A morvaországi és magyarországi Pavlovien összehasonlítása pattintott kőeszközei alapján

Átírás

1 A morvaországi és magyarországi Pavlovien összehasonlítása pattintott kőeszközei alapján Készítette: Papp Ingrid Konzulens: Lengyel György

2 Tartalomjegyzék I. A Gravettien kultúra értelmezése I/1 Települések....4 II. A Pavlovien, mint a Gravettien mozaik része..5 II/1 Kutatási eredmények...5 II/2 Pavlov....6 II/3 A korai Pavlovien 7 II/4 Fejlett Pavlovien..8 III. Paleolitikum Magyarországon III/1 Korai felső-paleolitikum....7 III/2 Középső felső-paleolitikum... 7 III/3 Késői felső-paleolitikum....8 III/4 Bodrogkeresztúr-Henye IV. A magyarországi lellőhelyek..11 IV/1 Nadap IV/2 Régészeti analízis IV/3 Margit-kapu-dűlő IV/4 Az eszközkészlet összetétele V. Tipológia 17 2

3 A Gravettien kultúra értelmezése A morvaországi leletek kategorizálása problémát jelentett a kutatók számára. D. Garrodov véleménye alapján több kutató a Gravettien kultúra tágabb értelmezését vetette fel megoldási lehetőségként. Az időrendi és kulturális kérdésekre választ adott ez a megoldás, viszont a geográfiai kérdések nem tisztázódtak. A kultúra pontos megnevezésével többen próbálkoztak. Kiindulópontja a Pavlov I és a Pavlov domb környéke lett, és végül ez alapján nevezték el. 1 A Pavlovien kúltúrát a Gravettien későbbi időszakának tartották. A kutatók viszont arra is felhívják a figyelmet, hogy a Gravettien lelőhelyek és a Předmostín és Dolní Věstonicén talált lelőhelyek között időbeli különbségek vannak, ennek okát azonban nem részletezték. A Gravettien kultúra periodizálása során a morvaországi lelőhelyek térbeli analízisére támaszkodtak. A komplex sztatigráfiai vizsgálatok a Willendorf II. lelőhelyen megmutatták, hogy időben mennyire különböznek (Dolní Věstonice, Pavlov, Jarosov, Předmostí és Petrkovice) a lelőhelyek. 2 Települések A Gravettient nagyobb települések jellemzik, keleti fekvéssel a folyók közelében. Fekvésük alacsonyabb volt, mint az előző településeké. Ennek köszönhetjük, hogy az archeológiai anyagok jobban megmaradtak. Az Aurignaciennel összehasonlítva csökken a területi lokalitás, de nagyobb kiterjedésű területen fordulnak elő. Morvaországon három földrajzi pont ismeretes: Pavlov domb a folyó felett (Dolní Věstonice és Pavlov), a Morva és a Becsva folyó összefolyásánál (Předmostí) és ahol az Odera átlép Sziléziába (Petrkovice). A barlangi leletek nagyon ritkák Morvaországban. Sokkal gyakrabban előfordulnak Lengyelországban (Mamutová jeskyne) és Szlovákiában (Dzeravá skala, Čertová pec). 3 Az első leletek Předmostíban kerületek elő, a Chromecskov kertből, ill. annak környékéről. Nagy számban találtak mamut csontokat és másfajta állatcsontot. Gazdag volt a csontipar és gyakran felhasználták a csontokat díszítő anyagként (a sírokban találtak feldíszített emberi maradványokat). 1 Klíma, Pavlovien a jeho vztahy ve strední europe, Archeologicky Ústav, Brno, 1980, Klíma, Pavlovien a jeho vztahy ve strední europe, Archeologicky Ústav, Brno, 1980, Klíma, Pavlovien a jeho vztahy ve strední europe, Archeologicky Ústav, Brno, 1980, 65 3

4 A Pavlovien, mint a Gravettien mozaik része A Gravettien-i kultúra változatos képet mutat, ami Európában erőteljesen nyilvánul meg. Más kultúrák esetében is megjelenik ez a fajta változatosság. Moráviában a településsűrűség és az összetettség a korai Gravettien alatt tetőzött (Pavlovien), majd csökkent (a Willendorf- Kostenkien), ami ellentétes képet mutat Európa más területeivel szemben. 4 Itáliában a Gravettien alatt népességáramlás volt megfigyelhető, ami valószínűleg nyugat felől jött. Párhuzamos és későbbi népességmozgások történtek a földrész közép és keleti részei között, Moráviából a Kárpát-medence felé, és Kelet-Európa további részein. Feltételezhetően környezetváltozás miatt indult meg a nagy népességmozgás, ami helyileg Közép-Európába tehető és időben a Last Glacial Maximum időszakra esik. 5 Kutatási eredmények Az European Science Fouindation konferencia bemutatta az ásatások eredményeit Copying with deteriorating climate cím alatt. Mussi és Roebroeks (1996) összehasonlították az eurázsiai Gravettien-t a The Big Mosaic -al. 6 Európa a tipológiailag különböző kulturális egységek hálózata volt, ami azt eredményezte, hogy a műszaki fejlettségi szintjük különböző volt. Feltételezhetően anatómiailag különböző emberi típus az oka ennek a kulturális sokszínűségnek. 7 A Gravettien mozaik elemei technikailag és kulturálisan szélesebb területeken át egységesnek tűnnek: Franciaország és Dél-Németország, Olaszország, Duna vidéke, és Kelet-Európa. Azonban az azonos időszak kétségkívül az utolsó neandervölgyi rokonságáról szól Horvátországban és valószínűleg Dél-Spanyolországban is. Egy átmeneti osztályozási rendszert hoztak létre, ami nem vált általánosan használatossá, mint Epigravettian és/vagy Epiaurignacian. 8 A Pavlovien egy fontos alkotóelem, ami éppen a Gravettien mozaik földrajzi központjában helyezkedik el. Amikor ez az időszak létrejött Dél-Moráviában, területi és időrendi határvonalai még nem voltak pontosan meghatározva. A Pavlovien földrajzi határai rugalmasak maradtak, és a kultúrát területileg, morvaországiként határozták meg, ami Közép- Európai, vagy lényegében Közép és Kelet-Európai. Az őskori technocomplexeket 4 Svoboda, Paleolit Moravy a Sliezska, Brno, Archeologicky ústav AV CR, 2002, Svoboda 2002, Svoboda 2002, Svoboda 2002, Svoboda 2002,

5 hagyományosan megfigyelték és kiértékelték a nyugati perspektívák alapján. A Pavlovient is vizsgálták ilyen szempontok szerint, és megkülönböztetve a nyugatitól keleti Gravettiennek vagy Willendorf-Pavlov-Kostenki-Avdejevo egységnek nevezték. 9 Közelebbről nézve úgy tűnik, hogy a Pavlovien kultúra egy jellegzetes kulturális földrajzzal kapcsolódik össze a Gravettivel. A Duna vidéke közvetítő szerepet játszik a Gravettien mozaikon belül, mint a nyugatról kelet felé orientálódó kapcsolat Európa nyugati pereme és Eurázsia hatalmas sztyeppéi között. Kelet-Európaban létrejött, mint egy másik kulturális központ, egyensúlyt képezve Nyugat-Európával a korai és közép-felső paleolitikum alatt. Pavlov A Morva-híd tektonikus eredetű. Az egyik folyosója létrehozta a legkönnyebben átjárható útvonalat a délnyugaton lévő Duna völgy és az északkeleten lévő észak-európai síkság között. Nyugat- és Kelet Európát a skandináviai és az Alpokban történő eljegesedés kötötte össze. Ezen a területen a felső-paleolitikum idején több fajta ipar volt megtalálható, például Bohunician és a Szeletian és között, ill. az Aurignacian és között. A felmérések által dokumentált települések sűrűn lakottak. A Pavlovian és közé tehető. 10 Létrejött számos nagyobb település: osztrák városok a Dunánál, Willendorf, morva városok a Pavlov hegy lábánál (Pavlov és Dolní Vĕstonice), Předmostí, Petrkovice. 11 A nyersanyagot északkeletről délnyugatra szállították. Állati, főleg mamut csontok nagy számban fordulnak elő. Az új sztatigráfiai vizsgálatok Stránská skalából származnak. Az újfajta tipológiai kronológiák összekapcsolása alapján feltételezhetően Felső- Aurignacian még létezett után is. A feltételezések szerint a két különböző kultúrájú lakosság egymás mellett élt. A települések lánca 2,5 kilométerre terjed ki a Pavlov hegy mentén északra, a Dolní Vĕstonice II.-től nyugatra, a Dolní Vĕstonice I, a Pavlov I és a Pavlov II-től keletre. A Pavlov I feltárását Bohuslav Klíma végezte és között. A Dolní Vĕstonicével ellentétben a Pavlov I ásatása során körültekintő munkát végzett. Klíma számos lakóhelyet talált a területen, néhányat közülük elhanyagolva a központi tűzhellyel, gödrökkel körülvett padlóval, és néha széles kövekkel vagy csontokkal az épület külső 9 Svoboda 2002, Svoboda, Paleolit Moravy a Sliezska, Brno, Archeologicky ústav AV CR, 2002, Svoboda, The Pavlov site, Czech Republic: Lithic Evidence from the Upper Paleolithic, Journal of Field Archaeology, 1994, 65. 5

6 határa mentén. Ez a fajta mintázat jellemző a többi Pavlovian helyre is ezen a vidéken, de a különböző sajátosságok értelmezése nem mindig egyszerű, és a hitelesség okáért nem a lakóhelyeket, hanem az egységes településeket helyezzük előtérbe. 12 A Pavlov területileg az agyagból készült állat és ember figurák felfedezése által, valamint a csontfaragás által vált híressé. Azonban a hely soha nem volt tanulmányozva és megjelentetve, csupán a beszámolók által ismerjük, amelyek az Archeologické rozhledy és a Preblend vyzkumu című újságokban jelentek meg, s ezen kívül csak speciális tanulmányokban. A leletanyagban megtalált tárgyak és eszközkészítési technikák is segítségünkre vannak egy paleolitikumi térkép metszetének elkészítésére, ami átfogó képet adhat. Nemrégiben a brünni régészeti intézményben bemutattak egy tervet, amely tovább fejlesztené a terület leírását. Megvizsgálnák a keleti részen fekvő térséget, amely 1952-ben lett feltárva. A terület a mérések szerint 10x6 m, magába foglalja az előző település nagy részét, 5 m hosszú mélyedést tűzhellyel és mamutcsontokkal védve. 13 A leletanyagban 1952-ben sarki rókát (21 %), nyulat (17%) és farkast (17%) találtak, ami dominál a területen. Továbbá különböző féle madarak, valamint mamut, rénszarvas, ló, borz, kevesebb medve és oroszlán maradványok is előkerültek. 14 A mamut csontok kivételével a maradványok nagy része felnőtt egyedektől származott. A következő 1953-as évben az állatok elemzése szünetelt, de a két év eredménye azt mutatja, hogy a fajok aránya a különböző területeken nem azonos i ásatás során tárgyi leletet találtak, amelyek azonos szintről származtak ig nem voltak róla adatok és az előző terület térbeli elhelyezkedéséről sem. A probléma ellenére a végleges összeállítást a nyersanyag tanulmányozására, a műszaki tudományokra és a tipológiára használták fel. 15 A korai pavlovien A pavlovien fogalmára több meghatározást született, az egyik ilyen B. Klíma és K. Valochtól származik. A vizsgálatoknak köszönhetően pontos időbeli keretben tudták meghatározni. A korai pavlovien szakaszába tartozik a Willendorf II. és az alsó részéhez 12 im., Svoboda, Paleolit Moravy a Sliezska, Brno, Archeologicky ústav AV CR, 2002, im., Svoboda 2004, Předmostí kontext paleoantrologickych nálezú, AÚ AV ČR Brno, 63. 6

7 tartozik a Dolní Vestonice I és II része. 16 Ezt a korszakot többfajta eszköz jellemzi. A gravettien időszakában települések nagy koncentrációja Alsó-Ausztriában és Moráviában figyelhető meg. Speciális típusa a korai gravettienek kialakult délnyugat Magyarországon pl. Bodrogkeresztúr-Henye hegy. A leletek tipológiai struktúrája nagyban különbözik a Pavlovientől. Szlovákia peremterületein volt csak jelen a pavlovien kultúra, a települések közül jelentős Nemšovához közeli Trenčin ( év tájékán). 17 A vadász telephelyek szegényesek voltak, ahol szegényes csont és kő maradványokat találtak. A Slaninova barlang leleteinek radiokarbon kormeghatározása év. Délkelet Szlovákiában is voltak hasonló korú leletek, de nem tudtak Dél-Lengyelországból példákat felsorakoztatni. Dél-Moráviában a nyersanyag Dél-Lengyelországból származik, az úgy nevezet Nordic kovakő. 18 A korai pavlovien legkésőbbi szakasza és dél-lengyelországi szakasz között kapcsolatokat tártak fel. Vizsgálatok szerint Dolní Vestonice településen a kovakő aránya 76%. A fejlett pavlovien Ez a szakasz időben megfelel a Willendorf II. 6-8-ik szintjével, Dolní Vestonice alsó és felső részével és a Pavlov I-el. A pavlovient két szempontból figyelhetjük meg. Az első esetben jellemző az erős fejlődés és szegényes retusálás, a retusált és kijelölt pengék. 19 A második esetben jellemző a nagyszámú mikrolit és tartalmaz parageometriai mintapéldányokat (Pavlov I) és a microsaw (Dolní Vestonice). 20 Korai felső-paleolitikum A régészek az Aurignaciant és a Felső Szeletian kultúráját ebbe a szakaszba tartozónak tartják. Az Aurignacian jellegzetességei a split-base bone points (hasadt csonthegyek) és az Olschevian hegyek. A Felső Szeletian jellemzői a levél hegyek lágy felülettel. Az Aurignacian és a Felső Szeletian valószínűleg egy rövid időszaknak tekinthető, mivel csak erre vonatkozó bizonyítékokat ismerünk. A földrajzi eloszlás alapján a Bükk keleti részén volt 16 Svoboda J The Pavlov Sites, Czech Republic: Lithic Evidence from the Upper Paleolithic, Journal of Fied Archaeology, SVOBODA J. 2002, Paleolit Moravy a Sliezska, Brno, Archeologicky ústav AV CR, SVOBODA J. 2002, Paleolit Moravy a Sliezska, Brno, Archeologicky ústav AV CR, Svoboda J The Pavlov Sites, Czech Republic: Lithic Evidence from the Upper Paleolithic, Journal of Fied Archaeology, 75. 7

8 található a Szeletian, a nyugati oldalon pedig az Aurignacian. A kultúrákat a nyílt telephelyek, és a csont kultúra jellemezte. 21 Abszolút kronológia alapján a fiatalabb Aurignacian kultúra összekapcsolható az Istállóskőivel. A geokronológiai helyzet nem tisztázott. Az összefoglaló táblázatot M. Pécsi publikálta 1993-ban, ahol nagy arányban a föld horizont a meghatározó. A közép-európai klimatikus szakasz összehasonlítása az óceáni és az óceán melléki régióval csak hozzávetőleges meghatározása a nagy klimatikus irányvonalaknak. Kezdeti Pleniglacialis B szakasza területileg nem meghatározható. 22 Középső felső-paleolitikum Az időszak kezdete a Pleniglacialis B szakaszra, a vége a jégkor időszakára tehető. A megfigyelések során a részletekre koncentráltak. A régészeti vizsgálatok szerint a magyarországi középső felső-paleolitikumi telephelyek évre tehetők. 23 A régebbi szakirodalom erről az iparról, mint régebbi penge iparról beszél Aurignacian jellegzetességekkel. A szerző kétértelműen fogalmaz a Pavlovian időszakkal és a kultúrával kapcsolatban. A régészek a klasszikus Gravettien penge iparát találták Pavlov-Willendorf térségében. Általános megegyező jellemvonások alapján ábrázolják a magyarországi területet, ami több kronológiai és ökonómiai részből áll. G.P. Grigor ev és O. Soffer meghatározták a Willendorf-Pavlov-Avdejevo-Kostenki jellegzetességeit: a területek kronológiai elhelyezése, a mamut leletek jelenléte, a települések topográfiája és a régészeti leletek tipológiája (több típus, de általános jellemvonások). 24 Az alapterületek közötti kapcsolatokat fenn tudták tartani a Duna völgye mentén észak-nyugati irányban és a folyóvölgyekkel északi és déli irányban. Telephelyek: Bodrogkeresztúr, Megyaszó, Hon-Parassa és Nadap. A Gravettien kultúrára jellemzőek az egységes települések és területi egységek. Bodrogkeresztúron néhány négyzetkilométernyi területen különböző ökológiai fülkét találtak. Takta-köz mocsara gazdag és változatos vízi és szárazföldi élőlényekkel. Az Alföld száraz és füves sztyeppéin a fő zsákmány a mamut és a ló volt. Északi irányban a Középhegység térségében a vadászlehetőség minimális volt, a nyersanyagforrás viszont gazdag. Ez a terület az egyik fő obszidián lelőhelye a Kárpát-medencének. A Magyarországi megfigyelések szerint (Bodrogkeresztúr, Megyaszó, Hont) a települések nagyok, de gyengék és ritkák. A 21 im., im., im., im.,

9 települések látványos jellemvonásait megtalálták, de az alap eltűnt. 25 Ezt magyarázhatja részben a rövid időtartam, a nagyszámú lakosság vagy az, hogy a szezonális vadászat során kizárólag átmeneti lakhelyként szolgálhatott. Többfajta kultúra rétegsora megtalálható Megyaszó és Hont területén. Ezeken a településeken az alsó kulturális réteg a jelentős, a fiatalabb rétegek gazdagabbak és bolygatottak. Püspökhatvan a periódus speciális funkciójú települése. Késői Felső-Paleolitikum A Késői Felső-Paleolitikum településeiben a késői Würm perióduson belül a három kis interstadiális időszak képviselteti magát. A modern szakirodalom a régészeti kultúra alapján három Würmi hideg maximumot tart nyilván, amiket együttesen epipalaeolithicnak neveznek. Kulcskérdése a késői pleistocén klíma rekonstrukciójának a hideg maximumok kronológiai elhelyezése. A Kárpát-medence területén a Würmöt nem tudják pontosan meghatározni, elfogadják a Közép-Európai datálást, ami időszámításunk előtti re tehető. 26 A fauna vizsgálatok nem tudnák meghatározni a Würmhöz közeli időszakot. Ha nem veszik figyelembe a faunavizsgálatot, akkor az interstadiális időszaka re tehető, ami még mindig hideg maximumban van. A Ságvár periódus közötti két kis interstadiális korszak között kellene megjelennie a hideg maximumnak, ami egy geológiai szakasszal későbbi, mint Nyugat Európában. 27 Ez egy terminológiai kérdést vet fel. A települések létrejötte a harmadik bevándorlási hullámra tehető, tehát körülre. Kavics Gravettien kultúra jelenik meg Magyarország területén, ebben a kritikus új korszakban egy új technikát prezentálva, aminek keretében az anyagok eszközkészítése és beszerzése eltérő. A késői felső-paleolitikum nem válik el a hideg maximumtól. A Ságvarien kultúra jelenti az alsó határát. A kultúrrétegben kétfajta réteg figyelhető meg (penge és a kavics kultúra). Két ságvár szint különböztethető meg, ami megegyezik a laugeri interstadiálissal, a Dunaújvárosi felsőréteggel ( ). 28 A fiatal pengegyártás legnagyobb koncentrációját a Duna két partján lehet megfigyelni Esztergom-Budapest és Vác térségében. Ezen kívül az Alföld északi határában, a Jászság területén. 29 Mélyen az Arka hegyben rétegek figyelhetőek meg, amelyek a kitermelés miatt voltak híresek. Ez az ipar megtalálható a barlangi részben is. A fiatal pengeipar az i.e Dobosi, V.T. 2000a, Dobosi, V.T. 2000a, Dobosi, V.T. 2000a, Dobosi, V.T. 2000a, Dobosi, V.T. 2000a,

10 re tehető, melynek nyersanyag kitermelését és eszközhasználatát topográfiailag össze lehet kötni az idősebb Gravettien pengeiparával. A középső részének késői felső-paleolitikumi lelőhelye az Esztergom-Gyurgyala, ami re tehető. 30 Tipológiailag a tompa retusálás aránya rendkívül magas. Bodrogkeresztúr-Henye A Bodrogkeresztúr-Henye lelőhelyről származó első bejegyzések Hillebrand Jenő ásatásához köthetők, aki mezolitikumi lelőhelyként nevezte meg a területet. Lajos Bella és Hillebrand Jenő kutatása volt a Copper Age, ami alatt a bodrogkeresztúri temetőt vizsgálták. 31 Hillebrand ebben az időben úgy látta, hogy ezt a területet fontos feltárni ban kezdték el az ásatást, de annak vezetését 1921 tavaszától őszéig A. E. Giffen vette át. K. Wollák Gröningenben megtalálta a bodrogkeresztúri temető leleteit, amelyek Henyéből származónak voltak feltüntetve. 32 Vértes László érdeklődését is felkeltette az ásatás és a paleolitikumi leleteket megvizsgálta a Magyar Nemzeti Múzeumban nyarán Tóth Lászlót megkérte a terület felülvizsgálatára. Tóth megfigyelésének függvényében a henyei terület felső része a paleolitikumra tehető. A henyei dombbal szemben helyezkedik el a Teréz-kápolna, illetve a Csengő domb, amely paleolit rétegeket tartalmaz. A henyei domb tetején szőlőtermelés folyik, ezért Vértes László attól tartott, hogy emiatt a kultúrréteg tönkremegy. Ennek igazolására ásatást szervezett ezen a területen október 1-17 között vezette ezt az ásatást, hogy megtalálja az eredeti lakóterületet. Azonban ezt a területet már többször megsértették. Szerette volna megtalálni a kultúrréteget. Árkokat ásott, 10 méter hatósugarú köröket állított fel. A földtani pontoktól 165 négyzetméter földfelszínt tárt fel. Részleges eredményekhez vezetett a kutatása. A település központját nem tudta meghatározni, s kutatásának eredményeiből sem tudta elemezni, mivel a terület meg volt bolygatva. A régészeti anyagok ebben az időszakban egységes mintát mutattak. Nagyon nagy mennyiségben fordultak elő. Az ásatások alatt a Kavicsbányát be tudták azonosítani. 34 Ezt alkalmatlannak nyilvánította a további kutatásokra ben sikerült megszervezni egy földmérést Salamon Ágnessel, melynek célja a Tiszaladány Nagyhomokos és Ürgehát 30 Dobosi, V.T. 2000a, Dobosi, V.T. 2000a, Dobosi, V.T. 2000a, Dobosi, V.T. 2002b, Archaelogical investigations at Bodrogkersztúr-Henye, Upper Palaelithic site: Bp., Hungarian National Múseum, Dobosi, V.T. 2002b,

11 hitelesítése volt. A Henye területe mélyen szántott terület, ezért a leleteket a felszínen lehetett gyűjteni ben Hellebrand Magdolna Miskolcról szervezett egy mentő ásatást, ahol elsősorban a Bodrogkeresztúri-Dereszka vízellátóját szerették volna megvizsgálni. 35 Ez alatt az akció alatt találták meg a paleolitikus leleteket június 28 - július 22 között végezték el az ásatást, de nem segített az eredeti felszín feltárásában. A terület kiterjedését nem tudták meghatározni, mert a maradványok behatárolását nagyban megnehezítette a többszörös bolygatás. Vértes László meghatározott egy viszonyítási pontot. Három ásatási szelvényt terveztek: Bodrogkeresztúr-Henye I. északra és keletre a magassági ponttól helyezkedett el a szelvény. Nyolc szelvényt nyitottak meg 80 méter hosszan. 36 A kultúrréteg megnyitása során egy ABCD részt tártak fel, ahol a régi település lehetséges nyomai miatt keresték. Bodrogkeresztúr-Henye II A magassági ponttól északnyugatra négy szelvényt nyitottak meg, ami egyenként 20 m hosszú volt. 37 Szétszórt település nyomok, csonteszközök és nagy kőtömbök voltak megfigyelhetőek a szelvényben. Bodrogkeresztúr-Henye III. Négy szelvényt nyitottak meg, az I és a II szelvényben mamut agyarat találtak, ami feltehetőleg a már Vértes László által megtalált állkapocshoz tartozott, amit csak részben találtak meg. Az 1963-as és 1982-es ásatások során összesen 425 m2 felszínt tártak fel Bodrogkeresztúr-Henye térségében. 38 Az 1982-es ásatás alkalmával összegyűjtött tárgyak közül, a henyei dombtól méterre található területeken egyéb leleteket azonosítottak, de kronológiailag nem tudták behatárolni. Csak azt tudták meghatározni, hogy a Bodrogkeresztúr-Henye leletanyaghoz tartoznak és egy településhez. Az egyedi eszköztípusok esetében Vértes László kommentárja olvasható a tanulmányban. 35 Dobosi, V.T. 2002b, Dobosi, V.T. 2002b, Dobosi, V.T. 2002b, Dobosi, V.T. 2002b,

12 Nadap 1982-ben Dér András budapesti lakos jelentette, hogy homok gödröt nyitottak ki a kőfejtő szélén. A kitermelt földet az út melletti területekre hordták és a Velencei-tó partján fekvő területre hordták. 39 Dér András a megbolygatott felszínből állati csontokat gyűjtött össze. A leletek először a Természet Történeti Múzeumba kerültek Jánossy Déneshez, aki a fosszilis csontokat és a vele talált pattintott kőeszközöket eljutatta a Magyar Nemzeti Múzeum prehisztorikus gyűjteményébe. 40 A feltárás során első látásra még érintetlen felszíni területet találtak, annak az útnak a két oldalán, ami a kőbányához vezet. Ennek köszönhetően elhatározták, hogy ezen a területeken kimélyítik az árkokat ban a területet számos alkalommal meglátogatták. Először Ringer Árpád volt az, aki a nyilvánvaló tényt megállapította, hogy több méter vastag löszréteg helyezkedett el a grániton, illetve ő volt az első, aki megpróbálta meghatározni a fosszíliák eredeti szintjét. 41 Ezzel egy időben Dér András gyűjtötte össze a maradék leleteket, amik az István Király Múzeumba kerültek, majd a Magyar Nemzeti Múzeumba március 27-e és június 6-a között a Magyar Nemzeti Múzeum és az István Király Múzeum közösen szerveztek egy ásatást Nadapban. A hármas gödröket nem a már említett út mellett állították fel, mivel Ringer Árpád pontosan behatárolta a területet, méghozzá a homokgödörben, ahol egy fosszilis csontot tártak fel, még az eredeti helyzetében. 43 A helység behatárolásával az árkokat a megfelelő helyre jelölték ki. A nyolc méter széles árkokat három részre osztották fel. A terület segítségével lehetőségük nyílt a kis feltöltött völgy rekonstruálására. A paleolitikumi helység a völgyben kellett volna hogy legyen. A településen belül vannak ösvények, melyek viszonylagos eligazítást adnak északkeletdélnyugat irányban. A terület felszíne nem különbözik különösebben azoktól, amiket a korszakban feltártak, ezért kétharmadát lehet a telepnek kiásni. A körülbelüli leletek száma, amiket már összegyűjtöttek, illetve, amiket még nem gyűjtöttek össze, előreláthatólag nagy. A megtalált leletek sűrűsége nem éri el az átlagos mennyiséget. Sem folytonosság, sem jellegzetesség vagy rendszer nem figyelhető meg a csontokon vagy a kőeszközökön. A településparcella széle nem szokásos, mivel nem találtak semmiféle fix pontot a felszínen. Az 39 Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A Palaeolithic settlement in Nadap. Folia Archaeologica 39, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, 1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, 1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A, 1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998,

13 E blokk 5/6 részében és a H blokk 1/3 részében egy-egy tűzhelyet találtak nem messze egymástól. 44 Megfigyelhető egy pont, ahol egy kicsi égés, pontosabban egy halvány kontúr látható a település felszínén. E mellett befeketített, kormozott elszórt gabonaszemeket és faszenet lehetett összegyűjteni. Az egyetlen különlegessége a helynek az, hogy az E blokkban látható égett rész, egy elsimított terület, könnyen felismerhető a színe alapján és elkülöníthető a lösztől. 45 Ennek a funkciója nem meghatározható. A kultúrréteg löszt tartalmazatott sűrű koncentrátumban a gyökerekkel együtt. Lyukas, régi állatcsontokat is meg lehet figyelni, amiben sötét humusz találtak A feltárás rámutatott, hogy a kultúrrétegben megtalált leletek közel voltak a felszínhez a kőbánya megnyitása előtt. A következtetéseket levonva, a lösz réteget követte az eredeti lejtőrésze a völgynek, de ez nem tökéletesen szintezi a felszínt. Régészeti analízis A környezetnek köszönhetően 723 tárgyat adtak hozzá erről a területről a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéhez. Három forrásból adódott össze ez a gyűjtemény: a Dér András által összegyűjtött elszórt leletek, az 1986-os és 1987-es feltárás, illetve az 1985-ben kiásott leletek. 58 szerszámot, 1 retusálást, 167 pengét, 489 penge töredéket, levált leleteket, hulladékokat találtak. 46 Retusálási méretek: 143x36 mm, lapos, homokkőből készült, felszíne csiszolatlan, nyomokban hullámokkal. 47 Gravette hegyek: ezekből hat darab teljes, kettő törött. A megmunkálása karcsú vagy hosszú, nagyon precíz és alapos, mindig másolt az oldala. A kicsi bevágásokkal rendelkező oldala összefut a meg nem munkált oldalával a tetején. A hossza az egésznek mm, vastagsága 5-13 mm. 48 Tompított hátú eszközök (backed blades): 8 teljes, 15 töredékes darab. A törés egyidős az eszközzel, a részek egy helyen csoportosulnak. Néhány közülük a Gravette pontokhoz tartozhat. A darabok szélei többé-kevésbé párhuzamosak. Az oldalfúró hegye két mély bemetszéssel készült. A retust bemélyítették, de csak egy sor retus található a szélén. Hosszúsága az egész darabnak mm, szélessége 6-11 mm Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998,

14 Véső (burins): 17 darab, 3 középső, 7 laterialis, 1 lapos, 1 lekerekített, 2 dupla, 1 iker, 1 hármas, egy kombinálva fúróval. 50 A megmunkált sarok egybeesik a proximális véggel, illetve a disztálissal. Az iparnak megfelelően voltak elkészítve, nagy terjedelmes, prizma alakú pengék jellemzik magas csúccsal. Az egyik dupla vésőnek kézifúró-szerű vége változó irányú. Az arányai: hosszúság mm, szélesség mm. Vakaró (End-scraper): 5 db. Annak ellenére, hogy a leletek száma kevés, az eszközök két csoportját lehet elkülöníteni. Kettő tradicionális rövid és széles penge kaparóval rendelkezik, három pedig régészetileg Aurignacian jellegzetességeket hordoz. Ezek szélesek, magasak, csúcsuk retusált. Hosszúsága mm, szélessége mm. Csonkított penge (truncated blades): 5 db. Egyenes (ferde és transversalis) és boltozatos. A vágások a penge két szélén feltehetőleg egy technikai hiba következményei, amit a magról való leválasztás során követhettek el. Lehetséges, hogy az eszköz a használat során tört el, de az sem kizárt, hogy egy tudatos megformálása volt ez a széleknek. Ez a csoport csak javított eszközöket tartalmaz. Méretei: hossza mm, vastagsága 7-22 mm. 51 Mag: 8 db, lapos, kúp alakú, 3 véső alakú a szélek felszíne, 2 fél henger alakú, mag leválások, a mag egy olyan levágott része, amin domborulat van, nyersanyag maradványok, illetve levált részek negatívja 3. Pengék: 167 db. A felső paleolitikumnak szinte az összes pengefajtája megtalálható. 52 Általános jellemzője a lapos, (háromszög alakú vagy trapéz alakú) állandó keresztezett részekkel, párhuzamos oldalakkal. 53 Általában hosszú, karcsú darabok. Nagyon sok részén leválás van, amiből az egyiknek a vége átlósan vagy ferdén van elvágva. Gyakran boltozatosak vagy hajlottak, a hátsó része bordázott, a másik oldala pedig megőrizte a környezetet. Az átlós pengék képviselik a jellegzetességeit az egész iparnak. A méreti 150 pengének hosszúsága mm. Törmelék: 489 db, általában minimális veszteségek. A törmelékek mennyisége hitelesíti a helyi eszközkészítést, bár a magok alacsony száma ellentmondást sugall. A nyersanyagok darabjai alkalmasak további kutatásra. Technikai megfigyelés: A felső-paleolitikumra jellemző eszközök gyakran hiányosak. A pengék nagy része egyenes, néha homorú vagy domború, nincsenek retusált domborulatok, a hátlap meredek. A rongálások nyomai minden munkán megfigyelhetők. 50 Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998, Dobosi, V.T.- Junger, B. Ringer, A.-1998,

15 Margit-kapu-dűlő 1985-ben a Nagy-Korcsolyás-tető felől vezető út mentén agyagtetőt nyitottak fel. Észak- Magyarország felső-pleisztocén talajait és a löszréteget sikerült feltárni. A feltárást először dr. Ludeik Seitllel, dr. Karel Valoch és Martin Oliva tanulmányozták át, akik különösen fontosnak tartották, hogy őskori leletanyag is előkerült. 54 Az ásatás 1990 tavaszán indult meg és 1993-ig tartott. Az ásatások öt egymás alatti szintet eredményeztek. Felső-, közép-paleolit átmeneti és középső-paleolit típusú leletek kerültek elő. A leggazdagabbnak a 0,6-0,8 m mélységben talált települések bizonyultak. Arcy-Stillfried B interstadiálissal párhuzamosítható 2. kultúrrétegben fekvő olyan peleolit kőipart szolgáltatott, amely feltételezhetően a Közép- és Kelet-Európában elterjedt Pavlovien kultúrához tartozik. 55 Ringer Árpád szerint a Margit-kapu-dűlő 1. és 2. rétegét a Szeleta-barlang 6-4. rétegeivel párhuzamosíthatjuk. 56 Az 1. rétegből nagy valószínűséggel az alatta fekvő Arcy-Stillfried B paleotalaj gravettienjével azonos ipart tártunk fel. 57 A leletanyagok nagy része helyi eredetű faopálból készült. A nyersanyagok között előfordulnak hidrokvarcitok, üveges kvarcporfír, kvarcir-, mészkőkavics, kővelő és északi tűzkő. Az 1990-es ásatás leletanyagában 36 db eszközt, 2 db magkövet, 71 db sima szélű pengét és pengetöredéket, 145 db szilánkot találtak. 58 Az 1991-es ásatás során 7 db eszközt, 2 db ütőkövet, 20 db pengét és pengetöredéket és 67 db szilánkot találtak. 59 A megtalált pengéket a talon típusai alapján osztják különböző kategóriákba. A bulbus csak 24 pengén és penge töredéken volt megfigyelhető. 60 A pengeleválasztások során feltételezhetően lágy ütőt használtak, és ez volt meghatározó. A pengék felénél megfigyelhető, hogy az elő- és a hátlapjukat kéreg borítja. Ez a megfigyelés arra utal, hogy a nyersanyagtömböket a telephelyen dolgozták fel. Az ásatások során hét magkövet találtak, amely közül kettő előkészített, illetve félig megformált. A magkövek között négy bipoláris és egy unipoláris példány van. A bipoláris magköveket vakarókká és vésőkké alakították. A magkövek hosszúsága 5,3-12 mm-ig terjed. 61 A 54 Ringer, Á-Hollós, Zs Sajószentpéter Margit-kapu-dűlő, egy felső-paleolit lelőhely a Sajó völgyében, Ringer, Á-Hollós, Zs Ringer, Á-Hollós, Zs Ringer, Á-Hollós, Zs Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, Ringer, Á-Hollós, Zs Ringer, Á-Hollós, Zs

16 szilánkok döntő többsége meziális és disztális töredék. 62 A pengékhez hasonlóan a szilánkokon a bulbus szinte egyáltalán nem látható vagy csak enyhén domborodik. 41 db szilánkanyagnál figyeltek meg valamilyen nagyságú kérget. A szilánkok a magkőkialakítás és a pengegyártás során keletkezett hulladékokból származnak. Az eszközkészlet összetétele A leletanyag jellegzetes felső-paleolit eszközöket tartalmaz. Az eszközök nagyobb része penge, és kisebb részben szilánk és magkő supporton készülnek. 63 A leletanyagban nagy számban előforduló eszközök a vésők (csonkításon, törésen készült darabok, többszörös és diédre típusú vésők). A vakarók között megtalálható a pengevakaró, orros vakaró és a darab magkövön készült eszközök. 64 A leletanyagban előfordul még 2 db Gravette-hegy és 3 db tompított hátú penge. A leletanyagok 2. rétegből kerültek elő. A 2. és a 3. réteg egy eltemetett szürke erdőtalaj, ami a löszök és barlangi üledékek rendszerében az MS2 jelzéssel szerepel. A talaj 30 és 28 ezer év körüli Denekamp interstadiálishoz köthető. 65 A lelőhely a Gábori Miklós által meghatározott legelső magyarországi Gravettien hullám legidősebb tagja. A Szeleta-barlang 4. sötétszürke rétegéből előkerült Gravette-hegy több azonos jellemvonást mutat a Sajószentpéter Margit-kapu-dűlői leletanyagban lévő egyik Gravette-heggyel. A Szeleta-barlang leletanyagából előkerült tompított hátú pengékhez hasonló darab megtalálható a Sajószentpéter Margit-kapu-dűlői leletek között is. 66 Ringer Árpád és Hollós Zsolt tanulmánya bizonyítottnak tartja a Sajószentpéter Margit-kapu-dűlői és a Szeleta-barlang között kimutatott kapcsolatok alapján a Szeleta és a Gravettien kultúra közötti származásbeli kapcsolatot. 67 A közép-európai a C14-es vizsgálatok alapján a Gravettien legkorábbi megjelenése év közé tehető. Hollós Zsolt szerint ez a korhorizont a Willendorf II 5. rétegében, a morvaországi Pavlovien telepein (Dolní Vĕstonice, Pavlov), valamint Molodova V rétegében mutatható ki Ringer, Á-Hollós, Zs Ringer, Á-Hollós, Zs Ringer, Á-Hollós, Zs Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001, Ringer, Á-Hollós, Zs- 2001,

17 Tipológia A morvaországi Pavlovien és magyarországi Gravettien eszközkészlete nagyban különbözik egymástól. Dolgozatomban a Pavlov I. és Dolní Veštonice eszközkészletét vettem alapul. Az 1952-ben feltárt lelőhelyen 593 db leletet találtak. A különböző eszközök aránya nagy hasonlóságot mutat a Dolní Veštonice II/1, Dolní Veštonice II/2+3 leletanyagával. A retusált pengék és a penge hegyek előfordulása ritka, a retusált eszközök megmunkálása egyszerű. Egy penge hegy képez csak kivételt, ami jól kidolgozott. A Pavlov I leletanyagában 235 db (39,9%) tompított hátú eszközt, 143 db (24,1%) vésőt, 66 db (11,1%) mikrolitot, 48 db (8,1%) vakarót, 13 db (2,2%) retusált pengét, 4 db (0,7%) pengehegyet és 4 db (0,7%) kaparót találtak. 69 Dolní Veštonice II. lelőhelyen hasonló eloszlásban találtak eszközöket. Megfigyelhető, hogy a tompított hátú eszközök és a vésők aránya mindkét lelőhelyen rendkívül magas. A Dolní Veštonoce II. lelőhelyen a retusált pengék, pengehegyek és kaparók egyáltalán nem képviseltetik magukat. 70 A vakarók és a mikrolitok csak kis számban vannak jelen a leletek között. A morvaországi Pavlovien összes lelőhelyére jellemző, hogy a tompított hátú eszközök és a vésők aránya magas. Ezzel ellentétben a magyarországi Gravettien lelőhelyek eszközkészletének összetétele egy egységes képet mutat, és ezzel nagyban eltér a morvaországi Pavlovientől. A magyarországi Gravettien legjellegzetesebb lelőhelyei Bodrogkeresztúr-Henye, Megyaszó Szelestető, Margit-kapu-dűlő és Nadap. Nadap lelőhelyen 218 db eszközt találtak, amiből 150 db penge (blade), 18 db véső (chisel), 10 db vakaró (end scraper, truncated blade), 10 db Gravette hegy (Gravette-point), 22 tompított hátú eszköz (backed blade) és 8 db mag (core). A magyarországi Gravettien lelőhelyein megfigyelhető a pengeeszközök nagy száma. A Margit-kapu-dűlő leletanyagában 91 db penge és pengetöredék található, ebből 74 db faopálból, 4 db avasi hidrokvarcitból, 3 zempléni hidrokvarcitból, 6 db üveges kvarcporfirból és 4 db ismeretlen eredetű hidrokvarcitból készült. A legszembetűnőbb különbség, hogy a morvaországi Pavlovienben található nagy számú tompított hátú eszközök és vésők a magyarországi Gravettienben csak kis számban vagy egyáltalán nincsenek jelen. A morvaországi Pavlovient a magyarországi késő Gravettien időszakba sorolják, annak ellenére, hogy eszközkészletük teljesen eltér. A Gravettienben domináns eszközök a pengék, szintén csak nagyon kis számban vagy egyáltalán nem találhatóak a Pavlovienben. 69 Simán, K. 1996, Simán, K. 1996,

18 Bibliográfia DOBOSI, V. T.- Junger, B. Ringer, Á Palaeolithic settlement in Nadap. Folia Archaeologica 39, DOBOSI, V. T. 2002b, Archaelogical investigations at Bodrogkersztúr-Henye, Upper Palaelithic site: Bp., Hungarian National Múseum, 30. KLÍMA, Bohuslav, Die Palaolithische besiedlung von Pavlovské vrchy, Archeologicky Ústav, Brno, 1961 KLÍMA, Bohuslav, Pavlovien a jeho vzťahy ve střední europe, Archeologicky Ústav, Brno, 1980 KLÍMA, Bohuslav, Paleoliticka parohová industrie z pavlova, Archeologicky Ústav, Brno, 1980 KLÍMA, Bohuslav, Strední čast paleolitické stanice u Dolních Vĕstonic, Archeologicky Ústav, Praha, 1980 LEROI-GOURHAN, André, Az őstörténet kultuszai, Budapest, Kozmosz Kiadó, 1985 RINGER, Á-Hollós, Zs Sajószentpéter Margit-kapu-dűlő, egy felső-paleolit lelőhely a Sajó völgyében, 70 SIMÁN, K. 1996, New Upper Palaeolithic site at Megyaszó- Szelestető, Communicationes Archeologicae, SZEMJONOV, Ju. I., Hogyan keletkezett az emberiség?, Kossuth Kiadó, SVOBODA, Jiři, Dolní Vĕstonice II. Western slope, Liege, 1991 SVOBODA, Jiři, Sídelní celek/1-4 v Dolních Vĕstonice, Archeologicky Ústav, Brno, 1990 VALOCH, Karel, Mamutí kosti jako konstrukcní prvky paleolitickych obydlí, Moravské Múzeum, Brno,