Megnevezés Jele, képlete A variáns B variáns Beruházási. C ráfordítás (eft) P

Átírás

1 1 [2010. április A ] Beruházás statikus mutatók A háztartási termékeket gyártó vállalat egyik terméke termelésének növelését határozta el, a piaci kereslet tartósnak ígérkező emelkedése miatt. Ez azonban beruházást igényel. E célra 40 millió forintot tudnak fordítani. Az előzetes felmérések és számolás alapján két változat jöhet szóba. Munkahelyi vezetője megbízza, hogy tegyen javaslatot a megvalósítható változatra a táblázatban lévő adatokból számítható gazdaságossági mutatók alapján, és annak figyelembevételével, hogy a beruházással létrehozott kapacitás élettartama 10 év (Mt). Megnevezés Jele, képlete A variáns B variáns Beruházási C ráfordítás (eft) A beruházással 1 év alatt elérhető átlagos nyereség (eft) Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) P Megtérülési idő (év) A beruházás összességének forgási sebessége (fordulatszám) Javasolt változat, indoklással

2 2 Megoldás: Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) Bj = Nyereség Ráfordítás 14% Megtérülési idő (év) Bi = Ráfordítás Forgási sebesség Bs = Nyereség Tervezett élettartam Megtérülési idő 18% 5,5 év 7,14 év 1,82 ford. 1,4 ford. Az A változat megvalósítása javasolt, mivel nagyobb átlagnyereséget biztosít, rövidebb idő alatt térül meg és a beruházás összege nagyobb mértékben térül meg.

3 3 [2010. április B ] A háztartási termékeket gyártó vállalat egyik terméke termelésének növelését határozta el, a piaci kereslet tartósnak ígérkező emelkedése miatt. Ez azonban beruházást igényel. E célra 36 millió forintot tudnak fordítani. Az előzetes felmérések és számolás alapján két változat jöhet szóba. Munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy tegyen javaslatot a megvalósítható változatra a táblázatban lévő adatokból számítható gazdaságossági mutatók alapján, és annak figyelembevételével, hogy a beruházással létrehozott kapacitás élettartama 8 év (Mt). Megnevezés Jele, képlete A variáns B variáns Beruházási P ráfordítás A beruházással 1 év alatt elérhető átlagos nyereség (eft) Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) C Megtérülési idő (év) A beruházás összegének forgási sebessége (fordulatszáma) Javasolt változat, indoklás:

4 4 Megoldás: Elérhető átlagos jövedelmezőség (%) Bj = Nyereség Ráfordítás 20,83% Megtérülési idő (év) Bi = Ráfordítás Forgási sebesség Bs = Nyereség Tervezett élettartam Megtérülési idő 20 % 5 év 4,8 év 1,6 ford. 1,67 ford. Ha más tényezők nem befolyásolják a körülményeket, akkor a B változat megvalósítása a javasolt, mivel egy picit nagyobb átlagnyereséget biztosít, kissé rövidebb idő alatt térül meg és a beruházás összege egy picit nagyobb mértékben térül meg.

5 5 [2010. május A ] Egy üzleti vállalkozás 2 féle terméket termel, melyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Feladat: Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait és írja be azokat a megfelelő helyre. Állapítsa meg, hogy van-e olyan termék, amelynek gyártását be kell szűntetni? Ha van, melyik az és miért? Ha nincs, miért nincs? Válaszát indokolja! Fix költség: eft A Fix költség fele-fele arányban oszlik meg az A és a B termékre. Üzleti eredmény számítása és értékelése Megnevezés A termék B termék 1. Fix költség (eft) 2. Változó költség (eft) Összes költség (eft) 4. Piaci egységár (eft/db) 5. Termelt termék mennyiség (db) Árbevétel (eft) 7. Üzleti eredmény (eft) Értékelés:

6 6 Megoldás: Megnevezés A termék B termék 1. Fix költség (eft) Változó költség (eft) Összes költség (eft) Piaci egységár (eft/db) 5. Termelt termék mennyiség (db) Árbevétel (eft) TR=p*Q 20*825 = Üzleti eredmény П = TR TC (eft) = * 825 = = Értékelés: Az A termék üzemi eredménye negatív, jóval az üzemszüneti pont alatt van. Az árbevétel még a változó költségeknek is csak egy részét fedezi. Ennek a terméknek a termelését be kell szüntetni, és egy másik termék termelésén kell gondolkodni. A B termék árbevétele fedezi a változó és az állandó költségeket és még nyereséget is hoz.

7 7 [2010. május B ] - Összes állandó költség: eft A termék egységének változó költsége a bázisévben: eft A termék egységára mindkét évben: Ft A termék termelését a tárgyévben emelik: 20%-al A változó költség lineárisan növekszik. Minden más körülménytől eltekintünk. Feladat: Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait és írja azokat a megfelelő helyre. Indokolja röviden az üzleti eredmény változását. Megnevezés Bázis év Tárgyév Termelés mennyisége (db) Összes állandó költség (eft) Összes változó költség (eft) Összes költség (eft) Árbevétel (eft) Üzleti eredmény (eft) 0 Indoklás:

8 8 Megoldás: Megnevezés Bázis év Tárgyév Termelés mennyisége (db) / ( ) = 50 50*1,2 = 60 Összes állandó költség (eft) Összes változó költség (eft) * 50 = * 1,2 = Összes költség (eft) = = Árbevétel (eft) * 50 = * 60 = Üzleti eredmény (eft) = Indoklás: A bázisévben az üzleti eredmény a fedezeti ponton állt, az árbevétel éppen fedezte a költségeket. A termelés növelésével sikerül elmozdulni a fedezeti pontról és így nyereségessé tenni a termelést: csökkent az egy termékre jutó fix költségek aránya, és így csökkent a termék önköltsége. 1. Mivel az üzleti eredmény 0, ez azt jelenti, hogy a termelés a fedezeti ponton van: TR=TC. A Fedezeti mennyiség Qf =. 2. Ez egy megadott adat, a bázisévben eft 3. Az összes változó költség: VC= AVC * Q 4. Összes költség TC=VC+FC 5. Árbevétel TR= p*q (A bázisévben, mivel a termelés fedezeti ponton van, TR=TC) 6. Tárgyévben a mennyiség 20%-al nő. 7. Az állandó költség nem változik a bázisévhez képest 8. A változó kts. is 20%-al nő (követi a termelés volumenét) 9. Üzleti eredmény: П = TR-TC

9 9 [2010. október A ] Egy képzeletbeli ország nemzetgazdasági teljesítményeiről az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre (millió dollárban): - az összes (bruttó) kibocsátás értéke: Az anyagfelhasználás (folyó termelő felhasználás) amortizáció a külföldi tőkebefektetés országba beutalt profitja a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalt bére az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja az országban dolgozó külföldi vendégmunkások kiutalt bére 70 A fenti adatok alapján számítsa ki a következő mutatók értékét: Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Bruttó hazai termék Nettó hazai termék Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem Hogyan hat a forint árfolyamának erősödése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását Az áruk behozatalát A befelé áramló turizmust A tőke kiáramlását.. Megoldás: Teljesíménymutató megnevezése Teljesíménymutató megnevezése Bruttó hazai termék Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága GDP GO-Cf = 2800 Nettó hazai termék NDP GDP - Ca = 1600 Bruttó nemzeti jövedelem GNI GDP + IM-IX = 2820 Nettó nemzeti jövedelem NNI GNI Ca NDP + IM - IX = = 1620 Hogyan hat a forint árfolyamának erősödése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását csökkenti (kevesebbet ér a valutában megkeresett jövedelem) Az áruk behozatalát növeli (ugyanannyi forintért több termék vásárolható külföldön) A befelé áramló turizmust csökkenti (drágább lesz az út a turisták számára) A tőke kiáramlását növeli (a forintért több valuta vásárolható, többet lehet befektetni külföldön)

10 október B ] Egy képzeletbeli makrogazdaság adatai: - az összes (bruttó) kibocsátás amortizáció anyagfelhasználás (folyó termelő felhasználás) értéke a hazai gazdasági szereplők külföldi munka- és tőkejövedelme a külföldiek hazai munka- és tőkejövedelme A fenti adatok alapján számítsa ki a következő mutatók értékét: Teljesítménymutató megnevezése Bruttó hazai termék Nettó hazai termék Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Hogyan hat a forint árfolyamának gyengülése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását Az áruk kivitelét A befelé áramló turizmust A tőke beáramlását Megoldás: Teljesítménymutató megnevezése Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Bruttó hazai termék GDP GO - Cf =12000 Nettó hazai termék NDP GDP-Ca =9000 Bruttó nemzeti jövedelem GNI GDP+IM-IX =11600 Nettó nemzeti jövedelem NNI GNI-Ca NDP+IM-IX = =8600 Hogyan hat a forint árfolyamának gyengülése az alábbi folyamatokra a nemzetközi gazdaságban? (csökkenti vagy növeli) A munkaerő kiáramlását növeli (mert a valutában kapott jövedelem több forintot jelent) Az áruk kivitelét csökkenti (a forintért előállított áru külföldön drágább lesz) A befelé áramló turizmust növeli (a külföldi turista útjának ára csökken) A tőke beáramlását csökkenti (mert a külföldi tőke forintban mért hozamának értéke csökken)

11 február A ] Az alábbi adatok alapján (milliárd pénzegység) számítsa ki egy képzelt ország hiányzó teljesítménymutatóit. Nettó hazai termék (NDP) 1370 Folyó termelő felhasználás (Cf) 4200 Évi amortizációs alap (Ca) 930 Az országba beutalt profit külföldi tőkebefektetésből 130 Az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja 180 Külföldön dolgozó belföldi vendégmunkások beutalt bére 60 Teljesítmény mutató megnevezése Bruttó hazai termék Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Bruttó kibocsátás Beáramló jövedelem Kiáramló jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem Megoldás: Teljesítmény mutató megnevezése Bruttó hazai termék Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága GDP GDP=NDP+Ca =2300 Bruttó kibocsátás GO GO=GDP+Cf =6500 Beáramló jövedelem Kiáramló jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem IM =190 IX GNI GDP+IM-IX =2310 NNI NNI=GNI-Ca NNI=NDP+IM-IX = =1380

12 12 [2011. február B ] Az alábbi adatok alapján (milliárd pénzegység) számítsa ki egy képzelt ország hiányzó teljesítménymutatóit. Bruttó hazai termék (GDP) 4200 Folyó termelői felhasználás (Cf) 1200 Évi amortizációs alap (Ca) 580 Az országba beutalt profit külföldi tőkebefektetésből 80 Az országban működő külföldi tőke kiutalt profitja 130 Az országban dolgozó külföldi vendégmunkások kiutalt bére 30 Teljesítménymutató megnevezése Bruttó kibocsátás Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Nettó hazai termék Beáramló jövedelem Kiáramló jövedelem Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem Megoldás: Teljesítménymutató megnevezése Jelölése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága Bruttó kibocsátás GO GO=GDP+Cf =5400 Nettó hazai termék NDP NDP=GDP-Ca =3620 Beáramló jövedelem IM 80 Kiáramló jövedelem IX =160 Bruttó nemzeti jövedelem Nettó nemzeti jövedelem GNI GNI=GDP+IM-IX =4120 NNI NNI=GNI-Ca NNI=NDP+IM-IX = =3540

13 május A ] Adott vállalat készletgazdálkodásának adatai a következők: Időpont Készlet értéke Július Augusztus Szeptember Október A harmadik negyedév összes anyagfelhasználása kg, a termelt késztermékek mennyisége db. Az összes termelt mennyiséget a negyedév során értékesítették, 1000Ft/db egységáron. Számítsa ki: 1. a harmadik negyedév átlagkészletét 2. a készletek forgási sebességét a fordulatok száma és a forgási sebesség napjai mutatóval, 3. a fajlagos anyagfelhasználási mutató nagyságát 4. Vonjon le értékelő következtetést a fajlagos anyagfelhasználás alakulásáról, ha a 2. negyedévben az egy termékre jutó anyagfelhasználás 3,1 kg/db volt. A mutató megnevezése Képlete A kiszámítás módja és a mutató értéke Átlagkészlet Fajlagos anyagfelhasználás Fordulatok száma Forgási sebesség napokban Fajlagos anyagfelhasználás változása Értékelés

14 14 Megoldás: A mutató megnevezése Képlete A kiszámítás módja és a mutató értéke Átlagkészlet Fajlagos anyagfelhasználás Kronologikus átlagkészlet a1 K = 2 + a2 + a3 + an 2 an 1 Összes anyagfelhasználás Termelés mennyisége ( )/3 = /29600= 3 kg/db Fordulatok száma FSf = E K 29600/6860 = 4,31 Forgási sebesség napokban Fajlagos anyagfelhasználás változása FSn = K n E (6860*90)/29600 = 20,86 90/4,31 = 20,88 FSn = n FSf 3. negyedév /2. negyedév 3/3,1 = 96,8 Értékelés A fajlagos anyagfelhasználás csökkent 3,2%-al (100-96,8), ami kedvező alakulás. Csökkenhet a termék önköltsége, és így változatlan eladási ár mellett a nyereségi növekedését eredményezheti. Fajlagos anyagfelhasználás az egy termékre eső anyag mértéke. Azt mutatja meg, hogy Összes anyagfelhasználás egy termékhez mennyi anyagot kell felhasználni. Képlete: Termelés mennyisége

15 15 [2011. május B ] Adott vállalat készletgazdálkodásának adatai a következők: Időpont: Készlet értéke (eft) Január Február Március Április Az első negyedév összes anyagfelhasználása 4860 kg, a termelt késztermékek mennyisége db. A negyedév során az értékesítési forgalom eft volt. A negyedév munkanapjainak száma 60 nap. Számítsa ki: 1. az első negyedév átlagkészletét 2. a készletek forgási sebességét a fordulatok száma és a forgási sebesség napjai mutatóval 3. az anyagellátottsági mutató értékét Vonjon le következtetést az anyagellátottsági mutató alakulásáról, ha az előző negyedévben az anyagellátottsági mutató értéke 1,1 volt. A mutató megnevezése Képlete A kiszámítás módja és a mutató értéke Átlagkészlet Fordulatok száma Forgási sebesség napokban Anyagellátottsági mutató Anyagellátottsági mutató változása [MK1] megjegyzést írt: Az anyagellátottsági mutató a készletgazdálkodás feszítettségét fejezi ki, azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a felhasznált mennyiséget. Képlete: Kronológikus átlagkészet /napi anyagfelhasználás Értékelés

16 16 Megoldás: A mutató megnevezése Képlete A kiszámítás módja és a mutató értéke Átlagkészlet a1 an + a2 + a3 + ( )/3=10100 K = 2 2 an 1 Fordulatok száma 52520/10100 = 5,2 Forgási sebesség napokban Anyagellátottsági mutató Anyagellátottsági mutató változása FSf = E K FSn = K n E FSn = n FSf K napi anyagfelh. (10100*90)/52520=17 90/5,2= /4860= 2 (1,1/2)*100=55 [MK2] megjegyzést írt: Az anyagellátottsági mutató a készletgazdálkodás feszítettségét fejezi ki, azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a felhasznált mennyiséget. Képlete: Kronológikus átlagkészet /napi anyagfelhasználás Értékelés Az anyagellátottsági mutató 55%-al nőtt. Minél nagyobb a mutató az 1 -nél, annál lazább a készletgazdálkodás feszítettsége, vagyis, hogy mennyivel nagyobb az átlagos készlet a felhasznált mennyiségnél. Az anyagellátottsági mutató a készletgazdálkodás feszítettségét fejezi ki, azt mutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire múlták felül a felhasznált mennyiséget. Képlete: K napi anyagfelh.

17 17 [2011. június A ] A munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy készítse el a vásárolt munkagép értékcsökkenési leírási tervét teljesítményarányos módszerrel. Az alábbi információk állnak a rendelkezésére: - A munkagép bruttó értéke, amin aktiválják: Ft - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési ideje): 5 év - Napi 3x6 órás műszakban dolgozik évente 200 napot A tervezett évenkénti tényleges teljesítménye a következő: 1. év gépóra 2. év gépóra 3. év 4020 gépóra 4. év 3150 gépóra 5. év. Számítsa ki: 1.) 1 gépórára jutó értékcsökkenés összege: 2.) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: 3.) Az 5. évre tervezett gépórák száma: 4.) A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 5.) A munkagép nettó értéke a 4. év végén

18 18 Megoldás: 1.) 1 gépórára jutó értékcsökkenés összege: 350 Ft/gó 2.) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: Ft 3.) Az 5. évre tervezett gépórák száma: 3700 gépóra 4.) A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 22,3 % 5.) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: Ft 1) Az 1 gépórára jutó értékcsökkenés meghatározásához ki kell számolni a munkagép 5 év alatti összteljesímény-normáját: napi 3x6 óra, évi 200 nap 5 éven keresztül, vagyis 3 * 6 * 200 * 5 = gépóra Majd a bruttó értéket el kell osztani az öt év alatti összteljesítmény összegével: az 1 gépórára jutó értékcsökkenés tehát: / = 350 Ft/gépóra 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés: * 350 = Ft 3) Az 5. év teljesítménye: Az összes gépóra értékéből kivonom a megadott négy év adatait: = 3700 gépóra 4) A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa. Ez százalékos érték, a 3. évi értékcsökkenés százalékban kifejezve. Ehhez veszem a 3. évi tervezett tényleges gépórák számát és megszorzom az egy órára eső értékcsökkenéssel, majd ezt osztom a gép bruttó értékével (és szorzom 100-al): 4020 * 350 / = 0, * 100 = 22,3% 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: A bruttó értékből kivonom az adott évek tervezett tényleges gépóráinak és az egy gépórára jutó értékcsökkenésnek a szorzatát: ( )*350 = Ft

19 19 [2011. június B ] Műhelyfőnöke megbízza, hogy készítse el egy most vásárolt szerszámgép értékcsökkenési leírási terv javaslatát az alábbi információk felhasználásával. A következő információkat kapja: - A munkagép bruttó értéke, amin aktiválják: Ft - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési ideje): 5 év - Az értékcsökkenést degresszíven gyorsított módszerrel, az évek sorszámösszegével számolja: Számítsa ki: 1) 1 egységre jutó értékcsökkenés összege: 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: 3) Az első 3 évben elszámolt amortizáció aránya: 4) A 4. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén:

20 20 Megoldás: 1) 1 egységre jutó értékcsökkenés összege: Ft/egység 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege: Ft 3) Az első 3 évben elszámolt amortizáció aránya: 80 % 4) A 4. évi értékcsökkenés leírási kulcsa: 13,3% 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: Ft Számítások: 1) Az egy egységre jutó értékcsökkenést úgy kapom meg, hogy a bruttó értéket elosztom az évek számával: / ( ) = Ft/egység 2) Az első évben elszámolandó értékcsökkenés: * 5 = Ft 3) Az első 3 évben elszámolt amortizáció aránya: az egységnyi értékcsökkenést szorzom az adott évek számának összegével), majd elosztom a bruttó értékkel: * ( ) / = 0,8. vagy 80% vagy 12/15-öd 4) A 4. évi értékcsökkenési leírási kulcsa: ( * 2) / = 0,13333 vagyis 13,3% 5) A munkagép nettó értéke a 4. év végén: * = vagy 1*420000

21 21 [2011. október A ] Elektronikai alkatrészeket gyártó és egyes berendezéseket összeszerelő vállalat a tevékenység sk keresztmetszetét jelentő kapacitás bővítésére két beruházási változatot dolgozott ki. Az alábbi információkkal rendelkezünk: Megnevezés A változat B változat Beruházási ráfordítás (eft) A beruházással 1 év alatt elérhető nyereség (eft) A beruházás várható használati ideje Feladat: - Rangsorolja a két beruházási változatot az alábbi statikus mutatók segítségével, a megoldást foglalja az alábbi táblázatba: a) átlagos jövedelmezőség (%) b) megtérülési idő (év) c) beruházási pénzeszközök forgási sebessége (fordulat) Megnevezés Számítás módja A változat B változat Átlagos jövedelmezőség (%) Megtérülési idő (év) Forgási sebesség (fordulat) Értékelés - Számítsa ki a termelő berendezések kapacitását, ha a bővítés után a gépek száma (Gsz): 8 db a gépek működési időalapja (I) 2600 óra/gép kapacitás időnorma (NI) 12 perc Megnevezés Számítás módja Érték Kapacitás

22 22 Megoldás: Megnevezés Számítás módja A változat B változat Átlagos jövedelmezőség (%) Nyereség/Ráfordítás 1218/16800 = 0,0725 vagyis 7, /20400=0,087 vagyis 8,7 % % Megtérülési idő (év) Ráfordítás / 16800/1218 = 13, /1768 = 11,5 Forgási sebesség (fordulat) Nyereség Tervezett idő / megtérülési idő 25 / 13,8 = 1,8 25 / 11,5 = 2,17 Értékelés Mindenképpen a B változat megvalósítása javasolt, mivel jövedelmezősége magasabb, megtérülése gyorsabb és a befektetés megtérülési aránya magasabb, mint az A változaté. Megnevezés Számítás módja Érték Kapacitás K = Gsz*I / NI K = 8*2600 /0,2 = db NI = 12/60 = 0,2

23 23 [2011. október B ] Az elektronikai berendezéseket gyártó és egyes berendezéseket összeszerelő vállalat, a tevékenység szűk keresztmetszetét jelentő kapacitás bővítésére két beruházási változatot dolgozott ki. Az alábbi információk állnak a rendelkezésünkre: Megnevezés A változat B változat Beruházási ráfordítás (eft) A beruházással 1 év alatt elérhető nyereség (eft) A beruházás várható használati ideje (év) Rangsorolja a két beruházási változatot az alábbi statikus mutatók segítségével, a megoldását foglalja az alábbi táblázatba a) átlagos jövedelmezőség (%) b) megtérülési idő (év) c) beruházási pénzeszközök forgási sebessége (fordulat) Megnevezés Számítás módja A változat B változat Átlagos jövedelmezőség (%) Megtérülési idő (év) Forgási sebesség (fordulat) Értékelés - Számítsa ki a termelő berendezések kapacitását, ha a bővítés után a gépek száma (Gsz): 42 db a gépek működési időalapja (I) 2800 óra/gép kapacitás időnorma (NI) 6 perc Megnevezés Számítás módja Érték Kapacitás

24 24 Megoldás: Megnevezés Számítás módja A változat B változat Átlagos jövedelmezőség (%) Nyereség/Beruházás 20000/ = 8, / = 9,46 Megtérülési idő (év) Beruházás/Nyereség /20000 = /18540 = 10,57 Forgási sebesség Tervezet használati 30 / 12 = 2,5 20/10,57 = 1,89 (fordulat) idő / megtérülési idő Értékelés Az átlagos jövedelmezőség és a megtérülési idő alapján a B változat az előnyösebb, azonban az a A változat forgási sebessége kedvezőbb. Az választást további gazdaságossági elemzés dönti el. Megnevezés Számítás módja Érték Kapacitás K = Gsz*I / NI K = 42 * 2800 / 0,1 = db NI = 6/60 = 0,1

25 25 [2011. november A ] Az élelmiszeripari vállalkozás egyik gyáregysége új termék gyártását tervezi, amelyről a következő információk állnak rendelkezésünkre: - Tervezett termelés (T) db/év - Termék normaóra szükséglete a gyárban (NI) 0,2 óra/db - 1 fő által ledolgozandó órák száma (I) 1600 óra/év - Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék (Sz) 110% - a rendelkezésre álló munkaerő-állomány 44 fő Feladat: 1) Számítsa ki a közvetlen termelő fizikai dolgozók munkaerő-szükségletét a normaóra szükséglet alapján. 2) Állapítsa meg a pótlólagos munkaerő-igényt! 3) Milyen forrásokból szerezheti be a szükséges létszámot a vállalat? 4) Mennyi lenne a létszámszükséglet 120% teljesítményszázalék esetén? A szükséges létszám számítása A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 120% teljesítményszint esetén

26 26 Megoldás: A szükséges létszám számítása A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 120% teljesítményszint esetén L = T * NI / I * Sz SZ= 110% = 1,1 L = *0,2 /1600 * 1,1 = 47,7 vagyis 48 főre van szükség = 4, vagyis még 4 főre van szükség Toborzás belső forrás (áthelyezés, átképzés), külső forrás munkaerőpiac (hirdetés, állásközvetítés, állásbörze) SZ=120% = 1,2 L = * 0,2 / 1600 * 1,2 = 43,75. vagyis 44 fő, tehát nincs szükség új ember felvételére.

27 27 [2011. november B ] Az élelmiszeripari vállalkozás egyik gyáregysége új termék gyártását tervezi, amelyről a következő információk állnak rendelkezésünkre: - Tervezett termelés (T) db/év - Termék normaóra szükséglete a gyárban (NI) 0,12 óra/db - 1 fő által ledolgozandó órák száma (I) 1826 óra/év - éves tervezett átlagos teljesítményszázalék (Tsz) 110 % - a rendelkezésre álló munkaerő-állomány: 147 fő 1) Számítsa ki a közvetlen termelő fizikai dolgozók munkaerő-szükségletét a normaóra szükséglet alapján. 2) Állapítsa meg a pótlólagos munkaerő-igényt! 3) Milyen forrásokból szerezheti be a szükséges létszámot a vállalat? 4) Mennyi lenne a létszámszükséglet 180% teljesítményszázalék esetén? A szükséges létszám számítása A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 118% teljesítményszint esetén

28 28 Megoldás: A szükséges létszám számítása A pótlólagos munkaerőigény: A munkaerő forrása: A munkaerő-szükséglet 118% teljesítményszint esetén L = T * NI / I * Tsz Sz: 110% vagyis 1,1 L = * 0,12 / 1826 * 1,1 = 156,8 vagyis 157 fő = 10 fő Toborzással: belső forrás (áthelyezés, átképzés), külső forrás munkaerőpiac (álláshirdetés, közvetítés, állásbörze) Sz: 118, vagyis 1,18 L = * 0,12 / 1826 * 1,18 = 146,2 vagyis 147 fő, tehát nincs szükség új emberre.

29 29 [2012. február A ] Egy üzleti vállalkozás kétféle terméket termel, amelyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Kiegészítő információ: az állandó költség 40%-a az A terméket, a többi a B terméket terheli. Feladat: a) Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait, és írja be azokat a megfelelő helyre. b) Állapítsa meg, be kell-e szüntetni valamelyik termék gyártását? Indokolja válaszát. c) Számítsa ki a B terméknek azt a termelési mennyiségét, amely esetén az árbevétel éppen fedezeti ponton van. Írja fel a számítás alapjául szolgáló képletet is. Üzemi eredmény számítása és értékelése Adatok megnevezése A termék B termék Összes termék 1. Állandó költség (eft) Változó költség (eft) Összes költség (eft) 4. Eladási egységár (eft/db) 5. Termelt mennyiség (db) 6. Árbevétel (eft) 7. Üzemi eredmény (eft) 8. Értékelés 9. B termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása)

30 30 Megoldás: Adatok megnevezése A termék B termék Összes termék 1. Állandó költség (eft) 40% = % = Változó költség (eft) Összes költség (eft) Eladási egységár (eft/db) 5. Termelt mennyiség (db) 6. Árbevétel (eft) Üzemi eredmény (eft) Értékelés A B termék veszteséges, de még nem érte el az üzembezárási pontot, vagyis megtermeli a változó költségeket. Az A termék viszont nagyon nyereséges, fedezi a B termék veszteségét és jelentős profitot is biztosít. 9. B termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása) Fedezeti mennyiség (Qf) = Fix ktsg. /p-avc AVC = VC/Q, tehát /125 = 160 Qf = 9000 / 40 = 225 Ahhoz, hogy a termelés elérje a fedezeti pontot, vagyis hogy kitermelje az összes költség fedezetét, legalább 225 terméket kell gyártani *0,4= 6000; 15000*0,6= TC = FC + VC - TR = p * Q vagyis: A termék: 284*200=56 800; B termék: 200*125 = П = TR TC, vagyis A termék esetében: ; B termék esetén:

31 31 [2012. február B ] Egy üzleti vállalkozás kétféle terméket termel, amelyek ismert adatait az alábbi táblázat tartalmazza. Kiegészítő információ: Az állandó költség a változó költségek arányában terheli az A és a B termékeket. Feladat: a) Számolja ki a táblázat üres sorainak hiányzó adatait és írja be azokat a megfelelő helyre. b) Állapítsa meg, hogy be kell-e szüntetni valamelyik termék gyártását. Válaszát indokolja. c) Számítsa ki az A terméknek azt a termelési mennyiségét, amely esetén az árbevétel éppen fedezeti ponton van. Üzemi eredmény számítása és értékelése Adatok megnevezése A termék B termék Összes termék 1. Állandó (fix) költség Változó költség Összes költség 4. Eladási egységár 47, Termelt mennyiség Árbevétel (ezer Ft) 7. Üzemi eredmény 8. Értékelés 9. Az A termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása)

32 32 Megoldás: Adatok megnevezése A termék B termék Összes termék 1. Állandó (fix) költség Változó költség Összes költség Eladási egységár 47, Termelt mennyiség Árbevétel (ezer Ft) Üzemi eredmény Értékelés Az A termék veszteséges, de nem éri el az üzembezárási pontot, a B termék nyereséges, és fedezi az A termék veszteségét. Az A termék gyártásának beszüntetése esetén a B termék viselné az összes fix költséget, így az üzemi eredmény éppen a fedezeti ponton lenne a jelenlegi nyereségesség helyett. 9. Az A termék fedezeti mennyisége (számítás módja, számítása) Qf= FC /p-avc AVC = VC/Q, vagyis /3200=37,5 p-avc = 47,5-37,5=10 Qf= 48000/10= 4800, ennyit darabot kellene termelni ahhoz, hogy a termelés elérje a fedezeti pontot, vagyis kitermelje az összes költségeket, ne legyen veszteséges a termelés /200000=0,6, vagyis 60%, 80/200000=0,4 vagyis 40% - TC = VC + FC - TR = p * Q - П = TR TC

33 33 [2012. május A ] Egy papírárut gyártó vállalkozás gépparkja 10 homogén gépből áll. Működési időalapja (I) egy adott évben 3200 óra/gép, a kapacitás időnorma (NI) 0,025 ó/db. Adott évben db termék (Q) termelését tervezik. 1) Számítsa ki a géppark kapacitását és kapacitáskihasználását 2) Értékelje az eredményt. Mutató megnevezése Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés A számításhoz felhasznált képlet Eredmény 3) Számítsa ki a vállalkozás tervezett termeléséhez (lásd az előző feladatban) a szükséges fizikai létszámszükségletet az alábbi adatok alapján: A termék normaóra szükséglete: 0,025 óra/db 1 fő által ledolgozandó órák száma: 1680 óra/év Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék: 102% Jelenlegi fizikai létszám: 13 fő 4) Értékelje az eredményt A kiszámolandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma Értékelés A számításhoz felszámolt képlet A számítás eredménye

34 34 Megoldás: Mutató megnevezése A számításhoz felhasznált Eredmény képlet Kapacitás vagy átbocsátó K = Gsz * I / NI 10*3200 / 0,025 = képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Kh = Q/ K / = 78 % Értékelés A rendelkezésre álló kapacitás mellett a tervezett mennyiség legyártásához a kapacitás 78%-át fogjuk kihasználni, a termelés az adott gépparkon még 22%-al növelhető. A kiszámolandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma Értékelés A számításhoz felszámolt képlet L = T * NI /I*Tsz T tervezett mennyiség (Q) A számítás eredménye L = * 0,025 / 1680 * 1,02 = 14,58, vagyis 15 fő A jelenlegi fizikai létszámot még 2 fővel bővíteni kell, hogy meg legyen a tervezett mennyiség előállításához szükséges munkaerő.

35 35 [2012. május B ] Egy elektronikai eszközöket gyártó vállalkozás homogén gépcsoportja 24 gépből áll. Működési alapja (I) adott évben 4210 óra/gép, a kapacitás időnorma (NI) 0,04 ó/db. Adott évben db termék (Q) termelését tervezik. 1) Számítsa ki a géppark kapacitását és kapacitáskihasználását 2) Értékelje az eredményt Mutató megnevezése Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés A számításhoz felhasznált képlet Eredmény 3) Számítsa ki a vállalkozás tervezett termeléséhez (lásd az előző feladatban) a szükséges fizikai létszámszükségletet az alábbi adatok alapján: A termék normaóra szükséglete: 0,04 óra/db 1 fő által ledolgozandó órák száma: 1840 óra/év Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék: 104% A jelenlegi fizikai létszám: 40 fő 4) Értékelje az eredményt. A kiszámolandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma Értékelés A számításhoz felszámolt képlet A számítás eredménye

36 36 Megoldás: Mutató megnevezése A számításhoz felhasznált Eredmény képlet Kapacitás vagy átbocsátó K = Gsz * I / NI 24*4120 / 0,04 = képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Kh = Q/K / = 80,9 % Értékelés A tervezett mennyiség legyártása az adott géppark 81%-os kapacitás-kihasználásával megvalósítható. Adott esetben a gyártás mennyisége még 19%-al növelhető. A kiszámolandó mutató A számításhoz felszámolt A számítás eredménye megnevezése képlet Fizikaiak létszáma L = T * NI / I * Tsz * 0,04 / 1840 * 1,04 = 41,8 vagyis 42 fő Értékelés 40 fő áll a rendelkezésünkre, tehát még 2 fő felvétele szükséges a tervezett mennyiség legyártásához.

37 37 [2012. június A ] Valamely ország adott évében a következő makrogazdasági adatokat ismerjük (milliárd pénzegység) - bruttó kibocsátás: 1800 Mrd pénzegység - folyó termelő felhasználás: 760 Mrd pénzegység - értékcsökkenés: 150 Mrd pénzegység - belföldiek külföldről beutalt munka- és tőkejövedelme: 90 Mrd pénzegység - külföldiek belföldön szerzett munka- és tőke jövedelme: 65 Mrd pénzegység Számítsa ki a hiányzó teljesítménymutatókat: Teljesítmény mutató megnevezése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység) Hogyan változott a GDP értéke, ha az előző évi GDP 980 Mrd pénzegység volt, és az árak a két időszak között 8%-al emelkedtek? Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A GDP változása (nominálindex): A GDP változása (reálindex) Értékelés:

38 38 Megoldás: Teljesítmény mutató megnevezése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység) GDP GDP = GO Cf 1040 NDP NDP = GDP - Ca 890 GNI GNI = GDP + IM - IX 1065 NNI NNI = GNI Ca NNI = NDP + IM - IX Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A GDP változása 1040/ ,1% (nominálindex): A GDP változása (reálindex) 106,1 / 1,08 98,2 % A nominálindex tehát azt jelenti, hogy a tárgyév számszerű adatát osztjuk az előző évi adattal, a kapott számot 100-al szorozva százalékösszeget nyerünk. Azt mutatja meg, hogy számszerűen mennyit változott a GDP az előző évihez képest. A reálindex kiszámítása úgy történik, hogy a nominálindex százalékösszegét osztjuk az áremelkedés (infláció) százalékos adatával. Azt mutatja meg, hogy mennyit változott a GDP, ha a számszerű változás mértékét az infláció mértékével korrigáljuk. Értékelés: a nominálindex és a reálindex kiszámítása után észrevehetjük, hogy a GDP valójában csökkent az előző évihez képest. 915

39 39 [2012. június B ] Valamely ország adott évében a következő makrogazdasági adatokat ismerjük (milliárd pénzegység) - bruttó hazai termék: 680 Mrd pénzegység - folyó termelő felhasználás: 240 Mrd pénzegység - értékcsökkenés: 120 Mrd pénzegység - belföldiek külföldről beutalt munka és tőkejövedelme: 68 Mrd pénzegység - külföldiek belföldön szerzett munka- és tőkejövedelme: 84 Mrd pénzegység Teljesítménymutató megnevezése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység) Hogyan változott a GNI értéke, ha az előző évi GNI 620 Mrd pénzegység volt, és az árak a két időszak között 11%-al emelkedtek? Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A GNI változása (nominálindex) A GNI változása (reálindex) Értékelés:

40 40 Megoldás: Teljesítménymutató megnevezése Kiszámítás módja Pénzben kifejezett nagysága (Mrd pénzegység) GO GO = GDP + Cf = 920 NDP NDP = GDP - Ca = 560 GNI GNI = GDP + IM - IX = 664 NNI NNI = GNI Ca NNI = NDP + IM - IX = = 544 Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A GNI változása 664/620 = 1, % (nominálindex) A GNI változása (reálindex) 107/1,11 = 96,39 96,39 % Értékelés: A GNI az előző évhez képest számszerűen 7%-al növekedett, de az inflációval korrigálva valójában 3,61 %-al csökkent.

41 41 [2012. október A ] Munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy készítse el a vásárolt munkagép értékcsökkenési leírási tervét degresszív módszerrel. Az alábbi információk állnak a rendelkezésére: - A munkagép bruttó értéke aktiváláskor: Ft (Maradványértékkel nem számolunk) - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési idő) 4 év - Az értékcsökkenés elszámolása az évek sorszámösszegével (degresszíven gyorsított módszerrel) történik. Egy egységre jutó értékcsökkenés összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege Az első két évben elszámolt amortizácó aránya A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa A munkagép nettó értéke a 3. év végén

42 42 Megoldás: Egy egységre jutó értékcsökkenés összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege Az első két évben elszámolt amortizácó aránya A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa A munkagép nettó értéke a 3. év végén % 20% / ( ) = Ft/egység * 4 = Ft * 3 = ; = ; / = 0,7 vagyis 70% Megoldókulcs szerinti számítás: ( * (4+3))/ = 0,7 vagyis 70%, vagy 7/ * 2 = ; / = 0,2 vagyis 20% ( *2)/ = 0,2 vagyis 20% ( ) = * = vagy 1*

43 43 [2012. október B ] Munkahelyi vezetője megbízza Önt, hogy készítse el a vásárolt munkagép értékcsökkenési leírási tervét teljesítményarányos módszerrel. Az alábbi információk állnak a rendelkezésére: - A munkagép bruttó értéke, aktiváláskor: Ft - Tervezett élettartama (hasznos üzemelési ideje) 4 év - A munkagép tervezett teljesítménye a teljes használati idő alatt gépóra - Tervezett évenkénti tényleges teljesítménye: 1. év 3200 gépóra 2. év 3800 gépóra 3. év 4000 gépóra 4. év Egy gépórára jutó értékcsökkenés összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege A 4. évre tervezett gépórák száma A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa A munkagép nettó értéke a 3. év végén

44 44 Megoldás: Egy gépórára jutó értékcsökkenés 300 összege Az első évben elszámolandó értékcsökkenés összege A 4. évre tervezett gépórák száma 3000 A 3. évi értékcsökkenés leírási kulcsa 28,6 % A munkagép nettó értéke a 3. év Ft végén 1. Egy gépórára jutó értékcsökkenés összege: / = 300 Ft/gó *300 = Ft 3. A 4. évre tervezett gépórák száma: ( )=3000 gó 4. A 3. évi (nem az első 3 év!!!) értékcsökkenési leírási kulcsa: 4000 * 300 / = 0,2857 vagyis 28,6 % ((3200*300)+(3800*300)+(4000*300)) = Ft vagy így: ( )*300 = Ft

45 45 [2012. november A ] Egy nagykereskedelmi raktár készletadatai 2010 és I. negyedévében: Megnevezés 2010 év 2011 év Változás %-a 2010 = 100% Árbevétel (eft) ,0 Januári nyitókészlet (eft) Februári nyitókészlet (eft) Márciusi nyitókészlet Márciusi zárókészlet (eft) Kronologikus átlagkészlet (eft) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés Feladat: a) Számítsa ki a nagykereskedelmi raktár 2010 és 2011 év I. negyedévi hiányzó adatait b) Elemezze a készletgazdálkodás és évi adatait, és a készletgazdálkodás alakulását.

46 46 Megoldás: Megnevezés 2010 év 2011 év Változás %-a 2010 = 100% Árbevétel (eft) ,0 Januári nyitókészlet (eft) Februári nyitókészlet (eft) Márciusi nyitókészlet Márciusi zárókészlet (eft) Kronologikus átlagkészlet (eft) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés % % 9 7,5 83,33 % Az adatokból látszik, hogy növekedett a készletek forgási sebessége (csökkent a forgási napok száma), vagyis 20%-al nőtt a készlethatékonyság, ami az árbevétel növekedésével magyarázható. Az árbevétel növekedésének hatására csökkent az átlagkészlet 15%- al, ami pozitív hatással volt a forgási sebesség növekedésére. Számítások: év Kronológiai átlagkészlet: ((a1/2)+a2+an-1+(an/2))/n-1 K = ( )/3 = 2600 Fordulatok száma FSf = E/K vagy FSf = n/fsn FSf = / = 10 FSn = (K * n)/e = (2 600 * 90) / = 9 vagy: FSn = n/fsf = 90/10 = év Árbevétel: * 1,02 = FSf = E / K, vagyis K = E/FSf K = / 12 = 2210 FSn = n/fsf = 90/12 Százalékok: 2 210/2 600 = 0,85 vagyis 85% 12/10 = 1,2 vagyis 120% 7,5/9 = 0,83333 vagyis 83,33 %

47 47 [2012. november B ] Egy nagykereskedelmi raktár készletadatai és II. negyedévében: Megnevezés év év Változás %-a 2010 = 100% Árbevétel (eft) ,0 Márciusi zárókészlet (eft) Májusi nyitókészlet (eft) Májusi zárókészlet (eft) Júniusi zárókészlet (eft) Kronologikus átlagkészlet (eft) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés Feladat: a) Számítsa ki a nagykereskedelmi raktár 2010 és év II. negyedévi hiányzó adatait b) Elemezze a készletgazdálkodás és évi adatait és a készletgazdálkodás alakulását

48 48 Megoldás: Megnevezés év év Változás %-a 2010 = 100% Árbevétel (eft) ,0 Márciusi zárókészlet (eft) Májusi nyitókészlet (eft) Májusi zárókészlet (eft) Júniusi zárókészlet (eft) Kronologikus átlagkészlet (eft) Fordulatok száma (fordulat) Forgási sebesség napokban (nap) Értékelés % % 11, % Az adatokból látszik, hogy 25%-al nőtt a készlethatékonyság (fordulatszám növekszik, napok száma csökken), ami az árbevétel 5%-os növekedésével magyarázható. A magasabb árbevételt (több eladás) követte az átlagkészlet-állomány csökkenése K = ((18000/2) (13400/2)) / 3 = FSf = E/K = /14700 = 10 FSn = n/fsf = 90/10 = 9 FSn = (K * n) /E = / = Árbevétel: /1,05 = K = E/FSf = /8 = FSn= n/fsf = 90/8 = 11,25 FSn= (K*n) / E = (17500*90)/140000=11,25 Százalékok: 14700/17500=0,84 10/8=1,25 9/11,25=0,8

49 49 [2013. február] A Hópihe Zrt. vevőkkel szembeni végkövetelés állományáról az alábbi negyedéves nyitóadatokat ismerjük (ezer forintban): A vállalkozás éves értékesítési árbevétele (forgalma) ezer Ft. Az évet 365 naposnak tekintjük. Feladat: a) Határozza meg az alábbi adatokat: - átlagos vevőállomány nagysága - fordulatok száma - átlagos beszedési idő b) Tervezze meg, hogy hogyan fog alakulni 2013-ban az átlagos vevőállomány, ha a beszedési időt 12 nappal csökkentik és az árbevétel 20%-os növekedését prognosztizálják. A megoldás során az eredményeket két tizedes jegyre kerekítve adja meg.

50 50 Megoldás: Átlagos vevőállomány nagysága: ((3365/2) (5613/2)) / 4 = 15444/4 = 3861 e FT FSf = É/K = 39580/3861=10,25 fordulat FSn = (K*n) / E = (3861*365)/39580=35,61 nap FSn = n/fsf = 365/10,25 = 35,61 nap E = 39580*1,2= FSn = 35,60-12= 23,6 vagyis 24 nap FSf= 365/24 = 15,21 FSf= E/K, ebből K = E/FSf K = / 15,21 = 3122,68 Az átlagkos vevőállomány 2013-ban: 3122,68 Árbevétel: 47496

51 51 [2013. március] Egy gépalkatrészeket gyártó vállalkozás tervezett termelési mennyisége (Q) db motor, a fizikai foglalkozásúak létszáma 100 fő. 1. feladat: Számítsa ki a vállalkozás tervezett termeléséhez a pótlólagos fizikai létszámszükségletét a rendelkezésre álló adatok alapján. A termék normaóra szükséglete: 1,2 óra/db 1 fő által ledolgozandó órák száma: 1850 óra/év Éves tervezett átlagos teljesítményszázalék: 101% A kiszámítandó mutató megnevezése Fizikaiak létszáma Értékelés A számításhoz felhasznált képlet A számítás eredménye 2. feladat A gépgyár 12 gépből álló homogén gépcsoportjának (Gsz) működési időalapja (I) adott évben 5600 óra/gép, a kapacitás időnorma (NI) 0,3 óra/db. Számítsa ki a gépcsoport: - kapacitását - kapacitáskihasználását A kiszámítandó mutató megnevezése Kapacitás vagy átbocsátó képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Értékelés A számításhoz felhasznált képlet A számítás eredménye

52 52 Megoldás: A kiszámítandó mutató A számításhoz felhasznált A számítás eredménye megnevezése képlet Fizikaiak létszáma L = T * NI / I * Tsz * 1,2 / 1850*1,01 = 115,6 vagyis 116 fő Értékelés Az adott mennyiségű termék legyártásához még 16 főre van szükségem. A kiszámítandó mutató A számításhoz felhasznált A számítás eredménye megnevezése képlet Kapacitás vagy átbocsátó K = Gsz * I / NI 12 * 5600 / 0,3 = képesség (K) Kapacitáskihasználás (Kh) Kh = Q/K / = 0,8035 vagyis 80,35% Értékelés A rendelkezésre álló gépállománnyal a tervezett mennyiséget cca. 80%-os kapacitáskihasználás mellett le tudom gyártani.

53 53 [2013. április] Vállalatunk új minőségű fa alapanyagú tároló dobozok gyártásába fogott, a termék termeléséről a következő információkkal rendelkezünk: Összes állandó költség: Ft Termékegységre jutó változó költség: 380 Ft/db A termék eladási egységára: 860 Ft/db Feladat: 1. Számítsa ki a fedezeti mennyiséget, az árbevételt, a termék teljes költségét, az eredményt és a termék egységköltségét. A termelést a következő évben 20%-al tervezzük növelni. 2. Számítsa ki a termelés mennyiségét, az árbevételt, a termék teljes költségét, az eredményt és a termék egységköltségét a termelési volumen emelése után. Megnevezés Fedezeti mennyiség (db) Termelés mennyisége (db) Árbevétel (Ft) Teljes költség (Ft) Eredmény (Ft) Önköltség (Ft/db) Értékelés Adatok A fedezeti mennyiség esetén A termelési volumen emelése után Mellékszámítás: 1. Fedezeti mennyiség: 2. Árbevétel: 3. Teljes költség: 4. Eredmény: 5. Egység önköltség: A termelési volumen emelése után 1. Termelés mennyisége: 2. Árbevétel: 3. Teljes költség: 4. Eredmény: 5. Egység önköltség:

54 54 Megoldás: Megnevezés Adatok A fedezeti mennyiség esetén A termelési volumen emelése után Fedezeti mennyiség (db) Termelés mennyisége (db) Árbevétel (Ft) Teljes költség (Ft) Eredmény (Ft) Önköltség (Ft/db) Értékelés A termelés növelésével a project nyereségessé vált. Az állandó költségek változatlansága mellett a termelés növelése az önköltség csökkenéséhez vezetett. Mellékszámítás: 1. Fedezeti mennyiség: Qf= FC /p-avc / ( ) = Árbevétel: TR = p*q 860 * = Teljes költség: TC = FC + VC VC = AVC*Q = 380* = TC = = Mivel a termelés a fedezeti ponton van, ezért a TR = TC 4. Eredmény: П = TR TC A termelés a fedezeti ponton van. Mivel az árbevétel és a teljes költség megegyezik, az eredmény nulla. 5. Egység önköltség: TC/Q, vagyis /45000=860 Mivel a termelés a fedezeti ponton van, ezért az önköltség megegyezik az eladási árral (ATC = p) A termelési volumen emelése után 1. Termelés mennyisége: 45000*1,2= Árbevétel: TR = p*q; 54000*860= Teljes költség: TC = FC+VC; FC (nem változik): VC (nő a termelés volumenével): *1,2 = TC = = Eredmény: П = TR TC; = Egység önköltség: ATC = TC/Q; /54000 = 780

55 55 [2013. május] A vállalat második negyedévi készletgazdálkodásáról a következő adatokkal rendelkezünk: Készletadatok: Időpont Készlet mennyisége Április 1 25,6 t Április ,2 t Május ,8 t Július 1. 28,4 t Napi átlagos készletfelhasználás: 2,65 tonna Minimális (biztonsági) készlet: 20,8 tonna Maximális készlet: 68,5 tonna A negyedév munkanapjainak száma: 64 A felhasználás a negyedév során egyenletes, az összes elkészült terméket értékesítik. 1. Számítsa ki: a) A folyókészlet nagyságát, b) az utánpótlási időszak hosszát (feladás gyakorisága) c) az átlagkészlet mennyiségét (kronologikus átlaggal) d) készletek átlagos forgási sebességét (fordulatok száma mutatóval). 2. Értékelje a forgási sebesség alakulását, ha az első negyedévben a készletek 7 fordulatot tettek. Az eredményt foglalja az alábbi táblázatba. Készletgazdálkodási adatok Mutató megnevezése Számítás módja (képlet) A mutató értéke Folyó készlet (t) Utánpótlási idő (nap) Átlagkészlet mennyisége (t) Forgási sebesség (fordulat) Értékelés

56 56 Megoldás: Mutató megnevezése Számítás módja (képlet) A mutató értéke Folyó készlet (t) Max. Min. 68,5 20,8 = 47,7 tonna Utánpótlási idő (nap) Folyókészlet / napi átlagos alapanyagigény 47,7 /2,65 = 18 nap Átlagkészlet mennyisége (t) K=((a1/2)+a2+an- 28 tonna 1+(an/2))/n-1 Forgási sebesség (fordulat) FSf = E/K E = 2,65*64=169,6 169,6/28=6,05, tehát kb. 6 fordulat Értékelés Ha az előző negyedévben a forgási sebesség 7 volt, akkor a készletfelhasználás gyorsasága csökkent. Ez vagy növekvő készletállománnyal vagy csökkenő értékesítési volumennel, vagy a készletállomány növekedéséhez képest alacsonyabb ütemben növekvő értékesítési forgalommal magyarázható.

57 57 [2013. június] Az élelmiszeripari termékeket gyártó vállalat a piaci kereslet bővülése miatt kapacitásbővítést határozott el. A beruházási döntéshez két alternatíva (A és B) közül lehet választani. A tanult beruházás gazdaságossági mutatók segítségével válassza ki a kedvezőbb változatot az alábbi adatok alapján. 1) átlagos jövedelmezőség 2) megtérülési idő 3) statikus forgási sebesség Megnevezés Beruházott tőke nagysága (Mft) (C) A beruházással 1 év alatt elérhető nyereség (MFt) (P) A beruházás tervezett használati ideje (év) (Mt) Átlagos jövedelmezőség (%) Bp Megtérülési idő (év) Bi Forgási sebesség (f) Bs Értékelés Számítás módja (képlet) A változat B változat

58 58 Megoldás: Megnevezés Beruházott tőke nagysága (Mft) (C) A beruházással 1 év alatt elérhető nyereség (MFt) (P) A beruházás tervezett használati ideje (év) (Mt) Átlagos jövedelmezőség (%) Bp Megtérülési idő (év) Bi Forgási sebesség (f) Bs Értékelés Számítás módja (képlet) Bj = Nyereség Ráfordítás Bi = Ráfordítás Nyereség A változat B változat ,5 12,5 10,5 Bs = Mi 1,6 1,4 Bi Az átlagos jövedelmezőség és a megtérülési idő alapján a B változat kedvezőbb, bár az A változatt forgási sebessége magasabb. A végső döntéshez más szempontok figyelembe vétele is szükséges (dinamikus mutatók, műszaki-gazdasági kritériumok).

59 59 [2016. június] Vállalatunk a kozmetikai iparban működik. Piaci részesedésének megtartása érdekében kénytelen árengedményt nyújtani a vásárlóknak. Az Ön feladata, hogy végezzen számításokat az alábbi adatok alapján: A gyártott kozmetikumok állandó költsége Egy darab kozmetikumra eső változó költség Egy darab kozmetikum eladási ára A termelés mennyisége Ft Ft/db Ft/db db Feladat: Számítsa ki - az árbevétel nagyságát - a fedezeti mennyiséget - 10%-os árengedmény esetén elérhető eredményt

60 60 Megoldás: Megnevezés Számítás módja Adatok (mértékegységgel együtt) Árbevétel TR = p * Q 4500 Ft/db * 2000 db = Ft Fedezeti mennyiség Qf = FC /p-avc Ft / (4500 Ft/db Ft/db) = 1000 db 10%-os árengedmény esetén elérhető eredmény П= TR TC TC = VC+FC = Ft + (1500 Ft/db x 2000 db) = Ft 4500 Ft/db 10% = 4050 Ft/db TR(2) = Ft П = Ft Ft = Ft