FÖLDRAJZI HELYISMERET 1 TÉRSÉGEK, NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, INTEGRÁCIÓK

Átírás

1 FÖLDRAJZI HELYISMERET 1 EURÓPA NYUGAT-EURÓPA Természetföldrajzilag a Rhône és a Rajna völgyétôl nyugatra elterülõ térség: Francia-Belga-rögvidék, Brit-szigetek. Országai : FRANCIAORSZÁG, BELGIUM, HOLLANDIA, LUXEMBURG, EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, ÍRORSZÁG. Politikai földrajzi értelemben a II. világháború óta a nyugat-és közép-európai térség nem szocialista országaira használatos fogalom: EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, ÍRORSZÁG, FRANCIAORSZÁG, BELGIUM, HOLLANDIA, LUXEMBURG, NÉMETORSZÁG, SVÁJC, AUSZTRIA. (Földrajzban nem elfogadottan, de a publicisztikában korábban gyakran használt politikai fogalom Európa akkori nem szocialista országára.) KÖZÉP-EURÓPA Természetföldrajzilag a Germán- Lengyel-alföld, Német-Cseh-Lengyelközéphegyvidék, Alpok és Kárpátok térsége: NÉMETORSZÁG, SVÁJC, AUSZTRIA, SZLOVÉNIA, MAGYARORSZÁG, CSEHORSZÁG, SZLOVÁKIA, LENGYELORSZÁG, ROMÁNIA (Erdély). KELET-KÖZÉP-EURÓPA A XX. században elterjedt, politikai földrajzi kategória: SZLOVÉNIA, MAGYARORSZÁG, SZLOVÁKIA, LENGYELORSZÁG, ROMÁNIA(Erdély) DUNAI-TÉRSÉG A Duna, tágabb értelemben a betorkoló mellékfolyók (Inn, Morva, Vág, Garam, Rába, Dráva, Tisza, Száva, Morava, Zsil, Olt, Szeret, Prut) menti térségek: DÉL- NÉMETORSZÁG, AUSZTRIA, CSEHORSZÁG, SZLOVÁKIA, MAGYARORSZÁG, SZLOVÉNIA, HORVÁTORSZÁG, SZERBIA, BULGÁRIA, ROMÁNIA, MOLDOVA, UKRAJNA DÉL-EURÓPA Természetföldrajzilag a Pireneusi-, az Appennini-, és a Balkán-félsziget: PORTUGÁLIA, SPANYOLORSZÁG, OLASZORSZÁG, HORVÁTORSZÁG, MACEDONIA, BOSZNIA-HERCEGOVINA, SZERBIA, MONTENEGRO, ROMÁNIA, ALBÁNIA, BULGÁRIA, GÖRÖGORSZÁG, TÖRÖKORSZÁG, MÁLTA, (egyes felsorololásokban ROMÁNIA és CIPRUS is ide tartozik). Az Appennini- és a Balkánfélsziget északi határai természeti és politikai földrajzi értelemben sem esnek egybe az országhatárokkal (Észak-Olaszország, Horvátország, Szerbia, Románia). MEDITERRÁN TÉRSÉG 1. Európai értelemben azok az európai országok alkotják, amelyek földközitengeri partvidékkel rendelkeznek: SPANYOLORSZÁG, Dél- FRANCIAORSZÁG, OLASZORSZÁG, MÁLTA, SZLOVÉNIA, HORVÁTORSZÁG, SZERBIA, MONTENEGRÓ, BOSZNIA- HERCEGOVINA ALBÁNIA, TÖRÖKORSZÁG GÖRÖGORSZÁG, CIPRUS 2. Tágabb történeti földrajzi értelemben idetartozónak veszik a Feketetenger nyugati (BULGÁRIA) és dél-keleti (GRÚZIA) partvidékét, az atlanti PORTUGÁLIÁT, valamint a Földközi-tenger nem európai országait: SZÍRIA, LIBANON, IZRAEL, EGYIPTOM, LIBIA, TUNÉZIA, ALGÉRIA, MAROKKÓ. BALKÁN Politikai földrajzi kategória, a Balkán-félsziget országait sorolják ide ( 1948 után Görögország, 1992 után Szlovénia nélkül) HORVÁTORSZÁG, BOSZNIA- HERCEGOVINA, SZERBIA, MONTENEGRO, MACEDÓNIA, ALBÁNIA, BULGÁRIA, TÖRÖKORSZÁG és gyakran ide sorolják ROMÁNIÁT (Olténia és Munténia) is. ÉSZAK-EURÓPA Természetföldrajzi részei a Baltipajzs, a Skandináv-hegyvidék és az Európához tartozó É-Atlanti-óceáni szigetek (Izland, Faröer-szigetek, Spitzbergák). Országai: IZLAND, a Dániához tartozó külbirtokok- GRÖNLAND (gyakran Észak-Amerikához sorolják) és FARÖER-SZIGETEK, DÁNIA (néha KÖZÉP-EURÓPÁHOZ sorolják), NORVÉGIA, SVÉDORSZÁG, FINNORSZÁG SKANDINÁV TÉRSÉG IZLAND, NORVÉGIA, SVÉDORSZÁG, DÁNIA. BALTIKUM 1. A Balti-tenger délkeleti és a Finnöböl déli partvidékének az államai: LITVÁNIA, LETTORSZÁG, ÉSZTORSZÁG. 2.Tágabb értelemben az előbbiek és más, a Balti-tengert övezõ országok: SVÉDORSZÁG, FINNORSZÁG, OROSZORSZÁG (nyugati), LENGYELORSZÁG, DÁNIA (keleti) partvidékei., NÉMETORSZÁG (északkelet) KELET-EURÓPA Természetföldrajzi részei: a Keleteurópai-síkság és hátságai: a Szeret, Prut, Bug, Neumas folyóktól és a Balti-tenger - Karélia vonaltól keletre az Ural-hegység és Ural folyó - Kaszpi-tenger vonaláig. Délen pedig a Fekete-tenger, Kuma és Kuban folyók jelzik határait Ázsiával Országai: LITVÁNIA, LETTORSZÁG, ÉSZTORSZÁG, BELORUSSZIA, UKRAJNA, MOLDOVA (ROMÁNIA moldvai és egyes felsorolások szerint olténiai és munténiai része is), OROSZORSZÁG. (KAZAHSZTÁN északkeleti területének kis része is ide esik az Ural-folyótól nyugatra.) Politikai földrajzi értelemben a volt Szovjetunió európai tagállamait és a volt európai szocialista országokat sorolták ide. ÁZSIA SZIBÉRIA Általában az Észak-Ázsia elnevezés párhuzama a politikai és gazdaságföldrajzban. A volt Szovjetunió, ma Oroszország Uralon túli területeinek összefoglaló neve, temészetföldrajzilag a Nyugat-szibériai-alföld és a Közép-szibériai-fennsík tartozik ide. Tágabb természet- és gazdaságföldrajzi megközelítésben a Bajkál-tó környéki és a Csendes-óceán menti hegyvidékeket, felföldeket (Orosz Távol-Kelet) is hozzá sorolják. TÁVOL-KELET Különbözô földrajzi megközelítésekben eltérõ az értelmezése: 1. A legszűkebb értelmezése az Orosz-Távol-Kelet: az Amur, Bajkál-tó, Léna és a Csendes-óceán közötti térség. 2. A Közel-és Közép-Kelettől keletre, az Indus, Pamír, Bajkál-tó, Léna vonalától keletre esô térség: Oroszország (Orosz Távol-Kelet), Mongólia, Észak-Korea, Dél-Korea, Japán, Kina, Kínai Köztársaság, Fülöp-Szigetek, Indonézia, Brunei, Malajzia, Szingapur, Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Thaiföld, Mianmar, Banglades, Bhután, Nepál, India. 3. Egyes források az elõbbi ázsiai országokon kívül ide sorolják a csendes-óceáni és ausztráliai térség országait is. KELET-ÁZSIA Földrajzilag az ázsiai kontinens Csendes-óceánra nézõ, nagyobbrészt mérsékelt övi monszunhatás alatt álló térsége: KINA keleti, északkeleti része, a két KOREA és JAPÁN. DÉL-ÁZSIA A Hindusztáni félsziget fogalmával azonos. Természetföldrajzilag a Himalájától délre található térségek tartoznak ide - az Indus és a Gangesz alföldjei, a Dekkán és a hozzá tartozó szigetek. Országai: PAKISZTÁN,

2 FÖLDRAJZI HELYISMERET 2 INDIAI KÖZTÁRSASÅG, NEPÁL, BHUTÁN, BANGLADES, SRI LANKA, MALDÍV-SZIGETEK. ELŐ-INDIA Tágabb értelemben az előbbivel megegyezô. Természetföldrajzilag az Indus és a Bhramaputra - Gangesz folyók torkolatvidéke között az Indiai-óceánba (Arabtenger és Bengáli-öböl) benyúló félsziget. Szűkebb meghatározásban csak az Indiai Köztársaság, Banglades és Sri Lanka tartozik hozzá. Pakisztánt, Nepált, Bhutánt és a Maldiv-szigeteket nem mindig sorolják ide. DÉLKELET-ÁZSIA Természetföldrajzilag a Hátsó-indiaifélsziget és a Maláj-szigetvilág egyenlítõi és trópusi, szubtrópusi monszun éghajlatú területei alkotják. Egyes értelmezések gazdasági és történeti meggondolásból Kina délkeleti a Dél-kinaihegyvidék és a Dél-kinai-tenger partvidéke közötti térségét is hozzá sorolják. HÁTSÓ - INDIA 1. A Hátsó - indiai-fészigetnek Elõ- Indiával társított, attól elkülönítõ meghatározása. Természetföldrajzilag a Gangesz - Brahmaputra torkolatvidéktõl keletre, nagyjából a Vörös-folyóig terjedô, az Indiai-óceán (Bengál-öböl) és a Csendes-óceán (Dél-kinai-tenger) közé benyúló félsziget. Országai: MIANMAR(Burma), THAIFÖLD, LAOSZ, VIETNAM, KAMBODZSA, MALAJZIA, SZINGAPUR. 2. A Hátsóz-indiai igetvilág: a Délkelet- Ázsiához tartozó szigetcsoportok: Nagy- és Kis-Szunda-szigetek, Moluku-szigetek, és a Fülöp-szigetek országai: MALAJZIA (Kelet- Malajzia), INDONÉZIA, BRUNEI, FÜLÖP- SZIGETEK INDOKÍNA A Hátsó-indiai-félsziget keleti része, amelyet a francia gyarmatositás kapcsán francia Indokínának is neveztek: VIETNAM, LAOSZ, KAMBODZSA. NYUGAT-ÁZSIA Nyugaton a Földközi- és a Vöröstenger, délen az Arab-tenger, keleten az Indus és a Hindukus, északon pedig a Kopet-Dag, Kaszpi-tó, Kaukázus és a Fekete-tenger által közbezárt terület. Magába foglalja Elõ-Ázsiát, a Kaukázusvidékét, Levante egy részét, a Közel-Keletet és a Közép-Keletet. Országai : PAKISZTÁN, AFGANISZTÁN, IRÁN, OMÁN, JEMEN, SZAUD-ARÁBIA, ARAB EMÍRSÉGEK, KATAR, BAHREIN, KUVAIT, IRAK, JORDÁNIA, EGYIPTOM (Sínai-félsziget), IZRAEL, LIBANON, SZÍRIA, IRAK, TÖRÖKORSZÁG, AZERBAJDZSÁN, ÖRMÉNYORSZÁG, GRÚZIA, OROSZORSZÁG (kaukázusi területei). ELŐ-ÁZSIA 1. Részben Nyugat-Ázsiával azonos fogalom. 2. Szűkebb értelemben is használják az Anatóliai-félsziget és a Levantei, vagyis a Fekete-és Földközi-tengerrel érintkezô térség együttes megnevezésére, egyes értelmezésekben a kaukázusi térséget is ide sorolják. Országai : TÖRÖKORSZÁG, ÖRMÉNYORSZÁG, GRÚZIA, AZERBAJDZSÁN, SZÍRIA, LIBANON, IZRAEL, EGYIPTOM (Sínai-félsziget). LEVANTEI TÉRSÉG A Földközi-tenger keleti medencéjével szomszédos országok: CIPRUS (sokan Dél-Európához sorolják), EGYIPTOM (csak a Sinai-félsziget tartozik Ázsiához), IZRAEL, LIBANON, SZÍRIA, TÖRÖKORSZÁG. KÖZEL-KELET Azonos a Levantei térség fogalmával, de míg az inkább történeti kategória, addig ez politikai földrajzi behatárolás. De egyes meghatározásokban ide sorolják a vörös-tengeri országokat is: jordániát és Szaud-Arábiát is. Politikai értelemben nagyon tágan szokták megfogalmazni, beleértik a közép-keleti térséget, a Kaukázusontúlt és a volt Szovjet-Közép- Ázsiát. KÖZÉP-KELET Természetföldrajzilag az Arabfélsziget, Mezopotámia, a Perzsa-öböl vidéke, az Iráni-medence és peremhegységei, az afganisztáni, beludzsisztáni hegyvidékek és medencék az Indus völgyéig: Országai: JORDÁNIA, IRAK, KUVAIT, JEMEN, OMÁN, ARAB EMÍRSÉGEK, BAHREIN, KATAR, SZAUD-ARÁBIA, IRÁN, AFGANISZTÁN, (PAKISZTÁNT történeti okokból gyakran ide is sorolják). KÖZÉP-ÁZSIA Sokszor használják párhuzamosan a Belsõ-Ázsia elnevezéssel a Nyugat-, Észak-, Kelet-, Délkelet- és Dél-Ázsiához nem sorolt köztes térségre. De a mai használatban már jobban elkülönül a két elnevezés. A Közép-Ázsia meghatározást a Kaszpi-tenger, Ural folyó, Turgaj-kapu, Nyugati-Altáj, Nyugat-Tiensan, Pamir és a Kopet-Dag által közbezárt Nyugat- és Afgán-Turkesztánra értelmezik: KAZAHSZTÁN, TÜRKMENISZTÁN, ÜZBEGISZTÁN, KIRGIZISZTÁN, TADZSIKISZTÁN és AFGANISZTÁN (északi része). BELSŐ-ÁZSIA Kelet-Turkesztán (Mongol-Altáj, Dzsungária, Kelet-Tiensan, Tarim- és Cajdammedence), Külsõ-Mongólia, Belsõ-Mongólia és a Tibet. Országai: MONGÓLIA, KÍNA (Közép- és Nyugat-Kina, Tibet), INDIA (Délkelet- Kasmir) és PAKISZTÁN (Északnyugat-Kasmir). AFRIKA ÉSZAK-AFRIKA Természetföldrajzilag Afrika legnagyobb kiterjedésû területe, amelyet nyuagaton az Atlanti-Óceán, északon a Földközi-tenger, keleten pedig a Nilus völgye határol. Délen pedig nagyjából a szavanna északi határa zárja le. Meghatározó természetföldrajzi egységei: az Atlasz-, a Szahara és a Nilus-folyó völgye. A nilusi térség elhelyezése nem mindig egyértelmû: az Atbara torkolatától északra esõ részét ÉSZAK- AFRIKÁHOZ, az ettõl délre esõ részét pedig (KELET-AFRIKÁTÓL különálló térségként csak ritkán megfogalmazott) ÉSZAKKELET-AFRIKÁHOZ sorolják. Területén kizárólag az afrikai arab országok találhatók : EGYIPTOM, LÍBIA, TUNÉZIA, ALGÉRIA, MAROKKÓ, NYUGAT-SZAHARA. (MAURITÁNIA besorolása vitatott, bár az arab országok közé tartozik, de mivel nincs kapcsolata a Földközitengerrel - amely az egyik legfontosabb tényezô a térségben - csak ritkán sorolják Észak-Afrikához). KIS-AFRIKA Ide tartoznak a Szaharából szigetszerûen kiemelkedó Atlasz-hegység területének országai az ATLASZ-ORSZÁGOK: MAROKKÓ, ALGÉRIA és TUNÉZIA. MAGREB Az Egyiptomtól nyugatra található arab országok: MAURITÁNIA, NYUGAT- SZAHARA, MAROKKÓ, ALGÉRIA, TUNÉZIA, LIBIA. Arab Nyugat A MAGREB országok másik, gyakori elnevezése. ABBESZOMÁLIA megnevezés: ETIÓPIA, ERITREA, DZSIBUTI, SZOMÁLIA SZUDÁN - SZUDÁNI TÉRSÉG Természet- és történeti földrajzi értelemben tágabb, nagyobb terület, mint a Szudáni köztársaság. Afrika északi felének szavanna övezetét értik rajta a Nílustól a Szenegál folyóig. Országai : az északkeletafrikához is sorolt SZUDÁN, a nyugat-

3 FÖLDRAJZI HELYISMERET 3 afrikához is sorolt MAURITÁNIA, SZENEGÁL, BURKINA FASO, MALI, NIGER és a közép-afrikai CSÁD. SZAHEL (SZÁHEL - ÖVEZET) A Szahara és a szudán közötti átmeneteti övezet, a ma is megfigyelhetõ elsivatagosodás szinterei. Országai azonosak szudán országaival: MAURITÁNIA, MALI, NIGER, BURKINA FASO, SZENEGÁL, CSÁD, SZUDÁN. NYUGAT-AFRIKA Természetföldrajzilag a Szaharától a Guineai-öbölig terjedõ térség, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Benue- és a Sanaga folyók vízválasztója (Adamaoua-hegység) határolja. Meghatározó folyói: Szenegál, Gambia, Niger. Fontosabb részei: a SIVATAGI - NYUGAT-AFRIKA (a Szahara déli pereme), a SZTYEPPI - NYUGAT-AFRIKA (SZAHEL), a SZAVANNAI - NYUGAT-AFRIKA (SZUDÁN) és a PARTVIDÉKI - NYUGAT-AFRIKA (Felsõ- Guinea). Országai: MAURITÁNIA, MALI, NIGER, BURKINA FASO, SZENEGÁL, GAMBIA, BISSAU-GUINEA, GUINEA, SIERRA LEONE, LIBÉRIA, ELEFÁNTCSONTPART, GHÁNA, TOGO, BENIN, NIGÉRIA és az Atlanti-óceánban a ZÖLD - FOKI KÖZTÁRSASÁG. EGYENLITÕI - AFRIKA Temészetföldrajzilag a kontinens Egyenlítõ-menti középsõ részébõl a Kongó vizgyűjtõje, a Kongó-medence és az Alsó- Guineai-partvidék tartozik ide. Az egyenlítõi õserdô és a hozzákapcsolódó nedves szavanna területe. Országai: CSÁD (déli része), KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG, KAMERUN, EGYENLÍTÕI GUINEA, SÂO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE, GABON, KONGÓ és KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZT.. KÖZÉP-AFRIKA Az Egyenlítõi - Afrikával azonos, ritkán használt elnevezés. KELET-AFRIKA Afrika Egyenlítõ menti részének keleti fele, ahol már nem az egyenlítõi esõerdõ, hanem a Kelet-afrikai-árokrendszer szavannás, trópusi sztyeppes magashegységi, fennsíki része (Afrika nagy tavaival) és az Indiai-óceán trópusi monszunerdõs partvidéke található. Országai: UGANDA, RUANDA, BURUNDI, KENYA és TANZÁNIA. DÉL-AFRIKA Természetföldrajzilag a déli szélesség 10. fokától délre, nagyjából a Kongó és Zambezi vízválasztójánál vonható meg a határ Egyenlítõi-Afrikával. Nyugaton az Atlanti-óceán, délen és keleten az Indiai-óceán határolja. Meghatározó folyója a Zambezi. Országai: ANGOLA, ZAMBIA,, ZIMBABVE, MALAWI, MOZAMBIK, NAMÍBIA, BOTSWANA, DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG, LESOTHO, SZVÁZIFÖLD. AMERIKA ÉSZAK-AMERIKA Természetföldrajzilag a Jegestenger, Atlanti-óceán és a Csendes-óceán által körülhatárolt önálló kontinensnek tekintett szárazföldet délen a Panamai-földszoros választja el Dél-Amerikától. Politikai földrajzi szempontból délen politikai ( az USA és MEXIKÓ közötti) határ választja el egy önállónak tekintett térségtôl KÖZÉP - AMERIKÁTÓL. Igy szűkebb földrajzi megfogalmazásban két ország tartozik ide: KANADA és az AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK. Egyes megközelítésekben MEXIKÓ-t is idesorolják ANGOLSZÁSZ-AMERIKA vagy ANGOL NYELVÛ-AMERIKA. eghatározás, fõleg a Latin-Amerika elnevezéssel szemben használják az amerikai kontinens nem újlatin nyelvű országaira: KANADA és az USA (bár mind a két országban történeti okokból nem csak az angolszász hagyomány, kultúra és nyelv a meghatározó). Gyakran sorolják még ide az EGYESÜLT KIRÁLYSÁG védnökségi területét a BERMUDA-SZIGETEKET és az általában KÖZÉP-AMERIKÁHOZ sorolt hivatalosan angol nyelvû BAHAMA KÖZÖSSÉGET, ANTIQUA ÉS BARBADUÁT, BARBADOST, BELIZT, DOMINIKAI KÖZÖSSÉGET, GRENADÁT, JAMAICÁT, SAINT CHRISTOPHER ÉS NEVIST, SAINT LUCIÁT, SAINT VINCENTET, TRINIDAD ÉS TOBAGÓT valamint a DÉL-AMERIKAI GUYANÁT is. LATIN-AMERIKA kategória. Az amerikai kontinens döntõen spanyol, részben portugál és francia gyarmatosítású térségeit sorolják ide, a közös történeti múlt, kultúra és a rokon nyelvek miatt. Tágabb megközelítésben az angolszász és holland gyarmatosítású Amerikán kívüli térségeket értették rajta. Idõvel a francia területek betagozódtak az angol és spanyol térségekbe, néhány kisebb terület kivételével (Francia Guayana, Martinique stb). Így egyre gyakrabban használták a kifejezést a spanyol és portugál nyelvû államokra. Ezek közül Spanyol-Amerika volt a jelentõsebb, a XVIII. század végén négy nagyobb részbõl állt: Új- Spanyolország Mexikóváros, Új-Granada Bogota, Peru Lima, Rio de la Plata Buenos Aires. Majd ezek felbomlása és önállóvá válása következtében jöttek létre a spanyol nyelvű közép-és dél-amerikai államok: MEXIKÓ, GUATEMALA, HONDURAS, SALVADOR, NICARAGUA, COSTA RICA, PANAMA, KUBA, DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG, HAITI (francia nyelvû), KOLUMBIA, VENEZUELA, ECUADOR, PERU, BOLIVIA, PARAGUAY, CHILE, ARGENTINA, URUGUAY. Amelyek a portugál gyarmatosítású dél-amerikai térségbõl kialakult BRAZILIÁVAL együtt alkotják Latin-Amerikát. KÖZÉP-AMERIKA meghatározás: Észak-Amerikának az USA - mexikói határtól a Panamai - kolumbiai határig terjedõ földhídját és a Karib-tenger szigetcsoportjait (Bahama-szigetek, Kis- és Nagy -Antillák) sorolják ide. Országai: MEXIKÓ, BELIZE, GUATEMALA, SALVADOR, HONDURAS, NICARAGUA, COSTA RICA, PANAMA, KUBA, HAITI, DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG, JAMAICA, TRINIDAD ÉS TOBAGO, BARBADOS, GRENADA, DOMINICAI KÖZÖSSÉG, BAHAMAI KÖZÖSSÉG, SAINT CHRISTOPHER ÉS NEVIS, SAINT LUCIA, SAINT VINCENT, ANTIGUA ÉS BARBUDA, illetve a ma is USA, brit, francia és holland fennhatóság alatt álló kisebb szigetek. KARIBI TÉRSÉG 1.A Karib(Antilla)-tenger szigetvilága, a spanyolok, angolok, franciák és hollandok által a XVI. századtól gyarmatosított terület, amelynek felosztásában a XIX. századtól az USA is részt vett. Nagy része a XIX-XX. században önállóvá vált. Országai: BAHAMAI KÖZÖSSÉG, KUBA, HAITI, DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG, JAMAICA, TRINIDAD ÉS TOBAGO, BARBADOS, GRENADA, DOMINIKAI KÖZÖSSÉG, SAINT.LUCIA, ANTIGUA ÉS BARBUDA, SAINT CHRISTOPHER ÉS NEVIS, SAINT VINCENT illetve ma is USA, brit, francia, holland, kolumbiai és venezuellai fennhatóság alatt álló kisebb szigetek. 2.Tágabb értelemben ide sorolják a karib-tengeri partvidékkel rendelkezõ országokat is: MEXIKÓ, BELIZE, HONDURAS, NICARAGUA, COSTA RICA, PANAMA, KOLUMBIA, VENEZUELA.

4 FÖLDRAJZI HELYISMERET 4 DÉL-AMERIKA Természetföldrajzilag a Panamaiföldszorostól a Horn-fokig terjedõ kontinens az Atlanti-és a Csendes-óceán között. Történeti és politikai földrajzi értelemben Latin-Amerika része, azaz döntõen spanyol és portugál gyarmatosítású térség függetlenné vált országai alkotják a guayanai térség kivételével, ahol a franciák (Francia Guyana), britek:: GUYANA és a hollandok: SURINAME gyarmatosítottak. VENEZUELA, KOLUMBIA, ECUADOR, PERU, BOLÍVIA, CHILE, PARAGUAY, URUGUAY, ARGENTÍNA (ezek alkotják Spanyol-Dél-Amerikát) és BRAZÍLIA (mint Portugál-Dél-Amerika). ANDESI TÉRSÉG Dél-Amerika azon országai amelyek területében meghatározók az Andokhoz tartozó hegyláncok, fontos szerephez jutva ezzel gazdasági életükben is. VENEZUELA, KOLUMBIA, ECUADOR, PERU, BOLÍVIA, CHILE. ÓCEÁNIA ÉS AUSZTRÁLIA Történetileg, politikailag és gazdaságilag összefüggõ térség, természetföldrajzilag a Csendes - óceán medencéjének területe. Az önálló államok mellett ma is brit, francia, USA, ausztrál és újzélandi fennhatóságú térségek találhatók itt. AUSZTRÁLIA Természetföldrajzilag önálló kontinens, melyet a XVIII. századtól az angolok gyarmatsítottak. A kontinensen és a hozzá tartotó nagyobb (Tasmania) és több kisebb szigeten egyetlen, a Nemzetközösséghez tartozó állam AUSZTRÁLIA található. ÚJ - ZÉLAND Természetföldrajzilag két nagyobb (Északi- és Déli-sziget), valamint több közeli és távolabbi kisebb sziget, szigetcsoport tartozik hozzá mint önálló államhoz: ÚJ ZÉLAND ÚJ - GUINEA Természetföldrajzilag ÓCEÁNIÁHOZ sorolt nagy sziget (bár a HÁTSÓ-INDIAI SZIGETVILÁGHOZ sorolás is elõfordul néha). Magán a szigeten két állam található: INDONÉZIA területének egy része és PÁPUA ÚJ-GUINEA. Az utóbbi területének többi része a MELANÉZIAI -SZIGETVILÁGHOZ kapcsolódó kisebb szigetcsoportokon található. MELANÉZIA Természetföldrajzilag páua újguineától keletre található szigetcsoportok együtese. Önálló államai : SALAMON- SZIGETEK, FIDZSI - SZIGETEK, VANUATU. MIKRONÉZIA Természetföldrajzilag az Indonéz - szigetvilágtól északkeltre található szigetcsoportok összefoglaló neve. Független államai : MIKRONÉZIA, MARSHALL - SZIGETEK és NAURU POLINÉZIA Természetföldrajzilag döntõen a nyugati féltekén a két téritõ között észak-déli irányban hossan elnyúló szigetcsoportokat jelöli. Önálló államai : KIRIBATI (területe MIKRONÉZIÁRA is átnyúlik), TUVALU, TONGA, NYUGAT - SZAMOA. 1 A világ különbözõ térségeinek behatárolásában a szakirodalom nem minden esetben egységes. Ennek oka egrészt a természetföldrajzi és a politikai határok gyakori különbözõsége, másrészt az angolszász, francia, és német földrajzi megközelítésekben az adott téréségek különbözõ zempontokra támaszkodó, egymástól eltérõ besorolása.

5 FÖLDRAJZI HELYISMERET 5 FONTOSABB NEMZETKÖZI INTEGRÁCIÓK ÉS SZERVEZETEK * APEC ASIAN-PACIFIC ECONOMIC COOPERATION AUSZTRÁLIA, BRUNEI,CHILE, DÉL- KOREA, FÜLÖP-SZIGETEK, HONKONG INDONÉZIA, JAPÁN, KANADA, KÍNA, MALAJZIA, MEXIKÓ, OROSZORSZÁG, PÁPUA-ÚJ-GUINEA, PERU, SZINGAPÚR, TAJVAN, THAIFÖLD, ÚJ-ZÉLAND, USA, VIETNAM alapítva: 1989, Canberra székhelye Szingapúr ASEAN ASSOCIATION OF SOUTH SOUTH- EAST ASIAN NATIONS 1967: FÜLÖP-SZIGETEK, INDONÉZIA, MALAJZIA, SZINGAPÚR, THAIFÖLD 1984: BRUNEI 1995: VIETNAM 1997: LAOSZ, MIANMAR 1999: KAMBODZSA székhelye: Dzsakarta EFTA EUROPEAN FREE TRADE ASSOCIATION IZLAND, LIECHTENSTEIN, NORVÉGIA, SVÁJC alapítva: 1960 székhely: Genf EU EUROPEAN UNION 1951: BELGIUM, FRANCIAORSZÁG, HOLLANDIA, LUXEMBURG, NÉMETORSZÁG, OLASZORSZÁG 1973: DÁNIA, EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, ÍRORSZÁG 1981: GÖRÖGORSZÁG 1986: PORTUGÁLIA, SPANYOLORSZÁG 1995: AUSZTRIA, FINNORSZÁG, SVÉDORSZÁG 2004: ÉSZTORSZÁG, CIPRUS, CSEHORSZÁG, LENGYELORSZÁG, LETTORSZÁG, LITVÁNIA, MAGYARORSZÁG, MÁLTA, SZLOVÁKIA, SZLOVÉNIA székhely: Brüsszel MERCOSUR MERCADO COMÚN DEL SUR ARGENTÍNA, BRAZÍLIA, PARAGUAY, URUGUAY alapítva: 1991, Asuncion NAFTA NORTH-AMERICAN FREE TRADE AGREEMENT KANADA, MEXIKÓ, USA alapítva: 1992, Washington NATO THE NORTH ATLANTIC TREATY ORGANIZATION BELGIUM, BULGÁRIA, CSEHORSZÁG,, DÁNIA, EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, EGYESÜLT ÁLLAMOK, ÉSZTORSZÁG, FRANCIAORSZÁG, GÖRÖGORSZÁG, IZLAND, KANADA, LETTORSZÁG, LITVÁNIA, LUXEMBURG, HOLLANDIA, LENGYELORSZÁG, MAGYARORSZÁG, NÉMETORSZÁG, NORVÉGIA, OLASZORSZÁG, PORTUGÁLIA, ROMÁNIA, SPANYOLORSZÁG, SZLOVÁKIA, SZLOVÉNIA, TÖRÖKORSZÁG, alapítva: 1949, Washington székhely: Brüsszel OECD THE ORGANISATION FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT AUSZTRÁLIA (1971) AUSZTRIA (1961) BELGIUM (1961) CSEHORSZÁG (1995) DÁNIA (1961) EGYESÜLT KIRÁLYSÁG (1961) FINNORSZÁG (1969) FRANCIAORSZÁG (1961) GÖRÖGORSZÁG (1961) HOLLANDIA (1961) ÍRORSZÁG (1961) IZLAND (1961) JAPÁN (1964) KANADA (1961) KOREAI KÖZTÁRSASÁG (1996) LENGYELORSZÁG (1996) LUXEMBURG (1961) MAGYARORSZÁG (1996) MEXIKÓ (1994) NÉMETORSZÁG (1961) NORVÉGIA (1961) OLASZORSZÁG (1961) PORTUGÁLIA (1961) SVÉDORSZÁG (1961) SPANYOLORSZÁG (1961) SVÁJC (1961) SZLOVÁKIA (2000) TÖRÖKORSZÁG (1961) ÚJ-ZÉLAND (1973) USA (1961 (1961) székhelye. Párizs OPEC ORGANIZATION OF THE PETROLEUM EXPORTING COUNTRIES 1960: IRAK, IRÁN, KUVAIT, SZAUD- ARÁBIA, VENEZUELA 1961: KATAR 1962: INDONÉZIA LÍBIA 1967: ARAB EMÍRSÉGEK 1969: ALGÉRIA NIGÉRIA KÖZÖTT: ECUADOR KÖZÖTT: GABON alapítva: 1960, Bagdad székhelye: Bécs * Az ENSZ-en és tagszervezetein kívűl

6 FÖLDRAJZI HELYISMERET 6