T A R T A L O M. játékszín S Z Á N T Ó J U D I T. vendégeink. fórum. négyszemközt. világszínház. drámamelléklet

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I E S K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I I I. É V F O L Y A M 7. S Z Á M J Ú L I U S F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E T T E S : C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , T A R T A L O M játékszín S Z Á N T Ó J U D I T Feltámsszunk? Ne támsszunk? (1) B A L O G H T I B O R A szentség nkronizmus (5) G Y Ö R G Y P É T E R A sorsjáték bukttói (8) B Á N Y A I G Á B O R Svejk Szolnokon (12) R Ó N A K A T A L I N Az gitszínház cssztuskáj (15) E S Z T E R Á G I L D I K Ó Az epikus színház ktulitás (17) vendégeink M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t Budpest VII., Lenin körút Levélcím : Postfi ók 223. A ki dásért fel el Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírl püzl etei ben és Post Központi Hírl p Irodánál ( K H I, B u d p e s t V., J óz s e f n á d o r t é r 1. ) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl K H I pénzforglmi jelzőszámlár El őfizetési díj : 1 é v r e F t, f él é v r e 1 2 0, - F t P él dány onk énti ár: 20,- F t Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H B u d p e s t, P os t f i ó k Indexszám : M I H Á L Y I G Á B O R Az ismert és z ismeretlen Mustescu (19) É Z S I Á S E R Z S É B E T A minszki Állmi Színház vendégjáték (21) R E G Ő S J Á N O S Egy színpdi látomás: Novemberi éj (22) fórum B É C S Y T A M Á S A Bánk bán instrukcióiról (26) H E G E D Ű S G É Z A Szbó Mgd komor sztíráj (33) négyszemközt Atheneum Nyomd, Budpest Íves m gsnyom ás Fel el ő s vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN A b o r í t ó n : N é m e t h S á n d o r é s t á n c k r C s ó k o l j m e g, K t á m c í m ű m u s i c l b e n A h á t s ó b o r í t ó n : Csányi Árpád díszl ete Nem z eti S zínház Husz János- el ő dásához ( lkl ády Lászl ó f e l v é t e l e i ) K O L T A I T A M Á S Krriertörténet prózi véggel? (38) világszínház N Á N A Y I S T V Á N Egy fitl rendező Moszkvából (42) P Á LY I A N D R Á S Három este Činoherní Klubbn (45) drámmelléklet K O R N I S M I H Á L Y : Hlleluj

3 játékszín SZÁNTÓ JUDIT Feltámsszunk? Ne támsszunk? A Zisk kecskeméti bemuttójáról Kton József Ziskájánk hosszbb elemzése helyett - melyet már múgy is sokn elvégeztek - kezdjük egy boldog só-hjjl: minden színháztörténeti blsorsunk mellett is szerencsés színházú nép vgyunk, mert meg nem mgyrázhtó, ki nem elemezhető csod megjándékozott Bánk bánnl, melynek objektív és szubjektív előzményei jóformán elhnygolhtók. Á Ziskát látv, mjd újr elolvsv zt kell mondni: Hvi-lel és Bánk bán között jócskán kisebb z érték különbség, mint Zisk és Bánk bán között, holott z utóbbi kettőt ugyn-z z ember írt, egyzon korszkbn, mely ugynolyn mostoh volt 1813-bn, Zisk megírás idején, mint 1815-ben, mikor Bánk született. Kivált ez másfél évnyi időköz mellbevágó. Aki nem is-meri z dtokt, zt feltételezné, hogy két drám között leglább egy évtized vn, s zon belül seregnyi, egyre jobb, Bánk bán mgsltit egyre inkább meg-közelítő színpdi mű. Mi történhetett Ktonávl és főleg Ktonábn e másfél év ltt - kkor se tudhtnánk, h minden npjár, elfoglltságir, élményei!-re, olvsmányir, gondoltir kiterjedő részletes feljegyzésekkel rendelkeznénk. Ugynis minden ismert és elképzelhető objektív dt mellett és zon túl nyilvánvló: itt csod történt, és ki nem hisz csodákbn, z ne Szent Erzsébet kötényében kutkodjon, hnem olvss el egy este, egymás után z egymás után született két drámát: bár tehetségest, de elhibázottt, vdromntikust és mjd minden ízében klsszikus remeket. Á Ziskánk legngyobb bj ugynis nem mesterségbeli sutságok soroztábn, drmturgii következetlenségekben és lélektni képtelenségekben vgy rossz romntikus drámák utánzásábn rejlik (szívfájdító olvsni Bánk bán szerzőjétől, mint Kotzebue Ágostont" százdunk egyik legjelesebb írójánk" titulálj, ámbár némiképp vigsztló, hogy e százd kkor még mindössze tizenhárom esztendős volt) - ilyeneket fitl Shkespere műveiben is tlálhtunk, legföljebb ő z egykorú Kotzebue Ágostonokt tisztelte még túlságosn. Ezeken segíthet z ügyes és érzékeny dptáció, mint ezt Osztovits Levente és Beke Sándor közös átigzítás is jelzi. Az igzi problém tém ntidrmtikus szemléletében rejlik: Kton egyik fél mellé sem áll od, és mi ngyobb bj, szemmel láthtón nincs tisztábn e drámírói mgtrtás következményeivel és követelményeivel. Mert végtére modern drámírás számos olyn művet termett, hol szerző egyetlen ábrázolt táborrl, egyetlen szereplővel sem zonosul, de kkor művének tengelyébe éppen ezt z elidegenedést-elidegenítést állítj, és ezzel orientálj nézőt vlmilyen más, meg sem jelenített, esetleg meg sem nevezett, mégis evidens válsztás felé. Kton zonbn romntikus drám eszközeit, szenvedélyt, ngy vihrzásokt, szélsőséges jellemeket és szituációkt lklmzz, csup olyn esz-közt, mely kkor vn helyén, h nézőt egyértelműen kell mozgósítni z ábrázolt figurák mellett vgy ellen - csk épp megfosztj nézőt z állásfogllás lehetőségétől, mert neki mgánk sem volt htározott álláspontj. Nem Zisk lkjánk - jóindulttl szólv - ellentmondásosságábn rejlik fő gond, ngy ügyeknek is lehetnek ellentmondásos jellemű képviselői, s egy Egmonttl, egy Hernnivl, egy Ruy Blsszl szemben ott vn például Moor Károly vgy épp Büchner Dntonj, mg összes emberi gyengeségével - Kton egyszerűen huszit ügy értékelését nem tudt eldönteni mg számár. Kton is tudott pozitív ügyekhez ellentmondásos jellemű képviselőt felmuttni, gondoljunk csk Petur bánr; Ziskáj zonbn olyn egyértelműen negtívr sikerült, milyenek z ilyen pprátusú romntikus drámákbn csk z egyértelműen rossz ügyek kép viselői lehetnének, egy Moor Ferenc, egy Alb. Különös ellentmondásr nyit blkot z olvsóhoz intézett rövid jegyzete, mely egyfelől ngyrbecsülést és hódoltot nyilvánít mozglom meglpítój, Busz iránt, másrészt viszont Ziskáról kijelenti, hogy világ legnevezetesebb férfii közé sorolhtnók, h más célból forgtt voln fegyverét". Jegyzeteiben pedig, hol jóvl nyíltbbn foglmz, mint mgábn szövegben, még tovább megy: Kár - örökös kár, hogy Zisk z ő lávló célját ezen leplébe (ti. Husz tnink leplébe - Sz. J.) tkrt és kegyetlen ngyrvágyását vk nép előtt ebbe burkolt. " Á cenzúr léte minderre nem elégséges mgyrázt, végtére cenzúr Bánk idején sem pihent, és mégis tehetetlen volt Kton gondoltink kibontásávl szemben. Kton nyilván szívből nem értett egyet huszit mozglomml, illetve nnk eszmei indítékit, z egyházi visszélések elítélését és hzfiúi sérelmeket méltányolt ugyn, de nem tudott egyetérteni pártütéssel, vérontássl, békétlenséggel, forrdlmi terrorról és következményeiről már nem is szólv. Á drámából eléggé nyilvánvló: h Husz János fellépésének említett ideológii motivációit méltányolt is (bár még ezekkel szemben is vnnk fenntrtási!), úgy ítélt, hogy Husz követőiben, pontosbbn rá hivtkozókbn ezek z indítékok már elhlványodtk, és nevét viselő mozglmt már csk brutális, mindenkire szenvedést hozó, ideológi nélküli erőszk jellemezte; szemében z út, mely z ngylin tiszt prédikátortól ngyrvágyó és bosszúszomjs udvroncon át félelmetes, vérengző népvezérig, Husztól Ziskán át Prokopig vezetett, egyértelműen egy mozglom lezüllésének útj, még' kkor is, h búvóptkszerűen fel-felbukknnk drám szövetében mozglom eredeti indítéki, de inkább csk deklrtíven; mozglom tgjink immár se jellemét, se cselekedeteit nem htják át. Természetes! drmturgii következménye mindennek, hogy husziták táborábn tuljdonképpen nincs egyetlen rokonszenves figur sem, ki joggl vehetné jkár Husz János nemes nevét és tnítását. Nyilván igz z Elöljáró beszédnek z pnsz, hogy husziti véleményekről " ő játékibn nem beszélhet, de ez körülmény Bánk bán íróját nem kdályozt meg mgyrság sérelmeinek sokoldlú, minden társdlmi réteget érintő bemuttásábn; cseh nép szenvedései viszont Ziskábn lig kpnk szót, illetve felbukknásukt túlhrsogják e nép önjelölt képviselőinek, huszit vezéreknek, elsősorbn Ziskánk, de z ugyncsk krrierist és önző célokt kergető Huszinecnek, szenilis és iszákos Vodánk, rémületes Prokopnk, vgy kár vezérek tükörképének: bosszúvágyó, hitvány hjdúnk szembeszökő ellenszenves vonási. A Ziskábn nemcsk Bánk nincs, de nincs Petur és nincs Tiborc sem, mi népmozglomról lévén szó, eléggé soktmondó hiányosság. H vn drámábn rokonszenves szereplő, úgy ilyen még inkább z ellentáborbn tlálhtó: Vrtemberg és z ifjú Dube leglább lovgis és áldoztkész, z gg Rokycán pedig megej-

4 Kton József: Zisk (kecskeméti Kton József Színház). Blskó Blázs (Wrtenberg), Gáspár Antl (Cservenohorszky), Kiss Jenő (Misztecky) és Mjor Pál (Vencel király) tően könyörög békességért. Persze e szereplők sem kpnk hősi rányokt, mert Ktonától természetesen távol áll cseh néptől elszkdt udvr, bjorok és bérenceik pológiáj is - de hűvös objektivitás, melynek Bánk bánbn nyom sincs, nyilvánvlón bból fkd, hogy Kton nem d igzt huszitáknk. Ugynkkor drámánk vn pozitív hőse, Zisk romntikus színekkel ábrázolt leány személyében, ki békesség szószólój, és mintegy Borneo és Júli-szerű feloldást jvsol trgikus viszályr: Kton leginkább z ő ttitűdjével tud zonosulni. Cskhogy Zisk leányánk békéje nem reális, elvi béke, mint szerelmesek sírj fölött kezet nyújtó veroni szülőké, kik végtére egyzon társdlmi osztályhoz trtoznk, vgy mint II. Endréé, ki úgy teremt nyuglmt, hogy elismeri Gertrudis megölésének jogosultságát. A leány érzelmes-ködös békesóhj legföljebb z ő mgánéletére hoz megoldást; tborit vezér lány és z ifjú báró áltl képviselt felek soh nem köthetnek békét. E ponton különben z átdolgozók érdekesen döntöttek. Ktonánál ugynis bár Zisk meghl, de hrc Prokop vezetésével tovább dúl, s Toldlékocskábn Kton nyíltn ki is mondj: ugyn mit ért Csehország zzl, hogy Ziskától megszbdult, mikor fent mrdott sokkl rettenetesebb Prokop ". Az átdolgozók döntése látszólg meghökkentő, hiszen z eredetinél békülékenyebb, mégis hűtlen hűségükkel voltképp Kton szándékát rehbilitálták, világosbb értelmet dv számár legfontosbbnk: béke perspektívájánk; z rny Prág kpui elé helyezett zárójelenet líribb, elégikusbb hngú, és Zisk nem további hrcr és győzedelemre, hnem igzságos béke kivívásár szólítj fel követőit. H Elöljáró beszédében Kton zt hngsúlyozt is, hogy munkájánk fő célj mgyr nyelv pllérozás volt, s ebben nyilván sok igzság is vn - szándék mégis sokkl több lehetett. Izgtt népmozglom kérdése, izgtt nép és z udvr szembekerülésének motívum, s izgtt elsősorbn mozglom hzfisnemzeti indíték, z cseh-bjor konfliktus, mely másfél év múlv mgyr-meráni összecspásbn vetett máig izzó szikrát - de cenzúránál erősebben béklyózták sját ggályi és meggondolási, z elsősorbn népet védő elvont békevágy, melyek végül ntidrmtikus álobjektivitásb rgdták. És ez Zisk legngyobb problémáj. Az átdolgozás egyránt kiterjedt eszmei és drmturgii síkr. Osztovits és Beke világosn érzékelték, hogy változttni nem elsősorbn Zisk beállításán kell, nem z lényeg, hogy z ő szövegéből gyomláljnk ki negtív " psszusokt, hnem husziták ügyét kell, természetesen drám áltl még vlószínűsíthetően, rokonszenvesebbé tenni, kkor utomtikusn Zisk lkj is némiképp más megvilágításb kerül. Szellemesen oldották meg ezt mindjárt z expozícióbn, z ellenforrdlmi terror " közvetlen, sokkoló bemuttásávl: Vencel király huszitákt ksztt. Itt mellesleg drmturgii nyereséget is be lehetett söpörni: nyílt színen eshetett meg később ngy szerepet játszó megkegyelmezés Miszteckynek, hrmdik elítéltnek, és zonnl színpdr lehetett hozni Zisk leányát (tlán nevet is dhttk voln neki, megnevezés máris enyhíthetne figur rcnélküliségén). A sok lklmtos és indokolt további változttás közül emeljük ki Rokycánánk és drámábn csk említett prági érseknek összeolvsztását, nyíltszíni megtorlást Zisk húgánk megbecstelenítője ellen, Zisk ugyn-csk nyíltszíni megvkulását, Kton áltl életben hgyott Vrtemberg (itt: Wrtenberg) elestét, vgy rdikálisn és igen htásosn megoldott befejezést, mikor is Rokycán békeszózt nem egy semleges helyen, egy közleeső, súlytlnbb jelenetben, hnem mgánk megmenteni kívánt Prágánk fliról hngzik el. Leglább ilyen fontosk persze rendezői beállítások is, így cstjelenetek, melyekben egy forrdlmi nép

5 tódul színpdr, vgy z szereposztási megoldás, mely nemcsk címszerepet, hnem két lvezér, Huszinec és Prokop szerepét is rokonszenves, hős krkterű színészekre bízt, Bregyán Péter és Szirmi Péter személyében. (Más kérdés, hogy szerepek megoldtlnságivl, vázltosságávl, többnyire negtív megnyiltkozásivl művészek még-sem tudtk megbirkózni, de erről, úgy érzem, főképp később említendő meg-közelítési problém tehet.) Ennél többet z átdolgozó és z átdolgozó-rendező nem tehettek; nem írhtták meg zt forrdlmi népdrámát, melyet Kton nemcsk nem tudott, de nem is krt megírni, sőt: még csk jó drámát sem tudtk Ziskából vrázsolni. A mesterségbeli ügyetlenségek lecsiszolódtk, vdromntikus túlzások eltűntek, illetve belesimultk nemes romntik szövedékébe, drámi igzság mérlege z élet igzságánk megfelelőbb módon billent el - mégis, drám lpvető hibáj kendőzés lól is minduntln kikiütközik. Azt jelenti-e ez, mire egy kritikustársm konkludált, hogy z ilyen erőszkolt feltámsztási kciókr nincs szükség? Nem hiszem, leglábbis nem ilyen priorisztikusn. Az effjt válllkozásokt nem kegyelet vgy múlt szegényességének elleplezése teszi indokolttá, hnem z z eleven teátrális izglom, melyet dott esetben - műtől és elődástól függően - igenis kelthetnek. Én mgm eleven izglom forrásánk érzem még Bánk bán motívumivl vló, minden mgyr színházbrát számár fájón édes egybecsengéseket, sjnos még túl tomp, de mégis oroszláni formátumú körmök kikibukknását, helyenkénti érdekes pszichológii mozzntokt, merész lerövidítéseket, ngyszbásún elgondolt jeleneteket, sőt épp így, z ellenkező póluson, megejtően őszinte sutságokt, helyenként bájos nivitásokt is. És nem titkolom, horror scri borzongásávl töltenek el szöveg egyértelmű shkespere-i reminiszcenciái. Nem is z olyn nyílt áthllásokr gondolok, mint Vencel Mcbeth ihlette lelkifurdlásos látomásjelenete, hnem gondoltok és megfoglmzások döbbenetes egybecsengésére. Nem tudom, későbbi Shkespere-fordítóink olvsták-e Ziskát, és ihletet merítettek-e szóbn forgó sorokból, mint hogy, nem tgdom, zt sem tudom, mennyire ismerte Shkespere-t mg Kton. De ez tlán nem is bj, mert így ismét csk csodát szívhttm tüdőmbe z ilyen sorokból: A közhézg tehát főbotlás - ez rémít el bennünket, hogy már z első lépésnél is megcsuklnk z inink... " (Hmletmonológ); Egy olyn tükröt trtott ő énelőmbe, melyben z egész Vencelt tökéletesen láthttm, és iszonyodv kellett ttól elfordulnom. " (Gertrúd: 0, Hmlet!, ne beszélj. Lelkem mélyébe fordítod szemem..."); Ember! Miért nyomod oly keményen öklödet homlokodhoz? " (Mlcolm: Ember, ne húzd klpod szemedbe! " );,,Nékie is ily kegyes vonási voltk - Teremtő minden Zisk: Ngy Attil (MTI fotó - llovszky Bél felvételei) tehetségét reá fecsérlette..." (Othello monológj: Tündér Természet bűvös remeke... ") És e mondtok mind lélektnilg-drámilg hsonló szituációkbn hngznk el... De nézzünk szembe z lpkérdéssel: vjon kkor is érdemes lenne-e fogllkozni Ziskávl, h megírás után Kton meghl vgy elhllgt, és Bánk bán soh nem születik meg? I l nem, kkor ugynis vlóbn csupán tisztes kegyeleti ktusról vn szó klsszikus nemzeti trgédiánk szerzője iránt. Nos, nézetem szerint két Zisk-drám önmgábn is

6 figyelmet érdemelne. Ilyen volt XIX. százd elején mgyr történelmi trgédi, így gondolkodott forrdlom, változttás kérdéseiről egy ngyr hivtott, értelmes, művelt és drámírónk termett huszonkét éves mgyr ifjú. Nem nnyir cseh régmúlttl - mgunk nem is oly régi múltjávl kell itt szembenéznünk, és ezt konfrontációt nemcsk értekezések lpjin, hnem z élő színpdon is érdemes megejteni. Nem z cél, hogy egy középszerű vgy nnál is gyengébb drám ürügyén egy remekművet djunk el - ez középszerű drám nemcsk erényeiben, de gyengeségeiben is érdekes lehet. A kecskeméti elődás nem keltett olyn izglmt, mint remélhető lett voln, de ez számomr nem válllkozás létjogosultságát kérdőjelezi meg, csupán megközelítését. Bármily prdoxul hngzik, kecskeméti elődásnk éppen z bj, hogy úgy közelített Ziskához, mint érett klsszikus remekhez, holott-sem ez, sem bármilyen más átdolgozás zzá nem tehette (hcsk nem egy új Kton ír belőle egy második Bánkot). A kecskeméti művészek mint-egy megismételték mgánk Ktonánk tévedését, ki úgy kezelte nygát, minth vérbeli, műfj kritériumit ki-merítő romntikus drámát írn. Ok el-fogdták még többnek: modern romntikus drámánk, holott csk egyes elemeiben z. A ngyszbású, önmgábn igen szép és htásos színpdkép, rfinált világítás, monumentális be-állítások és mindenekelőtt színészi játék mgyrul nem tudó nézőben zt hitet kelthette voln, hogy itt egy shkespere-i formátumú mű kerül elő-dásr. Cskhogy ebben megemelt, ünnepi közegben, ebben túl erős, kíméletlenül koncentrált fényű interpretálásbn pőrén és kiábrándítón tűntek elő drám fogytékossági. A színészek hősöket, árnylt, izglms, modern értelmezésre lklms drámi figurákt véltek játszni, gesztusikt, hbitusukt z ide illő készletből válogtták össze, és ztán nem kptk z ttitűdhöz sem szöveget, sem szituációt. A szerep kidolgozásár példás gondot fordító Ngy Attilánk műsorfüzetbeli írás sugározz meggyőződést, hogy itt egy mélttlnul mellőzött remekmű rehbilitációj megy végbe, egy remekműé, mely korábn példátlnul merész" volt és szemléleté-ben elképesztően korszerű ". A színész persze nem gondolkozht másképp - h rendező ilyen értelemben instruálj. Ám úgy gondolom, Beke Sándornk inkább z ügy kísérleti jellegét kellett voln válllni és hngsúlyozni, és úgy tállni Ziskát, mint egy lbortóriumi munkfolymt eredményét, vlhogy bbn szellemben - hdd kockáztssk egy sántító hsonltot -, mint korszerű műemlék-resturátorok, kik nem titkolják, hol egészíti ki hiányos eredetit mi toldlék, sőt z eredetit sem idelizálják, nem tüntetik fel más-nk, többnek, mint mi volt. Ebben z összefüggésben kell megemlítenem z elődás látszólgos formi újítását, három új ném szereplő: cenzor és két Kton József beállítását. (Egyébként h egy hétre egy mgányos szigetre száműznek tlány megfejtésére, kkor se tudnék rájönni, miért kellett költőt még meg is kettőzni. Az elnevezésektől sem lettem okosbb: nem tudom, mi különbség Költő, huszonegy éves Kton József ", illetve A költő más " között.) Szegény színészek drámávl párhuzmos monoton helyzetgykorltokt hjtnk végre, tőlük telhető titokztos rccl és kezdetleges pntomimus-kultúrávl, de nem ez bj; játszná bár Ktonákt Ltinovits Zoltán (ő még meg-kettőződni is képes lett voln), kkor is legföljebb nnyi történnék, hogy Zisk cselekménye helyett őt figyelnénk, de megoldás művészi szükségszerűsége kkor is kétséges mrdn. A sut megvlósításnál ugynis jelentősebbnek érzem z lpkérdést. Ez ném előszínpdi hárms tus ugynis zt sugllj, hogy drám minden problémáj szerző és cenzúr konfliktusából ered, hogy Kton csk cenzúr mitt nem volt elég nyílt, elég egyértelmű, még poentírozottbbn, hogy Ziskából tuljdonképpen csk cenzúr mitt nem lett remek-mű. Kton és cenzor vitájánál zonbn sokkl fontosbb mi vitánk Ktonávl (és Bánk bán szerzője többé-kevésbé velünk értene egyet). Ezt vitát, mint már utltm rá, semmiféle átdolgozás nem simíthtj el, de nem is kell, hogy elsimíts. És nézetem szerint ezt vitát kellett voln képviselnie rendezői értelmezésnek, bízv Bánk bán írójábn, Zisk izglmsbb részleteinek írójábn, bízv mi színházi kifejezés gondolti szuverenitásábn és ezért nyíl-tn válllv konfrontációt, z nyg gyengeségeinek felmuttását. Formi kérdésnek tűnik, mégsem z: ez produkció kmrszínpdr illett voln. Szomorú látvány, mikor két héttel egy drám bemuttój után színpdon többen vnnk, mint nézőtéren, mégsem tudom elmrsztlni közönséget, mely közönyösen regál egy úttörő jelentőségű válllkozásr és még lokálptriotizmus, város ngy szülötte iránti tiszteletet sem képes ngyobb számbn becslogtni Kton Józsefről elnevezett színházb. A közönség nem kívánt részt venni bbn fényes koronázási szertrtásbn, melyet egy díszkivilágításbn meztelennek htó király számár rendeztek. Tlán jobb lett voln z egybegyűlőket bevtni két munkfolymt - Zisk 167 év előtti megírásánk és mi átdolgozásánk - gyötrelmeibe, kár végén z ő véleményüket is kikérve, tovább folyttv drám körüli vitát. Mindez persze másfjt rendezői eszközöket is igényelne - kijelölésükre nem vgyok hivtott, de úgy érzem, puritánbb külsőségek között keményebb, ironikusbb, horribile dictu: brechtibb eszközök kívánttnánk. Még z sem biztos, hogy egy ilyenfjt elődás ngyobb sikert rtn - de megérné kockáztot. Az persze biztos, hogy egy ilyenfjt kísérlethez sem tódulnánk tömegek, ngyszín-ház ebben z esetben sem lenne tömöttebb. Ám én Zisk és hozzá hsonló drámák bemuttását formilg kmr-színházi progrmnk, lényegét tekintve pedig jellegzetesen vntgrde-ügynek, érzem. És még egy dologbn bizonyos vgyok: ilyen feltételek között mind z lkotógárd, mind megjelenő, válogtott és speciális érdeklődésű közönség sokkl többet profitálhtn feltámsztásából. Kton József: Zisk (kecskeméti Kton József Színház) Élő színpdr lklmzt: Beke Sándor és Osztovits Levente. Díszlet: Székely László m. v. Mozgás: Kárpáthy Zoltán. Jelmez: Rátki Erzsébet f. h. Zene: Orbán György. Segédrendező: Tucsni András. Rendezősszisztens: Plli Ágnes. Rendező: Beke Sándor. Szereplők: Mjor Pál, Molnár Zsuzs, Blskó Blázs, Gáspár Antl, Trdy Blázs, Fekete Tibor, Lengyel János, Kölgyesi György, Budi László, Ngy Attil m. v., Borbáth Otíli, Flórián Antl, Szennyi Mári, Bregyán Péter, Joós László, Szirmi Péter, Jánoky Sándor, Kiss Jenő, Mihályi Győző, Blogh Tmás, Lkky József, M. Horváth József, Rácz Kti, Gyuli Antl, Tunyogi István, Szlm Sándor, Juhász Tibor, Kemecsi Ferenc, György János, Kovács Zsolt, Morv Ernő, Kovács András.

7 BALOGH TIBOR A szentség nkronizmus A Husz János Nemzeti Színházbn A dolgok természetes rendje úgy kívánná, hogy ez kritik Husz János-elődások történetének áttekintésével kezdődjék. Fölidézhetnők z 1948-s első bemuttót, melynek hőse keresztény hit-tnítások mögé férkőzött rossz szokások " ellen hrcb szálló, ezért eretnekséggel vádolt és máglyhlálr ítélt Husz János, kinek mártíromságábn z éppen ez idő tájt nyilvánosn meghurcolt és kiátkozott " Németh László sors jelenítődött voln meg. Visszemlékezhetnénk z ötvenes évtized utolsó hrmdábn rendezett elődásr, mely megosztott egyházt egyesíteni és meg-újítni hivtott, önkritikus hngultú konstnzi zsinton szónokoló, korrumpálódott főppok és (tgji összetételében változtln mrdt) testület megújulásr vló képességében kételkedő Husz János közötti szópárbjr helyezhette voln hngsúlyt. Említhetnénk htvns évek végén színre vitt rendezői változtot, mely z egyházi és világi htlom érdekösszefonódásivl szemben tehetetlenül álló mgányos hős trgikus pusztulásánk bemuttás révén állíthtott voln emléket történelmi közelmúlt áldoztink. Mindez zonbn fikció csupán, hiszen ez mostni, drb születését követő hrminckettedik esztendőben létrejött elődás: posztumusz ősbemuttó. A színrevitel zonbn igen tnulságos. erre ösztönözték, mondván : z ember ne hordj púp gynánt múltját". Németh ráglmkt koholóknk és z őt önmegtgdásr buzdítóknk két drámábn válszolt, z Eklézsi megkövetésben és Husz Jánosbn, de gondoltkörhöz kpcsolódik néhány évvel később, 1953-bn írott Glilei is. Az Eklézsi megkövetés hőse, Misztótflusi Kis Miklós, világot járt, európi foglmkbn gondolkodó erdélyi nyomdász, kit z egyház mgyrországi állpotok leleplezéséért eklézsimegkövetésre kényszerít, s ebbe belehl. A Husz János z zonos szituációbn lehetséges mgtrtásformák másik változtát muttj meg. A címszereplő, szerző megjelenítésében -- ellentétben történelmi emlékezetben rögzült képpel - nem szenvedélyeket szító hithrcos, hnem szelíd indultú pp, kit hőssé z tesz (csupán), hogy nem meri z igzság kezét elengedni " : nem z eszme merev gőgjét megtestesítő hős, hnem olysvlki, ki egyszerű emberi dottságit külső körülmények htásár ngyemberséggé kéntelen fejleszteni - írj ról egy drámelemzésben Tmás Attil. Következő drámáj révén pedig még tovább lép z író: Glileije záltl lesz hős, hogy nem hl-ht meg hősként. Felméri, nnyivl trtozik z embereknek, hogy hiúságát, becsületét, z üdvösségét is od kell dni, h nem krj föláldozván mgábn kor legngyobb tudósát -- át-engedni z emberi nemet " keskeny-fejűeknek". Mindhárom drám közös gondoltkörben fognt tehát: válsztott nygábn olyn kimgsló szereplőket tlál z író, kiknek sors történelem lelkiismeretét terheli, E válsztás ugyn számtln, z életrjz tényeiből eredeztethető, önkommentáló mozzntot trtlmz, vlójábn mégsem kulcsdrámákról vn szó. Németh kísérletezik. Már-már monomániás következetességgel tér vissz motívumokhoz, szituációkhoz, hősökhöz. Időben távoli korok egymástól sokbn különböző körülményei szolgálttják hátteret z érdeklődése közép-pontjáb helyezett különös egyéniségek sorsánk, életterének vizsgáltához. Eredendően nem társdlmi-történelmi mozgások fogllkozttják, hnem hősei morálispszichiki részvétele környezet áltl reájuk kényszerített helyzetek-ben. Innen, szerzői szándék felől mérve három rokon indítttású drbot, Glileit feltétlenül Husz János elé kell helyeznünk. A Husz Németh László-i drmturgi gykort ismétlődő fogytékosságát példázz: középpontb állított hős világítótorony gynánt emelkedik környezete fölé, igzság z első pillnttól Németh László: Husz János (Nemzeti Színház). Velenczey István (Tridenti püspök), Győrffy György (Konstnz polgármestere), Vjd László (Chlum János), Molnár Pirosk (Frid sszony), Sinkovits Imre (Husz) és Szcsvy László (Péter) Hódmezővásárhelyi emigrációj ide-jén, 1948-bn írt Németh László drbot. A Válsz nyombn közölte, ám pályfutás evvel véget is ért, mert szerző előtt ekkorr már nem hogy színház, de könyvkidók és folyó-irtok jtói is zárv voltk. A Mgyr Közösség " pere után, 1947-ben Németh ngy veszélybe sodródott: ellenségei, de néhány brátj is, szervezkedés szellemi előkészítésével gynúsították. Vlószínűleg csk úgy tisztázhtt voln m-gát vádk lól, h nyilvánosn meg-tgdj korábbi írásit. Még bráti is

8 Husz (Sinkovits Imre) és ellenfele, Plec István püspök (Avr István) fogv elvitthttln; nincs vlódi válsztás kínálkozó lehetőségek között, mert sját üdvösségügyének nem lehet lterntíváj földi htlom kínált kegyelem egyetlen formuláj sem. Attól pillnttól fogv, hogy színre lép, mgtrtását zonos erő, egy külső, trnszcendens igzságeszmény irányítj, melyet céljától nem hjlítht el semmilyen kísértés. Így, z dott szituációbn egyetlen drmturgii lehetőség kínálkoznék: z kérdés teremthetne feszültséget, hogy földi htlom képviselői krnk-e, tudnk-e olyn mentő formulát szerkeszteni, mit elfogdv hős megőrizhetné lénye morális-etiki utonómiáját, s elpusztulni sem kellene. A konstnzi zsint és Husz János hitvitájánk végkimenetelét zonbn jól ismeri néző, ezért remény és csüggedés kedélyhullámi között hányódás fázisink fölsorkozttás, bármily pontos lélektni tudássl komponálj meg z író, önmgábn nem bizonyul elégséges drámteremtő tényezőnek, ettől drb sttikus mrd. Legjobbn belső küzdelem megjelenítése hiányzik. Husz János lkját még világgl nem elegyíthető, ngyemberség törvényeihez igzodó hősök megmintázásánk igénye szülte, olyn szereplők kereséséé, kikből tudtukt htlmáb kerítő igzsággörcs egészen kiszorított természetes életösztönt és zt képességet is, hogy végletes veszélyhelyzet túlélését - eszméik képviseletének, továbbfejlesztésének esélye érdekében - egyetemes értékek őrzésének merjék hinni. A felső sugllt vezérelte mkcsság csökkenti némiképpen z áb rázolt jellem hitelét: drmturgii szempontból sjnos ngyon későn megnyiltkozó fictor, Plec István püspök Husz elleni érvelésében cáfoltlnul mrdó vád rejlik. Azt bizonyítj, hogy mártíromságnk nem z üdvösség, hnem hiúság földi mértéke: te igzi börtönöd - mondj - jó híred. A prágiktól félsz, kisemberek és ktonák szájsságától, kik mind mguk szűk, izgág lelkük ökleként emelték föl te dicsőségedet. S h ez z ököl most leesik, sját krjcáros méltóságukbn érzik meglopottnk mgukt." A mártíromság Plec szerint nem egyéb tehát, mint gyrló hiúságnk engedve válllt életszerep következetes végigjátszás, mi tlán szolgálhtj z ember privát üdvösségügyét, de - közösségre tett htás révén - egy nemzetet dönthet végromlásb. A túlvilági üdvösség eszményétől áthtott elmét érintetlenül hgyj z önnön igzság érvényességével kpcsoltos bármiféle kétely. Amidőn vádlóivl áll szemben, ez bizonyosság igzolást nyer, ám nyombn vitthtóvá válik, mint személyiség utonómiájánk bár-mi áron vló megőrzését céljár irányultság felől vizsgáljuk. Ezen ponton tárulkozik föl Husz János mártíromságánk bszurditás. Mert, míg egyfelől vádlóivl, jámborság vám-szedőivé ljsult, korrumpálódott ppokkl szemben z emberi nem üdvössége jegyében fognt keresztény ortodoxi igzságát képviseli, ddig, másfelől, mártírhlál áltl nem ennek z igzságnk d kétségbevonhttln hitelt - hnem félremgyráztttván és félreértetvén - egy súlyos véráldoztot kívánó, z emberi létezés minőségén mit sem változttó ngy történelmi negáció hppeningjének válik krtln gerjesztőjévé. Csehországbn nincs senki, ki rád hsonlítn - inti Plec István. - Gyülekezeted tpsi közt olyn mgd vgy, minth más bőrszínnel jöttél voln föld perzseltebb feléről. Azt hiszed, hogy ősi, tisztább nyszentegyház áll föl körülötted? Pedig nép csk ngyok szidlmzását érti, s hlj meg, s z ördög hűbére lesz kápolnádból." Husz nem ismeri föl, hogy z, mit önként, személyisége utonómiáj megőrzése érdekében, legtisztább lelkiismerete szerint válllt, vlójábn mind válsztás szbdságát illetően, mind z eredményt tekintve, kívül esik krt htlmán. A ponttln önhelyzet-meghtározás pedig eliminálj drámi kifejlet ktr-

9 tikus föloldását, ezért dc-b - mi olvst szerint - nem z utonóm személyiség megőrzésének, hnem szentté válás lehetetlenülésének, szentség nkronizmusánk drámáj. Okkl vetődik föl kérdés, mi indokolj mégis bemuttást? A válsz bevezetőben rögtönzött hipotetikus bemuttótörténetben tlálhtó. A Husz János, mely - utltunk már rá - z ön-életrjziönkommentáló mozzntokon túl, egy morális-pszichiki modellszituációt elemző kísérleti drám, lppngó létezése során számos, z eredendő és immnens esztétiki értéktrtományon kívül eső jelentésréteggel gzdgodott. Így színrevitele kkor is sikerrel kecsegtet, h drámi lphelyzet megoldás lpján tudjuk, Husz János nem korunk hőse, sem szó sztirikus, sem péld-teremtődidktikus értelmében. A jelentésdúsulás hrminckét év során drbhoz tpdt új és új vlóságvontkozások következménye, mely folymt vég-eredményeképpen úgy rendezhette meg Zsámbéki Gábor művet 1980-bn, minth llegoríkus-prbolikus szerkezetű történelmi drámát állítn színpdr. Érdeklődése homlokterébe természetesen nem histórii közelmúlt ktulitásukt veszített eseményei kerülnek: elsősorbn rr. kíváncsi, milyen tnulságokkl szolgálht m, npjinkbn három évtizede konstruált kísérleti modell. Vizsgálti céljánk megfelelően drb eredeti jelentéshngsúlyit többszörösen áthelyezi. A nyitó- és zárókép tömegjelenetét stílizált mozgásokr komponálj, mi áltl mg drámi cselekmény mintegy idézőjelbe kerül, keretjátékb fogllttik. Ez z élménytávolitó effektus Husz János történetét pssió-játékká stilizálj, s pssiószerkezet révén nyombn két, egymásr épülő jelentésű sszociációs mezőt tár föl: Jézus Krisztus megfeszítésére visszutló nlógi fölerősíti történelmi ismétlődések törvényének jelen helyzeteire is kiterjeszthető érvényességét. A fő hng-súly így nem Husz János privát üdvösségügyére kerül, hnem rr z egyetemes kérdésre, vn-e értelme zoknk mgányosn, elszigetelten vívott reform-törekvésnek, melyeket htlmon levő zárt testület éppen úgy nem ért és ezért nem méltányolht -, mint zok tömegek sem, kiknek állítólg z érdekében, z üdvösségéért folyn hrc, vit. Husz máglyán (Sinkovits Imre) (lklády László felvételei) Igzuk vn-e z effjt mgányos hősöknek, vgy csk vlmi elvont erkölcsi trtásuk és trgédiájuk. Meddig lehet értelmes kiállás, mártíromság, z erkölcsi szilárdság - s mikortól cslt zvrt keltő? A konstnzi zsintr olyn időben került sor, mikor kereszténység elöljárói egymás htlmát és utoritását kölcsönösen megingtták, vlmint z egész ppság, de különösen rómi hierrchi erkölcse rendkívül lehnytlott, s immár joggl kételkedhet bárki, vjon cskugyn Szentlélek vezérli-e ezeket htlmsságokt? " - írj Frntišek Plcký A huszitizmus története című munkájábn, mely Németh Lászlót drb megírásár ösztönözte. Németh nyilván figyelmeztetésnek is szánt 1948-bn írt drámáját: z önmegújítás képességéről soh nem mondht le htlmon levő, népet képviselő testület, s nem zárkózht el még tlán vitthtó nézetek, törekvések jóindultú megfontolásától sem. Zsámbéki Gábor rendezői érdeme, hogy pontosn érezteti meg színészei áltl jelenkori vontkozású hngsúlyhelyeket, elvonv figyelmet huszi üdvösségeszmény nkronizmusáról Husz trgédiáj Zsámbékinál bbn teljesedik ki, hogy - bár z egyház megújításár irányuló célj megegyezik zsint testületi szándékávl - eszméi nem tlálnk megértésre: csoportkrt konzervtivizmus szükségszerűen kiveti szervezetéből sját intézményét is létében fenyegető, rdikális elvekkel föllépő egyént.

10 A drb megvlósítás kivételes színészi teljesítményeket követel, s nem minden szerep ígér hálás feldtot. A legnehezebb válllkozás, címszerep megformálás: Sinkovits Imre brvúrj. Azért kivételesen bonyolult ez munk, mert színésznek nemcsk megmintázott hősről esetleg már kilkult képét kell feledtetnie közönséggel, hnem önmgánk egy régtől fogv ismert és megszokott rcát is. A próféti hévvel szónokló hithrcos helyett kiválsztottság felőli bizonyosságot belülről sugárzó, hlk szvú, testileg megtört Husz Jánost játszik, visszfogott gesztusokkl, bölcsen tkrékoskodv mozdultokkl. Husz-lkítás ngy művészi meg-újulás kezdetét sejteti. Egy szerencsésebb drmturgii megoldás esetén Husz János szerepformálását mélttó sorokt ngy ellenfél, Plec püspök megidézőjéről szólv kellene folyttnunk. Plecnk ugynis Husszl szemben htlms igzság vn, jellemet zonbn nem legszerencsésebb rendben építi föl z író: későn ismerheti meg néző fictorrá válás történetét és föllépése értelmi rugóját. Avr István színészi játékábn ennek ellenére, különösen hrmdik felvonásbn, érdeme szerinti méltóságot kp figur. Ugyn-kkor, minth kísértenének egy-egy gesztusbn z Emigránsok-beli szerep-formálás emlékei. Sjátos feldtot kell megoldni Vjd Lászlónk és Sinkó Lászlónk. A drmturgi sűrítés következtében mindkettőjüknek két-két, egymástól némely árnyltbn eltérő jellemtuljdonságú figurát kell mgukbn egyesíteniük: Vjdánk Chlum János és Dub Vencel, Sinkónk Ljos plotgróf és Frigyes nürnbergi gróf szerepét. Vjd László, Husz kísérőjeként, szolgi elkötelezettségtől hitbéli elkötelezettségig vezető érzelmi átlkulást látttj, Sinkó László világ érzelmi ügyeiben rész-vétel nélkül vló szolgember kján fölényeskedése mögött megbúvó pipogy lélek sivárságát leplezi le. Külön figyelmet érdemel Chlum János kncellistájánk szerepében Szcsvy László, cmbry-i bíboros szerepében Benedek Miklós fegyelmezett, mértéktrtó és pontos, mégis jól körvonlz-htó, utonóm személyiséget sugárzó lkítás. Mellettük zonbn kd átlgos, sőt z átlg ltt mrdó színészi teljesítmény is. A díszlettervező feldt sem könnyű ezúttl. Szkítni kell Németh-elődások színtereinek hgyományos puritánságávl: látványos mozgások, stilizált mozgástblók számár tágs, könnyen átlkíthtó tér szükséges. A legegységesebben megoldott díszlet z első felvonás utcát és lkóhelyiségeket egyszerre, elflztlnul mgáb foglló játéktere. A hrmdik felvonás térből kikerített börtönkrámj ugyn elüt díszletstílus egészétől, de híven szolgálj z írói gondoltot: z erőteljes megvilágítássl párosulv hős testi bezártság és lelki szbdság közötti kontrsztot hngsúlyozz. Kevésbé trtom szerencsésnek számomr némiképp funkciótlnnk tetsző, hosszdlms negyedik felvonásbeli városflépítést. Schäffer Judit jelmezeit csoportelkülönültségeket jól tükröző színdinmik jellemzi. Szót érdemel kivételes ízléssel összeállított zenekíséret is: Jeney Zoltán munkáj. A Nemzeti Színház válllkozás, hogy hosszú idő elteltével ismét mgyr szerző drbját mutss be, feltétlenül dicsérendő. Az igzságszeretete áldoztává lett Husz János sorsánk nkronizmus gyöngíti ugyn z elődás htását, jelentéshngsúlyok eltolás mi vlóságvontkozások irányáb zonbn új értékekre irányítj figyelmet. A Husz János összességében, egyenletesen jó színvonlon megoldott, figyelmet érdemlő elődás. Németh László: Husz János (Nemzeti Színház) Rendező: Zsámbéki Gábor. A rendező munktárs: Thuróczy Ktlin. Drmturg: Benedek András. Zene: Jeney Zoltán. Jelmeztervező: Schäffer Judit. Díszlettervező: Csányi Árpád. Szereplők: Sinkovits Imre, Vjd László, Szcsvy László, Pthó István, Avr István, Horki János, Gelley Kornél, Szersén Gyul, Benedek Miklós, Márton András, Velenczey István, Csurk László, Sinkó László, Molnár Pirosk, Győrffy György, Agárdi Gábor, Ppp Zoltán, Berek Kti, Pápi Erzsi, Helyey László, Izsóf Vilmos, Trsoly Elemér, Sshlmi József f. h., Tihnyi Péter f. h., Márkus Ferenc, Mtoricz József f. h., Dániel Vli, Csepeli Sándor, Dörner György, Szirtes Ágnes, Felföld), László, Szűcs Sándor, Hrkányi Ödön, Ronyecz Mári, Blky Géz, Somogyvári Pál, Versényi László, Kun Tibor, Bognár Zsolt f. h., Ligeti László. GYÖRGY PÉTER A sorsjáték bukttói Sok hűhó semmiért - Mdáchbn Gnóthi szeuton, ismerd meg mgd, szól régiek intése, és Cludio, Shkespere vígjátékánk megtévesztett hőse sem kérdezhet mást bonyodlmk tetőpontján: Én vgyok ez, ki itt áll..., s ez sját szemem?" Azz, lehetséges hogy nem ismerjük mgunkt, hogy nem vgyunk igzk, hogy mit látunk, z tévedés? Hisz z önismeret személy zonosságánk zálog, nnk feltétele, hogy egy másik emberrel vlóbn szót értsünk, megértsük zt, mi történik velünk, s ne tévedjünk minden lépésünkkel, ítéleteink pedig ne tévedéseken nyugodj-nk. Az önismeret teljességének folymtos kísérlete személyiség utonómiájánk lpj, ez állndóságot jelent gyorsn változó, romló dolgink között. Az önmgunkról szerzett tudás : bizonyosság, s e tudás hiány - állítj Shkespere Sok hűhóvl - mjdnem beláthttln következményekhez vezet. Az önismeret hiány személyzonosságok összekeverésére épülő vígjáték lpj, ebből erednek tévedések és megtévesztettségek, z egymásr épülő helyzetek lehetőségei. A Sok hűhóbn mjdnem mindenki egymássl játszik, s ki úgy hiszi, irányíthtj sorsot, nnk mások állítnk cspdát. A sorsjáték megvlósításánk formáj: z intrik. Helyzetek épülnek leselkedésre, tervek omlnk össze kihllgtott beszélgetések mitt, vlki mindig kihllgt vl-kit, mindenki titkolódzik, de semmi sem mrd titok. Tudjuk, cím rejtett értelme is erre utl: Sok hűhó leselkedés körül, hllgtózás és leselkedés z egész játék lpmotívum. (Lásd Shkespere Qurterly, 1957/3.) Nem vlódi semmi, sem esküvő, sem hlál, z ünnep nem más, mint lklom tévedésre ( mszkbál) vgy épp vélt szjhság téves leleplezésére (esküvő), minden megkérdőjelezhető, szerelem és gyász egyránt. Végül z intrikák és cselek egymást oltják ki. Senki sem ismeri mgát, s így lig ismeri többieket is. H hosszú ideig úgy tűnik is, hogy drb gonosz szelleme, Don Jun, erősebb, mint töb-

11 biek, kiderül, hogy ez is tévedés, drb végén helyreáll z eredeti rend. A tévedésen, személyzonosságok összecserélésén lpuló játék párhuzmos szerkesztés didl. Az egyensúly teljes: egyenlők állnk egymássl szem-ben, senki nem elég erős hhoz, hogy vlóbn legyőzhesse másikt. A három szálon futó cselekmény kellő pontokon mindig tlálkozik, s így Don Jun kivé-telével végül mindenki eléri, mit krt. Cludio vgyonhoz és feleséghez jutott, herceg eljátszhtt kedvelt gondviselés-játékát, Benedetto és Betrice elnyerték egymás kezét. A következmény nélküliség vígjáték véletlen meseszerűen pontos működtetésén lpszik. Shkespere fogj hősei kezét, bukásuk ezért nem végleges, ezért fordulht minden jór. Akármi is történik megtévesztések okán: semmiért történik, úgy tűnik, komolyságr és szomorúságr semmi ok. De mit látunk, z vlójábn sokkl több, mint bohózt, szerkezet össze-függéseit figyelve kirjzolódik víg-játék keserű, rezignált mélyrétege. Senki nem olyn erős, hogy vlójábn megváltoztthss sorsot, holott szinte mindenki ezt képzeli. Mindnnyin sorsjátéknk hódolnk, s sors játssz mindnnyiukkl -- árttln - játékit. F. játék legngyobb kedvelője Don Pedro, ő z, ki egymásb bolondítj Betricét és Benedettót, ő z, ki álrcbn kéri meg Herót, Cludio számár. A gond-viselést játssz, z bszolút htlom birtokosként tetszeleg, de nem véletlen, hogy nem király, csk herceg. Látsztr teljes ellentéte bátyjánk, Don Junnk, gonosz fttyúnk, ki csk ott nem árt, hol nem nyílik rá lklom. Don Junnk öccse udvrábn nincs kedve z lkoskodáshoz, minthogy nem ő z úr, ezért mindig pontosn öccse ellen lép. H Don Pedro sorsot játssz el, ő sorsrontásbn lehet csk otthon. A helyzet nem egy-szerű: Don Pedro Don Jun fttyú mi-voltánk köszönheti htlmát. Egy végül is vitthtó örökösödési elv nevében forgthtt ki bátyját bból htlom-hól, mellyel most ngyúrként élhet. Mert Don Pedro ngyúr, oszthtj kegyeket. De hol ő áll, ott könnyű gondviselést játszni, s felmerülhet gynúnk, h fordítv állnánk, nem viselkednének-e épp ellenkezőként. Mind-kettejük jelleme helyzetük lenyomt. Don Jun számár negtivitás gykorlt lpkérdés: Inkább legyek rgy lombon, mint rózs z ő kegyelmében! " mondj, s világosn látnunk kell, hogy mindez számár cl nem fogdhtó mellékszerepből ered. Don Pedrónk, helyzetéből következően önmgánk hízelgő, h elhiteti másokkl is, hogy vlóbn jó. De, s ez döntő, nem lehetnek illúzióink vele kpcsoltbn, mint Cludiónk és Benedettónk sincs. A herceg ugyn Cludiónk kéri meg Herót, de kétértelmű viselkedése láttán nemcsk rosszul kihllgtott beszélgetés mitt megtévesztett Leonto hiszi, hogy mgánk kéri meg, hnem fentiek is. Érthetően gynkodnk, hiszen herceg megtehetné, hogy mgánk szkítj le gyümölcsöt, s feltételes mód lehetősége épp elég félelemhez, féltékenységhez. A félreértés perceit herceg - Herót Cludiónk nyújtv át - igencsk kétértelmű mondttl zárj le, ezzel is htlom jogir utlv. Én csk meg krom tnítni dlolni mdárfiókát, ztán átdom tuljdonosánk. " Világos dolog: cselekedhetne ő másként is, s mindjárt szomorúság lenne viglom helyén. Don Pedro viselkedése tehát elég árnylt hhoz, hogy z első percben egyértelműen tiszt jelleméhez gynú férhessen, s ez már drb egészének kettős szerkezetét muttj. Vígjáték felszínen, s trgikus lehetőségek sorozt mély-ben. Cludio, Hero kérője, Betrice és Benedetto szerelmének egyik lelkes öszszeboronálój is mindvégig cselvetés és becspottság kettősségében mozog. ( ) tlán legelvkultbb, legkevésbé sincs tisztábn önmgávl, s ő ismeri legkevésbé többieket. Mindent elhisz, s így ő legtöbb bj okozój, de ő z, ki kimondj z egész drb lpproblémáját is. Hbozás nélkül elhiszi mgánk, hogy szerelmes, s hogy érzelmeinek Hero vgyonához semmi köze nincs. Úgy tesz, minth észre sem venné Don Pedro célzásit, teljes lendülettel játssz szerepét. Elhiszi, s kétségbeesik, hogy herceg becspj őt. Fenntrtás nélkül hisz közismerten rosszindultú Don Jun-nk, s megrendezett jelenet lpján minden további nélkül szjhánk tekinti Herót. Az álhlál híre után, boldog mosollyl fogdná el Antonio lányát is, persze Leonto megmondj, hogy ez lány éppoly gzdg, mint másik volt. Amikor látj, hogy Antonio lány vlójábn Hero, úgy tesz, minth semmi sem történt voln. Játssz tovább szerelmest. Egy percre sem gondolkozik: mi is történik vele, drb végén éppolyn mrd, mint előtte volt. Boldogn ját-szik herceggel, mint boldogn bolondozik z gg Leonto is. S ez megint csk döntő mozznt. A tisztességes, nemes öregember minden további nél-kül láveti mgát vendége krtánk. H lehetséges, neki dná Herót, s h nem, hát Cludio is jó. Éppoly meggondoltlnul bolondozik, hogy később dühöng és átkozódik. Leontót szemlélve már-már álrccl vn dolgunk: ő tisztességes ggot játssz, s h z igz is, hogy öreg, nem bizonyos, hogy bölcs; gzdg ugyn, de nem gondolhtjuk tekintélyesnek. Fontos ez, mert Benedetto Cludiót, Don Pedrót, Leontót kihllgtván, csk z utóbbi mitt hiszi, mit hll. H nem ez fehér szkállú öreg mondná, zt hinném, vlmi ugrtás. " S ez z, miben Benedettónk cslódni kell, z öregember éppoly megtéveszthető és megtévedt, mint fitlok. Bátyj, Antonio is csk játszik, már-már kihívj Cludiót, de hndbndázásávl végül eléri, hogy z ne vegye komolyn. Az öregemberek rászólnk gúnyolódó Betricére, látszt szerint tpsztltk, ám vlójábn kicsit korlátoltk. Lássuk be: Leonto kicsit önző is. Mindenki-ről kiderül, hogy más, mint hisszük, nem olyn jó, nem szerelmes, nem olyn bölcs. Senki sem képes vlóbn átgondol-tn cselekedni, nnyir vk mindenki, hogy még sját érdekeit sem trtj szem előtt. bon Pedro tudj, hogy Don Jun milyen, ennek ellenére eszébe sem jut, hogy becsphtj. Ő mg hiszi el sját szerepét legjobbn. Leonto nem gondolkozik el zon, milyen ember is Cludio, Cludio pedig semmin sem gondolkozik. Részt vettek sját sorsjátékukbn, de lig vették észre, hogy mit tesznek velük mások, s lig fogták fel, hogy mit is tesznek ők. Egyedül Don Jun kény-szerült -- helyzete mitt - rr, hogy megismerje mgát, ő viszont olyn pozícióbn vn, hol csk ártht. De hátrvnnk másik szál szereplői, Betrice és Benedetto, s Hero Cludio szálll szorosn összefüggő Lspony rendőr lkj. Betricét és Benedettót, drb főhőseit, látszt szerint z intrik hozt össze. Úgy tűnik tehát, hogy mégsem egészen semmiért történt sok hűhó: boldogságért létrehozott intrik didlmskodik. De vegyük komolyn címet, s kettejük viselkedéséből nyilvánvlóvá lesz, hogy ők rég túl vnnk z intrik htáskörén, még h összekerülésük formáj ez is. A cselvetés látszt szintjén lényege, de vlójábn csk mellékes instrumentum szerelemnek. Kettejükben jóvl több közös, egy-form mélyen ismerik z óvtosságr intő

12 világot, jobbn, mint bárki körülöttük. Ténylegesen közük vn egymáshoz, s ez egyértelműen kiderül z esküvői jelenet négyszemközti részében. Betrice kér, és Benedetto ígér. Hiszen e férfink vló munkát " - Cludio kihívását ő végzi el, s h nem is fűlik ehhez fog, megteszi szerelemért. Itt nyilvánvló, hogy hisz Betrice tisztességének s épp ezért ítéletének is, tehát hjlndó lenne sját bjtárs ellen is fordulni. S kihívásjelenetben így fordul Cludióhoz: (Hero) Hlál visszüt rád szörnyű súllyl. " S ez mondt már nem vígjátéké. Benedetto itt látszt komédiájánk megfelelő igzságot mond, nnk ellené-re fenyegeti Cludiót, hogy tudj, vlójábn Hero nem hlott. Kész rr, hogy z álhlálért vlódi vért ontson, vgy sját vérével fizessen, s ez megint olyn fordult, mi z egész vígjáték kettős szerkezetére mutt. Pont olyn döntő mozznt ez, mint Don Jun áltl ki-tervelt intrik, z álhlál és vlódi párbj lehetősége szorosn összefügg, helyzetet csk Lsponyáék késleltetett leleplezése oldj meg. A jelenet z álság világából vlóság felé mutt, s h csk egy villnásr is, de felsejlik vígjáték füg- Shkespere: Sok hűhó semmiért (Mdách Színház). Betrice: Almási Év gönye mögött vlóság trgikus, véres lehetősége. Benedetto szörnyű súly " -ról beszél, tudj, hogy igzából nincs lehetőség felelőtlenségre, hogy fizetni kell tévedésekért, erre figyelmezteti Cludiót. A mondt egy percre visszvonj z egész drb következménynélküliségének derűjét, s egyben utl Betrice és Benedetto szerelmének lényegére. A vlóság keserűen mély és igz ismerete köti őket össze, s ez erősebb kpcsolt, mint z intrik, melybe belesodródtk. Bizlmtlnok végtelenségig, remek dilógusikból nyilvánvlóvá válik, hogy óvtosságuknál, hitetlenségüknél egyikük sem ismer okosbb mgtrtást. Pontosn ismerik ezt világot, s minden szereplőjéről megvn véleményük. Nincs más lehetőségük, mint z állndó játék, védekezés gúnyt jelent, iróniát, mely elkerülhetetlenül távolságot szül. A kiegyensúlyozott szerkesztésre mutt, hogy világállpot lényegét mégsem ők, hnem Borcchio mondj el. Két szempontból lényeges ez, egyrészt nem terheli meg remek dilógusokt, másrészt pedig egyértelművé teszi, hogy rjtuk kívül még gzemberek zok, kik pontosn ismerik e világ törvényeit. Mondom, hogy eltorzít divt mindenkit... Nem tudod, ki mit tkr, jó divt mindent eltkr. Többet mond ennek z erényes világnk, ki hol lkik, mint z, kiben mi lkik. " (Egyébként monológ utolsó mondt Don Jun problémáj is.) Borcchio rról világról beszél, hol lényeg eltkrt, s drbbn hol mszkbálon, hol félhomályos lugsokbn vgyunk. Ebben világbn, ki igzi értéket kr, jobb, h óvtos mrd, Betrice és Benedetto kénytelen-kelletlen és épp bölcsességből ilyenek. A fél-homály, mely lklmt d leselkedésekre, személyzonosságok összekeverésével építkező tévedésekre, e drb belső, szellemi lényege is. A belső sötétség htlmát Lspony muttj legpontosbbn. A Don Jun áltl kitervelt intrikát végül megkdályozó őrök mélyen but főnöke - vígjátékhoz illően - nevetséges kísérleteket tesz, hogy egy kicsit világosbbn lásson, hogy kiismerje mgát z elme sötétjében, nyelv rejtelmeiben. E szerkezetben Lspony lkj - nem is túl titkoltn - llegorikus. Kellő távolságról figyelve ilyenek is lehetnek többiek, éppily bolondok, épp így tévednek. S z perspektív, honnn nézve Don Pedro, Cludio, Leonto egyránt bolondnk látsznk, egyránt tévednek, megint csk drbon belüli: pontosn Betrice és Benedetto szemszöge ez. Végül minden megoldódik: romboló intrik eredménytelen mrdt, z történt, mi múgy is történt voln, tehát nem történt semmi sem. Benedettóék - leglábbis kifelé - továbbr is rezignáltk, többiek jvíthttlnul ott élnek látszt felszínén, éppoly félhomálybn, mint z elején. Mindössze z életidő kis része múlt el, de ez már visszhozhttlnul. Az egyenlő erők hrcánk eredménye vígjáték felszínén: boldog eredménytelenség, de keserűség mélyén. Mert nem vlóság ugyn hlál, de így szerelem sem bizonyos, hogy igz. Mit szerethet Hero Cludión, és hogyn hihetnénk el Cludiónk, hogy szerelmes? Mindenki tévedett, de tévedések csk mjdnem jóvátehetetlenek. Úgy tűnik, urljuk sorsunk, de vlójábn véletleneken múlik ez, s milyen urlom is Don Pedróé, h krtlnul is, de Lsponyár szorul. Ahol ennyi minden nem vgy épp hogy igz, ott jobb, h z egészben kételkedünk, mint Benedetto és Betrice sem tesz mást. Minden álom-szerűen oldódott meg, így z érettség is álom kell hogy mrdjon. Ugyn mindenki megtervezte intrikáját, de z álomszerű véletlen oldott meg minden helyzetet. A Sok hűhó már ngyon közel vn trgédiákhoz, vígjátéki réteg egyenletes, de már ngyon vékony. A kétértelműség tehát z egész játék lényege, s ezért mindez gondos mérlegelést követel. Mit láttunk mindebből Mdách Színházbn Szirtes Tmás rendezésében? Kiderült-e, hogy mennyire bonyolult s többrétűségénél fogv milyen érzékeny drb, melynek felszínén nemegyszer bohózti jeleneteket látunk? Előrebocsátnám, hogy véleményem szerint nem. A rendezés megmrdt felszínen, gykorltilg elmrd z értelmezés, mi drb összefüggéseinek felszínre hoztláért történt, z színészek érdeme. Szirtes rendezésének tlán legngyobb újdonság z, hogy megszbdított színpdot Sok hűhó-elődásokt - nálunk - szinte állndón jellemző lugsoktól, építményektől. Götz Bél díszlete gykorltilg üresen hgyt színpdot, ngy mozgásteret nyújtván ezzel színészeknek. Ez lehetőséget nyújt színpdi mozgások ngyfokú szbdságánk, de szinte kötelezővé teszi ezek rend-kívül gondos rendezői megtervezését.

13 Minthogy díszletek jelzésszerűek, mguk színészek jelentik színpdképet, s így minden lépésnek kétszeresen ngy súly vn. Szirtes zonbn, két táncjelenettől eltekintve, dós mrdt koncepciózus mozgások megtervezésével, s így szellős, szbd színpd - üres mrdt. E htlms térben nemegyszer elvesztek színészek, vgy épp indokoltlnul járták be zt. Hosszú jelenetek mrdtk eltervezetlenül, s ez z egyébként gyors tempó ellen htott. Mindössze Betrice és Benedetto hllgtózásjelenetei voltk szellemesen megtervezve: z láengedett függönyök lugskénti felhsználás vlóbn jól tgolt színpdot, Ez zonbn nem jelenti zt, hogy jelenetek hibátlnok voltk, de ez már szerepértelmezések kérdéséhez vezet át. Almási Évát, ki tudj, miért, Szirtes Tmás egy bolondos kékhrisnyává változttt, s h rendezői koncepciót színésznő mrdéktlnul végrehjtná (mit nem tesz), felboruln z egész drb egyensúly. Almási bohócspkát hord, huszdik százdi szemüveget visel (láncon!). Egy pusztán ilyen mskráért lelkesülő Benedettónk sem hihetnénk cl, hogy mit egyébként nőkről mond, z igz. Ezt koncepciót mrdéktlnul végrehjtv, bizlmtln szerelmesekből túlkoros komédiások lennének, s eb-ben z esetben teljesen indokolt lenne Don Pedro intrikáj: mi drb döntő jelentésárnyltink elvesztését eredményezné. Feltételes módot hsználhtunk, mert Almási Év és Humnn Péter koncepció ellenére is remekül éltek szövegeikkel, s vlóbn Shkespere-t játszottk. De ngyon zvró, hogy Szirtes teletűzdelte z elődást XIX. százdi komédiákb illő ötletekkel. Almási Év lugsjelenetben fenékkel nézők felé kúszik, s meghllván, hogy Benedetto belé szerelmes, úgy esik hnytt, mint egy burleszkfigur, s hosszsn tpogtj hátsó felét. Fel-le mászkál egy létrán, lehetetlenül XIX. százdi lsóneműjét villogttv. Ezek z ötletek egy féktelen bohózt részeként helytállók, de indokoltlnok Betricénél. Félreértés ne essék: nem nturális ötletek ellen vn kifogásom, hnem zok drbellenes, végül is olcsó hsználtát kifogásolom. Ugyncsk drb egyensúlyánk felborulásához vezet vlóbn sok problémát jelentő álesküvői jelenet rendezése. Szirtes itt trgédiáb illő hngnemet hsznál, nélkülözvén distnci leghlványbb árnyát is. De kétséges, hogy mindez lehetséges-e: hiszen ekkorr néző már tudj, hogy Borcchio fogságbn lévén, Leonto és Lspony szerencsétlen beszélgetése ellenére is, előbb vgy utóbb, de jór fordul minden. Így Cludiót játszó Tímár Bél egy elvkult morózór emlékeztetően viselkedik, s z gg Leontót játszó Ptky Jenő mértéktelenül átkozódik. Holott e jelenetben elmondott szövegeik elég finomn árnyltk hhoz, hogy egy gondosn eltervezett szerepformálás eredményeként létrehozott szövegmondássl minden utlás felszínre juthtott voln. Így például elsikkd z tény, hogy Leonto végső érve sját lány ellen nem más, mint z, hogy hmis vádt két herceg képviseli. Ezekben mondtokbn, ebben szituációbn válik nyilvánvlóvá z idézett lpkérdés: z önismeret hiányánk s z ebből szármzó tévedésnek minden problémáj. Ugyncsk ide trtozik, hogy Szirtes elhgyj Cludio temetői jelenetét, s erre láthtón semmi más ok nincsen, mint vígjátéki jelleg túlzott megerősítése. Szirtes Tmás megmrdt drb egyértelmű, vlóbn remek szerepeket kínáló felszínén, nem vette tudomásul, hogy szituációk -- szerkezet összefüggéseinek révén - jóvl bonyolultbb összefüggésekkel rendelkeznek. A.Sok hűhó vlóbn vígjáték, de nem bohózt, s teljessége csk egy konzekvens koncepció révén bonthtó ki. Sjnos, áltlábn jellemző, hogy z egyes szerepek bohózti jellegének kihsználás túlzott. Zenthe Ferenc Antoniój például oly szerencsétlen és nevetséges, hogy z egész párbj jelenet egyértelműen komédiává süllyedt. Elmrdt két testvér bonyolult viszonyánk elemzése is, mindössze jelmezek utlnk z értelmezésre: Don Jun és Borcchio sötétebb egyenruhát hord-nk, mint Don Pedro vgy Cludio. Don Pedro figurájánk többrétűségét is csk jelmez muttj: Duni Tmás z egész elődás ltt egy kis fémláncot csörget, fülbevlót visel, csk sejthetjük, hogy mindez mire is utln. Sjnos, mg Duni túl konszolidált, kevéssé él szöveg dt lehetőségeivel. Az, hogy mégis Shkespere-t láttunk, elsősorbn Almási Évánk és Humnn Péternek köszönhető. Almási z dott kereteken belül lecsendesíti kékhrisnyság jellemzőit. Még sját szenvelgésén is ironizál, túljátszv rendezői instrukcióit, még egy csvrt d figuránk, s ezzel vissztér Shkespere Betricéjéhez. Helyesen épít jelmez ellenére is sugárzó külsejére, vonzó hngszínére, ironikus hnghor- Benedetto: Humnn Péter (lklády László felvételei) dozásár. Egy pillntig sem hihetjük, hogy egy csúf, pártábn mrdt vénkissszonyt látunk. Iróniáj legjvát Benedettór fordítván, érthetővé teszi, hogy ő z egyetlen ember színpdon, kivel beszélnie vlóbn érdemes. Remekül oldj meg például herceg kikosrzását. Metszően ironizál előbb, mjd túlzás révén gúnyos udvrissággl kéri elnézését. Méltó prtnere Humnn Péter, ki mondhtjuk csúcsformájábn vn. Végtelenül gúnyos, s szerepében szbdjár engedheti remek humorát. Láthtón megértette szerep minden mozzntát, nnk ellenére, hogy szinte végtelenségig könnyed, z egész lkítás legpróbb részletekig pontosn kidolgozott. Már z első tlálkozáskor, túl szövegen, zvrtn viselkedik, kpkodó mozdultokkl nyúl Betrice után. Egy perc ltt elvész mgbiztosság, s ezzel z prósággl Humnn egész viszonyuk lphngját megdj. Ismert mimikáján kívül remekül él egész mozgásávl is. Kicsit bizonytlnul jár-kel, mozgásávl is élesen elüt Don Pedrótól és Cludiótól, kik mgbiztosn, lzán járkálnk z életben, s kik folymtosn tévednek. Sugárzik belőle bizlmtlnság, de mint kettesben mrd Betricével, kiderül, hogy vele szemben elsősorbn félénk és zvrt. A Lsponyát lkító Körmendi János remekül hsználj fel Mészöly Dezső fordításánk helyenként már zseniális szó-

14 vicceit, jelentéstévesztésre épülő poénjit. Rég tudjuk, hogy Körmendi számár krkterszerep is teljes egészet jelent. Ltb veti minden képességét, de sjnos, hiáb vn remek humor, hiáb üdvözli lkítását közönség, koncepció hiányábn lkítás elszigetelt, epizódszerű mrd. Az átfogó rendezői koncepció hiányát megsínylik z egyes lkítások. Tímár Bél Cludiójából nem derülhetett ki, hogy vlójábn milyen vitthtó is e figur, mindvégig hngos, teátrális, de nem kárhoztthtjuk csk őt hngsúlytévesztésért: ezen z elődáson nem lehet megmondnunk, hogy mihez képest túlzott is lkítás. Sjnos, nem megoldott testvérek lkítás sem. Mindkettőjükből hiányzik szerepben fogllt sokrétűség. Duni Tmás inkább operettherceget játszik, mintsem Shkespere-t, s figur ilyen leegyszerűsítése már tévedés. Juhász Jácint Don Junj, rosszkedvű, merő ressentiment lk, elveszve áll e bohóztr hngolt játékbn, z összefüggések kidolgoztlnok mrdtk, s így vlódi kontktusr sem volt lehetősége. Külön meg kell említenünk Ptky Jenő Leontójánk problémáját. A tiszt egyértelműséggel megformált lkításból eltűntek kétértelműségek, eltűnt jellemének vitthtó mozznt. A remek, érthető hngsúlyozás, tiszt szövegmondás önmgábn nem elegendő, de szerepformálás rendező dolg is. Meg kell még említenünk Székhelyi József Borcchióját és Zenthe Ferenc Antonióját. A könnyű, különösképp női ruhák esetében inkább csk utlásszerűen kor-hű jelmezeket Vágó Nelly tervezte. Ruhái pontosn lklmzkodtk bohózti jelleghez, pontosn megtette, mit rendezés kívánt, s z, hogy mindennek milyen, végeredménye, rról nem ő tehet. Jó Victor Máté modern effektusokr építő zenéje, friss és szellemes Ivánk Gábor koreográfiáj. Shkespere: Sok hűhó semmiért (Mdách Színház) Fordított: Mészöly Dezső. Rendező: Szirtes Tmás. Zeneszerző: Victor Máté. Díszlettervező: Götz Bél. Jelmeztervező: Vágó Nelly. Szereplők:,Ptky Jenő, Ábrhám Edit f. h., Almási Év, Zenthe Ferenc, Humnn Péter, Duni Tmás, Juhász Jácint, Tímár Bél, Körmendi János, Szénási Ernő, Pudits Bél, Cs. Németh Ljos, Némethy Ferenc, Gybronk József, Hűvösvölgyi Ildikó, Csizmdi Gbi f. h., Kéry Gyul, Vándor József, Szerednyei Bél f. h., Csernák János f. h., Borbiczky Ferenc f. h. BÁNYAI GÁBOR Svejk Szolnokon Vgonok. Világháborús vgonok. Emberi szállításr lklmtlnok. Lövöldözés, fejvesztett rohngálás, menekülés. Az egyik vgonbn egy tiszt - Luks főhdngy - komótosn meghurkol egy kötelet, beksztj vgon vstrverzébe. Itlt tölt mgánk, s egyik kezében pohárrl, másikbn töltött revolverrel, bedugj fejét hurokb. Arcán elszántság, de keze remeg. Nincs tovább. Ám hiáb z itl, Mityánk, pisztoly és kötél. Cspódik vgonjtó, oldlról belép egy nyírt hjú, idétlen figur: - Óberljtnnt úrnk láztosn jelentem, végre megint itt vgyok! - A főhdngy meredten bámul Svejkre, tisztiszolgájár, ztán szép lssn sírni kezd. A vontot lövik, ő zokog, mjd bömböl, s meglehetősen idegösszeomlik". Svejk tpinttosn becsukj z blkot - hlkul lövöldözés zj -, és gondoskodni kezd Luksról. Miközben mennek - mind ketten és vont - pokol felé. A szolnoki Szigligeti Színház Svejkelődásánk már ez z első jelenete is tlányos: se nevetni nem tudunk igzán, se meghtódni. A kényelmesebb megoldást válsztjuk. Úgy gondoljuk, ránk nem lőnek - lássuk hát történetet. Hát-h kimrdhtunk belőle. Svejk: pozitív vgy negtív? Verebes István és Szurdi Miklós Svejktörténete - z előbbi z átíró, színpdr lklmzó, z utóbbi rendező - ott kezdődik, hol ezt történetet színpdon áltlábn bb szokták hgyni. Itt nincs békebeli, polgári Prág, légypiszkos Ferenc József-kép Kehelyhez címzett vendéglőben, kvterkázás. Itt háború vn: z, mi prági idillt széttöri. Ennek z elődásnk története z z út, mely frontr, biztos hlálb, pokolb vezet. Rizikós út. Nemcsk résztvevők - színház számár is. Mert így kimrdnk remekül bevált, biztos ptronok, elmrd felszbdult nevetés. Az út során látszólg megismerjük Luks és Svejk viszonyát. Az egyik - véljük - mindent elront, s másiknk mindez z idegeire megy. Mi több: megőrül tőlük. (5 is elkövet tehát mrhságokt. S ezekért is Svejket okolj. Vlójábn Luksnk és Svejknek világhoz vló viszonyát ismerjük meg. Svejké túlélő viszony. Nem kerülhet olyn kényszerhelyzetbe, melyből ki ne vágná mgát. Legtöbbször zzl, hogy szó szerint értelmezi világ elvárásit. Svejk - leglábbis Verebes és Szurdi hő-se, hiszen Hšek urt most ne keverjük ebbe bele - nem együgyű. Es nem is rvsz. Legfeljebb niv. Önkéntelenül, néh tlán szándékosn is. Gyermeki z észjárás: h minden prncsot teljesítek, minden elvárásnk megfelelek, kkor nem lehet bj, sőt így még mgm kedvére is élhetek, úgyis zt hiszik mjd, hogy ők dtk nekem rossz utsítást. Svejk lentről nézi világot: de nem osztályszempontú lentisége z igzán fontos, hnem békperspektív. Így, innen világ - sjátos rövidüléseivel, rányhmisításivl - egyszerre félelmetesebb és nevetségesebb is, de mindenképpen egyszerűbb. Luks viszont zt hiszi, hogy ő rálát világr. Mélttlnnk érzi hát, hogy kártynyereségen kpott tisztiszolg békperspektíváj z ő sorsát is lkítj. Nem érti, hogy flörtjei miért fronthoz viszik egyre közelebb, nem érti, hogy sors miért bánik el vele. Luks z áthárítás gesztusávl viszonyul világ-hoz és Svejkhez. Az elődás során ennek kétfjt viszonyulásnk z összecspásit kcghtjuk és szoronghtjuk végig. Mert tény, hogy kcgttó szituációk soroztát hozz létre Svejk perspektíváj. H Luks zt prncsolj neki, hogy lkásbn vendégeskedő " úrhölgy minden kívánságát teljesítse, kkor Svejk minden kétség nélkül ágyb is bújik főhd-ngy szeretőjével. Még z ktus közben vissztérő Luks és férj sem tudj megzvrni idilli nyuglmát. H mgányosnk látj Lukst, rögtön szerez neki egy kutyát - igz, tábornokét nézve kóbor ebnek. H lemrd vontról, s rádásul Lukssl összecserélt ppírokkl, olyn pontosn teljesíti z elfogó csendőrök minden elvárását, úgy felel meg minden kérdésükre, úgy issz őket z sztl lá, hogy zok inkább feldják kilátástln hdkozást. Luks is bohóztot játszik ennek következményeként, kár z ölébe pottyn egy szerető vonton, kár - budpesti képben - Svejket bízz meg kerítéssel. Burleszkbe illően züllik selyemfiúvá snájdig főhdngy hmis ppírjivl,

15 miután kupibn legfeljebb állást válllht. Csup bszurd klnd. De mik következmények? Minden bohóctréfávl közelebb jutnk hhoz véghez, mit Luks elkerülni szeretne. (Vlószínűleg Svejk is, h hjlndó lenne tudomásul venni például háborút: de ez z ő filozófiájáb nem illik bele.) A burleszk gyorsvonti sebességgel visz közelebb biztos hlálhoz. Az esendőség, kinevetett gyrlóság megsemmisítő embertelenséghez. És itt minth vittkozn egymássl színpdr lklmzó és rendező. (Közbevetőleg: Verebes szuverén művet írt. Ezért nem emlegetem z eredeti regényt, Hšekét.) A szöveg zt sugllj, hogy Svejket lssn utáljuk, gyűlöljük meg. Verebes hngsúlyozz Svejk felelősségét sját és Luks sorsánk mániákus elrontásábn. Ez Svejk egyre idegesítőbb, egyre gresszívebben but, egyre kétségbeejtőbben értetlen, egyre átlátszóbbn niv. Jópofságát, mindenretudokegytörténetet-hbitusát Verebes egyre ellenszenvesebbnek tlálj. Legszívesebben lelövetné, lecsuktná, kivonná forglomból - de ezt még ő sem teheti meg Svejkkel. Szurdi jobbn szereti derék ktonát. Nem felelősségét kérdőjelezi meg. Azt sem vittj, hogy néh kibírhttln z örökös gondoskodás, őrjítő fecsegése. De úgy véli, hogy Svejk mindig tlpr eső mentlitás, kétségtelen humor nél-kül világ még kibírhttlnbb lenne. Verebes szerint, Svejkkel vgy nélkül, világ fejtetőre állt, bszurd, kibírhttln, élni benne nem lehet. Míg Szurdi szerint világ bszurd ugyn, de élni kell, s ehhez Svejkekre mindig szükség vn. Nézzük e megközelítési interferenci tlán legjellemzőbb példáját, drb, illetve z elődás végét. A soroztos bllépések eredményeként Luks és Svejk büntetőszázdb kerül. Utznk ismét, most már biztosn kikerülhetetlen pokol felé. Luks letrgikus, Svejk gynútln. A büntetőszázd egyetlen félig-meddig kívülállój részeges Lczin páter, százd gyónttój, lelkityj, ki kártyázni is szeret. Luksnk kétségbe-esett ötlete támd: kártyán nyerte bl-sors okozóját, most kártyán is szbdul meg tőle. Végre veszít, Svejk holt-részeg páter tuljdon lesz, és ezzel meg-menekül. Luks búcsúzik: - Menjen, Svejk! Hozzon szerencsét másnk! -Isten megáldj, óberljtnnt úr! Őrizzen meg jó emlékezetében! - És zután már csk pusklövéseket és hngokt hl lunk: - Büntetőszázd, sorkozó!... A frontőrök leveszik bilincseket, és npi prncs szerint rohmosztgokb sorolják foglyokt. Negyvenöt perc múlv támdás! A Lnkás erdő mentén negyvenöt perc múlv támdás... - Verebes biztos hlálll zárj drbot, ebből zonbn Svejk kimrd. Íme, ezek mindig túlélik - szövi át trgikus befejezést keserű düh. Szurdi még egy csodát " illeszt z elődás végére. Ismét z első jelenet vgonj és kellékei. Luks, bibli, kötél, pohár és pisztoly. Luks áll, nykábn kötél, egyik kezében revolver, másikbn pohár. Húzná meg rvszt. Aztán kinéz blr, honnn Svejk szokott - idegösszeroppnást okozón - megjönni, megkdályozndó hlált, biztosítv z olyn-milyen életet. De Svejk most nem jön. Luks egyre kétség-beesettebb. Hát tényleg nincs visszút? H nem jön Svejk - Luksnk most már Godot-j -, kkor tényleg csk hlál mrd. Vége. Szurdi ezzel z elődást keretező jelenetpárrl hngsúlyozz: Svejkkel leglább élni lehetett. Vckul, pusztulás felé menetelve, de túlélés reményé-ben. Nélküle remény is elveszett. Színészek Svejkje Verebes István eredendően színész. Szurdi Miklós is z. Hogy írni és rendezni is tudnk - lehetőségek tágulás. De Hsek Svejkje szolnoki Szigligeti Színházbn nem z lpmentlitás megkérdőjelezése. Ennek megfelelően z áltluk írt és rendezett elődás is színészelvű. Ez több dolgot jelent egyszerre. Egyrészt zt, hogy pontosn tudják: színészi lkításr igzán ott vn lehetőség, hol történet, szituációk, jellemfejlődés, játék-lehetőség vn. A szolnoki Svejk így nem morlizáló, filozofikus drb elsősorbn, hnem htlms lendületű játékfüzér, melyben z áttekinthető történetnek éppúgy jelentősége vn, mint kijátszhtó szituációknk, jellem- és helyzetkomikumok soroztánk. Nem írói és rendezői fogásokkl mozdul tovább drb és z elődás - pontosbbn: ezek csk igen rfináltn, háttérbe húzódv htnk -, hnem színészi játékkl. Másrészt ez színészelvűség zt is jelenti, z elődás szerkezeti egyen-súlyát befolyásolv, hogy néh nincsen szívük húzni egy-egy jelenetből, hiáb fejezi ki z már sokkl előbb is gondolti lényeget, nehogy így poénlehetőségeket vegyenek el színészektől. (Ez z ránytlnság voltképpen egyszer, második felvonást mjdnem kitöltő vlltási jelenetsorbn válik észrevehetővé s csöppet fársztóvá is.) Okoskodás helyett játék, filozofálgtás helyett szituációk, prelegálás helyett történést hordozó, poentírozott

16 közös nevezőre jutnk. Nem szólók: mégis egyenként emlékszünk mindőjükre. Svejk, Formn és Heller Hollósi Frigyes (Svejk), Czibulás Péter és Vrg Tmás szolnoki Svejk-elődásbn (MTI fotó Ilovszky Bél felvételei) párbeszédek, felmuttás helyett soroztos átlényegülés - ilyen elődásbn és megközelítésben szükségképpen jól érzik mgukt színészek. Ngy Sándor Tmás Luks szerepé-ben minden, csk nem százdeleji és nem ktontiszt. Mindkettőről el tudj hitetni, hogy csk járulékos elem, lényeg mélyebben vn. Fitlember, ki mind kétségbeesettebben ismeri föl, hogy vlósághoz vló viszony lp-vetően hibás. Eközben - érje bár-mily cspás ugyn nem d le meg-győződéséből, csk szép lssn össze-törik, kifordul önmgából. A szemünk láttár öregszik, törik meg színész is színpdon. A burleszk klsszikus szbályi szerint ő z, ki mosolytlnul vesz részt legképtelenebb játékokbn - hogy lkítás bohócsémán túl egy mentlitás keserű leleplezése is, z Ngy Sándor Tmás legfőbb érdeme. A ngy ziccer, legtöbb poén lehetősége természetesen Svejké és lkítójáé, Hollósi Frigyesé. Sörtére vágott hj, csodálkozó kék és ngy szemek, kissé korpulens lkt. Az ő Svejkje nem jó-pof és nem joviális. Vonzó és veszedelmes egyszerre. Hollósi olyn elegyét képes kikeverni nivitásnk, rvszság-nk, számításnk és megfelelésnek, hogy z egyszerűen zvrb ejtő. Úgy játssz el Svejk helyett svejkséget m-gát, hogy közben nem érjük tetten, hol is, miképp is áltlánosít. Az ő Svejkjének elődjét tudom, hogy vlóságbn fordított z időrend... - vlhol Brechtnél, Csehovnál és cirkusznál kel-lene keresnünk. Nem z bszurditást, hnem mindennpiságot rgdj meg lkításábn -- sokáig felejthetetlenül. Czibulás Péter négy figurát játszik e egyetlen este ltt. Ezek z lkok ktoni-csendőri htlmi létr különböző fokoztin állnk. Mindegyikük más legfeljebb z embertelenség szolgi, sőt boldog kiszolgálásábn hsonlítnk egymásr. Czibulás remek mszkokkl, pompásn kitlált hngszínekkel átformált testtrtásokkl, sőt testi lktokkl képes egyéníteni vlmennyi figurát. És közben: építkezik, felfedi z összefüggéseket, egy ívbe fogj négy figurát. Színészi jutlomjáték és brvúr-sorozt - z elődás szolgáltábn, óriási fegyelemmel. (Megjegyzendő: nnyi ötlet épül z elődásb, hogy ez már eleve lehetetlenné teszi fegyelmezetlen improvizációkt.) A három ziccerszerepet és brvúrlkítást szövegben kisebb, súlyábn nem csökkentebb szerepformálások szervezik összefüggő elődássá. Egri Ktit - ki több, férjét Lukssl megcsló szépsszonyt lkít - főiskoli vizsg-elődások ót nem láttm ilyen felszbdultnk és kitárulkozónk; lkításábn nnyi elszánt humor és keserű ön-iróni vn, hogy néh sjnáljuk, hogy nem tudhtunk meg többet ezekről z sszonyokról. Jkb Csb főkluzként még csk végszvz inkább egy kbré-tréfánk - hdbíróként olyn krik-túrát produkál, még ném szereplőként is, hogy rettegő nevetésünket már szinte szégyelljük. És ugynígy többiek: Sebestyén Év Pejzlerk nénije, Vrg Károly pátere, Vrg Tmás csendőrjárőre, Csák György Vodickáj vl-mennyi önmgábn zárt kbinetlkítás. De mindnek legfőbb érdeme, hogy egy világkép kilkulásábn szervülnek, Mármint Josef Svejk, egy világkép hordozój, világháborús őskton. Milos Formn, cseh bszurd humor egyik legfőbb ismerője, Hir című filmjével háborús személyiség egyik legjobb elemzője. És Joseph Heller, háború bszurditásánk klsszikus ábrázolój, 22-es cspdájánk feltlálój. (5k hármn fognk kezet Verebes és Szurdi kitűnő elődásábn. Ami összeköti őket: z egyén és világ viszonyáról lkotott elképzelésük. (Itt kell utlnom szolnoki elődás lkotóink végső véleményezésére!) Ugynis bennünket körülvevő világ háborús helyzetekben teljesen bszurddá válik. Ebben z értelmetlenségben is meg kell keresni, ki kell jelölni z ember, z egyes ember helyét - s ez művészet egyik legizgtóbb feldt. Svejk és Luks viszony ehhez világhoz lpvetően psszív. H más-más nézőpontból, perspektívából tekintenek is környezetükre és z eseményekre, eredményét tekintve nem sok különbség mgtrtásuk között. Elszenvedői z eseményeknek, s csupán cslók látszt, Luks téveszméje, hogy Svejk bármit is lkítn rjtuk. Svejk meg-felelni kr, Luks kitérni, természetes hát, h mindketten áldoztokká lesznek. Az előbbi tlán tovább húzz, de sorsát ő sem kerülheti el. Mármost kérdés, hogy vjon elképzelhető-e ktív, változttó, lkító viszony is egy bszurddá vált világgl szemben. Heller 22-es cspdájánk ki-mondásávl minth erre kérdőjelre tenné legngyobb hngsúlyt, zt sugllv, hogy kármilyen szituációt válsszunk is, cspd föloldhttln. Cskhogy Heller is egy vlmi utáni állpotról tudósít. A 22es cspdáj tehát cskis zért működhet hibátlnul ktklizm állpotábn, mert mesterségesen megkreálták még nnk előtte. Yossrin lázdás is erre utl - s z lpképlet megváltozttásávl cspd önmgát szüntetheti meg. A Svejkre lebontv ezt képletet: főhősei és mellékszereplői nem változott mentlitássl vesznek részt háborús bohóctréfsoroztbn, hnem korábbi önmgukt

17 vlósítják meg. Csk épp helyzet dt torzításbn-ngyításbn. Ebben z értelemben már nem lehet kérdés sem Svejk, sem Luks, sem hdsereg, sem pályudvron szónoklttl, pántlikávl, nemzeti színnel búcsúzttó közösség felelőssége. (Á vgonok tetején szónokltot mondó figur később gyászdlt intonál hrmonikáján, ugynzon helyen: kép figyelmeztető, hogy ez pótcselekvés, nem megoldás.) Nem véletlen, hogy szolnoki.svejk Formn Hirjét jutttj eszembe. Mert Formn-filmnek is z lényege - és ez vlósul meg véleményem szerint zseniálisn -, hogy egy bszurddá vált világbn mégoly rokonszenves lázdozás, fintorvágás sem hozht eredményt. Hogy ez megoldás csk látszólg ktív: vlójábn kitérés z igzi cselekvés elől. Formn európin meriki filmje egy mozglom csődjét muttj: és itt nem mozglom neve lényeg, hnem fő gesztus, megbocsátás. Ami nyilvánvlón psszív mgtrtás. Még h pukksztássl, zenével, virágokkl, hosszú hjjl - vgy burleszk kel köríttetik is. És még vlmire fölhívj figyelmet Formn: rr, hogy személyiség szuverenitását sem hgyj érintetlenül háborús világ bszurditás. Nemcsk zért, mert személyiséget puszt számmá egyszerűsíti - zért is, mert személyiségek fölcserélhetőségét vlósítj meg. Erről személyiségnivellálódásról és fölcserélhetőségről szól szolnoki Svejk is, melyben mosolyogv, énekelve, bohócként vgy áldoztként - de mindenki ugynbb z irányb trt: hlál torkáb, megsemmisülés felé. Heller hőseit 22-es cspdáj ejti fogságb, Formn hőse énekelve menetel Vietnmb induló repülőgép belsejébe Svejk gyermeki nivitássl, Luks kétségbeesett értetlenséggel gylogol büntetőszázd vágóhídjár. Mind ugynzt példázzák: psszív mgtrtás csődjét. Az Út, vgy Svejk... (szolnoki Szigligeti Színház) Jroslv Hšek: Svejk, derék kton című regénye lpján (fordított: Réz Ádám) színpdr lklmzt: Verebes István. Díszlet: Szlávik István. Jelmez: Szkács Györgyi. Zeneszerző : Döme Zsolt. Rendezte: Szurdi Miklós. Szereplők: Hollósi Frigyes, Ngy Sándor Tmás, Czibulás Péter, Tkács Gyul, Szendrey Ilon, Egri Kti, Vrg Károly, Jkb Csb, Sebestyén Év, Csák György, Ploti István, Szeli Ildikó, Hng Erik, Benyovszky Bél, Elkán Erzsi, Vrg Tmás. RÓNA K AT ALIN Az gitszínház cssztuskáj Az Égszínkék lovk, vörös füvön Tháli Színházbn Ngy kérésem hozzátok: ne hgyjátok, hogy Iljics hlál mitt érzett fájdlmtok személyének külsődleges tiszteletében nyilvánuljon meg. Ne állíts-tok neki emlékműveket, ne nevezzetek el ról plotákt, ne rendezzetek ngy-szbású ünnepségeket emléke tisztelet é r e... mindenekelőtt életetekkel kövessétek Iljics elveit." - Krupszkj foglmzott így röviddel Lenin hlál után. Hisz közismerten Lenin idegenkedett leginkább politiki frázisoktól, és mi sem állt távolbb józn forrdlmártól, mint mítoszteremtés köde. Mégis sokn és sokszor, mondhtnók, legtöbben és legtöbbször úgy emlékeztek meg ról, olyn, egyszerűségéhez mélttln Lenin-portrét lkítottk ki tudtunkbn, mely keményen tár gyis ábrázolás helyett formális, külsődleges, de nnál fényesebb képet festett politikusról. Vlószínűleg épp ezért idegenkedünk minden műtől, lett légyen z drám, regény, novell vgy vers, mely Leninről szól, mely Lenin lkját eleveníti meg. Vlljuk be, így volt ez Mihil Strov színművének műsorr tűzésekor is. Égszínkék lovk, vörös füvön - szürrelizmus tlján fognt drámcím lehetne kár egy verssor vgy miként drb is utl rá egy festmény címe --mindenesetre újbb monumentális meg-emlékezéssel kecsegtetett. Ám Mihil Strov többre válllkozott, mint hogy újbb emlékművet állítson Leninnek. Lenint z embert, Lenint vezetőt próbált néző elé vinni életének egy dott szkszábn, emberi és politikusi gondjink józn szemléletével. A drámát három spektusból lehet és kell vizsgálnunk. A Lenin-ábrázolás trtlmi oldláról, politikus és Komszomol kpcsoltánk vetületéből, végül pedig drámi szerkesztés szemszögéből. Strov színházábn színésznek, ki Lenint játssz, kettős szerepe vn. Egyrészt Lenint kell megformálni személyiség minden külső tuljdonság, min- den formi eszköz nélkül. Másrészt ő mg z elődás nrrátor, neki kell elmondni Lenin-ábrázolás sjátosságit, neki kell megismertetnie nézőt többi szereplővel, s neki kell z időbeni összefüggéseket is megneveznie. Az író Lenint egy hétköznpon, egyszerű munknpján " úgy ábrázolj, hogy megértsük: mennyire emberi minden gondolt, intézkedése ngyon súlyos időkben, ngyon betegen is, s z prócseprőnek látszó ügyek mögött milyen pontosn érzékeli zokt z összefüggéseket, melyeknek később komolybb politiki következményei lehetnek. S ez z emberközelbe hozott Lenin üzenetet közvetít, nemcsk forrdlomról, de önmgáról, küzdelmeiről, kételyeiről is. Leninnek 1920-bn z intervenciós háború idején, mikor már béketárgylások folytk, egyre inkább szembe kellett néznie közvetlen környezetével, tlálkozási során zokkl z emberekkel, kik látszólg őt követve torz nézeteket, elképzeléseket képviselnek. Akik tévesen értelmezve gondoltit, tévedéseikkel követendő utt lpvetően rosszul htározzák meg. S ezekből vitákból meggyőzésre, vitár mindig kész vezető rc bontkozik ki. És ott áll gondolkodó ember is, ki egyre htározottbbn látj, hogy csk világos gyú egyének vihetik tovább z eszmét, hogy ngyon kevés vlóbn képzett, vlóbn tisztán látó fitl, hogy értük, z ő nevelésükért kell fárdhttlnul küzdenie. Ugynkkor z emberért kell hrcolni, nem lehet ppírlpr írott életrjznk tekinteni őt. Strov drámájánk legngyobb erénye, hogy úgy hozz emberközelbe Lenint, hogy közben egy pillntr sem nehezedik emlékműként színműre történelmi személyiség, hogy hiteles képet d hétköznpról, munkáról, vitákról. Lenin szvit idézi s építi drb cselekményének láncoltáb. Ennek z időszknk Leninje forrdlom sorsáért, jövő nemzedékéért, láng továbbvivőiért ggódik. S z intellektus képe úgy formálódik előt tünk, hogy közben z óráról órár elé-kerülő társdlmi, politiki kérdésekre is válszol. Szembekerülve teljes eszmei zűrzvrrl, forrdlom exportálását követelők képviselőjével, jelentéseket szépítő bürokrtávl, tnultln, z eszme nevében embertelen hivtlnoknővel, de kár tudtlnságot hrcbn hsznosnk ítélő Clr Zetkinnel

18 Strov: Égszínkék lovk, vörös füvön (Tháli Színház). Szirtes Ádám (prsztküldött) és Szbó Gyul (Lenin) A komszomolisták jelenete Strov-drámából. Középen: Kány Kt, Zsurzs Ktlin, Gálvölgyi János és Mikó István (lklády László felvételei) is. Lenin szigorún tárgyis emberi portréj viták hevében teljesedik ki. Folymtnk, z emberi gondolkodás lkulásánk is fölfoghtók e dilógusok, hisz ezeken át, látszólg egyirányú, mégis ellentétes politiki nézetek között vlóság áttekintésével jut el z elhtározáshoz: felszóll Komszomol hrmdik kongresszusán, mert nincs fontosbb, mint rendet teremteni z gykbn, józnságr, művelődésre inteni z egyre inkább helyet követelő nemzedéket. Ebből z elhtározásból, e mgtrtásból világlik ki leginkább Lenin ngyság, s ennek színpdi megfoglmzás z író tláló és témához méltó teljesítménye. Strov drbjánk második vonult komszomolisták életét muttj. Vitáik hngznk fel színen, szópárbjikból bontkozik ki hovtrtozásuk, szellemi helyük világbn. Miről is vittkoznk húszs évek szovjet fitlji? A klszszikus művészeti hgyományokról, proletárkultúráról és nemi életről kpitlizmusból szocilizmusb át-vezető időszkbn, egészen pontosn szbd szerelemről. Hogyn vélekednek minderről z egyetemisták és munkások, fiúk és leányok? Miféle gondolti tisztáztlnság dúl gyukbn, miféle ngy szvkt minden értelem nélkül hdró vitvezető trtj bűvkörében z múgy is megzvrt fitlokt? Hol kiút, hol z elmélet, mely vlh is rendet teremt fejekben? S lehet-e egyáltlán elméletekkel tisztázni ennyi veszélyesen túlzó, kpkodó tudtlnságot? Drámi kérdések sorozt, melyek tlán önmgukbn is megérnének egy drámát, és melyekre vjmi csekély válszt d Strov színműve. S ezt még kkor is ki kell mondnunk, h tudomásul vesszük zt, hogy komszomolisták jelenetei csk illusztrációul szolgálnk lenini portré megrjzolásához, hisz gyűlésekről kpott jelentések késztetik Lenint rr, hogy dcolv betegséggel, részt vegyen és felszólljon Komszomol hrmdik kongresszusán. Ahhoz, hogy egyszerű illusztráció, keret legyen, túl mélyen nyúl fitlok problémájához drám, ám h ennél több krt len-ni, úgy túl felszínes, inkább tréfás, mint lényegbevágó z ábrázolás. A drám áttekintésében kétségtelen gondot okoz szerkesztésmód sjátosság. A két szálon futó cselekményt Lenint lkító színész, Lenin szerepéből kilépve nrrtív szöveggel igyekszik összekpcsolni. Nos, vlljuk be, nem le-

19 betett csekélység z író számár végigegyensúlyozni sját mg kifeszített kötélen. A műfji szbdság ellen áltlábn nincs, nem is lehet kifogásunk. Ám műfji szbdságnk vélt, de szinte már műfj-, drámellenes formlitások ellen nnál több. Különös ötlet három részre szkítni, három szálon futttni egy vlóságos drámi lehetőséget rejtő, és igen egyszerűen, célrvezetően megfoglmzhtó drámi nygot. Mihil Strov vlószínűleg túlságosn is távol krt trtni főszereplőjét Lenin külsődleges ábrázolásától, s nem mérte föl z áltl ngyszerűen megfoglmzott Lenin-figur belső trtlmát. Miközben egyszerűsíteni krt z emberábrázolást, belebonyolódott drámi szövevénybe. Ámennyire szűkszvú, pontos, lényegretörő munk Lenin-portré, épp nnyir teszi zvrossá, néhol már drmturgiilg szinte multságosn primitívvé játékot figurából állndón kilépő nrrátor lkj. (Gondoljunk csk z első jelenetre, mikor Szbó Gyul elmondj drb Leninábrázolásánk lényegét, mjd hátrlépve rivldából Lenin dolgozószobájáb, Leninként nemcsk leül, hogy kézbe vegye z znpi lpokt, hnem már szinte skizoidn Lenin-nrrátor el is mondj, hogy most Lenin leül és elkezd olvsni.) Vlószínűleg z sem szolgált voln mű hátrányául, h komszomolist fitlok gyűléseit szervesen drb egészébe építi szerző, s nem önálló részletekként csüngnek drámán. A szuverén írói gondoltot, mely kétségtelenül sjátj Mihil Strov játékánk, sjnáltosn gyengíti drmturgii htároztlnság, különös, megmgyrázhttln elképzelésen lpuló szerkezeti kpkodás. Énekeljük el z gitszínház cssztuskáját - hngzik föl jelszó komszomolisták gyűlésén. Nos, Tháli Szín-házbn Kőváry Ktlin rendezte elő-dás minth mg lenne z gitszínház cssztuskáj. János Ljos díszletei között, Székely Pirosk tervezte kosztümökben színház együttese teljes lendülettel veti mgát z elődásb, különösen komszomolisták jeleneteiben hrsog föl fitlos jókedv. A rendező meg sem próbál különösebb egységet teremteni drámi vonultok között. Pereg minden mg keretében, nrrátor és közönség dolg, hogy összehozz szálkt. Lenin és közvetlen környezetének megjelenítése ESZTERÁG ILDIKÓ higgdt, kárcsk leírt szöveg. A komszomolist fitlok világábn ztán ott Az epikus színház vn minden hrsány külsődleges esz-köz, tlán másik rész egyszerűségének ktulitás fölösleges ellensúlyozásár. Ezekben jelenetekben komszomolisták szövegei A Háború és béke Győrben m már nivknk tetszenek, de ez nem ok rr, hogy z együttes már-már kbrétréfként fogj fel Komszomol-ülések Százdunk húszs éveiben lkult ki z et. epikus színház koncepciój, melynek Különösen Gálvölgyi János téveszti hldó politiki trtlm újszerű színpdi, össze ezúttl Tháli Színház két pro- drmturgii, rendezői eljárásokt kövedukcióját. Ami jól áll Tháli kbré- telt. Ennek jegyében drmtizált Lev jábn, z nem biztos, hogy előnyt jelent Tolsztoj Háború és béke című regényét Strov forrdlmi etűdjében. Vgy h Pisctor nem sokkl II. világháború rendező komolyn így tlált legjobb-nk kitörése előtt, lpvetően zzl szán húszs évek gitátoránk krik-túráját, dékkl, hogy felhívj figyelmet Néfélő, hogy tévedett. A túlzott metország háborús törekvéseire. Á drb prodisztikus elemek csk nevetségessé feltűnést keltő bemuttójár zonbn csk teszik z lkot, ám ennek figuránk ben kerülhetett sor Nyugtpontos megformálás nnál sokkl Berlinben. Bár kritik véleménye megfontosbb, mélyebb, mintsem olcsó tré- oszlott, közönségsiker áltlános volt fálkozássl kellene elütni. mindenütt, hol színpdr került. Mgyrországon 1959-ben muttt be Mihil Strov drámáj nem d módot hgyományos értelemben vett színészi Néphdsereg Színház, Kzán István és lkításokr. Nem szerepükkel zono- Kzimir Károly rendezésében, ngyszerű suló színészeket látunk, hnem olyn szereposztásbn (Ruttki Év, Páger Antl, együttest, melyben csk részben válik el Szkáts Miklós, Benkő Gyul, Győrffy színész megformált lktól. A György), óriási sjtó- és közönségsikerrel. színészek itt mindvégig színészek kell Az elismerés csknem egy-hngú volt. mrdjnk, kik kilépve énjükből Kiemelték drbválsztás jogosságát, bemuttják szerepüket. Szbó Gyul mű világnézeti, politiki fontosságát. A Leninje pontosn érzékelteti z írói el- három évvel későbbi (Veszprém, 1962), képzelés ngy formátumú vezérlkját: z mjd z zt követő vidéki elődásoknk diákszín-játszás, 1963, embert, gondolkodót, higgdt vezetőt. (Sárosptk Miskolc, 1964, Debrecen, 1964, Szeged, Alkítás drám íve szerint meggyőző. Lenin vitprtnerei közül lényeges 1968) zonbn már lig volt visszhngj, mondnivlóhoz méltón foglmzz meg meglehetős érdektelenség vette körül őket. Hsonló sors z idei évd győri beszerepét Végvári Tmás, Dimulász muttójánk is, úgy tűnik, joggl. Az Miklós, Szirtes Ádám és Jni Ildikó. Alig kp lehetőséget vlóságos figur elődás unlms, szürke, rendezés konmegteremtéséhez Krupszkjként cepciótln. Erwin Pisctor munkásságánk döntő Szekeres Ilon, Uljnovként Lengyel része II. világháború előttre tehető. ElErzsi és Clr Zetkin szerepében Drhot Andre. A komszomolistákt ren- sősorbn rendező volt, kinek színpdi dezéshez híven lkítj z együttes: Ben- kísérletei, újítási htást gykoroltk kő Péter, Mikó István, Kány Kt, Zsurzs drámirodlomr, színházművészetre. Az Ktlin, Kárpáti Denise, Blogh Erik, lpeszme, mely ktívn politizáló színincze József és forgács Péter. házfelfogását vezette: propgnd z Munkájukbn lelkesedés rokonszenves. osztályhrc gondoltánk tudtosításár, proletriátus felvilágosítás. Ennek renmihil Strov színműve forrdlmár, delte lá művészet eszközeit, ez volt politikus mgtrtásdrámáj. A Tháli mozgtój drbválsztásnk, szín-pdi Színház elődás pedig, h lp-vetően megvlósításnk, játékstílus kinem is képes kikerülni drb és színház gyöngeségeit, szándékábn lkításánk. Pisctor ideájához - miőszinte, önálló gondolkodásr serkentő, szerint színházánk olynnk kell lennie, megszokottól eltérő lkotás, s épp ezért mint legfrissebb újsághírnek, vgyis legktuálisbb kérdésekkel kell foglltiszteletreméltó válllkozás. kozni, de úgy, hogy egyben áltlános

20 érvényű elemzését is dj zoknk - nem bizonyultk mindig elég hsznosíthtóknk drámirodlom lkotási. Ez indokolj, hogy bemuttói közt szerepelnek prózi művek drmtizálási, feldolgozási, különböző összeállítások, melyeknek színpdrvitele olyn új műfjokt, megoldásokt inspirált, mint totális színház elve (minek megvlósításár zonbn nem került sor), dokumentumdrám, történelmi revü, film lklmzás, gömb-szelet-gömb és futószlg-színpd kilkítás - z epikus színház létrejötte. A színpd eszközzé vált egyén és társdlom viszonyánk vizsgáltábn, z ktív politizálás helyszíne lett. Közvetlen, ktuális politiki célokt szolgált voln Háború és béke drmtizálás is: Npóleon moszkvi menetelése és veresége ürügyén hitleri háborús készülődés leleplezését. Ez problém zonbn idővel elvesztette ktulitását. Nyilvánvló tehát, hogy győri bemuttónk meg kellett voln keresnie zokt gondolti elemeket, melyeknek hngsúlyozás m időszerű. Az átirt Tolsztoj művének felhsználásávl és nem egyszerűen színpdr lklmzásávl készült. Pisctor zokt hősöket és cselekményszálkt vette át regényből, melyek z ő elképzeléséhez nélkülözhetetlenek voltk. Ezek mellett tetszése szerint lklmzott más szereplőket és eszközöket is. A győri elődás összbenyomás viszont zt sugllj, hogy rendező nem tudt eldönteni, mit trtson fontosbbnk - hűnek mrdni Tolsztojhoz vgy megpróbálni eleget tenni zoknk követelményeknek, melyeket drmtizálás trtlmi és formi elemei nyújtnk, hűnek mrdni tehát Pisctor elképzeléseihez. Ennek bizonytlnságnk következményeként zvrón, stílustlnul keveredtek különböző vonások, ttól függően, hogy z egyes színészek mit trtottk fontosbbnk, illetve szerep melyik lehetőséget engedte meg számukr. A színjáték központi, szervező figuráj nrrátor. Epikus funkciój, vgyis z egyes epizódokt összekötő elbeszélő szerepe mellett döntőbb vonás, hogy mint játék vezetője, úgy mutss be nekünk z eseményeket, tényeket, hogy minél több oldlról nyerjen megvilágítást háború lényege, egyén- és közösségellenes volt. Nts Rosztov, Pierre Bezuhov, Bolkonszkij cslád sors, npóleoni háborúk egyes eseményei eszközök kezében egyén és nép, egyén és történelem, nép és történelem viszonyánk bemuttásár. Ezt értelmezi színpd hárms felosztás is - sors-cselekménygondolt - szerint, hogy történelem eseményei, mgánélet egyes momentumi zjlnk, vgy vlmelyik szereplő gondoltink tolmácsolásár kerül sor. Ngy kár, hogy részben már említett okok mitt is, sem nrrátor, sem színpd nem funkcionálhtott kellőképpen. Az előbbinél z elbeszélő jelleg dominált, s bár ifj. Újlky László olykor megkísérelte, hogy közönséggel vló személyes kontktusteremtés révén válllkozzon rr szerepre, mire Pisctor drmtizáláskor figurát szánt, mégis inkább pusztán egy összekötőszöveg elmondó-j volt, kinek szájából z gittív jellegű szövegrészletek itt-ott üres frázisként htottk. A hárms egység szintén jelentését vesztette. A sors- és cselekményszínpdot játék menete során nem lehetett elkülöníteni, gondolti színpd lklmzás így értelmetlenné vált, s indokoltlnul didktikus htást keltett. Pisctor többi formi újítás - vgyis zok, melyek drb bemuttójkor áltlános elismerésben részesültek - sem bizonyult htásosnk, frissnek, újszerűnek, élvezhetőnek. A vetített film lig volt felismerhető, s helyett, hogy frnciák menetelését érzékeltette voln, feleslegesen megosztott figyelmet. A borogyinói cst főbb momentumink mkettel történő eljátsztás sem mint hiteles értékű bizonyíték htott, de még könnyebb megértést sem segítette. Lebonyolításánk nehézkessége pedig csk gátolt játék gördülékenységét. Jó és fontos elemei lehettek voln z elődásnk Npóleon személyét, törekvéseit külön dilógusokkl, dtokkl bemuttó részek. Az élvezhetőséget zonbn itt is zvrt z stílusváltás, mi színészek játékát mindvégig jellemezte. Már utltm rá, hogy Tolsztojtól át-vett és Pisctor áltl kilkított epizódok nem lkottk szerves egészet, z egyes váltások gykrn zökkenőket okoztk. Félreértés ne essék, itt nem zokról z elidegenítő" htásokról vn szó, melyeket Pisctor gykrn lklmzott elődásibn jobb érthetőség, tökéletesebb meggyőzés, z érzelmek kikpcsolás kedvéért. A fentiek inkább zt muttják és támsztják lá, hogy rendező, Vss Károly nem tudt áthidlni zt problémát, hogy mennyiben kell hűnek mrdni z elődásnk regény stílusához és eszméihez, s mennyiben kell lávetnie mgát politizáló, epikus színház koncepciójánk. Ezért lkulhtott úgy, hogy z egyébként fontos szerepet játszó Kutuzov z elődásbn jelentőségét vesztette, z áltl képviselt trtlom ismeretlen mrdt. A regény figuráit lkító színészek játék áltlábn rr utlt, hogy vgy zoknk követelményeknek igyekeztek eleget tenni, melyek különböző filmfeldolgozások során z egyes szereplőkkel kpcsoltbn nézőben kilkulhttk, vgy tehetségükhöz mérten - igyekeztek elmondni szövegüket. A Pierre-nek ngyszerű Áts Gyul nyugodt, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, szép és érthető beszéde külön élvezetet jelentett. Tóth Erzsébet Nts szerepét gykrn túljátszott, természetesség helyett megnyilvánulási áltlábn erőltetettnek htottk. Mester János öreg hercege lpvetően kedélyes, melegszívű, érzékenykedő öregúrnk muttkozott (mi nyilvánvló félreértelmezése Tolsztoj jellemábrázolásánk), s ezért meglepőek voltk htározott, kemény megnyilvánulási. A kettő keverése mindenképpen kellemetlenül és érthetetlenül htott. Pedig fontos lett voln jól megrgdni figur lényegét, mert ptrirchális nézeteinek, néphez vló viszonyánk fontos szerepe vn. Az Andrej herceget és Mrj hercegnőt játszó Úri István és Mrtin Márt érdektelenül közepes teljesítményt nyújtott. Pisctor már hrmincs években felhívt figyelmet: eszközeinek hsznált nem tekinthető örökérvényűnek. A II. világháború után kibontkozó békemozglom, háborúellenes kmpány olyn tömeges méretekben érte z újságolvsó, tévénéző, rádióhllgtó, mozib vgy kár csk nyitott szemmel járó embereket, hogy npjinkr bizonyos fokú telítettség muttkozik tém hgyományosn kilkult formi elemeivel kpcsoltbn. S itt nem szbd figyelmen kívül hgyni zt tényt, hogy Pisctor színpdi újításink ngy szerepe lehetett fenti elemek kilkulásábn. A tévé műsoribn, iskolák ünnepségein, irodlmi színpdok produkcióibn mindennpossá váltk filmbetétek, dokumentumok, mkettek. Amikor tehát győri színház úgy döntött, hogy színre viszi Pisctor 1959ben ngy sikert rtott drmtizálását, válllkozni kellett voln rr is, hogy megkeresse zt formát, mely z érvényét nem vesztett gondoltot Pisctor szelleméhez méltó, meghökkentő erővel közvetíti.