Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen A Rábaszabályozó Társulat első évtizede ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen A Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873 1883)"

Átírás

1 Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen A Rábaszabályozó Társulat első évtizede ( ) Bevezetés Ó és új mederben békén Folyjon a bősz Rába, Ártéri birtokosoknak Hagyjon pénzt markába. Ne pöröljünk ő miatta Annyit jövendőre, Rábaszabály zás ha jönne Áldó kézzel: Ments meg uram tőle! 1 Nehéz kívánságokat foglalt versébe a győri fűzfapoéta. A vízszabályozás, a környezet eme döntő jelentőségű átalakítása 2 esetünkben nemcsak az árvizek elleni hatékony védekezést jelentette, hanem a teljes ármentesítést (részben a belvízmentesítést), ezzel pedig új termőföldek művelésbe vonását is. A kiegyezéskor háromszázados intézményes múltra visszatekintő Rába-szabályozás döntő szakaszához ért: a technikai feltételek immár megvoltak a mederrendezéshez, az anyagi és a társadalmi kritériumok pedig éppen ekkor teljesültek. A kortársak által Magyarország első sikeres folyószabályozásának nevezett 3 folyamat azonban hiába ért mérföldkőhöz a vidék vízszabályozó társulatának 1873-as megalakításával, az első tíz évben a helyzet mégis összességében romlott ezt pedig betetőzte az 1883-as győri nagy árvíz. Dolgozatomban levéltári és sajtóforrások segítségével szeretném a Rábaszabályozó Társulat első évtizedét bemutatni. Választ keresek arra, milyen céljai voltak ennek az érdekegyesülésnek, hogy békén / Folyjon a bősz Rába, hogyan alakult a munkálatok anyagi vonzata (hogy az Ártéri birtokosoknak / Hagyjon pénzt markába ), milyen mozgatói 1 Dittrich József: Újévi köszöntő. Győri Hírlap 2 (1887: 1.) 7. (jan. 1.) (a továbbiakban GyH) (Részlet, a tűzoltók Szilveszter-estélyén elszavalta D. J.) 2 Az ember természeti és földrajzi kereteken belüli rögzültségéről: BRAUDEL, Fernand: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam. In. Történelemelmélet II. Szerk. GYURGYÁK János KISANTAL Tamás. Bp., Az új Rábcza-meder megnyitási ünnepélye. GyH 14 (1893: 55.) 3 4. (jún. 29.)

2 lehettek az érdekeltségen belüli ellentéteknek ( Ne pöröljünk ő miatta / Annyit jövendőre ) és miért jelentett kezdetben inkább átkot, mintsem áldást a birtokosokra a szabályozás ( Rábaszabály zás ha jönne /áldó kézzel: / Ments meg uram tőle! ). A szabályozás fő kérdéseit elsősorban történeti nézőpontból világítom meg, így a dolgozatban a vállalkozás társadalmi vonzatai kerülnek előtérbe. A Rába-szabályozás céljai A Rába, különösen a szabályozás alá vont Alsó-Rába vidéke vízrajzilag egységet képez a Fertő-tóval és a mocsaras Hansággal, a Kis-Rábán és a Rábca folyócskán keresztül. A terület alacsony reliefenergiája, egységnyi területre eső lejtése lehetőséget adott a tavak, mocsarak fennmaradásának, így alakult ki a tőzeges, lápos talajú Hanság és a sztyeppi tavakkal rokon, sekély, szélsőséges vízjárású Fertő valamint így maradtak meg viszonylag nagy területen a vidék belvizei. 4 A Duna és jobb oldali mellékfolyója, a Rába zárta el kettős hordalékkúppal a hany vizeit, s benne a lápszigeteken, gorondokon és környékükön meghúzódó, sajátos élővilágot. 5 A Keleti-Alpok gleccservizeit is szállító Rába évi két árvize (jegesár, zöldár) és a vízgyűjtő szeptemberi, mediterrán jellegű másodlagos csapadékmaximuma mellett heves, rövid árhullámokkal szinte bármely évszakban jelentkezhetett. Az 5 10 évente jelentkező jelentősebb kiöntések másik segítője a Duna volt, amely a Mosoni-Duna-ágon keresztül duzzasztotta vissza a Rábát és mellékfolyóit akár több tíz kilométerre is. 6 Ezek a régen 5-10 évente érkező áradások legtöbbször a termékeny öntésiszapon kialakult, viszonylag jó minőségű réti talajok termését tették tönkre, s ezzel hosszú időre behatárolták a vidék mezőgazdasági lehetőségeit. A magasabban fekvő részeket pedig a Hanságtól a Marcalig terjedő ártér természetes árvízi tározóként védte meg a pusztulástól. 7 4 Így fordulhatott elő, hogy a középkorban lacus és fluvius alakban is találkozhatunk a Fertővel. KÁROLYI Zoltán: Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története: A Duna-völgy vizeinek szabályozása. In: A magyar vízszabályozás története. Szerk. IHRIG Dénes. Bp., ; KISS Andrea: A Fertővel kapcsolatos vitás földrajzi kérdések középkori okleveleinkben. Soproni Szemle 53 (1999: 1.) , 57.; KISS Andrea: Vízfolyások a hazai nagy tavak rendszerében: Balaton és Fertő folyók? In: A táj változásai a Kárpát-medencében. Víz a tájban. Szerk. FÜLEKY György. Gödöllő, ; SZEKENDI Ferenc: A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története. Magyaróvár, SOMOGYI Sándor: Tavaink. In: Pannon enciklopédia. Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Főszerk. KARÁTSON Dávid. Bp., ; KÁROLYI Z. 1973, ; PÁJER Imre: Rábaköz népének védekezése az áradások ellen ( ). Csorna, Jókai Névtelen várában a Dunából a Fertőbe folyó vizek csak a képzelet talaján léteztek, hiszen a folyószabályozás előtti legnagyobb győri árvíz is csak mindössze 35 cm-rel haladta meg a Fertő fenékszintjét. KÁROLYI Zoltán: A Hanság és a Fertő rendezési kísérleteinek fejlődése. Vízügyi Közlemények (1955) PÁJER 1990, 8. 2 / 14

3 Az Mosontól Eszterházáig, az Illmitztől Csécsényig terjedő ártér rendezésénél az elsődleges cél az árvédekezés, azután pedig a belvízrendezés volt. A töltésépítést különösen nehézzé tették a vízáteresztő kavicsos rétegek, így ugyanis a kitermelt földanyagot gyakran nem lehetett közvetlenül a töltésbe építeni. 8 További tennivalóként merült fel a Fertő és a Hanság teljes vagy részleges lecsapolása, 9 valamint gazdasági célú öntözőcsatornák építése. 10 Társulat alakul Habár az Alsó-Rába és a Fertő Hanság vidékének átfogó szabályozására már a reformkorban alapos felmérések után készült komoly tervek álltak rendelkezésre, 11 megvalósításuk mindig csak a munkálatok megkezdéséig jutott, a szabályozás kapcsán felmerülő helyi érdekellentéteket ugyanis nem sikerült kiiktatni. Ezek leggyakrabban két területre összpontosultak: Marcal és a Rába medrét összekötő, Várkesző mellett található Ásvány-árok (és folytatása, a Bolgat-ér) eltömése és újbóli megnyitása kapcsán, 12 valamint a Rába és a Kis-Rába vizét elosztó nicki torokgát miatt merültek fel összeütközések. 13 Állandó 8 Pl. a győr patonai csatorna esetében. SZALACSY Lajos: A Rábaszabályozó Társulat története és műveinek leírása az évi ezredéves országos kiállítás alkalmából. Bp., Többek között Keczkés Károly 1838-as tervezetében is találkozhatunk vele: DÓKA Klára: A Rába felmérése a XIX. század első felében. Arrabona ( ) ; FEKETE Kálmán: Visszatekintés a Rábaszabályozás történetére a társulat megalakulásának 70 éves évfordulóján. In: Tanulmányok vízrendezési munkálatainkról. A központi bizottság 1943., és évben tartott gyakorlati tájékoztató előadásai. Szerk.: PICHLER János. (A Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottságának kiadványa III. évf. 1. szám) Bp ; KÁROLYI Z. 1973, 187.; A Rábaszabályozó Társulat zsebkönyve. A társulati igazgatóság hivatalos adatai alapján. Szerk. nélkül. Győr, (a továbbiakban ZSEBKÖNYV 1888.) 6 7.; PÁJER 1990, 13.; SZALACSY 1896, 5.; ÚJHÁZY János: A Rába s a vele vízművileg összefüggő Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és Marczal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanyság és a Fertő lecsapolása. Bp., és 1868 között a Fertő teljesen kiszáradt, fenekén azonban a helyi birtokosok nagy sajnálatára vastag sziksóréteget találtak a magyaróvári akadémia tanárai, Moser Ignác és Hecke Vilmos (Vencel). Az évi október 34-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának irományai. XVII. Szerk. nélkül. Bp., (a továbbiakban FŐRENDIHÁZI 1905.) 37.; KÁROLYI Z. 1955, 302.; SZEKENDI 1938, Megjelenik például Újházy János m. kir. főmérnök 1873-ban kiadott Rába-szabályozási tervezetében. (ÚJHÁZY 1873.) 11 Fritsch András közötti szanyi bizottságáról: DÓKA Klára: A Rába-szabályozás kérdése 1786-ban. Soproni Szemle 30 (1976: 1.) ; FEKETE K. 1947, 146.; ZSEBKÖNYV 1888, 3.; SÁRKÖZI 1968, 13.; SZEKENDI 1938, 13.; PÁJER 1990, 11.; PÁJER 05. ; Krieger Sámuel 1771-es térképéről: DÓKA , 351. Hegedűs János, Kenedits József és Sax Zakariás as munkálatairól: KÁROLYI Z. 1955, 311.; ZSEBKÖNYV 1888, 3.; PÁJER 1990, 12.; a Király György által 1818 és 1829 között vezetett Rába-mappációról: DÓKA , Keczkés Károly 1838-as terveiről: DÓKA , 372.; FEKETE K. 1947, 146.; KÁROLYI Z. 1973, 187.; ZSEBKÖNYV 1888, 6 7.; PÁJER 1990, 13.; SZALACSY 1896, 5.; ÚJHÁZY 1873, Egy 1699-ben, I. Lipót uralkodó által kiküldött bizottság javasolta az eltömött Ásvány-árok újbóli megnyitását: FEKETE K. 1947, 146.; KÁROLYI Z. 1973, 187.; ZSEBKÖNYV 1888, 2., 24.; PÁJER 1990, ban Veszprém vármegye küldöttei Pápán megállapítják, hogy az itteni töltések a gyakori árvizek fő okai, ugyanis itt tör át a Rábából a Marcal medrébe az Alpok felől jövő ár: ZSEBKÖNYV 1888, 2 3.; DÓKA 1976, 56.; SZEKENDI 1938, 12. Az 1760-as években többször megnyitották, majd újra elzárták az árkot, az érdekviszonyok alakulása szerint: PÁJER 1990, ben a tétiek a Bolgat-ér (az Ásvány-árok folytatása) eltöltése ellen tiltakoztak. ZSEBKÖNYV 1888, ben Sopron és Vas vármegyék küldöttsége egyezségre jut, majd 1832 után újra foglalkoznak a kérdéssel, mert Vas vármegye megvádolja a soproniakat, hogy nem tartották meg az egyezséget, 1838-ban pedig újra 3 / 14

4 polémia állt fenn emellett a sokak megélhetését jelentő vízimalmok kérdésében amelyek gátjai szűkítették a medret, így feltartották a hordalékot és újabb kiöntéseket idéztek elő, néhol pedig részben el is mocsarasították a medret. 14 Később pedig a vízrendezéshez kapcsolódó kisajátítások és a meder vonalvezetése miatt került sor összetűzésekre: 1846-ban például Kapi falu határában a Sopron vármegyebeliek lerombolták a Rábca gátját, ami verekedésbe torkollott a Győr vármegyéhez tartozó Kapi-beliekkel. 15 A szabadságharc leverése utáni évtizedben, 1859-ben alakult meg Veszprém, Vas és Zala megye érdekeltjeinek részvételével a Marcalvölgyi Vízitársulat a folyócska Marcaltő feletti szakaszának szabályozására. 16 Ez a Győr vármegyei érdekelteket is cselekvésre késztette, nehogy a munkálatokból való kimaradás az eddigieknél rosszabb helyzetbe hozza őket; emellett felismerték, hogy a Marcal-szabályozás sikeréhez elengedhetetlen a Rába mederrendezése, amelynek árvizei a töltésekkel megerősített Marcalba is átfolyhatnak. 17 Ezt a gondolatot a Helytartótanács is támogatta, 18 így 1864-ben a Rába-völgyi királyi biztos, Batthyány Géza gróf vezetésével választmány kiküldésére került sor, hogy előkészítsék a Rábaszabályozó Társulat megalakulását. 19 A kiegyezés helyreállította a vármegyei önkormányzatiságot: Sopron vármegye ezután létrehozott a területéhez tartozó Rábaközben egy védgátpénztárat, holdankénti 1 illetve 2 krajcár befizetésével, az alsó-rábaközi járás főszolgabírájának vezetésével. 20 Hasonlóképpen jöttek létre az árvédekezés biztosítására az Alsó-Rába menti megyékben a Rábabizottságok, Győr vármegyében később pedig a Tóközi Védgáttársulat 21 Sopron vármegyében 1870 és 1889 között működött, kezdetben a már említett Batthyány Géza gróf vezetésével, aki több faluban (Egyed, Sobor, Rábaszentandrás) is birtokolt. 22 A Rába-kérdés nagyobb volumenű rendezésére Győr vármegye 1868-ban kormánybiztos kiküldését kérte a közmunka- és megegyeznek, 1863-ban és 1865-ben ismét vitákra kerül sor. KÁROLYI Z. 1973, 187.; SÁRKÖZI 1968, 17.; SZALACSY 1896, DÓKA , 347.; KÁROLYI Z. 1973, ban lebontásuk például szóba sem jött a helyi tiltakozás miatt. DÓKA 1976, DÓKA , DÓKA Klára: Adalékok a Rábaszabályozó Társulat történetéhez. ( ) I. Soproni Szemle 34 (1980:1.) ; KÁROLYI Z. 1973, 187.; MEISZNER 1888, 8.; ÚJHÁZY 1873, as és 1864-es tanácskozások, érdekeltségi gyűlések: ZSEBKÖNYV 1888, 8 9.; SZALACSY 1896, KÁROLYI Z. 1973, KÁROLYI Z. 1973, 186.; PÁJER 1990, 46.; SZALACSY 1896, PÁJER 1990, Győri Egyházmegyei Levéltár II. (Győri káptalan levéltára) 1. tétel (A győri káptalan magánlevéltára), 1872, számozás nélkül, febr. 22. (a továbbiakban II. 1/1872/sz. n. (febr. 22.); KÁROLYI Z. 1973, 201.; PÁJER 1990, 42.; POGONYI György: A társulatok. In: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Szerk. KENESSEY Béla. Bp ; SÁRKÖZI 1968, PÁJER 1990, 15. (PÁJER Imre a soproni Rábabizottság teljes iratanyagát Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára IX Rábabizottság iratai feldolgozta.) 4 / 14

5 közlekedésügyi minisztertől, amit meg is kaptak, Ürményi József személyében. 23 A kormánybiztos egyik első ténykedéseként bizottságot alakított az ártér megállapítására, amelyet először egy vármegyényi területen, 119 ezer hektárban állapítottak meg, az 1853-as árvíz által Nezsidertől Győrig elöntött földeket számítva bele. 24 Ürményi kinevezése után nem sokkal, 1870-ben megyénkénti (Győr, Sopron, Moson, Vas) érdekeltségi gyűléseken próbálta egyengetni a szabályozás útját, 25 majd 1872-ben egy győri, közös érdekeltségi ülés kimondta, hogy a Fertőt, a Rábcát és a Rábát egyszerre kell szabályozni. 26 Az ártéri terület osztályozásának egy részét egy sikertelen pályázat után az érdekeltségből létrejött ideiglenes központi választmány az Esterházy hercegek nagy befolyással bíró zárgondnokságának adta, holdanként 15 krajcárért. 27 Miután az érdekeltség 1870-ben Képessy József királyi mérnök és Herrich Károly minisztériumi osztálytanácsos terveit nem fogadta el, 28 a minisztérium Szeghő Attilát, 29 majd pedig Újházy János királyi főmérnököt küldte ki, aki 1873-ban mutatta be terveit (térképét lásd az 1. mellékletben). 30 A nyomtatásban is megjelent tervekben forint költségre évi forint jövedelmet számolt a Rába egy évi jegesárának önmagában nagyobb károkat okozott, mint a szabályozás összeköltsége. Magában foglalta továbbá a vizek rendezését, gazdasági (öntöző)csatorna építésével együtt. Újházy a fő bajt a tizennyolc, szakszerűtlenül épült malomgátban és a Rábának ezen mostoha, művelt országokban sehol sem található, vad kezelésében 31 látta, hiszen még két évvel korábban is az árvízkor az Ásvány-árok kijáratát akarták eltömni a helyiek, nem pedig a szomszéd várkeszői malom rőzsegátját lebontani. 32 A tervek emellett tartalmazták 27 kanyarulat átvágását, hogy ezáltal a folyó útját megrövidítve csökkenjen a gátakra nehezedő nagy nyomás időtartama november 15-én, katasztrális hold területen, holddal gyel szemben, többségi döntéssel megalakult a Rábaszabályozó Társulat, Magyarország egyik 23 FEKETE 1947, 147.; FŐRENDIHÁZI 1905, 37.; KÁROLYI Z. 1973, 186,; SZALACSY 1896, 10. ; ZSEBKÖNYV 1888, FŐRENDIHÁZI 1905, 38.; KÁROLYI Z. 1973, 130.; SZALACSY 1896, ; ZSEBKÖNYV 1888, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára K tétel (A társulat igazgatási ügyei); 1881, számozás nélkül, aug. 4. (a továbbiakban 1/1881/sz. n. (aug. 4.)); DÓKA 1980, 18.; SÁRKÖZI 1968, 29.; ÚJHÁZY 1873, III. 26 FŐRENDIHÁZI 1905, 38.; ZSEBKÖNYV 1888, SZALACSY 1896, 13. Hold = katasztrális hold (kh). 1 kh = 0,5755 ha. 28 FEKETE 1947, 147.; FŐRENDIHÁZI 1905, 37.; KÁROLYI Z. 1973, 188.; POGONYI 1931, 23.; ÚJHÁZY 1873, III IV. 29 GyEL II. 1/1870/ sz. n. (okt. 1.); FŐRENDIHÁZI 1905, 38.; ZSEBKÖNYV 1888, Az évi szeptember hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója IV. Szerk. SZATHMÁRY Károly. Bp., (a továbbiakban KÉPVISELŐHÁZI 1882.) 234.; SZALACSY 1896, 14.; ÚJHÁZY Idézi KÁROLYI Z. 1973, ÚJHÁZY 1873, SÁRKÖZI 1968, / 14

6 legnagyobb területre kiterjedő vízitársulata. 34 Működési kereteit az egy hónapon belül elfogadott, majd a minisztériumi elfogadáskor némileg visszatartott alapszabály, 35 valamint a társulatoknak széles jogkört adó évi XXXIX. törvén határozta meg. 36 Az első megválasztott elnök, Batthyány Géza gróf mellé huszonnégy tagú választmányt rendeltek, akiket részben a birtokosok választottak néhány falunként, részben pedig nagybirtokosok vagy meghatalmazottjaik kerültek be. Így gyakorolt a társulat felett ellenőrzést saját emberein keresztül többek között az Esterházy hercegi zárgondnokság, Albert főherceg, Széchenyi Béla gróf, Lamberg gróf, az Esterházyak grófi ágából Esterházy Pál, a győri káptalan, valamint három szabad királyi város, Győr, Sopron és a Fertő-parti Ruszt polgármestere. Hogy mégse a legnagyobb birtokosok határozzák meg döntő mértékben a társulati életet, az ártérbirtokosok területalapú közgyűlési szavazatszámát szigorúan szabályozták, és birtokonként 20 szavazatban maximálták, a társulat fő fóruma pedig az évente többször is összehívott társulati közgyűlés lett. 37 Igazgatónak, az adminisztráció és a végrehajtás vezetőjének Krisztinkovich Ede győri ügyvédet, későbbi függetlenségi párti országgyűlési képviselőt választották meg, a műszaki teendők vezetője, a társulati mérnök Újházy János lett, mindannyian három éves mandátummal. 38 Egy évvel később, 1874-ben Batthyány teendőinek ellátására alelnököt választottak Enessey Kálmán birtokos személyében, a társulat pénztárnoka pedig a lemondó Xantus János helyett hosszú időre Lengyel Sándor lett elején a társulati közgyűlés főmérnöknek (vezérmérnöknek) a Tisza-és a Vaskapu-szabályozást megjárt, valamint külföldi tanulmányutat is tett Meiszner Ernőt választotta meg, több pályázó közül. 40 Nem minden terület birtokosai álltak kötélnek a szabályozásba eredetileg bevonni szándékozott ártér urai közül az alapításkor: a Vas vármegyebeliek többször Radó Kálmán répcelaki birtokos, kormánypárti országgyűlési képviselő vezetésével tiltakoztak a számukra 34 Rábaszabályozási ügy. Győri Közlöny 17 (1873: 92.) (nov. 16.) 1. (a továbbiakban GyK); GyK 17 (1873: 93.) 3. DÓKA 1980, ; FEKETE K. 1947, 147.; FŐRENDIHÁZI 1905, 38. ; MEISZNER 1888, 12.; SZALACSY 1896, DÓKA 1980, 19.; KÁROLYI Z. 1973, 188.; KÉPVISELŐHÁZI 1882, 234.; SZALACSY 1896, KÁROLYI Z. 1973, 155.; VÁRI András: Vízszabályozások, tulajdonjogok és gazdálkodás Magyarországon az 1820-as és az 1870-es évek vége között. In: A felhalmozás míve. Történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. Szerk.: HALMOS Károly KLEMENT Judit POGÁNY Ágnes TOMKA Béla. Bp SZALACSY 1896, 21.; ZSEBKÖNYV 1888, DÓKA 1980, 19.; SZALACSY 1896, ; ZSEBKÖNYV 1888, 12. Krisztinkovich Ede igazgató nem azonos személy megegyező nevű unokaöccsével, aki miniszteri fogalmazóként az 1880-as években lett néhány évre megbízott igazgató! 39 SZALACSY 1896, SZALACSY 1896, 23.; ZSEBKÖNYV 1888, / 14

7 előnytelennek mutatkozó társulati egyesülés ellen. 41 Végül a Sárvár feletti rész nem, az attól lefelé, északkeletre lévő falvak birtokosai csatlakoztak a megalakuló társulathoz így a Felső- Rába, szerencsésebb természetes helyzetben lévén (okot különösebben tehát nem érezve az anyagi hozzájárulásra a Rába-szabályozáshoz), jobbára ma is szabályozatlan szakasz. 42 Kihívások és válaszok Újházy tervei szerint a folyószabályozás során elsőként a további munkálatok legnagyobb gátját képező malmokat kellett eltávolítani. Krisztinkovich igazgató ehhez a minisztériumtól kért hatósági kötelezvényt. 43 A jogi út mellett azonban komoly pénzügyi fedezetet is kellett teremteni, hogy a malomtulajdonosokat kárpótolják: a győri káptalan ennek ígéretében bízva szavazta meg a társulat létrejöttét; Vág, Bodonhely, Rábasebes és Rábaszentmihály lakói pedig rögtön biztosítékért siettek a társulathoz, malmaik kisajátítása esetére. 44 A közmunkaés közlekedésügyi minisztérium többször átdolgoztatta a társulati mérnökkel a terveket, így azok valóban csak Sárvárig és a rábapatyi révig terjedtek a Rábán, a két fő célnak, az ármentesítést és a belvízlevezetést viszont teljesítették. 45 A megalakulás körüli években szerény összegekből, önkéntes adakozásból és a lassan csordogáló kormánypénzekből tartották fenn a társulatot. 46 Az állami huzavona azonban sokáig tartott, ezért a társulat vezetői úgy vélték, hogy szervezetüknek önerőből kell intézkednie: ezt szolgálta az ártér veszélyeztetettség (az elöntések gyakorisága és a talaj minősége) szerinti, 6 osztályba való sorolása: ezek közül az I. osztály 100%-ot, a VI. mindössze 10%-ot fizetett novemberétől 1875 decemberéig a társulati közgyűlés, hogy az előmunkálatokat finanszírozni tudja, a legmagasabb osztályú birtokok (s ezzel párhuzamosan az összes többi osztályét) holdankénti járulékát a kezdeti kötelem háromszorosára, 25 krajcárról 75 krajcárra emelte (részletesebb kimutatás a 2. mellékletben). 48 A társulati vezetés ezt azért is megtehette, mert a Bécs éléstárának mondott Rábaköz évente félmillió mázsa gabonafelesleget állított elő, a vizek járása miatt kihasználatlan területek pedig a meghódításra csábítottak, 49 tehát a tehetősebbeknek általában érdekében állt a vízszabályozással való gazdagodás. Az 41 KÉPVISELŐHÁZI 1882, 234.; SZALACSY 1896, KÁROLYI Z. 1973, 297.; SZALACSY 1896, GyEL II. 1/1873/560. (nov. 8.); SZALACSY 1896, ZSEBKÖNYV 1888, KÉPVISELŐHÁZI 1882, SZALACSY SZALACSY 1896, 21. A nagybirtokok akár ezer forintos nagyságrendű tartozást is felhalmozhattak: GyEL II. 1/1875/74. (szept. 26.) 49 SÁRKÖZI 1968, / 14

8 ártérfejlesztésnek nevezett felmérések, amelyek a részletes tervek kidolgozására irányultak, csakhamar megindultak, Nentdvich Sándor és Hölzl Mór főmérnökök 18 szakmérnököt alkalmazó vállalkozásában ban a Duna jegesárja visszaduzzasztotta a Rábát, így az alsó szakaszon több helyütt árvizet idézett elő, Győrött a huszárok segítettek a kármentésben. 51 Talán ez is szerepet játszott abban, hogy néhányan sürgetni kezdték a szabályozást: a júliusi, majd a decemberi társulati közgyűlések arról döntöttek, hogy további 60 krajcárral emelik a holdankénti kivetéseket, hogy a törvényes alakiságok mellőzésével, a hosszadalmas tárgyalásokat és pereskedéseket kikerülve, vásárlás útján megszerezhetők legyenek a Rába-parti malmok. 52 A kivetésekkel kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy ezek nem a valódi ártér alapján történtek, hanem mivel a társulati igazgatás kezében kényszerítő eszköz nem volt, csak az önként bevallott árterületek alapján zajlottak ezer forintot különítettek el a malmok adásvételi szerződés útján való megszerzésére 1876 decemberében a kormányhatósági utasítás ellenében, amely a malmok fokozatos eltávolítását és a társulat kisebb megterhelését tette volna lehetővé. 54 Cziráky Béla gróf már ekkor indítványozta, hogy állítsák meg a szabályozást, ezt azonban elvetették elején megtörtént az első malom kisajátítása, 56 az év során pedig a Rábán lévő tizennyolc malomgátból tizenhatot leromboltak, a tizenhetedik, kecskédi malom későbbre maradt, a tizennyolcadikat, a nickit pedig meghagyták a Kis-Rába táplálására. 57 Rövid idő alatt történt ez a nagy beavatkozás, amit bizonyít a rábapatonai malom kapcsán kialakult nézeteltérés, amelynek során 1877 nyarán Krisztinkovich igazgató Meisznerrel együtt szóvá tette a győri káptalan képviselőjénél, hogy ne késlekedjen a bontás. Ennek előzménye, hogy a káptalan még februárban a vízállástól függően megígérte, mindent elkövet a munkálatok gyors véghezvitelére, valamint szakmai segítséget kért a társulati főmérnöktől. 58 A kisajátítások, az azt követő néhány per költsége, az ártérfejlesztés, és nem utolsó sorban a 50 ZSEBKÖNYV 1888, Áradás Győrött. GyK 20 (1873: 16.) 3. (febr. 24.); BEDY Vince: Gyirmót története. Sajtó alá rendezte: NEMES Gábor. Győr 2013.; SÁRKÖZI 1968, PÁJER Imre: Fejezetek a rábaközi árvízvédelem múltjából. (hozzáférés ideje: okt. 23.) (a továbbiakban: PÁJER 05) 53 ZSSEBKÖNYV 1888, FEKETE 1947, 148.; KÁROLYI Z. 1973, 188.; ZSEBKÖNYV 1888, GyEL II. 1/1877/sz. n. (nov. 2.) 56 DÓKA 1980, K[risztinkovich Ede ifj.]: A győri védművek. Győri Hírlap 1 (1886: 23.) 1. (dec. 16.); DÓKA 1976, 57.; DÓKA 1980, 19.; KÁROLYI Z. 1973, 188.; KÁROLYI Zsigmond: A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására. In: A magyar vízszabályozás története. Szerk. IHRIG Dénes. Bp ; PÁJER 1990, GyEL II. 1/1877/122. (febr. 10.); 1/1877/sz. n. (aug. 1.) 8 / 14

9 társulati tisztviselők fizetése egészen kimerítette a társulat pénztárát. 59 Ráadásul a decemberi közgyűlésre már a birtokosság egésze számára kiderült, hogy a részletes tervek alapján nem szűk hárommillióba, hanem 8 9 millió forintba fog kerülni az egész szabályozás. 60 A decemberben esedékes társulati közgyűlésre a szabályozás ilyen megvalósításának ellenzői segítséget kaptak a tekintélyes Tóth Bálint németi birtokos röplapjával, aki helyesen látta előre a malomgátak eltávolítását követő fizikai problémákat: a malmok eltávolítása partszaggatásokat és víztorlásokat fog előidézni, első sorban is a Rába alsó részén fogják azt a napot megemlegetni, melyen az eltávolítást kifundálták épen azok, kik bűnösségük érzetében, és hogy a szemrehányásokat magoktól elháríthassák, az áradások által leginkább fenyegetettek iránt oly tüntetőleg nagy részvétet mutatnak. 61 A Sopron vármegyei birtokos véleménye szerint a győri juntimista konyhában főzték ki az egészet, a soproniak közül még kuktaképen sem szerepelt senki egyéb, mint ellenzéki szellemben, most pedig a vezetők is az eshetőleges következésektől magok is megdöbbenve állnak. Némelyek azt is megpendítették: a malmokat direkt drága áron sajátították ki. 62 A decemberi közgyűlés szabályozásellenes hangulatát még megmentette Radó Kálmán kompromisszumos javaslata, miszerint a tartozások kiegyenlítésével (a társulat olyannyira tőkehiányos lett, hogy még 1879-ben is súlyos késedelmi kamatok alatt nyögött!) 63 rendezzék a pénztár helyzetét, az ártérfejlesztést pedig bizonytalan ideig függesszék fel. 64 A javaslatot nagy arányban elfogadó birtokosok 1878 elején, a következő közgyűlésen értesülhettek az újabb teherről, amely az ártéri kivetéseket I. osztályon holdanként 1 forint 75 krajcárra emelte, de még a VI. osztályon is 17,5 krajcárt jelentett, ami már megközelítette az I. osztály 1874-es, 25 krajcáros kivetését. 65 A társulat elleni izgatások miatt a járulékok beszedése még nehezebbé vált, néhány malommal a nem fizetés miatt perek indultak, júniusra pedig több mint 100 ezer forint lejárt tartozást halmoztak fel: így a választmány megszüntette működését. 66 A malomgátak eltávolítása miatt Tóth Bálint szavai szerint az árvizek a Szanytól a torkolat felé eső szakaszon súlyosbodtak, Győr vármegye hiába kötelezte a kimerült társulatot 59 POGONYI 1931, 23.; ZSEBKÖNYV 1888, GyEL II. 1/1877/sz. n. (nov. 2.) 61 GyEL II. 1/1877/sz. n. (nov. 2.) (A továbbiak szintén innen vannak.) Paleográfiai megjegyzés: a forrásidézeteknél a hosszú és rövid magánhangzókat a mai helyesírás követelményei szerint alakítottam. S. M. 62 KÉPVISELŐHÁZI 1882, GyEL II. 1/1879/sz. n. (ápr. 16.) 64 ZSEBKÖNYV 1888, ZSEBKÖNYV 1888, KÁROLYI Z. 1973, / 14

10 további védművek építésére, 67 a Marcal védelmében pedig a Balgat-eret (az Ásvány-árok folytatását) is eltömték, tehát az árvíznek nem volt választása, amikor területet választott magának. 68 Meiszner Ernő kész tervei közben közszemlére kerültek, amelyekben a Rába Sárvár és Győr közti szakaszát bő háromötödére, 82,31 kilométerre kívánta rövidíteni, Győrnek külön töltéseket tervezett, a Rábaközben felszabaduló mocsaras helyeket pedig öntöző- és belvízcsatornák sokaságával látta volna el. 69 Bodoki Lajos országos középítési felügyelő ugyan kiválónak találta a terveket, 70 ez azonban nem hatotta meg a közgyűlést (különösen az árvizektől már megmenekült felső szakasz birtokosait), 71 amely nem szavazott bizalmat az elnökségnek és a választmánynak; ennek következtében mindenki lemondott. 72 A társulati kis-és középbirtokosság, akik anyagilag jobban érintve voltak a társulati kivetések miatt, megmutatta, hogy hibás véleményben vannak azok, akik azt gondolják, a hercegi jószágigazgató azon hatalom-fitogtató kifejezéssel >>vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen<< tudott 80 ezer holdat a mérlegbe dobni. 73 Árvizek és kormánybiztosok 1879 hóolvadásának súlyos árhullámával 74 távozott a következő társulati elnök, Radó Kálmán, a közgyűlésen ugyanis a szabályozás folytatásának vitája oly izgalmassá fejlett, hogy Radó Kálmán elnök leköszönt s a 22-én folytatott gyűlés rendjének biztosítására karhatalmat kellett igénybe venni. 75 Nedeczky János, a magyaróvári hercegi uradalom képviselője a társulat feloszlatását indítványozta, míg Takács Ignác mihályi esperes kormánybiztos kiküldését javasolta, amit a közgyűlés és Győr vármegye törvényhatósága is pártolt 76 Így a minisztérium Szapáry Istvánt, Pest Pilis Solt Kiskun vármegye alispánját küldte ki kormánybiztosként még 1879-ben DÓKA 1980, 19.; KÁROLYI ZS. 1973, 131.; KÁROLYI Z. 1973, PÁJER 1990, DÓKA 1980, 21.; KÉPVISELŐHÁZI 1882, BODOKI Lajos: Műszaki vélemény a Rábaszabályozó-Társulat által eszközölt ártérfejlesztésről és a Rába vízszerkezethez tartozó folyók szabályozásáról. Győr, KÁROLYI Z. 1973, 188.; POGONYI 1931, ZSEBKÖNYV 1888, GyEL II. 1/1877/sz. n. (nov. 2.) 74 A víz a Marcal-völgyben, a Rábaközben és a Tóközben (a Rábaköz Győr megyei része) is elöntött területeket; különösen Kisbabotot és Mérgest. KÁROLYI Z. 1973, ; SÁRKÖZI 1968, ZSEBKÖNYV 1888, FEKETE 1947, 148.; FŐRENDI HÁZI 1905, 39.; KÁROLYI Z. 1973, ; ZSEBKÖNYV 1888, DÓKA 1980, / 14

11 Szapáry a társulatot rendkívül nehéz helyzetben vette át: Újházy és Meiszner eddigre összesen 12 milliósra hízott tervét bemutatta a győri alispánnak, és megkezdődött az engedélyeztetés. Ezt azonban maga a kormány is sokallta, és Szapáryt és a műszaki gárdát csak az árvízvédelem, a legszükségesebb teendők elvégzésére utasította ban az érdekeltség számára tartott egy értekezletet, ahol hasonlóképpen ismertette a kialakult helyzetet, és a Rába Sárvárig, a Rábca Hugot pusztáig, a Fertő Hanság-csatorna a Rábcatorkolattól Bősárkányig való kiásását vette tervbe. Ebben sikerült megállapodni, a finanszírozás módjában azonban nem: Szapárynak valahonnan pénzt kellett szerezni, az általa amúgy is kényszerűen (és jutányosan) lecsökkentett járulékokat azonban egészében lefoglalták a volt malomtulajdonosok. (Néhányuknak minden bizonnyal komolyan szüksége volt a pénzre, a Győr vármegyei molnárcéh ugyanis az 1870-es években nagyjából a felére csökkent). 79 Maradt tehát az állami beavatkozás lehetősége: a szűk 4,5 milliós államkölcsönt azonban az érdekeltség visszautasította. Szapáry ezután lemondott decemberben új kormánybiztos kinevezésére került sor, akit a vidéken jól ismert Radó Kálmán személyében talált meg a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium. Jelezték neki, hogy a Fertő lecsapolásának tervével az érdekeltségnek anyagi okokból egyelőre fel kell hagynia. Radó jó választás volt a kényes pozícióra: a tisztviselők jó részét így Krisztinkovichot is leváltotta, 1882-től pedig vasi főispánként személyében is egyszerűsítette az érdekviszonyokat. 81 Ebben az évben ráadásul az árvizek is csak kisebb gondokat okoztak. 82 Eközben a Rába-szabályozás majd három évszázados hagyományához híven 83 az országgyűlés előtt is felszólalások tárgyává lett: 1881-ben Békássy Gyula, a Vas vármegyei kiscelli kerület képviselője kérte a szabályozás felfüggesztését, ben pedig Simonyi Iván ellenzéki képviselő azt találta mondani, hogy a szabályozás igen terhes költségei miatt az ország legkisebb megyéjéből, az általa képviselt Mosonból csaknem kétezren szöktek Amerikába, például csak Bánfaluból (Mosonbánfalva, ma Apetlon, Ausztria része) százötvenen. 85 Az időközben Öttevényben az országgyűlésbe választott Krisztinkovich Ede saját javaslatot nyújtott be a Rába-szabályozás megvalósítására, valamint megfelelt Simonyi 78 FŐRENDIHÁZI 1905, 39.; KÁROLYI Z. 1973, 189.; POGONYI 1931, 23.; ZSEBKÖNYV 1888, SÁRKÖZI 1968, KÁROLYI Z. 1973, 189.; ZSEBKÖNYV 1888, FEKETE 1947, 148.; FŐRENDIHÁZI 1905, 39.; DÓKA 1980, 21.; ZSEBKÖNYV 1888, SÁRKÖZI 1968, A XVII. században, nem jelentéktelen előzmények után, hét törvény született a Rábáról, az első 1618-ban. 84 KÉPVISELŐHÁZI 1882, KÉPVISELŐHÁZI 1882, / 14

12 vádjaira is, arra hivatkozva, hogy a malomkisajátítások még egyezményesen folytak a társulatban május 25-én a társulati közgyűlés ismét elutasította az állami kölcsönfelvételt, az autonómia megvonására hivatkozva (a kormánybiztos hivatalból a választott elnök helyén tevékenykedett), pedig Ordódy Pál miniszter 200 ezer forintot előlegként felajánlott, Győr és a szomszédos Győrsziget árvédelmének kiépítését pedig állami feladatként magára vállalta így 6,6 millió forintot tett volna ki a hitel. Helyesen ismerte fel Radó és a többi felelős vezető, hogy a megoldást a társulaton kívül kell keresniük; ez tűnt ki abból, ahogyan próbált országgyűlési képviselőkkel és a nagybirtokosokkal tárgyalni. 87 Ezt a hajlandóságot a következő évben egy súlyos árvízi katasztrófa segítette meg. Tóth Bálint nem számolt azzal 1877-es röplapjában, hogy hogyan lehetne segíteni a kialakult helyzeten, hogy tudniillik az Alsó-Rába-vidék árvízkitettsége megnőtt: pénz híján erre nem kínálkozott esély, így csak idő kérdése volt, mikor következik be egy nagyobb volumenű csapás a folyók részéről. Helytörténeti munkák, historia domusok és cikkek sora 88 ír a korai hóolvadás és a több napos esőzés együttes hatásáról, melynek idején a Duna és a Rába magas vize Győrnél adott egymásnak rendez-voust, 89 legalább egy tucat falu veszélybe került, több mint háromszáz ház vidéken víz alá került, mindez pedig télvíz idején történt. Győr a szó szoros értelmében a vizek városa lett, ahol a lakosság bemenekült a belváros és Nádorkülvárosba, hol a megyeház, az iskolák, a Seminarium, és minden magán épületek és átengedhető helyiségek zsúfolásig tömve voltak annyira, hogy a megyeház termében, a szó szoros értelmében, megfúltak az emberek. 90 A Rába-szabályozás sikeres keresztülvitelét ezután sok építkezéssel, alulról kellett kezdeni a birtokosok nem feledték el, hogyan, milyen előzményekkel történhetett meg ez a nem mindennapi katasztrófa. Zárszó Egy dologban egészen biztosan nem volt hatalma a társulati autonómiát is felülbíráló kormánybiztosnak: nem vehetett föl kölcsönt a társulati közgyűlés helyett. Ennek orvoslására 86 KÉPVISELŐHÁZI 1882, FŐRENDIHÁZI 1905, 40.; ZSEBKÖNYV 1888, GyEL V. (Plébániai és espereskerületi levéltárak) Győr-Nádorváros plébánia iratai és anyakönyvei. A Győrnádorvárosi plebánia Naplókönyve ; K[risztinkovich Ede ifj.]: A győri védművek. Győri Hírlap 1 (1886: 23.) 1. (dec. 16.); Szávay Gyula: A győri veszedelem. Vasárnapi Ujság 30 (1883: 4.) (jan. 28.); BEDY (V. fejezet); VENDE Aladár: Győr vármegye községei. In: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Szerk. BOROVSZKY Samu. Bp. [1909.] K[risztinkovich Ede ifj.]: A győri védművek. Győri Hírlap 1 (1886: 23.) 1. (dec. 16.) 90 GyEL V. Győr-Nádorváros plébánia iratai és anyakönyvei. A Győrnádorvárosi plebánia Naplókönyve ; 12 / 14

13 jött létre, Meiszner terveinek végső lecsupaszításával 91 az 1885: XV. törvény, amely jogszabályilag kényszerítette sok év igáját a társulati érdekeltségre ez a teher azonban jóval kisebb és kiszámíthatóbb volt, mint amit a helyiek az 1870-es években tapasztalhattak. A vízszabályozás kérdése a Rába-vidéken éppúgy jelentett évszázados természeti, mint évszázados társadalmi problémát. A vizsgált időszakban, a Rábaszabályozó Társulat első évtizedében az események gyorsulni látszottak, a pozitív előjelű, valóban sikeres befejezés azonban tíz évet még váratott magára. A Rába és a Rábca átellenes partján fekvő vármegyék ellentéteit nem lehetett egyik napról a másikra feloldani. A víz még az iparosodó XIX. század végén is a helyi élettérnek olyan szűken vett immanens részét jelentette, amelyhez a vízimolnárság éppúgy hozzátartozott, mint a pákászat és más hagyományos foglalkozások. A Rába-szabályozás ezen szakaszát alapvetően a helyi elit tevékeny és tehetős tagjai határozták meg, akik azonban mulasztásból, tudatlanságból, talán nyerészkedésből rossz döntéseket hoztak a gyors siker reményében. Az egyébként helyes vízrendezési tervek végrehajtására nem kerülhetett sor, cserébe 1883-ra országos közfigyelmet kapott a Rába-szabályozás kérdése. A társulati önrendelkezés súlyos kudarca nemcsak helyi, de országos szinten is rámutatott arra, a hosszú távú infrastrukturális beruházásoknál milyen nagy szerepe van a szoros állami ellenőrzésnek, akár a teljes körű beavatkozásnak 1883-tól ez kulcspontja lesz mind a Tisza, mind pedig a Rába megregulázásának. Addig pedig Meiszner társulati főmérnök panaszait hallgathatjuk a szinte már évtizedekig formálódott elképzelésekről: Azonban e tervrész is, mint közgazdaságunk előmozdítását célzó sok más terv, az eddigi megállapodások szerint csak a papiroson marad; miért? mert számolni nem tudunk. az okok nem technikaiak, tehát nem részletezzük Amit ő zokon is vett: KÁROLYI Z. 1973, Meisznert idézi KÁROLYI Z. 1973, / 14

14 Mellékletek 1. Újházy János 1873-as térképe. (ÚJHÁZY melléklete) 2. Társulati kivetések (forintban). SZALACSY alapján. A színekkel a hat földosztályra kirótt évi járulékok különülnek el. A vízszintes tengely balra eső részén a társulati közgyűlések időpontjai láthatóak. A társulati kivetések alakulása (forintban, birtokosztályok szerint) 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, nov márc dec dec jan eleje / 14

a főrendi napló ügyében... 31

a főrendi napló ügyében... 31 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 JEGYZETEK... 21 BATTHYÁNY LAJOS REFORMKORI BESZÉDEI, LEVELEI, ÍRÁ- SAI... 23 1. Pozsony, 1839. július 24. Batthyány országgyűlési felszólalása a tanácskozás rendjéről...

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely:

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: Az iratok 1992-ben vétel útján kerültek

Részletesebben

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946 1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében

A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében Stabilitás Innováció Inspiráció Magyar Könyvtárosok Egyesülete 44. vándorgyűlése Múzeumi és mezőgazdasági szekció Győr, 2012. június

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Az 1870-es évektõl Európa-szerte

Az 1870-es évektõl Európa-szerte Kultúrmérnöki intézmény, 1880 1914 Egységes vízügyi szervezet Az 1870-es évektõl Európa-szerte egyre nagyobb jelentõséget kapott a vízi munkálatoknál a patakszabályozás, lecsapolás, alagcsövezés, öntözés,

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. amely készült a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) közgyűlésén

JEGYZŐKÖNYV. amely készült a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) közgyűlésén JEGYZŐKÖNYV amely készült a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI) közgyűlésén Az ülés helye: VIP 1 terem, Lurdy Ház, Budapest Az ülés kezdő időpontja: 2012. május 31.

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról

Elemzés a 2010-es év teljesítménytúráiról Elemzés a 21-es év teljesítménytúráiról Tartalomjegyzék oldal A teljesítménytúrák száma 21-ben szakágak szerint Új túrák 21-ben 2 Teljesítménytúrák száma hetente 3 Teljesítménytúrák tájegységek szerint

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

Eseménynaptár. www.hook.hu, e-mail: info@hook.hu

Eseménynaptár. www.hook.hu, e-mail: info@hook.hu Eseménynaptár Időpont Helyszín Esemény 2015. március 3. Dunaújváros Gazdálkodási folyamatok feltérképezése a Dunaújvárosi Főiskolán Lenner Tamás 2015. március 5. Nyíregyháza Gazdálkodási folyamatok feltérképezése

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei

A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A Pénzügyi Békéltető Testület első 100 napjának eredményei A korábbi (2011. július 1-jét) megelőző helyzet Kettősség: 1. A kamarák mellett működő békéltető testületek jellemzői - jó szándék - speciális

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának szükséges módosításáról.

CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának szükséges módosításáról. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58940-5/2008 CÍM: Előterjesztés a Sopron és Környéke Víz és Csatornamű ZRt. 2007. évi Éves Beszámolójáról és Alapszabályának

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2012. december 31. Mérlegkészítésért személyében felelős: Miskei Mária mérlegképes könyvelő PM regisztrációs száma: 167379

Kiegészítő melléklet 2012. december 31. Mérlegkészítésért személyében felelős: Miskei Mária mérlegképes könyvelő PM regisztrációs száma: 167379 Kiegészítő melléklet 2012. december 31. Mérlegkészítésért személyében felelős: Miskei Mária mérlegképes könyvelő PM regisztrációs száma: 167379 Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási-társulat I. Alapadatok A

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 2014. október 17-én került sor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetségben rendkívüli tisztújításra. A korábbi elnök, Birta

Részletesebben

Az FHB Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2009. évi Összefoglaló jelentése

Az FHB Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2009. évi Összefoglaló jelentése Az FHB Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2009. évi Összefoglaló jelentése Az FHB Jelzálogbank Nyrt., mint tőzsdei kibocsátó, törvényi kötelezettségeinek eleget téve, ezennel közzéteszi mindazon információkat,

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Általános rendelkezések: A Tiszaújvárosban működő társasházak, lakásszövetkezetek képviselői

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Jegyzőkönyv. a Magyar Olimpiai Bizottság 2014. szeptember 23 i Elnökségi üléséről

Jegyzőkönyv. a Magyar Olimpiai Bizottság 2014. szeptember 23 i Elnökségi üléséről Jegyzőkönyv a Magyar Olimpiai Bizottság 2014. szeptember 23 i Elnökségi üléséről Készült: a Magyar Olimpiai Bizottság Elnökségének 2014. szeptember 23. napján 9:00 órakor, a Magyar Olimpiai Bizottság (1124

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

1, Cégalapítás lépései:

1, Cégalapítás lépései: HASZNOS TUDNIVALÓK Tartalom 1, CÉGALAPÍTÁS LÉPÉSEI: 2 2, CÉGMÓDOSÍTÁS 2 3, CÉGBÍRÓSÁG 2 A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 Pest megyei Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 4, BUDAPESTI

Részletesebben

Az E-STAR Nyrt. cs.a. elvi egyezségi javaslat tervezete

Az E-STAR Nyrt. cs.a. elvi egyezségi javaslat tervezete Az E-STAR Nyrt. cs.a. elvi egyezségi javaslat tervezete Adós kéri, hogy a hitelezők járuljanak hozzá ahhoz, hogy az Adós a jelen fizetőképességének helyreállítását célzó átdolgozott reorganizációs program

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához

Kiegészítő melléklet. A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához Kiegészítő melléklet A Transzin Kft. 2012. évi beszámolójához I. Általános rész 1. A vállalkozás bemutatása A Társaság a Transz-In Bt-ből való átalakulással 2001.március 10-én kezdte meg működését. Tulajdonosai:

Részletesebben

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program interaktív vitafórum MVA pilot rendszer Bozán Csaba témacsoport vezető, tudományos munkatárs Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Témacsoport

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

Üzleti jelentés. MILTON APARTMAN RT (volt HB Westminster Részvénytársaság) 2002. évi éves beszámolójához

Üzleti jelentés. MILTON APARTMAN RT (volt HB Westminster Részvénytársaság) 2002. évi éves beszámolójához Üzleti jelentés MILTON APARTMAN RT (volt HB Westminster Részvénytársaság) 2002. évi éves beszámolójához A Társaság alapítása A Társaság nyilvános részvény kibocsátás útján 1994. október 25-én, az alakuló

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv jelenléti ívén szereplő 12 szavazásra jogosult egyesületi tag és 1 vendég

JEGYZŐKÖNYV. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv jelenléti ívén szereplő 12 szavazásra jogosult egyesületi tag és 1 vendég JEGYZŐKÖNYV amely készült 2011. szeptember 25. 11 óra 36 perces kezdetel a Wikimédia Magyarország Egyesület megismételt közgyűlésén, a 2083 Solymár, Orgona utca 9. szám alat. Jelen vannak: a jelen jegyzőkönyv

Részletesebben

Az Önkormányzat a vételi ajánlattal 2013. október l-jén megkereste Tóth Ferenc Gyulát, az ingatlan tulajdonosát.

Az Önkormányzat a vételi ajánlattal 2013. október l-jén megkereste Tóth Ferenc Gyulát, az ingatlan tulajdonosát. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a 2014. március 5. napján tartandó Kt. ülésre Készítette: Handelné Kiscelli Ágnes vagyonhasznosítási referens Tárgy: Javaslat a 270/2013.

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony!

Tisztelt Polgármester Asszony! BALATONKENESE. MÁRKÓ U. 12./3. 8174. BERHIDA ÖNKORMÁNYZAT. KÉPVISELŐ TESTÜLET. POLGÁRMESTERÉNEK. BERHIDA VESZPRÉMI U. 1 8181. Tisztelt Képviselő Testület! Tisztelt Polgármester Asszony! Kérem engedjék

Részletesebben

Akadályok és lehetőségek

Akadályok és lehetőségek Akadályok és lehetőségek Katasztrófa? London 2010 vagy inkább kaland? A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010. SOPRONI VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET

Közhasznúsági jelentés 2010. SOPRONI VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2010. SOPRONI VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET 9400 Sopron, Új u. 4. Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása NEM VOLT 3. Vagyon felhasználása

Részletesebben

Ezt írták Anno.. B.Kiss János. Publio Kiadó. Minden jog fenntartva!

Ezt írták Anno.. B.Kiss János. Publio Kiadó. Minden jog fenntartva! Ezt írták Anno.. B.Kiss János Publio Kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Tartalom: Első rész Adófizetés a Hírös városban Anno 1860 Kis útmutató a 33 féle adóról Illetékek Fogyasztási adók Egyéb díjak Nem

Részletesebben

Árvizek és belvizek szorításában...

Árvizek és belvizek szorításában... Fejér László, fejerla@gmail.com Árvizek és belvizek szorításában... A vízkárelhárítás jogi szabályozásának fejlődése, különös tekintettel a védekezés szervezeti oldalára A történeti előzmények és a rendszeres

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem I. 17.lecke ENSZ statisztikák szerint ( IDNDR, 1994) a természeti katasztrófák

Részletesebben

Tiszasüly Községi Önkormányzat 2011. III. negyedévi normatív 1. számú melléklet hozzájárulás, SZJA bevételeinek alakulása

Tiszasüly Községi Önkormányzat 2011. III. negyedévi normatív 1. számú melléklet hozzájárulás, SZJA bevételeinek alakulása Tiszasüly Községi Önkormányzat 2011. III. negyedévi normatív 1. számú melléklet hozzájárulás, SZJA bevételeinek alakulása Fajlagos összeg (Ft) MEGNEVEZÉS Fő Összeg (Forintban) A helyi önkormányzatok normatív

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a Szombathely-Olad Plató Viziközmü Társulat 2010. január 1-től 2010. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi

Részletesebben

E LŐ T E R J E S Z T É S

E LŐ T E R J E S Z T É S 5. napirendi pont E LŐ T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29. napjára összehívott ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló az önkormányzati adóigazgatással

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára

A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára Kiss Tünde könyvtáros ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Magyar Földmérési Térképészeti és

Részletesebben

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK V. 1817. BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 f. állag terjedelme: 21 doboz = 2,310 ifm 26

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

KIRA VÖLGYSÉGI KUTYAMENTŐ EGYESÜLET 7150 Bonyhád, István u. 18. 2010. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

KIRA VÖLGYSÉGI KUTYAMENTŐ EGYESÜLET 7150 Bonyhád, István u. 18. 2010. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE KIRA VÖLGYSÉGI KUTYAMENTŐ EGYESÜLET 7150 Bonyhád, István u. 18. 2010. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Bonyhád, 2011. május 10. Filamelláné Kis Melinda Elnök KIRA Völgységi Kutyamentő Egyesület Közhasznúsági

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Elnöki beszámoló 2009-2013

Elnöki beszámoló 2009-2013 Elnöki beszámoló 2009-2013 MRAE Közgyűlés Budapest, 2013. IV. 13. Vandulek Csaba MRAE elnök Szervezeti felépítés MRAE Elnökség Elnök Vandulek Csaba Érdekképviseleti alelnök Mocsári Zsuzsanna Tudományos,

Részletesebben

A JEET KUNE DO / KALI NAGYKANIZSA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A JEET KUNE DO / KALI NAGYKANIZSA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A JEET KUNE DO / KALI NAGYKANIZSA SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Jóváhagyta: 1 ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések 1. A sportegyesület neve: Jeet Kune Do / Kali Nagykanizsa Sportegyesület 2. Székhelye:

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Maglóca Község Képviselő-testülete 2-2/2008. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Maglóca Község Képviselő-testületének 2008. április 07-én 13 óra 30 perckor a maglócai kultúrházban megtartott nyilvános üléséről.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG

HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG A MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS TANTÁRGYVERSENYE HISTORIA NOSTRA TÖRTÉNELEM VETÉLKEDŐ A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME AZ 1848-AS FORRADALOMTÓL A A KIEGYEZÉSSEL BEZÁRÓLAG I.FELADAT: Magyarázd meg röviden

Részletesebben

5.2 Az iskolai munka részletes ütemterve Zölddel jelöltük a még bizonytalan programokat és időpontokat

5.2 Az iskolai munka részletes ütemterve Zölddel jelöltük a még bizonytalan programokat és időpontokat 5.2 Az iskolai munka részletes ütemterve Zölddel jelöltük a még bizonytalan programokat és időpontokat Hónap Nap Óra Felelős Esemény aug. 29. 8.00- Szlovák Keresztényné P.Zs. Szept. 06-07. 01.h 8.00 Szlovák

Részletesebben

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015)

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015) A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS LEBONYOLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL (2013-2014-2015) Valamennyi választott egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati testület és tisztségviselő megbízatása 6 éves választási ciklusra

Részletesebben

IV. 448. A Váci felső járás főszolgabírájának iratai (1872-) 1876-1897

IV. 448. A Váci felső járás főszolgabírájának iratai (1872-) 1876-1897 IV. 448. A Váci felső járás főszolgabírájának iratai (1872-) 1876-1897 Terjedelem: 19,81 fm (ebből kötet 1,00 fm), 172 doboz, Raktári helye: 25 kötet, 3 csomó, 200 rakt.e. a/ Elnöki iratok -1897 0,10 fm

Részletesebben

Elnöki beszámoló 2011

Elnöki beszámoló 2011 Elnöki beszámoló 2011 MRAE Közgyűlés Budapest, 2012. IV. 14. Vandulek Csaba MRAE elnök Szervezeti felépítés MRAE Elnökség Elnök Vandulek Csaba Érdekképviseleti alelnök Mocsári Zsuzsanna Tudományos, oktatási

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

OTP Bank Nyrt. Ügyintéző: Vátyi Erika Dél-dunántúli Régió, Pécs Sorszám: Ö-3100/2009/038. Kereskedelmi Banki Centrum KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

OTP Bank Nyrt. Ügyintéző: Vátyi Erika Dél-dunántúli Régió, Pécs Sorszám: Ö-3100/2009/038. Kereskedelmi Banki Centrum KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Dél-dunántúli Régió, Pécs Sorszám: Ö-3100/2009/038. KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Kamattámogatott viziközmű hitel 1. számú módosítás amely létrejött egyrészről Cím: 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Adószám: 15478706-2-02

Részletesebben

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története Kocsis Géza Híd az óceánok között A Panama-csatorna története BEVEZETÉS E könyv témájául a Panama-csatorna megépítésének történetét és későbbi utóéletének bemutatását választottam. Az emberiség történetének

Részletesebben

TERVEZET MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARÁK KÖZFELADATI ÜGYNÖKSÉGE ZRT. ALAPSZABÁLYA

TERVEZET MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARÁK KÖZFELADATI ÜGYNÖKSÉGE ZRT. ALAPSZABÁLYA TERVEZET MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARÁK KÖZFELADATI ÜGYNÖKSÉGE ZRT. ALAPSZABÁLYA TARTALOMJEGYZÉK Pont Oldal 1. A TÁRSASÁG NEVE ÉS SZÉKHELYE, ELEKTRONIKUS ELÉRHETŐSÉGE... 3 2. A TÁRSASÁG IDŐTARTAMA ÉS MŰKÖDÉSI

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 Az intézmény névváltozásai: - Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06.

A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (1902 1920) Balaton Petra. Hétfa, Budapest, 2014. március 06. A székely akció: egy regionális állami fejlesztési program története (02 20) Balaton Petra Hétfa, Budapest, 204. március 06. Áttekintés A perifériák gazdasági-társadalmi helyzete a XIX. század végén Társadalmi

Részletesebben

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Szolnok, 2012. január 18. Dr. Nagy István ÁRVÍZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSI FOLYAMAT

Részletesebben

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16.

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. A Szerb Köztársaság alkotmánya (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/06.

Részletesebben

MIK Zrt. 3072-10/A10/2007.

MIK Zrt. 3072-10/A10/2007. MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE MIK Zrt. 3072-10/A10/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Javaslat Garázsterületek és garázsok értékesítésére Összeállította: Molnár Zoltán Vezérigazgató MIK

Részletesebben

I l i tói h ELŐZETES KIVONAT a 2012. május 29-én (kedden) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselőtestületének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 8. számú ülésén készült jegyzőkönyvből NAPIREND:

Részletesebben

Dunakanyari Csatornamu Ví zgazda lkoda si Ta rsulat TÁRSULATI HOZZÁJÁRULÁS KIVETÉS

Dunakanyari Csatornamu Ví zgazda lkoda si Ta rsulat TÁRSULATI HOZZÁJÁRULÁS KIVETÉS Dunakanyari Csatornamu Ví zgazda lkoda si Ta rsulat TÁRSULATI HOZZÁJÁRULÁS KIVETÉS A Dunakanyari Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat közgyűlése a 3/2010.(11.24.) számú érdekeltségi hozzájárulás egységnyi

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Díjbeszedő Faktorház Zrt. Budapest A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos: 2011. augusztus 22. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. panaszkezelési szabályzata A Díjbeszedő Faktorház Zrt.

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének. nyilvános üléséről. 2015. január 27.

JEGYZŐKÖNYV. Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének. nyilvános üléséről. 2015. január 27. Ügyszám: 16-9/2015. JEGYZŐKÖNYV Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének nyilvános üléséről 2015. január 27. Szőc 2015 1 Jegyzőkönyv Készült: Az ülés helye: Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS mely készült a. Magyar Történelmi Társulat 2009.évi működési támogatásairól és költségeiről

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS mely készült a. Magyar Történelmi Társulat 2009.évi működési támogatásairól és költségeiről KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS mely készült a Magyar Történelmi Társulat 2009.évi működési támogatásairól és költségeiről Részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Kapott támogatások és felhasználásuk 3. Vagyon felhasználása

Részletesebben

Tulajdonosi bejelentés

Tulajdonosi bejelentés Tulajdonosi bejelentés FreeSoft Nyrt., Kaptár Zrt., Credicet Fejlesztési Zrt. és Boródi Ferenc közös tulajdonosi bejelentése A FreeSoft Nyrt. (1037 Budapest, Montevideo utca 8.), a Kaptár Zrt., a Credicet

Részletesebben

XIII.50. A FESTETICS CSALÁD IRATAI 1653-1864. Raktári hely: 22/403/18

XIII.50. A FESTETICS CSALÁD IRATAI 1653-1864. Raktári hely: 22/403/18 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.50. A FESTETICS CSALÁD IRATAI 1653-1864 2 doboz 0,26 fm 3B1 a7 1. doboz Raktári hely: 22/403/18 I. Gróf Festetics Györgyné sz. Jakabházi

Részletesebben

B) AZ ENGEDÉLYEZTETÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ ÉPÜLET ADATAI

B) AZ ENGEDÉLYEZTETÉS TÁRGYÁT KÉPEZŐ ÉPÜLET ADATAI Az építtető teljes neve (természetes személyek esetén) A jogi személy elnevezése (jogi személy esetén) ÉPÍTÉSI, LAKÁSÜGYI KOMMUNÁLIS, MEZŐGAZDASÁGI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VAGYONJOGÜGYI OSZTÁLY Topolya Községi

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben