Ifjúságszociológiai korkép Gyulán

Átírás

1 Ifjúságszociológiai korkép Gyulán Készítette: Dr. Szarvák Tibor PhD szociológus-szociálpolitikus-szociális munkás Gyula 2011 TORKOLAT TÁRSADALOMKUTATÓ MŐHELY HÉT NAP 98 BT

2 TARTALOM BEVEZETÉS... 3 I. A MINTA JELLEMZİI... 5 II. A SZABADIDİS TEVÉKENYSÉGEK ÉS LEHETİSÉGEK... 9 III. KAPCSOLATI ÉS PROBLÉMAMEGOLDÓ HÁLÓK CSALÁD KÖZÖSSÉG ISKOLA IV. A CSALÁDI HÁTTÉR V. LAKÓHELY, RÉGIÓ, EURÓPA VI. ÉRTÉKREND ÉS JÖVİKÉP VI.1. Gyula és a letelepedés...32 VII. AZ IFJÚSÁGGAL FOGLALKOZÓ KÖZPOLITIKÁK JELLEMZİI VIII. A DOHÁNYZÁS JELLEMZİI IX. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS JELLEMZİI X. A DROGFOGYASZTÁS JELLEMZİI XI. ZÁRÓ GONDOLATOK; KÖZPOLITIKAI LÉPÉSEK

3 BEVEZETÉS Jelen tanulmánykötet ifjúságszociológiai korkép (vagy más megfogalmazásban körkép) az évezred elsı évtizedérıl, Gyuláról. Az ifjúság helyzetének helyzet bemutatására alapvetıen az indított bennünket, hogy egy területi egység, így egy megye, egy város jövıje sem képzelhetı el a XXI. században a modernizációs folyamatokra nyitott, de a tradíciókra is érzékeny ifjúsági közösségek nélkül. Ezt a jövıképet a felnövekvı nemzedék egzisztenciális és morális válsága veszélyezteti. A devianciák konkrét megjelenése mellett a kutatási tematika kialakításában a frissen végzett diplomások elvándorlása; a város megtartó erejének mérése; a családi kommunikáció feltérképezése, a fiatalok komplex értékrendszere is szerepet játszott. Úgy gondoljuk, hogy a fiatal társadalmi csoportokat érintı hatásokat csak gondosan megtervezett települési / térségi (rész)politikával lehet csökkentetni. Ismert, hogy az ifjúsági segítıi munka nem nélkülözheti a lokális vizsgálatokat. Mivel ezen kutatások fı célja a helyi közösségek érzékenységének és problémamegoldó készségének növelése a legfrissebb monitoring kutatás adatfelvételéhez 1 egy komplex, az ifjúságszociológiai problematikát (szabadidı eltöltése, elégedettség, jövıkép, települési kötıdés stb.) kezelı kérdıívet készítettünk. A minta kialakítását meghatározta, hogy Gyula város alap-és középfokú; valamint felsıoktatási intézményeiben tanuló 13-18; illetve max 24 éves éves korcsoportot reprezentáló mintát kellett készíteni. A kérdıív önkitöltıs jellegébıl következett, hogy alapegységként az iskolai osztály szerepelt. A rétegzett mintavétel során az elsı lépcsınél az iskolatípusok, a második lépcsınél az évfolyamok megoszlása volt a rétegzési szempont. Alapvetıen azonban az önkénteseink szinte minden osztályba eljutottak. A kutatás adatfelvétele tavaszán zajlott az alsó és a közép; illetve felsıfokú oktatási intézményekben N=2042 fıs mintán. A középiskolások a gyulai minta 70%-át jelentik. Az alapsokaság középiskolai,,elemszáma 3686 fı; a mintába 1443 fı került (mindez a középiskolai alapsokaság közel 40 százaléka). Az adatok szerint az érintett általános iskolás korosztály létszáma 2250 fı volt. Mindez 23 százalékos reprezentációt jelent az általános iskolás alapsokaságból (a minta elemszáma: 516 fı) a hetedikes-nyolcadikos korosztályban azonban ez a reprezentáció közel 90%-os. Az összesen 5936 fıs általános iskolai és középiskolai alapsokaságból vett, közel 2000 fıs mintánk 33 százalék százalékos reprezentációt jelentett az érintett közösségben. A tanulmányban az eredményeket több alkalommal százfokozatú skálán közöljük. A transzformált skála értékei minden esetben csak az értékelhetı válaszokra vonatkoznak, a következık szerint: a százas érték azt jelenti, hogy minden válaszoló a maximális, nulla, hogy a minimális pontszámot adná. 1 A kutatás kérdezıbiztosai a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat önkéntesei voltak. 3

4 Az ilyen százfokozatú skálákon az ötven pont alatti érték negatív véleményt (bizalmatlanságot, ellenszenvet), míg az ötven pont feletti érték pozitív véleményt (bizalmat, rokonszenvet) jelez. Mivel a kutatás kérdıívében sok változó szerepelt, ezért a feldolgozás során több változó összevonást is használtunk. 4

5 I. A MINTA JELLEMZİI A válaszadó általános- és középiskolások között a fiúk aránya hét százalékkal alacsonyabb volt (46-53%). A lányok a válaszadók között többségben voltak a gimnazisták és a szakközépiskolások között. A fiúk a szakiskolások kétharmadát alkották. Az alapszakos válaszadók között majdnem minden ötödik tartozott,,csak a fiatal férfiak demográfiai csoportjához. Mintánkban 876 fı tekinthetı,,nem gyulainak. Ez a minta egészére nézve 43 százalék. Ha az általános iskolás korúakat nem számoljuk (ez 54 fıt jelent a mintában), akkor ez az arány a középiskolás korosztályra vetítve 57 százalék (az alapsokaság adatait bejáró középiskolások: 1291 fı; kollégisták: 873 fı - nézve pedig 62 százalék). A város középiskolai és felsıoktatási vonzása egyértelmő (a felsıoktatási minta adataiban azt látjuk, hogy a válaszadók kétharmada nem gyulai lakóhelyő) 2. Amíg a,,nem gyulai minta harmada a kollégista, kétharmada bejáróként definiálta magát. Az iskolatípusok között a gimnázium az, amelyik leginkább támaszkodik a helyi fiatalokra; a szakközépiskola és a szakiskola tanulói inkább a vonzáskörzetbıl kerülnek ki. Az adatokból azt látjuk, hogy Gyula komoly vonzerıvel bír a közoktatási feladatok területén a térségi társadalomra (fıként,,észak-dél tengelyt térképezhetünk fel). A szakközépiskola és a szakiskola területén fokozottabban érzékelhetı mindez. Mintánk adatai alapján a gimnáziumi oktatásban,,csak majdnem minden harmadik gyerek a,,nem gyulai lakóhelyő. Mivel 23 leggyakrabban említett településbıl hét városi rangot is visel; az oktatás területén érzékelhetı vonzást általános, a települési versenyt érintı jellemzınek is kiterjeszthetjük. Mindez vélhetıen meghatározza a következı évek gyulai oktatás (szakképzés) és ifjúságpolitikáját (iskolai és iskolán kívüli közösségépítési programjait). 1. tábla A bejárók és a kollégisták iskolánként (fı) 3 Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: Magvetı Általános Iskola Harruckern János Középiskola Erkel Gimnázium Gyaki SZIE EKI Göndöcs Iskola Román tanítási nyelvő iskola kollégisták bejárók Az említések sorrendjében legtöbben Sarkadról (93 fı), Méhkerékrıl (55 fı), Békéscsabáról (54 fı), Elekrıl (45 fı), Kétegyházáról (37 fı), Vésztırıl (28 fı), Okányról (26 fı), Kevermesrıl (21 fı), Lökösházáról (20 fı), Füzesgyarmatról és Kunágotáról (14-14 fı), Újkígyósról (13 fı) és Szeghalomról, illetve Sarkadkeresztúrról (13-13 fı), valamint Mezıgyánról és Orosházáról (11-11 fı), járnak Gyulára, közép és általános iskolába a fiatalok. Jelentısebb (10 fı alatti alkalom - ) említések: Almáskamarás, Csorvás, Kıtegyán, Magyarbánhegyes, Magyarhomorog, Medgyesegyháza, Mezıberény. 3 Az albérletesek aránya egyedül a SZIE EKI intézménynél érte el a 20%-ot. Más iskoláknál maximum 3 százalék volt, így azt külön sorban nem jeleztük. 5

6 teljes minta (fı) térkép Gyula város térkapcsolatai az oktatásban Az iskolatípusonkénti alminták nemek szerinti megoszlása között számottevı eltérés tapasztalható: a fiúk inkább a szakiskolában, a lányok pedig gimnáziumban és a szakközépiskolákban tanulnak. A szociális munkás jelöltek (alapképzés) között viszont már alig találunk fiúkat. A teljes minta 25 százaléka általános iskolai tanuló, a középfokú oktatási intézményben tanulók között a gimnazisták (42 százalék) aránya a legmagasabb. A szakképzés intézményei (szakközép-és szakiskola) összesen a minta harmadát jelentik. Változásokat látunk, amelynek ebben a szegmensben az egyik fontos eleme az iskolához kötıdés (fontos kutatás/fejlesztési kérdések: miért tolódik ki a továbbtanulás, milyen problémák vannak a fiataloknak a munka világában, milyen szerepe lehet a változások menedzselésében Gyula városának; milyen devianciák jelenhetnek meg stb.). Véleményünk szerint ez a,,függıség egyszerre átok és egyszerre lehetıség a települési ifjúságpolitika alakításában. A éves válaszadóink (a minta 17%-a) még a közoktatásban található. Szintén a minta egészére vonatkozó megállapításunk az, hogy minden tízedik éves még általános iskolás; a válaszadók 12 százaléka ebben a korosztályban már a gimnázium padjait koptatja. 6

7 1. tábla A minta életkori csoportok szerinti megoszlása az oktatási intézmények típusa szerint (oszlop-százalékban) korosztályok Alapképzés Szakmunkás- Szakközép- Gimnázium Általános iskola képzı iskola 21 éves vagy idısebb éves éves éves maximum A minta életkori csoportok szerinti megoszlása az oktatási intézmények szerint (oszlop-százalékban) Gyula iskolák Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: Magvetı Általános Iskola Harruckern János Középiskola Erkel Gimnázium Gyaki SZIE EKI Göndöcs Iskola Román tanítási nyelvő iskola összesen Születési év 21 éves vagy idısebb fı oszlopszázalék 1,0%,0% 3,5%,4%,0% 69,9% 11,5%,6% 5,5% éves fı oszlopszázalék 17,3%,0% 22,2% 16,7%,0% 30,1% 32,9% 19,9% 17,7% éves fı oszlopszázalék 33,7% 2,0% 43,7% 51,4%,3%,0% 33,8% 35,2% 31,5% éves fı oszlopszázalék 33,7% 46,9% 29,9% 31,5% 39,9%,0% 21,5% 29,0% 30,2% maximum 14 éves fı oszlopszázalék 14,4% 51,0%,6%,0% 59,8%,0%,3% 15,3% 15,1% összesen fı oszlopszázalék 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Az adatfelvételt megelızı félévben ( tanév, 1. félév) a középiskolás válaszadók átla- 7

8 gos tanulmányi eredménye 4.05 volt, míg az általános iskolások eredménye Az alapképzısök átlaga 4,42 volt. Az alacsonyabb végzettségő szülık gyermekeinek iskolai eredménye 3,69; a magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekeinek átlaga 4,11 volt. A középiskolásokon belül lényeges eltérések vannak, mivel a gimnazisták tanulmányi eredménye jelentısen jobb, mint a szakközépiskolában (3.3), vagy szakiskolában tanulóké (3.4). Kevésbé egyértelmő, de következetes a nemek közötti különbség: a lányok eredménye mind a középiskolások, mind az általános iskolások körében magasabb, mint a fiúk megfelelı csoportjában. 8

9 II. A SZABADIDİS TEVÉKENYSÉGEK ÉS LEHETİSÉGEK A kérdıívben felsorolt 14 tevékenység közül a fiatalok gyakran sportolnak, órára is készülnek, valamint idegen nyelvet tanulnak. Legkevésbé valamilyen munkavégzés (közösségi munka; önkéntesség), a vallásgyakorlás, illetve a játékgépezés kötik le az idejüket. Fontos hangsúlyoznunk viszont azt, hogy az unatkozás (csavargás) lassan életformává válhat a fiatalok körében. A középiskolás és az általános iskolás tanulók szabadidıs tevékenysége közel hasonló, azonban az órára való készülés, a nyelvtanulás a fiatalabbakra inkább jellemzı, míg a bulizás vagy a kocsmázás, illetve a könyvtárlátogatás, illetve a közösségi munka már az idısebb középiskolások körében gyakoribb tevékenység. A tevékenységek gyakoriságát ötfokozatú skálán mértük (1 = majdnem mindennap, 2 = legalább hetente 1-2 alkalommal, 3 = havonta egyszer-kétszer, 4 = évente néhányszor, 5 = soha) és az eredményeket 100 fokozatú skálára transzformált átlagpontok alapján közöljük. A fiúk sokkal inkább töltik szabadidejüket munkával (talán a családi minta hatása). A lányok körében népszerőbb az olvasás, az idegen nyelv tanulása, valamint a könyvtárlátogatás. A jobb tanulmányi átlagú diákok nagyobb eséllyel olvasnak többet, illetve kötnek ki szabadidejükben moziban, könyvtárban. A kollégistákra inkább jellemzı a könyvolvasás, a könyvtár, illetve a közösségi munka említése. A települési ifjúságpolitika tervezésekor azonban nagyon lényeges az, hogy a kollégisták körében a minta egészéhez képest nagyságrenddel nagyobb az,,unatkozás említése. Korosztályos szinten azt látjuk, hogy a év vízválasztó az ifjúsági életmódban. Ekkortól erısödik meg a közösség szerepe (pl. kocsmázás 4 ). A szabadidı kitöltetlenségébıl adódó,,unatkozás (mint életmódelem) azonban már éves kortól jelen van. Igaz az is, hogy a sportlehetıségek városi fejlesztése; illetve az olvasással, a könyvekkel és az idegen nyelvvel kapcsolatos programok fejlesztése mindezen jelenségek ellen hathat. 2.a tábla "Milyen gyakran csinálod a következı dolgokat?" I. /0=gyakran; 100=soha/ 21 éves vagy idısebb éves éves éves maximum 14 éves sportolok, táncolok könyveket olvasok (nem tankönyvek!) idegen nyelvet tanulok moziba járok játékgépeken játszom ,,kocsmázom" tanulok, készülök az órákra könyvtárba járok kirándulok, túrázom vallási összejövetelre járok különórára járok (nem nyelv!) pénzkeresı munkát vállalok tevékenykedem egy közösségért sétálok, csavargok a városban Viszont csak szórványosan találjuk meg a kocsmázás másik,,lábát az önkéntes (közösségi) munkát. 9

10 2.b "Milyen gyakran csinálod a következı dolgokat?" I. /0=gyakran; 100=soha/ II. gimnázium szakközépiskola szakmunkásképzı/szakiskola általános iskola alapképzés sportolok, táncolok könyveket olvasok (nem tankönyvek!) idegen nyelvet tanulok moziba járok játékgépeken játszom ,,kocsmázom" tanulok, készülök az órákra könyvtárba járok kirándulok, túrázom vallási összejövetelre járok különórára járok (nem nyelv!) pénzkeresı munkát vállalok tevékenykedem egy közösségért sétálok, csavargok a városban A szabadidı eltöltésében leginkább a házibuli, a mozi, a diszkó, a sportpálya és az uszoda, valamint a plazák és a könnyőzenei koncert, illetve a drogmentes szórakozóhely támogatása jellemzı 5 (100 fokozatú skála átlaga pont). A kocsma és a színház szerepét 50 pont alatt de közel hasonlóan, 38, illetve 42 pontra - értékelték a válaszadók. Megjegyezzük, hogy fıként a középiskolások és az alapképzısök körében volt magasabb a kocsma,,tetszési indexe (100 fokozatú skálán pont). A fıiskolások számára azonban a színház is kedvelt szombat esti térnek számít. A plázában különösen az általános iskolások töltenének el egy estét (100 fokozatú skála átlaga 70 pont). A néptánc, hagyományırzı est szabadidıs szerepének megítélése a minta egészében inkább negatív volt (100 fokozatú skála átlaga 27 pont), de az alapképzısök inkább elmennének oda egy estére, mint a másik két alminta (100 fokozatú skála átlaga 36 pont). Fontos tudni, hogy ez az érték hasonló, mint a,,mővelıdési házak elfogadása egy esti programra. A drogmentes szórakozóhelyeket fıként az általános iskolások és gimnazisták és a szakközépiskolások; valamint a fıiskolások (100 fokozatú skálán pont), a néptáncot, a hagyományırzést pedig szintén az érettségit adó középiskolába járók és a fıiskolások szeretnék inkább. Figyelemre méltó, hogy a lányok között körében inkább jellemzıbb volt a színház, a pláza, valamint a komolyzenei koncert, illetve a néptánc és a drogmentes szórakozóhely választása. A fiúk sokkal inkább a kocsmák nagy látogatói lennének. Mozi-és házibuli; valamint,,kocsmapártinak inkább a gimnazisták,,,diszkópártinak pedig a szak-és szakközépiskolások tőntek. 5 Általános iskolások körében a sport, uszoda, strand tere, a középiskolások körében a házibuli vezet. Ilyen terek az alapképzısök számára is fontosak, de ebben az almintában a teázó, kávézó és a mozi említése is számottevı volt. 10

11 2.d tábla: Szabadidıs tevékenységi terek támogatása korcsoportok szerint (száz fokozatú skála átlagában; 100-gyakran; 0-soha) 21 éves vagy éves éves éves maximum 14 idısebb éves vallási közösség Néptánc, hagyományırzı est komolyzenei hangverseny könyvtár mővelıdési ház Nyilvános internetezı hely játékterem kocsma iskolai diszkó színház könnyőzenei koncert diszkó kávézó, teázó gyorsétterem Drogmentes szórakozóhely Plaza mozi sportpálya, uszoda, strand házibuli Az fenti adatok alapján azt látjuk, hogy a városi/kistérségi ifjúsági stratégiának fontos eleme kell legye a sporttal, stranddal, mozgással kapcsolatos fejlesztések, programok összehangolása; hiszen azt látjuk, hogy minden korcsoportban a sport olyan hívószónak bizonyul, amire hallgatnak is a fiatalok. Érdekes kérdés a vallási közösségek szerepe a fiatalok életében. Azt látjuk, hogy a Magvetı Általános Iskolában és a Karácsonyi János Általános és Középiskolában és a Román Tanítási Nyelvő iskolában a városi tendenciáktól erısebb intenzitású a vallási közösségek szerepe. Ez utóbbi intézmény diákjai a néptáncot is gyakrabban választották szabadidı eltöltési programként, mint más válaszadóink. gimnázium szakközépiskola szakmunkásképzı/szakiskola általános iskola alapképzés Átlag vallási közösség komolyzenei hangverseny Néptánc, hagyományırzı est könyvtár mővelıdési ház Nyilvános internetezı hely játékterem kocsma iskolai diszkó színház könnyőzenei koncert diszkó kávézó, teázó gyorsétterem Drogmentes szórakozóhely Plaza átlag 11

12 mozi sportpálya, uszoda, strand házibuli Az összehasonlításból látszik, hogy a fiatal felnıtt (fıiskolai) szubkultúrában már inkább a beszélgetıs helyeket hiányolják a városból a válaszadók, az ifjúsági csoportok körében tulajdonképpen még a középiskolai szabadidıs életmód elemei köszönnek vissza az adatokban. A hétköznapi életmódelemek között legkevésbé az olvasás és a bulizás jellemzı (átlagosan egy órára becsülték a válaszadók az ezekkel a tevékenységekkel töltött idıt). A tanórán kívüli tanulás és a számítógépes játékokkal való foglalatosság napi két óra idıtartamban becsülhetı. A éves korosztály azonban többet tanul. Érdekes, hogy a fiatal felnıttek az olvasással is több idıt kezdenek foglalkozni. Ez az a korosztály, akik a net elıtt is többet töltenek. A tv/video alapvetıen a évesek számára volt hosszabb foglalatosság egy átlagos hétköznapon. Az alvással töltött idı a harmadikosnegyedikes csoportban lesz átlagosan 7 óra, korábban még inkább nyolc órát alszanak a gyulai fiatalok hétköznap. A keresztábrákból azt látjuk, hogy a fiúkat inkább a képernyı, a lányokat pedig a könyvek és a tanulás,,köti le hétköznap. A gyulai iskolák tükrében látható bontás pedig azt mutatja be jól, hogy esetleg egy aktívabb pedagógusi nevelı munka keretében milyen szegmensek azok, amelyeken egy jól szervezett iskolai délután segíthet változtatni. A fiatalok életmódja gyakorlatilag a hétvégén is hasonló jellegzetességeket mutat. A hétköznap is vezetı képernyı-szórakoztatás alapú tevékenységek további erısödése figyelhetı meg. A tv és a video nézésre; illetve az internetes kapcsolattartásra fordított idı gyakorlatilag megkétszerezıdött. A bulizásra fordított idı megnégyszerezıdött, az alvásra fordított idı kilenc órára tolódott ki. 2.f tábla: Szabadidıs tevékenységekkel töltött idı korcsoportok szerint (becslés óra) Születési év televíziózás, videózás internetezés olvasás tanórán kívüli tanulás számítógépes játékok 21 éves vagy hétközben 2,48 2,94 1,70 1,47 1,51 6,95 1,07 idısebb éves 2,62 3,01 1,48 2,04 1,54 6,83 1, éves 2,96 2,87 1,17 2,52 1,41 7,01, éves 2,54 2,83 1,02 1,64 1,45 7,48,79 maximum 14 2,53 2,42,94 1,52 1,43 7,89,67 éves átlag 2,69 2,82 1,17 1,97 1,45 7,25,85 21 éves vagy hétvégén 3,91 4,20 2,03 1,82 2,10 8,61 4,26 idısebb éves 4,40 4,51 1,95 2,19 2,08 8,79 5, éves 4,07 5,12 1,41 1,94 2,34 9,02 4, éves 4,32 4,65 1,26 1,73 2,51 9,47 3,84 maximum 14 4,29 4,65 1,19 1,59 2,50 9,46 1,93 éves átlag 4,22 4,75 1,46 1,86 2,36 9,16 4,16 alvás bulizás 12

13 A szocializációs folyamatok fontos háttérváltozóira utalhat az az adatunk, amelyben azt látjuk, hogy a magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekei relatíve kevesebb idıt töltenek a képernyı elıtt; mint az alacsonyabb iskolai végzettségő szülık gyermekei. Érdekes, hogy ezek az összefüggések a hétközi értékekben kevésbé láthatóak. Fontos még azt elmondanunk, hogy ez a tudatosabb szülıi magatartás (=kevesebb képernyı, több odafigyelés a nevelésben) az érettségi évéig nyomonkövethetı a jelen ifjúsági generációiban. 2.h tábla: Szabadidıs tevékenységekkel töltött idı korcsoportok szerint (becslés óra) televíziózás, internetezés olvasás tanórán kívüli számítógépes alvás bulizás videózás tanulás játékok alacsonyabb iskolai végzettségő 4,64 4,87 1,46 1,83 2,40 9,03 4,53 szülık magasabb iskolai végzettségő 3,77 4,64 1,46 1,90 2,25 9,29 3,68 szülık átlag 4,22 4,75 1,46 1,86 2,33 9,15 4,12 A városi közmővelıdési kínálatot a válaszadó fiatalok alig ismerik. Egyedül a várszínház értékei közelítették meg a minta átlagában 100 fokozatú skálán (0-soha, 33-ritkán, 66-gyakran, 100-rendszeresen) az 50 pontos értéket. Egyébként a várszínház a 16 esztendınél fiatalabbak körében relatíve a legismertebbnek számít. Iskolatípusok alapján a várszínház programjai az általános iskolások és a gimnazisták, a múzeum pedig a szakközépiskolások körében ismertebb. A gimnazisták mondták azt inkább magukról, hogy ismerik a városban az ifjúsági program-lehetıségeket. Az ismertség, látogatási gyakoriság kérdés adatait két-értékő változóvá alakítottuk át. Ennek következtében az 50 pont alatti értékeket,,alacsony, az 51 pont feletti értékeket,,magas látogatási intenzitással jellemeztük. A zenés, táncos szórakozóhelyek intenzívebb látogatottsága a éveseket jellemzi (36%); de a minta egészéhez képest a évesek 28%-os intenzitási mutatója is magasnak mondható. Ez a tendencia jellemzi az ifjúsági rendezvényekkel kapcsolatos válaszokat is. Könyvtárba inkább a évesek járnak, a várfürdı célcsoportja a éves korosztály. 2.j tábla: Szabadidıs tevékenységek tereinek ismertsége. A,,magas minısítéső látogatási gyakoriság szerint (sorszázalék) kulturált, zenés táncos szórakozóhelyek ifjúsági rendezvények múzeum várszínház várfürdı könyvtár mővelıdési ház 21 évnél idısebbek évesek évesek évesek maximum 14 évesek

14 Fontos megemlítenünk, hogy az ismertség, látogatottsági gyakoriság összefüggésben lehet a tájékozottsággal is. Ezzel kapcsolatban jelezzük, hogy a Gyula tv adásaiból célcsoportunk alig-alig tájékozódik. Érdekes látnunk, hogy a kollégisták és a bejárók magasabb ismertségi adatokat mutatnak a városi közmővelıdési lehetıségek terén. A város fiatalokkal kapcsolatos hozzáállásával a válaszadók elégedettek (100 fokozatú skála átlaga: 54 pont) 6. A korábbi alacsonyabb ismertségi mutatók ellenére a városi közmővelıdési és szabadidıs kínálattal válaszadóink elégedettek. A korábbi adatok alapján nem meglepı az, hogy leginkább a várszínház, a várfürdı és a múzeum által biztosított lehetıségek (100 fokozatú skála átlaga pont) váltottak ki támogatást a fiatalok körében. Gyakorlatilag minden más kategória 50 pont körüli vagy nagyobb értéket kapott. Az iskolatípusok tükrében a legkisebb szórást a várszínház kategória körében tapasztaltuk. A szakiskolások és az alapképzısök általában a,,hivatalos városi kínálattal kevésbé elégedettek. Ez alól egyetlen egy kategória, a színházi lehetıségek jelentettek kivételt. 3. tábla Elégedettség a települési közmővelıdési-szórakozási kínálattal 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem elégedett, 100=teljesen elégedett) a kulturált, táncos szórakozó helyekkel az Ifjúsági rendezvényekkel a múzeum programjaival a várszínházzal a várfürdıvel a könyvtárral a mővelıdési házzal 21 éves vagy idısebb éves éve éves maximum 14 éves Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: Magvetı Általános Iskola Harruckern János Középiskola Erkel Gimnázium Gyaki SZIE EKI Göndöcs Iskola Román tanítási nyelvő iskola kollégisták bejárók ,,alacsony ismertség ,,magas ismertség átlag Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: 56; Magvetı Általános Iskola 56; Harruckern János Középiskola 53; Erkel Gimnázium: 57; Gyaki: 50; SZIE EKI: 50; Göndöcs Iskola: 49; Román tanítási nyelvő iskola:

15 Az ismertség, a látogatottság minden szegmensben szignifikáns különbséget mutatott az elégedettségi mutatók területén. Összességében egy olyan életmódmintát látunk meggyökeresedni a fiatalok körében, amelyben a tévé - elsısorban a hétvégén - még mindig domináns. A video és a tv csatornák által felkínált képernyıfüggıségét az utóbbi években jelentıs mértékben felerısítette a számítógép és az Internet7. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Gutenberg-galaxis hagyományos világa visszaszorulóban van, az olvasást és a tradicionális közmővelıdési tereket megtestesítı intézmények az útkeresés szakaszában vannak. Ellenhatásként a közösségi munka súlyának növekedése; a vallási terek és lehetıségek fejlıdése (ezáltal az ifjúsági közösségek szervezıdésére alkalmas lehetıségek emelése 8 ), valamint a viszonylag rendszeresnek tőnı napi mozgás és a sport, a tánc és az uszoda szerepének erısödése tőnhet. Bármely ifjúság-és drogprevenciós politika tervezésnél fontos tudni, hogy a jobb tanulmányi átlagú (így vélhetıen stabilabb jövıképpel és alacsonyabb devianciaszinttel rendelkezı) diákok nagyobb eséllyel kötnek ki szabadidejükben moziban, könyvtárban, a pláza típusú kommersz terek viszont a jó, illetve a rosszabb átlagú diákok is egyaránt választják. Hangsúlyozzuk azt, hogy a helyi, bejáró és a kollégista fiatalok (láttuk, hogy Gyula esetében igen erıs az oktatás kistérségi vonzása) életmódjukból adódóan eltérıen kapcsolódnak be a város közmővelıdési és kulturális tereinek látogatásába. Fontos ezért, hogy az ifjúságsegítés folyamatában erre a tendenciára tekintettel legyünk és a bejáró fiatalokkal (adott esetben) térkapcsolati szokásaiknak megfelelıen kommunikáljunk és a helyi fiatalokat pedig,,csaljuk ki a városi terekre. 7 A gyulai fiatalok 73%-ának van saját laptopja és tévéje; 86 százalékának saját szobája és 42 százalékának van nagyobb értékő sportszere, hangszere. 8 A közösségek támogatásának irányát erısíti a kocsmázás, mint szabadidı-eltöltési forma növekedése, illetve a plaza (mint szabadidıs és kommersz tér) elfogadásának stabilitása, emelkedése is. 15

16 III. KAPCSOLATI és PROBLÉMAMEGOLDÓ HÁLÓK Család közösség iskola Az ifjúsági csoportok a válaszok szerint lényegében szabadon dönthetnek a személyiséghez inkább kötıdı kérdésekben, amelyek a kortárs kapcsolatokat, a szünidı és zsebpénz, az öltözködés kérdéskörét jelentik (100 fokozatú skála átlaga: pont). A következı fıként a mobilitás lehetıségeihez kapcsolódó - kategóriákban azonban már erısödik a szülıi kontroll: pályaválasztás, tanulásra fordított idı, szabadidı eltöltése, különórák (100 fokozatú skála átlaga pont). A esti hazamenetel kérdése (100 fokozatú skála átlaga 58 pont) azt mutatja, hogy válaszadóink szülei (a fentiekhez képest) ebben a formai és biztonsági kérdésben igyekeznek maguknál tartani a döntési kompetenciákat 9. Most nem számítva az alapképzısöket, lényeges, hogy a,,legönálóbb döntési jogkörrel a szakmunkásképzı, szakiskola diákjai rendelkeznek. A szülıi felügyelet leginkább az általános iskolások körében érzékelhetı. 4.a tábla Döntési kompetenciák 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) Gyula iskolák kivel barátkozol mikor mész haza este milyen különórákra jársz kivel jársz mit csinálsz a szünidıben mire költöd a zsebpénzedet hogyan öltözködsz, milyen a hajviseleted hol tanulsz tovább, milyen pályát választasz mivel töltöd a szabadidıdet, hol és hogyan szórakozol mennyi idıt fordítasz a tanulásra Döntési kompetencia átlagok iskolánként Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: 78,2 Magvetı Általános Iskola 71,5 Harruckern János Középiskola 81,1 Erkel Gimnázium ,6 Gyaki ,5 SZIE EKI Göndöcs Iskola ,1 Román tanítási nyelvő iskola ,3 átlag ,6 9 Különösen a lányok; az általános iskolások, a maximum 16 évesek és a magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekei esetében igaz ez. 16

17 A milyen szerepük volt a szüleidnek abban, hogy ebbe az iskolába jöttél tanulni kérdésben a válaszadók egyrészt a közös döntést (együtt beszéltük meg, hogy melyik iskola legyen 57%), másrészt a gyermeki választást (érdeklıdtek, hogy mit választottam 20%), illetve a szülıi akarat érvényesítését (lényegében ık választották ezt az iskolát - 13%) hangsúlyozták. A kérdés válaszainak elemzésekor úgy tőnik, hogy az általános iskola kapcsán sokkal inkább a szülı választ. Megjegyezzük azt is, hogy a középiskola küszöbén megnövekszik a,semmilyen, nem törıdtek a továbbtanulásommal és az,,érdeklıdtek, hogy mit választottam motívum választási aránya. Ezen kategóriák leginkább a szakiskolai és a szakközépiskolai jelentkezıkre voltak jellemzıek. A szülık leginkább az általános iskolákat és a gimnáziumokat nézték meg (és késıbb választották is) személyesen is. A kérdés 100 fokozatú skálán ábrázolva 51 pontos eredményt mutat. Az adatok szórása iskolánként igen különbözı jellegzetességeket tár fel. 4.b tábla Szülıi szerepek az iskolaválasztásban 100 fokozatú skálán (0=semmilyen, 25- érdeklıdı; de passzív; 50=együtt beszéltük meg; 75=aktív; maguk is megnézték az iskolát; 100=lényegében ık döntöttek) Szülıi szerep az iskolaválasztásban Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: 57 Magvetı Általános Iskola 61 Harruckern János Középiskola 43 Erkel Gimnázium 48 Gyaki 68 SZIE EKI 42 Göndöcs Iskola 41 Román tanítási nyelvő iskola 56 átlag 92 A szülıi minták között a demokratikus dimenzióba (közös szabályalakítás) a minta több, mint fele (57%) tartozik bele. A megengedı nevelés családi modellt hozzávetıleg a minta 14 százaléka, a kényeztetı, babusgató viszonyt a válaszadók 17 százaléka, a szabályok betartására és a büntetésre alapozott nevelési viszonyt a válaszadók mintegy tizede jelzett 10. Az alábbi két keresztábra azt mutatja meg, hogy a szülıi nevelési formák, minták milyen befolyásoló erıvel bírnak a gyermek önállósodási törekvéseire. A családi kapcsolatok során azt látjuk, hogy válaszadóink inkább harmonikusnak minısítették a szülıkkel (nevelıszülıkkel) kapcsolatos együttélést. Úgy tőnik, hogy az engedékenység mellett a tekintélyelvőség is kismértékben csökkenti a harmónia értékét. 10 A,,nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közöse alakítjuk dimenziót leginkább a gimnazista és a szakközépiskolások választották. A,,sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda kategóriát elsısorban a szakiskolások jelölték meg. Az odafigyelés-kényeztetés; illetve a tekintélyelvő nevelési formát fıként az általános iskolások és a gimnazista válaszadók hangsúlyozták. 17

18 Melyik állítás jellemzi legjobban a közted és szüleid közötti viszonyt? Nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közösen alakítjuk. Sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda. Mindig odafigyelnek rám és kényeztetnek, de túlzásba viszik. A szülıi tekintély nálunk nagyon fontos; ha megszegem a szabályokat, megbüntetnek. 5. a tábla A különbözı nevelési minták hatása a döntési helyzetekre (Mennyire dönthetsz szabadon abban, hogy?) 100 fokozatú skála átlaga (0=csak a szülı dönt, 100=csak a gyermek dönt) mit csinálsz a szün- 18 mire költöd a zsebpénze- hogyan öltözködsz, milyen a hol tanulsz tovább, milyen pályát mivel töltöd a szabadidıdet, hol és hogyan b. tábla A különbözı nevelési minták hatása a családon belüli harmónia értékelésére (Mennyire tartod harmonikusnak a kapcsolatodat az alábbi személyekkel?) 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem 100=teljes mértékben) Melyik állítás jellemzi legjobban a közted és szüleid közötti viszonyt? Nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közösen alakítjuk. Sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda. Mindig odafigyelnek rám és kényeztetnek, de túlzásba viszik. A szülıi tekintély nálunk nagyon fontos; ha megszegem a szabályokat, megbüntetnek. Apa-viszony Nevelı anya - viszony Nevelıapaviszony Édesanyaviszony Testvér(ek)- viszony Barátok - viszony átlag A családok napi rutinjára inkább a sok beszélgetés, a gyakori együttlét és a közös házimunka végzése jellemzı (100 fokozatú skála átlaga: pont). Mindezek mellett a közös vacsora és az együttes tévézés és a kirándulás is jellemzı (100 fokozatú skála átlaga: pont). A közös tanulás azonban már az általános iskolában is kevésbé divat a családok körében. menynyi idıt fordítasz a tanulás- kivel barátkozol mikor mész haza este milyen különórákra jársz kivel jársz idıben det hajviseleted választasz szórakozol ra iskolaválasztás

19 Ha a szülıi nevelési formákat vetjük össze a mindennapi cselekvéstípusokkal azt látjuk, hogy a,,sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda dimenzióban meglehetısen kevés az élményt adó közös cselekvés. Látjuk, hogy a fenti családok körében alacsonyabb a családon belüli harmónia érték is. 5.c. tábla A különbözı nevelési minták hatása a családon belüli közös cselekvésre (Mennyire jellemzı családodra?) 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem 100=teljes mértékben) Melyik állítás jellemzi legjobban a közted és szüleid közötti viszonyt? Nagyon közel állunk egymáshoz, és a rám vonatkozó szabályokat közösen alakítjuk. Sok dolgot megengednek nekem, de nem igazán figyelnek rám oda. Mindig odafigyelnek rám és kényeztetnek, de túlzásba viszik. Sokszor beszélgettek Gyakran vagytok együtt A házimunkában a gyerekek is segítenek Együtt vacsoráztok Együtt kirándultok Együtt tanultok Együtt tévéztek A szülıi tekintély nálunk nagyon fontos; ha megszegem a szabályokat, megbüntetnek átlag A magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekei többször jelezték vissza a közös vacsora és a közös kirándulás élményét. Az iskolák között a Magvetı és a Gyaki tanulói jeleztek vissza intenzívebb családi kapcsolatokat. 5.d tábla A családon belüli közös cselekvés jellemzıi iskolánként (Mennyire jellemzı családodra?) 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem 100=teljes mértékben) sokszor beszélgettek gyakran vagytok együtt a házimunkában a gyerekek is segítenek együtt vacsoráztok együtt kirándultok együtt tanultok együtt tévéztek intenzitás átlag Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: ,7 Magvetı Általános Iskola ,6 Harruckern János Középiskola ,7 Erkel Gimnázium ,4 Gyaki ,7 SZIE EKI ,3 Göndöcs Iskola ,3 Román tanítási nyelvő iskola ,3 átlag ,4 19

20 5.e tábla A családon belüli közös cselekvés jellemzıi korosztályonként (Mennyire jellemzı családodra?) 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem 100=teljes mértékben) Születési év sokszor beszélgettek gyakran vagytok együtt a házimunkában a gyerekek is segítenek együtt vacsoráztok együtt kirándultok együtt tanultok együtt tévéztek 21 éves vagy idısebb éves éves éves maximum 14 éves átlag Általában a gyulai fiatalok megfelelınek értékelték a tanítás színvonalát. A tanárok többékevésbé igazságosak, és a diákok véleménye is,,átcsordogál a közoktatás alakítóihoz. Mindezeken túl jó osztályközösségek vannak a városban. 6. tábla Az iskola értékelése 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem elégedett, 100=teljes mértékben elégedett) milyen a tanítás színvonala mennyire igazságosak a tanárok mennyire veszik figyelembe a diákok véleményét mennyire jössz ki az osztálytársaiddal...milyen a diákélet gimnázium szakközépiskola szakmunkásképzı/szakiskola általános iskola alapképzés átlag A válaszadók a korosztály problémái között tulajdonképpen az étkezési zavar és a testi adottságok nem kerültek fel a problématérképre. Összességében úgy látjuk, hogy az alapképzısök sokkal inkább jeleztek problémát (pl. magas értékkel a pályaválasztást és a társas kapcsolatokat). A fiatalabb korosztályokban ez a két tényezı még a kevésbé jelentett problémát. Fontos megjegyeznünk, hogy a lányok korosztályos szemüvege sokkal érzékenyebb, hiszen szinte minden dimenzióban intenzívebb probléma értékeket jeleztek. 20

21 7.1 tábla Korosztályos problématérkép 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) középiskolások általános iskolások alapképzısök fiúk lányok átlag étkezési zavar testi adottságok társas kapcsolatok pályaválasztás szeretethiány figyelem, koncentrációhiány fáradság, alvászavar tanulási problémák lustaság, kiúttalanság önértékelési problémák drog dohányzás, alkohol net-függıség tábla Korosztályos problématérkép demográfiai csoportonként 100 fokozatú skálán (N= ) (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) 21 éves vagy idısebb éves éves éves maximum 14 éves átlag 100 fokozatú skálán Érintettség (nagymértékben, teljes mértékben értékek) étkezési zavar testi adottságok társas kapcsolatok pályaválasztás szeretethiány figyelem, koncentrációhiány fáradság, alvászavar tanulási problémák lustaság, kiúttalanság önértékelési problémák drog dohányzás, alkohol net-függıség A kérdés összegzésére a fıkomponens-analízist hívjuk segítségül. A diákok válaszai alapján a 13 elemet tartalmazó sikeres ifjúságpolitikai kategóriát 5 változóra (amely az eredeti információk 70 százalékát ırizte meg) redukáltuk. 21

22 Ezek alapján a legmagasabb magyarázott variancia-hányaddal (41 százalék) rendelkezı új változóba sorolt változók a faktor-score-k sorrendjében: figyelem, koncentrációhiány; fáradság, alvászavar; tanulási problémák; szeretethiány. Értelmezésünkben ez a személyiség belsı kategóriáit foglalja össze, amelynek stabilitása nagymértékben befolyásolja a családi és iskolai élet sikerét. A következı kategória (magyarázott variancia: 9 százalék) tartalmilag az aktív, kommunikáló személyiséggel kapcsolatos dimenziókat foglalja magában. Ide tartoznak: társas kapcsolatok, pályaválasztás, testi adottságok. A képernyı-függıség fıkomponensben (magyarázott variancia: 8 százalék) faktorban kizárólag a net függıség; illetve a lustaság, kiúttalanság kategória szerepel. A személyiség összetettségét ismerve nem lepıdtünk meg azon, hogy az SPSS program egy faktorba helyezte el az étkezési zavar és az önértékelési problémák kategóriákat (magyarázott variancia: 7 százalék). Tanulmányunkban az együnk/ne együnk kategóriára egyszerősítjük le ezt a változót. Az ötödik faktor a klasszikus függıséget okozó szereket említi meg. Ide sorolt változók: drog, illetve a dohányzás és az alkohol. Az elsı faktorral kapcsolatos problémákat inkább a középiskolások és az alapképzısök, illetve a évesek, a lányok, valamint a fiatal felnıttek, illetve a maximum 14 évesek; az alacsonyabb iskolai végzettségő szülıi háttérrel rendelkezı diákok támogatták. Az aktív kommunikáló személyiséggel kapcsolatos faktor fıkomponens erısebben van jelen a lányok, a gimnazisták és a fıiskolások, valamint a 17 évesnél idısebbek között, illetve az alacsony iskolai végzettségő szülıi hátérrel rendelkezık körében. A képernyı-függıség faktor elfogadottabb volt a lányok, a gimnazisták, az alapképzısök, valamint a magasabb iskolai végzettségő szülıi hátérrel bíró; 15 évesnél idısebb válaszadók körében. A negyedik és az ötödik faktor esetében az alapképzısök, a szakközép-és szakiskolások és a lányok támogatását érzékelhettük jobban. Az ötödik, a függıséget okozó szereket tartalmazó faktornál mindezek mellett még az alacsony iskolai végzettségő szülıi hátérrel rendelkezıket is meg kell említenünk. Ha a jól ismert 100 fokozatú skálán vizsgáljuk a kérdést, akkor azt látjuk, hogy diákjaink számára probléma esetén felmerülı segítı háló jól láthatóan elszakadt. A szülı11, testvér barát segítı hármast 100 fokozatú skálán pont között választanák; az iskolához és az egészségügyhöz kötıdı személyeket, szereplıket viszont már kevésbé választanák. Az ide sorolt a legmagasabb értékkel bíró háziorvos (28 pont); ıt követi a 25 pontos osztályfınök és a kortárs segítı, valamint 11 A szülı szerepét egyedül a szakiskolai válaszadók helyezték 10 ponttal hátrább (100 fokozatú skálán 61 pont). A barát, barátnı szerepét 60 pontra értékelték ebben az almintában. 22

23 az ifjúsági orvos és az iskola pszichológus; valamint a védını ( pont). Ezt a sort 100 fokozatú skálán 20 ponttal a tanárok és a drogambulancia zárják. A segítı háló sorát a nevelési tanácsadó, a tinédzser ambulancia és a szociális munkások (!) zárják (100 fokozatú skálán pont). 8.1 tábla Segítı háló iskolatípusonként 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) gimnázium szakközépiskola szakmunkásképzı/szakiskola általános iskola alapképzés átlag szociális munkás nevelési tanácsadó tinédzser ambulancia drogambulancia tanárok védını ifjúsági orvos iskolai pszichológus kortárs segítı osztályfınök háziorvos testvér barátok barát/barátnı szülı(k) tábla Segítı háló korosztályonként 100 fokozatú skálán (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) 21 éves vagy éves éves éves maximum 14 átlag idısebb éves szociális munkás nevelési tanácsadó tinédzser ambulancia drogambulancia tanárok védını ifjúsági orvos iskolai pszichológus kortárs segítı osztályfınök háziorvos testvér barátok barát/barátnı szülı(k) A kortárs segítık szerepe probléma esetén felértékelıdhet, hiszen egy kortárs segítı az osztály/baráti közösség megbecsült személyisége. A válaszadók 37%-a ismer kortárs segítıt, sıt 25 23

24 százalékuk vállalna is ilyen feladatot. Inkább a lányok, a évesek és a gimnazisták, a fıiskolások és a magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekei ismernek kortárs segítıt. 9. tábla Ki ismer kortárs segítıt? (oszlopszázalék) Karácsonyi János Katolikus Általános és Középiskola: Magvetı Általános Iskola Harruckern János Középiskola Erkel Gimnázium Gyaki SZIE EKI Göndöcs Iskola Román tanítási nyelvő iskola

25 IV. A CSALÁDI HÁTTÉR A fiatalok 4 százaléka a szülık iskolai végzettségét nem tudta megmondani. Érdekes, hogy az anyákat magasabb iskolázottság jellemzi, amit különösen a diplomával és az érettségivel rendelkezık körében láthatunk. Az apák többsége szakmunkás végzettséggel rendelkezik. A gyulai felsıoktatási bázis tekintetében megfigyelhetı az, hogy az intézménynek (hasonlóan az alföldi vidéki felsıoktatáshoz) fontos szerepe van az elsı generációs értelmiséggé nevelésben. 10. tábla A szülık iskolai végzettsége a középiskolás és az általános iskolai mintában (oszlop-százalékban) Alapképzıs minta Középiskolás Általános iskolás minta minta Maximum 8 általános Szakmunkásképzı Érettségi Felsıfokú Apa Anya Apa Anya Apa Anya A két szülı iskolai végzettsége közötti magas és szignifikáns korrelációt 12 (p< 0.001, R : 0.74) figyelembe véve, a teljes mintán belül csoportokat tudtunk képezni a családi háttér egyik legfontosabb mutatója, a szülık iskolázottsága alapján. Az eljárás során két, a szülık iskolai végzettsége szerint jól elkülönülı csoportokat kaptunk: a válaszadó fiatalok 48 százalékát magasan, 52 százalékát alacsonyan iskolázott szülıi háttér jellemzi. A szülık iskolázottsága és az iskolatípusok kapcsolata egyértelmő. Az alapképzısök szülei körében inkább az alacsonyabb végzettséget találjuk meg, az általános iskolások szüleit viszont szignifikánsan magasabb iskolai végzettség jellemzi. A középiskolások csoportján belül a gimnazisták szüleinek végzettsége lényegesen magasabb (60-40%), mint a szakközépiskolások (71-29%) és különösen a szakiskolás diákok (85-15%) szüleire jellemzı iskolázottság. 12 A korrelációs együttható két változó közötti kapcsolat szorosságát mutatja, amely +1 és -1 közötti értéket vehet fel. A +1 közeli érték a két változó pozitív, a -1 közeli érték a negatív együttjárást jelzi. Ha a korrelációs együttható értéke nullához közeli, akkor a két változó között korreláció szempontjából nincs összefüggés. 25

26 11.1 tábla A szülık iskolai végzettsége alapján elkülönült csoportok a három almintában összesen középiskolások általános iskolások alapképzısök alacsonyabb iskolai végzettségő szülık magasabb iskolai végzettségő szülık fı sorszázalék 55,2% 44,8% 100,0% oszlopszázalék 75,6% 66,6% 71,3% altábla% 39,4% 32,0% 71,3% fı sorszázalék 40,9% 59,1% 100,0% oszlopszázalék 19,3% 30,3% 24,6% altábla% 10,1% 14,6% 24,6% fı sorszázalék 64,6% 35,4% 100,0% oszlopszázalék 5,1% 3,0% 4,1% altábla% 2,7% 1,5% 4,1% fı sorszázalék 52,1% 48,0% 100,0% oszlopszázalék 100,0% 100,0% 100,0% altábla% 52,1% 48,0% 100,0% Bár a tanulmányi eredmények és a szülıi háttér között jelentıs az eltérés, azonban az iskolatípusok szerint elkülönült csoportokat vizsgálva leginkább a gimnáziumban volt lényeges különbség az alacsonyan és a magasan iskolázott szülıi csoport gyermekeinek tanulmányi átlaga között. Az iskolai teljesítményeket iskolatípusonként vizsgálva azt láthatjuk, hogy a szocializációs elınyöket, mely közoktatási intézmény tudja esetleg tompítani vagy felerısíteni. 26

27 11.3 tábla A szülık iskolai végzettsége alapján elkülönült csoportok és a diákok tanulmányi átlaga iskolatípusonként A szülık iskolai végzettsége alapján elkülönült csoportok Iskolatípusok átlag Magasan iskolázott szülıi csoport gimnázium 4,16 szakközépiskola 3,42 szakiskola 3,71 általános iskola 3,86 alapképzısök 4,47 átlag 3,69 Alacsonyan iskolázott szülıi csoport gimnázium 3,88 szakközépiskola 3,27 szakiskola 3,38 általános iskola 4,25 alapképzısök 4,32 átlag 4,11 A gyulai általános és középiskolások családi-rokoni környezetében igen gyakori a rendszeres dohányzás elıfordulása. A fiatalok csupán 42 százaléka válaszolta azt, hogy nincs a családjában, illetve rokonságában erıs dohányos. A válaszadók 5 százaléka úgy véli, hogy valamelyik közvetlen családtagja sokat iszik. Nem elhanyagolható a gyógyszerfogyasztás sem, mivel a családtagok és más rokonok 6 százaléka nyugtatót vagy altatót szed. A tanulók 3 százalékának rokonságában már elıfordult öngyilkosság kísérlet. A pszichológiai - idegorvosi kezelés és a kábítószer fogyasztása sem ismeretlen a gyerekek rokoni környezetében (6, illetve 2 százalék). 27

28 V. LAKÓHELY, RÉGIÓ, EURÓPA A kérdıívben felsoroltak közül a diákok véleménye szerint akkor éreznék jobban magukat a városban, ha növekednének a diákmunka és a sportolási lehetıségek, valamint az önkormányzat az ifjúságot érintı kérdésekben jobban kommunikálna velük. Minden esetben 50 pont feletti átlagérték a jellemzı, a kívánság rangsorban összességében a tér-és közösség (érték)teremtés vezet. De a legfontosabb a diákmunka lehetıségek fejlesztése. 12. tábla Ahhoz, hogy elégedett legyél életeddel Gyulán, fontosak-e a következı dolgok? 100 fokozatú skála átlaga (0=egyáltalán nem, 100=teljesen) gimnázium szakközépiskola szakmunkásképzı/szakiskola általános iskola alapképzés átlag Egy ifjúsági ház mőködése Délutáni iskolai programok Mővelıdési intézmények fejlesztése Családi rendezvények szervezése Városi diáklap/radio megjelenése Megfelelı tér biztosítása a sok kis közösségeknek Színvonalas ifjúsági rendezvények szervezése Támogatni kell a füstmentes szórakozóhelyek létrejöttét Támogatni kell a drogmentes szórakozóhelyek létrejöttét Sportolási lehetıségek növekedése Az önkormányzat kérje ki az ifjúság véleményét az ıket érintı kérdésekben Megfelelı diákmunka lehetıségek Az egzisztenciális és foglalkoztatási problémák makro-érzékelésének megfelelıen, a lakóhely fejlettsége hangulata mellett, a fiatalok leginkább az anyagi biztonságot és az ezzel szorosan összefüggı a szakmai, tudományos karriert és a lakáshoz jutást tartják fontosnak a településválasztás során. 28