Nagy Zsolt * A BÉKÉS MEGYEI ÉS BUDAPESTI MUNKANÉLKÜLIEK ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSI MAGATARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÉRDİÍVES KUTATÁS ALAPJÁN

Átírás

1 Nagy Zsolt * A BÉKÉS MEGYEI ÉS BUDAPESTI MUNKANÉLKÜLIEK ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSI MAGATARTÁSÁNAK VIZSGÁLATA KÉRDİÍVES KUTATÁS ALAPJÁN Emberi törvény kibírni mindent, s menni mindig tovább, még akkor is, ha nem élnek már benned remények és csodák. HEMINGWAY GONDOLATOK ÉS TÉNYEK A MUNKANÉLKÜLISÉGRİL Napjaink központi témájává vált a munkanélküliség, mely egyre szélesebb társadalmi rétegeket érint. Erre felkészülni nem lehet, hiszen kortól és nemtıl független, az egész társadalmat veszélyeztetı jelenség. Akaratunktól, képzettségünktıl függetlenül bármikor kerülhetünk ilyen helyzetbe. Amikor meghalljuk azt a szót, hogy munkanélküliség, rögtön összerezzenünk. Eszünkbe jutnak a félresikló családi életek, a nehéz, gyötrelmes emberi sorsok, a könnyen robbanó indulatok és az a sok lemondás, nélkülözés, amivel a munkanélküliség jár. A munka nélkül maradó személy eleinte megkönnyebbülést érez. Úgy gondolja, hogy kipiheni magát, ráfér a feltöltıdés és ezután majd újult erıvel vág neki a munkakeresésnek. Az a baj, hogy a pihenés nem tud felhıtlen lenni, mert mindig ott bujkál benne a félelem, hogy nem talál munkát. Terveket szı a régóta halogatott munkák elvégzésérıl, végül eljön az a nap, amikor úgy gondolja, hogy el kell indulnia és meg kell találnia élete legjobb állását. Egyre csak fogynak a lehetıségek és közben a családdal, a világgal el kell hitetni, hogy nincs semmi probléma. Gyakoribbak a viták és egyre elkeseredettebb a küzdelem, közben az egyén feléli tartalékait. A munkanélküliség rátelepedik a tudatára, sıt a testére is. Az anyagi nehézségek miatt elmarad a havi rezsik fizetése, az adósságok felhalmozódnak és az élete olyan nehézségekbe torkollik, melybıl lassan már a kék ég is távolinak tőnik. 1 A munkanélküliség nehéz élethelyzet. Jobban oda kellene figyelnünk a munkanélküliekre és meg kellene tennünk minden tılünk telhetıt annak érdekében, hogy elviselhetıbbé tegyük mindennapjaikat. Ezt viszont csak úgy tudjuk megvalósítani, ha közelebbrıl is megismerjük szokásaikat, mindennapjaikat, gondolkodásmódjukat és érzésvilágukat. A cél megvalósításának érdekében 2007-ben kvalitatív és kvantitatív kutatásokat végeztem a Békés megyei és budapesti regisztrált munkanélküliek körében. Azért ezt a két területet vizsgáltam, mert ebben a két térségben közel megegyezı a munkanélküliek száma. Vizsgálataim során a munkanélküliek élelmiszervásárlási magatartására fókuszáltam. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne csak a statisztikai adatokat elemezzük, hanem nézzünk a számok mögé. Vegyük észre a számok mögött rejlı emberi gondolatokat, érzéseket és ismerjük meg, hogyan és mit vásárolnak a Békés megyei és budapesti munkanélküliek, illetve vizsgáljuk meg, hogy milyen tényezık befolyásolják vásárlási döntéseiket. * A BGF Külkereskedelmi Fıiskolai Kar Külgazdasági szakán, nemzetközi marketing szakirányon 2007-ben végzett hallgató. A cikk diplomamunkájának és a évi Országos Tudományos Diákköri Konferencián különdíjat nyert elıadásának szerkesztett változata. Témavezetıi voltak: Jäckel Katalin fıiskolai adjunktus és dr. Ilyésné dr. Molnár Emese fıiskolai docens

2 Tanulmányom adatsorait a Központi Statisztikai Hivatal, a Békés Megyei Munkaügyi Központ, a Pest Megyei Munkaügyi Központ és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból és kiadványaiból, illetve 2007-es kvantitatív és kvalitatív kutatásaim eredményébıl nyertem saját adatgyőjtéssel. Mielıtt rátérnénk a két elıbbiekben már említett terület munkanélküliségének elemzésére, tekintsük át röviden, hogy átlagosan mekkora volt a munkanélküliségi ráta 2007-ben az egyes magyarországi régiókban. 1. ábra Az átlagos munkanélküliségi ráta régiónként 2007-ben a gazdaság aktív népességhez viszonyítva (%) 2 A hét régió közül a legmagasabb rátaértéket Észak-Magyarországon regisztrálták. Legkedvezıbben a közép-magyarországi régióban alakult a helyzet, mivel az értékek itt évente átlagosan 3,55% körül ingadoztak, ellentétben a 17,6%-os észak-magyarországi adatokkal. A fıváros gazdasági szerepének köszönhetıen a budapestiek munkaerı-piaci helyzete számottevıen jobb volt 2007-ben az országos átlagnál és a Békés megyei adatoknál. Békés megyében a munkanélküliségi ráta átlagos értéke 2007-ben 15,5% volt, mellyel a megye a dél-alföldi régió átlagánál magasabb munkanélküliségi szinttel rendelkezett. Budapesten 2007-ben 3,03%-os értéket regisztráltak. A helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben volt a legkritikusabb, mivel itt a gazdaságilag aktív népesség valamivel több, mint ötöde volt állástalan az elızı évben. Ezek után jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy vajon miért ilyen nagy mértékő az eltérés az egyes megyék rátaértékei között. A válasz Békés megye és Budapest esetében Békés megye mezıgazdasági jellegében, a lakosság országos szinthez képest alacsonyabb szintő iskolázottságában és hiányosan kiépített úthálózatában rejlik. Békés megyében a mezıgazdasági tevékenység erısen dominál, hiszen az itt élık jelentıs hányadának ez az ág biztosítja megélhetését. Ahogy az a 2. ábrán is látható, a mezıgazdaság szezonális hatása a grafikon periodikus mozgását eredményezi. Ezzel szemben Budapest fejlıdésének dinamikáját a szolgáltatásiparban tevékenykedı vállalatok biztosítják. A fıvárosban koncentrálódik az ország ipara, kereskedelme, kulturális élete, a mőködı tıke, ezáltal az üzleti lehetıségek jelentıs része is. 2 Forrás: Saját szerkesztés. 57

3 2. ábra A munkanélküliségi ráta Békés megyében és Budapesten (A gazdaság aktív népességhez viszonyítva (%)) 3 Nemcsak az elıbbiekben említett területi sajátosságok, hanem az életkor és az iskolai végzettség is hatással van az élelmiszervásárlási magatartásra. A kutatási eredmények értelmezése elıtt néhány gondolatban bemutatom ezeket a tényezıket is. A viharsarki és a budapesti regisztrált munkanélküliek életkor szerinti megoszlását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a 20 éves és ennél fiatalabb regisztrált munkanélküliek aránya Békés megyében közel négyszer annyi, mint Budapesten. A éves regisztrált munkanélküliek számaránya is magasabb Békés megyében. Az, hogy a Békés megyei regisztrált munkanélküliek közel 22%-a még nem töltötte be a 26. életévét de már munkanélküli - azzal magyarázható, hogy a megyében sokan nem tanulnak tovább a tanköteles kor betöltése után. A évesek aránya közel megegyezik a két vizsgált területen. 4 A éves regisztrált munkanélküliek aránya majdnem 9%-kal magasabb Budapesten, mint Békés megyében. Az 56 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya szinte kétszer akkora Budapesten, mint Békés megyében. 5 Ami a vizsgált területeken élı regisztrált munkanélküliek iskolai végzettségét illeti, megállapítható, hogy a Békés megyei állástalanok körében magasabb az általános iskolai végzettségőek aránya, illetve azok száma, akik nem végezték még el az általános iskola nyolcadik osztályát sem. Ugyancsak jelentısebb Békés megyében a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzettek számaránya is. Ezzel szemben Budapesten számottevıbb a szakközépiskolát, gimnáziumot, fıiskolát, illetve egyetemet végzett munkanélküliek aránya. 6 3 Forrás: Saját szerkesztés

4 PRIMER KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE Kutatásom kvantitatív módszeren alapuló kérdıíves lekérdezés. Mintavételem véletlenszerő mintavétel, a minta nagysága 200 fı, 100 Békés megyei és 100 budapesti regisztrált álláskeresı. Tanulmányomban részleteket olvashatunk kvalitatív mélyinterjúimból is. Ezúton szeretném megköszönni a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ orosházi kirendeltségének és a Középmagyarországi Regionális Munkaügyi Központ budapesti 10. kerületi kirendeltségének a kérdıíves kutatás során nyújtott segítségét. Az eredmények értelmezése során részletesen bemutatom, hogy a mintában szereplı munkanélküliek mikor, hol, hogyan, milyen szempontok alapján, milyen márkájú és minıségő élelmiszert vásárolnak, illetve azt, hogy mekkora pénzösszeget fordítanak élelmiszervásárlásra. Mindezek elıtt azonban vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakul a mintában szereplı megkérdezettek életkor és iskolai végzettség szerinti megoszlása. A minta is a budapesti válaszadók magasabb szintő iskolázottságát tükrözi. A megkérdezettek tipikus életkora év között alakul. 1. táblázat Iskolai végzettség Békés megyében (Bm) és Budapesten (Bp) (fı) Életkoiskolkásképzı Szakközép- Szakmun- 8 általános Gimnázium Fıiskola Egyetem (év) Bm Bp Bm Bp Bm Bp Bm Bp Bm Bp Bm Bp Amikor a munkanélküliek élelmiszervásárlási magatartását vizsgáljuk és arra keressük a választ, hogy a megkérdezettek hol vásárolnak legszívesebben, akkor elıször figyelembe kell vennünk, hogy milyen bolthálózatok találhatók a vizsgált területeken. Budapesten rendkívül kiélezett verseny van az egyes bevásárló-egységek között, ezért itt jobban megadatik a munkanélkülieknek az a lehetıség, hogy olcsóbban és bıvebb termékválasztékból vásároljanak. A diszkontok, azaz a Plus, a Penny és a Profi a nemzetközi cégek bevált stratégiája szerint eleinte a fıvárosban és környékén igyekeztek minél több üzletet nyitni. A Plus a központi régió mellett leginkább a Dunántúl viszonylag magas egy fıre jutó jövedelemmel rendelkezı középsı és északi részén terjeszkedik. A területi koncentráció további erısödésére utal, hogy a budapesti, valamint a pest megyei üzletek számának bıvülése nyomán a központi régió súlya tovább emelkedett. A keleti megyék felfedezését igazolja a Lidl 2005-ös sikeres piacra lépésének stratégiája. A német diszkontlánc mőködésének elsı évében az Alföldre és a Dunántúl déli részére koncentrált. 7 Ezután nézzük meg, hogy mely bevásárló-egységek a legkedveltebbek a mintában szereplı munkanélküliek körében. A válaszok alapján elmondható, hogy mind a Békés megyei, mind a budapesti válaszadók hét közben leggyakrabban magyar tulajdonban lévı kisboltban, mint például a CBA-ban vásárolnak. Hét közben minimális a hipermarketben, mint például a Tescoban, Auchanban vásárlók aránya. 7 Élelmiszer; az FMCG kereskedelmi szaklapja augusztus-szeptember 69. o 59

5 Budapest 3. ábra A Békés megyei és budapesti munkanélküliek által preferált bevásárló-egységek hét közben és hét végén Ezzel szemben más képet kapunk, ha a hétvégi nagybevásárlásokat vizsgáljuk Ahogy azt az összehasonlító oszlopdiagramok szemléltetik, a kisbolt elveszti vezetı pozícióját, és lecsúszik a második helyre. A harmadik helyen álló hipermarket feljön az elsı helyre. A minta alapján a fıvárosban jelentısen megnı azok száma, akik a hétvégére az Auchanban is vásárolnak. Ebbıl arra tudunk következtetni, hogy a mintabeli munkanélküliek számára más tényezık dominálnak a hétvégi boltválasztáskor, mint hét közben. Megállapíthatjuk, hogy a legtöbb mintabeli egyén hét közben olyan üzletben szeret vásárolni, ami közel van a lakásához. Ez az elsıdleges és legfontosabb befolyásoló tényezı a bolt kiválasztásakor. A válaszadók számára - mind a budapestiek, mind pedig a Békés megyeiek számára - a második legfontosabb szempont a boltválasztásnál az, hogy kedvezı áron tudják az élelmiszereket megvásárolni az adott üzlethelyiségben. Fontos szempont még, hogy az üzlet könnyen megközelíthetı legyen és széleskörő áruválasztékban bıvelkedjen. Kevésbé fontos az udvarias kiszolgálás és a bankkártyás fizetési lehetıség. A hétvégi bevásárlásra alkalmas üzlethely kiválasztásánál a legfontosabb szempont az, hogy az árak kedvezıek legyenek. Másodlagos tényezıvé válik, hogy a bevásárló-egység közel legyen a lakáshoz. Hétvégén az embereknek több ideje van arra, hogy nagyobb bevásárlóközpontokba menjenek el bevásárolni és több termék közül válasszák ki a számukra leginkább megfelelıt. Még mindig fontos szempont az elınyös bolti nyitva tartás és a széleskörő bolti választék. Az összes válaszadó véleménye alapján kevésbé fontos szempont a bankkártyás fizetési lehetıség, illetve az udvarias és gyors kiszolgálás. Amikor az élelmiszervásárlási magatartás vizsgálata során arra keressük a választ, hogy naponta átlagosan hány forintot költenek a válaszadó munkanélküliek élelmiszervásárlásra, fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy az egyes megyékben hogyan alakul az egy fıre jutó vásárlóerı. Mindez erısen befolyásolja azt, hogy mekkora összeget tud valaki élelmiszervásárlásra fordítani. A vásárlóerı mértékét az adott térségben élık reálkeresete határozza meg. A reálkereset viszont hatással van az álláskeresési járadékra, hiszen minél magasabb reálkeresete van valakinek, annál magasabb álláskeresési járadékban részesül. A járadék összegének kiszámításakor figyelembe kell venni az 60

6 álláskeresınek az álláskeresıvé válását megelızı négy naptári negyedévben elért átlagkeresetét január elsejétıl 69 ezer forintra nıtt az országosan kötelezı minimálbér, így az álláskeresık járadékának felsı határa 83 ezer forintra emelkedett. Igaz viszont az is, hogy ezt a magasabb összeget csak a járadékos idıszak feléig, legfeljebb negyed évig fizetik, ezt követıen maximum két negyedévig egységesen a minimálbér 60%-a a járadék. 9 A 4. ábra az egy fıre jutó vásárlóerı alakulását szemlélteti, az átlagos értéket tekintsük 100-nak. 4. ábra Egy fıre jutó vásárlóerı Magyarországon (Magyarország = 100) 10 A diagram segít a budapesti és Békés megyei adatok összehasonlításában. Az adatok szerint Budapesten a legnagyobb az egy fıre jutó vásárlóerı. Ez többnyire annak köszönhetı, hogy itt az átlagbér magasabb, mint az országos átlag, továbbá a fıváros munkanélküliségi rátája 3% körüli mértéket ölt. Az adatok azt is mutatják, hogy a Békés megyei emberek pénztárcája nem nyílik olyan nagyra, a 83,3-as érték jóval az átlag alatti, s messze elmarad a 135,4-es budapesti adattól. 11 Ha valaki munkanélkülivé válik, nagyon sok mindenrıl le kell mondania, mert az álláskeresési járadékból csak a legfontosabb kiadásokat lehet fedezni. Le kell mondani az extrákról, a cigarettá

7 ról, az italról és többek között a tartós fogyasztási cikkek vásárlásáról. A válaszok alapján elmondható, hogy mind a budapesti mind a viharsarki mintabeli munkanélküliek közül legtöbben 500 forint és 1000 forint közötti összeget fordítanak naponta élelmiszervásárlásra. A következı néhány sorban egy kétgyerekes, elvált munkanélküli hölggyel készített mélyinterjúmba nyerhetünk bepillantást: Eddig is nevetséges összegbıl éltünk, de mióta nincs munkám, a helyzet százszor rosszabb. Van két gyermekem, én vagyok a harmadik a családban. Eddig napi 2000 forint jutott hármunkra összesen. Ez az összeg már a reggeli árát is magába foglalta. Mostanra ez a keret annyira drasztikusan lecsökkent, hogy 1000 forint jut egy napra, amire azt mondom, hogy képtelenség és ebbe még ugye nincs benne a hétvégi bevásárlásokra költött összeg, a ruházkodás és a lakás rezsiköltsége sem. Ilyen szőkös anyagi helyzetben az ember akaratlanul, de rákényszerülhet arra, hogy fekete munkából próbálja meg kiegészíteni jövedelmét, mert ugye a gyerekednek enni kell adni. Kutatásom során megvizsgáltam, hogy milyen élelmiszer-márkákat kedvelnek leginkább a kutatott csoport tagjai. A kapott válaszok azt tükrözik, hogy eltérı minıségő terméket vásárolnak a fiatalok ellentétben az idısebb korosztállyal, függetlenül attól, hogy valaki munkanélküli vagy sem. Elıször tekintsük át, hogyan is néz ki a budapesti állástalanok fogyasztói kosara. Az általuk leginkább preferált termékeket, élelmiszereket az elıbbi megállapítás alapján- két csoportra oszthatjuk. A mintabeli fiatalabb korosztály kevésbé vásárolja az egyes üzletláncok saját termékeit, ellentétben a éves korosztállyal. A fiatalabbak még nem olyan régen váltak munkanélkülivé és saját vagy szüleik megtakarítását élik fel. Inkább kevesebbet vásárolnak, de az legyen jó minıségő, mivel ez a korcsoport meglehetısen minıségorientált. A éves válaszadó munkanélküliek élelmiszervásárlási szokásai abban különböznek az elıbbiekben vizsgált korosztálytól, hogy az idısebbek fogyasztói kosarában megjelennek az egyes üzletláncok alacsonyabb árú és minıségő saját termékei is. Mindemellett ebben a korosztályban magasabb a kávéfogyasztók aránya is. 5. ábra A Békés megyei és budapesti válaszadók legkedveltebb élelmiszer-márkái Most térjünk ki arra, hogy milyen márkájú élelmiszereket vásárolnak legszívesebben a Békés megyei válaszadó munkanélküliek. İk is ahogy azt az 5. ábra mutatja, a budapestiekhez hasonlóan leginkább Rama, Delma és Tesco gazdaságos margarint fogyasztanak. Kávéból ık is csak az olcsóbb árkategóriájút, mint például a Douwe Egberts Karavánt, vagy a Palomát engedhetik meg 62

8 maguknak, akárcsak a budapesti válaszadók. Annyi eltérés mégis megfigyelhetı a két vizsgált csoport között, hogy a békés megyeiek kosara szerényebb, több olcsóbb kategóriájú termék jelenik meg benne. Felértékelıdik a joghurt, a csokoládé szerepe, mivel fogyasztásuk nem mindennapi, hanem kivételes alkalomnak számít. Csokoládéból a Tibi és az Americana a legközkedveltebb márka. Felvágottból a békés megyei válaszadók leginkább a Sága párizsit fogyasztják. Napjainkban az egyes élelmiszer-gyártó cégek különbözı vásárlásösztönzı eszközöket alkalmaznak piaci részesedésük növelésének érdekében. A reklámok, a csomagolás mind hatásos eszközök a fogyasztó figyelmének felkeltésére és a vásárlói döntések befolyásolására. A kutatás rávilágít arra, hogy a Békés megyei válaszadó munkanélküliek kevésbé márkahőek és jobban befolyásolják ıket a reklámok, mint a budapesti állástalanokat. A Békés megyei válaszadó munkanélküliek elıszeretettel vásárolnak nagyobb kiszereléső élelmiszereket, mivel ezeknek kedvezıbb az ára. A budapesti válaszadók körében közel azonos a kisebb és nagyobb kiszereléső termékeket vásárlók aránya. Korrespondencia-elemzés során ismérvek közötti összefüggéseket elemzünk. A korrespondencia analízis egy vizualizációs technika, mely grafikus formában ad képet a változók közötti kapcsolatról. Ez a vizsgálat akkor lehet igen hasznos, ha az egyes ismérvek közötti rejtett kapcsolatokat többdimenziós elemzéssel akarjuk feltárni. 12 A térkép elemzésekor a következı szempontokat lehetséges érvényesíteni. Egyrészt minél távolabb helyezkedik el a bolthelyiség típusa az origótól, annál inkább igaz az, hogy bizonyos szempontok szerinti megítélése kiugróan alul- vagy felülmúlja az átlagos értékelést. Minél távolabb kerül egy tulajdonság az origótól, annál inkább igaz, hogy adott szempont szerint a válaszadók eltérınek találják az egyes bevásárló-egységeket. 6. ábra Az egyes bevásárló-egységekkel kapcsolatos preferenciák A 6. ábrán látható (saját kutatásaim alapján készített) percepciós térkép nemcsak azt szemlélteti, hogy az egyes bevásárló-egységekben milyen iskolai végzettségő, életkorú mintabeli munkanél

9 küliek vásárolnak, hanem azt is, hogy a vásárló állástalanok mennyit költenek naponta átlagosan az adott üzletben, illetve, hogy mennyi idı telt el munkanélküliivé válásuk óta. Hipermarketekben leginkább év körüli regisztrált munkanélküliek vásárolnak a minta adatai alapján. İk leginkább szakmunkás végzettséggel rendelkeznek és fél évnél régebben váltak állástalanná. Ha szemügyre vesszük a mintában szereplı válaszolók közül azokat, akik szupermarketben vásárolnak, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez a bolttípus leginkább a évesek körében népszerő. Ilyen üzlethelyiségben a mintában szereplı egyének közül leginkább a gimnáziumi végzettségőek vásárolnak. A vásárlótáborra jellemzı, hogy kevesebb, mint három hónapja váltak állástalanná. Akik itt vásárolnak, valószínőleg a nagy áruválasztéknak, illetve a relatíve magasabb áraknak köszönhetıen átlagosan 1000 forint feletti összeget költenek vásárlásra. Végül vizsgáljuk meg, hogy a válaszoló munkanélküliek közül kik vásárolnak legszívesebben hazai kisboltokban. A válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy ebben a bevásárló-egységben leginkább a évesek vásárolnak, szakközépiskolai, illetve felsıfokú iskolai végzettségük van és átlagosan 500 forint alatti összeget költenek naponta élelmiszerre. A mintában szereplı munkanélküliek életkora és a vásárlás helye között végzett asszociációs kapcsolatvizsgálat 0,21-os CSUPROV-féle együtthatója arra utal, hogy közepesen gyenge asszociációs kapcsolat van a munkanélküliek életkora és a vásárlási hely között. Ez azt jelenti, hogy ha csak kis mértékben is, de függ a mintában szereplı munkanélküliek életkorától az, hogy a válaszolók hipermarketben, szupermarketben, diszkontban, vagy éppen hazai kisboltban vásárolnak. Ez beigazolja hétköznapi feltételezésünk, mely szerint a nagyobb hipermarketeket az idısebb, családos korosztály látogatja ellentétben a fiatalabb korosztály által közkedvelt kisboltokkal. A mintában szereplı munkanélküliek leginkább egyedül szeretnek elmenni vásárolni és csak hetente két-három alkalommal. Ez azzal magyarázható, hogy így tényleg csak azok az élelmiszerek kerülnek bele fogyasztói kosarukba, amire igazából szükségük van. Sem a budapesti, sem pedig a Békés megyei válaszolók nem szánnak fél óránál több idıt vásárlásra: Maximum percet szoktam a boltban tartózkodni, de ebben már benne van a sorbanállás ideje is. Ami magát a vásárlási idıt jelenti, az maximum percet szokott igénybe venni. Ez azzal magyarázható, hogy a legtöbben a budapesti válaszadók 66%-a, a Békés megyeiek 54%-a bevásárlólista alapján, céltudatosan vásárol. Ennek pszichológiai oka van. Nem akarnak sokat nézelıdni, mert ez tudatosítja bennük, hogy mennyi mindenrıl le kell mondaniuk azért, mert munkanélküliek. BEFEJEZÉS, ÖSSZEGZÉS A kérdıívek kiértékelése során sok hasznos információra sikerült rávilágítani, és közelebbrıl megismerkedtünk a munkanélküliek élelmiszervásárlási szokásaival. Az elemzés során kiderült, hogy a mintában szereplı állástalanok céltudatosan, bevásárlólista alapján, hét közben leginkább kisboltokban, hétvégéken pedig hipermarketekben vásárolnak és átlagosan 500 és 1000 forint közötti összeget költenek naponta élelmiszer-vásárlásra. Az összesített válaszok alapján nem állíthatjuk azt, hogy a válaszadó állástalanok a lehetı legoptimálisabban költik el a rendelkezésre álló jövedelmüket, mivel hét közben nem az árak, hanem a bolt közelsége alapján választják meg a vásárlás helyét. Az életkor amellett, hogy hatással van a vásárlás helyszínének kiválasztására, befolyásolja még, hogy ki milyen élelmiszert vásárol. Amíg a fiatal, minıség és márkahő vásárlók kosarában megjelennek a drágább élelmiszerek, addig a családos korosztály inkább gazdaságosabb és olcsóbb termékeket vásárol. A tanulmány alapján megállapítható, hogy a Békés megyei válaszadók olcsóbb és alacsonyabb minıségő élelmiszert vásárolnak, mint a budapestiek. 64

10 A kutatás eredményei összességükben azt igazolják, hogy a munkanélküliség gyökeresen megváltoztatja az érintett emberek életét. Ha valaki elveszíti állását és tartósan nem tud elhelyezkedni, akkor egész élete megváltozik és ez kihat a család életére is. A takarékoskodás érdekében elıre ki kell számolni a naponta elkölthetı jövedelmet és le kell mondani a drágább és jobb minıségő élelmiszerek fogyasztásáról. A jövıben további kutatásokkal és tanulmányokkal szeretnék rávilágítani a munkanélküliség problémájára az érintettek kérdıíves és személyes megkérdezésével és lehetséges megoldási javaslatokat tenni a probléma enyhítésére. Mindezt azért tartom fontosnak, mert a munkanélküliség és a foglalkoztatási feszültségek kezelése nem lehet kizárólag állami feladat, mindannyiunknak tennünk kell annak érdekében, hogy a gazdaság és a társadalom által elfogadható szinten tartsuk. IRODALOMJEGYZÉK Könyvek: BALÁZS ÉVA, LANNERT JUDIT, SURÁNYI BÁLINT [1992]: Demográfiai hullám Iskola Ifjúsági munkanélküliség. Akadémia Kiadó Budapest. BÁNFALVY CSABA [1989]: A munkanélküliség, Magvetı Kiadó Budapest, 13.old. BÁNFALVY CSABA, LAKI LÁSZLÓ [1992]: Alkalmazkodás a munkanélküliséghez MTA Politikai Tudományok Intézete 1992, 50. old. A Békés megyei munkanélküliek statisztikái Békés Megyei Munkaügyi Központ önálló adatgyőjtéshez. Békés megye statisztikai évkönyvei 1992-tıl 2001-ig. Központi Statisztikai Hivatal. Élelmiszer. Az FMCG kereskedelmi szaklapja augusztus-szeptember 68. o. GAZSÓ FERENC, GAZSÓ TIBOR, LAKI LÁSZLÓ: Fiatalok a munkaerıpiacon. [Kutatási zárótanulmány]. Bp. : OKKER, p. ISBN GONDI JUDIT - IVÁNKAI GYÖRGYNÉ [1995]: Marketing kezdıknek, haladóknak és vállalati menedzsereknek. KIT, Budapest, old. LAKI LÁSZLÓ [1993]: Ifjúsági munkanélküliség MTA Politikai Tudományok Intézete. LÁSZLÓ GYULA: Emberi erıforrás gazdálkodás és munkaerıpiac. Munkaügyi Szemle 2000/2. Magyar Statisztikai Évkönyv , Központi Statisztikai Hivatal. Munkaerıpiaci Információk: Munkaerıpiaci helyzetkép Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ. NARESH K. MALHOTRA [1999]: Mareting Research: An Applied Orientation, Third Edition by Naresh Malhotra. Published by Pearson Education. PERCZEL GYÖRGY: Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest old. POLÓNYI ISTVÁN, TÍMÁR JÁNOS [2001]: Tudásgyár vagy papírgyár. Új Mandátum Kiadó, 71. old. POLÓNYI ISTVÁN, TÍMÁR JÁNOS [2004]: Munkaerıpiac és oktatáspolitika Magyarországon a rendszerváltás után. Közgazdasági Szemle LI. évf november. Statisztikai Szemle, 83. évfolyam, szám. SZÁNTÓ SZILVIA: A fogyasztói magatartás-aktuális cikkek. Perfekt kiadó, Budapest, 245. oldal. TÓTH ERZSÉBET [1998]: A foglalkoztatás térségi feszültségei. Agrárgazdasági Tanulmányok szám. TÖRİCSIK MÁRIA [2003]: Fogyasztási magatartás. Trendek 2003, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 60., 67., 115.old. WENDY GORDON, ROY LANGMAID [1988]: Qualitative Market Research: A Practitioner s and Buyer s Guide. Gower Pub Co ISBN Internetes oldalak:

11 (15. o.) EGYE%20%20HELYZETE.PDF