MOST JELENT MEG: ERNST-MÜZEUM.

Átírás

1

2 MOST JELENT MEG: \ ERNST-MÜZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁZÁR BÉLA: Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családjának arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. FERENCZY ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. ERNST LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Múzeum kiadása. <S> AZ ERNST-MÚZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek : I. Csók István, II. Iványi-Grünwald Béla, III. Perimutter Izsák, IV. Gyárfás Jenő, V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 1 pengő. A füzeteket Dr. LÁZÁR BÉLA irta. KAPHATÓK A PÉNZTÁRNÁL Légrady Testvérek nyomdai müintézete Budapest. (Igazgató: Kertész Árpad.)

3 ELSŐ TEREM. Simkovits Jenő. Évek előtt, ugy rézkarcaival, mint festményeinek kiállításával nagy érdeklődést keltett. Vártuk a folytatást. De a fiatal művész, mint a csiga a házába, elmenekült vidéki magányba, honnét nagyon nehéz volt kihúzni. Ugy látszik, készül ott valami. Erre vallanak a most bemutatott rézkarcok, melyek diszmagyarba öltözött férfiak csoportját, érdekes karakterfejeket, nagy szemmel látott magyar tájakat ábrázolnak. Mind mutat valami eljövendőre. Mint azelőtt, most is a fény és árny ellentéteivel erős plasztikai hatást keres, a látási benyomásokon át tapintási képzeletünkre akar hatni. Az impreszszionizmus erről leszoktatott, de a kubizmus óta visszatér hozzá a művészet. Vájjon örök körforgás a művészet fejlődése? Avagy nem mindegy-e, minő a célzat és csak az a fontos, hogy mikép, mily kvalitásban tudja a művész törekvéseit kifejezni? 1. Faluvége. (Rézkarc) Kis tájkép. (Rézkarc) előtti magyar nemesek. (Rézkarc) Kardot rántó magyar nemesek. (Rézkarc) Kuruc harcosok. (Rézkarc) Két kis tájkép. (Rézkarcok.) Darabja Két kis karc. Darabja Két magyar. (Rézkarc) Tájkép. (Rézkarc) Kinizsi. (Rézkarc) Kuruc lovasok. (Rézkarc) Tájkép. (Rézkarc) Magyar nemes feje. (Rézkarc) 6.

4 14. Magyar nemes. (Rézkarc) Szakállas magyar nemes feje. (Rézkarc) Toldi. (Rézkarc) 25 16a. Tájkép Kuruc fej. (Rézkarc) Magyar nemes. (Rézkarc) Kis tájkép. (Rézkarc) Magyar nemes. (Kis lemez) Kunyhó fák között. (Rézkarc) Hazafelé. (Rézkarc) Elhagyott csőszkunyhó. (Rézkarc) a.. Tájkép Haditanács. (Rézkarc) Három kunyhó. (Rézkarc) 20. Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 25a. Adoracio. (Fa) 800 4

5 NEGYEDIK TEREM. Márk Lajos. A szellem csapongó játékát látjuk, vibráló-irizáló színekbe foglalva Márk Lajos művein. Ha társaságban van, csak ugy szikráznak elméjének tüzijátékszerü ötletei. Műterme falai közt, vászna előtt, a szinekkel rakétázik ötletbujósdit. A könnyedség kifejezése, a játékos elmerülés az ábrándképekbe, vízióinak pazar bősége, a formák gyöngéd hajladozása, az ezüstös tónusok alá fogott lokális szinek remegése, mind együttesen alkotják művészete egyéni jellegét. Szinte egy félszázada annak, hogy fest, de ez az alapvető sajátossága kezdettől fogva végig uralkodik művészetében. Akár arcképet, akár zsánerképet, vagy ha virágcsendéleteket fest, a szinek pazar ragyogása az, mely művészetét jellemzi. Nem a szonorikus színekbe, hanem az odalehelt, könnyed, meseszerű játékosság színeibe foglalja látományait. A női husszinek nála ezüstös fényt csillogtatnak fel. Mint a tavaszi pompába öltözött természet, nála is égnek, cikáznak, virulnak és virítanak a szinek, de amint egykor a Szirénfészeknél, jó harminc egynéhány esztendővel azelőtt, ma is irizáló fény bujkál szinei között. Távolsági képeket fest, ami annyit jelent, hogy csak azt az impressziót emeli ki a természetből, melyet egységesen foghat fel. Az optikai kép közvetlensége, a mozdulatok játszi hullámzásai érdekelték mindenkoron. De rendkívüli érzéke van a finom, á lágy, a nemes mozdulatok kiválasztásához. Egy női test kigyószerü hajlásának bája, egy-egy csoport kecses összekomponálása, a díványon fekvő női alak hullámos hajlása, egy tükörben visszatükröződő alak hátrahajlásának 5

6 nemes vonalmenete, a nobilitás és kecsesség megérzése, a szépség keresése ihletik alkotásra, izgatják képzeletét. Márk Lajos a női szépség poétája. Ez a feminin vonás jellemzi művészetét. Nincs benne semmi kézzelfogható durva valóság. Mindig az élet szublimált átnemesitésére hajlott. Ez vezette a világos színekhez, ez önt világosezüstösen gyöngyházszerü tónusfátyolt színharmóniáira. Lírájának dallama halk, letompított melódiák, melyeket a tónus finomsága foglal össze. Ilykép természetes, hogy eljutott a virágok poéziséhez. Virágcsendéletei mesevilággá alakulnak át. A tiszta színeket megtöri, az ezüsttónus alá gyöngéd szerettei fogja őket, hogy halk ezüstcsengést halljon ki a virágok mozgásából is. Ugyanolyan finom hajlásokban, hullámzó, kígyózó, puha mozdulatokban látjuk őket virágtartóikban, amint egymáshoz hajolnak, suttogva, szerelmes ölelkezésekbe merülve. Egyenként kell ezeket a csendéleteket szemlélni, mert mindenik egy-egy külön dal, mely chopinszerü dallamokat zeng felénk. Márk Lajos virágcsendéleteinek külön életük van, amint ezüsttónusokba bújva, titokzatos mesevilágot kápráztatnak felénk. A virágok szeretkezésének, gyöngéd egybebujásuknak látományait csillogtatja fel előttünk, csilingelő dallamokat, melyek mintha távoli és ismeretlen szférákból hangzanának fel. Hogy ezt a hatást elérje, a festői előadás eredeti fogásaihoz nyul. A szinek reflexjátékával, az árnyalatok gazdag variációjával, a tónusok egymásra felrakásával, egymásbakenésével, összeolvasztásával hozza ki a lágy és halk, a puha és gyöngéd szinkapcsolatokat, melyek összege nem a vásznon, hanem a néző szemében olvad össze abba az ezüstös tónusharmóniába, mely világító erejével megragadja a nézőt és derűt és mosolyt irizáló fényt sugároz feléje. Márk Lajos művészete hosszas kísérletezések után elérkezett a virtuozitás oly fokára, amikor játékos érzéseit játékos könnyedséggel fejezheti ki. és 6

7 26. Siesta Tea a parkban 28. Akt 29. Pihenő 30. Őszi virágok 31. Mimóza 32. Kertben 33. Várakozó 34. Nyári virágok 35. Fűben 36. Oláh rózsa 37. Tükör előtt 38. Virágcsokor 39. Virágok 40. Műteremben l Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 40a. Női akt. (Fa.) 550 7

8 HARMADIK TEREM. Förstner Dénes. A formák plasztikai ereje az, mely első tekintetre szembetűnik e fiatal művész alkotásain. Eleinte a fény és árny éles ellentéteivel dolgozott, a féltónusok kihagyásával, hogy a p'iaszticitás monumentalitásához jusson. Ujabban felvilágosította palettáját, de azért azon van, hogy a plaszticitást megőrizze. A formák kultuszában elmerülve, a festői előadás erejét hangsúlyozza mindvégig. Mély, szonorikus szinei férfiasságot és biztonságot adnak látományainak, melyek körét egyre tágitja és gazdagítja. A műhely szűk világából, azóta, hogy a szolnoki telep lakója, kikerült a Tisza partjához és uj motívumokkal ugyan, de épolyan művészi célzattal, a formák tiszta felfogását és erőteljes hangsúlyozását találjuk ujabb műveiben. 41. Halászbárkák Az aquarellista Két fa Ülő fiu Februári nap GOGO Tavasz a télben Vízparton Folyópart délután Varsahalász Poros ut

9 NEGYEDIK TEREM. Förstner Dénes festményei. 52. Önarckép, almával Festő őszi tájban Fiatal férfi Pirosbluzos nő Éjjeli fürdés Fésülködő nő Leányfej, este Alvó Olajfák hegyén Horgászó Festő Dél a Tiszán Önarckép, vízparton 700 9

10 HARMADIK TEREM. Jakab Ödön. A női báj és az arc jellegzetes vonásainak kikeresése, Rippl-Rónai halhatatlan pasztellsorozatának hatása alatt, volt a fiatal művész kiindulása. Mint mestere, ő is a szinek lágy kezelésével akarja a nőiességet éreztetni. Erős karakteréreztető tehetsége már is kiviláglik eddigi alkotásaiból. A lélekábrázolás az arckép legfontosabb kelléke. A formák mögött lappangó lélek kihangsulyozásával lehet csak visszaadni az egyéniség titkait. Jakab Ödön művészi feladatokat lát az arcképben s a női test finom mozdulatainak éreztetésében egyaránt. A szinek lágy kezelésében, a tónusharmóniák egységes visszaadásában, a formák erőteljes éreztetésében keresi fejlődése útját, hogy ilykép a női szépség jellegzetességeit művészi harmóniákba foglalhassa. 65. Gyerekfej Félakt Fésülködő Fürdés után Arckép. (Magántulajdon.) 70. Önarckép Női fej Profil Gyerekfej. (Magántulajdon.) 74. Kékruhás lány Gyöngykaláris Siesta Zöldbluzos nő Arckép. (Magántulajdon.) 79. Szalmakalapos lány

11 HftTODIK TEREM. Barcsay Jenő. Évekkel ezelőtt akkor még alig hogy kikerült Rudnay Gyula kezei közül jelentkezett a fiatal festő és nagy reményeket keltett. Párizsi tanulmányéve után fejlődése uj utakon haladt tovább. Attól kezdve a formák szintetikus felfogására törekedett. Nagy egységekbe foglalta őket, hogy a lényegkiemeléssel az érzés egyszerűségét hangsúlyozhassa. Szentendrei nyári tanulmányai alatt ugyancsak a természet felfogásának ilyetén leegyszerűsített felfogásához érkezett el. Nem a táj közvetlenül egyszerű és elaprózott formáit, hanem azok monumentális erejét és nagyvonalúságát keresi. Szines rajzaiban is a nagy szemmel látott természet főformáihoz ragaszkodik. A táj státikus nyugalmának nagy vonalmeneteiből igyekszik hatásos szólamokhoz eljutni. 80. Izbeki völgy Virágcsendélet Szelim völgye Rálátás Fiúfej Budakalász Fiúfej Hegyes táj Testvérek Kert Tanulmányfej Kőhegy Leányfej Tájkép Hegyek

12 95. Hegyoldal 96. Tanya 97. Tavasz Hegyes táj Szántóföldek Akt Tájkép Dombos táj Tájkép Házak Domboldal 80. Kisfaludi Stróbl Zsigmond. 105a. Szobakut

13 NAGY TEREM. Magyar művészek mesterművei. A magyar művészet egy nagy egység. Akármilyen sok az egyéni forma, nagy mestereink, élők és halottak, minden időben egyre törekedtek. Ki akarták fejezni a magyar lélek tragikus monumentalitását. A művészet két elemen fordul meg: az érzésen és annak formáján. A germán művészetben mély az érzés, de szertelen a formája. A latin művészetben kristálytiszta a forma, de az érzés nem nyúlik le a lélek titokzatos fenekére. A magyar művészetben ellenben az áradó érzés egyszerű formában nyilatkozik meg. Ezt a jelenséget figyelhetjük meg azokban az alkotásokban, melyeket most e helyen egybegyüjtöttünk. Munkácsy Mihály,,Krisztus Pilátus előtt"-jének e nagy vázlatán ott tombol a hatalmas érzés, de mily egyszerű a formája. Paál László két festménye, mindegyik még düsseldorfi idejéből, a fiatal mestert egy-egy szerencsés pillanatban mutatja be. Már érezteti drámai erejét és gyöngéd líraiságát egyaránt. Székely Bertalan művein a mester komponáló ereje és koloritjának férfias nemessége uralkodik. Benczúr Gyula kompozíciójában is a szokottnál egyszerűbb a forma, de époly mély az érzés. Mily nemes Than Mór alakjának mozdulata, mily bájosan egyszerű Lietzen-Mayer csoportja. Barabás női fején a finomságok kihangsúlyozása, Jankó János szellemessége, Ébner Lajos első szolnoki idejéből való kis képének ötletessége érdekel. Mészöly Géza képein is az előadás finomsága a megható, mig Mednyánszky alakjainak fojtott drámai ereje megdöbbentő hatású. Ezzel szemben mily naivan egyszerű Gyulay László népéleti, egészen korai műve! Csók István párizsi idejéből való képén a szinek leheletfinomságu kezelése, Fényes Adolf figurális 13

14 képén a szinek szonorikus ereje, interieurjeinek mélysége, Perimutter képeinek szincsudái, Thorma kis vázlatának drámaisága, Biharién az érzés mélysége, Rippl- Rónai tájképének halk szólama alatt a nagyvonalúság, pasztellfején a kifejezés ereje ragad meg. És Greguss Imre matrózruhás fiúja a festés erejével, Szinyei Merse Pál tájképén a szinek tüze: mind az egyszerű formákban az áradó érzés sugallatai. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ BR. ( ) 106. Tanulmányfej RIPPL-RÓNAI JÓZSEF. ( ) 107. Délfrancia táj Női fej. MÉSZÖLY GÉZA. ( ) 109. Parasztudvar. GREGUSS IMRE. ( ) 110. Matrózruhás fiú. LIETZEN-MAYER SÁNDOR. ( ) 111. Szeretlek. ÉBNER LAJOS. (Szül ) 112. Csónak a parton. SZINYEI MERSE PÁL. ( ) 113. Kertrészlet. BENCZÚR GYULA. ( ) 114. Vissza a Paradicsomba. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ. ( ) 115. Alvó legény. CSÓK ISTVÁN. (Szül ) 116. Fiatal nő. SZÉKELY BERTALAN. ( ) 117. Fürdő nő A tenger asszonya Akt Család. THAN MÓR. ( ) SZÉKELY BERTALAN. ( ) FÉNYES ADOLF. (Szül ) 14

15 121. Falu rossza. BIHARI SÁNDOR. ( ) MUNKÁCSY MIHÁLY. ( ) 122. Krisztus Pilátus előtt. (Wertheimer Adolf ur tulajd.) 122a. Férfi arckép Tanya. PAÁL LÁSZLÓ. ( ) FÉNYES ADOLF. (Szül ) 124. Képtárban. PAÁL LÁSZLÓ. ( ) 125. Beileni falurészlet. BARABÁS MIKLÓS. ( ) 126. Fiatal nő arcképe. THORMA JÁNOS. (Szül ) 127. Kártyázók. PERLMUTTER IZSÁK. ( ) 128. Fiatal leány parasztszobában. FÉNYES ADOLF. (Szül ) 129. Képtárban. PERLMUTTER IZSÁK ) 130. Fiatal lány parasztszobában. MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ br. ( ) 131. Csirkefogó. GYULAY LÁSZLÓ. ( ) 132. Szárazmalom. JANKÓ JÁNOS. ( ) 133. Falusi mulatság Tájkép. MÉSZÖLY GÉZA. ( ) 15