Az egészségpolitika fogalma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egészségpolitika fogalma"

Átírás

1 Egészségpolitikai tendenciák a magyar egészségügyben II. Dr. Paulik Edit SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet TÖRZSKÉPZÉS Szeged, november 5. Az egészségpolitika fogalma Össz-kormányzati, ágazatközi feladat Azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek (!) biztosítására, a lakosok és a közösségek egészség-magatartásának befolyásolására, az egészségügyi rendszer működtetésére és szabályozására (gyógyító ellátórendszer és finanszírozási rendszer) hatnak. Területei: Egészséget támogató politikák (az egészség feltételeinek biztosítása) Egészségügy-politika Az egészség előfeltételei és forrásai Béke Lakás Oktatás Élelem Jövedelem Stabil ökológiai rendszer Fenntartható erőforrások Társadalmi igazságosság Társadalmi egyenlőség Az egészségpolitika alapvető feladata a rendelkezésre álló források optimális kihasználásával a legnagyobb egészségnyereség elérése: legtöbb élettartam-növekedés, legtöbb életminőség-javulás, a szereplők elérhető legnagyobb elégedettsége, a társadalmi igazságosság fenntartása mellett. Az egészségpolitikai folyamat Az egészségügy-politika fogalma Azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az ellátórendszer szerkezetére, az ellátórendszer működésére, az ellátás minőségére, az ellátás igénybevehetőségére, hozzáférésére, az ellátás hatékonyságára hatnak. Fő eszközei: Szabályozás az ellátórendszerre (jogszabályok és tulajdonosi) A fejlesztéspolitika eszközei A finanszírozás (forrásképzési és elosztási) A szaktárca feladata. A szaktárca (jelenleg EMMI) alapvetően az ellátórendszer működéséért, és nem a lakosság egészségi állapotért felelős. Az EU inkább az egészségpolitikára koncentrál. 1

2 Történelmi trendek az egészségpolitikában XIX-XX. sz. irányzatok Polgári reformista gondolkodás Hagyományos vallási-karitatív ideológia Szélsőbaloldali ideológia ingyenes, mindenki számára hozzáférhető és magas színvonalú ellátás Szélsőjobboldali ideológia Egészségpolitikai modellek ( minták ) tulajdonviszonyok, köz-, illetve magánfinanszírozás) Mérsékelten etatista polgári liberális modell (Németország) Erőteljesen etatista modell (Nagy-Britannia) Hagyományos piaci modell (USA) Az egészségügy definíciója az egészségügy a társadalom életét meghatározó nagyrendszer mindazon egyéni és közösségi cselekedetek összessége, melyek célja az egészség megőrzése, helyreállítása, illetve ezek feltételeinek megteremtése célja a lehető legjobb egészségi állapot elérése a lakosság legszélesebb körében csak a kormányzati politika interszektoriális attitűdjeként értelmezhető A korszerű egészségügyi rendszerekkel kapcsolatos elvárások A GDP és a születéskor várható élettartam összefüggése (2011 vagy a legközelebbi év) Hozzáférhetőség (ágazaton belül) Térben és időben Méltányos egyenlőség, esélyegyenlőség (equity) egészségpolitikai célkitűzés Minden polgár számára garantálni kell a szakmai és gazdasági lehetőségek szerint a társadalmi méretekben általánosan biztosítható ellátások hozzáférhetőségét Nemzetközi színvonalnak megfelelő minőség az ellátás teljes spektrumában OECD Health Statistics 2013 Az egy főre jutó egészségügyi kiadások és a születéskor várható élettartam összefüggése, 2011 (vagy a legközelebbi év) Az egészségügyi rendszerek fejlesztési feladatai A populációs szinten elérhető egészségnyereség maximalizálása (a rendszer hatékonyságának a javítása); Az equity (hozzáférési esélyegyenlőség) javítása; A makroszintű költségkontroll (FENNTARTHATÓSÁG) biztosíthatósága. Az egészségpolitika művészete a három komponens ideális arányának megtalálása. OECD Health Statistics

3 Az egészségügyi kiadások alakulását befolyásoló tényezők Demográfiai jellemzők: a lakosság egészségi állapota (morbiditási viszonyok); a lakosság korstruktúrája (a népesség öregedése). Gazdasági és társadalmi folyamatok: az egyéni jövedelmek (és eloszlásuk), az életmód jellemzői; az egyének növekvő elvárásai; a gazdasági, gazdaságpolitikai feltételek; a jóléti politika/rendszer általános jellemzői. Az egészségügyi technológia fejlődése és az orvosi gyakorlat jellemzői (a kiadásnövekedés legfontosabbnak tekintett hajtóereje). Az egészségügyi rendszer strukturális jellemzői: az egészségügy finanszírozási és szervezeti jellemzői; az egészségügyi bérek és reálárak alakulása; az informális gazdaság szerepe; az egészségpolitika. Az egészségügyi ellátás fenntarthatóságának alap problémája A gazdaság növekedése a kialakult hozzáférési egyenlőség mellett nem képes fedezni az egészségügy műszaki tudományos fejlődésének költségigényét. Oka: a tudomány és a technika fejlődése exponenciális, a gazdaságé jó esetben lineáris. A következmény: a technikailag lehetséges gazdaságilag megengedhető konfliktusa: a társadalmi igazságosság érdekében etikai kényszerré válik a priorálás, a költségkontroll és a hatékonyság növelése, a szerzett jogok átértékelésének kényszere (korlátozások a szolgáltatásokban, az ingyenességben és a szabadságban). Az egyensúly-teremtés eszközei Bevételi oldal (források) növelése: járulékfizetők számának növelés és/vagy a járulék-alap kiszélesítése, az állami hozzájárulás növelése, lakossági térítés növelése/kiterjesztése (Co-payment), kiegészítő források bevonása (gyógyturizmusból külső források, és a gyártók hozzájárulása). Kiadási oldal csökkentése: a betegségek előfordulásának csökkentése (prevenció), kapacitás-csökkentés/átrendezés a járóbeteg irányba, a szolgáltatási csomag csökkentése, a költségérzékenység javítása (ellátók és ellátottak), az igénybevétel szabályozása. Az egyensúly-teremtés eszközei A forrásfelhasználás javítása a szolgáltatóknál: a technikai hatékonyság javítása ( pazarlás, a tulajdonosi érdek erősítése), az allokációs hatékonyság javítása (szerkezetváltás, prioritás-javítás). Az egyének attitűdjének és problémakezelő képességének javítása: az egyéni- és közfelelősség átértelmezése a közfelelősség fenntartásával és az egyéni felelősség és együttműködési kötelezettség felértékelésével, az egészségtudatos magatartás erősítése, az előtakarékosság, a pénzügyi öngondoskodás erősítése. A nemzetközi szervezetek felépítése A nemzetközi szervezeteket tagállamaik hozzák létre. Nemzetközi szervezetek Szerepük a globális, regionális és helyi egészségpolitika alakításában A tagállamok szerepe: Belső szerep: a tagállamok mint a szervezet alkotórészei meghatározzák a szervezet tevékenységi körét, a követendő célokat és az alapelveket. Külső szerep: a tagállamok egyben partnerei is adott szervezetnek. ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) UN (United Nations) Az egyik legjelentősebb nemzetközi szervezet, csaknem valamennyi állam a tagja. Részt vesz a világ politikai és gazdasági életének alakításában. 3

4 Az ENSZ Alapokmány legfontosabb célkitűzései a világ békéjének fenntartása; az alapvető emberi jogok védelme; a kis és nagy nemzetek egyenjogúságának védelme; az egyes államok politikai és gazdasági együttműködéséhez szükséges feltételek megteremtése. Egészségügyi napirendek az ENSZ fórum tematikájában Közgyűlés a globális egészség valamennyi kérdéskörében illetékes Biztonsági Tanács ritkán (de: háborús konfliktusok, AIDS, Ebola) Emberi Jogok Tanácsa Gazdasági és Szociális Tanács között 31 egészségügyi tárgyú ENSZ közgyűlési határozat született (fertőző betegségek!, MDG ) Az egészséget érintő globális gondok kiemelt külpolitikai kezelése Az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljai ( ) egészségügyi célok 4. Csökkentik a gyermekhalandóságot Kétharmadával csökkentik az öt év alatti gyermekhalandóság arányát 5. Javítják az anyai egészségügyet Háromnegyedével csökkentik a gyermekágyi halandóság arányát 6. Küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen Megállítják és elkezdik visszafordítani a HIV/AIDS terjedését Megállítják és elkezdik visszafordítani a malária és más súlyos betegségek terjedését Egészségügyi Világszervezet World Health Organization, WHO az ENSZ szakosított szervezete 193 tagállam Cél: a világ országai egészségpolitikájának koordinálása Alkotmány Legfőbb határozathozatali testülete a Közgyűlés + Végrehajtó Tanács minden tagországnak egy szavazata van határozatait, a Regionális Bizottságok adaptálják, és az országok hajtják végre Filozófiája - "Egészséget mindenkinek 2000-re" WHO Alkotmány (1946) Az egészség a testi, szellemi és szociális teljes jólétnek állapota és nemcsak betegség vagy fogyatékosság hiányából áll. Az elérhető legjobb egészségi állapot élvezete minden emberi lény alapvető jogainak egyike. A világbéke és a biztonság alapvető feltétele valamennyi nép egészsége; ez pedig az egyének és államok legszorosabb együttműködésétől függ. Az egészségvédelem és megelőzés eredménye minden egyes állam számára érték. Az egyenlőtlenség valamennyi ország számára veszélyt jelent. A gyermek egészséges fejlődése alapvető fontosságú. Mindenki számára hozzáférhető orvosi, lélektani és rokontudományi ismeretek. A Kormányok népeik egészségéért felelősséggel tartoznak. Nemzetközi konferencia az egészségügyi alapellátásról, Alma-Ata, Az emberek egészségi állapotát tekintve tapasztalható óriási egyenlőtlenségek politikailag, társadalmilag és gazdaságilag egyaránt elfogadhatatlanok, ezért ezzel a kérdéssel minden országnak foglalkoznia kell. A kormányok felelősséggel tartoznak népük egészségéért, aminek csak megfelelő egészségügyi és társadalmi intézkedések révén felelhetnek meg. Az egészségügyi alapellátás kulcsfontosságú. Az alapellátásról tartott nemzetközi konferencia sürgős és hatékony nemzeti és nemzetközi cselekvésre szólít fel annak érdekében, hogy az egészségügyi alapellátás világszerte, de különösen a fejlődő országokban megvalósuljon és fejlődjön, a technikai együttműködés szellemében és az új nemzetközi gazdasági renddel összhangban. 4

5 Egészséget mindenkinek 2000-re Health for All by 2000 (HFA 2000) (1979) egészségpolitikai hatások Az egészségvédelmet is tervezni, és a többi ágazattal egyeztetni kell A kormányok mozgósítása tudományos elemzések - a lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők, az egészségügyi ellátás hatékonysága, a fejlesztés lehetőségei Mozgósította az embereket, és tudatosította, hogy az egészség az egyén és a társadalom számára egyaránt érték gazdasági, társadalmi és politikai érték Multiszektorális erőfeszítésekre van szükség Az egészségügy nemzeti stratégiáját át kell értékelni, új hangsúlyok a fejlesztésben alapellátás közösségeken belüli egészségvédelem életmód változtatás Nemzetközi kooperációt az egészségügyben - nemcsak a gazdaság, hanem az egészségügy is nemzetközileg nyitott, globalizált rendszer HEALTH21 - EGÉSZSÉG21 Egészséget mindenkinek a 21. században (1998) Fő célkitűzés Mindenki számára biztosítani az egészség megtartásának lehetőségét védeni és megőrizni az emberek egészségét egy életen át csökkenteni a leggyakoribb betegségek, sérülések előfordulását, illetve enyhíteni az általuk okozott szenvedést A " HEALTH21 " etikai alapjául szolgáló értékek az egészség, mint alapvető emberi jog; igazságosság az egészség területén és szolidaritás az országokon belül és között; valamint az egyének, csoportok, közösségek részvétele, illetve beszámoltatása az egészség folyamatos fejlesztése terén. HEALTH21 főbb célkitűzések szolidaritás és igazságosság jobb egészségi állapot multiszektoriális megközelítés az egészség fenntarthatóság érdekében eredményorientált egészségügyi szektor változásmenedzsment The Organization for Economic Co-operation and Development, OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) A piacgazdaságon alapuló fejlett országok nemzetközi együttműködése Főként tanácsadó és konzultációs szerepe van Legfontosabb céljai: gazdaság-, kereskedelem- és fejlesztési politika összehangolása; pénzügyi stabilitás fenntartása; nemzetközi kereskedelem kiterjesztése; fenntartható gazdasági növekedés biztosítása Alapelvei: piacgazdaság és többpárt rendszer megteremtése; emberi jogok tiszteletben tartása; egyenrangú részvétel a döntéshozatalban. Létrejötte 1948 Párizs: a Marshall-terv lebonyolításáért felelős szervezetként jött létre Ma 34 tagja van, hazánk 1996 óta tag. Az Európai Unió szociál- és egészségpolitikája A szegénység leküzdése (alapfeltétel) A képzési esélyegyenlőség A munkához jutás esélyegyenlősége A szociális állami biztosítás és újraelosztás (nyugdíj, egészségügyi ellátás, stb.) A jövedelem- és vagyonolló szétnyílásának csökkentése. Valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az egészségvédelem magas szintjét, de: nincs egységes európai egészségpolitika nincs egységes európai szociálpolitika nincs egységes európai egészségügyi ellátórendszer nincs egységes európai szociális ellátórendszer 5

6 Európai szintű együttműködés az egészségügyi szolgálatokhoz való általános hozzáférés, függetlenül a felhasználó korától és jövedelmi helyzetétől (esélyegyenlőség) az egészségügyi ellátás magas minősége (minőségbiztosítás) az egészségügyi rendszerek hosszú távú finanszírozhatósága Európai Unió reformok A reformok első és alapvető kérdése, hogy a GDP mekkora hányada költhető az egészségügyi közkiadásokra. A betegek közvetlen költségrészesedése vagy a magánbiztosítás Európában - Franciaország és Németország kivételével - marginális jelentőségű. A szolidaritási elv alapján mindenütt közkiadásból fedezik a nembiztosítható ellátást (a szegényekét, az időskorúakét, a súlyosan betegekét). A nyugat-európai rendszerek az ellátáshoz való hozzájutás tekintetében jelentősen különböznek, sokszor állampolgári jogon gyakorlatilag ingyenesek. A reformok egyre inkább az ellátás egyetemessége felé mozdították el ezeket a rendszereket. Az egyetemes rendszerek alapvető ellentmondása, hogy mivel az egész népességre kiterjednek, egyre költségesebbé válnak és ily módon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik az egyre növekvő számú szegények ellátása. Költséghatékonyabb módszereket keressék, és ennek megfelelően értékeljék az ellátás új típusait, azokat, amelyek nem minősülnek hatékonynak, vagy kiemelt jelentőségűnek (pl. az evidence based medicine alapján). A 2000-es évek egészségpolitikájának általános jellemzői Főbb trendek Az egészségügyi technológiák költségnövelő hatása, az egészségügyi kiadások növekedése Új népbetegségek A népesség öregedése Növekvő társadalmi egyenlőtlenségek Növekvő társadalmi/fogyasztói elvárások Népegészségügyi kockázatok növekedése és globalizálódása (pl. influenzajárvány kockázata) Korlátozott gazdasági és politikai lehetőség a közkiadások növelésére A 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatásai A gazdasági válság súlyos társadalmi költsége kétszeresen is érinti az egészségügyet: a legsúlyosabb, elhúzódó hatás a munkaerőpiacot érte; a munkanélküliség az EU-ban 2010-ben kb. 10%; az EU lakosságának 16 26%-át a szegénység kockázata veszélyezteti; a szociális kiadások várhatóan lassabban érik el a válság előtti szintet/növekedést, mint a gazdaság. Következmények: az egészségügy forrásai szűkülnek; az egészségi állapotot kockáztató tényezők felerősödtek. A magyar egészségpolitika dilemmája Magyarország Az egyre növekvő egészségügyi kiadásokból, illetve követelésekből mennyi és milyen módon terhelhető a lakosság különböző rétegeire, illetve az egészségügyi rendszer szereplőinek érdek érvényesítése hogyan egyeztethető össze a gazdasági lehetőségekkel. Az európai kormányok így a hazai is - elkötelezte magát olyan egészségpolitikai alapelvek mellett, mint: a szolidaritás; az egészségre való törekvés; a méltányosság; a fogyasztó iránti érzékenység, felelősség. 6

7 A hazai reform elképzelések Három tényezőn alapulnak (az európaiakhoz hasonlóan) Meddig terjedjen és kikre vonatkozzon a társadalmi szolidaritáson járó egészségügyi ellátás; Egyéni kockázat vállalás kiterjesztése (copayment); Tőkepiaci eszközök bevezetése (privatizáció, public-private partnership stb.) Az egészségpolitika tükröződése a hazai egészségügyi ellátásban változások 1990 óta A szolidaritáson alapuló kötelező járulékfizetéssel járó egészségbiztosítási rendszer bevezetése (un. Bismarck-típusú biztosítás); Az ÁNTSZ országos hálózatának kialakítása (ÁNTSZ törvény, 1991); A szektorsemlegesség bevezetése, az egészségügyi szolgáltatók tulajdonosi rendszerének megváltoztatása (pl. a fogorvosi és a foglalkozás-egészségügyi ellátások privatizálása); A háziorvosi szolgálat megszervezése és részleges privatizálása, majd a praxisjog bevezetése; A gyógyszertári hálózat teljes körű privatizációja; Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Alap létrehozása, majd az előbbi megszüntetése és az utóbbi állami felügyelet alá helyezése; Az alap-, a járó- és a fekvőbeteg szakellátás differenciált és quasi teljesítmény alapú finanszírozási rendszerének bevezetése; Az egészségügyi intézmények menedzsmentjének többszöri átszervezése; Az évi, és azóta többször módosított egészségügyi törvény kihirdetése; A minőségbiztosítás és az intézményi szakmai minimál-követelmények bevezetése, Az új szakorvosképzési és továbbképzési rendszer bevezetése, A prevenció érvényesülése a magyar egészségpolitikában Az egészség megőrzése promóciója viszonylag nagyon kis részben függ az egészségügyi szolgálattól (Lalonde report) A modern egészségügyi ellátó rendszerek gazdasági és humanitárius meggondolásokból egyaránt a prevenciót preferálják. Semmelweis terv 2010 (1) A Semmelweis Terv egészségpolitikai szakmai koncepció, amely átfogó keretet kíván adni az egészségügyi ágazat újjáépítését célzó összes részterületi stratégiai és akciótervnek. az ágazat rövid-, és hosszabbtávú pénzügyi, gazdasági és szervezeti konszolidációját lehetővé tévő forrásjuttatásnak és a rendelkezésre álló fejlesztési források új prioritások mentén történő átcsoportosításának; a nagyobb állami felelősségvállalást jelent, az intézmények közötti együttműködést, a struktúra-átalakítást és a betegút-szervezést támogató, új állami egészségszervezési intézményrendszer kialakításának, és ennek segítségével a szükséges strukturális átalakítások megvalósításának; a struktúra-átalakítás keretében az egészségügyi és a szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolásának, az alapellátás és a járóbetegszakellátás megerősítésének illetve kompetenciáik tisztázásának, valamint a sürgősségi ellátás újjászervezésének; a népegészségügyi program megújításának és az egészségügyi ellátórendszerhez, valamint az egészségügyi ellátórendszer népegészségügyi szempontokhoz való hatékony illesztésének; Semmelweis terv 2010 (2) a betegek jogainak hatékonyabb érvényesítését és a nemkívánatos események, műhibák megelőzését, számuk minél alacsonyabbra szorítását, korai felismerését, illetve az ezekkel kapcsolatos károk ellentételezését és a rendszerszint minőségjavulást lehetővé tevő új intézményrendszer kialakításának; az egészségügyi dolgozók számára reális és kiszámítható perspektívát jelent, az egyes foglalkozási csoportokra kidolgozott egészségügyi életpályamodelleknek, a szakképzési rendszer átalakításának; az ágazati informatika újragondolásának, új alapokra helyezésének (adatstruktúrák átalakítása, közhiteles nyilvántartások megújítása, egységes kezelése, adatok elérhetővé tétele) és rendszerszint fejlesztésének; a gyógyszerpolitikában új prioritások kijelölésének, a hatékonyság növelésének, a befogadási rendszer transzparenciájának és rugalmasságának, a gyógyszerbiztonság növelésének és a gyógyszertárak egészségügyi ellátói szerepének visszaállítása, erősítése; valamint a gazdasági fejlődés szempontjából is kitörési pontot jelent egészségturizmus fejlesztésének, az egészségügyi képzésbe, illetve az egészségiparba történ beruházások rendszerszerű támogatásának. 7

Az egészségpolitika fogalma. Az egészségpolitikai folyamat. Az egészségpolitika alapvető feladata. Egészségügy-politika

Az egészségpolitika fogalma. Az egészségpolitikai folyamat. Az egészségpolitika alapvető feladata. Egészségügy-politika Az egészségpolitika fogalma Dr. Paulik Edit SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet Az egészségpolitika azon szervezeti cselekedetek összessége, amelynek célja: az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek

Részletesebben

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője

Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései. Dr. Kissné Dr. Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője Aktuális egészségpolitika elvei, célkitűzései Dr Kissné Dr Horváth Ildikó EMMI Egészségpolitikai főosztály vezetője Semmelweis terv, kormányzati intézkedések, stratégiák Struktúraváltás, Térségi Ellátásszervezési

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Egyéni felelősségvállalás állami szerepvállalás Dr. Moizs Mariann A közszféra versenyképessége Közpénzügyek aktuális kérdései Konferencia Siófok,

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás

Az EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás AZ EFOP- 2.2.19-17-2017-00054 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A FEJÉR MEGYEI SZENT GYÖRGY EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZBAN PROJEKT CÉLJA: A Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Fejér

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter evita Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport Kovács Edina Felzárkózás-politikai együttműködések támogatása Békés megyében EFOP-1.6.3.-17-2017-00013 2018. január 1. - 2020. december 31. Fórum célja Megyei

Részletesebben

A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna

A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna 1 Társadalombiztosítás Magyarországon történelmi kitekintés 1854: az osztrák bányatörvény elrendelte, hogy minden bányabirtokos köteles társpénztárat

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól

Részletesebben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Fejlesztéspolitika az egészségügyben Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban

Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban Szakirodalmi áttekintés II. (Részletek) Az egészségpolitika, társadalom-egészségtan, egészségügyi minőségmenedzsment elmélete dióhéjban 3.1 Az egészségpolitika Az egészségpolitika korszerű értelmezésében

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése

Részletesebben

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása

TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása TÁMOP pályázatok szakmai megalapozása I. komponens: Cél: a kistérségi és helyi humánkapacitás fejlesztése és képzése, az egészségterv gyakorlatának elterjesztése a színtereken. Tevékenység: Hat kistérségben,

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet PTE ÁOK Alapellátási Intézet ALAPELVEK Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés,

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében 21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Mozgósítás kommunikációja roma asszonyok között

Mozgósítás kommunikációja roma asszonyok között Mozgósítás kommunikációja roma asszonyok között Dr. Forrai Judit CSc Hátrányos helyzetűek egészségvédelmi csoportja Népegészségtani Intézet Semmelweis Egyetem Előadás a Konferencia az emlő egészségéről,

Részletesebben

Az első teljesítményértékelési jelentés ( )

Az első teljesítményértékelési jelentés ( ) Az első teljesítményértékelési jelentés (2013-2015) Gyenes Péter gyenes.peter@aeek.hu mertek.aeek.hu META ülés. 2017.05.31. Rendszermodelltől a jelentésig Végső célok Köztes célok Egyéb területek További

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2013.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk...

Tartalomjegyzék. 1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk... 1. Szerzõk és közremûködõk Közremûködõk az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoportjában...2 Szerzõk...3 2....7 3. Rövidítésjegyzék...13 4. Indikátorlista...17 5. Vezetõi összefoglaló...21

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16.

Dr. Baráth Lajos mester oktató november 16. Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen

Részletesebben

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest,

Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, Az Európai Női Lobbi Együtt a nők jogaiért és a társadalmi nemek egyenlőségéért Európában Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Budapest, 2012.05.14. Brigitte Triems EWL past President Az Európai Női Lobbi

Részletesebben

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A HAND SZÖVETSÉG javaslatai a Fenntartható Fejlődési Célok kapcsán a nemzetközi fejlesztés és a szakpolitikai koherencia területén

A HAND SZÖVETSÉG javaslatai a Fenntartható Fejlődési Célok kapcsán a nemzetközi fejlesztés és a szakpolitikai koherencia területén A HAND SZÖVETSÉG javaslatai a Fenntartható Fejlődési Célok kapcsán a nemzetközi fejlesztés és a szakpolitikai koherencia területén Magyarország és a Fenntartható Fejlődési Célok Javaslatok a hazai megvalósításhoz

Részletesebben

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER Vitrai József TÁRKI MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A köz igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására

Részletesebben

Az állami gazdaságszabályozás

Az állami gazdaságszabályozás Az állami gazdaságszabályozás A piacgazdaság kudarcai, az állami szerepvállalás szükségessége Tökéletlen verseny Externáliák Közjavak Tökéletlen informáltság Az állam gazdasági feladatai Allokáció Redisztribúció

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18.

Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök. 2013. október 18. Az egészségpolitika alapjai: értékek, célok és eszközök 2013. október 18. Az egészségpolitikai döntéshozatal alapjai és dilemmái Miért vagyunk itt? Mi közünk van az egészségpolitikához? Probléma-alapú

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az

Részletesebben

VII. MED. ET JUR. FELÉRTÉKELŐDÖTT FELELŐSSÉG KONFERENCIA BUDAPEST, NOVEMBER 13. dr. Rácz Jenő

VII. MED. ET JUR. FELÉRTÉKELŐDÖTT FELELŐSSÉG KONFERENCIA BUDAPEST, NOVEMBER 13. dr. Rácz Jenő VII. MED. ET JUR. FELÉRTÉKELŐDÖTT FELELŐSSÉG KONFERENCIA BUDAPEST, 2013. NOVEMBER 13. dr. Rácz Jenő MOTTÓ A PARASZOLVENCIA LÉTÉNEK MARGÓJÁRA AHOGY A LEGSZEBB TAVIRÓZSA AZ ISZAPOS, LANGYOS MOCSÁRBAN, AZ

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását.

2. A járási állami közigazgatási hivatalnak biztosítania kell a Program intézkedéseinek végrehajtását, illetve azok finanszírozását. Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 16-ої сесії VI скликання від 05.12. 2013р. 305 м.берегово _ VI _összehívású_16_ülésszaka 2013.12.05.én kelt 305

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C

12606/16 eh/zv/zv/eh/ju 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 27. (OR. en) 12606/16 SOC 565 EMPL 375 ECOFIN 837 EDUC 302 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a szociális védelemmel foglalkozó bizottság az Állandó Képviselők

Részletesebben

Egészségügyi Reform Elektronikus Felmérés június

Egészségügyi Reform Elektronikus Felmérés június Egészségügyi Reform Elektronikus Felmérés 2006. június kutatásvezető: Dr. Vitrai József munkatársak: Kaposvári Csilla, Mihalicza Péter, Dr. Vizi János A kutatást többek között támogatta: TÁRKI Alapítvány,

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Egészség, versenyképesség, költségvetés

Egészség, versenyképesség, költségvetés Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK HÁLÓZATOS MŰKÖDTETÉSE DR. SZŰCS ERZSÉBET NEFI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK HÁLÓZATOS MŰKÖDTETÉSE DR. SZŰCS ERZSÉBET NEFI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK HÁLÓZATOS MŰKÖDTETÉSE DR. SZŰCS ERZSÉBET NEFI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG Hálózatok Hálózatok mindenhol vannak. Az agy axonok által összekötött idegsejtek hálózata,

Részletesebben

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram

SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram SH/8/1 Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Dr. Margitai Barnabás Alapellátás-fejlesztési Modellprogram Projektmenedzsment Szervezet Vezető DEMIN 2016. május 27. Svájci Hozzájárulás Tematikus Prioritásai

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Stratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen

Stratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen Stratégiai célok és lehetőségek a kábítószerügyi területen Müller Éva osztályvezető Budapest, 2017. december 14. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Nemzeti

Részletesebben