ENERGIAKÖRKÉP, AVAGY MI LESZ A JÖVŐ ENERGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ENERGIAKÖRKÉP, AVAGY MI LESZ A JÖVŐ ENERGIÁJA"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ENERGIAKÖRKÉP, AVAGY MI LESZ A JÖVŐ ENERGIÁJA KÉSZÍTETTE: KOSKOCSÁK ÉVA BUDAPEST, 2008

2 TARTALOMJEGYZÉK TÁBLÁZATOK ÉS DIAGRAMOK JEGYZÉKE...5 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 5 DIAGRAMOK JEGYZÉKE... 5 BEVEZETŐ GONDOLATOK...7 AZ ENERGIAHORDOZÓKRÓL A KIMERÜLŐ ENERGIAFORRÁSOKRÓL A FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓKRÓL A FEKETE GYÉMÁNTRÓL A FEKETE ARANYRÓL A KÉK ARANYRÓL A NUKLEÁRIS ENERGIÁRÓL ÖSSZEGZÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓKRÓL ELŐNY - HÁTRÁNYELEMZÉS A SZÉLENERGIÁRÓL A NAPENERGIÁRÓL A GEOTERMIKUS ENERGIÁRÓL A BIOMASSZÁRÓL ÁLTALÁBAN A BIOGÁZRÓL A BIOÜZEMANYAGOKRÓL A HIDROGÉNRŐL ÖSSZEGZÉS A VILÁGBAN AZ EURÓPAI UNIÓBAN MAGYARORSZÁGON EPILÓGUS...70 FÜGGELÉK

3 TÁBLÁZATOK DIAGRAMOK MELLÉKLETEK...93 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE...90 KÖNYVEK NAPI- ÉS HETILAPOK, FOLYÓIRATOK, ONLINE CIKKEK KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK, IRÁNYELVEK ÉS AZOK MAGYARÁZATAI KIADVÁNYOK ELŐADÁSOK, TÁJÉKOZTATÓK, EGYÉB SEGÍTSÉG EGYÉB INTERNETES FORRÁSOK

4 TÁBLÁZATOK ÉS DIAGRAMOK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1) Energiahordozók 2) A nukleáris energia világban betöltött szerepe 3) A nukleáris energia EU-ban betöltött szerepe 4) Az energiahordozók részesedése a primerenergia-mérlegben az EU-ban (%) 5) A hazai energiahordozók részesedése a primerenergia-mérlegben 6) Villamosenergia-fejlesztés fajlagos területigénye 7) A összes szélenergia-kapacitás top 10 listája 2007-ben 8) A 2007-ig üzembe helyezett magyar szélerőművek 9) Pesszimista előrejelzés a napelemek kapacitásának alakulásáról 2012-ig (MW) 10) Támogatások által vezérelt előrejelzés a napelemek kapacitásának alakulásáról 2012-ig (MW) 11) Összes beépített geotermikus erőmű-kapacitás a világon (MW) 12) Geotermikus villamosenergia-termelés az EU országaiban (MW) 13) A közvetlen geotermikus felhasználásban vezető országok top 15-ös világranglistája 14) A vízerőművek világban betöltött szerepe 15) A biomassza csoportosítása 16) A világ országainak bruttó belföldi biomassza fogyasztása 2005-ban (Mtoe) 17) Az EU biogázból származó elsődleges energia- és áramtermelése, ) Bioüzemanyag-termelés, 2006 (millió liter) 19) Az EU etanol-termelése, (millió liter) 20) A biodízel-termelés az EU-ban, (1000 tonna) 21) A biodízel termelési kapacitása (1000 tonna) 22) Top listás országok a megújuló kapacitások tekintetében 2006-ban DIAGRAMOK JEGYZÉKE 1) A világ műrevaló szénvagyonának regionális megoszlása 2) A kőolaj pillanatnyi árainak havi átlagai között (US dollár/hordó) 3) A világ műrevaló kőolajvagyonának regionális megoszlása 4) A legnagyobb importáló térségek 5) A világ műrevaló földgázvagyonának regionális megoszlása 5

5 6) A világ szélenergia-kapacitása, (MW) 7) A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon, ) A világ és az EU fotovoltaikus rendszerei 1994 és 2007 között (MWp) 9) A napkollektorok piaci részesedése, EU-27 + Svájc 10) A geotermikus energia helyzete a világban (MW) 11) A bioüzemanyagok előállításának alapanyagai 12) Az EU 2020-as megújuló energia célkitűzéseinek tagállami megoszlása 13) Az EU-27 elsődleges energiatermelése a megújuló energiahordozókból, ) A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon,

6 BEVEZETŐ GONDOLATOK Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök. 1 Mennyire húsbavágóan igaz ez a Márai Sándor idézet, melyet Füves könyvében olvashattam. Az emberek évszázadok, évezredek alatt elhitették magukkal, hogy a Föld őértük van, azt tehetnek vele, amit akarnak, úgy rabolhatják, fosztogathatják értékeit, mintha az a világ legtermészetesebb dolga volna. Egy dologról viszont elfeledkeztek, éspedig arról, amit nagyon találóan James Lovelock fogalmazott meg számukra: Nem a Föld sérülékeny, hanem mi magunk. A Természet az általunk előidézettnél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékenységünkkel nem pusztíthatjuk el a természetet, de magunkat annál inkább. 2 Földünkön közel hat milliárd ember él, és ez a szám évről évre nő. Az emberiség lassan kinövi saját Földjét, elfogyasztva róla mindazt, ami egykoron földi paradicsommá tette. Az éltető levegő és vizeink beszennyeződtek, a Föld kincsei megfogyatkoztak, az emberi életet fenntartó energia fogyóban van. Mindezekre leginkább a XX. század csapásai döbbentették rá az emberiséget, egyre gyakrabban és pusztítóbban tomboló hurrikánok, áradások és szárazságok kíséretében. A globális felmelegedés kezdetben még vitatott jelensége is egyre nagyobb rémképként fenyeget, melyet megelőzni már nem tudunk, de mérsékelni talán igen. Tudósok és kutatók számtalan forgatókönyvet, megoldási javaslatot, alternatívát sorakoztattak és sorakoztatnak fel a problémák kezelésére és mérséklésére, számtalan konferenciát rendeztek már e témával kapcsolatban, de sajnos a megvalósításuk még csak gyermekcipőben jár. Szász Tibor szerint a környezeti problémákat akkor lehetne kiküszöbölni, ha a gazdasági döntéshozók és szereplők a természet és a gazdaság hosszú távon egybeeső érdekeit a napi döntéseiknél meghatározó módon érvényesítenék, azaz nem sértenék a környezet megújuló és öntisztuló képességét 3. Ez nagyon szép gondolat, ám gazdasági és egyéni érdekekkel átszőtt világunkban megtalálni eme egyensúlyt nagyon nehéz. Csak reménykedhetünk abban, hogy a fokozódó gondok végre rádöbbentik a gazdasági és politikai hatalmakat és döntéshozókat, hogy a már 1969-ben U. Thant által kissé drámai hangon megfogalmazott felhívásnak eleget tegyenek, és ennek megfelelően cselekedjenek e jelenben a jövőre tekintettel. Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, 1 Márai Sándor: Füves könyv, Budapest, Helikon kiadó, 1999, p Moldova György: Magyarország szennybemenetele című könyvének hátlapján 3 Szász Tibor: Környezetgazdaságtan, Nyíregyháza, Stúdium Kiadó, 2005, p.8. 7

7 amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a figyelmet azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy a legmagasabb rendű törekvéseinek megvalósulását lehetővé tevő környezetben élhessen. 4 Amíg nem történik a hatalmasok körében e téren változás, addig sokat nem tehetünk Földünk és önmagunk megmentéséért. Ám nem várhatjuk ölbe tett kézzel azt, hogy történjen valami. A környezet védelme, a környezettudatos gondolkozás a hétköznapokban kezdődik, és ez a legfontosabb, amit tudatosítanunk kell. Mi, apró alkotóelemei egy községnek, falunak, városnak, régiónak, országnak, az Európai Uniónak és a nagyvilágnak képesek vagyunk akár nemcsak egy adott, decentralizált szinten tenni közös ügyünk érdekében. Hogy hogyan? Nehéz kérdés, és ez a dolgozat nem is tudna erre átfogó és kielégítő választ adni, nem is szándéka. A gordiuszi csomó feloldása nem az én feladatom. E nagy kihívásnak csak egy kis szegmensével fogok foglalkozni, az energiával. Dolgozatomban egy olyan energiakörképre hívom a Kedves Olvasót, mely segítségével feltárhatjuk a világban, az Európai Unióban és hazánkban zajló tendenciákat, különös hangsúlyt fektetve Magyarországra. A világra való kitekintés nélkül országunkat nem lehet mélyrehatóan bemutatni, globalizált világunkban ugyanis minden mindennel összefügg. Hazánk helyzetének jobb megértése érdekében tehát eme hármas struktúrát végig alkalmazni fogom. Ahogy alapok nélkül nincsen ház, úgy elemzések, háttértanulmányok nélkül sincs tervezhető jövő. Ezért is elengedhetetlenül fontos, hogy megtaláljuk a választ arra, mely energiahordozók lesznek a jövő energiái a jelenlegi helyzetből kiindulva. Ehhez a lehető legprecízebb jövőkép elkészítésével tudnánk hozzájárulni, mely a jövő kiszámíthatatlansága miatt ugyan nem garancia, de mindenképpen támpont. Márpedig a globális felmelegedéssel, klímaváltozással fenyegető közeljövőnkben nem lehet máról holnapra élni. Cselekednünk kell, át kell látnunk a folyamatokat, meg kell találnunk az ördögöt a részletekben, mely jelenleg a megújuló energiahordozóknál bújt el, az igazán nagy kérdőjelek ugyanis velük kapcsolatosak. Nem titkolt szándékom, hogy művemmel népszerűsítsem a zöldenergiát, de hozzá kell tennem, az elfogultság csapdájába nem kívánok esni. Kutatómunkám hamar rávilágított arra, hogy a megújulók sem tökéletesek, számtalan gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi, esztétikai problémát vetnek fel. Ám tudva azt, hogy a kisebb rossz még mindig jobb, mint a nagy, 4 Dr. Juhász Csaba, A9s%20%C3%A9s%20k%C3%B6rnyezetgazd%C3%A1lkod%C3%A1s%20az%20Eur%C3%B3pai%20Uni% C3%B3ban.ppt, letöltés:

8 nem kérdés, hogy a fosszilisekkel és az atomenergiával szemben inkább a megújulókat támogatom. Munkám első részében egy rövid fogalomismertető után vizsgálódásaimat a fosszilis energiahordozókkal és a nukleáris energiával folytatom, önmagukat is bemutatva. Előnyeik és hátárnyaik mellett a főbb tendenciákat is felvázolom, hogy meglássuk, hol van és merre tart a világ, az Európai Unió és Magyarország. E rész összegzése után dolgozatom kiemelten fontos részéhez érkezünk, a megújuló energiahordozókhoz. Az előbbi fejezet struktúrájához hasonló elemzésemben a részletekbe jobban belemélyedve tanulmányozom a zöldenergiát a lehető legtöbb kérdésre választ adva. Előny-hátrány elemzésem után külön-külön bemutatom a megújulók legfőbb típusait, s a velük kapcsolatos trendeket, változásokat. A harmadik fejezetben külön-külön is összegzem a világban, az Európai Unióban és hazánkban bekövetkezett és elkövetkező eseményeket, és azok mozgatórugóinak feltárása után megpróbálom megállapítani, mely energiahordozók lesznek a jövő energiái. Mindezeket kommentálva, építő kritikával zárom le dolgozatomat. AZ ENERGIAHORDOZÓKRÓL Az energiahordozók egy részét a természet szolgáltatja, ezek az elsődleges (primer-, alap-) energiahordozók csoportja. Ezt két nagyobb részre lehet továbbtagolni. Az egyikbe tartoznak a bányászati módszerekkel kinyerhető ásványi energiahordozók, azaz a fosszilis ásványi tüzelőanyagok és a nukleáris energiafejlesztés alapanyagai. Az elsődleges energiahordozók másik csoportját a megújuló vagy zöldenergia-források alkotják, melyek folyamatosan újratermelődnek, ebből kifolyólag nem merülnek ki. Persze nem árt megjegyezni, hogy tulajdonképpen a természetben minden megújul, csak a megújulás ideje, üteme nem mindegy. Ezzel a kiegészítéssel élve, csak azok tekinthetők megújulónak, melyeket legfeljebb a keletkezés ütemében lehet hasznosítani, ilyen ütemben viszont állandóan újratermelődnek. Példának okáért itt a fa. Joggal mondható, hogyha kivágjuk az összest, nem lesz minek megújulnia, így nem is megújuló. Ám ha csak annyit használunk fel, mint amennyi megújul tehát nem használunk fel több fát, mint amennyit elültetünk megújuló energiahordozóként kezelhetjük a fát is. A geotermikus energiánál is hasonló a helyzet, hiszen ezt is csak részben tekinthetjük megújulónak. Mindezekre A megújuló energiahordozókról című fejezetben még kitérek. 5 5 Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p.16, p

9 Az Európai Unió minden kétely eloszlatására fogalmazta meg 2001/77/EK irányelvében, mit is tekint megújulónak. E szerint megújuló energiaforrásnak számítanak a nem foszszilis energiaforrások, ezen belül is a nap-, a szél-, a geotermikus, a hullám-, az árapály-, a vízenergia, a biomassza, a biogázok energiája, a szennyvíztisztító telepeken és a hulladéklerakóhelyeken keletkező gázok energiája. 6 Az 1. táblázat (lásd Függelék) az előbbiek mellett a másodlagos, azaz szekunder energiahordozókat is szemlélteti, melyekről annyit érdemes tudni, hogy az elsődleges energiahordozók több mint feléből energiaátalakító technológiákkal vagy energiaátszármaztatás útján jönnek létre, és igen széles körben elterjedtek. Példaként említeném a benzint, a vízgőzt, az etanolt és a hidrogént. 7 Számunkra a primer energiahordozók csoportja, azon belül is a kimerülő energiaforrások és a megújuló energiahordozók lesznek érdekesek. Az alábbiakban ezek általános ismertetése mellett a világban zajló tendenciákat is nyomon fogom követni, melyek segítenek rávilágítani arra, mely energiaforrások válhatnak a jövő energiájává. A világ primerenergiamérlegében 8 betöltött szerepüket jellemezve egységesen a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elemzéseit 9, az Európai Unióhoz és Magyarországhoz pedig az Európai energia és közlekedés, trendek 2030-ig című dokumentumot 10 használtam fel. 1. A KIMERÜLŐ ENERGIAFORRÁSOKRÓL Ebben a fejezetben a két legnagyobb meg nem újuló energiaforrással fogok foglalkozni, a fosszilis energiahordozókkal és a nukleáris energiával. Az energiaellátás terén olyan jelentős szerepet sikerült betölteniük az idők folyamán, hogy kétséget kizáróan ezek nyerték a XX. század energiája címet. A kérdés csak az, hogy meg fogják-e tudni őrizni az eddigi veretlen pozíciójukat a XXI. században is /77/EK irányelv, 2. cikk a) pont, L0077:HU:HTML, letöltés: Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p Primerenergia-mérleg: Az energiaellátás kiinduló alapjellemzője a primerenergia-felhasználás, melyben a hazai és az importált források egyaránt szerepelnek. Primerenergia: a kimerülő és a megújuló energia, Dr. Büki Gergely: A biomassza energetikai hasznosítása (I.), Bioenergia, II. évfolyam 4. szám, p.2. 9 IEA: World Energy Outlook 2007, IEA: Key World Energy Statistics 2007, letöltés: Prof. P. Capros, Dr. L. Mantzos, V. Papandreou, N. Tasios: European Energy and Transport, Trends to 2030 Update 2007, _trends_2030_update_2007_en.pdf, letöltés:

10 1.1. A FOSSZILIS ENERGIAHORDOZÓKRÓL A szén, a kőolaj és a földgáz az elmúlt évszázadokban és napjainkban is jelentős helyet foglaltak és foglalnak el az energiaellátás területén. Elhelyezkedésüket tekintve az egyenetlenség jellemzi őket, hiszen nem minden országban találhatók. Számos előnnyel rendelkeznek, mivel olcsón lehet belőlük energiát előállítani a meglévő, jól kiépített infrastruktúrák miatt és jelenleg még rendelkezésre állnak. Emellett még a vegyiparban betöltött szerepük is kiemelkedő, mivel a szénhidrogének a műanyag legfőbb alapanyagai. A hátrányait tekintve kiemelendő, hogy apadásuk, a növekvő energiaéhség és a politikai, gazdasági folyamatok egyre inkább bizonytalanná teszik a közhangulatot, áruk már most is sokszor az egekbe szökik, arról nem is beszélve, hogy őket okolhatjuk leginkább a levegőszennyezés és az egyre nagyobb problémává váló globális felmelegedés miatt. Az alábbiakban röviden jellemezni fogom külön-külön is a szén, a kőolaj és a földgáz energiaellátásban betöltött szerepét, és megpróbálom megkeresni a választ, meddig tarthat jelenlegi triumvirátusuk a jövőben A FEKETE GYÉMÁNTRÓL 11 A szén diadalmenete az első ipari forradalommal kezdődött. Sorra hívta életre a gőzgépeket, gőzhajókat, gőzmozdonyokat, melyeknek sikere összefonódott a szénnel. Eme energiahordozó volt a kialakuló vegyipar alapja, és a villamosság forrása. Hegemóniáját azonban a megjelenő kőolaj és fölgáz megtörte a XX. század folyamán. Az 1930-as években elérte a világ energiaszerkezetében részarányának maximumát, azaz több mint 50 százalékot, ám a századvégre 20 százalékra csökkent ben 20,4 százalékban részesedik az energiamixben, mely a fosszilisek között a legkisebbnek számít. Manapság főleg Kína és India dinamikus fejlődése hatására új erőre kezd kapni, és ismételt növekedés jellemzi. Ennek legfőbb oka az, hogy e térség bőségesen, s a világon legnagyobb, 30 százalékos mértékben van ellátva szénnel. A második helyen Észak-Amerika áll 26 százalékkal, mely az előbb említett területekkel együtt bőséggel tud exportálni az Európai Unióba, Japánba és Dél-Koreába. A legkevésbé ellátott területek közé tartozik Afrika és a Közel-Kelet 6, valamint Dél- és Közép-Amerika 2 százalékkal. Mindezeket az 1. diagram szemlélteti a Függelékben. Az Európai Unió nem támogatja a szénbányászatot, pedig területén 130 milliárd tonna található. 12 Ennek ellenére néhány állam a foglalkoztatás megőrzése és az ellátásbiztonság 11 Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p

11 érdekében dotációkkal próbálja fenntartani a széntermelést. Az európai szénbányászat válsághelyzetét tovább rontotta az olcsó importszén is. Megoldásként az úgynevezett tiszta szén stratégia (UCG-, CCS- és CTL- technológia) kínálkozik, mely nemcsak hatásfoknövelést eredményez a szenes erőműveknél, hanem a károsanyag-kibocsátást is minimálisra csökkenti. Ezek a fejlesztések azonban igencsak költségesek, melyek a villamos energia árában óhatatlanul tükröződni fognak. Az UCG- technológia a szén elgázosítását jelenti, mely bányászati és átalakítási eljárás is egyben. Az így kapott hidrogént, szén-monoxidot és metánt tartalmazó szintézisgázt hő- és villamosáram-termelésre használják fel, továbbá szénvegyészeti végtermékeket állítanának elő belőle. A CCS a széndioxid lekötését teszi lehetővé, míg a CTL a szén folyadékká történő átalakítását jelenti. 13 Magyarországon a hazai primer energiafelhasználásban negyedik helyen szerepel a szén 11,1 százalékos részesedéssel, melyet a nukleáris energia, az olaj és a földgáz előz meg. A nagy múltra visszatekintő magyar széntermelés napjainkban ismét kezd új erőre kapni, ra ugyanis az ásványi nyersanyag kitermelése 105,7 millió tonnára nőtt, mely majdnem kétszerese az 1990-es értékhez képest. A fejlett országokban már használt és az Unió által is támogatott tiszta szén technológia hazánkban ugyan még gyermekcipőben jár, de megtörténtek már az első lépések a Mecsekben. 14 Emellett a másik megfigyelhető tendencia a szénerőművek fatüzelésű erőművekké való átalakítása, melyet többek között a 2005-ben bevezetett szén-dioxid kereskedelem idézett elő az Unióban. Ez alapján minden államnak megszabják a kibocsátás mértékét, s a kvóták betartását. Mivel a fa égetése kevésbé szennyező, ugyanakkor rá lehet húzni, hogy megújuló, az erőműveknek evidens az átállás. És még üzlet is van benne, ugyanis a fel nem használt kvóták eladásából felújíthatják elavult ipartelepeiket. Fatüzelésű blokk üzemel így a Kazincbarcikai, Ajkai, Pécsi erőművekben, vegyes tüzelésű lett a Mátrai és a Tiszapalkonyai erőmű. 15 Azt azonban hozzá kell tennem, hogy ezek az erőművek nem számítanak igazán hatékonynak és korszerűnek, éppen ezért elterjedésük nemcsak az értékes faállományt veszélyezteti, de egyre nagyobb feszültségeket gerjeszt a faiparban. Mindezekre a későbbiekben még visszatérek. Összességében elmondható hogy ugyan a XX. században a hagyományos szénkitermelés környezetszennyező mivolta, nehéz kezelhetősége és munkaerő-intenzitása miatt vissza- 12 Dr. Zoltay Ákos: Új irányok a bányászatban, Környezetvédelem, XV. évfolyam, 4. szám, július, p i.m. 14 i.m. p GKM: Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája strategia_tars_egyeztetes.pdf, p , letöltés:

12 szorult, ám a feltörekvő gazdaságok miatt a jövőben egyre nagyobb teret fog majd hódítani, megerősítve pozícióját a világ energiamérlegében (2030-ban 22-26%). Ezzel szemben a fejlett országokban így az Uniós országokban is inkább csökkeni fog részesedése az energiamérlegben 2030-ra (16,7%), ugyanakkor az említett új technológiák használata jellemzővé válik. Így eme legbőségesebb, azaz 204 évig elérhető fosszilis erőforrásunk a fejlődő országokban ugyan nem, de az EU-ban talán helyrehozhatja a több száz év alatt okozott kárt A FEKETE ARANYRÓL 16 A kőolaj korunk igen fontos energiaforrása, hiszen nemcsak könnyen tárolható és szállítható, de kis térfogatban sok energiát tartalmaz. Földünk primerenergia-mérlegében is a kőolaj az első számú energiahordozó 40,6 százalékos részesedéssel, s csak ezután következik a földgáz 21,8 százalékkal és a szén 20,4 százalékkal. Nem meglepő ez a nagy szám, hiszen amíg a legtöbb autó benzinnel, dízellel és gázolajjal működik, amíg az óriási haszonkulccsal dolgozó kőolajszektornak érdekében áll, és amíg az államok költségvetésének bevételeit növeli, fenn fog maradni ez az erős ragaszkodás. Ára meghatározó szerepet tölt be a gazdasági folyamatokban, erőteljes hatást gyakorolva a világgazdaság és a nemzetgazdaságok alakulására. Elméletben ezt a kereslet és kínálat alakítja, gyakorlatban azonban ez a törvényszerűség alig érvényesül a gazdaságon kívüli körülmények miatt. Az állami beavatkozások, monopóliumok, és a politikai akarat mind-mind erősen befolyásolják árát. A 2. diagram (lásd Függelék) kiválóan szemlélteti azt a tendenciát, mely már a 80-as években elkezdődött. A kőolaj hordónkénti 10 dolláros árról 2007-re dolláros árra szökött fel olykor-olykor megközelítve a 100 dollárt is. Ez az áremelkedés 2008-ban is tovább folytatódott, és elemzők szerint nem kizárt az idei 120 dolláros átlagos árfolyam sem, mivel már napjainkban is ezen rekordérték közelében mozog a fekete arany ára. Ehhez számos egyéb tényező mellett az USA gazdaságának recessziója és a feltörekvő gazdaságok óriási kőolajéhsége is hozzájárul. Az évtized végére a 150 dolláros átlagár sem kizárt. 17 A Föld kőolajvagyonát igen nehéz felbecsülni, hiszen árának növekedésével egyre inkább nő a kiaknázásra érdemes kőolaj mennyisége. A 3. diagram (lásd Függelék) jól mutatja, hogy a Közel-Kelet kezében van a kőolajvagyon kétharmad része, mely a helyi háborúk legfőbb oka, és kissé leegyszerűsítve a dolgot a legtöbb közel-keleti konfliktus (például a ban kezdődő iraki-amerikai háború) casus bellije is volt. 16 Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p Világgazdaság Online: Nem ismer határt a kőolajár, letöltés:

13 Fontos megemlíteni, hogy a kőolajpiac legfontosabb szereplője a Kőolajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete, azaz az OPEC, mely a világ kőolajkészleteinek 69 százalékával rendelkezik. 18 Monopolpozícióját nem egyszer mutatta már meg az úgynevezett olajfegyver segítségével, gondoljunk csak a két olajárrobbanásra 1973-ban és 1979-ben. Mindezekkel szemben az Európai Unió kiszolgáltatottságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a világ olajvagyonának 1 százalékával sem rendelkezik, ugyanakkor fogyasztása a világfelhasználás 20 százalékát teszi ki. A legnagyobb importáló térségek megoszlását tekintve a 4. diagram ad iránymutatást (lásd Függelék). Az Egyesült Államok és szorosan mellette Nyugat-Európa a két legnagyobb importáló, vagyis az a két térség logikusan, mely a legkevesebb kőolajjal rendelkezik. Ugyanakkor Távol-Kelet, és elsősorban Kína és India kőolajéhsége valamint növekvő importfüggősége is szembeötlő. Az Európai Unió kiszolgáltatottsága a kőolajjal szemben a legnagyobb. Az EU primerenergia-mérlegében a kőolaj közel 40 százalékos (2005, 36,7%) részesedést élvez. A legnagyobb importáló országok közé tartozik Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia és Spanyolország. Vélhetően ez nem is fog megváltozni 2030-ig sem, a kőolaj meg fogja őrizni vezető pozícióját (35,3%). Magyarországon az olaj jelenlegi 26,6 százalékos részesedésével a második legfontosabb energiahordozó. Elemzések szerint ezt a pozícióját 2030-ig meg fogja őrizni tovább erősítve részesedését (27,2%) az energiamixben. Ehhez azonban már egyáltalán nem fog hozzájárulni a hazai kőolaj-kitermelés, mivel ennek már inkább csak múltja van. Kitermelésünk 1980-as évek közepén érte el maximumát 2 Mt/éves termeléssel, ám azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A feltárt lelőhelyek kőolajkincse (Zalaegerszeg, Algyő, Kiskunhalas-Szank, Hajdúszoboszló és ezek környéke) évi termelési szint mellett (1,2 Mt/év) még 9 évig elegendő, azaz körülbelül mostanra tehető kimerülésük. Ebből kifolyólag évről évre nő behozatalunk (2005-ben 79,2%-os importfüggőség!), melyet három határt keresztező vezetéken keresztül oldjuk meg. Az egyik és talán a legfontosabb az Oroszországból Ukrajnán át érkező Barátság II. vezeték, a másik a Horvátországból induló Adria vezeték, a harmadik pedig az Adria egyik leágazása, mely Szlovákián és Csehországon keresztül köti össze 18 Pápay József: Kőolaj és földgáztermelés a XXI. században, Bányászati és Kohászati Lapok 139. évfolyam, 2006/3. szám, p

14 a Barátság I. vezetéket hazánkkal. A Barátság II. vezeték mellett létezik még egy olajtermék vezeték, melyet általában benzin, gázolaj illetve dízel szállítására használ a MOL Nyrt. 19 A rendelkezésre álló kőolaj mennyisége véges. Vajda György elemzése alapján a világ műrevaló kőolajvagyona 48,6 évig lesz elérhető. Az azonban tény, hogy a technika fejlődésével újabb és újabb lelőhelyek látnak majd napvilágot, és már most is igaz az, hogy az utóbbi években a vagyon gyorsabban nőtt, mint a felhasználás. Abból kifolyólag pedig, hogy tömegesen még nem lehet helyettesíteni, elengedhetetlen marad még egy jó időre az emberiség számára. A növekvő és egyre súlyosbodó környezeti, gazdasági és politikai okok miatt azonban vissza kell szorítani korunk energiagazdaságában betöltött szerepét A KÉK ARANYRÓL A földgáz a XXI. század egyik legfontosabb energiaforrásává lépett elő, és jelentősége folyamatosan nő. Mindezt igen kedvező tulajdonságainak köszönheti, hiszen a fosszilisek közül a legkevésbé káros tüzelőanyag, gazdaságosan, sokoldalúan és energiatakarékosan alkalmazható, melyet nemcsak villamos energia előállítására, de fűtésre, főzésre, vízmelegítésre, motorhajtásra egyaránt alkalmaznak. Az sem elhanyagolható, hogy a Földön még 61,9 évig rendelkezésünkre fog állni Vajda György szerint. 20 A földgáz hátrányai közé sorolható az a tény, hogy rendkívül tűz-és robbanásveszélyes. Napjainkban is lehet hallani elhanyagolt csővezetékek által okozott, vagy háztartásokon belül történt robbanásokról. Emellett szállítása a kőolajéhoz képest sokkal költségesebb, hiszen kétszeres csőátmérővel és ötszörös költséggel jár, arról nem is beszélve, hogy tengeri szállítását jó ideig nem tudták megoldani az LPG (liquid natural gas), azaz a cseppfolyósított gáz megalkotásáig. 21 Eme energiforrásnak az önköltsége ugyan alacsony, árát azonban - számtalan tényező mellett - a kőolaj árának ingadozása igencsak befolyásolja, s annak magas piaci értéke maga után vonja a földgáz drágulását. Attól viszont egyelőre nem kell tartani, hogy ára extrém magasságokba szökne, már csak azért sem, mert a jelenleg ismert készleteket tekintve még egy pár évtizedig el leszünk látva. 22 Az 5. diagramon láthatjuk (lásd Függelék), hogy a közel-keleti és a volt szovjet országok rendelkeznek a legnagyobb mennyiségű földgázzal. Ezen belül is az OPEC és Oroszor- 19 Matolcsy György: Magyarország energiapolitikájáról, valamint a piacnyitásról az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamán, letöltés: Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p i.m. 22 Pápay József: Kőolaj és földgáztermelés a XXI. században, Bányászati és Kohászati Lapok 139. évfolyam, 2006/3. szám, p

15 szág birtokolja a legtöbbet, az előbbi 51 százalékot, az utóbbi 28 százalékot. Eme vagyon birtokában Oroszország vált a legnagyobb exportőrré, és a pusztán 2 százalékos földgázvagyonnal rendelkező Európai Unió országai importőrökké. Ezen országok igencsak ki vannak szolgáltatva a GAZPROM-nak, ami tudvalevő az orosz energiafegyver kezelője, s mint azt a januári ukrán-orosz gázvita valamint a januári orosz-belorusz energiavita mutatta, eme fegyverét használni sem rest. 23 Túlzott félelmeket kelteni azonban nincs ok, hiszen az elmúlt húsz évben igazán komoly ellátási probléma nem volt, és az is tény, hogy Oroszország is ugyanannyira függ tőlünk, mint mi tőle. A fő exportcikküket adó földgáz és kőolaj bevételei létfontosságúak a számára, ahogy nekünk is eme energiahordozók importja. Függőségét tovább erősíti az a tény, hogy szomszédjával, Kínával való viszonya nem mondható éppen fényesnek, és emellett a szükséges infrastruktúra sem áll rendelkezésre. 24 A mondás azonban itt is igaz, miszerint jobb félni, mint megijedni. Az EU is így van ezzel, s a több lábon állás érdekében éppen ezért foganatosított már számtalan intézkedést. Ezek közül a Nabucco-gázvezeték 25 ötletét emelném ki, melyet 2002-ben írtak alá, de hosszú idő óta csak papíron létezik. Mostanra sem tisztult ki igazán a kép ezzel kapcsolatban. 26 Mindezeket Oroszország sem hagyhatta szó nélkül, s életre hívta a Nabucco-terv konkurensét, a GAZPROM Kék Áramlat (Blue Stream) vezetékét. Ez Törökországból indult volna, és Románián valamint Bulgárián át szinte ugyanazt az útvonalat futotta volna be hasonló költséggel és kivitelezési idővel. A múlt idő azért helyes, mert ezt a tervet a mostanában igen népszerű témává váló Déli Áramlat 27 váltotta fel, melyet június 23-án Rómában írt alá a GAZPROM és az olasz ENI. 28 Magyarország a gázellátást tekintve Európa egyik legveszélyeztetettebb országa, hiszen elsődleges energiamérlegünkben 43,3 százalékot tesz ki részesedése. Ráadásul a földgáz Pápay József: Kőolaj és földgáztermelés a XXI. században, Bányászati és Kohászati Lapok 139. évfolyam, 2006/3. szám, p V. Pap Zsófia: Magyarország a közös Nabucco-vezetékre szavaz, letöltés: Gázvezeték, mely a közel-keleti és a Kaszpi-térségből fog földgázt szállítani 3300 kilométeren át Közép- és Nyugat-Európa irányába. Építési költsége körülbelül 4,6 milliárd euróra fog rúgni, és 2011-ben fogja elkezdeni működését. 26 EUvonal: A kormány nemzetközi konferenciát tervez a Nabucco-gázvezetékről, letöltés: Gázvezeték, mely Oroszországból a Fekete-tenger alatt fog húzódni Bulgáriáig, majd ott kettéválik, s a tervek szerint a déli szakasz Görögországon, esetleg Albánián át tenger alatt jut el Dél-Olaszországig, míg az északi szakasz Szerbián, Magyarországon át megy tovább Ausztriába. A több mint 900 kilométer hosszú vezeték várhatóan 2013-ra lesz üzemképes. Dunai Péter: Állami üzlet lesz a Déli áramlat magyar szakasza, letöltés: Budapest Analyses: A Déli Áramlat gázvezeték terve, %C3%A9sek_Arch%C3%ADvum/analysys_180_hu.html, letöltés:

16 százalékát importból fedezzük, melynek kizárólagos forrása Oroszország. 29 A jelenlegi események alapján vélhetően az is marad, hiszen február 28-án aláírtuk a Déli Áramlat magyar szakaszának megépítéséről szóló magyar-orosz megállapodást, mely szerint Magyarországon tízmilliárd köbméter gáz fog áthaladni. A magyar szakasz költsége becslések szerint körülbelül 2 milliárd dollár lesz. 30 Mindezen események tovább erősítik bennem azt, hogy a Nabucco megépülését és a megújulók ügyét annál jobban kell támogatni, hiszen akkor diverzifikáltabbá tudnánk tenni a két, egymást nem kizáró vezetékkel nemcsak a magyar gázpiacot, de az egész energiapiacot, és a versenyt felébresztve talán nem lennénk annyira kiszolgáltatva az orosz gáznak, és a Déli Áramlatnak. A jövőben nagy kérdés tehát, hogy az uniós kőolaj- és földgázszállítások 25 százalékát adó Oroszországot hogy lehet elkerülni, illetve, hogy el lehet-e egyáltalán. Véleményem szerint amíg Oroszországnak ilyen nagy befolyása van az adott térségben, ilyen nagy készletekkel rendelkezik, és a Közel-Keleten ilyen súlyos háborús viszonyok vannak, sok esély nincs a függetlenedésre. S az a tény, hogy az Északi Áramlat és a Déli Áramlat is Európát fogja táplálni, továbbá a Nabucco bevallottan orosz forrásokból is fog vásárolni, elénk vetíti azt a képet, hogy a kiszolgáltatottság talán még nagyobb lesz. A jövőről készített prognózisok alapján is igazolódni látszik a gyanúm, mivel mind Magyarországon (45,3%) mind az EU-ban (25,7) fokozódni fog a földgáz részaránya A NUKLEÁRIS ENERGIÁRÓL Az emberek többsége, ha már csak a szót meghallja, félelem támad benne és ellenszenv. Nem alaptalanul. Bármennyire is régen volt Hirosima, Nagaszaki vagy a csernobili katasztrófa, következményeire, hatásaira mai napig emlékeztetnek a halálvárosok, a kijelölt halálzónák és a még most is sugárzásban, illetve annak hatására kialakuló rákos megbetegedésekben szenvedő lakosság. Az emberáldozatokra vonatkozóan ma sem lehet pontos statisztikákat találni, a kár felbecsülhetetlen. A két legfontosabb aggály sem szüntethető meg teljesen. Az egyik az atomreaktorokból kikerülő radioaktív hulladékok sorsa, melyeket ugyan elrejteni el lehet, de megszüntetni nem. Ezek sugárzása évmilliókig is eltarthat. A másik pedig a balesetek kialakulásának valószínűsége, melyet pont az emberi tényező miatt nem lehet kizárni. 29 V. Pap Zsófia: Magyarország a közös Nabucco-vezetékre szavaz, letöltés: HVG: Gyurcsány és Putyin, letöltés:

17 Az sem megnyugtató tény, hogy egyre több ország rendelkezik atom- és hidrogénbombával, mely tovább fokozza az atomenergiával szemben táplált félelmet. A folyamatokat öt atomhatalom, nevezetesen az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína indította el, mely országok hivatalos státust kaptak az 1968-as atomsorompó egyezmény értelmében. Ez a szerződés az atomfegyverrel rendelkező államokat arra kötelezi, hogy nem adhatja át fegyverét az azzal nem rendelkező országok számára, illetve ezen országoknak meg is tiltja mind az előállítást, mind pedig a beszerzést. Csak a békés célú atomenergia-szükségletek kielégítését engedi meg, feltéve, ha a bécsi központú Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőrzésének aláveti magát. Az atomsorompó egyezményhez napjainkig 190 ország csatlakozott, viszont három "de facto" atomhatalom, azaz India, Izrael és Pakisztán nem tette ezt, Észak-Korea pedig 2003-ban felmondta a szerződést. Emellett még számos állam akar atomhatalommá válni: Irán, Argentína, Brazília, Egyiptom, Dél-Korea, Svédország, Tajvan és Irak, melyek közül nem mindegyiknek békések a szándékai. 31 Ugyanakkor energiaéhségünk nőttön-nő, s bármennyire is félünk tőle, rá kellett jönnünk, hogy nélküle nem megy. Még a megújulók egyre nagyobb volumenű használata sem teszi lehetővé a közeljövőben sem kiiktatásukat. Az egyetlen megoldást tehát az jelentette, hogy a legfejlettebb biztonsági technikákat és technológiákat latba vetve kialakították a kor legbiztonságosabb erőműveit. Emellett olyan szigorú előírások is bevezetésre kerültek, melyek minimálisra csökkentették az esetleges balesetek előfordulását. A hulladékok sorsát illetően is ugyan részleges, de megoldást találtak. A kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésére több mint 100 erre alkalmas létesítményt hoztak létre a világon (Magyarországon Püspökszilágyiban illetve Bátaapátiban most épül). A nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését pedig stabil geológiai formációkban (barlangokban, kőzetrétegekben) valósítják meg. 32 Még négy fontos érv szól a nukleáris energia mellett. Az egyik annak fenntarthatósága. Ezt annak köszönheti, hogy nem bocsát ki szinte semmilyen káros anyagot, és a radioaktív sugárzás is minimális (persze csak akkor, ha minden a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően zajlik). A globális felmelegedés súlyos következményeit használatukkal tehát csökkenteni lehetne, és sokak szerint kell is, mivel az már most látszik, hogy még a kiotói egyezményben foglalt előírásokat sem tudja jó pár ország teljesíteni nélkülük. Ez tehát még egy ok a használatuk mellett. A harmadik fontos érv pedig az urán maga. Rendkívül nagy mennyi- 31 HVG: Atomhatalmak, letöltés: Vajda György: Egy energiára (is)éhes világ jövőképe, letöltés:

18 ségben áll rendelkezésünkre, ráadásul az uránérc nagy része politikailag stabil országból származik, azaz Ausztráliából és Kanadából. A stabilitást azonban nemcsak az urán, hanem az atomerőművek működésének jellege is biztosítja. A fűtőelemek ugyanis könnyen, kis helyen is tárolhatók arról nem is beszélve, hogy körülbelül 3-4 év alatt használódnak el, mely nagymértékben hozzájárul az ellátásbiztonsághoz. 33 Ezek a tények némiképp csökkenteni tudták a társadalmi ellenállást, melynek hatására mára már az atomerőművek reneszánszáról beszélhetünk. Egyre több ország jelenti be igényét az atomerőművek építését illetően, és számuk növekvő tendenciát mutat ben a primerenergia-mérlegben már 11 százalékot foglaltak el. Az IAEA 2006-os adatai alapján összesen 438 reaktor van a világon ( MW, 2660,9 TWh). A legtöbb reaktor az Európai Unió területén található (145), de tekintélyes mennyiség van Amerikában (128) és Ázsiában is (106). Az egyes országokat tekintve az Egyesült Államok vezet 104 reaktorral, majd Franciaország (59), Japán (55), és Oroszország (31) következik a sorban a 2. táblázat adatai alapján (lásd Függelék). Az IAEA prognózisai szerint gomba módra fognak nőni az atomerőművek. Tizenkét országban harminckettő - összesen megawatt kapacitású - új reaktor épül, illetve kapott engedélyt. Ha ezek elkészülnek, a világ atomerőmű-kapacitása 2030-ra a 2006-os ról megawattra nő. Ha pedig a kormányok és közszolgáltatók terveiben szereplő további, több mint száz reaktor is megvalósul, akár megawattra is emelkedhet ez a mennyiség. Bármennyire is hihetetlen, még ez sem lesz elég ahhoz, hogy a 2030-ig akár duplájára is növekedő áraméhséget kielégítse ban tehát a világ áramigényének mindössze 13,3 százalékát fedezheti az atomenergia a 2006-os 15,2 százalékkal szemben. 34 Ami pedig a primerenergia-mérlegben való szereplését illeti az sem lesz túl fényes a jövőben, részaránya ugyanis 5-6 százalékra fog lesüllyedni. Az erőművek többsége várhatóan Ázsiában fog felépülni. Kína és India például a következő 25 évben tucatjával állít majd üzembe reaktorokat. Ez egyesek szerint nem túl megnyugtató, mivel az ázsiai produktumok sohasem igazán a minőségükről, megbízhatóságukról voltak híresek. Addig azonban nincs ok a félelemre, amíg a bécsi központú IAEA ellenőrzése alatt maradnak ezek az államok. Ugyanakkor kétségtelen, hogy szükséges a kapacitásbővítés ebben a térségben, mivel Indiában, Kínában és Pakisztánban mindösszesen 2-3 százalékban részesedik az atomenergia 33 Vajda György: Energiaellátás ma és holnap, Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2004, p Nagy Gábor: Az atomenergia reneszánsza, letöltés:

19 a teljes áramellátásban. Emellett Japán és Dél-Korea is növelni fogja atomreaktorai számát, s Indonézia, Vietnám valamint Malajzia is be fog kapcsolódni az atomenergia termelésébe. Latin-Amerikában Argentína és Brazília akar új reaktorokat építeni illetve Chile fontolgatja az első atomreaktor beüzemelésének lehetőségét. A közel-keleti térséget nézve bármennyire is meglepő, de mindegyik országnak van atomprogramja a gazdag olajvagyon ellenére. A jövőben az uránkincsekben bővelkedő Afrika számos országa és a legnagyobb uránexportőr Ausztrália is felhasználóvá válhat. Velük tehát tovább bővülhet a nukleáris energiát használó országok jelenleg 30 tagú, összesen 438 reaktort működtető csoportja. 35 Európában hosszú időn keresztül nem volt e téren előrelépés az 1986-os csernobili katasztrófa nyomasztó emlékei miatt. Azóta huszonkét év telt el, mely idő elég volt ahhoz, hogy mára már egyre többen veszik védelmébe a nukleáris energiát. Ez az EU energiamérlegében is meglátszik, mivel az atomenergia részaránya 14,2 százalék volt 2005-ben. Nemcsak Finnország épít újabban reaktort, de Franciaország is kapacitásbővítésen fáradozik, pedig ott már ahogy a 3. táblázat mutatja (lásd Függelék) 78,1 százalékos részesedésnek örvend az atomenergia az összes villamosenergia-termelésen belül. Nem csoda, hogy a legtöbb reaktorral és a legnagyobb részesedéssel is ez az ország rendelkezik, s csak jóval lemaradva következik a sorban az Egyesült Királyság 19, Németország 17, és Svédország 10 reaktorral. A villamosenergia-termelésben betöltött szerepe alapján Franciaországban (78,1%), Szlovákiában (57,2%), Belgiumban (54,4%), Bulgáriában (43,6%) és Szlovéniában (40,3%) rendelkezik a legnagyobb részesedéssel az atomenergia. Az Európai Unió egyébként 2007-ban összesen 145 reaktorral rendelkezett, mely számhoz az újonnan csatlakozó országok is hozzájárultak: Bulgária 2, Csehország 6, Magyarország 4, Litvánia 1, Románia 1, Szlovákia 5, Szlovénia 1 reaktorral. Ráadásul ezek az országok is újabb erőművek építését illetve az eddigiek bővítését tervezik. Magyarországon összesen 4 reaktor működik Pakson. Az 1976 óta üzemelő, 1992-ben részvénytársasággá váló Paksi Atomerőmű Vállalat több mint 1860 megawatt beépített teljesítményen dolgozik, mely így el tudja látni Magyarország villamosenergia-felhasználásának közel 40 százalékát (2007, 36,8%). 36 Ez az energiamérlegben való 12,8 százalékos részesedést jelent. Az ország területén összehasonlítva a napenergiából nyert forintos, a biomaszszából nyert forintos valamint a fosszilisekből nyelt forintos kilowattóránkénti 35 Nagy Gábor: Az atomenergia reneszánsza, letöltés: Bemutatkozik a paksi atomerőmű, letöltés:

20 árral az atomerőmű állít elő legolcsóbban villamos energiát, 8-9 forintos kilowattóránkénti áron. 37 Helyettesítése tehát ilyen kedvező feltételeket és árakat biztosítva lehetetlen. Megszűnésével vélhetően alternatív módon nem tudnánk pótolni a kieső hiányt, mivel körülbelül szélerőművet kellene építenünk, mely azt jelentené, hogy az ország minden 3x3 kilométerén szélkeréknek kellene működnie. Más lehetőség hiányában villamos áram importra szorulnánk (melyben hazánk így is a világranglista 10. helyén áll!), illetve tovább kéne növelnünk a fosszilis tüzelőanyagokkal működő erőműveink számát, aminek a következményeit szerintem nem kell részletezni. 38 Az erőművet 2010 és 2017 között kellene leállítani, ha nem történne az eredeti tervekben változtatás. Mivel azonban élettartamát biztonságosan, műszaki akadályoktól mentesen meg lehet hosszabbítani, akár évvel is meg lehet toldani működésének idejét, mely valljuk be, mindenkinek érdeke ÖSSZEGZÉS A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elemzései alapján a világ primerenergiamérlegét vizsgálva elmondható, hogy a fosszilisek uralták a piacot 2005-ben 82,8 százalékkal. Ezen belül a kőolaj részesedése a legnagyobb 40,6 százalékkal, mely után a földgáz következik 21,8 százalékkal, és rögtön mellette a szén 20,4 százalékkal. A nukleáris energia 11 százalékot ért el, a vízenergia 2-t. A megújulók utolsóként 4,2 százalékkal részesedtek az energiamérlegben a vízenergia nélkül. Az IEA a jövővel kapcsolatban is készített forgatókönyveket, az egyik az optimista, támogatások által vezérelt, a másik a pesszimista, intézkedésekkel nem számoló előrejelzés. Ezek szerint a jövőben, azaz 2030-ban a fosszilisek uralma még mindenképpen megmarad, ám pozíciójuk kis mértékben csökkenni fog. Az optimista forgatókönyv alapján részesedésük 76,9 százalékos lesz, míg a pesszimista 81,2 százalékos arányt prognosztizál. A kőolaj szereplése a jövőben csökkenni fog, de még mindig a legfontosabb energiahordozó marad földünkön mind az optimista (32,2%) mind a pesszimista (32,6%) előrejelzések szerint. A szén erősíteni fog helyzetén főleg Kína és India miatt 22,8 illetve 26 százalékos részesedést elérve. A földgáz esetében kisebb erősödés lesz majd megfigyelhető, azaz 21,8 százalékról 21,9 illetve 22,6 százalékon fog stabilizálódni. Mindkét szcenárió szerint a nukleáris energia veszíteni fog pozíciójából és az előbbi szerint 6,9 az utóbbi szerint 5 százalékot fog elérni. Végül a megújulók 37 HVG: Árnyékban, letöltés: Dr. Katona Tamás: Élettartam-hosszabbítás a Paksi Atomerőműben, letöltés:

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás

A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás A Paksi Atomerőmű bővítése és annak alternatívái Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014. október 28. Zarándy Tamás Az európai atomerőművek esetében 2025-ig kapacitásdeficit várható Épülő atomerőművek Tervezett

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11.

ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade. Budapest, 2009. május 11. ENERGIABIZTONSÁG 2009 Földgáz és energiabiztonság Rahóty Zoltán E.ON Földgáz Trade Budapest, 2009. május 11. A nagyfogyasztó régiók importfüggősége növekszik A nagyfogyasztó országok, régiók import szükséglete

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője

Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője Európa energiaügyi prioritásai J.M. Barroso, az Európai Bizottság elnökének ismertetője az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésére A globális energiapiac új realitásai A pénzügyi válság hatása A magánberuházások

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1

Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1 Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu

Részletesebben

Épületek hatékony energiaellátása

Épületek hatékony energiaellátása Épületek hatékony energiaellátása Dr. Büki Gergely Magyar Energetikusok Kerekasztala 2009. február 10. 1. Energiatükör - tanulságok EU 27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia-felhasználás, F PJ

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

lehetőségei és korlátai

lehetőségei és korlátai A geotermikus energia hasznosítás lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Utak a fenntarható fejlődés felé, 2010. 01. 20. Tartalom

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA

A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Kádár Andrea Beatrix energetikáért felelős helyettes államtitkár Külgazdasági értekezlet, 2015. június 23. Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia

Részletesebben

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Zöld Gázvagyon Biogáz-hasznosítás Magyarországon Budapest, 2012. november 27. A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Dr. Molnár László ETE főtitkár Primerenergia fogyasztás a Világban

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány ATOMENERGIA-BIZTONSÁG A BŐVÜLŐ EURÓPAI UNIÓBAN Készítette:

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt

Részletesebben

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21.

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Dr. Héjjas István, sz. Kecskemét, 1938 Szakképzettség 1961: gépészmérnök, Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc (NME) 1970: irányítástechnikai

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Köszöntjük a 3. Nemzetközi Szolárkonferencia résztvevőit. 3. Nemzetközi Szolárkonferencia 2014.03.12.

Köszöntjük a 3. Nemzetközi Szolárkonferencia résztvevőit. 3. Nemzetközi Szolárkonferencia 2014.03.12. Köszöntjük a 3. Nemzetközi Szolárkonferencia résztvevőit 3. Nemzetközi Szolárkonferencia 2014.03.12. 1. szekció: A napenergia szektor helyzete Európában és Magyarországon - jövő, trendek 09:10 Napelemes

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Európa - Magyarország 2014. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Európa - Magyarország 2014. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés I. Napenergia konferencia 2010. Növekedési terv 2020-ig

Részletesebben

BERALMAR TECNOLOGIC S.A.

BERALMAR TECNOLOGIC S.A. BERALMAR TECNOLOGIC S.A. A PETROL-KOKSZ HASZNÁLTÁNAK ELTERJEDÉSE FŐ ÜZEMANYAGKÉNT KÖZÉP-EURÓPÁBAN ÉS A BALKÁN TÉRSÉGBEN Balatonvilágos, 2013. október 10. A VÁLLALAT A BERALMAR berendezéseket tervez, gyárt

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben