Mi lesz a várandós nők felmondási védelmével? A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei. Lakáscélú hiteltámogatás interjú Fata Lászlóval

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mi lesz a várandós nők felmondási védelmével? A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei. Lakáscélú hiteltámogatás interjú Fata Lászlóval"

Átírás

1 Jogi szaklap HR és munkaügyi szakembereknek szeptember 5. évfolyam 9. szám Ára: 2490 Ft A MUNKAÜGY ÉRTESÍTŐJE Mi lesz a várandós nők felmondási védelmével? A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei Lakáscélú hiteltámogatás interjú Fata Lászlóval

2 Ön koncentráljon vállalata fő tevékenységére! Mi megteremtjük hozzá a megfelelő hátteret. Bérszámfejtés és HR adminisztráció outsourcing: Bérszámfejtés és hatósági jelentések elkészítése TB kifizetőhelyi adminisztráció HR adminisztrációs szolgáltatások Átvilágítási szolgáltatások Tanácsadás Megnyitottuk veszprémi irodánkat! Regionális jelenlét 28 európai országban - 12 közvetlen UCMS iroda: Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban és Ukrajnában. Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Hermina Déli Torony Telefon:

3 & Jogi szaklap HR és munkaügyi szakembereknek Kiadja a Wolters Kluwer Kft. Felelős vezető: Tóth Gábor, a Wolters Kluwer Kft. ügyvezetője A kiadásért felelős: Gócza Éva A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Szabó Marianna Főszerkesztő: dr. Petrovics Zoltán Felelős szerkesztő: Ronga Éva Műszaki kiemelt főmunkatárs: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán Nyomdai előkészítés: Wolters Kluwer Kft. DTP-csoport Nyomdai munkálatok: Kaposvári Nyomda Kft Felelős vezető: Pogány László ISSN Termékkód: YOV A lap Általános Szerződési Feltételei a honlapon, a szaklaphoz tartozó letölthető dokumentumok között olvashatók. A lapot megrendelheti ben, honlapunkon, levélben, faxon vagy bemutatótermünkben személyesen. Tel: (40) , +36 (1) Fax: +36 (1) Postacím: 1518 Budapest, Pf. 101 Kiadó és bemutatóterem: Wolters Kluwer Kft Budapest, Prielle Kornélia u A bemutatóterem nyitva tartása: H Sz: 9:00-16:30, Cs: 9:00 18:00, P: 9:00 16:00 (ebédidő: 12:00 12:30) Hirdetési információk: Telefon: (40) Tartalom AKTUALITÁSOK Jogszabályváltozások Munkaügy Közszféra Adójog, társadalombiztosítási jog KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Szakértő válaszol Munkaviszony megszüntetése Kollektív szerződés MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK Gólyahír = rossz hír? Mi lesz a várandós nők felmondási védelmével? A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei Az ösztöndíjas foglalkoztatás PERES ÜGYEK Az évi Mt. bírói gyakorlatának tovább élése a garantált bérminimumra jogosító szakképzettség fogalma KÖZSZOLGÁLATI FIGYELŐ A közigazgatás reformja: Az integritás-tanácsadó mint új munkakör a közszolgálatban Bölcsőtől a koporsóig, avagy esélyegyenlőség realitás vagy illúzió INTERJÚ Oktatás a lakáscélú hiteltámogatás gyakorlati megvalósításáról XI. Magyar Munkajogi Konferencia, Visegrád RENDEZVÉNYAJÁNLÓ HR MOZAIK Képezni csak úgy, hogy megérje ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Védőital munkavédelmi és adózási szempontból A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató társadalombiztosítási helyzete A HR&Munkajog lap már digitálisan is elérhető! A Digitalstandon megvásárolt lapjait PC-n, táblagépen és ipad-en egyszerűen és gyorsan, már a megjelenés pillanatától bárhol elérheti és saját polcán olvashatja, itthon vagy akár külföldön is. A digitális lap tartalmilag megegyezik a nyomtatottal, az áttekinthetőséget kere sési funkció segíti. A HR&Munkajog lap digitális változatára az alábbi linken fizethet elő: https://digitalstand.hu/lexhrmunkajog A jogi szakcikkek és a Kérdések és válaszok rovatban közzétett egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott szakértői válaszok mindig a válaszadó egyéni jogi megítélését tükrözik, a rendelkezésre álló információk alapján. Nem helyettesítik a teljes tényállás ismeretében nyújtandó jogi tanácsadást, ezért a Kiadó az értelmezésbeli különbségekért felelősséget nem vállal. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmi féle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

4 MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK Gólyahír = rossz hír? Mi lesz a várandós nők felmondási védelmével? Az Alkotmánybíróság 17/2014. (V. 30.) határozata alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) azon rendelkezését, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját. A hatályban maradt szabály szerint a felmondási védelemnek továbbra is feltétele a tájékoztatás, ám az nem kötött határidőhöz [Mt. 65. (5) bekezdés]. Az alábbiakban azt járjuk körül, hogyan értelmezendő a jogi helyzet az Alkotmánybíróság határozata után. 6 BIZTOS GOND VOLT A RÉGI SZABÁLLYAL? Az Alkotmánybíróság elsősorban azért kifogásolta a tájékoztatási kötelezettség felmondás közlését megelőző időponthoz kötését, mert az arra kötelezte a gyermeket vállaló nőt, hogy a reprodukciós eljárás megkezdése napján, illetve a várandósságról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megadja a munkáltatónak a felmondási védelem érvényesítéséhez a kifogásolt rendelkezés által előírt tájékoztatást. Ezt a határozat abból vezette le, hogy az Mt. a felmondás közlését megelőzően szövegrésze a tájékoztatást a munkaviszony megszüntetése munkáltatói szándékának bármilyen formájú megnyilvánulásától függetlenül teszi kötelezővé. Az Mt. mellőzte azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az a munkáltatótól nem volt elvárható [a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 89. (5) bekezdés]. A meghallgatás intézményének hiánya azzal a következménnyel jár, hogy a munkavállaló csupán a felmondás csoportos létszámcsökkentés esetén az arra vonatkozó döntésről szóló tájékoztatás közlésekor értesül a munkaviszony megszüntetésének munkáltatói szándékáról. A fentiekre tekintettel a kifogásolt rendelkezés a felmondás közlését megelőzően szövegrésze a csoportos létszámcsökkentés esetét kivéve kizárja annak a lehetőségét, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésének munkáltatói szándéka kinyilvánításakor, a felmondási védelem igénybevétele érdekében dönthessen a magánszférába tartozó adatok kiszolgáltatásáról. Csoportos létszámcsökkentés esetén a munkavállalónak elvileg lehetősége van arra, hogy a felmondás közlését harminc nappal megelőző Mt. 75. (1) bekezdése szerinti írásbeli tájékoztatást követően, a felmondás közlését megelőzően tájékoztassa a munkáltatót a védett státuszáról. A kifogásolt rendelkezés azonban az összes olyan esetben, amikor a felmondásra nem csoportos létszámcsökkentés keretében kerül sor, kizárja a felmondási védelemre a felmondás közlésekor történő hivatkozást. Az Alkotmánybíróság szerint a kifogásolt szabály tekintettel az Mt ára nem értelmezhető úgy, hogy a munkavállaló a felmondás közlésekor (a felmondási okirat fizikai értelemben történő átadásakor) még tájékoztathatja a munkáltatót a vele kapcsolatban fennálló, felmondási tilalomra okot adó körülményről. Ugyanis a felmondás mint egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel hatályossá válik és csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza. Véleményünk szerint ez a levezetés téves. A törvény szerint ugyanis a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését [Mt. 18. (1) bekezdés]. Ebből csak az következik, hogy a munkavállaló legkésőbb akkor volt köteles bejelenteni a védett státuszát, ha megtudta, hogy a munkáltató olyan leépítést, átszervezést tervez, amely érintheti az ő munkakörét is, vagy ha magatartása, képességei miatt felmerülhetett a munkaviszonyának megszüntetése, és ebben az esetben is csak akkor, ha érvényesíteni kívánta a felmondási védelmet. A gyakorlatban a munkaviszony felmondással való megszüntetése a legtöbb esetben egy folyamat, amelyről a munkavállaló maga is tudomást szerezhet, és amelynek csak záróköve a felmondás közlése. Nem csak a csoportos létszámcsökkentésre jellemző, hogy a munkaviszony várható megszüntetéséről még a felmondás közlése előtt értesül a munkavállaló. Éppen az a kivételes eset, amikor ez előzmények nélkül következik és meglepetésként éri a munkavállalót. Nincs szó tehát arról, hogy a védettség bejelentésére csak a felmondás várat-

5 MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei A SZAKMAI GYAKORLAT Korunk egyik legnagyobb és legösszetettebb kihívása amelyet csak részben lehet a gazdasági válság következményeként értékelni, az ifjúsági munkanélküliség problémája. Bár a mai fiatalok a történelem talán legfelkészültebb, legszerteágazóbb ismerettel rendelkező nemzedékének tekinthetők, mégis nekik vannak a legnagyobb elhelyezkedési, életkezdési problémái, és ez a világon mindenütt bár eltérő mértékben jelentkező, de egyelőre megoldatlan probléma. A fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére az Európai Bizottság 2012 decemberében fogadta el az eddigi legátfogóbb kezdeményezést, az Ifjúsági Foglalkoztatási csomagot, amelynek négy fő pillére közül Ifjúsági Garancia, Szakmai gyakorlat, Tanulószerződéses gyakorlati képzés, Mobilitás elősegítése jelen írásomban a szakmai gyakorlat, azon belül is a felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlatának hatályos szabályozását kívánom áttekinteni. A 2013-as adatok szerint az Európai Unió 27 tagországában a teljes munkaképes korú lakosság 8-9 százaléka (26,5 millió fő) volt munka nélkül, az ifjúsági munkanélküliség mértéke azonban ennél jóval magasabb, 23,5 százalékos volt. A negatív rekordot Spanyolország és Görögország tartja, ahol a 18 és 24 év közöttiek 56, illetve 61,5 százaléka keresett munkát, a legkedvezőbb helyzet pedig Németországban és Ausztriában volt, ahol a fiataloknak csak 7,7, illetve 8,6 százaléka volt állástalan. Magyarországon a évi 11 százalékról 2012-re 28,1 százalékra emelkedett a fiatalok munkanélküliségi rátája, azonban az ország egyes régiói között igen jelentős volt az eltérés. Napjainkra elsősorban a fiatalok foglalkoztatását elősegítő intézkedések következtében ez az arány némileg javult. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai alapján a munkaügyi szervek összesen fő álláskeresőt tartottak nyilván, amelyből fő volt 25 évesnél fiatalabb, illetve fő volt a pályakezdő munkanélküli. Ez utóbbiak közül fő volt, aki 8 általános vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett, fő volt a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, fő a középiskolát végzettek száma és 2779 fő volt, aki egyetemi vagy főiskolai végzettséggel keresett állást. A fiatalok munkanélkülisége kapcsán tehát nem lehet eltekinteni attól, hogy a fiatalok sajátosan kedvezőtlen munkapiaci helyzete több szálon is kapcsolódik az oktatási rendszerhez. Az iskolai végzettségi szint emelkedésével nőnek a foglalkoztatási esélyek. Azok a fiatalok, akik megfelelő képzettség vagy szakirányú iskolai végzettség nélkül lépnek ki a munkaerőpiacra, jellemzően hosszan tartó álláskereséssel számolhatnak. De azok sincsenek könnyű helyzetben, akik rendelkeznek valamilyen szaktudással, hiszen a munkaadók leginkább gyakorlattal rendelkező munkavállalókat keresnek, és nem szívesen vállalják a pályakezdők betanítását. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy az iskolából kilépő, pályakezdő, munkatapasztalat nélküli, vagy csekély munkatapasztalattal rendelkező fiatal számára az iskola olyan szaktudást, piacképes ismereteket biztosítson, amelyek birtokában meg tud állni a munkaerőpiac kihívásaival szemben. Emellett fontos lenne az is, hogy az iskolában töltött évek alatt az elméleti ismeretek megszerzése mellett a fiatalok szert tegyenek gyakorlati tudásra, munkatapasztalatra is. Ennek egyik formája a felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlata. A SZAKMAI GYAKORLÓHELYRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A szakmai gyakorlat rendjének hatályos szabályozását a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) tartalmazza. Az Nftv pontja értelmében szakmai gyakorlat a felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység. Ezen meghatározást tovább pontosítja a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) pontja, mely szerint a szakmai gyakorlat a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására. A Korm. rendelet pontja értelmében szakmai gyakorlóhely lehet bármely jogi személy, illetve gazdálkodó szervezet, amelyet az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vett. A jogszabály tehát nem támaszt külön feltételeket, meghatározott követelményeket a gyakorlóhellyel szemben, nem kell igazolni, hogy megfelelő színvonalú szakmai gyakorlatot biztosít-e a hallgató számára, kizárólag nyilvántartásba vételi kötelezettség áll fenn vele szemben. A regisztrációra azért van szükség, mert ezáltal 9

6 MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK államban a gyakorlat szintén munkaviszonynak minősül, akkor ilyen esetben a munkavégzés helye szerinti munkajogi és társadalombiztosítási szabályok az irányadók. Külföldön székhellyel rendelkező munkáltató esetén magyar joghatóságról nem beszélhetünk. Ezért ha a hallgató saját választása alapján külföldi gazdálkodó szervezetnél vesz részt szakmai gyakorlaton, akkor a külföldi gazdálkodó szervezet sem az Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződés megkötésére és díjazás fizetésére, sem a felsőoktatási intézménnyel történő együttműködési megállapodás megkötésére nem kötelezhető. Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlatára vonatkozó rendelkezéseket a külföldi gazdálkodó szervezet (például szálloda), valamint a magyar felsőoktatási intézmény és a hallgató magánjogi megállapodásban rögzítheti, amely megállapodás tartalmaz- hatja a szakmai gyakorlat keretében végzett munkavégzés ellenszolgáltatásaként meghatározott díjazás mértékét is. Összességében megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok a szakmai gyakorlat valamennyi aspektusával összefüggésben részletes szabályozást tartalmaznak. Sajnos azonban ezen szabályok nem teszik érdekeltté a munkáltatókat például járulékkedvezmény biztosításával vagy egyéb módon a megfelelő színvonalú és időtartamú gyakorlat biztosításában. Azonban a minőségi munkaerő-utánpótlás biztosítása, valamint annak érdekében is, hogy a fiatalok ne csak elméleti, hanem releváns szakmai ismeretekkel, munkahelyi tapasztalatokkal lépjenek be a munka világába, fontos lenne mind a munkáltatók, mind a hallgató-munkavállalók érdekeltté tétele, a szakmai gyakorlat szerepének felértékelése. Dr. Zemplényi Adrienne Az ösztöndíjas foglalkoztatás A munkáltatónak érdeke fűződik ahhoz, hogy a gazdasági tevékenysége eredményes folytatásához szükséges létszámú és képzettségű munkaerő álljon rendelkezésre. A munkáltató szakemberszükségletét a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján több módon is biztosíthatja: tanulmányi szerződés kötése útján (Mt ), tanulmányok folytatására irányuló polgári jogi szerződés kötése útján (amelyet a polgári jog szerződési joga szabályoz). A jogszabályok az Mt. szabályozási körén túl is támogatják a szakképzett, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő elhelyezkedését, amelynek egyik eszköze a támogatott ösztöndíjas foglalkoztatás. 12 Az ösztöndíjas foglalkoztatotti jogviszony szabályozási alapját a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény jelenti, amely január 1-jétől szabályozza e foglalkoztatási formát. A jogalkotó célja az volt, hogy a támogatott foglalkoztatási formával megkönnyítse a pályakezdő fiatal, diplomás munkavállalók munkaerő-piaci megjelenését és szakmai tapasztalatszerzését. Az ösztöndíjas foglalkoztatás szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony [2004. évi CXXIII. törvény 1. (2) bekezdés 4. pont]. Fontos rögzítenünk, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatás nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Atipikus foglalkoztatási jogviszonyként az Mt.-ben nem szabályozott jogviszony, amelynek ugyan háttérjogszabálya az Mt., de annak rendelkezéseitől számos ponton eltérést enged. Az ösztöndíjas foglalkoztatott élethelyzetét tekintve tér el a tipikus munkavál lalótól: fiatal kora és frissen szerzett (legfeljebb kétéves) diplomája miatt indokolt munkajogi megkülönböztetése. A fogalmi elhatárolások körében meg kell különböztetnünk a diákmunkát, az iskolaszövetkezeti munkavégzést és a tanulmányi szerződéssel végzett munkát az ösztöndíjas foglalkoztatástól. Az ösztöndíjas foglalkoztatás a munkaviszony munkavállalói oldala szempontjából mutat hasonlóságot a fenti foglalkoztatási formákkal. Közös elemük, hogy a munkavégzés és a tanulmányi előmenetel a jogviszonyban szoros kapcsolatban áll. Fontos azonban rögzítenünk, hogy míg diákmunka, iskolaszövetkezeti munkavégzés vagy tanulmányi szerződéssel egybekötött munkaviszony esetében olyan jogalanyok szerepelnek munkavállalói oldalon, akiknek a képzése folyamatban van, addig ösztöndíjas foglalkoztatott csak az lehet, aki felsőfokú tanulmányait már lezárta, a végzettséget megszerezte, a harmincadik életévét még nem töltötte be, és akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra.

7 PERES ÜGYEK PERES ÜGYEK Az évi Mt. bírói gyakorlatának tovább élése a garantált bérminimumra jogosító szakképzettség fogalma Az alábbiakban a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: évi Mt.) hatálya alatt született olyan jogesettel foglalkozunk, amelyben a Kúria egyebek mellett iránymutatást adott a garantált bérminimumra jogosító középfokú szakképzettség fogalmának értelmezésére. Ebben az esetben a felperes október 5-ig állt munkaviszonyban az alperessel november 1-jétől kazánfűtő munkakörben. A felperes keresetében munkaköre szerinti szakképzettségének megfelelően annak megállapítását kérte, hogy bérkategória-besorolása téves, ezért szakképzettségi szintjének megfelelő átsoro lására, valamint keresetvesztesége megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete jogalapjaként arra hivatkozott, hogy a szakképzettsége a szakmunkás szakképzettséggel egyenértékű. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta. A bíróság érdemi döntését abból vezette le, hogy a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) értelmében a kis teljesítményű kazánfűtői munkakör műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör, és az ehhez a munkakörhöz tartozó OKJ-számból ( ) kitűnően alapfokú szakképesítésnek minősül. A felperes ezért segédmunkásnak, betanított munkásnak nem sorolható be, mert ezekhez a besorolásokhoz szakképzettség nem szükséges. A bíróság szerint a felperes szakmunkás-bizonyítvány hiányában ugyan nem tekinthető szakmunkásnak, ugyanakkor az, hogy az alperes segédmunkásként sorolta be és tartotta nyilván, jogszabálysértő volt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Az alperes arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok megsértették a munkavállalók ágazatközi besorolási rendszeréről szóló 6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) mellékletének E jelű része szerinti szakmunkás kógens fogalommeghatározást. Amennyiben a felperes nem volt szakmunkásnak tekinthető, úgy a kollektív szerződéses rendelkezéseken alapuló bérkategória besorolása sem lehetett téves. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a GKM rendeletben előírt szakképzettsége államilag elismert szakképzettség, amelyet megerősítenek az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) kiadott OM rendeletek. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria az alábbi indokok alapján alaposnak találta. A hivatkozott MüM rendelet meghozatalakor hatályban volt, az oktatásról szóló évi I. törvény 82. -a szerint szakmunkás-bizonyítványnak a szakmunkásképző iskolában tanulói jogviszonyban, három évfolyam sikeres elvégzése és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után letett szakmai vizsga meglétét igazoló bizonyítvány minősült. Eszerint szakmunkás-bizonyítvány iskolarendszerű nevelési-oktatási intézményben végzett tanulmányok sikeres elvégzése alapján volt szerezhető. Ezt a minősítést az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, majd az annak helyébe lépő 1/2006. (II. 17.) OM rendelet sem változtatta meg. E jogszabályok egybevetésével megállapítható, hogy különbséget kell tenni iskolarendszerű oktatásban szakmunkásképző, szakképző oktatási intézményben megszerezhető szakmunkás-bizonyítvány, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzés (tanfolyami képzés) keretében, jogszabályban meghatározott, illetve hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés között. A szakképesítéshez kötött munkakörök más-más fokú, illetve szintű szakképesítéssel tölthetők be. Jogszabály előírhatja, hogy csak felsőfokú szakképesítéssel vagy legalább középfokú szakképesítéssel kell rendelkezni az adott munkakör betöltőjének, de elegendő lehet alapfokú szakképesítés is. Az iskolai végzettség, illetve szakképzettség fokának meghatározása a felsőoktatásról, a közoktatásról, illetve a szakképzésről szóló törvényeken alapul, amely nem azonos az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben szabályozott Országos Képzési Jegyzék által használt szakképesítési szintekre vonatkozó megkülönböztetéssel. A felperes munkaköre betöltéséhez az OKJ szerinti alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakirányú szakképesítés volt előírva. A felperes a szakmai képesítését néhány hónapos tanfolyami képzésben szerezte, de nem minősül iskolarendszerű oktatásban, tanulói jogviszony- 15

8 KÖZSZOLGÁLATI FIGYELŐ KÖZSZOLGÁLATI FIGYELŐ A közigazgatás reformja: Az integritás-tanácsadó mint új munkakör a közszolgálatban A magyar közszféra modernizálása számos kihívással jár. A reformok azonban mit sem érnek, ha a közszférában dolgozók és a közigazgatás ügyfelei korrupciós jelenségeket tapasztalnak. Írásomban bemutatom, hogy az újonnan bevezetett integritás-tanácsadó munkakör hogyan illeszkedik egyrészt a közszféra reformját célul kitűző Magyary Programba, másrészt pedig a közigazgatási szervezetrendszerbe. A téma újdonságára való tekintettel részletesen kitérek az integritás és az integritásmenedzsment fogalmak elemzésére. Ehhez kapcsolódóan mutatom be e szakterület magyarországi tudományos kutatásának központját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Integritás Tudásközpontját. Az integritás-tanácsadó munkakörének a közszféra HR rendszerébe történő illeszkedése, és általában véve az integritásszemléletnek a közigazgatásban való meghonosítása számos olyan kérdést vet fel, amelyek további kutatásra érdemesek. Fotó: Szilágyi Dénes A rendszerváltást követően folyamatosak a törekvések a közigazgatás átalakítására, megújítására, modernizálására. A 2010-ben indított, Magyary Zoltán nevével fémjelzett programmal összhangban folyik a közszféra reformja. A Magyary Program keretében elindult a közigazgatási szervek vezetőinek és munkatársainak képzése is. Az európai uniós forrásból finanszírozott projektnek köszönhetően több ezer kormánytisztviselő kompetenciafejlesztése történik és történt már meg országszerte. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) projektek kiemelt célja a kormánytisztviselők együttműködési, kommunikációs, szervezési és vezetési készségeinek fejlesztése, amelynek eredményeképpen a mindennapi munka válik hatékonyabbá. A program résztvevői fejleszthetik az együttműködéssel kapcsolatos készségeiket, megismerkedhetnek a konfliktus- és stresszkezelési, illetve kérdezéstechnikákkal, módszerekkel is. 1 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának HR Kutatócsoportja Humán tükör 2013 címmel átfogó kutatást végzett a magyar közszféra HRközpontú feltérképezésére. A kutatás elméleti alapjául szolgáló stratégiai alapú integrált emberierőforrás-gazdálkodás rendszermodelljét a Kutatócsoport vezetője, Dr. Szakács Gábor CsC dolgozta ki. A kutatásban megfogalmazott javaslatok szerint a munkakör alapú megoldásra épülő új, vegyes struktúrájú közszolgálati életpályarendszert teljes körűen kell felépíteni és bevezetni. Általánossá kell tenni továbbá az emberierőforrás-gazdálkodás területén a stratégiai tervezést, a felső vezetői nézőpont érvényesítését, az emberi erőforrás értékteremtő, hatékonyságnövelő tényezőként való kezelését és a HR integráló szerepét. A kutatási eredmények rávilágítottak arra is, hogy hivatásrendenként humán módszertani és szolgáltató központokat kell felállítani, egységes informatikai szakértő rendszer bevezetésével ban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának oktatói bevonásával új képzési programokat dolgozott ki. Elindult a Kormányablak ügyintézők (KAB) képzése is, melynek köszönhetően több mint hétezer köztisztviselő vett már eddig is részt a képzéseken. Ilyen volumenű, és ekkora létszámot megmozgató képzésekre még nem volt példa a közigazgatásban. Ezen törekvések fő célja az ügyfélbarát és közszolgálati attitűd fejlesztése, melynek eredményeképpen az ügyfelek is elé- 1 L. 2 Bokodi Márta Szabó Szilvia Stréhli-Klotz Georgina Petró Csilla: Közszolgálati Humán Tükör 2013 (résztanulmány), Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest,

9 KÖZSZOLGÁLATI FIGYELŐ Bölcsőtől a koporsóig, avagy esélyegyenlőség realitás vagy illúzió Mottó: Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. (Albert Einstein) A siker nem döntő, a kudarc nem végzetes. Ami számít: a bátorság, hogy folytasd. (Winston Churchill) Vágyaink között sokszor fogalmazzuk meg az élet csaknem minden területén, hogy egyforma eséllyel juthassunk hozzá az élet legkülönbözőfélébb dolgaihoz: a csokoládéhoz vagy a töltött cukorkához a boltban, édesanyánk szoknyáját húzogatva; legyen reggelire tej és péksütemény az asztalon, az iskolában ahhoz a tanító nénihez kerüljünk, akit szeretünk; tovább tanulhassunk, legyen munkánk, minket válasszon ki a munkáltató a húsz-ötven, ne adj isten százötven jelentkező közül. Bánjanak velünk emberségesen a munkahelyünkön, ne izoláljanak, és ne mellőzzenek indokolatlanul. Szakmai tudásunkat ne dobják sutba, ne különböztessenek meg minket az iskolában azért, mert szüleink entellektüelnek számítanak vagy egyszerű munkásemberek, munkahelyen vagy bármely közösségben csak azért, mert más vallásúak, más származásúak vagy életkorban a többségtől eltérőek vagyunk. 22 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG KÉRDÉSE TÖRTÉNETISÉGÉBEN A megkülönböztetésnek számtalan formája létezik, amelyet tilt egyébként minden tisztességes vagy akár gondosnak nevezhető jogállami szabályozásban a jog eszköze is. A tilalmak egyik fő része a vallásból ered: az egymás iránti és a tulajdon iránti tisztelet, az igazmondás alapvető követelménye, az embertársaink és önmagunk iránti szeretet megfogalmazása, az emberi élet más általi elvételének, kioltásának tilalma. Ezen alapvető követelményeket általában nem illik megkérdőjelezni, de az is igaz, hogy bármelyik vallás képviselője elisme ri, hogy ezek a nem csak vallási, de alapvető erkölcsi parancsolatok azért vannak, mert minden emberi közösségben előfordulnak szabályszegők és szabályszegések. Szabályszegés, szabálytalanság hiányában egyébként a szabályok is cél nélküliek lennének. Európát a civilizáció bölcsőjének tartják, talán azért, mert az emberiség fejlődésének egyik központja. Innen eredeztethető a kereszténység, melytől elkülöníthető a keleti vallások köre, amely részben földrajzi és éghajlati, részben népesedési és kulturális eltérések miatt más filozófiai rendszerre építi fel erkölcsi parancsolatait. A parancsolatok egyik köre közös, más részük teljesen eltérő. Az esélyek egyenlősége nem tartozik sem vallási, sem általában a társadalmi követelmények körébe. Az esélyegyenlőség szellemisége a történelem során bármelyik nagy forradalom vagy szegénység következtében kitörő lázadás eszméjében megjelenik: az ilyen történelmi események mindig a megélhetés hiányát, az elszegényedés felerősödését, a társadalmi csoportok közötti erős szakadékot jelzik, vagy sokszor hatalmi erők játszmájának eszközeként vallási, faji, etnikai megkülönböztetés formájában jelentkezik. Az esélyegyenlőség másik nagy területe, a nemek közötti egyenlőség elméleti kérdése másképpen jelenik meg, bár pszichológiai oldalról ennek is van hatalmi jellege. A hatalmi jelleg kissé leegyszerűsítve abban jelenik meg, hogy egy családon vagy egy férfi-nő kapcsolaton belül ki hordja a kalapot, ki hozza meg a lényegi döntéseket. Ennek óriási jelentősége volt és van a történelemben a stratégiai döntések meghozatala során is, hiszen ettől függhetett emberek élete, egy ország függetlensége, vagy akár az is, hogy ki lett a társadalomban a legfőbb döntéshozó, vagy hogyan alakult egy ország döntéshozatali struktúrája. E döntésekre sokszor ha többnyire azokat férfiak is hozták meg asszonyok (is) voltak befolyással. Ők részben ihletet, ötletet, sok esetben tanácsot és lelki támaszt adtak olyan embereknek, akik sorsokat eldöntő kérdésekben ítéltek. Közülük számosan lettek saját maguk tehetsége alapján híresek, mások csendesen a háttérben maradtak. A nemek közötti egyenlőség kérdése végighúzódik a történelem során, hiszen a Római Birodalom idején például a nők még nem voltak teljes jogú polgárai a birodalomnak, őket gyakorlatilag férjük tulajdonaként kezelték. A középkorban a városokban már teljes jogú polgárok voltak, de a gyakorlatban kiszolgáltatottak lehettek családjuk vagyoni helyzetétől függően. A nők társadalmi életben való szerepvállalása az 1800-as évek közepétől erősödött fel. Addig is tevékenyen részt vettek a kor akkori fejlettségének megfelelő intézmé-

10 INTERJÚ INTERJÚ FATA LÁSZLÓVAL INTERJÚ Oktatás a lakáscélú hiteltámogatás gyakorlati megvalósításáról A munkáltatók évek óta adómentes lakáscélú támogatással segíthetik dolgozóikat, azonban lakáshitel-támogatásra ez idáig még nem volt lehetőségük januártól az adótörvény úgy változott, hogy ötmillió forintig a lakáscélú hitelt is támogathatják a vállalatok. A juttatás pontos megvalósítását aztán egy 2014 áprilisában megjelent NGM rendelet szabályozta. Az új támogatás nagy körültekintést igényel úgy a vállalatoktól, mint a hitelintézetektől, ezért a Rodin Felnőttképzési Üzletága Lakáscélú támogatás alapjai és gyakorlati megvalósítása címmel képzést szervez. Miért indítanak egyetlen cafeteriaelemre külön oktatást, milyen feltételek szükségesek, hogy a támogatás megvalósuljon? Erről kérdeztük Fata László cafeteriaszakértőt, a Cafeteria TREND magazin alapítóját, szerkesztőjét és egyben a képzés egyik előadóját. FATA LÁSZLÓ cafeteria-szakértő a Cafeteria TREND magazin alapítója, szerkesztője, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat. Eddigi munkája során több mint munkavállaló cafeteria-rendszerébe szólt bele közvetlenül. A tanácsadói tudását a magazin mellett több száz fős konferenciákon, hírlevelében, egyetemeken (BME, PTE) és eddig megjelent két könyvében osztja meg az érdeklődőkkel. Nevével, hangjával, véleményével számos lapban, rádióban, televízióban is találkozhattunk. 30?Miért tartják szükségesnek, hogy kimondottan a lakáscélú támogatás gyakorlati megvalósítására indítsanak képzést? január 1-je óta a munkáltató adómentes lakáscélú támogatási lehetősége kibővült. Előtte lakás vásárlására, építésére, legalább egy lakószobával történő bővítésére, korszerűsítésére adhatott a munkáltató munkavállalójának adómentesen támogatást közvetlenül a megvalósításhoz, illetve elengedhette az ilyen célra adott munkáltatói kölcsönt. Idén azonban már a fenti célokra felvett hitel törlesztésére is adhat támogatást. Mind az adómentesség, mind a felhasználási terület rendkívül előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára, ezért az év eleji változás sok munkáltatót indított arra, hogy szerepeltesse ezt az új lehetőséget a cafeteriarendszerében. A megvalósítás azonban sok kérdést hozott a felszínre, melyeket az április elején megjelent NGM rendelet tisztázott [az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet]. A rendelet életbelépésekor az ebben rögzített dokumentációs kötelezettség mentén folytatták a cégek a juttatás kiadását, és az első támogatási összegeket már át is utalták a dolgozók számláira. Ennek ellenére a szakértői oldalt még mindig sok kérdés foglalkoztatja. A munkál tatók bizonytalanok, hogy hova utalják a pénzt, a mun kavállalóknál nagy kérdés, mi is történik a hitelszámlára utalt pénzzel? Ez a pénz csökkenti-e a havi részletet, vagy a tőketartozásból vonja le hitelintézet? Hogyan igazolható a lakás mérete, és mi alapján ellenőrizhető, hogy ki lakik a lakásban? És egyáltalán milyen hitelek is lesznek jók? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések jogosan foglalkoztatják a munkáltatókat és a dolgozóikat, hiszen elég sokat kockáztatnak. Amennyiben valamelyik feltétel nem egyezik a rendeletben foglaltakkal, ha nem tudjuk ezt jövő tavaszig igazolni, akkor bizony a kapott juttatás százhúsz százaléka adózik összevonandó jövedelemként és ez jókora különbség az adómentességhez képest. Főleg, ha addigra megszűnik a munkaviszony, és a munkáltató, miután befizette az adóhatóságnak a közterheket, kezdheti keresni a dolgozóját, hogy térítse meg neki a felmerült költségeket.

11 INTERJÚ melyre a képzésen részletesen is kitérünk. Emellett két újabb módosítás is napvilágot látott. Az eddigi szabályok szerint csak hitelintézetek és munkáltatók által adott lakáscélú hitelek voltak adómentesen támogathatók. A friss változás bővíti ezek körét. A pénzügyi vállalkozásoktól felvett lakáscélú hitelek visszafizetése is adómentesen támogatható lesz a munkáltató oldaláról. További bővülést jelent, hogy az egyéni vállalkozók által a munkavállalóiknak adott támogatás is kedvezőbb elbírálás alá esik majd. Nemcsak adómentes lesz ez a juttatás, de a társas vállalkozásokhoz hasonlóan az egyéni vállalkozó is leírhatja az ilyen formában adott dolgozói juttatások költségeit. Mészáros Etelka XI. Magyar Munkajogi Konferencia, Visegrád TERÍTÉKEN: AKTUÁLIS KÉRDÉSEK, SOKAT VITATOTT PROBLÉMÁK Idén október 14-e és 16-a között rendezik meg az immáron hagyományossá vált Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon. A szakma körében elismert és közkedvelt eseményre tizenegyedik alkalommal kerül sor. Mint ahogyan eddig, most is aktuális és érdekfeszítő témákkal várja a résztvevőket a szervező Wolters Kluwer Kft. Erről beszélgettünk Birkásné Milovecz Ágnessel, a cég képzés és konferencia portfóliójának vezetőjével. Első diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerezte. A fiatal közgazdász tanulmányait ugyanott folytatta nappali tagozaton, ösztöndíjas doktoranduszként a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában. A jog már egyetemi évei elején érdekelni kezdte. Egyebek mellett ezért is kezdett hozzá a jogi karon 2011-ben a szakirányú továbbképzési szakok menedzseléséhez, elsősorban a marketing funkciók átgondolásával. Már a campus állam- és jogtudományi karának továbbképzési igazgatójaként dolgozott, amikor a budapesti helyszínre kihelyezett szakirányú szakok szervezése mentén munkakapcsolatba került a Rodinnel. Azóta is örömmel gondol vissza arra a közel három évre, melyet nagyon sikeres időszaknak tart. Az ország legnagyobb jogi és adóügyi tartalomszolgáltatója idén februárban szervezeti átalakulást hirdetett meg, ekkor került a Wolters Kluwer csapatához. Számára a legnagyobb motiváció, ha lehetősége van tanulásra, fejlődésre, legyen az a munkájával kapcsolatos vagy a magánéletében hasznosítható tapasztalat. Szerencsésnek érzi magát, mert olyan területen tevékenykedhet, amelyhez személyes elkötelezettséget érez. Tanítani szintén szeret, rengeteg tapasztalatot nyert az oktatással töltött évek során. Jelenleg a doktori értekezésén dolgozik. A döntés, hogy Pécsről Budapesthez közelebb költözött családjával, már tavaly ősszel megszületett, elsősorban férje vállalkozása miatt, addig ugyanis ő ingázott. Úgy véli, gyermekei kellő nyitottsággal álltak a környezetváltozáshoz, mindketten megtalálták az új barátságok kialakításában rejlő izgalmakat. Személyiségtípusából adódóan számára a munka játék, a játék pedig munka. Kikapcsolódni főzés, futás és tenisz közben tud. Így szabadidejében szívesen süt-főz együtt a családjával. Örül, ha egy asztalnál ülnek és beszélgetnek. 32?A konferencia népszerűségének titka szerintem már rég túlmutat a rangos előadókon és érdekes témákon. Nem túl nagy szakmai közösségről van szó, akik ismerik, tisztelik egymást. A feszített tempójú hét köznapokból itt kizökkenhetnek, és esténként kö tetlenebbül beszélgethetnek egymással. Mi vonzza a leginkább az érdeklődőket minden évben erre a rendezvényre? A Magyar Munkajogi Konferencia évek óta nívós társadalmi eseményként szerepel a résztvevők naptárjában. Az elmúlt tíz év önmagáért beszél. Azon túl, hogy három

12 INTERJÚ összefüggésben is. Ismert munkaügyi bírák segítenek a résztvevőknek vitatott kérdésekben eligazodni. Az októberi eszmecserén megmutatjuk még, milyen lehetőséget nyújt a munkajogi szabályozás abban, hogy minél hatékonyabban szervezzük a munkaidőt. Meglepő és tanulságos munkaügyi bírósági ítéleteket elemzünk. Továbbá analizáljuk a munkavállalók képviselőire vonatkozó szabályozást, milyen kedvezmények járnak, milyen védelem illeti meg őket stb. Ezúttal sem marad el az egyik legnépszerűbb alkalom, a pódiumvita a munkaügyi bíróságok ítéleteiről. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Részletes tájékoztatót és megrendelőt találnak a kiadó honlapján is. Köszönjük válaszait. Molnár Ildikó A Polgári Törvénykönyv A Ptké.-vel és az irányadó elvi iránymutatásokkal egységes szerkezetben Spirálozott kötésmódban, használatot segítő mutatókkal, jegyzetelésre használható széles margóval Wolters Kluwer Kft Budapest, Prielle Kornélia u Tel.: (40) Fax: (1) RENDEZVÉNYAJÁNLÓ Budapesti helyszínen, szakértő előadókkal várjuk képzéseinken! Bővebb információ, jelentkezés: oldalon Szeptember H K Sz Cs P Sz V Innovatív vezetői eszköztár (1. Modul: Ön- és emberismeret) Szeptember Előadó: Németh Zsuzsa Dr. Berke Gyula egyetemi docens, tanszékvezető, PTE AJK Bincze Bea Kolozár Andrea M. Koczó Ildikó Németh Zsuzsa Vásárhelyi Judit 30. CAFETERIA Lakáscélú támogatás alapjai és gyakorlati megvalósítása Gál Tamás Fata László 34 (A Wolters Kluwer Kft. a rendezvényekkel kapcsolatos adatok változtatásának jogát fenntartja.)

13 HR MOZAIK HR MOZAIK Képezni csak úgy, hogy megérje A cégek többségének esetében nem nélkülözhető a munkatársak hatékonyságának folyamatos és fokozatos növelése. A változó feltételek és lehetőségek, a rendelkezésre álló költségkeret, a hibák kiküszöbölése iránti folyamatos igény szükségessé teszi, hogy ne csak a munkaerő-kapacitás növelésére kerüljön sor, hanem annak minőségi fejlesztése is teret kapjon. Mindezzel összefüggésben egyre nyilvánvalóbb, hogy ma a munkaerőpiacon olyan jellegű fejlesztésekre van szükség és igény, amelyek rövid távon látványos eredményt hoznak, és a valódi problémákra, a releváns megoldandó élethelyzetekre reagálnak. Ez sok esetben jelenthet csoportos fejlesztést, máskor viszont inkább az egyéni szinten zajló beavatkozásoknak van értelme. ELVÁRÁSOK ÉS KÉPZÉSEK Nem lehet kérdéses tehát, hogy folyamatosan változó világunkban a munkavállalók felé megfogalmazott elvárások is folyamatosan változnak. Az a tudás, ami aktuális volt tegnap, elavulttá válik holnapra. Az a készség, ami elegendő ma, egy év múlva már kevés lesz. Fejlődik ugyanis a technológia, az eszköztár, új lehetőségek nyílnak, amiket használni és alkalmazni kell, márpedig ez csak egy tanulási folyamat eredményeképpen lehetséges. Nem beszélve arról, hogy a munkavállaló folyamatos fejlődése nemcsak az ő egyéni érdeke, hanem a munkáltatóé is. A képzett, magas szintű tudással rendelkező munkavállaló ugyanis a munkáltató számára érték, ami a vállalat versenyképességének záloga lehet. A rugalmas és életképes vállalati működés kulcsa az ember, aki megtanulja az új technológiákat és folyamatokat, újabb és újabb készségeket sajátít el, fejlődik, és egyre több különböző helyzethez tud alkalmazkodni. Egy képzés akkor jó, ha a valós igényekre és szükségletekre reagál, és általa olyan problémák válnak kezelhetővé, amelyek azt megelőzően megnehezítették a hétköznapi folyamatok gördülékeny előrehaladását. A képzés akkor jó továbbá, ha kielégíti a szervezeti célokat, de egyúttal az érintett dolgozó is felfedezi benne saját előnyeit. Tény az, hogy az élmények és tapasztalatok szerzése révén akarva vagy akaratlanul az ember mindig tanul valamit. Mindössze azáltal, hogy kapcsolatba kerül emberekkel, dolgokkal, folyamatokkal, újabb és újabb hatások és élmények érik. Ez nagyon jó dolog, azonban a szervezett vállalati fejlesztésnek ennél többet kell nyújtania. A szervezett képzésen keresztül történő tanulási folyamat lényege ugyanis az, hogy tudatos. Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy meghatározott céllal szerveződik bizonyos hiányosságok pótlása érdekében. Ahhoz, hogy a tanulási folyamat hatékony legyen, szükség van motivációra, bizonyos készségekre, és szükség lehet előzetes tudásra és gyakorlatra is. Nem tud bárki bármit megtanulni, éppen ezért az előzetes felmérés legfontosabb célja, hogy lássuk, honnan indulunk, azaz: mire van szüksége a szervezetnek; mit tud már az érintett munkavállaló; milyen korábbi képzéses élményei, tapasztalatai (kudarcok vs. sikerek) vannak; milyen kompetenciákkal rendelkezik; milyen végeredménnyel lenne elégedett az egyén, és mivel lenne elégedett a szervezet. FEJLŐDÉS, VÁLTOZÁS Felnőttkorban a tanulási folyamat egészen más jellegű, mint a gyermekkori vagy a fiatalkori tanulás. Felnőttkorban ugyanis az igény specifikusabb, mind az egyén, mind a szervezet részéről. Az egyénben a szerzett élettapasztalatok okán merül fel az önfejlesztés igénye, és pontosan tudja, hogy a hatékonyság érdekében változnia, tanulnia kell. Ehhez képes beszerezni a szükséges erőforrásokat (önmotiváció, idő, anyagi keretek stb.) is. Minden képzés legfőbb célja, hogy az egyén változzon egy olyan készség, képesség szempontjából, ami tevékenységi körében hasznos és szükséges, de valamilyen okból kifolyólag az egyén aktuálisan még nem felel meg az adott területen az igényeknek és az elvárásoknak. A fejlesztési folyamatnak akkor lesz értelme, ha van egy megfogalmazható cél, és az egyén a célban megfogalmazottaknak megfelelően képes elindulni a változás irányába. E tekintetben tehát egy szándékos változási folyamatról van szó, és e szándékos változás célja, hogy az egyén kompenzálja az aktuális és az ideális énképe közötti különbséget. A fejlesztő folyamat első lépése az ideális énkép jellemzőinek megfogalmazása, annak tisztázása, mi az a végeredmény, amivel az egyén a fejlesztési folyamat végén elégedett tud lenni. Erre épülhet a fejlődési cél meghatározása, amire alapozva aztán kidolgozható az önfejlesztési terv és a kapcsolódó konkrét lépések. 35

14 ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Védőital munkavédelmi és adózási szempontból Amikor az átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb környezetünk hőmérséklete, újra és újra fókuszba kerül a foglalkoztatóknál a hűtő, illetve melegítő védőitalok juttatása. Kérdés, hogy mikor, milyen mennyiségben, milyen formában kell a munkavállalók részére kötelezően biztosítani a védőitalokat. A különböző italok közül mi minősülhet védőitalnak? Az adókötelezettséget érintően felmerül, hogy ásványvíz vagy esetleg egyéb frissítő ital is adható-e adómentes természetbeni juttatásként vagy ettől eltérően adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetőt? 38 Az emberi szervezet mintegy százalékban vízből áll. A víz mint alkotóelem jelentős szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Az életkor növekedésével és a testsúly gyarapodásával egyre nagyobb mennyiségű vízre van szükségünk. A vízszükséglet az átlagoshoz képest megnövekszik bizonyos esetekben, például a külső hőmérséklet emelkedésével vagy megnövekedett fizikai igénybevétellel. Nem csak fizikai munka végzése során elengedhetetlen a vízveszteség megfelelő pótlása, ugyanez a helyzet, ha túl magas a külső hőmérséklet. Ha kánikulával örvendeztet meg minket az időjárás, akkor bármilyen munkakört is tölt be a munkavállaló, a napi munkavégzés megnövekedett igénybevétellel és folyadékszükséglettel jár az emberi szervezetre nézve. Magánszemélyként is oda kellene figyelnünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, de ezzel kapcsolatban a jogszabályaink kötelezettségeket írnak elő a munkáltatók részére is. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. (1) bekezdése a munkáltató kötelezettségeként határozza meg többek között a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítását. Munkavégzési feltételeken értjük a megfelelő munkaeszközöket, s mindazokat a körülményeket, amelyek elengedhetetlen feltételei a munkavégzésnek, de idetartozik a munkatevékenységhez szükséges tájékoztatás, valamint ismeretek és továbbképzések biztosítása is. Továbbá a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit [Mt. 51. (4) bekezdés]. Az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek megvalósítása érdekében a munkáltató egyik kötelezettsége a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) és az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet betartása. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat [Mvt. 18. (2) bekezdés]. Az Mvt. alapján minden munkavállaló részére biztosítani kell megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet [Mvt. 24. a) pont]. Az Mvt. 33. (1) bekezdése alapján a munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségi, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. Ha az így előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni [Mvt. 33. (2) bekezdés]. A szabadtéri munkahelyen a munkavégzés jellegének és a munkakörülmények megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről (Mvt. 34. ). Az Mvt pontja alapján munkavállalónak minősül a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Szervezett munkavégzés többek között a munkaviszonyban, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati jogviszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati jogviszonyban, a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka (Mvt pont). Munkáltatónak minősül a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Továbbá munkáltatónak kell tekinteni többek között a munkaerőkölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót és a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót is. Külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik (Mvt pont). A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM EüM együt-

15 ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató társadalombiztosítási helyzete A nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók közül a társadalombiztosítás a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatókra terjed ki. Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel. Jelen cikk azt kívánja bemutatni, hogy milyen jogosultsági feltételek alapján milyen társadalombiztosítási ellátásokra lehet jogosult a szakképző iskolai tanuló. 40 A TANULÓSZERZŐDÉS ALAPJAI A szakképzés keretében a tanuló gyakorlati képzése a tanuló és a szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján történik. A tanulószerződés megkötésének, módosításának, megszűnésének és megszüntetésének feltételeit a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szabályozza. Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető [Sztv. 42. (1) bekezdés]. A tanulószerződés alapján a gyakorlati képzést szervező szervezet pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló részére [Sztv. 63. (1) bekezdés]. A tanulószerződésnek tartalmaznia kell többek között a tanulót az Sztv. alapján megillető pénzbeli juttatás összegét is [Sztv. 48. (1) bekezdés f) pont]. Társadalombiztosítási szempontból foglalkoztatónak az Sztv.-ben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezetet kell tekinteni [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. a) pont 2. alpont]. A TANULÓSZERZŐDÉS MINT A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY ALAPJA A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók biztosítottnak minősülnek [Tbj. 5. (1) bekezdés c) pont]. A biztosítottak ha törvény eltérően nem rendelkezik a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek [Tbj. 6. (1) bekezdés]. A biztosítottak jogosultak lehetnek egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásokra. Az egészségbiztosítási ellátások keretében természetbeni egészségügyi szolgáltatásokat, pénzbeli ellátásokat, baleseti ellátásokat, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásait vehetik igénybe. A nyugdíjbiztosítási ellátások keretében saját jogú nyugellátásra, valamint hozzátartozói nyugellátásra szerezhetnek jogosultságot. A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat kell járulékalapnak tekinteni a tanulószerződésben meghatározott díj helyett [Tbj. 4. k) pont 1. alpont]. A tanulószerződés esetében is szünetel a biztosítás az igazolatlan távollét időtartama alatt [Tbj. 8. b) pont]. Amennyiben a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulónak igazolatlan távollét miatt szünetel a biztosítása, akkor a gyakorlati képzést szervező foglalkoztatónak a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét is be kell jelentenie. A bejelentést a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét, illetve végét követő nyolc napon belül kell megtenni [az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 16. (4) bekezdés b) pont]. A tanulószerződés alkalmazása esetén szünetel a biztosítás a tanulószerződés szüneteltetésének ideje alatt [Tbj. 8. h) pont]. A hallgatók foglalkoztatásával összefüggésben ugyanakkor meg kell említeni, hogy ezek a szabályok csak a szakképzésben foglalkoztatottakra terjednek ki, míg a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól mentesülnek azon hallgatók, akiket hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak [Tbj. 11. d) pont]. A hallgatói munkaszerződés ugyanakkor nem eredményez biztosítási jogviszonyt sem. (Lásd erről A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei. A szakmai gyakorlat című cikkünket.)

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 2. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGGYEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 5 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS gyakorlati képzési feladatok ellátására A jelen együttműködési megállapodást a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. bekezdése alapján a... szervezet / intézmény

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2014. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Felvételi tájékoztató 2014. A JELENTKEZÉS MÓDJA e-jelentkezés e-felvételi keretében, amelyet a www.felvi.hu honlapon, regisztráció után lehet igénybe

Részletesebben

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Kód A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém, Március 15. utca 5. OM azonosító: 037223 KIK 178012 2015-2016. tanév A szakképesítés és OKJ szakképzettség

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

Iskolai pályaválasztási tájékoztatók időpontjai: 2014. november 24. (hétfő) 15 óra 2015. január 05. (hétfő) 15 óra

Iskolai pályaválasztási tájékoztatók időpontjai: 2014. november 24. (hétfő) 15 óra 2015. január 05. (hétfő) 15 óra Igazgató: Pribelszki János E-mail: ig@vejsz.sulinet.hu Honlap: www.vejsz.sulinet.hu (Aktuális információk) www.facebook.com/jendrassik-venesz Középiskola és Szakiskola Telefon: 88/567-430, 88/426-866 Telefax:

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

/2006. ( ) ICSSZEM. r e n d e l e t e. a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről

/2006. ( ) ICSSZEM. r e n d e l e t e. a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTER Szám: 9666-1/2006. TERVEZET /2006. ( ) ICSSZEM r e n d e l e t e a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi

Részletesebben

Adatlap a felnőttképzésről 2012.

Adatlap a felnőttképzésről 2012. Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.

Részletesebben

Állás azonosító: Foglalkoztató azonosító: Érkeztető bélyegző helye:

Állás azonosító: Foglalkoztató azonosító: Érkeztető bélyegző helye: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársa tölti ki Az adatrögzítő neve: Felelős ügyintéző neve: Bejelentés módja: szóban írásban Nyilvántartásba vétel dátuma: Foglalkoztató azonosító: Állás azonosító:

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Vas Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége A fogyasztóvédelmi referens intézménye Dosztánné dr. Császár Eszter A fogyasztóvédelemről szóló 1997. CLV. törvény (Fgytv.) preambuluma szerint

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal feladatai a vizsgaelnöki névjegyzékkel és a vizsgaelnöki kijelöléssel kapcsolatban

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal feladatai a vizsgaelnöki névjegyzékkel és a vizsgaelnöki kijelöléssel kapcsolatban Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal feladatai a vizsgaelnöki névjegyzékkel és a vizsgaelnöki kijelöléssel kapcsolatban Dr. Papp Dávid főosztályvezető 2013. március 27., Budapest AZ EEKH

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak ok ok Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak A foglalkoztatása költségének csökkentése Segítő együttműködés az álláskeresésben

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

../2006. (. ) BM rendelet

../2006. (. ) BM rendelet ../2006. (. ) BM rendelet a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó igazságügyi szakértői szakterületeken az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Tájékoztató a közszférában dolgozó ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Hasznos kiegészítő információk közszférában dolgozó ügyfeleink számára a rögzített árfolyamon történő törlesztéshez

Részletesebben

38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése

38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 38. függelék Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Rend Kiegészítése 10. sz. melléklete A SZAKMAI GYAKORLATOK

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől. Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23.

A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől. Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23. A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23. Gazdasági kamarák megnövekvő szakképzési feladatainak indokoltsága Kormány Szakképzési

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Oktatás- és képzésszervezés

Oktatás- és képzésszervezés Oktatás- és képzésszervezés A munkaügyi központok ajánlati és képzés-támogatási rendszere Előadó: Veressné dr. Kiss Anna Munkaerő-piaci Eszközök és Képzési Osztály Hajdúszoboszló, Új arculati javaslatok

Részletesebben

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves, átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. A Lépj egyet előre II. programmal kapcsolatosan a következőt kérjük Önöktől:

Új Szöveges dokumentum. A Lépj egyet előre II. programmal kapcsolatosan a következőt kérjük Önöktől: Lépj egyet előre! II Új Szöveges dokumentum A Lépj egyet előre II. programmal kapcsolatosan a következőt kérjük Önöktől: Az Együttműködési Megállapodásokat csak akkor küldjék be, ha már legalább egy hallgató

Részletesebben