Az adóemelésekrıl adójóváírás

Átírás

1 Az adóemelésekrıl A jövı évi adóváltozások jelentıs adóemeléseket mutatnak. A korábbi 25%-ról 27% emelkedik az áfa általános kulcsa, jelentısen növekszik a jövedéki adó, bevezetésre kerül a baleseti adó, emelkednek bizonyos illetékek, kiterjesztik az újonnan bevezetett népegészségügyi termékdíjat. Jelentıs átrendezıdés következik be a személyi jövedelemadó szabályaiban is, amelyek meghatározzák a munkavállalók széles körének jövedelmi viszonyait. Az országgyőlés elé beterjesztett évi adócsomag a munkavállalók nettó jövedelmét a következık szerint érintik: - teljes mértékben megszőnik az adójóváírás intézménye, - havi ,- bruttó jövedelemhatár feletti jövedelmekre megmarad a szuperbruttósítás - 1 százalékponttal növekszik a munkavállalókat terhelı egészségbiztosítási járulék. Az adójóváírás havi maximuma 2011-ben a korábbi havi 15,1 ezer forintról 12,1 ezer forintra csökkent. A maximális adójóváírást ez évben legfeljebb ezer forint éves adóalapig (havi bruttó 180 ezer forintig) lehet igénybe venni, ezer forintos adóalap (bruttó 260 ezer forintos havi jövedelem) felett pedig nem volt lehetıség az igénybevételére. Ennek az intézménynek a megszőnésével azoknak a munkavállalóknak, akik ezzel élhettek változatlan bruttó kereset mellett csökken a nettó jövedelme. A szuperbruttósításnak nevezett adóalap kiegészítés azt jelenti, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket meg kell emelni a társadalombiztosítási járulék általános mértékével, ami 2010-ben és jelenleg is 27%. valójában ez nem jelentett mást, mint hogy a tényleges adókulcs 2011-ben nem 16%, hanem 20,3% volt. A beterjesztett adócsomag értelmében az adóalapkiegészítés mértéke az évi ,-, vagyis havi ,- jövedelemhatár alatti jövedelmek esetében megszőnik, az e fölött megszerzett jövedelmekre viszont teljes egészében fennmarad. (A jelenleg hatályban lévı törvényi szabályozás ezt az adóalap-kiegészítést 13,5%-ra mérsékelte volna.) Ezzel a technikai megoldással 2012-ben gyakorlatilag visszaáll a sávosan progresszív adórendszer, ugyanis a ,- alatti jövedelemrészekre 16%-os, az e fölötti jövedelemsávra pedig 20,3% adót kell majd fizetni. A nettó jövedelmek alakulására a fent említett új szabályok a következıképpen hatnak: - az adójóváírás megszőntetése eltérı mértékben csökkenti a bruttó ,- alatti jövedelmet elérık jövedelmét; - a szuperbruttósítás ,- alatti jövedelem-részekre történı megszőntetése minden jövedelemkategóriában csökkenti az adóterhet, - a munkavállalót terhelı egészségbiztosítási járulék növelése minden jövedelemkategóriában csökkenti a nettó jövedelmet. Ezen hatások eredıjeként az eltartott nélküli magánszemélyeknél ,- bruttó kereset az a határ, amely alatt a nettó jövedelmek csökkennek, az e fölöttiek viszont jövıre is növekszenek. E növekedés oka, hogy a szuperbruttó a magasabb jövedelmőek esetében is megszőnik a ,- alatti jövedelemsávra, emiatt ezek a jövedelmek is 16%-kal adóznak, és ez még ellensúlyozni tudja az egészségbiztosítási járulék jövedelemcsökkentı hatását.

2 A következı táblázatokban bemutatjuk, hogy a fentiekben ismertetett törvényi rendelkezéseknek milyen hatása van a munkavállalók havi jövedelmének alakulására. A családi kedvezményre nem jogosult magánszemélyek esetében a csökkenés mértéke a minimálbér szintjén ha nem emelkedne a minimálbér 15,7%-os lenne. A csökkenés havi 100 ezer forintos bruttó keresetnél 11,8%-os, majd a bruttó kereset emelkedésével arányosan mérséklıdik. A már említett as határ fölött a nettó jövedelemre gyakorolt hatás márr pozitív. A növekedés a legmagasabb (3,8%-os) ,- -nál, itt ugyanis már nem érvényesül az adójóváírás megszőntetésének hatása, és a ,- alatti jövedelmük szuperbruttósításának megszőnése jelentısebben ellensúlyozza az egészségbiztosítási járulék emelését. A nettó jövedelem változása eltartott nélkül Jövedelem változása (%) 5,0 4,0 3,0 2,0 3,8 3,4 3,1 2,2 2,8 1,0 0,0 0,3 2,5 2,3 2,1 1,9 1,7 1,6 1,4 1,3-1,0-1,9-2,0-3,0-6,1-4,9-7,5-4,0-9,4-5,0-6,0-11,8-7,0-8,0-9,0-10,0-11,0-12, Bruttó jövedelem (ezer forint) Az elıbbiekhez hasonló tendencia érvényesül az egy, illetve két eltartott gyermek után adójóváírásra jogosult munkavállalók esetében, azzal, hogy a jövedelemcsökkenés mértéke esetükben mérsékeltebben jelentkezik. Tekintettel arra, hogy a legalább három eltartott gyerekkel rendelkezı magánszemélyek ,- -ig egyáltalán nem fizetnek adót, az általunk vizsgált jövedelemkategóriákban csak az egészségbiztosítási járulék 1 százalékpontos csökkentı hatása érvényesül egységesen.

3 A nettó jövedelem változása egy gyermeket eltartók esetében Jövedelem változása (% 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-4,6-3,0-5,6-6,8-4,0-8,5-8,4-5,0-6,0-7,0-8,0-9,0-10,0-11,0-12,0-1,7 0,3 2,0 3,6 3,2 2,9 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,7 1,5 1,4 1, Havi bruttó jövedelem (ezer forint) A nettó jövedelem változása két gyermeket eltartók esetében Jövedelem változása (% 6,0 4,0 2,0-1,2-1,2-1,6 0,3 1,9 3,3 3,0 2,7 2,5 2,2 2,1 1,9 1,7 1,6 1,5 1,3 0,0 1,2-2,0-3,4-5,4-4,4-4,0-6,0-8,0-10,0-12, Havi bruttó jövedelem (ezer forint) A jövedelemcsökkenés ellensúlyozására a kormány a költségvetési törvény tervezetében 84 milliárd 600 millió forintos céltartalék képzését javasolja azon munkáltatók támogatására, amelyek legalább 5% -os béremelést hajtanak végre. További 64 milliárd forintos céltartalék szolgál a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a évben jogszabály alapján járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelı járulékok kifizetésére. A versenyszférában a kormány által elvárt béremelés kikényszerítését az alacsony keresető munkavállalók bérének emelését ösztönzı egyes törvények módosításáról szóló évi

4 XCIX. törvény is biztosítani kívánja. A törvény szerint a munkaügyi ellenırzésrıl szóló évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó forint alatti munkabérek nettó értékének megırzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerıs határozattó l számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevıként nem indulhat és a központi költségvetésbıl, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. A közszférában a versenyszférától eltérıen nem jelentkezik az 5%-os illetményemelés, ugyanis a költségvetési törvény tervezete szerint az illetményalap 2012-ben mind a köztisztviselık, mind a kormánytisztviselık esetében a 2011-essel megegyezıen ,- lesz. Új szabályozásként jelentkezik, hogy a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete évben nem haladhatja meg a bruttó forintot. Jövıre is változatlan marad a közalkalmazotti fizetési osztályok elsı fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok a következık szerint: A B C D E F G H I J A fentiekbıl látható, hogy a közalkalmazottak 10 fizetési osztályából az elsı fizetési fokozathoz tartozók garantált illetménye már 5 fizetési osztály esetében alatta marad a kormányzat által tervezett ,- -os minimálbérnek. A nemzeti foglalkoztatási szolgálat által ez évben közzétett, májusában készített adatfelvétele adataiból - amely tartalmazza a közalkalmazottak és köztisztviselık elımeneteli fokozatonkénti létszám-, bér- (illetmény) és kereseti adatait - egy nagyvonalú becslést végeztünk arra vonatkozóan, hogy mennyi költségvetési forrás szükséges ahhoz, hogy a közszféra két nagy csoportjába tartozó munkavállalók részére nominálisan biztosítani lehessen a nettó keresetek változatlan szinten tartását. Ennek alapján az állapítható meg, hogy a köztisztviselık esetében közel 5,5 milliárd forint, a közalkalmazottak esetében pedig 45,1 milliárd forint szükséges az adóváltozásokkal kedvezıtlenül érintett munkavállalók nettó éves keresetének szinten tartásához 11 hónapra számítva. (A részletes adatokat a melléklet tartalmazza.) Mint említettük, ezek a számok azt mutatják, hogy nagyságrendileg mi az a legminimálisabb összeg, ami ahhoz szükséges, hogy a közszolgálatban dolgozó munkavállalók nominális keresete ne csökkenjen. Arról nem szóltunk, hogy mennyi összeg kellene ahhoz, hogy a fizetési skálák ne csússzanak végképp össze, s nem említettük a szegény emberek egyik legnagyobb adóját, az inflációt sem. Dr. Szikora János

5 Melléklet Köztisztviselık esetében , a közalkalmazottak esetében pedig fizetési fokozatba besorolt munkavállaló adatait vettük figyelembe. A fizetési kategóriák átlagkeresetéhez hozzárendeltük azt a százalékos növelési igényt, amely éppen ahhoz szükséges, hogy az új adószabályok változásai miatti keresetcsökkenés ellentételezésre kerüljön. (Torzító hatása lehet annak, hogy májusához képest változhatott a munkavállalók létszáma, besorolása, az egyes fizetési kategóriáknál az átlagot vettük figyelembe, s a kategórián belüli eloszlást nem ismerjük, a keresetnövelési igénynél csak az eltartott nélküli munkavállalók keresetnövelési igényével számolhattunk.) Köztisztviselık Besorolás Létszám Átlagkereset/hó/fı Kereset keresetemelés % Megnövelt kereset illetményemelés Fıjegyzı Jegyzı Fıosztályvezetı Fıosztályvezetıhelyettes Osztályvezetı Ügykezelı osztályvezetı Gyakornok , Fogalmazó I Fogalmazó II Tanácsos I Tanácsos II Tanácsos III Vezetı-tanácsos I Vezetı-tanácsos II Vezetı-tanácsos III Vezetı-tanácsos IV Fıtanácsos I

6 Fıtanácsos II Fıtanácsos III I II III IV Gyakornok , Elıadó I , Elıadó II , Elıadó III , Elıadó IV , Elıadó V , Fıelıadó I , Fıelıadó II , Fıelıadó III , Fıelıadó IV , Fıelıadó V , Fıelıadó VI , Fıelıadó VII , Fımunkatárs I , Fımunkatárs II , Fımunkatárs III , Fımunkatárs IV Ügykezelı I , Ügykezelı II , Ügykezelı III , Ügykezelı IV

7 Ügykezelı V , Ügykezelı VI , MEGFELELTE- TETT ÖSSZESEN Keresetnövelési igény 1 hónapra Keresetnövelési igény 11 hónapra Közalkalmazottak Kereset keresetemelés % Megnövelt illetmény illetményemelés Besorolás Létszám Átlagkereset/hó/fı Magasabb vezetı Vezetı Nem vezetık év , év , év , év , év , év , év , év , év , év , év , év , év , év felett , Felsıfokú oktatók, kutatók MEGFELELTETETT ÖSSZESEN Keresetnövelési igény 1 hónapra Keresetnövelési igény 11 hónapra