Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen A Rábaszabályozó Társulat első évtizede ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen A Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873 1883)"

Átírás

1 Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen A Rábaszabályozó Társulat első évtizede ( ) Bevezetés Ó és új mederben békén Folyjon a bősz Rába, Ártéri birtokosoknak Hagyjon pénzt markába. Ne pöröljünk ő miatta Annyit jövendőre, Rábaszabály zás ha jönne Áldó kézzel: Ments meg uram tőle! 1 Nehéz kívánságokat foglalt versébe a győri fűzfapoéta. A vízszabályozás, a környezet eme döntő jelentőségű átalakítása 2 esetünkben nemcsak az árvizek elleni hatékony védekezést jelentette, hanem a teljes ármentesítést (részben a belvízmentesítést), ezzel pedig új termőföldek művelésbe vonását is. A kiegyezéskor háromszázados intézményes múltra visszatekintő Rába-szabályozás döntő szakaszához ért: a technikai feltételek immár megvoltak a mederrendezéshez, az anyagi és a társadalmi kritériumok pedig éppen ekkor teljesültek. A kortársak által Magyarország első sikeres folyószabályozásának nevezett 3 folyamat azonban hiába ért mérföldkőhöz a vidék vízszabályozó társulatának 1873-as megalakításával, az első tíz évben a helyzet mégis összességében romlott ezt pedig betetőzte az 1883-as győri nagy árvíz. Dolgozatomban levéltári és sajtóforrások segítségével szeretném a Rábaszabályozó Társulat első évtizedét bemutatni. Választ keresek arra, milyen céljai voltak ennek az érdekegyesülésnek, hogy békén / Folyjon a bősz Rába, hogyan alakult a munkálatok anyagi vonzata (hogy az Ártéri birtokosoknak / Hagyjon pénzt markába ), milyen mozgatói 1 Dittrich József: Újévi köszöntő. Győri Hírlap 2 (1887: 1.) 7. (jan. 1.) (a továbbiakban GyH) (Részlet, a tűzoltók Szilveszter-estélyén elszavalta D. J.) 2 Az ember természeti és földrajzi kereteken belüli rögzültségéről: BRAUDEL, Fernand: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam. In. Történelemelmélet II. Szerk. GYURGYÁK János KISANTAL Tamás. Bp., Az új Rábcza-meder megnyitási ünnepélye. GyH 14 (1893: 55.) 3 4. (jún. 29.)

2 lehettek az érdekeltségen belüli ellentéteknek ( Ne pöröljünk ő miatta / Annyit jövendőre ) és miért jelentett kezdetben inkább átkot, mintsem áldást a birtokosokra a szabályozás ( Rábaszabály zás ha jönne /áldó kézzel: / Ments meg uram tőle! ). A szabályozás fő kérdéseit elsősorban történeti nézőpontból világítom meg, így a dolgozatban a vállalkozás társadalmi vonzatai kerülnek előtérbe. A Rába-szabályozás céljai A Rába, különösen a szabályozás alá vont Alsó-Rába vidéke vízrajzilag egységet képez a Fertő-tóval és a mocsaras Hansággal, a Kis-Rábán és a Rábca folyócskán keresztül. A terület alacsony reliefenergiája, egységnyi területre eső lejtése lehetőséget adott a tavak, mocsarak fennmaradásának, így alakult ki a tőzeges, lápos talajú Hanság és a sztyeppi tavakkal rokon, sekély, szélsőséges vízjárású Fertő valamint így maradtak meg viszonylag nagy területen a vidék belvizei. 4 A Duna és jobb oldali mellékfolyója, a Rába zárta el kettős hordalékkúppal a hany vizeit, s benne a lápszigeteken, gorondokon és környékükön meghúzódó, sajátos élővilágot. 5 A Keleti-Alpok gleccservizeit is szállító Rába évi két árvize (jegesár, zöldár) és a vízgyűjtő szeptemberi, mediterrán jellegű másodlagos csapadékmaximuma mellett heves, rövid árhullámokkal szinte bármely évszakban jelentkezhetett. Az 5 10 évente jelentkező jelentősebb kiöntések másik segítője a Duna volt, amely a Mosoni-Duna-ágon keresztül duzzasztotta vissza a Rábát és mellékfolyóit akár több tíz kilométerre is. 6 Ezek a régen 5-10 évente érkező áradások legtöbbször a termékeny öntésiszapon kialakult, viszonylag jó minőségű réti talajok termését tették tönkre, s ezzel hosszú időre behatárolták a vidék mezőgazdasági lehetőségeit. A magasabban fekvő részeket pedig a Hanságtól a Marcalig terjedő ártér természetes árvízi tározóként védte meg a pusztulástól. 7 4 Így fordulhatott elő, hogy a középkorban lacus és fluvius alakban is találkozhatunk a Fertővel. KÁROLYI Zoltán: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története: A Duna-völgy vizeinek szabályozása. In: A magyar vízszabályozás története. Szerk. IHRIG Dénes. Bp., ; KISS Andrea: A Fertővel kapcsolatos vitás földrajzi kérdések középkori okleveleinkben. Soproni Szemle 53 (1999: 1.) , 57.; KISS Andrea: Vízfolyások a hazai nagy tavak rendszerében: Balaton és Fertő folyók? In: A táj változásai a Kárpát-medencében. Víz a tájban. Szerk. FÜLEKY György. Gödöllő, ; SZEKENDI Ferenc: A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története. Magyaróvár, SOMOGYI Sándor: Tavaink. In: Pannon enciklopédia. Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Főszerk. KARÁTSON Dávid. Bp., ; KÁROLYI Z. 1973, ; PÁJER Imre: Rábaköz népének védekezése az áradások ellen ( ). Csorna, Jókai Névtelen várában a Dunából a Fertőbe folyó vizek csak a képzelet talaján léteztek, hiszen a folyószabályozás előtti legnagyobb győri árvíz is csak mindössze 35 cm-rel haladta meg a Fertő fenékszintjét. KÁROLYI Zoltán: A Hanság és a Fertő rendezési kísérleteinek fejlődése. Vízügyi Közlemények (1955) PÁJER 1990, 8. 2 / 14

3 Az Mosontól Eszterházáig, az Illmitztől Csécsényig terjedő ártér rendezésénél az elsődleges cél az árvédekezés, azután pedig a belvízrendezés volt. A töltésépítést különösen nehézzé tették a vízáteresztő kavicsos rétegek, így ugyanis a kitermelt földanyagot gyakran nem lehetett közvetlenül a töltésbe építeni. 8 További tennivalóként merült fel a Fertő és a Hanság teljes vagy részleges lecsapolása, 9 valamint gazdasági célú öntözőcsatornák építése. 10 Társulat alakul Habár az Alsó-Rába és a Fertő Hanság vidékének átfogó szabályozására már a reformkorban alapos felmérések után készült komoly tervek álltak rendelkezésre, 11 megvalósításuk mindig csak a munkálatok megkezdéséig jutott, a szabályozás kapcsán felmerülő helyi érdekellentéteket ugyanis nem sikerült kiiktatni. Ezek leggyakrabban két területre összpontosultak: Marcal és a Rába medrét összekötő, Várkesző mellett található Ásvány-árok (és folytatása, a Bolgat-ér) eltömése és újbóli megnyitása kapcsán, 12 valamint a Rába és a Kis-Rába vizét elosztó nicki torokgát miatt merültek fel összeütközések. 13 Állandó 8 Pl. a győr patonai csatorna esetében. SZALACSY Lajos: A Rábaszabályozó Társulat története és műveinek leírása az évi ezredéves országos kiállítás alkalmából. Bp., Többek között Keczkés Károly 1838-as tervezetében is találkozhatunk vele: DÓKA Klára: A Rába felmérése a XIX. század első felében. Arrabona ( ) ; FEKETE Kálmán: Visszatekintés a Rábaszabályozás történetére a társulat megalakulásának 70 éves évfordulóján. In: Tanulmányok vízrendezési munkálatainkról. A központi bizottság 1943., és évben tartott gyakorlati tájékoztató előadásai. Szerk.: PICHLER János. (A Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottságának kiadványa III. évf. 1. szám) Bp ; KÁROLYI Z. 1973, 187.; A Rábaszabályozó Társulat zsebkönyve. A társulati igazgatóság hivatalos adatai alapján. Szerk. nélkül. Győr, (a továbbiakban ZSEBKÖNYV 1888.) 6 7.; PÁJER 1990, 13.; SZALACSY 1896, 5.; ÚJHÁZY János: A Rába s a vele vízművileg összefüggő Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és Marczal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanyság és a Fertő lecsapolása. Bp., és 1868 között a Fertő teljesen kiszáradt, fenekén azonban a helyi birtokosok nagy sajnálatára vastag sziksóréteget találtak a magyaróvári akadémia tanárai, Moser Ignác és Hecke Vilmos (Vencel). Az évi október 34-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának irományai. XVII. Szerk. nélkül. Bp., (a továbbiakban FŐRENDIHÁZI 1905.) 37.; KÁROLYI Z. 1955, 302.; SZEKENDI 1938, Megjelenik például Újházy János m. kir. főmérnök 1873-ban kiadott Rába-szabályozási tervezetében. (ÚJHÁZY 1873.) 11 Fritsch András közötti szanyi bizottságáról: DÓKA Klára: A Rába-szabályozás kérdése 1786-ban. Soproni Szemle 30 (1976: 1.) ; FEKETE K. 1947, 146.; ZSEBKÖNYV 1888, 3.; SÁRKÖZI 1968, 13.; SZEKENDI 1938, 13.; PÁJER 1990, 11.; PÁJER 05. ; Krieger Sámuel 1771-es térképéről: DÓKA , 351. Hegedűs János, Kenedits József és Sax Zakariás as munkálatairól: KÁROLYI Z. 1955, 311.; ZSEBKÖNYV 1888, 3.; PÁJER 1990, 12.; a Király György által 1818 és 1829 között vezetett Rába-mappációról: DÓKA , Keczkés Károly 1838-as terveiről: DÓKA , 372.; FEKETE K. 1947, 146.; KÁROLYI Z. 1973, 187.; ZSEBKÖNYV 1888, 6 7.; PÁJER 1990, 13.; SZALACSY 1896, 5.; ÚJHÁZY 1873, Egy 1699-ben, I. Lipót uralkodó által kiküldött bizottság javasolta az eltömött Ásvány-árok újbóli megnyitását: FEKETE K. 1947, 146.; KÁROLYI Z. 1973, 187.; ZSEBKÖNYV 1888, 2., 24.; PÁJER 1990, ban Veszprém vármegye küldöttei Pápán megállapítják, hogy az itteni töltések a gyakori árvizek fő okai, ugyanis itt tör át a Rábából a Marcal medrébe az Alpok felől jövő ár: ZSEBKÖNYV 1888, 2 3.; DÓKA 1976, 56.; SZEKENDI 1938, 12. Az 1760-as években többször megnyitották, majd újra elzárták az árkot, az érdekviszonyok alakulása szerint: PÁJER 1990, ben a tétiek a Bolgat-ér (az Ásvány-árok folytatása) eltöltése ellen tiltakoztak. ZSEBKÖNYV 1888, ben Sopron és Vas vármegyék küldöttsége egyezségre jut, majd 1832 után újra foglalkoznak a kérdéssel, mert Vas vármegye megvádolja a soproniakat, hogy nem tartották meg az egyezséget, 1838-ban pedig újra 3 / 14

4 polémia állt fenn emellett a sokak megélhetését jelentő vízimalmok kérdésében amelyek gátjai szűkítették a medret, így feltartották a hordalékot és újabb kiöntéseket idéztek elő, néhol pedig részben el is mocsarasították a medret. 14 Később pedig a vízrendezéshez kapcsolódó kisajátítások és a meder vonalvezetése miatt került sor összetűzésekre: 1846-ban például Kapi falu határában a Sopron vármegyebeliek lerombolták a Rábca gátját, ami verekedésbe torkollott a Győr vármegyéhez tartozó Kapi-beliekkel. 15 A szabadságharc leverése utáni évtizedben, 1859-ben alakult meg Veszprém, Vas és Zala megye érdekeltjeinek részvételével a Marcalvölgyi Vízitársulat a folyócska Marcaltő feletti szakaszának szabályozására. 16 Ez a Győr vármegyei érdekelteket is cselekvésre késztette, nehogy a munkálatokból való kimaradás az eddigieknél rosszabb helyzetbe hozza őket; emellett felismerték, hogy a Marcal-szabályozás sikeréhez elengedhetetlen a Rába mederrendezése, amelynek árvizei a töltésekkel megerősített Marcalba is átfolyhatnak. 17 Ezt a gondolatot a Helytartótanács is támogatta, 18 így 1864-ben a Rába-völgyi királyi biztos, Batthyány Géza gróf vezetésével választmány kiküldésére került sor, hogy előkészítsék a Rábaszabályozó Társulat megalakulását. 19 A kiegyezés helyreállította a vármegyei önkormányzatiságot: Sopron vármegye ezután létrehozott a területéhez tartozó Rábaközben egy védgátpénztárat, holdankénti 1 illetve 2 krajcár befizetésével, az alsó-rábaközi járás főszolgabírájának vezetésével. 20 Hasonlóképpen jöttek létre az árvédekezés biztosítására az Alsó-Rába menti megyékben a Rábabizottságok, Győr vármegyében később pedig a Tóközi Védgáttársulat 21 Sopron vármegyében 1870 és 1889 között működött, kezdetben a már említett Batthyány Géza gróf vezetésével, aki több faluban (Egyed, Sobor, Rábaszentandrás) is birtokolt. 22 A Rába-kérdés nagyobb volumenű rendezésére Győr vármegye 1868-ban kormánybiztos kiküldését kérte a közmunka- és megegyeznek, 1863-ban és 1865-ben ismét vitákra kerül sor. KÁROLYI Z. 1973, 187.; SÁRKÖZI 1968, 17.; SZALACSY 1896, DÓKA , 347.; KÁROLYI Z. 1973, ban lebontásuk például szóba sem jött a helyi tiltakozás miatt. DÓKA 1976, DÓKA , DÓKA Klára: Adalékok a Rábaszabályozó Társulat történetéhez. ( ) I. Soproni Szemle 34 (1980:1.) ; KÁROLYI Z. 1973, 187.; MEISZNER 1888, 8.; ÚJHÁZY 1873, as és 1864-es tanácskozások, érdekeltségi gyűlések: ZSEBKÖNYV 1888, 8 9.; SZALACSY 1896, KÁROLYI Z. 1973, KÁROLYI Z. 1973, 186.; PÁJER 1990, 46.; SZALACSY 1896, PÁJER 1990, Győri Egyházmegyei Levéltár II. (Győri káptalan levéltára) 1. tétel (A győri káptalan magánlevéltára), 1872, számozás nélkül, febr. 22. (a továbbiakban II. 1/1872/sz. n. (febr. 22.); KÁROLYI Z. 1973, 201.; PÁJER 1990, 42.; POGONYI György: A társulatok. In: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Szerk. KENESSEY Béla. Bp ; SÁRKÖZI 1968, PÁJER 1990, 15. (PÁJER Imre a soproni Rábabizottság teljes iratanyagát Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára IX Rábabizottság iratai feldolgozta.) 4 / 14

5 közlekedésügyi minisztertől, amit meg is kaptak, Ürményi József személyében. 23 A kormánybiztos egyik első ténykedéseként bizottságot alakított az ártér megállapítására, amelyet először egy vármegyényi területen, 119 ezer hektárban állapítottak meg, az 1853-as árvíz által Nezsidertől Győrig elöntött földeket számítva bele. 24 Ürményi kinevezése után nem sokkal, 1870-ben megyénkénti (Győr, Sopron, Moson, Vas) érdekeltségi gyűléseken próbálta egyengetni a szabályozás útját, 25 majd 1872-ben egy győri, közös érdekeltségi ülés kimondta, hogy a Fertőt, a Rábcát és a Rábát egyszerre kell szabályozni. 26 Az ártéri terület osztályozásának egy részét egy sikertelen pályázat után az érdekeltségből létrejött ideiglenes központi választmány az Esterházy hercegek nagy befolyással bíró zárgondnokságának adta, holdanként 15 krajcárért. 27 Miután az érdekeltség 1870-ben Képessy József királyi mérnök és Herrich Károly minisztériumi osztálytanácsos terveit nem fogadta el, 28 a minisztérium Szeghő Attilát, 29 majd pedig Újházy János királyi főmérnököt küldte ki, aki 1873-ban mutatta be terveit (térképét lásd az 1. mellékletben). 30 A nyomtatásban is megjelent tervekben forint költségre évi forint jövedelmet számolt a Rába egy évi jegesárának önmagában nagyobb károkat okozott, mint a szabályozás összeköltsége. Magában foglalta továbbá a vizek rendezését, gazdasági (öntöző)csatorna építésével együtt. Újházy a fő bajt a tizennyolc, szakszerűtlenül épült malomgátban és a Rábának ezen mostoha, művelt országokban sehol sem található, vad kezelésében 31 látta, hiszen még két évvel korábban is az árvízkor az Ásvány-árok kijáratát akarták eltömni a helyiek, nem pedig a szomszéd várkeszői malom rőzsegátját lebontani. 32 A tervek emellett tartalmazták 27 kanyarulat átvágását, hogy ezáltal a folyó útját megrövidítve csökkenjen a gátakra nehezedő nagy nyomás időtartama november 15-én, katasztrális hold területen, holddal gyel szemben, többségi döntéssel megalakult a Rábaszabályozó Társulat, Magyarország egyik 23 FEKETE 1947, 147.; FŐRENDIHÁZI 1905, 37.; KÁROLYI Z. 1973, 186,; SZALACSY 1896, 10. ; ZSEBKÖNYV 1888, FŐRENDIHÁZI 1905, 38.; KÁROLYI Z. 1973, 130.; SZALACSY 1896, ; ZSEBKÖNYV 1888, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára K tétel (A társulat igazgatási ügyei); 1881, számozás nélkül, aug. 4. (a továbbiakban 1/1881/sz. n. (aug. 4.)); DÓKA 1980, 18.; SÁRKÖZI 1968, 29.; ÚJHÁZY 1873, III. 26 FŐRENDIHÁZI 1905, 38.; ZSEBKÖNYV 1888, SZALACSY 1896, 13. Hold = katasztrális hold (kh). 1 kh = 0,5755 ha. 28 FEKETE 1947, 147.; FŐRENDIHÁZI 1905, 37.; KÁROLYI Z. 1973, 188.; POGONYI 1931, 23.; ÚJHÁZY 1873, III IV. 29 GyEL II. 1/1870/ sz. n. (okt. 1.); FŐRENDIHÁZI 1905, 38.; ZSEBKÖNYV 1888, Az évi szeptember hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója IV. Szerk. SZATHMÁRY Károly. Bp., (a továbbiakban KÉPVISELŐHÁZI 1882.) 234.; SZALACSY 1896, 14.; ÚJHÁZY Idézi KÁROLYI Z. 1973, ÚJHÁZY 1873, SÁRKÖZI 1968, / 14

6 legnagyobb területre kiterjedő vízitársulata. 34 Működési kereteit az egy hónapon belül elfogadott, majd a minisztériumi elfogadáskor némileg visszatartott alapszabály, 35 valamint a társulatoknak széles jogkört adó évi XXXIX. törvén határozta meg. 36 Az első megválasztott elnök, Batthyány Géza gróf mellé huszonnégy tagú választmányt rendeltek, akiket részben a birtokosok választottak néhány falunként, részben pedig nagybirtokosok vagy meghatalmazottjaik kerültek be. Így gyakorolt a társulat felett ellenőrzést saját emberein keresztül többek között az Esterházy hercegi zárgondnokság, Albert főherceg, Széchenyi Béla gróf, Lamberg gróf, az Esterházyak grófi ágából Esterházy Pál, a győri káptalan, valamint három szabad királyi város, Győr, Sopron és a Fertő-parti Ruszt polgármestere. Hogy mégse a legnagyobb birtokosok határozzák meg döntő mértékben a társulati életet, az ártérbirtokosok területalapú közgyűlési szavazatszámát szigorúan szabályozták, és birtokonként 20 szavazatban maximálták, a társulat fő fóruma pedig az évente többször is összehívott társulati közgyűlés lett. 37 Igazgatónak, az adminisztráció és a végrehajtás vezetőjének Krisztinkovich Ede győri ügyvédet, későbbi függetlenségi párti országgyűlési képviselőt választották meg, a műszaki teendők vezetője, a társulati mérnök Újházy János lett, mindannyian három éves mandátummal. 38 Egy évvel később, 1874-ben Batthyány teendőinek ellátására alelnököt választottak Enessey Kálmán birtokos személyében, a társulat pénztárnoka pedig a lemondó Xantus János helyett hosszú időre Lengyel Sándor lett elején a társulati közgyűlés főmérnöknek (vezérmérnöknek) a Tisza-és a Vaskapu-szabályozást megjárt, valamint külföldi tanulmányutat is tett Meiszner Ernőt választotta meg, több pályázó közül. 40 Nem minden terület birtokosai álltak kötélnek a szabályozásba eredetileg bevonni szándékozott ártér urai közül az alapításkor: a Vas vármegyebeliek többször Radó Kálmán répcelaki birtokos, kormánypárti országgyűlési képviselő vezetésével tiltakoztak a számukra 34 Rábaszabályozási ügy. Győri Közlöny 17 (1873: 92.) (nov. 16.) 1. (a továbbiakban GyK); GyK 17 (1873: 93.) 3. DÓKA 1980, ; FEKETE K. 1947, 147.; FŐRENDIHÁZI 1905, 38. ; MEISZNER 1888, 12.; SZALACSY 1896, DÓKA 1980, 19.; KÁROLYI Z. 1973, 188.; KÉPVISELŐHÁZI 1882, 234.; SZALACSY 1896, KÁROLYI Z. 1973, 155.; VÁRI András: Vízszabályozások, tulajdonjogok és gazdálkodás Magyarországon az 1820-as és az 1870-es évek vége között. In: A felhalmozás míve. Történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. Szerk.: HALMOS Károly KLEMENT Judit POGÁNY Ágnes TOMKA Béla. Bp SZALACSY 1896, 21.; ZSEBKÖNYV 1888, DÓKA 1980, 19.; SZALACSY 1896, ; ZSEBKÖNYV 1888, 12. Krisztinkovich Ede igazgató nem azonos személy megegyező nevű unokaöccsével, aki miniszteri fogalmazóként az 1880-as években lett néhány évre megbízott igazgató! 39 SZALACSY 1896, SZALACSY 1896, 23.; ZSEBKÖNYV 1888, / 14

7 előnytelennek mutatkozó társulati egyesülés ellen. 41 Végül a Sárvár feletti rész nem, az attól lefelé, északkeletre lévő falvak birtokosai csatlakoztak a megalakuló társulathoz így a Felső- Rába, szerencsésebb természetes helyzetben lévén (okot különösebben tehát nem érezve az anyagi hozzájárulásra a Rába-szabályozáshoz), jobbára ma is szabályozatlan szakasz. 42 Kihívások és válaszok Újházy tervei szerint a folyószabályozás során elsőként a további munkálatok legnagyobb gátját képező malmokat kellett eltávolítani. Krisztinkovich igazgató ehhez a minisztériumtól kért hatósági kötelezvényt. 43 A jogi út mellett azonban komoly pénzügyi fedezetet is kellett teremteni, hogy a malomtulajdonosokat kárpótolják: a győri káptalan ennek ígéretében bízva szavazta meg a társulat létrejöttét; Vág, Bodonhely, Rábasebes és Rábaszentmihály lakói pedig rögtön biztosítékért siettek a társulathoz, malmaik kisajátítása esetére. 44 A közmunkaés közlekedésügyi minisztérium többször átdolgoztatta a társulati mérnökkel a terveket, így azok valóban csak Sárvárig és a rábapatyi révig terjedtek a Rábán, a két fő célnak, az ármentesítést és a belvízlevezetést viszont teljesítették. 45 A megalakulás körüli években szerény összegekből, önkéntes adakozásból és a lassan csordogáló kormánypénzekből tartották fenn a társulatot. 46 Az állami huzavona azonban sokáig tartott, ezért a társulat vezetői úgy vélték, hogy szervezetüknek önerőből kell intézkednie: ezt szolgálta az ártér veszélyeztetettség (az elöntések gyakorisága és a talaj minősége) szerinti, 6 osztályba való sorolása: ezek közül az I. osztály 100%-ot, a VI. mindössze 10%-ot fizetett novemberétől 1875 decemberéig a társulati közgyűlés, hogy az előmunkálatokat finanszírozni tudja, a legmagasabb osztályú birtokok (s ezzel párhuzamosan az összes többi osztályét) holdankénti járulékát a kezdeti kötelem háromszorosára, 25 krajcárról 75 krajcárra emelte (részletesebb kimutatás a 2. mellékletben). 48 A társulati vezetés ezt azért is megtehette, mert a Bécs éléstárának mondott Rábaköz évente félmillió mázsa gabonafelesleget állított elő, a vizek járása miatt kihasználatlan területek pedig a meghódításra csábítottak, 49 tehát a tehetősebbeknek általában érdekében állt a vízszabályozással való gazdagodás. Az 41 KÉPVISELŐHÁZI 1882, 234.; SZALACSY 1896, KÁROLYI Z. 1973, 297.; SZALACSY 1896, GyEL II. 1/1873/560. (nov. 8.); SZALACSY 1896, ZSEBKÖNYV 1888, KÉPVISELŐHÁZI 1882, SZALACSY SZALACSY 1896, 21. A nagybirtokok akár ezer forintos nagyságrendű tartozást is felhalmozhattak: GyEL II. 1/1875/74. (szept. 26.) 49 SÁRKÖZI 1968, / 14

8 ártérfejlesztésnek nevezett felmérések, amelyek a részletes tervek kidolgozására irányultak, csakhamar megindultak, Nentdvich Sándor és Hölzl Mór főmérnökök 18 szakmérnököt alkalmazó vállalkozásában ban a Duna jegesárja visszaduzzasztotta a Rábát, így az alsó szakaszon több helyütt árvizet idézett elő, Győrött a huszárok segítettek a kármentésben. 51 Talán ez is szerepet játszott abban, hogy néhányan sürgetni kezdték a szabályozást: a júliusi, majd a decemberi társulati közgyűlések arról döntöttek, hogy további 60 krajcárral emelik a holdankénti kivetéseket, hogy a törvényes alakiságok mellőzésével, a hosszadalmas tárgyalásokat és pereskedéseket kikerülve, vásárlás útján megszerezhetők legyenek a Rába-parti malmok. 52 A kivetésekkel kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy ezek nem a valódi ártér alapján történtek, hanem mivel a társulati igazgatás kezében kényszerítő eszköz nem volt, csak az önként bevallott árterületek alapján zajlottak ezer forintot különítettek el a malmok adásvételi szerződés útján való megszerzésére 1876 decemberében a kormányhatósági utasítás ellenében, amely a malmok fokozatos eltávolítását és a társulat kisebb megterhelését tette volna lehetővé. 54 Cziráky Béla gróf már ekkor indítványozta, hogy állítsák meg a szabályozást, ezt azonban elvetették elején megtörtént az első malom kisajátítása, 56 az év során pedig a Rábán lévő tizennyolc malomgátból tizenhatot leromboltak, a tizenhetedik, kecskédi malom későbbre maradt, a tizennyolcadikat, a nickit pedig meghagyták a Kis-Rába táplálására. 57 Rövid idő alatt történt ez a nagy beavatkozás, amit bizonyít a rábapatonai malom kapcsán kialakult nézeteltérés, amelynek során 1877 nyarán Krisztinkovich igazgató Meisznerrel együtt szóvá tette a győri káptalan képviselőjénél, hogy ne késlekedjen a bontás. Ennek előzménye, hogy a káptalan még februárban a vízállástól függően megígérte, mindent elkövet a munkálatok gyors véghezvitelére, valamint szakmai segítséget kért a társulati főmérnöktől. 58 A kisajátítások, az azt követő néhány per költsége, az ártérfejlesztés, és nem utolsó sorban a 50 ZSEBKÖNYV 1888, Áradás Győrött. GyK 20 (1873: 16.) 3. (febr. 24.); BEDY Vince: Gyirmót története. Sajtó alá rendezte: NEMES Gábor. Győr 2013.; SÁRKÖZI 1968, PÁJER Imre: Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából. (hozzáférés ideje: okt. 23.) (a továbbiakban: PÁJER 05) 53 ZSSEBKÖNYV 1888, FEKETE 1947, 148.; KÁROLYI Z. 1973, 188.; ZSEBKÖNYV 1888, GyEL II. 1/1877/sz. n. (nov. 2.) 56 DÓKA 1980, K[risztinkovich Ede ifj.]: A győri védművek. Győri Hírlap 1 (1886: 23.) 1. (dec. 16.); DÓKA 1976, 57.; DÓKA 1980, 19.; KÁROLYI Z. 1973, 188.; KÁROLYI Zsigmond: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására. In: A magyar vízszabályozás története. Szerk. IHRIG Dénes. Bp ; PÁJER 1990, GyEL II. 1/1877/122. (febr. 10.); 1/1877/sz. n. (aug. 1.) 8 / 14

9 társulati tisztviselők fizetése egészen kimerítette a társulat pénztárát. 59 Ráadásul a decemberi közgyűlésre már a birtokosság egésze számára kiderült, hogy a részletes tervek alapján nem szűk hárommillióba, hanem 8 9 millió forintba fog kerülni az egész szabályozás. 60 A decemberben esedékes társulati közgyűlésre a szabályozás ilyen megvalósításának ellenzői segítséget kaptak a tekintélyes Tóth Bálint németi birtokos röplapjával, aki helyesen látta előre a malomgátak eltávolítását követő fizikai problémákat: a malmok eltávolítása partszaggatásokat és víztorlásokat fog előidézni, első sorban is a Rába alsó részén fogják azt a napot megemlegetni, melyen az eltávolítást kifundálták épen azok, kik bűnösségük érzetében, és hogy a szemrehányásokat magoktól elháríthassák, az áradások által leginkább fenyegetettek iránt oly tüntetőleg nagy részvétet mutatnak. 61 A Sopron vármegyei birtokos véleménye szerint a győri juntimista konyhában főzték ki az egészet, a soproniak közül még kuktaképen sem szerepelt senki egyéb, mint ellenzéki szellemben, most pedig a vezetők is az eshetőleges következésektől magok is megdöbbenve állnak. Némelyek azt is megpendítették: a malmokat direkt drága áron sajátították ki. 62 A decemberi közgyűlés szabályozásellenes hangulatát még megmentette Radó Kálmán kompromisszumos javaslata, miszerint a tartozások kiegyenlítésével (a társulat olyannyira tőkehiányos lett, hogy még 1879-ben is súlyos késedelmi kamatok alatt nyögött!) 63 rendezzék a pénztár helyzetét, az ártérfejlesztést pedig bizonytalan ideig függesszék fel. 64 A javaslatot nagy arányban elfogadó birtokosok 1878 elején, a következő közgyűlésen értesülhettek az újabb teherről, amely az ártéri kivetéseket I. osztályon holdanként 1 forint 75 krajcárra emelte, de még a VI. osztályon is 17,5 krajcárt jelentett, ami már megközelítette az I. osztály 1874-es, 25 krajcáros kivetését. 65 A társulat elleni izgatások miatt a járulékok beszedése még nehezebbé vált, néhány malommal a nem fizetés miatt perek indultak, júniusra pedig több mint 100 ezer forint lejárt tartozást halmoztak fel: így a választmány megszüntette működését. 66 A malomgátak eltávolítása miatt Tóth Bálint szavai szerint az árvizek a Szanytól a torkolat felé eső szakaszon súlyosbodtak, Győr vármegye hiába kötelezte a kimerült társulatot 59 POGONYI 1931, 23.; ZSEBKÖNYV 1888, GyEL II. 1/1877/sz. n. (nov. 2.) 61 GyEL II. 1/1877/sz. n. (nov. 2.) (A továbbiak szintén innen vannak.) Paleográfiai megjegyzés: a forrásidézeteknél a hosszú és rövid magánhangzókat a mai helyesírás követelményei szerint alakítottam. S. M. 62 KÉPVISELŐHÁZI 1882, GyEL II. 1/1879/sz. n. (ápr. 16.) 64 ZSEBKÖNYV 1888, ZSEBKÖNYV 1888, KÁROLYI Z. 1973, / 14

10 további védművek építésére, 67 a Marcal védelmében pedig a Balgat-eret (az Ásvány-árok folytatását) is eltömték, tehát az árvíznek nem volt választása, amikor területet választott magának. 68 Meiszner Ernő kész tervei közben közszemlére kerültek, amelyekben a Rába Sárvár és Győr közti szakaszát bő háromötödére, 82,31 kilométerre kívánta rövidíteni, Győrnek külön töltéseket tervezett, a Rábaközben felszabaduló mocsaras helyeket pedig öntöző- és belvízcsatornák sokaságával látta volna el. 69 Bodoki Lajos országos középítési felügyelő ugyan kiválónak találta a terveket, 70 ez azonban nem hatotta meg a közgyűlést (különösen az árvizektől már megmenekült felső szakasz birtokosait), 71 amely nem szavazott bizalmat az elnökségnek és a választmánynak; ennek következtében mindenki lemondott. 72 A társulati kis-és középbirtokosság, akik anyagilag jobban érintve voltak a társulati kivetések miatt, megmutatta, hogy hibás véleményben vannak azok, akik azt gondolják, a hercegi jószágigazgató azon hatalom-fitogtató kifejezéssel >>vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen<< tudott 80 ezer holdat a mérlegbe dobni. 73 Árvizek és kormánybiztosok 1879 hóolvadásának súlyos árhullámával 74 távozott a következő társulati elnök, Radó Kálmán, a közgyűlésen ugyanis a szabályozás folytatásának vitája oly izgalmassá fejlett, hogy Radó Kálmán elnök leköszönt s a 22-én folytatott gyűlés rendjének biztosítására karhatalmat kellett igénybe venni. 75 Nedeczky János, a magyaróvári hercegi uradalom képviselője a társulat feloszlatását indítványozta, míg Takács Ignác mihályi esperes kormánybiztos kiküldését javasolta, amit a közgyűlés és Győr vármegye törvényhatósága is pártolt 76 Így a minisztérium Szapáry Istvánt, Pest Pilis Solt Kiskun vármegye alispánját küldte ki kormánybiztosként még 1879-ben DÓKA 1980, 19.; KÁROLYI ZS. 1973, 131.; KÁROLYI Z. 1973, PÁJER 1990, DÓKA 1980, 21.; KÉPVISELŐHÁZI 1882, BODOKI Lajos: Műszaki vélemény a Rábaszabályozó-Társulat által eszközölt ártérfejlesztésről és a Rába vízszerkezethez tartozó folyók szabályozásáról. Győr, KÁROLYI Z. 1973, 188.; POGONYI 1931, ZSEBKÖNYV 1888, GyEL II. 1/1877/sz. n. (nov. 2.) 74 A víz a Marcal-völgyben, a Rábaközben és a Tóközben (a Rábaköz Győr megyei része) is elöntött területeket; különösen Kisbabotot és Mérgest. KÁROLYI Z. 1973, ; SÁRKÖZI 1968, ZSEBKÖNYV 1888, FEKETE 1947, 148.; FŐRENDI HÁZI 1905, 39.; KÁROLYI Z. 1973, ; ZSEBKÖNYV 1888, DÓKA 1980, / 14

11 Szapáry a társulatot rendkívül nehéz helyzetben vette át: Újházy és Meiszner eddigre összesen 12 milliósra hízott tervét bemutatta a győri alispánnak, és megkezdődött az engedélyeztetés. Ezt azonban maga a kormány is sokallta, és Szapáryt és a műszaki gárdát csak az árvízvédelem, a legszükségesebb teendők elvégzésére utasította ban az érdekeltség számára tartott egy értekezletet, ahol hasonlóképpen ismertette a kialakult helyzetet, és a Rába Sárvárig, a Rábca Hugot pusztáig, a Fertő Hanság-csatorna a Rábcatorkolattól Bősárkányig való kiásását vette tervbe. Ebben sikerült megállapodni, a finanszírozás módjában azonban nem: Szapárynak valahonnan pénzt kellett szerezni, az általa amúgy is kényszerűen (és jutányosan) lecsökkentett járulékokat azonban egészében lefoglalták a volt malomtulajdonosok. (Néhányuknak minden bizonnyal komolyan szüksége volt a pénzre, a Győr vármegyei molnárcéh ugyanis az 1870-es években nagyjából a felére csökkent). 79 Maradt tehát az állami beavatkozás lehetősége: a szűk 4,5 milliós államkölcsönt azonban az érdekeltség visszautasította. Szapáry ezután lemondott decemberben új kormánybiztos kinevezésére került sor, akit a vidéken jól ismert Radó Kálmán személyében talált meg a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium. Jelezték neki, hogy a Fertő lecsapolásának tervével az érdekeltségnek anyagi okokból egyelőre fel kell hagynia. Radó jó választás volt a kényes pozícióra: a tisztviselők jó részét így Krisztinkovichot is leváltotta, 1882-től pedig vasi főispánként személyében is egyszerűsítette az érdekviszonyokat. 81 Ebben az évben ráadásul az árvizek is csak kisebb gondokat okoztak. 82 Eközben a Rába-szabályozás majd három évszázados hagyományához híven 83 az országgyűlés előtt is felszólalások tárgyává lett: 1881-ben Békássy Gyula, a Vas vármegyei kiscelli kerület képviselője kérte a szabályozás felfüggesztését, ben pedig Simonyi Iván ellenzéki képviselő azt találta mondani, hogy a szabályozás igen terhes költségei miatt az ország legkisebb megyéjéből, az általa képviselt Mosonból csaknem kétezren szöktek Amerikába, például csak Bánfaluból (Mosonbánfalva, ma Apetlon, Ausztria része) százötvenen. 85 Az időközben Öttevényben az országgyűlésbe választott Krisztinkovich Ede saját javaslatot nyújtott be a Rába-szabályozás megvalósítására, valamint megfelelt Simonyi 78 FŐRENDIHÁZI 1905, 39.; KÁROLYI Z. 1973, 189.; POGONYI 1931, 23.; ZSEBKÖNYV 1888, SÁRKÖZI 1968, KÁROLYI Z. 1973, 189.; ZSEBKÖNYV 1888, FEKETE 1947, 148.; FŐRENDIHÁZI 1905, 39.; DÓKA 1980, 21.; ZSEBKÖNYV 1888, SÁRKÖZI 1968, A XVII. században, nem jelentéktelen előzmények után, hét törvény született a Rábáról, az első 1618-ban. 84 KÉPVISELŐHÁZI 1882, KÉPVISELŐHÁZI 1882, / 14

12 vádjaira is, arra hivatkozva, hogy a malomkisajátítások még egyezményesen folytak a társulatban május 25-én a társulati közgyűlés ismét elutasította az állami kölcsönfelvételt, az autonómia megvonására hivatkozva (a kormánybiztos hivatalból a választott elnök helyén tevékenykedett), pedig Ordódy Pál miniszter 200 ezer forintot előlegként felajánlott, Győr és a szomszédos Győrsziget árvédelmének kiépítését pedig állami feladatként magára vállalta így 6,6 millió forintot tett volna ki a hitel. Helyesen ismerte fel Radó és a többi felelős vezető, hogy a megoldást a társulaton kívül kell keresniük; ez tűnt ki abból, ahogyan próbált országgyűlési képviselőkkel és a nagybirtokosokkal tárgyalni. 87 Ezt a hajlandóságot a következő évben egy súlyos árvízi katasztrófa segítette meg. Tóth Bálint nem számolt azzal 1877-es röplapjában, hogy hogyan lehetne segíteni a kialakult helyzeten, hogy tudniillik az Alsó-Rába-vidék árvízkitettsége megnőtt: pénz híján erre nem kínálkozott esély, így csak idő kérdése volt, mikor következik be egy nagyobb volumenű csapás a folyók részéről. Helytörténeti munkák, historia domusok és cikkek sora 88 ír a korai hóolvadás és a több napos esőzés együttes hatásáról, melynek idején a Duna és a Rába magas vize Győrnél adott egymásnak rendez-voust, 89 legalább egy tucat falu veszélybe került, több mint háromszáz ház vidéken víz alá került, mindez pedig télvíz idején történt. Győr a szó szoros értelmében a vizek városa lett, ahol a lakosság bemenekült a belváros és Nádorkülvárosba, hol a megyeház, az iskolák, a Seminarium, és minden magán épületek és átengedhető helyiségek zsúfolásig tömve voltak annyira, hogy a megyeház termében, a szó szoros értelmében, megfúltak az emberek. 90 A Rába-szabályozás sikeres keresztülvitelét ezután sok építkezéssel, alulról kellett kezdeni a birtokosok nem feledték el, hogyan, milyen előzményekkel történhetett meg ez a nem mindennapi katasztrófa. Zárszó Egy dologban egészen biztosan nem volt hatalma a társulati autonómiát is felülbíráló kormánybiztosnak: nem vehetett föl kölcsönt a társulati közgyűlés helyett. Ennek orvoslására 86 KÉPVISELŐHÁZI 1882, FŐRENDIHÁZI 1905, 40.; ZSEBKÖNYV 1888, GyEL V. (Plébániai és espereskerületi levéltárak) Győr-Nádorváros plébánia iratai és anyakönyvei. A Győrnádorvárosi plebánia Naplókönyve ; K[risztinkovich Ede ifj.]: A győri védművek. Győri Hírlap 1 (1886: 23.) 1. (dec. 16.); Szávay Gyula: A győri veszedelem. Vasárnapi Ujság 30 (1883: 4.) (jan. 28.); BEDY (V. fejezet); VENDE Aladár: Győr vármegye községei. In: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Szerk. BOROVSZKY Samu. Bp. [1909.] K[risztinkovich Ede ifj.]: A győri védművek. Győri Hírlap 1 (1886: 23.) 1. (dec. 16.) 90 GyEL V. Győr-Nádorváros plébánia iratai és anyakönyvei. A Győrnádorvárosi plebánia Naplókönyve ; 12 / 14

13 jött létre, Meiszner terveinek végső lecsupaszításával 91 az 1885: XV. törvény, amely jogszabályilag kényszerítette sok év igáját a társulati érdekeltségre ez a teher azonban jóval kisebb és kiszámíthatóbb volt, mint amit a helyiek az 1870-es években tapasztalhattak. A vízszabályozás kérdése a Rába-vidéken éppúgy jelentett évszázados természeti, mint évszázados társadalmi problémát. A vizsgált időszakban, a Rábaszabályozó Társulat első évtizedében az események gyorsulni látszottak, a pozitív előjelű, valóban sikeres befejezés azonban tíz évet még váratott magára. A Rába és a Rábca átellenes partján fekvő vármegyék ellentéteit nem lehetett egyik napról a másikra feloldani. A víz még az iparosodó XIX. század végén is a helyi élettérnek olyan szűken vett immanens részét jelentette, amelyhez a vízimolnárság éppúgy hozzátartozott, mint a pákászat és más hagyományos foglalkozások. A Rába-szabályozás ezen szakaszát alapvetően a helyi elit tevékeny és tehetős tagjai határozták meg, akik azonban mulasztásból, tudatlanságból, talán nyerészkedésből rossz döntéseket hoztak a gyors siker reményében. Az egyébként helyes vízrendezési tervek végrehajtására nem kerülhetett sor, cserébe 1883-ra országos közfigyelmet kapott a Rába-szabályozás kérdése. A társulati önrendelkezés súlyos kudarca nemcsak helyi, de országos szinten is rámutatott arra, a hosszú távú infrastrukturális beruházásoknál milyen nagy szerepe van a szoros állami ellenőrzésnek, akár a teljes körű beavatkozásnak 1883-tól ez kulcspontja lesz mind a Tisza, mind pedig a Rába megregulázásának. Addig pedig Meiszner társulati főmérnök panaszait hallgathatjuk a szinte már évtizedekig formálódott elképzelésekről: Azonban e tervrész is, mint közgazdaságunk előmozdítását célzó sok más terv, az eddigi megállapodások szerint csak a papiroson marad; miért? mert számolni nem tudunk. az okok nem technikaiak, tehát nem részletezzük Amit ő zokon is vett: KÁROLYI Z. 1973, Meisznert idézi KÁROLYI Z. 1973, / 14

14 Mellékletek 1. Újházy János 1873-as térképe. (ÚJHÁZY melléklete) 2. Társulati kivetések (forintban). SZALACSY alapján. A színekkel a hat földosztályra kirótt évi járulékok különülnek el. A vízszintes tengely balra eső részén a társulati közgyűlések időpontjai láthatóak. A társulati kivetések alakulása (forintban, birtokosztályok szerint) 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, nov márc dec dec jan eleje / 14

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 1. Leszármazási táblázat

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

1. A költségvetés bevételei és kiadásai

1. A költségvetés bevételei és kiadásai K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testületének 9/2010. (IX.01.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi költségvetését megállapító, 3/2010.(II.19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban:

Részletesebben

T Á P I Ó S Á G Képviselő-testületének. 2008. február 25-én, 18 órakor tartott kihelyezett ülésének. j e g y z ő k ö ny v e

T Á P I Ó S Á G Képviselő-testületének. 2008. február 25-én, 18 órakor tartott kihelyezett ülésének. j e g y z ő k ö ny v e T Á P I Ó S Á G Képviselő-testületének 2008. február 25-én, 18 órakor tartott kihelyezett ülésének j e g y z ő k ö ny v e 42/2008. sz. Képviselő-testületi határozat: Jegyzőkönyv hitelesítők elfogadása

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965 Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

V. 1004. Alberti nagyközség iratai 1814-1950 /-1960/

V. 1004. Alberti nagyközség iratai 1814-1950 /-1960/ Terjedelem: 9,86 fm, 54 doboz /6,76 fm/, 103 kötet /2,63 fm/, 22 füzet, 1 lap /0,47 fm/, 180 raktári egység Raktári hely: Nagykőrös, 33. terem, 56-68. polc A/ Feudális kori iratok 1814-1850 2 kötet, /0,07fm/,

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2012. december 31. Mérlegkészítésért személyében felelős: Miskei Mária mérlegképes könyvelő PM regisztrációs száma: 167379

Kiegészítő melléklet 2012. december 31. Mérlegkészítésért személyében felelős: Miskei Mária mérlegképes könyvelő PM regisztrációs száma: 167379 Kiegészítő melléklet 2012. december 31. Mérlegkészítésért személyében felelős: Miskei Mária mérlegképes könyvelő PM regisztrációs száma: 167379 Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási-társulat I. Alapadatok A

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. Pest Megyei LevéLtára

A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r. Pest Megyei LevéLtára P A M a g y a r N e M z e t i L e v é Ltá r Pest Megyei LevéLtára A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai M A g ya r o r s z á g levélt á r A i A MAg ya r nemzeti levélt á r p e s t Megyei levélt á

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK. előterjesztése

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK. előterjesztése 2. napirendi pont Megtárgyalják: A közgyűlés bizottságai 01/354-3/2005. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKÉNEK előterjesztése Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 2004. évi gazdálkodásának beszámolója

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút 140 éves KEZDETI KÍSÉRLETEK GófSéh Gróf SzéchenyiIstvánnak, 1848. január 25-én Pozsonyban kiadott előterjeszése (J ( Javaslat a magyar közlekedési k ügy rendezésirül

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére

2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére 3. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000-2010 2011 2012 A i zárónapon

Részletesebben

Akadályok és lehetőségek

Akadályok és lehetőségek Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem

Részletesebben

14/242-1/2016. A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR 2016. ÉVI MUNKATERVE

14/242-1/2016. A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR 2016. ÉVI MUNKATERVE 14/242-1/2016. A MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR 2016. ÉVI MUNKATERVE I. Vezetői összefoglaló... 4 II. Működési feltételek... 6 II.1. Költségvetési, pénzügyi feltételek... 6 II.2. Személyi feltételek... 8 II.3.

Részletesebben

CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának szükséges módosításáról.

CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának szükséges módosításáról. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58940-5/2008 CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nyáregyháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. november 21. napján délután 17 00 órai kezdettel megtartott rendkívüli, nyilvános üléséről, Nyáregyháza,

Részletesebben

J A V A S L A T. a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti tervének II. számú módosítására

J A V A S L A T. a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti tervének II. számú módosítására Ikt. sz.: 37-77/2015. 7. sz. napirendi pont A határozati javaslat törvényes: dr. Szabó József J A V A S L A T a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti tervének II. számú módosítására

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely:

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: Az iratok 1992-ben vétel útján kerültek

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Közigazgatási változásokból fakadó problémák az elmúlt egy év tapasztalatai alapján

Közigazgatási változásokból fakadó problémák az elmúlt egy év tapasztalatai alapján Közigazgatási változásokból fakadó problémák az elmúlt egy év tapasztalatai alapján 2011. januárjától a megyei és körzeti földhivatalok a kormányhivatalok alá tagozódtak, így irányításukat funkcionális

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. 1. Ingatlanok nyilvántartásba vétele, számítógépen történő rögzítése.

BESZÁMOLÓ. 1. Ingatlanok nyilvántartásba vétele, számítógépen történő rögzítése. BESZÁMOLÓ A Püspökladányi Viziközmű Társulat 2012. év I. negyedévi gazdálkodásáról, működéséről A 2012. évben elvégzendő feladatainkat elsősorban az Újtelepi Városrészen megvalósítandó szennyvízberuházással

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta*

Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta* Kiss M. Norbert Mák István: Szuverén kötvénykibocsátások alakulása a kelet-középeurópai régióban a Lehman-csõd óta* Cikkünk a 28 29-es pénzügyi és gazdasági válság magyar és más feltörekvõ piaci állampapír-kibocsátásokra

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Kardhordó Kálmán (a volt 508-as Szakmunkásképző és Szakközépiskola 1958-tól 1996-ig tanára) ( új név: Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola) ALAPÍTVÁNYT hoz létre az alábbi feltételek

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946 1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Dunaföldvár Város Képviselő-testülete Száma: 932-18/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Dunaföldvár Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 15-én (Csütörtökön) 14,00 órakor megtartott rendkívüli

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT

VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT Szám : 10/2015. (II.25.) MRNÖ határozat Tárgy: Döntés a Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. évi költségvetésének megállapításáról

Részletesebben

- 7 - A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének összevont pénzügyi mérlege

- 7 - A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetésének összevont pénzügyi mérlege - 7-1. sz. melléklet a 2/2015. (III.3.) sz. önkormányzati rendelethez A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat költségvetésének összevont pénzügyi mérlege BEVÉTELEK KIADÁSOK ezer Ft-ban 1. Működési költségvetés

Részletesebben

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére

Tisztelt Kuratórium! A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére A Barankovics István Alapítvány Kuratóriuma részére Tisztelt Kuratórium! A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII.

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSFEJLESZTÉSI IRODA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSFEJLESZTÉSI IRODA Ügyiratszám: 2904-173/2008.X. Ügyintéző: Pató István/F.I. NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSFEJLESZTÉSI IRODA 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-545 Fax:

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. július 28-án Mezőzombor Községi Önkormányzat Képviselőtestületének soron következő üléséről.

Jegyzőkönyv. Készült: 2011. július 28-án Mezőzombor Községi Önkormányzat Képviselőtestületének soron következő üléséről. Jegyzőkönyv Készült: 2011. július 28-án Mezőzombor Községi Önkormányzat Képviselőtestületének soron következő üléséről. Jelen vannak: Radó Béla polgármester Balogh András képviselő Csatlós Csaba képviselő

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Magyarország-Budapest: Gépjármű és hozzá tartozó berendezések javítása és karbantartása 2014/S 138-247990. Ajánlati/részvételi felhívás

Magyarország-Budapest: Gépjármű és hozzá tartozó berendezések javítása és karbantartása 2014/S 138-247990. Ajánlati/részvételi felhívás 1/11 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:247990-2014:text:hu:html Magyarország-Budapest: Gépjármű és hozzá tartozó berendezések javítása és karbantartása 2014/S 138-247990

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

ÁSZÁRI JÁSZAI MARI ÁLTALÁNOS ISKOLA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA MUNKATERV 2013/2014-es TANÉV

ÁSZÁRI JÁSZAI MARI ÁLTALÁNOS ISKOLA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA MUNKATERV 2013/2014-es TANÉV ÁSZÁRI JÁSZAI MARI ÁLTALÁNOS ISKOLA GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA MUNKATERV 2013/2014-es TANÉV HELYZETELEMZÉS Tanulói létszám: Oszt. Létszám SNI BTM Bejáró Napközi Tanulószoba 1-2. 16 2 2 6 11 4. 15

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nagyecsed Város Művelődési Házának nagytermében, Nagyecsed Város, Fábiánháza Község, Mérk Nagyközség, Vállaj Község, Tiborszállás Község önkormányzati képviselő-testületeinek

Részletesebben

(4) A képviselő testület Gyömrő Önkormányzat 2014.évi összesített felhalmozási célú bevételeit és kiadásait a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő testület Gyömrő Önkormányzat 2014.évi összesített felhalmozási célú bevételeit és kiadásait a 4. számú melléklet tartalmazza. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/215. (III. 17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 214. évi költségvetéséről szóló 2/214. (III. 11.) önkormányzati rendelet módosításáról Gyömrő

Részletesebben

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés levelezési cím 1112 Budapest, Budaörsi út 45. telefon + 361-309-2652 e-mail kti@krtk.mta.hu A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés Készítette: Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. április 28-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. április 28-i ülésére Ö CS KÖZSÉG ÖNKORMÁN Y Z AT A P O L G Á R M E S T E R 8292 Öcs, Béke u. 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/457/2015. Az előterjesztést összeállította: Sárfi Józsefné Tárgy: Öcs község Önkormányzatának

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1 TELEFON +36 84 504100 FAX:+36 84 504 103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2014. december 15... Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

IX. 311. A Pest megyei községi legeltetési társulatok iratainak levéltári gyűjteménye 1873-1905, 1930-1944 (-1964)

IX. 311. A Pest megyei községi legeltetési társulatok iratainak levéltári gyűjteménye 1873-1905, 1930-1944 (-1964) Terjedelem: 1,61 fm, 13 doboz /1,36 fm/, 13 kötet /0,19 fm/, 2 csomó /0,02 fm/, 10 füzet /0,04 fm/, 38 raktári egység Ténylegesen meglévők: 1,45 fm, 12 doboz /1,24 fm/, 11 kötet /0,15 fm/, 2 csomó /0,02

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011.

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. 16 Általános bevezetés a. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Rögzítse

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V

J E G Y Z Õ K Ö N Y V Száma:5-5 /2011. J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Újfehértó Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. február 14-én 14 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal hivatali helyiségében

Részletesebben

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata)

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) 2 Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK Az Állam erdészeti Tisztviselők Gyermekeinek Nevelését Segélyező Alap zárószámadása az 1936/1937. évről. I. Zárókimutatás. A számla megnevezése Forgalom Egyenleg M é r 1 e g Eredmény

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007

Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007 Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület 1051 Budapest, Hercegprímás u. 11. Adószám: 1810727-1-41 Bírósági nyilvántartási szám: Pk. 60.695/2001 Közhasznúsági jelentés 2007 Számviteli beszámoló A Magyar

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

I G A Z S Á G Ü G Y I K Ö N Y V S Z AK É R T Ő I V É L E M É N Y

I G A Z S Á G Ü G Y I K Ö N Y V S Z AK É R T Ő I V É L E M É N Y Megbízó: Jászladányi Zana Sándor Közhasznú Alapítvány Jászladány Jókai út 1-3. 5055 I G A Z S Á G Ü G Y I K Ö N Y V S Z AK É R T Ő I V É L E M É N Y A Jászladányi Antal Mihály Alapítványi Általános Iskola

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2015.12.15. COM(2015) 675 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni térség működéséről szóló nyolcadik féléves jelentés 2015. május 1-december

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952)

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952) 3. sz. összesítő raktári jegyzék (1804-) 1850 1950 (-1952) Terjedelem: 8,74 fm, 67 doboz (7,72 fm), 26 kötet (0,82 fm), 5 köteg (0,60 fm), 98 rakt. e. Raktári helye: Nagykőrös, 33. raktár 1-7. polc, 334-338.

Részletesebben

Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2013. évi működéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól

Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2013. évi működéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2013. évi működéséről és az ellenőrzések tapasztalatairól A szakfelügyelői kar a tárgyévben tizenegy fővel (8 közlevéltári és 2 nyilvános magánlevéltári szakfelügyelő,

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben