Mi lesz a várandós nők felmondási védelmével? A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei. Lakáscélú hiteltámogatás interjú Fata Lászlóval

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mi lesz a várandós nők felmondási védelmével? A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei. Lakáscélú hiteltámogatás interjú Fata Lászlóval"

Átírás

1 Jogi szaklap HR és munkaügyi szakembereknek szeptember 5. évfolyam 9. szám Ára: 2490 Ft A MUNKAÜGY ÉRTESÍTŐJE Mi lesz a várandós nők felmondási védelmével? A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei Lakáscélú hiteltámogatás interjú Fata Lászlóval

2 Ön koncentráljon vállalata fő tevékenységére! Mi megteremtjük hozzá a megfelelő hátteret. Bérszámfejtés és HR adminisztráció outsourcing: Bérszámfejtés és hatósági jelentések elkészítése TB kifizetőhelyi adminisztráció HR adminisztrációs szolgáltatások Átvilágítási szolgáltatások Tanácsadás Megnyitottuk veszprémi irodánkat! Regionális jelenlét 28 európai országban - 12 közvetlen UCMS iroda: Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban és Ukrajnában. Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Hermina Déli Torony Telefon:

3 & Jogi szaklap HR és munkaügyi szakembereknek Kiadja a Wolters Kluwer Kft. Felelős vezető: Tóth Gábor, a Wolters Kluwer Kft. ügyvezetője A kiadásért felelős: Gócza Éva A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Szabó Marianna Főszerkesztő: dr. Petrovics Zoltán Felelős szerkesztő: Ronga Éva Műszaki kiemelt főmunkatárs: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán Nyomdai előkészítés: Wolters Kluwer Kft. DTP-csoport Nyomdai munkálatok: Kaposvári Nyomda Kft Felelős vezető: Pogány László ISSN Termékkód: YOV A lap Általános Szerződési Feltételei a honlapon, a szaklaphoz tartozó letölthető dokumentumok között olvashatók. A lapot megrendelheti ben, honlapunkon, levélben, faxon vagy bemutatótermünkben személyesen. Tel: (40) , +36 (1) Fax: +36 (1) Postacím: 1518 Budapest, Pf. 101 Kiadó és bemutatóterem: Wolters Kluwer Kft Budapest, Prielle Kornélia u A bemutatóterem nyitva tartása: H Sz: 9:00-16:30, Cs: 9:00 18:00, P: 9:00 16:00 (ebédidő: 12:00 12:30) Hirdetési információk: Telefon: (40) Tartalom AKTUALITÁSOK Jogszabályváltozások Munkaügy Közszféra Adójog, társadalombiztosítási jog KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Szakértő válaszol Munkaviszony megszüntetése Kollektív szerződés MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK Gólyahír = rossz hír? Mi lesz a várandós nők felmondási védelmével? A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei Az ösztöndíjas foglalkoztatás PERES ÜGYEK Az évi Mt. bírói gyakorlatának tovább élése a garantált bérminimumra jogosító szakképzettség fogalma KÖZSZOLGÁLATI FIGYELŐ A közigazgatás reformja: Az integritás-tanácsadó mint új munkakör a közszolgálatban Bölcsőtől a koporsóig, avagy esélyegyenlőség realitás vagy illúzió INTERJÚ Oktatás a lakáscélú hiteltámogatás gyakorlati megvalósításáról XI. Magyar Munkajogi Konferencia, Visegrád RENDEZVÉNYAJÁNLÓ HR MOZAIK Képezni csak úgy, hogy megérje ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Védőital munkavédelmi és adózási szempontból A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató társadalombiztosítási helyzete A HR&Munkajog lap már digitálisan is elérhető! A Digitalstandon megvásárolt lapjait PC-n, táblagépen és ipad-en egyszerűen és gyorsan, már a megjelenés pillanatától bárhol elérheti és saját polcán olvashatja, itthon vagy akár külföldön is. A digitális lap tartalmilag megegyezik a nyomtatottal, az áttekinthetőséget kere sési funkció segíti. A HR&Munkajog lap digitális változatára az alábbi linken fizethet elő: https://digitalstand.hu/lexhrmunkajog A jogi szakcikkek és a Kérdések és válaszok rovatban közzétett egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott szakértői válaszok mindig a válaszadó egyéni jogi megítélését tükrözik, a rendelkezésre álló információk alapján. Nem helyettesítik a teljes tényállás ismeretében nyújtandó jogi tanácsadást, ezért a Kiadó az értelmezésbeli különbségekért felelősséget nem vállal. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmi féle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

4 MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK Gólyahír = rossz hír? Mi lesz a várandós nők felmondási védelmével? Az Alkotmánybíróság 17/2014. (V. 30.) határozata alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) azon rendelkezését, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját. A hatályban maradt szabály szerint a felmondási védelemnek továbbra is feltétele a tájékoztatás, ám az nem kötött határidőhöz [Mt. 65. (5) bekezdés]. Az alábbiakban azt járjuk körül, hogyan értelmezendő a jogi helyzet az Alkotmánybíróság határozata után. 6 BIZTOS GOND VOLT A RÉGI SZABÁLLYAL? Az Alkotmánybíróság elsősorban azért kifogásolta a tájékoztatási kötelezettség felmondás közlését megelőző időponthoz kötését, mert az arra kötelezte a gyermeket vállaló nőt, hogy a reprodukciós eljárás megkezdése napján, illetve a várandósságról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megadja a munkáltatónak a felmondási védelem érvényesítéséhez a kifogásolt rendelkezés által előírt tájékoztatást. Ezt a határozat abból vezette le, hogy az Mt. a felmondás közlését megelőzően szövegrésze a tájékoztatást a munkaviszony megszüntetése munkáltatói szándékának bármilyen formájú megnyilvánulásától függetlenül teszi kötelezővé. Az Mt. mellőzte azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az a munkáltatótól nem volt elvárható [a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 89. (5) bekezdés]. A meghallgatás intézményének hiánya azzal a következménnyel jár, hogy a munkavállaló csupán a felmondás csoportos létszámcsökkentés esetén az arra vonatkozó döntésről szóló tájékoztatás közlésekor értesül a munkaviszony megszüntetésének munkáltatói szándékáról. A fentiekre tekintettel a kifogásolt rendelkezés a felmondás közlését megelőzően szövegrésze a csoportos létszámcsökkentés esetét kivéve kizárja annak a lehetőségét, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésének munkáltatói szándéka kinyilvánításakor, a felmondási védelem igénybevétele érdekében dönthessen a magánszférába tartozó adatok kiszolgáltatásáról. Csoportos létszámcsökkentés esetén a munkavállalónak elvileg lehetősége van arra, hogy a felmondás közlését harminc nappal megelőző Mt. 75. (1) bekezdése szerinti írásbeli tájékoztatást követően, a felmondás közlését megelőzően tájékoztassa a munkáltatót a védett státuszáról. A kifogásolt rendelkezés azonban az összes olyan esetben, amikor a felmondásra nem csoportos létszámcsökkentés keretében kerül sor, kizárja a felmondási védelemre a felmondás közlésekor történő hivatkozást. Az Alkotmánybíróság szerint a kifogásolt szabály tekintettel az Mt ára nem értelmezhető úgy, hogy a munkavállaló a felmondás közlésekor (a felmondási okirat fizikai értelemben történő átadásakor) még tájékoztathatja a munkáltatót a vele kapcsolatban fennálló, felmondási tilalomra okot adó körülményről. Ugyanis a felmondás mint egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel hatályossá válik és csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza. Véleményünk szerint ez a levezetés téves. A törvény szerint ugyanis a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését [Mt. 18. (1) bekezdés]. Ebből csak az következik, hogy a munkavállaló legkésőbb akkor volt köteles bejelenteni a védett státuszát, ha megtudta, hogy a munkáltató olyan leépítést, átszervezést tervez, amely érintheti az ő munkakörét is, vagy ha magatartása, képességei miatt felmerülhetett a munkaviszonyának megszüntetése, és ebben az esetben is csak akkor, ha érvényesíteni kívánta a felmondási védelmet. A gyakorlatban a munkaviszony felmondással való megszüntetése a legtöbb esetben egy folyamat, amelyről a munkavállaló maga is tudomást szerezhet, és amelynek csak záróköve a felmondás közlése. Nem csak a csoportos létszámcsökkentésre jellemző, hogy a munkaviszony várható megszüntetéséről még a felmondás közlése előtt értesül a munkavállaló. Éppen az a kivételes eset, amikor ez előzmények nélkül következik és meglepetésként éri a munkavállalót. Nincs szó tehát arról, hogy a védettség bejelentésére csak a felmondás várat-

5 MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei A SZAKMAI GYAKORLAT Korunk egyik legnagyobb és legösszetettebb kihívása amelyet csak részben lehet a gazdasági válság következményeként értékelni, az ifjúsági munkanélküliség problémája. Bár a mai fiatalok a történelem talán legfelkészültebb, legszerteágazóbb ismerettel rendelkező nemzedékének tekinthetők, mégis nekik vannak a legnagyobb elhelyezkedési, életkezdési problémái, és ez a világon mindenütt bár eltérő mértékben jelentkező, de egyelőre megoldatlan probléma. A fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére az Európai Bizottság 2012 decemberében fogadta el az eddigi legátfogóbb kezdeményezést, az Ifjúsági Foglalkoztatási csomagot, amelynek négy fő pillére közül Ifjúsági Garancia, Szakmai gyakorlat, Tanulószerződéses gyakorlati képzés, Mobilitás elősegítése jelen írásomban a szakmai gyakorlat, azon belül is a felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlatának hatályos szabályozását kívánom áttekinteni. A 2013-as adatok szerint az Európai Unió 27 tagországában a teljes munkaképes korú lakosság 8-9 százaléka (26,5 millió fő) volt munka nélkül, az ifjúsági munkanélküliség mértéke azonban ennél jóval magasabb, 23,5 százalékos volt. A negatív rekordot Spanyolország és Görögország tartja, ahol a 18 és 24 év közöttiek 56, illetve 61,5 százaléka keresett munkát, a legkedvezőbb helyzet pedig Németországban és Ausztriában volt, ahol a fiataloknak csak 7,7, illetve 8,6 százaléka volt állástalan. Magyarországon a évi 11 százalékról 2012-re 28,1 százalékra emelkedett a fiatalok munkanélküliségi rátája, azonban az ország egyes régiói között igen jelentős volt az eltérés. Napjainkra elsősorban a fiatalok foglalkoztatását elősegítő intézkedések következtében ez az arány némileg javult. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai alapján a munkaügyi szervek összesen fő álláskeresőt tartottak nyilván, amelyből fő volt 25 évesnél fiatalabb, illetve fő volt a pályakezdő munkanélküli. Ez utóbbiak közül fő volt, aki 8 általános vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezett, fő volt a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, fő a középiskolát végzettek száma és 2779 fő volt, aki egyetemi vagy főiskolai végzettséggel keresett állást. A fiatalok munkanélkülisége kapcsán tehát nem lehet eltekinteni attól, hogy a fiatalok sajátosan kedvezőtlen munkapiaci helyzete több szálon is kapcsolódik az oktatási rendszerhez. Az iskolai végzettségi szint emelkedésével nőnek a foglalkoztatási esélyek. Azok a fiatalok, akik megfelelő képzettség vagy szakirányú iskolai végzettség nélkül lépnek ki a munkaerőpiacra, jellemzően hosszan tartó álláskereséssel számolhatnak. De azok sincsenek könnyű helyzetben, akik rendelkeznek valamilyen szaktudással, hiszen a munkaadók leginkább gyakorlattal rendelkező munkavállalókat keresnek, és nem szívesen vállalják a pályakezdők betanítását. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy az iskolából kilépő, pályakezdő, munkatapasztalat nélküli, vagy csekély munkatapasztalattal rendelkező fiatal számára az iskola olyan szaktudást, piacképes ismereteket biztosítson, amelyek birtokában meg tud állni a munkaerőpiac kihívásaival szemben. Emellett fontos lenne az is, hogy az iskolában töltött évek alatt az elméleti ismeretek megszerzése mellett a fiatalok szert tegyenek gyakorlati tudásra, munkatapasztalatra is. Ennek egyik formája a felsőoktatási hallgatók szakmai gyakorlata. A SZAKMAI GYAKORLÓHELYRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK A szakmai gyakorlat rendjének hatályos szabályozását a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) tartalmazza. Az Nftv pontja értelmében szakmai gyakorlat a felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység. Ezen meghatározást tovább pontosítja a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012 (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) pontja, mely szerint a szakmai gyakorlat a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására. A Korm. rendelet pontja értelmében szakmai gyakorlóhely lehet bármely jogi személy, illetve gazdálkodó szervezet, amelyet az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vett. A jogszabály tehát nem támaszt külön feltételeket, meghatározott követelményeket a gyakorlóhellyel szemben, nem kell igazolni, hogy megfelelő színvonalú szakmai gyakorlatot biztosít-e a hallgató számára, kizárólag nyilvántartásba vételi kötelezettség áll fenn vele szemben. A regisztrációra azért van szükség, mert ezáltal 9

6 MUNKAJOGI MAGYARÁZATOK államban a gyakorlat szintén munkaviszonynak minősül, akkor ilyen esetben a munkavégzés helye szerinti munkajogi és társadalombiztosítási szabályok az irányadók. Külföldön székhellyel rendelkező munkáltató esetén magyar joghatóságról nem beszélhetünk. Ezért ha a hallgató saját választása alapján külföldi gazdálkodó szervezetnél vesz részt szakmai gyakorlaton, akkor a külföldi gazdálkodó szervezet sem az Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződés megkötésére és díjazás fizetésére, sem a felsőoktatási intézménnyel történő együttműködési megállapodás megkötésére nem kötelezhető. Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlatára vonatkozó rendelkezéseket a külföldi gazdálkodó szervezet (például szálloda), valamint a magyar felsőoktatási intézmény és a hallgató magánjogi megállapodásban rögzítheti, amely megállapodás tartalmaz- hatja a szakmai gyakorlat keretében végzett munkavégzés ellenszolgáltatásaként meghatározott díjazás mértékét is. Összességében megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok a szakmai gyakorlat valamennyi aspektusával összefüggésben részletes szabályozást tartalmaznak. Sajnos azonban ezen szabályok nem teszik érdekeltté a munkáltatókat például járulékkedvezmény biztosításával vagy egyéb módon a megfelelő színvonalú és időtartamú gyakorlat biztosításában. Azonban a minőségi munkaerő-utánpótlás biztosítása, valamint annak érdekében is, hogy a fiatalok ne csak elméleti, hanem releváns szakmai ismeretekkel, munkahelyi tapasztalatokkal lépjenek be a munka világába, fontos lenne mind a munkáltatók, mind a hallgató-munkavállalók érdekeltté tétele, a szakmai gyakorlat szerepének felértékelése. Dr. Zemplényi Adrienne Az ösztöndíjas foglalkoztatás A munkáltatónak érdeke fűződik ahhoz, hogy a gazdasági tevékenysége eredményes folytatásához szükséges létszámú és képzettségű munkaerő álljon rendelkezésre. A munkáltató szakemberszükségletét a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján több módon is biztosíthatja: tanulmányi szerződés kötése útján (Mt ), tanulmányok folytatására irányuló polgári jogi szerződés kötése útján (amelyet a polgári jog szerződési joga szabályoz). A jogszabályok az Mt. szabályozási körén túl is támogatják a szakképzett, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő elhelyezkedését, amelynek egyik eszköze a támogatott ösztöndíjas foglalkoztatás. 12 Az ösztöndíjas foglalkoztatotti jogviszony szabályozási alapját a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény jelenti, amely január 1-jétől szabályozza e foglalkoztatási formát. A jogalkotó célja az volt, hogy a támogatott foglalkoztatási formával megkönnyítse a pályakezdő fiatal, diplomás munkavállalók munkaerő-piaci megjelenését és szakmai tapasztalatszerzését. Az ösztöndíjas foglalkoztatás szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony [2004. évi CXXIII. törvény 1. (2) bekezdés 4. pont]. Fontos rögzítenünk, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatás nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Atipikus foglalkoztatási jogviszonyként az Mt.-ben nem szabályozott jogviszony, amelynek ugyan háttérjogszabálya az Mt., de annak rendelkezéseitől számos ponton eltérést enged. Az ösztöndíjas foglalkoztatott élethelyzetét tekintve tér el a tipikus munkavál lalótól: fiatal kora és frissen szerzett (legfeljebb kétéves) diplomája miatt indokolt munkajogi megkülönböztetése. A fogalmi elhatárolások körében meg kell különböztetnünk a diákmunkát, az iskolaszövetkezeti munkavégzést és a tanulmányi szerződéssel végzett munkát az ösztöndíjas foglalkoztatástól. Az ösztöndíjas foglalkoztatás a munkaviszony munkavállalói oldala szempontjából mutat hasonlóságot a fenti foglalkoztatási formákkal. Közös elemük, hogy a munkavégzés és a tanulmányi előmenetel a jogviszonyban szoros kapcsolatban áll. Fontos azonban rögzítenünk, hogy míg diákmunka, iskolaszövetkezeti munkavégzés vagy tanulmányi szerződéssel egybekötött munkaviszony esetében olyan jogalanyok szerepelnek munkavállalói oldalon, akiknek a képzése folyamatban van, addig ösztöndíjas foglalkoztatott csak az lehet, aki felsőfokú tanulmányait már lezárta, a végzettséget megszerezte, a harmincadik életévét még nem töltötte be, és akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra.

7 PERES ÜGYEK PERES ÜGYEK Az évi Mt. bírói gyakorlatának tovább élése a garantált bérminimumra jogosító szakképzettség fogalma Az alábbiakban a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: évi Mt.) hatálya alatt született olyan jogesettel foglalkozunk, amelyben a Kúria egyebek mellett iránymutatást adott a garantált bérminimumra jogosító középfokú szakképzettség fogalmának értelmezésére. Ebben az esetben a felperes október 5-ig állt munkaviszonyban az alperessel november 1-jétől kazánfűtő munkakörben. A felperes keresetében munkaköre szerinti szakképzettségének megfelelően annak megállapítását kérte, hogy bérkategória-besorolása téves, ezért szakképzettségi szintjének megfelelő átsoro lására, valamint keresetvesztesége megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete jogalapjaként arra hivatkozott, hogy a szakképzettsége a szakmunkás szakképzettséggel egyenértékű. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta. A bíróság érdemi döntését abból vezette le, hogy a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló 12/2004. (II. 13.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) értelmében a kis teljesítményű kazánfűtői munkakör műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör, és az ehhez a munkakörhöz tartozó OKJ-számból ( ) kitűnően alapfokú szakképesítésnek minősül. A felperes ezért segédmunkásnak, betanított munkásnak nem sorolható be, mert ezekhez a besorolásokhoz szakképzettség nem szükséges. A bíróság szerint a felperes szakmunkás-bizonyítvány hiányában ugyan nem tekinthető szakmunkásnak, ugyanakkor az, hogy az alperes segédmunkásként sorolta be és tartotta nyilván, jogszabálysértő volt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Az alperes arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok megsértették a munkavállalók ágazatközi besorolási rendszeréről szóló 6/1992. (VI. 27.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) mellékletének E jelű része szerinti szakmunkás kógens fogalommeghatározást. Amennyiben a felperes nem volt szakmunkásnak tekinthető, úgy a kollektív szerződéses rendelkezéseken alapuló bérkategória besorolása sem lehetett téves. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Álláspontja szerint a GKM rendeletben előírt szakképzettsége államilag elismert szakképzettség, amelyet megerősítenek az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) kiadott OM rendeletek. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria az alábbi indokok alapján alaposnak találta. A hivatkozott MüM rendelet meghozatalakor hatályban volt, az oktatásról szóló évi I. törvény 82. -a szerint szakmunkás-bizonyítványnak a szakmunkásképző iskolában tanulói jogviszonyban, három évfolyam sikeres elvégzése és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése után letett szakmai vizsga meglétét igazoló bizonyítvány minősült. Eszerint szakmunkás-bizonyítvány iskolarendszerű nevelési-oktatási intézményben végzett tanulmányok sikeres elvégzése alapján volt szerezhető. Ezt a minősítést az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, majd az annak helyébe lépő 1/2006. (II. 17.) OM rendelet sem változtatta meg. E jogszabályok egybevetésével megállapítható, hogy különbséget kell tenni iskolarendszerű oktatásban szakmunkásképző, szakképző oktatási intézményben megszerezhető szakmunkás-bizonyítvány, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzés (tanfolyami képzés) keretében, jogszabályban meghatározott, illetve hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés között. A szakképesítéshez kötött munkakörök más-más fokú, illetve szintű szakképesítéssel tölthetők be. Jogszabály előírhatja, hogy csak felsőfokú szakképesítéssel vagy legalább középfokú szakképesítéssel kell rendelkezni az adott munkakör betöltőjének, de elegendő lehet alapfokú szakképesítés is. Az iskolai végzettség, illetve szakképzettség fokának meghatározása a felsőoktatásról, a közoktatásról, illetve a szakképzésről szóló törvényeken alapul, amely nem azonos az 1/2006. (II. 17.) OM rendeletben szabályozott Országos Képzési Jegyzék által használt szakképesítési szintekre vonatkozó megkülönböztetéssel. A felperes munkaköre betöltéséhez az OKJ szerinti alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakirányú szakképesítés volt előírva. A felperes a szakmai képesítését néhány hónapos tanfolyami képzésben szerezte, de nem minősül iskolarendszerű oktatásban, tanulói jogviszony- 15

8 KÖZSZOLGÁLATI FIGYELŐ KÖZSZOLGÁLATI FIGYELŐ A közigazgatás reformja: Az integritás-tanácsadó mint új munkakör a közszolgálatban A magyar közszféra modernizálása számos kihívással jár. A reformok azonban mit sem érnek, ha a közszférában dolgozók és a közigazgatás ügyfelei korrupciós jelenségeket tapasztalnak. Írásomban bemutatom, hogy az újonnan bevezetett integritás-tanácsadó munkakör hogyan illeszkedik egyrészt a közszféra reformját célul kitűző Magyary Programba, másrészt pedig a közigazgatási szervezetrendszerbe. A téma újdonságára való tekintettel részletesen kitérek az integritás és az integritásmenedzsment fogalmak elemzésére. Ehhez kapcsolódóan mutatom be e szakterület magyarországi tudományos kutatásának központját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Integritás Tudásközpontját. Az integritás-tanácsadó munkakörének a közszféra HR rendszerébe történő illeszkedése, és általában véve az integritásszemléletnek a közigazgatásban való meghonosítása számos olyan kérdést vet fel, amelyek további kutatásra érdemesek. Fotó: Szilágyi Dénes A rendszerváltást követően folyamatosak a törekvések a közigazgatás átalakítására, megújítására, modernizálására. A 2010-ben indított, Magyary Zoltán nevével fémjelzett programmal összhangban folyik a közszféra reformja. A Magyary Program keretében elindult a közigazgatási szervek vezetőinek és munkatársainak képzése is. Az európai uniós forrásból finanszírozott projektnek köszönhetően több ezer kormánytisztviselő kompetenciafejlesztése történik és történt már meg országszerte. Az Államreform Operatív Program (ÁROP) projektek kiemelt célja a kormánytisztviselők együttműködési, kommunikációs, szervezési és vezetési készségeinek fejlesztése, amelynek eredményeképpen a mindennapi munka válik hatékonyabbá. A program résztvevői fejleszthetik az együttműködéssel kapcsolatos készségeiket, megismerkedhetnek a konfliktus- és stresszkezelési, illetve kérdezéstechnikákkal, módszerekkel is. 1 A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának HR Kutatócsoportja Humán tükör 2013 címmel átfogó kutatást végzett a magyar közszféra HRközpontú feltérképezésére. A kutatás elméleti alapjául szolgáló stratégiai alapú integrált emberierőforrás-gazdálkodás rendszermodelljét a Kutatócsoport vezetője, Dr. Szakács Gábor CsC dolgozta ki. A kutatásban megfogalmazott javaslatok szerint a munkakör alapú megoldásra épülő új, vegyes struktúrájú közszolgálati életpályarendszert teljes körűen kell felépíteni és bevezetni. Általánossá kell tenni továbbá az emberierőforrás-gazdálkodás területén a stratégiai tervezést, a felső vezetői nézőpont érvényesítését, az emberi erőforrás értékteremtő, hatékonyságnövelő tényezőként való kezelését és a HR integráló szerepét. A kutatási eredmények rávilágítottak arra is, hogy hivatásrendenként humán módszertani és szolgáltató központokat kell felállítani, egységes informatikai szakértő rendszer bevezetésével ban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának oktatói bevonásával új képzési programokat dolgozott ki. Elindult a Kormányablak ügyintézők (KAB) képzése is, melynek köszönhetően több mint hétezer köztisztviselő vett már eddig is részt a képzéseken. Ilyen volumenű, és ekkora létszámot megmozgató képzésekre még nem volt példa a közigazgatásban. Ezen törekvések fő célja az ügyfélbarát és közszolgálati attitűd fejlesztése, melynek eredményeképpen az ügyfelek is elé- 1 L. 2 Bokodi Márta Szabó Szilvia Stréhli-Klotz Georgina Petró Csilla: Közszolgálati Humán Tükör 2013 (résztanulmány), Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest,

9 KÖZSZOLGÁLATI FIGYELŐ Bölcsőtől a koporsóig, avagy esélyegyenlőség realitás vagy illúzió Mottó: Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. (Albert Einstein) A siker nem döntő, a kudarc nem végzetes. Ami számít: a bátorság, hogy folytasd. (Winston Churchill) Vágyaink között sokszor fogalmazzuk meg az élet csaknem minden területén, hogy egyforma eséllyel juthassunk hozzá az élet legkülönbözőfélébb dolgaihoz: a csokoládéhoz vagy a töltött cukorkához a boltban, édesanyánk szoknyáját húzogatva; legyen reggelire tej és péksütemény az asztalon, az iskolában ahhoz a tanító nénihez kerüljünk, akit szeretünk; tovább tanulhassunk, legyen munkánk, minket válasszon ki a munkáltató a húsz-ötven, ne adj isten százötven jelentkező közül. Bánjanak velünk emberségesen a munkahelyünkön, ne izoláljanak, és ne mellőzzenek indokolatlanul. Szakmai tudásunkat ne dobják sutba, ne különböztessenek meg minket az iskolában azért, mert szüleink entellektüelnek számítanak vagy egyszerű munkásemberek, munkahelyen vagy bármely közösségben csak azért, mert más vallásúak, más származásúak vagy életkorban a többségtől eltérőek vagyunk. 22 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG KÉRDÉSE TÖRTÉNETISÉGÉBEN A megkülönböztetésnek számtalan formája létezik, amelyet tilt egyébként minden tisztességes vagy akár gondosnak nevezhető jogállami szabályozásban a jog eszköze is. A tilalmak egyik fő része a vallásból ered: az egymás iránti és a tulajdon iránti tisztelet, az igazmondás alapvető követelménye, az embertársaink és önmagunk iránti szeretet megfogalmazása, az emberi élet más általi elvételének, kioltásának tilalma. Ezen alapvető követelményeket általában nem illik megkérdőjelezni, de az is igaz, hogy bármelyik vallás képviselője elisme ri, hogy ezek a nem csak vallási, de alapvető erkölcsi parancsolatok azért vannak, mert minden emberi közösségben előfordulnak szabályszegők és szabályszegések. Szabályszegés, szabálytalanság hiányában egyébként a szabályok is cél nélküliek lennének. Európát a civilizáció bölcsőjének tartják, talán azért, mert az emberiség fejlődésének egyik központja. Innen eredeztethető a kereszténység, melytől elkülöníthető a keleti vallások köre, amely részben földrajzi és éghajlati, részben népesedési és kulturális eltérések miatt más filozófiai rendszerre építi fel erkölcsi parancsolatait. A parancsolatok egyik köre közös, más részük teljesen eltérő. Az esélyek egyenlősége nem tartozik sem vallási, sem általában a társadalmi követelmények körébe. Az esélyegyenlőség szellemisége a történelem során bármelyik nagy forradalom vagy szegénység következtében kitörő lázadás eszméjében megjelenik: az ilyen történelmi események mindig a megélhetés hiányát, az elszegényedés felerősödését, a társadalmi csoportok közötti erős szakadékot jelzik, vagy sokszor hatalmi erők játszmájának eszközeként vallási, faji, etnikai megkülönböztetés formájában jelentkezik. Az esélyegyenlőség másik nagy területe, a nemek közötti egyenlőség elméleti kérdése másképpen jelenik meg, bár pszichológiai oldalról ennek is van hatalmi jellege. A hatalmi jelleg kissé leegyszerűsítve abban jelenik meg, hogy egy családon vagy egy férfi-nő kapcsolaton belül ki hordja a kalapot, ki hozza meg a lényegi döntéseket. Ennek óriási jelentősége volt és van a történelemben a stratégiai döntések meghozatala során is, hiszen ettől függhetett emberek élete, egy ország függetlensége, vagy akár az is, hogy ki lett a társadalomban a legfőbb döntéshozó, vagy hogyan alakult egy ország döntéshozatali struktúrája. E döntésekre sokszor ha többnyire azokat férfiak is hozták meg asszonyok (is) voltak befolyással. Ők részben ihletet, ötletet, sok esetben tanácsot és lelki támaszt adtak olyan embereknek, akik sorsokat eldöntő kérdésekben ítéltek. Közülük számosan lettek saját maguk tehetsége alapján híresek, mások csendesen a háttérben maradtak. A nemek közötti egyenlőség kérdése végighúzódik a történelem során, hiszen a Római Birodalom idején például a nők még nem voltak teljes jogú polgárai a birodalomnak, őket gyakorlatilag férjük tulajdonaként kezelték. A középkorban a városokban már teljes jogú polgárok voltak, de a gyakorlatban kiszolgáltatottak lehettek családjuk vagyoni helyzetétől függően. A nők társadalmi életben való szerepvállalása az 1800-as évek közepétől erősödött fel. Addig is tevékenyen részt vettek a kor akkori fejlettségének megfelelő intézmé-

10 INTERJÚ INTERJÚ FATA LÁSZLÓVAL INTERJÚ Oktatás a lakáscélú hiteltámogatás gyakorlati megvalósításáról A munkáltatók évek óta adómentes lakáscélú támogatással segíthetik dolgozóikat, azonban lakáshitel-támogatásra ez idáig még nem volt lehetőségük januártól az adótörvény úgy változott, hogy ötmillió forintig a lakáscélú hitelt is támogathatják a vállalatok. A juttatás pontos megvalósítását aztán egy 2014 áprilisában megjelent NGM rendelet szabályozta. Az új támogatás nagy körültekintést igényel úgy a vállalatoktól, mint a hitelintézetektől, ezért a Rodin Felnőttképzési Üzletága Lakáscélú támogatás alapjai és gyakorlati megvalósítása címmel képzést szervez. Miért indítanak egyetlen cafeteriaelemre külön oktatást, milyen feltételek szükségesek, hogy a támogatás megvalósuljon? Erről kérdeztük Fata László cafeteriaszakértőt, a Cafeteria TREND magazin alapítóját, szerkesztőjét és egyben a képzés egyik előadóját. FATA LÁSZLÓ cafeteria-szakértő a Cafeteria TREND magazin alapítója, szerkesztője, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat. Eddigi munkája során több mint munkavállaló cafeteria-rendszerébe szólt bele közvetlenül. A tanácsadói tudását a magazin mellett több száz fős konferenciákon, hírlevelében, egyetemeken (BME, PTE) és eddig megjelent két könyvében osztja meg az érdeklődőkkel. Nevével, hangjával, véleményével számos lapban, rádióban, televízióban is találkozhattunk. 30?Miért tartják szükségesnek, hogy kimondottan a lakáscélú támogatás gyakorlati megvalósítására indítsanak képzést? január 1-je óta a munkáltató adómentes lakáscélú támogatási lehetősége kibővült. Előtte lakás vásárlására, építésére, legalább egy lakószobával történő bővítésére, korszerűsítésére adhatott a munkáltató munkavállalójának adómentesen támogatást közvetlenül a megvalósításhoz, illetve elengedhette az ilyen célra adott munkáltatói kölcsönt. Idén azonban már a fenti célokra felvett hitel törlesztésére is adhat támogatást. Mind az adómentesség, mind a felhasználási terület rendkívül előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára, ezért az év eleji változás sok munkáltatót indított arra, hogy szerepeltesse ezt az új lehetőséget a cafeteriarendszerében. A megvalósítás azonban sok kérdést hozott a felszínre, melyeket az április elején megjelent NGM rendelet tisztázott [az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet]. A rendelet életbelépésekor az ebben rögzített dokumentációs kötelezettség mentén folytatták a cégek a juttatás kiadását, és az első támogatási összegeket már át is utalták a dolgozók számláira. Ennek ellenére a szakértői oldalt még mindig sok kérdés foglalkoztatja. A munkál tatók bizonytalanok, hogy hova utalják a pénzt, a mun kavállalóknál nagy kérdés, mi is történik a hitelszámlára utalt pénzzel? Ez a pénz csökkenti-e a havi részletet, vagy a tőketartozásból vonja le hitelintézet? Hogyan igazolható a lakás mérete, és mi alapján ellenőrizhető, hogy ki lakik a lakásban? És egyáltalán milyen hitelek is lesznek jók? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések jogosan foglalkoztatják a munkáltatókat és a dolgozóikat, hiszen elég sokat kockáztatnak. Amennyiben valamelyik feltétel nem egyezik a rendeletben foglaltakkal, ha nem tudjuk ezt jövő tavaszig igazolni, akkor bizony a kapott juttatás százhúsz százaléka adózik összevonandó jövedelemként és ez jókora különbség az adómentességhez képest. Főleg, ha addigra megszűnik a munkaviszony, és a munkáltató, miután befizette az adóhatóságnak a közterheket, kezdheti keresni a dolgozóját, hogy térítse meg neki a felmerült költségeket.

11 INTERJÚ melyre a képzésen részletesen is kitérünk. Emellett két újabb módosítás is napvilágot látott. Az eddigi szabályok szerint csak hitelintézetek és munkáltatók által adott lakáscélú hitelek voltak adómentesen támogathatók. A friss változás bővíti ezek körét. A pénzügyi vállalkozásoktól felvett lakáscélú hitelek visszafizetése is adómentesen támogatható lesz a munkáltató oldaláról. További bővülést jelent, hogy az egyéni vállalkozók által a munkavállalóiknak adott támogatás is kedvezőbb elbírálás alá esik majd. Nemcsak adómentes lesz ez a juttatás, de a társas vállalkozásokhoz hasonlóan az egyéni vállalkozó is leírhatja az ilyen formában adott dolgozói juttatások költségeit. Mészáros Etelka XI. Magyar Munkajogi Konferencia, Visegrád TERÍTÉKEN: AKTUÁLIS KÉRDÉSEK, SOKAT VITATOTT PROBLÉMÁK Idén október 14-e és 16-a között rendezik meg az immáron hagyományossá vált Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon. A szakma körében elismert és közkedvelt eseményre tizenegyedik alkalommal kerül sor. Mint ahogyan eddig, most is aktuális és érdekfeszítő témákkal várja a résztvevőket a szervező Wolters Kluwer Kft. Erről beszélgettünk Birkásné Milovecz Ágnessel, a cég képzés és konferencia portfóliójának vezetőjével. Első diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerezte. A fiatal közgazdász tanulmányait ugyanott folytatta nappali tagozaton, ösztöndíjas doktoranduszként a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában. A jog már egyetemi évei elején érdekelni kezdte. Egyebek mellett ezért is kezdett hozzá a jogi karon 2011-ben a szakirányú továbbképzési szakok menedzseléséhez, elsősorban a marketing funkciók átgondolásával. Már a campus állam- és jogtudományi karának továbbképzési igazgatójaként dolgozott, amikor a budapesti helyszínre kihelyezett szakirányú szakok szervezése mentén munkakapcsolatba került a Rodinnel. Azóta is örömmel gondol vissza arra a közel három évre, melyet nagyon sikeres időszaknak tart. Az ország legnagyobb jogi és adóügyi tartalomszolgáltatója idén februárban szervezeti átalakulást hirdetett meg, ekkor került a Wolters Kluwer csapatához. Számára a legnagyobb motiváció, ha lehetősége van tanulásra, fejlődésre, legyen az a munkájával kapcsolatos vagy a magánéletében hasznosítható tapasztalat. Szerencsésnek érzi magát, mert olyan területen tevékenykedhet, amelyhez személyes elkötelezettséget érez. Tanítani szintén szeret, rengeteg tapasztalatot nyert az oktatással töltött évek során. Jelenleg a doktori értekezésén dolgozik. A döntés, hogy Pécsről Budapesthez közelebb költözött családjával, már tavaly ősszel megszületett, elsősorban férje vállalkozása miatt, addig ugyanis ő ingázott. Úgy véli, gyermekei kellő nyitottsággal álltak a környezetváltozáshoz, mindketten megtalálták az új barátságok kialakításában rejlő izgalmakat. Személyiségtípusából adódóan számára a munka játék, a játék pedig munka. Kikapcsolódni főzés, futás és tenisz közben tud. Így szabadidejében szívesen süt-főz együtt a családjával. Örül, ha egy asztalnál ülnek és beszélgetnek. 32?A konferencia népszerűségének titka szerintem már rég túlmutat a rangos előadókon és érdekes témákon. Nem túl nagy szakmai közösségről van szó, akik ismerik, tisztelik egymást. A feszített tempójú hét köznapokból itt kizökkenhetnek, és esténként kö tetlenebbül beszélgethetnek egymással. Mi vonzza a leginkább az érdeklődőket minden évben erre a rendezvényre? A Magyar Munkajogi Konferencia évek óta nívós társadalmi eseményként szerepel a résztvevők naptárjában. Az elmúlt tíz év önmagáért beszél. Azon túl, hogy három

12 INTERJÚ összefüggésben is. Ismert munkaügyi bírák segítenek a résztvevőknek vitatott kérdésekben eligazodni. Az októberi eszmecserén megmutatjuk még, milyen lehetőséget nyújt a munkajogi szabályozás abban, hogy minél hatékonyabban szervezzük a munkaidőt. Meglepő és tanulságos munkaügyi bírósági ítéleteket elemzünk. Továbbá analizáljuk a munkavállalók képviselőire vonatkozó szabályozást, milyen kedvezmények járnak, milyen védelem illeti meg őket stb. Ezúttal sem marad el az egyik legnépszerűbb alkalom, a pódiumvita a munkaügyi bíróságok ítéleteiről. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Részletes tájékoztatót és megrendelőt találnak a kiadó honlapján is. Köszönjük válaszait. Molnár Ildikó A Polgári Törvénykönyv A Ptké.-vel és az irányadó elvi iránymutatásokkal egységes szerkezetben Spirálozott kötésmódban, használatot segítő mutatókkal, jegyzetelésre használható széles margóval Wolters Kluwer Kft Budapest, Prielle Kornélia u Tel.: (40) Fax: (1) RENDEZVÉNYAJÁNLÓ Budapesti helyszínen, szakértő előadókkal várjuk képzéseinken! Bővebb információ, jelentkezés: oldalon Szeptember H K Sz Cs P Sz V Innovatív vezetői eszköztár (1. Modul: Ön- és emberismeret) Szeptember Előadó: Németh Zsuzsa Dr. Berke Gyula egyetemi docens, tanszékvezető, PTE AJK Bincze Bea Kolozár Andrea M. Koczó Ildikó Németh Zsuzsa Vásárhelyi Judit 30. CAFETERIA Lakáscélú támogatás alapjai és gyakorlati megvalósítása Gál Tamás Fata László 34 (A Wolters Kluwer Kft. a rendezvényekkel kapcsolatos adatok változtatásának jogát fenntartja.)

13 HR MOZAIK HR MOZAIK Képezni csak úgy, hogy megérje A cégek többségének esetében nem nélkülözhető a munkatársak hatékonyságának folyamatos és fokozatos növelése. A változó feltételek és lehetőségek, a rendelkezésre álló költségkeret, a hibák kiküszöbölése iránti folyamatos igény szükségessé teszi, hogy ne csak a munkaerő-kapacitás növelésére kerüljön sor, hanem annak minőségi fejlesztése is teret kapjon. Mindezzel összefüggésben egyre nyilvánvalóbb, hogy ma a munkaerőpiacon olyan jellegű fejlesztésekre van szükség és igény, amelyek rövid távon látványos eredményt hoznak, és a valódi problémákra, a releváns megoldandó élethelyzetekre reagálnak. Ez sok esetben jelenthet csoportos fejlesztést, máskor viszont inkább az egyéni szinten zajló beavatkozásoknak van értelme. ELVÁRÁSOK ÉS KÉPZÉSEK Nem lehet kérdéses tehát, hogy folyamatosan változó világunkban a munkavállalók felé megfogalmazott elvárások is folyamatosan változnak. Az a tudás, ami aktuális volt tegnap, elavulttá válik holnapra. Az a készség, ami elegendő ma, egy év múlva már kevés lesz. Fejlődik ugyanis a technológia, az eszköztár, új lehetőségek nyílnak, amiket használni és alkalmazni kell, márpedig ez csak egy tanulási folyamat eredményeképpen lehetséges. Nem beszélve arról, hogy a munkavállaló folyamatos fejlődése nemcsak az ő egyéni érdeke, hanem a munkáltatóé is. A képzett, magas szintű tudással rendelkező munkavállaló ugyanis a munkáltató számára érték, ami a vállalat versenyképességének záloga lehet. A rugalmas és életképes vállalati működés kulcsa az ember, aki megtanulja az új technológiákat és folyamatokat, újabb és újabb készségeket sajátít el, fejlődik, és egyre több különböző helyzethez tud alkalmazkodni. Egy képzés akkor jó, ha a valós igényekre és szükségletekre reagál, és általa olyan problémák válnak kezelhetővé, amelyek azt megelőzően megnehezítették a hétköznapi folyamatok gördülékeny előrehaladását. A képzés akkor jó továbbá, ha kielégíti a szervezeti célokat, de egyúttal az érintett dolgozó is felfedezi benne saját előnyeit. Tény az, hogy az élmények és tapasztalatok szerzése révén akarva vagy akaratlanul az ember mindig tanul valamit. Mindössze azáltal, hogy kapcsolatba kerül emberekkel, dolgokkal, folyamatokkal, újabb és újabb hatások és élmények érik. Ez nagyon jó dolog, azonban a szervezett vállalati fejlesztésnek ennél többet kell nyújtania. A szervezett képzésen keresztül történő tanulási folyamat lényege ugyanis az, hogy tudatos. Mit jelent ez? Leginkább azt, hogy meghatározott céllal szerveződik bizonyos hiányosságok pótlása érdekében. Ahhoz, hogy a tanulási folyamat hatékony legyen, szükség van motivációra, bizonyos készségekre, és szükség lehet előzetes tudásra és gyakorlatra is. Nem tud bárki bármit megtanulni, éppen ezért az előzetes felmérés legfontosabb célja, hogy lássuk, honnan indulunk, azaz: mire van szüksége a szervezetnek; mit tud már az érintett munkavállaló; milyen korábbi képzéses élményei, tapasztalatai (kudarcok vs. sikerek) vannak; milyen kompetenciákkal rendelkezik; milyen végeredménnyel lenne elégedett az egyén, és mivel lenne elégedett a szervezet. FEJLŐDÉS, VÁLTOZÁS Felnőttkorban a tanulási folyamat egészen más jellegű, mint a gyermekkori vagy a fiatalkori tanulás. Felnőttkorban ugyanis az igény specifikusabb, mind az egyén, mind a szervezet részéről. Az egyénben a szerzett élettapasztalatok okán merül fel az önfejlesztés igénye, és pontosan tudja, hogy a hatékonyság érdekében változnia, tanulnia kell. Ehhez képes beszerezni a szükséges erőforrásokat (önmotiváció, idő, anyagi keretek stb.) is. Minden képzés legfőbb célja, hogy az egyén változzon egy olyan készség, képesség szempontjából, ami tevékenységi körében hasznos és szükséges, de valamilyen okból kifolyólag az egyén aktuálisan még nem felel meg az adott területen az igényeknek és az elvárásoknak. A fejlesztési folyamatnak akkor lesz értelme, ha van egy megfogalmazható cél, és az egyén a célban megfogalmazottaknak megfelelően képes elindulni a változás irányába. E tekintetben tehát egy szándékos változási folyamatról van szó, és e szándékos változás célja, hogy az egyén kompenzálja az aktuális és az ideális énképe közötti különbséget. A fejlesztő folyamat első lépése az ideális énkép jellemzőinek megfogalmazása, annak tisztázása, mi az a végeredmény, amivel az egyén a fejlesztési folyamat végén elégedett tud lenni. Erre épülhet a fejlődési cél meghatározása, amire alapozva aztán kidolgozható az önfejlesztési terv és a kapcsolódó konkrét lépések. 35

14 ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Védőital munkavédelmi és adózási szempontból Amikor az átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb környezetünk hőmérséklete, újra és újra fókuszba kerül a foglalkoztatóknál a hűtő, illetve melegítő védőitalok juttatása. Kérdés, hogy mikor, milyen mennyiségben, milyen formában kell a munkavállalók részére kötelezően biztosítani a védőitalokat. A különböző italok közül mi minősülhet védőitalnak? Az adókötelezettséget érintően felmerül, hogy ásványvíz vagy esetleg egyéb frissítő ital is adható-e adómentes természetbeni juttatásként vagy ettől eltérően adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a kifizetőt? 38 Az emberi szervezet mintegy százalékban vízből áll. A víz mint alkotóelem jelentős szerepet játszik egészségünk megőrzésében. Az életkor növekedésével és a testsúly gyarapodásával egyre nagyobb mennyiségű vízre van szükségünk. A vízszükséglet az átlagoshoz képest megnövekszik bizonyos esetekben, például a külső hőmérséklet emelkedésével vagy megnövekedett fizikai igénybevétellel. Nem csak fizikai munka végzése során elengedhetetlen a vízveszteség megfelelő pótlása, ugyanez a helyzet, ha túl magas a külső hőmérséklet. Ha kánikulával örvendeztet meg minket az időjárás, akkor bármilyen munkakört is tölt be a munkavállaló, a napi munkavégzés megnövekedett igénybevétellel és folyadékszükséglettel jár az emberi szervezetre nézve. Magánszemélyként is oda kellene figyelnünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, de ezzel kapcsolatban a jogszabályaink kötelezettségeket írnak elő a munkáltatók részére is. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. (1) bekezdése a munkáltató kötelezettségeként határozza meg többek között a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítását. Munkavégzési feltételeken értjük a megfelelő munkaeszközöket, s mindazokat a körülményeket, amelyek elengedhetetlen feltételei a munkavégzésnek, de idetartozik a munkatevékenységhez szükséges tájékoztatás, valamint ismeretek és továbbképzések biztosítása is. Továbbá a munkáltató köteles biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit [Mt. 51. (4) bekezdés]. Az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek megvalósítása érdekében a munkáltató egyik kötelezettsége a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) és az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet betartása. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat [Mvt. 18. (2) bekezdés]. Az Mvt. alapján minden munkavállaló részére biztosítani kell megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet [Mvt. 24. a) pont]. Az Mvt. 33. (1) bekezdése alapján a munkahelyiségben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és minőségi, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani. Ha az így előírt levegő vagy klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni, egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni [Mvt. 33. (2) bekezdés]. A szabadtéri munkahelyen a munkavégzés jellegének és a munkakörülmények megfelelő műszaki megoldásokkal, munkaszervezéssel, egyéni védelemmel, melegedési lehetőséggel, védőitallal gondoskodni kell a munkavállalók időjárás elleni védelméről (Mvt. 34. ). Az Mvt pontja alapján munkavállalónak minősül a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy. Szervezett munkavégzés többek között a munkaviszonyban, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati jogviszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati jogviszonyban, a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka (Mvt pont). Munkáltatónak minősül a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Továbbá munkáltatónak kell tekinteni többek között a munkaerőkölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót és a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót is. Külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik (Mvt pont). A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM EüM együt-

15 ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ADÓ ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató társadalombiztosítási helyzete A nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók közül a társadalombiztosítás a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatókra terjed ki. Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel. Jelen cikk azt kívánja bemutatni, hogy milyen jogosultsági feltételek alapján milyen társadalombiztosítási ellátásokra lehet jogosult a szakképző iskolai tanuló. 40 A TANULÓSZERZŐDÉS ALAPJAI A szakképzés keretében a tanuló gyakorlati képzése a tanuló és a szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján történik. A tanulószerződés megkötésének, módosításának, megszűnésének és megszüntetésének feltételeit a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szabályozza. Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető [Sztv. 42. (1) bekezdés]. A tanulószerződés alapján a gyakorlati képzést szervező szervezet pénzbeli juttatást köteles fizetni a tanuló részére [Sztv. 63. (1) bekezdés]. A tanulószerződésnek tartalmaznia kell többek között a tanulót az Sztv. alapján megillető pénzbeli juttatás összegét is [Sztv. 48. (1) bekezdés f) pont]. Társadalombiztosítási szempontból foglalkoztatónak az Sztv.-ben meghatározott tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a tanulószerződés megkötésére jogosult szervezetet kell tekinteni [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. a) pont 2. alpont]. A TANULÓSZERZŐDÉS MINT A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY ALAPJA A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók biztosítottnak minősülnek [Tbj. 5. (1) bekezdés c) pont]. A biztosítottak ha törvény eltérően nem rendelkezik a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek [Tbj. 6. (1) bekezdés]. A biztosítottak jogosultak lehetnek egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásokra. Az egészségbiztosítási ellátások keretében természetbeni egészségügyi szolgáltatásokat, pénzbeli ellátásokat, baleseti ellátásokat, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásait vehetik igénybe. A nyugdíjbiztosítási ellátások keretében saját jogú nyugellátásra, valamint hozzátartozói nyugellátásra szerezhetnek jogosultságot. A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat kell járulékalapnak tekinteni a tanulószerződésben meghatározott díj helyett [Tbj. 4. k) pont 1. alpont]. A tanulószerződés esetében is szünetel a biztosítás az igazolatlan távollét időtartama alatt [Tbj. 8. b) pont]. Amennyiben a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulónak igazolatlan távollét miatt szünetel a biztosítása, akkor a gyakorlati képzést szervező foglalkoztatónak a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét is be kell jelentenie. A bejelentést a biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét, illetve végét követő nyolc napon belül kell megtenni [az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 16. (4) bekezdés b) pont]. A tanulószerződés alkalmazása esetén szünetel a biztosítás a tanulószerződés szüneteltetésének ideje alatt [Tbj. 8. h) pont]. A hallgatók foglalkoztatásával összefüggésben ugyanakkor meg kell említeni, hogy ezek a szabályok csak a szakképzésben foglalkoztatottakra terjednek ki, míg a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól mentesülnek azon hallgatók, akiket hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak [Tbj. 11. d) pont]. A hallgatói munkaszerződés ugyanakkor nem eredményez biztosítási jogviszonyt sem. (Lásd erről A fiatalok foglalkoztatásának lehetőségei. A szakmai gyakorlat című cikkünket.)

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményrendszer változásáról Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Oktatás- és képzésszervezés

Oktatás- és képzésszervezés Oktatás- és képzésszervezés A munkaügyi központok ajánlati és képzés-támogatási rendszere Előadó: Veressné dr. Kiss Anna Munkaerő-piaci Eszközök és Képzési Osztály Hajdúszoboszló, Új arculati javaslatok

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,

Részletesebben

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép :

évi CLVI. törvény 455. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : 2015. évi... törvény a diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképesség ű személyek munkaerő-kőlcsönzés keretében történő foglalkoztatásának el ősegítésér ő l 1. A társadalombiztosítás

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Miniszter Iktatószám: 1008-0/2009-SzMM ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell. Ki lehet közfoglalkoztató és milyen tevékenységek végezhetők közfoglalkoztatás keretében?

Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell. Ki lehet közfoglalkoztató és milyen tevékenységek végezhetők közfoglalkoztatás keretében? Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott tranzitfoglalkoztatás, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön

Részletesebben

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves, átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. FIGYELEM! A kérelemben fontos a képzési körök pontos megjelölése az alábbiak figyelembe vételével:

TÁJÉKOZTATÓ. FIGYELEM! A kérelemben fontos a képzési körök pontos megjelölése az alábbiak figyelembe vételével: TÁJÉKOZTATÓ A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) értelmében engedélyezési eljárás kezdeményezésére a https://felnottkepzesiengedely.munka.hu on-line felületen elérhető

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10.

A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. A fiatalok munkaerő-piaci helyzete 2013.10.10. Kugler Krisztián osztályvezető Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Mozgásban az ifjúság Európa 2020 stratégia része a Mozgásban

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI

MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A mesterképzési szak megnevezése: munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (Employment Relations

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2013.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar. Felvételi tájékoztató 2013. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar Felvételi tájékoztató 2013. A JELENTKEZÉS MÓDJA nyomtatvány felsőoktatási jelentkezési lapon (1380 Budapest Pf. 1190 címre) e-jelentkezés e-felvételi

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak

Részletesebben

Tájékoztató. a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) címén igényelhető. vissza nem térítendő lakáscélú támogatásokról

Tájékoztató. a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) címén igényelhető. vissza nem térítendő lakáscélú támogatásokról 1 Tájékoztató a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) címén igényelhető vissza nem térítendő lakáscélú támogatásokról A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján

Részletesebben

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 7. hírlevél 2014. április 11. További információért keressen minket:

Hírlevél. Tartalom. 2014. évi 7. hírlevél 2014. április 11. További információért keressen minket: Hírlevél 2014. évi 7. hírlevél 2014. április 11. Tartalom Adómentes munkáltatói lakáscélú ú hitel 2014. április 4-án hatályba lépett a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú

Részletesebben

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől

A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől A GÁBOR DÉNES FŐISKOLA FELVÉTELI ÉS ÁTVÉTELI SZABÁLYZATA 12 Érvényes a 2015/2016-os tanévtől A Gábor Dénes Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) felvételi eljárását a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Foglalkoztatott személyek megbízási vállalkozási jogviszonyban állók

TÁJÉKOZTATÓ. Foglalkoztatott személyek megbízási vállalkozási jogviszonyban állók TÁJÉKOZTATÓ Tisztelt Ügyfelünk! Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatja Önt, hogy az egészségügyi szolgáltatók minden orvos-beteg találkozó alkalmával ellenőrzik az egészségügyi szolgáltatásra

Részletesebben

A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások. Székesfehérvár, 2012. szeptember 27.

A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások. Székesfehérvár, 2012. szeptember 27. A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások Székesfehérvár, 2012. szeptember 27. Jogszabályi vonatkozás Fogalom meghatározás A foglalkoztatás elsegítéséről és

Részletesebben

84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá

84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények

A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2013-ban érvényesíthető adókedvezmények A munkaviszonyban foglalkoztatott személyek utáni fizetendő adó megállapításánál a számított adót (27%) e törvény külön rendelkezése

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásról 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/2009. (XII.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32.

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye

Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye Az ÉAOP-1.1.3-12-es pályázati kiírással kapcsolatos Gyakran Ismételt Kérdések gyűjteménye 1, Innovációs pályázati felhívás C.1.2. pontja a jogi szolgáltatások felsorolásakor az írja, hogy jogi szolgáltatásnak

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára. (minta)

TÁJÉKOZTATÓ. munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára. (minta) 8. számú melléklet TÁJÉKOZTATÓ munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára (minta) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. -ban meghatározott kötelezettségemnek megfelelően a következőkről

Részletesebben

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak

Támogatások. Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak ok ok Ha nem sikerül elhelyezkedni, állami támogatásra lehet jogosult annak érdekében, hogy a munkavállalási esélyei javuljanak A foglalkoztatása költségének csökkentése Segítő együttműködés az álláskeresésben

Részletesebben

a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló,

a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló, Tájékoztató a közszférában dolgozó ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Hasznos kiegészítő információk közszférában dolgozó ügyfeleink számára a rögzített árfolyamon történő törlesztéshez

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Frissített verzió, 2011. július A Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapítási határozatának összefoglalója

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZATA Budapest 2012. (2012. június 22-étől hatályos változat) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola, BGF, Intézmény) Szenátusa az államháztartásról

Részletesebben

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatás keretei között létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített

Részletesebben

Pánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2001./XI.1. / számú rendelete. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól támogatásairól

Pánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2001./XI.1. / számú rendelete. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól támogatásairól Pánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2001./XI.1. / számú rendelete A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól támogatásairól A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Segítségnyújtás. d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,

Segítségnyújtás. d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban, Aranyosiné Borsodi Éva Közokt.szakértő 06 30 847 33 73 Segítségnyújtás Felmerült kérdések? Az egy-két évet határozott idővel, vagy kinevezéssel foglalkoztatott pedagógusok esetében mi a jogszabályi háttér,hogyan

Részletesebben

Felhasználói Dokumentáció

Felhasználói Dokumentáció ÚJ KÖZSZOLGÁLATI ÉLETPÁLYA ÁROP-2.2.17 PROJEKT Felhasználói Dokumentáció Vezető Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. Telefon: +36 (1) 795 1000 Honlap: www.kormany.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről Tájékoztató a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető új adókedvezményekről A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az egyszerűsített foglalkoztatásnak a következő

Részletesebben

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ

Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ Szervezeti és Működési Szabályzat HARMADIK RÉSZ HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER I. FEJEZET FELVÉTELI SZABÁLYZAT 3. SZ. VERZIÓ HATÁLYBALÉPÉS NAPJA: 2013. november 8. JÓVÁHAGYTA: DR. AILER PIROSKA REKTOR 2

Részletesebben

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 18/2008.(VI.25.) számú R E N D E L E T

EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 18/2008.(VI.25.) számú R E N D E L E T EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 18/2008.(VI.25.) számú R E N D E L E T Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

TAJ szám: - - Kelt:,...

TAJ szám: - - Kelt:,... ONYF. 3515270. Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján öregségi típusú nyugdíjak elbírálásához, ha még nem volt szolgálati idő kiszámítása [ONYF. 3515270.] E nyomtatvány pontos kitöltése a

Részletesebben