NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD. TÖRTÉNELEM 5-8. évfolyam

Átírás

1 TÖRTÉNELEM 5-8. évfolyam 1

2 TÖRTÉNELEM 5-8. évfolyam A tanterv a NAT Ember és társadalom műveltségterület 5-8. évfolyamok követelményét dolgozza fel. 7. évfolyamon a tárgy részeként de külön megtervezve található az etika témaköre heti 1 órában. A tantárgy óraszáma: 278 Ennek felosztása: Évfolyam Összesen Tantárgy /modul Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi Történelem Etika Alapelvek, célok: (NAT 3) Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség (a lakóhelytől a nemzeten át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását egyrészt, hogy a jelen egyéni életünket is beleértve nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelőtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egyesülő világ problémáira, és ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A társadalmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb évfolyamokon a játékoknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai társadalmi - gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása. A történelem tanterv alapelvei: Történettanításon alapuló történelemtanítás Önálló tanulói tevékenység, a készségek és képességek fejlesztése. A komplexitás, mely a történelem és állampolgári ismeretek egységét a társadalomtudományok (régészet, összehasonlító nyelvtudomány, néprajz, szociológia, közgazdaságtan, filozófia) iskolai reprezentálását és a történettudomány komplexitását (politika-, társadalom-, gazdasági és kultúrtörténet mellett/helyett a művelődés-, a vallás-, a mentalitás-, a tudománytörténet előtérbe állítását) jelenti. A kronológiai elv mellett a tematikus tananyag-elrendezés is érvényesül. "Mába nyúló", azaz napjainkig tartó történelem egyes korszakain belül a nemzeti történelem aránya meghatározó. A világtörténelmi látásmód biztosítása. Az évfolyamonkénti tiszta korok tanításának a biztosítása. Az életmód- és mentalitástörténet egyes elemei, a történelmi személyiségek bemutatásának nevelő ereje. A helyi szűkebb közösséghez, a lakóhelyhez, a család történetéhez való kapcsolódása a "nagy" történelemnek. 2

3 Célok és feladatok 1. Az általános iskolai történelem tantárgy legfontosabb célja, hogy az emberiség és hazánk múltjának élethű történettanításon alapuló megjelenítésével járuljon hozzá a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően válogatott, alapvető történelmi ismeretek elsajátításához, alkalmazásához és történelemszemlélet megalapozásához. 2. A tanulók fejlettségi sajátosságainak megfelelően értelmi és érzelmi neveléssel olyan állampolgárok formálásához kell hozzájárulnia, akik felnőve tudnak és akarnak a hazáért munkálkodni, művelt emberek, akik a kor színvonalán képesek önállóan felhasználni és továbbfejleszteni a társadalom nyújtotta anyagi, kulturális és politikai lehetőségeket. 3. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. A tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. 4. A tananyag feldolgozása alapján a tanulók értelmi és érzelmi azonosuláson nyugvó önálló véleményét formáljuk. 5. A formálódó tanulói erkölcsiséget az a belső szükséglet hassa át, hogy az egyén átvegye, továbbfejlessze és továbbadja az eddig felhalmozott gazdasági, társadalmi és kulturális értékeket, az előrevivő tapasztalatokat. 6. A tantárgy rendszerezze és integrálja a különböző iskolai és iskolán kívüli forrásokból származó ismeretanyagot, s ennek alapján nyújtson összegzett ismereteket. 7. Tudatosan formálni kell a különböző forrásokból származó információk megszerzésének, feldolgozásának és alkalmazásának jártasságait, késségeit és képességeit, az önálló ismeretszerzés igényét. 8. A problémamegoldás folyamatában alakulnak ki a jártasságok, készségek, képességek, ezért a tantárgy rendkívül fontos feladata a tanulók önálló gondolkodási képességének fejlesztése. 9. Fejleszteni kell a történelmi időben és térben való tájékozódó képességet. Kiemelt közös követelmények: A korszerű műveltség néhány követelménye áthatja az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. Ezek a következők: Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmagunk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodniuk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeret, a hazaszeretet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Készítsük őket elő az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás évei alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá, megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása 3

4 iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív egyénre gyakorolt hatásait a környezeti következmények tükrében. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban valamint tanítsa a gyermekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyen részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetősségei, amelyhez sokféle információforrás elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Ismerjék a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. 4

5 Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az interneten való keresés stratégiáját, és alakuljon ki bennük a rendszeres tudás megszerzésének, átadásának képessége. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, tanulják meg az iskolai könyvtár, az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer, az elektronikus könyvtárak és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybe-vételét, a könyvtári adatbázisok használatát. Ennek érdekében ismerjék az országos szakkönyvtárat is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógusnak fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi- cselekvéses, szemléletes- képi és elvont verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetben lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kialakítása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Tanulási stratégiák és tanulási módszerek kialakítása: Tudjon ismereteket meríteni saját emberi-társadalmi környezetéből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből és más ismerethordozókból. Tudjon ismereteket meríteni egyszerű statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényekből, egyéb forrásokból. Dolgozza fel a különböző forrásokból származó információit nevelői irányítással. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint a különböző szöveges és képi információkból származó ismereteit önállóan értelmezni, és belőlük következtetéseket levonni. Nevelői irányítással tudja megmagyarázni a különböző társadalmi-történelmi események, jelenségek okait és következményeit. Legyen képes adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárakban. Ismerje és tudja használni a legfontosabb kézikönyveket, lexikonokat, atlaszokat. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas-balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, 5

6 a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével. Fejlesztési követelmények (NAT 3) A Történelem és állampolgári ismertek tantárgy fontos szerepet játszik az ismertszerzés és feldolgozási képességek kialakításában, fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőle következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés- és felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom éltében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni, és figyelembe venni felszólalásaikban. A történelmi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük a különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére. Kiemelt fejlesztési követelmények: Legyen képes olvasni a tankönyv szövegét, címet fogalmazni a tankönyvi anyag részeihez. Legyen képes részegységeire tagolni a tankönyvi szöveget, kiemelni annak lényegét. Tudjon a tankönyv szövegéhez kérdéseket megfogalmazni. Tudjon szóban és írásban egyaránt a feltett kérdésre 5-6 mondattal válaszolni. Legyen képes történelmi eseményekről 8-10 mondatos beszámolót készíteni. Fogalmazza meg saját véleményét társadalmi, történelmi jelenségekről és személyekről. Ismerje meg, és adjon számot néhány kiemelkedő, történelemformáló személyiség életrajzáról. Legyen tudatában annak, hogy az egyes emberek vagy közösségek számára előnyös események mások részére hátrányosak lehetnek. Értse, hogy van, amit érdemes megőrizni és van, amin változtatni szükséges. Legyen gyakorlott a történelmi irodalom olvasásában; tudjon a tankönyv szövegéből tényeket, ismereteket kiemelni. 6

7 Legyen képes egy-egy téma hosszabb szóbeli és írásbeli megfogalmazására előkészítve ezzel a történelmi folyamatok értelmezését. Építse be ismereteibe a más tárgyak elsősorban a földrajz, magyar nyelv és irodalom, rajz, ének-zene keretében szerzett ismereteket. Ismerje a térkép, térképjelek fogalmait. Legyen képes önálló forráselemzés elvégzésére. Legyen képes a vita során érveket, ellenérveket megfogalmazni; mások véleményét türelmesen meghallgatni. Gyakorolja az értékelés, az önértékelés formáit szóban és írásban. Értékelés: 5-6. évfolyam: Folyamatos szóbeli ellenőrzés, A kronológiai és topográfiai ismeretek folyamatos ellenőrzése, A beszámolók és kiselőadások értékelése, Témazárók íratása, Diagnosztikus mérés a 6. évfolyam év eleji ismétlését követően, Szummatív mérés az év végi összefoglalást követően a kronológiai, topográfiai, alapfogalmak és összefüggések témákból évfolyam: Folyamatos szóbeli ellenőrzés, A kronológiai és topográfiai ismeretek folyamatos ellenőrzése, A beszámolók, kiselőadások értékelése, Riport értékelése, Témazárók íratása, Diagnosztikus mérés a 7. és 8. évfolyam elején az év eleji ismétlést követően, Szummatív mérés az év végi összefoglalást követően kronológiai, topográfiai, alapfogalmak és összefüggések témákból. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: Jól legyen strukturálva, emelje ki a lényeget, Legyenek benne színes képek, Legyenek benne térképek, térképvázlatok, Az egyes leckék végén legyenek összefoglaló kérdések, A tankönyveken kívül más, hozzákapcsolódó taneszközök is segítsék a tananyag feldolgozását: munkafüzet, feladatlap, Érvényesüljön a taneszközök felmenő rendszere, Mennyire ismert szakemberek írták a tankönyvet, kik lektorálták? Hol és milyen eredménnyel tanítanak a taneszközökből? Készült-e a taneszközök használatához tanári kézikönyv? Milyen kiegészítő anyagok találhatók a taneszközök használatához? Mennyire tartós a tankönyv? (tananyag és kötészeti szempontból). Milyen a tankönyv árfekvése? A jelenlegi (2004. január) tankönyvkínálatból a tanterv megvalósításához a következő tankönyveket javasoljuk: Horváth Péter: Történelem az általános iskolák 5. osztálya számára. Horváth Péter: Miről mesél a múlt? Bánhegyi Ferenc: Történelem 5. osztály. Bánhegyi Ferenc: Történelem munkafüzet 5. osztály. Filla István - Szebenyi Péter: Történelem az általános iskolák 5. osztálya számára. Balla Árpád: Történelem munkafüzet az általános iskolák 5. osztálya számára. Balla Árpád: Megoldási javaslat a Történelem 5. osztályos munkafüzethez. Filla István: Régen volt, hogy is volt Történelmi olvasókönyv. Szabó Péter: Történelem az általános iskolák 6. osztálya számára. Balla Árpád: Történelem az általános iskola 6. osztálya számára. Balla Árpád: Történelem munkafüzet az általános iskolák 6. osztálya számára. Balla Árpád: Megoldási javaslat a Történelem 6. osztályos munkafüzethez. Balla Árpád: Történelmi olvasókönyv az általános iskolák 6. osztálya számára. Bánhegyi Ferenc: Történelem 6. osztály. Bánhegyi Ferenc: Történelem munkafüzet 6. osztály. Balla Árpád: Történelem az általános iskolák 7. osztálya számára. 7

8 Balla Árpád: Történelem munkafüzet az általános iskolák 7. osztálya számára. Balla Árpád: Megoldási javaslat a Történelem 7. osztályos munkafüzethez. Balla Árpád: Történelmi olvasókönyv az általános iskolák 7. osztálya számára. Dr. Helméczy Mátyás: Történelem az általános iskola 7. osztálya számára. Bánhegyi Ferenc: Történelem 7. osztály. Bánhegyi Ferenc: Történelem munkafüzet 7. osztály. Balla Árpád: Történelem az általános iskolák 8. osztálya számára. Balla Árpád: Történelem munkafüzet az általános iskolák 8. osztálya számára. Dr. Helméczy Mátyás: Történelem 8. Az általános iskolák 8. osztálya számára. Dr. Helméczy Mátyás: Feladatok, rejtvények történelemből 8. osztály munkafüzet. Dr. Helméczy Mátyás: Feladatok, rejtvények Történelemből Segédlet a 8. osztályos tananyag feldolgozásához. Bánhegyi Ferenc: Történelem 8. osztály. Bánhegyi Ferenc: Történelem munkafüzet 8. osztály. 8

9 TÖRTÉNELEM 5. ÉVFOLYAM ÓRATERV NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD Óra Élet az őskorban 14 Az ókori Kelet világa 14 Az ókori görögök életéből 14 Az ókori Róma évszázadai 20 A magyar történelem kezdetei 8 Év végi ismétlés 4 Ö s s z e s e n : 74 óra Tanulói- és a tanítást-tanulást segítő taneszközök: Tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlapok, Képes történelem atlasz, vaktérképek, történelmi olvasókönyvek, a kornak megfelelő falitérképek. Magasabb évfolyamra lépés feltételei: - Ismeretszerzés, tanulás: A tanuló: Tudjon egy-két kérdésre válaszolni az elhangzott történelmi elbeszélésből, tanári magyarázatból; Tudjon az életkorának megfelelő történelmi szöveget értelmesen olvasni; Egy-egy történelem tankönyvi részegységben tanári irányítással találja meg a legfontosabb gondolatokat, saját szavaival tudja elmondani az olvasott szöveg tartalmát; Tanári segítséggel tudja elmondani, mit ábrázol a történelmi kép; Tudja használni a különböző léptékű történelmi atlaszokat, segédkönyveket és lexikonokat; Tudja alkalmazni a tanult történelmi helyzeteket más-más országok történelmének megismerésekor; Tudjon 5-10 mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi-társadalmi témáról; Legyen képes türelmesen meghallgatni tanulótársai véleményét, és legyen képes figyelembe venni azt saját véleménye kialakításakor. - Kritikai gondolkodás: A tanuló: Egy-egy történelmi egységben találja meg a legfontosabb gondolatokat tanári segítséggel; Legyen képes megkülönböztetni a feltételezést az igaz történettől; Tudjon kérdést megfogalmazni a tankönyvi anyag részegységéhez, történelmi eseményhez; Legyen képes felismerni és a változásokat nyomon követni egy-egy történelmi jelenség kapcsán; Legyen képes megfogalmazni véleményét társadalmi, történelmi eseményekről. Kommunikáció: A tanuló: Tudja tanári segítséggel elmondani a tankönyvi anyag egy-egy részegységét; Tudja egyszerűen ismertetni a leíró szövegek tartalmát; Tudja saját véleményét érthetően megfogalmazni; Tudjon történelmi témáról sematikus rajzot készíteni; Tudjon kérdést feltenni a tankönyvi anyag részegységéről, történelmi eseményről. - Tájékozódás a térben és az időben: A tanuló: Ismerje fel a térképen a földrajzi térképjeleket; Tudja megmutatni a történelmi atlaszban és a falitérképen az ókori Kelet államait, Görögországot, a Római Birodalmat és a Kárpát-medencét; Tudja megmutatni a térképen a magyarok vándorlásainak fő állomásait; Legyen képes egyszerű alaprajzok elkészítésére; Tudja alkalmazni az idő tagolására szolgáló kifejezéseket: perc, óra, nap, hét, hó, év, évtized, évszázad, emberöltő; 9

10 Legyen képes egyszerű kronológiai számítások elvégzésére; Tudja a megadott történelmi eseményeket időrendbe állítani; Tudja, hogy a tanult események közül melyik történet korábban, melyik később; Tudja megkülönböztetni az őskor és az ókor eseményeit; Ismerje a kiemelt események időpontjait. Élet az őskorban Óraszám: 14 óra Őskörnyezet; Az ősember nyomai a Földön. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember? A földművelő és az állattenyésztő ember; Az első mesterségek és a csere kialakulása. Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. Varázslat és művészet. Hasonlítsák össze a régészeti leleteket és a rekonstrukciókat fényképek segítségével. Számoljanak be olvasmányélményeik alapján a Föld és az emberiség kialakulásáról. Mutassák be, hogyan emelkedett ki az ember az állatvilágból. Magyarázzák meg, mi a különbség a zsákmányoló és a termelő életmód között. Készítsenek beszámolót az ősi hiedelmekről, szokásokról a tudományos irodalom felhasználásával Készítsenek beszámolót olvasmányélményeik alapján az őskori vadászatokról. Ismertessék olvasmányélményeik alapján, mit közvetítenek a barlangrajzok. Játsszák el, hogyan készült a vadászatra az ősember. Számoljanak be olvasmányélményeik alapján a gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népcsoportok életéről. Fogalmak: Őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, természetimádat, szellemek, mágia (varázslat), barlangrajz. Évszám: Nagyon régen, régen. Az ókori Kelet világa Óraszám: 14 óra Egyiptom, a "Nílus ajándéka"; A rejtélyes piramisok. Történetek Mezopotámiáról. India, Kína. Mítoszok és mondák az ókori Keletről. A Biblia. Ószövetségi történetek a teremtésről, a vízözönről, Mózesról, Dávid királyról és Salamonról. Mutassák meg térképen, hol alakultak ki az első városállamok és birodalmak. Indokolják meg, miért éppen itt. Ismerjék fel a földrajzi környezet és az életmód közötti összefüggést. Ítéljék meg az első államok létrejöttének jelentőségét az emberiség történetében. Készítsenek időszalagot! Jelöljék meg rajta az őskort és az ókort! Gyűjtsenek képeket az ókori Kelet művészeti alkotásairól! Készítsenek tablót a képek felhasználásával. Gyűjtsék össze, mit örököltünk az ókori Kelet emberétől a tudomány, a technika, a mindennapi élet terén. Keressenek közös sajátosságot az ókori Kelet vallási tanításaiban. Keressenek közös sajátosságokat az ókori kelet vallások és a Biblia tanításaiban. 10

11 Tanulmányozzák a Bibliát! Állapítsák meg, milyen részei vannak. Ismertessenek néhány Bibliai történetet. Mutassák meg a térképen és a vaktérképen az ókori Kelet államait és folyóit! Tudják megmutatni a térképen Jeruzsálemet. Ábrázolják az időszalagon: kb éve. Fogalmak: Ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, mértan, csillagászat, orvostudomány, ékírás, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás, Biblia, Ószövetség, egyistenhit. Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Kína, Jangce, Hoangho, Jeruzsálem, Kánaán. Évszám: Kb éve. Az ókori görögök életéből Óraszám: 14 óra Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai játékok. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Mesterek és művészek. Történetek Nagy Sándorról. Magyarázzák meg, milyen összefüggés van a földrajzi környezet és a görög városállamok kialakulása között. Fejtsék ki, miben és miért különbözött Athén és Spárta. Készítsenek beszámolót a spártai nevelésről. Játsszák el, mi történt a görög piacokon! Helyezze időrendi sorrendbe a görög háborúkat! Állapítsák meg a görög háborúk jellegét! Készítsenek kislexikont a görög istenekről! Számoljanak be a görög istenekhez fűződő mondákról! Készítsenek tablót a görög művészek alkotásainak fotóiból! Készítsenek beszámolót a görög színházról és színházi előadásokról Mutassák be, milyen hatást gyakorolt a hellenizmus a kultúra fejlődésére! Értékeljék Nagy Sándor szerepét! Mutassák meg a térképen: Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria. Ábrázolják az időszalagon: kb éve. Fogalom: Városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház. Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Héra, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor. Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria. Évszám: Kb éve. 11

12 Az ókori Róma évszázadai Óraszám: 20 óra Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk története; Szabadok és rabszolgák. A császárok kora. Természet és gazdaság a Római Birodalomban. Egy ókori nagyváros: Róma - vízvezetékek, fürdők, anfiteátrumok, bérházak. Történetek a keresztény egyház kialakulásáról; A keresztény időszámítás. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. Ismerjék meg a Római Birodalom történetével foglalkozó mondákat. Tanulmányozzák a Róma kialakulásáról szóló mondákat! Hasonlítsák össze a mondát a történészek megállapításával. Sorolják fel, milyen államformák váltották egymást Róma történetében. Gyűjtsék össze ezen államformák jellemzőit. Ismertessék a pun háborúk legfontosabb eseményeit. Készítsenek rajzot a háborúk eseményeiről. Számoljanak be a szabadok és a rabszolgák életéről. Az olvasott mondák alapján készítsenek riportot a gladiátorok életéről. Rajzolják le, hogyan harcoltak a gladiátorok. Készítsenek beszámolót a gladiátorok egymással vívott küzdelméről az olvasott mondák alapján. Készítsenek tablót a legismertebb római császárokról. Számoljanak be Jézus életének legfontosabb eseményeiről. Ismertessék s keresztény egyházi ünnepekhez kapcsolódó hagyományokat. Fejtsék ki Róma és a provinciák kapcsolatának előnyös és hátrányos oldalait. Készítsenek tablót a római civilizáció ránk maradt emlékeiből készült fényképekből. Ismertessék a népvándorlás hatását a Római Birodalom életére. Mutassák meg a térképpen: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Betlehem, Pannónia, Aquincum. Ábrázolják az időszalagon: kb éve, 476. Fogalom: Királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, keresztény, evangélium, megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök. Név: Romolus, Remus, Hannibál, Julius Caesar, Augusztus, Jézus, Mária, József, júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin. Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település). Évszám: Kb éve. A magyar történelem kezdetei Óraszám: 8 óra A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uraltól a Kárpát-medencéig. A honfoglalás. Számoljanak be az ősmagyarok életéről olvasott mondákról. Gyűjtsenek a könyvtárban szavakat a finnugor nyelvrokonság bizonyítására. Mutassák meg a térképen a vándorlás fő állomásait. 12

13 Számoljanak be a vándorlás során kapcsolatba kerülő népek életmódjáról, hatásáról. Ismertessék a vérszerződést és annak jelentőségét. Számoljanak be néhány, a honfoglalásra vonatkozó forrásról. Ismertessék az ősmagyarok vallási szokásait. Készítsenek tablót a honfoglalás kori feltárások, ásatások publikációiból. Számoljanak be az ősmagyarok öltözködési szokásairól. Jelöljék az időszalagon: 895. Fogalom: Finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás. Név: Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád. Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence. Évszám:

14 TÖRTÉNELEM 6. ÉVFOLYAM ÓRATERV NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD Óra Év eleji ismétlés 2 Képek a középkori Európa életéből 14 Magyarország az Árpádok idején 14 Virágzó középkor Magyarországon 14 Az újkor kezdetén 11 Magyarország az újkor kezdetén 16 Év végi ismétlés 3 Ö s s z e s e n : 74 óra Tanulói- és a tanítást-tanulást segítő taneszközök: Tankönyv, munkafüzet, témazáró feladatlap, Képes történelem atlasz, vaktérképek, történelmi olvasókönyvek, a kornak megfelelő falitérképek. Magasabb évfolyamra lépés feltételei: Ismeretszerzés, tanulás: A tanuló: Tudjon egy-két kérdésre válaszolni az elhangzott történelmi elbeszélésből, tanári magyarázatból, Tudjon az életkorának megfelelő történelmi szöveget értelmesen olvasni, Egy-egy történelem tankönyvi részegységben önállóan találja meg a legfontosabb gondolatokat, saját szavaival tudja elmondani az olvasott szöveg tartalmát, Önállóan tudja elmondani, mit ábrázol a történelmi kép, Tudja használni a különböző léptékű történelmi atlaszokat, Legyen képes adott témához információkat gyűjteni az iskolai vagy más könyvtárakban, Tudjon megkeresni kislexikonban, fogalomtárban, tankönyvi függelékben egy-egy történelmi fogalmat, Tudja alkalmazni a tanult történelmi helyzeteket más-más országok történelmének megismerésekor, Tudjon mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi-társadalmi témáról, Tudjon tanári segítséggel vázlatot készíteni egy-egy tankönyvi anyagegységhez, Tudja, kik voltak a korszak kiemelkedő magyar személyiségei, Legyen képes türelmesen meghallgatni tanulótársai véleményét, és legyen képes figyelembe venni azt saját véleménye kialakításakor. Kritikai gondolkodás: A tanuló: Önállóan találja meg és húzza alá egy-egy tankönyvi anyagegység legfontosabb 3-4 gondolatát, Legyen képes megkülönböztetni a feltételezést az igaz történettől, Tudjon kérdést megfogalmazni a tankönyvi anyag részegységéhez, történelmi eseményhez, Legyen képes felismerni és a változásokat nyomon követni egy-egy történelmi jelenség kapcsán, Legyen képes megfogalmazni véleményét társadalmi, történelmi eseményekről, Legyen képes megfogalmazni véleményét történelmi személyekről, Nevelői irányítással tudja megmagyarázni a különböző társadalmi-történelmi események, jelenségek okait, következményeit. Kommunikáció: A tanuló: Tudja önállóan elmondani a tankönyvi anyag egy-egy részegységét, Tudjon az életkorának megfelelő történelmi szöveget értelmesen olvasni, Tudja egyszerűen ismertetni a leíró szövegek tartalmát, Tudja saját véleményét érthetően megfogalmazni, Tudjon történelmi témáról sematikus rajzot készíteni, Tudjon kérdést feltenni a tankönyvi anyag részegységéről, történelmi eseményről. 14

15 Tájékozódás a térben és az időben: A tanuló: Ismerje fel a térképen a földrajzi térképjeleket, NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD Tudja megmutatni a történelmi atlaszban és a falitérképen a kerettantervben felsorolt történelmi helynevek felét, Tudja megbecsülni a térkép segítségével a középkori európai államok egymáshoz és a Kárpátmedencéhez viszonyított helyzetét, Tudja megmutatni a térképen a három részre szakadt Magyarország részeit, központjait, Tudja megmutatni a térképen a legfontosabb magyar végvárakat, Tudjon eseményt kapcsolni a magyar történelmi helynevek feléhez, Ismerje a középkor korszakainak nevét, Tudja a magyar történelem korszakainak elnevezését, Tudja a megadott történelmi eseményeket időrendbe állítani, Tudja, a különböző területeken végbement eseményeket időrendbe állítani, Tudja az évszámokat századokba sorolni. Képek a középkori Európa életéből Óraszám: 14 óra Nagy Károly birodalmában Európa 1000 körül A középkori egyház; A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek A középkori várak A lovagi élet A középkori városok Céhmesterek és kereskedők Európa a XV. Században Tanulmányozzák a Római Birodalom területén kialakult új államok, elsősorban a frankok történetének legfontosabb eseményeit Ismertessék, milyen új államok alakultak ki Európában 1000 körül Készítsék el a katolikus egyház szervezetének egyszerűsített vázlatát Készítsenek beszámolót a kolostorokban élő papok és szerzetesek életéről Számoljanak be a középkori uradalom lakóinak életéről Ismertessék a hűbérurak és hűbéresek viszonyát Irodalmi példák segítségével mutassák be a lovagi életet és kultúrát Készítsenek tudósítást egy lovagi tornáról Ismertessék a városi önkormányzat jellemzőit Ismertessék, milyen kiváltságokkal rendelkeztek a városok Ismertessék a céhek szerepét a városok életében Olvasmányélményeik alapján ismertessék a találmányok és a céhek megjelenésének kapcsolatát Ismertessék, hogyan válhatott valaki céhmesterré Olvasmányélményeik alapján meséljék el, milyen volt a szárazföldi és tengeri kereskedők élete Mutassák be a XV. századi Európa nagy régióit Mutassák meg a térképen a témakörbe tartozó helyneveket Ábrázolják az időszalagon:

16 Fogalom: Középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, kódex, legenda, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, keresletkínálat Név Nagy Károly, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Bizánc, Német-Római Császárság Évszám: 800 Magyarország az Árpádok idején Óraszám: 14 óra Letelepedés - kalandozó hadjáratok Géza és I. István István király udvarában László és Könyves Kálmán: törvényhozás, bíráskodás, ítélkezés II. András és IV. Béla A tatárjárás A II. honalapítás Kultúra az Árpád-korban Árpád-kori emlékek Magyarországon Gyűjtsenek olyan foglalkozást jelentő neveket, amelyek a honfoglalás kori lakók mesterségének emlékét őrzik Mutassák meg a falitérképen és a kontúrtérképen a honfoglalás irányát és a letelepedés sorrendjét Mutassák be a honfoglalás kori magyar társadalom tagolódását Jellemezzék a honfoglaló őseink viseletét társadalmi rétegek szerint Olvassák le a térképről, Európa mely területeire vezettek zsákmányszerző hadjáratokat az ősmagyarok Ismertessék egykorú források alapján a kalandozó hadjáratok célját Magyarázzák meg, miért szüntették meg a kalandozó hadjáratokat Magyarázzák meg, miért alkalmazott kemény módszereket Géza fejedelem a hittérítés során Ismertessék, hogyan készíti elő Géza fejedelem fia számára a fejedelmi trón átvételét Készítsenek beszámolót Szent István koronázásának körülményeiről Ismertessék I. István államszervező és egyházszervező tevékenységét Mutassák be I. István udvarházát Készítsenek térképvázlatot az Árpád-kori védekező háborúkról Hasonlítsák össze Szent László és Könyves Kálmán törvényeit Bizonyítsák be, hogy a XIII. század elejére meggyengült a királyi hatalom Értelmezzék az Aranybulla legfontosabb rendelkezéseit Ismertessék, milyen okok következtében pusztult el Magyarország a XIII. század I. felében Készítsenek térképvázlatot a tatárok útvonaláról Készítsenek rajzot a muhi csata ütközetéről Kövessék a térképen a tatárok és a menekülő magyar király útvonalát Fejtsék ki, miért tisztelhetjük IV. Bélát II. honalapítóként Ismertessék, hogyan változott meg IV. Béla birtokpolitikája a tatárjárás után Tanári segítséggel készítsenek uralkodói táblázatot az Árpád-házi királyokról Jellemezzék Géza fejedelmet, I. István és IV. Béla királyunkat Készítsenek tablót az Árpád-kori kulturális emlékekről Készítsenek tablót az Árpád-kori építészeti emlékekről Ismerjék meg a román építészeti stílus jellemzőit 16

17 Készítsenek rajzos vázlatot a román építészeti stílus jellemzőiről Tudják megmutatni a térképen és a kontúrtérképen: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi Jelöljék be az időszalagon a kerettanterv évszámait Fogalom: Kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, II. András, Julianus barát, IV. Béla Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi Évszám: , 1000, , 1301 Virágzó középkor Magyarországon Óraszám: 14 óra Károly Róbert Nagy Lajos, a lovagkirály Zsigmond, a császár és király Egy középkori magyar város Hunyadi János Mátyás király Mátyás király asztalánál - az étkezés történetéből Bárók, nemesek, jobbágyok Mohács Buda elfoglalása Tanári segítséggel állapítsák meg, miért esett szét a királyi hatalom a XIII. század végén Számoljanak be az egykorú források felhasználásával Károly Róbert királlyá koronázásának körülményeiről Ismertessék Károly Róbert gazdasági intézkedéseit Tanári segítséggel értelmezzék az ősiség- és kilenced törvényt Bizonyítsák be, hogy Nagy Lajos törvényei a köznemesség érdekeit szolgálta Kövessék a térképen Nagy Lajos hódításait Készítsenek vázlatot Zsigmond uralkodásának legfontosabb eseményeiről Mutassák meg a térképen a Zsigmond kori hét királyi várost Soroljanak fel néhány egykori és ma is létező bányavárost és mezővárost Készítsenek beszámolót a Hunyadi-család történetéről Kövessék a térképen Hunyadi János törökellenes harcainak útvonalát Számoljanak be a nándorfehérvári diadalról Ismertessék Mátyás trónra kerülésének körülményeit Ismertessenek néhány Mátyásról szóló mondát Indokolják a központosított államhatalom létrehozásának szükségességét Tanári segítséggel bizonyítsák be, hogy Mátyás központosított államhatalma biztosította az ország belső rendjét, nyugalmát, védelmét a külső veszély ellen Ismerjék meg Mátyás társadalmi, gazdasági, külpolitikai és kulturális törekvéseit Kövessék a térképen Mátyás hódító háborúinak útvonalát Mutassák be Mátyás udvarát Készítsenek fogalmazást: Mátyás királlyal ebédeltem címmel Készítsenek tablót a Mátyás-kor művelődéséről Ismertessék a Jagellók trónra kerülésének körülményeit Bizonyítsák be, hogy a központi államszervezet szétzúzása meggyengítette az országot Ismertessék, miért okozott fokozott veszélyt a déli végvárvonal elvesztése Bizonyítsák be, hogy a XVI. század első évtizedeiben gyenge volt a királyi hatalom az országban 17