A gyermeki jogok jogági pillérei és sajátosságai
|
|
- Lídia Szabóné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A gyermeki jogok jogági pillérei és sajátosságai 1. Jogági pillérek 1.1. A gyermeki jogok külön absztrakciós szintet képeznek a jogági struktúrában. Egyfelől nem egyenlő az emberi-állampolgári jogok gyermekekre vonatkoztatásával (szűkebb, tágabb és más körű a gyermeki jogok, mint az emberi-állampolgári jogok); másfelől nem egyenlő a gyerekekre vonatkozó jogok összességével sem. (Nem minden jogág gyerek-jogalanyra is alkalmazandó szabálya gyermeki jog!) Gyermeki jogok a gyermek -absztrakciójú jogalanyra megalkotott jogok rendszere, összessége. A gyermeki jogokba csak azok a jogi normák és azok a jogi rendelkezések tartoznak, amelynek az alanya a gyermek. (Tizennyolcadik évét be nem töltött személy. Egyezmény 1.cikk)) Ebben a felfogásban a jognak vannak a gyermeknél magasabb szintű absztrakciós normái az emberiállampolgári jogok körében ( az ember, az állampolgár, a személy jogai), amely normák a gyermeki jogok tartalmi kereteit is meghatározzák. S vannak a jogi normák absztrakciós struktúrájában a gyermeki jogok mellett vagy alatt elhelyezkedő, más szintű jogágak és jogi normák, amelyekben meg kell jelennie ezeknek a magasabb absztrakciójú gyermeki jogi tételeknek például azokban, amelyeknek alanya a tanuló, az ellátott, gondozott, a beteg, a lakos, a fogyasztó, az elkövető, a munkavállaló, az utas, a vásárló, az ügyfél, a fél, a kérelmező. stb A gyermeki jogoknak az 1.pont értelmezésében nincsenek sajátos jogviszonyai. Általában minden gyermeki jog valamely konkrét ágazati jogviszonyban valósul meg vagy sérül. (Tanulói jogviszonyban, betegjogi viszonyban, szociális ellátotti státuszban, munkajogviszonyban, gyermekvédelmi gondoskodás során, büntető eljárásban, közigazgatási eljárásokban, stb.) Van más ilyen jogága is a jogrendszernek, például az emberi jogok. Annak sincsenek konkrét, saját jogviszonyai csak éppen valamilyen mértékben megjelenik, érvényesül és sérül a jogi szabályozásban, jogalkalmazásban az eggyel-kettővel szűkebb absztrakciójú jogágak jogviszonyaiban. Az emberi jogok művelése és a gyermeki jogok művelése is abból áll, hogy a jogalkotás produktumait és helyzetét, valamint a jogalkalmazás jelenségeit folyamatosan szembesítjük az emberi jogok, illetve a gyermeki jogok normáival. E folyamatos szembesítésnek több megközelítése, vetülete és módszere lehet. (Gondoljunk csak az ombudsmani tevékenység szerteágazó körére - az állampolgári jogok országgyűlési biztosának éppen ilyen folyamatosan szembesítő feladata van az alkotmányos emberi-állampolgári jogok körében.) A gyermeki jogok művelését jelenti, ha: - az alkalmazott jogszabályok egyes rendelkezéseire eresszük rá a gyermekjogi tesztet (tehát, hogy megfelel-e a Gyermekjogi Egyezmény és a néhány más, gyermekjogi szintű rendelkezéseket tartalmazó törvény követelményeinek?), valamint az is, ha: - a gyakorlati jogalkalmazás, joghasználat, joghoz férés, jogismeret, jogtudat jelenségeit értékeljük és minősítjük a gyermekjogi teszt szerint (tehát, hogy a tapasztalt jelenségek hogyan felelnek meg a gyermekjogi normáknak és a gyermeki jogokat konkrét jogviszonyokban érvényesítő ágazati jogszabályoknak?). 2. A gyermeki jogok jogági sajátosságai 2.1. Gyermeki jogok érvényesítéséhez cselekvőképes magánszemély ( felnőtt ) vagy jogi személy kötelezettségeinek meghatározása kell. Ez a gyermeki jogok érvényesítését célzó jogalkotás alapelve kell legyen! Az ugyanis, hogy a gyermekek cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes jogi helyzetéből következően a gyermeki jogok érvényesülésének spontán folyamataira, a jogalanyok saját erejű jogérvényesítésére nem lehet úgy számítani, mint például az emberi-állampolgári jogok körében. Ahhoz, hogy a gyermeki jogok érvényesülésének a természetes érdekeltségeken túl is bármilyen esélye legyen, cselekvőképességgel és döntési hatáskörökkel bíró 1
2 jogalanyok erre irányuló kötelezettségeit kell a jogalkotónak meghatároznia. (Szülő, hozzátartozó, állam, önkormányzat, gyermekintézmények, szolgáltatók, fenntartók, közösségek, jogvédők.) 2.2. Az állam nem csak tiszteletben tartja a gyermeki jogokat és biztosítja az érvényesítésük feltételeit (mint ahogyan elegendő ezt tennie az emberi és állampolgári jogok körében), hanem jogi kötelezettsége a gyermeki jogok aktív védelme és érvényesítése is. Ez a gyermeki jogok érvényesítését célzó közpolitikák, közhatalmi jogvédelmi tevékenység, gyermekintézményi szabályozások alapelve kell legyen! Az Egyezmény 4.cikke szerint Az Egyezményben részes államok meghoznak minden olyan törvényhozási, közigazgatási vagy egyéb intézkedést, amelyek az Egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez szükségesek. Amennyiben gazdasági, szociális és kulturális jogokról van szó, ezeket az intézkedéseket a rendelkezésükre álló erőforrások határai között és szükség esetén, a nemzetközi együttműködés keretében hozzák meg Időmúlás jelentőségének jogág-specifikusan magas szintje. Ez a gyermeki jogok érvényesítését célzó eljárásjogi garanciarendszer egyik alapelve kell legyen! A joggyakorlás, jogérvényesítés, gyermekeket érintő jogi eljárások időtartama, időszükséglete egészen más dimenziójú és jelentőségű szabályozást igényel, mint a felnőttek esetében. A gyermek esetében a több hónapos, egy-két éves eljárási időtartam egészen más személyi körülményeket és személyiséget ér el a határozattal, döntéssel, büntetéssel, kedvezménnyel mint, amilyennek ismeretében és tudatában az eljárás megindult! Vagy éppen fordítottan: a hatóságok által gondozásra, védelemre, illetőleg fizikai vagy elmeápolásra elhelyezett gyermeknek joga, hogy időszakosan felül kell vizsgálni az említett kezelést és az elhelyezésével kapcsolatos minden egyéb körülményt, mert fejlődése és a körülmények ezzel összefüggő változása szükségtelenné teheti a családi környezettől és gondozástól megfosztását. A gyermek növekedése, természetes fejlődése okán az eljárásokat befejező jogi aktusok csak akkor lesznek a gyermek aktuális élethelyzetének megfelelőek (megalapozottak), adekvátak, hatékonyak és diszfunkció nélküliek ha meghozataluk minden szempontból közel azonos helyzetben találja a gyermeket, mint amilyenben az eljárásra okot adó tény vagy körülmény felmerülésekor volt. Az elhelyezések rendszeres, időszakos felülvizsgálata körében pedig az időmúlás nem eredményezheti a felülvizsgálat elmaradása vagy késedelme miatti gyermekjogi sérelem kialakulását. A gyermeki jogok területén ezért fokozott jelentőségűek a szigorú eljárási határidők, a hatósági mulasztások automatikus jogkövetkezményei, az objektív elévülési szabályok, a gyermekek ügyeiben érvényesítendő általános eljárási soron kívüliség, valamint az elhelyezések és gondozások kötelező időszakos felülvizsgálata Jogellenességek látenciájának jogág-specifikusan magas aránya. Ez a gyermeki jogok megsértéséhez kapcsolódó jelzőrendszer, jogorvoslati rendszer és a jogérvényesítést célzó eljárásjogi szabályozás egyik alapelve kell legyen! A jogsérelmek magas látenciája a gyermeki jogok körében természetszerű: abból ered, hogy a gyermekek fokozottabban kiszolgáltatottak és alárendeltek környezetüknek, mint bármely más jogalany-csoport; s mert e fokozottan kiszolgáltatott réteg is csak közvetetten, képviselők és áttételek (közösségeik, jogvédelmi aktorok, nyilvánosság) útján képes a jogsérelmek jelzésére, jogvédelemre, jogérvényesítésre és jogvita kezdeményezésére. (Felmérésen alapuló becslések szerint például a gyermekek által elszenvedett agressziós sérelmek 1:10 arányban válnak ismertté; míg a szexuális agresszió vonatkozásában ez az arány 1:24. Tízszeres illetve huszonnégyszeres látenciával kell tehát a gyermeki jogok e két típusa esetében számolni.) 2.5. Jogorvoslati jog, jogvédelem, jogérvényesítés, jogvita, konfliktuskezelés, érdekartikuláció lehetősége mindennapossá tételének követelménye. A gyermeki jogok sérelmének magas fokú látenciája azt a gyermekjogi specialitású követelményt támasztja a gyermekintézményekkel és közszolgáltatásokkal (oktatás, szociális gondozás, egészségügy, stb.) szemben, hogy a gyermekek és képviselőik, közösségeik és jogvédő aktoraik számára többféle, sokcsatornás, differenciált és módszer-gazdag jogsérelmi eszközöket, konfliktuskezelési lehetőségeket, jogorvoslati eljárásokat intézményesítsenek. A gyermek helyzetével összefüggő természetes kiszolgáltatottságot, 2
3 alárendeltséget és félelmet tehát a gyermek feletti helyi és aktuális hatalmat - a jogok világában csak az olyan körülmények tudják korlátok közé szorítani, amelyekben a jogsérelem titokban maradásának és az elkövető részéről történő minden jogkövetkezmény nélküli megúszásának esélye csekély. Az Egyezmény külön és kifejezetten is rendelkezik a gyermekjogi jogsérelmi jelzőrendszerrel kapcsolatos kötelezettségekről: Az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás, elhanyagolás, rossz bánásmód vagy kizsákmányolás bármely formájával kapcsolatosan a 19.cikk 2. pontjában olyan védelmi intézkedéseket ír elő, amelyek a fentebb leírt rossz bánásmód eseteiben hozzájárulnak a cselekmény felismeréséhez, bejelentéséhez, a jelentés illetékes helyre juttatásához, vizsgálatához, kezeléséhez és az esetek figyelemmel kíséréséhez; szükség szerint magukban foglalják a bírói beavatkozással kapcsolatos eljárást is. Tehát az észleléstől egészen a bírósági jogérvényesítésig hatékony eljárások bevezetését írja elő az Egyezmény a gyermeki jogok sérelmeivel kapcsolatosan A gyermek ügyeiben döntést hozóknak a hatáskörükbe tartozó döntés mérlegelésekor a gyermek érdekét kell elsősorban figyelembe venni minden más érdeket megelőzően, minden más érdek felett. Ez a gyermeki jogok érvényesítését célzó jogalkalmazás alapelve kell legyen! Lényege az a felismerés, hogy a gyermeki jogok különös absztrakciós szintjén a konkrét jogalany cselekvőképtelenségéből következő áttételes jogképviselet okán, valamint a gyermekjogi sérelmek gyenge artikulációs és jogvédelmi képességéből következően - az ügyekben, döntésekben, konfliktusokban és jogvitákban megjelenő minden más érdek (gazdasági-pénzügyi érdek, különböző szakmai érdekek, fenntartói -, intézményi -, munkáltatói -, munkavállalói -, személyes - és magánérdekek) erősebben artikulálódnak és érvényesülnek, mint az érintett gyermek(ek) érdeke. A gyakorlatban szinte minden más érdek megelőzi a döntéshozó mérlegelésében a gyermek érdekét, mert minden más érdek sérelme esetén konkrét jogkövetkezményekkel, reakciókkal kell számolnia a döntéshozónak, míg a gyermeki jogok sérelme esetén általában csak a lelkiismeretével. S bár ez utóbbi sem kevés, s legalább már ott tartunk a gyermeki jogok ismeretében, hogy a döntéshozó fejében legalább lelkiismereti szinten beugrik egy-egy gyermekjogi szabály - de korántsem elégséges ahhoz, hogy a jogalkalmazásban alapelvvé tegye: ahol mérlegelni lehet többféle érdeknek megfelelést a hatáskör gyakorlása során, ott szemben a többi jogággal, amelyben nincsen ilyen kötelező szabály a mérlegelési jogkörök gyakorlásának korlátjaként a gyermek mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni elsősorban! (Egyezmény 3.cikk) (Sokan félre értik és félre értelmezik ezt a gyermeki jogi alapelvet. Nem arról van szó, hogy a fiatalkorú bűnöst ne kellene megbüntetni - merthogy ez nem áll érdekében -, vagy a különböző jogági kötelezettségeket ne kellene a gyerekeknek teljesíteniük, ha azt nem szeretnék! Csak arról van szó és ez sem kevés! -, hogy a gyermek feletti jogi hatalmaknak a gyermek érdekét kell elsősorban a döntések jogszabályi kereten belüli mérlegelésekor figyelembe venni és nem a sajátjukat (Mikor például a problémás tanuló elhárításáról, eltanácsolásáról, elkülönítéséről, eltávolíttatásáról dönt az iskola, akkor lehet fontos az osztálytársak, a szülők, a tanárok érdeke, de az elsődleges érdek az érintett tanulóé kell legyen!) 3. A gyermeki jogok tartalmi pillérei 3.1. Emberi-állampolgári jogok kizárólag törvényi szintű - korlátozásainak lehetősége a gyermekjogi védelem specialitásaira tekintettel. A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény (1991. évi LXIV. törvény) az egyesülési és békés gyülekezési jog (15.cikk), gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság (14.cikk), véleménynyilvánítás szabadságának joga (13.cikk), szülők különböző államokban élése esetén az ország elhagyásának és oda való visszatérésnek (10.cikk) gyermeki joga kérdéseiben lehetőséget nyújt arra, hogy törvény kifejezett rendelkezése ezeket a jogokat korlátozásoknak vesse alá, ha az állam biztonságának, a 3
4 közrendnek, a közegészségügynek, a közerkölcsnek, valamint mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében erre szükség van. (A felsorolásban írt esetkör utolsó elemében a törvényi korlátozásnak az is feltétele, hogy a rendelkezés összhangban álljon az Egyezményben elismert egyéb jogokkal.) A fenti gyermeki jogok mind olyan jellegűek, amelyeknek gyakorlása megfelelő érettség és védelmi képesség hiányában veszélyesek lehetnek a gyermek szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlődésére ezért magas szintű kontroll alatt (törvényben szabályozottan!) a kiskorú védelme érdekében korlátozhatók. Ilyen volt például az Alkotmánybíróság törvényértelmezése a gyermekek egyesülési jogának törvényes korlátozásáról a homoszexuálisok társadalmi szervezetében létesítendő tagsági jogviszonnyal kapcsolatosan. A gyakorlatban e gyermekjogi sajátosságnak tekinthető törvényi korlátozási lehetőséget többféle ágazati jogalkalmazási gyakorlatban, különböző szakmai kompetenciák alapján (pedagógus, gyógypedagógus, orvos, gondozó, gyermekintézményvezető), sok helyütt és sokszor értelmezik úgy, mintha a törvényen kívül más jogi normákkal (például intézményi házirendek vagy szervezeti és működési szabályzatok), valamint a gyermek feletti valamilyen szintű felügyelet és felelősség okán (szülői felügyelet, gondozói felügyelet, intézményi felügyelet, szolgáltatói felügyelet, hatósági felügyelet) egyedi hatalmi aktussal is korlátozhatóak lennének a gyermek emberi-állampolgári jogai! S mint a fentiekben láttuk, ez messze nincsen így gyermekjogi megközelítésben A hátrányos megkülönböztetés tilalmának speciális gyermekjogi tartalma a gyermek szülei vagy törvényes képviselője szerinti megkülönböztetés. A gyermek életében éppen a cselekvőképesség hiányának 18 évében különös jelentősége van a szülőnek, törvényes képviselőnek, családtagoknak. Gyermekjogi specialitás ezért a negatív diszkrimináció tilalmát kiterjeszteni a hozzátartozók jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatti megkülönböztetésre is amelyek a cselekvőképesség jogi státuszában már nem bírnak a személy kiszolgáltatottságára vonatkozóan ilyen fokú jelentőséggel Családhoz fűződő jogok. (Családban élés, családban maradás, családban nevelkedés, családegyesítés, családtámogatás, kapcsolattartás, visszagondozás, szülő és gyám jogai illetve kötelezettségei a gyermekkel kapcsolatosan, örökbefogadás, család felkutatása menekült gyermeknél. Családból kiemelés másodlagossága és szigorú feltételei abban a vonatkozásban, hogy kizárólag a gyermek jogainak védelme érdekében, súlyos veszélyeztetettsége esetén lehetséges.) Az Alkotmány három ponton fogalmaz meg családdal kapcsolatos gyermeki jogot: Védi a házasság és a család intézményét. (Alkotmány 15. (1) bek.) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák. (Alkotmány 15. (2) bek.) A szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. (Alkotmány 70/J. ) (Tankötelezettség.) Az Egyezmény a családdal kapcsolatosan az alábbi gyermeki jogokat fogalmazza meg: - A gyermek szülőktől való elválasztása tilalmát, s ehhez az alapvető gyermeki joghoz képest csak kivételes lehet a gyermek és szülei akarata ellenére történő elválasztás. (Egyezmény 9.cikk) - Mindkét szülővel kapcsolattartás jogát (Egyezmény 9.cikk) - Családegyesítéshez fűződő gyermeki jogokat (Egyezmény 10.cikk) - Elsődlegesen a szülők közös felelőssége a gyermek nevelésének és fejlődésének biztosítása. Az állam segítséget nyújt a szülőknek e felelősség gyakorlásához és gondoskodik gyermekjóléti intézmények, létesítmények és szolgálatok létrehozásáról, valamint a dolgozó szülők gyermekei által igénybe vehető szolgáltatásokról. (Egyezmény 18.cikk) - A családi környezetét elvesztő gyermek jogosultsága az állam különleges védelmére és segítségére, családot helyettesítő védelemre. (Egyezmény 20.cikk) 4
5 - A családi környezetben saját érdekében nem hagyható gyermek jogosultsága az állam különleges védelmére és segítségére, családot helyettesítő védelemre. (Egyezmény 20.cikk) - Örökbefogadás során a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülését biztosító gyermeki jogok. (Egyezmény 21.cikk) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény Gyermeki jogok című általános fejezetében tovább megy, s további családhoz fűződő gyermeki jogot tesz hozzá az Egyezmény normáihoz: 6. (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. *** 7. (1) A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. (2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. (3) A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz. (5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. *** 3.4. Védelmi jogok A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint: 67. (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény (1991. évi LXIV. törvény) szerint: - Jogellenes külföldre vitel megakadályozása (Egyezmény 11.cikk) - Erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erőszakot, nemi kizsákmányolást és a gyermek jólétére káros kizsákmányolást is - bármilyen formájától (Egyezmény 19. cikk, 34.cikk, 36.cikk) - Család hiánya esetében jogosultság az állam különleges védelmére és segítségére. (Egyezmény 20.cikk) Menekült gyermek esetében ugyanez a szabály, ha a család felkutatása nem járt eredménnyel. (Egyezmény 21.cikk) - Kábító- és pszichotrop szerek tiltott fogyasztásától, a gyermekeknek e szerek tiltott előállításában és kereskedelmében való felhasználásától való állami védelem joga. (33.cikk) - Gyermekrablás, gyermekkereskedelem bármilyen formája elleni védelem. (35.cikk) 5
6 3.5. Gyermekjogi szempontból specializált, kibővített tartalmú emberi-állampolgári jogok a Gyermek Jogairól szóló Egyezményben Véleménynyilvánítás joga körében: + az őt érdeklő kérdésben kinyilváníthassa véleményét + a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni. + ennek biztosítására lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy bármely olyan eljárásban, amelyben érdekelt, közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján, a jogszabályokba foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák. (Egyezmény 12.cikk) Információhoz jutás, tájékozódás joga körében: + mindenfajta tájékoztatás és eszme határokra tekintet nélküli kérésének, megismerésének és terjesztésének joga, legyen az szóban, írásban, nyomtatásban, művészi vagy bármilyen más, a gyermek választásának megfelelő formában. (Egyezmény 13.cikk) Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság joga körében: + A szülő, törvényes képviselő joga és kötelessége, hogy a gyermeket e jogának gyakorlásában képességei fejlettségének megfelelően irányítsa Jóléti jogcsoport - Jóléthez szükséges védelem (Egyezmény 3.cikk 2.pont) - Fogyatékos gyermek különleges gondozáshoz való joga, és a gyermek állapotához, szülei vagy gondviselői helyzetéhez alkalmazkodó segítséghez való jog. (Egyezmény 23.cikk) - A lehető legjobb egészségi állapothoz való jog, az orvosi ellátásban és gyógyító-nevelésben részesülés joga. Egyetlen gyermek se legyen megfosztva ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételére irányuló jogától. (Egyezmény 24.cikk) - Szociális biztonsághoz, társadalombiztosítási juttatásokhoz való jog (Egyezmény 26.cikk) - Olyan életszínvonalhoz való jog, amely lehetővé teszi a gyermek kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Ennek biztosítása elsősorban a szülők vagy a gyermekért felelős más személyek feladata. Az állam a szülőt, gondviselőt segíti e jog érvényesítésében, és szükség esetén anyagi segítséget nyújt, valamint segítő programokat hoz létre különösen az élelmezéssel, a ruházkodással és a lakásüggyel kapcsolatban. (Egyezmény 27.cikk) - Pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a gyermek korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jog. A kulturális és művészeti életben történő szabad részvétel joga; gyermekek számára alkalmas szabadidő-intézmények, szórakoztató, művészeti és kulturális tevékenységek állami segítésének kötelezettsége. (31.cikk) 3.7. Oktatási, képzési jogok - Az Egyezmény gyermeki jogként határozza meg azt, hogy az állam a gyermek oktatáshoz való jogának fokozatos, esélyegyenlőség alapján való gyakorlása érdekében biztosítja az alábbi közszolgáltatásokat: - kötelező és ingyenes alapfokú oktatás; - minden gyermek számára nyitott és hozzáférhető, ingyenes középfokú oktatás; - képességektől függően hozzáférhető felsőoktatás; - minden gyermek számára nyílt és hozzáférhető iskolai és pályaválasztási tájékoztatás illetve tanácsadás; (Egyezmény 28.1.cikk) 6
7 - Külön gyermekjogi tételként szerepel az Egyezményben (28.2.cikk), hogy az iskolai fegyelmet a gyermeknek mint emberi lénynek a méltóságával összeegyeztethetően és az Egyezménynek megfelelően alkalmazzák. Ez azt jelzi, hogy a világon mindenütt az iskola, mint gyermekintézmény a helyi hatalom gyakran szakmai kompetenciákba burkolt akarata szerinti - fegyelmezési igénye és gyakorlata sérteni szokta az alapvető emberi-állampolgári jogokat, a gyermekek személyhez fűződő jogait. - Fogyatékos gyermek oktatására, képzésére, fejlesztésére irányuló külön jogok. (Egyezmény 23.cikk) - A gyermek oktatásának az Egyezmény 29. cikke szerint az alábbi célokra kell irányulnia: a.) a gyermek személyiségének kibontakozása, szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztése; b.) az emberi jogok és az alapvető szabadságok megértése és tiszteletben tartása; c.) a szülők és saját személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tisztelet, valamint annak az országnak, amelyben él, továbbá esetleges származási országának a nemzeti értékei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tisztelet kialakítása; d.) a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi, nemzeti és vallási csoport közötti barátság szellemének elsajátítása; e.) a természeti környezet iránti tiszteletnek a gyermek tudatába vésése. Mint látható a fentiekből, a gyermeki jogok szempontjából egyáltalán nem az oktatás-tanítás ismereti tartalmai vagy vizsgaszintjei és a kimeneti tudás különböző elemei a fontosak ezek mind-mind csak eszközei az Egyezménybe foglalt oktatási célok elérésének. (Vajon a magyar általános iskolákból ilyen értékekkel kerülnek ki gyermekeink? A magyar közoktatási jogszabályok mind a tartalmi szabályozásban, mind a mérés-értékelés szabályozásában az ilyen outputú közoktatás gyermeki jogának érvényesülését biztosítják legkevésbé!) 3.8. Büntetőjogi, büntető eljárásjogi, büntetésvégrehajtási jogcsoport - Gyermek fogva tartására, szabadságától megfosztásnak gyermekjogi normái. (37.cikk, 40.cikk)) - Büntetés, szankció, jogkövetkezmény gyermekjogi normái. (37.cikk, 40.cikk) 4. A gyermeki jogok jogággá válásának folyamata évben számtalan ünnepséget, konferenciát, rendezvényt tartanak szerte az országban abból az alkalomból, hogy húsz éve november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt. Ma már azt is tudjuk, hogy ezzel az aktussal annak idején egy jogág született: a gyermeki jogok. Egy szinttel lejjebb kezelt jogalanyi absztrakcióval, mint az emberiállampolgári jogok, de eggyel magasabban, mint a különböző gyermekügyek ágazati-szakmai joganyagai. (Mint amilyenek például a közoktatási jog, egészségügyi és szociális jogok, büntető eljárási jog, munkajog, gyermekvédelem jogi viszonyai.) A gyermeki jogok önálló jogággá vagy jogágazattá válását jelzi több körülmény is: és év között lezajlott a magyar jogrendszer Egyezménynek megfelelő gyermekjogi jogharmonizációja. Minden fontosabb ágazati-szakmai törvény (közoktatás, egészségügy, szociális, gyermekvédelem, büntetőeljárás, szabálysértés, polgári peres eljárás, munkajog, stb.) többé-kevésbé, első formális szinten megfelel a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény követelményeinek. - A jogalkotó évben 26 fő függetlenített gyermekjogi képviselőt állított munkába a gyermekvédelmi intézményrendszerben élő gyermekek jogainak védelmére, képviseletére, megjelenítésére. (A külön jogágat képező egészségügyi jog betegjogi képviselői, illetve a szociális jog ellátottjogi képviselői mellett.) A gyermekjogi képviselők már ma sem kerülhetik meg a gyermekvédelmi intézményekben élő gyerekekre szűkített ügyfélkörüknek jogági szempontból tágabb jogi problémáinak vizsgálatát és e jogi problémák minimális szintű 7
8 kezelését. (Például az integrált oktatás akár fogyatékügyi, akár szociális vagy etnikai vetületét, a gyermekintézmények államháztartási szabályozását, önkormányzati intézményfenntartást, a szakértői bizottságok működését, magántanulóvá válást, iskolába felvétel elhárítási jelenségeit, beteg gyermek jogvédelmét, komplex gyermekintézmények belső jogi normáinak törvényességi kérdéseit.) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa gyermekjogi projekteket indított a gyermeki jogok magyarországi állásának feltérképezésére. Az ombudsman többször, több helyütt is kijelentette, hogy híve lenne a gyermekjogi külön biztos intézménye létrehozásának, s amíg ez nincsen meg, ő maga tekinti általános biztosi megbízatása egyik fontos részének e különleges jogág(azat) felügyeleti szintű művelését. - Húsz jogász-hallgatóval idén ősszel elindult az első gyermekjogi szakjogászképzés Magyarországon a pécsi jogi egyetem továbbképző intézetében. - Több civil támogatói forrás (Norvég Civil Alap, Nemzeti Civil Alapprogram) segítségével kialakulóban van a Gyermekjogi Műhely elnevezésű gyermekjogász együttműködési hálózat, amely a gyermeki jogokkal bármely vonatkozásban foglalkozó civil szervezeteknek és a nekik segítő jogászoknak kínál információs, kommunikációs, szakmai fejlesztési eszközöket, kereteket és tevékenységi lehetőséget. Budapest, november 3. Dr. Bíró Endre Jogismeret Alapítvány 8
Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenGYERMEKI ELJÁRÁSJOGOK
Dr. Bíró Endre: GYERMEKI ELJÁRÁSJOGOK A gyermekjogi normák egy köre a gyermek szintű jogalany-absztrakciót használva, a gyermekhez kapcsolódó eljárásokra, a döntésekhez vezető jogalkalmazás és mérlegelés
RészletesebbenSZKC207_10. A világ gyermekei I.
SZKC207_10 A világ gyermekei I. diákmelléklet A VILÁG GYERMEKEI I. 7. évfolyam 61 Diákmelléklet D1 A világ gyermekei Gyermekjogok EGYEZMÉNY A GYERMEK JOGAIRÓL 1989 A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény négy
RészletesebbenA gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei
A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.
RészletesebbenÁrnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről
Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről Jogforrások egymáshoz való viszonya A Törvények Alkotmány Nemzetközi egyezmények Közoktatási törvény dr. Jásper András előadása Rendeletek
RészletesebbenGyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Gyermeki jogok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Alapelvek A védelmet ellátó szervezetek (helyi önk., gyámhiv., bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat
RészletesebbenA gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások
RészletesebbenA gyermek elhelyezésének folyamata, különös tekintettel a szakértői bizottság tevékenységére
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/III A gyermek elhelyezésének folyamata, különös tekintettel a szakértői
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenÁldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság
Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság tagja Budapest, 2012. December 11. Sokféle megközelítési
RészletesebbenAZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN
AZ ÓVODA ESÉLYNÖVELŐ SZEREPE A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSÉBEN Surányiné Palkó Eleonóra Szombathelyi Szűrcsapó Óvoda Szombathely, 2017. szeptember 19. EFOP-3.1.1-14-2015-00001 Kisgyermekkori
RészletesebbenA gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek
RészletesebbenEllátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján. Hajdúszoboszló, Rózsavölgyi Anna
Ellátotti jogok érvényesülése a jogvédők tapasztalatai alapján Hajdúszoboszló, 2010. 06. 03. Rózsavölgyi Anna Székhely: 1051 Budapest Akadémia u.3. Levelezési cím: 1122 Budapest Városmajor u. 48/b. Telefon:
RészletesebbenSzociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ
1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális
RészletesebbenGyermeki anyagi jogok
Dr. Bíró Endre: Gyermeki anyagi jogok I. A gyermeki jogok fogalma és helye a jogági struktúrában A gyermeki jogok külön absztrakciós szintet képeznek a jogági struktúrában. Egyfelől a gyermeki jogok nem
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában
A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,
RészletesebbenA gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.
A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy
RészletesebbenG y e r m e k e i n k
G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)
RészletesebbenGyermeki jogok tartalma, értelmezése I.
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermeki jogok tartalma, értelmezése I. Előadó: dr. Jásper András gyermekjogi képviselő 2013. szeptember
RészletesebbenBiharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete
Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes
RészletesebbenA GYERMEKVÉDELEM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON
A GYERMEKVÉDELEM TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON dr. Radoszáv Miklós Fővárosi TEGYESZ GYERMEKI JOGOK A legalapvetőbb gyermeki jogok: az élethez való jog a származás megismerésének joga a családban
RészletesebbenA gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;
5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek
RészletesebbenCsaládjogi perek és a gyermeki jogok
Családjogi perek és a gyermeki jogok Budapest, 2007. február 7. Rezidensképzés-HEFOP-3.3.1 Dr. Barinkai Zsuzsanna Fő megállapítások o Család konfliktusok megoldására a jog eszközei korlátozottan alkalmasak
RészletesebbenA BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN
A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk
Részletesebben2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE
TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenBeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.
Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenKartal Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2017 (VIII.31.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Kartal Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2017 (VIII.31.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Kartal Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről
RészletesebbenA fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő 2014 június 20 TÁMOP-557-08/1-2008-0001
RészletesebbenAz Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)
Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait
RészletesebbenEncsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete Hatályos:2015-03-01 -tól Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati
RészletesebbenEsélyegyenlőségi szabályzat
MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:
RészletesebbenTápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről
Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenHatósági intézkedés fajtái, az eljárások rövid bemutatása
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/II Hatósági intézkedés fajtái, az eljárások rövid
RészletesebbenBeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.
Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről
RészletesebbenKömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről
RészletesebbenÓcsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról
Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk
RészletesebbenSPECIÁLIS JOGOK. DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
SPECIÁLIS JOGOK DR. KOTTMAN DEZSŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenNemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.
Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához
RészletesebbenTÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Ellátotti jogok tartalma, értelmezése I. előadó: Juhász György Én magam 32 évet töltöttem intézetekben,
RészletesebbenGYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE
GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői
RészletesebbenGyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése
Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella A gyámi csoport feladatai és működése A családjogi törvény fogalmazása szerint, Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.
RészletesebbenA gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében
A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról
RészletesebbenA legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi
Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.
RészletesebbenGYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE
GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. FEBRUÁR 19. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi,
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet
1. Napirend gyermekvédelmi rendelet - előterjesztés 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet Tisztelt képviselő-testület!
RészletesebbenA gyermek részvétele az őt érintő eljárásokban A gyermek meghallgatása
A gyermek részvétele az őt érintő eljárásokban A gyermek meghallgatása úgy tenni, mintha meghallgatnánk a gyermeket, nem különösebben nehéz; kellő súlyt adni a véleményének ez már valódi változást igényel
RészletesebbenGyermeki jogok tartalma, értelmezése
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermeki jogok tartalma, értelmezése Előadó: dr. Jásper András gyermekjogi képviselő 2013. szeptember 21..
RészletesebbenOmbudsman a gyermekjogok
Offline & Online A gyermekjogok védelmének ombudsmani fókuszai 2018-ben Offline & Online The ombudsman's focus on the protection of children's rights in 2018 Dr. Lápossy Attila, főosztályvezető-helyettes
Részletesebben2003. évi CXXV. törvény
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,
RészletesebbenGyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenBevezetés a jogvédelem gyakorlatában II. Budapest,
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatában II. Budapest, 2013. 09. 20. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi
RészletesebbenRendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenI. fejezet Általános rendelkezések
Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi
RészletesebbenGYERMEKJOGI ISMERETEK II. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE
GYERMEKJOGI ISMERETEK II. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER
RészletesebbenSármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének
Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenKömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2009. (III.25.) rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja
Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. A jogorvoslati rendszer alapjai Előzetes megjegyzések Törvényesség követelménye megfeleljen a meghozatalra vonatkozó valamennyi anyagi és eljárási szabálynak Egy aktus
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG A vizsga szóbeli. rendelkezésére. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, melynek kidolgozására
RészletesebbenA NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL
A NEMZETI, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL HUJBER ILDIKÓ YŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK VEZETŐ-FŐTANÁCSOSA kihirdetése XII. 29. hatálybalépése
RészletesebbenA BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR
A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24
RészletesebbenA pedagógiai szakszolgálat szerepe a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megelőzésében, feltárásában
A pedagógiai szakszolgálat szerepe a gyermekek veszélyeztetésének, bántalmazásának megelőzésében, feltárásában Hargitai Enikő Éva Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 Statisztikai adatok A bántalmazás/elhanyagolás
RészletesebbenGyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége. OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita
Gyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita A hatékony jogvédelem eszközei I. Jogtudatosítással kapcsolatos feladatok - jogszabályi háttér Gyermekvédelmi törvény: A
RészletesebbenA rendelet célja. A rendelet hatálya
Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben
RészletesebbenGYERMEKJOGI ISMERETEK I.
dr. Jásper András gyermekjogi képviselő GYERMEKJOGI ISMERETEK I. Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 24. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és
RészletesebbenKÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti
RészletesebbenBevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere
RészletesebbenTÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE
TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi
RészletesebbenA tankötelezettség teljesítéséről újra
A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt
RészletesebbenI. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.
Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes
Részletesebben1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kiemelések a tanítókat érintő alábbi témakörökben : Gyermekek jogai Gyermekek kötelességei Gyermeki jogok védelme Jelzési és intézkedési
RészletesebbenMagyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az
RészletesebbenAz ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás
Az ellátott jogvédelemhez kapcsolódó gyermekvédelmi szabályozás Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. május 30. DR. BERDÁR VALÉRIA (OBDK) TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
Részletesebben1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,
RészletesebbenSzociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők:
Szociális ügyintéző: Szociális ügyek Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012 Ügyfélfogadási időpontok:. hétfő: 08:00-12:00; 13:00-16:00 kedd 13:00-15:30 szerda: 08:00-12:00
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS KÉSZÍTETTE: PÁKOZDI RAMÓNA ELLÁTOTTJOGI KÉPVISELŐ. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
TÁJÉKOZTATÁS KÉSZÍTETTE: PÁKOZDI RAMÓNA ELLÁTOTTJOGI KÉPVISELŐ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT
ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 64/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás 64/2018.
RészletesebbenI. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet célja
Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2010. (XI. 26.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátásokról és a gyermekjóléti alapellátás keretében nyújtott
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenKözponti írásbeli vizsgatevékenység Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző
T Központi írásbeli vizsgatevékenység 55 762 06 Szociális, gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012.
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenEsélyegyenlőségi terv
Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt
Részletesebben1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,
RészletesebbenBuzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és
RészletesebbenLőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat
Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:
RészletesebbenT/706. számú törvényjavaslat. a magánélet védelméről
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/706. számú törvényjavaslat a magánélet védelméről Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2018. június 2018. évi törvény a magánélet védelméről A magánélet,
RészletesebbenJászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről
RészletesebbenA bűncselekmény tudati oldala I.
Tantárgy kódja Meghirdetés féléve V. Kredit Heti kontakt óraszám (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény Gazdálkodástudományi Intézet BSP1109 2+0 Tenatika Közjog I. kollokvium A tantárgyi program félévi
RészletesebbenAz önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata
Az önkormányzatok közművelődési feladatellátásának jogszabályi kötelezettsége és gyakorlata Tamási 2010. május 4. Kell-e törvényi szabályozás? 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 60.
RészletesebbenGyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének gyermekjogi kérdései
DUENAS-BERDÁR VALÉRIA: Gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének gyermekjogi kérdései A gyermekek számára biztosított jogok az emberi jogok különleges és sajátos részterületét képezik. Az elmúlt évtizedekben
RészletesebbenTantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita
Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.
Részletesebben