Martonné Dr. Erd s Katalin

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Martonné Dr. Erd s Katalin"

Átírás

1 EGY SZAKMAI ÉLETÚT EREDMÉNYEI ÉS SZÍNHELYEI Tiszteletkötet Martonné Dr. Erd s Katalin egyetemi docens 60. születésnapjára Szerkeszt : Dr. Csorba Péter Debrecen június

2 A kötet elkészítéséhez anyagi segítséget nyújtott a Meridián Táj-és Környezetföldrajzi Alapítvány Szerkesztő: Dr. Csorba Péter tanszékvezet Technikai szerkesztők: Bodnár Réka Kata és Kiss Anita Borítóterv: Somlyai Imre és Szűcs Viktor ISBN x Nyomdai munka: CIVIS-COPY Kft., Debrecen Példányszám: 70 példány Terjedelem: 372 oldal Felel s vezet : Kiss László cégvezet Kiadja: Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék

3 Martonné Dr. Erdős Katalin

4

5 TARTALOMJEGYZÉK Köszönt... 9 Bevezet Martonné Dr. Erdős Katalin tudományos munkáinak jegyzéke Kezd lépések a klasszikus geomorfológia szellemében Fényképek Martonné Dr. Erd s Katalin: A Déli-Bükk középs részének felszín- és völgyfejl dési problémái (Eredeti megjelenés: Doktori disszertáció I. II. Debrecen, 1972.) Dr. Novák Tibor: Növényi kolonizáció jelent sége riolittufa felszín lepusztulásában a cserépfalui kaptárköveken A legendás tájföldrajzi csapatmunka: Bodrogkeresztúr Fényképek Martonné Dr. Erd s Katalin: A Bodrogkeresztúri-katlan talajeróziójának formái és területi elterjedése (Eredeti megjelenés: Geoökológiai viszonyok néhány sajátossága Tokajhegyalján B.A.Z. Megyei Tanács pp ) Dr. Pinczés Zoltán: Az 1986/87. évi téli fagykár alakulása sz l ültetvényben Tokaj-Hegyalján Dr. Kerényi Attila: Az areális és lineáris erózió mennyiségi értékelése bodrogkeresztúri mérések alapján Dr. Csorba Péter: Egy bodrogkeresztúri hóolvadás menetének tájföldrajzi elemzése Dr. Nyizsalovszki Rita: Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj- Hegyalján Kerekes Ágnes: Folyók és utak menti tájökológiai folyosók tájszerkezeti vizsgálata zempléni mintaterületen Szokolovszki Zoltán: Hulladékgazdálkodás regionális szinten: a formálódó Abaúj-Zempléni Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása

6 3. Vissza a Bükkaljára; új irányzatok a tájkutatásban Fényképek Martonné Dr. Erd s Katalin: Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejl désében (Eredeti megjelenés: Földrajzi Közl. 3. sz. pp ) Dr. Szabó Szilárd Dr. Szabó György: Sósavas terhelések hatásának vizsgálata a talajok kémhatására és a nehézfémek mobilizációjára Ramannféle barna erd talajokon Dr. Szabó György: Nehézfém-mobilizáció vizsgálata Cserépfalu környéki talajokban Dr. Fazekas István: Hajdú-Bihar megye területének szennyezés-érzékenységi térképezése, és kistájainak min sítése a hulladéklerakásból származó szennyez désekre Turizmusföldrajz; a szakmai kiteljesedés Fényképek Martonné Dr. Erd s Katalin: Bogács termálfürd re alapozott idegenforgalmának jellemz vonásai (Eredeti megjelenés: Földrajzi Értesítő. XXXIV. pp ) Dr. Csordás László: Helyzetkép az Alföldön turisztikai projekteket tervezett településekr l Dr. Szabó Géza: Turizmus és földrajz: kapcsolatok az elméletben és a gyakorlatban, a kutatásokban és a tervezésben Dr. Michalkó Gábor Dr. Szalai Katalin Szépvölgyi Emese Kiss Róbert: Diskurzus a turizmusföldrajzi tudás mibenlétér l Szilágyi Zsuzsanna: Magyarország egészségturizmusa Bodnár Réka Kata: A Tisza-tavi turizmus jöv je: fenntartható turisztikai célterület vagy ökológiai katasztrófa Benkhard Borbála: Földtudományi értékek Magyarországon az oktatástól az ökoturizmusig Kiss Anita: Dél Borsod-Abaúj-Zemplén megye kavicsbánya tavainak turisztikai hasznosítási lehet ségei Nagy Viktória: Hollandia idegenforgalmának aktuális kérdései Bolgár Blanka: A síturizmus gazdasági hatásainak vizsgálata Vasas Attila: Falusi turizmus Magyarországon...363

7 KÖSZÖNT A 60. életév betöltését kerek évfordulónak mondják, pedig nem igazán az. Sokszor gondol az ember ilyen furcsán felnagyított dátumra, el tte is, utána is, kicsit rácsodálkozva, kicsit túlzásnak érezve, hogy ekkora jelent séget tulajdonítsunk neki, hiszen ett l még nem érezzük rögtön nehezebbnek feladatainkat, mint egy héttel ezel tt! Miért kellene lassabban menni az egyetemre csak azért, mert tegnap hatvanadszor volt nyári napforduló egy hajdani esemény óta? Miért kellene lemondani néhány feladat elvégzésér l, csak azért, mert azóta már hatvanszor virágzott a tavaszi rét a cserépfalui határban? Tényleg eltelt volna hatvan év? Egyszer hosszúnak, máskor rövidnek érezzük ezt a több mint fél évszázadot, amire ilyen korban vissza tud emlékezni az ember. Hosszúnak, ha a nehézségekre, a nehezen múló mindennapok küzdelmeire gondolunk, de rövidnek, ha felbukkan egy-egy évtizedekkel ezel tt végzett tanítvány, ha meglátunk egy régi fényképet. 60 év! Sok vagy kevés? Szilveszterkor talán már nem teszünk korszakos fogadalmakat, de 60 évesen óhatatlanul leltárt készítünk. Számba vesszük mi sikerült, és mit lehetne még hozzátenni? Hosszú az eredménylista, ha a cikkekre, tanulmányi kirándulásokra, el adásokra, tanítványokra gondolunk, de egy kis hiányérzetünk támad, ha a mimindent lehetett volna még fel l szemléljük a dolgot. Akárhogy is, ez a furcsán kerek évforduló számvetésre késztet, de ösztönzés is egyben a tervek átgondolásához. Er t is ad, hiszen van még lehet ség néhány izgalmas téma feldolgozására, még érdemes beszúrni néhány friss tudományos eredményt a Magyarország el adásanyagba. Kedves Kati, kedves Tanárn! Az évfordulóhoz szeretettel gratulálunk, a számvetéshez és ösztönz er gyűjtéshez pedig igyekszünk támogató hátteret biztosítani, mi tanszéki és társtanszéki munkatársak, tanítványok, debreceni és innen elszármazott geográfusok június 28. 9

8

9 BEVEZET Egy tudományos életút természetesen nem tagolható éles fejezetekre, vannak örök kedvencek, vissza-vissza tér témák, és vannak hirtelen felbukkanó nagy irányváltások. Az Ünnepelt is a legklasszikusabb természetföldrajzzal, a geomorfológiával kezdte, majd innen jutott el a geográfia egyik legújabb szakterületéhez, a turizmusföldrajzhoz, mindeközben id r l-id re újra megjelenik egy kis felszínelemzés ha új köntösben is pl. a Cserépfalu környéki tanösvény-kijelölés keretében. A szakmai életút id közben igazodott a munkahelyet biztosító debreceni tanszék változó kutatási mintaterületeihez is, s emiatt mégiscsak el lehet határolni a 3ő éves tudományos pályaív négy jellemz szakaszát. A szakdolgozat, az egyetemi doktori disszertáció elkészítése még a szül hely, a Bükkalja felszínalaktani formáihoz, jelenségeihez köt dik. A tanítómester, Dr. Pinczés Zoltán irányításával a rejtélyes kaptárkövek morfológiai genezisének vizsgálata hozta az els tudományos eredményt. 197Ő nyarától azonban az akkor még Gazdasági és Regionális Földrajzi Tanszék regionális munkacsoportja átfogó tájföldrajzi terepi munkát kezdett Tokaj-Hegyalján, a ma már önállóságát visszakapott Bodrogkisfaludhoz közelebb es Bodrogkeresztúri-félmedencében. Ebben a csapatmunkában Martonné Dr. Erd s Katalin a vízrajzi témát kapta, s legintenzívebben az eróziós árkok feltérképezésével, min sítésével foglalkozott t l színhelyet váltottunk, s egy hasonlóan komplex kutatást kezdtünk a Bükkalján: Bükkzsérc, Cserépfalu és Bogács területén. Az Ünnepelt tehát visszatért a szül földjére, ám a geomorfológiai térképezés mellett érdekl dése csakhamar a szakmai kiteljesedést hozó turizmusföldrajz felé fordult. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepe volt annak, hogy a mintaterületen Bogácson az 1970-es évekt l dinamikus fejl désnek indult a gyógyfürd fejlesztés és a hozzá tartozó üdül telep egyre jelent sebb belföldi és külföldi idegenforgalmat vonzott. A Tanszék kutatástörténetében egyébként is fordulópont volt ez az id szak, ekkor és ezen a mintaterületen kezdtünk behatóan foglalkozni több modern geográfiai irányzattal, mindenekel tt a tájkutatás környezetvédelmi és tájökológiai aspektusaival. Az 1980-as évek közepét l az Ünnepelt tudományos tevékenységének súlypontja áthelyez dött a korábban már említett turizmusföldrajz kutatására, melynek keretében a keleti országrész több pontján a Tisza-tónál, a debreceni Erd spusztákon, a Zsóri-fürd ben, Bükkszentkereszten stb. végzett kutatásokat. Ebben a témakörben országos hírnevet szerzett, s az tevékenysége révén említhet Debrecen a turizmusföldrajz egyik kutatóműhelyének. 11

10

11 A szakmai életútnak Martonné Dr. Erd s Katalin esetében hangsúlyos szelete az oktatói tevékenység. A földrajzoktatás egyik legfontosabb tantárgyának, a Magyarország természeti földrajzának tanítása önmagában is teljes embert kívánó feladat. Az ünnepelt 2ő éve viszi ezt a stúdiumot, nem csak a nappali szakos hallgatók számára, hanem a tanártovábbképzés keretében is. Iskolateremt hatását azonban mégiscsak a turizmusföldrajz debreceni meghonosításával fejtette ki. Tanítványai vitathatatlanul meghatározó szerepet töltenek be a mai hazai turizmusföldrajzi kutatásokban, és több fels oktatási intézmény ezirányú munkájában. Az Ünnepelt ezzel a témakörrel vesz részt a modern oktatási próbálkozásunk keretében indított távoktatási kurzusunkban is. A Martonné Dr. Erd s Katalin 60. születésnapjára összeállított ünnepi kötet a szokásostól egy kicsit eltér en tanszéktörténet, illetve a debreceni alma mater utóbbi évének fényképekkel felidézett históriája is szeretne lenni. Az ünnepelt tevékeny résztvev je volt ezeknek az évtizedeknek, így természetesen els sorban az személyéhez köt d kordokumentumok között válogattunk. Szeretnénk azonban, ha ezt a kötetet örömmel lapozgatnák azok is, akik hallgatóként, tanítványként, munkatársként az Ünneplett l kicsit eltér szemszögb l, vagy rövidebb id szakot felölel en köt dnek a színhelyekhez, mindenekel tt a Debreceni Egyetem patinás f épületének Földrajzi Intézetéhez. Reméljük, hogy ez a formabontó ünnepi kötet képes lesz felidézni a földrajzi tanszékek elmúlt évtizedeinek és munkahelyi közösségének hangulatát, a hely szellemét, s emiatt évek multán is érdemes lesz leemelni a könyvespolcról. Szeretettel és nagy kedvvel írtuk az itt sorakozó cikkeket, mert az id sebb kortársak felidézve a bodrogkeresztúri vagy bükkaljai témákat id ben visszafiatalodtak egy kicsit, a fiatalabb generáció tagjai pedig a nagybetűs Tanárn tiszteletére írták meg tudományos pályájuk egy korai cikkét. Kedves Kati! Örömmel válogattunk a régi képekb l; fotóztuk az épület, a tantermek, a folyosók, a tanszék apró részleteit, mert úgy éreztük, hogy talán így sikerül jobban megragadni azt a fizikai és szellemi mili t, melynek kívánjuk, hogy még sok éven át részese legyél! a Tanszék és a Szerz k nevében: Dr. Csorba Péter 13

12

13 TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Martonné Dr. Erdős Katalin 1. MARTONNÉ ERD S K. 1972: Az Alsó-Bükk kaptárkövei. Acta Juvenum Universitatis Debreceniensis de Ludovice Kossuth nominatae Studium III. pp MARTONNÉ ERD S K. 1972: A Déli-Bükk középs részének felszín- és völgyfejl dési problémái. Doktori disszertáció I. II. Debrecen 3. MARTONNÉ ERD S K. 1974: Adnovremennoszty linejnih i arreálnüh erózionnüh processzov na adnom vulkánicseszkom padgorije v Juzsnom-Bükke. Acta Geogr. Debrecina XII. pp.7ő PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. 1978: A talajtakaró pusztulása a Bodrogkeresztúri-félmedencében. Földrajzi Közlemények, XXVI. pp PINCZÉS Z. CSORBA P. MARTONNÉ ERD S K. 1978: Rendkívüli szeptemberi fagykár hatása a Bodrogkeresztúri-félmedencében. Földrajzi Közlemények, XXVI. pp JUSTYÁK J. MARTONNÉ ERD S K. 1979: A domborzatnak és a napsugárzásnak mint term helyi tényez nek alakulása a Bodrogkeresztúri-félmedencében. Földrajzi Értesít, XXVIII. pp MARTONNÉ ERD S K. 1981: Az eróziós árkok lepusztulási formái és szerepük a jelenkori felszínfejl désben a Bodrogkeresztúrifélmedence példáján. Acta Geogr. Debrecina XVIII XIX. pp MARTONNÉ ERD S K. 1981: A Bodrogkeresztúri-katlan talajeróziójának formái és területi elterjedése. In: Geoökológiai viszonyok néhány sajátossága Tokajhegyalján B.A.Z. Megyei Tanács pp PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. CSORBA P. 1981: Judgement of the danger of erosion throug the evaluation regional conditions. Soil Conservation. Congresses CIT Prese Cranfield Institute of Technology Cranfield. Bedford. pp PINCZÉS Z. MARTONNÉ ERD S K. 1983: Untersuchung eines Winterfrostscha-dens in der Tokajer Weingegend. Acta Geogr. Debrecina. XXI. pp. l83 l MARTONNÉ ERD S K. 198Ő: A mez kövesdi Zsóri-fürd vonzáskörzetének vizsgálata. In: Az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásának eredményei és további feladatai. V. Infrastruktúra, Békéscsaba, pp

14 12. PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. CSORBA P. 1984: Effect of inappropriate terrain correction on surface soil erosion. 25 Congres International de Geographie, Resumes des Communications, Tom I. Paris. Alpes Th PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. CSORBA P. 1984: Rekonstruction of a vineyard area based on the analysis of the geoecological factors. In Proceedings of the first international seminar on methodology in landscape ecological research and planning. Theme IV: Methodology of evaluation synthesis of data in Landscape ecology. Rotskilde University Centre pp MARTONNÉ ERD S K. 198ő: Einige Merkmale des Gästeverkehrs des Thermalbodes von Bogács. Acta Geogr. Debrecina, pp MARTONNÉ ERD S K. 198ő: Bogács termálfüd re alapozott idegenforgalmának jellemz vonásai. Földr.Ért. XXXIV. pp MARTONNÉ ERD S K. 1986: Socialno-geografické vyskuny v rekreacnej zone mesta Miskolc. In: III. Medzinárodná Konferencia o cestovnam ruchu na tému. Materialno-technika zakladna v rozavji cestovného ruchu. Zbornik. Strabské Pleso pp MARTONNÉ ERD S K. 1987: Vegleichende socialgeographische Untersuchungen in der Rekreationszone der Stadt Miskolc. Acta Geogr. Debrecina XXIII. pp PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. CSORBA P. 1987: Geoecological research methods and utilization of the results on the basis of investigations in Tokaj Mountains. Ekologia (CSSR), Vol. 6. pp PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. CSORBA P. 1987: Bodenvernichtung infolge einer unrichtigen Terrainregulierung. Acta Geogr. Debrecina XXIII. pp MARTONNÉ ERD S K. 1988: Szociálgeográfiai vizsgálatok Miskolc rekreációs övezetében. Területi Kutatások 8. pp. Ő CSORBA P. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. 1989: Untersuchung der ökologischen Gegebenheiten an Hängen von unterschiedlicher Exposition. Acta Geogr. Debrecina, 1985/86. XXIV XXV. pp MARTONNÉ ERD S K. 1989: A tájak érzékenysége a földhasználat változására (a Dunától K-re es területen). In: Ökorendszerek és tájérzékenység, Kutatási jelentés a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megbízásából, Budapest, pp

15 23. KERÉNYI A. - MARTONNÉ ERD S K. 1989: Talajvíz szennyezettségének vizsgálata Tokaj-Hegyalja és Bükkalja egy-egy községének belterületén. Vizeink védelme VI. Tudományos ülésen elhangzó el adások összefoglalói 15 p. 24. MARTONNÉ ERD S K. 1990: A turizmus hatása a területre. In: Beszámoló a Gazdasági és Regionális Földrajzi Tanszék által a G-10 jelű OKKFT program keretében végzett munkáról. Kézirat pp MARTONNÉ ERD S K. 1990: A tájak érzékenysége a földhasznosításra (Dunántúl). In: Ökorendszerek és tájérzékenység, Kutatási jelentés, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megbízásából, Budapest, pp. Ő MARTONNÉ ERD S K. 1990: Environmental Consequences of Urbanisation in the Bogács basin. Abstracts. In: East European Region of International Association for Landscape Ecology Hungarian National Section. International Conference. Noszvaj. pp MARTONNÉ ERD S K. 1990: Az egyéni rekreáció lehet ségei és megvalósulása Miskolc környékén. Kandidátusi disszertáció I.-II. kötet 28. MARTONNÉ ERD S K. 1991: Az urbanizáció környezeti következményei a Bogácsi-medencében. Acta Geogr. Debrecina XXVIII XXIX. pp MARTONNÉ ERD S K. 1992: A miskolciak városkörnyéki rekrációja. Földr. Közl. CXVI pp MARTONNÉ ERD S K. 1993: Miskolc lakosságának városkörnyéki szabadid s tevékenysége. Periurban leisure-time activities of the population of Miskolc. Acta Geogr. Debrecina XXX XXXI. pp PINCZÉS Z. MARTONNÉ ERD S K. DOBOS A. 1993: Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszinek pleisztocén felszínfejl désében. Földr. Közl. 3. sz. pp KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. 199Ő: Talajtani gyakorlatok földrajz szakos hallgatóknak (Átdolgozott kiadás). KLTE, Debrecen 91 p. 33. MARTONNÉ ERD S K. SIMON N. 199Ő: A turizmus környezetvédelmi vonatkozásai. A Földrajz Tanítása, pp MARTONNÉ ERD S K. 1994: Recent landform development processes in the hilly fareland regions. Carpatho Balcan Geomorphological Comission Abstaracts, Visegrád, pp

16 35. MARTONNÉ ERD S K. SZABOLCSKA J. 199Ő: Változások egy regionális jelent ségű üdül hely Bogács idegenforgalmában. Acta Geogr. Debrecina, pp MARTONNÉ ERD S K. 199Ő: Az idegenforgalom fejlesztésének kívánalmai. In: Süli-Zakar I. (szerk.) Debrecen fejlesztési elképzelései, pp MARTONNÉ ERD S K. 199Ő: Az idegenforgalom adottságai és fejlesztési eredményei. In: Süli-Zakar I. (szerk.): Debrecen megyei jogú város önkormányzatának Ő. évi tevékenysége, Debrecen, pp MARTONNÉ ERD S K. 199ő: Magyarország természeti földrajza I. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 179 p. 39. MARTONNÉ ERD S K. 199ő: A turizmus környezeti hatásai. Oktatási segédanyag PhD hallgatók számára.klte, Debrecen, ő6 p. 40. MARTONNÉ ERD S K. 1996: Turizmus és környezet. Hogyan tovább. Kincsünk és környezetünk. 3. pp MARTONNÉ ERD S K. 1996: Az Erd spuszták térség terület- és településfejlesztésének stratégiai alapjai. In: Süli-Zakar I. (szerk.): Az idegenforgalom adottságai, fejlesztési lehet ségei. MTA RKK, Debrecen, pp MARTONNÉ ERD S K. 1996: A Tisza mente kistérség terület- és településfejlesztésének stratégiai alapjai. In: Süli-Zakar I. (szerk.): Az idegenforgalom adottságai, fejlesztési lehet ségei. MTA RKK, Debrecen, pp MARTONNÉ ERD S K. 1998: Az Északi-középhegység. In: Térségi turizmus fejlesztés IV. modul 1. füzet, Turisztikai termékfejlesztés, Kereskedelmi és Gazdasági F iskola. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Szolnok Debrecen, pp MARTONNÉ ERD S K. KERÉNYI A. 1998: A turizmus környezeti hatásai. In: Térségi turizmus fejlesztés III. modul 1. füzet, Vidékfejlesztés, Kereskedelmi és Gazdasági F iskola. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Szolnok Debrecen, pp MARTONNÉ ERD S K. KERÉNYI A. 1998: A fenntartható turizmus feltételei és elemei. In: Térségi turizmus fejlesztés III. modul 1. füzet, Vidékfejlesztés, Kereskedelmi és Gazdasági F iskola. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Szolnok Debrecen, pp MARTONNÉ ERD S K. KERÉNYI A. 1998: A természeti táj és az épített, környezet terhelhet sége. In: Térségi turizmus fejlesztés III. modul 1. füzet, Vidékfejlesztés, Kereskedelmi és Gazdasági F iskola. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Szolnok Debrecen, pp

17 47. MARTONNÉ ERD S K. 1998: A települések teherbíró képességének meghatározása. In: Térségi turizmus fejlesztés III. modul 1. füzet, Vidékfejlesztés, Kereskedelmi és Gazdasági F iskola. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Szolnok Debrecen, pp MARTONNÉ ERD S K. 1998: Idegenforgalmi tervezés környezeti aspektusai. In: Vidékfejlesztés III. modul, Kereskedelmi és Gazdasági F iskola. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Szolnok Debrecen, pp MARTONNÉ ERD S K. 1998: Esettanulmányok. In: Térségi turizmus fejlesztés VI. modul, Kereskedelmi és Gazdasági F iskola. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Szolnok Debrecen, 56 p. 50. MARTONNÉ ERD S K. 1997: Turizmus (El tanulmány). In: Csatári B. Süli-Zakar I. (szerk.) Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója. MTA RKK Kecskemét-Debrecen, 11 p. 51. MARTONNÉ ERD S K. 1997: Az Északkelet-magyarországi régió idegenforgalma. In: Süli-Zakar I. (szerk.): Az Északkeletmagyarországi régió er forrásai, társadalma és gazdasága. MTA RKK Debrecen, 12 p. 52. MARTONNÉ ERD S K. SZABÓ GY. KISS G. 1997: A turizmus hatásai a környezetre s a fejlesztések hatása a turizmusra. In: Kerényi A. (szerk.) A debreceni Nagyerdei park rendezési tervének várható környezeti, ökológiai és társadalmi hatásai. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp PINCZÉS Z. MARTONNÉ ERD S K. DOBOS A. 1998: A rétegzett homokoskavicsos (grézes litees) lejt üledékekr l. Földrajzi Értesít XLVII. 1. pp MARTONNÉ ERD S K. 1998: Turizmus. In: Csefkó F. (f szerk.) Számvetés Debrecen Megyei Jogú város Önkormányzatának négy éve, pp MARTONNÉ ERD S K. 1998: Cserépfalu földrajza. In: Nagy K. szerk. Cserépfalu két és fél évszázada, Cserépfalu Polgármesteri Hivatal, pp MARTONNÉ ERD S K. 1998: Idegenforgalom, Konyár, Nyírmártonfalva címszavak. In: Süli-Zakar I. (szerk.) Hajdú-Bihar megye kézikönyve. CEBA Kiadó, Budapest, pp , , MARTONNÉ ERD S K. 1999: Abádszalók. In: Csordás L. (szerk.) A fenntartható turizmus fejlesztési példái az Alföldön. MTA RKK, Kecskemét, pp MARTONNÉ ERD S K. 1999: Debrecen. In: Csordás L. (szerk.) A fenntartható turizmus fejlesztési példái az Alföldön. MTA RKK, Kecskemét, pp

18 59. MARTONNÉ ERD S K. 1999: Vásárosnamény. In: Csordás L. (szerk.) A fenntartható turizmus fejlesztési példái az Alföldön. MTA RKK, Kecskemét, pp MARTONNÉ ERD S K. 1999: Az Alföld turizmusának változása néhány esettanulmány tökrében Összegzés. In: Csordás L. (szerk.) A fenntartható turizmus fejlesztési példái az Alföldön. MTA RKK, Kecskemét, pp MARTONNÉ ERD S K Magyarország természeti földrajza I. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2Őő p. 62. MARTONNÉ ERD S K Turizmus és környezet Környezetvédelmi referensképzés, Távoktatási tananyag, Debreceni Egyetem Környezettudományi Központ, 132 p. 63. MARTONNÉ ERD S K. 2001: Magyarország tájföldrajza. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 19ő p. 64. MARTONNÉ ERD S K. 2001: Magyarország természeti földrajza I. Ő. átdolgozott kiadás. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 179 p. 65. MARTONNÉ ERD S K. 2001: Turizmus és környezet. DE Környezettudományi Központ, Debrecen, 132 p. 66. MARTONNÉ ERD S K. 2002: Debrecen Hajdúszoboszló Hortobágy turizmusa a rendszerváltozás után. Északkelet Magyarország, VII sz. pp MARTONNÉ ERD S K. 2002: A nemzeti parkok feladatai a környezeti tudat kialakításában. Debreceni Szemle, Ő. sz. pp FAZEKAS I. MARTONNÉ ERD S K. 2002: A turizmus környezetvédelmi vonatkozásai az Európai Unióban. Debreceni Szemle, Ő. Sz. pp MARTONNÉ ERD S K. 2003: 1.3.Ő állomás. In: Kiss Gábor (szerk.) Cserépfalu Ördögtorony tanösvény kirándulásvezet, pp. ő 6, 8 9, BODNÁR R. MARTONNÉ ERD S K. 2003: A Hortobágyi Nemzeti Park felé irányuló turizmus és fejlesztési lehet ségei. Acta Geogr. Debrecina 2001/2002 XXXIV. pp MARTONNÉ ERD S K. BODNÁR R A turizmus és környezet kölcsönhatásai a Tisza-tó példáján In: Csorba P. szerk. Környezetvédelmi mozaikok, Tiszteletkötet Dr. Kerényi Attila 60. születésnapjára, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp

19 72. MARTONNÉ ERD S K. ORBÁN A. PÉTER A Falusi turizmus helyzete és lehet ségei a Fels -Tisza-szakasz üdül körzetben In: Tar Károly szerk. Földtudományi Tanulmányok Tiszteletkötet Dr. Justyák János 7ő. születésnapjára, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp MARTONNÉ ERD S K. SZILÁGYI ZS Landscape and settlements forming of tourism In Csorba P. szerk. Landscapes under the European transformation Materials o fan Intensive Seminare Projekt, University of Debrecen, pp MARTONNÉ ERD S K. SZILÁGYI ZS A turisták Debrecenr l alkotottképe (egy kérd íves felmérés tanúsági) Debreceni Szemle XI. pp MARTONNÉ ERD S K. BODNÁR R. 200Ő. A turizmus és környezet kölcsönhatásai a Tisza-tó példáján Ö.K.O Ökológiai- Környezetgazdálkodás-Társadalom, XII pp

20 EL ADÁSOK 1. MARTONNÉ ERD S K. 1981: A Bodrogkeresztúri-katlan talajeróziójának formái és területi elterjedése. Geoökológiai viszonyok néhány sajátossága Tokajhegyalján, B.A.Z. Megyei Tanács. 2. MARTONNÉ ERD S K. 198Ő: A mez kövesdi Zsóri-fürd vonzáskörzetének vizsgálata. Az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásának eredményei és további feladatai. V. Infrastruktúra, Békéscsaba. 3. MARTONNÉ ERD S K. 1986: Socialno-geografické vyskuny v rekreacnej zone mesta Miskolc - III. Medzinárodná Konferencia o cestovnam ruchu na tému. Materialno-technika zakladna v rozavji cestovného ruchu. Strabské Pleso. 4. MARTONNÉ ERD S K. 1990: Environmental Consequences of Urbanisation in the Bogács basin - East European Region of International Association for Landscape Ecology Hungarian National Section. International Conference. Noszvaj. 5. MARTONNÉ ERD S K. 1996: A turizmus és a környezet. Globális gondok, lehetséges megoldások c. konferencia, VI. 22., Gy r-moson- Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztálya, TIT Pannon Egyesület Gy r Városi Szervezete, Gy r. 6. MARTONNÉ ERD S K. 1998: Egy image-vizsgálat tanúságai Debrecen és Gy r példáján. Kultúra és Turizmus 1998 Nemzetközi Konferencia, Budapest. 7. MARTONNÉ ERD S K. 2000: A turizmus és természetvédelem konfliktusai és együttműködési lehet ségei. Kultúra és Turizmus 2000 Nemzetközi Konferencia, Budapest. 8. MARTONNÉ ERD S K. SZILÁGYI ZS. 2000: Kultúra és Turizmus 2000 Nemzetközi Konferencia, Budapest. 9. MARTONNÉ ERD S K. SZILÁGYI ZS Az értékközvetítés és településfejlesztés feladatai debreceni imázsvizsgáltok példáján Kultúr és Turizmus 2002 Nemzetközi Konferencia. 10. MARTONNÉ ERD S K. SZILÁGYI ZS Landscape and settlements forming of tourism Magyar-Német-Norvég intenzív Szeminárium. 22

21 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei A DÉLI-BÜKK KÖZÉPS RÉSZÉNEK FELSZÍN- ÉS VÖLGYFEJL DÉSI PROBLÉMÁI Martonné Erd s Katalin Doktori értekezés Debrecen, 1972 (részlet) Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Kaptárkövek A Déli-Bükk jellegzetes formái, a kaptárkövek is a mellékvölgyek kialakulásának köszönhetik létüket. Kúp alakú formájuk, ha miniatűr méretekben is a trópusi szigethegyekhez hasonlít legjobban. Hogy a nevüket alakjukról, vagy a beléjük vájt üregekr l kapták-e, az vitatható. A kaptárkövek falába bevájt kis fülkék els sorban a régészek és néprajzosok figyelmét vonták magukra. A vitát, melyet a fülkék rendeltetésére nézve folytattak (kabar, vagy szláv bálványtartó, áldozatot bemutató ill. méhészkedéssel összefügg emlékek-e), még ma sem zárták le. Már a XIX. század végén Bartalos Gyula és Halaváts Gyula foglalkozott ezzel a problémával az Archeológiai Értesít ben. A kaptárkövek titkának lelkes kutatója Dr. Saád Andor több mint 2ő éve foglalkozik a problémával ban Dr. Karek József srégész végzett a kaptárköveknél ásatásokat. Területi elhelyezkedésük A legnyugatabbra lév kaptárk -csoport Demjén határában látható, 1Ő darabból áll. Eger és Noszvaj határában néhány kisebb kaptárk van. Az egyik legismertebb kaptárk -vidék Szomolya határában van, a Kaptárvölgy oldalában. Sajnos a legnagyobb kaptárk egy része elpusztult, mert k bányát nyitottak a területen. Három darab kaptárk található a völgyben. Cserépfalu határában, valamint a bogácsi Hintó-völgyben 2-2 darab látható. 23

22 Martonné Erdős Katalin Cserépváralját a kaptárkövet paradicsomának lehet nevezni; itt van a legtöbb kaptárk : Csordásvölgyben ő db K kapunál 3 db K völgyoldal 1 db Furgálvölgy ő db Legkeletibb el fordulásuk Kács és Tibolddaróc. Ezek alapján nem lehet azt mondani, hogy az egész Bükkalján elterjedtek ezek a formák. F központjuk Cserépváralja, s elterjedési területükként f képpen a Bükkalja nyugati részét lehet megjelölni. Kaptárkövek kialakulása és fejl dése A kaptárkövek a bevágódó mellékvölgyek lejt in alakultak ki. Ez azt jelenti, hogy a kaptárkövek a pleisztocénban, s t már az újharmadkorban a táj jellegéhez tartoztak, de minthogy a kaptárkövek efemer jelenségek, a régiek már elpusztultak. Kialakulásuk megértését megkönnyítette az a felismerés, hogy a kaptárkövek a lejt nek csak bizonyos szakaszain jelennek meg és nem magányosan, hanem csoportosan. Kett -három-négy, s t öt kaptárk is lehet egymás mellett a hegyoldal inflexiós vonalán kiugró lépcs t alkotva. Abban az esetben, ha a denudáció már el rehaladottabb: a f völgy mélyebb és a völgyoldalban megindult a másodrendű oldalvölgyek képz dése is, egy másik kaptárk sorozat is kifejl dik az els lépcs fölött. A cserépváraljai K kapu a legjobb példa erre. A cukorsüvegre emlékeztet kaptárkövek alakra és képz désükre nézve ui. egyfel l a trópusi szigethegyekkel mutatnak rokonságot, másfel l pedig a mi mészk platóinkról és vulkáni hegységeink lejt ir l levált oszlopokkal, kövekkel. A trópusokon k zett l függetlenül, a mérsékelt égövekben pedig a felsorol k zetekhez kötötten a folyóvíz és a túlnyomóan lebeg (S j r ) vagy túlnyomóan oldott (K j r ) hordalékával olyan völgyhálózatot hoz létre a hegylejt kön, amelyben a párhuzamos f völgyek a legmeredekebb lejt szakaszokon, azaz az inflexiós vonalon mély szurdokokat vésnek ki, illetve a szálban álló k zetet szirtekre 24

23 A Déli-Bükk középső részének felszín- és völgyfejlődési problémái szabdalják. A szurdokok alatt a háromszög alakban szélesed völgyszakaszok, változékony állapotban hordalékukkal segítenek feltölteni, kiegyenlíteni a hegylábi síkot a hegylejt homorú szakaszán. Az inflexiós vonal szirtsorozata fölött pedig kiváltják a f völgyre mer leges, azaz a szirtvonalakat követ oldalvölgyek képz dését, ami a szirtsort a lejt b l még jobban kiemeli. A f völgyekkel szemben az oldalvölgyek a szirtek fel l meredekek, a hegytet felé pedig lankásak. Meredek esésű, másodlagos oldalvölgyeik a szirtsort még jobban felszabdalják, és oszlopokra bontják. A homogén összetételű és könnyen málló riolittufában az oszlopokat a csapadékvíz leöblítése méhkas alakú kaptárkövekké formálja. A kúpok meredek falán leöml víz, a kúp alján egy egyre szélesed, körbefutó árkot váj ki, akárcsak a trópusi szigethegyeknél. A felszínfejl dés dawisi értelemben vett érett állapotában, amikor a párhuzamos völgyek közötti vízválasztó hátak gerincekké keskenyednek el, az oldalvölgyek ezt a gerincet is kaptárkövekké szabdalják szét. Ilyet láthatunk Demjénnél. A kaptárkövek további fejl dése során a felszíni leöblítés következtében fokozatosan lealacsonyodnak, majd eltűnnek. Ez a folyamat hasonló a trópusi szigethegyek fejl désmenetéhez. Egy lényeges különbség azonban mégis van köztük: azok a tönklépcs k peremér l válnak le, és azok el terében pusztulnak el, a lépcs k hátráló eróziója során; ezek pedig a széles talpú völgyek meredek oldalain képz dnek olykor mindkét oldalon a völgybevágódás és völgyszélesedés következtében. A kaptárkövek ily módon a lebegtetett, vagy oldott hordalékot szállító lineáris folyóvízi erózió formatársulásához szervesen hozzátartoznak, ugyanúgy, mint a háromszögletű teraszok, a völgylépcs k és a dolinaképz dés. A kaptárkövek típusai A kaptárköveknek fejl désüknek megfelel en négy típusukat (1.ábra) lehet megkülönböztetni: I-es típus a kezdeti stádiumot jelöli. Felbomlóban lév lépcs, tömb, vagy gerinc. Több egymás mellett illetve egymás után következ kisebb-nagyobb kúpok összefügg tömege (például Kács, Cserépfalu II-es kaptárk ). 25

24 Martonné Erdős Katalin II-es típus: fejl d stádiumot jelöli. Széles talpazatról esetleg talpazat nélkül meredeken kiemelked kúp, mely viszonylag már elkülönült, de még egy keskeny nyakkal össze van kötve a lépcs vel, vagy tömbbel. (pl. Cserépváralja: K kapu I-es kaptárk ). III-as típus: az érettség el tti stádiumot jelöli. Magányos kúp, széles talapzattal, melyet a kúpról lefolyó víz hozott létre. Például Cserépfalu I-es kaptárk, Bogács I-es kaptárk. IV-es típus érett állapotot jelöli. Magányos kúp, talapzat nélkül. Pl. Cserépváralja: Furgál-völgy II-es kaptárk. 1. ábra: Kaptárkövek típusai 26

25 A Déli-Bükk középső részének felszín- és völgyfejlődési problémái Típus és magasság közti összefüggés A kaptárkövek magassága 1,ő m-t l 22 m-ig változik. Bizonyos törvényszerűség fedezhet fel a típusok és magasságuk között. Mégpedig az, hogy a fejl dés fiatalabb szakaszában lev kaptárkövek általában magasabbak, mint a régebbiek. Így pl. az I-es típushoz tartozó kácsi kaptárk 21 m, a demjéni III/2-es számú pedig 22 méter magas. A II-es típushoz tartozók már alacsonyabbak. A cserépváraljai K kapu I ugyan még 16 m magas, de a többi II-es típushoz tartozó már 8-9 m között mozog. A III-as típushoz tartozók általában még ennél is alacsonyabbak: m magasak. IV-es típusnál Ő-ő m magasságok vannak. El fordulnak viszont, 8-9 m-es magasságok a III, vagy IV-es típusnál is. Ez abból adódik, hogy a kaptárk magassága nem csak a fejlettségi állapottól függ, hanem attól is, hogy hol helyezkedik el a lejt n. Nyilvánvaló, hogy a lejt magasabb részén lev kaptárkövek kisebbek, mint azok, amelyek az inflexiós vonalon fekszenek. Ezért van az pl. hogy a II-es típushoz tartozó csordásvölgyi III-as, IV-es számú kaptárk 2,2 ill. 1,7 m magasak csak. Kaptárkövek lejt viszonyai A kaptárkövek lejt viszonyai is szoros összefüggést mutatnak a fejlettségi állapottal, valamint a k zet keménységével. Hogy mennyire függnek a lejt viszonyok a fejlettségi állapottól, azt egy olyan helyen lehet a legjobban tanulmányozni, ahol egy k zettanilag homogén területen különböz fejl dési stádiumban lev kaptárkövek vannak, s így nem lehet a k zet keménységében különbség. Ezt Cserépfalu kaptárköveinél vizsgálhatjuk nagyon jól, ahol az I-es számú kaptárk az érettség el tti stádiumban, míg a IIes kaptárk a kezdeti stádiumban van. 27

26 Martonné Erdős Katalin Ha megnézzük a lejt szögeit, lényeges különbségeket látunk. A kezdeti stádiumban lev kaptárk átlagos lejt szögei ő3 o -51 o -65 o, de el fordulnak Ő6 o -26 o -os értékek is. Ezzel szemben az érettség el tti stádiumban lev kaptárköveknél 68 o -70 o -86 o -os értékek vannak. Tehát kezdetben a lejt szög nagysága n l a kaptárk korával. A k zet keménysége, ill. állékonysága a lejt szögeket úgy befolyásolja, hogy ahol keményebb a k zet, ott az I-es típushoz tartozó kaptárköveknél is o -os lejt szögeket találunk /pl. Demjénnél/. Érett állapotban, a III-as és IV-es típushoz tartozó kaptárköveknél a lejt viszonyok igen jellegzetesek. Minden kaptárk völgy felé es oldala hosszabb és lankásabb, mint a gerinc felé néz rövidebb oldala. Pl: Cserépfalu I-es kaptárk nél 69 o ill. 86 o -os értékeket kapunk. Cserépváralján a Csordás völgyi II-es számú kaptárk nél 69 o os ill. túlhajló a lejt. Tehát, mintegy 20 o -os különbség van a két lejt között, bár nem minden esetben ilyen nagy az eltérés. A jelenség oka az, hogy a Fs jv tipusú aszimmetrikus folyóvölgyeknek a hegytet irányába néz oldala mindig meredekebb, az általános lejtés irányába es szemközti oldalnál. A kaptárkövek pedig ott képz dnek, ahol két párhuzamos oldalvölgy fejl dik ki a völgylejt n. Ezért kapunk sokszor túlhajló lejt t gerinc felé néz oldalon. A kaptárk sorok csapásiránya 19 db kaptárk csapásirányát mértem meg. Ezek közül 16- nak ÉNy-DK ill. DNy- ÉK volt a csapásiránya. Az ÉNy-DK-i csapású kaptárk sorok a hegység csapását követ mellékvölgyek oldalából el reugró gerinceken ülnek és így csapásirányuk az általános lejtés irányába esik. Ezek az oldalvölgyek egyúttal a riolittufa vonulattal is párhuzamosak. Ez a körülmény önmagában is magyarázat arra, hogy a f völgyek oldalából el reugró gerinceken képz dött DNy-ÉK i csapású kaptárk csoportok száma az el z eknek csak 1/ő-e, hiszen ezek a völgyek a riolittufa területet keresztezik. A kaptárk csoportok csapásiránya ily módon a hegység csapásának és a hegyoldal lejtésének irányát tükrözi. 28

27 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei NÖVÉNYI KOLONIZÁCIÓ JELENT SÉGE RIOLITTUFA FELSZÍN LEPUSZTULÁSÁBAN A CSERÉPFALUI KAPTÁRKÖVEKEN Dr. Novák Tibor József egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék A kaptárkövek a Bükkalja riolittufa felszíneinek meghatározott domborzati elemeihez köt d markáns kisformái. Keletkezésük a puha k zetfelszín lepusztulási folyamatához köthet, földtani értelemben igen rövid életű, efemer képz dményekr l van szó, amelyek formálásban biogén tényez knek is jelent s szerep jut. E tanulmányban két cserépfalui kaptárk növényzetének tanulmányozásából levont következtetésekkel szeretném színezni e sajátos kisformák fejl dési folyamatairól szóló korábbi (MARTONNÉ E. K. 1972) ismereteket. A hangsúly ezért a növényzet kolonizációs sajátosságainak a kövekre gyakorolt hatásán van; sem teljes florisztikai jellemzést, sem pontos cönológiai leírást a kaptárkövekr l nem készítettem, inkább a nagyobb dominanciájú fajok jellemz habitatviszonyainak elemzésével szerettem volna felhívni a figyelmet néhány érdekes jelenségre. A kaptárkövek fejl dése, lejt - és k zetviszonyai A kaptárkövek bölcs je a lejt k inflexiós sávjában a felgyorsuló erózió következtében felszínre kerül, a tufát korábban betakaró talaj és málladék alatt hullámossá alakult riolittufa felszín (1.a-b ábra). Az inflexiós sávban felszínre kerül kúpok közeit még törmelék, k zetmálladék tölti ki, amely a benne visszatartott nedvesség és a vegetáció hatására tovább mállik. Az elmállott és felaprózott anyag elszállításáról az erózió gondoskodik, ezáltal a kúpok egymástól egyre inkább elkülönülnek, illetve környezetükb l kiemelkednek (1.c-d. ábra). A kaptárkövek fejl dését magyarázó elméletek a fejl dés 29

28 Dr. Novák Tibor József el rehaladásával négy típust (I-IV.) különböztetnek meg (MARTONNÉ E. K. 1972). a) b) c) d) 1. ábra: A kaptárkövek kialakulásának folyamata Cserépfalu határában a Mész-hegy DNy-i, a Mész-patak völgytalpára néz oldalán egymás közvetlen közelében két eltér fejlettségű kaptárk található. Az Ördögtorony (Cserépfalu I.) elnevezésű kaptárk elkülönülten álló, meredek oldalú, magányos kúp, a III-as típust képviseli (MARTONNÉ E. K. 1972). A közvetlen szomszédságában álló másik kaptárk (Cserépfalu II.) a völgyvállhoz kapcsolódó lankásabb lejt jével, több kúpra tagolódó tet szintjével a fejl dés kezdeti szakaszában jár I-es típus (MARTONNÉ E. K. 1972). A cserépfalui kaptárkövek m tszf-i magasságban, nyugatias kitettségű lejt n jöttek létre. A kaptárkövek lejt viszonyai a fejlettségükkel arányosan változnak. A négy fejl dési szakasz során a kaptárkövek oldallejt je egyre meredekebbé válik. Így az I. típusba tartozóknál még csak Őő- 6ő, míg a IV. típusnál lejt szögek mérhet k (MARTONNÉ E. K. 1972). 30

29 Növényi kolonizáció jelentősége riolittufa felszín lepusztulásában a cserépfalui kaptárköveken Anyaguk, a miocén bádeni emeletében hullott riolittufa, többnyire sekélytengeri üledékekkel kevert, horzsak ben gazdag, puha k zet (MARTONNÉ E. K. 2004). Helyenként diónyi, tyúktojásnyi méretű horzsak - és lávakavicsokat tartalmaz, amelyek a tufa könnyen porló, laza alapállományában ágyazódnak. Ennek ellenére állékonysága igen nagy, akár túlhajló lejt ben is képes megállni. Szerkezete következtében repedezésre kevésbé, mállásra, porlásra annál inkább hajlamos, nedvszívó k zet. A kaptárkövek vegetációja A kaptárkövek kialakulásának legjellemz bb területe a Bükkalja völgyközi hátainak völgyekre néz lejt in, a lejt inflexiós sávjában, mintegy méter tszf-i magasságban húzódik. Ebben a magasságban a terület potenciális természetes vegetációjaként a zonális cseres-kocsánytalan tölgyes (Quercetum petraeae-cerris), illetve edafikus társulásként a mészkerül tölgyes (Genisto pilosae- Quercetum petraeae) jellemz (VOJTKÓ A. 2001). A kaptárkövek fejl déstörténetére vonatkozóan ennek alapján kiemelhet, hogy az adott vegetációs öv a holocén klímaingadozásai alatt végig erd sült területként jelölhet meg. Efemernek tekinthet fátlan közösségek csak a felgyorsuló erózió, illetve emberi tevékenység következtében kialakult kopáros foltokon jelenhettek meg. A kaptárkövek fejl désének az iniciális fázisa tehát fás vegetációval fedett tufafelszínhez köthet. A vegetáció alapvet en megváltozik a kövek kialakulásának els fázisától, amikor a talaj, illetve k zetmálladék a tufáról lepusztul, és a tufa kerül felszínre. Ett l kezdve a felszín nem alkalmas fás vegetáció megtelepedésére, mindenképp szem el tt kell azonban tartani, hogy a kövek közvetlen környezete továbbra is erd sült maradhatott. A jellemz fajok a cseres-kocsánytalan tölgyesek (Pulmonaria mollis), illetve a mészkerül tölgyesek fajai (Luzula luzuloides, Genista pilosa) közül kerülnek ki. Egyes fajok mindkét erd társulásban megjelen, közös fajok (Viscaria vulgaris, Silene nutans). A mészkerül pionír gyepek fajai els sorban a lankásabb, illetve törmelékkel borított felszíneken jelennek meg: (Hieracium pilosella, Rumex acetosella, Thymus pulegioides, Veronica verna). 31

30 Dr. Novák Tibor József Utóbbiak mellett jelent s a mohák (Ceratodon purpureus, Homalothecium sericeum, Racomitrium canescens) borítása. A meredekebb felszíneken a kékalgák (Cyanophyta) alkotnak csaknem összefügg sötétszürke-fekete bevonatot. Fásszárúak csak a lágyszárúak és mohák által id legesen rögzített detritusban, ill. a kövek pereméhez csatlakozó törmelékben vertek gyökeret (Betula pendula, Populus tremula, Quercus cerris, Tilia cordata, Robinia pseudo-acacia). Közülük els sorban az akác dominanciájának növekedése szembeötl. A kövek felszínén megtalált 26 fajt (Lychenophyta: 2 faj, Bryophyta: 5 faj, Cormophyta: 19 faj) ökológiai igényei alapján a talajnedvesség, a fényviszonyok és a talajreakció tekintetében diagramokba rendeztem (1-3. ábra). Az edényes fajok indikációs értékeihez BORHIDI (1993), a zuzmók esetében WIRTH (1992), a moháknál DÜLL (1992) munkáit vettem figyelembe. Mivel mindhárom szerz ELLENBERG (1992) rendszerét vette alapul, ezért az összehasonlítás vélhet en nem okoz torz eredményeket. Fényigény alapján (2. ábra) a legtöbb faj (17) a 7-es és 8-as kategóriába tartozott. Ezek félnapfény, ill. napfénynövények, ami azt jelenti, hogy csaknem teljes megvilágítást igényelnek. Csak kisebb részben találunk félárnyéknövényeket, illetve teljesen nyílt, megvilágított term helyet igényl fajokat. Utóbbiakra a mohák között találtunk példát. fajok száma LB: relatív fényigény értékszámok 2. ábra: A kaptárkövek k zetfelszínén él fajok megoszlása relatív fényigény szerint 32

31 Növényi kolonizáció jelentősége riolittufa felszín lepusztulásában a cserépfalui kaptárköveken Talajreakció értékszám alapján (3. ábra) a legtöbb faj (6) a mérsékelten savanyúságjelz kategóriába (Ő) tartozik. Magas a széles tűrésű, illetve talajreakcióval szemben közömbös kategóriákba (6-7) tartozó fajok száma is, és meglep módon gyengén baziklin ill. bazifil fajok is el fordulnak (pl. Robinia pseudo-acacia). fajok száma RB: relatív talajreakció értékszám 3. ábra: A kaptárkövek k zetfelszínén él fajok megoszlása a talajreakció relatív értékszáma szerint A talajnedvességi relatív értékszámai (Ő. ábra) egyértelműen jelzik, hogy az erodálódó tufafelszín meglehet sen száraz term hely. Az el forduló legmagasabb értékű ő-ös kategóriába félüde term helyek els sorban a mélyebb törmelékfelhalmozódásokban gyökerez fák (Betula pendula, Populus termula, Tilia cordata) tartoznak. A többi faj legfeljebb félszáraz (Ő kat.) term helyet jelez, de a diagram súlypontja a 2-es kategóriához (szárazságjelz növények, hosszú száraz periódusú term helyeken) esik. A széls ségesen száraz 1-es kategóriába egy pionír lágyszárú (Veronica verna) és egy mohafaj (Racomitrium canescens) tartozik. fajok száma WB: relatív talajnedvesség indikációs szám Ő. ábra: A kaptárkövek k zetfelszínén él fajok megoszlása relatív talajnedvességi értékszám szerint 33

32 Dr. Novák Tibor József A sziklalakó növények kolonizációs típusai A kaptárkövek k zetfelszínén zuzmók és a mohák egy részét leszámítva nem találunk obligát sziklalakó specialista fajokat: a k zetfelszínen, a felszín-egyenetlenségeket kitölt törmeléken, és a repedésekben a környez társulások jellemz fajai telepedtek meg. Fakultatív sziklalakó voltuk ellenére az ELLENBERG (1996) által, WETTER, W. (1918) alapján (CIT. ELLENBERG, H. 1996) megállapított kolonizációs típusokba besorolhatók. Az ektolithophytonokat els sorban a meredek oldallejt jű kaptárköveken növ kékalgák (Cyanophyta), és kéregzuzmók képviselik. A k zet felszínén megtelepedve, azt átsz ve egy biogén bevonatot hoznak létre, amely fokozatosan, levelesen válik le az ép k zetfelszínr l (5-6. ábra). ő. ábra. A kaptárk felszínér l levélszerűen leváló, kékalgákkal bevont tufadarab 6. ábra. A lepusztulás során a tufa felszínéb l kipreparálódott lávakavics A kékalgák egy része feltehet en nem csak a k zet felszínén, hanem annak hézagaiban, pórusaiban is megtelepszik (endolithophyton). A kaptárkövek felszínének legjelent sebb részén csak ezt a két típust találjuk meg. Sötétszürke, kékesfekete bevonatként többé-kevésbé összefügg mez t alkotnak a kövek felszínén. A felhólyagosodott, levelesen leváló foltjaik helyén a világosabb színű k zet kerül felszínre. A zuzmók jelent sebb része els sorban a lombos- és ágas zuzmók rhizoidjaik segítségével a k zet felszínére nem csak kémiai, hanem mechanikai hatást is gyakorolnak. Ezt a típust 34

33 Növényi kolonizáció jelentősége riolittufa felszín lepusztulásában a cserépfalui kaptárköveken (rhizolithophyton) a kaptárköveken ritkán találjuk. Lombos zuzmók inkább csak a mohapárnákon, epifitonként jelennek meg. Chomophythonokat a törmeléket gyökérzetükkel, vagy rhizoidjaikkal visszatartó növénypárnákba tömörül fajokat a mohák és az edényes növények között találunk. Számukra a megtelepedés el feltétele, hogy a k zetfelszín egyenetlenségeiben szerves és szervetlen törmelék, leveg b l üleped por gyűljön össze, amelyen már adottak a kolonizáció feltételei. A meredekebb oldallejt kön els sorban mohák képviselik ezt a típust, de a lankásabb, a fejl dés korábbi szakaszában lév kaptárköveken összetett növény-együtteseket találunk egy-egy ilyen párnában (Rumex acetosella, Hieracium pilosella, Veronica verna, Genista pilosa, Silene nutans, Thymus pulegioides). Egy-egy növénypárna által visszatartott törmelékben gyakran fásszárúak (Populus tremula, Tilia cordata) is kicsíráznak, ezek azonban kell élettér hiányában hamar elpusztulnak. A k zetfelszín hasadékaiba gyökereivel mélyen behatoló chasmophytonok közé itt els sorban fák (Betula pendula, Populus tremula, Quercus spp., Robinia pseudo-acacia, Tilia cordata) tartoznak. Az árnyékosabb helyeken olykor ezt a stratégiát látszik követni a Silene nutans és a Lychnis viscaria is. A kaptárkövek fejl désének sajátos vonása, hogy ezt a típust csak a kövek fejl désének kezdeti stádiumában lelhetjük fel. Mivel a tufában hasadékok, repedések ritkán képz dnek, ezért els sorban a még csak frissen kitakaródott tufafelszín kúpokra szakadozó állapotában vannak jelen. Itt is inkább a fejl d kúp, és a peremén felhalmozódott törmelék határán képesek a kolonizációra. A kés bbiekben a hasadékoktól mentes, egyre meredekebb oldallejt jű kúpokon már nem tudnak megtelepedni. Így a cserépfalui kövek közül is csak a fejl dés korai szakaszában járó kaptárkövön, illetve az azt övez kúpkezdemények oldalain találjuk meg ket. A fenti típusok közül az endo- és ektolithophytonok, valamint a rhizolithophytonok lejt szögt l függetlenül jelennek meg, tehát a legmeredekebb kaptárköveken is el fordulnak, s t a fejlett, III. és IV. típusba tartozó kaptárköveknél már csak ezek fordulnak el. 35

34 Dr. Novák Tibor József A chomophytonok és chasmophytonok megjelenése a forma felszabdaltságától és lejt szögét l nem független, ezért ezek inkább az I. típusba tartozó kaptárkövekre jellemz ek. A felszín egyenetlenségét l is függ en a chomophytonok növénypárnái Őő-ő0 -nál meredekebb oldallejt n nem képesek megmaradni ezért leginkább az I.. típusra jellemz ek. Ugyancsak az I. típusra jellemz, hogy több kúp a törmelékb l kialakult vállal kapcsolódik egymáshoz. A kúpok közti törmelék destabilizálásában és eróziójának el remozdításában els sorban a fásszárúak gyökérzete lehet hatékony. Szűkebb értelemben vett hasadéklakókat pedig a tufa k zettani sajátságai miatt nemigen találunk. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a kaptárköveken jelenlév fajok mindegyike (a Kryptogámok egy részét leszámítva) talajlakó, így fakultatív sziklalakókká a tufakúpok kínálta üres habitatok betöltése révén, alkalmilag válnak csak. A vegetáció hatása a felszínfejl désre a kaptárkövek fejl désének különböz szakaszaiban A kaptárkövek fejl dése voltaképpen már akkor megkezd dik, amikor a tufa felszínét még málladék, esetleg talaj, és azt fás vegetáció borítja. A tufán és málladékán megteleped erd gyökérzetével mélyen behatol a k zetbe azt mind mechanikai, mind kémiai úton destabilizálja, tömbökre bontja. A tufa mállása erd alatt nyilvánvalóan gyorsabb folyamat, mint a már kialakult kaptárkövek csupasz k zetfelszínén. A kaptárk létrejöttét közvetlenül megel z fázisban a lankás oldallejt jű tufakúpok saját törmelékükbe és málladékukba takarózva bukkannak a felszínre. Az oldallejt ket magasan beborító törmelékben, a k zet hasadékaiban a fás vegetáció továbbra is jelen van és a felszín alatt bontja a k zetet. Az ily módon megbontott tufatörmelék sokkal könnyebben esik áldozatául a felszíni leöblítésnek. A kaptárkövek további fejl dése során a megbontatlan k zetb l formálódó kúp egyre magasabb és meredekebb oldallejt kkel emelkedik ki az t körülvev málladékból. Ezáltal a tufa biogén mállási folyamata lelassul, mivel a meredekebb oldallejt kön már nem tud felhalmozódni annyi törmelék, amely az er teljesebb gyökérzetű fajok megtelepedéséhez elegend. 36

35 Növényi kolonizáció jelentősége riolittufa felszín lepusztulásában a cserépfalui kaptárköveken A szabaddá váló, egyel re még igen lankás oldallejt jű kúp (I. típus) oldalán a k zet egyenetlenségeiben felhalmozódó törmelékben növénypárnák telepszenek meg (7. ábra). A növénycsomók gyökerei által visszatartott szerves és szervetlen törmelék egyben a nedvesség visszatartására is alkalmas, így a növénypárna alatt a tufa felszíne gyorsabban mállik, mint a növényzetmentes k zetfelszín. A leglankásabb helyeken megteleped párnák ezáltal éppen az ket megtartó, kiálló peremek elmállását segítik el, fokozatosan egyre meredekebbé alakítva a kúp oldallejt jét. A kaptárk -fejl dés kés i szakaszában (III-IV. típus) a törmelékb l magasra kiemelked, meredek oldallejt jű magányos kúpok jellemz ek, amelyeken már csak az ektolithophython, illetve a rhizolithophython kékalgák, mohák és zuzmók tudnak megtelepedni (8. ábra). Ezek mintegy kéregszerű bevonatot alkotnak a k zet felszínén, amely a tufafelszín további erodálhatóságát jelent sen csökkenti. A további pusztulás tulajdonképpen a k zet felszínén kialakult biogén bevonat (f leg Cyanophyta) és az alatta lev k zet eltér viselkedéséb l adódik. A biogén bevonat és a felszíni néhány milliméteres k zetréteg jelent s mennyiségű vizet képes felvenni, és azt hosszabb id n keresztül képes is megtartani. A szerves anyaggal átsz tt k zetréteg vízfelvételkor megduzzad, majd a víztartalom lassú elvesztése közben jelent s mértékben zsugorodik. Ezzel szemben a bevonat alatti friss k zetre a vízfelvétel és -vesztés csak jóval korlátozottabb mértékben jellemz, így térfogat-ingadozása is kisebb mértékű. A sorozatos átnedvesedés és kiszáradás következtében az eltér mértékű zsugorodás és duzzadás végül a biogén bevonattal átsz tt hártya felpattogzását, felhólyagosodását, végül leválását eredményezi. A felszín leveles pusztulása következtében a kaptárkövek végül igen meredek lejt jűvé válnak, a körülöttük felhalmozódó törmelék elszállítása következtében pedig egyre labilisabbakká. 37

36 Dr. Novák Tibor József Szakirodalmi hivatkozások BORHIDI A. SÁNTA A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1-2., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó. Budapest 404 p. BORHIDI A. (1993): A magyar flóra szociális magatartástípusai természetességi és relatív ökológiai értékszámai JPTE Növénytani Tanszék. Pécs 93 p. DÜLL, R. (1992): Zeigerwerte von Laub- und Lebermoosen. In: Ellenberg, H. Weber, H. E. Düll, R. Wirth, V. Werner W. Paulißen, D.(1992): Zeigerwerte von Pflanzen in Mitteleuropa. Scripta Geobotanica 18. pp ELLENBERG, H. (1996): Vegetation der Felsen- und Steinblöcke. In: Ellenberg, H. (1996): Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen. 5. Auflage. Ulmer. Stuttgart pp MARTONNÉ ERD S K. (1972): A Déli-Bükk középs részének felszín- és völgyfejl dési problémái. Doktori értekezés. Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézete pp MARTONNÉ ERD S K. (200Ő): Magyarország tájföldrajza. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen pp SIMON T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó. Budapest 892 p. SIMON T. (szerk.) (1991): Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó- és mohahatározó. Tankönyvkiadó. Bp. 792 p. SIMON T. (1999): Mészkerül pionír gyepek. In: Borhidi A. Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó. Budapest pp VOJTKÓ A. (szerk.) (2001): A Bükk-hegység flórája. Sorbus. Eger pp WIRTH, V. (1992): Zeigerwerte von Flechten. In: Ellenberg, H. Weber, H. E. Düll, R. Wirth, V. Werner W. Paulißen, D. (1992): Zeigerwerte von Pflanzen in Mitteleuropa. Scripta Geobotanica. 18. pp

37 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei A BODROGKERESZTÚRI-KATLAN TALAJERÓZIÓJÁNAK FORMÁI ÉS TERÜLETI ELTERJEDÉSE Martonné Dr. Erd s Katalin egyetemi docens Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Talajerózión azoknak a folyamatoknak az összességét értjük, amelyek hatására a talaj humuszban és tápanyagban gazdag fels része elvékonyodik, vagy teljesen lepusztul. Ennek következtében termelékenysége er sen lecsökken, ill. széls séges esetben mez gazdasági művelésre alkalmatlanná válik. A talajpusztulást el idéz tényez k vizsgálatakor különbséget kell tennünk a természetes növénytakaró alatt fellép természetes, illetve az antropogén hatásra bekövetkez, gyorsított erózió között. A természetes erózió rendszerint lassú folyamat, s a talajpusztulás hosszabb id t tekintve, egyensúlyban van a talajképz déssel. A gyorsított erózió által el idézet talajpusztulás, mely els sorban a szántóföldi művelés során alkalmazott helytelen agrotechnika következtében lép fel, már felülmúlja a talajképz folyamatok ütemét. Éppen ezért a mez gazdasági művelés szempontjából rendkívül káros folyamat. A talajpusztulás folyamatainak és ezek hatásának ismerete nélkül, nem tudjuk megfelel en értékelni a talajok termelékenységét, s nem határozhatjuk meg a helyes, gazdaságos talajvédelmi módszereket sem. Magyarország mez gazdaságilag művelt területének mintegy 40-45%-át érinti különböz mértékben a gyorsított erózió. Veszélyeztetett terület Hegyalja is. Ez tette indokolttá, hogy a Bodrogkeresztúri-katlanban folyó komplex földrajzi kutatás keretében nagy hangsúlyt helyeztünk a talajpusztulás folyamatainak vizsgálatára. Az eróziós veszély jelenlegi nagyságát legjobban a kis parcellákon végzett mérések adatai szemléltetik, melyek adott általában 100 m 2 terület eróziós káráról tájékoztatnak. A 39

38 Martonné Dr. Erdős Katalin Bodrogkeressztúri-katlan lejt in egy-egy nagyobb ismert mennyiségű és intenzitású csapadék után több alkalommal meghatároztuk, az es barázdák szélességének, hosszának és mélységének mérésével, a lehordott talajmennyiséget. Néhány számszerű adat: 197ő. július , 20-án összesen Ő8,ő mm csapadék hullott. Eróziós kárt a 18-án 1Ő-21h között hullott 1ő,1 mm-es, illetve a 19-én 1Ő-21h között leesett 20,Ő mm-es csapadék okozott. A Lapis 35%-os DNy-i lejt jén karós sz l ben a lehordott anyag mennyisége 3,83Ő6 m 3 /100 m 2 volt. Ez hektáronként Ő60,1ő t veszteséget jelent. A Vár-hegy 25%-os DNy-i lejt jén, szintén karós sz l ben 2,2527 m 3 /100 m 2 volt a lepusztult anyag mennyisége (270,32 t/ha). A Lapis 7%-os lejt jén is jelent s volt az anyagveszteség: 0,5084 m 3 /200 m 2, azaz 30,50 t/ha. A kutatás során figyelembe vettünk minden olyan tényez t, mely kiválthatja, illetve befolyásolhatja az eróziót. Kiváltó tényez k, a talajrészecskéket szállító közeget és annak energiáját adják. Kiváltó tényez k Csapadék Lejt es mennyisége cseppnagysága hevessége id tartama meredeksége hosszúsága alakja kitettsége hó mennyisége olvadási ideje 40

39 A Bodrogkeresztúri-katlan talajeróziójának formái és területi elterjedése Befolyásoló tényez k, melyek az erózió hatását csökkentik vagy növelik, de önmagukban általában nem váltják ki az eróziót: a talaj nedvességi állapota a talaj vízgazdálkodása a talajszerkezet növényborítottság antropogén hatás. Az erózió megjelenési formái Az eróziós folyamatok eredményeként kialakult formák a mez gazdasági művelés és a terület művelhet sége szempontjából három csoportba sorolhatók. 1. A felületi erózió több folyamat összegz déseként jön létre (lepelerózió, csepperózió, talajfolyás, stb.). Hatására a felszínr l vékony talajréteg lehordódik vagy sűrű, 1-2 cm mélységű barázdahálózat képz dik. Ez a barázdahálózat azonban már sekély talajműveléssel eltüntethet, s így hatása areális. 2. A barázdás erózió már kifejezetten lineáris lepusztulási forma. A barázdák mélysége elérheti az ő0 cm-t, de a szintvonalas művelést nem akadályozzák, mivel még ezek is megszüntethet k mélyebb talajműveléssel. A talaj elegyengetésével az eredetileg lineárisan jelentkez anyagveszteség itt is felületivé válik. 3. A vonalas erózió állandó, egyszerű talajművelési eszközökkel meg nem szüntethet formája az árkos erózió. Ezek a szintvonalas talajművelést már adott szélességű táblákra korlátozzák. Vizsgálatainkat mindhárom talajpusztulási formára kiterjesztettük, feltérképeztük térbeli eloszlásukat és er sségük fokát. 41

40 Martonné Dr. Erdős Katalin A terület erodáltsági viszonyai Felületi rétegerózió A területr l készült felületi rétegeróziós térképet 127 ásott szelvény és 290 fúrás jegyz könyvei alapján szerkesztettük meg (1. ábra) 1. A talaj erodáltsági fokának meghatározásánál a következ értékeket vettük alapul: 1. ábra: A Bodrogkeresztúri-félmedence felületi rétegeróziós térképe 1. nem erodált talajok; 2. gyengén erodált talajok; 3. közepesen erodált talajok; Ő. er sen erodált talajok; ő. igen er sen erodált talajok; 6. akkumuláció 1 A táblázat adatai az igen er s erózió fokozatánál feltüntetett váztalajokat kivéve a területen uralkodó agyagbemosódásos barna erd talaj szintjeire vonatkoznak. 42

41 A Bodrogkeresztúri-katlan talajeróziójának formái és területi elterjedése A talaj erodáltságának foka Nem erodált Gyengén erodált Közepesen erodált Er sen erodált Igen er sen erodált felhalmozódás Elkülönít bélyegek Az A-szint cm vastag, A + B szint 1 m-nél vastagabb Az A-szint cm vastag, a B-szint normális vastagságú Az A-szint 10 cm-nél vékonyabb, a B-szint normális vastagságú Az A-szint hiányzik, a B-szint csonka (művelt területen létezhet A sz-szel jelölt kevert szint) a talaj vastagsága nem haladja meg a 30 cm-t Váztalajok, vagy a C-szintig lepusztult erd talajok Az A-szint 60 cm-nél vastagabb, vagy normális vastagságú A-szint eltemetve A felületi rétegeróziós térkép az erodáltság térbeli eloszlása mellett feltünteti a talajpusztulás következményeként fellép, ellenkez irányú folyamatnak, az akkumulációnak a helyeit is. Az egyes eróziós fokozatok területi aránya Nem erodált Gyengén erodált Közepesen erodált Er sen erodált Igen er sen erodált Akkumulációs terület Bánya T a l a j km 2 3,42 2,01 0,90 0,84 0,70 1,08 0,05 % 38,0 22,3 10,0 9,30 7,8 12,1 0,5 A katlan területének mintegy ő0%-át sújtó felületi rétegeróziót természeti és antropogén tényez k egyaránt befolyásolják. Közülük meghatározó szerepet játszanak a lejt viszonyok. A lejt kategória térképet (2.ábra) összevetve a felületi rétegerózió térképpel jól látható az összefüggés az erózió fokozatai és a lejt kategória értékei között. 43

42 Martonné Dr. Erdős Katalin 2. ábra: A Bodrogkeresztúri-katlan lejt kategória térképe %; 2. 5,1-12%; 3. 12,1-17%; 4. 17,1-25%; 5. 25% A katlan középs 12%-nál kisebb lejtésű része neutrális térszín, ahol általában nincs vagy kicsi az erózió. Foltszerűen akkumuláció is jelentkezik. 44

43 A Bodrogkeresztúri-katlan talajeróziójának formái és területi elterjedése A 12,1-17%-os lejt k, amelyek keskeny sávban keretezik a katlan legalacsonyabb, központi részét, gyengén erodáltak. Közepesen erodált kategóriába tartoznak a 17,1-25%-os lejt k alsó részei. Nagyobb tengerszint feletti magasságban pedig már az er s erodáltság a jellemz (Alsó-Kakas, Nyerges, Fels -Kakas, Lapis, Csirke-dűl ). A 25% feletti lejt n igen er s az erózió (Nyerges, Csadó, Fels -Kakas, Vár-hegy, Cigány-hegy). A felületi erózió nagysága fokozódik a lejt hosszúságával is. A Kakas és Nyerges 6ő0-700 m, a Lapis 2000 m, valamint a Várhegy 350-őő0 m hosszú lejt i jelent sen hozzájárulnak a kisebb lejtésű el terük talajpusztulásához. A lejt k alakja az erózió és akkumuláció helyeit, és intenzitását szabja meg. Homorú lejt n a fels és középs szakasz pusztul er sebben, alsó szakaszán pedig akkumuláció lép fel (Lapis D-i lejt je, Nyerges-lejt alja). Domború lejt n viszont az alsó szakasz a legerodáltabb (Csirke-dűl Ny-i lejt, Lapis Ny-i lejt ). A felsorolt tényez k hatását tovább módosítják a terület talajainak erózióval szembeni ellenálló képessége, vízgazdálkodási tulajdonságai, melyekr l a kés bbiekben lesz szó. A terület talajainak jelent s mérvű lepusztulásához nagyban hozzájárult maga az ember is. A sz l termelés klasszikus övezete zömmel a közepes-er s erodáltságú lejt kön húzódik. Ezeken a területeken minden bizonnyal fokozta a talajpusztulás ütemét az erózióval szembeni ellenálló képességet csökkent rendszeres talajlazítás. A barázdás erózióval kapcsolatos felméréseink a recens erózió mértékére, illetve területi elterjedésére szolgáltattak adatokat. Az erózió nagyságára számszerű értékeket a bevezet ben már említett kis parcellákon végzett mérések adtak. Ezek azt igazolták, hogy az erózió mértékét a sz l táblákban els sorban a lejt szög és a 45

44 Martonné Dr. Erdős Katalin csapadék intenzitása határozza meg. Jelent sen megnövekszik a lehordott anyag mennyisége még a 10%-os lejt n is, ha a talaj rossz vízgazdálkodású. A recens erózió térbeli elterjedése és er ssége A recens eróziót a természeti adottságokon kívül a művelési ágak területi megoszlása befolyásolja. Sz l ben különösen a frissen művelt parcellákon, azonos lejt viszonyok és csapadék esetén nagyobb volt az eróziós kár, mint a parlag területen, de kisebb volt az erodáltság foka a gabonával, vagy ével növénnyel hasznosított területeken is. Ezt reprezentálja az 1976 tavaszán készített barázdás eróziós térképünk is (3. ábra) május e között lehullott nagy mennyiségű (80,6 mm) nagy intenzitású csapadék hatására a terület nagy részén komoly barázdás eróziós kár keletkezett. Ezt sikerült feltérképezni még a barázdákat eltüntet talajművelés el tt. Több helyen akkumuláció is jelentkezett. A barázdasűrűség alapján az erózióra három fokozatot különítettünk el. Er s erózió kategóriájába kerültek azok a parcellák, amelyekben majdnem minden sz l sorban kialakult eróziós barázda (7ő-100%). Közepes fokozatnál a sz l sorok 2ő-75%-ában jött létre barázda, 2ő%-nál kevesebb barázda esetén alkalmaztuk a szórványos kategória jelzést. Térképeztük az akkumulációt is két fokozatban. Gyenge fokozattal a néhány (1-2 cm) és hézagos, er s fokozattal az összefügg 2 cm-nél vastagabb felhalmozódást jelöltük. A térképen az erózió és akkumuláció egyes fokozatai igen mozaikos elrendez dést mutatnak. Ennek az els dleges oka az, hogy a mez gazdasági növények termelése is ilyen mozaikos. Még a sz l övezetben is gyakran választja el egymástól a sz l táblákat parlag vagy más mez gazdasági kultúra. Ez a magyarázata annak, hogy egymás mellett er sen erodált, illetve nem erodált területet találtunk. Az azonos adottságú sz l táblák esetében is fokozatbeli eltérést okozott a frissen, vagy korábban megmunkált, ill. a kapálatlan sz l. 46

45 A Bodrogkeresztúri-katlan talajeróziójának formái és területi elterjedése Az erd s és parlag területeket a zivatar okozta erózió alig érintette. Ezért maradtak most fehéren ezek a területek. A központi részen nem vagy csak szórványosan jelentkezett az erózió. A Nyerges kis lejtésű el terében a fels régióból érkez vizet a parcellák fölött húzódó mélyút vezeti le. Ez az oka annak, hogy itt a barázdák csak szórványosan jelentkeznek. A Vár-hegy D-DNy-i lábánál pedig a talaj jó vízgazdálkodási tulajdonságaival magyarázható a szórványos erózió. 3. ábra: A Bodrogkeresztúri-félmedence barázdás eróziós térképe (1976. május 20-2ő. között lehullott 80,ő mm-es csapadék által okozott eróziós kár) 1. er s barázdás erózió; 2. közepes barázdás erózió; 3. szórványos barázdás erózió; Ő. akkumuláció; ő. nincs barázdás erózió 47

46 Martonné Dr. Erdős Katalin A Lapis D-i el terében az új telepítésű sz l ben hosszú, keskeny sávban jelentkez er s eróziót a mögöttes területr l lefutó felszíni víz, illetve a 190 m-es magasságban húzódó forrásvonal mentén feltör talajvíz együttes eróziója okozza. A mozaikos elrendez dés ellenére a térkép jól tükrözi a sz l övezetet, melyre általában er s és közepes erózió a jellemz. Az eróziót sok helyen el segítette még a terület rendezetlensége is, melynek következtében a sz l táblák a fölöttük fekv parlagterületekr l - a nagy lejt szög és a talaj rossz vízgazdálkodása miatt - sok vizet kapnak. A félmedence alsó, f leg két műút közötti részén, az akkumuláció okozott kárt. A hordalék lerakódását a műút töltése, illetve az azon kialakított kis áteresz is nagyban el segítette. Árkos erózió A felületi és barázdás erózió mellett a Bodrogkeresztúrikatlanban az árkos erózió is komoly veszélyt jelent. Az eróziós árkok területi eloszlása igen egyenetlen. Leger sebben felszabdalt a Galagonyás-ároktól Ny-ra es terület. Itt van az árkoknak több mint fele. Közepesen felszabdalt a Lapis, Cigány-hegy, Vár-hegy közötti terület. Minimális a felszabdaltság a két f völgy közötti területén, akárcsak a Vár-hegy Ny-i és D-i lejt jén (4. ábra). A terület eltér felszabdaltsága részben domborzati adottság, részben antropogén hatás következménye. A két leger sebben felszabdalt rész közül a Lapis, Cigány-hegy Vár-hegy közötti területen a természetes erózió alakította ki ezeket az árkokat. A Galagonyás-ároktól Ny-ra es területen az árkok egy részét (1, 2, 3, 5) szintén a természetes erózió hozta létre. Az árkok többsége (6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13) viszont antropogén hatásra alakult ki. Képz désük els dleges oka, a kisparaszti parcellákhoz vezet, lejtésirányt követ utak voltak. A Lapis és Vár-hegy D-i lejt in viszont 1945-ig nagybirtok volt, ahol szerpentineken közlekedtek a szekerek. Ezeket az utakat a Lapison ma már nem használják, mivel a tagosítás után itt is létrehozták a lejtésirányt követ utakat. 48

47 A Bodrogkeresztúri-katlan talajeróziójának formái és területi elterjedése Ő. ábra: A Bodrogkeresztúri-félmedence eróziós árkainak mélységviszonyai 1. 1,4 m; 2. 1,5-2,9 m; ,9 m; ,4 m; 5. 7,5-10 m A Lapis K-i és Ny-i, valamint a Vár-hegy Ny-i lejt jének megközelítésénél már elkerülhetetlen volt a lejt vel közel párhuzamos utak kialakítása. A 1Ő, 1ő, 2Ő, sz. árok ennek eredményeként jött létre. 49

48 Martonné Dr. Erdős Katalin Az árkok átlagos mélysége: 3,88 m. Mélységük csak a kezdeti szakaszukon, illetve a katlan leglankásabb részein csökken esetenként 0,ő m alá. Maximális mélységük 10 m (Ő. ábra). A medence árkainak mélysége összhosszuk arányában a következ : 1,4 m-nél sekélyebb árok 11,3%-a 1,5 2,9 m mély az árok 29,8%-a 3,0 Ő,9 m mély az árok 33,8%-a 5,0 7,Ő m mély az árok 17,5%-a 7,5 10 m mély az árok 7,6%-a Az árkok mélysége els sorban vízgyűjt területük potenciális energiájától, valamint a lejt ket beborító, laza, negyedkori üledékek vastagságától függ. A Galagonyástól Ny-ra es sz l övezetben az árkok általában 3 m-nél mélyebbek, de legmélyebb szakaszaikon ő m-t, s t néha a 7,5 m-t is meghaladják. Szélességük is tekintélyes (ő-10 m) s így alapvet en megszabták a kialakítható parcellák méretét. A Lapis és a Vár-hegy árkai kevésbé mélyék, s viszonylag kis részt különítenek el a nagy kiterjedésű felszabdalatlan lejt kt l. A recens felületi és barázdás eróziónál kisebb mértékben az árkos erózió veszélye is fennáll. Az árokképz dés jelenleg a völgyf k területén a legintenzívebb, ahol az árkok hátravágódásával újabb és újabb részek esnek ki az erd vel hasznosítható területekb l. Kialakulhatnak árkok a sz l övezetben is. Erre különösen a még használt, lejt vel párhuzamosan futó s egyre mélyül utaknál van lehet ség, valamint a katlan kis lejtésű központi részén, az új telepítésű sz l ben, mivel a mögötte lév meredek lejt n elmaradt a vízlevezet csatornák kiépítése. Az ároklejt k pusztulása, azaz az árkok kiszélesedése lassú, de állandóan ható folyamat, mely fokozatosan csökkenti az árkok közötti parcellák méreteit. Az árkok lejt jén kialakult keskeny, mély es barázdák pedig mellékágak kiindulási helyei lehetnek, ha nem védekeznek ellenük megfelel en. 50

49 A Bodrogkeresztúri-katlan talajeróziójának formái és területi elterjedése Talajvédelmi javaslatok Ismerve a Bodrogkeresztúri-katlan erodáltsági fokát, valamint a jelenleg ható eróziós folyamatok intenzitását, a sz l művelés fenntartása és kiterjesztése érdekében a következ talajvédelmi intézkedéseket tartjuk szükségesnek. 1. A Bodrogkeresztúri-katlan központi részén a Galagonyás és a Csirke-árok közötti területen, mind a felületi, mind pedig a vonalas erózió a következ intézkedésekkel mérsékelhet. a. Az árkos erózió kialakulásának megakadályozására meg kell oldani a Lapis lejt r l lefolyó víz - els sorban az utakon és mélyutakon lefolyó felszíni, ill. talajvíz - elvezetését, hogy az ne jusson le a központi részre. b. Felületi és barázdás erózió els sorban a talaj rossz vízátereszt képessége miatt lép fel. Ez a negatív tulajdonság csak az utóbbi években lett jellemz je ennek a körzetnek, mikor ide is sz l t telepítettek. A rossz vízátereszt képesség a telepítést megel z rigolírozás, valamint a gépi művelés tömörít hatásának az eredménye. Káros hatása gondos és gyakori talajlazítással és szintvonalas műveléssel csökkenthet. 2. Talajvédelmi szempontból külön kell választani a Nyerges K- i lejt jének meredekebb fels 160 m feletti részét az alsó, kisebb lejt jű alsó szakasztól. A meredek (12-25%-os) lejt vel párosuló nagy lejt hossz, valamint a rossz vízátereszt képességű talaj a területet az egész Bodrogkeresztúri-katlan eróziótól leginkább veszélyeztetett körzetévé teszi. Itt húzódik a sz l termelés klasszikus övezete, mely a kedvez tlen természeti adottságok negatív hatását tovább fokozza. Talaja, a terület alsó kisebb hányadán még csak gyengén erodált, de feljebb már a közepes, majd az er s erodáltság jellemz. A hajdani mélyutakból kialakult árkok a katlan legfelszabdaltabb lejt jévé alakították. Az árkok m-re követik egymást. A talajvédelem megoldása így rendkívül sürg s és összetett feladat. 51

50 Martonné Dr. Erdős Katalin Legnagyobb beruházást a megfelel szélességű nagyüzemi táblák kialakítása igényel az árkokkal er sen felszabdalt területen. Az árkokat övez hosszú lejt k a felületi erózió következtében ugyanis már kisebb-nagyobb mértékben lealacsonyodtak erózióbázisuk, azaz az árkok felé. Az ilyen lejt k pedig, még ha az árkokat be is temetjük, lineáris irányítottságot adnak a lefolyó csapadékvíznek. Így az árkok betemetésével nem szüntethet meg mindenütt az árkos erózió veszélye. A vízlevezetést azoknak az eróziós árkoknak a felhasználásával kell megoldani, amelyeknél ez a folyamat el rehaladottabb (ő, 7, 8/a sz. árok). A kisebb vízgyűjt területű árkok betemetésével (6, 8/b, 9, 10. sz. árok) már kialakíthatók megfelel szélességű parcellák. További nehézséget jelent az, hogy az árkok betemetése planírozással nem mindenütt oldható meg, mivel nem elég vastag különösen m felett a laza negyedkori fed réteg. A felületi rétegerózió mérséklésére szintén m tengerszintfeletti magasságig van lehet ség. A teraszozás túlságosan költséges lenne, mivel ahhoz nem elég vastag a laza lejt üledék. Olcsóbban megvalósítható viszont a sáncolás, árokkal kombinálva. Meg kell szüntetni a kialakítandó táblák fölötti területekr l lefolyó víz káros hatását is, közvetlen a vízlevezet árkokba való vezetésükkel. Az eróziós árkok völgyf inek területét az árkok további hátravágódástól kell megvédeni. A lejt k fásításával az ároklejt k kiszélesedésének, oldalvölgyek kialakulásának a lehet sége csökkenthet. Az árkok túlmélyítését gátak építésével lehet megakadályozni. 3. A Nyerges 160 m-es szintvonal alatti Galagonyás-árokig terjed lejt inek eróziós veszélyeztetettsége kicsi. Kedvez helyzetét nemcsak enyhe lejt inek köszönheti, hanem a terület fels határán futó részben már felhagyott mélyútnak is, mely a felülr l jöv eróziós árkok vízlevezet je. Így a magasabb lejt kr l lefutó víz nem veszélyezteti ezt a lejt t. Talaja ugyan rossz vízgazdálkodású, de ez a negatív tulajdonság ellensúlyozható rendszeres talajlazítással. 52

51 A Bodrogkeresztúri-katlan talajeróziójának formái és területi elterjedése 4. A Lapis 200 m feletti lejt jén szintén jelent s a talajerózió. Talajai közepes vízgazdálkodásúak, így els sorban a meredek (17-25%-os) lejt, és az évszázadok óta folyó sz l művelés az oka a közepes erodáltságuknak. Délies lejt it a kedvez sugárzás viszonyok az egész terület egyik legjobb adottságú részévé teszik. Talajai és lejt üledékei sok vizet tárolnak. Nagyobb es k alkalmával a lejt alján a talajvíz szintje rendszerint a felszínig emelkedik. Ez már a talajművelést is gátolja. A terület vízrendezése több okból is szükséges. a. A felületi rétegerózió csökkentése miatt, melyet a fed réteg vastagságától s a lejt szögt l függ en teraszok vagy sáncok építésével érhetnek el. b. Az árkos erózió kialakulásának megakadályozása végett, melynek veszélye a lejt vel párhuzamosan futó utak kialakításával jelent sen megn tt. Elhárítására a korábbi utak (szerpentinek) rendbehozatala és használata szükséges. c. De szükséges a vízrendezés azért is, mert annak elmulasztásával az alatta lev központi területen is jelent sen megn az eróziós veszély. Ennek megakadályozására nemcsak a felszíni, hanem a lejt alján felszínre tör talajvíz elvezetésér l is gondoskodni kell. 5. A Vár-hegyet délies lejt i, jó vízgazdálkodási tulajdonságú talajai emelik a Bodrogkeresztúri-katlan sz l termelésre legalkalmasabb körzetévé. Talajeróziót 160 m magasságig, els sorban a magasabb lejt r l lefolyó víz okoz, ezért vízlevezet k építésével ez a veszély hatékonyan lecsökkenthet. Mérsékelhet az erózió még a 200 m magasságig is vízlevezet árkok és sáncok létrehozásával. Teraszozással pedig még magasabbra (220 m) is felhúzódhat a sz l határ. Kialakításához nemcsak több pénz, hanem kell vastagságú fed réteg is szükséges. 6. A két műút közötti területen, illetve a központi mag leglankásabb f útvonalhoz közeles részein az akkumuláció okoz gondot. Megfelel vízlevezet csatornák és nagyobb méretű átereszek létesítésével ez a kár is jelent sen csökkenthet. 53

52 Martonné Dr. Erdős Katalin Szakirodalmi hivatkozások ÁDÁM L. (1967): A Szekszárdi dombvidék talajtakarójának pusztulása. Földr. Ért. 16./4. pp ÁDÁM L. (1975): Az antropogén tevékenység felszínformáló hatása a Tolnaidombságon. Földr. Ért. 2. pp ER DI B. HORVÁTH V. et al. (1965): Talajvéd gazdálkodás hegy- és dombvidéken. Mez gazdasági Kiadó. Budapest 403 p. ERD SI F. (1969): Az antropogén geomorfológia mint új földrajzi tudományág. Földr. Közl, 1. pp FEKETE Z. (19őŐ): A term talaj védelme. Egyetemi Nyomda. Budapest GÓCZÁN L. MAROSI S. SZILÁRD J. (19őŐ): Adatok a k zetmin ség, az erózió és a tektonikus mozgások jelenleg ható felszínformáló szerepéhez, valamint a talajerózióhoz. Földr. Közl. 2. (78) pp HORVÁTH V. ER DI B. (1963): Természetes lejt kategóriahatárok meghatározása az erózió intenzitás függvényazonossága alapján. Országos Mez gazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (MÉM Információs Központja). KERÉNYI A. (1977): Különböz reliefenergia-ábrázolások és az erózió kapcsolata a tokaji Kopasz-hegy példáján. Földr. Ért. 26./3. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. PINCZÉS Z. (1978): A talajtakaró pusztulása a Bodrogkeresztúri-félmedencében. Földr. Közl. 3. pp MATTYASOVSZKY J. (1953): Talajok vízvezet képességének vizsgálata és a vizsgálat eredményeinek alkalmazása a talajvédelemben. Agrokémia és Talajtan. 2. pp MATTYASOVSZKY J. (1956): A talajtípus, az alapk zet és a lejt viszonyok hatása a talajeróziós folyamatok kialakulására. Földr. Közl. Ő.(80). pp MIHOLICS J. (1970): A talajpusztulás célgeomorfológiai vizsgálatának néhány kérdése. Földr. Ért. 19. pp PINCZÉS Z. (1968): Vonalas erózió a Tokaji-hegy löszén. Földr. Közl. 16. XCII 2. pp PINCZÉS Z. (1971): Die Formen der Bodenerosion und der Kampf gegen sie in Weingebiet des Tokajer Berges. Acta Geographica Debrecina. Tom. X. pp SIPOS G. LAMMEL K. (1964): Gyakorlati talajvédelem. Budapest STEFANOVITS P. (1964): Talajpusztulás Magyarországon. (Magyarázatok Magyarország eróziós térképéhez) OMMI Budapest p. STEFANOVITS P. (1977): Talajvédelem, környezetvédelem. Mez gazdasági Kiadó 243 p. 54

53 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei AZ 1986/87. ÉVI TÉLI FAGYKÁR ALAKULÁSA SZ L ÜLTETVÉNYBEN TOKAJ-HEGYALJÁN Dr. Justyák János Dr. Pinczés Zoltán professzor emeritus Debreceni Egyetem Közismert, hogy a kora szi és kés tavaszi fagykárok meteorológiai (h mérsékleti) tényez kt l függenek. A fagykárok mértékét a h mérsékleten kívül a fagy fellépésének id pontja, az el z id járási viszonyok alakulása, a fagy idején uralkodó leveg nedvességi viszonyai (száraz vagy nedves id járás), a fagy er ssége, ismétl dése, tartama, a sz l el élete, agrotechnikája, anyagellátása, fiziológiai és fenológiai állapota, a fajta fagytűr képessége határozza meg. A téli fagykárokét meteorológiai és a fentebb már említett tényez k együttesen alakítják ki. A fagykár ténye viszont kizárólag a h mérséklet függvénye: a kritikus h mérsékleti értékek fellépésének id pontja, nagysága, ismétl dése, tartama, ill. a h mérséklet változása (ingása). A domborzati viszonyok azonban módosítják a meteorológiai tényez k hatását, következésképpen a fagykárokat. A geomorfológiai formák els sorban az éjszakai h mérsékleteloszlásban hoznak létre jelent s különbségeket. A széls séges h mérsékletjárás a tagolt felszíni területek lehűléséb l adódó különbségek miatt alakulnak ki. A tokaj-hegyaljai sz l ültetvényekben az 1986/87. évi téli fagykár-felvételezéseket június elején végeztük el az alábbi módszerrel. Az adott területen a sz l kultúra alsó- és fels határa között különböz tszf.-i magasságban sz l t két vettünk vizsgálat alá. T kénként megszámoltuk az összes vessz t, majd ebb l a fagyott vessz k számát. Fagyott vessz knek tekintettük azokat, amelyeken az összes rügy megfagyott. Ha a vessz n már egy rügy is kifakadt, ill. hajtást hozott, nem vettük fagyott vessz nek. Végül az összes vessz és fagyott vessz aránya alapján a vizsgált t kére vonatkoztatva a %-os fagykárt megállapítottuk. 55

54 Dr. Justyák János Dr. Pinczés Zoltán A téli fagykárokat a sz lészetben jól ismert hajtatási kísérletek útján is felmértük márciusában Hegyalja több pontján, adott tszf.-i magasságból és adott kitettség mellett, 2ő-25 db kb cm-es hosszúságú vessz darabokat vágtunk le. A vessz darabokat vízzel megtöltött edényekben hajtattuk, majd a fagykár %-ot a már fentebb említett módon határoztuk meg júniusában a fagykár-felvételezéseket a Justyák Pinczés-féle módszerrel megismételtük. A fagykár er sségére négy (IV) kategóriát állítottunk fel: I. mérsékelt, ha a fagykár 2ő-50% II. közepes, ha a fagykár 50-75% III. er s, ha a fagykár 75-90% IV. teljes, ha a fagykár % A fagyveszélyes területek és fagykárok megállapításával, ill. térképezésével a külföldi szakemberek már régóta foglalkoznak. Hazánkban JUSTYÁK az 1960-as évek közepén a talajmenti minimum-h mérsékletek alapján Tarcal Szarvassz l ben készített fagyveszélyességi térképet. Kés bb pedig de más módszerrel PINCZÉS készített fagyveszélyességi térképet a Bodrogkeresztúrifélmedencében (1985). A mesterséges fagyzugok minimumh mérsékleteinek területi eloszlását sz l ültetvényben KOZMA DÁVID SIMON (1987) vizsgálta. A külföldi szakemberek fagykár-felvételezéseiket sz l ültetvényekben az un. szem és fül módszerrel végezték. Ennek lényege, hogy egy adott helyen és id ben a fenológiai jelenségeket, így a fagykárokat is szemrevételezéssel és a lakosság elmondásaiból, vagyis hallás útján állapítják meg. Itt a fagykárfokozatok megállapítása önkényes, szubjektív, a felvételez egyén(ek)t l függ en változik. Ebben rejlik leglényegesebb hibája is. A legkorábbról ismertek ZAHN (1941) fagykár vizsgálatai a Frank sz l vidéken, KORDES-nek (1939) pedig a pfalzi sz l kben. LUGEON-SCHELLENBERG-KUAN (19Ő8) Svájcban térképezte a májusi fagykárokat, kimutatva azok kapcsolatát a domborzati formákkal. WEISE (19ő2) a kora szi fagyok hatását térképezte a sz l levélzetének a színe alapján. TICHI (19őŐ) a májusi kisugárzási fagyok útján létrejött fagykárokat térképezte Landautól 56

55 Az 1986/87. évi téli fagykár alakulása szőlőültetvényben Tokaj-Hegyalján Oppenheimig elterül sz l vidékeken. BURCKHARDT (1956) a rajnahesseni borvidékr l készített színes fagykártérképeket, amit a sz l termel khöz juttattak el gyakorlati felhasználás céljából. BAIER és társai (19őő) a fagykárokat a terepformák függvényében vizsgálták 2Ő db hossz- és keresztmetszet alapján. TISOWSKY (1975) a fagykárt a lombozat alapján állapította meg, mely szerint a fagykár er ssége a tengerszint feletti magasság növekedésével csökkent. De a kár mértékét ugyanazon magasságban a geomorfológiai formák befolyásolták. Megemlíti, hogy már 1,0 m-es szintkülönbség (pl. a dellék esetében) eltér fagykárosodást eredményezett. VAUPEL (1959) a Rajna-Pfalz borvidéken fagykártérképeket készített a májusi fagyokról amelyen külön-külön megjelölte az advekciós és a kisugárzási fagyok hatására kialakult fagykárokat. GEIGER (1973) a Rajna völgyében sszel a sz l lombszínez désének állapotát térképezte fel. Megállapította, hogy a levélszínez dés és lombhullás mértéke a tengerszint feletti magasságtól függ, anélkül, hogy észrevehet expozíciós különbség mutatkozott volna. Az eredményeket összehasonlította a fagyveszélyességi térképekkel, rámutatott arra, hogy egy-egy megfelel id ben a sz l állományról készített légi felvétel pótolhatja a fagyveszélyességi térképeket. Az idézett szerz k kutatásaiban a végs célkitűzések azonosak. Egyrészt a sz l termesztésre alkalmas és alkalmatlan területek felderítése, másrészt a bizonyítékokat, adatokat felhasználni olyan nagyszabású intézkedései tervekhez, amelyek a tájklíma javítását szolgálják (klímamelioráció). Az 1986/87. évi téli fagykár Az id szak meteorológiai viszonyait Tokaj (T) és Sárospatak (S) Meteorológiai Állomásokon mért adatok alapján az 1. táblázatban mutatjuk be (OMSZ 1987). A táblázatból látható, hogy januárban a rendkívül hideg sarkvidéki leveg hatására a minimum h mérséklet C-ra süllyedt. Februárban a talajmentén C-ra csökkent a h mérséklet. Februárban és márciusban ismét egy nagyon hideg periódus következett. A hideg id márciusban csaknem a hónap végéig tartott, ez volt az évszázad leghidegebb márciusa. A többször 57

56 Dr. Justyák János Dr. Pinczés Zoltán megismétl d hideg, zord, fagyos id járás a sz l ben komoly fagykárt okozott. 1. táblázat: A fontosabb id járási elemek alakulása Hegyalján Hónap December Január Február Március Havi napsütés összeg (óra) Havi közép. h m. ( 0 C) Absz.max. h m. ( 0 C) Absz. min. h m. ( 0 C) Absz. min. h m. a talaj mentén ( 0 C) Havi csapadékösszeg (mm) Fagyos napok száma (min O 0 C) Zord napok száma (min C) Év 1986 ő0 é.á ő0 é.á ő0 é.á ő0 é.á. T S T -2,9-0,2-6,0-3,1-0,3-0,8 0,1 4,8 S -4,6-0,5-8,4-3,3-2,2-1,2-2,5 4,3 T 3,5 15,2 4,6 12,5 10,6 16,0 16,5 24,4 S 4,8-4,8-11,2-12,5 - T -16,0-26,5-24,6-25,0-20,0-27,8-14,4 18,1 S -16, , , ,2 - T -18, , , ,4 - S -18, , , ,0 - T S T S T S A Tarcali Kutató Állomás Szarvassz l jében néhány száz méter hosszúságot kitev déli lejt t teraszírozott. A teraszok szélessége 0-6%-os lejt n Ő8,6, a 1ő-25%-oson 5,4m ben Furmint T-92-es fajtával telepítették be. Tenyészterülete 300 1ő0 cm. T keművelése magasművelésű kordon. Így az 1986/87. évi téli fagy hatására kialakult fagykárokat azonos korú, fajtájú, tenyészterületű, t keművelésű sz l állományban állapíthattuk meg. Következésképpen a fagykár er sségét tisztán a tengerszint feletti magasság és a teraszok együttes hatása szabta meg. Az június 3-án és 9-én felmért károsodás mértékét a 2. és 3. táblázatban mutatjuk be. 58

57 Az 1986/87. évi téli fagykár alakulása szőlőültetvényben Tokaj-Hegyalján 2. táblázat: Az 1986/87. évi téli fagykár alakulása Tarcal- Szarvassz l ben F=felvételezési módszerünkkel (JUSTYÁK PINCZÉS 1978), H=hajtatási kísérleteink alapján megállapított % jelenti Tszf.-i Magasság (m) Fagykár (%) Tszf.-i magasság (m) Fagykár (%) Tszf.-i magasság (m) Fagykár (%) F H F H F H A 2. táblázat szerint Szarvassz l ben a lejt alján 9ő-100 m magasságban 100%-os a fagykár, sok t ke kipusztult. De sok volt az olyan t ke is, amely t b l hajtott ki. A lejt fels bb részein 19ő-205 m magasságban a fagykár csökken 3ő, ill. 210 méteren 20%-ra. A táblázatból látható még az is, hogy a kétféle felvételezési módszer között nincs lényeges eltérés. A t -próba szerint a kétféle módszerrel kapott fagykárértékek között nincs szignifikáns különbség. A kétféle módszer tehát a fagykár megállapítására egymással helyettesíthet. Hajtatásai kísérleteink szerint Szarvassz l ben kb tszf.-i magasságban nem teraszírozott területen a sz l állomány 45-ő0, teraszírozottan őő-65%-a szenvedett fagykárt. A teraszírozás tehát növeli a fagyveszélyt. (JUSTYÁK-PINCZÉS 1978). A teraszokon a leger sebb károsodás általában a legbels, közvetlenül a rézsű melletti t kesorokat érte. Kifelé a terasz pereme felé haladva a fagykár csökkent (3. táblázat). 59

58 Dr. Justyák János Dr. Pinczés Zoltán 3. táblázat: Fagykárok (%) teraszokra telepített sz l ültetvényben hajtási kísérletek szerint A terasz tszf-i kb. A terasz t kesorainak fagykárai (%) magassága (m) Bels t kesor Küls t kesor A legbels t kesor er sebb elfagyása a teraszt alkotó elemek mikroklíma-módosító hatásával függ össze (1. ábra). A terasz lapja és a rézsű talppontja találkozásánál ahol csökken a turbulens légcsere legalacsonyabb a leveg h mérséklete. Ezen szélárnyékos részen télen nagyobb mértékű a hó felhalmozódása, egyben a leveg lehűlése is. Itt a legnagyobb a légh mérséklet ingása, míg a terasz síklapja végén (szélén), vagyis a rézsű felett a turbulens légcsere fokozódása miatt kisebb. 1. ábra: A teraszt alkotó elemek sematikus rajza 1: a bevágás talppontja; 2: a terasz lapjának közepe; 3: a töltés talppontja (a terasz széle) 60

59 Az 1986/87. évi téli fagykár alakulása szőlőültetvényben Tokaj-Hegyalján Az 1986/87. évi téli fagykár hatását Hegyalja néhány területér l a Ő. táblázat tartalmazza nagyrészt a hajtási kísérletek alapján. Ő. táblázat: Az 1986/87. évi téli fagykár (%) Hegyalja néhány területén A terület megnevezése A Tokaj-hegy környéke Tszf.-i m. kb. Fagykár (%) A terület megnevezése Bodrogkeresztúr környéke Tszf.-i m. kb. 2 Fagykár (%) Tarcal Vezér 95 H 100 B. félmedence 125- H Szarvassz l 95 F 100 Kakas-hegy 135 H 83 Szarvassz l 135 F 58 Kakas-hegy 165 H 61 Szarvassz l 150 F 46 Kakas-hegy 175 H 64 Szarvassz l 165 F 52 Lapis 165 H 47 Teréz-hegy 125 H 97 Lapis 175 H 39 Teréz-hegy 150 H 68 Lapis 210 H 28 Teréz-hegy 200 H 30 Vár-hegy 175 H 58 Területi átlag FH 69 Területi átlag H 60 A Ő. táblázat folytatása A terület megnevezése Erd bénye környéke Tszf.-i m. kb. Fagyk ár (%) A terület megnevezése Sárospatak környéke Tszf.-i m. kb. 1 Fagykár (%) Meszes-major 115 H 100 Hosszú-hegy 135 H 95 Meszes-major 135 H 80 Király-hegy 135 H 75 E.bényei med. 120 H 98 Megyer-hegy 160 H 50 E.bényei med. 135 H 77 Hercegkút 125 H 100 Sajgó-hegy 150 H 52 Margita dűl 135 H 76 Területi átlag H 81 Területi átlag H 80 A fagykár %-os értékei súlyos téli fagykárról tanúskodnak. A károkat az el z évek jelent s aszálykárai is fokozták. Sajnos az er s 2 Itt a tszf.-i magasság turistatérkép alapján becsült érték! 61

60 Dr. Justyák János Dr. Pinczés Zoltán fagyok a Hegyalján még az ökológiailag optimálisnak mondható term helyeken lév ültetvényben is károkat okoztak. A fagykárok alakulását jelent sen befolyásolja a tszf.-i magasság. A magasság növekedésével csökken a fagykár, ami a leveg h mérsékletének a magassággal való növekedésével függ össze. Az ábra azt mutatja, hogy 216 m magasságban fagykár elvileg már nem volt, továbbá azt, hogy 9ő-21ő m között, 10 m-es magasságnövekedés 12%-os fagykárcsökkenéssel jár (2. ábra). 2. ábra: A fagykár er sségének (x) összefüggése a tengerszint feletti magassággal (y) 1986/97 telén Tokaj-Hegyalján Az 1986/87. évi téli fagykár felvételezéseink kapcsán választ kerestünk arra is, hogy van-e kapcsolat a sz l t ke életkora és a fagy hatására kipusztult t kék között? Az idevonatkozó adatokat B.A.Z. Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya szolgáltatta. Ennek 62

61 Az 1986/87. évi téli fagykár alakulása szőlőültetvényben Tokaj-Hegyalján révén olyan adatokhoz jutottunk, amelyek a sz l t ke életkorát, az elhalt (kipusztult) t kék %-os értékeit tartalmazták. A felvételezés adatai Tokaj-Hegyalja 111 helyér l valók. A t kék kora és a kipusztult t kék közötti összefüggést a (3. ábra) szemlélteti. Az ábra azt mutatja, hogy a szőlőtőkék korának növekedésével nő a fagy hatására a kipusztult tőkék százalékos aránya. 3. ábra: Az 1986/87 telén kialakult fagyok hatására kipusztult t kék összefüggése a t kék életkorával Tokaj-Hegyalján. Az ábrán jelzett karikák a t kék átlagos életkorát jelentik MERZSAIAN (19ő1) szerint is az id sebb t kék kevésbé fagyállók, mint a középkorúak. A tapasztalatok és a vizsgálatok azt mutatták, hogy az 1986/87. évi téli fagykár után azok a termel k, akik 1987 tavaszán a t kefejig visszavágták sz l t kéiket, új alapokkal és el nnyel indulhattak. Akik ezt nem tették, hanem a 63

62 Dr. Justyák János Dr. Pinczés Zoltán régi törzsekre alapoztak és ha ezek a törzsek károsodtak azoknak továbbra is számolni kellett a t kék folyamatos elhalásával (LESKÓ 1988). A sz l ültetvények 1986/87. évi téli károsodásának felmérését a MÉM Mezőgazdasági Főosztálya által alakított bizottságok is elvégezték (B.A.Z. Megyei Tanács MEO jelentése 1987). A bizottsági felmérés eredményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze: A term korú sz l ültetvények 13,4%-a (922 ha) kipusztult, 59,4% (Ő07ő ha) regenerálhatóan károsodott, 11,6%-a (800 ha) 50%-nál nagyobb, 1ő,Ő%-a (1061 ha) 50%-nál kisebb mértékű rügykárt szenvedett. A 663 ha nem term ültetvény 7,2%-a pusztult ki, 87,9%-a pedig regenerálhatóan károsodott. Tokaj-Hegyalján a fagykár okozta kieső termés mértéke tonna, ezen belül Hegyalja legnagyobb sz l term üzeménél, a TÁG Borkombinátnál közel 10 ezer tonna volt. Eredményeink kapcsán felmerül a kérdés: szabad-e a hegylábi területekre az un. szoknyára szőlőt telepíteni? A kérdésre adandó válaszok különböz ek. Egyetértünk azokkal az aggodalmaskodókkal, akik megkérd jelezik a hegylábi területek sz l vel való betelepítését, ahol nagyobb gombafert zéssel és fagyveszéllyel kell számolni. Ezért a mélyebb fekvésű fagyzugos és igen fagyveszélyes területeket végre ki kell zárni a telepítésből. Ugyanakkor a szőlő mennyiségi és minőségi emelésének az útja csakis az lehet, ha feltárjuk a szőlő élettevékenysége számára a megfelelő optimális ökológiai termőhelyeket, mert csak ezzel érhetjük el a fagykárok csökkentését, esetleg teljes kiküszöbölését. Szakirodalomi hivatkozások: BAIR, W. ET AL. 1955: Frostbekampfung im Weinbau. Ber. Dt. Wetterd p. BURCKHARDT, H. 1956: Probleme und Möglichkeiten zu Kartierung der Frostgefahrdung. Met. Rundsch. 9. 5/6. pp GEIGER, M. 1973: Beobachtung und Kartierung der Weinlaub verfarbung in Herbst. Mitt Pollichia pp

63 Az 1986/87. évi téli fagykár alakulása szőlőültetvényben Tokaj-Hegyalján JUSTYÁK J. PINCZÉS Z. 1978: A domborzat fagykármódosító hatása Tokaj- Hegyalján. Földr. Ért. 2ő. 1. pp KORDES, H. 1939: Die Frühjahrsfröste im Jahre 1938 in der Pfalz und ihre Auswirkungen in Weinbau. Wein u. Rabe 21. pp KOZMA F. DÁVID A. SIMON J. 1987: Mesterséges fagyzugok hatása a sz l ültetvények fagykáraira. Légkör pp LESKÓ J. 1988: Sz l t kék törzsének fagykárosodása. Kézirat. 7. p. LUGEON, J. SCHELLENBERG, A. KUAN, W. 1948: Die Frühjahrsfröste 19Őő und ihre Auswirkung im Schweizerischen Obst- und Weinbau. Anm. Schweiz. Meteor. Ztr. Anst B. 82. pp MERZSANIAN, A. SZ. 1951: Vinogradarsztvo. Moszkva. pp OMSZ Országos Meteorológiai Szolgálat. Adattár p. PINCZÉS Z. (1985): Die Ergebnisse der landschaftsökologischen Forschungen aus dem Tokajer Weingebiet und ihre praktischen Anwendungsbereiche. VII. th International Symposium on Problems of Landscape Ecological Research. Pezinok, 1-8. TICHY, F. 1954: An den Grenzen des Weinbaues innerhalb der Pfalz, eine geländeklimatologische Studie. Mitt. Pollichia pp TISOWSKY, K. 1975: Häcker und Bauern im den Weinbaugemeinden am Schwanberg. Franfurter Geogr p. VAUPEL, A. 1959: Advektivfrost und Strahlungsfrost. Mitt. Dt. Vetterd p. WEISE, R. 1952: Mikroklimatische Geländestudien an der Laubvärbung der Reben im Herbst 19ő1 und ihre Folgerungen für den fränkischen Weinbau. Ber. Dt. Wetterd. US-Zone. Nr pp ZAHN, H. 1941: Untersuchungen über Spätfrostschäden an der Rebe. Gartenbauwissenschaft. 4. pp

64

65 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei AZ AREÁLIS ÉS LINEÁRIS ERÓZIÓ MENNYISÉGI ÉRTÉKELÉSE BODROGKERESZTÚRI MÉRÉSEK ALAPJÁN Dr. Kerényi Attila egyetemi tanár Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Bevezetés Az 1970-es évek második felében a Kossuth Lajos Tudományegyetem Gazdasági és Regionális Földrajzi Tanszékének regionális csoportja Pinczés Zoltán professzor vezetésével részletes tájanalízist végzett a Bodrogkeresztúri-félmedence területén. A mindössze 9 km 2 -es mintaterület az Eperjes-Tokaji-hegység déli részén Tokaj-Hegyalján, Tokaj várostól mintegy 6-8 km-re É-ra terül el (1. ábra). A tájanalízis fontos része volt a mintaterület talajtípusainak és a talajok erodáltsági állapotának térképezése. Ezek a térképek az ökotopok és a chorikus egységek meghatározásánál játszottak szerepet. A táj jelenlegi változásainak bemutatásához azonban a talajpusztulás recens dinamizmusát is vizsgálnunk kellett. Az ilyen célú kutatásaink eredményeit több korábbi publikációnkban ismertettük (KERÉNYI A. 1984, 1991; PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ E. K. 1978; MARTONNÉ E. K. 1981). Jelenlegi dolgozatunkban korábbi adataink olyan szempontú feldolgozását mutatjuk be, amelyre mindeddig még nem került sor. Arra keressük a választ, hogy a mintaterületen mekkora talajveszteséget okoz az areális és mekkorát a lineáris erózió. 67

66 Dr. Kerényi Attila 1. ábra: Tokaj-Hegyalja középs és keleti részének topográfiai térképe: MT=mintaterület (Bodrogkeresztúri-félmedence), M 1, M 2, M 3=az eróziós kísérleti parcellák helyei Az areális és lineáris talajerózió értelmezése Miel tt vizsgálataink módszerével foglalkoznánk, szükségesnek tartjuk, hogy az areális és lineáris talajerózió fogalmának értelmezéseir l is szóljunk, mert adataink értékelését kétféle felfogás szerint is el kívánjuk végezni. Az eróziós folyamat els szakasza (1) a csepperózió, amely a talaj szerkezeti elemeinek szétiszapolásában és a talajszemcsék robbanásszerű szétszóródásában nyilvánul meg, egyértelműen areális hatású. A felszíni lefolyás lepelszerű vízmozgással kezd dik, amelynek során a csepperózióval szétiszapolt talajszemcsék a vízzel szuszpenziót képezve folynak le a lejt n. Ez (2) a lepelerózió 68

67 Az areális és lineáris erózió mennyiségi értékelése bodrogkeresztúri mérések alapján ugyancsak felületi hatású. Néhány méter után azonban a talajfelszín egyenetlensége miatt a talajrészecskéket szállító víz vonalak mentén rendez dik, és (3) sűrű, miniatűr méretű mederhálózatot formál. E hálózat sűrűsége és sekélysége miatt, továbbá a talajlakó állatok átforgató tevékenysége következtében, es után bizonyos id múlva csak a talajveszteség areális következménye mérhet : a talajréteg vékonyabb lesz. (Itt most nem térünk ki a sokszor csak tizedmilliméteres eróziós veszteség mérésének technikai nehézségeire.) A vonalak mentén rendez d lefolyás a vízhálózatok kialakulásának általános szabályait követve egyre nagyobb medrekbe terel dik: a nagyobb víztömeg (Ő) eróziós barázdákat képez, s a bennük lefolyó egyre nagyobb víztömeg a lejt n lefelé haladva egyre mélyebb barázdákat formál. Ha a lejt elég hosszú, a lineáris erózió a talajképz k zetig is lehatolhat, vagyis mélysége mindig meghaladja a fél métert, s ezt már (ő) eróziós ároknak nevezzük. A bemutatott folyamat első három szakaszát együtt areális eróziónak tartjuk, a Ő. szakasz azonban kétféleképpen értelmezhet. Az eróziós barázdák ugyan egyértelműen lineáris képz dmények, de szántóföldeken vagy más, akár tartósabb növénykultúrák parcelláin is ahol rendszeres talajművelés folyik, a barázdák az ismétl d szántás hatására eltűnnek. Ez maximum fél méteres mélységig következik be, az ennél mélyebb lineáris formák már tartósan megmaradnak, s t az újabb nagy es k hatására egyre tovább mélyülnek. Az eróziós árok minimális mélységét ezért a szakemberek 0,ő méterben határozzák meg. Az ennél sekélyebb eróziós barázdák keletkezésükkor lineárisak, szántás után azonban a barázdákból hiányzó talajmennyiség areális veszteséggé válik, így szemlélet kérdése, hogy melyik eróziós formához számítjuk. A továbbiakban a mintaterületünkön végzett barázdás eróziós mérések eredményeit mindkét szemlélet szerint értékeljük. 69

68 Dr. Kerényi Attila Módszerek A csepperóziós és lepeleróziós anyagmozgatást (beleértve a mikrobarázdás hálózat veszteségeit is) szabadtéri kisparcellákon mértük (0,8 x 2,őm, 10 -os lejt szög). Mivel ez személyes felügyeletet és rendszeres mintavételt igényelt, Tokaj-Hegyalja hasonló félmedencéjében, Károlyfalvánál (1. ábra) tudtuk biztosítani ezeket a feltételeket (b vebben ld. KERÉNYI A. 1991). A mérési eredményeket négy egymás melletti parcella átlagaként értékeltük. 2. ábra: Egy parcella eróziós barázdáinak méretei és az akkumuláció helyei. A tört számlálójában a barázda szélessége (cm), nevez jében a mélysége (cm), a tört alatt a barázda sematikus keresztmetszeti képe látható. A pontozott terület az akkumuláció helyét, a nyilak a lejtés irányát jelölik 70

69 Az areális és lineáris erózió mennyiségi értékelése bodrogkeresztúri mérések alapján A barázdás eróziós veszteséget egy Ő2 mm-es csapadékesemény után mértük. (Ehhez hasonló, Ő1 mm-es csapadék után mértük az areális erózió mértékét az el bb említett parcellákon.) A barázdás erózióval lepusztult talaj térfogatát helyszíni mérések alapján a közismert térfogatszámítási eljárással határoztuk meg. A 2. ábrán egy lejt irányú parcellán képz dött eróziós barázdák méreteit és keresztmetszetük formáit látjuk. Ehhez hasonlóan mértük fel az egész térképezett területet (3. ábra). Az egyes parcellákra vonatkozó adatokat különböz képpen értékeltük. 3. ábra: A barázdás erózió fajlagos értékei (m 3 ha -1 ) a Bodrogkeresztúri-félmedence középs és keleti részén február 23-án. (Az eredeti térkép méretaránya 1:2880.) 1=kisméretű akkumuláció (ő m 3 ha -1 -nál kisebb); 2=jelent s akkumuláció (ő m 3 ha -1 -nál nagyobb); 3=a parcellán nem volt mérés; Ő=épület; ő=földút; 6=eróziós árok; 7=országút; 8=feny erd 71

70 Dr. Kerényi Attila A 3. ábrán a barázdás erózió fajlagos értékeit mutatjuk be. A térképen azt is láthatjuk, hogy a vizsgált terület D-i részén jelent s akkumuláció történt. A kapott térfogatadatokat a párhuzamosan meghatározott térfogattömeg-adatok segítségével tömegadatokra számítottuk át. A térfogattömeg-értékeket Vér-féle bolygatatlan mintákon a földrajzi laboratóriumunkban határoztuk meg, 1ő2 mintán. A terepi méréseket 76 parcella eróziós barázdáin végeztük el. Összesen 210 parcellát vizsgáltunk meg, de 13Ő esetben nem képz dött barázda. Az árkos erózióval lepusztult talaj mennyiségét a MARTONNÉ (1981) által szerkesztett árkos eróziós térkép adataiból és a terepen végzett mérésekb l számítottuk. Míg az el z két esetben egymással összevethet adatokat kaptunk, az eróziós árkokból hiányzó talaj és k zet hosszú id (legalább 100 év, de lehet több évszázad is) alatt erodálódott, így az egy év id tartamra vetített talaj+k zetveszteség csak durva becslésnek számít. Mivel az eróziós árkok mélyen bevágódtak a riolittufa alapk zetbe, a lepusztulás el rehaladtával (miután az erodáló víz teljesen átvágta a talajréteget) lényegesen lelassult az eróziós folyamat. Eredmények A kisméretű eróziós parcelláinkon a kiválasztott 41 mm-es záporszerű csapadékból 18,3 mm folyt le a felszínen, vagyis a teljes lehullott mennyiség ŐŐ,6%-a. Ez elég jelent s lefolyás, ami azzal magyarázható, hogy a talaj er sen töm dött állapotban volt, és agyagtartalma a bodrogkeresztúri talajokhoz hasonlóan a 32%ot is meghaladta. A talaj nedvességi állapota ugyancsak kedvezett a nagyobb lefolyásnak. (A szántóföldi vízkapacitás 90%- áig telített volt a parcella talaja az es el tt.) A kisméretű parcelláinkról a csepperózió és lepelerózió pusztította le a talajt. Mi ezt a két folyamatot együtt korábbi munkánkban (KERÉNYI A. 1991) iniciális eróziónak neveztük. A parcellák növénymentes felszínér l lepusztult talaj mennyiségét átszámoltuk t/ha-ra, az eredmény 10,42 t/ha-nak adódott. 72

71 Az areális és lineáris erózió mennyiségi értékelése bodrogkeresztúri mérések alapján A barázdás erózióval lepusztult, valamint kis távolságon belül akkumulálódott talaj mennyiségét az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat: Az eróziós barázdák összesített talajvesztesége és a kis távolságon belül akkumulálódott talaj mennyisége (Az erózió és akkumuláció területi megoszlását ld. a 3. ábrán) A térképezett területr l lepusztult talaj: A térképezett területen akkumulálódott talaj: A térképezett területr l elszállított talaj: A térképezett területt l D-re akkumulálódott talaj: Az összes akkumulálódott talaj: A Bodrogba jutott talaj: 759,7 t 337,9 t 421,8 t 74,0 t 411,9 t 347,8 t Az adatok alapján megállapítottuk, hogy a barázdás eróziós talajveszteség valamivel több, mint őő%-a kis távolságon belül felhalmozódik. (Az akkumuláció mértékét a térképezett területt l D-re is felmértük.) Tekintettel arra, hogy a csapadék idején a helyszínen voltunk, mintákat vettünk a barázdákban lefolyó vízb l, így meg tudtuk mérni a benne lebegve szállított talajszemcsék mennyiségét, s t szemcseösszetételét és humusztartalmát is. Ennek alapján megállapítottuk, hogy a Bodrog folyóba szállított közel 3ő0 tonna talaj átlagosan 1,7% humuszt tartalmaz, és a lepusztult A- szint értékes szervetlen kolloidokban is gazdag (20% feletti arány). A barázdás erózióval legintenzívebben pusztuló parcellák talajvesztesége meghaladta a 30t/ha értéket. Ezeknek a parcelláknak az átlagos meredeksége (13-15 ) lényegesen meghaladta az iniciális eróziós parcellák 10 -os lejtését. A parcellák lejt szög-adatai alapján kiválogattuk a 10 -os lejtésűeket. Ezek átlagos fajlagos talajvesztesége 12,ő t/ha-nak adódott, vagyis 2 t/ha-ral nagyobbnak, mint az iniciális eróziós pusztulás. A parcellák lejt irányban m hosszúak voltak. Ezt azért tartjuk szükségesnek külön is hangsúlyozni, mert a barázdás erózió mértéke szempontjából sokkal nagyobb jelent sége van a lejt hossznak, mint az iniciális erózió esetében. Ez utóbbinál a lepelszerűen áramló vízréteg mozgása lassú, csak néhány cm/s 73

72 Dr. Kerényi Attila értéket ér el, mert a nagy fenéksúrlódás megakadályozza a vízréteg felgyorsulását. Így tehát a lepelszerűen mozgó víz sebessége néhány méter után már nem n tovább. Más a helyzet az eróziós barázdában mozgó vízzel. A barázdák a lejt n lefelé haladva általában mélyülnek, mert a bennük mozgó víz mennyisége (összegyülekezés a mikrovízgyűjt kön) és sebessége is n, ezáltal munkavégz képessége is fokozódik. A lejt hossz meghatározó szerepe ebben a folyamatban a nagyméretű parcellákon érvényesül. A 3. ábrán a vizsgált terület Ny-i részén látjuk a Kovács-tanyát. Ett l a ponttól DDK-re haladva óriástáblákat figyelhetünk meg: a legnagyobb lejt irányban 800 m hosszú. A fölötte elhelyezked, átlagosan 8 0 -os lejtésű Ő00 m-es tábláról a vízelvezetés hiánya miatt akadálytalanul haladt tovább a felszínen lefolyó víz, és egyre mélyebb eróziós barázdákat mélyített a talajba. A domborzati adottságok miatt a barázdák az alsó, 800 m-es táblán egy óriásbarázdában egyesültek, amely a legalsó 100 m-es szakaszon elérte az 50 cm-es mélységet, vagyis az árkos erózió határértékét. Ennek a táblának a lejtése itt már csak 3 0 volt, a barázda nagy vízgyűjt je miatt azonban 197,8 t talaj pusztult le err l a területr l. Kiszámítottuk az óriástáblákról lepusztult talaj fajlagos értékét, s ez csak ő,1 t/ha-nak adódott. Vagyis a nagyon látványos nyomot hagyó lineáris erózióval is csak fele annyi volt az 1 hektárra jutó talajveszteség, mint az areálisan ható iniciális erózió esetén. Arra azonban ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy az iniciális eróziós parcellák lejtése 10 -os volt, míg az óriástábláké a vízgyűjt fels részén 8 -os, az alsó részén már csak 3 -os. Ami a barázdás erózióval lepusztult talaj mennyiségét illeti (1. táblázat), hosszabb távon (több éves intervallumot figyelembe véve) a teljes talajveszteség areálisan érvényesül, mert az ismételt szántások miatt eltűnnek az eróziós barázdák, és a talaj A- szintjének átlagos vastagsága csökken. Megvizsgáltuk azonban a maradandó eróziós árkok talajveszteségét is. MARTONNÉNAK (1981) az el z ekben már hivatkozott munkájában szerepel az a térkép, amely számításaink alapját képezte. Az eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. 74

73 Az areális és lineáris erózió mennyiségi értékelése bodrogkeresztúri mérések alapján 2. táblázat: A Bodrogkeresztúri-félmedence eróziós árkaiból hiányzó talaj mennyisége (Martonné térképe alapján számított adatok) Az árokszakaszok átlagos mélysége Térfogat (m 3 ) Tömeg (t) 0,70 m ,25 m ,00 m ,20 m ,75 m Összesen: A táblázat adataiból jól látható, hogy az eróziós árkokból kierodálódott anyag abszolút tömege három nagyságrenddel nagyobb a barázdás erózió során lepusztult talaj tömegéhez képest. E hatalmas különbséget azonban két tényez jelent s eltérése magyarázza. A barázdás eróziós talajveszteség egyetlen jelent s csapadék hatására következett be, míg az eróziós árokrendszer évszázadok során lezúduló ismeretlen mennyiségű zápor erodáló tevékenységének eredménye. Az eróziós árkok vízgyűjt területei együttesen 6,7 km 2 -t (670 ha-t), a térképezett barázdás eróziós terület pedig csak Ő km 2 -t (400 ha-t) tett ki. Ha az eróziós árkok kialakulását száz év id tartamúnak vesszük, akkor az egy év alatt egy hektárról lepusztult talaj mennyisége (M) a következ képpen számítható: t M 8,13t ha 670ha 100év 1 év Az egyedi 42 mm-es csapadékhoz tartozó átlagos fajlagos barázdás eróziós lepusztulás (Mb) pedig: Mb 759,7t 400ha 1,899t ha

74 Dr. Kerényi Attila Ehhez kell hozzáadnunk az iniciális erózióval lepusztult talaj mennyiségét. Ezt átszámoltuk a vizsgált területre jellemz lejt szögre (átlagosan 8 0 ), és 6,8Ő t. ha -1 értéket kaptunk. Így arra az eredményre jutottunk, hogy az egyetlen nagy csapadék hatására areálisan lepusztult talajmennyiség 8,739 t. ha -1, ami meghaladja az eróziós árkokból évi átlagban lepusztuló talaj mennyiségét. Tokaj- Hegyalján a sz l termelés ezer éves múltra tekint vissza, ugyanakkor vizsgálataink helyszínén nem sikerült megállapítani, hogy az eróziós árkok 1970-es évekbeli hálózata mikor kezdett kialakulni. Az biztosnak látszik, hogy több évszázaddal ezel tt, így az árkos eróziós talajveszteség az el z ekben számítottnál jóval kisebb, vagyis az areális eróziós lepusztulás még nagyobb mértékben meghaladja az árkos erózió mértékét, mint azt a fenti adatok mutatták. Az eróziós árkok azonban az egyes területeken kialakult túlzott felszabdaltsággal a talajművelést akadályozták, ezért indokolt volt az 1970-es évek végén a Bodrogkeresztúrifélmedencében végrehajtott tereprendezés. Szakirodalmi hivatkozások KERÉNYI A. 198Ő: A hagyományost kiegészít kvantitatív talajeróziós térképezés (A Quantitative Method Supplementing Traditional Soil Erosion Mapping). Agrokémia és Talajtan pp KERÉNYI A. 1986: Az iniciális erózió laboratóriumi vizsgálata homokon és szerkezetes talajokon (Laboratory Simulation Study on the Initial Erosion of Sand and Soils with Well Developed Structure). Agrokémia és Talajtan 35. pp KERÉNYI A. 1987: New possibilities of the mapping of soil erosion in the study of erosion and water conservation. In Proceedings IV. International Conference on Soil Conservation Maracay (Venezuela) pp KERÉNYI A. 1989: Examination of Runoff and Loess of Soil in Field Experiments with Special Reference to Precipitations. Conference on Climate and Water. Vol. 2. The Publications of the Academy of Finland 9/89. Goverment Printing Centre. Helsinki pp KERÉNYI A. 1991: Talajerózió térképezés, laboratóriumi és szabadföldi kísérletek. Soil Erosion Mapping, Laboratory and Field Experiments (Hungarian). Akadémiai Kiadó. Budapest 219 p. 76

75 Az areális és lineáris erózió mennyiségi értékelése bodrogkeresztúri mérések alapján MARTONNÉ ERD S K. 1981: Az eróziós árkok lepusztulási formái és szerepük a jelenkori felszínfejl désben a Bodrogkeresztúri-félmedence példáján. Acta Geogr. Debrecina XVIII XIX. pp PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. 1978: A talajtakaró pusztulása a Bodrogkeresztúri-félmedencében. Földrajzi Közlemények XXVI. pp PINCZÉS Z. KERÉNYI A. MARTONNÉ ERD S K. CSORBA P. 1981: Judgement of the danger of erosion throug the evaluation regional conditions. Soil Conservation. Congresses CIT Prese Cranfield Institute of Technology Cranfield. Bedford pp

76

77 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei EGY BODROGKERESZTÚRI HÓOLVADÁS MENETÉNEK TÁJFÖLDRAJZI ELEMZÉSE Dr. Csorba Péter egyetemi docens Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Komplex tájkutatás Bodrogkeresztúrban 197Ő és 1980 között, hét egymást követ nyáron 8-10 napos intenzív terepkutatási tábort szervezett Bodrogkeresztúrba Dr. Pinczés Zoltán, az akkor Gazdasági és Regionális Földrajz néven működ tanszék vezet je. Ilyen hosszú ideig fenntartott, és valóban komplex kutatási programmal dolgozó terepi munkára sem azel tt nem volt és sajnos, azóta sincs példa a hazai tájkutatásban. Pinczés professzor úr tájkutatási elképzelései rokoníthatók az Emil Neef, ill. közvetlen követ i; Günter Haase, Karl Mannsfeld, Günter Schönfelder neve által fémjelezett (kelet)német iskola munkamódszerével. Ismerte azonban Karl-Friedrich Schreiber, Hartmut Leser munkásságát is, akik aztán az 1980-as években jártak is nálunk. Bodrogkeresztúri eredményeinket megmutathattuk olyan nemzetközi szaktekintélyeknek, mint a német Horst Mensching, Gerold Richter, Heinz Hubrich, a cseh, ill. szlovák Jaromir Demek, Tadeus Czudek, Josef Kvitkovic, Emil Mazur, valamint a lengyel Lesek Starkel, Zdzislaw Czeppe, Tadeusz Bartkowski. A tanszék máig profitál a borogkeresztúri eredményeink bemutatása során Walter Zsilincsarral, Miklós Lászlóval, Olaf Bastiannal kialakult, er södött kapcsolatokból. A helyszíni bemutatók, szakmai beszélgetések során gyakran képezte vita tárgyát a tájkutatás topológiai alapegységének meghatározása. Bár az 1970-es években a szakterületnek már csaknem minden véleményformáló egyénisége ökotópnak nevezte a szóban forgó elemi területi egységet, már ritkán bukkant fel a tájcella, fiziotóp stb. alternatíva, az ökotóptérképezés metodikája meglehet sen bizonytalan lábakon állt. Ilyen körülmények között 79

78 Dr. Csorba Péter érthet, hogy Bodrogkeresztúrban mi is igyekeztünk a lehet legalaposabban körüljárni a témát, s figyelembe venni a lehet legtöbb tájszerkezet-befolyásoló elemet. A tájat felépít elemi részek megrajzolásához mi is pl. a lejt kategória térkép, az els rendű vízgyűjt k, a talajtípusok, a területhasználati térkép elkészítésével közelítettünk, de volt néhány speciális tartalmú térkép, amely azóta is ritkán szerepel az ökológiai tájkutatások tudományos programjában. Hóolvadás 1976 márciusában A tájszerkezetet befolyásoló alapelemek között a klimatikus faktor vizsgálata a nehezebben megfogható tényez k között van. Az adott terület éghajlattani alapszövetét a besugárzási viszonyokra, a h mérsékletmérésekre, csapadékviszonyokra támaszkodó adatokon keresztül szokás megrajzolni. A meteorológia tanszék az 1970-es évek els felében a mintaterületen, három helyen meteorológiai mér házikót tartott fenn, majd matematikai számítások alapján elkészült a félmedence besugárzási térképe is (JUSTYÁK J. TAR K. 197ő). Nyári kutatótáboraink során mi is többször végeztünk terepi lég- és talajh mérséklet méréseket. Ezen adatok alapján a 9 km 2 -es mintaterület klimatikus adottságait az átlagosnál jóval nagyobb részletességgel tudtuk jellemezni, de az ökológiai szemléletű értékeléshez, a klímatópok megrajzolásához még ezt sem éreztük elegend támpontnak telének végén egy ritkán el forduló meteorológiai helyzet alkalmat adott arra, hogy kiegészítsük az ilyen irányú ismereteinket február 1ő. és 18. között cm vastag hótakaró képz dött, amely a hónap végéig még csekély mértékben tovább gyarapodott, s Tokaj-Hegyalját átlagosan 12-1Ő cm vastag hó fedte. A havazáskor nem volt jelent s szélmozgás, emiatt a hótakaró nagyjából egyenletesen fedte be a tájat. A havazások után borult, hideg id szak következett. Március 11. és 16. között viszont egy er s anticiklon hatására napokig derült id uralkodott, s az er s napsugárzás hatására elkezdett olvadni a hótakaró. Mivel a leveg h mérséklete a déli órákban is nulla fok alatt maradt, olvadás kizárólag a közvetlen inszolációs hatásnak kitett felszíneken volt. Mivel a hótakaró nem volt nagyon vastag, az er s napsugárzásnak 80

79 Egy bodrogkeresztúri hóolvadás menetének tájföldrajzi elemzése kitett részeken már a második-harmadik napon elolvadt, a finom mikromorfológiai különbségeket jelz hómentes fekete foltokat jól lehetett térképezni. Az említett napokon végig a területen voltam, és a hóolvadás menetét igyekeztem 1: térképre vinni, dokumentálni. A félmedencét délel tt 9 és 12 óra között Kakas Nyerges Lapis Várhegy útvonalon bejártam, majd délután fordított irányban napszálltára visszaértem a falu melletti riolittufa k bányához. Természetesen a 3-Ő órás bejárási id nem volt elegend arra, hogy minden lejt t megvizsgálhassak, de fotózással, jó kilátópontokról történ térképezéssel az elolvadt kilyukadt hótakaró fekete foltjait nagy biztonsággal azonosítani tudtam. Az olvadást regisztráló terepbejárásaim során csakhamar kitűnt, hogy a hóolvadás ütemét a domborzaton kívül a földhasználat is kimutatható mértékben befolyásolja. Ezúttal is számolni kellett tehát a tájkutatást leginkább megnehezít körülménnyel, amikor több egymástól részben független tényez szinergetikus hatása érvényesül. A hóolvadás területi mintázatának kialakulásában ugyan a lejt kitettség és a lejt meredekség egyértelműen uralkodó szerepet játszott, ezen belül a szántók földhantjainak és a sz l t kék körüli földkupacoknak a déli irányba néz oldalain sokkal hamarabb elolvadt a hó, mint pl. a parlagokon. Különösen a csak néhány évvel korábban felhagyott parlagok dús gyomos vegetációjának el z szr l ottmaradt sűrű elszáradt lágyszárú növényzete védte eredményesen a hótakarót az elolvadástól. A hóolvadás menetének értelmezését tehát nagyban megkönnyíti, ha tisztában vagyunk a mintaterület akkori területhasználati szerkezetével (1. ábra). A térképvázlaton ábrázolt állapothoz képest 1976-ra csak annyi változás történt, hogy a Messzelátó-hegyen felhagyták a félmedence legjobb term helyi adottságaival rendelkez lejt művelését. A félmedence területhasználata még az 1970-es évek közepén is megfelelt a hegylábi területeken hagyományosnak számító zonális elrendez désnek. A medencét övez hegyek csúcsait, gerinceit erd fedte, kisebb rétekkel, legel kkel tarkítva. A m tszf-i zónában, a legmeredekebb lejt kön a kisparcellás sz l k, majd ez alatt vegyes gazdálkodási övezet következett. A medence központi részét a szántóföldek foglalták el. 81

80 Dr. Csorba Péter 1. ábra: A Bodrogkeresztúr Bodrogkisfaludi félmedence növénytakarója (földhasználata) a növényzet természetességi foka szerint, az 1960-as évek végén 1 természetes rét, eróziós árok; 2 természetközeli erd ; 3 másodlagos sarjerd, id s bokorerd ; Ő telepített erd ; ő rét, kaszáló, fiatal parlag; 6 földutak menti bolygatott növényzet, mélyutak; 7 sz l ; 8 gyümölcsös, konyhakert; 9 szántóföld; 10 beépített terület; 11 k bánya; 12 műút; 13 vasút; 1Ő földút 82

81 Egy bodrogkeresztúri hóolvadás menetének tájföldrajzi elemzése Az els napon, március 12-én az els fekete foltok a hótakaróban a félmedencét körülvev lejt kön mindenütt m tszf-i magasságban, és 1ő-20 fokos meredekségű lejt kön jelentek meg (2. ábra). A Lapis el terében és a Várhegy DNy-i lejt jén a művelt szántón, ill. sz l parcellában térképeztem az els hómentes foltokat, mindkét helyen a fent említett mikro-morfológiai helyeken. Az inszolációs energiabevétel mégsem itt lehetett a legnagyobb, hanem a hegy lejt jén (ld. JUSTYÁK J. TAR K. 1975), de mivel itt a sz l művelését az el z évben abbahagyták, s kezdett elgyomosodni a terület, az elszáradt fűtakaró véd hatása miatt a hó elolvadása egy kis késésben volt a növényzetmentes szántókkal, ill. az alig fedett sz l parcellákkal szemben. A növényfedettség tehát ebben az esetben a napsütésnek legjobban kitett lejt n is 1-2 nappal elnyújtotta a hótakaró olvadását. 2. ábra: A hóolvadás menete a Bodrogkeresztúri-félmedencében, 1976 márciusában 83

82 Dr. Csorba Péter Március 13-án az el z napi foltok növekedtek, egyre határozottabbá váltak. Különösen a Messzelátó lejt jén volt határozott a folyamat, itt-ott már nem csak hómentes, de felszáradó foltok is megjelentek. Máshol új, hó nélküli foltot nem találtam. A hóolvadás ütemének átmeneti lefékez déséhez az is hozzájárulhatott, hogy a reggeli párásság a déli órákig kitartott, vagyis az inszoláció intenzitása kicsit alacsonyabb volt, mint az el z, ill. az ezt követ napokon. Március 1Ő-e az intenzív olvadás beindulásának napja volt (1. ábra). Az egész napra jellemz ragyogó napsütés hatására a délel tti és a délutáni terepszemle során térképezett állapot között is számottev különbséget tapasztaltam. A délel tt még csaknem hómentes foltnak min sített területeken délutánra teljesen elolvadt a hó. A változás ütemét ezen a napon volt a legnehezebb követni, ekkor vittem térképre a legtöbb új olvadási gócot. A markáns új tendenciát az is er sítette, hogy az el z két napon már hómentes területekkel szomszédos parcellák egy része, (pl. a Messzelátón) parlag vagy cserjés terület, s itt nem folytatódott a hómentes területek térnyerése. Máshol ellenben 6-8 új helyen kezd dött meg a fekete foltok terjedése. Ez leginkább a Nyergeshegy lejt jére vonatkozik, ahol a lejt t tagoló eróziós árkok felé néz meredek oldalakon sorra felszakadozott a hótakaró. A Lapis lejt jén nem volt ilyen földhasználati különbség az el z napokon hómentessé vált folt körül, így ezen a napon az itteni folt területe n tt meg leginkább, és a növekedés a meredekebb lejt szakasz felé volt er teljes, tehát a hómentes folt terjedését itt els sorban a lejt szög befolyásolta (1. ábra). Úgy tapasztaltam, hogy ezen a napon a földhasználati különbségeknek nem volt olyan er s hatása az olvadás felgyorsulásában, ill. lelassításában, mint az el z napon. Általánosítható következtetésként tehát kijelenthet, hogy a vegetációsűrűség olvadást differenciáló hatása a március közepén már igen er s inszoláció teljes érvényesülése esetén már alárendelt. Március 1ő-én a félmedence DNy-i részén lév Galagonyásárokra néz rövid, de meredek lejt kön volt a legintenzívebb az olvadás, és a Lapis, ill. a Várhegy medence felé es igen meredek lejt in gyakorlatilag befejez dött a hó elolvadása. Mivel az 84

83 Egy bodrogkeresztúri hóolvadás menetének tájföldrajzi elemzése expozíciós adottságok miatt az inszolációtól leginkább védett Nyerges-hegy lejt je, itt még csaknem összefügg hótakaró fedte a lejt ket. A félmedence középs részén, ahol a 3-ő fokos lejt kön akkor még kizárólag szántóföldek voltak, a hó olvadását még csak a bakhátakon éppen felszakadozó stádium jellemezte. Sajnos március 16-án egy enyhe melegfront miatt délel tt borult id volt, délutánra pedig a leveg h mérséklete 3-4 órahosszáig nulla fok fölé emelkedett. Emiatt a közvetlen inszolációs hatástól függetlenül mindenütt er s olvadás volt. Ekkor már csak a tartósan hóval fedett maradványfoltok helyének rögzítésére volt lehet ségem. A tartósan megmaradó hó leginkább a Nyerges-hegy lejt jének parlagosodó részeit jellemezte, valamint az eddig nem is említett erd ket. Az erd k jellemzésére eddig azért nem tértem ki, mert itt a kiinduló helyzet is változatos volt, attól függ en, hogy milyen fajösszetételű volt az erd. A mintaterületen több helyen el forduló telepített fiatal fenyvesekben és a fiatal sarjeredetű cseres tölgyesekben hó csak hézagosan fedte a talajt, az id s cserestölgyesekben viszont a megfigyelés kezdetén is megvolt a cmes hótakaró. A hóolvadás megfigyelése során nyert adatok felhasználása a bodrogkeresztúri tájkutatás további részterületein A ritka meteorológiai helyzet kínálta lehet ség nyomán készített hóolvadás térképet a mintaterületen folytatott kés bbi kutatásaink során többször is felhasználtuk. Legkézenfekv bbnek mutatkozott az összehasonlítás a sz l cukorfokának területi különbségeivel. A bodrogkeresztúri komplex tájkutatás komplex jellege ui. természetesen kiterjedt a sz lészet-borászati, ezenkeresztül a legf bb gazdasági-társadalomföldrajzi vonatkozásokra is. A sz l a mintaterületen akkor még nagyrészt magántulajdonban lév kisparcellákon n tt (korabeli kifejezéssel: háztáji tulajdon ). A területhasználat gyökeres átalakítása ben következett be, amikor a félmedence 2/3 részén nagyüzemi művelésre alkalmas hatalmas teraszokat alakítottak ki. Ezt 85

84 Dr. Csorba Péter megel z en a sz l -, ill. mustfelvásárláskor pontosan jegyz könyvezték a beadott termék származási helyét, ill. cukorfokát. Sajnos ezen adatok (többéves átlagok) felhasználásával készített összegzés nem adott kell en differenciáló, ökotópszintű térképet. Különösen a Nyerges-hegy oldalán ui. a hosszan lefutó parcellák jellemz ek, az innen származó termés cukorfok-adata tehát magába foglalja a fels, a középs és az alsó lejt szakaszon n tt sz l min ségét egyaránt. Az adatokból azért annyi kitűnik, hogy a legalacsonyabb cukorfokot a Nyerges-hegylejt jér l (K vágó-dűl, Medve-dűl ) szolgáltatták be, itt a cukorfok néhol csak 17,9 volt, a Messzelátón viszont 21,7-es értéket is mértek. A vártnál kisebb eltérést tudtunk kiolvasni a Lapisról, ill. Várhegyr l származó termés adataiból, mindkét területen 18 és 21,2 közötti értékeket jegyeztek fel. A kutatás egyik súlyponti eleme volt a talajviszonyok, a talaj vízgazdálkodás ill. a talaj kiszárdásának elemzése. Ebben a témában több publikáció is született, melyekben fel is tudtuk használni a hóolvadás megfigyelésekor szerzett általános tapasztalatokat (CSORBA P. ET AL. 1989; KERÉNYI A. CSORBA P. 1991; KERÉNYI A. CSORBA P. 1996; PINCZÉS Z. ET AL. 1980, 1984). Ugyancsak hasznunkra volt a besugárzási viszonyok megismerése, a hóolvadás menetének tanulmányozása akkor, amikor az szi fagyok növényzetkárosító hatását vizsgáltuk (PINCZÉS Z. ET AL. 1978). A fagyveszély és az inszolációs viszonyok között szintén nyilvánvalóan kimutatható bizonyos kapcsolat. Nem sikerült viszont a szóban forgó téma során nyert ismeretek révén közelebb kerülni a cikk elején említett általános tájkutatási probléma, az ökotópkijelölés megoldásához. Ehhez a hóolvadás menetének térképezését l jóval több eredményt kaptunk egy másik ritkán alkalmazott tájkutatási módszer; a zoológiai adatok segítségével ban egy teljes vegetációs perióduson keresztül, kéthetenkénti csapdázással begyűjtöttük, feldolgoztuk a talaj felszínére kihelyezett csapdákban összeszedett futóbogarak fajösszetételét. A 9 km 2 -es mintaterületre összesen 1Ő csapdát raktunk ki, s ezek helyének meghatározásakor természetesen igazodtunk a különféle tájalkotó tényez k többek között a besugárzási viszonyok által felvázolt tájszerkezeti struktúrához. 86

85 Egy bodrogkeresztúri hóolvadás menetének tájföldrajzi elemzése Ez az elemzés már valóban jellegzetes tájrészlet, ökotópnagyságú területr l adott fontos él helymin ségi információkat. Összegzés A bodrogkeresztúri intenzív tájkutatás csaknem tíz éves története alatt egyetlen alkalom kínálkozott arra, hogy a hóolvadás ütemét egy különleges meteorológiai helyzetben térképezzük március 11. és 16. között 12-1ő cm egyenletes hótakaró elolvadását kísérhettük figyelemmel, amikor az olvadás folyamatosan 0 o C alatti légh mérséklet mellett, dönt en az inszolációs hatásra következett be. A naponta megismételt terepbejárás, és térképezés során megállapíthattuk, hogy az expozíció és a lejt sség mellett a földhasználat, azaz a növényfedettség számottev mértékben lassította, vagy gyorsította az olvadás menetét. Bár az eredményeket nem tudtuk közvetlenül felhasználni a mintaterület ökotóptérképének elkészítéséhez, több egyéb tájkutatási téma kapcsán hasznos információnak bizonyult a hóolvadás menete alapján kirajzolódó tájszerkezetre vonatkozó ismeret. Köszönetnyilvánítás: Az itt felhasznált nyersanyag évtizedek óta az íróasztalom egyik alsó fiókjában várta a feldolgozást. Az OTKA T0302ő6 számú tájkutatás-metodikai pályázat ösztönz ereje kellett ahhoz, hogy ezt a restanciámat pótoljam. Szakirodalmi hivatkozások CSORBA P. 1999: Tájszerkezeti változások a Bordogkeresztúri-félmedencében (Tokaj-Hegyalja). Földrajzi Közlemények CXXIII 3-4. pp CSORBA, P. KERÉNYI, A. MARTON-ERD S, K. 1989: Untersuchung der Ökologischen Gegebenheiten an Hängen von Unterschiedlicher Exposition. Acta Geographia Debrecina Tom pp KERÉNYI, A. CSORBA, P. 1991: Assessment of the sensitivity of the landscape in a sample area in Hungary for climatic variability. Earth Surface Procesess and Landforms Vol. 16. pp KERÉNYI A. CSORBA P. 1996: A talaj kiszáradásának folyamata különböz kitettségű lejt kön. Környezet- és Tájgazdálkodási Füzetek II/4. GATE pp

86 Dr. Csorba Péter PINCZÉS Z. CSORBA P. MARTONNÉ ERD S K. 1978: Rendkívüli szeptemberi fagykár hatása a Bodrogkeresztúri-félmedencében. Földrajzi Közlemények 26. (102.) 3. pp PINCZÉS, Z. KERÉNYI, A. MARTON-ERD S, K. CSORBA, P. 1980: Judgement of the danger of erosion through the evaluation regional conditions. In: MORGAN, R.C.P. (ED.): Soil Conservation, Problems and Prospects. John Wiley and Sons. Silsoe. Bedford, UK pp PINCZÉS, Z. KERÉNYI, A. MARTON-ERD S, K. CSORBA, P. 1984: Reconstruction of a vineyard area based on the analysis of the geoecological factors. IALE Proceedings. Roskilde, Denmark Vol. IV. pp PINCZÉS, Z. KERÉNYI, A. MARTON-ERD S, K. CSORBA, P. 1987: Geoecological research methods and utilization of the results on the basis of investigations in Tokaj Mountains. Ekológia (CSSR) Vol. 6. No. 4. pp TAR K. JUSTYÁK J. 1975: Investigtions on the Ratio of Direct and Global Radiation Amounts. ACTA Geog. ac Geol. et Meteor. Debrecina pp

87 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei MORFOLÓGIA ÉS TERÜLETHASZNÁLAT KAPCSOLATA TOKAJ-HEGYALJÁN Dr. Nyizsalovszki Rita tudományos munkatárs Debreceni Egyetem, Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék unideb. hu Bevezetés A Tokaj-Hegyalja tájszerkezetét a mez gazdasági tájhasználat, ezen belül is els sorban a sz l termelés határozta és határozza meg. Magyarország Európai Unióhoz történ csatlakozása új helyzet elé állította a magyar borászatot, így részben a támogatások következtében, részben pedig az EU csatlakozással életbe lép telepítési tilalom hatására az 1990-es évek második felét l megélénkült a telepítési kedv Magyarországon, amelynek hatására jelent s átalakulások indultak meg a földhasználat vertikális elrendez désében és szerkezetében. Magyarország sz l területei különösen Tokaj-Hegyalja az ún. borklíma északi határán helyezkednek el, így hazánk területén a sz l meglehet sen érzékenyen reagál a természetföldrajzi adottságok változásaira, hiszen a sz l min ségét meghatározó tényez k között a term hely ökológiai adottságainak éghajlat, talaj, morfológiai viszonyok és fekvés kiemelked szerepe van (KÁDÁR GY. 1982). Egy rövid esettanulmány bemutatásával egy szűkebb mintaterület földhasználati változásait elemezve keresünk választ arra, hogy hogyan változott meg a morfológiai adottságok szerepe az elmúlt évszázadokban a telepítések helyének megválasztása szempontjából és mely térrészek lehetnek a telepítések várható célterületei. Tokaj-Hegyalja lehatárolása, jelent sége Tokaj-Hegyalja 1000 év óta sértetlenül fennálló, markáns sz lészeti tradíciókkal rendelkez borvidék, jelent ségét és nemzetközi hírét sz l kultúrájának köszönheti. A természeti adottságok minél hatékonyabb kihasználása következtében Tokaj- 89

88 Dr. Nyizsalovszki Rita Hegyalját az elmúlt évszázadok alatt rendszeres és ismétl d antropogén hatások érték és érik ma is. A hegylábi övezet a történelem során mindig is energikus tájhatár volt. Benne ötvöz dtek a hegységre és az alföldre jellemz táji adottságok. Itt érintkeztek egymással az alföld és a hegyvidék jellegzetes tájgazdálkodási (területhasználati) formái: szántóföldi művelés, sz l termelés, legeltet állattartás és az erd gazdálkodás. A hegylábi tájak tehát természetföldrajzi-tájökológiai szemszögb l összeköt típusú találkozási övezetek (CSORBA P. 1995). Annak ellenére, hogy Tokaj-Hegyalja határait a hegységt l érezhet en elkülönül és kivételes természetföldrajzi adottságokon nyugvó közös gazdasági (termelési, illetve kereskedelmi) és társadalmi sajátosságok, valamint az egyedi földhasználati struktúra alapján jelölték ki, mégsem tekinthet önálló természet és tájföldrajzi egységnek. Településeit a kistáj-kataszter több közép (3), és ezen belül kistájba (6) sorolja be. A magyar tájföldrajzi hierarchiában így kistájcsoportként tartják számon (MAGYARORSZÁG NEMZETI ATLASZA 1989; MAROSI S.-SOMOGYI S. 1990), amely 180 km 2 -es területi kiterjedésével a Tokaj-Zempléni hegyvidék (középtáj) 20%-át teszi ki. Tokaj-Hegyalja tehát tulajdonképpen egy mesterségesen kialakított/kialakult történelmi tájnév, borközigazgatási terület. Ennek ellenére határa mégis kijelölhet, els sorban morfológiai alapon, jellegét pedig az egyedi földhasználat szabja meg. Geomorfológiai nagyformák és földhasználatuk A Tokaji-hegység és Tokaj-Hegyalja határát a földhasználat jelöli ki, ugyanis a hegység erd gazdálkodása a tájhatárnál válik el a hegyaljai sz l kultúrától. A sz l parcellák a borvidék fénykorában (XVII-XVIII. század) a pleisztocén hegylábfelszínek denudációs részére is felkapaszkodtak, a neogén szubvulkáni testek pereméig. A filoxéravészt követ telepítések után a tájhatár már nem rajzolódik ki ilyan élesen, hiszen a geomorfológiai és a földhasználati határok már nem esnek egybe. 90

89 Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj-Hegyalján Struktúrfelszínek A szarmata vulkáni működés szüneteiben szubtrópusiszemiarid éghajlaton elegyengetett felszín kialakulása indult meg, amit PINCZÉS Z. (1960; 1969) szarmata komplex eróziós felszínnek nevez. A hegység központi részének morfológiai képét ma els sorban ezek az eróziós felszínek, illetve az ezután meginduló szarmata andezit vulkanizmus különböz formái (kitörési központok, lávatakarók) határozzák meg. Tengerszint feletti magasságuk Ő00 m felett van. Mivel a besugárzás is kisebb, mint az alacsonyabban fekv, nagyobb lejt szögű területeken, ezért adottságai csak az erd gazdálkodásra teszik alkalmassá. Ennek megfelel en a szint a múlt században és ma is az erd övbe tartozik. A hegylábfelszínekt l jelent sen eltér adottságai következtében ezek a felszínek a sz l kultúra számára geoökológiai gátat képeznek (NYIZSALOVSZKI R. 2003). Harmadidőszaki hegylábfelszínek A hegységperem jelenlegi morfológiai képét a pliocénpleisztocén hegylábfelszín-képz dési folyamatok határozták meg. A pedimentáció és az emelkedés következtében létrejött lépcs s felszínek els sorban a hegység peremein figyelhet k meg. Magasságuk a D-i részen 2ő0-3ő0 m, É-on pedig 300-Ő00 m között változik. A lépcs k általában keskenyek, de Mád környékén, a Szerencsi-dombságban és Károlyfalvától ÉNy-ra több kilométer szélességet is elérnek. Nagyobb kiterjedésük mindig riolittufához köt dik (PINCZÉS Z. 1960). A Sümegiumban, mintegy 8-7 millió évvel ezel tt a hegység megemelkedett, és a meleg-száraz éghajlaton hegylábfelszínképz dés indult meg (SCHWEITZER F. 1993). A Sümegiumi hegylábfelszínek f földhasználati formája a filoxéravészt megel z évszázadokban az erd volt. Tokaj-Hegyalja egészére erd határként FRISNYÁK S. (2001) a méteres magasságot jelölte meg, ám ez több település pl. Tokaj, Tállya esetében a rendkívül intenzív sz l kultúra következtében ő méteres magasságig tolódott ki. S t, a XIX. században a sz l parcellák egyes dűl knél akár a 91

90 Dr. Nyizsalovszki Rita 350-Ő00 méteres magasságot is elérték. Peremi helyzetük és keményebb k zetanyaguk miatt területükön mind a völgysűrűség, mind a relatív relief értékei magasabbak mint a pleisztocén hegylábfelszíneken, így az elparlagosodás is fokozott mértékben érintette ket. Ma területükön a szukcesszió különböz fázisaiban lév parlagok (művelésb l kivett területek), az erd és a rét-legel ágazat dominál. A Sümegiumi hegylábfelszín fejl désének folyamatát emelkedés szakította meg, és megindult egy újabb szint, a Bérbaltaváriumi felszín kialakulása. SCHWEITZER F. (1993) szerint a hegylábfelszín-képz dés f id szaka (6,3-ő millió év). A Bérbalataváriumi hegylábfelszín az el bbinél kb. 100 méterrel alacsonyabban található, hozzávet leg 2Ő0-280 méteres magasságban. A XIX. században e felszínek teljes egészében a sz l művelés térszínei voltak, de mára egy részük f leg a magasabb területeken elparlagosodott, másik részük pedig átkerült a rét-legel kategóriába. Ezek a területek az 1996 után megindult újabb telepítési hullám f színterei. SCHWEITZER F. kutatásai alapján feltételez mintegy 3-2 millió évvel ezel tt egy harmadik hegylábfelszín-képz dési periódust is a Kárpát-medence területén. Ez az ún. Villányiumi hegylábfelszín azonban nem nyomozható Tokaj-Hegyalja területén. Egyrészt ugyanis a klimatikus viszonyok ismeretében valószínűsíthet, hogy itt csak gyengén fejlett hegylábfelszín alakult ki. Másrészt, ha ki is alakult a felszín, az igen er teljes pleisztocén krioplanációs folyamatok felemésztették azt pl. a Bodrogkeresztúrifélmedencében, ahol a krioplanáció nemcsak az esetlegesen kialakuló Villányiumi, de még a Bérbaltaváriumi szintet is eltüntette. A Tokaji-hegység D-i részén a Sümegiumi felszín 3Ő0-380 m, a Bérbaltaváriumi pedig 2Ő0-280 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Pleisztocén hegylábfelszínek A Tokaji-hegység pereme a pleisztocénban ismét jelent s változáson ment át. A pliocénban kialakult lépcs k alatt a pleisztocénban periglaciális éghajlaton, krioplanációs folyamatok 92

91 Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj-Hegyalján hatására újabb lépcs k jöttek létre a hegység lábánál, amelyek hazánk legszebb hegylábi krioglacis felszínei (PINCZÉS Z. CSORBA P. 1987). A krioplanáció során a hegység lábánál a felépít k zett l függ en több tíz métert l 1-2 kilométer hosszúságig terjed lejt s térszínek jöttek létre. Tokaj-Hegyalja formakincsét ma ezek a 300-3ő0 m magasságból a helyi erózióbázisok felé aláereszked pleisztocén hegylábfelszínek határozzák meg. A hegylábfelszíneket a hegység belsejéb l induló lealacsonyodó gerincek, eróziós medencék, félmedencék tagolják, ennek következtében a borvidék mikroklimatikus adottságai is nagyon változatosak. A krioplanációs lejt k két részb l tev dnek össze: a meredekebb (17-25o-os) denudációs, és egy kisebb lejtésű (ő-12oos) akkumulációs szakaszból. A denudációs lejt k sugárzási adottságai, a nagy lejt szög és tengerszint feletti magasság, valamint a zömében délies kitettség miatt kedvez ek, ezért nem meglep, hogy nagyrészt sz l borítja ket. A különböz irányítottságú lejt kön végzett h mérséklet- és sugárzásmérések alapján JUSTYÁK J. megállapította, hogy a 3-6o-os lejt szögű É-i lejt k 2-3%-kal kevesebb, az ugyanilyen lejtésszögű D-i lejt k pedig 1-2%-kal több sugárzást kapnak. Ez a sugárzásbevétel-többlet a D-i lejt n a vegetációs periódus alatt Ő-6%-kos h mérsékleti többletet, míg az É-i oldalon 3-10%-os hiányt eredményez (JUSTYÁK J. MARTONNÉ ERD S K. 1978). A szoknya területek (a krioglacis-k akkumulációs szakaszai) ökológiai adottságai kedvez tlenebbek a sz l termesztés számára. Területükön a teljes sugárzási mérleg napi összege a lejt k felszínéhez képest feleannyi (JUSTYÁK J. 1965), h mérsékletük széls ségesebb, nagyobb a fagyveszély. A filoxéravész el tt a krioglacis-ok akkumulációs térszíneit els sorban szántók foglalták el. A rekonstrukciók során azonban ezek az egyszerűbben megközelíthet (kisebb völgysűrűségi és relatív relief), f leg pedig gépekkel könnyebben művelhet területek kerültek el térbe a nagyüzemi sz l telepítések során. A kordonos művelés hatására a termésmennyiség megn tt, viszont a min ség akár 2-3 cukorfokkal is elmaradhatott a hagyományos művelésű sz l k mögött. A rendszerváltás után a sz l k egy részét kivágták, helyüket ismét a 93

92 Dr. Nyizsalovszki Rita szántók vették át, illetve a rét-legel hasznosításba kerültek át. Az eddigi szántók helyére viszont több helyen gyümölcsösöket telepítettek. Árterek A hegyaljai agrárgazdaság legalacsonyabb térszíne a Bodrogés a Taktaköz ártéri síksága, a Szerencs-patak völgye, amely egyben korát tekintve a legfiatalabb is. A víz és a legel szűkössége végigkísérte a mikrorégió történetét (TAKÁCS P. 2000), ez látszik abból is, hogy Hegyalja földalapjának csupán 1Ő-15%-a alluviális térszín (FRISNYÁK S. 2001). Területüket a hegyaljai települések els sorban rét- és legel ként hasznosították. Az erd és vízfelületek (nádasok) aránya nagyon alacsony volt. A tájhasználat változásai A hagyományos tájhasználat kialakulása A táj életében az els jelent s változás a XVI. században következett be: feler södött a társadalmi-gazdasági igények tájalakító szerepe és megindult a mai kultúrtáj jellegzetes vonásainak kialakulása. A XVI-XVIII. században végbement innovációs folyamatok jelent sen átformálták a tájhasználatot, különösen a 1ő0-300 m tszf.-i magasság közé es régiót. Kialakult a hegyaljai borfalvak és városok tájhasználatának sajátos övezetes elrendez dése: Az elmúlt évszázadok alatt Tokaj- Hegyalja területhasználata a makro- és mikrodomborzathoz igazodva magassági övezetekbe rendez dött. Hegyalja települései az elmúlt évszázadokban a morfológiai viszonyoknak megfelel en hasznosították a területet: a 300-3ő0 m feletti csúcsrégiót erd fedte, az alatta elhelyezked 1ő-30%-os lejtésű hegylábfelszínek jelentették a sz l művelés színterét, és ez alatt foglalt helyet a szántóföldek szélesebb-keskenyebb kiterjedésű, 1-10%-os lejt kkel rendelkez öve. A folyók és patakok alluviális síkságát rétlegel ként hasznosították. A sz l és az erd övezet között (morfológiai adottságoktól függ en) szintén kialakulhatott egy rét- 94

93 Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj-Hegyalján legel sáv, amely azonban nem alkotott összefügg övezetet (FRISNYÁK S. 2001). Az egyes övezetek térbeli megjelenésében a természeti adottságoknak igen meghatározó szerepe volt, a sz l számára ideális ökológiai feltételek meglétén keresztül, így a morfológiai és a területhasználati határ egybeesett. Tokaj-Hegyalja m-nél magasabb térszíneit erd k foglalták el, a sz l telepítések pedig jórészt az erd övezet rovására történtek. Az andezitb l felépül struktúrfelszínek (els sorban a szarmata eróziós felszínek) geoökológiai gátat képeztek a sz l kultúra számára, bár sok esetben maga a tengerszint feletti magasság még lehet vé tette volna a sz l termesztést. Azonban a struktúrfelszínek területén a term helyi adottságok egyértelműen kedvez tlenek a sz l számára. Ahol viszont k zettani, morfológiai akadályok nem jelentkeztek ott a sz l -öv akár 3ő0-400 m tszf.-i magasságig is felhúzódhatott (Pl. Tállya-Vár-hegy; Tokaj-Kopaszhegy). A sz l övezet alsó határát a sz l számára szintén negatív term helyi adottságokkal rendelkez szoknyaterület (a pleisztocén hegylábfelszínek akkumulációs szakasza) képezte. A tájhasználat változásai között Tokaj-Hegyalja földhasznosítási szerkezetében 189ő és 19Őő között jelent s változások nem következtek be, azonban a területhasználat hagyományos vertikális szerkezete azonban az elmúlt 1ő0 év alatt jelent sen megváltozott, mozaikossá vált. A filoxéravészt követ két sz l rekonstrukció telepítési elvei újrarajzolták a 300 m tszf.-i magasság alatt elhelyezked övezet arculatát. Egyes területhasználati ágak szempontjából megváltozott bizonyos természetföldrajzi tényez k megítélése (pl. a domborzaté), el térbe került a gazdaságosság és a könnyebb művelhet ség. Megindult a sz l termesztés szempontjából kedvez adottságokkal rendelkez, de nehezebben megközelíthet, illetve művelhet parcellák elparlagosodása és 1990 között Tokaj-Hegyalján a művelés alól kivett területek aránya ő%-kal n tt (11,1%-ról 1ő,9%). Els sorban az erd k 95

94 Dr. Nyizsalovszki Rita alatti fels régiókban, az egykori sz l ültetvények helyén (kb. 2ő0-3ő0 m) dominál (1. táblázat). Ez az övezet nagyrészt elparlagosodott, kisebb részt pedig a rét-legel kategória arányát növelte. Kis mértékben, de növekedett az erd területek aránya (19,9%-ról 23,7%-ra), amit el segített az a folyamat is, hogy a közvetlenül az erd peremén fekv egykori sz l k területe jórészt már visszaerd södött, vagy a szukcesszió fás-cserjés fokán áll. 1. táblázat: Tokaj-Hegyalja földhasznosítási ágazatainak megoszlása között Forrás: KSH Művelési ág Szántó 38,7 36,7 29,4 29,2 Kert-gyümölcsös 3,8 4,0 4,6 1,7 Sz l 6,1 7,2 7,9 7,8 Gyep 20,1 19,8 23,0 21,2 Erd 19,9 20,7 22,6 23,7 Művelés alól kivett 11,1 11,5 12,2 15,9 Nádas 0,2 0,3 0,4 0,6 A fenti folyamatokkal párhuzamosan a sz l területek az alacsonyabb térszínekre húzódtak le. A legnagyobb telepítések az 1-15%-os lejtésű pleisztocén hegylábfelszínek területén történtek, visszaszorítva ezzel itt a szántóföldeket. A gyümölcsös-telepítési hullám pedig tovább csökkentette a szántók területét, tovább fokozva a területhasználati mozaikosságát. A telepítések hatására kis mértékben, de növekedett a sz l területek (6,7%-ról 7,8%-ra) és a gyümölcsösök aránya (3,8%-ról Ő,6%-ra). Változások a rendszerváltás után A rendszerváltást követ en újabb átalakulások indultak meg a területhasználat vertikális elrendez désében és szerkezetében, amely az egész Tokaj-Hegyalját érint általános folyamat. Az es évek els felében drasztikusan visszaesett a sz l telepítések üteme (1993 és 199ő között még az évi 100 hektárt sem érte el), majd részben a támogatások, részben pedig a közelg európai uniós csatlakozás hatására 1996-tól megélénkült a telepítési kedv. 96

95 Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj-Hegyalján Az 1990-es években megindult folyamatok a gazdasági kihívásain keresztül jelent s hatással voltak a birtokviszonyok alakulására, de módosult egyes természetföldrajzi adottságok szerepének megítélése a telepítések térszíneinek megválasztásában is. A természeti potenciálok megítélésének változásai egy szűkebb mintaterület példáján Tokaj-Hegyalján a sz l kultúra kialakulását a természetföldrajzi adottságok mellett természetesen politikai, gazdasági és kereskedelmi hatások is el mozdították. Az elmúlt évszázadokban jelent sen módosult egyes természetföldrajzi adottságok jelent ségének a sz l telepítések szempontjából történ megítélése. Vizsgálati terület A vizsgálati terület Tokaj-Hegyalja DNY-i részén helyezkedik el, Tállya község környezetét, az ún. Tállyai-félmedencét foglalja magába. A felszínen szarmata vulkáni képz dmények uralkodnak, a hegység peremét keményebb andezit, illetve riolit építi fel, míg a félmedencében különböz típusú riolittufák találhatók. A pleisztocén során a terület emelkedése, illetve az erózióbázis süllyedése miatt a félmedence területér l a vízfolyások nagy mennyiségű riolittufát szállítottak el, enyhe lejtésű félsíkok (krioglacisok) alakultak ki, amelyek kés bb er teljesen feldarabolódtak. A tagolt domborzat következtében a mikroklimatikus adottságok is igen változatosak. A talaja (barna erd talaj, erodált erd talaj, lejt hordalék talaj) jórészt kötött, ami szintén kedvez a sz l termesztésnek. Tállya és környéke a Tokaji borvidék kiemelked körzete, a XVI. századtól meginduló fellendülés során a Ny-i perem központi településévé vált ban Tokaj-Hegyalján Tállya határához tartozott a legnagyobb sz l terület (920 ha), emellett a község a bor min ségével is kitűnt környezetéb l. 97

96 Dr. Nyizsalovszki Rita Orográfiai adottságok, tengerszint feletti magasság A sz l művelés egykori és mai térszíneinek tengerszint feletti magasság szerinti százalékos megoszlásából (1. ábra) jól látszik a területhasználat változásai kapcsán már többször említett tény, miszerint a sz l művelés területe az elmúlt 1ő0 év alatt fokozatosan az ún. szoknya területére, vagyis a 200 m-es szintvonal alá húzódott. 1. ábra: A sz l területek tengerszint feletti magasságának megoszlása kategóriánként 1886 el tt és 1999-ben Forrás: BOROS L. által feldolgozott adatok ( ) és saját adatok alapján szerkesztve A tengerszint feletti magasság növekedésével a klíma elemei közül a napi középh mérséklet és az évi tenyészid szak h összegcsökkenése érezteti leginkább hatását a sz l fejl désére, a termés mennyiségére és min ségére (a fagyveszély és a kisebb besugárzás révén). A lejt mentén, hozzávet legesen a 300-3ő0 méteres szintvonaltól csökken er sebben a h mérséklet, ami nem esik egybe a sz l kultúra jelenlegi, viszont egybeesik a filoxéravész el tti határával (JUSTYÁK J. 1965). A határvonal a vizsgált területen is kimutatható az egykori obalák (k sáncok) és sz l teraszok segítségével. 98

97 Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj-Hegyalján A mintaterületen ugyanakkor ma a 300 méter feletti sávba a parcelláknak csupán töredéke húzódik, míg 1890 el tt ez az arány majdnem a négyszer nagyobb volt (12,8%) volt. Ezzel szemben, ha nem is ilyen jelent s mértékben, de növekedett a m, valamint a m-es magasság közötti kategóriák aránya. Völgysűrűség Egy terület horizontális tagoltsága er sen behatárolja a különböz növénykultúrák gazdaságos termeszthet ségét, a művelés lehet ségeit és a parcellák méretét. A mintaterületen a domborzat felszabdaltsági indexének átlagértéke 1,31 km/km2, ami jóval meghaladja a Tokaj-Hegyalja egészének számított átlagát (0,3-0,39 km/km 2 ) (CSORBA P. 1987). A morfológiai tagoltság tekintetében jelent s eltérések mutatkoznak a különböz morfológiai nagyformák, a hegységperem és a medence területek között. A legkisebb értékek a szarmata struktúrfelszínekhez, vagyis a szarmata eróziós felszínhez (Molyvás-csoport) 0,73-0,87 km/km 2, illetve a szarmata lávatakaró felszínhez (Murány, Csonkás) 0,92-0,95 km/km 2 kapcsolódnak. A félmedence bels területein már magasabb értékek jelennek meg: 0,7-1,76 km/km 2. A hegységperem (krioglacis-k denudációs szakasza) a filoxéravész el tt a sz l művelés hagyományos területe volt. A felszabdaltsági index értéke itt a legmagasabb (1,31-3 km/km 2 között változik, átlagértéke pedig 1,9ő km/km 2 ), amit teraszozással és kisparcellás műveléssel mérsékeltek, és bár ez a terület soha nem veszítette el teljesen a jelent ségét a sz l művelésben, aránya mégis fokozatosan csökkent. A XX. század második felében a nagyüzemi gépesítés következtében a kevéssé tagolt, jól megközelíthet, alacsonyabban fekv medence-területeket részesítették el nyben. Ennek megfelel en az új telepítések területén a felszabdaltsági index átlaga 1,2 km/km 2. 99

98 Dr. Nyizsalovszki Rita A rendszerváltás után a parlagok újratelepítését leginkább a felszabdaltság befolyásolta, azaz a megközelíthet ség és a gépi művelés lehet sége még fontosabb lett. A magasabb lejt szögértékek ellenére is azok a parcellák kerültek visszatelepítésre, ahol a domborzat kisebb felszabdaltsága következtében adott a nagyobb mez gazdasági gépekkel történ művelés lehet sége (Rohos, Hasznos-dűl ). Relatív relief A legalacsonyabb értékek ebben az esetben a félmedence területén jelentkeznek (31,ő-68,5 m/km 2 ). A hegység bels bb részein, a szarmata eróziós felszíneken és a lávatakarók térszínein 9Ő-185 m/km 2 közötti értékek jellemz ek. A legmagasabb értéket ebben az esetben is a hegységperemek mutatják (13ő-201,5 m/km 2 ), mivel az er teljes krioplanációs folyamatok hatására a hegységperem keményebb k zetei kipreparálódtak, és így tagolt domborzat alakult ki. A filoxéravész el tt a peremeken elhelyezked sz l területek átlagos reliefenergiája m/km 2 között változott, ám ezek a XX. század folyamán fokozatosan elparlagosodtak. Napjainkban az ültetvények a 80 m/km 2 átlagos reliefenergiájú térszíneken találhatók, amely megfelel a Tokaj-Hegyalja területére számított m/km 2 -es átlagértéknek (CSORBA P. 1987). Lejtőszög Leginkább a dombsági, de a hegylábi területeken is a lejt szög értékek tekinthet k a domborzat gazdasági szempontból leglényegesebb elemének (SZABÓ J. 1984), mivel a hajlásszög befolyásolja a lejt hasznosíthatóságát. Tokaj-Hegyalján a lejt szögnek a művelhet ségen kívül sokkal inkább a sz l min sége szempontjából van meghatározó jelent sége, mivel a lejt teljes sugárzási mérlegének napi összege a sík felszín kétszerese (JUSTYÁK J. 1981). A mintaterületre vonatkozó 100

99 Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj-Hegyalján számításaim is meger sítették, hogy a virágzásra és a mustfok értékekre a lejt szög hatott a leginkább. A sz l parcellák lejt kategóriák közti eloszlását mind a filoxéravész el tt, mind azután jelent sen befolyásolta az a tény, hogy a terület gazdaságilag művelhet részein alacsony a 17 o feletti lejt k aránya. A filoxéravész el tt a sz l területek a művelhet ség határain belül a nagyobb lejt szögű térrészeken voltak jelen, tehát els sorban a o -os lejt kön. Ugyanakkor a sz l k az alacsonyabb lejt szögű területeken is elterjedtek voltak (2. ábra). A rekonstrukciók, különösen az 19ő0-60-as évek telepítési hulláma a gazdaságosabban megművelhet szoknya területeket részesítette el nyben. A parcellák 12 o feletti lejt inek a vizsgált id szak folyamán bekövetkezett 20%-os területi vesztesége az alacsonyabb hegylábfelszínek 0-12 o -os lejt kategóriájában jelenik meg területi nyereségként. 2. ábra: A sz l területek megoszlása lejt kategóriánként 1886 el tt és 1999-ben Forrás: BOROS L. által feldolgozott adatok ( ) és saját adatok alapján szerkesztve 101

100 Dr. Nyizsalovszki Rita Lejtőkitettség Az expozíció szerepe nagyon jelent s, hiszen éppen a sz l számára fontos periódusokban a tenyészid szak elején (április), végén (október - érés) és télen (január) fejti ki kedvez hatását. A délies expozíciójú lejt k energiamérlege a legkedvez bb, míg a K-i és É-i hegyoldalak a korai és kései, illetve a téli fagyveszély miatt is kedvez tlenebbek. Ha nem fenyeget fagyveszély, a délies expozíciójú lejt k közül a DK-i kitettségűek adottságai a legmegfelel bbek, mert a sz l biológiai folyamataihoz (asszimiláció, virágzás) a délel tti napfényes órák a kedvez bbek (KOZMA P. 1964). Mivel a terület a Tokaji-hegység DNy-i peremén helyezkedik el, így a félmedence is D-DNy-i irányú nyitottságot mutat. Ebb l következik, hogy a sz l termesztésre alkalmas térszíneken els sorban a délies lejt k (62,1Ő%), ezen belül különösen a DNy-i irányú lejt k aránya magas (3Ő,ő6%). A másik fontos lejt irány a Ny-i, amely a félmedence DNy-i részén meghatározó, az É-i és K-i lejt k aránya viszont elenyész (É: 2,11%, K: 3,2Ő%). Így nem meglep, hogy a lejt irányok egymáshoz viszonyított arányában csak minimális (max. ő%-os) változások következtek be a két vizsgált id szakot összehasonlítva. Geológiai adottságok A k zettani felépítés befolyásolja a felszínformák kialakulását, ezáltal pedig a domborzati nagyformák geoökológiai adottságait. Közvetetten hatással van tehát a völgysűrűségre, a relatív reliefre, a lejt szög értékére, ezen keresztül a talajtakaró vastagságra és összetételére. A zeolitosodott riolittufa málladék fontos mikroelemekkel látja el a sz l t, így érthet, hogy a zeolitosodás f övezete nemcsak a riolittufa összletek felszínre bukkanási helye, hanem egyben a sz l termesztés f színtere is. A k zettani felépítés tehát preformálta a lepusztulás mértékét és irányát, közvetetten pedig határt szab a területhasználati ágak horizontális és vertikális kiterjedésének is. 102

101 Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj-Hegyalján Érdemes megfigyelni, hogy a sz l területek esetében a kiömlési k zetek közül az andezit mindig kisebb szerepet kapott, mint a riolit. Ez azért tekinthet sajátos jelenségnek, mert Tokaj- Hegyalja más sz l területein a parcellák magasan felhúzódtak az andezitre. A két k zet közötti markáns különbségeket a riolit és andezit eltér települése, valamint a geoökológiai viszonyok jelent s eltérése okozza. A riolit alacsonyabb tengerszint feletti magasságban (2Ő0-270 m), vagyis a sz l övben helyezkedik el a területen, és ökológiai adottságai szerint nem különül el élesen a környezetében települ riolittufától. Az andezit a mintaterület legmagasabb térszíneit adja (3ő0 m felett), amely egyrészt klimatikus okokból (3ő0 m-t l er sebben csökken a h mérséklet), másrészt települési adottságai miatt is határt jelent a sz l termesztés szempontjából. A felszínek ugyanis szinte falként emelkednek környezetük felé, majd felszínükön a lejtés ismét lecsökken, így a besugárzási viszonyok már kedvez tlenek a sz l re nézve. Emellett a hideg leveg sem tud lefolyni a területükr l, tehát a fagyveszély is megn. Ahol a krioplanációs fal hatása nem érvényesül ennyire markánsan (pl. a kitörési pontok esetében), ott a sz l k magasabbra tudtak kapaszkodni az andezitlejt kön is. Összegzés Az 1990-es évek közepét l felélénkül telepítések a betelepítend terület helyének megválasztásakor mérlegelik a természetföldrajzi adottságokat is. A min ség ismét el térbe került, azonban ezzel párhuzamosan továbbra is fontos, s t egyre inkább meghatározó tényez a gazdaságos művelhet ség. A területhasználat, els sorban a sz l parcellák és a parlagok kiterjedésének és elhelyezkedésének várható alakulására a következ tendenciák jellemz ek: A természetföldrajzi adottságok közül meghatározó szerepe van a geológiai felépítésnek, illetve a geomorfológiai nagyformáknak. Bármilyen er teljes is legyen a visszatelepítés üteme, nagy valószínűséggel a szarmata vulkáni formák (struktúrfelszínek) barrier hatása továbbra is határt szab a sz l parcellák kiterjedésének. 103

102 Dr. Nyizsalovszki Rita Napjainkban a telepítések csak a legkedvez bb adottságú területeket célozzák meg, tehát az ÉK-i és f leg az É-i lejt k valószínűleg parlagok maradnak, illetve más művelési ágba kerülnek át (gyep, erd ). A gépesítés miatt, a nagyobb tengerszint feletti magasságban elhelyezked tagoltabb, kisparcellás parlagok valószínűleg szintén nem kerülnek visszatelepítésre. Az el z területekhez hasonlóan vagy a művelésb l kivett vagy a gyep illetve erd kategória arányát fogják növelni. A korábban művelt sz l területek kiterjedését figyelembe véve önmagában sem a lejt szög, sem a relatív reliefenergia értékei nem fognak határt szabni a visszatelepítéseknek. Várhatóan tehát a nagyobb tengerszint feletti magasságban elhelyezked, kedvez expozíciójú, kevésbé tagolt lejt kre telepítik vissza. Szakirodalmi hivatkozások CSORBA P. (1987): Tájökológiai tényez k min sítése és gyakorlati célú értékelése a Tokaj-Zempléni hegyvidék példáján. Kandidátusi disszertáció. Debrecen 180 p. CSORBA P. (1995): Tokaj-Hegyalja tájökológiai szerkezetének és geomorfológiai adottságainak összehasonlítása. Földr. Ért. XLIV pp FRISNYÁK S. (2001): Tokaj-Hegyalja földhasznosítási övezetei a században. A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Szent István Egyetem Gödöll pp JUSTYÁK J. (1965): Terepklímamérések a tokaji Nagy-Kopasz déli lejt jén. Acta Geographica Debrecina. Tomus X/III. pp JUSTYÁK J. MARTONNÉ ERD S K. (1978): A domborzatnak és a napsugárzásnak, mint term helyi tényez knek alakulása a Bodrogkeresztúrifélmedencében. Földrajzi Értesít 28. pp. 2Ő JUSTYÁK J. (1981): A makro-, mezo- és mikroklíma néhány jellemz je Tokajhegyalján. In: Geoökológiai viszonyok néhány jellemz je Tokajhegyalján. Bp. pp KÁDÁR GY. (1982): Borászat. Negyedik, átdolgozott és b vített kiadás. Mez gazdasági Kiadó Budapest 576 p. KOZMA P. (1964): Sz l termesztés I-II. Mez gazdasági Kiadó. Bp. 312, 562 p. MAGYARORSZÁG NEMZETI ATLASZA (1989) Cartographia. Bp. 104

103 Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj-Hegyalján MAROSI S. SOMOGYI S. (szerk.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. 479, 1023 p. NYIZSALOVSZKI R. (2003): Tájökológiai vizsgálatok a Tállyai-félmedencében különös tekintettel a sz l term helyi adottságainak vizsgálatára. Doktori értekezés. Debrecen 1Ő6 p. PINCZÉS Z. (1960 b): A tönkösödés kérdése a Zempléni-hegység déli részén. Földrajzi Értesít 9. Ő. pp. Ő PINCZÉS Z. (1969): Tertiary surfaces of the Tokaj (Zemplén) Mountains. Studia Geomorfologica Carpatho-Balcanica. Vol. III. Kraków pp SCHWEITZER F. (1993): Domborzatformálódás a Pannóniai-medence belsejében a fiatal újkorban és a negyedid szak határán. Doktori értekezés tézisei, Budapest SZABÓ J. (1984): A természeti környezet mez gazdasági szempontú min sítése a Csereháton. Földrajzi Közlemények 3. pp. 2őő-284. PINCZÉS Z. CSORBA P. (1987): Problems of Cryoplanation Slope Evolution in the NW Part of the Tokaj Mts. Studia Geomorphologica Carpatho Balkanica. Kraków TAKÁCS P. (2000): Tállya. Száz magyar falu könyvesháza (Sorozat szerk. Porkoláb Albert). Budapest 209 p. 105

104

105 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei FOLYÓK ÉS UTAK MENTI TÁJÖKOLÓGIAI FOLYOSÓK TÁJSZERKEZETI VIZSGÁLATA ZEMPLÉNI MINTATERÜLETEKEN Kerekes Ágnes PhD hallgató Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Bevezetés A folyosó fogalmát a különböz tudományágak képvisel i (de sokszor még egy tudományterületen belül is) gyakran különböz tartalmakkal töltik meg, és hogy a zavar még nagyobb legyen, sokszor azonos tartalmakat különböz névvel illetnek (HESS, G. R. FISCHER, R. A. 2001). Általánosságban folyosónak tekinthet k azok a lineáris tájelemek, amelyek mindkét oldalukon különböznek a környezetükt l. A tájban zajló mozgások és áramlások szabályozásával a folyosók kiemelt szerepet játszanak a tájak működésében és stabilitásában. Ebb l következ en létük vagy hiányuk alapvet befolyással lehet a tájak fejl désére (FORMAN, R. T.T. 1995). A tájökológiai folyosókat alapvet en 3 csoportba sorolhatjuk: lineáris, sávos és változó szélességű korridorok (KERÉNYI A. 2006). A lineáris korridorok keskeny térrészletek, amelyek szélessége általában Őm alatti és csak szegélyzónából állnak nincs bels magterületük. A sávos folyosók általában több 10 m szélesek és sajátos bels területtel rendelkeznek. A változó szélességű korridorok olyan folyosók, amelyek bizonyos szakaszaikon elkeskenyednek, máshol olyannyira kiszélesednek, hogy akár folt méretű bels tér is kialakulhat bennük (KERÉNYI A. 2006). Sajátos csoportot képeznek a mesterséges lineáris tájelemek (él sövények, út menti folyosók). A magasságuk alapján beszélhetünk a környezetüknél alacsonyabb, illetve magasabb (FORMAN, R. T. T. 1995), míg eredetük szerint bolygatott, maradvány, környezetfügg, regenerált valamint ültetett/mesterséges folyosókról (FORMAN, R. T. T. GODRON, M. 1986; FORMAN, R. T. T. 1995). 107

106 Kerekes Ágnes A folyosók többféle funkcióval rendelkezhetnek, fajáramlást segít funkciójukkal segíthetik a tájban zajló mozgásokat és áramlásokat, gátként (barrier) vagy szűr ként (filter) akadályozhatják vagy nehezíthetik azokat, de él helyként, forrásként vagy fajnyel helyként is szolgálhatnak (FORMAN, R. T. T. GODRON, M. 1986; FORMAN, R. T. T. 1995). Ugyanaz a lineáris elem pl. az egyik faj számára csatornaként, más fajok számára szűr ként, megint mások számára áthatolhatatlan gátként szerepelhet (KERÉNYI A. 2003). A folyosókat strukturális szempontból pl. a hosszúságuk, a szélességük, magasságuk, az elkeskenyed, esetleg a megszakadó szakaszaik száma, hossza, a szegély és a bels terület megléte vagy hiánya ill. szélessége és az összekapcsoltságuk segítségével jellemezhetjük (FORMAN, R. T. T. GODRON, M. 1986; FORMAN, R. T. T. 1995). A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a strukturális és funkcionális összekapcsoltság nem azonos, bár ha két tájelem között a térbeli kapcsolat létezik, akkor azok gyakran, de nem minden esetben funkcionálisan is kapcsolatban vannak egymással. Vizsgálatokkal azt is igazolták, hogy a strukturális kapcsolat megszakadása nem feltétlenül jelenti a funkcionális kapcsolatok megszakadását (HESS, G. R. FISCHER, R. A. 2001; BAUDRY, J. MERRIAM H. G. 1988). A folyosók működését a szomszédos tájelemek típusa is befolyásolja, különösen az elvékonyodó és/vagy megszakadó szakaszok mentén (CSORBA P. 1994). A folyosók ökológiai hatásainak elemzésekor a kutatók kiemelik, hogy el nyökkel és hátrányokkal egyaránt járhatnak. Az el nyök közé tartozik például, hogy zavaró hatás vagy túlnépesedés esetén menekülési útvonalként, míg a zavarás elmúltával forrásként szolgálhatnak az érintett foltok számára (BROWN, J. H.-KODRIC- BROWN, A. 1977). Hátrányukként a kórokozók, az invazív fajok és a zavaró hatások terjedésének el segítését szokták említeni (CSORBA P. 1999). Általánosságban azonban elmondható, hogy több el nnyel, mint hátránnyal járnak (FORMAN, R. T. T. 1995) ezért 108

107 Folyók és utak menti tájökológiai folyosók tájszerkezeti vizsgálata zempléni mintaterületeken felmérésük és fejlesztésük a tájak jelene és jöv je szempontjából egyaránt meghatározó. Anyag és módszer A folyosókkal kapcsolatos vizsgálatainkat a Zemplénihegyvidék két mintaterületén a Kemence és a Bisó patak vízgyűjt jén végeztük (1. ábra). A mintaterületek kiválasztását az eltér területhasználat indokolta, hisz a Kemence-patak vízgyűjt je egy antropogén hatások által kevésbé érintett terület, ahol az erd k aránya 90% feletti, míg a Bisó vízgyűjt jén az erd k (Ő0%) mellett a füves területek (26%) és a szántók (22,ő%) területi aránya is magas (SZABÓ GY. 200ő). Emiatt a folyosók megjelenése és működése között is valószínűleg jelent s különbségek figyelhet k meg. 1. ábra: A Bisó és a Kemence patak vízgyűjt je 109

108 Kerekes Ágnes A vizsgálatainkat az EOTR 1:10000 térképlapjai alapján az ArcView 3.2 és az Microsoft Excel szoftverek segítségével végeztük. A térképen feltüntetett vízfolyások és utak mellett az azokat kísér fasorokat és erd sávokat is bedigitalizáltuk. Vizsgálataink során a patakok és az utak mentén húzódó vegetációs sávot szakaszokra osztottuk az alapján, hogy csak az egyik vagy mindkét oldalon megtalálhatók-e, majd tovább finomítottuk a beosztást az alapján, hogy fasorról vagy erd vé szélesed folyosóról van-e szó? Mértük ezenkívül még azokat a szakaszokat is, ahol a folyosók mindkét oldalon megszakadnak, és azokat is, ahol a patakok és az utak nagyobb erd területek mellett haladnak el. Az így kapott adatbázis alapján készítettük el a folyosókra vonatkozó összesítéseket. Ez a vizsgálat a két mintaterületen folyó foltokra, folyosókra és mátrixra kiterjed komplex tájmetriai felmérésnek a része, amelynek els szakaszát a körülbelül 20 évvel ezel tti állapotokat tükröz térképlapok feldolgozása, a következ szakaszt pedig a 2005-ös légifelvételezés alapján készült ortofotók elemzése jelenti majd. Folyó -és útmenti korridorok A vízfolyások és az utak menti folyosók együttes vizsgálatát a strukturális adottságaikban mutatkozó hasonlóságok magyarázzák. Mindkett re jellemz, hogy a vegetáció egy nem vegetációs részt kísér egyik vagy mindkét oldalról (2. ábra). Fontos különbség azonban, hogy mint nevükb l is adódik a folyó vagy patak menti korridorok vízfolyások mentén, míg az út menti korridorok a járművek által használt utak mentén találhatók. Folyó vagy patak menti korridorok A vízfolyásokat kísér folyosók változatos szerkezettel és számos funkcióval rendelkezhetnek. A korridor magába foglalhatja a folyóhátat, az árteret és a lejt ket is, széles ártereken összetett, sávos folyosók jöhetnek létre. Keskeny vízfolyások felett a fás növények folyamatos és zárt lombborítást biztosítanak, a szélesebb vízfolyások esetében a lombkorona nem zár teljesen, így azok nyílt 110

109 Folyók és utak menti tájökológiai folyosók tájszerkezeti vizsgálata zempléni mintaterületeken vagy félig-nyílt folyosót alkotnak. A növényzet magasabb és/vagy alacsonyabb is lehet a környezeténél. A folyók menti korridorok jelent s befolyással vannak a tápanyag és vízfluxusra, mez gazdasági területeken pedig gyakran ezek biztosítják a nagyobb foltok elérését (INGEGNOLI, V. 2002). Azokon a területeken, ahol er teljes antropogén hatás érvényesül (mez gazdaság, erd gazdaság, stb.) a korridorok szélessége is er sen változó. 2. ábra: Út menti és folyó menti folyosók Forrás: Ingegnoli, V A vízfolyások menti folyosók megítélésében a hosszúság, a szélesség, szerkezet és az összekapcsoltság a meghatározó! Minél szélesebbek és minél összetettebbek a folyosók, annál inkább betölthetik él hely, fajáramlást segít, filter, forrás és fajnyel funkciójukat (FORMAN, R. T. T. 1995). Bisó vízgyűjt je: Területe: 41,3 km 2 Vízfolyások hossza: ő7,9 km Vízfolyássűrűség: 1,Ő6 km/km 2 111

110 Kerekes Ágnes A patakok menti folyosók értékelésénél a fás vegetációt vettük alapul, így a folyosók hosszára: 32,2 km adódott. A patakok mentén 1000 m-re jutó folyosó: őő6 m, de ha figyelembe vesszük, hogy a vízfolyások a Hegyközi-dombságot övez erd kben erednek és a teljes hosszuk 2Ő%-a erd s területre esik, akkor láthatjuk, hogy legfeljebb a teljes hosszúság 76%-án kísérhetnék ket galériaerd k. Ez azt jelenti, hogy az erd területeken kívül a patakok mentén minden 1000m-re 73ő,3 m folyosó jut. Elmondható, hogy a f ként mez gazdasági művelés alatt álló terület vízfolyásait 73,ő%-ban fás vegetáció kíséri. A vízgyűjt területén Ő2 db els rendű, 19 db másodrendű, 1ő db harmadrendű és Ő db negyedrendű vízfolyást azonosítottunk, összesen 80-at. Ebb l 13 szakasz esetén fordult el, hogy a fasorok vagy erd sávok végigkísérték az adott patakszakaszt. E két adat alapján számított összekapcsoltság a tényleges és a maximálisan lehetséges szakaszok hányadosa: 13/87, azaz 1ő%. A patak menti korridorok működése szempontjából fontos, hogy a megszakítottság mindkét oldat érintie vagy csak az egyiket. A Bisó patakon végzett mérések eredményei: A Bisó 1ő km hosszú és 12,4 km-en egyik vagy mindkét oldalán fasor és/vagy erd sáv húzódik, 1,2 km hosszan erd ben fut. Összességében tehát a Bisó patakot teljes hosszának 90%-án fás vegetáció kíséri. A Bisó jobb oldalán 9 km hosszan húzódik patak menti korridor 28 szakaszban. A folyosók átlagos hossza: 3ő0m. A bal partját 10 km hosszan fasor és keskeny szegélyezi 37 szakaszban. A folyosók átlagos hossza: 296 m. A folyosó számos alkalommal megszakad. 2ő alkalommal mindkét oldalon, ezenkívül még Ő alkalommal a jobb, 7 alkalommal pedig a bal parton. Ötször erdei és mezei utak (szélességük kb. 2 m), egyszer közút (szélessége: 20 m) szakítja meg. Ezek valódi gátként vagy szűr ként szolgálnak. A patak településeken átvezet szakaszai mentén részben vagy egészében megszakad a vegetációs sáv, ő67 m hosszúságban mindkét oldalán. A települések er sen korlátozhatják a patak menti folyosók fajáramlást segít illetve él hely funkcióját. 112

111 Folyók és utak menti tájökológiai folyosók tájszerkezeti vizsgálata zempléni mintaterületeken 1. táblázat: A Bisó menti tájökológiai folyosók megszakítottsága Teljes megszakítottság Jobb parti megszakítottság Bal parti megszakítottság száma 25 hosszúsága 2,074 km átlagos hossza 82,96 m száma 29 hosszúsága 4,224 km átlagos hossza 145,7 m száma 32 hosszúsága 3,304 km átlagos hossza 103,3 m A Kemence-patak vízgyűjt je: Területe: Őő,ő km 2 A vízfolyások hossza: őő,ő km A vízfolyássűrűség: 1,2 km/ km 2 A táji mintázatot, ezen belül a folyosókat tekintve is alapvet en különbözik a Bisó vízgyűjt jét l. A területet 90%-ban erd borítja, a második legnagyobb területi aránnyal (7%) a füves területek rendelkeznek. A terület sajátosságai közé tartozik, hogy a 1őŐ füves folt több, mint fele a patakoktól mért 100m-es sávon belül, 70%-a pedig 200m-en belül helyezkedik el. A patakok mentén felfűzött füves foltok nem csak a környez erd ket megszakító táji elemeknek, de akár lépeget köveknek (stepping stones) is tekinthet k, hiszen a vízgyűjt peremein ill. az azokon túl elhelyezked nagyobb füves foltok felé vezetnek. A lépeget foltokhoz hasonló térbeli elrendez dés azonban nem jelent garanciát a funkcionális kapcsolat kialakulására. A sajátos helyzet miatt, a patakok nagyrészt (a teljes hossz 68%-án) erd ben futnak, így kevesebb helyen alakultak ki patak menti folyosók. Összesen 26 fásszárú folyosót tudtunk elkülöníteni, amelyek átlagosan 175,6 m hosszúak, a teljes hosszuk pedig 4,6 km. A patakokat kísér korridoroknak itt koránt sincs akkora jelent sége, mint a másik mintaterületen, mert nem ezek jelentik az egyetlen összeköttetést a szomszédos erd területek között, hiszen a mátrixot alkotó szálerd dominál a tájban, nemcsak, mint a legnagyobb kiterjedésű, de mint a leginkább összekapcsolt tájalkotó elem is. 113

112 Kerekes Ágnes Út menti korridorok Az út menti folyosók magukba foglalják a járművek által használt utakat kísér bármilyen vegetációs sávot. Az utak mentén általában nyílt és er sen zavart folyosók alakulnak ki. Füves, bokros és fás vegetáció is kísérheti az utakat, amelyek a környez tájrészt l függ en környezetüknél alacsonyabbak és magasabbak is lehetnek. Gyakran árkok, kerítések és falak is részei lehetnek. Az utakon zajló forgalomtól függ en különböz mértékű zavaró hatások érik a folyosóban él és mozgó él lényeket. A járművek által kibocsátott szennyez anyagok, zaj és rezgés hatására a kis tűr képességű, érzékenyebb fajok elvándorolnak vagy kipusztulnak, a helyüket legtöbbször zavarástűr, gyakran tájidegen, invaziv fajok foglalják el. Az út menti folyosók is többféle funkciót tölthetnek be: számos faj számára szűr ként, gátként vagy fajnyel helyként, mások, els sorban a zavarástűr fajok számára él helyként, illetve terjedési útvonalként szolgálnak. Más, természetes vagy természetközeli folyosókkal összehasonlítva a nyel, gát és szűr hatása igazán er s. Az utak fragmentáló hatását többek között a rajta zajló forgalom alapján számítják (CSORBA P. 2005). Bisó patak vízgyűjt je: Az utak hossza: 200 km Útsűrűség: Ő,8 km/km 2 A különböz úttípusok hossza és százalékos megoszlása: -autóút: 19,9 km -javított talajút: 7,4 km -talajút: 6,5 km -mezei-és erdei út: 164 km -gyalogösvény: 2,2 km Mivel a gyalogösvények, a talajutak és javított talajutak a Hegyközi medencedombságot övez erd vel borított területeken futnak, ezért az utak menti folyosókkal kapcsolatos vizsgálatainknál nem veszzük ket figyelembe. A jórészt mez gazdasági művelés alatt álló Hegyközi területen áthaladó autó- illetve erdei és mezei utak mentén alakultak ki út menti folyosók. Ezek hossza 9 km, amelyb l ő,1 km az autóutak mentén (19 szakaszban), 3,9 km erdei 114

113 Folyók és utak menti tájökológiai folyosók tájszerkezeti vizsgálata zempléni mintaterületeken és mezei utak mentén (31 szakaszban) húzódik. A fasorok és vékony erd sávok elszórtan helyezkednek el, nem alkotnak összefügg folyosót. Néhány kivételt l eltekintve nem jelentenek összeköttetést sem a patakok mentén húzódó korridorok, sem az erd foltok felé. Ebb l következ en az utak menti folyosók ökológiai értelemben sokkal inkább szűr, gát vagy nyel funkciót tölthetnek be, mint a fajok áramlását segít funkciót. Az út menti folyosók pozitív hatása valószínűleg elmarad az utak fragmentáló hatásától. Kemence- patak vízgyűjt je: Az utak hossza: 248 km Útsűrűség: ő,ő km/ km 2 A különböz úttípusok hossza és százalékos megoszlása: -autóút: 19,6 km -javított talajút: 65 km -talajút: 9,4 km -mezei-és erdei út: 138 km -gyalogösvény: 16 km Összesen 2,3 km hosszúságban kíséri fasor és keskeny erd sáv az utakat. 1,7 km az autóutak mentén, 0,Ő3 km a javított talajutak mentén és 0,2 km talajutak mentén. Az utak a patakokhoz hasonlóan nagyrészt erd ben futnak, kivételt ez alól csak az autóutak képeznek, amelyek a nagyobb patakok, mint a Kemenceés az Ördög-patak völgyében, részben az ott koncentrálódó füves foltok mentén ill. azokon keresztül haladnak. A 12 fás korridor közül 10 a füves foltok és az erd határán fut, ahol nincsen jelent sebb összeköt szerepe. Két folyosó halad csak az alacsonyabb füves foltok belsejében, de csak egy biztosít kapcsolatot az erd átellenes szegélye között. Mindezek alapján leszögezhetjük, hogy az útmenti folyosók nem játszanak túl nagy szerepet az ökológiai kapcsolatok kialakításában a Kemence patak vízgyűjt jén. 115

114 Kerekes Ágnes Összegzés A patak menti korridorok a Bisó vízgyűjt jén kisebb-nagyobb megszakításokkal végigkísérik a patakokat és összeköttetést biztosítanak a mintaterült északi és keleti részén elhelyezked nagykiterjedésű erd k felé. A vízgyűjt jelent s része mez gazdasági művelés alatt álló terület, ahol csak ezek a fasorok, erd sávok és a patakok mentén található kisebb erd foltok biztosíthatják a fás vegetáció összekapcsoltságát. A legnagyobb megszakadások a települések területére esnek. Ezek jelentik a legnagyobb akadályt a patakokat kísér korridorokban él és mozgó él lények számára. A Kemence-patak vízgyűjt jén a patak menti korridorok nem csak kiterjedésük, de széttagoltságuk és erd széli helyzetük miatt sem töltenek be olyan nagy szerepet, mint a Bisó vízgyűjt jén. Az út menti korridorok egyik mintaterületen sem túl jelent sek, sem hosszukat sem összekapcsoló szerepüket tekintve. Vizsgálataink célja az volt, hogy az EOTR 1:10000-es térképlapjai segítségével feltárjuk a táji mintázat nagyjából 20 évvel ezel tti helyzetét. Terepi mérések hiányában azonban kevés információ áll rendelkezésünkre, ahhoz, hogy mélyreható következtetéseket vonhassunk le a táj és a folyosók működésér l. A felmérés további szakaszában a jelenlegi állapotok feltárására a terepi mérések és megfigyelések mellett 2005-ös légifelvételezések alapján készült ortofotókat is fel fogunk használni, amelyek segítségével többet fogunk tudni a mintaterületek tájszerkezetér l. Szakirodalmi hivatkozások BAUNDRY, J. MERRIAM, G. (1988): Connectivity and connectedness: Functional versus structural patterns in landscapes. In: K-F Schreiber: Connectivity in Landscape Ecology. Münstersche Geographischer Arbeiten 29. Schöning. Paderborn. In: Csorba P Mez si G.: Tájökológia. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen pp BROWN, J. H. KODRIC-BROWN, A. (1977): Turnover rates in insular biogeography: effects of immigration on extinction. Ecology 58. pp In: Hess, G. R. Fischer, R. A Communicating clearly about conservation corridors. Landscape and Urban Planning 55. pp

115 Folyók és utak menti tájökológiai folyosók tájszerkezeti vizsgálata zempléni mintaterületeken CSORBA P. (1994): Tájökológiai folyosók Tokaj-Hegyalján. ÖKO V. évf. Ő.szám pp CSORBA P. (1999): Tájökológia. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen 112 p. CSORBA P.(2005): A táji felszabdaltság (fragmentáció) kérdése. Debreceni Disputa. Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék és Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék. Debrecen pp FORMAN, R. T. T. GODRON, M. (1986): Landscape ecology. John Wiley. New York. In: Hess, G. R. Fischer, R. A Communicating clearly about conservation corridors. Landscape and Urban Planning 55. pp FORMAN, R. T. T. (1995): Landscape mosaics. Cambridge University Press. Cambridge pp HESS, G. R. Fischer, R. A. (2001): Communicating clearly about conservation corridors. Landscape and Urban Planning 55. pp INGEGNOLI, V. (2002): Landscape ecology: A widning foundation Springer-Verlag Berlin Heidelberg New York pp KERÉNYI A. (2003) Környezettan. Mez gazda Kiadó. Budapest pp KERÉNYI A. (2006): Tájvédelem. Mozaik Oktatási Stúdió. Megjelenés alatt. MEZ SI G. FEJES CS. (2004): Tájmetria. Táj és környezet. Tiszteletkötet a 7ő éves Marosi Sándornak. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet. Budapest pp SZABÓ GY. KERÉNYI A. (2005): Vízszennyezettség térbeli és id beli változásai a Zempléni-hegység néhány vízfolyásán. Szerencs, Tokaj-Hegyalja kapuja. Nyíregyházi Tanárképz F iskola. Nyíregyháza pp

116

117 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei HULLADÉKGAZDÁLKODÁS REGIONÁLIS SZINTEN: A FORMÁLÓDÓ ABAÚJ-ZEMPLÉNI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA Szokolovszki Zoltán Ph.D. hallgató Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Új irány a hazai hulladékgazdálkodásban Hazánk Európai Uniós csatlakozása és az ezzel összhangban lev jogi szabályozásunk a hulladékgazdálkodásban is új irányt és új prioritásokat jelöl ki. A környezetközpontú hulladékgazdálkodás célja, hogy biztosítsa a hulladék keletkezésének megel zését, a keletkez hulladék mennyiségének- és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímél ártalmatlanítását. Mindezek érdekében el nyben kell részesíteni az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását; az anyagnak, illet leg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását; a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyez anyagot eredményez termékek el állítását; a hulladékként kockázatot jelent anyagok kiváltását (BORDA J. LAKATOS GY. SZÁSZ T. 2003). Emellett a keletkez települési szilárd hulladék kezelésére-elhelyezésére az alábbi f célokat tűzi ki: a rendszeres, szervezett hulladékgyűjtés megvalósítása Magyarország minden településén; a települési hulladékok szelektív gyűjtésének bevezetése minél több településen, a szelektív hulladékgyűjtés arányát az összes hulladék tömegéhez viszonyítva 2008-ig a jelenlegi 3-4%-ról 3ő-40%-ra kell növelni, ezáltal megteremteni az újrahasznosítás lehet ségét; a jelenlegi, műszaki-üzemeltetési el írásoknak meg nem felel lerakók bezárása, tájba illesztése, hosszú távon

118 Szokolovszki Zoltán nagy befogadóképességű regionális lerakótelep üzemeltetése (ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2002); a csomagolási hulladékok ő0%-os hasznosítási arányának elérése 200ő. december 31-ig; a lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiségének 2007-re ő0 tömeg%-ra, re 3ő tömeg%-ra csökkentése; regionális gyűjt -szállító körzetek és a kapcsolódó hasznosító, ill. ártalmatlanító létesítmények kiépítése az ország egész területén, melyek komplex hulladékgazdálkodási rendszereket formálnak; a hulladékgazdálkodás működ képes finanszírozási stratégiájának kialakítása (FAZEKAS I. 2002). A komplex, regionális hulladékgazdálkodási rendszerek jellemzése a) A komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításának szükségessége A települési hulladékban található hasznosítható anyagok (papír, fém, üveg, műanyag), továbbá a lerakóban nem elhelyezhet hulladékok (csomagolóanyagok, biológiailag bomló szerves anyagok, gumi, stb.) hasznosítása, valamint a szelektív gyűjtés utáni maradék hulladék műszakilag ellen rzött körülmények között történ lerakása komplex regionális begyűjt -kezel rendszerek kialakítását igényli. A komplex regionális kezel rendszer legf bb létesítményei a szelektív gyűjtéshez kapcsolódó hulladékudvarok, utóválogatóművek; a szállítási költségeket csökkent átrakóállomások; a biohulladék kezelését szolgáló komposztáló telepek, és végül a maradék hulladék biztonságos ártalmatlanítását szolgáló lerakóhelyek vagy éget művek. A rendszerek létrehozásával az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének jelent s mértékű csökkenése várható. Hosszú távú cél, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön a lerakókba. 120

119 Hulladékgazdálkodás regionális szinten: a formálódó Abaúj- Zempléni Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv szerint el kell érni, hogy az országban 2010-ig legfeljebb 100 lerakó, illetve maximum 6, az egyes régiók nagyvárosai körzetében felépül éget k köré szervez dött komplex kezel rendszerek jöjjenek létre, emellett gondoskodni kell a nagy kockázatot jelent, nem megfelel en működ lerakók rekultiválásáról is. A cél egy olyan egységes, az ország teljes területét lefed rendszer megteremtése, melynek elemei egymással összehangoltan működnek és átláthatóan biztosítják az ország regionális szintű, komplex hulladékgazdálkodását. b) Az Abaúj-Zempléni Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer tervezése, jellemzése A Területi Hulladékgazdálkodási Terv szerint Borsod-Abaúj- Zemplén megye a következ három hulladékgazdálkodási rendszerrel fedhet le: a Sajó-Bódva-Völgyi Rendszer, a Dél- Borsodi Rendszer és az Abaúj-Zempléni Rendszer (1. ábra). A projectek működéséhez szükséges a még nem csatlakozott települések valamely rendszerhez való miel bbi társulása, ill. a megfelel hulladékkezelési infrastruktúra kiépítése. Az abaúj-zempléni települések kommunális szilárdhulladékkezelésének EU- konform megoldása Kohéziós Alap program keretében valósulna meg, míg a Sajó-Bódva-Völgyi- és a Dél- Borsodi Rendszer formálódása nyertes ISPA pályázat miatt már el rehaladottabb állapotban van. A központ és a körzetek jellemzése Az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer központját a terület ellátására egyedüliként alkalmas lerakó, a bodrogkeresztúri depónia képezi. Ide kerül beszállításra a térségben gyűjtött összes, tovább fel nem dolgozható vegyes hulladék. A lerakó a 37-es számú közlekedési út mellett, a mádi-tarcali elágazás közelében, a zempléni dombsor lábánál található. Területe 121

120 Szokolovszki Zoltán Führer-bánya néven volt ismeretes, ui. itt az 1960-as évekig zeolitos riolittufát bányásztak. 1. ábra: Az Abaúj-Zempléni Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer kiterjedése (Szerk.: a szerz.) A bányaterület 1998-ban a MENTO Környezetkultúra Kft. tulajdonába került, majd a Kft. 3 évig tartó tervezési, pályázási és beruházási munkájának eredményeképpen 2001-t l a megye ideális elhelyezkedésű, a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek is eleget tev hulladéklerakója (2. és 3. ábra). A további beruházások csak a bodrogkeresztúri hulladéklerakó hulladékkezelési központtá fejlesztésével, több lépcs ben valósulhatnak meg, ezért a következ lépés a lerakó alkalmassá tétele a növekv igények ellátására. A lerakó tervezett teljes kapacitása 1.3 millió m³ tömörített hulladék, amely körülbelül ő millió m³ begyűjtött hulladékot jelent tömörítés el tt. 122

121 Hulladékgazdálkodás regionális szinten: a formálódó Abaúj- Zempléni Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása A depó ő ütemben megvalósuló teljes kiépítettségével a térség vegyes hulladékának biztonságos elhelyezése 2ő-30 évre biztosítható. A lerakó regionális szerepének ellátásához szükséges fejlesztések hatásfoka akkor a legjobb, ha az összevonható, hasonló funkciójú egységek koncentrált elhelyezést nyernek. A szakmai tapasztalatok szerint azonban 50 km-nél nagyobb távolságból a begyűjtött hulladékok kezel létesítménybe történ szállítása már nem költséghatékony, ezért szükség van további gyűjt központok hulladékátrakók és szelektív utóválogatók kialakítására. E centrumok lehet séget nyújtanak úthálózatuk alapján köréjük szervezett alegységek (körzetek) létrehozására, melyekb l ket mintegy sejtszerűen egymáshoz kapcsolva felépül a gyűjt rendszer. Ezen elvek alapján, a terület nagyságát tekintve 3 körzet kialakítása szükséges (Ő. ábra): 1. körzet: encsi centrummal 2. körzet: sárospataki vagy sátoraljaújhelyi centrummal 3. körzet: bodrogkeresztúri centrummal A körzetek a települések diszjunkt halmazai, középpontjaik a térségben betöltött szerepük mellett, a fent felsorolt elvek alapján a következ k szerint kerültek kiválasztásra. Az 1. körzetet f ként a 3-as számú f út mellett elhelyezked települések alkotják, így az infrastrukturális okok egyértelműen meghatározzák Encs központi szerepét. A 2. körzetben logisztikai szempontból a sárospataki centrum mellett szól a város Bodrog folyón átível hídja, melyen keresztül a Bodrogköz települései is megközelíthet ek, valamint a Sárospatakra tervezett biomassza-éget. A körzet centrumaként azonban Sátoraljaújhely is számításba jöhet, ugyanis a hulladékbegyűjtés szempontjából is kiterjedt vonzáskörzetével, valamint a meglév és fejl d szelektív hulladékgyűjtési rendszerével jelent s befolyást képvisel a térség hulladék-gazdálkodására. A 3. körzetben a bodrogkeresztúri központ létrehozását f ként a meglév lerakó indokolja. E hulladékdepó nemcsak a

122 Szokolovszki Zoltán körzet, hanem az egész Zempléni régió szempontjából el nyös elhelyezkedésű, ui. a többi körzeti centrumtól közel egyenl távolságra fekszik és a 37-es f útvonalon jól megközelíthet. Encs Sátoraljaújhely Sárospatak Bodrogkeresztúr Szerencs Ő. ábra: Az Abaúj-Zempléni Regionális Rendszer f bb központjai (Szerk.: a szerz.) Komposztálóüzem elhelyezése Bodrogkeresztúron és Szerencsen javasolható, ez utóbbi városban a cukorgyár is indokolja az ilyen típusú hulladék helyi kezelését. A formálódó rendszerben kett s célt szolgál egy építésibontási törmeléket feldolgozó üzem Bodrogkeresztúr határában, ui. az évi 1ő0 ezer tonnás kapacitásával az újrahasznosítás mellett a lerakót is tehermentesíti. Ezzel, valamint a szelektív gyűjtéssel és a növényi nyesedékek kiválogatásával a depóba kerül kommunális hulladék csaknem a felére csökkenthet, ami a létesítmény élettartamát megduplázza. 124

123 Hulladékgazdálkodás regionális szinten: a formálódó Abaúj- Zempléni Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása A hulladékbegyűjtés módszerei A kommunális hulladék begyűjtésénél egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a szelektív mód, azonban szükség van a maradék (vegyes)hulladék szervezett begyűjtésére és ártalmatlanítására is. Családi házas övezetben minden háztartás kap egy 2Ő0 l-es kukát, amelybe vegyes hulladékát gyűjtheti. Bérházas övezetben ezt 1100 l-es kukák kihelyezésével oldják meg. A vegyes hulladék átrakóállomásokra kerül, ahonnan majd a bodrogkeresztúri lerakóra szállítják, ill. a kés bbiekben a hulladék energetikai hasznosítását is tervezik. A szelektív hulladékgyűjtés módszerei: 1. Gyűjt ládás módszer, mely kisvárosban (pl. Sátoraljaújhely), családi házas övezetben különösebb nehézség nélkül bevezethet és jól működtethet. 2. Többfrakciós gyűjt szigetek létesítése, melyek a papír-, az üveg-, a műanyag- és a fémhulladék szelektív visszagyűjtését teszik lehet vé (ő. ábra). 3. Kisebb településeken a házaknál speciális gyűjt zsákok kihelyezése, melyekre rá van írva, hogy milyen hulladékfajta gyűjtésére szolgál. Mindezek mellett házi komposztálók segítik a szerves növényi hulladékok, nyesedékek hasznosítását; valamint a lakosságnak lehet sége van arra is, hogy a tönkrement akkumulátoroktól és autógumiktól a környezet károsítása nélkül szabaduljon meg. Bíztató jöv : hazai összefogás, Uniós támogatás A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek-, ill. a rendszereken belüli infrastruktúra kialakítására és fejlesztésére jelent s EU-s támogatás pályázható. Csatlakozásunkig az ISPAprogram keretében 12 hulladékgazdálkodási project kapott zöld jelzést, melyhez 176 millió euró támogatás érkezik. A 12 project az 125

124 Szokolovszki Zoltán ország több mint egyharmadán 1228 településen 3,6 millió lakos számára biztosítja majd a hulladék korszerű elhelyezését. Az Európai Unió tagjaként támogatást a Kohéziós Alapból és a Strukturális Alapokból kaphatunk. A Kohéziós Alap keretében a Közösség által nyújtott támogatás vissza nem térítend segítségnyújtás formájában történik, mértéke a költségek százalékáig terjedhet. A társfinanszírozás a központi költségvetésb l, önkormányzati hozzájárulásból (10%) és egyéb forrásokból biztosítható. Így a jelenleg benyújtott projectek megvalósulásával több, mint 2200 település 6 millió lakosának hulladék-elhelyezése oldható meg biztonságosan. A kiépül rendszereknek, mint magasabb szintű szervez dési egységeknek olyan új jellemz i lesznek, melyek a hulladékgazdálkodás terén lehet vé teszik a régiók, a körzetek, ill. a települések közötti kooperációt; a regionális problémák hatékonyabb megoldását, végs soron a hulladékgazdálkodás magasabb színvonalú és átláthatóbb működését. Szakirodalomi hivatkozások Abaúj-Zempléni települések települési szilárdhulladék-kezelésének megoldása ISPA program keretében. Megvalósíthatósági tanulmány (2003) Miskolc 54 p. A Bodrogkeresztúri Regionális Települési Szilárdhulladék Lerakó műszaki, infrastrukturális fejlesztése (2003) MENTO Kft. Miskolc pp BORDA J. LAKATOS GY. SZÁSZ T. (2003): Környezeti kémia II. Kossuth Egyetemi Kiadó DE. Debrecen pp FAZEKAS I. (2002): Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar integráció. Kossuth Egyetemi Kiadó DE. Debrecen pp OHT (2002): Országos Hulladékgazdálkodási Terv ( ). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium július Budapest Szóbeli közlés (2003. április, 200ő. március): Lengyel Attila a Mento Kft. és a ZHK Kft. környezetvédelmi f mérnöke. Miskolc Szóbeli közlés (200ő. március): Györgyi Béla a MN KÖZTI Kft. Ügyvezet igazgatója. Sátoraljaújhely Területi Hulladékgazdálkodási Terv (részlet). Magyar Közlöny 2003/128. p évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 200ő. március

125 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei ELTÉRÉSEK ÉS HASONLÓSÁGOK A HEGYLÁBFELSZÍNEK PLEISZTOCÉN FELSZÍNFEJL DÉSÉBEN Pinczés Z. Martonné Erd s K. Dobos A. egyetemi docens Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Bevezetés A pleisztocén id szak periglaciális éghajlata alatt Magyarország területén jelent s felszínátalakulás következett be. Ez a változás mind az alföldi, mind pedig a hegyvidéki területeken megfigyelhet. Sokan úgy vélik, hogy a pleisztocén felszínformálódás eredményeként teljesen új domborzat született. A hegységeinkben korábban kialakult elegyengetett felszínek jelent sen letarolódtak és átformálódtak. Ezt az átalakulást számos tényez - a terület fekvése, szerkezete, magassági helyzete, a felépít k zetek milyensége befolyásolta, s ennek megfelel en mai morfológiai képük jelent sen különbözik. A helyi tényez k különböz ségeinek megfelel en még egy hegységen belül is változott a letarolás és a felhalmozódás, ill. az általuk kialakított formakincs. E dolgozatban két hasonló k zettani, éghajlati, morfológiai adottságú terület pleisztocén átformálódásának folyamatán keresztül bemutatjuk, miért alakulhatott különböz képpen a felszínfejl dés menete, miért jöhetett létre eltér morfológiai kép. 127

126 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. A kiválasztott két terület a Tokaji-hegységnek a Bodrogra néz K-i pereme: a Hegyalja és a Bükk-hegység D-i szegélye: a Bükkalja (1. ábra). Természetföldrajzi adottságaik szerint a két terület több vonásában hasonlóságot, ill. különböz séget is mutat. Mindkét kistáj eredetileg hegységperemi fiatal hegylábfelszín (fels -pannon 300-3ő0 m, ill. pliocén kori m tet szintekkel) része, el terükben pleisztocén hordalékkúppal. Hátterüket ő00 m körüli középhegységi területek alkotják: a Tokajihegységben szarmata korú eróziós felszín, a Bükkben pedig krétaközéps -eocén exhumált tönkfelszín. 1.ábra: A két hegylábi terület földrajzi helyzete Azonosságok és különbségek a földtani felépítésben 128 A hegylábfelszín mindkét hegységben különböz eredetű riolittufán alakult ki. A Tokaji-hegységben az északabbi területeken

127 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében bádeni-emeletbeli összesült riolitártufa, ill. másutt szarmataemeleti áthalmozott riolittufa, riolitártufa, hullott riolittufa a legfontosabb képz dmények, míg a Bükkalján f leg a középs riolittufa"-ként ismert kárpáti-korabádeni korú, öszesült riolit- és dácittufák a legelterjedtebbek (HÁMOR G. RAVASZNÉ BARANYAI L. BALOGH K. ÁRVÁNÉ SOÓS É. 1978; VARGA GY. 1981). Mindkét területen színez elemként lávabetelepülések szakítják meg a tufafelszíneket. A Tokaji-hegységben a mögöttes terület kemény vulkáni lávatakarójából kinyúló lávanyelvek bontják meg a hegylábi el tér k zettani egységét. A Bükkalja tufatakaróját viszont két DNy- ÉK-i irányú riolit, riodácit, dácit habláva (rhioignimbrit) vonulat tagolja. A peremi részén foltokban pannon üledék is el fordul. A középhegységi háttér k zettani felépítése már lényegesen különbözik egymástól. A Tokaji-hegységet vulkáni k zetek, f leg savanyú piroxénandezit és piroxéndacit láva alkotja, a Bükköt pedig nagyon változatos képz dmények - különböz mészkövek, dolomit, agyagpala stb. - építik fel, s éles törésvonal mentén határolódnak el a Bükkalja vulkáni eredetű k zeteit l. A felszínformáló folyamatok közös, ill. eltér vonásai Az emelked Bükk- és Tokaji-hegység peremén a Pannonbeltó visszahúzódásával párhuzamosan már a fels -pannonban beindult a hegylábfelszínképz dés, s folytatódott a pliocén során is. A hegylábfelszínek területi megjelenésüket tekintve különböz képpen formálódtak. A bükkaljai hegylábfelszín egy nagyjából DNy-ÉK-i irányú vonal mentén élesen elkülönül a mögöttes, keményebb k zetekb l álló Déli-Bükk területét l. A 129

128 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. Tokaji-hegység peremén sokkal nehezebb az elhatárolás, mivel a lávanyelvekkel lehatárolt tufafelszíneken sokkal gyorsabban zajlott az elegyengetés, és így a hegylábfelszín beöblösödéseketfélmedencéket létre hozva behúzódhatott a hegységbe. A fels pannoni planációt megszakító emelkedést követ en alacsonyabb szinten indult meg egy újabb hegylábfelszín formálódása, amelynek területe az id sebb rovására egyre inkább növekedett. A pliocén végére az id sebb felszínnek már csak szigetszerű részletei maradtak meg, többnyire az eróziónak jobban ellenálló lávabetelepülésekhez kötötten: a Bükkalján két, DNy-ÉK-i keresztirányú szakadozott sávot alkotva, a Hegyalján pedig a félmedencék peremét képez lávanyelveken. E kett s hegylábfelszín feldarabolódása a pliocén elején vette kezdetét, amikor a csapadék növekedése és a h mérséklet csökkenése következtében a felszínt areálisan formáló záporpatakok helyét egyre inkább a lineáris eróziót kifejt vízfolyások veszik át, megindítva a hegylábfelszínek felszabdalódását (PINCZÉS Z. 1957, 1968, 1969, 1977; HEVESI A. 1986; MARTONNÉ ERD S K. 1972). A folyóvízi erózió völgymélyít tevékenysége a pleisztocén folyamán - f ként a melegebb, nedvesebb periódusokban, egy-egy emelkedési szakaszt követ en több alkalommal is jelent sen feler södött. Ennek eredményeként alakultak ki a Bükkalja és a Hegyalja széles völgytalpú, sokszor teraszos, eróziós völgyei, és ezekhez az id szakokhoz köthet az oldalvölgyek intenzívebb be-, ill. hátravágódása is. A folyóvízi erózió azonban eltér hatékonyságú volt a két hegylábi területen. Csak ezzel magyarázható, hogy míg a Tokaji- 130

129 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében hegység K-i peremén mindössze négy állandó vizű patak (Erd bényei-, Tolcsva-, Hercegkúti-, Bózsva-patak) alakult ki, addig a Bükkalját egymással párhuzamosan, hosszan elnyúló völgyek sokasága tagolja, amelyek többségében ma is állandó vizű patak (az Egert l a Hej ig) folyik. S t a mai szárazvölgyek egy részét is formáik alapján feltétlenül vízfolyás alakította. Az eltér hatékonyságú folyóvízi erózió magyarázatakor alapvet en a következ tényez ket kell figyelembe venni: a vizsgált térség vízfolyásainak vízgyűjt területét, a vízgyűjt területre érkez csapadék mennyiségét, a vízgyűjt terület földtani felépítését, szerkezetét, domborzatát, ill. az általuk meghatározott lefolyási viszonyokat, a vízfolyások által szállított hordalék milyenségét. A Bükkalja vízfolyásai általában nagyobb vízgyűjt területűek. A völgyek egy része a széles hegylábi övezeten túl felnyúlik a Déli-Bükk területére (s t a Nagy-fennsík karsztvízének egy része is erre talál lefolyást). A keskenyebb hegylábi övezetet alkotó Hegyalján csupán a már említett négy patak hasonló adottságú. A bükkaljai patakok vízgyűjt területére több csapadék is hull. A Tokaji-hegység központi területeinek 6ő0-700 mm és a Hegyalja 620 mm-ével szemben a Déli-Bükkben 6ő0-830 mm közötti, a Bükkalján pedig 630 mm körüli a sokévi csapadékátlag. A csapadékkülönbségek, miként a lefolyásbeli eltérések is, minden bizonnyal a pleisztocénban is léteztek. Objektív mutató az átlagos vízfolyássűrűség, mely a Bükkalja Ny-i részén ő km/km 2, K- 131

130 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. en 2,4 km/km 2. Hegyalján ez az érték 2,2 km/km 2 (MAROSI S. SOMOGYI S. 1990). Az er s felszabdalódást az is segítette, hogy a bükkaljai patakok hordalékának zömét a Bükkalja É-i határán, valamint a Déli-Bükk területén az alsó-miocénban (PINCZÉS Z. 1956) felhalmozódott, s a pleisztocén folyamán az Alföld irányába áthalmozott kvarckavicsok adták. Ez a kavics a fagyaprózódásnak is ellenállt, vízi szállítás folyamán nem aprózódott, így a völgyek kivésésében és felkavicsolásában nagy szerepet játszott. A kvarckavicsok jelent s felszínformáló szerepét a völgytalpakat kibélel vastag üledékrétegek is alátámasztják. Az allúviumok anyagában - a kétségtelenül bükki eredetű kevés mészk és palakavics, valamint a bükkaljai riolittufafelszínek lepusztulásából származó finomabb-durvább szemcse-összetételű lejt üledékek mellett - a kvarckavicsok mindenütt jelen vannak (DOBOS A. 1993). Más jellegű a hegyaljai patakok hordaléka. Itt az andezitkavics jelenti a kemény, vés " hordalékot, amely azonban a szállítás folyamán hamarabb aprózódik. A patakok mentén lefelé haladva az allúvium anyagában folyamatos finomodás figyelhet meg, s ezért feltételezhet en a völgyek kivésésében is egyre kisebb szerepet játszhattak. A bükkaljai sűrűbb völgyhálózat kialakulását el segítették bizonyos tektonikai események is. Az Alföld pliocén-korajégkori, esetleg még fiatalabb lezökkenését követ felgyorsult bevágódással lehet leginkább megindokolni a Déli-Bükköt vízgyűjt területükkel alig elér (vagy el sem ér ) fiatalabb patakvölgyek kialakulását (HEVESI A. 1986). A Bükkalja területét érint kisebb tektonikai mozgásokkal hozható kapcsolatba néhány patak folyásirányának 132

131 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében pleisztocén kori megváltozása (PINCZÉS Z. 1955, 1956), valamint számolni lehet f leg a mellékvölgyek kialakulásakor - a területet felszabdaló törésvonalak bizonyos preformációs" szerepével is. (A Hegyalján az Alföldi el tér süllyedése az el z ekben felsorakoztatott indokok miatt - nem növelte meg a lineáris erózió szerepét). A mellékvölgyek kialakulását segítették a bükkaljai tufatakarót DNy-ÉK-i sávokra tagoló lávabetelepülések is, mert a különböz ellenálló képességű k zetek szelektív denudációjának eredményeként jöttek létre a lávasávok el tti mellékvölgyek. E körülmények ismeretében már érthet, hogy miért tagolják eróziós völgyek sokkal inkább a Bükkalját, s bomlott fel a hajdani hegylábfelszín hosszan elnyúló keskenyebb-szélesebb völgyközi hátakra. Végül magyarázatot kapunk a Hegyalja kisebb mértékű felszabdaltságára is. A pleisztocén hideg periódusaiban, a periglaciális klímaszakaszokban a felszínfejl dés módja jelent sen megváltozott, areálissá vált. A periglaciális felszínformálódás egyik legfontosabb tényez je a fagyhatás, mely a naponként ismétl d olvadás és fagyás következtében, a tél és nyár közötti átmeneti id szakokban a leghatékonyabb. A fagyváltozékonyság hatására a k zetek felaprózódtak, majd az állandóan fagyott talajon fellép fagyemelés, geliszoliflukció, es - és hóléleöblítés következtében a keletkezett lepusztulási termék áttelepít dött, ill. részben el is szállítódott a térségb l. Mivel mindkét hegylábi terület f leg könnyen aprózódó riolittufából épül fel, a folyamat igen hatékony volt. Eredményeként 133

132 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. a magasabb régió tet i, lejt i er sen pusztultak, az alacsonyabb térszíneken pedig kisebb-nagyobb feltöltés következett be. A riolittufa túlsúlya ellenére a két hegylábi területen keletkezett lepusztulási termék, a felaprózott anyag elszállításának a módja jelent s eltéréseket mutat. Összességében a Bükkalja pleisztocén lejt üledékei szemcseösszetételüket tekintve durvábbak, ill. nagyobb változatosságot mutatnak. A különbség több tényez vel hozható kapcsolatba. Közülük leghangsúlyosabb a folyóvízi erózió hatékonyabb volta. Ennek következménye nemcsak az er sebb völgyi felszabdaltság, hanem a nagyobb intenzitású hordalékmozgás is. Nem nehéz belátni, hogy egy eróziós völgyekkel sűrűn tagolt dombsági területen a keletkez aprózódási termék gyorsan lejut a völgy talpára, ahonnan a vízfolyás, f ként a pleisztocén humidusabb periódusaiban, id r l id re tovább is szállítja. A kisebb tagoltságú Hegyalján a lejt n történ áttelepít dés folyamata jóval lassúbb volt, így a riolit- és andezittufatörmelék hosszabb ideig aprózódhatott, ill. (a melegebb, csapadékosabb id szakokban) mállott. Els sorban ezzel hozható kapcsolatba a Hegyalja pleisztocén lejt üledékeinek magasabb iszap-agyag tartalma, s ebb l vezethet le a szállítás módjában mutatkozó különbség is. A Bükkalján a lejt k alacsonyabb régióiban felhalmozott üledékek többsége rétegzett, amelyb l a fagyaprózta törmelék víz által areális (lejt leöblítéssel) vagy lineáris pályán (pl. eróziós árkokban) történ szállítására következtethetünk. A Hegyalja finomabb szemcseösszetételű lejt üledékeit els sorban a geliszoliflukció mozgatta. Esetenként azonban a geliszoliflukciósan felhalmozott rétegek közé, a bükkaljaihoz hasonló, durvább és rétegzett üledékek ékel dnek. Mindkét területen számolni kell 134

133 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében eolikus eredetű poranyag kisebb-nagyobb mértékű felhalmozódásával is. A Bükkalján f leg a vízi szállítású lejt üledékek mutatnak nagy változatosságot. Ennek oka f leg az er sen tagolt domborzat (különböz meredekségű és hosszúságú lejt k) és az ebb l következ változatos mikroklíma, de közrejátszik a tufák eltér állékonysága is. A hegylábfelszínek formakincse A két hegylábi terület leglátványosabb különbségeit a felszíni formák adják. A Hegyalján a pleisztocénban általános volt a kriopedimentek/krioglacisok keletkezése, s t hazai viszonylatban talán itt alakultak ki a legszebb effajta formák. A Tokaji-hegység K-i peremének Bodrogközre néz lejt jén pl. csaknem megszakítás nélkül követhet k. Szélességük változó. A lávanyelvek közötti területek hegységbe nyomuló völgyei mentén miként a hegylábfelszínek is jelent sen kiszélesednek (néhány 100 m-r l több km-re). Kialakulásuk számos rokon vonást mutat a középhegységeink magasabb térszínein gyakorta megfigyelhet krioplanációs lépcs kkel, teraszokkal. Közös jellemz jük, hogy létrejöttükben a fagy játszotta a dönt szerepet. Fagyaprózódás révén pusztult a szálban álló k zet, és a fagy segítette a felaprózott törmelék elszállítását is (geliszoliflukció, gelipluviáció). A folyamat tehát egyaránt magába foglalja a lejt letarolását, a krioplanációt és a törmelék elszállítását, lerakását. 135

134 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. A közös vonások ellenére a krioplanáció folyamata és a létrejöv forma területenként más. Az eltérés oka mindenekel tt a k zetmin ségben (könnyen aprózódó riolittufa) és az alacsonyabb tszf.-i helyzetben kereshet. Ezzel indokolható az a sajátos, k zet befolyásolta formaegyüttes létrejötte, ahol a krioplanációs lépcs t egy hosszú, meredek, 1ő-30 fokos lejt (krioplanációs meredek lejt ) helyettesíti, s amelyhez egy, a lejt hátrálásával kiformálódott, hosszan elnyúló, enyhe lejt jű félsík, a tulajdonképpeni kriopediment (vagy krioglacis) kapcsolódik (PINCZÉS Z A.B., 1983). 2. ábra: A krioplanációs meredek lejt kialakulása P 1: fels pannon hegylábfelszín; P 2: fels pliocén hegylábfelszín; K: krioplanációs lejt ; D: denudációs rész; A: akkumulációs rész; B: alapk zet A Hegyalja egyik legszebb krioplanációs formaegyüttesei a Bodrog-peremi félmedencékben alakultak ki. A Bodrogkeresztúrifélmedencében végzett kutatások kapcsán részleteiben is megismerhettük a pleisztocén hegylábfelszínek kialakulásának menetét. A krioplanációs meredek lejt k a mindenkori erózióbázishoz (völgyekhez) igazodva, azok mélyülését követve fejl dtek ki. A fagy ui. ott a leghatékonyabb, ahol az alapk zetet csak vékonyabb 136

135 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében fed képz dmény (talaj, törmelékréteg) borítja. Ez a feltétel els sorban a meredek lejt kön, a lépcs k peremén, a bevágódó völgyek mentén volt adott. Így a tufából felépül lejt k a k zet laza szerkezete, nagy nedvszívó képessége miatt gyorsan pusztultak és hátráltak. A keletkez törmelékben felhalmozódó nedvesség biztosította a fagyaprózódás továbbélését, ill. megteremtette a melegebb periódusokban f leg a D-i és Ny-i lejt kön a mállás feltételét. Kés bb azonban a lejt t beborító anyag a lejtés irányába, különböz módon áttelepült, elszállítódott. A Bodrogkeresztúri-félmedencében területrendezés kapcsán kialakított vízlevezet árkok és az id szakos vízfolyások által kialakított eróziós árkok falából vett üledékminták elemzéséb l a szállítás módjára is következtethetünk (PINCZÉS Z. 1978, 1983; MARTONNÉ ERD S K. 1981). A legnagyobb jelent sége a geliszoliflukciónak volt, amely részben areálisan mozgatta a lejt n lefelé a törmelékanyagot. Hasonló módon fejtették ki hatásukat a lejt t leöblít záporok, hóolvadékvizek is. Az üledék nagyobb része azonban lineáris pályán f leg dellékben, kisebb részt deráziós völgyekben, ill. eróziós árkokban mozgott. A krioplanációs meredek lejt k leggyakoribb pleisztocén formái minden bizonnyal a dellék voltak. Az el z ekben említett vízlevezet árkok falában néha három szintben is el fordulnak, s általában igen sűrűn mintegy 50 m-enként követik egymást (PINCZÉS Z. 1983). A krioplanációs meredek lejt t behálózó dellék fokozatosan vágódtak vissza a lejt k magasabb régióiba, ugyanakkor nagyon gyakran a hátravágódásból származó anyagból a dellék alsó része fel is tölt dött. A dellék tehát csak a pleisztocén 137

136 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. hegylábfelszíneknek ideiglenes formái. Ezzel magyarázható, hogy napjainkban számuk jóval kevesebb. A Bodrogkeresztúri-félmedence legmarkánsabb negatív formái az eróziós árkok. Egy részük kétségtelenül a pleisztocénban is létezett, s igen fontos szerepük lehetett a keletkezett törmelékanyag gyors elszállításában. Ebbe a csoportba kell sorolni azokat az eróziós árkokat, amelyek a két f völgy (Galagonyás- és Csirke-árok) deráziós völgyf ib l vagy a vízválasztót tagoló deráziós nyergekb l indulnak. Ezek az eróziós-deráziós formák tagolják fel a krioplanációs meredek lejt t, s genetikájuk, formakincsük alapján leginkább a Bükkalja oldalvölgyeire hasonlítanak. Az eróziós árkok másik csoportja nem kapcsolódik közvetlenül a f völgyekhez. A krioplanációs meredek lejt t l távolodva, a félmedence enyhén lejt hegylábfelszínén fokozatosan csökken a mélységük, végül kisimulnak vagy valamelyik mélyútba torkollanak (MARTONNÉ ERD S K. 1981). Az eróziós árkok többsége eltekintve néhány bizonyítottan antropogén hatásra kialakult formától a pleisztocénban is megvolt, ha nem is mindig ugyanazon a nyomvonalon. A félmedence Ny-i felében kialakított vízlevezet árok falának vizsgálatából tudjuk, hogy két árok is északabbra tolódott a pleisztocén folyamán (20, ill. ő0 m-rel). Korábbi nyomvonalaik feltölt dése valószínű egy hidegebb, szárazabb periódusban indult meg, víz mozgatta üledékkel. Kés bb azonban szoliflukciós üledékek folytatták a feltölt tevékenységet. 138

137 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében Mindezen folyamatok eredményeként a krioplanációs meredek lejt fokozatosan hátrált, a pliocén hegylábfelszín területe egyre jobban felemészt dött, s t a fels -pannon hegylábfelszín is csak a félmedence lávával koronázott peremi vízválasztóin maradt meg (2. ábra). A bels területeket pedig a krioplanációs meredek lejt t l induló pleisztocén hegylábfelszín uralja 1-3 km szélességben jelezvén a krioplanációs kiindulási helyzetét részben a Bodrog, részben a félmedence két f völgye felé irányuló lejtéssel. A krioplanációs meredek lejt denudációjából származó anyag tekintélyes hányada, jelent sebb vízfolyás hiányában, a félmedence központja felé növekv vastagságban (6-10 m) a hegylábfelszín kis lejtésű térszínein halmozódott fel. A szélesebb hegylábi övezetet alkotó Bükkalján korántsem kaptak olyan fontos szerepet a kriopedimentek/krioglacisok. A Hegyaljához hasonló, általános hegylábfelszínképz dés itt nem következett be. Ennek els dleges oka az, hogy a Bükkalján a pleisztocén felszínfejl dés meghatározó tényez i a folyóvízi erózió volt. Mélyít és oldalazó erózióval alakította ki a bükkaljai hegylábfelszínt felszabdaló ÉÉNy-DDK-i irányú f völgyeket. Az eróziós völgyek széles völgytalpán helyenként fiatal pleisztocén és holocén teraszok is felfedezhet k. A f völgyek közötti hátak a fels -pannon-pliocén hegylábfelszín feldarabolódott pásztái er sen pusztultak, és átformálódtak. A leghatékonyabb, leglátványosabb folyamat e völgyközi hátaknak további, oldalvölgyekkel végbement felszabdalódása volt. A bevágódás els fokozatát itt is a f völgyek lejt in formálódó dellék jelentették. A Hegyaljával ellentétben azonban itt a hátravágódásból származó anyag a már említett 139

138 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. intenzívebb törmelékmozgás következtében nem rekedt meg a dellék alsó végén, hogy kitöltse ket, hanem lefelé mozgott. Id vel kijutott a f völgybe, ahonnan pedig a vízfolyások tovább szállították az el tér irányába. Ennek köszönhet, hogy a dellék nem tűntek el, hanem tovább formálódtak és lassan völgyekké alakultak. A bükkaljai mellékvölgyek méretük és alakjuk alapján egyaránt rendkívül változatosak. Genetikájuk azonban nagyon hasonló. A völgyformálódás kezdetén a dellék és a kisebb méretű völgyek kialakításában az areálisan ható deráziós folyamatoknak - mindenekel tt a lejt leöblítésnek lehetett meghatározó szerepe. A völgyek hosszának, vízgyűjt területének növekedésével azonban már az id szakos esetleg állandó vízfolyások is bekapcsolódtak e formák kialakításába. Ennek megfelel en a jellegzetes homorú völgykeresztmetszetet mutató deráziós völgyek mellett megjelentek a lineáris erózió formajegyeit (eróziós barázda, eróziós árok, völgylejt t l határozottan elkülönül völgytalp) is egyre inkább magán visel deráziós-eróziós, ill. eróziós-deráziós völgyek. Alakrajzi sokféleségüket számos tényez befolyásolja. A szélesebb völgyközi hátakba bevágódó oldalvölgyek a leghosszabbak. Legtöbbször egy hosszabb-rövidebb Ny-K-i irányú szakasz után az általános lejtésiránynak megfelel en DK-nek fordulnak, s hosszan elnyúló vályúszerű völgyformát alakítanak ki. Kissé keskenyebb, meredek lejt jű völgyközi hátak jellegzetes völgyformája az eróziós árkokkal tagolt, mély, kádszerű derázióseróziós völgy. Keskeny, enyhébb lejt jű hátakon gyakoriak a sekély óriásdellék". Az id sebb völgyek völgyf ihez, oldallejt ihez gyakran kapcsolódnak fiatalabb, kisebb oldalvölgyek vagy dellék. Az 140

139 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében oldalvölgyek fiatalabb generációjához kell sorolni a f völgyek lejt it csipkéz kisebb völgyeket is (3. ábra). A völgyi felszabdalódás mellett a völgyközi hátak areálisan is pusztultak, lealacsonyodtak. Különösen hatékony volt ez a folyamat a könnyen aprózódó riolittufából álló enyhe lejt kkel ereszked völgyközi hátak esetében. A Hegyaljával ellentétben a letarolás az egész hátat érintette, jelent sen lealacsonyítva eredeti magasságukat. A völgyekkel ellentétben a hátakról areálisan mozgatott lepusztulási anyag egy része a hátak alacsonyabb szakaszainak, vékonyabb-vastagabb üledéktakaró formájában fel is halmozódhatott, jelent sen ellankásítva lejt iket. Arra alkalmas helyeken, a Bükkalján is kiformálódtak a pleisztocénben a Hegyaljára, annyira jellemz hegylábfelszínek. Krioplanációs meredeklejt kialakulására a legalkalmasabbak azok a helyek, ahol a pusztuló mögöttes terület keményebb, eróziónak jobban ellenálló k zetekb l épül fel. Ilyen lejt k ereszkedhetnek le a lávak zetekkel koronázott tet kr l vagy a Bükkalja É-i határán, ahol a meredeken kiemelked hátteret már a Déli-Bükk keményebb mészköve jelenti. A krioplanáció erózióbázisa a Bükkalján legtöbb esetben a mellékvölgy. El fordul az is, hogy a fiatalabb pliocén hegylábfelszínt l indult el a hátravágódás. Ilyen folyamat játszódott le a pliocén hegylábfelszínb l meredeken kiemelked, lávatet s Nyomó-hegy esetében, melynek É-i és K-i el terében jött létre a jellegzetes, enyhén lejt félsik: a pleisztocén hegylábfelszín területe. Ritkán megjelenhet a forma a f völgyek egyes szakaszaihoz kapcsolódva is. Létrejöttükhöz alapvet en két feltétel szükséges. Az egyik egy pl. a vízfolyás oldalozó eróziója révén kialakuló meredek lejt szakasz megléte, amely a krioplanáció kiindulási 141

140 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. pontja. Így jöhetett létre az a kis völgyi pedimentrészlet, mely a Déli-Bükkb l éppen hogy kilép Hór-patak K-i völgylejt jéhez kapcsolódik. 3. ábra. A Bogácsi-medence geomorfológiai térképe (részlet) 1 tereplépcs ; 2 hordalélkkúp; 3 eróziós völgy, 20 m-nél nem mélyebb; Ő eróziós völgy, 20 m-nél mélyebb; ő lapos eróziós-deráziós völgy; 6 mély eróziós-deráziós völgy; 7 deráziós völgy; 8 eróziós árok; 9 kueszta; 10 felszabdalt kuesztaperem; 11 bánya; 12 völgyközi hát; 13 fiatal hegylábfelszín; 1Ő id s hegylábfelszín maradványa 142

141 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében A hegylábfelszínek üledékei A hegylábfelszínek eltér pleisztocén fejl dése következtében a két terület lejt üledékei is különböznek, de azonos területen belül is jelent s különbségekkel találkozunk. A legváltozatosabb lejt üledékek a Bükkalján vannak. Itt a tet ket, lejt ket és teraszokat 1-Ő m vastag pleisztocén kori lejt üledék fedi, amelynek típusait els sorban a magassági helyzet és a terület er s felszabdaltságából adódó változatos domborzati viszonyok határozzák meg. A Bükkalja lejt üledékeinél szabályos változás és szabálytalan mozaikos elrendez dés egyaránt megfigyelhet. Szabályos változás fedezhet fel északról dél felé, ill. a magasabb részekr l az alacsonyabbak felé. A Déli-Bükkel határos részeken a hegylábfelszín kezdeténél m magasságban a lejt ket vörösagyag borítja. A tet kön eredeti településben, a lejt kön azok alján áttelepített formában fordul el. Ez utóbbi az elterjedtebb és néhány m vastagságot is elér. Az agyagot jellemzi az osztályozatlanság, a magas agyagtartalom (20-Ő0%), a szemcsegörbe ferde szabályos futása. Ha az anyag áttelepített, akkor a görbe több maximumú (Ő. ábra 1). SÜMEGHY J. (19ŐŐ) a vörösagyagot hullóporból, tehát eolikus úton származtatta és a lösz fáciesének tekintette, amely nedvesebb helyen nem hideg sztyep éghajlaton halmozódott fel. A vörösagyag keletkezésére több elgondolás is született. A riolittufa mállásterméke is igen gyakran vöröses színű és magas agyagtartalmú. A vörösagyag egy része kialakulása után nem 143

142 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. maradt meg az eredeti helyén, hanem a lejt n áttelepít dött. Az er sen agyagos, iszapos üledékbe ekkor kerültek be homok, murva vagy kavicsszemek. A vörösagyag déli irányban fokozatosan változik. SÜMEGHY J. (1944) ezt a változást is éghajlati okkal magyarázta. Ennek megfelel en változik a vörösagyag színe és a csökken agyagtartalommal párhuzamosan n a lösz és homok frakcióaránya. Az elmondottak a Bükkalján olyan formában mutatkoznak, hogy a vörösagyagot már ő-6 km-re dél felé löszszerű üledék váltja fel. E zonális üledékváltozás mellett a domborzat er s felszabdaltsága, a változatos lejt szög és lejt kitettség (expozíció), a mozaikos elrendez désű mikroklíma rendkívül változatos üledékképz dést (aprózódás, mállás, allúviumok) és üledékszállítást eredményezett. A domborzat, a lejt szög és a lejt hossza meghatározta az anyagszállító folyamatokat (vízi, eolikus, geliszoliflukciós, deluviális, proluviális), azok sebességét. Mindezek eredménye a változatos szemcseméret, a lerakott anyag eltér vastagsága, szerkezete. A lejt expozíciója befolyásolta a szállítás módját, a lejt s folyamatokat Az er sen tagolt domborzat következtében a Bükkalján a negyedid szaki üledékek számtalan típusa jött létre (PINCZÉS Z. 1979). A típusos lösz mellett megtaláljuk a löszszerű üledékek különböz változatait eredeti és áttelepített formában. A Bükkalján a löszszerű üledékek makroszkopikusan meglep hasonlóságot mutatnak a típusos lösszel. Fakósárga színük, oszlopos szerkezetük löszökre emlékeztetnek, de általában nincs mésztartalmuk, mert uralkodó frakciójuk az iszaptól a homokig terjed, az utóbbi túlsúlyával (Ő. ábra 2). 144

143 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében Ő. ábra: Lejt üledékek szemcse-összetételi görbéje 1 Síkf kút: vörösagyag; 2 Pazsag: feltárás alsó része; 3 a bodrogkeresztúri Nyerges-tet ; Ő - Bodrogkeresztúri-medence: fúrás cm Az üledékek tarka képe tükrözi a domborzat gyors változását. Éppen ezért az egyes üledéktípusok felszíni területi elterjedése kicsi, gyakran csupán néhány m 2. A feltárásokból az is megállapítható, hogy néhol vertikálisan is változik az üledék, változik a színe, szemcsemérete, rétegzettsége, az anyag genetikája, amely eltér szállítási módra (eolikus, fluviális, geliszoliflukciós, gelifluviációs, niveofluviációs) utal. Az üledékekb l így a lerakódás idejének klímájára is következtethetünk. A riolittufán kialakult üledékeket változatos szemcsenagyságú rétegzettség jellemzi. Homokrétegek váltakoznak apró szemű kavicsokkal. Az egyes rétegek szemcseméretét az azonosság jellemzi. A kavicsos rétegekben uralkodik (7ő%) a középszerű, a durva szemcséjű homok, murva és kavics (> 0,2 mm). Ezzel szemben a homokos rétegekben kavicsfrakció nem vagy csak elvétve fordul el. Az anyagot lényegében különböz frakciójú homokszemek 145

144 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. alkotják. Mindkét üledéket jellemzi, hogy a finom frakció (0,1 mm-nél finomabb) maximálisan 10%-ot ér el, és az iszap-, ill, agyagfrakció szinte teljesen hiányzik. Az üledék településéb l és szemcseösszetételéb l megállapítható, hogy az hideg, periglaciális id ben keletkezett, és az anyag telepítését id szakos torrens vizek végezték. Típusos grèzes litées üledék. A keményebb lávak zetek lábánál már durvább szemcséjű üledék-felhalmozódással találkozunk. Tömegében ez is homokos rétegzett üledék, de benne nagyobb kavicsok, blokkok is el fordulnak. Az el bbi üledékt l megkülönböztetve ez már éboulis ordonnés jellegű üledék. Keletkezésében, illetve felhalmozódásában a torrens vizek mellett a gravitáció is szerepet játszott. Kevésbé változatos üledékkel találkozunk Tokaj-Hegyalján. Mint az el bbiekben láttuk, itt a lejt formálását els sorban geliszoliflukció végezte. Ezért tiszta eluviális üledékkel ritkábban, els sorban az id sebb hegylábfelszín alig lejt s felszínén találkozunk. Ezek az autochton lejt üledékek hullóporos képz dményekb l vagy a riolittufa alap aprózódása, ill. mállása útján keletkeztek. A felszínen lerakódott hullóporos üledékek további fejl dése, ill. átalakulása a pleisztocén klíma függvénye. Itt is, mint Bükkalján, megfigyelhet az üledékeknek É-ról D-i irányba történ változása. Az északi részén vörösagyag, míg délen a száraz hideg sztyep-klímán valódi lösz alakul ki. Hegyalján azonban csak kis területen fordulnak el a két képz dmény közötti változatok. Eolikus lösz lényegében csak a Tokaji-hegyen képz dött, ill. csak itt maradt fenn. A pleisztocénban azonban É felé nagyobb kiterjedést ért el; a Bodrogkeresztúri-félmedencében pl. minden bizonnyal 146

145 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében kialakult. Erre több bizonyítékunk is van. A medencét övez peremhegyeket (fels pannon felszín) vagy az egykori krioplanációs meredek lejt t borító üledékek talajainak C szintjében több helyen foltszerűen löszmaradványt találtunk. Ahol ez már elpusztult, ott is a C szint gyakran meszet tartalmaz, amely a felszínt borító egykori löszlepelb l vándorolt a C szintbe. Az Erd bényei-medencét l É-ra azonban már csak vörösagyag, nyirok keletkezett. A Tokaji-hegység ennek az üledéknek klasszikus területe. SZABÓ J. (1881) az elmúlt évszázadban e területr l írta le el ször. Maga a megnevezés is e vidékr l ered. Tokaj-Hegyalján is megfigyelhet a vörösagyagnak É, ill. a hegység belseje felé történ változása. Az üledék színe sötétebb, szemcseösszetétele pedig finomabb, agyagosabb. Ugyancsak autochton üledék borítja a Hegyalja peremét alkotó id s hegylábfelszínt. Az üledék itt is a helyi riolittufa alap aprózódása útján jött létre. Ez az anyag az aprózódás el rehaladottságának megfelel en néhány 10%-ban már riolittufa kavicsot (10 mm fölött) tartalmaz. Az anyag szemcse-összetételi görbéje típusos periglaciális anyagot tükröz. Típusosságát mutatja a szemcse-összetételi görbe átlós futása és az üledék agyagtartalmának csaknem teljes hiánya. Némely mintában megfigyelhet a szemcse-összetételi görbe futásának megtörése, ill. a homokfrakciónál (pl. 0,1-0,2 mm) maximum kialakulása (Ő. ábra 3). Az autochton üledékek mellett sokkal nagyobb kiterjedésű az áttelepített geliszoliflukciós anyag, amely mint már korábban említettük a sokszor több km hosszúságot is elér krioplanációs lejt t borítja. Az üledék a krioplanációs meredek lejt n még vékony, néhány dm esetleg 1 m vastagságot ér el, de a félmedencében már 8-147

146 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. 10 m vastag. A lejt n lefelé haladva az áttelepített üledék rendez dik. A durva üledék az el tér felé haladva fokozatosan finomodik és vastagszik. A Hegyalja peremén kialakult félmedencékben az anyag finomodása els sorban azt jelenti, hogy a durva frakció, a kavics és a murva aránya, valamint, a durva homokfrakció aránya er sen lecsökken. Az üledék ő0-50%-a 0,1-0,01 mm szemcseméretű, tehát az eolikusan lerakódott anyagból áll (a szemcsetartományon belül számtalan változat ismeretes). Az agyagtartalom is megnövekszik. Még a hegység D-i részén, a Bodrogkeresztúri-félmedencében is elérhet 10-15%-ot (Ő.ábra 4). Az anyag finomodásával párhuzamosan az üledék kivastagszik, és ezzel együtt már id sebb würmi anyagot is tartalmaz. A Bodrogkeresztúri-félmedencében pl. a 8-10 m vastag üledékben két fosszilis talajt is feltártunk. Sajátos üledékfelhalmozódós ment végbe a félmedencéket elválasztó hátakon. Itt a riolittufát andezit lávanyelv fedte. Ezeken a kimagasodó elválasztó hátakon a pleisztocénben csak vékony talajtakaró volt. Ennek következtében a fagy a nyers alapk zetet aprózta, s a felaprózott k zetet valószínűleg víz szállította a hegy lábához, ahol helyenként ő-12 m vastagon felhalmozta. Ezek a típusos steril, csak riolittufa homokból álló grézes litées üledékek. Az üledékek legszebb feltárását Bodrogszegi mellett, a folyó mentén láthatjuk. Ugyancsak itt több, de már csak kisebb feltárásokat találtunk, amelyek már vegyes szemcsenagyságú anyagot tartalmaznak (éboulis ordonnés). 148

147 Eltérések és hasonlóságok a hegylábfelszínek pleisztocén felszínfejlődésében Szakirodalmi hivatkozások DOBOS A. (1993): A Hór-völgy fejl dése Bogács és Cserépfalu között. Szakdolgozat. Debrecen HÁMOR G. RAVASZNÉ BARANYI L. BALOGH K. ÁRVÁNÉ SOÓS É. (1980): A magyarországi miocén riolittufa szintek kora. MAFI Évi Jelentések évr l pp HEVESI A. (1986): A Bükk-hegység felszínfejl dése és karsztja. Kandidátusi értekezés. Bp. MAROSI S. SOMOGYI S. (szerk.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere MTA FKI Bp. MARTONNÉ ERD S K. (1972): A Déli-Bükk középs részének felszín- és völgyfejl dési problémái. Doktori disszertáció I., II. Debrecen MARTONNÉ ERD S K. (1981): az eróziós árkok lepusztulási formái és szerepük a jelenkori felszínfejl désben a Bodrogkeresztúri-félmedence példáján. Acta Geogr. Debrecina X V II I-XIX. pp PINCZÉS Z. (1955): Morfológiai megfigyelések a Hór-völgyében. Földr. Ért. IV. 2. pp PINCZÉS Z. (1956): A Déli-Bükk és el terének néhány fejl déstörténeti problémája. Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae. Tom. Ili. 2. pp PINCZÉS Z. (1957): Az Eger-völgy problémái. Földr. Ért. VI. 1. pp PINCZÉS Z. (1968): Herausbildung der terziären Oberflächen den Bükk-Gebirges. Acta Geographica Debrecina. Tom. XIV, VII. pp PINCZÉS Z. (1968): A Bükk-hegység tönk- és pediment felszínei. Term. Földr. Dokumentáció 7. sz. MTA FKI pp PINCZÉS Z. (1969): Tertiary surfaces of the Tokaj (Zemplén) Mountains. Studio Geomorphologica Carpatho-Balcanica. vol. IIL Krakow pp PINCZÉS Z. (1977): Cryopedimentation and its sediments in Hungarian Highlands X. INQA Congress. Birmingham 358 p. 149

148 Pinczés Z. Martonné Erdős K. Dobos A. PINCZÉS Z. (1977): Hazai középhegységek periglacális planációs felszínei és üledékei. Földr. Közl. XXV. (CI) 1-2. pp PINCZÉS Z. (1978): Untersuchung der Kornzusammensetzung von Solifluktionsmaterial. Wissenschaftliche Zeitschrift der Ernst-Moritz- Arndt Universität. Greifswald XXVII pp Pinczés Z. (1979): Types of loess and loess-like sediments in the environment of Eger (Hungary). Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae 22. pp PINCZÉS Z. (1980): Production of planation surfaces and their types as illustrated on the examples of a Tertiary volcanic and a Mesozoic Mountain. Acta Geographica. Geologica et Meteorologica Debrecina XIV-XV pp PINCZÉS Z. (1983): A krioplanációs meredek lejt kialakulása és morfológiája. Földr. Ért. XXXII. pp. Ő Sümeghy J. (1944): Tiszántúl. Budapest Szabó J. (1881): Tokaj-Hegyalja geológiai viszonyainak újabb alakulása. Magy. Tud. Ak. Ért. Varga Gy. (1981): Újabb adatok az összesült tufatelepek és ignimbritek ismeretéhez. MAFI Évi Jelentése az évr l. 150

149 Egy szakmai életút eredményei és helyszínei SÓSAVAS TERHELÉSEK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A TALAJOK KÉMHATÁSÁRA ÉS A NEHÉZFÉMEK MOBILIZÁCIÓJÁRA RAMANN-FÉLE BARNA ERD TALAJON Dr. Szabó Szilárd Dr. Szabó György egyetemi tanársegéd egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék El zmények A környezet és ezen belül a talajok savanyodása a világ nagy részén és Magyarországon is nagy problémát jelent. Ennek oka az, hogy más, a környezet min ségét érint káros folyamattal pl. az erózióval szemben a savanyodásnak nincsenek látható nyomai, legfeljebb közvetett jelek utalnak rá, így kevésbé van a köztudatban. A talajok min ségének hosszú távú meg rzése megköveteli, hogy foglalkozzunk a degradációs folyamatokkal és tárjuk fel az általuk kiváltott potenciális veszélyeket (CSORBA P. 2001). A környezet elsavanyodásra el ször Robert Angus Smith skót vegyész figyelt fel 18ő2-ben a Manhattan környékén végzett leveg min ség (és ennek keretében a csapadék-ph) vizsgálatai közben. T le ered a savas eső kifejezés: összefüggést talált a leveg SO2-tartalma és a savas kémhatású csapadék között. Megállapításai ma is helytállók, viszont csak egy évszázaddal kés bb vették ket figyelembe - amikor már az els komoly problémák jelentkeztek (MCCORMICK, J. 1989). A talajsavanyodás problémája a talajvédelem tárgykörébe tartozik, melynek fogalma hazánkban az 1920-as, 1930-as évekt l ismert. A savanyú talajok javítása kapcsán id. VÁRALLYAY GY. már 1942-ben adatokat közöl: szabadföldi kísérletében meszezéssel 10-85%-os terméstöbbletet ért el. A javítóanyag-szükséglet meghatározása terén Prettenhoffer I. és Pálfalvi I. végzett fontos kísérleteket 19ő0-60 között (CSATHÓ P. 2001). Napjainkban igen b szakirodalma van a talajsavanyodás témakörének, a potenciális 151

150 Dr. Szabó Szilárd Dr. Szabó György károk ismertek, a gazdasági helyzet legtöbbször mégsem teszi lehet vé a melioratív célú beavatkozásokat. A korábbiakban meglév támogatási rendszert a rendszerváltás után felszámolták, a gazdálkodó szervezeteknek pedig nincs lehet ségük ezt öner b l finanszírozni. Amellett, hogy hazánk 2,3 millió ha savanyú talajából 620 ezer ha igényel melioratív meszezést, 2002-ben pl. ez csak 10 ezer hektáron történt meg. A talajok savanyodása mez gazdasági és környezetvédelmi szempontból sem kívánatos. Csökken a tápanyagtartalom, kedvez tlenné válnak a fizikai tulajdonságok, kimosódnak a növények növekedése szempontjából fontos kationok. A talaj kémhatása befolyással van a felszíni és felszín alatti vizek min ségére, valamint a talaj biológiai aktivitására is. A csökken ph miatt új egyensúlyi állapot alakul ki a talajkolloidok felszínén, így fémek kerülnek a talajoldatba: gyökérméregként viselked Al 3+ - ionok és toxikus hatású/mennyiségű nehézfémek mobilizálódnak. A nehézfémek mobilizációja a növények által felvehet állapotba kerülése, vagy talajvízbe mosódása több területen is problémát okozhat. Veszélyeztetheti a termelési potenciált, valamint csökkentheti a településfejlesztési lehet ségeket és a biodiverzitást (BLASKÓ L. ET AL 1998; CSILLAG J. ET AL. 2001; GY RI Z. ET AL. 1994; FILEP GY. BLASKÓ L. 1997; FILEP GY. CSILLAG J. 1993; KIEKENS- COTTENIE 1985; MOLSKI-DMUCHOWSKI 1986). A talaj mint feltételesen megújuló természeti er forrás bizonyos mértékig elviseli a környezeti hatásokat öntisztuló, szűr, tompító és méregtelenít képessége révén (KERÉNYI A. 1995). Az, hogy hol van ennek a képességnek a határa, talajtípusonként, s t helyi változatonként más és más, tehát egyedileg kell meghatározni. Ebben a munkában egy kisebb és egy nagyobb koncentrációjú sav különböz expozíciós idejű hatását vizsgáltuk meg a nehézfémek mobilizációjára nézve egy bükkaljai mintaterületr l származó Ramann-féle barna erd talaj mintákon. A mintaterület A mintaterület Bogács Cserépfalu Bükkzsérc települések között fekszik, a MAROSI S. SOMOGYI S. (1990) besorolás szerinti 152

151 Sósavas terhelések hatásának vizsgálata a talajok kémhatására és a nehézfémek mobilizációjára Ramann-féle barna erdőtalajon Egri-Bükkalján (1. ábra). Nyugati határa a Szoros-patak és Cseresznyés-patak közötti völgyközi hát, északon a területet a Középs -Bükk mészk hegyeit l elválasztó völgy határolja, keleten a Hór-patak alluviális síkja, délen pedig az Alsó-réten keresztülfutó vízválasztó. Területe 7,ő6 km2. Bükk Bükkalja 1. ábra: A vizsgálati terület elhelyezkedése A mintaterületen a zonális barna erd talajok a meghatározók (barnaföld, agyagbemosódásos barna erd talaj, erodált barna erd talaj), és gyakoriak ezek lejt hordalékai is. Az éghajlati átmenetiségnek köszönhet en a Ramann-féle barna erd talaj az uralkodó. Anyag és módszer Vizsgálatainkat 10 szántó területhasználatú Ramann-féle barna erd talajról származó talajmintán végeztük el. A sósavas kísérlet során ő g talajhoz 0,00ő és 0,1 mólos sósavat adtunk, méréseinket háromszoros ismétlésben végeztünk. A mintákat 1 napos, 1 hetes és 1 hónapos expozíciós id után leszűrtük, majd F-AAS készülékkel lemértük a szűrletek nehézfémtartalmát (Cu, Ni, Co, Fe, Mn, Zn). 153

152 Dr. Szabó Szilárd Dr. Szabó György A sósavas kísérletben szerepl 10 talajminta háromszoros ismétlése a két különböz koncentrációjú savval és háromféle expozíciós id vel összesen 180 szűrlet mérését jelentette hat fém esetében (180x6=1080 mérés). Az adatok feldolgozását a normalitás vizsgálatával kezdtük, és mivel úgy találtuk, hogy a legtöbb változó nem normál eloszlású, az elemzések során Kruskal-Wallis próbát alkalmaztunk a kezelések közti különbségek megállapításához. A szűrletekben mért koncentrációkat összehasonlítottuk a különböz töménységű savas kezelések és a különböz expozíciós id k között. A salétromsavas kísérletben arra is lehet ségünk nyílt, hogy a szántó és sz l területhasználatú területekr l származó talajokból oldatba kerül nehézfém-mennyiségeket hasonlítsuk össze. Eredmények A talajok sósavas vizsgálatával kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a 0,00ő M-os kezelésnek alávetett minták eredményei a kimutathatósági határ közelében voltak, a 0,1 M-os kezelés során pedig jól mérhet mennyiségeket kaptunk. Az alkalmazott savterheléseknél olyan koncentrációkat igyekeztünk kiválasztani, melyek antropogén hatásra el fordulhatnak a környezetben is. Eredményeink alapján a fémmobilizáció általános tendenciáit jellemeztük. Az adatsorokat el bb az extrakciós id alapján elemeztük, melynek az volt a tanulsága, hogy a ph az id múlásával arányosan emelkedett. Az emelkedés üteme határozott, a varianciaanalízis is szignifikáns különbségeket mutatott. A 0,005 M-os HCl alkalmazása során az 1 nap után mért Ő,ő3-ról ő,63-ra emelkedett a ph, a 0,1 M-os sósav esetében pedig 1,39-r l 2,12-re (2. ábra). A ph-növekedés az agyagásványok pufferoló szerepével magyarázható. Eredményünk egyben rámutat az eltelt id jelent ségére is a pufferfolyamatok érvényesülésében. 154

153 Sósavas terhelések hatásának vizsgálata a talajok kémhatására és a nehézfémek mobilizációjára Ramann-féle barna erdőtalajon 2. ábra: A talaj ph-változása különböz savas terhelések és expozíciós id esetében Ennek egyenes következménye lett az, hogy az emelked ph-hoz igazodva új egyensúlyi állapot állt be a szuszpenzióban, és az oldatba került nehézfémek közül néhány (pl. a réz és a nikkel) visszaköt dött a talajkolloidok felületére. Miközben a sav roncsolja az agyagásványok felületét, köt helyek alakulnak ki, ahol a korábban oldatba került fémek megköt dnek. A másik lehetséges magyarázat, hogy a savasodás hatására szétes agyagásványok kovasavtartalma csapadékot képez, melyben fémek is leköt dnek(greenwood EARNSHOW 1997). A fémek koncentrációja az eltelt id függvényében azonban többnyire növekszik, bár vannak ennek ellentmondó adatok is Cu, Ni; (3. ábra). 60 mobilizáció a talaj összes fémtartalmának %-ában nap 1 hét 1 hónap Ni 1 hét 1 hónap 1 nap 1 hét 1 hónap 1 nap 1 hét 1 hónap 1 nap 1 hét 1 hónap 0,005 M 0,1 M 1 nap 1 hét 1 hónap Cu Ni Zn Co Mn Fe 3. ábra: A vizsgált fémek mobilizációja különböz savterhelések és expozíciós id k hatására A kioldott mennyiségeket tekintve nem a szakirodalomban mobilisnak tekintett réz, cink és nikkel került a kioldódási sor élére, hanem a mangán és több esetben a kobalt (3. ábra). Ennek magyarázata a talaj kémhatásában és az ezzel összefüggésben lév 155

Martonné Erdős Katalin

Martonné Erdős Katalin Egy szakmai életút eredményei és helyszínei A DÉLI-BÜKK KÖZÉPSŐ RÉSZÉNEK FELSZÍN- ÉS VÖLGYFEJLŐDÉSI PROBLÉMÁI Martonné Erdős Katalin Doktori értekezés Debrecen, 1972 (részlet) Debreceni Egyetem, Tájvédelmi

Részletesebben

Publikációs lista Szabó Szilárd

Publikációs lista Szabó Szilárd Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján * Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát

Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát polónyi istván: pedagógusképzés... 343 PEDAGÓGUSKÉPZÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉS OKTATÁSGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉSBEN Ebben az írásban a pedagógusképzés finanszírozásának egy-két sajátosságát tekintjük át, s ehhez

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek regionális kutatási periodikus kiadvány, az észak-magyarországi regionális fejlesztés szakmai folyóirata Megjelenik félévenként az MTA Regionális Kutatások Központja,

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása

Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD DIAGNOSZTIKAI ÉS FEJLESZTÉSI CENTRUM KUTATÓMŰHELY BEMUTATÁSA

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD DIAGNOSZTIKAI ÉS FEJLESZTÉSI CENTRUM KUTATÓMŰHELY BEMUTATÁSA A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD DIAGNOSZTIKAI ÉS FEJLESZTÉSI CENTRUM KUTATÓMŰHELY BEMUTATÁSA Szerzők: Mező Ferenc Mező Katalin Lektorok: Szabó Edina Szilágyi Barnabás Schréder Veronika Első szerző e-mail címe: mezo.ferenc@ped.unideb.hu

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Happ Éva Sopron 2011 Doktori Iskola:

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza

Részletesebben

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola

Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2

A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál turisztikai vonatkozásai 1 A Magyar Turizmus Zrt. kutatása alapján összeállította: Kovács Gábor 2 A Sziget Fesztivál önmagában is fontos, hatalmas tömegeket megmozgató kulturális esemény,

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! végül 4603-at mutattak be szerzőik.

Tisztelt Olvasó! végül 4603-at mutattak be szerzőik. Tisztelt Olvasó! A tudományos diákköri tevékenység és az Országos Tudományos Diákköri Konferencia több mint 60 éve része a magyarországi felsőoktatásnak: 1955-ben, több mint hatvan évvel ezelőtt rendezték

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3. AZ EU CSATLAKOZÁS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HATÁSAI CSONGRÁD ÉS TEMES MEGYÉBEN -Kutatási

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE

KISKUNFÉLEGYHÁZA KISTÉRSÉGE VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság I. Területi Tervező és Kutató Iroda MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Kecskemét BÁCS-KISKUN MEGYE KOMPLEX TERVÉNEK KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése

Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:

Részletesebben

Dr. Fazekas István publikációs jegyzéke

Dr. Fazekas István publikációs jegyzéke Dr. Fazekas István publikációs jegyzéke 1. Önálló kötet FAZEKAS István (2001): Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar integráció (egyetemi jegyzet) (Debrecen) 116p. FAZEKAS István (2002):

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1 www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu Az esemény tartalma nem feltétlenül képviseli az Európai Unió hivatalos álláspontját. A project címe: Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I

NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E G I O N Á L I S Á L L A M I G A Z G A T Á S I NYUGAT-DUNÁNTÚLI R E GIONÁLIS ÁLLAMIGA ZGATÁSI HIVATAL GYŐR BESZÁMOLÓ A NYUGAT-DUNÁNTÚLII REGIIONÁLIIS ÁLLAMIIGAZGATÁSII HIIVATAL 2009.. ÉVII TEVÉKENYSÉGÉRŐL GYŐR, 2010. JANUÁR 26. 2 I. 1. A törvényességi

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Kazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról

Kazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról Kazár község Önkormányzatának 11/2003. (VI. 10.) Önk. sz. rendelete a településfejlesztési koncepció megállapításáról Kazár község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról

Részletesebben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben

Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 2012/I ISSN: 2062-1655 Varga Anita Dunaújváros kulturális intézményrendszerének vizsgálata térszemléletben 1. Bevezetés Napjainkban jellemző tendencia a kulturális intézmények kínálata iránti csökkenő

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében

Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében 389 V ITA Online kérd íves felmérés a Gazdálkodás olvasóinak és szerz inek körében FEHÉR ANDRÁS SZABÓ G. GÁBOR SZAKÁLY ZOLTÁN Kulcsszavak: elégedettség, vélemények, olvasók, szerz k, Gazdálkodás. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Mozaikok a nyugat-mátrai ércbányászat történetéből

Mozaikok a nyugat-mátrai ércbányászat történetéből Mozaikok a nyugat-mátrai ércbányászat történetéből DR. KUN BÉLA Az előttem szólók * Gyöngyösorosziról azt mondták el, amit valahol olvashattak. Én azt fogom előadni, amit láthattam, és főleg amit átéltem.

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria)

Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.1 3.1 Víz- és hulladékgazdálkodás Burgenlandban Tárgyszavak: vízgazdálkodás; hulladékgazdálkodás; Burgenland (Ausztria) A terület hidrográfiai viszonyai és vízhálózata Burgenland

Részletesebben

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI

MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, a MTA rendes tagja MEDDŐHÁNYÓK ÉS ZAGYTÁROZÓK KIHORDÁSI TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA,

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/4. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 3. melléklet a Pest Megye Területfejlesztési

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Doktori

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL FIGYELŐ RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL Alkotás a társadalomtudományok határán e címmel jelent meg 2001-ben az a tanulmánykötet, melyben Dr. Kovacsics József

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó G A Z D A S Á G F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M J A III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ 2006 KÉSZÍTETTE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

1. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre I. OOK. Nyíregyháza, 1979.

1. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre I. OOK. Nyíregyháza, 1979. Dr. Czeglédy István PhD publikációs jegyzéke 1. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre I. OOK. Nyíregyháza, 1979. 2. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre II. OOK. Nyíregyháza,

Részletesebben

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében

ZÁRÓ TANULMÁNY a FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19. 96

Részletesebben

A szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések

A szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések A szőlő éves munkái 1.Metszés: évelő kultúrnövényeink közül a szőlő hajtásrendszerét -ezen belül elsősorban vesszőállományát - csökkentjük a legnagyobb mértékben az évenkénti rendszeres metszéssel. A metszés

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FELTÁRÓ - ÉRTÉKELŐ VIZSGÁLAT Az egyeztetések során beérkezett javaslatok figyelembevételével átdolgozott

Részletesebben

Kézi Erzsébet (Neveléstörténet)

Kézi Erzsébet (Neveléstörténet) (Neveléstörténet) 2016 Interdiszciplináris pedagógia és az oktatási rendszer újraformálása a IX. Kiss Árpád emlékkonferencia el adásai a Kiss Árpád archívum könyvsorozata. Link 2015 1. Elisabeth Kézi The

Részletesebben