Pszichopatológiai alapismeretek
|
|
- Adél Faragó
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pszichopatológiai alapismeretek Füzesiné Szász Mária pszichológus, tréner Tel.: 30/ január 31.
2 A modul áttekintése Érett személyiség A személyiség szerkezete Korai sérülések, elhárító mechanizmusok Első interjú Evési zavarok Autizmus Hangulatzavarok Szorongásos zavarok Skizofrénia Személyiségzavarok
3 Egészség Betegség
4 Az érett személyiség - Az Én megbízhatóan elhatárolódik a külvilágtól - Stabil, önszabályozásra képes énképpel rendelkezik - Jól működik a realitáskontrollja mind a külvilág, mind saját maga vonatkozásában - Bánni tud az idővel - Képes szükségletei halasztott kielégítésére - Tud elvontan bánni a Jóval és a Rosszal - Vannak értékei, erkölcsi érzéke - Képes stabil emberi kapcsolatok kialakítására, intim kapcsolatban respektálja a másik szükségleteit, és tud egyedül is lenni - Racionálisan tud gondolkodni - Képes saját magától is elvonatkoztatni, kilépni énközpontúságából, tehát képessé vált a társas helyzettel járó feszültségek viselésére
5 Identitás (önazonosság érzése) Realisztikus testkép Képes felmérni saját súlyát, megjelenését és méretét. Ez fennmarad olyan fizikai változások esetén is, mint a várandóság vagy a baleset következménye. Szubjektív önazonosság A személy úgy éli meg, hogy helyzeteken keresztül ugyanaz marad. Rugalmasan alkalmazkodik a körülményekhez anélkül, hogy a belső állandóság érzetét (self-konstancia) elvesztené. Konzisztens attitűdök és magatartások A személy képes stabilan elköteleződni értékek és ideológiák mellett. Időbeli folytonosság Képes rá, hogy gyermekkortól serdülő korig azonosnak ismerje fel, és a jövőre is előre vetítse önmagát.
6 Identitás 2 Nemi szerep Nőiség vagy férfiasság tudata és a szexuális orientáció együttese. Etnikai hovatartozás Összefügg azokkal az értékekkel, a gyermeknevelési gyakorlattal, a kultúrával, a nyelvvel és a nem verbális kifejezési módokkal, amelyekkel a gyermek felnő, hagyományokhoz és közösséghez való tartozás érzésén keresztül. Felettes Én vagy lelkiismeret A személynek megvan az a képessége, hogy reagáljon jutalmakra, büntetésekre, megbánást, bűntudatot és szégyent érezzen, vágyat, hogy elérje az ideálját.
7 Személyiség szerkezet/freud Felettes Én (szuperego) A szülői és társadalmi értékeket foglalja magába, eldönti, hogy mi helyes vagy helytelen. Tökéletességre törekszik, nem élvezetre. Az Énideál a megfelelő viselkedés szabályait tartalmazza, illetve a kiválóság valamiféle standardját, amelyre az egonak törekednie kell, minden, amit a szülők helyeselnek és értékelnek. A Lelkiismeret a helytelen viselkedést meghatározó szabályokat tartalmazza. Én (ego) A valóságelvnek megfelelően racionálisan működik, a viselkedésnek a külső világ állapotát szem előtt kell tartania, nem pusztán a belső szükségleteket és vágyakat. Cselekvés előtt számításba veszi a különböző megoldásokhoz kapcsolódó kockázatokat. Ha az azonnali feszültség csökkentésnek nincs biztonságos útja. képes késleltetni azt. Végrehajtó szerepet tölt be a személyiség működésében, közvetít az ösztönén igényei és a külvilág kényszerítő erői között. (Ló és lovas) Ösztönén (id) A személyiség ősi része, születéstől fogva adott. Magába foglalja a személyiség összes öröklött, ösztönös és primitív aspektusait. Teljes egészében tudattalan és szorosan kapcsolódik az ösztönös biológiai folyamatokhoz, amelyekből energiáját nyeri. Örömelv szerint működik, a szükségletek azonnali kielégítésére törekszik, csak rövid távú feszültségredukcióra képes. Nem képes figyelembe venni a valóságot.
8
9 Az erők egyensúlya
10 Korai sérülések Alapzavarra épülő betegségek: személyiségzavar, pszichózis, súlyos hangulati zavarok, szenvedélybetegségek. Jellemző elhárító mechanizmusok: hasítás, idealizálás, értéktelenítés. A szimbiotikus (2-6. hónap) fejlődési szakaszban az anya-gyermek duál-unióban Történt sérülés következménye. Fontos az érzelmi melegség, ritmus, állandóság, a testi-lelki ellátás, érzelmi odafordulás mértéke. Elhanyagoló vagy elárasztó anya (hiányos, esetleges, aggodalmaskodó, túlóvó, durva, merev, megbízhatatlan, túl ingerlő, meg nem értő, közönyös): kölcsönös illeszkedés hiánya - nem feltétlenül az anya patológiájából adódóan. Winnicott: elég jó anya - ráhangolódás, - tükrözés, - primér konténer funkció.
11 Korai sérülések 2 Hellinger: A korán megszakított közeledés alkotja a neurózis alapját. Azon a ponton, amikor megszakadt az anya felé irányuló korai közeledés, a gyermek félni kezd, és megharagszik. Haragszik, mert annyira szüksége van az anyjára, annyira szereti. Ha az anya ismét közeledni akar a gyermekéhez, az elfordul, így a közeledés továbbra is megszakított marad. Mahler: újraközeledési fázis A hónapos gyermek életében egy érzelmileg nehéz, viharos időszak, amikor a korábban önálló képességeitől megmámorosodott kisgyermek ismét sérülékeny követelőző, anyja jelenlétét állandóan kereső lesz, ugyanakkor elutasító, elégedetlen és indulatos. Kiéleződik benne a már megszerzett önállóság, valamint az elvesztett összeolvadási, mágikus kielégülés utáni vágyakozás közötti konfliktus. Ebben a korszakban fontos az anya érzelmi reagálása a gyermek ambivalenciájának elviselésére, érzelmi elérhetősége ugyanakkor önálló aktivitásának támogatása. - Borderline pácienseknél ennek a konfliktusnak ismételt lejátszását figyelhetjük meg.
12 Érett elhárítások Elhárító mechanizmusok Humor: mulatságos vagy ironikus elemeket talál nehéz helyzetekben, és így mérsékeli a kellemetlen érzéseket és a személyes kényelmetlenséget. Ez az eseményektől némi távolságot és objektivitást tesz lehetővé, így képes reflektálni azokra. Elnyomás: a stresszt úgy kezeli, hogy szándékosan nem gondol bizonyos érzésekre. Aszketizmus: valamely élmény kellemes jellemzőinek megszüntetésére tett kísérlet, belső konfliktus elkerülése érdekében mint pl. papi nőtlenség. Önzetlenség: elkötelezettség a saját szükségleteken túl mások szükségleteinek. Anticipáció: tervezés és gondolkodás a jövőbeli teljesítményekről, eredményekről. Az azonnali kielégülés késleltetése. Szublimáció: társadalmilag kifogásolható vagy belsőleg elfogathatatlan célok átalakítása társadalmilag elfogadhatóvá.
13 Elhárító mechanizmusok 2 Magasabb szintű neurotikus elhárítások Introjekció: egy fontos személy elvesztésének kezelése a személy jellemzőinek belsővé tételével. Magunkba vetíthetünk ellenséges vagy rossz tárgyakat is, hogy ezáltal ahhoz az illúzióhoz juthassunk, hogy ellenőrzésünk alatt tartjuk. Az introjekció a fejlődés normális része is egyben. Azonosulás: egy másik személy tulajdonságainak internalizálása olyan módon, hogy olyanná válunk mint ő, az azonosulást saját self-ünk részeként éljük meg. Áthelyezés: valamilyen gondolathoz vagy tárgyhoz kapcsolódó érzéseknek áthelyezése egy másik, az előzőre valamilyen módon emlékeztető tárgyhoz. Intellektualizáció: túl sok absztrakt gondolat használata a nehéz érzések elkerülésére. Az érzelmek izolálása: a gondolat és a hozzá tartozó érzelem elválasztása. Racionalizáció: elfogadhatatlan hiedelmek, viselkedések igazolása, így saját magunk számára elviselhetővé tétele.
14 Elhárító mechanizmusok 3 Magasabb szintű neurotikus elhárítások Szexualizáció: valamely tárgy vagy viselkedés felruházása szexuális jelentőséggel; ezáltal a negatív élmény izgalmassá vagy stimulálóvá válik, vagy kivédi a tárgyhoz kapcsolt szorongást. Reakcióképzés: elfogadhatatlan vágy vagy impulzus ellentétbe fordítása. Elfojtás: az elfogadhatatlan vágyak vagy impulzusok elűzése vagy tudatosulásuk megakadályozása. Meg nem történtté tétel: egy korábbi megjegyzés vagy viselkedés szexuális, agresszív vagy szégyenletes vonatkozásainak tisztázására, tagadására tett kísérlet.
15 Primitív elhárítások Elhárító mechanizmusok 4 Hasítás: önmagam és a másik ember érzékelésének szétválasztása úgy, hogy a másik ember nem érzékelhető. Ha az egyént szembesítik viselkedésével, gondolatainak vagy érzéseinek egymással ellentétben lévő részeivel, akkor arra vagy üres tagadással vagy közönnyel reagál. Az elhárítás megakadályozza azt a konfliktust, mely a self és a másik két polarizált, egymással összeegyeztethetetlen részéből ered. Projektív identifikáció: intrapszichés elhárítás és személyközi kommunikáció. Ez a jelenség olyan viselkedést jelent, melynek során személyközi nyomás nehezedik a másik személyre, hogy vegye fel a belé vetített self vagy egy belső tárgy egy oldalát. A projekció tárgya ezt követően a belé vetítetteknek megfelelően kezd viselkedni, gondolkodni, érezni. Projekció: úgy észlelni és reagálni egy elfogadhatatlan belső impulzusra és annak származékára, mintha az saját magunkon kívül helyezkedne el. Tagadás: az érzékelés adatainak semmibe vevésével a külső valóság olyan részeinek elkerülése, amelyekkel nehéz szembesülni. Disszociáció: Az identitás, az emlék, a tudatosság vagy érzékelés folyamatosságának megszakadása, hogy így a kontroll illúziója a gyámoltalansággal és a kontrollvesztéssel szemben fenntartható maradjon.
16 Primitív elhárítások Elhárító mechanizmusok 5 Idealizáció: másokat a tökéletesség, vagy majdnem tökéletesség minőségeivel ruház fel, hogy elkerülhető legyen a szorongás vagy olyan negatív érzés, mint a megvetés, az irigység, a düh. Acting out: egy tudattalan vágy vagy fantázia impulzív megcselekvése, hogy ezáltal a fájdalommal teli érzések vagy fantáziák elkerülhetővé váljanak. Szomatizáció: érzelmi fájdalmak vagy más érzelmi állapotok fizikális tünetekbe fordítása és a figyelemnek a testi törődésre való összpontosítása. Regresszió: visszatérés a fejlődés vagy működés korábbi szakaszára, hogy ezáltal elkerülhetővé váljanak a fejlődés jelenlegi szakaszainak konfliktusai és feszültségei. Skizoid fantázia: az interperszonális helyzetek feszültségek elkerülése úgy, hogy az egyén visszavonul saját belső világába.
17 Az első interjú
18 Evési zavarok Anorexia Bulimia
19
20 Anorexia
21 Az anorexia diagnosztikai kritériumai
22 Az anorexia szomatikus következményei
23
24
25 Az anorexia és bulimia összehasonlítása A szervezet működéséhez minimálisan szükséges testsúly fenntartásának elutasítása Éhségérzet és a betegség tagadása Gyakori testsúly kontrollálása miatt érzett büszkeség A külalakkal való elégedetlenség Enyhén antiszociális viselkedés A menstruáció hiánya Bizalmatlanság mindenkivel, különösen a hivatásos segítőkkel Kényszeres megnyilvánulások Normálist megközelítő vagy magasabb testsúly Nagyfokú étvágy és a falás-purgálás kórósnak tekintése Megjelenéssel való határozott elégedetlenség Kifejezettebb antiszociális viselkedés és túlzott alkoholfogyasztás Rendszertelen menstruáció Bizalom a segíteni szándékozók iránt Színpadias megnyilvánulások
26 Az anorexia és bulimia összehasonlítása 2 Túlzásba vitt önkontroll Szexuális éretlenség és tapasztalatlanság Nők esetében a hagyományos női szerepek elutasítása Megjelenésének ideje év A betegség előtti testsúly normálisnak mondható A betegség előtt a szülőkkel való kapcsolat jó A családi konfliktus tagadása Nagyfokú érzelmi labilitás Nagyobb szexuális tapasztalat és aktivitás A hagyományos női szerepek készséges felvállalása Megjelenésének ideje év A betegség előtti testsúly meghaladja a normális értéket Elhízásra hajlamos genetikai tényezők A betegség előtt a szülőkkel a kapcsolat feszült A családi konfliktus felnagyítása
27 Bulimia terápiája
28 Autizmus
29
30
31
32
33
34
35
36
37 Hangulat - hangulatzavar Hangulat Az egyén tudatát, viselkedését tartósan befolyásoló érzelmi állapot, meghatározza: a vitális hogylétet, a világhoz való viszonyulást, érzelmek minőségét, a reakciókat. Hangulatzavar a hangulat tartósan szélső irányba tolódik, a környezeti hatásoktól függetlenül, a hangulatváltozások és az érzelmi kifejezések kontrollja elvész, klinikai megjelenés: depresszió, mánia, kevert.
38 Hangulatzavar Érzelmi élet zavara hangulat - örömképesség érzelmi viszonyulás érzelmi reakciókészség Kognitív folyamatok zavara információ megszerzése feldolgozása tárolása visszakeresése Szomatikus, vegetatív tünetek Aktivitás magatartás, késztetés, energiaszint
39 Hangulatzavarok osztályozása DSM-IV Major depressziós epizód Enyhe Mérsékelt Súlyos Súlyos, pszichotikus Major depressziós zavar, visszatérő Dysztímiás zavar Cyklotímia Máshol nem osztályozott depressziós zavar Minor depresszió Premenstruális diszfória Bipoláris zavar
40 A depresszió tünetei 1) Testi (vegetatív) tünetek: alvászavar, fáradtság, étvágyzavar (csökkenés vagy ritkábban növekvés), fogyás (vagy hízás), szexuális vágy csökkenése. 2) Magatartási tünetek (figyelmeztető jelek!): lehangoltság, koncentrációzavar, döntésképtelenség, aktivitáscsökkenés, munkaképtelenség, visszahúzódás, görnyedt testtartás, sajátos arckifejezés, öngyilkossági kijelentések, esetleg kísérlet, az örömképesség és a humorérzék elvesztése. 3) Szubjektív, lelki tünetek: szomorúság,kedvetlenség, szorongás, aggodalom, reménytelenség, önleértékelés, bűntudat, ellenségesség-érzés, halálvágy, öngyilkossági fantáziák.
41 A depresszió két legfontosabb klinikai megjelenése Unipoláris Bipoláris (major depresszió) (mániás-depresszió)
42 A depresszió rizikótényezői Depresszió (öngyilkosság) a családban Súlyos korai negatív életesemények Szorongásos betegség (pánik, kényszer stb.) Alkoholizmus, droghasználat Súlyos testi betegségek (hypertonia, stroke) Súlyos aktuális pszichoszociális stresszorok Serdülőkor, időskor Szülés után Menopauza
43 A major depresszió diagnózisa Az alábbi tünetek közül legalább ötnek jelen kell lenni, minimálisan 2 hétig: - depressziós, szomorú hangulat, - az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése, - súlycsökkenés/gyarapodás, - alvászavar (csökkent/fokozott alvás), - motoros nyugtalanság/gátoltság, - fáradtság, erőtlenség, levertség, - értéktelenség érzése, önvádlás, bűntudat, - csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képesség, - a halállal való foglalkozás, halálvágy, öngyilkossági szándék (terv, kísérlet). A tünetek jelentős szenvedést/funkciózavart okoznak. Testi betegséggel (pl. agydaganat) vagy szerhasználattal nem magyarázható. Nem gyászreakció.
44 Mánia jellemzői Megjelenés koránál fiatalabb benyomást tesz, mozgása, beszéde gyors, hangos. Hangulat emelkedett vagy irritált. Kognitív funkciók figyelem könnyen terelődik, felfogás, gondolkodás gyors, tartalmilag expanzív, grandiózus elképzelések. Érdeklődés, örömképesség - fokozott Energia - kimeríthetetlen Vegetatív tünetek alvás csökken, étvágy változó, szexualitás nő. Betegségbelátás - gyakran inadekvát
45 A mániás epizód tünetei - Kórosan emelkedett vagy ingerlékeny hangulat (legalább 1 hétig) - Felfokozott önértékelés - Csökkent alvásigény - Szokatlan beszédesség, bőbeszédűség - Gondolatrohanás, gondolattorlódás - Szétszórtság - Pszichomotoros nyugtalanság, felfokozott aktivitás (munka, étvágy, szex, sport, stb.) - Kritikátlan magatartás (észszerűtlen vásárlások és üzleti ügyek)
46 A mánia és depresszió sajátosságai Érzelmi élet Mánia Emelkedett hangulat Önszeretet Kitörő jókedv Pozitív énkép Pozitív elvárások Mások hibáztatása Problémák tagadása Téves döntéshozatal Depresszió Nyomott hangulat Öngyűlölet A kedv teljes hiánya Negatív énkép Negatív elvárások Önmagunk hibáztatása Problémák felnagyítása Határozatlanság
47 A mánia és depresszió sajátosságai Motivációs élet és viselkedés Mánia Impulzivitás Tettvágy Függetlenségigény Önérvényesítési vágy Produktivitás Hiperaktivitás Harsányság Fáradhatatlanság Megnövekedett libidó Álmatlanság Depresszió Akaratbénulás, gátoltság Menekülésvágy Fokozott függőségigény Halálvágy Improduktivitás Tehetetlenség Visszahúzódás Fáradékonyság Csökkent libidó Álmatlanság
48 Bipoláris zavar kevert fázis Olyan állapot, ahol a mánia és a klinikai depresszió tünetei egyaránt jelen vannak (pl.: nyugtalanság, szorongás, agresszivitás, zavarodottság, kimerültség, álmatlanság, ingerlékenység, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, félelem, paranoia, üldözéses téveszmék, felgyorsult beszéd, rohanó gondolatok és dühroham). A kevert fázisok többnyire a legkevésbé stabil fázisok (negatív hangulatok könnyen megjelenhetnek, de hamar el is múlhatnak) magukban foglalhatnak pánik rohamokat, rombolási hajlamot és öngyilkossági kísérletet. Egy hosszabban tartó kevert fázisban a beteg érzelmi fájdalma olyannyira súlyosbodhat, hogy egy pont után fizikai fájdalommá válik, mely sok beteget öncsonkításra késztet, mint vágás, égetés, vagy más önmaguknak fájdalmat okozó tett, kizárólag azért, hogy elvonja a figyelmüket az érzett fizikai vagy érzelmi fájdalomtól.
49 Az öngyilkosság rizikófaktorai Elsődleges rizikófaktorok Pszichiátriai betegség (affektív betegségek: bipoláris, unipoláris major depresszió, mánia, skizofrénia, alkohol/gyógyszerabúzus) Megelőző öngyilkossági kísérletek Szuicidium a családban Másodlagos rizikófaktorok Kora gyermekkori veszteségek Izoláció, munkanélküliség, komoly anyagi problémák Súlyos negatív életesemények Dohányzás Harmadlagos rizikófaktorok Férfi nem Adoleszcens kor, időskor Vulnerábilis periódusok (tavasz, premenstruum, a nap első harmada)
50 A krízis megoldási formái, lehetséges kimenetelei Megoldás külső erők mobilizálása révén Kreatív megoldás Új célok, új eszközök kialakításával, nagyobb belső energiák mobilizálása révén (katarzis, hatékonyabb szinten funkcionáló személyiség). Kompromisszum Alkalmazkodás a személyiség számára korábban elfogadhatatlan helyzethez (nagy belső feszültséggel, elégedetlenséggel jár, újabb krízisek veszélye nagy, krónikus öngyilkos viselkedés alakulhat ki). Ineffektív megoldás A krízis spontán, külső erők nélküli megszűnése (addikciók, neurózis). Összeomlás Szuicidium, pszichózis
51 A krízis szakaszai Küzdelem Az alkalmazott problémamegoldó stratégiák eredménytelenségének felismerése fokozza a feszültséget: próba-hiba típusú kutatás újabb megoldási módok iránt Készenlét A fenyegető helyzet szorongást kelt, mobilizálódnak a szokásos problémamegoldó stratégiák Sztereotip kísérletek, válogatás és mérlegelés nélkül tett kísérletek a probléma megoldására Kimerülés A személy integritásának felbomlása elindul, reménytelenség, tehetetlenségérzés, destruktív magatartásminták
52 Cry for help Segélykérés az öngyilkosságot megelőző időszakban: tudatos és nem tudatos, direkt és indirekt, ambivalens viszonyulást fejez ki, közvetlen környezet felé irányul.
53 Depresszió és öngyilkosság Az öngyilkosok 65-87%-a (többnyire nem kezelt) depresszióban szenved a halála idején A nem kezelt depressziós betegek 15-19%-a öngyilkosságban hal meg Az öngyilkosok 30-44%-ának már volt megelőző kísérlete Az öngyilkosok 34-60%-a jár orvosnál az utolsó 4 héten belül (egy héten belül 16-40%) A sikeresen kezelt depressziós betegek öngyilkossági rizikója tizedére csökken Az orvosi (pszichiátriai) ellátás alapvető az öngyilkosság megelőzésében
54 Szorongásos zavarok
55
56 Szorongásos zavarok jellemzői Hosszan, stabilan jellemzi a személyiséget A környezet észleli a kórós személyiség rossz alkalmazkodását, de nincs betegségtudata Kora gyermekkorban alakul ki, és serdülőkorra manifesztálódik A tünetektől nem szenved, én-azonosnak éli meg (ego deficit), problémáját másra fogja Egyenetlen életvitel jellemzi (válás, munkanélküliség, agresszió, szuicid kísérletek, drog, alkohol)
57
58 Szorongásos zavarok 1. Pánikbetegség: spontán jelentkező szorongásos rohamok. 2. Agorafóbia: rosszullét, félelem zsúfolt terektől, tömegtől. 3. Szociális fóbia: rosszullét figyelemnek kitett szituációkban. 4. Speciális fóbia: konkrét tárgytól, szituációtól, állatoktól való félelem. 5. Kényszerbetegség: visszatérő gondolat, ill. cselekvés okozta szorongás, feszültség. 6. Generalizált szorongásos zavar: hullámzó intenzitással, tartósan fennálló szorongás. 7. Poszttraumás stressz: rendkívüli (pszicho)trauma után, az emlék okozta szorongás.
59 Pánikzavar Ismétlődő, súlyos szorongással járó rohamok, melyek nem szűkíthetők le egy meghatározott helyzetre, körülményre, ezért megjósolhatatlanok. Nem életveszélyes helyzetekben jelentkeznek. Jellemző: intenzív félelem vagy diszkomfort érzés, hirtelen kezdet. Max. intenzitását néhány percen belül eléri és legalább pár percig tart. Az alábbiakból legalább 4 tünet jelen van: palpitáció, izzadás, remegés vagy reszketés, fulladásérzés, gombócérzés a torokban, mellkasi fájdalom vagy diszkomfort, hányinger vagy hasi diszkomfort, szédülés, bizonytalanság vagy ájulásérzés, derealizáció / deperszonalizáció, megőrüléstől vagy a kontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, hidegrázás vagy kipirulás, zsibbadás, bizsergésérzés.
60 Agorafóbia Kifejezett és következetes félelem az alábbi helyzetekben, vagy ilyen helyzetek szándékos elkerülése: tömeg, nyilvános hely, egyedül utazni, otthonról elmenni. A szorongás legalább két tünete jelen van a rettegett helyzetben legalább egy alkalommal a betegségkezdet óta, és legalább egy tünet jelenléte szükséges az első négyből: Vegetatív izgalmi állapot: palpitáció, izzadás, remegés vagy reszketés, szájszárazság Mellkasi / hasi tünetek: nehézlégzés/ fulladásérzés, gombócérzés a torokban, mellkasi fájdalom v. diszkomfort, hányinger vagy hasi diszkomfort Neurológiai, pszichológiai /pszichés tünetek: szédülés, bizonytalanság vagy ájulásérzés, derealizáció / deperszonalizáció, megőrüléstől v. a kontroll elvesztésétől való félelem halálfélelem. Általános tünetek: borzongás v. kipirulás, zsibbadás, bizsergésérzés. Az elkerülő magatartás vagy a szorongásos tünetek jelentős distresszt okoznak, az érintett személy tisztában van azzal, hogy reakciója eltúlzott vagy ésszerűtlen. A tünetek kizárólag vagy többnyire a rettegett helyzetben vagy annak elképzelésekor jelentkeznek. Nem más pszichiátriai betegség vagy kulturális hiedelem következménye.
61 Generalizált szorongás Szélsőséges szorongás és aggódás legalább 6 hónapon keresztül csaknem állandóan, több különféle dologgal vagy eseménnyel kapcsolatban (munka, iskolai teljesítmény). A személy csak nehezen tudja a szorongást kontrollálni. A szorongást/aggodalmat legalább 6 hónapon keresztül csaknem állandóan kíséri legalább 3 tünet az alábbiakból: nyugtalanság, idegesség, felhúzottság, gyorsan elfárad, koncentrálási zavarok, gondolkodás képtelenség, ingerlékenység, izomfeszültség, alvászavar (főleg elalvási nehézség és nyugtalan alvás). A szorongások, aggodalmak és a velük járó fizikális tünetek klinikailag jelentős szenvedést vagy jelentős teljesítmény- illetve szociális funkciókárosodást okoznak.
62 Szociális fóbia Az alábbiakból az egyik jelenléte szükséges: Kifejezett félelemérzés olyan helyzetekben, amelyekben az egyén mások figyelmének középpontjában van, vagy félelem attól, hogy ilyen helyzetben viselkedése miatt zavarba jöhet vagy megalázó helyzetbe kerülhet. A fenti helyzetek egyértelmű kerülése Ezek a félelmek szociális helyzetekben manifesztálódnak, mint pl. étkezés, beszéd nyilvános helyen, találkozás ismert személyekkel, kisebb társaságba menni és ott tartózkodni. A szorongásnak legalább 2 tünete jelen volt bármikor a betegség folyamán, együtt az alábbi tünetek közül legalább eggyel: elpirulás, remegés, hányástól való félelem, sürgető vizelési vagy székelési inger. A tünetek jelentős érzelmi distresszt okoznak vagy elkerüli a provokáló helyzeteket. Az egyén tisztában van félelme túlzott, irracionális voltával. A tünetek kizárólag vagy döntően a félt helyzetben vagy annak elképzelésekor jelentkeznek.
63 Kényszeres zavar Jellemző diszfunkcionális hiedelmek: túlzott extrém felelősségérzet, a veszély túlbecsülése, a bizonytalansággal szembeni intolarencia. Kognitív torzulások: 1.) A kockázat túlértékelése túlbecsülik viselkedésük esetleges negatív kockázatát. 2.) Kételkedés (bizonytalanság) döntéshozatalban minden helyzetre az abszolut korrekt megoldást keresik, mivel ezzel nem rendelkeznek önkényes segédkritériumokhoz folyamodnak (folyamattal eltöltött idő, ismétlések száma). 3.) Perfekcionizmus a hiba elkövetésének lehetősége miatti várakozás, veszélytúlértékelés. 4.) Bűntudat, felelősségérzet, szégyenérzet az a tény, hogy bizonyos mértékig hatással lehet az események kimenetelére egyenlő az események alakulásáért viselt felelősséggel.
64 Kényszeres zavar 2 Kényszercselekvés (kompluzió): - kényszergondolatra adott válasz, - célja a szorongás csökkentése, - ismétlődő, - túlzott mértékű vagy értelmetlen cselekvéssorozat. Kényszergondolat (obszesszió): - akarattól függetlenül jelentkezik, - énidegen, - visszatérő, - szorongást kelt, - túlzott mértékű, értelmetlen cselekvéssorozat.
65 Kényszeres zavar 3 Kényszergondolatok (obszessziók) % Kompulziók (kényszercselekvések) % Kontaminációs jellegű kényszergondolatok (félelem a fertőzéstől, a piszoktól) 72 % Tisztálkodási kényszercselekvések 75 % Agresszív kényszergondolatok 63 % Ellenőrzési kényszercselekvések 72 % Szexuális kényszergondolatok 27 % Ismétléses rituálék (például újraolvasás, lépegetés) 66 % Vallásos kényszergondolatok 43 % Imádkozási rituálék 15 % Szimmetriával, pontossággal kapcsolatos kényszergondolatok. 47 % Megszámolási kényszercselekvések 35 %
66 Skizofrénia
67
68 Pszichózis A pszichózis olyan állapot, melyben megszűnik a betegek kapcsolata a valósággal, és észlelésük, információfeldolgozásuk, a környezet ingereire való válaszkészségük oly mértékben torzul, hogy még a legegyszerűbb adaptív funkciók fenntartására is képtelenek. Jellemzőek: hallucinációk (téves észlelés), téveszmék (hamis vélekedések), visszavonulás a zárt világukba. A pszichózis egyik gyakori megjelenési formája a skizofrénia.
69 Skizofrénia tünetei Pozitív tünetek: kóros felesleget képeznek, a normális viselkedés bizarr kiegészítőiként jelennek meg (téveszmék, hallucinációk). Negatív tünetek: hiányzó tulajdonságokra utalnak (érzelmi sivárság, akarat hiánya). Pszichomotoros tünetek: a spontán mozgás elvesztése, furcsa grimaszok, kézmozdulatok.
70 Pozitív tünetek - Téveszmék A pozitív tünetek inkább nőkre jellemzőek Olyan gondolatok, melyeknek nincs tényszerű, valóságos alapja, mégis a személy erősen hisz bennük Üldözéses téveszme: ez a leggyakoribb, összeesküvés ellenük, rágalmazások, fenyegetések Vonatkoztatásos téveszme: amikor önmagukra vonatkoztatnak különös dolgokat (útjelző táblák irányt adnak) Nagyzásos téveszme: pl. Jézusnak gondolják magukat Irányításos téveszme: ösztöneiket, gondolataikat és érzéseiket mások tartják irányítás alatt
71 Pozitív tünetek Összefüggéstelen gondolkodás és beszéd Formális gondolkodási zavar: Laza asszociációk és gondolati kisiklások: gyors témaváltás, logikátlan kijelentések A rovarokkal van a baj, a bátyám rovarokat gyűjt, ma már a magassága 165, tudod a kedvenc számom az öt, szeretek táncolni, rajzolni és tévét nézni. Neologizmusok: olyan szavakat találnak ki, melyeknek csak számukra van jelentésük. Ez egy erkölcsönös törvény nincs benne semmi zavaró a gyerekeknek szükségük van ilyen zajsúlytalansági törvényre. Perszeveráció: újra és újra ugyanazt ismétlik, ide köthetőek a hangrímek: Lám, nagy öröm vár rám.
72 Pozitív tünetek: hallucinációk, felfokozott perceptuális működés A betegeket elárasztják a körülöttük lévő hangok és képek és nem tudják kiválasztani közülük az igazán fontosakat. Minden magára vonja a figyelmemet, noha semmi sem érdekel igazán. Most önhöz beszélek, de közben hallom a szomszéd szobából a hangokat és a folyosóról is, és egyre nehezebben tudok koncentrálni arra, amit önnek mondok. A hallásos hallucinációk a leggyakoribbak látszólag kívülről jövő hangokat és szavakat hallanak. Lehet szomatikus is bogarak, és vizuális vagy ízlelési is. Elsősorban semmittevéskor jelenik meg A betegek saját maguk hozzák létre Gyakran együtt jelentkeznek a téveszmékkel
73 Pozitív tünetek: inadekvát érzelmek Mosolyognak szomorú hírekre, ingerültek lesznek, mikor örömteli dolog éri őket. Oka lehet, hogy az ingerek elárasztása miatt nem arra reagálnak, amelyeknek aktuálisan zavarnia kellene őket, hanem valami perifériás dolog vonja el a figyelmüket.
74 Negatív tünetek: szegényes beszéd A negatív tünetek inkább a férfiakat sújtják Gyakran nem tudják irányítani a beszédüket, vagy ha igen akkor nagyon szűkszavúak Vannak, akik leblokkolnak a gondolatok hiányában Leragadok egy gondolatnál vagy szónál, s ez annyira lefoglalja az agyam, hogy minden egyebet kiszorít Miután véget ért, úgy érzem, mintha nagyon mélyen elgondolkodtam volna valamin, de általában nem tudom felidézni, hogy min. Vannak, akik rengeteget beszélnek, viszont mondataiknak nincs sok értelme
75 Negatív tünetek: akaratvesztés, visszahúzódás Jellemző a teljes akaratnélküliség, apátia úgy érzik minden erejük elszállt, nem képesek elkezdeni vagy befejezni bármit is Jellemző az ambivalencia vagy határozatlanság Hétköznapi feladatok is mint az öltözködés, étkezés, is komoly próbatételként jelennek Kerülik a másokkal való találkozást és beszélgetést A visszahúzódás a társas készségek teljes leépüléséhez vezethet, pl. mások érzéseinek, szükségleteinek felismerése
76 Pszichomotoros tünetek A mozgás spontaneitása elveszik, de furcsa grimaszok és kézmozdulatok jelenhetnek meg Gyakran ezek a mozdulatok szertartásosan ismétlődnek A szélsőséges formában megjelenő tüneteket együttesen katatóniának nevezzük A kataton révületben teljesen elvesztik tudatosságukat, semmire nem reagálva órákra mozdulatlanná dermednek Vannak betegek, akik mereven bennmaradnak a felvett pózban, mások állítható bábukként viselkednek Kataton izgatottságban viszont vad kéz és lábmozdulatok jellemzőek
77 Diagnosztika Legalább 6 hónapon keresztül kimutathatók a tünetek Legalább egy hónapig annak aktív fázisa jelentkezik, min. két főbb tünettel együtt Ha a korábbi teljesítmény visszaesik a munka-, a társas kapcsolatok és önellátás terén: visszavonulás a társas élettől, nehézséget jelent a feladataik ellátása, különös szokások jelennek meg, higiénia elhanyagolása, tompa és inadekvát érzelmek, a kommunikáció csapongó, furcsa gondolatok (babonák, 6. érzékbe vetett erős hit).
78 Lefolyás Ezt a szakaszt gyakran stressz váltja ki. Reziduális szakasz Az aktív fázis feltűnő jelei visszahúzódnak. De sokan nem kerülnek ki az általános leépültség állapotából. Érzelmeik tompák és sekélyesek maradnak.
79 Felépülés Az egyes fázisok van hogy napokig tartanak, máskor évekig. A betegek negyede felépül, sokaknál maradványkárosodásokkal (Nash, film). A teljes felépülésre főleg azoknak van esélye, akiknél a betegség későn jelentkezett és előtte kielégítő életet éltek. Gyakran a kezdeti pozitív tünetek helyét a negatívak veszik át.
80 Személyiségzavarok
81 Tüneti megjelenés alapján Furcsa, különc Paranoid Szkizoid Szkizótip Szorongó Elkerülő Dependens Kényszeres Dramatikus Borderline Hisztrionikus Nárcisztikus Antiszociális
82 Szociális (etikett), erkölcsi, jogi normákat megszegő viselkedés Hűvös közömbös mások érzéseivel szemben, önző Felelősséget, kötelezettséget, szolidaritást nem vállal Könnyet köt kapcsolatokat, de fenntartani képtelen Promiszkus életvezetés jellemzi (halmozza a szex. kapcs.) Alacsony frusztrációs tolerancia jellemzi, irritabilis, hamar és gyakran üt, támad, büntetésre nem érzékeny Tapasztalatból nem tanul, nevelhetetlen Kidumálja magát a helyzetekből, kilép és nem törődik vele
83 II. Szenzitív, paranoid személyiségzavar (paranoia) Túlérzékeny elutasításra, kudarcra Kritikára rosszul reagál, megsértődik Hosszú ideig hordja a sérelmét, megbocsátani képtelen Gyanakvó, féltékeny Mások viselkedését ellenségesnek éli meg (aki nincs velem, áruló) Harcos, makacs, a vélt igazáról meg van győződve, ha kell, perlekedik is Összeesküvéseket gyárt, ál közösségekbe vonja a többieket Én túlértékelés (szép, jó, titkos, tudós, különleges) Én központúság, mindent magára vonatkoztat Első interjú Van-e ellensége?
84 III. Szkizoid személyiségzavar Örömtelenség Érzelmi sivárság, hidegség jellemzi Távolságtartó, hideg magatartás, szex érdektelenség Érzelmeket csak korlátozott mértékben tud kifejezni (merev színtelen arc, mimika és tartalom nincs összhangban) Dicséretre, büntetésre nem érzékeny Magányos tevékenység jellemzi (baráti és partner kapcsolatai nincsenek) Fantáziába menekül, extrém intraverzió, távolodik a világtól Tájékozatlan, járatlan a világ dolgaiban Téveszme, hallucináció nincs (skizofrénia kizárható)
85 IV. Skizotíp személyiségzavar Viselkedést befolyásoló szokatlan hiedelmek, mágikus gondolkodás (babonaság, bizarr fantáziák vagy tevékenység), megjelenése, különc Szokatlan perceptív élmények Szokatlan gondolkodás és beszéd (homályos, körülményes túlbonyolított vagy sztereotip) Gyanakvás, paranoid elképzelések Beszűkült érzelmek Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barát vagy bizalmas Túlzott szorongás szociális helyzetekben, amelyet a barátságosság nem csökkent, és inkább paranoid félelmekkel társul, mint negatív önértékeléssel
86 V. Érzelmileg labilis személyiségzavar Érzelmi instabilitás Impulzív cselekedetek Gyakran kaotikus helyzetekbe kerül Intenzív, düh, harag, agresszió jellemzi Robbanásszerű viselkedés Identitászavar Céltalanság Krónikus üresség érzés Nehezen tűri a magányt Öngyilkossági kísérletek (fiatal korban gyakrabban, idősebb korra megszelídül) Manipulatív magatartás
87 VI. Hisztrionikus személyiségzavar Kényelmetlenül érzi magát olyan helyzetekben, amelyekben nem ő van a figyelem középpontjában; teátrális, dramatikus viselkedés Gyorsan változó és felszínes érzelmek, az érzelmek túlzott kifejezése Túlzóan hangulatkeltő, részletekre nem figyelő beszédstílusa van Másokkal való kapcsolatát gyakran szexuálisan csábító vagy provokatív, inadekvát magatartás jellemzi Mások vagy a körülmények által könnyen befolyásolható Kapcsolatait sokkal intimebbnek tekinti, mint amilyenek
88 VII. Kényszeres (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar Extrém kételkedés, óvatosság A tevékenységek lényegét elvesztően kötődik a részletekhez, szabályokhoz, listákhoz, rendhez, szervezethez vagy forgatókönyvhöz A feladat befejezését akadályozó mértékben perfekcionista Szélsőségesen odaadó a munka és produktivitás iránt Örömszerzés, kikapcsolódás hiánya Aggályoskodó, mértéktelenül lelkiismeretes és rugalmatlan elvi, erkölcsi ügyekben Fél a hibázástól Képtelen kidobni a tönkrement értéktelen tárgyakat Kellemetlenül bíz meg feladatokkal és dolgozik másokkal, hacsak nem követik pontosan az ő elképzeléseit Dominanciára törekszik Maga és mások felé is fukar Merev és makacs
89 VIII. Szorongó (elkerülő) személyiségzavar Állandóan feszült, nyugtalan Csökkent értékűnek, csúnyának, ügyetlennek véli magát Elkerüli az embereket, életterét beszűkíti Intim kapcsolatokban zárkózott, mert fél a megszégyenüléstől vagy nevetségessé válástól Fél a kritikától, elutasítástól Szokatlanul visszautasító a személyes kockázatok vagy új tevékenységek vállalásában, mert azok zavarba ejtően igazolják félelmeit
90 IX. Dependens személyiségzavar Döntéseiben másokra hagyatkozik Saját szükségleteit alárendeli másoknak Mások kívánságának nem tud ellenállni Akitől függ annak jogos elvárásait sem meri megmondani Fél az egyedülléttől, hogy magát nem tudja eltartani Fél hogy elhagyják Önmagát inkompetensnek, önállótlannak érzi Képtelen bármit önállóan kezdeményezni vagy egyedül elvégezni (mindez inkább ítéletébe vagy képességeibe vetett önbizalom és nem annyira a hajtóerő és energia hiánya)
91 Narcissus John William Waterhouse: Echo and Narcissus (1903)
92 X. Nárcisztikus személyiségzavar Nagymértékű énközpontúság, nem képes észrevenni a másik személy érzéseit, gondolatait szükségleteit illetve az egész létét Felszínes egyirányú kapcsolatok jellemzik, olyan párt választ, aki piedesztálra helyezi Fantáziál sikerekről, hatalomról, ideális szerelemről Saját fontosságáról nagyzoló érzése van (saját teljesítményét eltúlozza, megfelelő teljesítmények nélkül is elvárja, hogy kiválónak ismerjék el) Kritikára dühvel reagál Sokszor és mélyen érez irigységet, vagy azt hiszi mások irigylik Kapcsolataiban önző, másokat kihasznál, manipulál Gőgös, fennhéjázó magatartás vagy attitűdök
93 XI. Borderline személyiségzavar Kétségbeesett igyekezet a valós vagy képzelt elhagyatás elkerülésére Instabil és egyben intenzív személyes kapcsolatok, melyeket az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges váltakozása jellemez Identitászavar: jelentős, tartósan bizonytalan énkép vagy önértékelés Impulzivitás legalább két, elvileg önveszélyeztető területen (pl. költekezés, szexualitás, pszichoaktív szer használata, veszélyes autóvezetés) Érzelmi labilitás az észrevehető hangulati reaktivitás miatt (pl.: ingerlékeny vagy szorongásos epizódok, amelyek néhány óráig, ritkábban néhány napig tart) Belső üresség krónikus érzése Inadekvát intenzív harag vagy annak kontrollálási nehézsége (pl.: gyakori ingerültség, haragosság, ismételten tettlegesség) Átmeneti stresszhez kapcsolódó paranoid elképzelések vagy súlyos disszociatív tünetek Önsértés, manipulatív szuicid kísérletek
94
95
96
97
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:
RészletesebbenA szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.
A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió
RészletesebbenA beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi
RészletesebbenISCA-D I. modul Hangulatzavarok. Baji Ildikó
ISCA-D I. modul Hangulatzavarok Baji Ildikó 1 Diagnosztizálási nehézségek Emocionális problémák verbális kifejezési nehézsége Testi tünetekben való megjelenésgyermekgyógyászok Komorbiditások Szülők affektív
RészletesebbenFelnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája
Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény
RészletesebbenAz erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház
Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-
RészletesebbenKevert epizód DEPRESSZIÓ
5. Előadás AZ ÉRZELMEK PATOLÓGIÁJA A hangulatzavarok osztályozása BNO-10 DSM-IV s epizód Enyhe Mérsékelt Súlyos Súlyos, pszichotikus Visszatérő depressziós zavar Perzisztáló affektív zavar Ciklotímia disztímia
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenPszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK
Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus
RészletesebbenIII. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem
III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis)
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) M2 Unit 3 Jövőbeli lehetséges krízishelyzetek előrejelzése az anamnézis és a diagnosztikai jelentések alapján A normál serdülőkori magatartás
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenPszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése
Pszichiátriai megbetegedések előfordulása, tünettana és korai felismerése Dr. Németh Attila Főigazgató főorvos Nyírő Gyula Kórház Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet Pszichiátriai zavarok gyakorisága
RészletesebbenXIII./1. Az öngyilkosság
XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi
RészletesebbenP r a a r n a oid i d sz s em em y él i y s i ég ég av a ar S hiz i o z ti t p i sz s em em za z v S hiz i o z id i d sz s em em za z v a.
Pszichiátriai betegségekről ép ésszel Készítette: Róka László Tartalom Bevezető: Ki a bolond? Történeti áttekintés Személyiségzavarok Szorongásos zavarok Schizophrenia Evészavarok Hangulatzavarok Ki a
RészletesebbenTermészetgyógyászati Klinikum
Természetgyógyászati Klinikum A Pszichiátria és a természetgyógyászat kapcsolata Fekete Szabolcs - 2016 pszichiátria A gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavaraival foglalkozó szakterület A terápiák
RészletesebbenAffektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán
Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis
RészletesebbenKészítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.
Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól
RészletesebbenKonzultáció. Bitter István 2012 dec. 10.
Konzultáció Bitter István 2012 dec. 10. Pszichiátriai viszgálat 1. Megjelenés, viselkedés Pl. cooperativ, hosztilis, őszinte, csábító stb.; Pszichomotorium, szorongás látható tünetei ide is kerülhetnek
RészletesebbenKrízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban
Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com
RészletesebbenVan-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez. Dr. Szemelyácz János Budapest, február 20.
Van-e függő személyiség? Gyakorlati tanácsok szerfüggők kezeléséhez Dr. Szemelyácz János www.indit.hu Budapest, 2016. február 20. 1 Addiktív ciklus Pszichoaktív szer bevétele, vagy kóros viselkedési folyamat
RészletesebbenA KIÉGÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK
A KIÉGÉSBEN REJLŐ LEHETŐSÉGEK Dr. Kocsis István Tamás Szegedi Úti Akadémia 2016 A KIÉGÉS Az érzések és a viselkedés, a test szintjén zajló folyamat, amely észrevétlenül jelentkezik és válik kollektívvé.
RészletesebbenNeoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek
Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:
RészletesebbenA szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés)
A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés) Bitter István 2016. április 28. E két portré alkotója milyen kutyaképet tud rajzolni? Kezelés előtt Rosszullét az egyetem bejárata előtt
RészletesebbenA szorongásos kórképek. Bitter István november 29.
A szorongásos kórképek Bitter István 2017. november 29. Előzmények Neurózisok 1980 - APA: Diagnostic and Statistic Manual (DSM) III.: Szorongásos kórképek, szomatoform kórképek, étkezési zavarok, stb.
RészletesebbenDisszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA
Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül
RészletesebbenA sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek
A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza
RészletesebbenHiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot
A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros
RészletesebbenA stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor
Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel
RészletesebbenADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder
ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek
RészletesebbenNehézségek a kommunikációban. Bán Ildikó 2016
Nehézségek a kommunikációban Bán Ildikó 2016 MILYEN A JÓ ORVOS? a beteg szemszögéből Mi teszi az orvost jó orvossá? 72% - jó személyes viszony a beteg és az orvosa között (empátia, figyelem, meghallgatja
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenAsperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819
Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás
Részletesebbenszakpszichológus képzés
K. Németh Margit szakpszichológus képzés Freud: Kis Hans Kivel is dolgozott??? Sikeres lett a megoldás??? Ma kivel is dolgozunk? Sikeres a megoldás? Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia
RészletesebbenAlkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek
Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális
RészletesebbenVárnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet
A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet
RészletesebbenÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.
Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA
RészletesebbenVISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet
VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet lajko.karoly@med.u-szeged.hu Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva
Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,
RészletesebbenA kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére
Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó
RészletesebbenBeilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés
A problémás s diák A problémás s diák Beilleszkedési zavar Tanulási és teljesítmény zavara Viselkedészavar Magatartászavar Deviáns viselkedés iperaktivitás Hiperaktivitás kai: 1906-óta gyanítjuk, hogy
RészletesebbenJáték hanggal és testtel
Játék hanggal és testtel BALESET-SZIMULÁCIÓS KÉPZÉS Az érzelem Az érzelem olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott reakcióként fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza.
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel -Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet zavara,
RészletesebbenGyermekpszichiátriai ismeretek
Gyermekpszichiátriai ismeretek Speciális szükséglet megállapításának pszichiátriai vonzatai Dr. Nagy Péter, Vadaskert Kórház és Szakambulancia. Vázlat Gyermekpszichiátriai diagnosztika általában Gyermekpszichiátriai
RészletesebbenTartalomjegyzék. Előszó 9
Tartalomjegyzék Előszó 9 1. Fejezet: Mi a depresszió? 17 A depresszióról alkotott kép 21 Fekete kutya 22 Sötét alagút 24 Börtön 25 Sűrű köd 25 Melankólia 26 Freud 27 Az antidepresszívumok felfedezése...
RészletesebbenA VÁLTOZÓ CSALÁD II. IDŐSKOR, HALÁL. Dr. Barabás Katalin
A VÁLTOZÓ CSALÁD II. IDŐSKOR, HALÁL Dr. Barabás Katalin PRÉDIKÁTOR 12. Gondolj Teremtődre ifjúságod napjaiban, mielőtt megérkeznek a gonosz napok és elközelegnek az évek, amelyekre azt mondod, majd: nem
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenNemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél. dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus
Nemhétfejű sárkány! A major depresszió észlelése és kezelése az emlődaganatos betegeknél dr Ágoston Gabriella Pszichiáter, klinikai farmakológus Krónikusstressz és daganatképződés TU inc fejlődés kezelés
RészletesebbenBetegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin
Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
RészletesebbenBurnout, Segítő Szindróma
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
RészletesebbenA betegség okai A tünetei
A depresszió A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. József Attila: Lassan, tűnődve 1933 A depresszió hazánkban évi négyezer ember értelmetlen
RészletesebbenAz illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok
Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési
RészletesebbenMindennapi félelmeink, fóbiáink, kényszereink, függőségeink. Hol a határ? Dr. Németh Attila Főigazgató főorvos Nyírő Gyula Kórház-OPAI
Mindennapi félelmeink, fóbiáink, kényszereink, függőségeink. Hol a határ? Dr. Németh Attila Főigazgató főorvos Nyírő Gyula Kórház-OPAI Etiológia: Bio-Pszicho-Szociális tényezők Genetikai faktorok Neurokémia
RészletesebbenKristóf Andrea SE-IBOI
Kristóf Andrea SE-IBOI Kábítószer-kereskedelem Kábítószer birtoklása Kóros szenvedélykeltés Kábítószer készítésének elősegítése Kábítószer-prekurzorral visszaélés Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Teljesítményfokozó
RészletesebbenDr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva
Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,
RészletesebbenAutizmusba zárt világ
Autizmusba zárt világ Az autizmus története Egyidős az emberiséggel! A szindróma első leírása: Leo Kanner-1943 autisztikus magány Hans Asperger 1944 autisztikus pszichopátia A reciprok kommunikáció minőségi
RészletesebbenAZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
AZ INDULATOK MEGELŐZÉSÉNEK ÉS KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Hazai újsághírek Leütötte orvosát egy beteg a pécsi kórházban Három
RészletesebbenDisszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és
Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok Pécsi Tudományegyetem Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és motoros működések egységének időszakos szétválása A disszociáció
RészletesebbenA szenvedélybetegség kialakulásának rizikófaktorai Összeállította: Petró Viktória 2007. ADELANTE ALAPÍTVÁNY Vázlat BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS SZOCIÁLIS HÁTTÉR Cirkuláris okság( kauzalitás helyett) 1. Biológiai
RészletesebbenÉrzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel
RészletesebbenTartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16
Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos
RészletesebbenPszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
RészletesebbenDr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház
Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház A kötődési sérülés meghatározása Intenzív érzelmi stressz helyzetben alakul ki, amikor fokozott az igény a jelentős másik támogatására és ez nem történik meg. Kitüntetett
RészletesebbenPszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika
Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
Részletesebbenérzelem a pszichés tevékenység integráns, folyamatos értékelő funkciója szubjektív viszonyulás az ingerekhez helyzetekhez élményekhez
érzelem a pszichés tevékenység integráns, folyamatos értékelő funkciója szubjektív viszonyulás az ingerekhez helyzetekhez élményekhez függ az egyéntől, helyzettől tartalom: érzelmek egyszerű, általánosan
RészletesebbenVESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!
VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód
RészletesebbenSZORONGÁS NAPLÓ. Ismerd meg és győzd le a Téged hátráltató szorongást! 1.Dátum: nap, pontos időpont, amikor elkezded írni a bejegyzést
SZORONGÁS NAPLÓ Ismerd meg és győzd le a Téged hátráltató szorongást! Mit tartalmazzon a szorongás-napló? Legjobb, ha egy füzetet vagy kifejezetten naplóírás céljából készített kis könyvet használsz erre
RészletesebbenA sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV.
A sürgősségi pszichiátriai ellátás és jogi szabályozása FOK IV. Sürgősség a pszichiátriában Bármely zavar elsősorban a viselkedésben, de gondolkodásban, észrevevésben, érzelmek területén, amely azonnali
RészletesebbenAz elhelyező központokban lakó fiatalok körében előforduló krízishelyzetek és csoportdinamika
Az elhelyező központokban lakó fiatalok körében előforduló krízishelyzetek és csoportdinamika Pszicho-szociális krízis Egy egyén lelki egyensúlyának elvesztése, amikor az életben olyan eseményekkel és
RészletesebbenA betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk
A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,
RészletesebbenViselkedészavarok megközelítése. Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED,
Viselkedészavarok megközelítése Lajkó Károly SZTE MAGATARTÁSTUDOMÁNYI INTÉZET SZEGED, 2011. 02. 25. Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (tanulásos tapasztalatok)
RészletesebbenDeviancia Bánlaki Ildikó 2010
Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket
RészletesebbenSzorongásos betegségek. Pánikbetegség
Szorongásos betegségek Pánikbetegség Pánikrohamról akkor beszélünk, ha hirtelen, percek alatt, azaz rohamszerűen (pánikroham) az alábbi tünetek közül több is jelentkezik: Testi tünetek: heves szívdobogás,
RészletesebbenBiológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség
Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések
RészletesebbenKényszeres és kapcsolódó zavarok tünettana és diagnosztikai kritériumai. Dr. Mórotz Kenéz 2017
Kényszeres és kapcsolódó zavarok tünettana és diagnosztikai kritériumai Dr. Mórotz Kenéz 2017 Diagnosztikai besorolás kérdései Szorongásos zavar (DSM-IV) Impulzus kontroll zavar A kényszer spektrum Kompulzivitás
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenDepresszió. Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló
Depresszió Készítette: dr. Simonné Deák Izabella Diplomás ápoló Pszichiátriai szakápoló Pszichiátria Előítéletek, stigmatizáció Régen a depresszióról mint betegségről nem esik szó, érdemi gyógykezelés
RészletesebbenAz elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás
Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege
Részletesebbenpiás s kapcsolat szerepe ma-terapeuta jellemzők
A terápi piás s kapcsolat szerepe a kognitív v terápi piában Dr. Unoka Zsolt Ideális sémas ma-terapeuta jellemzők Rugalmasság Képes az alapvető szükségleteket terápiás keretek között biztosítani biztonságos
RészletesebbenHomeopátia és pszichoterápia. Nárcizmus?
Dr. Simon Fiala Ágnes homeopátiás orvos, pszichoterapeuta Nárcizmus? Nárcizmus? Tartalom 28 éves nőbeteg B.Sz. esetének ismertetése 1. Nárcisztikus személyiségzavar - DSM 5 2. Homeopátiás alkati kritériumok
RészletesebbenBorderline személyis. lyiségzavar:
Borderline személyis lyiségzavar Séma fókuszf kuszált terápi piája Borderline személyis lyiségzavar: Kétségbeesett erőfeszítés valódi vagy vélt elhagyatás elkerülésére Intenzív, instabil kapcsolatok: idealizálás-lebecsülés
RészletesebbenErős szavak. Az agresszió megelőzésének és kommunikációs kezelésének lehetőségei. Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet
Erős szavak. Az agresszió megelőzésének és kommunikációs kezelésének lehetőségei Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Hazai újsághírek Leütötte orvosát egy beteg a pécsi kórházban
RészletesebbenSzülői traumatizáció gyermeki addikció
Szülői traumatizáció gyermeki addikció BUDAPEST NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2009. Június 5 KOMÁROMI ÉVA klinikai és addiktológiai szakpszichológus Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia E-mail:
RészletesebbenKrízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat
Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó
RészletesebbenAz akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenSzemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában. dr. Lukács Eszter magánpraxis
Szemléletváltás a női szexuális zavarok megítélésében és terápiájában dr. Lukács Eszter magánpraxis Problémák a szexuális válaszciklus hagyományos, lineáris modelljével (avagy a férfi szexualitás Prokrusztész
RészletesebbenHatár és tükör Személyiségzavarok
Határ és tükör Személyiségzavarok MÁTISNÉ ORSÓS JULIANNA KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGUS Amiről beszélni szeretnék: A személyiségzavar kialakulásában szerepet játszó társadalmi tényezők A személyiségfejlődést
RészletesebbenTehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet
Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus
RészletesebbenA sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban
A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan
RészletesebbenSzeretettel köszöntelek Benneteket!
Házaspáros alkalom Szeretettel köszöntelek Benneteket! Siklósiné Földvári Gabi. 2012-10-28 1 Téma 2012-10-28-án A gyermekcentrikus házasság 2 Ismételjünk egy picit Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az
RészletesebbenStresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben
Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos
RészletesebbenA kultúra szerepe a fájdalomban
A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges
RészletesebbenÁpolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK
Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Tárgyleírás A drog és az idegrendszer. A drogok hatásmechanizmusa. Addiktológiai alapfogalmak. A függőség kialakulását
RészletesebbenMIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése
MIÉRT ÉPPEN VELEM TÖRTÉNIK? A poszttraumatikus stressz betegség felismerése, jellemzői és kezelése Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 1 A PTSD aktualitása Háborús
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenA foglakozás-egészségügyi orvos lehetőségei és a feladatai a pszichiátriai betegek munkaköri alkalmasságának megítélésében
A foglakozás-egészségügyi orvos lehetőségei és a feladatai a pszichiátriai betegek munkaköri alkalmasságának megítélésében Dr Grónai Éva főorvos OMFI FÓRUM 2014. október 30. Munkaköri alkalmasság WHO definíció
Részletesebben