Megalapozó vizsgálat

Átírás

1 Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény Integrált Településfejlesztési Stratégiájához és Kerületfejlesztési Koncepciójához Carpathia Tanácsadó Zrt. 2014

2 Tartalom 1. Helyzetfeltáró munkarész Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiac Az önkormányzat gazdálkodása Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat település- és gazdaságfejlesztési tevékenysége Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji, természeti értékek, területek Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata

3 A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek vízgazdálkodás és vízellátás szennyvízelvezetés csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés Környezetvédelem Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzásvédelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Vízrajzi és egyéb veszélyeztetettség Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma Helyzetelemző munkarész A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Helyzetértékelő munkarész A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis

4 A folyamatok értékelése A település fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek A Megalapozó Vizsgálat az alábbi rendelettel összhangban készült: A Kormány 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről A Megalapozó vizsgálat a már meglévő fejlesztési dokumentumokkal összhangban, azok felhasználásával jött létre. Az elkészítés során használt források az alábbiak voltak: A ksh.hu adatbázisai A teir.hu statisztikai és térképes adatbázisai A terport.hu információs adatbázisa Budafok Tétény, Budapest XXII. Kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat Budafok-Tétény Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Budafok-Tétény Városmarketing Stratégia - Projekt Portfólió Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése Projekt Környezetvédelmi összefoglaló Budapest Városrehabilitációs Programjának felülvizsgálata és javaslat a Program továbbfejlesztésére 2001 Budapest XXII. Kerület Budafok Tétény Környezetvédelmi Program ( ) Polgármesteri előterjesztés a Képviselő-testület április 18-i ülésére (2012. évi költségvetési zárszámadás) 3

5 1. Helyzetfeltáró munkarész 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerülete a főváros délnyugati részén helyezkedik el. A kerület 34,25 km 2 területű, amely így Budapest 18. legnagyobb kerületének mondható. Déli és keleti oldalról a Duna határolja, északról Budapest XI. kerülete, nyugatról pedig Törökbálint, Diósd és Érd települések. A település és a kerület fejlődését a domborzati viszonyoknak és a természeti adottságoknak köszönhetően a szőlőműveléshez kedvező körülmények hatására a borászati és pezsgő ipari feldolgozáshoz kapcsolódó intenzív tájhasználat határozta meg. A Dunaparti beépült falusias jellege és a domboldalak borospincékkel tűzdelt szőlői élesen elkülönültek egymástól. A kiváló közlekedési lehetőségeknek a területen kiegészítő iparágak települtek. Ez a tájhasználat a XX. század közepétől a szőlőművelés felhagyásáig tartott. Ezután a korábbi mezőgazdasági jellegű területek jelentős része lakóterületté alakult át. Az ipar tovább erősödésével a területen az egykori kis falvakból, mezővárosból álló vidéki városrész egy erősen iparosodott nagyvárosi környezetté formálódott. Ennek hatására alakult ki a mai képe a kerületnek: a könnyen megközelíthető Duna-parti értékes területek beépültek. A korábbi kisvárosi, néhol falusias hangulat már csak Budafok domboldalain és főként Nagytétény területén található meg foltokban. A kerület a főváros peremkerülete, ennek köszönhetően kapcsolatot teremt a főváros belső kerületei és Budapesttől délre elterülő agglomeráció között. A főváros részeként a kerület önálló hálózati szerepkörrel nem rendelkezik. Az európai városhálózatban, valamint a Közép-magyarországi régióban betöltött hálózati szerepét Budapest Városfejlesztési Koncepciójában határozták meg. Budapest az európai városhálózaton belül elfoglalt szerepét és jelentőségét népességsúlyán, gazdasági teljesítményén túl a magyar településhálózatban betöltött kiemelt szerepének, fővárosi funkciójának köszönheti. Ezzel összhangban több fővárosi érdekeltségű fejlesztés is érinti a XXII. kerület területét. Ezek közül a legfontosabbak a Duna partjával kapcsolatos rehabilitációs fejlesztések, valamint különböző közösségi közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések (pl.: Budai fonódó villamoshálózat fejlesztése). 1. ábra: Budapest XXII. kerület A Magyarországra jellemző centralizált sugaras-gyűrűs közút hálózat sugárirányú elemei közül jellemzően a 6. számú és 7. számú főutak érintik a kerületet. A területen áthaladó M0 autóút Budapest belsőbb kerületeinek forgalmi tehermentesítését szolgálja, a nemzetközi közlekedésben részt vállaló hálózati sugárirányú elemeket köti össze. Az M0 körgyűrű jelentős teherforgalommal rendelkezik. Az évszázadok alatt kialakult országos sugárirányú közlekedési hálózatot a közúti közlekedés vonatkozásában a déli oldalon az es évek elején forgalomba helyezett M0 autóút jelentős mértékben módosította, melyhez a Duna-partra kihelyezett 6. sz. főút nyomvonala közlekedési szempontból kedvezően járult hozzá. Az M0 autóút I/A szakaszának kiépítése különös tekintettel az új Duna-híd Csepel-szigeti és Dél-pesti kapcsolatára egyrészt új közlekedési lehetőséget és irányokat teremtett, másrészt az I/B szakasz forgalomba helyezésével és a 6. sz. főút új nyomvonalával a kerület belső területit(lakó- és iparterület) jelentős mértékben tehermentesítette. Az agglomerációs és országos közlekedési hálózatban résztvevő utaknak köszönhetően a területen jelentős átmenő forgalommal kell számolni. 4

6 A kerület fő közlekedési tengelye a Leányka utca Kossuth Lajos utca/mária Terézia utca valamint Budafok közepétől egészen a városhatárig tartó Nagytétényi út. Ezzel párhuzamosan, közvetlenül a Duna partján az átmenő forgalom levezetésére létesült a 6-os út, amely mára ugyanolyan telítetté vált, mint az eredeti főközlekedési útvonal. A főváros belsőbb területeit (pl.: XI. kerület) a helyiek az előbb említett útvonalon (Leányka utca, majd Fehérvári út, Szerémi út és Hunyadi János út) közelítik meg. A kerület belső úthálózata és a főutak közötti kapcsolatok hiányosak, további csomópontok létesítése javasolt. A vasúti közlekedés jelentősége jelenleg elsősorban az országos és agglomerációs igények biztosításában jelentkezik. A területen áthalad a 30-as számú vasútvonal, amely a Budapest Székesfehérvár irányt köti össze két vágánnyal, valamint a 40-es számú kétvágányú vasútvonal, amely Budapest Pusztaszabolcs között helyezkedik el. A 30-as vasútvonal turisztikai szempontból különösen nagy jelentőségű, mivel ez ad vasúti összeköttetést a főváros és a Balaton között. Ezeknek a villamosított vonalaknak a forgalmi terhelése nagy, a kerületben hét darab megállóhellyel, illetve állomással rendelkeznek. Területszerkezeti problémát okoz, hogy a vasúti pályák 2. ábra: A kerületrészek lehatárolása két részre osztják a kerületet, így a nyugati kerületrészek Duna-parti kapcsolatát lényegesen megnehezítik. A meglévő vasútvonalak a városon belüli tömegközlekedésben lényegében nem vesznek részt, elővárosi vasúti jellegük erősítendő, bár ez a jelenlegi forgalmi igénybevételek mellett nehézkes. Közösségi közlekedési hálózatának szempontjából meg kell említeni a helyi érdekű vasutat, villamost, és az 1970-es évektől fokozatosan a megerősödő autóbuszt. A HÉV megszűntetése óta a először a 3-as autóbuszcsalád biztosította a közösségi közlekedés összeköttetését a várossal, jelenleg több mint 10 autóbusz viszonylat érinti a kerületet. Közösségi közlekedési kapcsolatként meg kell említeni az újonnan megnyílt M4-es metróvonal, amely a Kelenföldi Pályaudvartól indulva viszi közelebb a várost a kerületben lakókhoz. A hegyvidéki területek ellátottsága az utóbbi évtizedekben ugyan jelentősen javult, azonban a mai hálózat jelentős többletteljesítmény bevonása nélkül csak jelentős átalakítás mellett alkalmas a helyzet számottevő javítására. A kerületben működő közösségi közlekedési 5

7 rendszer sajátosságairól egy későbbi fejezetben bővebben lesz szó. A kerületet alapvetően három fő részre oszthatjuk: Budafok, Budatétény, Nagytétény. Ezeknek a kerületrészeknek a kerületben, illetve a fővárosban betöltött hálózati szerepére, a jelentős különbségek miatt, célszerű külön-külön is kitérni. Budafok közlekedési tengelye a Leányka utca Kossuth Lajos/Mária Terézia utca Nagytétényi út. A 6-os út a kerületrész közlekedési hálózatához a Hajó utcánál, a Háros utcánál és a Nagytétényi útnál kapcsolódik. A motorizációs növekedés következtében ezen útvonal és mellette a 6-os út is egyre nagyobb forgalmat kell, hogy lebonyolítson. Ugyanakkor újabb és újabb lakóterületek létesülnek nemcsak Budafokon, és a kerület egészében, hanem Érd déli részén is. Ezek lakossága döntően ezt az útvonalat használja a fővárosban lévő munkahelye felé, az agglomerációs forgalmi terhelés koncentrálódik a területen. A kapacitásnövelés, útszélesítés csak kevés esetben, rövid szakaszokon lehetséges, megoldásként a modal split mutatók javítása, ezen belül a közösségi közlekedés fejlesztése, előnyben részesítése jöhet számításba (elővárosi vasút, a Duna, mint tömegközlekedési folyosó). Budatétény közúti közlekedési és közösségi közlekedési tengelye a Nagytétényi út. A Balatoni út is fontos közlekedési útvonal, habár ezen főként az Érd, Százhalombatta felé haladó átmenő forgalom a jelentős. A kerület vasúti közlekedésében az egyik legfontosabb szerepet a Campona melletti Budatétény vasúti megállóhely tölti be. Munkanapokon 55, hétvégén pedig 53 vonatpár jár Budatétény és a Déli pályaudvar között. Az átlagos menetidő 20 perc, amely utazási idő szempontjából a versenyképes közlekedési elérhetőséget biztosít. Nagytétény közlekedési tengelye a Nagytétényi út, a települést azonban több olyan fontos főút is érinti, amely a helyi forgalom elvezetésében nem vesz részt, hanem az átmenő forgalom lebonyolításában vállalnak szerepet. A legjelentősebb ezek közül az M0 autóút, amely kettészeli a városrészt illetve a Baross Gábor-telepet és az Óhegyet leválasztja a nagytétényi településrészről. A 6-os út is elhalad Nagytétény mellett, de csak a Kolozsvári utcánál és a Harbor Parknál lehet rá csatlakozni. Az M6 és az M0 autópályák csomópontja az egyik legfontosabb közlekedési egysége a kerületrésznek, ami által a csomópont környezete a modern iparágak egyik potenciális telephelyévé válhat (logisztika, ipar). Nagytétény északi részén áthaladó Balatoni út (7. számú főút) a kerületrész forgalmában igen kevés szerepet játszik, mivel a környező területek lakossága csekély. Szerepe az átmenő forgalom lebonyolításában számottevő. 6

8 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata A város fejlődéséhez szükséges koherenciát és egységességet a különböző fejlesztési elképzelésekben és területfejlesztési dokumentumokban vizsgálni kell. A kerületrészek különböző fejlesztési céljainak, prioritásainak összhangban kell lenniük, hogy az átfogó, nagyobb területre vonatkozó célok megvalósulhassanak. Ennek az összehangolt fejlesztésnek érdekében az Integrált Városfejlesztési Stratégia a kerület érdekei mellett a helyi, a térségi, a regionális és az országos tervezési kereteket is figyelembe veszi. Ennek köszönhetően egy olyan, az országos tervezési kerettel koherens dokumentum jön létre, amely segíti az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció megvalósulását, valamint alkalmazkodik a Strukturális Alapok lehívásához szükséges tervezési dokumentumokhoz és célokhoz. A XXII. kerület területfejlesztéseit jelentősen befolyásolják a területileg releváns Területfejlesztési Koncepciók. Ezek közül a közvetlenül befolyásoló Területfejlesztési Koncepciók: az Országos Területfejlesztési Koncepció, a Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, a Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Budapesti Területfejlesztési Koncepció. Ezeken kívül fontos figyelembe venni a határos települések, kerületek Területfejlesztési Koncepcióit. Ezek közül Érd Megyei Jogú Város Területfejlesztési Koncepciója, Újbuda Városfejlesztési Koncepciója és a Budaörsi Kistérségi Területfejlesztési Koncepció a legfontosabbak. Az ezekkel való öszszefüggések vizsgálata döntő módon befolyásolhatják egy projekt sikerességét vagy sikertelenségét. A településfejlesztési célok meghatározásánál általánosságban figyelembe veendő tényezők vannak előírva, amelyek szem előtt tartása elősegíti a területfejlesztések koherenciáját. A XXII. kerületben ezeknek az átfogó céloknak az ismeretében végzett hatásvizsgálatok következtében megállapított előnyök, lehetőségek, más területfejlesztési szinteket érintő, illetve azok által befolyásolható, befolyásolandó tényezők a következők: Fontos kihasználni az agglomerációs elhelyezkedésből adódó potenciális előnyöket. A területi elérhetőség javítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése nem csak a főváros irányában fontos feladat, hanem érdemes megvizsgálni a környező agglomerációs területek felé irányuló térségi kapcsolatok fejlesztését, ezáltal létrehozva egy átfogó közlekedési hálózatot. A több irányú kapcsolódási lehetőségek előirányozzák a térség fellendülését. Fontos reagálni a térség dinamikus gazdasági fejlődésére. A gazdasági, logisztikai, ipari területek felé irányuló közlekedési kapcsolatok építése, illetve fejlesztése kiemelt eszköz a terület perspektivikus fejlődése érdekében. Budapest XXII. kerületének geoökonómiai helyzete kiemelten jónak mondható. A kerület fekvéséből adódó földrajzi potenciálja, ezen belül a kedvező természeti- és táji adottságai a befektetők szempontjából fontos, alacsony kihasználtságú fejlesztési alap lehet. Ezeknek az előnyöknek az oka a kerület Duna-parti szakasza, illetve a más külső kerületekhez hasonlítva Budapest központjának relatív közelsége. A lakókörnyezeti szempontból fontos geomorfológiai adottságok, azon belül is a kerületet jellemző természeti környezet vonzó körülményeket biztosít azok számára, akik nyugodt, csendes, kertvárosias jellegű lakókörnyezetre vágynak. A fővárosban folytatott levegő tisztasági monitoringozás alapján elmondható, hogy a kerületet érintő átmenő forgalmi terhelés, illetve az ipari tevékenységek ellenére a lakóterületnek kijelölt körzetekben a levegő minősége jónak mondható. A területfejlesztési koncepciót, a fejlesztési akcióterületek kijelölését, illetve a turisztikai fejlesztéseket a kerületben jelenlévő értékes, patinás történelmi múlt, kulturális hagyományok megléte irányozza elő. A kerületben található pincerendszer és borkultúra a településtörténeti hagyomány fontos eleme. Ezeknek a műemléki, helyi építészeti értékeknek a jelenléte egyben fontos feladat is a kerület vezetésének. Megőrzésük, fejlesztésük országos cél. A kerületet jellemző közúti közlekedési kapcsolatok az országos jelentőségű forgalmat lebonyolító M0-s autóúthoz, 7-es számú fő- 7

9 úthoz, 6-os számú főúthoz és a M6 autópályához és az ezekhez kapcsolódó fejlesztések a nem csak térségi, hanem országos szintű, összehangolt koncepcionális tervezést kívánnak. A kerületben elhelyezkedő vasúti infrastruktúra közvetlen vasúti kapcsolatot jelent a Budapest - Pusztaszabolcs és Budapest - Székesfehérvár vasúti vonalhoz. Ezek országos szempontból kiemelt vasútvonalak. Budapest belterülethez közvetlenül kapcsolódó Duna-parti sávon lévő területek fejlesztésében és a Duna vízfelületének használatában rejlő lehetőségek megléte a kerületben átfogó rehabilitációs és revitalizációs koncepciók részeként kell kezelni. Ezek a területek a jövőben hangsúlyosabb szerepet kell, hogy betöltsenek a kerület életében. A kerületben élők nyitottsága, amely befogadója azoknak a társadalmi rétegeknek, akik lakóhelyükként a fővárosi környezetben, a "vidékiség" előnyeit is nyújtó településrészt keresik komoly alakítója lehet a főváros strukturális felépítésének, az ennek következtében alakuló kerületenkénti lakosság számot célszerű figyelembe venni a koncepcionális területhasználati tervezés során. A kerület a fővárosi és térségi átlaghoz viszonyítva kedvezőbb demográfiai mutatókkal rendelkezik. A kerület népességének egyenletes, folyamatos növekedése a fővárosi és térségi szinteken is befolyásolja a terveket. A kerületet jellemzi a közéletét meghatározó lakosai többségének átlagon felüli kötődése, identitása lakókörnyezetükhöz. A kerület lakosságának szellemi potenciálja, vállalkozási kedve. A kerület közéletét meghatározó helyi lakosság urbánus szemlélete, érzékenysége környezete iránt. Humán infrastruktúra állapota, intézményi ellátottság. Az intézményhálózatot működtető szellemi - humán - infrastruktúra. A meglévő, fejlesztés lehetőségeit biztosítani képes településhálózati szerep, illetve a kerület településszerkezete, további potenciálokat ad a XXII. kerületnek. A fejlesztésre rendelkezésre álló területek mérete számos a kerületet és annak környezetét is érintő beruházásnak adhat helyet. Ezek összehangolása, illetve a szomszédos településrendezési tervekkel való összefüggésének vizsgálata a kerületet érintő fontos feladat. A kerületi beruházások engedélyezésénél, megvalósításánál továbbra is törekedni kell arra, hogy a projektek értékőrző, értéknövelő minőségűek legyenek. A XXII. kerületi családok, háztartások értéktermelő képessége, vállalkozó készsége, megtakarítási hajlama, magában hordozza a megtakarítások egy részének megjelenését a település épített környezetében. A kerületrészekben más-más prioritások, szempontok kerülnek előtérbe. Ezek a kerületrészek alapvetően Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület közigazgatási területének településrészeiként kezelhetőek. A kerület részekre történő szétbontásának alapját elsősorban a kerület történeti adottságai, hagyományai adják. A kerület három, korábban önálló településként működő városrészének területegységei külön kerületrészenként kezelendőek. Ezek a történelmi városrészek: Budafok, Budatétény, Nagytétény. Ezeknek a különbségeknek az ismeretében azonban átfogóan az egész területre megállapításra kerültek településfejlesztési prioritások is. Ezek a prioritások csoportosíthatók hatáskörük szerint. Ez alapján a helyi szinten megállapított prioritások a következőek: Az épített és természetes környezet állapotának javítása: A városkép, műemlékek, helyi épített értékek megóvása, rekonstrukciója. Meglévő lakóterületek környezeti minőségének javítása. Központi területek fejlesztése, sétáló utca kialakítása (többfunkciós városközpont helyének és kereteinek meghatározása, alközpontok kijelölése és szerepének meghatározása). A kerület közterületeinek rendbetétele, játszóterek, Duna-part rendezése. Környezetvédelmi problémák megelőzése, mérséklése, felszámolása. Meglévő környezeti terhelések csökkentése. Biológiailag aktív zöldfelületek mennyiségi arányainak megőrzése, minőségi javítása. 8

10 Természetvédelmi, természet-közeli, meglévő jó környezetminőségű területek megtartása. Műszaki infrastruktúra fejlesztése. Kiemelten a szennyvízcsatorna és a csapadékvíz-csatorna hálózat fejlesztése terén. Város belső közlekedési hálózatának javítása. A településszerkezetből adódó közlekedési problémák mérséklése, parkolási lehetőségek biztosítása. Új, korszerű piac létesítése. A helyi gazdaság erősítése: A helyben foglalkoztatottak arányának növelésére, a gazdasági területek lakóterületektől történő izolálásával lehetőséget kell biztosítani. Helyi kulturális hagyományok ápolása. A kulturális tradícióra épülő idegenforgalom fejlődésének elősegítése. Kiegyenlített, kiegyensúlyozott területi ellátás biztosítása a különböző városrészekben. A közintézmény hálózat területének biztosítása, fejlesztése, racionalizálása, az elérhetőséget biztosító tömegközlekedés javítása. A rekreációs és zöldfelületi ellátottság minőségének javítása. A sportolási és egészség megőrzési feltételek javítása. Új lakóterületek kijelölése. Beépítési feltételeinek elősegítése, elsősorban a fiatalok és helyben lakók részére. A településközi, térségi és regionális együttműködés erősítése. A várost átszelő országos közlekedési hálózat részét képező utak - M0 autópálya, 7-es, 6-os főút illetve az M6 autópálya - város belterületét elkerülő forgalmának növelése, a város belterületét érintő átmenő forgalom csillapítása, a városfejlesztést szolgáló kapcsolatrendszer kiépítése. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott átfogó célok 2020-ig a következők: Térségi versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus A Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programjában meghatározott prioritások: A Főváros élhetőségének javítása A közszolgáltatások és elérhetőségük javítása, valamint gazdaságfejlesztés az agglomerációban Pest megye agglomeráción kívüli kistérségeinek felzárkóztatása Partnerség-építés ösztönzése a Középmagyarországi régióban Klímaváltozás kihívásainak kezelése Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció átfogó céljai: Társadalmi megújulás Gazdaság dinamizálása Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása Budapesti Területfejlesztési Koncepció átfogó céljai: Budapest az európai városhálózat erős tagja Érték- és tudásalapú, fenntartható gazdaság Harmonikus, sokszínű városi környezet Javuló életminőség, harmonikus együttélés Érd Megyei Jogú Város Területfejlesztési Koncepciójában meghatározott célok: Erősödjön a térség tőkevonzó képessége, a helyi lehetőségeknek és igényeknek megfelelő mennyiség- és minőségorientált, környezettudatos gazdasági fejlődés váljon jellemzővé; Növekedjen a térség szellemi bázisát kihasználó tudásigényes iparágak gazdasági súlya; A gazdaságfejlesztés a helyi foglalkoztatás-növelésére és a veszélyeztetett foglalkoztatási csoportok re-integrálására irányuljon; Magas színvonalú, a szükségleteknek megfelelő szakképzés jöjjön létre. A kistérség idegenforgalma, szabadidőgazdasága mennyiségi és minőségi tekin- 9

11 tetben egyaránt növekedjen, különös tekintettel a Duna-menti térségre Közös marketing révén alakuljon ki és váljon ismertté a kistérség turisztikai arculata. Újbuda Városfejlesztési Koncepciójában meghatározott célok, fejlesztési területek: Társadalom Városrendezés Ökológia Gazdaság Közlekedés Közművek, energiaellátás Ezeken belül számos konkrét alcélt is meghatároztak, amelyek konkrét projektekként is kezelhetők. A XXII. kerületet érintő projektekről 1.4. fejezetben lesz szó. Budaörsi Kistérségi Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott prioritások: Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerősítése Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése Intézményi közszolgáltatások színvonalának és elérhetőségének térségi szintű fejlesztése A felsorolt prioritások összehasonlításával megállapíthatjuk, hogy a különböző szinteken meghatározott, a kerület fejlesztéseit érintő dokumentumok alapvetően összhangban vannak a kerület helyi-, illetve térségi szintű prioritásaival. Ez alapján megállapítható, hogy a különböző területfejlesztési dokumentumok koherensek. 10

12 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Az Integrált Városfejlesztési Stratégia meghatározza a megvalósítandó városfejlesztés programját egy 5-7 éves ciklusra. A kerület részletes helyzetelemzésére támaszkodva, és a település hosszú távú céljaihoz tűzi ki a célok eléréséhez szükséges nagyobb feladatcsoportokat. Mint minden stratégia, ez is csak akkor lesz működőképes és végrehajtható, ha a kerület kellő figyelmet és energiát fordít a megvalósítására, és annak követésére is. A Stratégia megvalósításának monitorozását két szinten célszerű elvégezni. Mind a városfejlesztést végző Budafok-Tétényért Városfejlesztő Kft számára, mind a Polgármesteri Hivatal számára kiemelten fontos a végrehajtás és az ahhoz kapcsolódó szervező, ellenőrző feladatok ellátása. A monitoring folyamatok során rendkívül fontos az érintett területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata. Figyelembe veendő dokumentumok: Budafok-Tétény, Budapest XXII. Kerület Önkormányzatának Négyéves Gazdasági Programja ( ) Budafok-Tétény, Budapest. XXII. Kerület Szabályozási Tervét Megalapozó Városfejlesztési Koncepciója Budafok-Tétény, Budapest. XXII. Kerület Környezetvédelmi Programja BUDAPEST 2030 HOSSZÚ TÁVÚ VÁ- ROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat Széchenyi 2020 A kerületet érintő területrendezési fejlesztésekkel kapcsolatos konkrét területrendezési tervek alapvetően Budapest Főváros Területrendezési Tervében vannak jelen. Ebben meg van határozva, hogy a területrendezési terv kialakítása során az előírásoknak megfelelően figyelembe veszik az országos és a térségi érdekeket, a szomszédos, vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogait és rendezési terveit. Ezek ismeretében, ezekkel összhangban meghatározzák: a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. Ezek értelmében településszerkezeti kialakításra van szükség. 3. ábra: Budapest településszerkezeti felosztása Alapvetően öt nagyobb zóna került kialakításra Budapest területén. Ezek a zónák a hegyvidéki zóna, a belső zóna, az átmeneti zóna, az elővárosi zóna és a Duna menti zóna. Ezeken a területeken más-más területfejlesztési szempontokat kell figyelembe venni. A zónánként figyelembe veendő szempontokat az alábbi felsorolásban foglaltam össze: A belső városrészeken alapvetően a területek történeti és szerkezeti adottságainak figyelembevételével az összehangolt rehabilitációs megújítás a cél, a területek történelmi értékeinek a településszerkezeti jellegzetességeinek megőrzésére fordított maximális figyelemmel. Az átmeneti zónaként megjelölt területeken, azon belül is a területek dél-keleti térségében jelentős magisztrális hálózati elemek fejlesztésével a térség átstrukturálása, a barnamezős fejlesztések előnyben részesítése szerepel a koncepcióban, így ezt a zónát komoly beavatkozások helyszíneként jelölték meg. Az elővárosi zóna mértéktartó fejlesztései mellett a zöld gyűrű lehetséges szerkezeti elemei és a zöld ékek kialakítása, a város környezeti rehabilitációjának, 11

13 revitalizációjának akcióterületeként van megjelölve a koncepciókban. A hegyvidéki zónában tervezett koncepció Budapest nyugati területeit érintő beavatkozásokat hordoz magában. A zóna kiemelt jelentőségű erdőterületeinek védelme és megőrzése országos jelentőségű környezetvédelmi szempont. Vizsgálni kell az erdőterületeket érintő rekreációs lehetőségek létjogosultságát, megőrzését és fejlesztését. A Duna fővárosunk kincse. A Duna menti területek értékszintű kihasználtsága az utóbbi években fontos téma lett, és a várost érintő hosszú távú fejlesztési célok alapjává vált. A zónában a városközpont észak-déli tengely irányú fejlesztése, illetve Budapest és a Duna-part kapcsolatának biztosítása a város jövőképének és az itt tervezett projektek markáns alakítási szempontja, ezek figyelembevétele megkerülhetetlen célként, szempontként kell, hogy szerepeljen a konkrét projektek kialakításánál. Az egységes, koherens koncepció kialakítása érdekében kerületet érintő zónák jellemzése fővárosi szinten történt meg. 4. ábra: Budapest településszerkezeti felosztása a XXII. kerületre fókuszálva A kerület északi területét érintő átmeneti zóna a város legheterogénebb térsége. Meghatározó az elmúlt két évtized ipari területeinek szükségszerű átalakítását követően is, szinte egybefüggő gazdasági térség uralja a délkeleti részen, míg északon már csak diszperz formában jelenik meg, a struktúra itt jobban átjárható és egyes sávokban lakóterületi dominancia is jelen van. Jelentős a használaton kívüli területek aránya a zónában, első sorban a korábbi iparterületek barnamezős térségeiben. A zóna angyalföldi és lágymányosi térségében volt érzékelhető a legnagyobb gazdasági és funkcionális átalakulás, ahol a környezetterhelő ipari funkciók irodai, lakóterületi és vegyes kereskedelmi szolgáltató területekké alakulnak át. A kerület döntő része az elővárosi zónába esik. Az elővárosi zóna tartalmazza az ben Budapesthez csatolt településeket, ahol elsősorban kertvárosias és lakótelepi városrészek helyezkednek el. A zóna közvetlenül az agglomerációhoz kapcsolódik. A főváros által kitűzött fontos cél a beépítetlen területeken a zöldterületek megőrzése és intenzifikálása, a hiányzó közművek és úthálózati elemek kiépítése a kertvárosi karakter megőrzése mellett. Ezek a kerületet közvetlen módon érintő beruházásokban konkretizálódnak. A terv ezen kívül a térségi központok fejlesztéséről is beszél, így tehermentesítve a belvárosi területeket, továbbá segítve a területek helyi karakterének megőrzését. A területek városszerkezetben elfoglalt helye azonban korlátozza a lehetséges fejlesztések nagyságrendjét, a szintterület-sűrűség itt alacsonyabb kell, hogy legyen, mint a többi zónában, így megőrizve az elővárosi karakterét a területeknek. Az elővárosi zóna területén a kiépült M0 és bevezető szakaszai, valamint a várható új Duna-híd fejlesztések elsősorban az átmeneti zónába kell, hogy tereljék a munkahelyteremtő befektetőket, ugyanakkor a térség meglévő iparterületei át kell, hogy strukturálódjanak, illetve részben funkciót kell váltsanak (pl. a pesti oldal nagykiterjedésű iparterületei, a volt Csepel Művek területe, a budai oldal Duna melletti iparterületei). A Duna menti zóna a fővárost átszelő folyószakasz melletti, összefüggő térséget jelenti. A kerület értékes területe ez a partszakasz. Elsődleges feladat a parti területek megnyitása a mögöttes területek irányából, így segítve a rekreációs funkciók megjelenését, erősödését. A Duna menti zónát szigeteivel együtt 12

14 karakteres városszerkezeti elemmé szükséges és lehetséges fejleszteni, ahol elsősorban a rekreáció valamint az idegenforgalom új térségei alakíthatók ki zöldterületi jelleggel a jelenlegi ipari és alulhasznosított területek helyén. Ez a kerületben tovább erősítheti a turisztika fellendítésére törekvő fejlesztéseket. Az átmeneti zónára eső Duna parti szakaszokon elsősorban a városközponti funkciók megtelepedése kívánatos, azokon belül is az idegenforgalom szerepe meghatározó kell, hogy legyen. A XXII. kerületben a Dunaparton jelöl a terv park- és erdőterületfejlesztési területet. A területrendezési tervek fő célja az arányos térszerkezeti fejlesztés. A város térszerkezetalakítása alapelvének a már korábban is említett értékek megtartásának és kiterjesztésének kell lennie. Ezek közül a kerületet érintő legfontosabb területrendezési szempontok a következők: Kompaktság: A kompaktság elve alapvetően két konkrét várostervezési szempontot hordoz magában. Az első, hogy a beépített várostest, a lakó területek, az ipari területek, a kereskedelmi és iroda funkciókkal ellátott területek viszonylag éles határokkal válnak el a beépítetlen, szabad területektől, illetve a városok élhetősége szempontjából kiemelt fontosságú zöld környezetétől. A második, hogy ne jöhessen létre a város túlzott szétterülése a tájban, vagyis a település méret szempontjából is élhető legyen. A budapesti várostest jelenlegi állapotában még viszonylag kompaktnak és tagoltnak tekinthető, ennek megőrzése azonban odafigyelést, precíz és a hozzáértő, koncepcionális tervezést igényel. Budapest kedvezőtlen adottsága a város szélső területeinek és agglomerációjának, ezen belül a XXII. kerületnek, kiegyensúlyozatlan beépítési, munkahely- és lakósűrűségi eloszlása. Ez a diszharmónia a tudatos várostervezés hiányának, ezen felül az igényeknek a felügyelő bizottságot túlnövő mivoltának köszönhető. A kompaktság elősegítésének leglényegesebb eszköze az átmeneti zóna kiemelt fejlesztése, illetve a zónában elhelyezkedő területek városias átalakulásának elősegítése. További eszköz a városszéleken idáig megmaradt zöldterületek, illetve biológiailag aktív felületek megóvása. Ezek a XXII. kerületet akcióterv szinten érintő szempontok, amelyek elősegíthetik a kerület fejlődését. Több központú város: Budapest történeti városközpontja a várostörténet folyamán fokozatosan túlsúlyossá vált. A városba beolvadt környező települések központi integrációja nyomán a legtöbb alközpont funkcióinak nagy részét elvesztette, a legtöbb esetben mindössze a közlekedési hálózat szempontjából maradtak jelentős területi csomópontok. Bár évtizedek óta megfogalmazott cél a városi alközpontok létrehozása, visszaállítása, amelyek szolgáltatásaikkal, városi funkcióikkal egyegy városnegyed szervező elemévé válhatnának. Ennek ellenére ezek kialakulása vagy kialakítása nem mindenhol ment végbe. A spontán kialakuló, illetve megmaradt alközpontokat sok helyen a forgalmi funkciók zilálják szét, a külsőbb kerületek tradicionális központjai pedig sok helyen a teljes átépítés áldozataivá váltak. A legutóbbi években ugyanakkor újabb központképző elemek, a bevásárlóközpontok együttesei jelentek meg. Ezek a hagyományos városközponti funkcióknak csak egy részét képesek magukba foglalni. Ezeket a tényezőket öszszevetve kimondhatjuk, hogy a feladat a funkcionális és térbeli viszonylatok rendezésének elősegítése. Ez tervszinten azt jelenti, hogy szükség van a különböző hagyományos kerületi alközpontok erejének növelésére, szerepük visszaállítására, valamint célként kell kitűzni, hogy a helyi központok a környéken lakók városi szolgáltatásokkal szembeni igényeit teljes körűen, a megkívánt szolgáltatási szinten kielégíthessék. A főváros központrendszerében meghatározott, a fő központok tehermentesítésére szolgáló egyéb városrészközpontok, Budafok Óváros és Tétény Campona, az elővárosi zóna térségében. Az egyéb városrészközpontok a főváros belső területeinek tehermentesí- 13

15 tését szolgálják elsősorban az intézmények körének bővítésével. Városszerkezeti jelentőségű átalakuló területeket tartalmazó területi egység a Duna mentén és a Budapest Székesfehérvár, Budapest Pusztaszabolcs vasútvonal környezetében jelölt. Ezek a Duna menti zóna és az elővárosi zóna csatlakozó területén találhatók, jelenleg nagyrészt munkahelyi területek. Nagy jelentőségű, elsősorban lakóterületi fejlesztéseket az elővárosi zóna területén, meglévő lakóterületekhez kapcsolódva jelöl a terv, jelenleg mezőgazdasági besorolású fejlesztési területeken. A városképi, városszerkezeti szempontból védendő karakterű, helyi jelentőségű területek az egykor önálló településrészek központjához kötődnek. Két helyen jelöl a terv ilyen területek, ezek Nagytétény belváros, valamin Budafok városközpont és az ezekhez csatlakozó kertvárosias lakóterületek, amelyek önálló, értékes helyi karaktert hordozó területek. A közlekedést érintő tervek a következők: A nagyvasúti hálózatot a Budapest Pusztaszabolcs és Budapest Székesfehérvár vonlak jelentik a kerületben, az utóbbi vonal megvalósult, így elősegítve a kapacitásnövelés lehetőségét a vonalon. Ennek a kapacitásnak a segítségével a vasúti pályákon bevezetésre kerülhet az elővárosi vasúti közlekedés a városhatár környezetében lévő állomásoknál, valamint Kastélypark, Nagytétény Diósd, Budatétény (meglévő) állomásokon P+R parkolók kerülhetnek kialakításra. Ezek célja a modal split arány javítása, a közösségi közlekedés előnyben részesítése és így a belváros forgalmi túlterheltségének csökkentése. A kerékpáros főhálózatra vonatkozó javaslatok csak tájékoztató jelleggel bírnak és nem kötelezően megvalósítandó részei a tervnek. A közúti közlekedési hálózat esetében az ország és a főváros kapcsolatát biztosítani hivatott gyorsforgalmú, és országos jelentőségű úthálózat esetében hálózatfejlesztésre már nem kerül sor. A gyorsforgalmi úthálózat esetében az 1990-es években megépült M0 gyűrű mellett az M6 autópálya évben átadásra került. Az országos jelentőségű főúthálózat esetében a 6. számú főút (melynek M0 csomóponttól délre esőszakasza esetlegesen 2x2 forgalmi sávra bővül) és a 7. számú főút a meglévő hálózat részét képezi. Új hálózati elemet jelent majd a kerület északi határán a Körvasút menti körút megvalósítása a Csepel- Albertfalvai Duna híddal. A körirányú útvonal XXII. kerületi szakaszát a Rózsavölgyi alagút jelenti majd. A kerületen belüli közlekedési hálózatot meghatározó főutak esetében új elemként csak a Pécsi utca jelenik meg (a Leányka utca Mária Terézia utca Kossuth Lajos utca kiváltására). A meglévő hálózati elemek esetében Nagytétényi út, Angeli út, Dózsa György utca, Háros utca, Vilmos utca, Növény utca kisebbnagyobb átépítések, csomópont korrekciók, építési terület korrekciók várhatóak a szolgáltatási szint javítása érdekében. 14

16 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai A kerületet déli és keleti oldalról a Duna határolja, északról Budapest XI. kerülete, nyugatról pedig Törökbálint, Diósd és Érd települések. A szomszédos települések településszerkezeti terveiben szereplő projektek érinthetik, befolyásolhatják a kerület helyzetét, ezért ezek számontartása, ismerete fontos feladat. 5. ábra: Budapestet övező települések A környező településeken a kerületet érintő fejlesztések, beruházások, projektek a következők: XI. kerület 6. ábra: Budapest XI. kerületének címere A XI. kerületben a környezetvédelmi projekt keretében meghatározták az illegális hulladéklerakás megszüntetését, az így elszennyezett területek megtisztítása, rehabilitációja fontos feladat. Annak érdekében, hogy a külterületi illegális szemétlerakatok ne keletkezzenek újra az illegális szemétlerakás tetteseinek felderítése illetve a lerakás megelőzése érdekében mezőőri szolgálat létesítését helyezték tervbe. Ennek intézményi kereteit a kerületi közterület-felügyelet keretén belül vagy a környező településekkel közösen (Bp. XII. és XXII. kerület valamint Budaörs) tervezik megteremteni. A XXII. kerület területét is érintő illegális hulladék lerakás megszűntetésének érdekében a kooperáció a költséghatékonyság szempontjából is célszerű. A nyíltvízfolyások vízminőségének javítása érdekében az érintett szomszédos önkormányzatokkal együttműködve a problémákat feltáró akciótervet hoztak létre. A XI. kerület célja megszüntetni a közvetlen bevezetéseket, amelyek a vízminőség jelenlegi rossz helyzetének alapvető okai, valamint előkészíteni egy integrált revitalizációs tervet. A XI. kerület céljai között szerepel egy térinformatikai alapú adatbank, ingatlan értékkataszter készítése (a vagyonkataszter felhasználásával) az egységes településfejlesztési információs rendszer létrehozása érdekében. Az adatbank és kataszter nemcsak a kerületi adatokat és az ingatlanok paramétereit, hanem fővárosi, szomszédos kerületi és agglomerációs adatokat is tartalmaz. Az adatszolgáltatás az összehangolt területfejlesztések érdekében egyaránt célravezető és előremutató. Törökbálint 7. ábra: Törökbálint címere A regionális, az agglomerációs (Budapesti) kapcsolatok értékelésénél megállapíthatjuk, hogy mint budapesti agglomerációs településen, Törökbálinton is egyre erősödően érezhetőek az agglomerációs hatások. A település részére Budapest biztosítja a felsőfokú ellátás (pl. kórházak, egyetemek, színházak stb.) döntő részét, de a középfokú ellátásban (pl. középiskolák) is jelentős szolgáltatásokat 15

17 nyújt. A települési munkaerő felesleg foglalkoztatását is jelentős mértékben a főváros biztosítja, az így kialakuló mindennapi agglomerációs átmenő forgalom közvetlenül érinti a XXII. kerületet. Az agglomerációs hatást és az ennek következtében kialakult forgalmakat tovább növeli, hogy Törökbálint a fővárosi népesség egyik kedvelt kitelepülési célterülete. A helyi népességnövekedés fő forrása a budapesti népességkiáramlás, de más országrészekből és országokból is megfigyelhető a népességbeáramlás. A Budapestről kitelepülők egy része azonban megtartja budapesti munkahelyét, így a lakosságnak ez a része csak lakik itt, és esetleg még esetenként az alapfokú közintézményi szolgáltatásokat is Budapesten veszi igénybe. Az életszínvonal várható emelkedésével számítani lehet ezeknek a hatásoknak a tovább növekedésére, felerősödésére. Ennek érdekében az átmenő forgalmak lebonyolítását szolgáló utak kapacitásnövelése ajánlatos. Ezek a folyamatok a XXII. kerület fejlesztési koncepcióit közvetlenül érintik. Diósd 8. ábra: Diósd címere A növekvő agglomerációs forgalomból adódó hatásokon Diósd esetében is érvényesek. Diósd településszerkezeti tervében nem szerepel olyan projekt, amely a XXII. kerületet fejlesztéseit közvetlen módon befolyásolná. Érd Érd a Budapesti agglomeráció legnagyobb, ún. alvóvárosa, ahol a külterületi mezőgazdasági területeknek kevés, illetve alig van kapcsolata a belterületi lakóterülettel. A terv térségi szintű szerkezeti beavatkozásként új kapcsolatok kialakítását javasolja Érd és a környező agglomerációs települések között. Ez a települések közötti forgalmak lefolyásának elősegítésére, valamint a jelenlegi forgalmi igényeket kiszolgálni nehezen képes mai úthálózat kiegészítésére szolgál. Ezek kapacitásnövekedését elősegítő beavatkozások a szolgáltatási szintek koherenciájának szempontjából közvetlenül érintik a XXII. kerület fejlesztéseit. 9. ábra: Érd címere Az új közúti kapcsolatok biztosítják, hogy a szomszédos települések Érd bármely pontjáról egyszerűen elérhetőek lesznek, feloldva a mai, excentrikus hálózati elrendezésből fakadó hátrányokat. Új kapcsolatok javasoltak Budapest XXII. kerülete, Diósd, Törökbálint, Sóskút, Tárnok, és Százhalombatta felé is. Keleti irányban, Törökbálint, Diósd és a főváros XXII. kerülete felé a terv szintén több, térségi jelentőségű hálózatfejlesztésre tesz javaslatot. Ezek sorrendben északról-délre a következők: az Ötvös utca meghosszabbítása Törökbálint felé és a Diósdot Törökbálinttal összekötő agglomerációs összekötő útja, az érdi Tétényi utcát a Barackos úttal összekötő útvonal, a Tétényi utat a diósdi Gyár utcával öszszekötő új javasolt útvonal. A nyomvonalakat az érintett településekkel és a Magyar Közút NZrt.-vel is egyeztetni szükséges. Ezen kívül Érd prioritásai között szerepel: a lakosság iskolázottságának javítása az oktatás fejlesztése a magasabb képzettségűek helyben foglalkoztatása Ezzel csökkentve a Budapestre ingázás arányának csökkentését. 16

18 Fontos megemlíteni továbbá a kiemelt állami és fővárosi fejlesztések kapcsán megvalósult együttműködéseket. A kerületet érintő fontosabb, nem egy esetben országos jelentőségű állami infrastruktúrafejlesztések a közelmúltban lezárultak, és befejeződött a Metallochemia központi környezeti kárelhárítási programja is. Az állami beruházások közül kiemelkedik az M6-os és M0-ás út csomópontjának építése, amely új arculatot ad a kerület peremének. A közeljövőben tervezett hasonló jellegű programok, beleértve a kiemelt projektek (pl. Budai fonódó villamoshálózat), kerületet is érintő elemeinek tervezésében, előkészítésében folytatott egyeztetésekben fontos szerepe van a kerület önkormányzatának. 17

19 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A különböző városrészek és az akcióterületek fenntartható és folyamatos fejlődése az egyik legfontosabb stratégiai jelentőségű alapelv, ami a Budafok-Tétény Integrált Városfejlesztési Stratégiájában szerepel. A kerület különböző fejlesztési céljainak egymással és a környező, közvetve vagy közvetlenül a területre hatást gyakorló projektekkel kapcsolatban is koherensnek kell lenniük. Az esetleges ellentmondásokat vizsgálni kell és a szükséges változtatásokat, beavatkozásokat a költséghatékonyság és a prioritások szempontjából is értékelve eszközölni kell. A hatályos fejlesztési koncepcióban foglaltak alapján a XXII. kerülettel kapcsolatos településfejlesztési elképzelések négy csoportba sorolhatók: Az első a kerületet alkotó három településrész (Budafok, Budatétény és Nagytétény) településközpontjainak rehabilitációját, illetve korszerű megújítását célzó elképzelések. A településközpontok rehabilitációja elősegíti a Budapestre jellemző centralizált rendszer feloldását, ezen kívül erősíti a városrész élhetőségét. A második a kerület évszázados borászati hagyományaira és megmaradt értékeire épülő, turisztikai fejlesztések. Az idegenforgalom mutatóinak javítása komoly bevétel az Önkormányzat számára és elősegíti a helyi lakosok életszínvonalának javulását, ezen felül munkahelyeket is teremt a területen. A harmadik a természeti környezet megújítása. A Duna-parti területek összehangolt rehabilitációja az egész főváros érdeke. A terület Budapest legértékesebb részeihez tartozik. A negyedik a helyi gazdaság fejlesztését célzó egy-egy elképzelés. A munkahelyteremtés a kerület egyik legfontosabb célja. Mivel az akcióterületeken belül összetett, különböző elemekből álló fejlesztések szerepelnek, egy-egy fejlesztés több prioritásnak is megfelel, ezért a konkrét programok besorolása legjellegzetesebb tulajdonságaik alapján történt meg. Budafok-Tétény Integrált Városfejlesztési Stratégiájának egyik fontos alapelve, hogy minden városrész folyamatosan fejlődjön, s a következő 5-7 évben találjon olyan programot, amit megvalósítva hozzájárul a város céljainak eléréséhez. Kifejezett irányelv, hogy a kerület fejlesztési céljai szorosan kapcsolódjanak egymáshoz, s ne egymás rovására valósuljanak meg a projektek. Ennek érdekében az összehangolt, integrált városfejlesztési folyamatok elkerülhetetlenek. A kerületrészek különböző, de összehangolt konkrét programpontjai a kerület komplex kerületfejlesztésének alapja. Mindhárom kerületrészben az alközponti funkciók erősítése a cél, olyan formában, hogy azok egymást kiegészítsék, de önmagukban is meg tudjanak állni. Budafok a kerület igazgatási központja, ennek megtartása a továbbiakban is cél. Budatétényben a kereskedelmi tevékenységek mintegy spontán módon központot hoztak létre, ennek megerősítése mindenképp fontos feladat a munkahelyteremtési szempontból. A nagytétényi központ a kastélymúzeummal és lehetőség szerint a létesítendő Duna Park projekttel együtt kezelendő; ezáltal Nagytétény történelmi településmagja a kerület kulturális-művészeti központjává válhat, elősegítve az idegenforgalmat, további turisztikai jellegű fejlesztéseket hordozva magában. Ezek mellett a funkciók mellett a városrésznek tradicionális egyedi városképe is megőrzendő. A sokszínűség a fent említett funkciók biztosítása mellett a hagyományos városkép megőrzését is elősegíti. Budafoknak a bor és a borászati tevékenységek, Budatéténynek a rózsakultúra, Nagytétényben pedig a kulturális értékeket hordozó kastély hordozza magában ezeket a hagyományokat. Ezekhez kapacsolódóan különböző rendezvények és események pezsdítik fel a kerület életét. Az említett karaktereket a kerületrészi központok fejlesztése során mindenképp érdemes figyelembe venni, hiszen a sajátosságok mentén a közösségi összetartozás is felértékelődik. 18

20 A Duna-part átfogó revitalizációja mindhárom városrészt érinti, egyaránt fontos a budafokiak (Háros-sziget), budatétényiek és a nagytétényiek számára. A célok megvalósításához szükséges fejlesztések többsége nem csak az adott kerületrészben fejti ki hatását, a projekt eredményei a szomszédos városrészekben, vagy akár kerületekben is érezhetők lesznek. Ez a gazdaságfejlesztés lehetőségeire, vagy a rekreációs funkciók bővítésére egyaránt vonatkozik. A kijelölt fejlesztési területeket a következő térképen láthatjuk. Ezek értelmében elmondhatjuk, hogy a kerület által kitűzött főbb stratégiai megállapítások a következőek: Településrész-központok fejlesztése Turisztikai vonzerő fejlesztése A természeti környezet rekreációs hasznosítása Helyi gazdaságfejlesztés Összefoglalóan elmondható, hogy a kerületben végbemenő kerületfejlesztési szempontból kulcsfontosságú, kiemelt projektek a következők: Budafok városközpont fejlesztése Tétény központ fejlesztése és Duna-part II. projekt Campona üzletközpont térségének fejlesztése, a központi szerepet erősítő beavatkozások Történelmi negyed rekonstrukciós fejlesztései a kerületrész történelmi jellegzetességeinek és területi adottságainak megőrzésével Új piac kialakítása Oroszlános udvar Kerékpárutak Rozárium 10. ábra: Budafok-Tétény fejlesztési területei 19

21 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A fent leírt koncepció érdekében a 12/2010. (VI. 30.) Önkormányzati Rendeletben kerültek megállapításra a hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződésekkel kapcsolatos szabályozások. A rendelet kiterjed Budapest XXII. kerületének teljes közigazgatási területére. Az integrált városfejlesztés és településrendezés értelmében alapvetően a kerületben érvényes átfogó rendelkezések a következők: Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány Rendelet Fővárosi szabályozási kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Budapest Főváros Közgyűlésének rendelete Budapesti városrendezési és építési keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Budapest Főváros Közgyűlésének rendelete A kerületben végrehajtott településfejlesztési és településrendezési szerződéseket ezeknek teljes mértékben meg kell feleltetni, az ezekben leírtaknak megfelelően kell megkötni ezeket. Ezek értelmében a távlatban fejlesztésre kijelölt területek beépítésre szánt területbe való sorolásának feltétele, valamint a szabályozási terven településrendezési szerződés jellel ellátott területen a beépítés feltétele a kerületi önkormányzattal kötött településrendezési szerződés megléte. A településrendezési szerződés hiányában a területen nem jöhet létre beruházás. Ezekben a szerződésekben mindenképp ki kell térni a közlekedési és közmű infrastruktúra fejlesztésnek és az azok elhelyezéséhez szükséges területeknek a szabványoknak és előírásoknak megfelelő biztosítására. Amennyiben ez nem lehetséges, a szerződés nem jöhet létre. Ki kell térni továbbá az oktatási és egészségügyi ellátást biztosító közintézményi háttér kialakítására, biztosítására. A fejlesztési területen koncepcionálisan létrehozott és fenntartott zöldterületek biztosítására. Annak érdekében, hogy a településrendezési feladatok megvalósulhassanak kiemelt esetekben hatósági szerződés köthető az építéshatósági eljárás során. Ezek a kiemelt területek lehetnek: A város intézményi ellátottságának fejlesztésére irányuló településrendezési feladat. A város közúthálózatának fejlesztésére irányuló településrendezési feladat. Ennek értelmében az építéshatósági eljárás során szerződés köthető az alábbiakra vonatkozóan: útszabályozások kapcsán szükséges építmények áthelyezése, út- és közműhálózati fejlesztése, zöldfelületi fejlesztése, alapfokú intézményellátás fejlesztése, közcélú parkoló, parkolóház, mélygarázs építése, közterület rendezése. 20

22 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A jelenleg hatályban lévő Integrált Városfejlesztési Stratégia a 315/2008. (10.16.) önkormányzati határozattal került jóváhagyásra. Ebben meghatározták a területre vonatkozó fejlesztési célokat, ezen kívül az IVS-ben kitérnek még a területen elhelyezkedő fejleszteni kívánt akcióterületekre is. Az IVS-ben nem csak ezeket a célokat határozták meg, hanem ezeknek a céloknak a megvalósíthatóságát is vizsgálták. Ezeknek a vizsgálatoknak a megállapításához figyelembe kell venni a különböző településrendezési eszközöket. A műszaki előírások, szabványok, valamint a hatályos jogi keretek figyelembevétele is fontos feladat. A Fővárosi Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban a kerületi IVS a következő településrendezési eszközöket állapítja meg: Adókedvezmények A különböző adókedvezmények előre lendíthetik a terület fejlődését akár ipari, akár turisztikai szempontból. A kedvező adófeltételek beruházókat vonzhatnak, amelyek területre településével munkahelyek keletkeznek, területfejlesztések indulhatnak be az akcióterületeken. Az adókedvezmények tekintetében a kerület mozgástere szűk. A helyi iparűzési adó a fővárosi önkormányzat rendszerében a Fővárosi Önkormányzat által visszaosztott adó, ami azt hordozza magában, hogy a kerület iparűzési adókedvezményekkel nem tud hatékonyan operálni. Ezzel szemben az építmény- és a telekadó esetében nyújthatóak bizonyos kedvezmények. Ezekkel számos vállalkozást lehet bevonzani például a vendéglátási, turisztikai tevékenységek vagy a rekreációs szolgáltatások területén. Ez különösen aktuális és kedvező lehet a borturisztikai fejlesztéssel érintett akcióterületeken. A korábban már létező és jól működő pinceadó visszaállítása is ebbe a területbe sorolható. További adó jellegű kedvezmény lehet, ha az adót fizető társaságok számára az Önkormányzat valamilyen nem anyagi jellegű szolgáltatást biztosít. A helyi építési szabályzat módosítása Különleges esetekben, szigorúan a településszerkezeti terv, a környezetvédelem és fenntartható fejlődés jegyében létre lehet hozni úgy nevezett szabályozási alkukat. Ez egy a városfejlesztés területén bejáratot hivatalos módszertan. Ez az eljárás akkor léphet életbe, amikor a potenciális befektető igénye a közfeladat elvégzésére vagy a közszolgáltatás feltételeinek megteremtésére irányul. Ezek fennállása esetén sor kerülhet a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítására. Kedvezményes területbiztosítás Amennyiben a befektető a kerület általános céljainak és területfejlesztési stratégiáinak megfelelő szolgáltatással bír, valamint hosszú távú letelepedési igénnyel rendelkezik, akkor a befektetőkkel történő tárgyalások során az önkormányzat kedvezményesen területet biztosíthat. Ez a XXII. kerület fejlesztési akcióterületei közül több helyszín esetében is fennállhat. A kedvezményes területbiztosítás különösen mérlegelendő az Epres-kert, a Hunyadi laktanya és a Budafok belváros akcióterületeken. A különböző vállalkozások, fejlesztések és beruházások esetében a gyakorlatban mindenképp mérlegelni kell a területbiztosítással kapcsolatos kedvezményeket. Ezek értékelése helyszínről-helyszínre különböző kimenetelű lehet. Település-marketing terv készítése A település-marketing tervekben a kerület vonzerejét, a területen lévő lehetőségeket és potenciálokat érdemes megvilágítani a befektetők előtt. Ennek a szolgáltatási csomagnak a koncepciója kialakult, a prioritások megállapításra kerültek. A célcsoportok meghatározása, az ehhez kapcsolódó piaci pozícionálás, valamint a potenciális fogyasztók, haszonélvező elérési eszközeit is meg kell még határozni egy marketing tervben. A kerületi marketing tervben meghatározott hosszú távú célok között szerepelnek a különböző akcióterületeken ajánlott fejleszté- 21

23 sek, különösen kiemelt a Duna adottságait kihasználó rekreációs szolgáltatásokhoz csatlakozó szolgáltatások Nagytétény Központnál, illetve a Munkahelyek a horgászparadicsomban nevű projekt helyén.. Az ezekhez szükséges infrastruktúra megteremtése, kiépítése is jó lehetőség a befektetőknek. Ezen kívül meg kell említeni a különböző turisztikai lehetőségeket, a kijelölt akcióterületen, a Borhegy témaparknál megjelenő, borászattal kapcsolatos beruházások támogatását. Ezeknek a település-marketinghez kapcsolódó hagyományos eszközöknek számos előnyük van a településre nézve. A turizmusfejlesztés a helyi gazdaságra, azon belül is a kis- és középvállalatok munkahelyteremtésére gyakorol kedvező hatást. A rekreációval kapcsolatos beruházások pozitívan befolyásolják a kerület arculatát, így további fejlesztéseket vonzanak be A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos településszerkezeti terv megalkotásánál a különböző városrészek és akcióterületek fenntartható és folyamatos fejlődése az egyik legfontosabb stratégiai jelentőségű alapelv volt. Ez a Budafok-Tétény Integrált Városfejlesztési Stratégiájában szerepel. A kerület különböző fejlesztési céljainak egymással és a környező, közvetve vagy közvetlenül a területre hatást gyakorló projektekkel kapcsolatban is koherensnek kell lenniük. Fontos megemlíteni, hogy a kerületben számos olyan beruházási projekt van jelen, amelyek a kerületre, vagy a kerület egy városrészére jelentős hatással vannak, annak életében elengedhetetlen szerepet játszanak, azonban az önkormányzatnak nincs jogosultsága és lehetősége a projekt befolyásolására, a projekt döntésfolyamataiban való részvételre. Ezek a beruházások, illetve fejlesztések sokszor fontosak a helyi kis- és középvállalkozások számára, munkahelyteremtő és/vagy kulturális értékekkel bírnak. Ilyenek többek között a Nagytétényi Kastélymúzeum és budafoki borkultúra. Az Önkormányzat a rendelkezésre álló hivatali szerepkörével, kapcsolatrendszerének felhasználásával képes lehet vállalni az összekötő, irányító vagy katalizátor szerepet a beruházások lefutása során. Annak ellenére, hogy ezek a fejlesztések nem közvetlenül önkormányzati befolyásolással mennek végbe, a szabályozó szerepkörét továbbra is az látja el, így az önkormányzat fontos mozgatórugója lehet az ilyen projekteknek. A fent leírtak értelmében ehhez hasonló eljárásokkal megvalósult projektek a ciklusban két fő területre oszthatóak. Elsőként meg kell említeni a településrész-központok megújításával kapcsolatos beruházási projekteket. Ezek közül a legfontosabb projekt Nagytétény központjának rehabilitációja és a Duna part II. (Duna- Park) párhuzamos fejlesztése, mivel itt több fő stratégiai cél is megvalósul. Fontos projektek még Budafok központjának fejlesztése, valamint a Campona Szórakoztató- és Bevásárlóközpont környékén kialakuló új városközpont megerősítése, valamint tudatosan megtervezett fejlesztése. A másik legfőbb fejlesztési terület a kerület turisztikai vonzerejének fejlesztése. Ennek a területnek a fejlesztése során alapvetően két fő projekt valósult meg a ciklus során. A kerület történelmi negyedének rehabilitációja, valamint a budafoki borhegy fejlesztése. A különböző fejlesztési irányoknak megfelelően a programok egymással történő közvetlen összevetése során kialakuló megvalósítási sorrend létrehozásánál a kerület akcióterületein végzett fejlesztések ütemezése során a következő sorrend került megállapításra. Az első hullámban között megvalósult beruházások közé tartozik Tétény központ rehabilitációja a Duna-Spirit projekt megvalósításának ideje a gazdasági válság miatt jelenleg nem határozható meg. A kon- 22

24 cepció másik eleme a nagytétényi központ rehabilitáció a befolyó bevétel egy részéből származó önrészből és a Közép- Magyarországi Operatív Program Budapesti kerületközpontok funkcióbővítő rehabilitációja elnevezésű pályázatának 2009 évi forrásait használta fel. A másik fő projekt Budafok központjának megújítása. Itt fontos szerepet játszott a piac területének fejlesztése, valamint az egykori Budafoki mozi esetleges hasznosítása. Fontos megemlíteni az ezzel kapcsolatos Játék utcai ingatlan fejlesztéseket is. A területet érintő közlekedési, városképi jellegű projekt még a Kossuth Lajos utca Savoyai Jenő tér Donszky Árpád utca közötti szakaszán sétálóutca kialakítása és 2011 közötti projektek közül kiemelendő a Campona környékén az új városközpont megerősítése. Ennek a fejlesztésnek két iránya volt. Az első az oktatási- kulturálissport komplexum bővítése, a második a komplexum városképi megjelenés javítása. A történelmi negyed rehabilitációja alapvetően a Leányka utcában található Oroszlános udvar ingatlanjainak fejlesztésére irányult. A fejlesztés célja a helyi hagyományokra épülő turisztikai vonzerő megerősítése, új turisztikai szolgáltatások létrehozása volt. Az Epres-kert hasznosítása során a gazdasági fejlesztésre volt helyezve a fő hangsúly. Az ennek az értékesítéséből fakadó bevételek kiegészítő forrást biztosíthatnak más akcióterületek fejlesztéséhez. A között megvalósuló projektek közül a Budafoki borhegy fejlesztése során a területen a turisztikai vonzerő megteremtése volt a fő szempont. A borászat, borkereskedelem hagyományaira alapozott fejlesztés során a terület tulajdonosainak a projektbe történő bevonása megtörtént. A Hárosi-öböl, Hunyadi laktanya hasznosítása során az akcióterületi fejlesztés több szemponton alapult. A sportolási és rekreációs funkciók megteremtése mellett fontosnak mondható a zöldterületi rehabilitáció, valamint a kikötő létesítésével új közlekedési funkciók is nyílnak. A beruházás következtében turisztikai és vendéglátó szerepe is lesz a területnek. 23

25 ezer fő BUDAFOK-TÉTÉNY INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1.7. A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség A 2011-es népszámlálási adatok alapján fős lakosságával Budafok-Tétény a főváros egyik legkevésbé népes kerületének számít: az 1,7 milliós népességű Budapesten csupán négy olyan kerület található, amelyeknek népességét a XXII. kerület népessége meghaladja. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a kisebb lakosságszámú kerületek területe is lehet kisebb, a népsűrűség-adatok alapján szemlélve a helyzetet, már csak kettő olyan budapesti kerület marad (XVII Rákosmente és XXIII Soroksár), amelyek lakossága ritkásabban él. Mindez származik Budafok-Tétény peremkerületi helyzetéből és nagy területéhez képest a beépített területek alacsonyabb arányából. 11. ábra: A kerület népességének változása (népszámlálások adatai) 60 Budafok-Tétény 1950-ben vált Budapest kerületévé, az ezt megelőző népszámlálások adatai alapján jogelődjeinek népessége folyamatos és robbanásszerű növekedést mutatott (11. ábra), amelynek mozgatója főként a budapesti ipari centralizációnak köszönhető munkaerőéhség következtében vidéki településekről beáramló munkavállaló népesség volt, akik a főváros peremkerületein telepedtek le. Az első nem, de a második világháború e területen is éreztette hatását: a települések lakosságszáma a háború idején stagnált, amely a születések elhalasztásának, valamint a háborús emberveszteségek számlájára volt írható. Az 1950-ben történt kerületté nyilvánítást követően 30 évben, bár a háborút megelőző időszak volumenénél mérsékeltebb ütemben, de folyamatosan növekedett a XXII. kerület lakosságszáma. E tendencia az elmúlt, bő három évtizedben a magyarországi adatokhoz hasonlóan, megszakadt, amelynek következtében Budafok-Tétény lakossága a jelenleg csupán fővel, vagyis 4-5%-kal haladja meg az 1980-as szintet, illetve az új évezred első évtizedében enyhe csökkenő tendencia volt tapasztalható. A lakosságszám-változást két fő folyamat: a migráció, valamint az élveszületések és halálozások számának változásai kapcsán tapasztalható demográfiai változások határozzák meg (12. ábra). A stagnáló, enyhén csökkenő lakosságszám azok az európai és magyarországi demográfiai folyamatok következménye, melyből az elöregedő társadalom is származik, és amely során a társadalmaink jellemzője az alacsony reprodukciós együttható

26 12. ábra: Budafok-Tétény társadalmának demográfiai változásai, (fő) Élveszületések Halálozások Odavándorlások Elvándorlások Mint az az elmúlt öt esztendő migrációs, illetve reprodukciós mérőszámainak összevetése kapcsán is látható, Budafok-Tétény sikerrel volt képes lakosságszámát növelni a migrációs folyamatokon keresztül: az állandó (vagyis állandó lakóhely-változtatással járó) elvándorlások száma az elmúlt néhány esztendőben majd negyedével csökkent, míg az állandó idevándorlások száma emelkedett, és ezzel 2012-re a negatív migrációs egyenleg pozitív irányban változott meg. Ami az mortalitási rátát illeti, a halálozások száma az időszakban 13. ábra: Budafok-Tétény korfája, 2011 (A népszámlálás adatai, fő) folyamatosan meghaladja az élveszületések számát, vagyis a teljes magyarországi összesített adatokhoz hasonlóan, a település lakossága induktív módon nem reprodukálja magát teljes mértékben, ezt a társadalmi jelenséget azonban a befelé irányuló állandó vándorlások hosszú távon hatékonyan lehetnek képesek ellensúlyozni részben e tendenciának is köszönhető a stagnáló, vagy enyhén emelkedő népességszám. Az élveszületések számának csökkenése, illetve a javuló közegészségügyi helyzetnek 25

27 köszönhetően, az idősebb korosztályok nagyobb arányban való jelenléte jól látható a kerület népességének korfastruktúráján is. A Magyarország korfájához nagyon hasonlító hordó alakú szerkezetben látható, hogy a jelenlegi 0-4 vagy 5-9 éves kohorszok nagysága egyes középkorú generációknak (főként a Ratkó-gyerekek és a Ratkó-gyerekek gyermekeinek generáció nagyságának) csupán a szűk kétharmadát teszik ki, ami hosszú távon rögzítheti a népesség csökkenő tendenciáját még, ha valamennyi év közötti pár 3-4 gyermeket vállal is. 13. ábra: Budafok-Tétény nemzetiségei (2011, a népszámlálás adatai) 93,21% 6,79% román 0,56% egyéb 1,75% német 2,36% cigány 0,76% magyar bolgár cigány görög horvát kínai lengyel német román ruszin szerb szlovák szlovén vietnámi arab orosz örmény ukrán egyéb Nemzetiségi összetételét tekintve (13. ábra), Budafok-Tétény lakosságának a 93%-a a es népszámláláskor magyar nemzetiségűnek vallotta magát, vagyis Budapest valamennyi városrészéhez hasonlóan, alapvetően magyar nemzetiségű kerületről beszélhetünk. A magyaron kívül említésre méltó számban a német (2,4%) és a román (0,6%) nemzetiségek, illetve a cigány (romani, beás 0,8%) etnikai kisebbség van jelen a kerület társadalmának szerkezetében. A vallási élet kapcsán (14. ábra) meg kell említeni, hogy a népszámlálás e kérdése során tapasztalt, a kérdés bizalmas jellegéből fakadó országos szinten magas válaszmegtagadási arány Budafok-Tétény vonatkozásában is megfigyelhető. A XXII. kerületben élők harmada nem válaszolt a vallási hovatartozással kapcsolatos kérdésre. A megkérdezettek ötöde nem tartozik felekezetbe három százalékuk ateista. A vallásosak a település másik felét alkotják: az összes megkérdezett harmada római katolikus, bő 8 százalékuk pedig a református felekezethez sorolta magát. A kerület lakóinak fennmaradó 7-8 százaléka egyéb vallási felekezethez tartozónak vallotta magát. 14. ábra: Budafok-Tétény vallási élete (2011, a népszámlálás adatai) 15. ábra: A lakosság iskolai végzettség szerint, 2011 (a népszámlálás adatai) 40% 0% 33,28% 8,21% 7% 12% 2,86% 8% 17% 21% 30,30% 20,30% 18% 12% nem válaszol felekezethez nem tartozó ateista római katolikus ortodox keresztény református evangélikus görög katolikus izraelita Budafok-Tétény lakosságának iskolázottságára az érettségizettek, illetve a felsőfokú végzettséggel (főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők túlsúlya jellemző). A 2011-es népszámlálás adatai szerint a teljes, 18 éven felüli népesség mintegy 60%-a legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. Ezekkel az arányokkal a kerület népessége messze felülmúlja a magyarországi átlagot. Fontos azonban összehasonlítani ezeket az eredményeket a főváros átlagértékeivel: a 15. ábra alapján jól látható, hogy, bár az érettségizettek nagyjából azonosak, ha csak a kerületet, illetve Budapestet hasonlítjuk össze, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányában azonban a XXII. kerület átlaga 3,21 százalékponttal elmarad Budapestétől, a valamilyen szakképesítéssel rendelkezők pedig egy százalékponttal többen vannak a településen. Noha ezek a különbségek nem számottevők, fontos lehet kiemelni, hogy a kerület a budapesti felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát inkább visszafogja, mint javítja. 20% 13% 35% 29% 35% 29% 18% 26% <8 8 szakma érettségi felsőfokú Budapest Magyarország XXII 26

28 16. ábra: Budafok-Tétény foglalkoztatási helyzete (2011) Eltartott Inaktív kereső Munkanélküli Foglalkoztatott A magyarországi számokhoz képesti magasabb általános iskolázottsági színvonal mellett foglalkoztatottsági viszonyok is jóval kedvezőbbek a főváros XXII. kerületében. A lakosság mintegy 42%-a végez valamilyen, kereső tevékenységet, és így rendelkezik keresettel, jövedelemmel. Függetlenül attól, hogy részesülnek-e munkanélküli segélyben, vagy szerepelnek-e a munkanélküli nyilvántartásban, azok a személyek, akik állást kereső munkanélküliek, vagy akik első ízben kívánnak elhelyezkedni, a teljes népesség alig 5%- át alkotják. Amellett, hogy magyarországi viszonylatban általában a lakosság csupán harmada tekinthető foglalkoztatottnak, és így Budafok-Tétény lakosságának foglalkoztatási helyzete jónak tekinthető, egy jelentős réteget alkotnak azok, akik inaktív keresők vagy eltartottak. Előbbiek, vagyis azok a személyek, akik aktív keresőként nem dolgoznak, de keresettel, jövedelemmel például nyugdíjjellegű jövedelemmel rendelkeznek, a népesség bő negyedét, illetve azok, akik eltartottak, vagyis akik nem taroznak az előbbiekben felsoroltakhoz, mert általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik többségében gyermekek, diákok a népességnek szintén negyedét alkotják. Így, ha Budafok-Tétényt egy gazdasági egységnek vennénk, azt mondhatnánk, hogy a 42%-nyi foglalkoztatott tartja el a fennmaradó 58%- nyi lakosságot. A magyarországi átlagból így kiemelkedő kerület a budapesti átlagnak megfelelő foglalkozási mutatókat produkál, bár a foglalkoztatottak száma úgy a férfiak, mint a nők esetében, 2-3 százalékponttal elmarad a főváros átlagértékeitől, amely elsősorban az eltartottak, vagyis a gyermekek és ifjúkorúak magasabb arányával, semmint a magasabb munkanélküliséggel vagy a nyugdíjasok számával magyarázható ez utóbbi értékek szinte pontosan megfelelnek a Budapesten mért adatoknak, mind a férfiak, mind pedig a nők esetén. A nemek közötti különbségek kapcsán elmondható, hogy a nők jóval kisebb arányban foglalkoztatottak és nagyobb arányban inaktívak, mint férfi társaik. Ennek oka a nők magasabb aránya a nyugdíjasok között, nagyobb aránya a szülési szabadságon lévők között, továbbá az egyenlőtlen helyzetet teremtő munkaerőpiac lehet. 17. ábra: Budafok-Tétény és Budapest foglalkozási helyzete nemek szerint 28% 21% 46% 33% 24% 24% 20% 6% 4% 39% 49% 21% 34% 6% 5% XXII férfi XXII Nő Bp Férfi Bp Nő Eltartott Munkanélküli Inaktív kereső Foglalkoztatott 41% Noha a számuk a teljes népességhez képest és a magyarországi adatoknak megfelelően alacsony, a munkanélküliek vizsgálata különösen fontos, hiszen ezzel kapcsolatban olyan társadalmi-gazdasági problémáról van szó, amely súlyos gondokat okozhat egy társadalom jövője szempontjából. Megállapíthatjuk ugyanis, hogy még a viszonylag kedvező foglalkozási viszonyok ellenére is, körülbelül minden nyolcadik aktív, munkavállaló korú és munkát vállalni szándékozó lakos kénytelen a munka világától távol maradni, és így dupla gazdasági megterhelést okozni az állam számára. Amint az látható (18. ábra: A munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint (2013)), a munkanélküliek túlnyomó többsége, 82%-a gimnáziumnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, vagyis összevetve az adatokat a végzettségi eredményekkel, ahol megállapítottuk, hogy a lakosság csupán 39%-a nem rendelkezik érettségivel láthatjuk, hogy az alacsony iskolai végzettségűek- 27

29 ből dupla akkora eséllyel válik munkanélküli, mint az érettségivel rendelkező társaikból. 18. ábra: A munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint (2013) egyetem főiskola gimnázium vehető félvállról, megelőzése és megszüntetése minden társadalom kötelessége. A tartós munkanélküliek aránya az összes munkanélküli körében a 2013-as év első negyedévében 27%-ot mutat, amely egy százalékponttal haladja meg a budapesti értéket. 19. ábra: A év közötti lakosságon belüli munkanélküliek aránya korcsoportjukon belül, 2013 (teljes korcsoport=100%) szakközépiskola technikum szakmunkásképző szakiskola 8 < Korcsoport szerinti bontásban vizsgálva a munkanélküliséget, megállapítható, hogy az valamennyi korcsoportot szinte egyenlő mértékben érint, a maximális különbség a legrosszabb, illetve legjobb munkanélküliségi mutatóval rendelkezők között csupán 2 százalékpont, ahol 100%-nak vettük az adott korosztályt minden tagjával együtt. A munkanélküliek aránya a éves korúak körében a legalacsonyabb, vélhetően az eltartottak (felsőoktatás hallgatói) magasabb száma miatt. Látható az is, hogy a munkanélküliségnek legkiszolgáltatottabb a éves korosztály, illetve a frissen pályára kerülő, év közötti korcsoport. A tartós munkanélküliség ugyan magyarországi szinten is csak töredékét alkotja a munkanélküliség teljes számának, azonban a helyzetük súlyossága többszöröse azokénak, akik csak fél éve vannak munka nélkül, így még a legkisebb számuk is súlyos problémákra hívja fel a figyelmet. A tartós munkanélküliség minden település számára kiemelt problémát jelent, hiszen e személyek olyan spirálba kerülhetnek bele, amely során különböző társadalmi, gazdasági és kulturális hatások lépésről lépésre és napról napra taszítják őket a tartós és kilátástalan mélyszegénység felé, amelyből a kilábalás még a közösség segítségével is csak nagyon nehézkesen történhet. A tartós munkanélküliség jelensége tehát nem % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 10% regisztrált munkanélküli egyéb (aktív, inaktív) A jövedelmi viszonyok tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011-es adatai alapján az látható, hogy az egy adófizetőre jutó, személyi jövedelemadó-alapot képező éves jövedelem Budafok-Tétényben Forint volt. Ezzel az eredménnyel a XXII. kerület Budapest kerületei közül a középmezőnyben helyezkedik el, ahol forint átlagos jövedelemmel a XII. kerületben lakó adózók járnak az élen, és ahol a XXI. kerületben lakó adózók kevesebb, mint 2 millió forint éves jövedelemmel zárják a sort. Utóbbiak is messze megelőzik Magyarország átlagát, minthogy az átlagos magyar adózónak a es esztendőben forint körül alakult az személyi jövedelemadó alapot képező éves jövedelme. A magyarországi rangsort a járások szintjén egyébként szintúgy az itt legjobban szereplő öt kerület vezeti, a XXII. kerület a 198 járás közül a magyarországi viszonylatban előkelőnek számító értékével a 13. helyet foglalja el a járások rangsorában. 28

30 20. ábra: Egy főre jutó, SZJA-alapot képező éves jövedelem Budapest kerületeiben (2011, NAV) XXI XV XX XXIII X VIII XIX XVII VII XVIII IV VI XXII IX XVI III XIII XIV XI V I II XII 1,995 2,440 3, millió Ft Az életminőség tekintetében, a XXII. kerület lakóinak helyzete szintén előkelőnek mondható. A XXII. kerület lakóinak vagyoni helyzetére jellemző, hogy a budapesti átlagnál magasabb komfortfokozatú lakásokban él a XXII. kerületi lakónépesség: háromnegyedük lakása számít összkomfortosnak, és hasonlóan a főváros adataihoz, szinte kivétel nélkül (99%), az összes lakás a hálózati vízvezetékre csatlakoztatott, valamennyiben található meleg folyóvíz és vízöblítéses WC. 21. ábra: Lakások komfortfokozatok szerinti megoszlása (2011) 80% 75% 0% 1% 2% 22% Az 1000 lakosra jutó személygépjárművek száma a kerületben 363 db, ami azt jelenti, hogy minden harmadik lakosra egy autó jut. A budapesti számokkal összehasonlítva ezt az adatot, Budafok-Tétény lakossága a kerületek rangsorának első harmadában szerepel: az ötödik kerületben lakók esetén minden második személyre, míg a ranglétra alján elhelyezkedő nyolcadik kerületben csak minden ötödik személyre jut egy személygépjármű. 22. ábra: Az 1000 lakosra jutó személygépjárművek száma kerületenként (2011) VIII VII IX IV XIX XXI XX X VI XV XIV XI III XVIII XIII XXII XVII II XXIII XII XVI I V Komfort nélküli Félkomfortos Komfortos Összkomfortos Budapest 202 Budafok-Tétény

31 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A regisztrált bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikák alapján látható, hogy Budafok- Tétény társadalma a budapesti számokhoz képest kevésbé konfliktusokkal terhelt kerület. A 2012-es esztendőben a kerületben 1763 bűncselekmény került elkövetésre, amelyekből a vagyon elleni és a közrend elleni bűncselekmények emelkednek ki, arányuk azonban kevesebb, mint fele a budapesti értékeknek, amennyiben azt az összlakosságszámhoz arányosan tekintjük. A vagyon elleni bűncselekmények száma 2012-ben 1170 db volt az összesen 1763 bűncselekményből, a rendőrség tudomására jutott közrend elleni bűncselekmények száma pedig 342 db volt ugyanezen időszakban. A település közösségét összetartó, és a település identitás-teremtő és azt folyamatosan újrakonstruáló legfontosabb erő, illetve mutató a civil szervezetek helyi aktivitásában keresendő. Magyarországon az önkéntes tevékenység nagy kulturális hagyományokkal rendelkezik, bár az önkéntesség tekintetében nem tartozunk az EU legaktívabb nemzetei közé, az önkéntes munka népszerűsége hazánkban emelkedő tendenciát mutat. Számos olyan társadalmi csoport önkéntességbe történő bevonása nem történt meg eddig azonban, amelyek hatalmas potenciális erőforrást jelenthetnének a közösségek számára, ugyanakkor hasznára válhatnának az újdonsült önkénteseknek is. Az önkéntes munkán alapuló, gyakran civil szervezeti kereteket is öltő civil társadalom elkülöníthető a kormányzati szervezetektől, a vállalatoktól és a piaci szektor tevékenységétől, és ugyanúgy elkülöníthető a rokonsági alapon szerveződő családi viszonytól, illetve ennek értékrendszerétől. A civil társadalom képes személyeket és ebből kiindulva más erőforrásokat mobilizálni és aktivizálni azáltal, hogy olyan társadalmi értékeket és feladatokat jelöl ki és mutat fel, amely mentén az elhivatott önkéntesek a társadalom érdekében, a közjóért munkálkodhatnak. A civil társadalmat szervező elemekké így a családdal ellentétben nem a rokonsági kapcsolat, 23. ábra: A regisztrált bűncselekmények lakosságszámhoz viszonyított aránya 4,14% 1,84% 2,18% 0,43% 0,09% 0,02% 0,07% 0,04% 0,04% 0,10% 0,12% 0,64% 0,22% 0,21% Igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni Gazdasági Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni Budapest Települési identitást erősítő tényezők Közlekedési Közrend elleni Személy elleni Vagyon elleni Budafok-Tétény hanem az ilyen, közjót szem előtt tartó értékek válnak. Ez válik a civil társadalmat a politikai irányítás intézményétől (amelynek szervező eleme a demokráciában a választás és a felelős képviselet, nem pedig az önkéntesség) és a piaci szektortól (amelynek alapja a haszon) megkülönböztető tényezővé is. Budafok-Tétényben a 2010-es esztendőben 379 nonprofit szervezet működött, ami az összes, darab budapesti nonprofit szervezetnek durván 2,5%-át jelenti, miközben a kerület lakói 13%-át teszik ki a budapesti lakónépességnek. Noha ez részben annak tudható be, hogy a civil szervezetek székhelyüket 30

32 inkább belvárosi kerületekbe helyezik, a civil szervezeteket illetően a kerület ez alapján kevéssé nevezhető aktívnak, legalábbis, ami a nonprofit szervezetek számát illeti. A kifelé forduló, aktív, és helyi identitás-termelést elősegítő tevékenységüket kibontakoztatva, a jelen lévő egyházi és kulturális szervezetekkel, továbbá a gazdasági és politikai szereplőkkel való szoros együttműködésük elősegítésével, építve a korábbiakban bemutatásra került épített és szellemi örökségre, a civil szervezetek fontos segítséget jelenthetnek a kerület társadalmi életének aktivizálásában. 24. ábra: Regisztrált nonprofit szervezetek száma a kerületben, A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Budafok-Tétény területén a 2013-as évben összesen 38 oktatási intézmény található, amely változatos szolgáltatásokat nyújtani képes oktatási intézményrendszert alkot a településen élő valamennyi korosztály számára. A kerületben található bölcsődék száma a 2012-es esztendőben 4db, amely az összes budapesti bölcsőde (161) 2,5%-a, és összesen 338 gyermek elhelyezését oldja meg. A bölcsődei gondozónők száma ugyanezen évben 64 fő, amely a főváros 2155 fős gárdájának nagyjából 3%-a. Fontos megjegyezni, hogy Budafok-Tétény kerületben dolgozó bölcsődei gondozónők lakosságszámhoz viszonyított aránya pontosan megegyezik a Budapest egészét illető adatokkal (0,12%). Óvodai ellátásban a kerületben 1789 gyermek részesül, a 21, kerületben működő óvoda ezen túlmenően összesen még 80 fő elhelyezését lenne képes megoldani. A 21 óvoda a fővárosban működő összesen 574 ilyen típusú intézmény 4%-át teszi ki, vagyis lakosságszámarányosan nagyjából megfelel az átlagnak. Hasonlóan kiegyensúlyozott az általános iskolák száma is: Budapest 358 általános iskolájának 3%-a, összesen 11 db működik a településen. Az összesen 3377 diák közül 1938 fő alsós, 1439 fő pedig felsőosztályos. Az iskolák összesen 138 osztályteremmel és 145 különböző osztállyal működnek, a 3377 diákot az általános iskolában 328 fő főállású pedagógus oktatja, vagyis egy tanárra nagyjából 10 diák jut, ami a budapesti összesített adatokhoz képest rosszabb arány, főváros-szinten ben ugyanis 9 diák jut egy tanárra. A középiskolákat illetően, összesen 1127 fő, vagyis a kerület lakosságának 2 százaléka vesz részt középiskolai oktatásban, amely arány Budapest egészét tekintve nagyon alacsonynak mondható, minthogy a főváros lakói körében ez az arány a 6%-ot közelíti meg. Budafok-Tétény középiskoláiban tanuló diákok közel negyede jár a kerületbe más településről vagy kerületből. A diákok 42 különböző osztályközösséget alkotnak, és összesen 111 főállású tanár tanítja őket, vagyis itt is igaz az, hogy egy tanárra 10 diák jut, ez az eredmény viszont jobb, mint Budapest átlaga (10,5 fő átlagosan). Budafok-Tétényben működik a főváros 179 gimnáziumi feladat-ellátási helyeinek 1,5%-a, összesen 3 db, ahol összesen 435 fiú, és 528 lány, vagyis 963 gimnazista tanul. A köziskolai intézmények számítógéppel való ellátottsága elmarad a budapesti átlagtól, ezen a téren változtatások lehetnek szükségesek. A kerületben újdonságnak számít a 2004-ben alapított, kalocsai központtal magánfenntartásban működő Tomori Pál Főiskola új képzési helyszíne, amely a Művelődés utcában található Schindley-kastélyban működik. A főiskola a budapesti képzési helyén gazdasági, nemzetközi és bölcsész főiskolai képzéssel, továbbá OKJ-s és másoddiplomás képzésekkel várja a hallgatókat, szálláslehetőségként pedig 64 szobás kollégiumot biztosít számukra. A XXII. kerületben kórház nem található, a lakosok a XI. kerületi Szent Imre kórházat veszik igénybe. A kerületben található egész- 31

33 ségügyi ellátás legmagasabb szintjét egy szakrendelő intézet képviseli, amely jelenleg kht. formájában működik (Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Kht.). A szakrendelő intézetben sebészet, kardiológia, reumatológia, belgyógyászat, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, fogászat, szemészet áll a lakosok rendelkezésére. A kerületben 11 gyógyszertár és 34 házivagy gyermekorvosi szolgálat működött a 2011-es évben Esélyegyenlőség biztosítása A megváltozott munkaképességűek és egészséges társaik közötti, a férfiak és nők közötti, a szegénységben élők és átlagos jövedelemmel, vagyonnal rendelkezők, az etnikai és nemzetiségi egyenlőtlenségek felszámolására a főváros szintjén előremutató politikai lépések történtek, amely közül az egyik legjelentősebb a Fővárosi Közgyűlés 2010-ben elfogadott Budapest főváros települési esélyegyenlőségi programja, amelynek célja, hogy az EUs elvek figyelembevételével hozzájáruljon a különböző társadalmi csoportok egyenlő esélyű városhasználatához, ezáltal a társadalmi integrációhoz, ösztönözze a társadalmi csoportok közötti tolerancia és párbeszéd kialakulását, egyes hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedésének támogatásához pedig hoszszú távú intézkedési irányokat fogalmazzon meg. 25. ábra: Tartós munkanélküliség Budapesten (2011) Munkanélküliek (legfeljebb 180 napja) Tartós munkanélküliek (180 nap felett) 26. ábra: tartós munkanélküliség Budafok- Tétényben (2011) Munkanélküliek (legfeljebb 180 napja) Tartós munkanélküliek (180 nap felett) Budapesten összesen 5004 fő a rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma, ebből 120-an élnek a XXII. kerületben. A mélyszegénység a budapesti átlagnál kevésbé jelentős, jövedelem és vagyoni helyzet tekintetében pedig Budafok-Tétény a szerencsésebbek közé tartozik Budapesten belül. Mindezek mellett, az elöregedő társadalom, és a jelenlévő tartós mélyszegénységben élők, valamint a budapesti aránynál valamivel magasabb tartós munkanélküliség felszámolására további erőfeszítéseket szükséges tenni. 32

34 ezer Ft BUDAFOK-TÉTÉNY INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1.9. A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A XXII. kerület gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza fekvése, peremkerületi jellege. Adottságait, hátrányait, szerepét és mai jelentőségét a budapesti belváros és az agglomerációs övezet települései közötti elhelyezkedése befolyásolja. A kerület gazdaságában a mezőgazdasági és a terményfeldolgozói jelleg egészen a XIX. század végéig túlsúlyban volt, ezt követte az ipari szektor kiépülése. A gazdasági területek alapvetően a Duna-parti sávban helyezkedtek el. A XX. század végére a szolgáltatási szektor fejlődése került előtérbe. A közelmúltban megvalósított országos közlekedéshálózati fejlesztések hatására a kerület kereskedelmi, logisztikai szerepe megnövekedett (pl.: Harbor park) A regisztrált vállalkozások számát tekintve az országban a legdinamikusabb fejlődést az elmúlt tíz évben Közép-Magyarország illetve a Budapesti agglomeráció mutatta. Ez a tendencia figyelhető meg a XXII. kerület esetében is, ha figyelembe vesszük az 1995 és 2010 időszakban a kerületben jelen lévő összes regisztrált vállalkozás számát. A vállalkozások száma ebben az időszakban jelentősen növekedett, az , valamint a közötti időszakban a vállalkozások expanziójának lehetünk tanúi, a jelzett másfél évtizedben 7900 körüli értékről körüli értékre, vagyis közel harmadával emelkedett az összes vállalkozás száma. 27. ábra: A regisztrált vállalkozások számának változása Budafok-Tétényben, Budapesti kerületekre lebontott GDP adatok nem állnak rendelkezésre, azonban a települések iparűzési adóbevételeinek összehasonlításával hű képet kaphatunk egy-egy település vagy kerület gazdasági súlyát illetően. Megállapíthatjuk, hogy Budafok-Tétény önkormányzatának ilyen forrásai lakosságszámarányosan értelmezve a 2012-es esztendőt megelőző hat évben rendre alulmúlták a budapesti kerületek lakosságszám-arányos átlagértékeit. Ez abból a tényezőből fakadhat, hogy a peremkerületi elhelyezkedés, noha az ipari és mezőgazdasági termelésre nagyobb lehetőségekkel kecsegtet, ezek gazdaságszerkezeti visszaszorulásával már a gazdasági hatékonyság ellen hat: a szolgáltató szektor nem igényel olyan formában sem földrajzi értelemben vett tőkekoncentrációt, sem olyan területeket, amelyekkel egy peremkerületen elhelyezkedő településrész tud szolgálni. 28. ábra: Egy főre eső iparűzési adóbevételek, a budapesti kerületek átlagához viszonyítva Budapest XXII A magyarországi adatok tekintetében, hazánkban a vállalkozások mérete átlagban alulmarad az Európai Uniós vállalkozásoknak, ami a kis- és közepes vállalatok magasabb számának következménye. Budapest egésze ezen a téren az EU-s átlag felé húzza Magyarországot, hiszen a fővárosban a koncentráció miatt a nagyobb létszámú vállalkozások száma jóval magasabb, mint a kisebb településeken. Az átlagnál nagyobb számok jellemzőek Budafok-Tétényre is: a vállalkozások közül a 2010-es esztendőben csak minden harmincnegyedik foglalkoztat 9 személynél többet. A 0-9 személyt foglalkoztató mikrovállalatok száma az utóbbi években enyhén emelkedett, számuk 9-10 ezer körül alakul a XXII. kerületben. Fontos megjegyezni, hogy mindezek a változások valamennyi vállalkozási formát tekintve egyértelmű növekvő tendenciát mutatnak a közötti időszak vonatkozásában. 33

35 29. ábra: Mikrovállalatok (0-9 fő) számának alakulása Budafok-Tétényben, A főnek munkát adó kisvállalatok száma között, az fős közepes vállalatok pedig körül mozog. Találhatók a kerületben bejegyzett 250 fő feletti nagyvállalatok is, amelyek összességében adott esetben akár több embert is foglalkoztathatnak, mint az előzőek együttvéve, számuk aszerint is mozoghat, hogy adott évben melyik határán megtalálhatóak a 250 fős határértéknek. 30. ábra: Kis- és közepes vállalkozások számának alakulása Budafok-Tétényben A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A település gazdasági szerkezetét illetően, továbbra is fontos kiemelni az egykori mezőgazdaságiból ipari profilúvá átalakuló szerkezet további változásait, amely eredményeként az ipari arcélű kerület gazdasága a szolgáltató szektor irányában válik nyitottá. A posztindusztrializáció fogalmával fémjelzett, évtizedek óta tartó gazdasági átszerveződés során végbemenő változások, valamint a posztmodern kulturális értékek megerősödése a munkaerőpiacon is radikális strukturális változásokat hozott. A kerület a peremkerületi jellemzőjének fontos pozitív következménye a kerületbe érkező, és az agglomerációban, illetve a környező községekben és városokban élő ingázók magasabb száma, amely megfelelő gazdaságpolitikával jelentős gazdasági erőforrást jelenthetnek a kerület számára. Budafok-Tétény gazdasági struktúrájára jellemző a mezőgazdaság, mint gazdasági ág amely az A nemzetgazdasági ágban magában foglalja az erdőgazdálkodás és halászati tevékenységet is alacsony hozzájárulását a kerület összes regisztrált vállalkozásaihoz. Ugyanígy, az ipari tevékenység tekintetében is, az összes ipari, valamint építőipari profilú vállalkozás összességében csak 10%-át adja Budafok-Tétény összes vállalkozásainak. Hozzá kell tenni mindehhez, hogy, noha a foglalkozás tekintetében nem megmondható, hogy pontosan hány személyt foglalkoztatnak e gazdasági szektorokon belül, az ipari tevékenységű vállalkozások száma nemzetgazdasági szinten szignifikánsan magasabbak, míg a szolgáltató típusú tevékenységű vállalkozások körében gyakrabban szerepelnek mikro-, valamint kisvállalkozások. Az ipari szektor így, ide értve az építőiparon kívül a bányászat, a kőfejtés, a feldolgozóipar, a villamosenergia-ellátás, a gázellátás és gőzellátás, valamint a légkondicionálás területeit, továbbá a vízellátás, a szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés területeit a látható szeletnél valamivel kiterjedtebb képet mutathat. A szolgáltató szektorba tartozik ugyanakkor a kerület vállalkozásainak több, mint 80%-a. Ezen belül, a nemzetgazdasági ágazatok közül leggyakrabban ingatlanügyekkel foglalkozó, szakmai, tudományos vagy műszaki tevékenységet végző, valamint kereskedelemmel és gépjárműjavítással foglalkozó vállalkozásokat találhatunk. Számottevő számban fordulnak még elő olyan vállalkozások, amelyek az informatika, illetve a kommunikáció területén végzik tevékenységüket, valamint olyanok, amelyek adminisztratív és szolgáltatást támogató profillal rendelkeznek. Mindezek összefoglalásával, azt láthatjuk, hogy az egykor jellemzően mezőgazdasági, majd ipari profil a kerületben valamennyire háttérbe szorul, a budapesti, illetve általában a magyarországi tendenciákat követve, átengedve helyét a tercier szektornak. 34

36 31. ábra: Budafok-Tétény regisztrált vállalkozásainak megoszlása tevékenységük nemzetgazdasági ágazatba tartozása szerint (2010) mezőgazdaság ipar építőipar kereskedelem, gépjárműjavítás szállítás, raktározás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás információ, kommunikáció szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; 1788 kereskedelem, gépjárműjavítás 1447 pénzügyi, biztosítási tevékenység ingatlanügyletek szakmai, tudományos, műszaki tevékenység adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ingatlanügyletek közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás oktatás humán-egészségügyi, szociális ellátás művészet, szórakoztatás, szabadidő egyéb szolgáltatás egyéb tevékenység A gazdasági szervezetek jellemzői A kerület gazdasági társaságaira jellemző, hogy túlnyomó többségben vannak körükben a mikro- és kisvállalkozások. Fontos lehet azonban külön szemügyre venni azokat a gazdasági szervezeteket is, amelyek kevesebben vannak ugyan, de méretüknél fogva nagyobb kapacitásokkal rendelkeznek, több személyt foglalkoztatnak, illetve sok esetben az önkormányzat, illetve a kerület gazdasági életére is nagyobb hatást gyakorolnak, mint a kisebb gazdasági társaságok. A közepes vagy nagyvállalatok száma összességében a mikroés kisvállalkozások tendenciáihoz hasonló mértékben növekednek évről évre. Ez a jelenség azért számít fontos gazdaságalakító tényezőnek, mert a munkanélküliség gyors csökkentéséhez, a település bevételeinek egyszeri és nagy arányú emelkedéséhez járul hozzá az iparűzési adók növekedésén keresztül, illetve összességében ezek a gazdasági szervezetek a gazdasági versenyképesség, így a kerület gazdasági hatékonyságának első számú előmozdítói. Ezek a szervezetek beruházása alapvető hatást gyakorolhatnak a kerület hosszú távú településfejlesztésére, illetve annak irányvonalaira is. Közleletű, a gazdasági társaságok hatását értelmező elemzési lehetőség a vállalkozások jogi személyiség szerinti megoszlásának vizsgálata is. Jogi személyiséggel nem rendelkező típusba tartoznak a közkereseti társaságok, illetve betéti társaságok, jogi személyiséggel rendelkezők pedig jellemzően a Kft-k és a részvénytársaságok. Az elkülönítés, illetve a szervezet külön jogi személyiségként való felruházása mögött az a jogalkotói megfontolás húzódik, hogy az alapító-vállalkozó személyétől elkülönítve, utóbbi kategóriába, vagyis a Kft-k és Rt-k közé olyan szervezetek tartoznak, amelyek a gazdasági rendszer önálló szereplőivé növik ki magukat. Ezek miatt úgy is fogalmazhatunk, hogy e társaságok, szervezetek intézményesülnek, és saját maguk és környezetük fejlesztésére nagyobb arányban fókuszálnak, mint azon szervezetek, amelyek erősebben kötődnek egyes személyekhez, illetve személyek csoportjaihoz. Ezért a jogi személyiséggel rendelkező társaságok megjelenése egy adott gazdasági rendszeren belül mindenképp üdvözölendő. Budafok-Tétény társaságait illetően a változások ezek értelmében pozitívak: nem csak a vállalkozások számának folyamatos növekedését tapasztalhatjuk, hanem ezen belül a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok egyre növekvő arányát is az összes vállalkozás között. Az ilyen típusú vállalkozások száma 35

37 BUDAFOK-TÉTÉNY INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT az 1995-ös esztendőt követő 15 évben több, mint megháromszorozódott: 1066-ról 3066-ra növekedett, míg a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások száma csupán párszázzal emelkedett. 32. ábra: Gazdasági szervezetek száma Budafok- Tétényben jogi helyzet szerint, ábra: Közepes és ennél nagyobb gazdasági társaságok száma Budafok-Tétényben, Jogi személyiségű vállalkozások Jogi személyiség nélküli vállalkozások Budapesttel együtt a főváros egységei is, kerületei is Magyarország innovációs centrumának számítanak, ami köszönhető a magas képzettségi színvonallal rendelkező aktív munkaerőnek. Budafok-Tétény, tradicionálisan ipari profilú városrész lévén, számíthat az ipari és szolgáltató szektorban is az egyre képzettebb, ugyanakkor megfizethető munkaerőt kereső hazai és a nemzetközi színtérről érkező beruházókra és gazdasági társaságokra. A termelés egyre rugalmasabbá és mobilabbá válik, ez pedig egyszersmind azt is jelenti, hogy a globális gazdaság termelőfolyamataiban egyre nagyobb szerepre tesznek szert a termelési helytől fizikailag nagy távolságra lévő tényleges irányítási központtal rendelkező vállalatok. A gazdasági globalizáció tulajdonképpen azt jelenti, hogy a termelési egységek tulajdonosai és irányítói világszerte egyre inkább más országok polgárai vagy gazdasági társaságai lesznek. Ennek a globális piaci viszonyrendszerben a helyi vállalkozóknak és munkavállalóknak is meg kell találniuk a helyüket, amely a humánerőbe történő intenzív befektetés nélkül hosszú távon nem elképzelhető. A 15. ábra kapcsán a társadalommal szóló fejezetben beszámoltunk a helyi társadalom magyarországi átlagnál magasabb iskolai végzettségéről, ennek fenntartása és további emelése hosszú távon a legfőbb, gazdasági versenyképességet befolyásoló tényező. 34. ábra: Vendégéjszakák száma Budafok- Tétényben, szállodában és panzióban, < A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők panziókban szállodákban Noha a kerületi szintű turisztikai infrastruktúra kihasználtsága a helyi lehetőségek és kapacitások tükrében nem túl kedvező, a kerület szolgáltatásainak egyik egyre erősödő szegmense az idegenforgalom. A kerület turisztikai adottságai a kulturális környezetet valamint a borturizmust tekintve kiemelkedőek, Budapesten belül is említésre méltóak. A látnivalók sorában legfontosabbak a műemlék vagy műemlék jellegű épületek, illetve a Memento Park (Szoborpark) a Balatoni úton, valamint a Tropicarium a Campona üzletközpontban. Ezek ugyanakkor nem hoznak a 36

38 kerületben éjszakázó vendéget. Ennek is következtében, a turizmuson belül a vendégéjszakák száma igen ingadozó képet mutat, a 2009-es esztendő óta az értékek aggodalomra adhatnak okot Ingatlanpiac Az ingatlanpiac kapcsán általános stagnálás jellemző úgy Budafok-Tétényben, mint Budapesten, illetve egész Magyarországon, amelyre országszerte nagy negatív hatást gyakorolt a 2009-ben induló és kiteljesedő gazdasági válság. Ez a jelenség a 35. ábra alapján is jól látható. A kerületben az 1995-ös esztendő óta összesen nagyjából 2500 lakás épült, átlagosan évente 139 lakást adtak át. Ehhez képest a 2008-as évben egy ugrást tapasztalhatunk, a 2011-es és 2012-es évben, az utolsó években, amelyekről statisztikák vannak, azonban az újonnan épített lakások száma a korábbi 15 évben nem látott alacsony szintre esett vissza. 35. ábra: Épített és megszűnt lakások Budafok- Tétényben, Épített lakások Megszűnt lakások 37

39 milliárd Ft BUDAFOK-TÉTÉNY INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Az önkormányzat gazdálkodása Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Budafok-Tétény költségvetése évről évre 9-11 milliárd forint körüli összeget tesz ki, amelyből a saját folyó bevételek 4-6 milliárd forintot tesznek ki a közötti időszakban. A 36. ábra alapján feltűnik, hogy a bevételeknek egyre nagyobb hányadát teszik ki arányosan a saját folyó bevételek, vagyis az egyéb típusú támogatások és bevételek aránya egyre csökken az időszakban. A csökkenő feladatmennyiség (pl. pedagógusok bérezése) miatt ezzel párhuzamosan a költekezés is visszaesik, amely következtében a 2012-es esztendő a vizsgált időszakban a legalacsonyabb kiadási oldalt eredményezi: az önkormányzat költekezése a 9 milliárd forintos határ alá szorult. 36. ábra: Budafok-Tétény saját folyó bevételei és összes kiadása, (KSH) ,22 10,16 10,55 10,82 9,75 10,31 9,82 9,81 4,96 5,15 5,59 6,02 6,15 6,07 6,24 8, Saját folyó bevételek Kiadások összesen Az önkormányzat saját adatai alapján a es évben a bevételt (38. ábra) legnagyobb mértékben meghatározó forrás így már az önkormányzat sajátos működési bevételei tették ki, amely az összes pénzforgalmi bevétel mintegy 60%-át adta. Ennek nagy részét jelenti, mintegy 3,2 milliárd forintos nagyságrendben az iparűzési adó. A bevételekhez nagy mértékben járult még hozzá az önkormányzati költségvetési támogatás, amelyet a központi költségvetés finanszíroz, illetve a különböző költségvetési kiegészítések, amelyek az összes bevétel negyedét tették ki. Az intézményi működési bevételek számítottak a harmadik legfontosabb bevételi forrásnak, 10% közeli részarányával. A 2012-es évi kiadásokat (37. ábra) szemlélve, azok legnagyobb része, több mint 80%-a működési kiadásra fordítódik. Az önkormányzat e kiadási körben számolja el a költségvetés végrehajtásaként az intézmények, a Polgármesteri Hivatal működésével, az önkormányzati szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos működési kiadásokat. Felújításokra és beruházásokra fordította az önkormányzat e kategória után a legtöbbet, főképp városüzemeltetési feladatok, illetve infrastrukturális (köztér, út, járda, vízvezeték) felújítások kivitelezésére, 84 millió forintért pedig ingatlanokat vásárolt. További kiadást jelentenek az államháztartáson kívülre átadott beruházási célú pénzeszközök, amely alatt a Dél-Budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. eszközbeszerzésének támogatására, lakásért fizetett pénzbeli térítésre, valamint lakossági közműtámogatásra fordítottak finanszírozási támogatásokat. 370 millió forint körüli összeget szánt a 2012-es költségvetés szociális kiadásokra, amelynek egy jelentős része a központi költségvetésből visszaigényelhető Az önkormányzat település- és gazdaságfejlesztési tevékenysége Saját forrásból Budafok-Tétény településfejlesztési tevékenységre, felújításokra és beruházásokra a 2012-es év során körülbelül 700 millió forintot, összes kiadásának 8 százalékát fordította. A felújítási kiadásokra 412 millió forintot fordítottak, ebből intézmények felújítása 124 millió forint, út-, járda, támfal, lépcső, park-, játszótér, valamint csapadékcsatorna felújításra összesen 173 millió forint, egyéb városüzemeltetési feladatokra 70 millió forint, lakás és egyéb helyiség felújításra 15 millió forint jutott. A Nagytétényi városközpont rehabilitációjára 30 millió forintot fizettek. Beruházási kiadásokra 266 millió forintot költöttek. Ebből városüzemeltetési feladatokra 125 millió forintot fordítottak elsősorban útépítésre, vízvezeték, csapadékcsatorna építésre és közvilágítási lámpák felszerelésére, intézményi játszóterek, sportudvarok építésére. Ingatlanok vásárlására 84 millió forintot, kártalanításra 16 millió forintot, főépítészi feladatokra 10 millió forintot, vagyongazdálkodási feladatokra 5 millió forintot fizettek ki. 38

40 38. ábra: Budafok-Tétény költségvetésének bevételi oldala, 2012 (az Önkormányzat adatai) Intézményi működési bevételek Önkormányzati sajátos működési bevételek Önkormányzat sajátos felhalmozási, valamint tőke jellegű bevételei Felhalmozási bevételek Felhalmozási pénzeszköz átvétel Működési célú pénzeszköz átvétel Önkormányzat költségvetési támogatása, kiegészítések, visszatérítések Támogatásértékű működési bevételek Támogatásértékű felhalmozási bevételek Adott kölcsönök visszatérülése 37. ábra: : Budafok-Tétény költségvetésének kiadási oldala, 2012 (az Önkormányzat adatai) Működési kiadás Támogatásértékű működési kiadások Pénzeszközátadások államháztartáson kívülre Társadalom és szoc.pol. juttatások, ellátottak pénzbeli juttatásai, pénzmaradvány átadása Felhalmozás, felújítás Kölcsönök nyújtása, törlesztése 39

41 Az önkormányzat a Polgármesteri Hivatalon belül működő városfejlesztési irodával (Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda) rendelkezik, amelynek három fő funkciója van: Kisegítő mezőgazdasági feladatok végzése (parkfenntartás és gondozás) Közterületek karbantartása Közterület-felügyelet A Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda további, intézmény-felújítási tevékenysége kapcsán az alábbi projektek kerültek kivitelezésre a 2012-es évben: Gyermekorvosi Rendelő energetikai felújítása és a Szakorvosi Rendelőintézet főbejáratának akadálymentesítése Szakorvosi Rendelőintézet veszélyes hulladéktároló felújítása Rózsakert Tagóvoda energetikai felújítása keretében a tetőszigetelés felújítása, külső homlokzat szigetelése A Kempelen Gimnázium tornaterem tetőfelújítása Bartók Tagóvoda teraszainak tetőcseréje Anna utcai Tündérkert Tagóvoda terasz felújítása, épület körüli járdák felújítása, medence megszüntetésével egy időben pancsoló kialakítása Erzsébet királyné utcai Varázskastély Tagóvodában az épület körüli burkolatok felújítása. Energetikai felújítások Foglalkoztatáspolitika Magyarország számos foglalkoztatási problémával küzd: a magas és nagy regionális különbségekkel súlyosbított munkanélküliség mellett nagyon jelentős az inaktívak száma, és a foglalkoztatottsági ráta is magas értékeket mutat. Budafok-Tétényben a munkanélküliség alacsony, de az aktivitási ráta növelésre szorul. Az önkormányzat mozgástere azonban e kérdéskörben meglehetősen korlátozott: a foglalkoztatási ráta hosszú távú növekedése régiós szintű gazdasági változásokat kíván, illetve hosszú távú és kiszámítható oktatáspolitikát. Az önkormányzat ugyanakkor képes lehet arra, hogy a munkaerőpiacról kiszoruló aktív korú népesség életét könnyítse, és segítse őket újra visszatalálni a munka világába támogatva a szociálisan hátrányos helyzetben lévőket. A 2012-es évnél maradva, az átmeneti segély intézménye e kérdéskörben fontos elem, de az önkormányzat mozgástere ezzel kapcsolatban is csekély. Az átmeneti segély a krízis segély, az egyedi fűtéstámogatás és az élelmiszerutalvány öszszeolvadásával jött létre, mint új segélyforma. A segélyt kérők száma nőtt, a költségvetési fedezet nem emelkedett, így az önkormányzat arra kényszerült, hogy az alkalmanként adható segélyek összegét átlagosan Ft/fő/alkalomra csökkentse, élelmiszerutalvány formájában. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosultsági feltételeinek szigorodása miatt, az ebből a támogatási formából kiesők átmeneti segély igénylőként jelennek meg. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás növekedése viszont az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkenése miatt következik be. A lakásfenntartási támogatás növekedését a gázár és a távhő támogatás beépülése és a kedvezőbb feltételek idézik elő. Ebben a segélyezési formában a módosított szociális törvény hatályon kívül helyezte az önkormányzat rendeletalkotási felhatalmazását, így csak a létszámtól függő normatív lakásfenntartási támogatással lehet számolni. A 2012-ben módosított, szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény értelmezésében a törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket ugyanis a kormányhivatalok kerületi hivatalai az önkormányzatokkal megosztva gyakorolják. Ennek értelmében az önkormányzattól számos hatáskör kerül át a kerületi hivatalokhoz. Budafok-Tétény önkormányzata 2014-ben, immár a módosított törvény figyelembevételével az önkormányzati hatáskörben maradó segélyezési formáknak új rendszerét alakította ki. Ennek értelmében az önkormányzat létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő, támogatást kérelmező személyek részére a rendeletében meghatározottak szerint meghatározott jövedelemhatárt el nem érők számára önkormányzati segélyt nyújt. A rendelet értelmében önkormányzati segély adható élelmiszer, illetve téli tüzelő vásárlása céljá- 40

42 ból, rendkívüli élethelyzetbe kerültek (főként betegségben szenvedők) részére gyermekvállaláshoz, gyermekneveléshez kapcsolódó, illetve halálesethez és temetéshez kapcsolódó kiadásokra Lakás- és helyiséggazdálkodás A 739 önkormányzati tulajdonú és kezelésű bérlakásból 2012-ben 593 lakás került bérbeadásra. Ebből 243 lakás szociális alapú, 336 költség alapú, és 14 lakás piaci bérleti díj ellenében történt. Az üres lakások egy része rossz műszaki állapota miatt nem került bérbeadásra, más részük olyan épületben van, melynek más célú hasznosításáról az önkormányzat döntött. 15 üres lakás került bérbe adásra pályázati úton. A bérlők részéről egyre kisebb az igény a lakás megvásárlására. A bérleti díj hátralékok miatt egyre több lakás kiürítési pert kellett indítani, végrehajtással 9 bérlő kilakoltatása történt meg. Ennek megelőzése érdekében az önkormányzat támogatja a hátralékok részletekben történő törlesztésének lehetőségét, a Családsegítő Szolgálaton keresztül igyekezvén bevonni a hátralékkal rendelkező bérlőket az adósságkezelésbe ben 5 lakás, 1 építési telek, 1 telek tulajdoni hányad, 7 db nyesedék telek, 4 nem lakás értékesítése, 2 kisajátítás történt meg szeptemberében az önkormányzat prevenciós programot fogadott el Budafok- Tétény szociális bérlakásban élői lakhatásának megőrzésére. A programban foglaltak szerint annak célja a kerületben élők lakhatási gondjainak enyhítése a szociális alapú bérletek biztosításával, a szociális alapú bérlettel rendelkezők (re)integrációjának segítése lakhatásuk megőrzésén keresztül, valamint a Vagyongazdálkodási Iroda és a Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat együttműködésének erősítése a szociális alapú bérletek pályázati döntés-előkészítésében, valamint a bérleti szerződések fennállása során Intézményfenntartás A kerületnek egyre kevesebb intézmény fenntartásával kell számolnia. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény értelmében január 1-től az önkormányzati fenntartású iskolák állami fenntartásba kerülnek, a fenntartói jogok gyakorlására létrehozott Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyi szerveiként kialakítandó járási tankerület igazgatása alá. Az önkormányzat továbbra is működtetője a köznevelési intézményeknek, ám az intézményfenntartás így kikerült hatásköréből. Ezen kívül 2011 folyamán Budafok-Tétény közoktatási megállapodást kötött a Budafoki Református Egyházközséggel, mely szerint a Rózsakerti Általános Iskola fenntartói jogát az Egyházközség részére átadja, és biztosítja a működéshez szükséges ingatlant. Az önkormányzat intézményei körében maradt a Klauzál Gáborról elnevezett művelődési központ; a költségvetésről szóló beszámolóban is szereplő társaságok: Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft., amely az önkormányzat egészségügyi alapellátási kötelezettségi körében közreműködik háziorvosi, házi gyermekorvosi, járóbetegellátásban, fogorvosi ellátásban, és a kapcsolódó ügyeleti ellátás, illetve az egészségügyi ellátásszervezés koordinálásában. Budafok-Tétényért Városfejlesztő Kft. Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar Közhasznú Nonprofit Kft. További, a városrészekhez tartozó művelődési ház, illetve nonprofit, közhasznú társaságok és közalapítványok is működnek a kerületben Budafok-Tétény Önkormányzatával szoros partneri viszonyban Energiagazdálkodás Budafok-Tétény fűtéskorszerűsítési munkálatokra jelentős forrásokat áldoz. A 2012-es év kapcsán, az orvosi rendelők karbantartása és felújítása kapcsán a tervezett munkák megvalósultak, ennek keretében a Batthyány utcai orvosi rendelőben a fűtéskorszerűsítés megtörtént. Lakásfelújítás, nem lakás felújítás keretében részleges tetőfelújítások, elektromos felújítások, kémény és kályha felújítások történtek, nyílászárók cseréjére, kerítésépítésre került sor. Elkészült a Magasház utcai nyugdíjasház fűtéskorszerűsítése is. A piac területén fejlesztési tevékenység nem történt, a karbantartási feladatok folyamatosak voltak. 41

43 Az energiagazdálkodáshoz tartozik, hogy Budafok-Tétény önkormányzata 36 millió forintos európai uniós pályázati támogatással energetikai korszerűsítést hajt végre a Hajós Alfréd Tanuszodában. A Tanuszoda meleg víz igényének 55 százalékát napkollektorok elégítik ki. Leányka utca és az Anna utca közötti parkban az önkormányzat által fenntartott kandeláberek napenergia segítségével fognak világítani. Az energia hatékonyság növelése érdekében több éve folyamatosan újítja fel az Önkormányzat a kezelésében lévő ingatlanokat, homlokzatszigetelést és kazánok cseréjét hajtja végre. A Káldor Adolf utcai rendelőben az energetikai korszerűsítés miatt a földgáz felhasználás 35 ezer köbméterrel fog csökkeni, a korszerűsítést az Új Széchenyi Terv támogatja, ezzel éves szinten 8,5 millió forintot tud megtakarítani a kerület, és 78 tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe. A nagytétényi Cziffra György Művelődési Központ fűtését geotermikus energiával hőszivattyú biztosítja, amely nyáron légkondicionálásra is képes Településüzemeltetési szolgáltatások Az Országgyűlés által 2011-ben meghozott CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól értelmében az önkormányzatok feladata a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a településüzemeltetés. Ezen belül a törvény felsorolja az alábbiakat: köztemetők kialakítása és fenntartása, közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. A fenti tevékenységek egy részét Budapesten a kerületi önkormányzatok helyett a Fővárosi Önkormányzata végzi. A jogszabály e funkciókkal kapcsolatban úgy rendezi Főváros és kerületeinek feladatmegosztását, hogy Budapest a főváros egészét érintő településüzemeltetési feladatokért felel, míg a kerületi önkormányzatok az ebbe a kategóriába nem tartozókat. A jogszabály némi mozgásteret nyújt a közös feladatok definiálására: A fővárosi önkormányzat az e törvényben meghatározottak szerint ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. A településüzemeltetés célja valamennyi esetben az adott településen élő lakosság és az ott működő intézmények, gazdálkodó szervezetek egyéni és közösségi közszolgáltatási szükségleteinek, igényeinek elvárható szintű folyamatos és zavartalan kielégítése, a települési komfortérzet elősegítése, erősítése, az élhető település feltételeinek megteremtése, valamint a fenntarthatóság biztosítása. Az önkormányzat a rendelkezésére álló erőforrások felhasználásával ezeket a kötelezettségeit teljesíteni képes. A rendelkezésére álló szervezetekkel és gazdasági társaságokkal a fent meghatározott mértékben a 2012-es költségvetési évet szem előtt tartva a törvény általi feladatait ellátja, a korábbi fejezetben részletesen tárgyalt mértékben. A temetkezéssel kapcsolatban, egyre nagyobb igény mutatkozik a szociális köztemetkezésre. Az önkormányzat tapasztalata, hogy a hozzátartozók egyre kevésbé tudják biztosítani a temetési költségeket, mert nem rendelkeznek megtakarítással. 42

44 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Budapest a mérsékelt övben helyezkedik el, éghajlata kontinentális. Az éves középhőmérséklet sokévi átlaga 11 C, a legmelegebb hónap július, a leghidegebb január. A napsütéses órái száma A fővárosra, mint általában a metropoliszokra jellemző a magas beépítettségből eredeztethető speciális városi mikroklíma kialakulása, amely legfőbb jellegzetessége a magasabb átlaghőmérséklet és a hőszigetek kialakulása. A XXII. kerületet is hasonló klíma jellemzi, noha beépítettsége elmarad a főváros belső kerületei esetében tapasztalható mértéktől. Az éghajlattal kapcsolatban a kerület szempontjából fontossággal bír a Dunára jellemző, évi két árhullám, amelyet a tél végi hóolvadás, valamint a tavaszi magasabb csapadékmennyiség határoz meg a folyam vízgyűjtő területén. A geomorfológiáját tekintve, Budapest főváros arculatának változatosságát adó síkvidéki, valamint hegyvidéki elemek, illetve a Duna folyó jelenléte visszaköszönnek a kerület tájképében is, megtalálhatók síkvidéki és dombos területek is. A kerület topográfiáját elsősorban a Duna, illetve a felé magasodó dombvidék, illetve fennsík és a közéjük ékelődött dél és észak felé kinyíló sík területek kapcsolata határozza meg. A három városrész alkotta kerület jelentős része az Érd-Tétényi platón, a Tétényi-fennsíkon, illetve az Érd- Tétényi öblözeten helyezkedik el, északról a Budai-hegység déli lejtőinél elnyúló Budaörsimedence, keleten a Duna, délnyugat felől pedig a Szidónia-völgy határolja és választja el a Sóskúti-fennsíktól. Az északi részen fekvő Budafok és Budatétény kiterjedését és szerkezetét a Dunára merőlegesen futó lejtők, illetve az azokat feltagoló völgyek (Rózsavölgy, Péter-Pál utca, Tóth József utca, Háros utca, Bartók Béla utca vonala) határozzák meg ma is a természetes határokat, melyet északon a fennsík tetején a Dunával párhuzamosan futó 7-es út nyomvonala keretez. Nagytétény fekvését ezzel szemben a Háros szigettől kiszélesedő sík terület határozza meg inkább, melyhez távolabbról csatlakozik az Óhegy lejtője. A Tétényi-platót vastag rétegekben alkotó mészkő kiváló bányászati nyersanyagként szolgált, illetve a területre tradicionálisan jellemző szőlőművelésnek is kiváló talajt biztosított. Mára mind a mészkőbányászat, mind a szőlőművelés háttérbe szorult, illetve megszűnt a területen, a bányászatnak csupán emlékét őrzik az emberi kéz által a kőzetbe vájt üregek. A nagytétényi területen, a Duna korábbi árterén a kőzetet üledékes, szintén meszes, löszös talaj váltja fel. A XXII. Kerület Budafok és Nagytétény közötti, csaknem tíz kilométer hosszú Duna-part szakasz a Tétényi-fennsík lábánál, a folyó pleisztocén kori teraszán helyezkedik el. A kerület élővilágára az nagyvárosi elhelyezkedés, illetve az emberi tevékenység maradandó hatást gyakorolt és gyakorol. A tájat fedő eredeti bokorerdős növényzet a legeltetés, illetve a lakott területeken a fokozatos beépítés hatására szinte teljes kiirtásra került a megelőző évszázadokban. A Fennsíkon még megtalálható az egykori flóra és fauna, azonban éles határvonal az eredeti állapotban megmaradt szórványok és természetes úton regenerálódott flóra, valamint az emberi tevékenységgel telepített élővilág között nem húzható. A nem beépített, illetve védetté nyilvánított területeken a változatos formában előforduló sztyepprétek, sziklagyepek jellemzők. Állatvilágára a rendkívüli változatosságot mutató gerinctelenek, továbbá a különféle madárfajok képviselői jellemzőek. A Duna-part mentén körülbelül 30 méter szélesen húzódó ártéri galériaerdő a természetvédelmi területek pufferterületeként is felfogható, ilyen értelemben jelentős természetvédelmi értékkel bíró terület. Az ártéri galériaerdőre, illetve szigetek ártéri ligeterdeiben túlnyomórészt fehér nyárak, fűzfélék, szilfák találhatók. Puhafás, fűz-nyár ligeterdőkben gyakori látvány a magas fákra kapaszkodó kúszónövények. A parti szőlő, a komló, az erdei iszalag által benőtt törzseken még egy avarszint alakul ki, sajátos élővilágot alkotva. A kusza liánok között fennakadnak a lehulló levelek, és ebben a védettebb környezetben főleg az ízeltlábúak találnak kedvezőbb életkörülményeket. A rendkívüli változatosságot mutató madárvilág jelenléte további fontos értéke e területeknek. 43

45 Tájhasználat, tájszerkezet Budapest az ország fővárosa, arculatát, illetve tájszerkezetét ennélfogva az magas népsűrűségből fakadó jellemzők határozzák meg: tájtípusa alapvetően urbánus. Az ipari tevékenység kibontakozásával Budapest dinamikusan fejlődő térséggé vált, tájképe pedig európai összehasonlításban is jelentősen elkülönült a települést övező tágabb földrajzi tértől, és egyedülálló centrális funkcióra tett szert az ország életében. A főváros jelenlegi arculatára így az emberi tevékenység, az épített infrastruktúra, a magas szintű iparosodottság, és a természetes élőhelyek alacsony aránya jellemző. Budafok-Tétény helyzete a főváros életében gazdasági, infrastrukturális szempontból speciálisnak nevezhető, amenynyiben a főváros egyik kapujaként összeköti a centrumot a szűkebb értelemben vett környezetével, az agglomerációval. A kerület hasonló funkciókkal rendelkezik a tájitermészeti elemek vonatkozásában is: a budapesti átlaghoz képest magasabb arányú zöldfelületi rendszerrel átmenetet képez az agglomeráció és a főváros központi kerületei között. A XX. század közepétől a szőlőművelés felhagyásával a korábbi mezőgazdasági jellegű területek jelentős része lakóterületté alakult át. Az egykori kis falvakból, mezővárosból álló vidéki városrész egy erősen iparosodott nagyvárosi környezetté formálódott, ahol a beépítetlen zöldterületek nagysága csökken. A Duna-parti értékes területek nehezen megközelíthetővé váltak. A korábbi kisvárosi, néhol falusias hangulat Budafok domboldalain és Nagytétény területén található meg foltokban. A peremkerületi jelleg és a korábbi bányák fennmaradó emlékei a jelen tájhasználatot nagymértékben meghatározó tényezők. A bányarendszerek összefüggő struktúrába állnak össze, melyre a felszíni építkezéseknél alkalomról alkalomra tekintettel kell lenni. A tájhasználat szempontjából a tájképet befolyásoló és meghatározó tényezők egyes ipari tevékenységek, elsősorban a veszélyes üzemek, valamint a barnamezős területek, illetve a hulladéklerakók. A kapuszerepből fakadó magas forgalom a közlekedési infrastruktúrán (utak, vasutak, vízi közlekedés) keresztül a XXII. kerület tájhasználatára az ipari tevékenység mellett a tájat befolyásoló második fontos tényező, amely felszabdalja a város szövetét és nem kevés környezeti probléma forrása is. Harmadik elemként említendő, hogy a kerület több természeti értékkel is rendelkezik. A kerületben a biológiailag aktív felületek (azaz a zöld-, zöld jellegű és vízfelületek) aránya budapesti viszonylatban is magas, ami ökológiai szempontból kedvező. Ez elsősorban a nagykiterjedésű családi házas, parkos és jelenleg mezőgazdasági jellegű területeknek és a Dunának köszönhető Tájhasználat értékelése A tájhasználattal kapcsolatos problémák alapvetően a peremkerület tradicionális mezőgazdasági-kertvárosi arculata, illetve az erőteljesen iparosodott, pótolhatatlan logisztikai-közlekedési funkcióval rendelkező, barnamezős területekkel tarkított, a metropolisz életébe szervesen kapcsolódó funkciók betöltésének konfliktusából erednek. A valamikori településszerkezetet jelentősen módosította a fővároshoz csatolás, a főváros elérhetőségének biztosítása az országos közúti és vasúti közlekedési hálózat fejlődésével. A korábbi településrészek, valamint a város és a Dunapart között a közlekedési nyomvonalak következtében jelentős törések és szakadások alakultak ki, amelyek hosszú távon is jelentős kihívássá teszik a még tetten érhető kisvárosias jelleg és az elővárosiasság közötti ellentmondás feloldhatóságát. A kerület ugyanakkor rendkívüli természeti értékekkel rendelkezik, amely megóvására országos, fővárosi és helyi szinten is jelentős lépések történtek, és ez az említett konfliktus feloldása irányába hat. A természetvédelem, a meglévő természeti értékek megóvása, az emberi tevékenység okozta környezeti károk mérséklése, valamint a természetes állapotú, a kertvárosi, és végül a nagyvárosi arculattal rendelkező városrészek közötti egyensúly megtalálása a kerületi stratégiák fontos eleme marad a jövőben is. 44

46 Védett, védendő táji, természeti értékek, területek A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 zónák általában nagyobb földrajzi kiterjedésű területek. Budafok-Tétényhez két ilyen kijelölt zóna kapcsolható, amelyek földrajzilag legalább részben a kerülethez tartoznak. E területek az alábbiak: Érd-tétényi plató - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20017) Duna és ártere - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület(hudi20034) A Tétényi-fennsík 39. ábrán feltüntetett része a Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-es rendeletétől kezdve számít országos védettségű természetvédelmi területnek. Az összesen mintegy 300 hektáros kiterjedésű, részben illetve mozaikszerűen eredeti és őshonos vegetáció borította és egyedülálló fauna által benépesített területén több település osztozkodik (Érd, Törökbálint, Budafok-Tétény). A rendelet alapján a védetté nyilvánítás célja a változatos élővilág, a számos védett növényés állatfaj regenerációjának és hosszú távú fennmaradásának biztosítása mellett az invazív fajok visszaszorítása, valamint az oktatási-kutatási tevékenység elősegítése a területen. Külön kiemelendő a már említett sztyepperétek megőrzése, amelyek európai viszonylatban is egyedülálló természeti kincsnek számítanak. A Háros-szigeti Ártéri-erdő Természetvédelmi Terület a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által 1993-ban védetté nyilvánított 56 hektáros terület amely közigazgatásilag teljes egészében a XXII. kerülethez tartozik szintén egyedülálló flórával és faunával rendelkezik, amellyel együtt egyike a Duna mentén jelentősen megfogyatkozott számú ártéri erdőknek. A táj zavartalansága érdekében a terület turisták által nem, illetve csak külön engedéllyel látogatható. A Háros-sziget a Duna áradásaival gyakran elöntött, buja növényzetű növénytani ritkaságai közül kiemelhető az őshonos, védett ligeti szőlő előfordulása. A vadszőlő-függönyök alkotta emeletes élőhelyek szintén gazdag ízeltlábú faunának adnak otthont. Az ártéri erdő több fokozottan védett (fekete gólya, 39. ábra: Országos természetvédelmi és Natura 2000 területek és ökológiai hálózat a kerületben (Természetvédelmi Információs Rendszer, 2014) 45

47 nagy kócsag, kerecsen, barna kánya) és száznál is több védett madárnak biztosít zavartalan fészkelő- és vonuló helyet. A Háros-szigeti öböl időnként feliszapolódik, amely miatt időszakosan kotorni szükséges. A Hunyadi-sziget a Háros-sziget mellett elhelyezkedő 3 hektárnyi terület, amelynek védetté nyilvánítása 2009-ben megtörtént a Hárosszigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéseként. A Hunyadi-szigetnek a Hárosszigethez hasonlóan ártéri ligeterdők és szőlőlugasok jellemzik flóráját, faunáját pedig a szintén változatos formákban megtalálható rovar- és madárfajok. A Tétényi-fennsíkhoz hasonlóan szintén a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának fennhatósága alá tartozó területtel kapcsolatban az igazgatóság megfogalmazása szerint a legfontosabb cél megőrizni a félsziget háborítatlanságát, az ártéri erdők kialakulásában és fennmaradásában fontos árhullámok hatását, illetve megakadályozni illegális táborozóhely kialakulását. A fővárosi önkormányzat saját hatáskörben a legutóbb 2013 decemberében módosított 25/2013. (IV. 18.) rendeletében saját hatáskörben két helyi jelentőségű védett területet határozott meg. Ennek egyike a Kis-Hárossziget természetvédelmi terület, amely kijelölésével a jogalkotó célja a dunai zátonysziget természetes úton kialakult növényzetének védelme, háborítatlanságának és kutatásának biztosítása. Fontos kiemelni, hogy a rendelet részletesen szabályozza fenntartásának körülményeit, látogathatóságát, illetve egyéb, a terület megóvása szempontból elsődleges fontosságú feladatokat nevesít. A másik megnevezett, helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Tétényi-fennsík (egyes területe, amely nem esik egybe a már korábban említett, országos jelentőségű védett területtel). A jogalkotó célja a terület védetté nyilvánításával a különböző természetes növénytársulások és a fővárosban egyedülálló védett és veszélyeztetett állat- és növényfajok élőhelyének védelme, különös tekintettel a nagy kiterjedésű sztyepprétekre. A közel 30 méter széles part menti galériaerdő helyi védelemre is érdemes erdősáv. A galériaerdő természetvédelmi értéke nagy, hiszen a közeli védett területek (Hárossziget) védelmét is szolgálja Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózatok azon koncepció alapján kerülnek kijelölésre Európai Uniós szinten (Natura 2000) vagy állami szinten, hogy a megvédendő természeti értékeink túlterjedjenek pontszerű elhelyezkedésükön, és behálózzák a kontinenst, illetve az országot, a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. Ezekért a célokért a természetvédelmi területeket olyan összefüggő struktúrába rendszerezik, amelyek hatékonyabban képesek kapcsolatrendszert létrehozva, természeti értékeinket megvédelmezni. Az ökológiai hálózatok így négy különféle típusba sorolható egységből állnak: A magterületekből (életközösségek rezervátumai), ökológiai folyosókból (amelyek a magterületek közötti kapcsolatot biztosítják folytonos, vagy lépésekből álló, mozaikszerű vonalként), pufferterületekből (amelyek kvázi demilitarizált zónák a magterületek körül, amelynek célja ezek védelme), valamint a rehabilitációs területekből (amelyek a védendő területeken belüli, helyreállítást igénylő zárványok). Budafok-Tétény szempontjából kiemelendő, hogy a páneurópai ökológiai hálózat egy kiemelkedő ökológiai folyosója maga a Duna, amelynek megóvására és minőségének folyamatos javítására Európa-szintű törekvések vannak. A kerület két természetvédelmi területét az ökológiai hálózatok követelményének megfelelően, pufferterület védi. Az ökológiai folyosó, illetve a természetvédelmi területek kapcsolatai más természetvédelmi területtel, illetve elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal megerősíti Budafok-Tétény határszerepét, amennyiben Budapestet környezeti értelemben is hozzákapcsolja az ország vérkeringéséhez Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Alábányászott területek: A pincékben jelenleg zajló tevékenységek zavarhatják a felszíni területhasználatot. A jövőbeni felszíni területhasználatok esetében a bizonytalan terepállékonyság körültekintő, 46

48 esetenként speciális tervezési és építési tevékenységet követel meg. A veszélyes üzemek esetleges nem üzemszerű működése jelentős kockázatot jelent egyebek mellett a talaj és a felszín alatti vizek szempontjából is. A barnamezős területeken történő illegális hulladéklerakások; a területek elhanyagolt, rendezetlen állapota zavaró, illetve további környezetszennyezés forrásai (pl. talaj-, felszínalatti víz elszennyeződése) lehetnek. A jellemzően korábbi ipari, katonai területek, illetve felhagyott hulladéklerakók kapcsán az érintett területek jövőbeni hasznosítása érdekében a szennyezettség mértékét fel kell mérni és a szükségesnek ítélt beavatkozásokat el kell végezni. Illegális hulladéklerakók: Az elhanyagolt, rendezetlen állapot zavaró, illetve további környezetszennyezés forrásai (pl. talaj-, felszínalatti víz elszennyeződése) lehetnek. Részleges csatornázottság: a karsztos területek és az érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek, illetve a felszín-mozgás veszélyes területek nagyobb aránya, valamint a Duna közelsége miatt kiemelten kezelendő környezeti probléma. Az országos jelentőségű közutak és vasutak tranzit szakaszain és az ezekre merőleges kerületi jelentőségű főutak és gyűjtőutak jelentős hányadánál a forgalom jelentős zaj-, rezgés-, valamint levegőterhelést okoz. A számottevő forgalom, illetve a lassabb haladás, balesetek okozta torlódások növelik a közlekedési eredetű levegőterhelést és kedvezőtlenül hatnak az életminőségre. A burkolatlan utak jelentős porterhelés forrásai. A kerületben az ipari forrásokból származó légszennyező anyagok kibocsátása egyenként csekély mértékű, összességében azonban még mindig számottevő, ami különösen a lakóövezetek közelében elhelyezkedő pontforrások esetében lehet problematikus. A Duna-part nem megfelelően, vagy nem megközelíthető. Ennek fő oka a 6. sz. főúton illetve az azzal párhuzamos vasútvonalon át vezető közlekedési kapcsolatok hiánya és a tömegközlekedési ellátatlanság. 47

49 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A kerület aktív zöldfelületben (növényzettel borított felületben) igen gazdag, ami a nagy kiterjedésű laza, családi házas beépítésnek, a Tétényi-fennsíknak, a Háros-szigetnek, a még meglévő szőlő és gyümölcsös foltoknak, valamint a Duna-part még beépítetlen részének köszönhető. A zöldfelületek területe 2000 hektár körüli, amely a kerület közel 60%-át teszi ki, amely összvárosi összehasonlításban is magas, és település-klimatológiai szempontból mindenképp kedvező. Szintén kedvező a kerületnek a közpark, illetve az erdő övezeti besorolású területeinek részaránya. A kedvező kép ellenére a közcélú zöldfelületek, ezen belül is elsősorban a közparkok sem területi elhelyezkedésük (tekintve, hogy vannak ellátatlan területek), sem funkcionális kialakításuk miatt nem tudják betölteni a nagyvárosok rekreációs zöldfelületi hálózatának a szerepét. A Duna-part egy része ipari létesítményekkel, helyenként lakó és üdülő épületekkel beépített, míg kiterjedt zöldterületeket a Növény utcától délnyugat-nyugat irányban találhatunk. Az összes kerületi zöldfelület nagysága egy főre vetítve közelíti a 400 m2-t, azonban a zöldfelületek nagy része nem közhasználatú. Budafok-Budatétény-Nagytétény nagy részét családi házas területek fedik le, ezek lakókertjei jelentik a legnagyobb arányt a kerület zöldfelületi rendszerében. A zöldfelületi rendszer legjelentősebb összefüggő elemei a lakókertek mellett a Duna menti zöldsáv, galériaerdő, a Tétényi-fennsík beépítetlen területe, valamint az óhegyi mezőgazdasági területek. A kerület területének 6,4 %-a erdő és 7%-a természeti terület. Újabb 2%- ot tesz ki a kerületben speciálisan, a pincerendszerek és alábányászott területek felett megjelenő egyéb, általában gyepszinten fedett zöldfelületek, amelyek a közkertekhez, közparkokhoz hasonlóan mozaikos elrendeződést mutatnak, de az előbbiektől eltérően közhasználatra csak korlátozottan vehetők igénybe A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A közhasználatú zöldfelületek (közkertek, közparkok, erdők) aránya alacsony, elmarad a kívánatostól. Egy főre vetítve ez az arány 3,8 m2, ami nagyon alacsony, szemben a kívánatos m2/fő értékkel. A kerület területének együttvéve kevesebb mint 1%-a tényleges közpark, közkert és fásított köztér. Ezen zöldfelületek elhelyezkedése a településszerkezetben mozaikos, a kapcsolatot köztük az utcafásítás teremti meg. Leginkább ellátatlan területek Budatétényben, a lakóterületek által elfoglalt rész középső sávjában (Budatétény alsó és Budatétény felső határán), valamint Budafokon a Rózsavölgyben és a Budafoki Óhegy térségében, ezenkívül Nagytétényben. A zöldfelületi borítottságot összevetve az adott tömbben előírt legkisebb zöldfelület mértékével összesen 156 tömb esetén tapasztalható konfliktus az 1038 tömb közül. A zöldfelületi fasorok állapota több esetben nem megfelelő, amelyet tovább rontanak a bizonyos esetekben nem megfelelő faápolási, felújítási munkálatok. A kerületben kiemelt cél a biológiailag aktív zöldfelületek mennyiségi arányainak megőrzése, biológiai aktivitásának növelése, a zöldfelületek hálózattá szervezése valamint a közcélú zöldfelületek növelése. A zöldfelületi rendszer problémáival kapcsolatos feladatok: Elsődleges fontossággal bír a közösségi célú zöldfelületek fejlesztése, annak érdekében, hogy a kerület minél nagyobb részében legyenek elérhető közparkok, illetve rekreációs tevékenységre lehetőséget adó területek. Szükség van tehát a vonzáskörzettel lefedett területek növelésére 48

50 Fontos továbbá, hogy az egyes városrészekre jellemző zöldfelületi karakterek, karakterjegyek megőrzésre és fejlesztésre kerüljenek Mindezek mellett fontos, hogy a kijelölt védőterületek fásítása megtörténjen, és az utcafásítási programok kivitelezésre kerüljenek. Mindezek megvalósításához a kertészeti, kertépítészeti értékek tudatos megőrzése, rehabilitációja is nélkülözhetetlen. 49

51 1.14. Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata Budapest készülő és 2014-ben elfogadásra kerülő Településszerkezeti Terve öt prioritást fogalmaz meg (Gazdaságfejlesztés; Településfejlesztési beavatkozások a hatékony városszerkezetért; Környezeti fejlesztések; Közlekedésfejlesztés; Befogadó, támogató és aktív Budapest). Ezeken belül, a bérlakás-állomány növelése és kiaknázása, a Budapest-Pest megye kapcsolatainak elmélyítése, illetve a barnamezős területek fejlesztése olyan, kifejezett prioritást élvező célok, amelyek nagy hatást fognak gyakorolni Budafok-Tétény épített környezetére, illetve a területfelhasználásának irányvonalaira az elkövetkező években, évtizedben. A Duna, mint fontos közlekedési és ökológiai folyosó, további prioritást élvez, nem csak állami, hanem Európai Uniós léptékben is. Budafok-Tétény jelen helyzetére jellemző ugyanis, hogy hozzá már szinte csak látképben tartozik hozzá a Duna. A nehezen megközelíthető Háros-sziget, a Dunatelep, valamint a Horgásztelep szigetszerű területeit leszámítva nincs érdemben Duna-parti kapcsolata az egyik legnagyobb Duna szakasszal rendelkező budapesti kerületnek. A település összképe Budapest központja felöl közeledve, akár a Duna, a 6-os út, a Leányka u-i felüljáró irányából a kedvező természeti adottságok és a látványban megjelenő történeti épületek ellenére is vegyes, több helyen zavaros képet mutat. Köszönhetően a 70-es, 80-as években épített házgyári tömbházak, valamint Savoya Park modern épületegyüttesének, amely egyfajta pengefalként zárják el a mögötte levő hegyoldalak látványát. Budafok saját belső látványához kitörölhetetlenül hozzátartoznak a Duna túloldalán álló csepeli gyárépületek. Az M0-ás gyorsforgalmi útról Csepel irányából feltáruló látványban, a Háros-sziget zöldje mögött Budatétény Rózsakerti lakótelepének nyomasztó tömege mellett a kertváros, sajnos egyre szűkülő sziluettje jellemző, amit kellemesen egészít a Rózsakert üde zöld foltja. A gyorsforgalmi úton ellenkező irányból közelítve a kerületet Nagytétény kisvárosias, falusias kellemes látképe tárul elénk. Ugyanez mondható el a 6-os főút bevezető szakaszáról, ahol másik szögből egy viszonylag harmonikus településképet látunk, amelyben kellemes hangsúlyként jelentkezik a kastély és a plébániatemplom kellemes barokk tömege. A 7-es (Balatoni) út irányából a település kertvárosi jellege dominál. Településkép vonatkozásában a mai napig több szempontból is eltérő karakterű területként különül el a korábban is önálló fejlődési utat bejárt három történelmi településrész: Budafok, Budatétény és a vele egybeépült Baross Gábor-telep, valamint Nagytétény. Az előbbiek mellett még két, településképileg jellegzetesen elkülönülő településrészt különíthetjük el: a Rózsavölgyet illetve a Tétényifennsíkra felkapaszkodó, egykori szőlőhegyek majd zártkerti övezetek helyén illetve azokkal párhuzamosan kialakuló laza kertvárosias részeket. További településképi egységként jelennek meg a területileg a budafoki városrészhez tartozó, a vasútvonalak és a Duna között elhelyezkedő klasszikus és homogén ipari és logisztikai terület, valamint a napjainkban kialakuló, Nagytétény melletti Harbor Park modern logisztikai területe. Város a városban jelleggel ékelődnek be a történetileg kialakult településképi egységekbe a közelmúltban létesített, önálló közlekedési és logisztikai infrastruktúrával rendelkező bevásárlóközpontok (Campona, SavoyaPark) Rózsavölgy és Budafok-Óhegy térsége: Rózsavölgy és Budafok-Óhegy térsége szinte kizárólag lakófunkciójú. A területről azonban hiányoznak az alapfokú ellátás, kereskedelem-szolgáltatás létesítményei. A tangazdasági szőlészet területe jelenleg az FSZKT-ban közpark (Z-KP) besorolású, azonban a ben jóváhagyott TSZT már központi vegyes területként jelöli. A telek közparki besorolása semmiképpen sem felel a jelenlegi területhasználatnak, hiszen a telek magántulajdonú, nem közparkként üzemel. Városközpont és környezete A városközpont és környezete területhasználat szempontjából igen változatos. A központi részeken az intézmények, a kereskedelem, szolgáltatás és vendéglátás és az egyházi funkció mellett lakó- és üzemi területek is találhatók. A terület lassú átalakuláson megy át, így vár- 50

52 ható a raktárak, műhelyek megszűnése, a központi funkciók erősödése, azonban még mindig sok a főútvonalak mentén is a földszinti lakófunkció. A központot több zöldterület is tagolja, jó a zöldterületi ellátottsága. A szomszédos lakóterületeken a lakófunkció egyértelműen domináns, az azt kiegészítő néhány kisebb kereskedelmi-szolgáltató egységgel, és kisebb-nagyobb intézménnyel, ugyanakkor beékelődik egy üzemi terület is. A lakóterületbe egy működő temető és a Vízművek telephelye ékelődik. A városközpont és környezete térségének északi területén, az Anna utca magasságában szintén közpark keretövezetű zöldterület részben magántulajdonban van, melyen a lakófunkció is megjelenik. Újhegy: Területfelhasználás szempontjából laza kertvárosias lakóterület (L5-1-K-XXII) dominanciája meghatározó, egy tömb intenzív kertvárosias, egy tömb pedig telepszerű lakóterületi besorolásban van. Elszórtan található a lakótömbök között néhány intézményi tömb, melyek területhasználata eltérő. A Gádor utca melletti Általános Iskola, lakóterületi keretövezeten belüli alapintézményi besorolású. A legnagyobb összefüggő területen a BMTE Sporttelepe fekszik futballpályával, teniszpályákkal. A területén keresztülhaladó Komáromi út egy szakasza telekállapot tekintetében a sportpálya része, amely területfelhasználás szempontjából konfliktust jelent. A valóságban az említett közterület délebbre került megépítésre, a Promontor utcába torkollik, építési telkeket keresztezve. Kiszabályozása a már korábbi szabályozási tervben is szerepelt, de még nem lett végrehajtva. A Kiserdő utca melletti új telepítésű fenyőfás terület területfelhasználása inkább zöldfelületi jellegű, mint intézményi, ezért ennek közkertbe történő átsorolása javasolható. Felsőváros: Területfelhasználás szempontjából a kertvárosias lakóterület dominanciája meghatározó, amely közé egy telepszerű lakóterület, néhány intézményi és munkahelyi területek ékelődnek. A két intézményi tömb közül a Dévény utca menti Általános Iskola lakóterületi keretövezeten belüli alapintézményi besorolású, a Pannónia utca mellett fekvő Hermann Ottó Általános Iskola és a Református Templom telkei intézményi övezetbe soroltak. A Nagytétényi út mellett elhelyezkedő, övezeti besorolása alapján munkahelyi övezetbe tartozó telkek egy részének tényleges területhasználata lakóterület, zártsorú beépítéssel. Ugyanitt az FSZKT-ban véderdőként jelölt területet a hatályos KSZT nem szerepelteti, helyette kötelezően kialakítandó zöldfelületet jelöl, ami övezeti szempontból konfliktus és megoldásra vár. A felsővárosi részen a Bártfa utca és a Pannónia utca mentén található nagyobb összefüggő zöldfelület. A Pannónia utcánál két 1,0 ha alatti telek Z- KP övezetbe van sorolt, melyeket egy közterület választ el. A méretük miatt konfliktust jelentenek (nem érik el az övezetben előírt minimális teleknagyságot). Megoldásként a közterület és a két Z-KP övezetbe sorolt telek összevonása javasolt, mely során kialakul a Z- KP övezetnek megfelelő minimális 1,0 ha-os telekméret. Második megoldásként a két Z- KP besorolású telek Z-KK övezetbe sorolása javasolt. pincebejáratok körül, munkahelyi övezetben, a borászathoz kapcsolódó tevékenység jellemző. Telephelyek és lakóépületek váltakozva helyezkednek el a terület középső és déli részén. A másik jellemző funkció a természetes vonalvezetésű utcák mentén kertes, családi házas beépítésű és telepszerűen beépített lakóterület Összefüggő lakóterületek helyezkednek el a Sörház utca vonalától északra, valamint a Vöröskereszt utca felső szakasza mentén.. Az eltérő területfelhasználású területsávok között, nagyjából a terepszakadás mentén beépítetlen, véderdő övezetbe sorolt területrész található, amely valójában magántelkek végeinek hasznosítatlan, gyomos beépítetlen részei. A terület legmarkánsabb egyedi sajátossága a kétszintű tagolódás. A terület nagy részben alábányászott. Itt találhatóak a tradicionális budafoki borászat pincéinek legnagyobb része. A pincékbe fokozatosan eltérő használatok is kialakultak, így gombatermesztés, raktározás, stb. Az üregek feltérképezése és nyilvántartása napirenden van, de még messze nem teljes. Budafok Duna-parti területe: A Duna-parti területeket a nagy területigényű ipari üzemek, katonai területek, rekreációs funkciók (zöldterületek, üdülő területek) jellemzik, 51

53 melyek között közműterületek és kistelkes lakóterületeket találunk. Az eltérő területfelhasználású területek nem képeznek homogén településszerkezetet. Problémát jelent az egyes területrészek elszigeteltsége, melynek oka a 6-os út, illetve az azzal párhuzamos vasútvonal elvágó szerepe és a közlekedési kapcsolatok hiánya. A területnek lényegében tömegközlekedési kapcsolata nincs. A Duna part teljes XXII. kerületi szakaszára jellemző, hogy nincs végig biztosítva a vízpart közterületi megközelítése. Főleg Budafok Duna-parti területén, a Háros szigeten és Budatétény iparterületén vannak olyan szakaszok, melyek elzárt magánterületek. Budafok Duna-parti területén jellemzően munkahelyi területek találhatóak. A gyármező területén, a használaton kívüli ipari vágány övezeti besorolása (erdőterület, E-TG) nem a valós állapotot tükrözi. A Gyár utcától északra elterülő egy telek mélységű tömbben a munkahelyi funkciók mellett megjelenik a lakófunkció is. A gyárterülethez kapcsolódóan munkástelepi lakások épültek, melyek mára már leromlott, avult állapotban találhatók, köszönhetően a 6-os útnak jelentős forgalmának is. Az északi területen elsősorban a kereskedelmiszolgáltató funkció telepedett meg. A Dunával szomszédos IZ keretövezeti besorolású tömb még kihasználatlan. Háros-sziget: A Háros sziget természetvédelmi terület, nagy része a TSZT-ben erdőterület. A sziget északi részét a TSZT nagykiterjedésű sportolási célú területként jelöli. Az FSZKT a területet célzott területfelhasználású honvédségi területek keretövezetbe sorolta. A hárosi Duna-part és a sziget természeti környezete jelentős értéket képvisel, melynek megőrzése fontos feladat. Budatétény felső: Budatétény felsőn főleg családiházas, néhány utcában többlakásos társasházas beépítésű lakóterületek találhatóak. Külterületen a fejlesztésre kijelölt részben kiskertes területrészek jelentős része szabálytalanul ugyan, de lakóházakkal beépített. A Mementó park és környéke az egyetlen intézményi területhasználatú terület. A Szabadka utcától keletre a közel 7 ha-os Z-EZ övezetű terület nagyrészt beépítetlen zöldfelület, de két lakóházzal beépített telek is található a zöldterületi részben. A Szabadka utca, Budatétényi utca találkozásánál a fejlesztésre kijelölt területeken, a véderdő valamint az egyéb, közhasználatra nem szánt zöldfelület övezetben, az övezetek előírásaival ellentétes módon építőanyag lerakat működik. Budatétény alsó: Budatétény alsó része területhasználatban is igen sokszínű. A nagyrészt kertvárosias, családi házas beépítésű lakóterületeket, telepszerű beépítésű lakóövezeti többlakásos épület, munkahelyi üzemépületek, és néhány intézményi tömb (óvoda, iskola, orvosi rendelő) teszi változatossá. A Rózsakert környékére igen változatos területhasználat jellemző: nagy részét a lakótelep F+4, F+11 szintes lakóházai teszik ki a hozzájuk kapcsolódó oktatási intézményekkel és szolgáltatásokkal. A meredek domboldalban új lakóparkok épültek, a Nagytétényi út mentén kertészetek működnek. Budatétény alsó keleti részén a lakófunkciójú tömbök mellett néhány intézményi tömb is megjelenik. Az egyikben alapfokú ellátás létesítményei és egy kollégium, míg a másikban egy Pszichoterápiás és Pszichiátriai rehabilitációs központ található, a Kápolna utca egyik oldalán általános iskola és vele szemben egy Habilitációs Otthon. A létesítmények nem zavaró hatásúak a környező lakóterületek számára. Munkahelyi területek közül a Terv utca mentén az egykori konzervgyár, később ruhagyár területén működő telephelyen ma csomagolóanyag gyártás folyik, a Táró utca és Kápolna utca közötti munkahelyi területen A terület mai felhasználását nagymértékben az egykori mészkőbányászat nyomán kialakult üregrendszer határozza meg. Az üregek feletti területeket ezidáig alacsony intenzitással hasznosították. A családi házak és kertek is jellemzően a pincetulajdonosok birtokában álltak. Az utóbbi időben a terület használatának átalakulását az FSZKT keretövezeti besorolása késleltette, mert a terv a beépíthetőség műszaki feltételeinek zöldterületnek minősítette. Ezen területek a felszínen nagyrészt beépítetlenek. Budatétény alközpontja, iparterülete: A Campona tömbje jellemzően kereskedelmiszolgáltatási funkciójú. Az épületek ugyan F F+8 szintszámúak, mégis rendezett képet mutatnak. Budatétény iparterülete a Furnér 52

54 Művek munkahelyi funkciójú. A terület érdekessége a hrsz. alatt található műemlékként védett Csőt falu romjai. A romok jelenleg közterületről nem megközelíthetőek. A Horgásztelep övezetének megfelelően üdülőterület, bár a területen megjelenik a lakófunkció is. Tétényi-fennsík: A Tétényi-fennsík erdőterület. Konfliktust a nyugati részen található honvédségi terület jelenti. A TSZT nem jelöli egyáltalán honvédelmi területként, az FSZKT pedig a jelenlegi területhasználatnál jóval kisebb területet jelöl. A Tétényi-fennsíkon egy másik probléma a Törökbálintról átnyúló Mechanikai Művek területe, mely Budapest közigazgatási határára benyúlik és erdőterületen jelennek meg a Mechanikai Művek épületei, valamint a Törökbálinti autóbusz végállomásának épülete. A fennsíkon a nemrégiben megépült víztorony a legszembetűnőbb építmény. A víztorony telke az FSZKT szerint az egyéb vízgazdálkodási terület valamint erdőterület keretövezeteken áll, de maga az építmény is mindkét keretövezetet érinti. A Dózsa György úttól északkeletre a védett természeti területbe ékelődve felhagyott, romos katonai barakkok falai állnak, amely a Memento-park kiállításának válik részévé. Területhasználatilag e területrész a TSZTben, és az FSZKT-ban is egyaránt erdőterület. A Dózsa György út és Balatoni út kereszteződéséhez közel gázátadó állomás található, néhány újszerű technológia építménnyel. A gázátadó állomás telekhatára, nem esik egybe az FSZKT ban jelölt energiaszolgáltatás célzott területfelhasználási mód területével. Nagytétény északi fejlesztési területe: Nagytétény északi fejlesztési területe már kialakult, golfpálya létesült. A területre vonatkozó FSZKT és KSZT módosítás jóváhagyásra került. Baross Gábor-telep: A M0 autóút mentén kisvárosiasnak szánt de jelenleg még jórészt beépítetlen másutt egyöntetűen kertvárosias lakóterületek találhatók. Felhasználásra váró tartalékterületet jelent a Donát-hegy és a Vencelkert egy-egy része is. A Donát-hegyen számos felméretlen pince található, amelyek a felettük elterülő gyümölcsös jövőbeli lakáscélú felhasználását alapvetően befolyásolhatják. Nagytétény belváros: A lakóterület dominanciája mellett nagyobb területfelhasználási egységet képeznek a munkahelyi és az intézményi területek. Közel azonos arányban találhatók a kereskedelmi, a zöld és a temető területek. A terület beépítetlen tartalékokkal rendelkezik a beékelődő külterület mellett, illetve keleten az M0-Nagytétényi út-vasút által határolt részen. Alsó Duna-part: Szinte a teljes terület beépítetlen. Ez alól kivétel a Duna-telep, ahol laza kertvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület található. Óhegy és Rác-hegy környéke: Óhegy és környékén a lakófunkció, a kiskertes mezőgazdasági területek és az általános mezőgazdasági területek váltják egymást. A funkciók aránya az infrastruktúra kiépítettségének függvényében változik. M0 és M6 csomópont és környéke: Jellemzően közlekedési terület. Az építési övezetbe sorolt telkek még beépítetlenek. Egyedül a KL-KÉ keretövezeti besorolású telken található épület, a területen kamionos-szálló és vendéglátó egység működik. A terület átsorolása mindenképpen indokolt, ezen a helyen erre az övezetre nincs szükség. Nagytétényi gazdasági terület: Nagytétény gazdasági területe jellemzően munkahelyi funkciójú. Itt található a Harbor park, mely egy nemrégiben kialakult logisztikai központ. A területtől északra a Chinoin gyár ipari területe található. A 6-os úttól délre található KV- SZK keretövezeti besorolású telek beépítetlen. A szennyvíztisztító Csepelen történt megépülte után a telek övezeti besorolásának újragondolása szükséges. E helyen kerül kivitelezésre az úgynevezett Duna Intermodális Logisztikai Központ, amely kiaknázva a kerület egyedi elhelyezkedését, és vízi, vasúti, közúti kapcsolatait, a főváros új logisztikai csomópontjává válhat. A családi házas területek beépítési tartalékterülettel rendelkeznek, amelyek iránt igen nagy az érdeklődés, amely egyes esetekben túlépítésekhez vezetett. A zártkerti jellegű vagy éppen átalakuló területeken (Óhegy, Nagytétény-Észak, Ráchegy) sok esetben tapasztalható gyakran városképileg zavaró vagy 53

55 erős túlépítés. Ennek megakadályozására a 2010-ben elfogadott KÉSZ az egész kerületre egységesítette az övezeti rendszert és paramétereket. Az engedélyezések és használatbavétel során a határértékek betartását ellenőrzik. Nagyobb méretű telkeken társasházak megvalósítása a KÉSZ lakásszám-korlátozása mellett lehetséges. Jelentős barnamezős és konfliktusokkal terhelt területek a kerületben: Hunyadi laktanya (0,107 km2) Furnér művek (0,209) Gyármező (0,187) Duna Spirit (0,320) Vegyszer utca (0,032) A beavatkozási, fejlesztési területeket, a legsürgetőbb és indokoltabb helyszíneket a kerület Városmarketing Stratégiája kijelölte, melyek között barnamezős, roncsolt, szenynyezett területek is találhatók. Nagyobb tömegben található avult épületállomány a leromlott ipari területeken, a felsővárosi Borhegyen, a Gyármezőn, a volt Hunyadi laktanya területén, a budafoki átmeneti zónában a Nagytétényi út elején, Budatétényben a korábbi ruhagyár, és számos pinceudvar, volt telephely, illetve a lakótelepi garázssorok és az ideiglenes zártkerti építmények esetében. Általánosan elhanyagoltak a budatétényi pincerendszer fölött álló lakóházak és kisipari telephelyek. A gazdasági válság ezt a barna, szürke zóna jelleget inkább fokozta A telekstruktúra vizsgálata Rózsavölgy és Budafok-Óhegy térsége: Rózsavölgy és Budafok-Óhegy térségében a 12 m-nél keskenyebb telkek nem, de méter szélesség közötti telkek már találhatóak. A területen elég nagy számban található nyeles telek is, mely a spontán telek aprózódásnak tulajdonítható. A minimális telekméret egységesen 1000 m2-ben került meghatározásra, holott a telkek mérete többnyire nem éri el a határértéket. A területen található tangazdasági szőlészet területe ~ m 2, mely funkciójának megfelelő. Városközpont és környezete: A városközpont és környezete területén a telekszerkezet általában a funkciónak megfelelően változik. A központban gyakori az egy-két telekből álló tömb, melyek elsősorban intézményeknek adnak helyet, jellemzően 1000 m2 feletti telekmérettel. Emellett megtalálható itt a hagyományos telekosztás, a tömbök általában egy sor apró, gyakran az 500 m2-t sem elérő, keskeny telekből állnak. A központhoz tartozó lakótelepek úszótelkesek. A szomszédos lakóterületen a nőtt településre jellemző szerkezet és ennek megfelelően a változatos telekméret és alak figyelhető meg, gyakori a nyeles és a közterületi (közúti) kapcsolattal nem rendelkező telek m2 feletti alapterületű telek alig fordul elő, jellemzően önkormányzati intézmények telke. Előfordulnak feltehetően telekosztásból visszamaradt, 100 m2 alatti magántulajdonban lévő telkek, emellett több helyen található a tömb belsejében közterületi zárvány. A működő temető telkének területe m2 felett van. Újhegy: A vizsgált tömbökben a lakótelkek általában m2 területűek, de méretük többségében a Liszt Ferenc úttól délre nem éri el a 600 m2-t sem. Ilyen telekméretek a Háros utca és a Gyűszű utca közötti tömbökben a legjellemzőbbek, de a Liszt Ferenc út és a Komáromi út közötti részen is találhatóak ilyen tömbök. Az lakóövezetben előírt minimális 1000 m2-es telkek a Liszt Ferenc úttól északra jellemezőbbek. 500 m2-nél is kisebb telekméret szinte minden tömbben található, csoportosan inkább a Szegfű utca Gádor utca csatlakozásánál (nem beépített telkek), a Gádor utcában a Kis Kőbányával szembeni oldalon, ahol a telkek már beépítettek. 12 m és 14 m-nél keskenyebb telkek ritkán, inkább a Gádor utcától északra fordulnak elő. A nyeles és közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek előfordulási aránya viszont elenyésző. A kialakult állapot miatt a telkek területének jelentős eltérése a minimálisan meghatározott m2-nél nem teszi szükségessé a keretövezet módosítást. Felsőváros: A vizsgált tömbökben a lakótelkek általában m2 területűek, de méretük a lakóövezeti terület nagy részén nem éri el a 600 m2-t sem. Az lakóövezetben előírt minimális 1000 m2-es telkek elvétve, inkább a társasházas részeken jellemező. 500 m2-nél is kisebb telekméret szinte minden tömbben található, de csoportosan inkább az Ibolya, Veréb és a Pogány utca mentén fordulnak elő. 54

56 12 m és 14 m-nél keskenyebb telkek ritkán, inkább a Széchenyi utcától északra találhatóak. A nyeles és közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek előfordulási aránya viszont elenyésző. A kis lakótelkekkel kontrasztot képezve állnak a Nagytétényi út mellett a Borhegy munkahelyi övezetben lévő telektömbjei, néhol 1-2 hektáros telek területekkel. Budafok Duna-parti területe: Budafok Duna-parti területének északi részén a beépített telkek jellemzően több ezer m2-esek, a még beépítésre váró területek 1000 m2 körüli telkeinek összevonása várható. Háros-sziget: A telkek mérete és alakja rendkívül változatos a területen. A Dunával szomszédos telkek meghatározásában kétségtelenül nagy szerepe volt magának a folyónak is, így itt észrevehetően kevésbé szabdaltak a telekhatárok. Megfigyelhető még a Háros utcáról nyíló háromszög alakú közmű telek, melyet szemlátomást az önkormányzati tulajdonú Hunyadi laktanya területéből szabtak ki. Budatétény felső: Telekméret szempontjából a legproblémásabb telektömb a Cankó téren található. A sorházakkal beépített átlagosan 250 m2 alapterületű telkek idegenek a kertvárosias lakóterületek elfogadott telekosztási módjától. Jellemzően aprótelkes tömbök csak elvétve fordulnak elő a területen. A Kenderike és Süvöltő utca közötti tömbökben, a Királyka utca és a Gyárfás Jenő utcában találhatóak csak jellemzően m2 területtel telkek. A kertvárosias rész egyéb területein az m2 es átlagméret jellemző. 12 méternél keskenyebb telkek szinte csak a már említett Cankó téren találhatóak. A tömbben lévő telkek számának 1/6 része nem éri el a 14 méteres szélességet, de a háromnegyedük a 12 métert sem. Nyeles telek csak elvétve, néhány tömb közepén fordul elő, közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek pedig csak a fejlesztésre kijelölt mezőgazdasági területen találhatóak. Budatétény alsó: Jellemzően aprótelkes, 600 m2 területű telkek a Nyél utca és Ispiláng utca közötti tömbökben, a XI. és XVII. utcák által közbezárt tömbben, valamint a Kuruc utca mentén és Park utca középső szakaszának tömbjeiben helyezkednek el. A Gyula vezér út melletti közparkban kilenc darab átlagban 200 m2 területtel rendelkező apró telek ékelődik be, míg a szintén Gyula vezér út melletti Z-EZ keretövezetű területen közel harminc darab 25m2 területű garázstelek áll. A Nagytétényi út felöli lakótelkek jellemzően nem érik el a 600m2-t,, ez alól kivételt képez a Park utca, Lépcsős utca közötti tömb ahol az 1000 m2 a jellemző. Tömbre vetítve elmondhatjuk, hogy rendkívül homogén a telekállomány, hasonló méretű kialakítású telkek többnyire egy tömbbe csoportosulnak. 12 m-nél keskenyebb telkek a Völgy utcáról nyílnak, de található m közötti még szűknek mondható telekcsoportosulás a Völgy utca előbbivel azonos szakaszának ellentétes oldali tömbjén. Érdekes még, hogy a nyeles telkek is egy helyre csoportosulnak, erre jellemző terület kissé északra a Hant utca, Művelődés utca által közrefogott tömb. Nagyon apró 300 m2 körüli telkek a Dézsma utcában találhatóak, melyek átalakulása azonban az itt fellelhető értékes utcakép megőrzése érdekében nem cél. A Jókai utca mentén felfelé a telekméret növekszik, ami az intézményi illetve társasházi funkciók következménye. A rózsakerti és Terv utcai lakótelepeken a lakóházak úszótelkekre épültek, a Tűzliliom utca és a Nagytétényi út közötti sávot pedig változatos méretű és alakú, de viszonylag nagyméretű telkek alkotják. Közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek csak a Z-EZ keretövezetű tömbökben találhatóak. Budatétény alközpontja, iparterülete: A területen jellemzően nagyméretű telkek találhatóak. Azonban ha tömbönként vizsgáljuk a területet akkor funkciótól függően pld. a Campona tömbjében 2000m2-től egészen a m2-ig változik a telekméret. A Vasút menti Hungarovin szélesebb területén a m2, míg a keskenyebb szakaszon a m2-ig csökken a telkek mérete. Az ettől elkülönülő Furnér munkahelyi terület egy m2-es és egy m2-es telekre tagolódik, melybe beékelődik egy műemlék romnak helyt adó 4000 m2 es telek. A Furnér területén a telkek felaprózódása a távlati terület-felhasználás érdekében nem cél. A területen található még az Ü keretövezetű, üdülőházas Horgász-telep, ahol az átlag 55

57 telekméret 300 m2. Ez ugyan megfelel a kerületi KVKSZ előírásainak, de a BVSZ által meghatározott üdülőházas beépítésre vonatkozó m2-es minimális telekmérettől merőben eltér. A BVKSZ-ben hétvégi házas beépítésekre 720 m2-t ír elő legkisebb telekterületre, azonban a KSZT-ben meghatározott övezetre vonatkozó egyéb előírások ennek nem felelnek meg. A területre vonatkozó előírások így a BVKSZ előírásainak semmiképpen sem felelnek meg. A Horgász-telepen a vizsgálatokból kiderült, hogy a telkek nagy részének szélessége 14 m alatt van, és több telek még a 12 métert sem éri el. Tétényi-fennsík: Tétényi-fennsíkon a víztorony telkét kettő 12 méternél keskenyebb, beépítéssel nem rendelkező telek határolja, melyből a Szabadkai út felé eső keskeny telek a területre hatályos, 10/2002.(VII.2.) számú szabályozási terv szerinti kötelező szabályozási vonal alapján keletkezett Nagytétény északi fejlesztési területe: A terület két egymástól eltérő egységre bontható. Az egyik a golfpálya hatalmas összefüggő területe, a másik a Dózsa György út túl oldalán lévő átalakuló lakó területhasználattal vegyes mezőgazdasági fejlesztési terület. Ezek a telkek nem csak a 700 m2 és 2000 m2 között mozogó telekméret értékekben mutatnak szélsőséget, de a telkek alakja, aránya is igen változatos. A tömb Bartók Béla út felőli déli részén találhatóak 500, néhol pedig 200 m2- nél is kisebb elaprózódott telkek. A telekállomány, illetve a terület jövőbeli szerepe szempontjából fontos még, hogy a tömb két jelentős szerepű út közé esik, és sok teleknek mindkét úttal van kapcsolatban. Baross Gábor-telep: A kialakult telekméretek általában összhangban vannak az építési övezeti előírásokkal. A Dózsa György út Görgey utca Bartók Béla utca Damjanich utca közötti területen azonban a 12 m-nél keskenyebb telkek a jellemzők. Hasonló a helyzet a már említett Kőház sor esetében is. A Bartók Béla utca felső szakaszán, a Kőtörő u. környékén számos 200 m2-nél kisebb telek található, amelyeken a jogi határokat figyelembe nem véve állnak az épületek. Ezek többsége régi pincelejárat illetve annak előtere. Nyeles illetve közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek csak csekély számban, elszórtan fordulnak elő. Nagytétény belváros: A kialakult telekméretek általában összhangban vannak az építési övezeti előírásokkal. 12 m-nél keskenyebb telkek jellemzően a sorházas részeken találhatók, a nyeles és közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek előfordulási aránya elenyésző. Alsó Duna-part: A terület beépített része a Duna-telep telekállománya viszonylag homogén. Az Ánizs utcáról nyíló telekterületek m2 körüliek, míg a Kolozsvári utcáról már nagyobb, 1000 m2 körüli telkek nyílnak. A Duna fürdő utcától délre nagy számban találhatók 12 m-nél keskenyebb telkek, melyek összefüggő egységet alkotnak az Ánizs utca mentén. A területegység többi része beépítetlen, a telekkialakítás a területhasználatnak megfelelő. A Duna-teleptől észak-keletre a telkek az FSZKT 3. számú mellékletének megfelelően alakultak és az M0 nyomvonalát biztosítják. Óhegy és Rác-hegy környéke: Az Óhegy és környéke területén, illetve a Rác-hegyen és környékén is megjelennek a 12; 14 méternél keskenyebb telkek. Ezeken a területeken konfliktust ez azért nem jelent, mert a terület jelenleg mezőgazdasági külterület. Azonban a terület belterületbe vonásakor és építési övezetbe történő átsorolása esetén rendezni kell a túl keskeny telkek kérdését. Természetesen ezeken a területeken találhatóak olyan telkek, melyek közterületről jelenleg nem közelíthetőek meg. M0 és M6 csomópont és környéke: A csomópont környezetében a telkek az FSZKT 3. számú mellékletének megfelelően alakultak, amely biztosította a telkeket az M0, és M6 nyomvonalának, a telekrendezés azonban továbbra is hagy maga mögött jogi kérdéseket, a folyamat egyelőre nem zárult le. Nagytétényi gazdasági terület: A terület északi részén található MZ jelű építési övezetre a ~ m2-es telekméret a jellemző, holott a KVSZ-ben meghatározott legkisebb telekméret 4000 m2. Az iparterület mindöszsze két telekből áll. Az egyik ~ m2, a másik m2 területű. Az építési övezet- 56

58 ben előírt legkisebb telekméret 3000 m2. A 6- os úttól északra található munkahelyi területek telekmérete elég eltérő m2-től egészen m2- ig változik a telkek nagysága, a hatályos előírás 1500 m2-es legkisebb telekméretet határoz meg a területen. A Harbor park területe két építési övezetbe sorolt. A nagyobb területen ~ m2-esek a telkek, a kisebb területen pedig ~ m2-esek, holott az előbbinél határoz meg kisebb minimális telekméretet a hatályos terv. Keskeny telkek E-VE védőerdő övezetben találhatók, azonban területhasználatban keskenységük nem jelentkezik problémaként. Három típusú ingatlan-tulajdonviszonyt különböztetünk meg: kerületi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat, az állami tulajdont és a magántulajdonú telkeket. A kerületi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok esetén az adatbázis tartalmazza a tulajdoni hányadot, az ingatlan forgalomképességét, továbbá a telek közterületi státuszát is. Rózsavölgy és Budafok-Óhegy térsége: A térségéről elmondható, hogy a közterületek kivételével jellemzően magántulajdonban van. Ez köszönhető annak, hogy a terület L6- os keretövezetű (hegyvidéki, kertvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű lakóterület) beállt terület. Egy-két telek és a közterületek szinte kivétel nélkül a XXII. kerületi önkormányzat tulajdonában vannak. A területen tulajdoni szempontból konfliktus csak egy terület a közpark besorolású magántulajdonú tangazdasági szőlészet tekintetében mutatkozott. Városközpont és környezete: A városközpont és környezete területén a közterületek túlnyomó többsége a Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. A Kossuth Lajos utca és a Mária Terézia utca nagy része a Fővárosi Önkormányzat tulajdona. Mivel ez az utcapár a kerületen áthaladó főközlekedési útvonal része, célszerű lenne, ha csere részeként legalább a később kétirányúsítható Mária Terézia utca teljes hosszában a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerülhetne. A Dunával párhuzamosan haladó vasútvonal a Magyar Állam tulajdona. Szintén a Magyar Állam tulajdonában van a kerületi rendőrség, és mentőszolgálat területe, és a Duna utcánál két telek, melyek közül az egyiken egy transzformátor áll, a másik használaton kívüli, lekerítetlen. A lakóterület túlnyomó többsége magántulajdonban van, a kerületi önkormányzat tulajdonában lévő telkek foltokban jelennek csak meg, míg a központban elsősorban a közintézményeknek és a sok közterületnek köszönhetően az önkormányzati tulajdon dominál. A központ még nem önkormányzati tulajdonú telkeire a Kerületi Önkormányzatnak elővásárlási joga van. A működő temető telke magántulajdon. Érdemes kiemelni a térség északi részén két közpark besorolású telket, melyen az Országos "Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet működik és a Magyar Állam tulajdonában található. Újhegy: A vizsgált tömbök jellemzően magántulajdonú telkekből állnak. Önkormányzati tulajdonként azok az ingatlanok jelöltek, ahol az önkormányzatnak tulajdonrésze van. Önkormányzati tulajdonúak a lakóingatlanok mellett a közterületek, a lakótelepi közterületek, az oktatási intézmények, az óvodák ingatlanai és a játszóterek. Állami tulajdont a lakótelepi egységek között található közmű műtárgyak képeznek. Felsőváros: A terület nagy része magán tulajdonban van. Önkormányzati tulajdonúak a közterületek, a lakótelepi közterületek, a nagyobb kiterjedésű önálló telken lévő zöldterületek, az oktatási intézmények és játszóterek, valamint egy-két kisebb méretű építési telek (önkormányzati bérlakások telkei). Állami tulajdont a lakótelepi egységek között található közmű műtárgyak képeznek. Felsőváros Borhegyi részén az önkormányzat tulajdonában ill. résztulajdonában jelentős nagyságú munkahelyi övezetbe sorolt beépítéssel rendelkező telkek találhatók, melyek alatt jelentős pincerendszer húzódik, valamint a Művelődési ház és több lakóingatlan is. A Borhegy egyetlen E-VE keretövezeti besorolású területének (a bor út -nak) nagy része ellenben magántulajdonban van, amely a javasolt kötelezően gyalogos forgalom számára megnyitott terület esetén problémát jelenthet. Általános probléma a pincék tulajdonjogi helyzetének 57

59 tisztázatlansága. A terület egyetlen állami tulajdonú telke a Tóth József utca 53. Budafok Duna-parti területe: A Duna telke, a vasút területe, a Nagytétényi út és a 6-os út egy része a magyar állam tulajdonában van, hasonlóan az iparvágány telkeihez. A többi közterület és a Gyár utcától északra eső keskeny tömbben néhány telek a XXII. kerületi önkormányzat tulajdonában van. Az északi területrészen a használatban lévő, kereskedelmi-szolgáltató terület magántulajdonban van, a Dunával szomszédos beépítetlen, IZ keretövezetbe sorolt terület a kerületi önkormányzat tulajdona. Háros-sziget: A Duna telke, a Háros-sziget a magyar állam tulajdona, míg a Duna holt ága és a volt Hunyadi laktanya területe, melyen a katonai funkció már megszűnt, a kerületi önkormányzat tulajdonát képezi. Budatétény felső: Budatétény felső területén az F1-MG-RF fejlesztési területek megközelítőleg ötödének tulajdonosa az önkormányzat, valamint az övezetátsorolásra javasolt Cankó tér a Kékbegy utca mentén is az önkormányzati forgalomképes vagyon része. Állami tulajdon a Rókales utca és Szabadkai utca közötti terület nagy része, a Mementó park területe egészében, valamint a Balatoni út menti fejlesztési területen két telek. Budatétény alsó: Budatétény alsó területe túlnyomórészt magántulajdon, a kerületi önkormányzat tulajdonában az oktatási intézmények, a közterületek telkei, valamint a lakóterületi fejlesztésre szánt Z-EZ területek csaknem 50% - a van. Jelentős nagyságú állami tulajdon a Kápolna utca mindkét oldalán egy- egy MÁV kezelésében lévő telek, és a Rákóczi utcában kettő, a Halk utcában egy telek a Fővárosi Elektromos Művek kezelésében. A rózsakerti lakótelepen a Magyar Állam a Rózsakert központi épületének helyet adó ingatlant, valamint néhány kisebb közműlétesítmény telkét birtokolja. Budatétény alközpontja, iparterülete: Mind az intézményi, mind a munkahelyi, mind az üdülő területek jellemzően magántulajdonban vannak. A magyar állam tulajdonában van a Nagytétényi út, a vasút telke, illetve a műemlékként védett Csőt falu romjainak hrsz-ú telke. A többi közterület a kerületi önkormányzat tulajdonában van. Tétényi-fennsík: A Balatoni úttól északra elterülő erdő területek, a Mementó park e kerületrészre eső területe és a víztorony vízbeszerzési területe is a magyar állam tulajdonában található. A Dózsa György út és a tőle északra található közterület között lévő tömbrész se nem kerületi, se nem állami tulajdon. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy magántulajdonban van a terület, ugyanis jelen tervdokumentáció pontos adatok hiányában a Fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő telkeket is magántulajdonként szerepelteti. Nagytétény északi fejlesztési területe: A Golfpálya és a környező telkek szinte kivétel nélkül magántulajdonban vannak. Baross Gábor-telep: E kerületrészben is erős a magántulajdon túlsúlya: a beépített területeken gyakorlatilag csak a közterületek és néhány oktatási intézmény van a kerületi önkormányzat tulajdonában, amely azonban a Donát-hegyen és a Dráva utca mentén jelenleg formálódó új területrészeken még számos jobbára parcellázás előtt álló, eladásra szánt ingatlannal rendelkezik. Az állami tulajdon az M0 autóút számára kisajátított telkekre és a Dózsa György út menti polgári védelmi létesítményre korlátozódik. Nagytétény belváros: A terület nagy része magántulajdonban van. Önkormányzati tulajdonúak a közterületek, a lakótelepi közterületek, a Bartók lakótelep melletti intézményi területek, a sportpálya, a temető fölötti beépítetlen terület és egyes véderdő területek. Nagyobb összefüggő állami tulajdonú terület a Bartók lakótelep északi része a vasút menti véderdősávval, a kastély a csatlakozó zöldterületekkel, a vasúti területek és a volt Metallochemia területe a mellette lévő nagy kiterjedésű véderdővel. Alsó Duna-part: A Duna telke, az M0 autóút ezen szakasza a magyar állam tulajdonában van. A többi terület a közterületek kivételével magántulajdonban van. Óhegy és környéke: A térség még átalakulás előtt áll, ezek a telkek jórészt még kihasználatlan, beépítetlen területek. A területen ta- 58

60 lálhatóak összefüggő önkormányzati tulajdonban lévő telkek. Az M0 autóút Nagytétényi úttól északra eső szakaszán a kisajátítások még csak részben történtek meg, a telkek jó része még mindig magántulajdonban található. Rác-hegy és környéke: Egy-két önkormányzati tulajdonú telek kivételével a terület magántulajdonban van. Az M0 autóút kisajátításai csak részben történtek meg, az autóút déli szakasza még magántulajdonban van. M0 és M6 csomópont és környéke: A terület jelentős része a magyar állam tulajdonát képezi. A jelentős zöldfelületű munkahelyi területek és a KL-KÉ keretövezeti besorolású telek vannak magántulajdonban. Nagytétényi gazdasági terület: A 6-os út és a 6-ost és az M0-t összekötő szakasz és tőle keletre található beépítetlen terület a magyar állam tulajdonát képezi. A többi terület, a közterületek kivételével magántulajdonban van Az építmények vizsgálata Rózsavölgy és Budafok-Óhegy térsége: A térség beépítési mód tekintetében elég vegyes képet mutat. Az Ady Endre úttól északra oldalhatáron álló beépítési módot, attól délre pedig szabadon álló beépítési módot határoz meg a hatályos KVSZ. Bár a telkek a teljes területen szabadon álló beépítésűnek tűnnek, a részletes vizsgálatok kimutatták, hogy szinte minden beépítési mód megtalálható a területen, egy-egy tömbön belül. Városközpont és környezete: A városközpont és környezete beépítési mód szempontjából is jó elhatárolható, a központban elsősorban a szabadon álló és a zártsorú, míg a lakóterületeken az oldalhatáron álló beépítés jellemző. A központban csak a leromlott, átalakuló területek beépítése oldalhatáron álló, ezek zártsorúvá való átalakulása várható. Az oldalhatáron álló beépítésű területeken általában fele-fele arányban található a ténylegesen telekhatáron álló elhelyezés és az oldalkert minimális méretet el nem érő beépítés miatti oldalhatáron álló besorolás. Zártsorú beépítés a lakóterületi részen a Péter Pál utca északi oldalán ahol a kialakult beépítés az udvari fronton zártsorú, utcafronton oldalhatáron álló és a Tóth József utca - Kereszt utca kereszteződésében jelenik meg nagyobb mértékben. Különleges a Kis Kőbánya utca déli oldalának beépítése, ahol a kisméretű telkek szinte egésze beépített. A kialakult környezettől idegen a beépítés az Árpád utcában, a Babér köznél, illetve a Kinizsi utcánál, ahol az oldalhatárra és zártsorúan épített családi házak között az utóbbi években szabadon álló társasházak épültek. A Városközponttól északra elterülő telepszerű tömbök a szabadon álló beépítés szabályai szerint épültek be. Újhegy: A hatályos KVSZ a terület nagy részén kialakult beépítési módot határoz meg. A dominánsan lakófunkciójú terület a vizsgálatok alapján jellemzően szabadon álló beépítési módúnak tűnik. A terület részletes helyszíni és térképi vizsgálatakor azonban kiderült, hogy néhány tömb inkább oldalhatáron álló beépítési módú a jelenlegi kialakult beépítések alapján. Az oldalhatáron álló beépítési módot erősítik gyakran az egyes tömbökben a mai napig megmaradó keskeny, hosszú nadrágszíj telkek, melyek telekszélessége nem éri el a megengedett minimális méretet, de gyakran még a 12,0-14,0 m-t sem. Így szabadon álló kategóriába nem sorolható. Ikres beépítési módú terület csak néhány helyen alakult ki, de a Komáromi út, valamint a Gyűszű utca mentén a legjellemzőbb (Bf 244/1-es és Bf 281-es tömb). Zártsorú beépítésű módú tömb nem található. A fenti tömb szintű vizsgálattal szemben a telekszintre vetített beépítési módok azonban nagyon vegyes, mozaikos térképet rajzolnának ki. Felsőváros: A hatályos KVSZ a terület nagy részén kialakult beépítési módot határoz meg. A dominánsan lakófunkciójú terület a vizsgálatok alapján jellemzően szabadon álló beépítési módú, de sok oldalhatáron álló beépítés is található. A Tóth József utca és Fél utca, Lánc utca által határolt kis tömb beépítése zártsorú. Ikres beépítésű módú tömb nem található. A tömb szintű vizsgálattal szemben a telekszintre vetített beépítési módok azonban nagyon vegyes, mozaikos térképet rajzolnak ki. A Borhegy részére az oldalhatáron álló ill. szabadon álló beépítési mód jellemző, egyenlő megoszlásban, a hatályos KSZT előírt beépítési módjainak megfelelően. 59

61 Konfliktus azért nem jelentkezik a beépítési módok tekintetében a területen, mivel egy egy építési övezeten belül több beépítési mód is megengedett a rendeletben. Budafok Duna-parti területe: Budafok Duna-parti területén az övezeti előírásoknak megfelelően a szabadon álló beépítés jellemző. Háros-sziget: A Háros-sziget területe jellemzően beépítetlen. A volt Hunyadi-laktanya területén és a még mindig működő katonai területen a szabadon álló beépítés szabályai szerint épült be. Budatétény felső: Egyedi esetként a Kelenvölgyi úttól délre a Balatoni út mellett KL-KT övezetben, zártsorú beépítési módú épületsor áll, a Cankó teret körülvevő tömbökben pedig igen sűrű sorházas beépítés található. Konfliktusként csak azért nem jelentkezik a tömbök beépítése, mert a KL-KT övezetben nincs meghatározva beépítési mód, a sorházas tömbökben pedig kialakult beépítési mód jelölt. Az L6 építési övezeti besorolású területek többsége az előírások szerinti beépítési móddal került beépítésre. A telkek nagyrész szabadonálló beépítésűek, a Brassó utcánál lévő 3 tömb jellemzően oldalhatáros beépítésű, igaz nagyon rendezetlen, kusza módon ami sajnos a Királyka utca északnyugati oldalán fekvő telkekre is igaz. A Gyárfás Jenő utca két tömbjében pedig minden beépítési mód típus előfordul, ezért a jellemző beépítési mód nem meghatározható. A Budatétény utcától délre fekvő fejlesztési területen megközelítőleg fele fele arányban keverednek a szabadon- és oldalhatáron álló beépítésű telek. Az övezetben a szabadon álló beépítési mód a megengedett, ezért a terület a beépítési mód konfliktus térképen feltüntetésre került. Budatétény alsó: A rózsakerti lakótelep és a Tűzliliom u. menti új lakóparkok szabadon álló épületegyütteseket alkotnak. Ilyen beépítési mód jellemzi a kertészetet és a Park u. mentén elszórtan álló többi épületet is. Budatétény alsó dél-keleti részén már inkább jellemzőbb az oldalhatáron álló beépítés. Budatétény alközpontja, iparterülete: A Campona tömbje jellemzően szabadon álló beépítési módú. Ez alól kivételt képez maga a Campona bevásárlóközpont, mely az épülethez szervesen kapcsolódó Tesco-val zártsorú beépítési módú építési övezetben van. A vasút és 6-os út közötti területsáv jelenleg még beépítetlen, a volt Furnér telep területén a csarnok épületek pedig szintén szabadon álló módon épültek be. Nem ennyire egyértelmű a kérdés a Horgásztelep területén, ugyanis bár a meghatározott beépítési mód szabadon álló, az igen kicsi és keskeny telkek nem teszik lehetővé a valós szabadon álló beépítés kialakulását. Tétényi-fennsík: A Tétényi-fennsík jórészt beépítetlen erdőterület. Beépítés a honvédség területén, a Törökbálintról átnyúló Mechanikai Művek és a gázátadó állomás területén található, valamint a víztorony építménye. Minden terület szabadon álló beépítésű, bár megjegyzendő, hogy a hatályos TSZT szerint ezeken a területeken épület nem lenne elhelyezhető. Nagytétény északi fejlesztési területe: A golfpályához megépült kiszolgáló épület szabadon álló beépítésű. A Dózsa György út és a Bartók Béla út közötti tömb fejlesztési terület. Hasonlóan az Óhegy területéhez jellemzően a pincék alakították a beépítést. Az egy telek mélységű tömbben az épületek inkább a forgalmasabb Bartók Béla út mellé épültek, melynek oka a morfológiai adottságoknak köszönhető. A területen az oldalhatáron álló és a szabadon álló beépítési mód keveredik egymással. Baross Gábor-telep: A lakóterületek túlnyomó részén, a kialakultként jelölt építési övezetekben vegyesen van jelen az oldalhatáron álló és szabadon álló beépítési mód. Előbbi a Dózsa György út és Bartók Béla utca közötti terület déli, kistelkes tömbjeiben, míg utóbbi a XII-XV. utca közötti tömbök viszonylag szélesebb telkein jellemző. A gyakorlatban a kétféle beépítési mód keveredése sokszor okoz illeszkedési problémákat. A terület északi részén található Kőház sor övezeti besorolása szerint sorházas beépítésű, a valóságban azonban inkább zártsorú, ikres és oldalhatáron álló épületek jellemzik. A III. és IV. utca egyes szakaszain a századfordulóra datálható lakóépületek épülethézaggal tagolt, 60

62 zártsorú beépítést alkotnak, amelyet karakterét történetisége miatt is érdemes megőrizni. Nagytétény belváros: A terület kertvárosias építési övezetbe sorolt része zömében oldalhatáron álló beépítésű. Kivételt képez a Nagytétényi út Ánizs utca Bucó utca Vegyszer utca által határolt terület, ahol az építési övezet szerinti kialakult beépítés szabadon álló beépítést takar. Szabadon álló beépítésűek a lakótelepek, az intézményi és a munkahelyi területek is. Nagytétény belvárosának a Nagytétényi út menti sávja és a Bartók Béla út menti sorházas terület zártsorú beépítésű. A KVSZ kertvárosias építési övezetei a beépítési mód tekintetében K jelöléssel kialakult állapotot rögzítenek. A vizsgálatok szerint ezek zöme oldalhatáron álló beépítésű, a Nagytétényi út - Ánizs utca-bucó utca - Vegyszer utca által határolt terület szabadon álló beépítésű. Nagytétény belvárosának L4-5-Z- XXII építési övezetbe sorolt területe a Nagytétényi út mentén hagyományosan zártsorú, az Angeli utca mentén inkább hézagosan zártsorúnak nevezhető. Alsó Duna-part: Szinte a teljes terület beépítetlen. A Duna-telepi területrész beépítése elég vegyes képet mutat. Ennek oka, hogy a hatályos KVSZ kialakult beépítési módot határoz meg a területen. Ennek következményeként és a néhol igen keskeny telkek miatt a szabadon álló és az oldalhatáron álló beépítés váltakozik. Óhegy és környéke: Óhegy és környéke beépítése szintén vegyes képet mutat, mely összefüggésben van itt is a telekszerkezet vizsgálatból adódott elemzésekkel. Az igen keskeny telkek nem mindenhol teszik lehetővé a szabadon álló beépítést, ezeken a telkeken oldalhatáron álló épületek épültek. Azonban a terület egy része fejlesztési terület, átalakulás előtt áll, várhatóan a jelenlegi beépítés, telekosztás változik, ha a belterületbe vonás megtörténik. Rác-hegy és környéke: A szintén nagyon keskeny telekszélesség miatt szinte csak oldalhatáron álló beépítési mód szerint épültek az épületek, holott a hatályos KVSZ szabadon álló beépítést ír elő. M0 és M6 csomópont és környéke: A terület jellemzően beépítetlen. Épület egyedül a Barackos út által feltárt KL-KÉ jelű övezetben található, melyek szabadon álló módon épültek a telekre. Nagytétényi gazdasági terület: Mind a munkahelyi, mind az iparterületek az előírásokkal összhangban szabadon álló módon épültek be Az épített környezet értékei A terület az őskortól az emberi megtelepedés színtere volt. A neolitikum időszakából származó sírok a Duna közelében jelzik az állandó szálláshelyek kialakulását. A bronzkori lelőhelyek jelentősége szintén a megtelepedés folyamatosságára utal. A terület kiemelkedő korszaka a római hódítás és Pannonia provincia megszervezése nyomán kezdődött. A római határvédelemben betöltött szerepéből adódóan kiemelkedik Campona castellumát, Budafok- Albertfalva határában, pedig egy máig ismeretlen nevűsegédtáborukat. A Nagytétény múltját feltáró régészeti munkák kezdetei az 1930-as évek közepére nyúlnak vissza. Járdányi Paulovics István vezetésével akkor lelték meg a Campona Castellum táborfalának több részletét, valamint az északkeleti és a délkeleti saroktornyot. Az éppenhogy felszínre mentett leletek nem sokkal később, a második világháború éveiben megsemmisültek. A camponai kutatásokat Fülep Ferenc folytatta 1949-ben, 1952-ben, 1954 és 1957 között, majd 1960-ban. A Magyar Nemzeti Múzeum néhai főigazgatója irányította feltárások eredményei körvonalazták Nagytétény római kori történetének főbb állomásait. Tekintettel arra, hogy e vidék mindig is fontos átkelőhely volt, így később a népvándorlás korában is lakott a terület maradt. A magyar megtelepedésre egy szórványleletből előkerült kétélűkard utal. Az Árpádkorban több település is volt ezen a területen. Az egyik a középkori Tétény, ahol több alkalommal is fontos események játszódtak, így ben IV. (Kun) László király itt tartotta országgyűlését a kun kérdés rendezésére. A másik a Tétény és Budafok területe között a Duna partján előkerült Csút falu. A faluval 61

63 szemben fekvő Háros szigetén pedig IV. Béla király 1264 tájékán alapította a Csúti premontrei prépostságot. Csúttal és a prépostsággal egy időben létezett a budafoki fennsík északnyugati területén Kána település. A mai Rózsavölgy Dunára néző lankáin pedig Kocsola majorsága létezett. A virágzó településeknek és az ekkor már mezővárosi ranggal rendelkező Téténynek a török expanzió vetett véget. Az oszmán uralom végét jelentő felszabadító háborúk jelentősen átrendezték a területet. A középkori falvak kontinuitása időközben megszűnt, s az egykori települések az újjátelepítés nyomán kezdtek újra nagyobb területeket átfogni. Az egykori Tétény helyén Száraz György, majd lánya, Júlia és annak férje, Rudnyánszky József telepített, kezdetben magyar, majd főként német uradalmi zsellérekből álló új közösségeket az 1720-as éveket követően. Az újjáépítési időkben kezdődött el a mai Budafok, korábbi nevén Promontor története. A ráckevei uradalmat 1698-ban megszerző Savoyai Jenő a Csepelhez tartozó - akkor még lakatlan - Promontoriumon között egy kastélyt építtetett. E kastély körül alakultak ki a telepesek első házai egy majorság részeként. A Csepelről érkezett telepesek majorsági szőlőművelésbe kezdtek. A kezdetben szerb, majd többségében német származású újonnan érkezők a szőlőnek köszönhetően hamarosan felvirágoztatták mind Tétény, mind Promontor községet. A kettő közötti területen a XIX. században a budai polgárok szőlőbirtokai az akkor még Tétényipusztának nevezett későbbi Kistétény, majd Budatétény feküdt. A fő megélhetést biztosító szőlőművelésnek az 1880-as években megjelenő filoxéra vész (szőlőtetű) vetett végett. A kisegítő megélhetést nyújtó kőbányászat nem volt képes a hatalmas anyagi veszteségeket ellensúlyozni. Ezekre az időkre esik Kistétény önállósodása (1873) és Promontor névváltoztatása Budafokra (1886), valamint Tétény névváltoztatása Nagytétényre. A 19. század végére megépültek az első üzemek, gyárak (sörgyár, pezsgőgyár), majd ezt követték az ipari üzemek is (gyufagyár, zománcárugyár) és a Sertéshizlalda. Az egykoron szőlőjéből megélő településeken az ipar lett a meghatározó. Budafok gyorsabb és dinamikusabb fejlődésének köszönhetőn 1926-ban városi rangot szerzett. Az ipar mellett azonban megmaradt a múltból a szőlőművelés oktatása. A 20. század elején - az országban egyedülállóan - létrehozták a pincemesteri tanfolyamot Budafokon, mely azóta többször átszervezve, átalakítva, de még ma is képezi a borászattal foglalkozó szakembereket ben Budafok megkapta a Szőlő és Bor Városa kitüntető nemzetközi oklevelet. A 20. század első évtizedére esett Nagytétény egyik külterületének parcellázása, mely később a Baross Gábor-telep nevet kapta. A 20. század az ipar és a folyamatos parcellázások következtében rohamosan nőtt a települések lakossága. Az egykori német dominancia egyre hátrább szorult, és a magyarság vette át a vezető szerepet. A németség végleges eltűnését pedig a II. világháborút követő kitelepítések befejezték. A települések fővároshoz csatolását követően, az iparosítás folytatása ellenére, az utóbbi évtizedek lakótelepes építkezései mellett, mindazonáltal a kerület jelentős részére alapvetően a kertvárosias településforma a jellemző. E kertvárosi jellegű kerület ma is őrzi alapvető értékeit, az eleik által rájuk hagyott építészeti emlékeit, műemlékeit. Budafok-Tétény területén elhelyezkedő régészeti lelőhelyek: Budapest XXII. kerület Nagytétény városközpont, Campona: A Nagytétény település központjának tekintélyes részét lefedő régészeti lelőhelyen rézkori, bronzkori és vaskori településnyomok a római-kori Campona auxiliáris erődített tábora és a köré települt vicus település, a középkori Tétény település központja, annak templomával, valamint egy későközépkori castellum maradványai találhatóak meg. Budapest XXII. kerület Szél utca sarka: A lelőhelyen római kerámiatöredékek (Drag- 37, terra sigillata) töredékek kerültek elő. Budapest XXII. kerület Háros sziget: A Dencsev-tanya területen Kőszegi Frigyes az urnamezős kultúra fiatalabb szakaszára keltezhető későbronzkori temető emlékeit mentette meg. A Háros-sziget területén állt az egykori a IV. Béla által alapított Szent Leusatach monostor maradványai. A premontrei kolostor a török előrenyomulás 62

64 nyomán pusztulhatott el. A kolostor területén Méri István kisebb kutatásokat végzett, álló falmaradványait az 1950-es, 1960-as években többször megfigyelték, melyek mára elpusztultak ben Geszti Eszter az alacsony vízállású folyóan meg tudta figyelni a kolostor és a Csöth falu területét összekötő hidat, felvetve annak római eredetét. Budapest XXII. kerület Furnér Művek, Háros u. 6. (Falemezgyár): A Furnér Művek területén, a Háros szigettel szemben állt a középkori Csöth (Csut) község és annak temploma. A Dunával párhuzamos tengelyű egyutcás késő-középkori falu kőalapozású, többosztatú épületekből állt, melynek jelentős többsége feltárásra került. Egytornyos templomát jelentős kőkerítéssel vették körbe. A középkori falu maradványai egy jól bemutatható zárt együttest jelent, amely helyreállításra és bemutatásra alkalmas. A területen megtalálhatóak a falut megelőző római vicus leletei is. Budapest XXII. kerület Budatétény, Növény utcai csomópont: A Növény u területén a Dísznövény és Gyümölcstermesztési kutatóintézet IX-X. táblájában végzett leletmentésen Szirmai Krisztina és Kőszegi Frigyes egy nagy kiterjedésű Vatya II. III. periódusra keltezett urnatemetőt tárt fel. A leletek egy részét a Nagyrévi kultúra korai fázisához kötötte a kutatás. A területen római kori településmaradványok is előkerültek. A Kertészeti Vállalat területén 1987-ben Debitzky Katalin és Madarassy Orsolya 27 vatyai időszakra keltezhető urnasírt tárt fel. A sírokat a korábbi mezőgazdasági munkálatok már részben megbolygatták. A lelőhely valószínᜐleg része a Növény utcában feltárt hasonló időszakra keltezhető temetőnek. A Duna parton a Vízművek területén márciusában az M0 autóút és az M6 M1 autópályák szakasza közti terepbejárások során egy 400x140 m nagyságú bolygatott római telep és a korábban már ismert bronzkori temető emlékei kerültek elő Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Budapest XXII. kerület Kunyhó utca 65.: A telken földmunkák alkalmával újkori és késő középkori emlékek kerültek elő Szirmai Krisztina helyszíni szemléje során. Budapest XXII. kerület Leányka u.-vihar u.-tompa u.: Lakótelep építés során ben a Vihar utca és a Tompa utca közötti telkeken római kori település kemencéit bolygatták meg. A leletmentést Nagy Tibor vezette. A Vihar utca 1-3. területen 1960-ban gázcsőfektetés során a ház előtti úttest alatt 2. századi római kori településréteg került elő. Budapest XXII. kerület Vöröskereszt u. 65.: ben a Budafoki lakótelep épületei között egy avar kori temető emlékeit mentette meg a Talajerdőgazdálkodási V. telep udvarából Kőszegi Frigyes. Összesen 16 sírt tártak fel ban sikerült tisztázni a temető nyugati végét. Budapest XXII. kerület Mező utca 2-10.: A területen a csatornaásás során bronzkori, vatyai települést sikerült megmentenie Nagy Tibornak. Budapest XXII. kerület Hegyfok u.: A lelőhelyen csatornaásás során 1954-ben bronzkori településmaradványok kerültek elő. Budapest XXII. kerület Alsósas u.: ban egy helyszíni szemle alkalmával vízvezeték bekötési munkálatainak ellenőrzése során cm-es mélységben őskori kis edénytöredéket, orsógombot és kőbalta töredékét gyűjtötték be az Alsósas utcában. A leleteket kora bronzkorinak határozták meg. Budapest XXII. kerület Ady Endre u. 25.: Lindenmayer János kertjében gyümölcsfaültetés közben római kori kőemlékek kerültek elő. Geszti Éva helyszíni szemléje, majd Fülep Ferenc ásatása révén egy nagyméretᜐ szarkofág vált ismerté. Budapest XXII. kerület Nagytétényi út (Campona u. Harbor Park Vízművek): Az egykori sertéshizlalda területén végzett feltárás során különböző korú megtelepedés nyomai kerültek elő a lelőhelyről. A területen intenzív lakottság mutatható ki a késő bronzkorban és a késő vaskorban, valamivel szerényebb a megtelepedés a neolitikumban, a Római-korban, valamint az Árpádkorban. 63

65 Budapest XXII. kerület Nagytétényi út Rózsakert: A Campona bevásárlócentrumtól délre a buszvégállomás mellett próbafeltárást kezdtek egy rendezvényközpont építéséhez kapcsolódóan. A feltárt területen szórványos újkori árkok, valamint vaskori, bronzkori és rézkori objektumok kerültek elő. Melyek egy, a feltáró véleménye szerint a Rózsakert területe alá benyúló nagyobb lelőhely D-i szélét jelezték. Budapest XXII. kerület Barackos út 31.: A feltárt területen késő római időszakra keltezhető temetkezések kerültek elő. Budapest XXII. kerület Park utca 21.: A lelőhelyen a földmunkák során újkori időszakra keltezhető köves felületet sikerült feltárnia Szirmai Krisztinának. Budapest XXII. kerület Bencés (Rózsavölgy 875.) u. 11/B: A lelőhelyen századi tárológödröket sikerült feltárnia Vadász Évának és Virág Zsuzsának Budapest XXII. kerület Nagytétényi út : A Pannonplast területén bronzkori szórványlelet és temető, valamint római-kori település maradványai kerültek elő a feltárások során. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt arról, hogy a hozzá beérkezett javaslatok alapján mely helyszíneket tartja esélyesnek és érdemesnek egy valamikori felvételre a Világörökségi Listára. A 2009-ben nemzetközi világörökségi címre felterjesztett római limes magyarországi szakasza Budafok-Tétényt is metszi, a Campona kapcsán a limes fontos maradványa található a kerületben, Budafok- Tétény így a nemzetközi világörökségi címre várományos terület egyik rész-egysége hrsz. Két címertartó oroszlán, az egykori Savoyai-kastély kapujánál, 1710 körül hrsz. Földszintes lakóház, 1790 körül hrsz. R.k. pestis fogadalmi kápolna, barokk, hrsz. Törley-mauzóleum. Szecessziós, Ray Dezső, Damkó József szobordíszeivel hrsz. R.k. templom, barokk hrsz. Kálvária, késő barokk, hrsz. Városháza, szecessziós, Országos védelem alatt álló műemlékegyüttesek (a védett épületek melléképületeikkel és környezetükkel): hrsz. Sacellary kastély parkjával és építéskori melléképületeivel, valamint műemléki környezetével együtt 1890., historizáló hrsz. Törley kastély parkjával és építéskori melléképületeivel, valamint mᜐemléki környezetével együtt 1905., Ray Dezső, historizáló hrsz. Czuba-Durosier kastély és konyakgyár, műemléki környezetével együtt 1895., historizáló. Országos védelem alatt álló építmények: hrsz. Nepomuki Szent János szobra, 1750 körül hrsz, Klasszicista kapuzat, 1830 körül hrsz. Hátsó épület. Egyemeletes copf lakóház, 1780 körül /3,4 hrsz. Emeletes klasszicista kúria, 1830 kör 64

66 1.15. Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok A kerület közúti hálózati kapcsolatai a legutóbbi időszakig az 1990-as évekig lényegében a történeti fejlődés során kialakult útvonalakra korlátozódtak. A közigazgatási terület ÉK határán alakult ki a Balatoni út 2x1 sávval, mely Budapest közigazgatási határán kívül az országos főúthálózat 7. számú főútvonalaként folytatódik. Biztosítva a Balaton és a Velencei tó térségével a közlekedési kapcsolatokat. A közigazgatási terület DNY-i határán alakult ki a Leányka utca Nagytétényi út által alkotott 2x1 sávos útvonal, mely Budapest közigazgatási határán kívül az országos főúthálózat 6. számú főútvonalaként folytatódott. Biztosítva Dél-Dunántúl és Pécs térségével a közlekedési kapcsolatokat. A fentieket egészítette ki az Angeli út, mely a városhatáron kívül számú összekötő útként az országos mellékúthálózat része, és Törökbálint település elérhetőségét biztosítja. A rendszerváltás utáni időszakban épült meg a Budapest Székesfehérvár vasútvonal Duna felőli oldalán a 6. számú főút új bevezető szakasza, a Leányka utca Nagytétényi utat kiváltó, elkerülő szakaszként. A hálózati kapcsolatok terén igen jelentős változást eredményezett az M0 gyűrű kiépítésének megkezdése, melynek egyik helyszíne éppen a XXII. kerület volt. A gyűrű már biztosítja az ország alapvetően sugaras szerkezetű gyorsforgalmi úthálózatának (M1, M2, M3, M5, M6, M7) kedvező elérését, összekötését. Az M0 gyűrű 2x2 sávos autóútból a közeljövőben (2013-ig) épül át 2x3 sávos autópályává. Az M0 gyűrű hídja nyújtja a XXII. kerület számára az egyetlen közvetlen Dunai átkelési lehetőséget. A gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés részeként a közelmúltban került átadásra az M6 autópálya Budapest Dunaújváros közötti szakasza, mely a kerületben csatlakozik az M0 gyűrűhöz. Az autópálya nem jelenet új hálózati kapcsolatot, azonban a 6. számú főút által biztosított szolgáltatási színvonalnál nagyságrenddel kedvezőbbet nyújt. (A térségi szerepet az autópálya biztosítja, a település köztit a főútvonal). A városi úthálózat egyéb főútvonali elemei csak kerületen belüli, helyi hálózati kapcsolatokat jelentenek. A közutak főúthálózatához hasonló a MÁV nagyvasúti rendszerének hálózata is. A kerület területén két vasútvonal épült, melyek Budafok Háros vasútállomásnál válnak szét ra elkészült a Kelenföld-Székesfehérvár vasúti vonalszakasz felújításának második üteme is, amely kétvágányú vasútvonalnak köszönhetően Budafok-Tétény vasúti pályaszakaszai jelentős műszaki állapotjavításon mennek keresztül. A Budapest Pusztaszabolcs 2 vágányú vasútvonal Budatétény, Baross telep megállóhelyekkel és Nagytétény Diósd vasútállomással az M0 gyűrű mellett található. Budafok Háros vasútállomástól északra mely rendező feladatait mindinkább elveszíti Budafok Belváros vasútállomáson keresztül a Déli pályaudvar és a Keleti pályaudvar jelenti a vasúti közlekedés végpontjait Közúti közlekedés A helyi közúti kapcsolatokat néhány II. rendű főút és fontosabb gyűjtőút biztosítja 2x1 sávos keresztmetszettel. A helyi közúti kapcsolatok jellemzője, hogy a Balatoni úthoz és a Nagytétényi út Leányka utca által alkotott útvonalhoz is kapcsolódnak. Az Óhegy térségének legjelentősebb úthálózati eleme az M0 gyűrű, mely jelenlegi 2x2 forgalmi sávos keresztmetszetével autóút. A vizsgált területhez közeli szakaszán két csomóponttal rendelkezik. Északon a Balatoni útnál (7. sz. országos főút), délen a Barackos útnál (M6 autópálya). A külön szintű csomópontok részben az országos úthálózat sugárirányú elemei és az M0 gyűrű közötti hálózati kapcsolatot, részben a vizsgált terület számára az M0 gyűrű közötti helyi forgalmi kapcsolatot biztosítják. A vizsgált területet északon a Balatoni út (7. sz. országos főút fővárosi szakasza), keleten a Bartók Béla út (szakaszosan főútvonal vagy gyűjtőút), délen a Barackos út (gyűjtőút), nyugaton a Diótörő út határolja. A Balatoni út a közúthálózat I. rendű főútja, 2x1 forgalmi 65

67 sávos külterületi jellegű útvonal. A vizsgált terület legfontosabb útvonala, mivel a fővárosi közlekedési igények esetében közvetlen kapcsolatot biztosít (a Budaörsi úton keresztül) a belvárossal. A Balatoni úttal a vizsgált terület számára forgalmi kapcsolatot a Bartók Béla úti csomópont ad. Az útvonal forgalomterhelése meghaladja a E/nap/2i értéket A Bartók Béla út Balatoni út - Török utca közötti szakasza II. rendű főút, a Török utca - Dráva utca közötti szakasza gyűjtőút. A 2x1 forgalmi sávos útvonal építési területének szélessége 14 m-20 m között változik. A kerületi közlekedési igények esetében közvetlen kapcsolatot biztosít (a Nagytétényi úton keresztül) a kerület központi területeivel. Hiányossága, hogy az M0 autóút alatt csak a gyalogos kapcsolat biztosított, a közúti átvezetés hiányzik a Duna-parti területek felé. A terület nagyobb része rendezetlen üdülő és lakó épületekkel tarkított külterület (egykori zárkert). A vizsgált terület kétötöde beépítetlen. A meglévő úthálózatot az esetlegesen kialakított közterületek mellett szabályozatlan szolgalmi utak alkotják, melyek jelentősebb bármely beépítésre szánt terület funkcióból fakadó közlekedési feladat ellátására alkalmatlanok Közösségi közlekedés Budafok-Tétény esetén a közösségi közlekedésen belül a közúti közlekedés jelentősége nagyobb. A kerület jelenleg nem rendelkezik gyorsvasúti kapcsolattal (metró, vagy HÉV). A városi kötöttpályás tömegközlekedést így az északi kerülethatárhoz kapcsolódva a villamosközlekedés jelenti, mely egyrészt a Leányka utca vonalán keresztül a Városháza térig közlekedik, másrészt az Ady Endre utca vonalán Kamaraerdőig szállít utasokat. A 4-es metró átadásával átstrukturálásra kerültek a BKK járatai, és átgondolásra került a menetrend. Ennek értelmében Budafok központi része és a belváros közötti átszállásmentes tömegközlekedési kapcsolatot a változatlan útvonalon és sűrűséggel járó 47-es villamos, továbbá a 133-as és a 233-as busz biztosítja. Budafok központi részéből az M4-es metró Bikás park állomása felé pedig a 114-es, a 213-as és a 214- es autóbusszal lehet utazni változatlan követési időkkel. A 133E járat 133-as jelzéssel, továbbra is gyorsjáratként, de Újpalotára meghosszabbítva közlekedik. A 233-as járat a budai szakaszán minden érintett megállóban megáll, mivel így a ritkábban közlekedő 33-as busz mellett Budatétény és Újbuda között a kisebb forgalmú megállókból is átszállás nélkül elérhetővé válik a belváros. A Budafok hegyvidéki részén közlekedő buszjáratok útvonala szintén jelentősen megváltozott, és új járatok is indulnak az M4-es metróhoz. Új gyorsjáratot indult munkanapokon csúcsidőben Budatétény vasútállomástól a Rózsakerti lakótelepen, Budatétény északi részén és a Balatoni úton át Kelenföld vasútállomásig, illetve Budaörsre is új buszjárat indult Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerékpáros közlekedés kapcsán Budafok- Téténynek a fővárosi számokhoz képest aránylag jó helyzete van: a biciklisek számára 15 kilométernyi kerékpárút vagy közös gyalog- és kerékpárút áll rendelkezésre a közlekedésre, míg Budapesten összesen 120 kilométernyi ilyen útfelület található, s mindezzel az összes kerékpárút 13%-a ebben a kerületben található. Az önkormányzati kiépített járda hossza a 2012-es esztendőben 1369 kilométer, kiépítetlen járdából pedig a főváros 196 km-nyi ilyen felületből 32 kilométer található a településen Parkolás Budafok-Tétény kívül esik a Budapest Főváros Közgyűlésének 30/2010 (VI.4.) rendeletében meghatározott fizetős parkolási övezetein, így a parkolás a kerület valamennyi közterületi pontján díjmentes. Budafok-Tétény peremkerület lévén, fontos, hogy minél több P+R parkoló kerüljön kialakításra, a fővárosi dugók és környezetszennyező közlekedési mód elkerülése érdekében. A Parking Kft a kerületben két ilyen parkolót tart fenn (Budafok-Belváros vasútállomásnál, illetve Budafok-Háros vasútállomásnál), amely díjmentesen igénybe vehető, és összesen , vagyis 202 személygépjármű parkolására ad így lehetőséget. 66

68 1.16. Közművesítés Víziközművek vízgazdálkodás és vízellátás Budafok morfológiai adottságaiból fakadóan a nyomás alatt üzemelő vízhálózati rendszer az egész kerület ellátását csak több különböző nyomású zóna által képes ellátni. A Budapesti alapnyomású zóna a 20. Pesti alapzóna nagy átmérőjű gerincvezetékeken keresztül a Fővárosi Vízművek Zrt. északi és csepeli vízbázisaitól szállítja a vizet a kerületi városközpontok felé. Budafok vízhálózatának betáplálása a csepeli vízbázisok felöl a Duna alatt átvezetett DN 1200 mm és 2db DN 800 mm átmérőjű gerincvezeték által történik. A vezeték az Ártér utcában érkezik a Budafoki oldalra, majd DN 1600 mm átmérővel halad északi irányba a 6-os út mentén. A Tóth József utcától kissé északabbra lévő ürítő aknánál DN 1200 mm átmérőjűvé szűkül. A gerincvezeték a Donszky Áron utcánál a 6-os utat és a vasutat keresztezve halad tovább északi irányba a vasúti pályával párhuzamosan. A vezeték a kerületet a Kővirág sornál hagyja el. További nyomvonala a Kővirág sor Putnok utca vasút keresztezését követően a Sáfrány utca nyomvonalában folytatódik. A kerület ellátása négy nyomászóna által biztosított, nevezetesen a (19. számú) Dayka Gábor utcai, a (21.számú) Budafoki alsó, a (22.számú) Budafoki felső és a (69.számú) Vidám utcai zónák által. A Dayka Gábor utcai zóna a kerület északi részén egy kis területet lát el. A zóna a Pesti alapzónára épül a Budaörsi úti nyomásfokozó gépház által, ahol az induló nyomás mbf.-i szinten van. A zóna ellennyomó medencéje a XI. kerületi Dayka Gábor utcai m3-es medence, 201,3 m Bf.-i fenékszinttel. A Budafoki alsó nyomászóna a Csepel felöl érkező Pesti alapzóna vezetékről van megtáplálva. A hálózati nyomásáról a Gyár utca Ártér utca csomópontnál lévő Budafoki gépház, valamint a Losonci utcai és a Baross Gábor telepi medencék, mit ellennyomó medencék gondoskodnak. A Losonci utca végén (a Csillag utcáig) egy 3000 m3-es (2x250 m 3 + 2x1250 m 3 ), a Baross Gábor telepen a Dózsa György utca XIV. utca sarkán pedig 500 m 3 -es (2x250m 3 ) medence létesült. A Budafoki felső nyomászóna a Budafoki alsó zónára épül az alsó zóna medencéi mellé telepített nyomásfokozó gépházak valamint az új ellennyomó medencéjeként üzemelő Budafoki Víztorony által. A víztorony 3000 m3-es tétfogatú, fenékszintje pedig 234,7 m Bf. található. A zóna korábbi ellennyomó medencéje a Mechanikai Művek területén található 700 m 3 -es (100m m 3 ) térfogattal. Az új víztoronynál alacsonyabb fenékszintje miatt ( 229,8 mbf. ) jelenleg üzemel kívül helyeztek. Távlati hasznosítása a Kunyhó utcában létesítendő medence és gépház esetén valósulna meg. A Vidám utcai zóna a Rákóczi út környezetében épült lakótelep ellátását hivatott ellátni. Nyomásfokozó gépháza a Rákóczi út 14/B számú épület mellett található, melyet a Budafoki alsó nyomászóna egy DN 100 mm átmérőjű vezetéke táplál meg. A zónának nincs ellennyomó medencéje, mivel a gépházban fordulatszabályozós szivattyúk üzemelnek. Az ivóvízellátás zónáin kívül a kerületben egy ipari zóna is megtalálható. A Chinoin ipari zóna gépháza a Növény utcában található, vízbázisa pedig a Campona mögött, a két vasúti nyomvonal közötti zöld területen található. A két kút az északi vasúttal pálya melletti DN 150 mm-es vezetékre dolgozik. További vízbetáplálás történik még Budafoki alsó zóna DN 300 és DN 400 mm átmérőjű vezetékeiről is. A zóna ellennyomó medencéje a Bányalég utcában lévő Chinoin víztorony. A kerületet érintő vagy épp az ellátását szolgáló főnyomó vezetékek közterületen, az utak nyomvonala mentén, a Duna-part közelében pedig zöldsávban épültek. A főnyomó vezetékek DN 300 DN 1600 mm átmérők közöttiek. Az építménytől való védőtávolság és az átmérő függvénye a következő: ø 300 ø 700 mm között: 5,0 méter, ø 701 ø 1200 mm között: 7,0 méter, ø 1201 mm felett: 8,0 méter A védőtávolságot a cső falától merőlegesen kell kimérni, mely távolságon belül építmény nem helyezhető el. Indokolt esetben a Fővárosi Vízművek Zrt. külön engedélyével a vezeték védőcsőben 67

69 történő elhelyezését követően a védőtávolság csökkenthető szennyvízelvezetés A kerület az Általános Csatornázási Terv szerint elválasztott rendszerben csatornázott. A kerület a terep lejtésviszonyainak megfelelően több vízgyűjtő területre oszlik. Egy-egy ilyen vízgyűjtő terület végpontján Budafok Tétény, Budapest XXII. kerület városrendezési és építési szabályzat (KÉSZ) I. kötet 234 szennyvízátemelők létesültek, melyek az érkező vizeket tisztítómű hiányában a Dunába juttatják nyomóvezetékek által. A terepfelszín lejtése, valamint a közterületek nyomvonalai olykor nem teszik lehetővé a gravitációs hálózat tovább vezetését. Ezen mélypontokon közbenső átemelők építésével oldották meg a szennyvíz továbbvezetését a már megfelelő lejtésű gravitációs gyűjtőhálózatok irányába. A kerület összesen hét vízgyűjtő területre tagolódik, melyből a Hosszúréti-pataktól északra eső terület a XI.kerületi Albertfalvai Szivattyútelephez tartozik. Az I.sz. vízgyűjtőterület a kerület északi részén található Budafoki és Tóth József utcai öblözetből áll. Ezen területek gyűjtőcsatornái az Ady Endre utcai főgyűjtőn keresztül a Budafoki-belvárosi átemelőre vezetik el a vizeket. A II.sz. terület ettől délre a Sörház utcai, illetve Vágóhíd utcai öblözetből áll. Ezen a vízgyűjtő területen több egyesített rendszerű csatorna is található, ezen csatornák jellemzően már a végpont felé közeledve fogadják a csapadékvizeket is. Befogadója közvetlenül a Duna, mivel a Vágóhíd utcában a vizek kivezetése gravitációsan történik. A III.sz. vízgyűjtőterület a Háros utcai öblözet, mely az egyik legnagyobb területtel rendelkezik. A gravitációs hálózat a Háros utcai Nagytétényi úti csomópont közelében lévő un. Háros felső átemelő felé folyik. Az átemelő nyomóvezetékei a Háros utca további nyomvonalán haladva a vasutat keresztezve a Hárosi Szivattyútelepre vezetik, ahonnan további nyomóvezetékek által a Dunába juttatják. A IV.sz. terület a Növény utcai öblözet, mely befogadója a Gyulavezér lépcső Nagytétény út csomópontnál lévő szennyvízátemelő. Az átemelő a Nagytétényi úti szennyvízfőgyűjtőre dolgozik, mely a III.sz. vízgyűjtőén helyezkedik el, így a befogadója a Háros utcai átemelő. A kerület V.sz. vízgyűjtő területe a Váza utcai öblözet, mely végátemelője a Váza utcai Szennyvízátemelő. A vizek innen a Diós árok nyomvonala mentén vezetett szennyvíz nyomóvezetéken keresztül jutnak a Dunába. A vízgyűjtőnek három közbenső átemelője is van, ezek a Füstike utcában, a Sallai Imre utca elején, valamint a Dunafürdő utcában találhatóak. A kerület dél-nyugati térségének vízgyűjtő a VI.sz. un. Vasút utcai öblözet, mely bár a terepviszonyok által lehatárolt vízgyűjtő területét tekintve igen jelentős, a kis mértékben kiépített gyűjtőhálózat miatt nem számottevő az elvezetendő szennyvíz mennyisége. A gyűjtőhálózat a Duna irányába a Vasút utcai gravitációs kivezetéshez vezeti el a vizeket. A kerület egyes átemelői biológiai védelemmel, azaz biofilteres szűrökkel és szagtalanítókkal is ellátottak csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A kerület zárt rendszerű vízelvezetése csak a Duna menti sáv közelében megoldott, a távolabbi településrészeken szikkasztóárkok által történik a felszíni vizek elhelyezése. Ugyanakkor a kerültben két nagyobb vízfolyás is található, pontosan a Péter Pál utcai árok és a Diós árok. Nagyobb problémát a meglévő árkok feltöltése, illetve teljes betemetése jelent. A nagy lejtésű utcákban a burkolt felületekről lefolyó csapadékvizeket burkolt medrű árkokba vagy zárt rendszerű csatornákkal kell vezetni, melyek nyílt vízelvezető árkokhoz illetve szikkasztóárkokhoz is csatlakozhatnak. A kerület morfológiai adottságait figyelembe véve tíz vízgyűjtőterület határolható le. Egyes vízgyűjtőkön belül további részvízgyűjtők is kijelölhetők, de ezek befogadója is a nagyobb egység főgyűjtője. Hosszúréti-patak vízgyűjtő terület (CS-1): A Hosszúréti-patak vízszállító kapacitása határán működik, ezért jelenleg többlet csapadékvizet nem tud fogadni. A kerület ezen vízgyűjtő területén ezért az összegyűjtött csapadékvizek számára időszakos tározást kell biztosítani, a késleltetett vízbevezetés érdekében. A Naprét utcában az utca utolsó 68

70 1/3-a a György utca felé lejt. A csapadékvizek kezelésére az útburkolat mellett létesítendő zöldsávban szikkasztó kutak elhelyezése szükségeltetik, melyek a csapadékvizek tározására és folyamatos szikkasztására alkalmasak. A Zsoldosforduló utca végén a /3 hrsz.-ú telek előtti zöld közterület alkalmas szikkasztó kút és kisméretű csapadékvíztározó létesítésére, mellyel az utca felső szakaszának víztelenítése megoldható. A Pék utcában az utca nagy lejtése, és a mögöttes területek lejtése miatt az útburkolatról lefolyó csapadékvizek elvezetésére a meglévő bazalt kockaköves medrű folyóka továbbvezetése szükséges. A hrsz.-ú telek kerítésének telekhatárra történő áthelyezésével az útburkolat mellett egy kb. 40 cm szélességű sáv alakul ki, melyben a meglévő folyókaszakasz továbbvezethető. A Hasadék utca is jelentős szerepet tölt be a mögöttes területek vízelvezetése szempontjából. Ugyanakkor a terep nagy esése miatt is indokolt zárt csapadékcsatorna kiépítése. A zsákutcaként végződő Kanyargó utca vízelvezetése csak magántelken átvezetett csatorna által lehetséges. Ezért a /2 és a /4 hrsz.-ú telkeken átvezetendő csapadékvízcsatornára szolgalmat kell bejegyezni. A csatorna a Cserjés u. Gerinc u. Görgény u. nyomvonalon érné el a Hosszúréti-patakot. A Görgény utcai átvezetésre a Cserjés utca alsó szakaszán kiépített közművek okozta helyhiány miatt van szükség. A nagy lejtésű Selmeci és Tokaji utcák 6 7 méteres szélessége az egyéb közművezetékek megléte mellett már alkalmatlan zárt csapadékcsatorna kiépítésére. A kritikus helyeken szikkasztó kút telepítése javasolt. Péter Pál árok vízgyűjtő terület (CS-2): A vízgyűjtő terület felső szakaszán a környező utcákban jól kiépített szikkasztóárok rendszer van kiépítve. A Tatárka utca szabályozása során lehetővé válik a zárt csapadék gyűjtőcsatorna kiépítése. A csatorna nyugat-keleti irányú lejtéssel a meglévő Tomori utcai csapadékcsatornához csatlakozna. Ugyan csak térségi csapadékvízgyűjtő csatorna létesítendő a Jósika u. Szőlő utca nyomvonalon a Péter Pál árokba történő bevezetéssel. A területhez tartozó Hegybíró utca vízelvezetése az árokhoz közterületi kapcsolat hiányában csak szolgalommal biztosítható, melyet a hrsz.-ú telken kell bejegyezni. Az út víztelenítésére ƒ 30 cm átmérőjű csatorna kiépítése javasolt. Árpád utcai vízgyűjtő terület (CS-3): A vízgyűjtő terület főgyűjtője az Árpád utca nyomvonalán építendő ki ƒ 50 ƒ 80 cm átmérővel. Az utcában kiépített közművezetékek jelentős száma miatt a csatorna nyomvonala többször is iránytöréssel vezethető csak végig az utcában. A közműhálózatok rendezett nyomvonalú kiváltása esetén a későbbiek során is kedvezőbb állapot jöhetne létre. A vizek befogadója a lakótelepi csapadékvízcsatornahálózat, majd a Duna. Tóth J. Utcai vízgyűjtő terület (CS-4): A vízgyűjtő terület legmélyebb vonulatában a csapadékvíz-gyűjtőcsatorna már kiépült ƒ 60 ƒ 80 mérettel. A Háros utcáig történő meghosszabbítását javasoljuk ƒ 40 méretű csatornával. Sörház utcai vízgyűjtő terület (CS-5): A vízgyűjtő terület főgyűjtőjét a Komáromi utca Bérkocsi utca Sörház utca nyomvonalon kell kiépíteni ƒ 30 ƒ 80 cm átmérőjű csatornából, közvetlen Duna-parti bevezetéssel. A vízgyűjtőn belül található egyesített rendszerű csatornahálózat távlatban csak kizárólag csapadékvíz csatornaként fog üzemelni, mivel az általános terv szerint azzal párhuzamosan szennyvízgyűjtőcsatornahálózat kiépítése javasolt. Vágóhíd utcai vízgyűjtő terület (CS-6): A vízgyűjtő főgyűjtőjét a Rosta utca Borkő utca Nagytétényi út Vágóhíd utca nyomvonalon kell kiépíteni ƒ 40 ƒ 60 átmérővel, közvetlen Dunai bevezetéssel. Háros utcai vízgyűjtő terület (CS-7): A vízgyűjtőterület főgyűjtője a Háros utcában kiépítendő ƒ 40 ƒ 60 ƒ 80 cm átmérőjű csapadékcsatorna. Ehhez csatlakozna a Komáromi út Gyűszű utca Széchenyi utca nyomvonalon kiépítendő mellékgyűjtő, valamint a vízgyűjtő keleti határán a József Attila utca Nagytétényi úti gyűjtőcsatorna. A Budatétény utca, Móricz Zsigmond út, Erzsébet királyné utca nyomvonalán a meglévő szikkasztó árkok helyét felszámolva a csapa- 69

71 dékvíz csatorna helye biztosíthatóvá válik. A tervezett gyűjtőcsatornát a Jókai Mór utcai meglévő csapadékvíz csatornába lehet rákötni. Növény utcai vízgyűjtő terület (CS-8): A Rózsakert csapadékvíz elvezetése kapcsán ᜐ 80 cm átmérővel megépült a fűgyűjtő alsó szakasza a Rózsakert utca nyomvonalon. A vizek ezt követően a Növény utcai 140 cm átmérőjű csapadékcsatornán keresztül jutnak a Dunába. A főgyűjtő további szakaszát a Rózsakert utca, XVI. utca nyomvonalon kell kiépíteni ᜐ 60 ᜐ 40 átmérővel. Ennek megfelelően a Rózsakert utcai meglévő ᜐ 30-as csapadékcsatorna felbővítendő. A vízgyűjtő másik főgyűjtőjét a Budai-Nagy Antal utca, Aszály utca, Kistétény utca, Táró utca, közgazdász utca nyomvonalon ᜐ 40 ᜐ 60 átmérővel, valamint a Nagytétényi úti csatornára csatlakozással. Váza utcai vízgyűjtő terület (CS-9): A vízgyűjtő főgyűjtőjét a Dózsa György nyomvonalán a Balatoni úttól a Nagytétényi útig kell kiépíteni folyamatos szelvénybővülés mellett (ᜐ 40 ᜐ 120 cm átmérővel) a Diós árokig történő bevezetéssel. A Mátra utcai terület vízelvezetéséhez ᜐ 30 gyűjtőcsatornát kell kiépíteni a Dózsa György úti főgyűjtőre történő rákötéssel. Ehhez a /2 hrsz.-ú telken szolgalmat kell a közcsatorna számára biztosítani. A vízgyűjtő nyugati oldalán a Szilvafa utca nyomvonalán kell gyűjtőcsatornát kiépíteni ᜐ 30 ᜐ 50 átmérővel a Füstike utca nyomvonalon történő Diós árokba történő rávezetéssel. A Damjanich utcában térségi gyűjtőcsatornaként ᜐ 50 cm átmérőjű csapadékcsatorna építendő, melynek befogadója szintén a Diós árok lenne. A vízgyűjtő alsó szakaszán a Batthyány utca nyomvonalon kell zárt szelvényű gyűjtőcsatornát építeni ᜐ 40 ᜐ80 cm átmérővel a Bartók Béla utcai Diós árokig. A Dunafürdő utca terület csapadékvíz elvezetése önálló rendszert kell, hogy képezzen, mivel nincs lehetőség a 6-os út gravitációs keresztezésére. A gyűjtőcsatornák a Duna felé gravitálva vezetnék el a vizeket, majd az árvízvédelmi töltés előtt átemelő segítségével jutnának a vizek a Dunába. Vasút utcai vízgyűjtő terület (CS-10): Az általános csatornázási terv a vízgyűjtő területen egy közbenső csapadékvíz tározót jelölt ki Chinoin és a Methalochemia területe között 3805 m3-es térfogattal. A tározó a felső Ó-hegyi területről lefolyó vizek visszatartására és késleltetett bevezetésére szolgálna. A tározó előtti gyűjtőhálózat a Barackos út nyomvonalon, valamint a Csúcs utca nyomvonalán építendő ki ƒ 40 ƒ 100 cm átmérővel a tározó felé folyamatos szelvénybővüléssel. Az Óhegy többi területére hulló csapadékvíz elvezetése nyílt árkok és folyókák által történne a szükséges mértékig, mivel elsősorban a vizek helyben tartása és elszikkasztása a cél. A vízgyűjtő terület déli részén a gyűjtőcsatornák a Vasút utcai kivezetés felé kell, hogy vezessék a vizeket. A Zámbelli Lajos utcában ƒ 50 cm-es, az Anger Jakab u. Kossuth u. Vitéz utca nyomvonalon ƒ 30 ƒ 50 cm-es gyűjtőcsatorna kiépítése szükséges. A vízgyűjtő ezen alsó részének nyugati oldaláról elvezetendő csapadékvizek számára a Nagytétényi úton (ƒ40), valamint a Bányalég utcában (ƒ40 ƒ 50) kell gyűjtőcsatornát kiépíteni. A csapadékvíz tározóból az Erdélyi utca nyomvonalában kiépítendő ƒ 80 cm átmérőjű csapadékcsatorna vezetné a vizeket a Vasút utcai kivezetés felé A Fővárosi Csatornázási Művek Ért. tájékoztatása szerint a kerületre már több felszíni vízelvezetési koncepció is kidolgoztak. A mai is figyelembe vett, a kerület teljes egészére elkészített általános terv márciusában készült az akkor még Mélyépítési Tervező Vállalat által. (Előzménye: BUVÁTI es tanulmánya). Azóta egyes vízgyűjtő területek felülvizsgálata is megtörtént (pl.: Vasút utcai öblözet, Mély-Terv Vízi- és Energiaközmű Tervező Kft., 1998.december, Tsz.: 6231/98), melyek közül pár elvi vízjogi engedéllyel is rendelkezett Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás A területben a középfeszültségű ellátás két feszültség szinten történik, 20 kv-os hálózat üzemel Nagytétényben, 10 kv-os hálózat működik Budafokon és Budatétényben. A 20 kvos hálózat táppontja a Diósd 120/20 kv-os alállomás, a 10 kv-osé pedig Albertfalva 70

72 220/120/10 kv-os és Rózsakert 120/10 kv-os alállomás. Az állomások a tápenergiát Dunaújvárosból a Duna-menti Erőműtől kapják 220 ill. 120 kv-os távvezetéken keresztül. A 220 kv-os távvezeték Albertfalváig épült meg, ahol az állomás 120 kv-ra csökkenti le és szétosztja a főváros területén lévő táppontok felé. A 220 kv-os távvezeték a kerületbe a Nagytétényi út térségében lép be, majd észak felé fordulva áttér Diósd területére, ahol keresztezi a MÁV vasútvonalat. A keresztezés után keletre fordulva lép be újra a kerületbe, ahol az Óhegyen keresztül éri el a Tétényifennsíkon a Balatoni utat. A fennsíkot elhagyva a Szabadkai utcánál újabb iránytörés után a Fenyőmadár és Nótafa utcák között létesült. A Kiránduló utcánál kettős iránytörés után a Péter-Pál utca és a Tegzes utca találkozástól az Alkotmány utca és Tatárka utca között tömbbelsőben folytatódik tovább. A Hittérítő utca térségétől már csak kisebb irányváltásokkal éri el a Katona utcát, ahol elhagyja a kerületet és beköt az Albertfalva alállomásba. A távvezeték nyomvonalán a biztonsági övezet méter. A kerületben 120 kv-os távvezeték két helyen létesült: az egyik nyomvonal a 220 kv-os távvezeték mellett épült ki, amely a Diósd 120/20kV-os alállomás tápenergiáját is szállítja, a másik a Nagytétényi út végénél Budapest határánál történő leágazás után a Dunaparton és a 6-os számú főút bevezető szakasza mellett éri el a Növény utcát, ahol a Rózsakert 120/10 kv-os állomásba köt be. A távvezetékek biztonsági övezete méter. A Diósd 120/20 kv-os alállomásból kiinduló 20 kv-os hálózat a kerületben döntően földfeletti szabadvezetékekből áll. Ez a hálózat elsősorban Nagytétényi fogyasztók ellátására létesült, azonban a Baross Gábor telepen a Dózsa György út XV. utca Kőház sor és XII. utca, ill. a Tétényi-fennsíkon a Balatoni út Kamaraerdei utca és Szabadkai utca által határolt területeken is ez a hálózat biztosítja a fogyasztók ellátását. A hálózat nagy része szabadvezetékből áll, azonban az M0-s főút térségében már kábelként épült ki. Ez a hálózat a külső területeken ingatlanok felett, a belső területeken, közterületen épült ki, amely összességében 67 darab 20/0,4 kv-os transzformátort lát el villamos energiával, amelyek közül 12 darab csak ipari fogyasztó ellátására létesült. A gázellátásról elmondható, hogy a kerület jelenlegi belterületén majdnem minden utcában kiépültek vagy a kisnyomású, vagy a növelt kisnyomású vezetékek. Azokban az utcákban, ahol nincs vezeték, a kiszabályozott közterületeken javasoljuk a vezetékek tovább építését. Óhegy területének nagy részén is megtalálható a növelt kisnyomású hálózat gerinc- és elosztóhálózat, amelyet a kiszabályozott utak alatt célszerű a gázvezetéket is tovább építeni. A legnagyobb problémát a Fennsík utca mellett elhelyezett szénhidrogén vezetékek jelentik, amelyeknek biztonsági övezetében tilos épületet elhelyezni és jelentős korlátozást okoz a terület hasznosításában. A korlátozások közül az építési tilalom mellett még jelentős az, hogy a vezetékektől 5 méteren belül tilos kordon, valamint 50 cmnél mélyebb talajművelés. Ez azt jelenti, hogy kerítés sem létesíthető. Ez a sáv a magántelkeket is érinti. Belterületen a Hittérítő út és Portyázó utca mellett volt a Kereszthegyi gázátadó állomás, amelyhez nagynyomású vezetékek csatlakoztak. A nagynyomású gázvezetékek esetében nyomáscsökkentést hajtottak végre, így a korábban közterületet csak keresztező rendszer helyett közterületen üzemeltethető vezeték vált. Ezek a vezetékek miatt a Tegzes utca és a Portyázó utca között 11 ingatlanon nincs épület, további 12 ingatlan részben épült be. A kerületben három területen található távhőellátás: Leányka utcai lakótelepen, A kísérleti lakótelepen, A Rózsakert utcai ill. a Vidám utcai lakótelepeken. A FŐTÁV Zrt. a meglévő hálózatát az elmúlt években korszerűsítette, egyes vezetékek helyett újat épített, ill. a levált fogyasztók vezetékeit nem üzemelteti. A megszüntetett és 71

73 üzemen kívüli vezetékek jelenleg is a helyszínen megtalálhatók, amelyeket tervlapunkon feltüntetünk Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A szélsebesség évi középértéke 3,0 4,2 m/s között alakul Budapest területén, ami európai viszonylatban alacsonynak mondható. Legalacsonyabb értékek Budapesten belül a sokévi átlagok statisztikái alapján a novemberi hónap során, míg legmagasabb szélsebesség értékek április hónap során fordulnak elő. Ez a szélsebesség a szélenergia hatékony hazai hasznosítása szempontjából nem mondható kedvezőnek. A napenergia hasznosítása szempontjából hazánk természeti adottságai kedvezőek, a napsütéses órák éves száma Magyarországon , ezen belül Budapest adatai ben és 2013-ban kedvezőbb értékeket, éves szinten 2400 órát mutatott. Az adottságok kihasználása azonban még éppen csak megkezdődött. Magyarországon döntő többségben a biomasszának és mellette még a geotermikus energiatermelésnek van nagyobb jelentősége, amitől lényegesen elmarad a többi megújuló energiaforrásunk. A biomassza a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok, valamint az ipari és települési hulladékok biológiailag lebontható részét jelenti. A hazai teljes biomassza-készlet millió tonnára becsülhető, amelynek tized részét használjuk fel energetikai célokra, ami megújuló energiatermelésünk közel 92%-át adja. Budapest geotermikus adottságai igen kedvezőek. A geotermikus energia hasznosítási területe a közvetlen hőhasznosítás (üvegházak, uszodák, épületek fűtése) és a balneológia (gyógyforrások, gyógyvizek, gyógyfürdői alkalmazása) lehet Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Budafok-Tétény önkormányzata 36 millió forintos európai uniós pályázati támogatással energetikai korszerűsítést hajtott végre a Hajós Alfréd Tanuszodában. A Tanuszoda meleg víz igényének 55 százalékát napkollektorok elégítik ki. Leányka utca és az Anna utca közötti parkban az önkormányzat által fenntartott kandelláberek napenergia segítségével fognak világítani. Az energia hatékonyság növelése érdekében több éve folyamatosan újítja fel az Önkormányzat a kezelésében lévő ingatlanokat, homlokzatszigetelést és kazánok cseréjét hajtja végre. A Káldor Adolf utcai rendelőben az energetikai korszerűsítés miatt a földgáz felhasználás 35 ezer köbméterrel fog csökkeni, a korszerűsítést az Új Széchenyi Terv támogatja, ezzel éves szinten 8,5 millió forintot tud megtakarítani a kerület, és 78 tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe. Hamarosan a polgármesteri hivatal ablakait is sokkal jobb hőszigetelésűre cserélik le. A nagytétényi Cziffra György Művelődési Központ fűtését geotermikus energiával hőszivattyú biztosítja, amely nyáron légkondicionálásra is képes Elektronikus hírközlés A távközlési szektort Budapesten folyamatos fejlődés, bővülés, átalakulás jellemzi. A kerületi részletességű adatok elemzését nem lehetővé téve, a KSH adatai alapján Budapest egészére vonatkoztatva megfigyelhető a hagyományos (analóg) fővonalak és ISDN vonalak számának folyamatos csökkenése, mely évben városi szinten előfizetői szám alá esett. A kábeltelevízió előfizetőinek száma enyhén emelkedő tendenciát mutat, közelítve a előfizetői számot, miközben közben az internet-előfizetők száma erősen növekvő tendenciát mutatva már megelőzi a kábeltelevízióra előfizetők számát. A nagyobb kapacitású telefonközpontokat a kábeles átkérő hálózaton kívül mikrohullámú összeköttetéssel is ellátták, amelyek magassági korlátozást is jelentenek. A vezetékes telefonhálózat mellett az utóbbi években jelentős mennyiségi és minőségi változáson ment át a mobiltelefon készülékek használata. A főváros területén három jelentős szolgáltató (Magyar Telekom Nyrt., Vodafone Magyarország Zrt., Telenor Magyarország Zrt.) működik. A főváros beépített területein mind a vezetékes, mind a mobil telefonellátás kiépült. 72

74 1.17. Környezetvédelem Talaj A kerületben a talajhoz kapcsolódó legégetőbb környezetvédelmi probléma a felhagyott hulladéklerakók rekultivációja, illetve az illegális hulladéklerakók és egyéb talajszennyezések megszüntetése. A kerületben a közelmúltban két szennyezett területen történt kármentesítés. Az egyik ilyen terület a Metallochemia telephelye és környezete, a másik erősen talajszennyezett terület a gázgyári iszappal betöltött üregek két helyszínen. A Balatoni út melletti FKF hulladéklerakó rekultivációja a 2007-es évben megtörtént. A Tátra-Mátra hulladéklerakó hely egy részén a rekultiváció nem történt még meg, egy részén pedig befejezetlen. A környezetszennyezés elkerülése érdekében a rekultiváció elvégzése, illetve befejezése mindenképpen sürgető feladat. A feltételezhetően szennyezett talajú területeknek számítanak ezeken túl a felhagyott és működő ipari telephelyek, a vasúti területek, a volt katonai terület a Tétényi-fennsíkon, a főbb utak mentén húzódó m-es területsáv, valamint a csatornázatlan területek és az illegális hulladéklerakással érintett területek. A jelenleg kármentesítetlen és rekultiválatlan területeknek további terület-felhasználását és esetleges funkcióváltását figyelemmel kell kísérni, a kármentesítés eredményességét és a zöldfelületi rehabilitációt ellenőrizni kell. A talaj- és talajvízvédelem program részét képezi a belterületi állattartás szabályozása, jó mezőgazdasági gyakorlat érvényesítése. Ennek érdekében a 24/2007 (X.1.) Önkormányzati rendelet felülvizsgálata megtörtént, az állattartó épületek létesítési és elhelyezési feltételeit a KVSZ övezeti előírásai tartalmazzák Felszíni és a felszín alatti vizek A kerületben található felszíni víz a Duna, a Hosszúréti-patak, a Sulák-patak, a Diós-árok, Péter Pál utcai árok. Az utóbbi kettő nem állandó felszíni vízfolyás. A Duna és Hosszúréti-patak vízminőségének értékelése az alábbiakban olvasható. A Duna kerületi szakaszán a folyam kilométernél (Nagytéténynél), a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség rendszeresen méri a Duna vízminőségét három szelvényben. Az adatokat öt csoportban tartják nyílván: A oxigénháztartásra, B tápanyag-háztartásra, C mikrobiológiai paraméterekre, D szerves- és szervetlen mikroszennyezőkre és E egyéb paraméterekre. A vízminőség értékelésénél a Nagytétény sodor vonal és Nagytétény, jobb part vizsgálati adatsorának a éves átlagértékeit vettük alapul (átlagosan havi rendszerességgel mért adatok átlaga). Összességében megállapítható, hogy a Duna vízminősége szennyezőanyag-csoportonként hasonló eredményt mutatnak. Minden vízminőségi csoportok esetében kedvezőbb a helyzet a korábbi (5-10 évvel ezelőtti) időszakhoz képest. Míg korábban egyes vízminőségi csoportok esetében a vízminőség 3-4. osztályba volt sorolandó, mára a vízminőség minden jellemző szerint 1-2. osztályú, korábban a tápanyagháztartás és a mikrobiológiai jellemzők szerint volt rosszabb minőségű a Duna vize, mára a helyzet megváltozott, e jellemzők szerint is 1-2. osztályú a vízminőség. Ennek oka, hogy a szennyvíztisztítás kapacitása Budapesten érdemben nőtt. A szennyvíz befogadója a Duna, a budai oldalról érkező szennyvizek szinte teljes egésze tisztítva kerül a Dunába, mióta a csepeli szennyvíz tisztító átadásra került. A XXII. kerület szennyvizének ide történő becsatornázására vonatkozó projekt elindult. A vízminőség javulása a kerületben leginkább a vízparti rekreációs tevékenységek elterjedését serkentheti. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Környezetvédelmi Mérőállomása megbízása alapján a Fővárosi Csatornázási Művek laboratóriumában értékelik ki a Hoszszúréti-pataknál szerzett mintákat. Havonta több mintával mérik a vízminőséget, és félévenként összefoglalóan értékelik az adatokat. A nyári félévi adatsorok alapján elmondható, hogy az oldott oxigén-tartalom állandó mértékű, ritkán fordul elő, hogy határérték alatt mérik az oldott oxigén-tartalmat. Ugyanakkor a kémiai oxigénigény hosszú idő óta határérték alatt van. Összességében azonban a vízminőség nem javult az elmúlt években. A patak erősen szennyezett vízmi- 73

75 nőséggel érkezik a városhatárhoz. A nitrogénés a foszforterhelés magas, szinte minden hónapban eléri az erős szennyezettség mértékét. Noha hivatalos talajvízminőség-adatok nem állnak rendelkezésre a kerületben az utóbbi évekből, a főváros budai oldalának felszín alatti vízkészletére és vízbázisvédelmi területeire általánosan jellemző, hogy azok a fokozottan érzékeny besorolás alá esnek. Ez elsősorban a karsztos kőzeteknek köszönhető, mivel e területeken a szennyezés-feldolgozási képesség alacsony, a biológiai bontásban résztvevő talajréteg ugyanis vékony, így az esetleges szennyezés gyorsan terjednek. A kerület jelentős része nyílt (pl. Tétényifennsík) vagy fedett karsztterület, ezért a felszíni szennyeződésre rendkívül érzékeny. A felszínt, illetve a talajvizet ért szennyezés erősen veszélyezteti a karsztvízrendszert is. Hivatalos talajvízminőség-adatok a kerületből Levegőtisztaság és védelme A fővárosban óta folynak rendszeres levegőszennyezettség vizsgálatok, összesen 12 helyszínen. A Budafok-Tétény védettségi besorolása védett I. kategóriába tartozik. A kerületben fővárosi léptékben is számottevő ipari kibocsátók és közlekedési légszennyező kibocsátók találhatók. Bár az ipari szennyezés-kibocsátások mértéke az évek során csökkenő tendenciát mutat, a kerület levegője a szennyezett kategóriába esik. A XXII. kerület kedvezőbb helyzetben van a főváros számos kerületével szemben, mivel a Duna, mint légcsatorna átszellőzési lehetőséget biztosít a terület számára. Ugyanitt azonban jelentős közlekedési útvonalak, valamint ipari létesítmények találhatók, amelyek alapvetően megváltoztatják a környezetükben kialakuló helyi klímaviszonyokat, légszenynyező hatásuk jelentős. Az emisszió tekintetében egyik legjelentősebb a közlekedés. A kerület határában találhatók azok az infrastrukturális szempontból országos jelentőségű közúti (és vasúti) közlekedési folyosók, amelyek kiemelt szennyezőnek számítanak. A 6-os út, az M0-s körgyűrű, amely egyik funkciója épp a főváros légszennyezettségének és környezeti terheltségének csökkentése, valamint a többi fő közlekedési út jelentős terheléssel van a térségre. A lakó- és intézményterületeken a téli félévben nem elhanyagolható a fűtőberendezésekből származó légszennyezés sem. A kerület számos olyan, a fővárosi centrumban nem elhelyezhető ipari létesítménynek ad otthont, amely tovább csökkenti Budafok-Tétény levegőtisztaságának mértékét. A főváros egészéhez hasonlóan gyakran előfordul, hogy a levegőben található szennyezőanyagok át-átlépik az egészségügyi határértéket. A nagy forgalmú utak mentén a problémát a védőtávolság növelésével illetve védőerdő betelepítésével lehet megoldani. A kerületben a burkolatlan utak aránya elég magas, ezért az utak szilárd burkolattal való ellátása jelentős mértékben csökkenthetné a kerület porszennyezettségét Zaj- és rezgésterhelés A kerület egyes részei nagyon magas zajterhelésnek vannak kitéve. A zaj- és rezgésterhelés egyik fő kiváltó oka a közlekedés. A főútvonalak, autópályák, gyűjtőutak térségében és a vasútvonalak környékén tapasztalható. A magas zajszintet kiváltó közlekedési útvonalak tekintélyes része lakott területek vagy zajtól védendő létesítmények, intézmények mellett haladnak. A zajártalom ellen a leghatékonyabb védekezés a zajárnyékoló falak emelése. Ha lehetséges, akkor érdemes a védendő objektumokat távolabb kijelölni a zajforrásoktól. Zöldsávok kialakításával, fásítással, zöldterület növelésével a zajártalom is csökkenthető. A zöldsáv zajterhelés csökkentő hatása akkor érvényesül, ha legalább 20 méter széles. Ennek ellenére a szubjektív zajérzetet jelentősen csökkenti, ha zajterhelt területeken újabb, akár 20 méternél kevésbé szélesebb zöldsávokat alakítanak ki. Az új épületek védelménél, érdemes kialakítani zöldsávot, amely passzív jellege miatt kevesebb karbantartást igényel, mint más aktív védelmi megoldások Sugárzásvédelem A XXII. kerülethez legközelebbi mérőállomáson a XI. kerületben a háttér sugárzás mértéke átlagosan 97 nsv/h. Ez az érték megfelel a 74

76 normál szintnek, amelynek egészségügyi felső határa 250 nsv/h Hulladékkezelés A XXII. kerületben a rendszeresen keletkező települési szilárd hulladék elszállítását a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. (FKF Zrt.) végzi, amint az a közszolgáltatás keretében a főváros többi részére is jellemző. A kerület külső részein a közszolgáltatás hézagos, emiatt gyakori az illegális hulladék lerakás. A településen termelődő szilárd hulladék gyűjtése zárt, pormentes rendszerben történik. A fővárosban összegyűjtött hulladékot az FKF Zrt. Pusztazámori Hulladékkezelő Központjába szállítják. A XXII. kerületben több éve folyik a települési hulladék szelektív gyűjtése. Jelenleg 22 helyszínen van az FKF Zrt-nek szelektív hulladékgyűjtő szigete a kerületben. Ezzel párhuzamosan folyik a házhoz menő szelektívhulladék gyűjtési rendszer kiépítése, 2014 második feléig az FKF Zrt. az egész kerületben el fog helyezni minden házhoz szelektívhulladék gyűjtő konténereket. Ezeket a gyűjtőket az FKF Zrt. 4 hetente üríti. A szelektívhulladék gyűjtő szigetek és háznál lévő megoldások mellett a veszélyes hulladékok elhelyezésére az FKF Zrt ben a kerületben egy hulladékudvart is nyitott, ahová bárki díjmentesen elszállíthatja a háztartásban keletkező veszélyes hulladékokat. Ezen felül a nagyobb méretű háztartási hulladékok, például használt bútorok, háztartási gépek (hűtőszekrény, mosógép) elhelyezésére az FKF Zrt. évente egyszer lomtalanítást szervez. Emellett a kerület lakóinak saját költségen lehetőségük van soron kívül hívni az FKF Zrt. szakembereit a hulladékok elszállítása miatt. Építkezéseknél előforduló hulladékok, sitt beszállítását 0,5 m3-ig a hulladékudvarokba ingyenesen meg lehet tenni, ezen méret felett viszont az ügyfeleknek fizetniük kell. A XXII. kerületben elsősorban gyógyszeralapanyag-gyártásból, mezőgazdasági vegyi termékgyártásból, könyvkiadásból és gépjárműjavításból keletkezik veszélyes hulladék. A veszélyes hulladékok végső kezelése feltételezhetően nagyrészt a kerületen kívül történik. A nem veszélyes termelési hulladékok menynyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos, minden vállalkozásra kiterjedő adatok. A hulladékok egy részét a települési szilárd hulladékokkal együtt gyűjtik, szállítják el és kezelik. A nem veszélyes termelési hulladékok egy részét az FKF Rt. szállítja el az intézményekből, gazdálkodó szervezetektől. Esetenként keletkező nem veszélyes termelési hulladékok szállítását más szervezetek is végezhetik. A nem veszélyes ipari hulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése általában abban az esetben történik elkülönítetten, ha a hulladékot elkülönítve hasznosítják, vagy ártalmatlanítják. Az összesen keletkező hulladék mennyisége nem a létszámadatokkal és a cégek számával egyenesen arányos, sokkal inkább függ a termelési technológiától és kapacitástól Vizuális környezetterhelés A kerületben a vizuális környezetterhelés beavatkozásokat igényelne. Leküzdéséhez elengedhetetlen az engedély nélkül elhelyezett reklámhordozók eltávolítása és a cégtáblák, óriásposzterek illetve egyéb reklámok elhelyezésének szabályozása önkormányzati rendeletben a vizuális környezetszennyezés elkerülése érdekében. Jelentős vizuálisesztétikai konfliktust jelentenek a kerület illegális hulladéklerakásai; az elhanyagolt, rendezetlen, funkcióváltásra váró mezőgazdasági területek és a barnamezős területek. A magasabban fekvő területekről feltáruló tájképet erősen degradálják a Duna és a völgyláb közé beékelődő iparterületek és a vonalas infrastruktúra létesítményei. Újabb keletű probléma a nyers, festetlen betonfelületű, több kilométer hosszúságú vasúti zajárnyékoló fal Árvízvédelem A Duna elsőrendű fővédvonala a kerülethez tartozó szakaszon kiépítettnek tekinthető. A hullámtérben azonban működő ipari létesítmények, üdülő- és lakóterületek vannak. A Dunatelep egykori üdülőterületből fokozatosan lakóterületté alakult át. A másodrendű védvonal koronaszintje közel a mértékadó árvízszinttel azonos. 75

77 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A fejezet megállapításainak megfelelően kiemelt környezetvédelmi kockázatot jelentenek a kerületben található barnamezős területek, különösképpen a Duna partjánál elterülő rész, mely esetében rekultiváció is szükséges. Az áramellátás infrastruktúrája vonatkozásában fontos kiemelni, hogy egyes nagyfeszültségű légkábelek lakóterültek felett húzódnak. A harmadik megfontolásra érdemes környezetvédelmi konfliktus, hogy nagyobb forgalmú utak és vasutak mentén nem mindenütt elég széles a védőtávolság, ez fokozott zajártalmat, illetve rezgésterhelést jelent. A fejezetben foglaltak alapján e három, külön kiemelt problémakört az alábbiak szerint egészíthetjük ki, illetve rendszerezhetjük: 1. Talaj o Rekultiválatlan barnamezős területek (ipari és katonai területek) o Illegális hulladéklerakók o Erózió (Budafok központja, Péter-Pál utca, Rózsa-völgy) 2. Felszíni és felszín alatti vizek o Szennyezett felszíni vizek (Duna, Hosszúréti-patak) a folyam esetén részben kerületi eredetű o Hosszúréti-patak nem megfelelő árvízvédelme 3. Levegő o Légszennyezés (közlekedési, ipari, lakossági) o Kibocsátók a lakóövezetekhez közel o Porszennyezés (barnamezős területek) 4. Zöldfelületek o Mozaikszerű zöldterületek o Kevés közpark és hiányos faállomány o Kültéri rekreációs tevékenység végzésének korlátozott lehetősége o Pollenszennyezés 5. Táj és településszerkezet o Galériaerdő, mint pufferterület szűkülése o Természetvédelmi területek szennyezése a Duna irányából o Duna-part megközelítésének nehézkessége o Az iparterületek beékelődése a zöld- és lakóterületek közé o Barnamezős területek településképet romboló hatása o Környezeti szempontból elhanyagolt lakótelepi közterületek 6. Közművek o Nagyfeszültségű vezetékek lakóterületek fölött o Hiányos szennyvízelvezetés o Hiányos csapadékvíz-elvezetés egyes területeken o Egyes típusú hulladékok (építési hulladék) elhelyezésének hiányossága 7. Zaj és rezgés o Közlekedés és ipari létesítmények erős zaj- és rezgésterhelése o Zajos lakóterületi tevékenységek (építkezés, szórakozóhelyek) 76

78 1.18. Katasztrófavédelem Budafok-Tétény Veszélyelhárítási Terve megnevezi a katasztrófavédelem legfőbb irányító és végrehajtó szerveit, illetve a lehetséges veszélyhelyzetek megállapítása után kijelöli a meghatározott típusú veszélyhelyzetek megelőzésének és kezelésének forgatókönyvét. Az építésföldtani károk, illetve a vízrajzi veszélyeztetettség mellett a Terv kitér a különféle lehetséges, emberi tevékenységből származó, környezeti katasztrófák (veszélyes szennyezés, légszennyezés) elhárításának irányvonalaira is Építésföldtani korlátok A főváros térségének alapkőzetét mészkő alkotja, amely a 19. században egyik fő építőanyagnak számított, így a kő bányászatával összefüggő pincerendszerek alakultak ki a főváros egyes részein. A főváros két másik kerületéhez hasonlóan (I. X. kerület) Budafok-Tétényben is megtalálhatók ezek az alápincézett, alábányászott területek. Mindegyik kerület esetében a pincék kialakításában szerepet játszottak földtani viszonyok, hasznosításukban a korábbi területhasználat (szőlőtermesztés). A XXII. kerület pincerendszere nagy kiterjedésű, de nem összefüggő, itt bentonitot is bányásztak A bányászat során létrejött bányajáratokat későbbiekben bortárolásra hasznosították, illetve a barlanglakások és a gombatermesztés. A budatétényi, nagytétényi pincejáratok egy részének feltöltése a múlt század utolsó harmadában megkezdődött. A feltöltést gázgyári masszával és egyéb inert hulladékkal végezték, ezért a feltöltésnek környezetvédelmi következményei lettek, a kármentesítések csak részben történtek meg. A Kárpát-medence a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a gyakorlatilag földrengésmentes Kelet-Európai-tábla között helyezkedik el. Tektonikáját az Adriai-mikrolemez óramutató járásával ellentétes forgása, illetve a forgásból eredő észak-északkeleti irányú mozgás határozza meg. Magyarország szeizmicitása közepes, kisebb károkat okozó földrengések közelítőleg 20 évente, jelentősebb károkat okozó 5 6 magnitúdójú rengések kb. 50 évente előfordulnak. A magyarországi főbb törésvonalak egyike (Balatonvonal) Budapesttől délre húzódik, a főváros környékét illetően, az elmúlt másfél évezred nagyobb földrengései is ezen a területen fordultak elő nagyobb arányban Vízrajzi és egyéb veszélyeztetettség Budafok-Tétény kerülete az öt budapesti árvízveszély tekintetében erősen veszélyeztetett kerület egyike. Az elsőrendű védvonalak Budapesten három kategóriába sorolhatóak: partfal, földmű, magaspart. A védvonalak magasságilag megfelelően kiépítettek, az a mértékadó árvízszint feletti +1,3 méteres biztonsággal vannak ellátva, azonban az állapotuk több helyen rossznak mondható. Az elmúlt évtizedek során a fővédvonalra csak a legminimálisabb ráfordítások történtek meg, így a Budafok-Tétényi szakasz felújítása is egyre időszerűbb. A kerület Duna parti szakaszai közül korábban a Dunatelep volt a leginkább veszélyeztetett. A területet sokáig csak az 1965-ben ideiglenesen emelt töltésmagasítás védte, amely a 2002-es árvíz során nem tudta maradéktalanul megvédeni a területet. Ekkor számos buzgár is keletkezett, valamint a helyzet súlyossága miatt 540 fő kitelepítésére is sor került. Az ezt követő években a fővédvonal megerősítésre került. A Dunával párhuzamos szakaszokon súlytámfalként kialakított árvízvédelmi fal, míg az erre merőleges szakaszokon megfelelő koronaszintű fölgátakat építettek. A kivitelezés 2005 végére készült el. Az azóta levonult árvizek során a védművek mentén fakadóvizek és buzgárok nem jelentkeztek. Egy másik helyszínen, a Dunapart II projekt kapcsán a védvonal áthelyezése folyamatban van. Belvizek megjelenésére Budapesten csak a pesti oldalon kell számolni. A beépített területeken a felszíni vízelvezetés túlnyomó részt valamilyen formában megoldott, így csak a város déli peremterületein jelöltek ki kissé veszélyeztetett területeket. A mély fekvésű és lefolyástalan területek Budapesten túlnyomó részt a pesti oldalon, valamint kisebb számban Budán az átmeneti, illetve az elővárosi zónában helyezkednek el. 77

79 A védekezési feladatokat a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. látja el a Fővárosi Önkormányzat felügyelete alatt. A kapcsolódó feladatokat jelenleg a 47/1994. számú, Fővárosi Önkormányzati rendelet "Az árvíz- és belvízvédekezésről" szabályozza. A Sulák patak és vízgyűjtő rendszere érinti a XXII. kerületet, amely a kerület egy részének csapadékvíz-elvezetését is szolgálja, azonban a megnövekedett igényeket is kielégítő átemelő és árvízvédelmi rendszer kiépítésének hiánya problémát okoz. A vasút túlsó oldalán is a felgyülemlett csapadékvizek miatt folyamatosan óvni szükséges a volt Metallochemia kármentesítése során kiépített szarkofágot a víz visszafolyásától. A Fővárosi Katsztrófavédelmi Igazgatóság Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2014-ben a fentiekkel összhangban összesen 7 darab, árvíz, belvíz vagy helyi vízkárnak kitett helyszínt különböztetett meg. Ezek: a Horgász-telep üdülőövezet, a Hosszúréti-patak, a Diós-árok Barackos utcai része, a Nagytétényi út Háros vasútállomás területe, a Dunatelep, a Pro Logis Kft területe, illetve a 6-os út melletti kerékpárút voltak, amelyek a Duna magas vízállása, illetve hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék következtében válhatnak veszélyessé. Az Igazgatóság elemzése alapján a hasonló volumenű csapadékhullás a kerületben nagyon gyakori, következményei azonban az infrastrukturális ellátottságnak köszönhetően nem súlyosak, hasonlóképp belvíz sem jellemző. Árvíz vonatkozásában a jelentés kiemeli, hogy a Duna áradásaitól a kerület teljesen védett, kitér azonban a Hoszszúréti-patak jelentette veszélyforrásra, amely medréből való kilépése gyakorinak számít, e probléma megoldása a közeljövőben szükségszerűvé vált. A XXII. kerületben elsősorban gyógyszeralapanyag-gyártásból, mezőgazdasági vegyi termékgyártásból, könyvkiadásból és gépjárműjavításból keletkezik veszélyes hulladék. A veszélyes hulladékok végső kezelése feltételezhetően nagyrészt a kerületen kívül történik, mennyiségük csökkenő tendenciát mutat. Az Agro-Chemie Kft. telephelyének Vtk Innosystem által készített teljes körű környezeti állapotfelmérése átfogó képet ad a cég veszélyes hulladék kezelésével kapcsolatban. A telephelyen nem történik hulladékkezelés. A keletkező hulladékok több mint 90%-a veszélyes hulladék, tárolásuk részben a telephely gyűjtőhelyén, részben a keletkezés helyén, illetve elszállításuk az átvevővel előre egyeztetett időpontokban történik Ásványi nyersanyag lelőhely Budapest a nagy értékű ásványi anyagok, illetve bányászható ércek tekintetében meglehetősen szegénynek mondható, még az egyébként hasonló nyersanyagok tekintetében nemzetközi összehasonlításban szintén elmaradott Magyarországhoz képest is, ráadásul a felmérések és a potenciális nyersanyag-kitermelés a magas népsűrűségnek, illetve Budapest főváros voltából kiindulva potenciálisan sem megvalósítható. 40. ábra: Ásványi nyersanyag- gazdálkodási terület övezete (Forrás: A Budapesti Agglomeráció területrendezési Terve) A Duna medrében, illetve Budafok-Tétény kerület déli részén, illetve a kerülettől délre csupán az építkezéshez fontos anyagok kitermelése lehetséges, mint a kavics, valamint az agyag. A kerületben bejegyzett, regisztrált vállalkozások száma a bányászat, kőfejtés nemzetgazdasági ágban a 2012-es esztendőben 1db volt az összesen 149 budapesti, hasonló vállalkozás közül. A kerület ásványi nyersanyag-gazdálkodási területnek minősül, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon található, amely Budafok- Tétény esetén építőipari nyersanyagok potenciális kitermelése folyhat. 78

80 1.20. Városi klíma A múlt században szerte a fejlett világban jelentős mértékben felgyorsult a népesség városokba vándorlása. Magyarországon ez a folyamat inkább a XX. század második felére tehető. A XXI. kerület, Budafok-Tétény várossá alakulása, csatlakozása Budapesthez is e folyamat részének tekinthető. A kialakult városok, az épített környezet jelentősen befolyásolja a helyi környezetet, és az ott lakók közérzetét. Ezt a környezetmódosító hatást városi klímának nevezzük. A városok sűrű beépítettsége, az épületek esetében használt építő anyagok mind-mind hozzájárulnak a városi klíma létrejöttéhez. A városi klíma az adott földrajzi hely éghajlatától jól megkülönböztethető befolyásoló tényező. A városi klíma egyik tulajdonsága, hogy magasabb hőmérsékletű éghajlatot eredményez városon belül, úgy nevezett városi hőszigetet hoz létre (urban heat island). A hősziget létrejötte olyan probléma, amit mindenképp kezelni kell. A megnövekedett hőmérséklet, hőérzet azt okozza, hogy a lakosság egészségi állapota rosszabbodik, például több orvosmeteorológiai problémát okoz a népesség tagjainál. Ezzel összefüggésben megnövekedett enerigafelhasználás is társul a városi hősziget jelenséghez, hiszen több légkondicionáló berendezést fognak beszerezni a városban élők. A gazdasági, egészségügyi következményeken kívül a lakosság úgynevezett termikus komfortját a léghőmérséklet, a légnedvesség, a szélsebesség és a sugárzási viszonyok befolyásolják. A városi klímát mozaik struktúra jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a városi klíma a város térbeli részegységei szerint változik. Például egy park vagy egy teljesen burkolt tér klímája teljesen eltérő lehet. A városi klímát rendkívül mértékben befolyásolja, hogy az épített környezet milyen fizikai jellemzőkkel bír, milyen hővezetési tulajdonságokkal, hőkapacitással. A városi klíma összetevője a városban folyó emberi tevékenység is. Például egy nagyobb üzem, gyáregység hőkibocsátása, vagy egy sűrűn használt autóút növelheti a hőszigetek kialakulásának esélyeit. Fontos, megjegyezni, hogy a gyárak, illetve különböző közlekedési eszközök által termelt hő mellett az általuk kibocsátott gázok is fontos szerepet játszanak abban, hogy a városi klíma milyen lesz. A városi klímát ezeken felül a városok feletti légrétegek is alakítják: Légköri határréteg a talaj felett elhelyezkedő mintegy m vastagságú légrész, melyben a meteorológiai elemek értékét döntően a felszíni tulajdonságok határozzák meg, egy komplex kölcsönhatás-rendszeren keresztül. E réteg legalsó mintegy 100 m magas övezetét talaj közeli határrétegnek nevezzük. Városi határréteg (UBL) települések felett kialakuló, mezo-skálájú réteg, melynek vastagsága erősen függ a beépített területek érdességétől és alapja a városi tetőszint réteggel esik egybe. Városi tetőszint réteg (UCL) a városok épületeinek tetőszintjét követő vékony réteg, mely mintegy a települések sugárzási felülete funkcionál és tulajdonságait mikroskálájú folyamatok kormányozzák. A XXII. kerületre is kiterjedő városklíma kutatások szerint felszínhőmérséklet és a léghőmérséklet különbsége nappal pozitív, éjjel negatív. Ez azért következhet be, mert a nappali besugárzást a felszín nyeli el és továbbítja a légkörnek. Éjszaka felszín sugároz ki és a hőt a légkörtől vonja el. A legnagyobb különbség a tavaszi és a nyári napokon van, amikor a besugárzás a legintenzívebb. A két érték közötti eltérés tavasszal 6,3 C. Az őszi és téli hónapokban az eltérés 3,3 C és 1,1 C. A hősziget intenzitásának mérését a város és környezete közötti hőmérséklet különbségnek is felfoghatjuk. Mérőállomások adatai alapján a városi és városon kívüli területek közti különbség 2001 és C és 2 C között mozgott. A legnagyobb különbség télen és nyáron tapasztalható. A műholdas mérések alapján ez a különbség 3,4 C is lehet, átlagosan 1,6 C. 79

81 A hősziget jelenség erőssége a városi területek méretével és népességével arányosan nő. Tehát a városi területeken élők egyre növekvő száma miatt az eljövendő években egyre súlyosabbá válik a helyzet. A hősziget hatás közvetlenül kapcsolódik (és romlik) a klímaváltozáshoz, amely előreláthatólag növekvő átlaghőmérséklet miatt markáns, közvetlen hatást gyakorol a városi lakosság egészségére, különösen a veszélyeztetett csoportokra. 80

82 2. Helyzetelemző munkarész 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése. A helyzetfeltáró munkarészben kitértünk mindarra a körülményre, amely fontos ahhoz, hogy Budafok-Tétény jelen helyzetéről átfogó képet kaphassunk. Noha az egyes szekciókra való fókuszálás során egyfajta értelmező tevékenységet sem lehetett nélkülözni, e fejezetben fontos utólagosan is átfogó keretbe helyezni ezeket az egymástól élesen el nem különíthető blokkokat. A 41. ábra vizuálisan foglalja össze ezeket a fő témaköröket, bemutatja a témakörökön belüli főbb probléma-területeket, illetve felhívja a figyelmet az ezek között a témakörök közt fennálló legfontosabb kapcsolódási pontokat. Mint azt az előző fejezetek kapcsán is igyekeztünk előrevetni, ez a kapcsolatrendszer az ábrán láthatónál sokkal sűrűbb és összefüggőbb. E helyen a legfontosabb, a vizsgált tényezők egymásra hatása kapcsán kiemelendő összefüggéseket mutatjuk be. Budafok-Tétény földrajzi elhelyezkedése alapvetően meghatározza a kerület mindennapjait. A kerület fogadja a déli és dél-nyugati országrészből érkező forgalmat, és a főváros centruma felé csatornázza be azt. Ez a motívum határozza meg, hogy a település a Dunától elzárkózni kényszerül, ugyanakkor hatást gyakorol a társadalmi folyamatokra is: a más magyarországi településekről Budapestre költöző munkaerő számára mint történelme folyamán gyakran első letelepedési környezetként szolgálhat a kertvárosias, peremkerületi városrész, a városközpontból a szuburbiák felé orientálódó népesség számára pedig ugyanúgy jelenthet a várostól nem elszakadva, letelepedési lehetőséget. A társadalmi jellemzők a gazdasági lehetőségeket is meghatározzák, illetve azzal szoros kapcsolatban, egymásra ható körök alakulnak ki: a település korösszetétele kedvező, a képzett és aktív munkaerő elsődleges fontosságú a munkaadók számára, ugyanakkor a vállalkozások növekvő száma a városrészt is vonzóvá teszi a társadalom szereplői számára. A település elhelyezkedése, természeti és épített kincsei lehetőséget adnak a csökkenő volumenű mezőgazdasági és ipari tevékenységek mellett a szolgáltató szektor minél szélesebb körű kibontakozásához. Az épített környezet, Budafok-Tétény esetén az ipari létesítmények és a kertvárosi jelleg különös kölcsönhatását tükrözik, a két világ egymást alakítja és ebből a feszültségből születik meg a kerület fejlődésének kulcsa, amelyre a fejlesztéspolitikának is figyelemmel kell lennie mindkét arculat egyidejű, párhuzamos fejlesztése az kerületi egyensúly megőrzésének nélkülözhetetlen fontosságú eleme. Budafok-Tétény fejlesztéspolitikára hosszú évekre, évtizede visszanyúlóan a magyarországi átlaghoz képest értelmezett, magas színvonalú megfontoltság és megtervezettség, magas szintű tudatosság jellemző, jó monitoring rendszerrel. Ennek köszönhető, hogy a gazdaság fejlődése is tudatos lehet, és részben ennek a tudatosságnak gondoljunk csak a sertéstelep átalakításával kapcsolatos korábbi projektekre lehet az eredménye az egyre több vállalkozás, és egyre nagyobb potenciálokkal kecsegtető vállalkozás megjelenése a kerület gazdasági életében. Egy település életében talán a legfontosabb kérdések, hogy miként lehet oda tőkét behozni: jelentsen ez akár gazdasági tőkét adott esetben gazdasági társaságokat, mezőgazdasági, ipari termelőket vagy szolgáltatókat humánerőt vagy akár kulturális tőkét. Az erre ható legfontosabb tényezők szintén a táji környezet, illetve a gazdasági jellegzetességek kölcsönhatásának eredményeként születnek meg. A peremkerületi jelleg vonzó tényező lehet a koncentrált eszközállományt igénylő, intenzív gazdasági ágazatoknak, az ipari telepek jelenléte, valamint a szállítmányozási szempontból kiváló közlekedési viszonyok szintén hasonló irányba hatnak. A táji környezet, a kertvárosias jelleg, és a különböző épített attrakciók ugyanakkor a fiatal családokra, aktív, munkavállaló korú népességre, a belvárosból kiköltözni vágyóra is csalogató tényezőként hat. Ez azonban a már jelen lévő vállalatok nélkül sem lehetne elképzelhető. 81

83 41. ábra: a vizsgált tényezők kapcsolódási pontjai 82

84 3. Helyzetértékelő munkarész 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése 42. ábra: SWOT-analízis: környezet és infrastruktúra 43. ábra: SWOT-analízis: társadalom 83

85 44. ábra: SWOT-analízis: gazdaság és gazdálkodás A település fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A település különböző dimenziókban értelmezetett jellemzőinek belső összefüggése bemutatásra került, fontos tényező azonban a külső környezettel való viszony is: az országos jogszabályok változás, a külső globális, illetve országos szintű gazdasági és társadalmi tendenciák, illetve a fővárosi szakpolitikák mind-mind alapvetően határozzák meg a helyi szintű folyamatokat, legyen szó akár gazdasági, akár társadalmi vagy infrastrukturális jellemzőkről, ide értve a helyi politikát és az önkormányzat, illetve a helyi civil szervezetek lehetőségeit is. Az évről évre csökkenő bevételi források, illetve a csökkenő politikai és irányítási mozgástér behatárolja a városfejlesztés terén értelmezett potenciális lehetőségeket is. Noha a közvetlen társadalmi és gazdasági folyamatokra az önkormányzat nem tud hatással lenni, mégis, elindíthat olyan folyamatokat, amelyek a település jellegzetességeire és már meglévő erőforrásaira támaszkodnak annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló potenciális lehetőségeket minél nagyobb hatékonysággal lehessen a kerület érdekében kiaknázni. A peremkerületek rendszerint nagy volumenű beruházások terepei: a korábban használt iparterületek, zöldmezők és a bevezető utak mentén kialakult ipari zónák erőteljesen ösztönzik a vállalkozások betelepedését és ezzel a munkahelyek teremtését. A peremkerületek a modernkori iparosítás legjobb helyszínei: kiterjedt területük, nagyszámú lakosságuk (lehetséges munkavállalók) és könnyű megközelíthetőségük jó lehetőség a betelepülni kívánó vállalkozásoknak. Ezzel egyidőben zajlik azonban egy más jellegű fejlődés, a nagyvárosok határán lévő, nagyobb zöldfelülettel rendelkező lakóterületek gyors benépesülése. Ebben az esetben a lakóterületi infrastruktúra fejlesztése, illetve a közszolgáltatásoknak az igények területi eloszlását követő telepítése jelenti a legfontosabb településfejlesztési feladatokat. A peremkerületi jellegzetességekből fakadó tényezők kölcsönhatására támaszkodva Budafok-Tétény társadalma sikeresen aknázhatja ki a két világ találkozásában rejlő lehetőségeket. 84

86 A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A településrendezés a hétköznapi életben napról napra megvalósuló településfejlesztés. Úgy is fogalmazhatunk: a településrendezés a településfejlesztés eszköze. A településrendezés és településfejlesztés nem csak olyan kapcsolatban áll egymással, hogy a településfejlesztési elhatározások mintegy utat mutatnak a településrendezés számára, de a településrendezés gyakorlata is meghatározza azt az utat, amely alapján a településfejlesztési koncepciók kidolgozásra kerülnek. Jelen vizsgálat ugyanúgy támaszkodik ezekre a bevett gyakorlatokra, mint a már meglévő településfejlesztési koncepciókra. A településrendezés az önkormányzat jogszabályban rögzített kötelessége, amely Budafok- Tétény esetében számos évtizedre visszamenően a magyarországi általános jellemzőkhöz képest értelmezett, viszonylag magas tudatosság-szinten, és részletes tervezésen alapultak, igénybe véve az önkormányzat saját eszköz- és intézményrendszerét. Hamar József, a Váti Nonprofit Kft. egy írásában az alábbiakat írja: A településrendezés egész környezetünket formáló tevékenység, a települési közösség ügye, gyakorlatilag tehát mindenkit érint, mégis nagyon kevesen vannak azzal tisztában, hogy mit takar ez a fogalom. A mindennapi életben többnyire akkor találkozhatunk vele, amikor például valamilyen építkezésbe kívánunk belefogni, és ehhez szükség van építési engedélyre, vagy az esetben, ha valamelyik szomszédunk kezd építkezésbe. Hogy, hol, mit és mi módon építhetünk, azaz az építési engedély sok esetben az építéssel érintett település helyi településrendezési szabályozásától függ. A településrendezés azonban életünket ilyen, közvetlenül is érintő eseteken túlmutatóan, jóval szélesebb, átfogóbb, sokirányú, sokféle szempontot figyelembe vevő tevékenység. A településrendezés a település területének megfelelő felhasználását és az építés helyi rendjének szabályozását, ezek révén a település-fejlődését, a kedvező településkép kialakítását szolgálja. Számos területre kiterjed, ilyen például a település működőképességéhez nélkülözhetetlen utakkal és közművekkel való kellő ellátása, valamint a biztonságos mindennapi életet veszélyeztető problémák (tűz-, árvíz- és belvíz-, erózió-, csúszásveszély stb.) elleni védekezés is. A településrendezés feladata még az országos-, a térségi-, a települési érdekek és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. Hangsúlyozni kell, hogy a településrendezés során nemcsak az adott település, vagy esetleg annak szűkebb részén érintett lakosok helyi érdeke számít közérdeknek, hanem figyelemmel kell lenni a magasabb területi szintek (kistérség, megye, régió, ország, EU) közösségi szempontjaira is. Ezeknek a szinteknek történő megfelelés a településfejlesztési terveknek is elsődleges fontosságú szempontrendszere kell, hogy legyen. A településfejlesztési koncepciók feladata ugyanis, hogy a rendelkezésre álló információk alapján megjelölje azokat az irányvonalakat, amely mentén a település fejlődése hosszabb távon kibontakoztatható, és potenciális akcióterületeket meghatározva, sorvezetőt adjon a döntéshozónak településrendezési tevékenységeinek olajozott és hatékony megvalósításához. 85

87 3.2. Problématérkép/értéktérkép. 45. ábra: Felszín borítottság 46. ábra: Erdőterületek Budafok-Tétényben 86

88 47. ábra: Komplex tájrehabilitációt igénylő övezetek 48. ábra: Tájvédelmi körzetek és főútvonalak 87