4#)#&1< - #< -1. )+#+5<'4'2œ5

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4#)#&1< - #< -1. )+#+5<'4'2œ5"

Átírás

1 #8#&)#<&.-1& 5+& 5<'4 67&1/ 0;15-œ4&œ5' MÑVGV 4#)#&1< - #< -1. )+#+5<'4'2œ5 #8#&)#<&.-1& 5+ *#6 5'..'06/10& 5#+ )ÑFÑNNÐ //

2 6#46#.1/ $VRUR]DWV]HUNHV]W{HO{V]DYD&ViQ\L6iQGRU %HYH]HW{JRQGRODWRNDPDJ\DUYDGJD]GiONRGiVKHO\]HWpU{OpVDUDJDGR]yNPHJtWpVpU{O3LQWpU,VWYiQ $UDJDGR]yNpVD]HPEHUYLV]RQ\iQDNYiOWR]iVDL&ViQ\L6iQGRU $UDJDGR]yNV]HUHSHpV NROyJLDLKHO\H7yWK/iV]Oy $GDWRNQpKiQ\IRQWRVDEEKD]DLUDJDGR]yWiSOiONR]iViUyO%HJDOD$QGUiV/DQV]N\-y]VHI +HOWDL0LNOyVpV6]HPHWK\/iV]Oy $UDJDGR]yNMRJLPHJtWpOpVHD;;,V]i]DGN V] EpQ%tUy=VROWpV&ViQ\L6iQGRU $KD]DLV]{UPpVpVV]iUQ\DVUDJDGR]yNKHO\]HWHD]HOP~OWpYWL]HGHNEHQDYDGiV]DWLVWDWLV]WLNiN pvprqlwrulqjsurjudprndodsmiq6]hphwk\/iv]oy+howdl0lnoyvpv&viq\l6iqgru 9LVV]DWHOHS O{QDJ\UDJDGR]yNWHUPpV]HWYpGHOPLpVYDGJD]GiONRGiVLSUREOpPiL6]DEyÉGiP 6]HPHWK\/iV]Oy)LUPiQV]N\*iERUpV+HOWDL0LNOyV $UyNDiOORPiQ\LPPXQL]iOiVDQDNNpUGpVHL+HOWD\,VWYiQ 5DJDGR]yJD]GiONRGiVD]HOPpOHW VV]HNDSFVROiVDDJ\DNRUODWWDO6]HPHWK\/iV]OypV+HOWDL0LNOyV $YDGJD]GiONRGiVW UYpQ\HVOHKHW{VpJHLDUDJDGR]yNNDOYDOyHJ\ WWpOpVEHQ+HOWDL0LNOyVpV 6]HPHWK\/iV]Oy %106'065 3UHGDWRUVWKHFRQWUDGLFWLRQVRIHFRORJLFDOUROHDQGHIIHFWVRQZLOGOLIH PDQDJHPHQW 3UHIDFHRIWKH6HULHV (GLWRU&ViQ\L6,QWURGXFWRU\QRWHVRQWKHVWDWHRIJDPHPDQDJHPHQWDQGRSLQLRQVUHJDUGLQJSUHGDWRUV LQ+XQJDU\3LQWpU, 7KHUHODWLRQVKLSVRIPDQDQGSUHGDWRUVGXULQJWKHKLVWRU\&ViQ\L6 7KHHFRORJLFDOSODFHDQGUROHRISUHGDWRUV7yWK/ 'DWDRQWKHGLHWRIVRPHLPSRUWDQWPDPPDOLDQSUHGDWRUVLQ+XQJDU\%HJDOD$/DQV]N\- +HOWDL0DQG6]HPHWK\/ 7KHOHJDOVWDWXVRISUHGDWRUVHQWHULQJWKH VW FHQWXU\%tUy=VDQG&ViQ\L6 7KHVWDWXVRIPDPPDOLDQDQGDYLDQSUHGDWRUVRQWKHEDVLVRIWKHJDPH PDQDJHPHQWVWDWLVWLFVDQGPRQLWRULQJGDWD6]HPHWK\/+HOWDL0DQG&ViQ\L6 3UREOHPVRIZLOGOLIHPDQDJHPHQWDQGQDWXUHFRQVHUYDWLRQZLWKWKHUHFRYHULQJSUHGDWRUV6]DEyÉ 6]HPHWK\/)LUPiQV]N\*DQG+HOWDL0 7KHHIIHFWVRIRUDOLPPXQL]DWLRQRIUHGIR[HVDJDLQVWUDELHV+HOWD\, 3UHGDWRUPDQDJHPHQWEULGJLQJVFLHQFHZLWKPDQDJHPHQW6]HPHWK\/DQG+HOWDL0 /DZIXOWRROVDQGPHWKRGVRIZLOGOLIHPDQDJHPHQWIRUWKHFRQWURORISUHGDWRUV+HOWDL0 DQG6]HPHWK\/

3 A HAZAI SZÕRMÉS ÉS SZÁRNYAS RAGADOZÓK HELYZETE AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN A VADÁSZATI STATISZTIKÁK ÉS MONITORING PROGRAMOK ALAPJÁN Szemethy László, Heltai Miklós és Csányi Sándor Bevezetés Közhelynek számít, hogy a vadgazdálkodás elválaszthatatlan része és eredményességének feltétele a ragadozók megfelelõ gyérítése, állományaik elviselhetõ szinten való tartása. Erre írott és íratlan szabályok egyeránt kötelezik a vadgazdálkodókat. Mégis napjaink vadgazdálkodási gyakorlatában a ragadozókérdés egyre nehezebben megoldható problémaként jelenik meg. A jól alkalmazkodó fajok (róka, borz) állománynövekedése, ôshonos fajaink (aranysakál, farkas, hiúz) az elmúlt évtizedekben tapasztalható spontán visszatelepülése és az új, korábban nem ismertek (nyestkutya, mosómedve) betelepülése számos vitát vált ki vadgazdálkodási és természetvédelmi berkekben. A vadgazdálkodási szakemberek elsôsorban e fajok tényleges hatásait, védettségük szükségességét és a gyérítés során alkalmazható eszközöket vitatják. A vitákat erôsíti, hogy folyamatosan szûkül a ragadozók gyérítési lehetõségeinek köre, valamint az, hogy a növekvô állományú, sok esetben már az eredeti élôhelyén kívül is stabil populációkat alkotó fajok (borz, nyuszt) védettségének feloldására tett kisérletek eddig mindig meghiúsultak. A viták jelentôs részben annak is tulajdoníthatók, hogy nincsenek megbízható adatok e fajok elterjedésérôl és pillanatnyi helyzetérôl. Az éves vadgazdálkodási jelentések sem nyújtanak megfelelõ támpontot, mivel érthetôen csak a vadászható fajokra vonatkoznak. A védett fajokról semmilyen országos adatbázis nem állt rendelkezésre. Ezt felismerve a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai, elôbb az OKTH, a KTM majd az FVM támogatásával, 1987-tõl kezdve országos postai kérdôíves felméréssel gyûjtöttek elterjedési és létszámadatokat a vadgazdálkodási egységek körében. A vadásztársaságok igen kedvezô hozzáállásának és a magas válaszadási aránynak köszönhetôen mára egy a maga nemében egyedülálló adatbázist sikerült létrehozni. Az 1997-tôl kezdve lehetôvé váló terepi adatgyûjtés ill. több esetben a természetvédelmi szakemberekkel végzett utólagos ellenôrzés többször megerôsítette a kérdôívekkel gyûjtött adatok helytállóságát. Jelen összefoglalónkban a vadgazdálkodási jelentésekbõl és országos felmérésekbõl származó adatok alapján vázoljuk a vadgazdálkodás szempontjából legfontosabb és legérdekesebb ragadozók országos helyzetét és állományváltozásait. Ezzel alapot szeretnénk teremteni a késõbbiekben ismertetésre kerülô ragadozó-gazdálkodási koncepciónak ill. modellnek. 51

4 Magyarország szerencsés fekvése, ebbôl adódó természetföldrajzi és klimatikus viszonyai, valamint a szigorú jogi szabályozás miatt kedvezô életfeltételeket kínál a ragadozók többségének. Az Európában honos fajok jelentôs része hazánkban is megtalálható. A fajok általában az európai tendenciáknak megfelelôen részleges vagy teljes védelmet élveznek (1. táblázat), a szôrmés ragadozók közül csak a róka, a nyestkutya és a mosómedve vadászható egész évben. 1. táblázat: A hazánkban elôforduló, vadgazdálkodási szempontból érdekes szõrmés és szárnyas ragadozók és besorolásuk Egész évben vadászható Engedéllyel vagy szezonban vadászható Védett vörös róka aranysakál farkas nyestkutya nyest vadmacska mosómedve közönséges görény hiúz dolmányos varjú menyét hermelin szarka vetési varjú mezei görény szajkó héja nyuszt borz vidra holló egerészölyv Az egész évben vadászható fajok közé tartozik a kóbor kutya és házi macska, amelyek bár nem vadfajok közvetlen vagy közvetett kártétele jelentõs lehet, ezért néhány szóban ezeket is tárgyaljuk. Vörös róka A róka, mint legelterjedtebb emlôs ragadozónk évtizedek óta a viták középpontjában áll. Korábban elsôsorban kártételének nagysága, újabban pedig létszámának növekedése gerjeszti e vitákat. Az utolsó évtizedben tapasztalható létszámnövekedést a gyakorló vadgazdálkodók szinte kivétel nélkül a veszettség elleni per-orális immunizációval magyarázzák. Ez ellen szól, hogy a növekedés a Dunától keletre esõ, még nem kezelt területeken is bekövetkezett, valamint, hogy a teljes Dunántúlt is csak 1996 ôsztétôl kezelik, tehát ennek hatása csak egy-két év múlva jelentkezhet. A létszám növekedésének ténye ugyanakkor nem vitatható. Matematikai statisztikai módszerekkel alátámasztható a sûrûség növekedése az egész ország területén éppúgy, mint a Dunántúlon és a Dunától keletre esõ területeken is. A kérdõíves felmérések eredményei szerint az elmúlt tíz évben az országos, átlagos sûrûség közel duplájára (187 %-ra) nôtt (1. táblázat). 52

5 Év 1. táblázat: A róka populáció sûrûségének alakulása (db/1000 ha) között (0: átlag, SD: szórás, n: a válaszadók száma) Magyarország Dunántúl Dunától keletre 0 SD n 0 SD n 0 SD n Ezen belül a növekedés a veszettség ellen kezelt területeken gyorsabb. A Dunántúlon a változás 216%, míg a Dunától keletre csak 178%. Figyelemre méltó, hogy a Dunántúl rókasûrûsége már a nyolcvanas évek végén magasabb volt, és hogy a rókaállomány 1988-tól folyamatosan növekszik, tehát e folyamat már az immunizálás elõtt elkezdôdött. A lakott kotorékok sûrûsége növekedése alátámasztva az elõzõeket hasonló tendenciát mutat, bár a növekedés aránya kisebb, a Dunántúlon 190 %, míg a keleti országrészben csak 173 % (2. táblázat). 2. táblázat: A lakott róka kotorékok sûrûségének (db/1000 ha) alakulása között az Év ország két részében (0: átlag, SD: szórás, n: a válaszadók száma) Dunántúl Dunától keletre 0 SD n 0 SD n A rókaállomány növekedésének jellemzésére leggyakrabban a teríték alakulását használják, annak ellenére, hogy a teríték az állomány létszámán kívül más hatásokra (pl. a vadászok száma, érdkeltsége stb.) is változhat. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár szerint a teríték 1969-tõl kisebb nagyobb ingadozásokkal a 30,000 példány körül volt. A hetvenes évek közepétõl egy gyenge növekvõ trend mutatkozott. A teríték növekedése 1997-tõl fel- 53

6 gyorsult, 1999-ben 54,678 pld volt (3. táblázat). Ez az 1988-as értékhez képest a kérdõíves sûrûségértékekkel szinte pontosan egyezõen 186%-os növekedést jelent. Bár területarányához képest a Dunántúlon a kilencvenes évek elején is nagyobb terítékeket értek el (ezt mutatják a terítéksûrûség adatok), számszerüleg a nagyobb teríték a Dunától keletre esett. A kilencvenes évek végére mindkét országrészben a növekszik a teríték, ám míg a keleti országrészben nagy éves változékonyság mellett egy gyenge növekvõ trend tapasztalható, addig a Dunántúlon töretlen és egyre gyorsuló növekedés figyelhetõ meg. Napjainkra a Dunántúl számszerû terítéke is nagyobb. 3. táblázat: A rókateríték jellemzõi között (Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár) A teríték nagysága Dunántúl 14,200 13,227 14,395 12,582 15,051 15,791 18,192 18,541 22,437 27,820 Kelet 18,170 16,665 17,602 16,274 17,716 20,315 20,219 23,161 22,231 26,858 Országos 32,370 29,892 31,997 28,856 32,767 36,106 38,411 41,702 44,668 54,678 A teríték megoszlása Dunántúl 43.9% 44.2% 45.0% 43.6% 45.9% 43.7% 47.4% 44.5% 50.2% 50.9% Kelet 56.1% 55.8% 55.0% 56.4% 54.1% 56.3% 52.6% 55.5% 49.8% 49.1% A teríték sûrûsége (db/1000 ha) Dunántúl Kelet Országos Egy populáció létszámváltozását alapvetôen a szaporulat és bevándorlás, mint növelô, valamint az elhalálozás és kivándorlás, mint csökkentô tényezôk határozzák meg. Országos léptékben a be- és kivándorlás nem számottevô, egymást kiegyensúlyozó tényezô, ezért szerepe elhanyagolható. A rókánál az alomszám növekedése okozhat létszámgyarapodást. Adataink szerint az évek során az átlagos alomnagyság nem változott lényegesen, de az ország nyugati és keleti fele között szignifikáns eltérést találtunk. A Dunától keletre 5,07-5,58, míg a Dunántúlon 4,45-4,78 között változott a vizsgált években az egy szaporító szukákra jutó szaporulat nagysága. Eszerint ellentétben a korábban leírtakkal a rókaállománynak gyorsabban kellene növekednie az ország keleti felében. A fentiekbõl következik, hogy létszámnövekedés okát a halandóság csökkenésében kell keresnünk. Kézenfekvõ, hogy a rókaállomány növekedését a veszettség eltûnésével magyarázzuk. Néhány tény azonban ez ellen szól: C a rókaállomány már a veszettség elleni immunizálást megelõzõen is növekedett; 54

7 C C C a nem immunizált keleti országrészben is nõ az állomány; a mortalitás okai közül a betegségek szerepérôl nem sokat tudunk; jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan adatok amelyek a veszettség általános elôfordulási arányát és lehetséges/tényleges szabályozó szerepét megfelelôen bizonyítanák. Mindezek alapján, bár az immunizálás hatása kétségtelen, más okokat is keresnünk kell. A halandóság egy másik fontos faktora a vadászat. Ezzel a témakörrel a Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal c. közleményben még részletesen foglalkozunk. Nyestkutya Bár a nyestkutya és a következõként bemutatott mosómedve alacsony állománysûrûségük miatt vadgazdálkodási szempontbál még nem jelentõsek, de aggresszív terjeszkedésük és rohamos állománynövekedésük miatt a jövôben azzá válhatnak. Az eredetileg Kelet-Ázsiai elterjedésû nyestkutya betelepülõ ragadozóink közül a legelterjedtebb és állománya is jelentôs növekedést mutat. Az 1997-es kérdõíves felmérésben a válaszadók 8.87%, 1998-ban 10.66% számolt be többnyire alkalmi elôfordulásáról. Míg 1997-ben négy olyan megye volt ahol egyáltalán nem fordult elô, addig 1998-ban csak Tolnából érkezett 100%-ban nemleges válasz és állandó jelenlétét 1998-ban már hat megyében valószínûsítik. A rendelkezésre álló adatok és információk alapján feltételezhetô, hogy a nyestkutyával szinte az ország bármely területén találkozhatunk és további gyors létszámnövekedésére, állandósult jelenlétére és ezzel párhuzamosan kártételére számíthatunk. Mosómedve A mosómedve, Észak- és Közép-Amerika közönséges faja szintén betelepítés útján került Európába. Magyarországi megtelepedésével is egyre inkább számolni kell. Szórványos elõfordulásáról szinte az egész országból vannak jelzések. Elterjedéséhez érdekes adalék, hogy míg a vadászati statisztikák szerint 1997-ben egyetlen példányt sem ejtettek el, addig szeptemberében egy Gödöllô melletti fácántelepen élvefogó csapdával fogtak meg egy vemhes nôstényt (!). Ugyanebben az évben már 9 egyed lelölévését jelentették. Meg kell jegyezni azonban, hogy az 1999-es év teríték adataiban ismét nem szerepel lelövés. Kóbor kutya és macska A két fajról csak terítékadatokkal rendelkezünk. A teríték változása mindkettônél nagyon hasonló trendet mutat. A hatvanas évek végén mintegy ezer darabos teríték a nyolcvanas évek elejére a kóbor kutya esetében ezer darabra, a kóbor macskánál majd 74 ezer darabra nõtt. (Azaz a kóbor háziragadozók terítéke a rókate- 55

8 ríték két-két és félszeresét tette ki!) Ettõl kezdve a terítékek folyamatosan csökkennek, napjainkra ismét a hatvanas évek végével megegyezõ szintre apadtak. A terítékadatok csökkenése valószínûleg nem a kóbor állatok létszámának csökkenésével magyarázható. Valószínûbb, hogy a vadgazdálkodás intenzívebbé válásával, az állattenyésztési módszerek térhódításával (pl. fácántenyésztés) kisebb figyelmet fordítanak ezek apasztására vagy hiányzik az ebben való érdekeltség. Aranysakál Európában a Balkán-félszigeten közönséges faj, az Európai Unióban vadászatát korlátozzák. Hazánkban a Vörös Könyv kipusztult fajnak tekinti, mert a 1940 és 1990 között elõkerült bizonyító példányok mind hímek voltak. Ezzel és areaperemi helyzetünkkel indokolják a faj felvételét a Vörös Könyvbe. Az újabb adatok szerint az aranysakál megtelepedett az ország déli régiójában. Somogy és Baranya megye határán több helyrõl jelezték állandó jelenlétét. Az érintett területen kölykezését, csoportos vadászatát és õzben okozott jelentõsebb kártételét is megfigyelték. Szintén állandósulni látszik a Duna menti elõfordulás. A teríték adatok is hasonló képet mutatnak ben 11, 1998-ban 22, 1999-ben már 38 egyed került terítékre, egy kivételével (1999. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), mindegyiket Somogy-, Baranya- és Bács-Kiskun-megyében ejtették el. A kérdõívvel gyûjtött adatok, a kérdõíves adatközlõktõl független személyes közlések és a teríték adatok egyaránt arra utalnak, hogy napjainkra egy kis létszámú, de szaporodó és valószínûleg továbbra is terjeszkedõ populáció él ebben a régióban. Nyest A nyestet szinte az ország egész területén elôforduló, többnyire állandó fajnak tekinthetjük. A válaszadók kevesebb, mint 4 %-a (1997: 3.93%, 1998: 3.96%) jelezte csak azt, hogy területén egyáltalán nem fordul elô és közel négyötödük (1997: 78.87%, 1998: 76.81%) mindkét évben állandó elôfordulását jelentette. A nemleges válaszok többsége (70%) Bács-Kiskun, Heves és Pest megyébôl érkezett. Egyetlen nemleges válasz sem érkezett Baranya, Fejér, Gyôr-Moson-Sopron, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye területérôl. Bár kártételérõl nincsenek részletes adatok, feltételezhetõ, hogy helyenként jelentõs lehet. A nyest terítéke nagy elterjedése és helyeként magas sûrûsége ellenére sem számottevõ, évi pld. Az állománynagyság és a teríték közötti nagy eltérés oka a kevéssé hatékony vadászati módszerekben keresendõ. A nyestet és a hasonló kistestû menyétféléket ugyanis lõfegyverrel nem lehet hatékonyan gyéríteni. Az egyetlen legális és hatékony megoldás az élvefogó csapdázás lenne, amely viszont a vadgazdálkodák körében alig ismert és használt. A természetes élõhelyek mellett a faj gyakran jelenik meg a lakott területeken, ahol rongálásával, zsákmányolásával sok kárt okoz. E probléma kezelése jelenleg nem megoldott. 56

9 Menyét Hazánkban a menyétfélék családjából a menyét a leggyakoribb, sokszor közönséges elôfordulású faj. A válaszadók több, mint 80%-a állandó vadnak tartotta és csak a Duna-Tisza közérôl érkeztek olyan jelzések, hogy a menyét egyáltalán nem fordul elô. Kárttételérõl nincsenek információk. Bár védett, kártétel esetén baromfi és fácántelepeken külön engedéllyel gyéríthetõ. Közönséges görény A közönséges vagy házi görény a menyéthez és a nyesthez hasonlóan az ország egész területén rendszeresen (a válaszadók 10.01%) vagy állandóan (69.02%) elôfordul. A faj helyzetének megítélésében nehézséget jelenthet az, hogy a mezei görénnyel viszonylag könnyen összetéveszthetô. Ez különösen Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelenthet gondot, ahol a mezei görény is viszonylag rendszeresen fordul elô. Kártételére és terítékére a nyestnél leírtak érvényesek. Nyuszt A nyusztot a válaszadók közel fele állandó vadnak tekintette, csak Hajdú-Bihar megyébôl nem érkezett egyik évben sem állandó jelenlétét jelzô válasz. A válaszok alapján legelterjedtebbnek Vas megyében tekinthetô. Életmódjából adódóan az erdôsültebb domb- és hegyvidéki területeken gyakoribb (Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Somogy, Vas, Tolna), míg az alföldi, mezôgazdasági területeken (Békés, Bács, Hajdú-Bihar) ritkább. Egyes elképzelések és javaslatok szerint a nyuszt várhatóan újra vadászható faj lesz. Ezt a nyugati országrészben az állandó populációja és helyenkénti károkozása (fõleg a fán fészkelõ madarakban) indokolná. A védelem feloldása esetén az alföldi lényegesen kisebb, szétszórt populációk megõrzését továbbra is biztosítani kell. Hermelin A kis testû menyétfajok közül a hermelin tûnik a legkevésbé elterjedtnek. Szórványosan szinte az ország egész területén megtalálható, az állományok stabilitása azonban kétséges. Gyakori fajnak csak Gyôr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tekinthetjük. Védelme indokolt. Mezei görény A mezei vagy molnár görény hazai elterjedésénél jól érezhetô, hogy a fõ elterjedési területe tõlünk keletre helyezkedik el. Elôfordulása elsôsorban az alföldi jellegû, füves, nyílt területek jellemzôk. Ezt mutatja az is, hogy 57

10 jelentôs elôfordulására a Nagy-Alföld megyéin (Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megye) túl csak Komárom-Esztergom és Tolna megyében számíthatunk. Kifejezetten ritkának Fejér, Vas, Veszprém és Zala megye területén tekinthetô. A faj károkozásáról csak szórványos információk vannak. Az ismert táplálkozási vizsgálatok szerint fõ táplálékát a hörcsög jelenti, ezért az elmúlt évek hörcsöggradációja növelhette az állományokat. Vadmacska A vadmacskát, bár a válaszadók többsége szerint állandó vagy növekvõ a létszáma, mégis csak kevesebb, mint egyharmaduk tartja állandó vadnak. Ennek ellentmond az, hogy a korábbi, 1987-tõl folyó felmérésekben nagyobb állományokról számoltak be. Vas megyébõl egyik évben sem jelezték állandó jelenlétét, Zala megyébôl pedig csak 1998-ban érkezett állandó populációról válasz. Csupán négy olyan megye van (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol az állandó válaszok aránya mindkét évben meghaladta a nemlegesekét. Mindent összevetve létszáma valószinûleg enyhén csökkenõ trendet mutat. Az Északi-középhegység erdõségei (Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye), a Tisza menti ártéri erdõk (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye), a Hortobágy (Hajdú-Bihar) és a Dunántúli-dombság tûnnek elterjedési területe legfontosabb részeinek. A válaszadók többsége szerint nincs vagy nem számottevõ a károkozása. Akik súlyosnak tartják a vadmacska károkozását (1997-ben 8%, 1998-ban 5.87%), azok elsõsoran az apróvadban és az õzgidák esetében tapasztaltak jelentõsebb kártételt. Hazai táplálék vizsgálatok a kártételt nem erõsítették meg. Mivel étrendjében a rágcsálók dominálnak, vadgazdálkodási jelentõsége csekély. Borz A borzot a válaszadók 80% állandó vadnak jelezte. Csak Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye területérõl érkezett számottevõ arányú nemleges válasz. Állománya továbbra is növekvõ tendenciát mutat és ezzel párhuzamosan terjeszkedik az Alföld korábban borzok által nem lakott területeire is. Károkozását, 1997-ben a válaszolók 11%-a, 1998-ban 15.8% tartotta súlyosnak. Elsõsorban a földön fészkelõ fajok fészekrablását tapasztalják, de egyre több helyrõl jelzik mezõgazdasági elsõsorban kukoricában okozott kártételét. Állományának kedvezô állapota, életmódja és táplálkozási szokásai miatt a faj életképes populációinak fennmaradása nem veszélyaztetett. Védelmének feloldása, szezonális vadászatának engedélyezése indokolt lenne. 58

11 Szarka és szajkó E két fajról csak terítékadataink vannak. Ezek szerint a szajkó terítéke 1969-tõl napjainkig nem változott lényegesen. A legtöbb szajkó a hetves évek végén nyolcvanas évek elején (1977: 31,992 pld, 1982: 34,730 pld) került terítékre. Ettõl kezdve a teríték enyhén csökken napjainkban ezer pld. A szarka terítékének változása hasonló ívet ír le azzal a különbséggel, hogy a maximum 1973-ban 197,545 pld volt, amely után sokkal jelentösebb visszaesés történt, 1998-ban már csak ennek negyede (49,303 pld) volt. Dolmányos varjú A dolmányos varjú a kérdõives felmérések szerint a legelterjedtebb és a legsúlyosabb károkat okozó varjúféle, melynek állománya folyamatosan növekszik. Országos átlagos egyedsûrûsége az egerész ölyvénél is magasabb. A legnagyobb mennyiségben a Kis-Alföld területén található. A terítékek kérdôíves felmérések adataival ellentétes trendet mutatnak. Az 1973-as maximumhoz képest (95,581 pld) a lelövések folyamatosan csökkentek, 1998-ra kevesebb mint harmadára (27,868 pld). Vetési varjú A kérdõíves vizsgálatba bevont madárfajok közül a vetési varjú átlagos egyedsûrûsége a legnagyobb (20 pld/1000 ha). Ennek ellenére valószinûleg a fészektelepek fakitermelések miatti felszámolása következtében e faj helyzete tûnik a legkedvezôtlenebbnek. A válaszadók alig egyharmada számolt be költô állományáról, ami kevesebb, mint a holló esetében. A az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legtöbben vetési varjú esetében tapasztaltak létszámcsökkenést (1997-ben: 27.99%, 1998-ban: 28.18%) és a legkevesebben létszámnövekedést (1997-ben: 24.69%, 1998-ban: 21.38%). A költô állománnyal rendelkezô vadászterületeken jellemzôen 1-2 telep van, átlagosan lakott fészekkel. A legtöbb varjútelepet az ország Észak-keleti régiójában találhatjuk. Számos válaszadó jelezte, hogy a városi parkokban, lakott területeken sokszor jelentôs létszámú költô telepek jöttek létre. Ahhoz, hogy a varjú állomány helyzetét megbízhatóan értékelni tudjuk szükség lenne egy célzott vizsgálatra a lakott területeken belül is. A teríték alakulása a többi varjúféléhez nagyon hasonló. A maximum 215,410 pld-dal 1978-ban volt. Húsz évvel késõbb már csak ennek alig több mint hatoda (32,386 pld) volt a lelövés. Kérdéses, hogy a varjúfélék terítékének csökkenése mögött vajon a létszámcsökkenés áll-e? Ez talán igaz a vetési varjú esetében, de valószínûleg nem áll a dolmányosra. Más okok is közrejátszhatnak, amelyek közül a gyérítési eszköztár szegényedését és a kisebb odafigyelést érdemes kiemelni. 59

12 Héja A héja megjelenésére az ország egész területén, bárhol számíthatunk, de költô állománya csak a válaszadók 67%-nál található. Legnagyobb sûrûségben ez a faj is a Kisalföldön fordul elô, míg legritkábbnak a Viharsarokban tartják. A magasabb, középhegységi területeken sokszor csak rendszeresen vonuló példányairól számolnak be, de költô fészkeket nem ismernek. A tárgyalt fajok közül a héja által okozott kártételt tartják a legnagyobbnak a válaszadók közel 40%-a mindkét évben súlyos kártételrôl számolt be annak ellenére, hogy országos, átlagos egyedsûrûsége a holló után a legkisebb. Külön engedéllyel fácán és baromfi telepek közelében gyéríthetõ. Holló A kérdôíves felmérések adatai alapján a holló terjedése országos jelenségnek tûnik. Ma már a válaszadók közel felénél állandó vagy rendszeresen elôforduló faj és több, mint felük (54.06%) létszámnövekedést tapasztalt az elmúlt három évben. Elterjedésére a dombvidéki és a középhegységi jelenlét a jellemzô, de innen kiindulva egyre többször jelenik meg az Alföldön is. Ezt a jelenséget elsôsorban Pest megye északi és középsô területein valamint Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében figyelhetjük meg. Ma már ezeken a területeken is megfigyelik sikeres fészkelését. Vadgazdálkodási kártételérõl nincsenek adataink. Egerészölyv A felmérésben szereplô ragadozó vagy részben ragadozó életformát is mutató fajok közül az egerészölyv ma már az ország egész területén közönségesnek tekinthetô. A válaszadók 95%-a szerint területükön állandóan vagy rendszeresen elôfordul és több, mint felük szerint létszáma folyamatosan nô. Legnagyobb sûrûségben a Kisalföld körzetében található, itt helyenként 20 egyednél is több fordul elô 1000 hektáron. A nemleges válaszok elszórva helyezkednek el és hitelességük sokszor kérdéses, mivel általában több olyan területtel is határosak, ahol a fajnak költô állományai vannak. A beérkezett információk alapján az ölyv legritkábban az ország dél-keleti csücskében, a Viharsarki régióban fordul elô. Kártétele sokkal jelentéktelenebb, mint a héjáé. Állományviszonyait és hatásait tekitve jogos igényként merül fel az egerészölyv és a héja korlátozott gyérítésének lehetõsége. A vadászhatósággal szemben azonban nehezen kivédhetõ érv, hogy a vadászok többsége röpképük alapján nem tudja e két ragadozót megkülönböztetni más ritkább és védettséget érdemlõ fajoktól. Ajánlott irodalom Csányi, S. (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár Gödöllõi Agrártudományi Egyetem, Gödöllõ, 230pp. 60

13 Csányi, S. (szerk.) Vadgazdálkodási Adattár Országos Vadgazdálkodási Adattár, GATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllõ, 80pp. Csányi, S. (szerk.) Az 1999/2000. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a tavaszi vadállomány becslési adatok. Országos és megyei összesítések. Országos Vadgazdálkodási Adattár, Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllõ, 102pp. Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs Új fajok a hazai faunában: az aranysakál, a nyestkutya és a mosómedve magyarországon. Vadbiológia, 7: Szemethy, L A vadmacska és a borz elterjedése és állománysûrûsége Magyarországon. Vadbiológia, 3: Szemethy, L. és Heltai, M Néhány emlôs ragadozó faj helyzete Magyarországon. Vadbiológia, 5: 1-17 Szemethy, L., Heltai, M. és Pusztai, P A rókagyérítés helyzete Magyarországon. Vadbiológia, 4:

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány

Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése 28. szeptember Tagság alapadatai A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak jelenleg 819 tagja van. A tagság megyék szerinti megoszlása

Részletesebben

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember

VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése szeptember VSZT tagság és adatszolgáltatás statisztikai elemzése 2007. szeptember Tagság alapadatai A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak jelenleg 811 tagja van. A tagság megyék szerinti megoszlása

Részletesebben

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben 2012. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról

Részletesebben

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma

Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 4. hét Az egész országban terjed az influenza Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr. SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december

Oktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben 2011. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT Tartalom 1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 2. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK MEGOSZLÁSA ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT 3. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT

Részletesebben

A kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2008

A kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2008 Közzététel: 2008. szeptember 19. Sorszám: 191. Következik: 2008. szeptember 22. Népmozgalom A kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2008 2008-ban a 2007. évinél 2%-kal

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 02. hét Terjed az influenza A 2. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt orvoshoz

Részletesebben

Vadászati idények 2010

Vadászati idények 2010 Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet

Részletesebben

Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére

Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére Heltai Miklós és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI

BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007

Részletesebben

2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK

2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK 2013-AS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEK ÉS ÚJDONSÁGOK, KITERJESZTETT CSOPORTOK Sipos Norbert elemző-közgazdász Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal, Marketing Osztály Stratégiai Elemző Iroda A 2013-AS DPR KUTATÁSBA

Részletesebben

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE október / October 2008

AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE október / October 2008 AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális együttműködésben létrejött publikációinak megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001

Részletesebben

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon Tikász Ildikó Edit 2015. november 17. Az EU-28 szójatermesztése Terület (1000 hektár) 2014 2015 15/14 EU-28 (%) %-ában IT 233 320 +37 45 FR

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év

VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 2014 / 2015. vadászati év Hungarian Game Management Database 2014 / 2015 hunting year Gödöllő 2015 Az ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR kiadványa. A kiadványt szerkesztette: Prof.

Részletesebben

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN

AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2015-BEN Nemzetgazdasági Minisztérium Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán Készítette: Gedei Henriett

Részletesebben

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26. KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai

Részletesebben

GABONAPIACI HELYZETKÉP

GABONAPIACI HELYZETKÉP GABONAPIACI HELYZETKÉP Malom és sütőipari Osztályülés, Budapest 2017. április 10. Mátyus Kornél NAK A világ gabonakészleteinek várható alakulása Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)

Részletesebben

Közlekedők csoportja. Molnár Olívia Faragó Attila Kamondy Zsolt Kovács Gergely Pájer Zsolt

Közlekedők csoportja. Molnár Olívia Faragó Attila Kamondy Zsolt Kovács Gergely Pájer Zsolt Közlekedők csoportja Molnár Olívia Faragó Attila Kamondy Zsolt Kovács Gergely Pájer Zsolt Cél: Magyarország közúti hálózatán bekövetkezett balesetek vizsgálata, értékelése. A feladatot GeoMedia programban

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok 2010-ra vonatkozóan a Központi Statisztikai

Részletesebben

Túl a mélyponton a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, I IV. negyedév

Túl a mélyponton a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, I IV. negyedév Közzététel: 2015. február 24. Következik: 2015. február 26. Beruházás. 2014. IV. negyedév Sorszám: 29. Túl a mélyponton a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2014. I IV. negyedév 2014-ben 8358

Részletesebben

Roma kisgyerekkori inklúzió

Roma kisgyerekkori inklúzió Roma kisgyerekkori inklúzió Kaderják Anita T-Tudok Zrt. Pécs, Magyar Szociológiai Társaság Éves Konferenciája 2016. október 20-21. Projekt A készülő Roma kisgyerekkori inklúzió című tanulmány az UNICEF,

Részletesebben

Az almatermesztés időjárási

Az almatermesztés időjárási Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XVII. évfolyam, 2. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. május 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2007. évi tevékenységéről A munkaerő-kölcsönző szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek és megoszlása Egy munkaerő-kölcsönzőre

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

A fácánállomány és a -hasznosítás változásai az elmúlt évtizedekben

A fácánállomány és a -hasznosítás változásai az elmúlt évtizedekben Ausztria és Németország kivételével valamennyi vizsgált országban exponenciálisan nőttek a szarvasterítékek. Kivétel Lengyelország és Magyarország, ahol az utóbbi évtizedben jelentős csökkenés is történt.

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Területi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységeinek elérhetőségei:

Területi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységeinek elérhetőségei: Fogyasztóvédelmi szervek [1] Területi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységeinek elérhetőségei: Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18.

Autóipari befektetések támogatása Magyarországon. Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Autóipari befektetések támogatása Magyarországon Szandrocha Kamilla 2010. Január 18. Az autóipar támogatása Magyarországon 1) Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás 2) EU társfinanszírozott

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. XII. Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. XII. Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Debreceni Művelődési Központ, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Hagyományok Háza - együttműködve a Kézműves Alapítvánnyal - a népművészeti hagyományok továbbéltetése, a fiatalok

Részletesebben

Tájékoztató a Munkaerő kölcsönzés szolgáltatás igénybevételére vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentáció módosításáról

Tájékoztató a Munkaerő kölcsönzés szolgáltatás igénybevételére vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentáció módosításáról Tájékoztató a Munkaerő kölcsönzés szolgáltatás igénybevételére vonatkozó közbeszerzési eljárás dokumentáció módosításáról Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/145 Munkaerő-kölcsönzési keretszerződések munkaerő

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2011. július 11-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2011. július Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

UTÓDLÁS, GENERÁCIÓVÁLTÁS A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTORBAN* Csákné Filep Judit Pákozdi Imre

UTÓDLÁS, GENERÁCIÓVÁLTÁS A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTORBAN* Csákné Filep Judit Pákozdi Imre Tudományos konferencia Általános Vállalkozási Főiskola UTÓDLÁS, GENERÁCIÓVÁLTÁS A MAGYAR VÁLLALKOZÓI SZEKTORBAN* Csákné Filep Judit Pákozdi Imre * Az előadás alapját képező kutatás a Budapesti Corvinus

Részletesebben

Várandós gondozás a védőnői statisztika tükrében

Várandós gondozás a védőnői statisztika tükrében Várandós gondozás a védőnői statisztika tükrében Odor Andrea országos vezető védőnő osztályvezető ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Védőnői Szakfelügyeleti Osztály 1097 Budapest, Gyáli út 2 6. Tel:

Részletesebben

9. GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK

9. GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK 9. GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK 9.1 Gyermekjóléti szolgálatatás 9.1.1 Gyermekjóléti intézmények férőhelyeinek megyénként, 2004 Gyermekek átmeneti gondozása Bölcsődék Családi napközik Helyettes szülők Gyermekek

Részletesebben

2015. évi LXXV. törvény

2015. évi LXXV. törvény Hatály: 2016.XII.27. - 2015. évi LXXV. törvény a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

Budapest kivételével tovább csökkent a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, I III. negyedév

Budapest kivételével tovább csökkent a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, I III. negyedév Közzététel: 2013. november 4. Következik: 2013. november 6. Kiskereskedelem Sorszám: 164. Budapest kivételével tovább csökkent a lakásépítés Lakásépítések, építési engedélyek, 2013. I III. negyedév 2013

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)

36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014) Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops

Részletesebben

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap: Adatbázis:

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap:  Adatbázis: Csongrád megye Megyeszékhely: Szeged Honlap: http://nemzetiegyseg.com/csongradmegye.html Adatbázis: http://nemzetiegyseg.com/csongrad0.xls Honlap: http://www.hiszi-map.hu/catalog/displayimage.php?pid=7898&fullsize=

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁS. Térképek. Európai Szociális Alap

TEHETSÉGGONDOZÁS. Térképek. Európai Szociális Alap Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TEHETSÉGGONDOZÁS Térképek Európai Szociális Alap Arany János Tehetséggondozó

Részletesebben

A Pénzügyi Békéltető Testülethez I. félévében beérkezett, rögzített kérelmek megoszlása. Budapest, augusztus 30.

A Pénzügyi Békéltető Testülethez I. félévében beérkezett, rögzített kérelmek megoszlása. Budapest, augusztus 30. A Pénzügyi Békéltető Testülethez 2013. I. félévében beérkezett, rögzített kérelmek megoszlása Budapest, 2013. augusztus 30. A Pénzügyi Békéltető Testület a 2013. I. félévében 2581 darab, fogyasztói jogvita

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Orszáygy Ű Eés Irománuszárr~ : 1L( 8 4'39/ 4 Érkezett : Hiv. szám: K/8738. Iktató szám : 943 9/2016/PAR L

Orszáygy Ű Eés Irománuszárr~ : 1L( 8 4'39/ 4 Érkezett : Hiv. szám: K/8738. Iktató szám : 943 9/2016/PAR L Iktató szám : 943 9/2016/PAR L Korózs Lajo s országgy űlési képviselő részére MSZP Budapest Tisztelt Képvisel ő Úr! EMBERI ER Ő FORRÁSO K MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ALLAMTITKÁ R Orszáygy Ű Eés Irománuszárr~

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

Hírhatár online MÉDIAAJÁNLAT 2015

Hírhatár online MÉDIAAJÁNLAT 2015 MÉDIAAJÁNLAT 2015 OLDALINK: Online (központi oldal) Bács-Kiskun megye Bajai Kalocsai Kecskeméti Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Baranya megye Baranya Megyei Mohácsi Pécsi Szigetvári Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

További információkért látogasson el honlapunkra (www.pioneer.c om/hungary) vagy keresse területileg illetékes Pioneer agronómusát!

További információkért látogasson el honlapunkra (www.pioneer.c om/hungary) vagy keresse területileg illetékes Pioneer agronómusát! 2012. április 21. 7. szám AKTUALITÁSOK Pioneer oltóanyag-11aft HASZNOS INFORMÁCIÓK Pioneer.com/hungary Árutızsdei hírek Pioneer sajtófigyelı Idıjáráselırejelzés Agrometeorológia Ha segítségre, szaktanácsadásra

Részletesebben

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról

Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Negyedéves tájekoztató a juttatásokról Mezőgazdaság, erdészet 2010. 1. negyedév Tartalom Bevezetés Résztvevők összetétele Táblázati rész - Táblázati rész - Mezőgazdaság, erdészet 1 Táblázati rész - Mezőgazdaság,

Részletesebben

Sikerekben Gazdag, Boldog Új Évet kívánunk Önnek!

Sikerekben Gazdag, Boldog Új Évet kívánunk Önnek! 1.sz. ábra: 23 szemtıl-szembe kísérlet helyszínei 2011. január 07. 1. szám AKTUALITÁSOK Szemtıl-szemben kísérletek HASZNOS INFORMÁCIÓK Pioneer.com/hungary Árutızsdei hírek Pioneer sajtófigyelı Idıjáráselırejelzés

Részletesebben

9.1 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS A gyermekjóléti intézmények férőhelyinek száma megyénként, Házi gyermekfelü gyeletek

9.1 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS A gyermekjóléti intézmények férőhelyinek száma megyénként, Házi gyermekfelü gyeletek 9.1 GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS 9.1.1 A gyermekjóléti intézmények férőhelyinek megyénként, 2003 Bölcsődék Családi napközik Házi gyermekfelü gyeletek Gyermekek átmeneti gondozása Helyettes szülők Gyermekek

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XVII. évfolyam, 1. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. április 16-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági

Részletesebben

FAO 300-as csoport. Kedves Gazdálkodó! GOSZ VSZT Kukorica Posztregisztrációs Kísérletek eredmények

FAO 300-as csoport. Kedves Gazdálkodó! GOSZ VSZT Kukorica Posztregisztrációs Kísérletek eredmények A PR38N86 immár 3. éve szerepel a posztregisztrációs kísérletekben. Kétszer elsı helyezett, egyszer második volt. Megbízható nagy termése miatt nagyon jó választás az igen korai hibridet választóknak.

Részletesebben

Országgy űlés hlieratal w Irományszám : Érkezett:

Országgy űlés hlieratal w Irományszám : Érkezett: EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R Iktatószám : 10697/2016/PARL 10702/2016/PARL Ikotity István országgyűlési képviselő részére LMP Budapest Országgy űlés hlieratal w Irományszám

Részletesebben

Az Európai Parlament tagjainak évi választása. Tájékoztató adatok az előzetes eredményről (gyorsjelentés) június 7.

Az Európai Parlament tagjainak évi választása. Tájékoztató adatok az előzetes eredményről (gyorsjelentés) június 7. Az Európai Parlament tagjainak 2009. évi választása Tájékoztató adatok az előzetes eredményről (gyorsjelentés) 2009. június 7. Készült: 2009. június 7. ELŐSZÓ Magyarország választópolgárai 2009. június

Részletesebben

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Pest Megyei Kormányhivatal...

Részletesebben

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna

Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján Hajdúszoboszló, 2010. 06. 03. Rózsavölgyi Anna Székhely: 1051 Budapest Akadémia u.3. Levelezési cím: 1122 Budapest Városmajor u. 48/b. Telefon:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő,

Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, A RAGADOZÓ GAZDÁLKODÁS ÉRTÉKELÉSE HÁROM APRÓVADAS VADGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEN Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Email: Heltai.Miklos@vvt.gau.hu

Részletesebben

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben