RÖVID VÉLEMÉNY AZ ALMÁSFÜZITŐI VII. SZ. ÉS A NESZMÉLYI VIII. SZ VÖRÖSISZAP-TÁROZÓKRÓL
|
|
- Vilmos Fekete
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 RÖVID VÉLEMÉNY AZ ALMÁSFÜZITŐI VII. SZ. ÉS A NESZMÉLYI VIII. SZ VÖRÖSISZAP-TÁROZÓKRÓL Készítette Sajgó Zsolt környezetvédelmi szakmérnök, a Komárom-Esztergom Megyei közgyűlés részére 2013-ban Állítás: Almásfüzitőn 1950 és 1996 között timföldgyár működött, a gyártás melléktermékeként hatalmas mennyiségű vörösiszap keletkezett. Több mint 12 millió tonna vörösiszapot Almásfüzitőn a Duna árterén kialakított hét síkvidéki körgátas zagytározóban helyeztek el, 200 ha területen. Az almásfüzitői vörösiszap-tározók betelése után (1986-tól) már a szomszédos Neszmélybe szállították az anyagot, ahol 5 millió tonna vörösiszapot raktak le a Kántorkerti-patak völgyében kialakított völgyzárógát mögött. A vörösiszap a bauxit magas hőmérsékleten és nyomáson történő lúgos általában nátrium-hidroxidos (NaOH) feltárásának eredményeként keletkezik (Bayer-eljárás). Az erősen lúgos (ph 12-13), maró anyagot híg zagyként, hidraulikus úton, csővezetéken szállították a tározókba ig a 102/1996 (VII. 12.) kormányrendelet alapján a II. osztályú (fokozottan) veszélyes hulladék kategóriába tartozott. Az uniós jogharmonizáció során ez az anyag kikerült a veszélyes hulladékok köréből. Megjegyzés: A kódszám konvertálás hibás értelmezése, hogy a vörösiszap nem veszélyes hulladék. A hulladék besorolására vörösiszap esetében is rendelkezésre áll veszélyes és nem veszélyes hulladék kódszám. A jogharmonizáció során a hulladékokat EWC kódszám szerint kellett besorolni. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy egyes hulladékok veszélyessége ettől megszűnt volna. A veszélyesség megállapítása a évi CLXXXV. törvény a hulladékról előírásai és végrehajtási rendeletei alapján az eredet és az összetétel alapján sorolható be. A besorolás a termelő kötelessége. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a termelő besorolása alapján (egykori timföldgyár) elfogadta a hulladék veszélyességét és veszélyes hulladékként tekint az anyagra. Állítás: A vörösiszap veszélyességét és potenciális szennyező hatását elsősorban az erősen lúgos kémhatása képezi. Nehézfémtartalma jelentős, együttes tömegarányuk 0,15%, de annak koncentrációja jellemzően alatta marad a szennyvíziszapokra vonatkozó határértékeknek. A nehézfémek közül a Cr, Co, Hg, Ni feldúsulása említhető mértékű. A tározók szennyező hatása elsősorban a szálló por tekintetében, a felszín alatti vizekben esetenként jelentkező magas nehézfém értékekben és lúgosságban mutatkozik meg. Megjegyzés: Az egyértelműen nem rögzített nehézfémek fogalmat környezeti szempontból használva, a vörösiszapokra vonatkozó legfrissebb adatok az alábbiak szerint összegezhetők: Kémiai elem Vörösiszap jellemző koncentráció tartomány mg/kg (MÁFI, Bálint Anal, MTA KK AKI) Talaj Magyarországon szokásos tartománya mg/kg (MÁFI) As <2,5-230 Cd <0,2-2,4 <0,5-12,8 Cr ,7-473 Co 63 1,5-18 Cu Hg <0,2-2,8 0,02-1,1 Ni
2 Pb Zn Az összeállításból látható, hogy a nehézfém-koncentrációk mind a vörösiszapban, mind a talajban széles tartományban ingadoznak. Az azonban megállapítható, hogy az egyes fémekre vonatkozóan a vörösiszapban mért koncentrációk általában a hazai talajokra jellemző tartományon belül maradnak Ez alól kivétel a Cr, Co, Hg, Ni, de a túllépés ezek esetében sem jelez olyan szélsőséges dúsulást, ami környezet egészségügyi kockázattal járna. Megállapítható tehát, hogy a vörösiszap talajokhoz viszonyított hétszeres nehézfémdúsulására vonatkozó általánosított megállapítás módszertanilag és értékét tekintve sem megalapozott. Az almásfüzitő vörösiszap-zagytározók Állítás: Az almásfüzitői vörösiszap-zagytározók (I-VII.) a gyár közvetlen közelében épültek ki a Duna árterén és alacsony teraszfelszínein (1. ábra). Almásfüzitő tágabb környezete, a Tata, Ó-Szőny és Dunaalmás által határolt terület a vízrendezési munkálatok előtt mocsarakkal tarkított ártéri terület volt, amiből csak a magasabb fekvésű ármentes felszínek emelkedtek ki. A vörösiszap-tározók gátjai mintegy 10 km-es szakaszon egyben a Duna árvédelmi töltéseit is képezik. Megjegyzés: A 10km hosszúságú árvízvédelmi töltést nehéz megállapításként értelmezni. Nyilván a szerző talált néhány adatot az árvízvédelmi vonalra vonatkozóan, de a 10km-nyi hosszúság nem relevancia. Nincs ilyen méretű önálló töltéshossz a térségben, illetve az árvízvédelmi töltést egyes szakaszokon magas partszakaszok osztják meg. Az érintett jobb parti szakasz hossza a tározók felett ennél sokkal nagyobb. Állítás: A tározók alatti területet a folyó jó vízvezető tulajdonságú ártéri üledékei építik fel. Az üledékösszlet m vastagságú, döntően fölfele finomodó homokos kavics, melyet változó vastagságú öntésiszap fed le. A régebbi tározókat (I-VI.) vízszigetelés nélkül alakították VII. sz. tározónál ki. A már fóliát is beépítettek a töltések szigetelésére. A megfelelő műszaki védelem nélkül épült tározókból a szennyezett vizek komolyabb akadály nélkül keverednek a talajvízzel és jutnak a Dunába. Megjegyzés: Fenti idézetre cáfolatul csupán az alábbit kívánom megjeleníteni: A I-VI. tározók gátjait a zagytér alatti iszapos agyagból építették. Következésképpen a vékony, de többé-kevésbé vízzáró iszapos agyagréteg még jobban elvékonyodott, a vörösiszap pedig közelebb került a homokos kavicsos rétegekben áramló talajvízhez. (VICZIÁN, 2003) A tározók földgátjait többnyire a helyben fellelhető ártéri anyagokból építették meg. A gátak a vörösiszap tárolására épültek, de lényeges szerepet játszanak a folyó- és a csapadékvizek távoltartásában is. A gátak állapotát, biztonságát geotechnikai felülvizsgálatokkal, több alkalommal ellenőrizték a legutóbbi évekig. Legutóbb a Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszéke (Nagy L. irányításával) végzett állékonysági vizsgálatokat és a gátakat megfelelőnek találta.
3 A gátakat teljes körű geotechnikai vizsgálattal ellenőrizték. A gátak állékonysága és állapota mindenütt megfelelő, erről az illetékes Bányakapitányság elfogadó határozata rendelkezik. Állítás: A rekultivációt megelőző időszakokban a gátak meglehetősen elhanyagolt állapotban voltak, sok helyen vízkifolyásokat, a gáton átcsapott vörösiszap szétterült foltjait lehetett megfigyelni. Megjegyzés: Az áthabolás miatt sok helyen 1-1,5m vastagságban vörösiszap borította a gátakat. A rekultiváció során ezeken a helyeken vissza kellett termelni az iszapot a tározókba. Állítás: A tározók gátjain kisebb csúszások, rogyások alakultak ki a közeli Szőny-Füzitőicsatorna vize is elszennyeződött. Megjegyzés: A Szőny-Füzitői-csatorna vize soha nem szennyeződött el. A felszíni víz monitoring hálózat része volt a 90-es évek végéig, de pont azért, mivel semmilyen hatást nem lehetett kimutatni a vízminőség tekintetében, ezért kikerült a monitoring rendszerből a környezetvédelmi hatóság döntése alapján. Állítás: A tározók fedetlen felszínéről vörös porfelhőket vitt a szél. A rekultiváció során a gátak állapotát károsan befolyásoló hatásokat az üzemeltető fokozatosan felszámolja, a gátakat karban tartja. A júliusi árvíz érkezése előtt a gátakat károsító elfajulás vagy meghibásodás nem volt megfigyelhető. /. ábra. Az almásfüzitői vörösiszap-tározók környezetének geomorfológiai térképe. (Szerk.: VlCZIÁNl. 2004) 1 = Alacsonyártér; 2 = Magasártér; 3 = Il/a. terasz; 4 = Il/b. terasz; 5 = Vörösiszap-zagytározó; 6 = Futó homokkal megemelt felszín; 7 = Futóhomok formák; 8 = Árvízvédelmi töltés; 9 = Vasút; 10 = Országút; 11 = Olajtartály Szinte minden tározó alatt húzódnak egykori patak vagy folyómedrek. A tározók gátjainak különösen sérülékeny szakaszait is ott találjuk, ahol azok az egykori medreket keresztezik. Ezek a szivárgó vizek és a vöröses színű források fő fakadási helyei is.
4 Megjegyzés: A gátak tervezése komoly műszaki feladat. Ezt a feladatot mérnökök, geotechnikusok, geofizikusok, statikusok végzik. Ezek műszaki végzettségek. A tervezéshez minden esetben szükség van ezen szakemberek tervezői jogos tulságaira. Az egyszerű geográfusi leíró megállapításoknál ez lényegesen felkészültebb szakmai ismereteket jelent. Ugyanis a tervező, mint műszaki szakember felelősséget vállal a munkájáért. Egy ilyen létesítmény tervezése komoly megelőző feltárásokat kíván, melynek során a szakemberek feltárják a releváns földtani vonatkozásokat, többek között az elhagyott medreket is. Ezeket a tervezéskori méretezéseknél figyelembe is kell venniük. Olyannyira, hogy a VII. tározó esetében az élő meder áthelyezése történt meg. Nyilván az ezzel járó szükséges műszaki feladatokat egy felelős műszaki szakember meghatározza, és a létesítménybe beépíti. Nem meglepő módon a létesítmények tervezésekor és ellenőrzésekor is figyelembe veszik a műszaki tényeket, például a földrengési igénybevételekre való méretezést is. Ez a mérnöki munka lényege. Egy műszaki létesítmény állapotát pedig műszaki mérésekkel lehet ellenőrizni. Ezeket a méréseket a Tatai Környezetvédelmi Zrt. elvégeztette, az illetékes hatóságok pedig ellenőrizték. Ezen műszaki dokumentációkban a gátak állékonysága alátámasztott. Csak az érdekesség kedvéért jegyezném meg, hogy a meghivatkozott pontok a gátmagasítás előtti tározó létesítmény felhajtó rámpái voltak, a töltés magasításával járó szélesítése során ennek feltöltésekor keskenyebb peremet alakítottak ki, hiszen új feljárórámpákat alakítottak ki a tározó más részein. Az ÉNy-i suvadásnak vélt állapot pedig az 1996-os árvízvédelmi töltés tározó rézsűlábba való bekötéskor kibontott kövezés nyoma. Persze ehhez a műszaki megvalósulási tények ismerete nélkül nehéz lehet megállapítani. A VII. számú kazetta Északi, Nyugati és Déli oldala az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által magas partként számon tartott terület. Vagyis a Duna elöntésére nem kell számítani. Nem véletlen, hogy 1996-ban a kiskolónia felőli öblözetet egy új gát építésével lezárták. Ezt a létesítményt a VII. számú kazetta ÉNy-i sarkába kötötték be. A korábbi kőrakat megbontásával. Ennek nyomai zavarhatták meg a szerzőt, amiből a töltés ezen szakaszának suvadását állapította meg. Nyilván nem tudhatta, hogy milyen megelőző munkák zajlottak ezen a ponton. Az is valószínűtlen, hogy a vízügyi szakemberek egy megsuvadt gátba kötnének bármilyen új létesítményt. Állítás: A zagytározók gátjainak Duna felé nyíló részein időnként vörösiszapos fakadó forrásokat figyelhetünk meg. A tározók egyes gátszakaszain (az elmúlt év során is) kisebb csúszások, rogyások alakulnak ki, de ezek a tömegmozgásos folyamatok gátszakadással nem fenyegettek (1. kép). Megjegyzés: A vörösiszap tározók gátjain nem láthatók források. Ha a szerzőn tájékozott lenne a gátépítések műszaki létesítményeinek funkcióban, tudhatná, hogy minden hasonló létesítményt beépítette szivárgókkal látnak el. A szivárgók feladata a gáttest átázásának megakadályozása. Ha a szerzőnek rendelkezésére állna a gát víztelenítő rendszerének műszaki dokumentációja, lett volna információjuk a szivárgó rendszer túlfolyó aknáinak helyéről a gáttestben, továbbá azon vizek eredetér, nem kellett volna tévedéseiket publikálni. Továbbá természettudományos szempontból nem érthető, hogy köthető a felszín alatti talajvíz áramlási iránya felszín feletti műtárgyak vízfakadásaihoz. Kedvező körülmény, hogy a tározókban lévő vörösiszap víztartalmának már jelentős részét elvesztette. A határoló felületeken a vörösiszap fokozatosan átkarbonátosodik, szilárd kérget képez. A hulladéktest belső tömege mintegy 30-40% víztartalmú sűrű, iszapszerű anyag, amely mai állapotában nem okozhatna a Kolontárihoz hasonló katasztrófát.
5 Állítás: A tározók alján a felszín alatti vizek rendszeresen keverednek a vörösiszappal. Kisvíz idején a Duna mederoldalában vörös színeződésű vizet adó források láthatók (2. kép). Megjegyzés: Az extrém kisvíznél tapasztalható mederbe jutó talajvíz elszíneződését a környezetvédelmi hatóság 2003 és 2011 években is vizsgálta és a vörösiszap eredetet cáfolta. A jelenség a talajvíz lúgossága miatt a talajban lévő huminsav kioldódása miatt jön létre. Ez egyébként a színén is látszik, akár a mellékelt 2. képen, a színe egyértelműen barna, nem pedig vörös. Állítás: A Duna kis- és közepes vízállása esetén a Duna a felszín alatti vizeket megcsapolja, a talajvíz és a tározóból származó szennyezett vizek a folyó felé áramlanak. A Duna magas vízállása idején a talajvíz is visszaduzzad a víztartó rétegekben és a talajvíz szintje megemelkedik. Az árvízi szint visszahúzódása után roskadásos jelenségek alakulnak ki a gátak lejtőin és az alacsonyabb magaspartszakaszokon mint pl., Gönyű, Koppánymonostor, stb. környezetében (2. ábra). Árvízkor a Szőny-Füzitői-csatorna vize is visszaduzzad VII. sz. tározó és szigetként a áll ki a Dunából, a tározók gátjait mossa a víz (1. és 3. kép).! 7. /rép. A VII. sz. tározó déli gátján kialakult csuszamlások szakadásfrontjai (f), csuszamlások halmai (h) és eróziós árkok. A kép a árvíz idején készült, amikor a Szőny-Füzitői-csatorna vize visszaduzzadt. Megjegyzés: Az 1. számú képen a VII. számú tározó déli oldala látható. Itt a szerző szerint csuszamlások szakadásfrontjai és halmai láthatók. A valóság ezzel szemben csupán az, hogy a területet quaddal és krossz motorokkal illegálisan többször megközelítették a gáton keresztül, emitt a gát oldalán lévő növényzetet kitaposták. Ennek pótlására a gát megbontásának elkerülése végett homokot hordott rá a cég magágyként és felülvetette a területet. Ennek a homokrétegnek az erózióját vélte a szerző csuszamlásnak. Jól megfigyelhetők a képen az eróziós barázdák és a mellette lévő dózer lejárón pedig a gáttest eredeti magassága a ráhordáshoz képest. A fiatal növényzet is árulkodó jel lehetett volna a súlyos tévedés elkerülése papírra vetése előtt.
6 2. kép. A Duna meder oldalában fakadó vörösiszapos források az almásfűzitői VII. sz. kazettától északra, téli kisvíz idején. f=forrás, vörösiszapos szivárgó vizek Állítás: A felszín alatti vizeket és a Dunát is érintő szennyezések vizsgálatára a monitoring kutak létesültek, a tározóktól délre 11 db, a Duna felöl 3 kút. Rendszeres talajvízszint mérés, vízmintavételezés és laboratóriumi vízminőség vizsgálat folyik a monitoring keretében. A szennyezés elsősorban magas Na koncentrációban, magas fajlagos vezetőképességben, lúgos ph értékekben mutatkozott. A toxikus fémek értékei rövid időn belül is erősen változnak. A talajvíz oldott fémtartalma általában a szennyezettségi határértékek alatt volt, de időnként azokat jelentősen meghaladta, ezek okait mindenképp további vizsgálatoknak kell feltárni. Megjegyzés: A monitoring rendszer 1996 óta üzemel a területen. Folyamatos évtizedes adatsorok támasztják alá a területen korábban feltárt talajvíz szennyezés komponenseinek trendszerű csökkenését. Állítás: Javasoljuk a monitoring rendszer további bővítését, különösen azokon a helyeket ahol a szennyező anyagokkal keveredett talajvíz kitüntetett áramlási zónái vannak. 3. kép. Az almásflizitői VII. sz. vörösiszap-tározó keletről nézve a júniusi árvíz idején
7 Megjegyzés: A 2. számú ábrán (Komáromi dunai magaspart földtani szelvénye) megfigyelhető 4. számmal jelölt réteg a Duna parton több helyen fellelhető alluviális agyag, agyagos réteg. Ez a réteg alapvetően befolyásolja a talajvíz áramlását, mint az ábra is mutatja. Erre alapozva alakították ki a tározótereket is. Alatta és felette is laza, durva szemcsés talaj alakult ki. Erős az ellentmondás jelen anyagban az üledékrétegek leírása és ezen ábra becsatolása között. Állítás: A Komárom-Móri övezet Magyarország leginkább földrengésveszélyes területe. Az övezet egyik központjának számító Komáromban számos pusztító földrengést jegyeztek fel a történeti források. A VII. sz. vörösiszap-zagytározó közepén az egykori római segédcsapati tábor Azaum területén, a castellum helyén épült, középkori templomot az június 28-i földrengés annyira tönkretette, hogy azt már nem építették újjá, hanem lebontották. Megjegyzés: Magyarország nem tarozik a földrengésveszélyes országok közé. A jellemző földrendések a Kárpát-medencében nem nagyok. A közelmúltban több földrengés is volt hazánkban, de erőssége lemarad a gát méretezési alap adataihoz képest. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a gáttest esetleges sérülése sem okozna katasztrófát, mivel nem állnak fenn olyan körülmények (iszaop szilárdsága, folyadék hiánya) melyek ezt eredményezhetnék. Állítás: Az I-VI. sz. kazetták ma már nagyrészt fedettek. A VII. sz. kazetta egy része még fedetlen, kiszáradt felszínéről a szél kifújja a vörösiszap porszerű anyagát. Ennek rekultiválása folyamatban van, a tározók lefedését a Tatai Környezetvédelmi Zrt. végzi. Megjegyzés: A vörösiszap tározók környezetében rendszeresen történik pormérés. A tározók 2000 óta porzásmentesítettnek minősülnek a környezetvédelmi hatóság által igazoltan. A lefedést ezen állapot fenntarthatósága érdekében folytatni kell. A rekultiváció elsődleges célja a kiporzás megszüntetése, továbbá a felszínközeli zónában a talajvízháztartás egyensúlyi állapotának megteremtése és a biológiai élettér létrehozása volt. A megoldás hosszas helyszíni kísérletek után egy kb. 1,5 m vastag mesterséges talajréteg kialakítása volt, amely a vörösiszap felett biztosítja az önálló talajvízháztartást minimális függőleges vízforgalommal, továbbá a növényzet telepítéséhez a szükséges talajszerkezetet és tápanyagot. A hulladék lefedését biztosító mesterséges talajréteg kialakítása az illetékes hatóságok engedélye, ellenőrzése mellett komposztálási eljárással történik. Hangsúlyozni kell, hogy nem magas szervesanyag tartalmú hulladékokból (trágya stb.) állítanak elő komposztot, hanem talaj vázképző anyagok és szervesanyag tartalmú anyagokból, keveréssel, lassú komposztálással alakul ki a fedőréteg anyaga. A felhasznált anyagok döntően különféle hulladékok, amelyek így hasznosulnak. A 1,5 m vastag, mesterségesen előállított talajréteg alatt tömör, karbonátosodott rossz vízvezető vörösiszap kéregzóna található, ezért a felső talaj önálló vízháztartásával számolnak, csekély függőleges vízforgalommal. Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézete szerint (tudomásom szerint az Intézetnek
8 nincs hivatalos állásfoglalása a tározókkal kapcsolatban) tározók környezetben további kutatások szükségesek, az alábbi kutatások kiemelten fontos témák: A Duna nagyvízi mederváltozása, a hullámtér feliszapolódása (Dunacsúnyi vízlépcső durva hordalékcsökkentő hatása), az árvédelmi töltések további emelésének, és a tározók feltöltődésének kapcsolata a gátak stabilitásával az árvízvédelem érdekében. Az alacsony (mély ártéri) és a magasártéri területek talajvízszint változásai és kapcsolatuk a Duna vízszintváltozásaival. A karsztvizek újbóli felfakadása, a Duna és az Altal-ér laza üledékein történő feltörése és viszonya a kazettáktól D-re lévő ártéri felszínekkel és a kazetták alatti vörös iszappal fedett dunai völgyekkel. A dunai kis vízállásoknál észlelhető mederforrások eredetvizsgálata. Újabb információk lennének szükségesek a vörösiszap radioaktivitásának méréséhez és értelmezéséhez. Nem csak itt, hanem Neszmélyen is. Célszerű feltárni az egykori eltemetett medrek korábbi szennyezések okozta anyagtranszportjának modelljét ugyanezen jelenségek hosszú távú hatásait, akár árvízvédelmi irányú hatásait és szempontjait is vizsgálni szükséges szükséges lehet modellezni a szennyezőanyag potenciális mennyiségét és tényleges szennyező hatását vizsgálni kell a visszatérő karsztvizek forrásként való megjelenését a talajvízkémia változását a térségben és ennek hatását a tározók tekintetében kiemelten kell vizsgálni a tározók Dunára, annak vízminőségére gyakorolt tényleges hatását célszerűnek látszik a monitoring hálózat 1-3 kúttal való bővítése főleg a korábbi, elhagyott, eltemetett medrek esetében, azokat figyelembe véve. Egyértelműen szét kell választani a monitoring rendszerben a korábbi, esetenként a timföldgyár előtti ipari tevékenységet vizsgáló kutakat
Viczián cáfolati cikk
Viczián cáfolati cikk Az almásfüzitői vörösiszap-zagytározók környezetgeomorfológiai viszonyai és Az ember környezetformáló tevékenységének történeti változásai a Komárom-Esztergomi síkság és a Nyugati-Gerecse
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenStratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának
RészletesebbenDr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.
A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenKATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások
KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 67. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet 2 KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű
RészletesebbenKÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenTatai Környezetvédelmi Zrt. Az almásfüzitői vörösiszap-tározók rekultivációja
Tatai Környezetvédelmi Zrt. Az almásfüzitői vörösiszap-tározók rekultivációja. Az Almásfüzitői Timföldgyár 1950 és 1997 között üzemelt Magyarország és Közép-Európa legnagyobb timföldgyára volt Fénykorában
RészletesebbenDr. Bata Gábor Metallochemia gyártelep és környéke kármentesítése
Dr. Bata Gábor Metallochemia gyártelep és környéke kármentesítése A vizsgált terület elhelyezkedése állami ellenőrzés Budapest, V. ker., Lipót krt. 7. 1900 1906 1910 1908 A gyár története Lossinszky Imre
RészletesebbenFÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN
FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 1/107 File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 2/107 TARTALOMJEGYZÉK 13 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN
RészletesebbenTÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA
48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,
RészletesebbenAZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenBakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány
Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás
RészletesebbenMinták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenA hulladéklerakás szabályozásának módosítása
A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenSAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA
PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László SAUBERMACHER MAGYARORSZÁG KFT. CSR - KOLONTÁR VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA Dr. Szabó Attila esettanulmány
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
Részletesebbena Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés november 29-ei ülésére
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ALELNÖKE ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. november 29-ei ülésére Tárgy: A neszmélyi vörösiszap tározó bejárásán szerzett tapasztalatok és az ezzel
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenT á j é k o z t a t ó
Város Polgármeste 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu T á j é k o z t a t ó A Páty 0163/4 hrsz.-ú és 0165/2
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenKomplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen
Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.
A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
RészletesebbenTiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai
Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,
RészletesebbenTALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ
TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ Székesfehérvár, 2000, július 29. Tövisháti András okl. mérnök, okl vízellátás, csatornázás
RészletesebbenJelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról
Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2010. II. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2010.
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1296/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Nyugat dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség Mintavételi és Zajmérõ Csoport
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ
MI IS AZ A VÖRÖSISZAP: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó anyagok
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1823/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: GEON system Kft. mintavevő és vizsgáló szervezet 3530 Miskolc, Görgey Artúr
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenIndokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenBUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ
BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ 2017. JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ Jogszabályok, tervezés Mértékadó árvízszint, árvízi biztonság:
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenSzennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger
SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenA Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.
A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk
RészletesebbenVörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk
Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Ujaczki Éva Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenKörnyezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén
Környezetanalitikai vizsgálatok a Budapesti Vegyi Művek volt Illatos úti telephelye környékén Simon Gergely 2015-11-20 Talajvíz szennyezettség A BVM Illatos úti telephelyén ármentesítést végző Elgoscar-2000
RészletesebbenXVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS
XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével
Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével A sérülékeny vízbázisok védelme három fő irányból közelíthető meg Adminisztratív
Részletesebben... irányítószám település neve utca, út, tér házszám. irányítószám település neve utca, út, tér házszám
DTSZOLGÁLTTÁS PONTSZERŐ SZENNYEZİFORRÁSOK / SZENNYEZETT TERÜLETEK ORSZÁGOS SZÁMBVÉTELE TÉNYFELTÁRÁS ELİTTI DTOK DTLPJ BORÍTÓLP VONTKOZTTÁSI DÁTUM:... DTSZOLGÁLTTÁS TÍPUS: datszolgáltató ügyfél adatai 0.1
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenA április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi
RészletesebbenSchell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései
Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.
Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
Részletesebben2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG
212. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék, hőmérsékletben
RészletesebbenRÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez
RészletesebbenAz új atomerőművi blokkok telephelye vizsgálatának és értékelésének engedélyezése Az engedélyezési eljárás összefoglaló ismertetése
Az új atomerőművi blokkok telephelye vizsgálatának és értékelésének engedélyezése Az engedélyezési eljárás összefoglaló ismertetése Közmeghallgatás, Paks, Polgármesteri Hivatal, 2014. május 5. 1 Tartalom
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök
RészletesebbenSZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1626/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest, Mozaik
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenSzilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai
Szilvágyi László: M6 autópálya alagutak geológiai és geotechnikai adottságai 2/23 M6/M60 autópálya (E73, V/C folyosó) tervezése 1998 2007 3/23 Geresdi dombság o ÉNY - DK-i dombhátak és völgyek o ÉK - DNY-i
RészletesebbenLAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG
INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó
RészletesebbenHulladéklerakók szigetelésének fontossága a felszín alatti vizek védelmében. Unyi Zsófia Tegola Ungarese Kft. FAVA,
Hulladéklerakók szigetelésének fontossága a felszín alatti vizek védelmében Unyi Zsófia Tegola Ungarese Kft. FAVA, 2019.03.27. HULLADÉKOK SORSA JELENLEG IS KOMOLY PROBLÉMÁT JELENT MAGYARORSZÁGON ILLEGÁLISAN
RészletesebbenMagyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata (ENWAT)
Magyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata (ENWAT) Szőcs Teodóra, Tóth György, Brezsnyánszky Károly, Gaál Gábor Magyar Állami Földtani Intézet
RészletesebbenElőterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről
Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről Igazgatóságunkon az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében jelenleg
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1626/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. Környezet- és Munkavédelmi Vizsgálólaboratórium (1033 Budapest,
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
Részletesebben