A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció. Dr. Dombi Ákos 1

Átírás

1 A nemzeti gazdaságpolitikák környezete: a globalizáció Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) I. A globalizáció értelmezése II. A globalizáció externáliái III. A globalizáció újratervezése A globalizáció mainstream értelmezése the expansion on a global scale of the interrelations among national economic and social systems through private economic institutions. Such expansion is associated with the increase in international movements of goods, financial capital and labour and with an increase in international production, mainly by multinational corporations (Nicola Acocella 2005, 421.o.) Globalizáción általában a világ nemzeteinek, a különböző országok lakosainak fokozott egymásra utaltságát, integrálódását értjük gazdasági, kulturális, demográfiai és politikai értelemben, valamint a természeti környezet változásait is beleértve. A globalizáció fogalma arra utal, hogy egy világban élünk, olyanban amelynek egyes részei ezer szállal egyre közvetlenebbül kapcsolódnak össze. (Gács János 2007, 878.o.) Gazdasági Globalizáció = Egységes világpiac kialakulása Nemzetgazdaságok rohamos internacionalizálódása (az áruk/szolgáltatások, a tőke és a személyek fokozódó nemzetközi áramlása; a termelés nemzetköziesedése (a TNC növekvő szerepe); a fogyasztói kereslet homogenizálódása) Dr. Dombi Ákos 1

2 Az áruk/szolgáltatások nemzetközi áramlása: (Export+Import)/GDP (%) (Forrás: Penn World Table 6.3) Brazil Mexico China India Nigeria France Germany Japan UK USA A portfolió és a működő tőke nemzetközi áramlása; ill. a termelés nemzetköziesedése (billions, $) Global foreign exchange market turnover (daily average, april) Forrás: Triennial Surveys (BIS) Cross-border transactions in bonds and equities as a percentage of GDP (%) Forrás: W.E. Murray (2006): Geographies of Globalisation. Routledge 67.o USA Germany Italy Forrás: WIR (UNCTAD) Flow of FDI (billions, $) (inflows) Stock of FDI (billions, $) (Inward stock) Employment in foreign affilliaties (millions) Sales of foreign affiliaties /World GDP 0,23 0,28 0,49 0,53 A globalizáció nem mainstream értelmezése A globalizáció olyan, alapvetően hatalmigazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk is formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általánossá teszik a gazdasági és a politikai játékszabályokat. (Veress József 2009, 38.o.) Dr. Dombi Ákos 2

3 a világgazdaság legerősebbé váló szereplői Transznacionális vállalatok (2010) (Forrás: UNCTAD World Investment Report 2010) 1. General Electric ( eszközérték: 751 mrd. $, forgalom: 150 mrd. $) 2. Toyota Motor Corporation (eszközért.: 360 mrd. $, forg.: 222 mrd. $) 3. Royal Dutch Shell plc (eszközért.: 323 mrd. $, forg.: 368 mrd. $) Kereskedelmi láncok Hedge-fundok, befektetési társaságok, biztosítók, bankok stb. (pénzügyi TNC-k) (2010) (Forrás: UNCTAD World Investment Report 2010) 1. BNP Paribas ( eszközérték: 2670 mrd. $) 2. Deutsche Bank AG ( eszközérték: 2547 mrd. $) 3. HSBC Holdings PLC ( eszközérték: 2454 mrd. $) és viszonyításként Magyarország GDP-je (2010): ~ mrd Ft ~ mrd USD (árfolyamtól függően) A szereplők közötti hierarchia Pénzügyi TNC Kereskedelmi láncok Nem pénzügyi TNC MOL OTP gazdasági és politikai játékszabályok - A neoliberális, mainstream gazdaságpolitika, melynek programcsomagjává a Washingtoni Konszenzus 10 pontját avanzsálták, kiforgatva azokat eredeti tartalmukból: 1. Pénzügyi liberalizáció 2. Külkereskedelem liberalizáció Liberalizáció minden téren! 3. Az FDI belépésének liberalizációja 4. Fiskális fegyelem 5. Privatizáció 6. Teljes dereguláció 7. A tulajdon biztonsága 8. Az adózási bázis kiszélesítése 9. Biztonságos export-ösztönző 10. A közkiadások prioritásának árfolyam-politika megváltoztatás - Milyen körülmények között jók ezek a játékszabályok a nemzetgazdaságnak? A neoliberális gazdaságpolitika potenciális visszásságairól Dr. Dombi Ákos 3

4 nemzetközi intézmények és jogi keretek (90-es évek és 2000-es évek eleje) Nemzetközi Intézmények: -Nemzetközi Valutaalap (IMF) -Világbank -Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Jogi keretek: -Az IMF és a Világbank feltételekhez kötött hitelezése. A feltétel: szerkezeti reformok a neoliberális dogmák alapján. A talált kincs : a 80-as, 90-s évek pénzügyi válságai -Multilaterális kereskedelmi megállapodások (GATT, WTO) A lényeg Legerősebb szereplők (transznacionális váll. +?) Neoliberális gazdaságpolitika??? Nemzetközi szervezetek 90-es évek es évek eleje: IMF, WB, WTO (?) Napjaink:? Globalizációs externáliák A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája csökken, felelőssége nő Az egyes hierarchikus szintek (nemzetek, régiók, egyének) közötti fejlettségbeli különbségek globálisan nem csökkennek. (pl. a Twin Peaks jelensége) A globalizáció és a valódi verseny konfliktusa A pénzvilág dominanciája a reálgazdaság felett. A kormányok és az üzleti szféra kapcsolatai jelentősen változnak A politikai függetlenség széttöredezése, avagy a globalizáció és a demokrácia konfliktusa Dr. Dombi Ákos 4

5 A Twin Peaks jelenség Forrás: Mario Lavezzi (2006) An Introduction to the Empirical Analysis of Economic Growth *A GDP/fő eloszlásának becslése 1950-ben és 1998-ban 122 országra. Fokozódó jövedelmi egyenlőtlenségek az USA-ban 50% A felső 10 százalék jövedelmi részesedése 45% 40% 35% 30% Tőkejövedelem nélkül Tőkejövedelemmel Forrás: Saez (2012): Striking It Richer: The Evolution of Top Incomes in the United States. ( A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiájának csökkenése Az autonómia csökkenése a tényezők szabad áramlása végett Fiskális politika: az adóverseny determinálja a bevételi oldalt és így a kiadásit is Monetáris politika: a lehetetlen hármasság (rögzített valuta-árfolyam, önálló kamatpolitika és liberalizált pénz-/tőkepiac együtt nem lehetséges) Munkaerő-piaci szabályozás: rugalmas munkaerőpiac követelménye Az autonómia csökkenése a hatalmi struktúrákból eredően Önként vállalt alárendeltség: EU, Euró-zóna Kvázi önként vállalt alárendeltség: feltételes hitelek (IMF, Világbank, nagy bankok), multilaterális kereskedelmi egyezmények (WTO) Dr. Dombi Ákos 5

6 Hol tartunk most? (Veress J. : Repedések a globalizáció falán) A Washingtoni konszenzus vége? 1. A harmadik világ elmaradt felzárkózása és stabilitása Rodrik, D. : Goodbye Washington Consensus, Hello Washington Confusion? (Journal of Economic Literature, 2006) 2. A piaci fundamentalizmus bukása (Great Recession) Strauss-Kahn,D.: The Washington consensus is now behind us In designing a new macro-economic framework for a new world, the pendulum will swing, at least a little, from the market to the state. ( Washington consensus is over, says IMF chief, Brisbane Times, ) 3. Fordulat az IMF és a Világbank politikájában (?) Merre tovább? A globalizáció politikai trilemmája (D. Rodrick, 2011b) Hiperglobalizáció (1970-es évek )? (2008 -) Nemzetállam ( es évek) Bretton Woods-i rendszer Demokrácia A háromból egyszerre csak kettő valósulhat meg! D. Rodrik (2011b): We need smart globalization, not maximum globalization Okos globalizáció : biztosítja a moderált globalizáció számottevő előnyeit, miközben elismeri a nemzeti diverzitás erényeit Az új (okos) globalizáció alapelvei: 1. A piacoknak be kell ágyazódni a kormányzati rendszerekbe 2. A demokratikus kormányzás és a politikai közösségek nagyrészt a nemzetállam keretei között léteznek 3. Nincs univerzális, kizárólagos recept a prosperitásra 4. Az országoknak joguk van megvédeni a társadalmi berendezkedésüket, szabályrendszerüket és intézményeiket 5. Egyik ország sem erőltetheti rá intézményrendszerét a másikra 6. A világgazdasági berendezkedésnek a különböző nemzeti intézményrendszerek együttélését kell menedzselnie a minimális szabályrendszer kijelölésével 7. Nem demokratikus országok nem számíthatnak ugyanazokra a jogokra és privilégiumokra, mint a demokratikus országok Dr. Dombi Ákos 6

7 A két tábor mainstream neoliberális közgazdászok A globalizációnak csak pozitív hatásai vannak nem mainstream David C. Korten Joseph E. Stiglitz Dani Rodrik Csath Magdolna Veress József Vannak negatív hatásai (egyesek szerint csak azok vannak) Irodalomjegyzék Acoccella, N. (2005): Economic Policy in the Age of Globalization. Cambridge University Press: Cambridge. Gács János (2007): A gazdasági globalizáció számokban. A nyitottság alakulása az EU országaiban I. rész. Közgazdasági Szemle 54(10). Grabel, I. (2011): Not your grandfather's IMF: global crisis, productive incoherence and developmental policy space. Cambridge Journal of Economics 35 (5) Rodrik, D. (2006): Goodbye Washington Consensus, Hello Washington Confusion? Journal of Economic Literature, vol.44 december Rodrik, D. (2009): One Economics, Many Recipes: Globalization, Institutions, and Economic Growth. Princeton University Press Rodrik, D. (2011a): The Future of Economic Convergence Rodrik, D. (2011b): The Globalization Paradox. Democracy and the Future of the World Economy. W.W. Norton & Company: New York, London Stiglitz, J.E. (2003): A globalizáció és visszáságai. Napvilág Kiadó: Budapest Veress József (2006): Szubjektív látlelet a gazdaságpolitika és a globalizáció viszonyáról. Pénzügyi Szemle (1) Veress József (2009): A gazdaságpolitika szerepe a modern gazdaságokban. In: Veress, J. (szerk.): Gazdaságpolitika a globalizált világban. Typotex Kiadó: Budapest World Bank (2005): Economic Growth in the 1990s: Learning from a Decade of Reform Washington, D.C.: World Bank Dr. Dombi Ákos 7