kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja 2014/4 5.

Átírás

1 kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja 2014/4 5.

2

3 Tisztelt Olvasóink! A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Rácz Jenő Tagok: Dr. Svébis Mihály, Dr. Antal Gabriella Torda Júlia V égre itt a nyár. A természet háromnégy héttel előbbre jár, mint szokásos, ezért is dús, gyönyörű. Érdekes évet élünk, három választás, és azok kampánya fedi le szinte az egész évet. Minden kérdés politikai fénytörést kap, még a szigorúan vett szakmai kérdések is. Az országgyűlési választásokon túl vagyunk, az eredmények ismertek. Orbán Viktor már újra megválasztott miniszterelnök, és a legfontosabb üzenete: folytatjuk! Ez jó hír, mert stabilitást, fejlődést jelenthet, hiszen a politikai ízlésből fakadó öröm vagy bánat érzése mellett csak egy fontosabb van: az ország működőképessége, fejlődése, gyarapodása. És ehhez stabilitás kell. Az egészségügy bajait elemezve gyakran írtam kritikus szavakat az egymást váltó, ellentétes politikai ciklusok káros mellékhatásairól. Hát ez most elmarad. Annál nagyobb érdeklődéssel figyeljük a folytatás tartalmi elemeit. Az elmúlt négy évben sok volt a változás az egészségügyben, a kórházügyben. Befejezett ügyként csak az átadott, használatba vett új és felújított intézményekre tekinthetünk, legyünk őszinték: örömmel és büszkeséggel. Ennyi műszaki, technológiai fejlődés ilyen rövid idő alatt soha nem történt az egészségügyben. Ennek örömét nem akarom elrontani, de azért meg kell emlékeznem a gondokról is, remélve, hogy a folytatás ezek felszámolását vagy legalább eny hítését hozza. A bérhelyzet javult, de ren geteg még a feszültség, az elmaradás és a megoldatlan probléma. Az elvándorlás állítólag picit csökkent (legalábbis az engedélyt kérők száma), de a szakemberek hiánya bizonyos pontokon már súlyosan érezhető. A kórházak adósságállománya növekszik, a lejárati határidők hosszabbodnak, a nemrég kinevezett új menedzsmentek válságkezelő üzemmódban dolgoznak. Ez a pénzügyi nyomás felmorzsolással, kifáradással fenyegeti őket, ezt gyorsan orvosolni kell. Ide tartozik az OEP finanszírozási rendszere folyamatos korrekciójának igénye, hogy a valóságos bekerülési összegeket fedezze. E nélkül nincs pénzügyi stabilitás. kórház A Magyar Kórházszövetség hivatalos lapja Részleges segítséget hozhatna, de még inkább a bér jellegű felhasználást javíthatná, ha a közintézményeken belüli fizetős betegellátás szabályai, feltételrendszere kormányzati támogatás segítségével tisztázódhatna. Itt elindult egy reményt keltő folyamat, de könnyen elnyomhatja ezt is a kérdés bonyolultsága miatt megjelenő parttalan vita, amit az ellenérdekeltség (paraszolvencia), az irigység (nem minden intézmény alkalmas ilyen megoldásra) mellett a tájékozottság hiánya generál. Megtörtént a kormányalakítás, új szereplőt köszönthetünk az egészségügy-politika színpadán. Dr. Zombor Gábor lett az egészségügyért felelős államtitkár. Ta pasz talt, egészségügyhöz értő orvos, akinek jogi és közgazdasági diplomája is van. Az OEP budapesti igazgatóságának élén tűnt fel, mint fiatal, csendes szavú, de felkészült, kollegiális, jó szakember. Sajnáltuk, amikor a es kormányváltás elsodorta innen, de a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatói székében is eredményes munkát végzett. Ezt követően egy éles kanyarral Kecskemét sikeres polgármestere lett, ám kapcsolatát az egészségüggyel megőrizte. Sokunk nevében mondhatom: isten hozta újra a fedélzeten, hogy vezetőként részt vegyen abban a nagyon fontos csapatmunkában, ami az egészségügy irányítását jelenti. Dr. Szepesi András Főszerkesztő: Dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Szerkesztőségi ügyvivő: Szlovákné Bandula Ilona Lapmenedzser: Zöldi Péter Rovatvezetők Jogi rovat: Dr. Kőszegfalvi Edit Intenzív terápia: Dr. Fülesdi Béla Gyógyszer: Fekete Tibor Minőségbiztosítás: Dr. Kullmann Lajos Menedzsment: Dr. Boncz Imre Nemzetközi sajtó: Kövesi Ervin Tanácsadó testület Dr. Velkey György, Dr. Csidei Irén, Dr. Ficzere Andrea, Prof. dr. Gál János, Dr. Rudner Ervin, Dr. Sásdi Antal, Dr. Szabó Géza, Dr. Tóth Gábor, Hegedűs Iván, Mészáros Magdolna, Zsarnay István, Dr. Fülöp Rudolf, Dr. Nagy Anikó Kiadja: Magyar Kórházszövetség Felelős kiadó: Dr. Velkey György elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Telefon: (1) , (1) Fax: (1) mksz@invitel.hu Internet: A Kórház szaklap előző lapszámai a portálon tekinthetők meg. A támogatott oldalakat jelöli. Nyomdai munkák: Mega Kft. Felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató A Kórház utcai terjesztésre nem kerül, terjeszti a Feibra Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja (ÜLK) Hírlap Üzletág. Előfizethető közvetlenül a postai kézbesítőknél, az ország bármely postáján, vagy Budapesten a Hírlap Területi Képviseleteken (postacím: 1900 Budapest, hirlap@posta.hu, zöld szám: 06-80/ ), továbbá előfizethető átutalással a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központ számú bankszámlára is. További információ: Magyar Kórházszövetség(1) ISSN Tisztelt Olvasók! A posta esetleges hibás terjesztése miatti kellemetlenségekért elnézést kérünk. Kérjük, amennyiben valamelyik lapszámot nem kapja meg, jelezze ezt kiadónk felé a következő elérhetőségek valamelyikén, és a hiányt azonnal pótoljuk. Telefon: (1) , fax: (1) , mksz@invitel.hu Szaklapunk év I. félévében átlagosan 4250 példányban jelent meg.

4 Tartalom Kórházügyeink 4 Kórház-hírek Aktuális 3 Hat évvel tovább élünk 6 Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének szakmai állásfoglalása 7 Zombor Gábor az új egészségügyi államtitkár 9 Még jobb exportcikké válik a fogorvoslás? 10 Kombinált rákterápia Nyíregyházán 11 Huszonegyedik századi 12 OKITI remek szakemberek, kiváló műszerezettségonkoterápia Győrben 15 Véresen komoly téma lett a vérellátás 16 Te vagy a hős! 17 Közel 12 milliárddal kevesebbet fizettek a szakellátóknak az időarányosnál 18 Modern neonatológia Nógrádban 19 Sok szív szinte egyszerre dobban Endoszkópia 20 Laparoszkópia három dimenzióban KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA 22 Százezer röntgen tele-lelet 24 Egészségügy és Siemens: cég a cégben DIALÍZIS 26 A tulajdonos nemzetközi, a vállalkozás magyar ORVOSSZAKMA 28 A kórház egy érzelmi katlan ÁPOLÁS 30 Ha sürgős, legyen profi 18 Fotó: Balázs A., MTI 10 PARAGRAFUS 32 Közreműködői szerződések felülvizsgálata, bejelentési kötelezettség INFEKCIÓKONTROLL 34 Globális kihívás a multidrogrezisztencia 36 Referenciakórház lett a Bajcsy Gyógyszer 38 A gyógyszerpiac alakulása 2013-ban Kórházi vizit 46 Sok a beteg az aprófalvakban

5 Magyarországon egyre több akut szívinfarktusos beteget sikerül megmenteni, a várható élettartam pedig fele részben a javuló kardiológiai ellátásnak köszönhetően hat évvel nőtt. De még számos területen akad tennivaló hangzott el a többi között az Euromedic és a Magyar Kardiológusok Társasága szervezésében április 23-án megrendezett Kardiológiai Nap előadásain. Hat évvel tovább élünk A neves kardiológusok, egészségügyi szakemberek, mintegy nyolcvan fő részvételével megrendezett szakmai tanácskozáson Joseph Priel, az Euromedic elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a hazánkban 1991 óta működő Euromedic célja ezzel a konferenciával is az orvosok, a társadalom segítése, hiszen például olyan új technológiákról is szó lesz, amelyek hamarosan hozzánk is megérkezhetnek. A vállalatcsalád szponzorálásában működő legújabb kampányát is a kardiológiai ismeretterjesztésnek szentelték. Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár gratulált a szakma képviselőinek ahhoz, hogy egyre több infarktusos beteget sikerül megmenteni. Kiemelte, hogy továbbra is támogatni szeretnék a színvonalasabb ellátást, az egészségesebb életmódra való áttérést segítő kezdeményezéseket. Fontos eredmény például, hogy négy új kardiológiai centrum került OEP-finanszírozásba, hogy nőtt a szív transz plan tációk száma ezt dr. Gajdácsi József, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese emelte ki előadásában. Hozzátette: a kardiológiai kiadások jelentős eredményeket hoztak, hiszen ma évi 8000 beteggel többet sikerül megmenteni, mint húsz éve. Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatója kiemelte: a jó eredmények egyik oka a kardiológiai központok létrehozása, amelyekben koncentráltan van nak jelen a szakemberek és az eszközök. Ma országszerte 19 központban látják el az akut koro nária szind rómával érkező betegeket. A modern eljárások közül sok itthon is elérhető, például a műszívbeültetés vagy a vérnyomást szabályozó pacemaker. Vannak jó eredmények, hiszen míg 1993-ban évente tizenötezren haltak meg akut infarktusban, addig 2012-ben már csak hétezren, a várható élettartam pedig hat évvel nőtt, amelyből három év a javuló kardiológiai ellátásnak köszönhető. De vannak még lemaradások, például az ismeretterjesztés terén: Európában a betegek percen belül fordulnak orvoshoz az infarktus tüneteivel, itthon viszont három óra is eltelik. Dr. Imre László, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezet fej lesztési Intézet igazgatóhelyettese elmondta: Prof. dr. Merkely Béla előadása itthon százezer lakosra kicsivel több mint öt kardiológus jut, ezzel valamivel az európai átlag fölött vagyunk. De van még tennivaló, hiszen például Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem javulnak a statisztikák. Prof. dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke rámutatott, hogy Magyarországon az EUátlaghoz képest 2,5-szer annyian halnak meg szív- és érrendszeri betegségekben. Ezért fontos, hogy tudatosítsuk: aki az első tünetek jelentkezése után megfogadja az orvos tanácsait, az 3,8-szer nagyobb esélylyel kerüli el a betegséget, mint aki nem tartja be a javaslatokat. Újdonságokról is szó esett, például Eli Gang professzor a Magnetecs cég képviseletében a robottechnika előnyeiről beszélt. Ilan Goldenberg professzor mutatta be a Lev El új diagnosztikai módszerét, amelylyel 77 százalékban meg tudták állapítani a szív- és érrendszeri betegségek meglétét. Dr. Erőss György, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének munkatársa előadásával azt illusztrálta, hogy a fő vizsgálati módszerek és eszközök elsősorban nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást, és növelhetik az ellátás hatékonyságát. Ha a betegek itthon is azonnal orvoshoz fordulnának az infarktus, a stroke tüneteivel, sokkal nagyobb lenne az esélyük a felépülésre erről dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára beszélt. Kiemelte: nemcsak az emberekben kell tudatosítani, hogy azonnal hívjanak mentőt, de az orvosoknak is arra kell törekedniük, hogy minél előbb felállítsák a diagnózist. Harminc percnyi késlekedés 7,5 százalékkal csökkenti az életben maradási esélyeket. Végül Merkely professzor kiemelte, hogy nagy szükség lenne hasonló rendezvényekre, amelyeken a szakma képviselői tapasztalatokat cserélhetnek, megismerhetik az újdonságokat. Hozzátette: bár még bőven akad tennivaló, jó úton halad a magyar kardiológia. KÓRHÁZ 2014/4 5. AKTUÁLIS 3

6 Kórházügyeink Orbán őszig alakítgat kormányán Valóban kéthullámos lesz Orbán Viktor kormányalakítása, akár januárig is elhúzódhatnak egyes kisebb személyi változások erősítették meg a Népszabadságnak kormányközeli források. A miniszterelnök politikai kormányzást szeretne politikus adminisztrációval, de mivel több olyan miniszter-, illetve államtitkárjelölt is szerepel a listáján, akik most polgármesterek, ha beemelné őket a kormányba, négy hónappal az önkormányzati választások előtt időközi polgármester-választást kellene kiírni, például a Belvárosban Rogán Antal, esetleg Kecskeméten Zombor Gábor vagy Debrecenben Kósa Lajos szerepvállalása miatt. Ami a miniszteri bársonyszékeket illeti, kész az ültetési rend. Balog Zoltán hétfőn megerősítette a Népszabadságnak, hogy a miniszterelnök felkérte a humán csúcstárca vezetésére. Úgy értesültünk, végleg eldőlt, hogy nem lesz külön egészségügyi minisztérium, Szócska Miklós államtitkár pedig akkor marad őszig, ha Zombor Gábor lesz az új egészségügyi államtitkár. Amennyiben Velkey Györgyre, a Kórházszövetség elnökére esik a választás, már a kormányalakításkor, június elején Szócska Miklós helyére kerülhet. (Népszabadság) Négy alelnöke és tíz tagja lesz az egészségügyekkel is foglalkozó grémiumnak Megjelent a Magyar Közlöny évi 67. számában az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozat. Ennek értelmében az egészségüggyel is foglalkozó népjóléti bizottságnak tizenöt tagja lesz. Elnöke dr. Zombor Gábor (Fidesz), alelnökei dr. Kovács József (Fidesz), dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz), Korózs Lajos (MSZP), Novák Előd (Jobbik) lesznek. Tagok: dr. Bene Ildikó (Fidesz), Hirt Ferenc (Fidesz), Kovács Sándor (Fidesz), dr. Molnár Ágnes (Fidesz), dr. Tapolczai Gergely (Fidesz), Harrach Péter (KDNP), Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), Sneider Tamás (Jobbik), Vágó Sebestyén (Jobbik), Szabó Tímea (független). Új főigazgató a Hetényi Géza kórház élén A távozó dr. Bene Ildikót az eddigi orvosigazgató, dr. Péter Lívia váltja a Hetényi Géza Kórház főigazgatói székében. Mint ismeretes, Bene Ildikó országgyűlési képviselői megbízatásával immár összeegyeztethetetlen a kórházvezetői tisztség, így április 30-i hatállyal lemondott posztjáról. Összdolgozói értekezleten jelentették be, hogy az EMMI minisztere, Balog Zoltán határozatlan időre dr. Péter Líviát bízta meg a főigazgatói teendők ellátásával, míg az orvosigazgatói feladatokat dr. Lippai Norbert, a patológia osztályvezető főorvosa látja el. (Új Néplap) Gyorsítósávot nyitott az Uzsoki a fizető betegeknek Néhány hete a Magyar Kórházszövetség közgyűlésén az igazgatók azt is kijelentették: az állami intézményeken belül mielőbb ki kell alakítani a fizetős részlegeket. A fővárosi Uzsoki ezt meg is tette. A rendszer bevezetése óta eltelt hónapokban már több mint százmillió forintért vásároltak náluk privát szolgáltatást. A felszámolt díjnak valamivel több mint a felét a közreműködő orvosok, műtősök, ápolók, gyógytornászok és más szakdolgozók kapják, akiknek ezért azt is vállalniuk kell, hogy ezt a tevékenységet kizárólag munkaidőn kívül, vállalkozóként végzik. Ami marad, az az intézményé. Muszáj volt belevágnunk. A közfinanszírozási plafon miatt ma Magyarországon egyetlen kórház sem képes annyi beteget ellátni, amennyit egyébként a méretei, a felszereltsége lehetővé tenne. Az állami pénzen létrehozott kapacitást pedig bűn parlagon hagyni, különösen akkor, ha a fizetőképes beteg amúgy is kopogtat a kórház kapuján magyarázta lapunknak Karátsonyi Annamária, az intézmény gazdasági igazgatója. Hozzátette: a meglévő és kihasználatlan kapacitást szűkíteni sem lehet, mert a minimumfeltételek miatt a kórház üzemi mérete nem csökkenthető. A magánbetegnek általában csomagot kínálnak, melynek része a konkrét beavatkozás, ha szükséges, a rehabilitációt segítő szakemberek és egyéb szolgáltatások díja, valamint az elhelyezés a VIP-részleg szobáiban. Karátsonyi Annamária szerint az áraik nem alacsonyak, általában az adott beavatkozásért járó OEP-finanszírozás kétszeresét kérik a privát betegtől, plusz az ellátóknak fizetendő érdekeltségi díj összegét. Eddig a csípő- és térdprotézisműtétekre volt a legnagyobb a kereslet. A csípőprotézis-beültetést 1,4 millióért, a térdprotézisét 1,7 millióért vállalják. A távozáskor a beteg számlát kap. (Népszabadság) Fizetős gyorsítósáv Számos kórházigazgató szívesen követné az Uzsoki utcai kórház VIP-ellátós példáját. A többiek most már csak egy kis bátorítást várnak a hivatalos szervektől. Rendet kellene tenni, mondják, amivel arra utalnak, hogy egyértelmű szabályokra, tiszta beszédre, a tabuk ledöntésére az egyenlő és a mindig, mindenkinek járó közellátás mítoszával való nyílt szakításra lenne szükség. Ami most van, az kaotikus. Tavaly nyáron egy fővárosi kórházban érzéstelenítés mellett végezték el egy férfi tűdőbiopsziáját. Utána azt mondta: élete legszörnyűbb és legkellemetlenebb élménye volt, mintha élve boncolták volna. Ha fizet, elaltathatják mondták, hiszen az anesztézia pénzbe kerül. A betegnek nem volt ehhez elegendő pénze. Hasonló a helyzet a vastagbéltükrözésekkel is altatást közellátottként csak az kap, aki megfizeti a költségét. Ennek az első félórája 35 ezer forint. A kórházak tehát úgy pótolják a kieső közpénzt, ahogy csak tudják. A zűrzavar egyre nagyobb, és az esetek egy része ahol nem annyira egyértelműek a viszonyok, mint az Uzsokiban a bíróságon köt ki. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség előző elnöke szerint, amikor az egészségpolitika irányítói, a döntéshozók az éves költségvetésre rámondták az áment, akkor arról döntöttek, hogy az adott évben hányan kaphatnak támogatott ellátást, és hányan gyógyulnak majd anélkül. Ha ezután nincs annyi pénz például a protetikai műtétekre, mint ahányan rászorulnának, akkor várólistával kezelhető a helyzet. Ha valaki nem akar feliratkozni, bárhol, akár Bécsben vagy egy hazai magánszolgáltatónál megvásárolhatja a műtétet. A Magyar Kórházszövetség szerint ugyanakkor ezeket a pénzeket jó lenne a közfinanszírozott intézményekben tartani, mert ha így sikerül a hiányzó forrást pótolni, az a közfinanszírozott betegek érdekeit is szolgálja. Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgató tulajdonosa véleménye szerint ha az emberek vásárolhatnak maguknak kacsalábon forgó várat, miért ne költhetnének ízületi műtétre. Jó annak, aki így gyorsabban meggyógyulhat és annak is, aki sorban áll, mert ő is 4 Kórház-Hírek KÓRHÁZ 2014/4 5.

7 Mintegy négymillió forint értékű MRkom patibilis lélegeztető gépet adott át a Zala megyei kórház gyermekosztálya számára a Koraszülöttmentő és Gyer mekintenzív Alapítvány. A gép segítségével lehetőség nyílik a súlyos állapotú, lélegeztetésre szoruló betegek MR-vizsgálatának elvégzésére. Hiánypótló gyógyszerészeti kutatóközpont épül Debrecenben, amely a hazai innovációt szolgálja majd jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a Pharma-Flight Nemzetközi Tudományos és Szolgáltató Központ ünnepélyes alapkőletételén. Két csúcstechnológiával felszerelt, koraszülöttek ellátására kialakított mentőautót adtak át a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítványnak Budapesten. A speciális járműveket adományokból és a személyi jövedelemadó 1 százalékából származó felajánlásokból vásárolta az alapítvány. Európai Bizottság úgy döntött, hogy további 111 millió eurót folyósít a Szegeden felépítendő lézeres kutatóközpontnak. A projekt tudományos hasznán túl azt is fontosnak tartják, hogy a kutatóközpont sok magyar és közép-európai tudósnak kínál majd munkát. A központ 2018-ra készül el. Félmilliárdos megtakarítást hozott az inzulinszigor. A két évvel ezelőtti, az inzulintámogatást szigorító kormányzati intézkedés 14 ezer cukorbeteget kényszerített terápiaváltásra. Az egészségbiztosító pedig évente ötszázmilliót nyer azzal, hogy a modernebb, szabadabb életvitelt lehetővé tevő gyógyszer százszázalékos támogatásáért cserébe eredményességi követelményt állított a betegeknek. Az MTV Bízunk Benned! című vetél ke dő jében szerepeltek a Piros Orr Ala pít vány bohócdoktorai. Elhatá rozták, hogy ha megnyerik az álomnyereményt, újabb kórházban kezdik el a vizitelést. Az álom valóra vált. A Piros Orr Bohócdoktorok által látogatott tizenegy kórházból és két idősek otthonából álló országos hálózat a Szent László Kórházzal bővült. eggyel előbbre jut. Sinkó Eszter közgazdász, rendszerelemző, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese elmondta, hogy két megoldás kínálkozik a forráshiány menedzselésére. Az első, hogy akkorára szűkíti az állam az ellátórendszert, amekkora a közpénzekből még finanszírozható. A kormány ekkor meghatározza, hogy ki hányszor és mit vehet igénybe, továbbá kevesebb kórházat tart fenn. A másik megoldás, hogy több pénzt rak a rendszerbe. Beengedi például a magánforrásokat. Például ha valakinek szemlencsére, protézisre van szüksége és a tb-által finanszírozott helyett a jobb életminőséget jelentő eszközt szeretne, akkor az átlagos és az extra ára közötti különbségen megosztozhatna a beteg az egészségbiztosítóval. Hozzá kell tennünk azonban, hogy ami az Uzsokiban történik, azt sugallja, hogy csak az kaphat civilizált körülmények között ellátást, akinek sok pénze van. Ráadásul azok az orvosok, akik olyan kórházban dolgoznak, ahol egymás mellett él a magán- és a közellátás, a napi munkájukban képtelenek elválasztani élesen egymástól a két rendszert. Ráadásul a kórházigazgatók is rászoknak arra, hogy a sorban állás elkerülése címén egyre több szolgáltatást kínáljanak pénzért. Azok, akiknek kevés pénzük van, hátrébb sorolódnak, akik pedig megvásárolják a drága ellátást, beleunnak a járulékfizetésbe következtet a lap. (Népszabadság) Többen fizetnek járulékot Megtörtént a szolidaritáselvű társadalombiztosítás megerősítése az elmúlt négy évben. Ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója jelentette ki a lapnak adott interjújában. Sélleiné Márki Mária szerint mára a járulékfizetők száma egyértelműen emelkedett, elérve a négymilliót. Kiemelte, hogy az E. Alap tartósan egyensúlyban van. Jelentős eredménynek tartja, hogy a biztosítottak, köztük a gyermeket vállaló családok előnyösebb helyzetbe kerültek, és az egészségügyben is pozitív változások történtek. A háziorvosok, szakrendelők, kórházak pluszforráshoz jutottak, az ágazatban dolgozók béremelésben részesültek, ezenkívül a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása nyomán a betegterhek mérséklődtek. Tavaly a lakosság 87 százaléka vette igénybe a közfinanszírozott egészségügyi ellátást mintegy 1300 milliárd forint értékben. A főigazgató rámutatott, az elmúlt években az alapokat lerakták, a következő időszak pedig a végrehajtás, a cselekvés ideje lesz. A jövőben az OEP egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy továbbfejlessze az egészségügyi ellátórendszert. (Magyar Nemzet) Erőszakos cselekmények a kórházakban Vörösmarty Attila, a hatvani Albert Schweitzer Kórház ápolási igazgatója április elején, a kórházszövetség 26. kongresszusán elnyerte a legjobb előadónak járó Dr. Ajkay Zoltán-díjat. Dolgozatának témája az erőszakmentes kórház volt, amelynek alapjául az a felmérés szolgált, amire az ápolási kollégium kérte fel a hatvani szakembert. Kérdőíveket állítottam össze, és elküldtem az ország mind a 106 kórházának mondta Vörösmarty Attila. Ezeknek több mint a feléből, 62-ből kapott választ, amelyeket feldolgozott. Megdöbbentő az eredmény, hiszen a válaszadók 87%-a nyilatkozott úgy, hogy intézményükben már érte valamilyen agresszió a szakdolgozókat. A betegek, illetve a családtagok részéről őket érő erőszakos cselekmények ellen jóformán tehetetlenek. Pontosabban élhetnének feljelentéssel, ám nem teszik, mert, mint mondták, félnek a következményektől. Kockázatelemzésre lenne szükség, amelynek eredményeként elkészülhetne egy hatékony cselekvési terv a fonákságok visszaszorítására vélekedett az ápolási igazgató. Elmondta: folytatja a kutatást, hogy a szakma minél átfogóbb képet kapjon a jelenségről. Megállapításaira igényt tart a szakállamtitkárság is, jegyzi meg a portál. (heol.hu) április 30-ig megvalósult Szervkivételi riadó: Veseátültetés:...95 Májátültetés:...18 Szívátültetés: Kombinált vese- és hasnyálmirigyátültetés:...3 Bécsben tüdőtranszplantáción átesett magyar recipiens:...7 Kórház-Hírek 5

8 Az egészségügyi ágazat legfontosabb közgazdasági és működtetési kérdéseiről, a problémák közös megoldásának szándékával. Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének szakmai állásfoglalása 1. Az egészségügyben dolgozó gazdasági vezetők ismét jelezni kívánják, hogy a költségvetési tervezés ma érvényes rendjében az egészségügyi intézmények számára központilag meghatározott költségvetési előirányzatok már évek óta nem nyújtanak fedezetet az elvárható színvonalú betegellátás indokolt költségeire. A járó- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók intézményi szintű előirányzatainak összege rendre lényegesen alacsonyabb, mint az e Új vezető az OVSZ élén Az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatói posztjára kiírt pályázat eredményesen zárult, ennek nyomán dr. Jákó Kinga került az intézmény élére. Jákó Kinga 2006 óta töltötte be az orvosszakmai, finanszírozási és minőségbiztosítási igazgatói posztot a Dr. Jákó Kinga Semmelweis Egyetemen, összesen nyolcéves felsővezetői gyakorlatra tett szert az ország egyik legnagyobb egészségügyi intézményében. Jákó Kingát hat pályázó közül választották a nyugdíjazás miatt megürült posztra, kinevezése május 1-jétől szól. célra az E. Alapban tervezett költségvetési forrás. 2. A kórházak és önálló járóbeteg-szakellátást nyújtó intézmények adósságállománya hasonlóan az előző évekhez 2014-ben is újratermelődik, az előző időszakhoz viszonyítottan nagyobb mértékben és intenzitással. Ennek oka az, hogy az ellátásért járó jogszabályban meghatározott díjtétel óta nem változott, miközben az inflációs hatások, a forint árfolyama, a kötelező béremelések és a technológiai költségek folyamatosan növekednek. Szükségesnek tartjuk ezért a díjtételek emelését a tényleges és indokolt ráfordítások mértékéig. 3. Nem halasztható az egészségügyi ágazat tényleges konszolidációja. A teljes konszolidáció szükséges lépéseinek az alábbiakat tartjuk. Az elmúlt évekből áthúzódó adósságállomány kiegészítő forrás biztosítása útján történő rendezése. A valós és indokolt költségekkel arányos finanszírozási díjtételek megállapítása és érvényesítése, melyek értéke az aktív fekvőbeteg-szakellátásban 195 ezer forint/súlyszám, a járóbeteg szakellátásban 1,95 forint/pont, a krónikus és rehabilitációs szakellátásban Ft/ súlyozott krónikus nap (meg kívánjuk jegyezni, hogy a krónikus napidíj utoljára decemberében növekedett forintról forintra!). A javasolt díjtétel-emelések tartalmazzák az elmúlt két évben végrehajtott részleges ágazati béremelés beépítését a rendszerszerű finanszírozásba. Javasoljuk az irányadó ellátási díjtételek értékállósága megőrzésének kötelezettségét. jogszabályban rögzíteni, az egészségügyi ágazatra jellemző inflációs adatok alapján. Kezdeményezzük a természetbeni ellátások valós önköltségváltozásának folyamatos, évenkénti monitorozását, az állami tulajdonban lévő kórházak kötelező adatszolgáltatásaira alapozva. Csak a javasolt teljes konszolidáció megvalósulását követően van mód arra, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer vonatkozásában a nem kiegyensúlyozott gazdálkodás megfelelő módon szankcionálható legyen. 4. A pénzügyi konszolidáció önmagában nem oldja meg az egészségügyi ellátórendszer strukturális problémáit, szükségesnek tartjuk, hogy mielőbb befejeződjön a feladatrendszer és ehhez rendelt intézményi struktúra átfogó reformja, és ebben partnerek is vagyunk. 5. Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatók évben átálltak az új államháztartási számviteli rendszer szabályainak megfelelő nyilvántartási- és könyvvezetési kötelezettségeik teljesítésére. Az elmúlt öt hónap tapasztalatai alapján már lehetőség van arra, hogy a bevezetésre került új rendszerrel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat összegezzük. Ezért kezdeményezzük a jogalkotóval történő egyeztetést annak érdekében, hogy az államháztartás információszükségletének kiszolgálását, és az ahhoz szükséges intézményi szintű feladatok végrehajthatóságának összhangját hosszú távra biztosíthassuk. 6. Az elmúlt két évben diszkriminatív ágazati béremelés valósult meg, amelyből központi döntés alapján kimaradtak az egészségügyi intézményben évtizedek óta áldozatkész munkát végző gazdasági-műszaki területen dolgozó szakemberek (27 ezer fő). Az ágazat szakmai és érdekképviseleti szervezeteinek álláspontjával összhangban kezdeményezzük, hogy 2014-ben történjen meg e munkavállalói körben is az indokolt és szükséges béremelés. Való suljon meg a biztonságos betegellátáshoz nélkülözhetetlen dolgozók erkölcsi és anyagi elismerése, megállítva a már jellemző magas fluktuációt, a magasan képzett szakemberek elvándorlását és pótlásuk ellehetetlenülését. A béremelésre vonatkozóan Egyesületünk továbbra is fenntartja a és évben megfogalmazott és az ágazati egyeztetésre benyújtott javaslatát. 6 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2014/4 5.

9 Bemutatta államtitkárait Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az egészségügyért dr. Zombor Gábor, Kecskemét jelenlegi polgármestere felel majd. Zombor Gábor az új egészségügyi államtitkár A Pályakép miniszter kiemelte, hogy tartva a jelenlegi irányokat azt várja az új államtitkártól, hogy csökkentse az orvos elván dorlást, felügyelje az ágazaton belüli fejlesztéseket, álljon őrt az egészségügyi források fölött. Balog Zoltán az új államtitkár feladatai között hangsúlyosan említette az alapellátás, a háziorvosi rendszer megerősítését, a népegészségügyi programok továbbvitelét. Balog Zoltán bevezetőjében megemlítette még a minisztérium jövőbeni feladatai között, hogy az állami szolgálatot végzőknél szeretnék megerősíteni azokat az életpályákat, amelyek a köztisztviselőknek, a felsőoktatásban dolgozóknak, pedagógusoknak, szociális munkásoknak járnak, és reményei szerint később az egészségügyben is kialakítják majd ezt a rendszert. Szeretnék megerősíteni az állami szektorban dolgozók önbecsülését és megbecsülését. A tájékoztatón Zombor Gábor elmondta: huszonöt éve dolgozik az egészségügyben, minden területét kipróbálta. Hangsúlyozta: az egészségügy nagy kihívás, mivel meg kell találni az egyensúlyt a technológiai robbanás és a rendelkezésre álló források között. Az államtitkárság élén ezt a stabilitást igyekszik majd megteremteni tette hozzá. Megbízott polgármester vezeti Kecskemétet június 24-étől Június 24-étől megbízott polgármester vezeti Kecskemétet. Zombor Gábor polgármestert csütörtökön kinevezték az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárává, ezért le kell mondania városvezetői tisztségéről. Zombor Gábor ezt a város közgyűlésén csütörtökön jelentette be, miután visszaérkezett a Parlamentből. Június 24-ével foglalja el hivatalát, ezért azon a napon megszünteti az összeférhetetlenséget. A szervezeti és működési szabályzat értelmében az általános helyettesítésére kijelölt Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz- Dr. Zombor Gábor március 12-én született Kecskeméten. Nős, négy gyermek édesapja ben érettségizett a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban. Érettségi után a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1989-ben általános orvosi diplomát szerzett. A kiskunfélegyházi Városi Kórházban kezdett dolgozni orvosként ben sorkatonai szolgálatot teljesített, majd ezután öt évig Kunbaján, egy délvidéki kis faluban volt körzeti orvos ben Bajára költözött és 1996 között egy nagy amerikai gyógyszergyár magyar leányvállalatánál, az MSD Kft.-nél volt tudományos munkatárs tól 1999-ig a bajai Polgármesteri Hivatal egészségügyi referenseként dolgozott. Ez idő alatt jogi másoddiplomát szerzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen ben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz került, ahol a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója volt 2000-ig márciusától július 1-jéig a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatójaként dolgozott Kecskeméten ban közgazdasági másoddiplomát szerzett a Nyugat- Magyarországi Egyetemen óta Kecskemét polgármestere óta a Magyar Vöröskereszt megyei elnöke, illetve 2004 óta a Dél-alföldi Regionális Egészségügyi Tanács elnöke társadalmi megbízatásban. A évi országgyűlési választásokon a Bács-Kiskun megyei területi listán szerzett mandátumot május 30-tól az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális és Családügyi Bizottságának tagja. Dr. Zombor Gábor KDNP) alpolgármester veszi át az ügyek intézését. (MTI) Az egészségügy jövőjéről Nem lehet kiskorúsítani az egészségügyi intézmények vezetőit, hatásköröket kell adni nekik fogalmazott diplomatikusan a csütörtökön kinevezett új egészségügyért felelős államtitkár, Zombor Gábor, aki ezzel arra utalt, hogy nem lehet az állami fenntartónál hagyni az összes döntést, felelősséget, hiszen ezzel például a motiváció sincs meg a kórházmenedzsmentekben arra, hogy csökkentsék adósságukat. A Figyelő XXVIII. konferenciáján elmondott szűzbeszédében az új egészségügyi vezető utalt arra is, hogy elérték a politika ingerküszöbét az egészségügy problémái, tehát van esélye a megoldásoknak: minden olyan változásra nyitottak, ami hosszútávon javíthat a helyzeten. Közölte azt is: nem gondolja, hogy az egészségügy problémáira a sokszor emlegetett varázsszó, a bezárás lehet a megoldás, ő nem akar ezzel indítani. Zombor Gábor a mostanában zajló magán és állami finanszírozásról szóló viták kapcsán leszögezte, hogy a kormány KÓRHÁZ 2014/4 5. AKTUÁLIS 7

10 elkötelezett a társadalombiztosítási rendszer, a szolidaritáson alapuló kockázatközösség mellett. Megemlítette azt is, hogy saját tapasztalatból is tudja: a túlszabályozás, a hatalmas bürokrácia elvonja az időt a hatékony betegellátástól, tehát a következő ciklusban jelentősen csökkenni fog a bürokratikus teher. Az öt hónap alatt ismét 60 milliárdot elért kórházi adósság kapcsán az államtitkár elmondta: szükséges a konszolidáció, lesz is, de nagyon fontos, hogy hiteles elemzésekkel támasszák alá ennek szükségességét. Lehet ugyanis némi igaza a fenntartóknak, amikor úgy vélik, hogy az intézmények gazdálkodásában is hiba van, hiszen sokszor teljesen azonos nagyságú és profilú kórházak közül az egyiknek alig, a másiknak hatalmas adóssága van. Addig, amíg nem oszlatjuk el a gyanút, hogy pazarlás és párhuzamosság van a rendszerben, nem lesz könnyű meggyőzni a kassza felett állókat mondta az új államtitkár. Hozzátette: épp ezért a nyáron olyan elemzéseket kell készíteni, amellyel ősszel már nagyobb hitelességgel tudnak az adósságrendezés kérdésében eléjük állni. Tisztelt Olvasóink! Az elmúlt hetekben egyre több kedves olvasónk kérdezte tőlem, mikor jelenik meg a következő lapszámunk. Csak annyit mondhattam: a lap lényegében készen van, a beköszöntőt már régen megírtam. Az ok sajnos nagyon egyszerű. Addig nem tudjuk nyomdába küldeni a lapot, ameddig az előállítás költségeinek fedezete biztonsággal nem teremthető elő. A kórházak gazdasági helyzete mindenki számára jól ismert. A lapot gyakorlatilag a kórházügyben érdekelt gazdasági szereplők hirdetéseiből tartjuk fenn. Jobb időkben ez lehetővé tette, hogy lapunk térítésmentesen jusson el az intézményekhez és a kórházakat ellátó gazdasági társaságokhoz. Mivel a lejárt szállítói tartozások kritikus mértékűre növekedtek, minden érintett vállalat csökkenti a költségeit. Mi is ezt tettük, már évek óta. Ezért került vissza a lap kiadói joga a Magyar Kórházszövetséghez, és tisztán nonprofit elven működtetjük. A költségeket minimalizáltuk. Most arra kényszerültünk, hogy a 4 5. számot összevonva jelentessük meg. 82 éve alapított lapunk a magyar kórházügy történelmének krónikása, gondjainak, örömeinek, fejlődésének tükörképe. Szívósan küzdünk a fennmaradásáért. Két alkalommal szüneteltünk tartósan a korábbi évtizedekben: a II. világháború éveiben, valamint az 1956 utáni szürke és nyomasztó másfél évtizedben, amikor a Kórházszövetség sem létezett. Napjainkban egy súlyos, de reményeink szerint átmeneti gazdasági válság akadályozza a munkánkat. Köszönjük Olvasóink türelmét, megértését! Arra kérjük a lapot kedvelő, támogató olvasókat, kórházi vezetőket, vállalati döntéshozókat, hogy számos gondjuk közepette szenteljenek egy kis figyelmet lapunk gondjainak. Hogyan segíthetnek abban, hogy ez a patinás szaklap fennmaradjon? Számos új beruházás készül el napjainkban és a következő években. Tiszteljék meg a lapot azzal, hogy a beruházáshoz kötelezően kapcsolódó kommunikációt nálunk is megjelentetik. A beruházások nyertes vállalatai hirdessék nálunk a sikereiket, új technológiájukat, termékeiket. Aki teheti, az intézmények, a vállaltok, a magánszolgáltatók a lap néhány példányának előfizetéses megrendelésével segítsék elő kiszámítható gazdálkodásunkat. Tisztelettel: Dr. Szepesi András főszerkesztő Zombor Gábor, az Emmi egészségügyért felelős államtitkára átveszi kinevezési okmányait Áder János köztársasági elnöktől MTI Fotó: Beliczay László, MTI Az állami forrásbevonás lehetőségei között említette meg, hogy az alapellátás és a népegészségügyi programok azok a területek, amelyek kifejezetten élvezik a politika támogatását. Az államtitkár itt említette meg, hogy nagyra értékeli elődje, Szócska Miklós kezdeményezéseit, amelyek közül tovább szeretné vinni például az e-egészségügy terén elindított programot, amellyel össze lehet majd kapcsolni az egészségügy szereplőit. A humánerőforrás-krízissel kapcsolatban Zombor Gábor úgy véli, kiindulási pontnak lehet tekinteni a Magyar Rezidensszövetség által kidolgozott életpályamodell koncepciót. Itt említette meg azt is, hogy bár tudja, íróasztal mögül nem lehet egy tollvonással egzisztenciákat tönkretenni, de ő is nagyon ellene van a hálapénznek. Közölte azt is, senkire nem akarja a szívinfarktust hozni, de van elképzelése, hogy miként lehetne a hálapénz rendszerét felszámolni. Az államtitkár az orvosi kamara elnökéhez hasonlóan fontosnak tartotta megemlíteni, hogy erősíteni kell a foglalkoztatásegészségügyet. Az ő véleménye szerint is kiemelten kell kezelni azt a helyzetet, hogy a betegek bizonytalanul érzik magukat, több információ nyújtásával és egyéb eszközökkel javítani kell a betegbiztonságot. A minőségbiztosítás kapcsán Zombor Gábor utalt az ellenőrzés fontosságára. Ezt rendbe kell tenni, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kontrollszerepét meg kell erősíteni tette hozzá. Az új államtitkár azzal zárta előadását, hogy hisz benne: a kapacitásszervezési és strukturális kérdéseket együtt kell a politika elé vinni, akkor lehet előrébb jutni. Azt szeretné, ha az egészségügyben jelenlévő, sokszor több évtizedes problémák kapcsán ne csak arról beszéljenek, hogy mit kellene csinálni, hanem végre néhányat meg is oldjanak. (Weborvos, Bernáth Bea) 8 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2014/4 5.

11 Új internetes fogorvosi tananyagot fejlesztett ki a PTE Fogászati és Szájsebészeti Klinikája. Még jobb exportcikké válik a fogorvoslás? P écsre vonzza a magyar és külföldi fogorvoshallgatókat az az interneten is elérhető rendszer, amelyet ma adtak át a Pécsi Tudományegyetemen. A magyarországi fogorvosképzés módszertani és tartalmi modernizációja korszerű hosszanti digitális tananyagfejlesztéssel három nyelven című TÁMOP A/1-11/ sz. pályázat keretében kifejlesztett rendszer olyan ismeretanyagot ad a fogorvos hall gatók kezébe, amelyet a szakma iránti első érdeklődéstől a diploma megszerzéséig használni tudnak. Dr. Nagy Ákos, a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika igazgatója szerint az új rendszer különösen hasznos a szakmai összefüggések felismerésében. Az elméleti ismeretanyag rövid összefoglalóját, a preklinikai és klinikai ismeretanyagot nagyon hasonló témakörökre fűzzük fel, így hallgatóink az elméleti tanulmányok során meg tudják nézni, hogy a gyakorlatban mire lesz jó az elméleti tudás. Sőt később, amikor az ötödik évben klinikai tanulmányainkat folytatják hallgatóink, a rendszer segítségével vissza tudnak bármikor tekinteni, és könnyen át tudják ismételni az elméleti tudást. Fókuszban a külföldi diákok képzése A magyar, angol és német nyelven elkészülő rendszer jelentős mértékben támogatja a külföldi diákok Pécsre csábítását is, hiszen a rendszert tartalmazó weboldallal a Dr. Miseta Attila képzés minőségéről és komplexitásáról is átfogó információ adható a külföldi érdeklődők számára. Jelenleg 183 hallgató tanul magyarul, 211 hallgató pedig angolul vagy németül Pécsen fogorvosi tudományokat. A pécsi fogorvosi képzés versenyképességét nagymértékben növeli a naprakész és információban gazdag tananyag, amellyel a jelenleg középiskolájukat végző leendő hallgatók és szüleik számára megfelelő impulzusokat lehet adni. Akit a fogorvosi világ szele egyszer megcsapott, nem akar magának más szakmát választani vélte dr. Nagy Ákos. Az új rendszer nemcsak a jövőbeli felvételizőknek ad áttekintést leendő tanulmányaikról, hanem abban is segít, hogy a magyar fogorvosi képzőhelyek harmonizálják ismeretanyagaikat, és az intézmények közötti átjárhatóság mind az országon belül, mind az Európai Unióban minél szélesebb körben megvalósulhasson. Egyre jobb exportcikk az oktatás Évről-évre több külföldi hallgató vesz részt a PTE képzési programjaiban. Az Általános Orvostudományi Kar és a Fogorvosi Szak három nyelven, a Gyógyszerésztudományi Szak angol és magyar nyelven oktat. A fogorvosi képzés teljes vertikumában oktatunk angol, német és magyar nyelven, európai öszszehasonlításban kiváló ár-érték arányú szolgáltatást nyújtva, ami nem csak jelentős bevételeket hoz így segít kiegészíteni az alulfinanszírozott egészségügyi ellátást, hanem megfelelő jövőképet is Dr. Nagy Ákos A közönség fel mutat oktatóinknak és munkatársainknak. Ehhez nyújt segítséget a most lezáruló tananyagfejlesztési projekt erősítette meg a PTE KK Fogászati és Szájsebészeti Klinika igazgatója. A tananyagfejlesztési projekt jelenleg utolsó ellenőrzési fázisában tart, a weboldal a fejlesztők tervei szerint a projekt április 30-ai lezárását követően érhető el a weboldalon. KÓRHÁZ 2014/4 5. AKTUÁLIS 9

12 A közelmúlt sajtóhírei szerint a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban Magyarországon első ízben új, kombinált rákterápiás műtéti eljárást alkalmaztak. A citosztatikumot egyidejűleg onkoterápiás eszközzel társító beavatkozás hatékonyabb lehet a rosszindulatú daganatos áttétek elpusztításában, illetve csökkenhet a kiújulás kockázata. Kombinált rákterápia Nyíregyházán Az eljárás lényegét annak alkalmazója, Tóth Lajos Barna, a kórház sebésze osztotta meg a sajtó nyilvánosságával. Magyarázata szerint a daganatos beteg műtétje során a rákos daganatot műtéti úton eltávolítják, majd ezt követően magas hőmérsékletre hevített, koncentrált kemoterápiás oldatot juttatnak a kritikus területre. A keringő folyadék azokat a tumorsejteket pusztítja el, amelyeket szabad szemmel a sebész nem észlelhetett. A műtét körülbelül 5-8 órát vesz igénybe, ezt követően további egy órán keresztül 42,5 Celsius fokra felhevített citosztatikum-koncentrátumot keringetnek az operált területen. A hipertermiás kemoterápiával egyszerre alkalmazott cito re duktív beavatkozást a magyar sebész Milá nó ban sajátította el. Hazatérése óta fél év alatt tizenhárom áttétes daganatos beteget kezeltek ilyen módon Nyíregyházán. Az eddigi tapasztalatok szerint az új eljárással végrehajtott műtét jó eredményekkel alkal mazható azoknál a súlyos állapotban lévő, áttétekkel sújtott rákos betegeknél, akiket eddig reménytelen esetnek minősítettek. A beavatkozás hatására javul az életminőségük és nő az esélyük a túlélésre. Az új módszerrel megműtött tizenhárom beteg közül egy meghalt, tizenketten viszont visszatérhettek otthonukba, közülük többen a munkahelyükre is. Állapotuk mindmáig kielégítőnek mondható. Javuló életkilátások Az új kezelési módszert több mint húsz évvel ezelőtt amerikai orvosok dolgozták ki, ma már a világ számos kórházában, klinikáján rutinszerűen alkalmazzák. Sok országban önálló centrumokat hoztak létre, kifejezetten az ilyen műtétek végrehajtására. Noha a műtét költsége milliós nagyságrendű, ez egyszeri beavatkozásnak mondható, hiszen a megoperált betegeknél a továbbiakban nincs szükség az ugyancsak drága kemoterápiás kúrára, így annak költségei megtakaríthatók nem említve azt a lényeges tényt, hogy íly módon sokan visszavezethetők a normális életvitelbe. A magyar egészségügyi rendszerben a nyíregyházi példa még elterjesztésre vár. A daganatos betegek hővel történő kezelése nem új ötlet. A feljegyzések szerint már Hippokratész, előtte pedig a kínaiak, indiaiak, egyiptomiak is kísérleteztek bizonyos betegségek gyógyításánál a kritikus testtáj felmelegítésével. A magyar fizikusprofesszor, Szász András már a nyolcvanas évek végén foglalkozott sejtszinten a hipertermia hatásainak vizsgálatával ben egy német profeszszorral közös vállalkozásban létrehoztak egy hipertermiás készüléket, amelynek elmondása szerint az volt a lényege, hogy hőt juttatott az onkológiai betegek testének kritikus területeire, a daganatokhoz. Ennek hatására a sejtek anyagcseréje felgyorsult, ettől a rákos sejteknél oxigénhiány mutatkozott, megindult a tejsavtermelés és azok elpusztultak. Az elektro-hipertermia szelektív módszer, amelynek során a rákos szövetekre fókuszálva több hő jut el, mint az egészségesekhez, így utóbbiak anyagcseréje nem gyorsul fel. Áttéteknél a teljes test kezelésére szolgáló készülékkel amelyben háromezer darab nagy fényerejű, lézerjellegű sugárzó található a vért a testen belül infravörös sugárzással 42 fokra melegítik. A felmelegített véráram a citosztatikumot közvetlenül a beteg sejtekbe juttatja mondta el találmányáról 1999-ben a professzor. A feltaláló állítása szerint már 1995-ben arról értesítette a népjóléti tárca egyik prominense, hogy eljárását a szakmai kollégium jónak és figyelemreméltónak találta, ám ahhoz, hogy elterjedjen a magyar egészségügyi rendszerben, nem elegendő az uniós CE minősítés (akkor Magyarország még nem volt tagja a közösségnek), itthon is engedélyeztetnie kell az ORKI-val. Egyedi engedéllyel tizenhárom készüléket díjmentesen kihelyeztek néhány hazai kórházba. Kapott például az SE Onkológiai és Radiológiai Intézete, az Uzsoki Utcai Kórház onkológiai centruma, a Péterfy Sándor Utcai Kórház. Külföldön ekkor már több készüléket a gyógyítás szolgálatába állítottak. Az intézmények 1998-tól kísérleti jelleggel alkalmanként használták a készülékeket, ám az Egészségügyi Tudományos Tanács, arra való hivatkozással, hogy nincsenek bizonyító erejű adatok, amelyek a készülékek tömeges használatának létjogosultságát támasztanák alá, alkalmazását több alkalommal is betiltotta. Többféle módszert alkalmaznak A daganatos betegek hipertermiás kezelésének, az eredmények elemzésének ma már tekintélyes méretű a nemzetközi szakirodalma. Számos klinikai vizsgálatot végeztek világszerte, amelyek tárgya a hipertermia és a kemoterápiai-radiológiai kezelés kombinálásának terápiás eredményeit elemezte. A vizsgálatokat kiterjesztették a legkülönfélébb rákos daganatokra (pl. szarkóma, melanóma, fej-nyaki és agydaganatok, tüdő- nyelőcső- emlő-, hólyag, végbél-, máj-, méhnyakrákra stb.). Az eredmények azt mutatták, hogy a rákos daganatok jelentős részénél elpusztult a tumor, illetve csökkent a mérete, voltak viszont esetek, amikor a kombinált hipertermiás terápia hatástalannak vagy gyengének bizonyult. Az esetek többségére elmondható volt, hogy az ilyen módon kezelt daganatos betegek életminősége és életkilátásai javulást mutattak. A világon jelenleg többféle lokális, regionális, illetve egész testre kiterjedő hi pertermiás eljárást alkalmaznak. A hő előállításához egyes készülékeknél mikrohullámot, rádiófrekvenciát, illetve ultrahangot használnak. A daganat típusától, elhelyezkedésétől függ az alkalmazandó módszer kiválasztása. A kutatások az eljárás szövődményeit és mellékhatásait is részletesen megvizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy amennyiben a hőmérséklet nem haladja meg a 43,88 Celsius fokot, az egészséges szövetek, sejtek nem károsodnak. Ám ez az érték csupán általános érvényű, a kezeléseknél figyelembe kell venni az adott testrész vagy szerv hőérzékenységét is. A mindenben körültekintő és szakszerű alkalmazás ellenére a terápia olykor égési sérüléseket okozat, ám ezek átmeneti jellegűek. A perfúziós technikák okozhatnak szövetduzzanatot, vérrögképződést, lokális vérzést, de ezek ritkán fordulnak elő és hatásuk csak átmeneti. Gyakori a hasmenés és a hányás is. A helyileg alkalmazott hipertermiával ellentétben az egész testet felmelegítő eljárásnak komolyabb, tartósabb mellékhatásai is ismertek, ilyenek a különféle szív-érrendszeri problémák. Lóránth Ida 10 AKTUÁLIS KÓRHÁZ 2014/4 5.

13 A győri Petz Aladár megyei oktatókórházban készen állnak az új helyiségek a 21. századi radiológiai berendezések fogadására. Az intézmény ellátási területe óriási, nagyon sok onkológiai beteg kezelését kell elvégezniük. A száz százalékban uniós forrásokból megvalósuló innováció 1,2 milliárd forintba került. Huszonegyedik századi onkoterápia Győrben M agyarországon 2013-ban a különféle onkológiai betegségek kezeléséhez mindössze 38 készülék állt rendelkezésre, ráadásul azok egy része ugyancsak elavult, cserére szorulna már. Ez a mennyiség lakosságszám-arányosan pusztán a háromnegyede az európai ajánlásokban szereplő ötvendarabos ajánlott géppark-méretnek. Ha hozzávesszük még azt a szomorú tényt is, hogy Magyarországon lényegesen több a rákos beteg, mint az Unió más tagállamaiban, ráadásul a halálozási mutatóik is rosszabbak, ugyancsak felértékelődik a radiológiai géppark bővítésének és modernizálásának programja. A győri Petz Aladár megyei oktatókórház Gépparkcsere tíz onkológiai centrumban Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár tavaly nyáron jelentette be, hogy Magyarország tízmilliárd forintos uniós fejlesztési támogatást kap abból a célból, hogy felújítsa, illetve bővítse onkológiai centrumainak elavult gépparkját. Ebből a forrásból tíz hazai onkológiai centrum (a Pécsi, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem centrumai, a szombathelyi Markusovszky, a Somogy megyei Kaposi Mór, valamint a nyíregyházi központú Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei kórházak, továbbá a győri Petz Aladár, a Békés megyei Pándy Kálmán, a Bács-Kiskun megyei és a Jász-Nagykun- Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház) részesülhet. A pályázati támogatásból nemcsak korszerű gépek beszerzésére, de az azokat befogadó helyiségek felújítására is jut pénz. Szócska Miklós abbéli reményét fejezte ki, hogy a modernizálásnak köszönhetően rövidülnek majd a betegutak, az orvosok pontosabb, így a betegek életkilátásai szempontjából jobb diagnosztikai eredményeket produkálhatnak majd. Ugyanezt segítik a korszerűbb, hatékonyabb terápiás lehetőségek is. Az uniós támogatásnak köszönhetően Győrben idén március végére elkészültek a nagyértékű, modern berendezéseket befogadó helyiségek. Azok átadásának ünnepségén a kórház onkológiai osztályának osztályvezető főorvosa, dr. Pintér Tamás egy videóriportban elmondta: az eszközpark 2014-es technikájának megismerése az orvosok számára is kihívást jelent, hiszen ezek olyan modern, speciális 3D-s technikát alkalmazó berendezések, amelyek eddig Győrben nem álltak rendelkezésre. Az ilyen besugárzási technikát igénylő betegeket eddig más centrumokba kellett irányítaniuk. Az új berendezések segítségével a daganatos betegek a korábbinál lényegesen nagyobb esélyt kapnak a gyógyulásra, mert azokkal nemcsak a rákos területeket lehet sokkal pontosabban célba venni, hanem a környező, ép szövetek sem károsulnak. A berendezések által kínált magasabb technikai színvonal hatékonyabb és a korábbinál jobb minőségű kezelést tesz lehetővé, ami ráadásul kevesebb mellékhatást is produkál. A Petz Aladár kórház onkológiai osztályán dolgozó orvosoknak, fizikusoknak, szakszemélyzetnek természetesen még meg kell tanulniuk az új gépek kezelését, hogy biztonsággal alkalmazhassák azokat a betegek gyógyításában. Az új ismeretek elsajátítása érdekében a kórház saját költségén különböző célirányos tanfolyamokra, továbbképzésekre, külföldi tapasztalatszerzésre küldi szakembereit. A továbbképzés keretében a győri szakemberek olyan hazai onkológiai centrumokban is gyakorlatot végeznek, ahol az említett új technikákat már rutinszerűen alkalmazzák. Az átlagosnál több a betegük A megnyitón készült videóinterjúban a kórház, szervezési igazgatója, dr. Skalichky Zoltán is megszólalt. Véleménye szerint az 1,2 milliárd forint összértékű projekt forrásából a befogadó helyiségek felújításán túlmenően a kórház onkológiai centrumának teljes gépparkja is beszerezhető. Két nagyenergiás, továbbá egy kisebb energiával működő besugárzó berendezést, valamint tervező szimulációs CT-rendszert vásárolnak, illetve a betegek elhelyezéséhez, mozgatásához szükséges eszközöket, és egyéb, a minőségi szolgáltatáshoz szükséges felszereléseket szereznek be. Nagy szükség volt az eszközpark felújítására mondta, hiszen Győrben lényegesen magasabb létszámban látnak el onkológiai betegeket, mint a térség más, onkológiai ellátást is nyújtó intézményeiben, sőt, a megye területén kívülről, speciális daganatműtétre érkezőket is fogadják. Ezért eddig is az átlagosnál sokkal magasabb volt a Petz Aladár kórházban kezelt onkológiai betegek létszáma. Az új berendezések lehetővé teszik, hogy a megye minden rászoruló onkológiai betege a számára legmegfelelőbb sugárkezelésben részesüljön, és azok is megkapják a modern terápia adta lehetőségeket, akik a megyehatáron túlról érkeznek. Pillanatnyilag az eszközbeszerzés a közbeszerzési eljárás fázisában áll, és a kórház menedzsmentje abban reménykedik, hogy hamarosan kiírásra kerülhetnek az erről szóló tenderek is. Számításaik szerint ettől a dátumtól kezdődően körülbelül hét hónap szükséges a gépek tényleges leszállításához, beüzemeléséhez, a személyzet betanításához. Az új győri géppark optimális esetben már jövő januártól a daganatos betegek magasabb színvonalú kezelésének szolgálatában áll. L. I. KÓRHÁZ 2014/4 5. AKTUÁLIS 11