A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye II. A Horn-kormány
|
|
- Vilmos Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye II. A Horn-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1
2 A transzformációs válság társadalmi hatásai nyomán (de nem kizárólagosan ennek köszönhetően) folyamatosan csökkent az Antall-, majd a Boros-kormány népszerűsége, s ezzel párhuzamosan a rendszerváltoztatással együtt járó új gazdasági viszonyokból következő kiábrándultság miatt erősödött a gulyáskommunizmus iránti nosztalgia érzése, amit az egykori állampárt jogutódja, az MSZP ki is használt. A Magyar Szocialista Párt választási kampányát, ígéreteinek tartalmát erősen áthatotta az a felismerés, hogy a gazdasági átalakulást kísérő válsághelyzetből fakadó, a társadalom nagy részét eluraló elégedetlenség és bizonytalanság érzésével szemben egy technokrata kormányzást és szociális gondoskodást hirdető kampánnyal célszerű előállni. A piacgazdasági sokk, a társadalomban meglévő, állammal szembeni paternalista, helyenként etatista elvárások szintén e stratégia eredményességét vetítették előre. Az 1994-es országgyűlési választásokon sokak meglepetésére a kádári attitűdöket magán viselő utódpárt szerzett biztos többséget. Talán még nagyobb meglepetés volt a jobboldal szétforgácsolódása, valamint az SZDSZ opportunista lépése (Magyar Bálint korábbi ígéreteit semmibe véve belevitte a liberálisokat egy szocialista vezetésű koalícióba.) Ezzel lényegében szertefoszlott az SZDSZ harcosan antikommunista imázsa. Ez utóbbi elhatározás valóban morális öngyilkosságnak minősült, hiszen a szocialisták Horn Gyulát tették meg miniszterelnöknek, akinek személyére árnyékként vetült az előző rendszerben betöltött, különösen az ekkor még nem teljes mértékben tisztázott 56 utáni szerepe (amivel kapcsolatos értékítéletét a későbbiekben sem kívánta módosítani). Horn Gyula politikai rehabilitációja, s az a körülmény, hogy az MSZP ma is egy baloldali ikonként tekint az ő személyére, részben Horn politikai helyzetfelismerésének, részben a határnyitásban (és így a német egyesítésben) játszott, egyébként gyakran túlértékelt szerepének köszönhető. Horn értette a kádári kisember nyelvét, és politika-felfogásával, megjelenésével, temperamentumával a baloldal számára egy hiteles, máig vállalható szereplővé válhatott, még ha személye (főként múltjából, kisebb részt eszmei hagyatékából adódóan) rendkívüli mértékben megosztó is. Az új Országgyűlésben a szocialisták és a szabad demokraták rendelkeztek minősített többséggel, azonban a nagyobbik kormánypárt politikai okokból gesztust gyakorolt az ellenzék erői felé: ígéretet tett, hogy az ún. sarkalatos (kétharmados) törvényeket az ellenzékkel való kompromisszumkeresés útján módosítják a jövőben. Ez a gesztus nem volt minden tekintetben őszinte, hiszen egyrészt a politika hatalmi logikája általában felülírja az efféle önmérsékletet, másrészt köztudott, hogy már a Horn-kormány alatt is folytak egy új Alkotmány létrehozásának előkészületei, igaz, a kérdés végül lekerült a napirendről. Kovács János 2
3 Az új kormány programja koalíciós megállapodások és az SZDSZ által kiharcolt garanciák mentén formálódott (a liberálisok emellett persze súlyukhoz képest meglehetősen erős pozíciókat alkudtak ki a kormányban). Az utódpárt ezzel a megállapodással igyekezett eloszlatni minden társadalmi aggályt a demokratikus meggyőződésének hiányával kapcsolatosan, illetve egyfajta legitimációs többletet szerezni. Bihari Mihály a koalíciós megállapodás tartalmát elemezve a következő megállapításra jut: A koalíciós megállapodás tartalmilag elfogadta a hatékony piacgazdaság kialakításának liberális koncepcióját, hozzáépítve a szociális gondoskodás szociáldemokrata értékeit. A megállapodás fenntartotta a parlamenti demokrácia, a versengő többpártrendszer, az alkotmányos jogállam intézményrendszerét. [ ] A koalíciós megállapodás ugyanakkor egy válságkezelő és gazdaságfejlesztési program is volt. Mint válságkezelő program egyértelmű és lényegileg reális diagnózisra épült, az örökölt, az átalakulási és az MDF-kormány által előidézett válság megoldására vonatkozóan. Ez a válságkezelő program a rendszerváltást követő és a rendszerváltást mintegy befejező kormányzati program volt. 1 A jogállam struktúrájában valóban nem hozott visszarendeződést az állampárti jogutód visszatérése, viszont a politikai kultúra demokratizálódásának, a politikai és társadalmi törésvonalak elmélyülésének terén tartós következményekkel járt, nem beszélve arról a körülményről, hogy az állampárti diktatúra működtetőinek, az 56-os forradalom leverésében és az azt követő megtorlásokban résztvevő személyeknek az elszámoltatása, jogi felelősségre vonása hosszú időre lehetetlenné vált. Bár a kampányban és azt követően is az MSZP előszeretettel alkalmazta a szociális demagógia eszközét (pl. amikor Horn Gyula 3 forint 60 filléres kenyeret ígért, vagy ingyenes repülőjegyet a nyugdíjasoknak), a kormánynak csakhamar szembe kellett néznie a gazdasági realitásokkal. Az állami szociális háló, a társadalom széles tömegei részéről mutatkozó paternalizmus iránti igény amit csak tápláltak az MSZP ígéretei és az országgyűlési választásokat követő hónapok szociális bőkezűsége (szociális ellátások, rokkantsági járadék, gyermekgondozási segély emelése) hamar összeütközésbe került mind a koalíciós partner piacpárti, az egyéni felelősségen alapuló társadalom- és gazdaságfilozófiai elképzeléseivel, mind a megvalósíthatóság, a fiskális politika lehetőségeivel. Ez az erőteljes kontraszt szükségképpen manifesztálódott: az akkori pénzügyminiszter nevét viselő ún. Bokros-csomag (1995) intézkedéseiben ütközött ki. 1 Bihari, o. Kovács János 3
4 Az első 100 nap 2 A Horn-kormány július 19-én tartotta alakuló ülését, amin megbízták a kulturális és az igazságügyi minisztert a médiatörvény előkészítésének meggyorsításával, tárgyaltak Bős- Nagymaros és a világkiállítás helyzetéről (az új kormány július 29-én úgy döntött, hogy nem javasolja Budapest részvételét az 1996-os, Béccsel közösen rendezendő világkiállításon, amit később az Országgyűlés is szentesített). Az átadás-átvétel mintegy kötelező kellékeként, s később is visszatérő politikai motívumaként a Belügyminisztérium elkezdte az előző kormányok privatizációs gyakorlatának visszásságait vizsgálni. Horn Gyula ugyanakkor a politikai felelősség megállapításán nem kívánt túllépni, így az állami vagyonkezelés visszamenőleges vizsgálatának fő célja nem büntetőjogi eljárások megindítása volt. A kormányfő ezzel is gesztust kívánt gyakorolni, illetve jelezni az ellenzék irányába, hogy nem kíván leszámolni politikai ellenfeleivel. Az első intézkedések között felülvizsgálták az között született, többnyire bizalmas és titkos minősítésű háromezres kormányhatározatok gyűjteményét. A Horn-kormány tanulva elődei hibájából a későbbi népszerűtlen intézkedések generálta széleskörű társadalmi tiltakozási hullám kialakulását megakadályozandó társadalmi-gazdasági megállapodást kezdeményezett a szakaszervezetekkel és a munkaadókkal augusztusában a folyó fizetési mérleg hiányának további romlása miatt a kormány az MNB-vel egyetértésben 8 százalékkal leértékelte a forintot. Ezzel a lépéssel lassították az ország eladósodásának ütemét, miközben segítették az export bővülését. A kormányzás első negyedévét olyan népszerű döntések jellemezték, mint a nyugdíjrendszerű szociális ellátások és a gyermekgondozási segély jövedelempótlékának emelése, vagy a rokkantsági járadéknak, az átmeneti járadéknak, a vakok rendszeres szociális segélyének az emelése. A Bokros-csomag A Bokros-csomagot március 12-én jelentették be. A takarékossági, megszorító eszközökkel operáló kiigazítási csomag az ország fizetőképességének garantálása érdekében, a csúszó leértékelés és a vámpótlék bevezetésével, a közszférában bérbefagyasztással, az oktatási, egészségügyi és szociális ágazatoktól elvont tételekkel (és korábban államilag finanszírozott szolgáltatások fizetőssé tételével), végső soron a jövedelmek átcsoportosításával igyekezett kezelni a nyomasztó gazdasági helyzetet. Igaz ugyanakkor, hogy ez az intézkedési csomag számos negatív hozadékkal járt (és itt nem kizárólag annak rendkívül káros társadalmi vetületéről kell beszélnünk): a restriktív intézkedések következtében a GDP növekedése 2 Mit műveltek a kormányok 100 nap alatt?: Kovács János 4
5 gyakorlatilag megállt, az infláció felszökött 10 százalékponttal 28 százalékra, az exportdinamika megtört, éppen megfeleződött, 16,6 százalékról lement 8,3 százalékra. A hazai vállalkozói szektorban volt óriási a visszaesés, s a körbetartozás kialakulása következtében vállalkozások sokasága ment csődbe. 3 Mindezen intézkedések mellett az egyensúly javítását volt hivatott előmozdítani a privatizáció felgyorsítása is. Érdemes megjegyezni, hogy a privatizáció mértékét nemcsak fiskális szükségletek indokolták, de a kormány gazdaságfilozófiája is, ami egybevágott a nyugati recepttel ( dereguláció, liberalizáció, privatizáció ), a neoliberális gazdasági paradigmával. A Bokros-csomag gazdasági, makrogazdasági eredményei tehát ellentmondásosak voltak, társadalompolitikai vetülete, társadalmi-szociális hatásai pedig kifejezetten negatívak, mi több, maradandónak bizonyultak. A Horn-kormány a külpolitika terén a főbb hangsúlyokat tekintve folytatta az elődje által megkezdett utat: mind az euro-atlanti integráció, mind a szomszédos országokkal való megbékélés (magyar-szlovák és magyar-román alapszerződés, horvát-magyar kisebbségi egyezmény megkötése) célja fókuszban maradt. Az antalli külpolitika nemzetpolitikai jelentőségű harmadik pillére, a határon túli magyar közösségek támogatásának célja azonban egy időre háttérbe szorult. Az ország Washingtoni Szerződéshez való csatlakozásáról (a NATOtagságról) népszavazás döntött (1997. november 16.), ahol a szavazásra jogosult polgárok kevesebb, mint fele (~49%) jelent meg, azonban az érvényesen szavazók több mint 85 százaléka igennel szavazott. Szintén fontos megemlíteni az állam és az egyház kapcsolatát rendező ún. vatikáni szerződés aláírását (1997), melynek folyományaként az egyház-finanszírozásról és az előző rendszerben államosított egyházi vagyon egy részének visszaadásáról született döntés. Ez a megállapodás a magyar állam és az Apostoli Szentszék között köttetett, de mintaként szolgált a többi egyházzal való kiegyezés tekintetében is. A ciklus közepére, második felére a koalíció népszerűségét igencsak megtépázzák különféle korrupciós, illetve korrupciógyanús ügyek (legnagyobb visszhangja a Tocsik-ügynek van), valamint a közbiztonság katasztrofális állapota (Kuncze Gábor a belügyminiszter). A kormány népszerűségvesztéséből a koalíciós pártok eltérő mértékben részesednek: a liberálisok a ciklus végére elveszítik szavazóbázisuk tetemes részét. E tendenciák ellenére a választásokra készülő ország polgárainak jelentős része az MSZP győzelmére számít, amit megerősítenek a közvélemény-kutatások is. 4 3 Áldás vagy átok a Bokros-csomag? Gazdag László kontra Petschnig Mária Zita értékelése: 4 Debreczeni, o. Kovács János 5
6 Felhasznált irodalom Kötetek: Bihari Mihály: Magyar politika Politikai és hatalmi viszonyok. Osiris Kiadó, Budapest, Debreczeni József: Orbán Viktor. Osiris Kiadó, Budapest, Internetes hivatkozások: Áldás vagy átok a Bokros-csomag? Gazdag László kontra Petschnig Mária Zita értékelése: Mit műveltek a kormányok 100 nap alatt?: pjan/ Kovács János 6
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye III. Az első Orbán-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az 1998-as parlamenti választásokat követően koalíciós
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,
RészletesebbenA rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány
A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenA rendszerváltás. vetíthető oktatási segédanyag. Keglevich Kristóf. Budapest, 2016
A rendszerváltás vetíthető oktatási segédanyag Keglevich Kristóf Budapest, 2016 1. Előzmények a Kádár-korszak válságba jutott a) gazdasági válság tervgazdálkodás nem termel hasznot külpolitikai ok: olajárrobbanás
RészletesebbenSzeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13.
Szeminárium Kornai János 1989 és 1996 közötti írásaiból: a rendszerváltás Csillag István Óbudai Egyetem Szeged, 2014.március 13. Három könyv, hét év 1989-1996 Három könyv, hét év, 16 írás 2+1 kérdés Kornai
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenPanel második hullám változói
Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök
RészletesebbenBudapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenTervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014
Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt
RészletesebbenAdalékok az 1990-es választási stratégiákhoz
Rendszerváltó és archívum Adalékok az 1990-es választási stratégiákhoz A Rendszerváltó és Archívum rovatunk a lapszám tematikájához illeszkedve ezúttal az 1990-es országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Akár érvényes is lehet az október 2-án esedékes
RészletesebbenKorszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
Kovács János vezető elemző Az elmúlt időszakban a politikai valóságértelmezés egy újabb pillérévé vált a 20-21. századi pártok felosztás, melynek valódi jelentőségét a centrális erőtér működése, az új
RészletesebbenÓraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV
A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1. A tantárgy típusa Előadás A tantárgy kódja BBNPO20800 Óraszám 30 Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4 Oktató: Pócza Kálmán (pocza.kalman@btk.ppke.hu)
RészletesebbenBal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása
Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.
A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenMonetáris Unió.
Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenA magyar középosztály
Pétervári Zsolt A magyar középosztály A magyar társadalom jelenlegi szerkezetét jelentős mértékben meghatározza a Kádárrendszer öröksége. Az 1945-47-es koalíciós korszak után felszámolt úri középosztály
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási
RészletesebbenHárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz
Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz ugyanebben a körben 40 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága
RészletesebbenA visegrádi négyek gazdaságpolitikája
Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Mikro- és makrogazdasági folyamatok múltban és jelenben Kutatóműhely 3920-1/2016/FEKUT (EMMI) A visegrádi négyek gazdaságpolitikája Áttekintés
Részletesebbentörvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról
Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
RészletesebbenInternet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.
ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai
RészletesebbenNagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika
Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenRendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
Részletesebben1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak.
Az SZDSZ története Április 27-én rendkívüli küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége Budaörsön, döntenek a koalícióból való kilépésről, az SZDSZ alapszabályának módosításáról és a második rendkívüli
RészletesebbenJÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN
MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0258 (NLE) 12042/16 TRANS 335 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült
RészletesebbenA Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése -
A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése - 2010. október Vezetői összefoglaló A 2010-es önkormányzati választások elemzése első látásra egyszerű feladatnak tűnik: a
Részletesebbentenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL
tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenFOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae
FOGALMAK felülről vezérelt átalakitás Római Klub Todor Zsivkov társad. növekvő ellenállása túlméretezett birodalom környezetszennyezés Nicolae Ceausescu Magyar Demokrata Fórum fegyverkezési verseny korl
RészletesebbenKorona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást
Horbulák Zsolt.. Korona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást Közgazdász-vándorgyűlés Debrecen 2018. szeptember 7. Szlovákia Megalakulása: 1993. január 1. Kiterjedése: 49 035 km 2 Lakosainak
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenSikos Ágnes politikai elemző
2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenTARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65
TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A
RészletesebbenFrakcióvezetők a Parlamentben
Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2003. június 8., vasárnap 65. szám Tisztelt Olvasó! Egy darabka történelmet tart kezében. A Magyar Közlöny ünnepi száma a magyar
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenKozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából
Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások
RészletesebbenA szerb kormány és ellenzéke
Nagy Attila Tibor A szerb kormány és ellenzéke Egy korábbi elemzésben beszámoltunk arról, hogy a szerb politikai rendszer milyen társadalmi, gazdasági, kulturális és külpolitikai kihívásokkal néz szembe.
RészletesebbenPARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT
A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve
RészletesebbenA magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány
A kormány 1 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni,
RészletesebbenA brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete
Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
RészletesebbenBauer Tamás Cukor a sebbe
Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001
Iromány száma: T/17683. Benyújtás dátuma: 2017-10-05 09:24 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenReformtempó összehasonlításban
Reformtempó összehasonlításban A Gyurcsány-Bajnai és az Orbán-kormány jogalkotása számokban 2015. április Bevezető A Policy Solutions Törvénygyártók című projektjének célja, hogy felmérje a jogalkotás
RészletesebbenUdvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban
Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenMagyarország társadalomtörténete
1. Bevezetés 2. Magyarország helye Európában 3. Polgárosodás a dualizmus korában A Horthy-korszak 4. Trianon és következményei 5. Az elit és a középrétegek 6. Kispolgárság, parasztság 7. Az alsó rétegek
RészletesebbenKik voltak a NOlimpia aláírói?
Kik voltak a NOlimpia aláírói? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A NOlimpia-kampány sikeresen szólította meg a pártnélküli budapestieket és a legtöbb társadalmi csoportot, ám a kormánypárti, valamint
RészletesebbenOMNIBUSZ 2004/2 kérdő ív
sorszám OMNIBUSZ 2004/2 kérdő ív Település neve:... Budapesten kerület: A kérdező aláírása:...igazolványszáma: KÉRDEZÉS KEZDETE: 2004....hónap... nap... óra... perctől 1. Megítélése szerint az Ön jelenlegi
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenKÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)
KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenBAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ
BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE
RészletesebbenTőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014
Zsolt Péter Tőkék és társadalmi koordinációk 1990-2014 Képzeljünk magunk elé egy keverőpultot, ahol a különböző hangszíneket és a csatornák teljesítményét ledsorok jelzik. Az eltérő oszlopok nálunk most
RészletesebbenA TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Népszavazás Omnibusz 2008/02 A kutatás dokumentációja 2008 2 Az adatfelvételben közreműködtek: Balogh Anikó Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Németh Valéria
RészletesebbenMagyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök
Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök A MAGYAROK A PIACON KLUBRÓL A Magyarok a Piacon Klub a jól prosperáló magyar vállalkozások összefogásával
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenRövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015
Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során
RészletesebbenSzigetvári Viktor előadása
Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független
RészletesebbenA Magyar Állandó Értekezlet második ülésének Zárónyilatkozata
A Magyar Állandó Értekezlet második ülésének Zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői megemlékeznek a Szent István-i államalapítás és a kereszténység felvételének ezeréves évfordulójáról.
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 28. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 28. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2017. február 24., péntek Tartalomjegyzék 35/2017. (II. 24.) Korm. rendelet Az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye
RészletesebbenA MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA
MIHÁLYI PÉTER A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA 1. KÖTET PANNON EGYETEMI KÖNYVKIADÓ VESZPRÉM MTA KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET BUDAPEST 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. kötet ELŐSZÓ 5 TARTALOMJEGYZÉK 7 BEVEZETÉS
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenKÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON
KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2
RészletesebbenÖsszefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak
Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak
RészletesebbenGyőri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása. Gödöllő, 2013. szeptember 16.
Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkárának előadása Gödöllő, 2013. szeptember 16. Tisztelt Konzul Hölgyek és Urak! Én is szeretettel köszöntöm Önöket. Keleti nyitásról és globális
Részletesebben