A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola helyi tanterve és szakmai programja

Átírás

1 A Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola helyi tanterve és szakmai programja. Választott kerettantervek: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 5/. (XII..) számú EMMI rendelet szerint: A gimnáziumi dráma képzés esetében: kerettanterv a gimnáziumok 9-. évfolyama számára A szakközépiskolai képzések esetében: kerettanterv a szakközépiskolák 9.. évfolyama számára. A szakképzés esetében a szakmai tartalmakat, követelményeket, és óraszámokat a 4/. (IV. 5.) NGM rendelet és annak. melléklete tartalmazza a következő szakképesítések esetében: 54 festő 54 4 grafikus 54 5 keramiaműves 54 6 ötvös, fémműves 54 7 szobrász 54 8 textilműves 54 9 táncos (színházi táncos szakmairány) 54 5 klasszikus zenész (hangszer megjelöléssel). Az intézményben tanított tárgyak és azok óraszáma évfolyamonként és képzéstípusonként a Helyi tanterv melléklete tartalmazza. Jelen tanterv a Nemzeti Köznevelési törvénnyel összhangban a /4-es tanévtől felmenő rendszerben tartalmazza a tantárgyakat és a tananyagelemeket. A többi évfolyam esetében kifutó jelleggel a -ben elfogadott helyi tantervi szabályozás mérvadó.. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:

2 A szaktanárok és a munkaközösségek megismerik a tantervi követelmények teljesítéséhez igazodó eszközök, anyagok központi taneszköz-jegyzékét, bemutató tankönyvek vásárlásával megismerni tartalmi, tematikai sajátosságaikat. Folyamatosan figyelemmel kísérik a tankönyvek, segédletek és taneszközök megjelenését A jelenleg forgalomban lévő, már használt, kipróbált anyagokról véleményt alkotnak, azokat minősítik, abból a szempontból, mennyire felelnek meg a tantervi követelményeknek. Döntenek a tananyag feldolgozásához évfolyamonként szükséges kötelező és ajánlott eszközökről. A tankönyvekről és a kötelezően előírt egyéb taneszközökről és azok körülbelüli áráról a tanévkezdést megelőzően /előző tanév végén: májusban, júniusban/ tájékoztatják a szülőket. Az első osztályos tanulók a beiratkozás alkalmával kapják meg a beszerzendő eszközök jegyzékét a tankönyv és segédeszközök számának, adatainak pontos feltüntetésével. A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi, tankönyvellátó kereskedők segítségével, a többi taneszköz beszerzéséről a szülők gondoskodnak. A tankönyvek és taneszközök beszerzéséhez az iskola tankönyvsegélyt és szociális segélyt nyújt abban az esetben, ha erre a fenntartó anyagi fedezetet biztosít. Mindkét segély felosztása differenciáltan történik, a tanulók rászorultságától függően. Tankönyvekből, segédanyagokból és az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó kiegészítő könyvekből az iskolai könyvtár számára is vásárol az iskola, a szaktanárok javaslata alapján. A taneszközök kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy - segítsék a tantervi követelmények megvalósítását - több éven keresztül használhatók legyenek - áruk ne terhelje indokolatlanul a szülőket.

3 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósulása A NAT-ban meghatározott alapvető célok megvalósulását a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolában az általános- és speciális készségek és képességek fejlesztésével, a művészeti nevelés egyén- és közösségformáló eszközeivel érjük el. A pedagógiai tevékenység során nagy hangsúlyt helyezünk az empátiára, a méltányosságra, az egyéni adottságok és sajátosságok figyelembe vétele mellett arra, hogy a tanuló a közösség számára hasznos alkotó emberként hagyja el tanulmányai végén iskolánkat. A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.a gimnáziumban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, problémakezelési módokkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel készíti fel tanulóit arra, hogy a tudás az állandó értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is, így átfogó céljaival összhangban kialakítja a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti tanulóit a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására. Mindehhez elengedhetetlen a tanulók tudatos, önkéntes, aktív, segítőkész együttműködése az iskolával.a középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.

4 4.. Fejlesztési területek nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklórés műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét.

5 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismeri beavatkozási lehetőségeit ezek megoldáskeresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. A tanuló tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. A családi életre nevelés A tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös

6 tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a

7 védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha környezetében, szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható életvitel megalapozásában. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

8 Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euroövezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. A

9 tanuló tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. 4.. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Felismeri és tudja értelmezni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített üzenetrétegeket. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Képes a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetésére az általános nyelvészeti ismereteinek felhasználásával. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet, és törekszik a célnyelvi kultúra megismerésére. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni, képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Törekszik arra, hogy egy második idegen nyelven is képes legyen az alapszintű kommunikációra, így teljesíti a többnyelvűség igényét. Valós élethelyzetekben is tudja használni a nyelvet a produktív készségek (írás és beszéd) alkalmazásával is. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan

10 elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismeretei birtokában megérti a természettudományos-technikai eredmények alkalmazásának szerepét a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek formálódásában. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Bővülő ismeretei segítségével, illetve a megfelelő módszerek, algoritmusok kiválasztásával és alkalmazásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait, felismeri a folyamatok közötti összefüggéseket. Természettudományos tanulmányai végére a tanuló képessé válik arra is, hogy bizonyos feltételek mellett megfogalmazza a természeti-környezeti folyamatok várható kimenetelét. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Belátja a fenntarthatóságot középpontba

11 állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar is cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A gimnáziumban a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének megfelelő együttműködő hálózatokban a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában. Kialakul a tanulóban az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja és betartja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű

12 tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Innen folyt. A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események önálló feldolgozására, életkorának megfelelő szintű értelmezésére, ennek során a művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontokat azonosítani, többféle értelmezési kontextusban elhelyezni. A tanuló képes képi, plasztikai, zenei és dramatikus megjelenítésre. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.

13 A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. 4.. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkentk az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.a differenciált egyéni és csoportos eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését.a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegít a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás

14 és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.a fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. () bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

15 5. Választható tárgyak, foglakozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a /. EMMI rendeletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló /997. (VI..) Kormányrendelet szabályozza. A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes. A szakmai kerettantervekkel összhangban tantárgyak csak akkor kell választani, ha a növendék a kötelező tárgyakon kívül másból is kíván érettségi vizsgát tenni. Elegendő számú jelentkezés esetén az iskola biztosítja a lehetőséget valamennyi kötelező vizsgatárgy esetében az emelt szintű vizsgára való felkészülésre. Az emelt szintű felkészítést egyéni vagy kiscsoportos formában tudjuk megoldani, a szaktanárokkal történő egyeztetést követően. A választható tárgyakról április 5-ig tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket írásban. A jelentkezési lapokat május -ig várjuk vissza. A csoportok kialakítása május -ig megtörténik. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból. A fentieken túl, kérelem alapján, a tanuló egyéni érdeklődése és szakmai fejlődése érdekében más választható tárgyak felvétele is lehetséges. A szándékot írásban kell kérvényezni az igazgatónál, aki az osztályfőnök, a szakmai vezető, és az érintett szaktanárok véleményének kikérése után, a rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével engedélyez a választható tanórákon való részvételt. A választható tárgyakat oktató pedagógusok névsorát a tantárgyi jelentkezési lappal együtt ismertetjük.

16 6. Választható vizsgatárgyak az intézményben Emelt szintű felkészítés: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, német nyelv, angol nyelv. Közép szintű felkészítés: biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika, mozgóképkultúra- és médiaismeret, dráma, népművészet, művészettörténet, testnevelés, filozófia, olasz nyelv Más tantárgyakból felmerülő igény esetén a város iskolai által biztosított felkészítéseken vehetnek részt növendékeink. 7. Az érettségi vizsga témakörei tantárgyanként ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA. A tárgy kultúrtörténete. Két képsíkos (Monge-féle ábrázolás). Axonometrikus ábrázolás 4. Perspektív kép szerkesztése 5. Vetületi ábrázolások BIOLÓGIA. Bevezetés a biológiába. Egyed alatti szerveződési szint. Az egyed szerveződési szintje 4. Az emberi szervezet 5. Egyed feletti szerveződési szintek 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció DRÁMA. Színház- és drámatörténet. Színház- és drámaelmélet

17 . Színházi műfajok 4. Drámajáték 5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek 6. Bábjáték 7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés ÉLŐ IDEGEN NYELV A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK. Olvasott szöveg értése. Nyelvhelyesség. Hallott szöveg értése 4. Íráskészség 5. Beszédkészség B) TÉMAKÖRÖK. Személyes vonatkozások, család. Ember és társadalom. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Tudomány és technika C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK. Kommunikációs helyzetek. A kommunikációs szándékok listája D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS. Nyelvtani szerkezetek. Szókincs FILOZÓFIA. Filozófiai problémák. Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete

18 . Korszakok, irányzatok FIZIKA. Mechanika. Termikus kölcsönhatások. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsön-hatás 5. Gravitáció, csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek FÖLDRAJZ. Térképi ismeretek. Kozmikus környezetünk. A geoszférák földrajza 4. A földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza. Európán kívüli földrészek földrajza. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai HANGTANI ÉS AKUSZTIKAI ISMERETEK. Természet és művészet témakör. A hangtan története témakör. Rezgőmozgás témakör 4. Hullámmozgás témakör 5. A hangkeltés, a hangképzés, a hangérzet, a hallás témakör 6. Hangerősség témakör 7. Hangerősség témakör

19 8. Hangszín témakör 9. Időtartam témakör. Időtartam témakör. A zenei hang, a zenei hallás témakör. A hangszerek világa témakör INFORMATIKA. Információs társadalom. Informatikai alapismeretek - hardver. Informatikai alapismeretek - szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat. Algoritmizálás; adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten). A programozás eszközei (csak emelt szinten) KÉMIA. Általános kémia. Szervetlen kémia. Szerves kémia 4. Kémiai számítások A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI I. Elmélet. Általános kérdések, fogalmak. Vokális népzene. Népi hangszer, hangszeres népzene II. Zenei felkészültség

20 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. MAGYAR NYELV. IRODALOM.. Szerzők, művek.. Értelmezési szintek, megközelítések MATEMATIKA. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok. Számelmélet, algebra. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai. Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek. Mozgóképi szövegalkotás 4. Műfaj- és műismeret 5. Korstílusok, szerzők és művek 6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek 7. Magyar filmtörténeti ismeretek 8. Média a mindennapi életben 9. A médiaszövegek befogadása és a média közönsége. Médiaintézmények. A reprezentáció. Jellegzetes televíziós műsortípusok MŰVÉSZETTÖRTÉNET Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák A tömegkommunikáció és média eszközei Tárgy és környezetének kapcsolata

21 Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világ művészete Népvándorláskor Román kor művészete Gótika művészete Reneszánsz művészet Barokk művészet Klasszicizmus és romantika művészete Realizmus Impresszionizmus és posztimpresszionizmus Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. század elején. A XX. századi építészet irányzatai irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után NÉPMŰVÉSZET. A kultúra általános fogalmai és történetiségük. Világkép, folklór. Társadalom, gazdaság, mesterség 4. Otthon, lakótér és tárgyi világa 5. Népi kerámia 6. Textilek TERMÉSZETTUDOMÁNY

22 . Az Univerzum. A Föld. Életközösségek és populációk 4. Az élő egyed 5. A sejt 6. Szerves kémia 7. Atomcsoportok (vegyületek, halmazok) 8. Atomok, elemi részek TESTNEVELÉS A) Elméleti ismeretek. A magyar sportsikerek. A harmonikus testi fejlődés. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem. Úszás. Testnevelési és sportjátékok. Természetben űzhető sportok B) Gyakorlati ismeretek. Gimnasztika. Atlétika. Torna 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok TÖRTÉNELEM

23 A) KOMPETENCIÁK. Források használata és értékelése. A szaknyelv alkalmazása. Tájékozódás térben és időben 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása B) TÉMAKÖRÖK. Az ókor és kultúrája. A középkor. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig. Magyarország 945-től a rendszerváltozásig. A jelenkor. A mai magyar társadalom és életmód 8. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulók magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája 8.. A képességmérések követelményei Az iskola valamennyi szakára felvételi vizsgával lehet bekerülni. A tanulók rangsorolása a képességmérések illetve az általános iskolai tanulmányi eredmények figyelembevételével történik. A gimnáziumi képzés esetében a felvételizőknek központi írásbeli felvételi vizsgát kell tenniük.

24 A képességmérések követelményeit és formát a szakmai programok tartalmazzák. 8.. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Pedagógiai munkánkban az értékelési folyamatban adott pedagógiai jelenség értékét állapítjuk meg, az értékelés lényege: viszonyítás a cél és a hatás között. A pedagógiai értékelésünk tehát pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata. Az értékelő munka nem azonos az ellenőrzéssel: az értékelés hosszabb és bonyolultabb folyamatokra vonatkozik, az ellenőrzés rövid távú és viszonylag egyszerű értékelés. Kifejezik: programunk céljai nyomán a tanulókban milyen változások következnek be. A pedagógiai értékelésünk alapstruktúrája három pedagógiai kategóriára irányul: a célrendszerre, a tanítási-tanulási folyamatra, az eredményekre. A pedagógiai értékelés módszertani alapjaként két részfolyamatot végzünk: adatgyűjtést, adatok interpretálását (szorosabb értelemben vett értékelés). Figyelembe kell venni, hogy becslést és mérést egyaránt kell alkalmazni, az affektív követelményeket nehezebb vizsgálni, mérni, mint a pszichomotoros és kognitív követelményeket. Az adatgyűjtésünk lehet: megfigyelés, feleltetés vizsgáztatás, felmérések kérdőíves kikérdezések az elkészült produktumok tanulmányozása.

25 Az értékelés hitelességéhez két feltételnek kell teljesülnie: az érvényességnek (validitás) és a megbízhatóságnak (reliabilitás). Az érvényesség azt jelenti, hogy az adatgyűjtés vagy a mérés ténylegesen arra irányul, amelynek a vizsgálatát kitűztük. A tartalmi validitás több szakértő véleményazonosságának mértékével becsülhető meg: 8-% megegyezés jó értéknek tekinthető. A megbízhatóság azt jelenti, hogy ugyanannak a dolognak azonos feltételek között történő az ismételt megmérése ugyanazt az eredményt adja. Fontos az objektivitás, azaz a szubjektivitás kizárása. Az értékelési funkciók:. diagnosztikus értékelés: a tanulás kezdetén. formatív értékelés: a tanulási folyamatban. szummatív értékelés: a tanulás befejezésekor. Részletezve:. A diagnózis olyan helyzetfeltárás, amely a képességekre irányul, feladata: a tanulás hatékonyságának javítása, tanulási problémák feltárása, megmagyarázása, kijavítása objektív és megbízható vizsgáztatás módszereinek kidolgozása.. A formatív értékelés a tanulási folyamatot fejlesztő, formáló értékelés, nem ítélkezés vagy osztályozás, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a cél, a javítást, a pótlást teszi lehetővé.. A szummatív értékelés olyan lezáró, minősítő értékelés, amelyet a tanulási folyamat jellemző szakaszainak befejezésekor alkalmazunk, azaz megvizsgáljuk, milyen mértékben tett eleget a tanuló a tanulási követelményeknek (félévkor, év végén, tanulmányokat záró vizsgák alkalmával). Az értékelés a vizsgáztatás alapján kétféle lehet:

26 . kritérium-orientált, azaz a tanulók teljesítményét a tanulási követelményekhez viszonyítjuk. norma-orientált, azaz a tanuló teljesítményét egy átlaghoz viszonyítjuk (ezt tekintjük a normának), tehát a tanulók eredményeit (tudását!) hasonló korú, hasonló körülmények között teljesítő diákok eredményeivel vetjük össze. A tanulók értékelése Jól motivált tanulók a tudásért tanulnak. A közepesen és gyengén motivált vagy nem motivált tanulók úgy tanulnak, ahogy értékelik és nem úgy, ahogyan tanítják őket. Fontos a megerősítés szerepe, mert a tanuló hasonló szituációban az egyszer más megerősített módon reagál. A tanár értékelési stratégiája akkor szakszerű és differenciált, ha sokféle módszert használ az értékeléshez, figyelembe veszi az egyéni különbségeket, megerősítést nyújt. A megerősítés hatékonysága attól függ, hogy a tanár által nyújtott értékelés: igazságos, érvényes, megbízható-e? A vizsgákról A vizsgákat előzetesen meghirdetett követelmények és előre tisztázott módszerek szerint kell lebonyolítani. Három pedagógiai jellemzőjük van, amelyet szükséges figyelembe venni:. tanulásra ösztönzik a tanulókat,. összesített képet adnak a tanulás egészének vagy fontos részeinek eredményéről,. lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók egyéni képességeihez és érdeklődéséhez lehessen igazítani az értékelést.

27 A vizsgák szakszerű lebonyolításához tehát meg kell határozni a vizsgák módszerét, valamint a vizsgakövetelményeket, amelynek fokozatai lehetnek az ún. nívószintek, amelyek a tanulók közti képességbeli és tudásbeli különbségeket képezik le. A követelményeknek ki kell fejezni a tanulók iránt támasztható elvárásokat operacionalizált formában, azaz részletes követelmények szerint. Az értékelési folyamatnak szervesen illeszkednie kell a tanulás folyamatához Az írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK CÉLJA: Lehetőséget biztosítani a tanárnak és tanulónak arra, hogy a tanítás-tanulási folyamat eredményét, a tanuló tudását és képességeit értékelni lehessen. (Az értékelés elvi alapjait és funkcióit a pedagógiai program. fejezete tartalmazza.). AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁJA Írásbeli -5 perces feleletek az előző órai, vagy néhány óra tananyagából. Megíratásuk célja: a tananyag további feldolgozásához szükséges alapismeretek meglétének ellenőrzése, ösztönzés a folyamatos felkészülésre. Témazáró dolgozatok, amelyeket teljes tanóra időtartamban témakörök lezárása, gyakorlása, összefoglalása után írnak a diákok. Céljuk: a megszerzett tudás rendszerezése, más tudományterületen szerzett ismeretekhez való kapcsolódása, azok rendszerben való elhelyezése. Fontos sajátosságaik: új tantárgyi követelmények szerinti feladatokat tartalmaznak, teszt jellegű, esszé jellegű kérdések mellett a képességek fejlesztését segítő feladatok szerepelnek bennük.

28 A tantárgyak sajátosságait kifejező, az adott tárgy tananyagának elsajátításához szükséges írásbeli feladatok: olvasmányelemző, szövegelemző dolgozatok értékelések, esszék szódolgozatok. Házi dolgozatok, amelyek a közismereti és szakmai tantárgyakból egyaránt készülhetnek: hosszabb időszak alatt, előre meghatározott határidőig (-4 hét) bő témaválaszték, szakirodalom kritikus és szelektív felhasználása alapján. A dolgozatnak saját egyéni véleményt, széleskörű tájékozottságot kell bemutatnia. A dolgozatok átgondolt szerkesztése, a csiszoltabb stílus, az esztétikus megformálás követelménye a dolgozatnak. A házi dolgozatok tartalmi és formai követelményeit előzetesen meg kell ismerniük a tanulóknak. 8.. Az írásbeli beszámoltatások rendje: A rövid, felelet-jellegű vagy néhány óra tananyagát felölelő írásbeli munkák időpontjában nem szükséges előre megállapodni, mely alól mentesség csak előző órai hiányzás esetén jár. A felelet jellegű írásbeli munkákat a következő órán értékelni kell. A témazáró dolgozatok írásának időpontját két héttel a dolgozat írása előtt a tanár bejelenti a tanulóknak, beírja a naplóba, így figyelemmel követhető, hogy adott napon két témazáró dolgozat írásánál több dolgozatra ne kerüljön sor. A témazáró dolgozat időpontjának kiválasztását gondosan mérlegelve kell meghatározni, figyelemmel az iskola programjaira. Bármilyen ok miatt elmaradó témazáró dolgozat nem pótolható olyan napon, amikor a tanulók már legalább két dolgozatot írnak.

29 Hiányzó tanulóknak a témazáró dolgozatot pótolni kell, a hiányzást követő, max. héten belül. A néhány tanulót érintő elmaradt témazáró dolgozat pótlása a tanítási órán kívül is történhet, előre meghatározott időpontban, amely nem ütközik a tanulók más elfoglaltságával. Ha a tanuló nem betegség miatt, hanem például felkészületlenség, vagy fegyelmezetlenség miatt nem írja meg a témazáró dolgozatot, a következő tanórán pótolnia kell mulasztását. Az írásbeli beszámoltatás értékelési szempontjait, a feladatok pontértékeit (tartalmi elemeit, az osztályozás ponthatárait) szempontjait a tanulókkal ismertetni kell Az írásbeli beszámoltatásnak az értékelésben betöltött súlya, szerepe Írásbeli feladatokra általában több alkalommal kerül sor, mint szóbeli feleletekre, értékük azonban egyenértékű a szóbeli feleletekével. A témazáró írásbeli dolgozatok értéke nagyobb hangsúlyt kap a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál. A témazáró írásbeli dolgozat javítására ezért egyszer lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak. (A dolgozat és a javító dolgozat értéke külön-külön osztályzatot jelent.) A tanulási nehézségekkel (részképesség-zavarokkal) küzdő tanulók a szakértői vélemény nyomán felmenthetők az írásbeli beszámoltatás alól. Esetükben az értékelés szóbeli formáit kell biztosítani Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Az iskolatípusunkra jellemző párhuzamos oktatás miatt tanulóink az iskolában töltik munkaidejüket ~ 4 órát.

30 Ezért a tanítási órák hatékonyságát kell maximálisan kihasználni, azokat gondosan megtervezni, felépíteni annak érdekében, hogy a tananyag feldolgozása jelentős mértékben az iskolában történjen meg. Írásbeli feladatokat a tárgy jellegétől függően gyakorlás nem ellenőrzés! céljából lehet feladni (matematika, idegen nyelvek, zenei elméleti tárgyak). Szóbeli feladatokat a tankönyvek szemelvényei, kérdései, gyakorló feladatai alapján célszerű feladni. Olyan feladatokat esetén, amelyek hosszabb utánajárást, alaposabb elmélyülést, hosszabb felkészülési időt igényelnek, legalább egy hét határidővel célszerű feladni. Támogatjuk azokat a megoldásokat, amelyek során a tanár és tanuló közötti megállapodás alapján az otthoni feladatok hosszú távra előre tervezhetők: az elvégzett feladatokról való beszámoltatás időpontját és mértékét a tanuló saját felkészültségének ismeretében határozza meg. (Sipos-módszer) A hétvégére adott feladatok meghatározásánál, illetve iskolai szünetekre tervezett feladatok mértékénél alapvetően figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek az időpontok a tanulók pihenőidejét jelentik, a hétvégék esetén azt is, hogy a távollakó tanulók jelentős időt töltenek utazással. A házi feladatok esetén a teljesítést lehet jól értékelni, a nem teljesítésre elégtelen érdemjegyet nem lehet adni. A házi feladatok mértékének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a tanulók egyéni képességeire, terhelhetőségére A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése Tantárgyi értékelés Az értékelés célja igazságos, személyre szóló megállapítás, amely a tanuló belső fejlődését tükrözi és segíti. A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján a tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzattal kell értékelni, és az értékelést, az osztályzattal együtt a tanulók tudomására kell hozni az osztályzatot adó tanárnak.

31 A tanulók teljesítményének ellenőrzése a szaktanár joga és kötelessége. A szaktanár dönti el, hogy milyen ellenőrzési formákat alkalmaz: szóbeli írásbeli gyakorlati egyéb Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a szaktanár a tanulók írásbeli munkáit héten belül kijavítja, az írásbeli munkát a tanulók kezébe adva, annak tapasztalatait feldolgozza. Az érdemjegyekhez a szaktanár értékelést is ad, a tanulóknak visszajelzést kell kapniuk teljesítményeikről a produkció jellegének megfelelően (pl.: írásbelikben hibák jelzése, pontozás, stb.) Az érdemjegyeket a szaktanár a naplóban rögzíti, a tanulók az ellenőrzőkönyvbe vezetik be, ezeket az osztályfőnök havonta ellenőrzi A félévi és tanév végi osztályzatok megállapítása az érdemjegyek alapján történik, ez a szaktanár joga, feladata és felelőssége. A félévi osztályzatokhoz közismereti és elméleti tantárgyakból legalább, a tanév végihez legalább 6 érdemjegy szükséges, kivéve, ha a tanuló hosszabb hiányzása ezt nem teszi lehetővé, hiányzása még nem olyan mérvű, hogy nem kaphat osztályzatot. Huzamos hiányzás után be kell számoltatni az elmaradt tananyagból - segítve a pótlást is. (További rendelkezéseket az SZMSZ tartalmazza.) A szakmai tantárgyak értékelési és osztályozási módszereit a szakmai programok tartalmazzák A tanulók magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése: A tanulók magatartás és szorgalom osztályzatáról félévkor és tanév végén az osztályfőnök dönt az osztályban tanító tanárok javaslata alapján. A szakmai szorgalmi jegyet a szakmai igazgatóhelyettes vezetésével a szakmai tanárok közösen állapítják meg. A szakmai szorgalom értékelésére a szakképzésben és a drámaképzésben is szükséges. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom osztályzatok eldöntésének előkészítésébe bevonja az osztályközösséget javaslattevő jelleggel.