UTÁNPÓTLÁSKORÚ JÉGKORONGOZÓK SPORTMOTIVÁCIÓI ÉS AZ ÁLTALUK ÉSZLELT MOTIVÁCIÓS KÖRNYEZET HATÁSA A MENEDZSERI KÖRNYEZETRE

Átírás

1 UTÁNPÓTLÁSKORÚ JÉGKORONGOZÓK SPORTMOTIVÁCIÓI ÉS AZ ÁLTALUK ÉSZLELT MOTIVÁCIÓS KÖRNYEZET HATÁSA A MENEDZSERI KÖRNYEZETRE The sportmotivation of the youth ice hockey players and the effect of their perceived motivational climate on the manager milieu Géczi Gábor 1 Bognár József 2 Révész László 2 Benczenleitner Ottó 3 Velenczei Attila 4 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar 1 Sportmenedzsment és Rekráció Tanszék 2 Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék 3 Atlétika Tanszék 4 Nemzeti Sport Intézet Összefoglaló A hazai jégkorongozás fejlõdése az utóbbi években felgyorsult, ebben a változó, átalakuló környezetben kell az utánpótláskorú jégkorongozóknak felnõni és megfelelõen teljesíteni. A klubéletben kialakult struktúrák, a menedzseri környezet átalakítását a fiatalok által tapasztaltak nagyban befolyásolják, a változások sebességénél, az érintett területénél érdemes a sportágban benne élõ fiatalok észleléseit is számításba venni a tervezéskor. A klubok edzõi kara szintén átalakulóban van, még dolgoznak idõsebb edzõk, akik a régi metodika szerint dolgoznak, és már nagy számban vannak fiatalabb edzõk, akik a megújított edzõképzésben vettek részt. A szülõk hozzáállása is igen heterogén, nagymértékben függ a klubokban lévõ általános jégkorongkultúrától. Az említett faktorok meghatározóak a fiatal sportolók motivációjában, melyek megismerését célozták meg a szerzõk. Kulcsszavak: jégkorong, válogatott, motiváció, ego, környezet.

2 GÉCZI GÁBOR és mtsai: UTÁNPÓTLÁSKORÚ JÉGKORONGOZÓK Abstract The Hungarian ice hockey is developing faster in the past few years; the youth players should grow up in this climate and also perform well. The athletes observations in the Hungarian clubs may change the plan of the transition of the structures, the circumstances of the management. The members of the club coaches are changing as well, there are working old style coaches, but more coaches were learned in the new system, which follows the best practices from the ice hockey world. The attitude of the parents has wide diversity; it depends on the ice hockey culture of their club. These factors are determinative in the players motivation, knowing more about these factors our aim with this investigation. Key-words: ice hockey, national team, motivation, ego, climate. Bevezetés A jégkorongban, mint minden egyéb sportágban a sportolók motivációja fontos tényezõ a tehetségük kibontakoztatásában. A kutatók számára szintén fontos terület, sok hasznos információval tudnak szolgálni a gyakorlatban dolgozó szakemberek részére. A tehetség-összetevõkbõl az intraperszonális (személyen belüli) tényezõket Renzulli (1978) tárta fel, és eredményeivel megállapítást nyert, hogy nem elegendõ csak ezt a területet elemezni, hiszen a kontextuális környezetnek (Mönks, Knoers, 1997) jelentõs szerepe van a képességek kibontakozásában. Az edzõ személye, az edzéskörülmények, a felszerelés és az egyesületen belüli morál eredményesen hat a teljesítmény fejlõdésére, azonban, ha ezek nem megfelelõen és nem összhangban mûködnek, akkor teljesítményromlást eredményezhetnek. Gagné (1991) modelljében két terület hatását emeli ki az életkornak megfelelõ teljesítményben, a genetikailag meghatározott adottságokat, illetve a fejlesztés folyamatát. A folyamatra a szerzõ szerint további két tényezõ hat, maga az egyén az intraperszonális tényezõkön keresztül, valamint a környezet. A genetikai adottságokra helyezi elsõsorban a tehetséggondozás folyamatát, azonban nem kizárólagos szerepet tulajdonít ennek, hanem Mönks és Knoershöz hasonlóan az edzés jelentõségét kihangsúlyozva, az edzõ által irányított folyamat hatását értelmezi. Kutatásunkban két sportpszichológiai kérdõívet használtunk fel, amelyek a motiváció iránti kérdéseinkre voltak hivatottak választ adni. Az Észlelt motivációs környezetet taglaló kérdõív (Perceived Motivational Climate in Sport Questionnnaire-2, PMCSQ-2) kitöltésével a sportolókat körülvevõ motivációs környezetrõl szerzünk információkat, melyet

3 150 KALOKAGATHIA, szám Newton, Duda és Yin (2000) fejlesztettek ki a feladatközpontúság és az egomotivációs összetevõk meghatározására Ames és Archer (1988), valamint Nicholls (1989) munkáinak alapján. Ebben a tesztben numerikus skálán 1-tõl 5-ig kell megjelölni a sportolónak a válaszát, a legkisebb szám esetén a teljes egyet nem értés, míg az 5-ös esetében a teljes egyetértés a válasz. A magyar verziót Révész és munkatársai (2008) írták le és a teszt belsõ konzisztenciaszintjét 0,65-0,92 határozták meg. A Sport Motivation Survey (SMS) kifejezetten a sport és a testnevelés területére lett kifejlesztve. A 28 kérdéses kérdõív (skála 1-tõl 7-ig) által juthatunk hozzá a sportolók intrinsic, extrinsic és amotivációs értékeihez (Pelletier és mtsai, 1995). A kérdõív belsõ konzisztenciája 0,69 és 0,85 között van, a magyar verziót (0,63-0,80) Tsang és munkatársai igazolták 2005-ben. Már végeztünk méréseket a két kérdõívvel korábban is, azonban csak egy korcsoport esetében használtuk fel õket (Géczi, 2009). A kutatások eredményeit figyelembe vettük, mind a sportágfejlesztési stratégia megírásakor, mind pedig a szövetségi központi programok kialakításakor (Géczi, 2011). A szövetségi programok esetében a menedzseri környezet elemei már megközelítik a nagy hokikultúrák jellemzõit, amely fontos a motivációs bázis szempontjából. Kérdések Jelen tanulmányban két fõ területre fókuszáltunk. Arra kerestünk választ, hogy az egyes korosztályok különböznek-e a feladatközpontúság, az ego, illetve a motiváció tekintetében, valamint igyekeztünk választ találni arra a kérdésre: vajon az egyes korosztályok az egyes mért változók tekintetben elkülöníthetõek-e és ha igen, mely változók mentén? Hipotézisek Összhangban a releváns szakirodalmi háttérrel, a megfogalmazott kutatási kérdésekkel a következõ hipotéziseket fogalmaztuk meg: H1: A fiatalabb korosztályos válogatott jégkorongozók feladatközpontúság tekintetében alacsonyabb értéket érnek el, mint az idõsebbek. H2: A fiatalabb sportolók körében alacsonyabb egoszintet mérünk, mint az idõsebbek között. H3: A felmért fiatal jégkorongozók az életkori csoportok vetületében a mért változók mentén elkülönülnek.

4 GÉCZI GÁBOR és mtsai: UTÁNPÓTLÁSKORÚ JÉGKORONGOZÓK Módszerek A kutatás populációja éves válogatott jégkorongozók (N = 66, ebbõl N 14 évesek = 23, N 15 évesek = 25, N évesek = 18) voltak. Mintaválasztás nem történt, a populáció minden tagját bevontuk a vizsgálatba. Alkalmazott tesztek: Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire-2 (PMCSQ-2) és Sport Motivation Scale (SMS). A PMCSQ-2 teszt esetében vizsgáltuk a Kooperatív tanulás, a Csapaton belüli szerep és a Fejlõdésre való törekvés értékeket ezek az alskálák a feladatközpontúság eredményeit adják, valamint az egoorientációt (alskálák ebben az esetben: Hibázástól, büntetéstõl való félelem, Egyenlõtlen elismerés, Csapaton belüli rivalizálás). Az SMS-kérdõív alskálái a motivációhiány, valamint a külsõ és a belsõ motiváció. A sportolók a teszteket egy központi összetartáson töltötték ki, kutatói felügyelet mellett. A tesztek kitöltésére összesen 30 percet kaptak, amennyiben kérdésük volt, azt a kutatás vezetõjének tehették fel. A hipotéziseink igazolására az adatokon SPSS 17.0 statisztikai szoftver segítségével varianciaanalízist, illetve diszkriminanciaanalízist futattunk le, a szignifikanciaszintet 0,05-nél állapítottuk meg. Eredmények A sportolók elõször a PMCSQ-2 tesztet töltötték ki. A teszt két fõ részbõl állt, az egyik a feladatközpontúságot, a másik az egoszintet mérte. A feladatközpontúság alskálái a következõk voltak: Kooperatív tanulás. Csapaton belüli szerep. Fejlõdésre való törekvés. A leíró statisztikai eredmények (1-3. táblázat) azt mutatják, hogy az egyes képzett változók normális eloszlást mutatnak (a szórásértékek nem túl magasak, az eloszlásferdeség és -csúcsosság értékei minden esetben a -1 és +1 értékek közé esnek), így a további elemzések elvégezhetõek. Mindezt megerõsíti a Kolmogorov-Smirnov- és a Shapiro-Wilk-féle normalitásvizsgálatok eredménye is.

5 152 KALOKAGATHIA, szám 1. táblázat: A kooperatív tanulás, a Csapaton belüli szerep és a Fejlõdésre való törekvés leíró statisztikai eredményei Kooperatív Csapaton belüli Fejlõdésre való tanulás szerep törekvés Elemszám Hiányzó adat Számtani középérték 16,47 20,89 36,08 SD 2,68 2,41 3,24 Ferdeség -0,43-0,20-0,78 Csúcsosság 0,00-0,53 0,67 Az ego alskálái az alábbiak: Hibázástól, büntetéstõl való félelem. Egyenlõtlen elismerés. Csapaton belüli rivalizálás. 2. táblázat: Hibázástól, büntetéstõl való félelem, az Egyenlõtlen elismerés és a Csapaton belüli rivalizálás leíró statisztikai eredményei Hibázástól, Egyenlõtlen Csapaton belüli büntetéstõl való elismerés rivalizálás félelem Elemszám Hiányzó adat Számtani középérték 15,15 18,12 8,94 SD 5,59 7,27 2,44 Ferdeség 0,67 0,54 0,29 Csúcsosság 0,57-0,24-0,56 A tanulók a PMCSQ-2 teszt után a Sport Motivációs Kérdõívet (SMS) töltötték ki. Ennek a modulnak az alegységei a következõk: Motiváció hiánya skála. Külsõ motiváció. Belsõ motiváció.

6 GÉCZI GÁBOR és mtsai: UTÁNPÓTLÁSKORÚ JÉGKORONGOZÓK táblázat: Az SMS-teszt alskáláinak leíró statisztikai eredményei Motiváció Külsõ Belsõ hiánya motiváció motiváció Elemszám Hiányzó adat Számtani középérték 6,30 57,56 70,57 SD 2,07 11,15 10,08 Ferdeség 0,87-0,85-0,80 Csúcsosság 0,77 0,76-0,14 A csoportok közötti különbséget varianciaanalízissel igyekeztünk feltárni. A 4. táblázat a feladatközpontúság és az ego tekintetében mutatja az ANOVA-eredményeket. Látható, hogy a három csoport egyetlen mért változó esetében mutat szignifikáns eltérést a csoportok átlageredményei között, ez pedig a Hibázástól, büntetéstõl való félelem (F = 4,242; p<0,05). A 15 évesek azok, akik a legjobban félnek attól, hogy valamilyen hibát követnek el, a Tukey-próba azt mutatta ki, hogy a középsõ korcsoport elkülönül a legidõsebbektõl, akiknél a legalacsonyabb értéket mértük ezen változó esetében. Az életkort, mint független változót figyelembe véve, az SMS-teszt esetében szintén egyetlen változó, a Külsõ motiváció mutat statisztikai különbséget. Minél idõsebb a jégkorongozó, a motiváció e fajtája annál kisebb értéket vesz fel, a Tukey-próba különbséget mutatott a legfiatalabb és a legidõsebbek között (5. táblázat). Az ANOVA-analízis mellett olyan többváltozós módszert is alkalmaztunk, amely segítségével be tudtuk azonosítani azokat a tényezõket (változókat), amelyek szignifikánsan megkülönböztetik a vizsgált csoportokat. Ez a többváltozós eljárás a diszkriminanciaanalízis. Az analízis eredménye azt mutatja, hogy a mért változók közül a Hibázástól, büntetéstõl való félelem és a Külsõ motiváció az, amelyek hozzájárulnak a diszkriminanciafüggvényhez, azonban a mért Wilks - lambda értékek kifejezetten magasak. Az Box s M elemzés eredménye szignifikáns, ezek szerint nem teljesül varianciahomogenítás feltétele sem (6. táblázat).

7 154 KALOKAGATHIA, szám 4. táblázat: A PMCSQ-2 teszt alskáláinak ANOVA statisztikai eredményei az életkor vetületében Mért változók Csoportok N Mean F p 14 évesek 23 17,00 Kooperatív 15 évesek 25 16,16 tanulás évesek 18 16,22 0,688 NS TASK, Csapaton 14 évesek 23 20,87 feladatközpontúság belüli 15 évesek 25 20,84 0,024 NS szerep évesek 18 21,00 Fejlõdésre 14 évesek 23 36,39 való 15 évesek 25 35,52 0,586 NS törekvés évesek 18 36,44 Hibázástól, 14 évesek 23 14,39 büntetéstõl 15 évesek 25 17,48 4,242 p<0,05 való félelem évesek 18 12,89 Ego 14 évesek 23 17,65 Egyenlõtlen elismerés 15 évesek 25 20,52 2,833 NS évesek 18 15,39 Csapaton 14 évesek 23 8,96 belüli 15 évesek 25 9,40 1,115 NS rivalizálás évesek 18 8,28 5. táblázat: A SMS-teszt alskáláinak ANOVA statisztikai eredményei az életkor vetületében Mért változók Csoportok N Mean F p 14 évesek 23 7,22 Motiváció 15 évesek 25 6,08 1,838 NS hiánya évesek 18 5,44 14 évesek 23 62,09 Külsõ Motiváció motiváció 15 évesek 25 56,16 3,394 p<0, évesek 18 53,72 14 évesek 23 72,43 Belsõ motiváció 15 évesek 25 69,64 0,875 NS évesek 18 68,67

8 GÉCZI GÁBOR és mtsai: UTÁNPÓTLÁSKORÚ JÉGKORONGOZÓK táblázat: A diszkriminanciaanalízis eredményei Változók Wilks F df1 df2 Sig. lambda Kooperatív tanulás 0,979 0, ,506 Csapaton belüli szerep 0,999 0, ,976 Fejlõdésre való törekvés 0,982 0, ,560 Hibázástól, büntetéstõl való félelem 0,881 4, ,019 Egyenlõtlen elismerés 0,917 2, ,066 Csapaton belüli rivalizálás 0,966 1, ,334 Motiváció hiánya 0,945 1, ,168 Külsõ motiváció 0,903 3, ,040 Belsõ motiváció 0,974 0, ,430 Az eredmények alapján tehát kijelenthetjük, hogy az életkori csoportok tekintetében a kilenc változó mentén nem különíthetõek el a fiatal válogatott jégkorongozók. Következtetések, ajánlások Munkánk során két fõ területen feltett kérdésre tudtunk válaszolni, elõször arra, hogy az egyes korosztályok különböznek-e a feladatközpontúság, az ego, illetve a motiváció tekintetében? A kérdésre a vizsgált minta alapján a PMCSQ-2 esetében a három csoport egyetlen mért változó esetében mutat szignifikáns eltérést a csoportok átlageredményei között, ez pedig a Hibázástól, büntetéstõl való félelem (F = 4,242; p<0,05), melyet a 15 évesek produkáltak. Az SMS-kérdõív válaszai alapján szintén egyetlen változó, a Külsõ motiváció (F=3,394, p<0,05) mutat statisztikai különbséget. Másodszor arra a kérdésre kerestük a választ, vajon az egyes korosztályok az egyes mért változók tekintetben elkülöníthetõek-e és ha igen, mely változók mentén? A PMCSQ-2 alapján a Hibázástól, büntetéstõl való félelem esetében a 15 évesek azok, akik a legjobban félnek attól, hogy valamilyen hibát követnek el. A Tukey-próba kimutatta, hogy a középsõ korcsoport szignifikánsan elkülönül a legidõsebbektõl, akiknél a legalacsonyabb értéket mértük e változó esetében. Az SMS-kérdõív esetében a vizsgált minta alapján kijelenthetjük, hogy minél idõsebb a jégkorongozó, a motiváció e fajtája annál kisebb

9 156 KALOKAGATHIA, szám értéket vesz fel, amit különbségként mutatott ki a legfiatalabb és a legidõsebbek között. Válaszok a hipotézisekre H1: A fiatalabb korosztályos válogatott jégkorongozók feladatközpontúság tekintetében nem alacsonyabb értéket értek el, mint az idõsebbek. A vizsgált mintán feltevésünk nem igazolódott be. H2: A fiatalabb sportolók körében nem mértünk alacsonyabb egoszintet, mint az idõsebbek között. A feltevésünk nem igazolódott be. H3: Az a feltételezésünk, hogy a felmért fiatal jégkorongozók az életkori csoportok vetületében a mért változók mentén elkülönülnek, a Hibázástól, büntetéstõl való félelem esetében kimutatható volt, tehát feltevésünk részben igazoltnak tekinthetõ. Ajánlásként az fogalmazható meg, hogy a motivációs összetevõk jobb megismerésével a jégkorongozók teljesítményére ható tényezõket jobban meg lehet érteni, ezáltal a tudás birtokában változásokat is lehet alkalmazni. Az észlelt motivációs környezetre vonatkozó adatokat a megfelelõ fejlesztési folyamatok kialakításakor, a menedzseri környezet változtatásánál érdemes lenne minden klubban figyelembe venni, nemcsak a Magyar Jégkorong Szövetség központi programjainál. Fontos lenne az egész magyar sport fejlõdésének szempontjából, hogy a sportszakemberek pontosan értsék a sportolóikban mûködõ folyamatokat, ezek hiányában a tehetség nem tud genetikai optimum szintjére érni, hiszen a kiégés, a drop-out jelenség is összefüggésbe hozható a nem megfelelõ fejlesztéssel. Irodalom Ames, C., Archer, J. (1988): Achievement goals in the classroom: Students learning strategies and motivation. Journal of Educational Psychology, Vol p. Gagné, F. (1991): Toward a differentiated model of giftedness and talent. In Colangelo, D., Davis (Ed.): Handbook of gifted education. Allyn and Bacon, Boston p. Géczi Gábor (2009): Success and talent development as indicated by motor tests and psychometric variables of u18 ice hockey players. PhD-disszertáció. Semmelweis Egyetem, Budapest. Géczi Gábor (2011): A jég hátán. Sportágak versenye. MSTT, Budapest. Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (1997): Ontwikkelingpsychologie. Van Gorcum, Assen.

10 GÉCZI GÁBOR és mtsai: UTÁNPÓTLÁSKORÚ JÉGKORONGOZÓK Newton, M., Duda, J. L., Yin, Z. (2000): Examination of the psychometric properties of the Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire-2 in a sample of female athletes. Journal of Sports Sciences, Nicholls, J. G. (1989): The Competitive Ethos and Democratic Education. Harvard University Press, Cambridge, MA. Pelletier, L. G., Fortier, M., Vallerand, R. J., Briere, N. M., Tuson, K. M., Blais M. R. (1995): The Sport Motivation Scale (SMS-28). Journal of Sport & Exercise Psychology, Vol Renzulli, J. (1978): The Enrichment Triad Modell: A guide for developing defensible program for gifted and talented. Creative Learning Press. Révész László, Bognár József, Trzaskoma-Bicsérdy Gabriella, Kovács T. László (2008): A Perceived Motivational Climate in Sport Questionnaire-2 (PMCSQ-2) kérdõív hazai alkalmazásának lehetõsége. Kalokagathia, Tsang, E. C. K., Szabó, A., Soós, I., Bute, P. (2005): A Study of Cultural Differences in Motivational Orientations towards Sport Participation of Junior Secondary School Children in Four Cultures. Journal of Physical Education and Recreation,