges erôforrással való gazdálkodást a kijelöléseket és lekötéseket nyilvántartó Azonosító-Gazdálkodási Adatbázis (AGA) biztosítja. A rendszer az adatok nyilvántartását, a hatósági határozatok automatikus generálását, a számlatételek létrehozását integrált rendszerben valósítja meg. Az elektronikus aláírásszolgálgáltatást monitorozó CA-SUP rendszer a legkorszerûbb PKI (Public Key Infrastructure) technológiákat figyelni képes rendszer, mely automatizáltan vizsgálja a hitelesítés-szolgáltatók kötelezettségeinek teljesülését. Többek között folyamatosan ellenôrzi a tanúsítványvisszavonás, valamint az idôbélyeg-szolgáltatás mûködését. A hatóság feladatai között szerepel a fokozott biztonságú és minôsített hitelesítés-szolgáltatók nyilvántartása, amelyet esign rendszerünk lát el. A külvilággal a hatóság webalapú portálrendszeren kommunikál, melynek tartalommenedzsment-rendszerét folyamatosan fejlesztjük. Portálunkon tesszük közzé a hatóság mûködésével kapcsolatos általános információk mellett a kötelezôen nyilvánosságra hozandó nyilvántartásokat, határozatokat, tájékoztatókat, illetve az elektronikus adatszolgáltatási felületeket is. Az NHH a jogszabályoknak megfelelôen csatlakozott a Közadatkeresô Rendszerhez. A hatóság weboldalán is publikált közérdekû adatok napi rendszerességû szinkronizálása automatikusan történik. 2.2 Piacelemzési eljárások Az elektronikus hírközlési szektor közgazdasági szabályozása döntô részben a piacelemzési eljárásokhoz kapcsolódik. A törvény felhatalmazása alapján az NHH azonosítja az érintett piacokat, vizsgálja a releváns piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes releváns piacokon jelentôs piaci erôvel rendelkezô szolgáltatókat, valamint a piaci problémák kezelése céljából meghatározza a JPE szolgáltatókat terhelô kötelezettségeket (Eht. 1. f). Az NHH Tanácsa az Európai Bizottság 23-as ajánlása szerinti piac esetében az elsô körben döntôen 25-ben végezte el a piacelemzést és hozta meg határozatait (a 17. azaz a nagykereskedelmi roaming és a 18. azaz a mûsorterjesztési szolgáltatási piacok kivételével). E piacokon a Tanács már a második határozatait is meghozta, mivel az Eht. elôírja a piacelemzések kétévenkénti elvégzését. A második körös határozatok az elsô piacelemzéshez hasonló eredményt hoztak a JPE kijelölés és a kötelezettségek tekintetében.

17 14 15 A Tanács piacelemzési határozatai és az azokban meghatározott jelentôs piaci erôvel rendelkezô szolgáltatók Piac a 23-as ajánlás szerinti számozással I. körös határozat II. körös határozat Jelentôs piaci erejû szolgáltató(k) 1. Nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés lakossági felhasználók számára 2. Nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók számára 3. Nyilvánosan elérhetô helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára 4. Nyilvánosan elérhetô nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára 5. Nyilvánosan elérhetô helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára 6. Nyilvánosan elérhetô nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára Kiskereskedelmi piacok Magyar Telekom, Invitel, Hungarotel, Emitel, Monor Telefon 7. Bérelt vonalak minimális készlete Magyar Telekom Nagykereskedelmi piacok 8. Híváskezdeményezés nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból Hívásvégzôdtetés egyedi, nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban 1. Tranzitszolgáltatások nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban 11. A fémes hurkok és alhurkok nagykereskedelmi átengedése (beleértve a részleges átengedést is) szélessávú és beszédcélú szolgáltatások nyújtása céljából Nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás Magyar Telekom, Invitel, Hungarotel, Emitel**, Monor Telefon a 8. piacon kijelölt JPE szolgáltatók; PanTel, BT Limited, GTS-DataNet, etel*, UPC*, Dunakanyar Holding*, DIGI*, FiberNet*, Tarr Építô*, T-Kábel*, TvNetWork * Érintett a piac, de nem került kijelölésre JPE Magyar Telekom Invitel, Hungarotel Emitel**, Monor Telefon 13. Bérelt vonalak nagykereskedelmi végzôdtetési szegmense Magyar Telekom 14. Bérelt vonalak nagykereskedelmi trönk szegmense 15. Nyilvános mobil rádiótelefon-hálózathoz való hozzáférés és e hálózatból történô híváskezdeményezés 16. Beszédcélú hívásvégzôdtetés egyedi mobil rádiótelefonhálózatban 17. Nyilvános mobil rádiótelefon-hálózatokon nyújtott nemzetközi barangolási szolgáltatások nagykereskedelmi nemzeti piaca 18. Mûsorterjesztési szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatásának céljából Érintett a piac, de nem került kijelölésre JPE Érintett a piac, de nem került kijelölésre JPE Pannon GSM, T-Mobile, Vodafone Az elemzés során olyan problémák merültek fel, amelyek túlmutatnak a nemzeti szabályozáson. Mivel az Európai Bizottság foglalkozott a problémákkal, a Tanács felfüggesztette a piacelemzést ezen a piacon. Az árszabályozásra európai szinten került sor Antenna Hungária Megjegyzések: * csak a második körös határozat szerint ** idôközben az Emitel beolvadt a Magyar Telekomba, így a második körös határozatban nem szerepel külön JPE szolgáltatóként

18 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése A hatóság már elindította a piacelemzés harmadik ciklusát, ami az Európai Bizottság által kibocsátott új ajánlás 12 alapján zajlik. A Bizottság az elemzésre ajánlott piacok számát tizennyolcról hétre csökkentette. 13 Természetesen ha valamely ország nemzeti szabályozó hatósága úgy látja, hogy a kimaradó piacok valamelyikén továbbra is szükséges a szabályozás, ezt megteheti, amennyiben a megfelelô indoklás kíséretében terjeszti azt elô a Bizottsághoz. A hatóság piacelemzés terén végzett tevékenysége uniós viszonylatban is kiemelkedô, a tagállamok közül ugyanis a legtöbb piacelemzési eljárást a magyar hatóság zárta le sikeresen, és elsôként kezdte meg a piacelemzések harmadik körét is. Az elsô piacelemzési kört másodikként, a második kört elsôként fejezte be az NHH. A piacelemzési eljárás keretében, illetve ahhoz kapcsolódóan az NHH számos feladatot végez: Bekérjük, feldolgozzuk és elemezzük a szolgáltatók adatait. Ezek az elemzések alapozzák meg a Tanács határozatait. Az eddig lefolytatott piacelemzési eljárásokban az iparág több száz szolgáltatójának árbevételi, forgalmi és egyéb, teljesítménnyel és szolgáltatás-feltételekkel kapcsolatos adatát használtuk fel az elemzésekhez. Az egyes piacokra vonatkozó határozattervezetek elkészítését követôen konzultációt tartunk a tervezetekrôl, a szolgáltatói véleményeket beépítjük a határozattervezetekbe, illetve indokoljuk, ha azok nem fogadhatók el. (Az NHH 25 óta a piacelemzésekhez kapcsolódó határozattervezetekrôl, illetve az adatszolgáltatásokról nyilvános szolgáltatói konzultációkat bonyolított le.) Egyeztetjük a határozattervezeteket az Európai Bizottság képviselôi vel, észrevételeiket megválaszoljuk, és a végsô határozatba beépítjük a Bizottság által megfogalmazott véleményeket. Ellenôrizzük a határozatokban kirótt kötelezettségek betartását. 24 óta a Tanács az egyes piacokon azonosított JPE szolgáltatók szabályozása céljából számos kötelezettségekkel kapcsolatos határozatot hozott. 2.1 ábra 28. szeptemberig lezárt piacelemzési eljárások száma az EU-ban db 3 25 A piacelemzés I. körében elfogadott határozatok száma A piacelemzés II. körében elfogadott határozatok száma Magyarország Ausztria Szlovénia Finnország Egyesült Királyság Görögország Szlovákia Csehország Dánia Észtország Olaszország Litvánia Spanyolország Svédország Ciprus Franciaország Hollandia Portugália Belgium Luxemburg Németország Málta Lettország Lengyelország Írország Románia Forrás: Cullen International Market analysis database

19 16 17 Határozat I. kör év II. kör év összesen Összekapcsolási referenciaajánlatok (RIO) - 5 5* 1* Hurokátengedési referenciaajánlatok (RUO) - 5 5* Retail minus nagykereskedelmi ár megállapítása (RM) - 6+3* 14* Számviteli szétválasztás - 5 8* Mobilvégzôdtetési díjak 2 1+3* Földfelszíni mûsorszórás árai * módosító határozat A jogszabályok a kötelezett szolgáltatók számára jogorvoslati lehetôséget biztosítanak az NHH határozataival szemben, amivel a szolgáltatók az elmúlt években számos alkalommal éltek is. Jellemzôen az NHH-nak azokat a határozatait támadták meg, ahol valamilyen árszabályozás bevezetésére került sor, különösen, ha ez költségalapú árak meghatározásának kötelezettségét jelentette. A Fôvárosi Bírósághoz az elsô piacelemzési körben tizenhárom szolgáltatói kereset érkezett hét meghozott határozattal kapcsolatban, a második körös határozatok közül pedig tíz keresettel négyet támadtak meg szolgáltatók. Az eddig lezárult peres eljárásokban a bíróság minden esetben az NHH javára döntött. Az eljárások döntô része a Fôvárosi Bíróság jogerôs döntésével zárult, a mobilvégzôdtetési piac esetében a Legfelsôbb Bíróság hozott az NHH számára kedvezô jogerôs ítéletet. Jelenleg két eljárás van folyamatban: az egyik az Ítélôtáblán, miután a Fôvárosi Bíróság elutasította a felperesek keresetét (16. piac, második körös határozat), a másik (18. piac) pedig a Fôvárosi Bíróságon. 2.3 Frekvenciagazdálkodás A frekvenciagazdálkodási szakterület feladata a különbözô magyarországi polgári földi, légi és mûholdas, illetve állandóhelyû és mozgó rádiós szolgálatok mûködési feltételeinek kialakítása, a zavarmentes spektrumhasználat és -környezet biztosítása. Ennek során a hatóság szabályozási, piacfelügyeleti, engedélyezési, nyilvántartási, tervezési feladatokat egyaránt ellát. A frekvenciagazdálkodási tevékenység alapvetô feladatait és szabályait az Eht., az ehhez kapcsolódó jogszabályok, valamint az Európai Unió határozatai jelölik ki. A hatóság e munkáját a rádiótávközlés nemzetközi szervezeteinek elsôsorban a Nemzetközi Távközlési Egyesület Rádiótávközlési Ágazat (ITU-R) és a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete Elektronikus Hírközlési Bizottság (CEPT/ECC) határozataival és ajánlásaival összhangban végzi. A frekvenciagazdálkodási tevékenység az alábbi fô tevékenységeket foglalja magába: engedélyezés ellenôrzés nyilvántartás adatszolgáltatás frekvenciatervezés frekvenciakoordináció frekvenciadíjak megállapítása sávhasználati szabályok kidolgozása, folyamatos karbantartása technológiai fejlôdés nyomon követése, a jövôbeli sávhasználatra vonatkozó elôrejelzések készítése jogszabályok elôkészítésében való részvétel nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel Frekvenciagazdálkodással kapcsolatos igazgatási feladatok A hatósági engedélyezési feladatok (eljárások, határozatok) száma éves szinten 24 és 28 között 8-14 ezer között alakult. A rádiótávközlés területén a szomszédos országokkal folytatott nemzetközi frekvenciakoordináció során két- és többoldalú megállapodásokat kötöttünk a 4 MHz-es, az 18 MHz-es, a 3,5, a 26 és a 28 GHz-es sávokra vonatkozóan. Elvégeztük az Egységes Digitális Rádiótávközlô Rendszer (EDR) frekvenciasávjában korábban koordinált kormányzati kijelölések felülvizsgálatát, a 4 MHz-es sávokban a preferált felosztás és a koordinált kijelölések összhangjának vizsgálatát, a szolgáltatói megállapodások mellékleteinek aktualizálását, valamint gondoskodtunk a hazai felhasználók tájékoztatásáról. A koordinációs feladatok száma 24 óta szinte megduplázódott, az akkori ról 27-re re nôtt, s már 28 elsô félévében meghaladta a 12 ezret. A rádiótávközlés piacfelügyeleti feladatai, különösen a mûsorszórás területén szintén erôteljes növekedést mutatnak. A koordinációs tevékenységen belül is jelentôs szerepet kap-

20 A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése tak a mûsorszórással kapcsolatos feladatok, fôként a digitális mûsorszórás bevezetése miatt. Folyamatos feladatunk az EU és a nemzetközileg elfogadott frekvencia-felhasználási elvek és mûszaki elôírások beillesztése a nemzeti frekvencia-felhasználási tervekbe. Ennek érdekében a kormányrendelettel megállapított Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának (FNFT) rendszeres felülvizsgálatát a hatóság végzi. A sávfelhasználási szabályok aktuális változásai, az FNFT kormányrendelettel összefüggô módosításai, az új technológiák bevezetéséhez szükséges jogi szabályozás és a sávhasználatot meghatározó eljárási és mûszaki szabályozási változások miatt a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló miniszteri rendelet 14 aktualizálása az FNFT-vel összehangoltan történik. 24 után közremûködtünk a polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló rendelet 15, illetve a rádióberendezésekrôl és az elektronikus hírközlô végberendezésekrôl, valamint megfelelôségük kölcsönös elismerésérôl szóló rendelet 16 módosításának elôkészítésében. Folyamatos tevékenységet jelent az EU-ajánlások, valamint a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos jogszabályok magyarországi implementációjának vizsgálata, és az ERO hoz (European Radiocommunications Office) történô bejelentés. A frekvenciagazdálkodási feladatok keretében a hatóság folyamatosan készíti a távközlési és mûsorszóró mûholdas hálózatokkal és állomásokkal kapcsolatos mûszaki számításokat, végzi a frekvenciatervezési feladatokat, valamint az ITU által rendszeresen publikált mûholdas hálózatok és állomások vizsgálatát, kiértékelését. Nemzetközi tevékenység A frekvenciagazdálkodás kiemelt feladata az ország érdekeinek nemzetközi szervezetekben való képviselete, érvényesítése, a magyar igazgatás képviselete a rádiótávközlés szabályozását végzô nemzetközi szervezetekben. Ennek keretében részt veszünk a frekvenciahasználati hatékonyság növelésével és az összehangolt európai rádióengedélyezési eljárásokkal foglalkozó COCOM albizottságokban, illetve a digitális televíziózás bevezetésének felgyorsítására és az eddigi tapasztalatok felhasználására létrehozott projektben (DICE), továbbá a frekvenciagazdálkodási politikával foglalkozó uniós munkabizottságok (RSPG, RSC) munkájában. Az ITU-szervezetekben a hatóság képviseli Magyarországot az állandóhelyû, a mozgó, a mûsorszóró és mûholdas szolgálatok és rádióalkalmazások, valamint a spektrumgazdálkodási mûszaki kérdések vizsgálatával és szabályozásával foglalkozó munkacsoportokban. A 24 óta eltelt idôszakban fontos feladatunk volt a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), a Duna Bizottság és a nemzetközi belvízi hajózás számára szükséges frekvenciák biztosítását végzô szervezet (RAINWAT Committee) munkabizottságainak, illetve a digitális rádiózás (World DAB) és televíziózás (EBU Forecast) bevezetését elôsegítô fórumok támogatása is. 26 meghatározó szakmai eseményén, a Genfben tartott Körzeti Rádiótávközlési Értekezleten (RRC-6) az NHH szakemberei is részt vettek. Az értekezlet jelentôségét jelzi, hogy több évtizedre elôre meghatározta a televízió- és a rádiómûsor-szórás feltételeit. A Genfben elért eredmény összességében nyolc televíziós és három rádiós multiplexet jelent hazánk számára. A megszerzett kapacitás 3-4 televízió- és mintegy 2 rádiómûsor országos sugárzását teszi lehetôvé a teljes digitális átállást követôen. A megszerzett frekvenciák a mûsorok számának növelése mellett olyan új szolgáltatások bevezetését is lehetôvé teszik, mint az interaktív, a nagyfelbontású (HDTV) vagy a mobil (DVB-H) televíziózás. A CEPT szervezeteiben végzett szakértôi munka keretében részt vettünk az új rádiófrekvenciás technológiák és alkalmazások bevezetésének elôkészítésével összefüggô mûszaki feltételek meghatározásában, az európai közös frekvenciainformációs-rendszer kialakításában (WG FM EFIS), illetve a WRC-7 Rádiótávközlési Világértekezletet elôkészítô munkacsoportokban, az európai közös állásfoglalás kialakításában. A WRC-7 magyar szempontból is meghatározó témáját a 3G és az azt követô mobilrendszerek részére felosztásra kerülô frekvenciasávok adták. Ez a szélessávú mobilrendszerek kiépítésére is hatással lesz. Spektrum Stratégia A rádiótávközlésre építô szolgáltatások és alkalmazások száma folyamatosan nô, egyre nagyobb az igény a spektrumerôforrások iránt. Ez és a felhasznált technológiák rohamos változása komoly ösztönzôi a rugalmas és hatékony spektrumgazdálkodásnak. Egy korszerû hatóságnak rendelkeznie kell olyan középtávú stratégiával, amely a piaci és szakmai elvárásoknak megfelelôen biztosítja és szolgálja a hazai rádiótávközlés lendületes fejlôdését. Az NHH a szabályozási stratégiához igazítva készítette el a 21-ig terjedô idôszakra szóló Spektrum Stratégiáját, mely fókuszterületként jelölte ki a nyilvános mobil-távközlés, a professzionális rádió-távközlés, a kis és nagy hatótávolságú szélessávú vezeték nélküli adatátvitel (WMAN, WiMAX, Wi-Fi), és a földfelszíni digitális mûsorszórás fejlesztését. A hatóság közremûködött a Dtv. 17 módosítástervezet, a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) és a digitális átállással kapcsolatos jogszabály-tervezetek kidolgozásában. Az NHH-stratégiához illesztve és a flexibilis frekvenciahasználat szabályozási feltételeit vizsgálva, mintarendszert dolgoztunk ki a 76 GHz-es szélessávú adatátviteli rendszer egyszerûsített engedélyezésére. Elkészült a másodlagos frekvenciakereskedelem-szabályozás feltételeire vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, illetve ennek bérleti formáját lehetôvé tevô jogszabály-módosítás kodifikációs szintû javaslata is.

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Tóth László stratégiai igazgató SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Fórum Budapest 2005.10.17 A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA MIND AZ NHH, MIND A PIAC DÖNTÉSHOZATALAIT TÁMOGATNI KÍVÁNJA Stratégiaalkotás három

Részletesebben

A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság évi munkaterve

A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság évi munkaterve A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság 2016. évi munkaterve 1 1. Bevezetés A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) által felügyelt iparágakkal kapcsolatos szabályozói irányok jelentős

Részletesebben

Brüsszel, SG-Greffe (2006) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország

Brüsszel, SG-Greffe (2006) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 22.09.2006 SG-Greffe (2006) D/205361 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Horváth Marcell Úr figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Horváth

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

Szabályozási kihívások

Szabályozási kihívások Szabályozási kihívások Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Ahogy az NMHH látja 2012. október 11. Globális trendek, európai és nemzeti válaszok 2 Az információs társadalom változásának trendjei A vezeték

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

5/2007. számú piac 1

5/2007. számú piac 1 5/2007. számú piac 1 A "Nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés" elnevezésű nagykereskedelmi piacról a 3. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása (5. piac) A határozat száma: HF/56-13/2011 (2011.

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról a 2. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása

A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról a 2. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása 16/2003. számú piac 1 A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról a 2. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása A határozat száma: DH-9549-54/2006.

Részletesebben

I. A vizsgált piac megnevezése, a piac meghatározása

I. A vizsgált piac megnevezése, a piac meghatározása 12/2003. számú piac 1 A Nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás piacról a 1. piacelemzési körben hozott határozat rövid összefoglalása A határozat száma: DH-664-180/2005. (2005. szeptember

Részletesebben

TÁRGY: HU/2005/0167, HU/2005/0168, HU/2005/0169.

TÁRGY: HU/2005/0167, HU/2005/0168, HU/2005/0169. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 29.04.2005 SG-Greffe (2005) D/202026 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Horváth Marcell Úr figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Horváth

Részletesebben

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU

5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január

Részletesebben

HU/2007/0734 SZÁMÚ ÜGY: Műsorterjesztési szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatása céljából Magyarországon

HU/2007/0734 SZÁMÚ ÜGY: Műsorterjesztési szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatása céljából Magyarországon EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 20/12/2007 SG-Greffe (2007) D/208216 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25 H-1015 Budapest Hungary Pataki Dániel Úr figyelmébe Elnök Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Pataki

Részletesebben

A jövő szabályozási kihívásai

A jövő szabályozási kihívásai 1 A jövő szabályozási kihívásai Aranyosné dr. Börcs Janka NMHH Főigazgató HTE Médianet 2015 2015.10.09. Egységes Európai Digitális Piac Stratégia 2 Digitális termékek elérhetővé tétele Digitális hálózatok

Részletesebben

A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról az 1. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása

A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról az 1. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása 16/2003. számú piac 1 A Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban nagykereskedelmi piacról az 1. piacelemzési körben hozott határozat összefoglalása A határozat száma: DH-664-33/2005.

Részletesebben

Brüsszel, 03/08/2007. SG-Greffe (2007) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország

Brüsszel, 03/08/2007. SG-Greffe (2007) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 03/08/2007 SG-Greffe (2007) D/204926 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Pataki Dániel Úr figyelmébe Elnök Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

11170/17 ol/eo 1 DGG1B Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései

Részletesebben

Rádióspektrum Stratégia Október 12. Tapolca

Rádióspektrum Stratégia Október 12. Tapolca Rádióspektrum Stratégia 2016-2020 2016. Október 12. Tapolca Bevezetés stratégia 5 éves időszakokra 2011-15, 2016-20 spektrumgazdálkodási stratégiai feladatok meghatározása Hazai érdekek Nemzetközi kötelezettségek

Részletesebben

Egyszerűbb, gyorsabb ADSL-szolgáltatóváltás

Egyszerűbb, gyorsabb ADSL-szolgáltatóváltás Megállapodás a szolgáltatókkal: Pataki Dániel, az NHH elnöke Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője, NHH Egyszerűbb, gyorsabb ADSL-szolgáltatóváltás Sajtótájékoztató, 2008. július 4. Eredményes

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 1. Konzultáció Megbízható és korszerű hírközlési szolgáltatások a fogyasztóknak és a fogyasztókért Előzmények A januárban hatályba

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Hozott-e reformot a spektrumgazdálkodásban a Kódex?

Hozott-e reformot a spektrumgazdálkodásban a Kódex? Hozott-e reformot a spektrumgazdálkodásban a Kódex? Dr. Ulelay Emília NMHH Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztály 2018. november Spektrumgazdálkodási szempontból kiemelt elemei a 2016-os Bizottsági

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása 6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

TÁRGY: HU/2004/0130. ÉS HU/2004/0131. SZÁMÚ ÜGYEK:

TÁRGY: HU/2004/0130. ÉS HU/2004/0131. SZÁMÚ ÜGYEK: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 28.02.2005 SG-Greffe (2005) D/200425 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Horváth Marcell Úr figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Horváth

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Takács Péter hírközlési fogyasztói jogok képviselője FOGYASZTÓVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Aktualitások az európai hírközlésszabályozásban 2009. június 25. WWW.HFJK.NHH.HU A javaslatcsomag jelentősége A javaslatcsomag

Részletesebben

Új kihívások a piacelemzésben - A Framework Review következményei. Nagy Péter

Új kihívások a piacelemzésben - A Framework Review következményei. Nagy Péter Új kihívások a piacelemzésben - A Framework Review következményei Nagy Péter A Bizottság új Ajánlása Ex-ante szabályozás alá vonható érintett piacokról A piacelemzés kiindulópontja Előzmény M. Cave-U.

Részletesebben

NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdése alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alapító okiratát a következők

Részletesebben

A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság 2018-as munkaterve

A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság 2018-as munkaterve A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság 2018-as munkaterve 1 1. Bevezetés A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) minden év február végéig megjelenteti, hogy az adott évben milyen

Részletesebben

A frekvenciaértékesítés változásainak várható hatása az 5G hálózatok kiépülésére

A frekvenciaértékesítés változásainak várható hatása az 5G hálózatok kiépülésére A frekvenciaértékesítés változásainak várható hatása az 5G hálózatok kiépülésére Dr. Vári Péter NMHH 2018. November 26. Kiemelt gondolatok a tárgyalások összefoglalóiból SPEKTRUM Általános megközelítés

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet dr. Sarkady Ildikó Piactér vagy piacgazdaság? A Digitális Egységes Piac kialakulása és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje ASP 2.0 PROJEKT Tájékoztató Bevezetés tervezett határideje 2018.01.01. Az önkormányzati feladatellátás egységességének támogatásához, valamint a költségvetési stabilitás megőrzéséhez fűződő kormányzati

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Brüsszel, SG-Greffe (2005) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország

Brüsszel, SG-Greffe (2005) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 1.06.2005 SG-Greffe (2005) D/202413 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Horváth Marcell Úr figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Horváth

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai

A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság évi munkaterve

A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság évi munkaterve A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság 2017. évi munkaterve 1 1. Bevezetés A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) minden év február végéig megjelenteti, hogy az adott évben milyen

Részletesebben

MELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz:

MELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.10. COM(2017) 228 final ANNEX 1 MELLÉKLET A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása a következőhöz: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak,

Részletesebben

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs 2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez

Részletesebben

NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA

NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdése alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alapító okiratát a következők

Részletesebben

Felértékelődő új szabályozási területek és szabályozói eszköztár az NMHH-nál

Felértékelődő új szabályozási területek és szabályozói eszköztár az NMHH-nál Felértékelődő új szabályozási területek és szabályozói eszköztár az NMHH-nál Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Infomédia Szabályozási Főosztály Miszlai Róbert Főosztályvezető HTE Infokom 2012 Konferencia

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal évi versenykultúra-fejlesztési munkaterve

A Gazdasági Versenyhivatal évi versenykultúra-fejlesztési munkaterve A Gazdasági Versenyhivatal 2018. évi versenykultúra-fejlesztési munkaterve A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (versenytörvény) 33. (4) bekezdése

Részletesebben

Brüsszel, SG-Greffe (2005) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország

Brüsszel, SG-Greffe (2005) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 28.01.2005 SG-Greffe (2005) D/200427 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Horváth Marcell Úr figyelmébe Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Horváth

Részletesebben

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

31. A jegyző és az aljegyző Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki. Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az EU-s információbiztonsági szabályozás implementálása Magyarországon. Dr. Bencsik Balázs Nemzeti Kibervédelmi Intézet

Az EU-s információbiztonsági szabályozás implementálása Magyarországon. Dr. Bencsik Balázs Nemzeti Kibervédelmi Intézet Az EU-s információbiztonsági szabályozás implementálása Magyarországon Dr. Bencsik Balázs Nemzeti Kibervédelmi Intézet NIS IRÁNYELV: ELŐZMÉNYEK 2013. február 7: Az Európai Unió Kiberbiztonsági Stratégiája:

Részletesebben

Nemzeti Ütemterv - 5G Roadmap

Nemzeti Ütemterv - 5G Roadmap Nemzeti Ütemterv - 5G Roadmap Aranyosné dr. Börcs Janka 2018. November 7. Célkitűzések, motiváló erők Európa 2020 stratégia 2020-ra vonatkozó célkitűzései valamennyi európai polgár részesüljön gyors (30

Részletesebben

A Kar FEUVE rendszere

A Kar FEUVE rendszere 4. sz. melléklet a 6/2016. (I. 1) sz. Dékáni utasításhoz A Kar FEUVE rendszere Az Államháztartási törvény alapján az (átfogó) szervezeti egység vezetője felelős: a feladatai ellátásához az (átfogó) szervezeti

Részletesebben

Külső intézményi kommunikáció

Külső intézményi kommunikáció Külső intézményi kommunikáció Az Állami Számvevőszék társintézményi felülvizsgálatáról készült jelentés kivonata 2016. május A KOMMUNIKÁCIÓS PEER REVIEW JELENTÉS KIVONATA 1. Bevezetés Az Állami Számvevőszék

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Fogyasztói szempontok a változó telekommunikációs piacon WWW.HFJK.NHH.HU

Fogyasztói szempontok a változó telekommunikációs piacon WWW.HFJK.NHH.HU Takács Péter hírközlési fogyasztói jogok képviselője IIR Hungary Tele.hu konferencia 2009.10.07. Fogyasztói szempontok a változó telekommunikációs piacon WWW.HFJK.NHH.HU 2 Fogyasztói szempontok Mi a HFJK?

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról ( Keretirányelv ), HL L 108. szám, , 33. o.

hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról ( Keretirányelv ), HL L 108. szám, , 33. o. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12/12/2007 SG-Greffe (2007) D/207781 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25 H-1015 Budapest Hungary Pataki Dániel Úr figyelmébe Elnök Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Pataki

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

NHH sajtótájékoztató Mobilvégzıdtetési-díjak és Versenyélénkítés a mobil-piacon

NHH sajtótájékoztató Mobilvégzıdtetési-díjak és Versenyélénkítés a mobil-piacon Pataki Dániel, elnök Ludányi Edgár, közgazdasági fıigazgató-helyettes NHH sajtótájékoztató Mobilvégzıdtetési-díjak és Versenyélénkítés a mobil-piacon 2008.10.22 2 Tartalom Mobilvégzıdtetési-díjak Versenyélénkítés

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, C(2016)3447 final. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Ostrom u., H-1015, Budapest Magyarország

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, C(2016)3447 final. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Ostrom u., H-1015, Budapest Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.31 C(2016)3447 final Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Ostrom u., 23 25. H-1015, Budapest Magyarország Címzett Karas Mónika elnök Tisztelt Karas Mónika! Fax:

Részletesebben

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT dr. Safadi Heléna REGISZTRÁLT JOGVÉDŐK ÉVES TOVÁBBKÉPZÉSE 2015. december 07. Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...

Részletesebben

Az új BEREC. Kajzinger Ervin november 26.

Az új BEREC. Kajzinger Ervin november 26. Az új BEREC Kajzinger Ervin 2018. november 26. Témák Jelenlegi intézményrendszer Hogyan működik a BEREC? Mi változik? Új BEREC feladatok 2 A jelenlegi intézményi keret főbb jellemzői A 2009-es felülvizsgálat

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció.

dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. dimeb Dinet Logisztika Kft Technológia munkavédelmi szakembereknek és szolgáltatóknak. Hatékonyság - Minőség - Innováció. Mi a dimeb? A dimeb munkavédelmi szakemberek számára kifejlesztett modern technológia.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok

Részletesebben

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Legkritikusabb rendszer szintű ügyeket uniós szintre emeltük Magyarország 2011 második

Részletesebben

Brüsszel, 5/12/2007. SG-Greffe (2007) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország

Brüsszel, 5/12/2007. SG-Greffe (2007) D/ Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u H-1015 Budapest Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 5/12/2007 SG-Greffe (2007) D/205710 Nemzeti Hírközlési Hatóság Ostrom u. 23-25. H-1015 Budapest Magyarország Pataki Dániel Úr figyelmébe Elnök Fax: +36 1 457 7171 Tisztelt Pataki

Részletesebben

Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira

Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 2. oldal c) ellátja a Korm. rendeletben, a Társaság alapító okira Magyar joganyagok - 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás - a Széchenyi Progra 1. oldal 3/2013. (II. 28.) MeG államtitkári utasítás a Széchenyi Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Részletesebben

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22. 2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre

Részletesebben

NHH sajtótájékoztató. 2007 értékelés 2008 tervek

NHH sajtótájékoztató. 2007 értékelés 2008 tervek Pataki Dániel, elnök dr. Rozgonyi Krisztina, alelnök dr. Nyevrikel Emília, tanácstag Dömötörné dr. Ács Katalin,főigazgató-helyettes Takács Péter, hírközlési fogyasztói jogok képviselője NHH sajtótájékoztató

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A szabályozás aktuális hatósági feladatai. Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató

A szabályozás aktuális hatósági feladatai. Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató A szabályozás aktuális hatósági feladatai Aranyosné dr. Börcs Janka főigazgató foigazgato@nmhh.hu 2016. október 13. Egységes Digitális Piac stratégiája (DSM) Az Európai Bizottság 2015. május 6-án bemutatta

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Város Polgármestere Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: /213 mellék

Város Polgármestere Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: /213 mellék Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/213 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu iktatószám: Tárgy: előterjesztés E l

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FENNTARTHATÓSÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK ÜGYRENDJE BUDAPEST, 2017 (2017. június 1. napjától hatályos változat) H-1055 Budapest, Markó utca

Részletesebben

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság évi munkaterve

A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság évi munkaterve A Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság 2019. évi munkaterve A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SO:15.102/2011. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011-2014. közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására Összeállította:. Lengyel Zsolt

Részletesebben