A MAGYARORSZÁGI SIKETEK KÖZÖSSÉGE ÉS A MAGYAROR- SZÁGI JELNYELV A JELNYELVEKKEL ÉS A SIKET- SÉGGEL KAPCSOLATOS NÉHÁNY TÉVHIT ÉS AZOK CÁFOLATA
|
|
- Andrea Balog
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 A MAGYARORSZÁGI SIKETEK KÖZÖSSÉGE ÉS A MAGYAROR- SZÁGI JELNYELV Forrás: MAGYAR NYELV (Kiefer Ferenc szerk, Akadémiai Kiadó, 2006., p ) Magyarország lakosságának közel 10%- a halláskárosult. E populáció 3-4%-a súlyosan nagyothallónak, illetve siketnek tekinthető. A magyarországi siket közösség (hozzávetőlegesen , más becslések szerint ember) alkotja hazánk harmadik legnagyobb nyelvi kisebbségét, melynek elsődleges nyelve (sokak anyanyelve) a teljes, a hangzó nyelvekkel egyenértékű komplex nyelvtani rendszerrel rendelkező magyarországi jelnyelv. A siket emberek nap mint nap szembesülnek a megbélyegzés valamilyen formájával. A mai hazai gyakorlat, a jogalkotás, a foglalkoztatási szféra, legfőképpen pedig az oktatás azokat a lehetőségeket sem veszi fi gyelembe, amelyek e közösség nyelvi-kulturális sajátosságainak, a magyarországi jelnyelvnek mint a siketek elsődleges nyelvének elismerésében rejlenek. A siketeket, a siketséget, valamint a jelnyelveket illetően Magyarországon megannyi téves elképzelés, sztereotípia és előítélet él a köztudatban. Ezek az elképzelések egyrészt a nyelvről való tudományos gondolkodást is jelentősen meghatározó nyelvideológiákban gyökereznek, másrészt a megfelelő ismeretek hiányával magyarázhatók. A laikusok, illetve a nem e kérdéskörrel foglalkozó szakemberek téves elképzelései, az ezekből eredő negatív attitűdök egyfelől a siketek elsődleges kommunikációs eszközére, a jelnyelvre, másfelől magukra a siket személyekre vonatkoznak. Az első csoportba tehát azok az ideológiák tartoznak, melyek különböző érvrendszerek segítségével tagadják a jelnyelvek természetes nyelv voltát, a másikba pedig azok, amelyek szerint a siket személyek többségének szellemi képességei jóval alacsonyabbak, mint a hallóké. E kettő pedig a legveszélyesebb módon kapcsolódik össze azáltal a többségi, paternalista hozzáállással, miszerint a siketek akkor válhatnak a halló társadalom minél normálisabb tagjaivá, ha mi, hallók, minél inkább magunkhoz hasonlóvá tesszük őket. A JELNYELVEKKEL ÉS A SIKET- SÉGGEL KAPCSOLATOS NÉHÁNY TÉVHIT ÉS AZOK CÁFOLATA Egyetlen egy univerzális jelnyelv létezik. CÁFOLAT A jelnyelvek tucatjait írták már le kutatók, mely nyelvek mind a jelek készletében, mind szabályrendszerükben eltérnek egymástól. A kölcsönös érthetőség e nyelvek között nem áll fenn, mint két önálló hangzó nyelv között, azaz másként jelel egy japán, egy magyar, egy fi nn vagy egy amerikai siket. A földrajzi-történelmi-kulturális közelség hatása is éppúgy érvényesül, mint a hangzó nyelvek esetében. A szomszédosság vagy a huzamosabb együttélés két külön jelnyelv rendszerét éppúgy hasonlatossá teszi egymáshoz, ahogyan ez az egymás szomszédságában élő hangzó nyelvek esetében is megfi gyelhető. Ha az érintett nyelvek nem csupán földrajzilag állnak közel egymáshoz, hanem tipológiájukban is, esetleg rokon nyelvekről van szó, annál szembetűnőbb lehet a hasonlóság a jelnyelvek esetében ezt a sajátos eszközrendszer adottságai erősíthetik fel. TÉVHIT 1. TÉVHIT 2. A jelnyelv egyfajta pantomim, mely leképezi (utánozza) a valóság elemeit, eseményeit. CÁFOLAT Jelelés közben csupán a kezek mozognak, akkor is, ha a lábakról szól a közlés, a pantomimban viszont minden testrész, tevékenység stb. önmagának felel meg. Ehhez kapcsolódik a térhasználat különbsége is: a pantomimes az egész színpadot belakja, míg jelelés közben egy helyben állva, a jelelési térből soha
3 ki nem lépve lehet az információkat továbbadni. A közös csupán annyi, hogy mindkét nyelven gesztikulárisan-vizuálisan kódolt az információ. A jelnyelvben az időbeliség kifejezésére a hangzó nyelvekhez hasonlóan különféle grammatikai szerkesztések, illetve lexikai elemek állnak rendelkezésre. TÉVHIT 3. A jelnyelvek szorosan kötődnek a környezetükben használatos hangzó nyelvekhez oly módon, hogy tulajdonképpen nem mások, mint a hangzó nyelvek jelekkel történő megjelenítései. Sokan gondolják, hogy a jelnyelveket a hallók fejlesztették ki, hogy biztosítsák a kommunikáció lehetőségét. CÁFOLAT Léteznek a hangzó nyelvek tanításának elősegítésére kidolgozott manuális kódrendszerek, ám ezek nem természetes nyelvek. A siket közösségekben használatos elsődleges jelnyelvek függetlenek a környezetükben használatos hangzó nyelvektől. A JELNYELVEKRŐL ÁLTALÁBAN A jelnyelvek a hangzó nyelvektől függetlenül alakulnak ki és fejlődnek, a nyelvi komplexitás ugyanolyan fokát mutatják, ugyanolyan kifejező és megismerő funkciókat képesek betölteni. Továbbá éppúgy, mint a hangzó nyelvek, a jelnyelvek is változataikban élnek. Magyarországon hét területi változatot lehet megkülönböztetni, melyek a speciális tanintézetek vonzáskörében (Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Sopron, Szeged, Vác környékén) alakultak ki. Egy-egy ország siket közösségeiben a természetes módon létrejött jelnyelv az ott élő siket emberek egymás közti érintkezésének elsődleges eszköze; azokban a családokban, ahol az egyik vagy mindkét szülő siket, ez tekinthető a gyermek anyanyelvének, de ez az elsődleges nyelve halló szülők siket gyermekeinek is, hiszen a siketiskolában egymás közt, a siket közösségben a legtermészetesebb módon még akkor is ezt a nyelvet használják, ha ezt az iskola nem támogatja. A SIKETSÉG FOGALMÁRÓL Rendkívül nehéz a siket fogalmát átfogóan meghatározni, hiszen számos, egymástól eltérő s különböző célokat szolgáló orvosi, oktatási, jogi, kulturális stb. meghatározás létezik, melyek között gyakran nincs átjárhatóság. A legszélesebb körű köznapi értelmezés szerint a siketség a halláshiányt, a hallásképtelenséget jelöli, amely azonban nem veszi fi gyelembe sem a hallásvesztés különböző fokozatait, sem pedig azt a módot, ahogyan ez az állapot létrejött (veleszületett versus szerzett, átmeneti versus állandó stb.). Fontos megjegyezni, hogy a siket közösségek, a siket társadalom tagjai a siketek és nagyothallók mellett halló egyének is lehetnek. Ez utóbbiak például a siket szülők halló gyermekei, akik első nyelvükként sajátítják el a jelnyelvet. Ugyancsak ide tartoznak a siket gyerekek halló családtagjai, akik amellett, hogy megtanulnak jelelni, a közösség kulturális értékeivel is azonosulnak. Továbbá azok a hallók, akik bár rokoni kötelékekkel nem rendelkeznek, vállalják ezeket az értékeket. A siketekből, nagyothallókból, és hallókból álló, közös nyelvvel és kulturális sajátosságokkal rendelkező, egyszersmind hátrányosan megkülönböztetett siket közösségek tehát nyelvi kisebbségeknek minősülnek. A SIKET GYERMEK ÉS A NYELVELSAJÁTÍTÁS A siketek közösségét nem tekinthetjük homogén csoportnak; a hallásvesztés ideje, módja, mértéke, valamint a siket személy identitása alapján a siketek
4 közössége nagy változatosságot mutat, s az egyes típusokhoz eltérő igények és jellegzetességek rendelődnek a nyelvhasználatra, a nyelvtanulásra és a nyelvelsajátításra vonatkozólag is. A siketek nyelvelsajátításával kapcsolatosan az egyik legfontosabb tudományos eredmény, hogy a nyelvelsajátításra érzékeny életkori szakaszban a csak halláshiánnyal rendelkező, egyébként egészséges kisgyermek a vizuálisan-manuálisan kivitelezett felnőtt nyelvi input segítségével ugyanolyan teljes nyelvet képes kiépíteni, mint az egészséges halló gyermekek a hangzó nyelv segítségével. A nyelvelsajátítás kérdésében feltétlenül különbséget kell tenni a siket szülők siket gyermekei (a siket gyerekek 5-10%-a), illetve a halló szülők siket gyermekei között. Az előbbi csoportba tartozók azok, akiknek lehetőségük van arra, hogy otthon, természetes módon, anyanyelvükként sajátítsák el a jelnyelvet, s így nem csupán kommunikatív, hanem egyéb kognitív, valamint szocio-emocionális készségeik is megfelelő ütemben fejlődjenek. Noha az elsajátítás módja számos tekintetben szükségképpen különbözik attól, ahogyan egy halló gyermek halló szüleitől és környezetétől tanulja nyelvét, a nyelvelsajátítás siket gyermekeknél is ugyanolyan fázisokban történik. A siket gyermekek túlnyomó többsége, 90-95%-a azonban halló szülők gyermeke, akik számára a környezet nem tud jelnyelvi inputot biztosítani. HANGZÓNYELVI INPUT OTTHON ÉS AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN A halló családba született gyerekek számára otthon, természetes körülmények között a nyelvelsajátítás érzékeny időszakában a szülők nem képesek hozzáférhető, érzékelhető nyelvi inputot biztosítani, melynek segítségével megindulhatna a gyermek nyelvi, kommunikatív fejlődése. Nagyon gyakran csak az óvodában, vagy még később, az iskolába kerülve találkoznak először a jelnyelvvel, amelyet jelnyelv-használó siket társaiktól kezdenek el (rendkívül gyorsan) megtanulni. A megkésett nyelvfejlődés mellett ebben az esetben problémát jelent az is, hogy csupán a kortárs csoport tagjai által használt változatot sajátítják el, hiszen felnőtt sikettel kevés alkalmuk van kommunikálni. Az elmúlt évtizedekben számos vizsgálat hasonlította össze a siket, illetve halló családban nevelkedő siket gyerekek intellektuális, szociális és kommunikációs teljesítményét. Egy, a hangzó nyelv elsajátítását szorgalmazó iskola növendékeinek teljesítményét összevető, mára klasszikusnak számító vizsgálat (Meadow, 1968) azt mutatta ki, hogy a siket szülők siket gyerekei az intellektuális és a szociális teljesítmény szempontjából jobbnak bizonyultak halló családban nevelkedő társaiknál, s noha hangzó nyelvi kommunikatív teljesítményük bizonyos területeken gyengébb volt, nem volt szignifi kánsan rosszabb a jelnyelvet nem anyanyelvükként elsajátító gyerekekénél. Siket szülők siket gyerekei szignifi kánsan aktívabbnak mutatkoznak kommunikációs kezdeményezőkészség területén, eredményesebbnek bizonyultak az írásbeli megnyilatkozások alkalmával, valamint a jelnyelvi kommunikáció területén, és kisebb frusztrációt éreztek a kommunikációs nehézségek miatt. Ez azt jelenti, hogy a jelnyelv elsajátításával együtt a kommunikatív kompetencia kiépülése jótékony hatással van a szociális és a kognitív fejlődésre, valamint e kompetencia fejlődésére, s ez utóbbit egyetlen területen sem befolyásolja negatívan. Számos vizsgálat kimutatta, hogy azok a siket gyerekek, akik csak későn tanulnak meg egy jelnyelvet, nem tesznek szert arra a morfológiai és szintaktikai készségre, mint a siket szülők siket gyerekei. A halló szülők számára különösen nagy megrázkódtatást jelent, ha siket gyermekük születik, éppen ezért rendkívül fontos a mielőbbi sokoldalú tájékoztatás, a segítségnyújtás. A SIKET GYERMEKEK OKTATÁSÁ- NAK HAGYOMÁNYOS ÚTJA A jelnyelv önálló nyelvként való elismerésének hiánya, ezzel együtt a siketség korábban bemutatott orvosi, betegségközpontú értelmezése voltaképpen az oktatás színterén válik beláthatatlan következményekkel járó lingvicista gyakorlattá, amikor is azt a nyelvet, amelyen a siket kisgyermekek többsége teljes körű kompetenciát tudna kiépíteni, amely alkalmassá tenné őket a halló gyermekekét elérő kognitív fejlődésre s teljesítményekre, tanítási nyelvként és tantárgyként is kizárják a siketek
5 iskoláiból. Mindez szemben a hatékonyan működő jelnyelvi-hangzó nyelvi kétnyelvű programokkal legnyilvánvalóbban a jelelést háttérbe szorító, gyakran kirekesztő oktatási modellekben ölt testet. A siketeket érintő oktatáspolitikát legalább 150 éve, nyíltan pedig 1880 szeptemberétől, a milánói kongreszszus óta az oralizmus-manualizmus közötti harc jellemzi. Noha a jelnyelvet használó oktatás a 19. század elejétől kezdve szép sikereket könyvelhetett el Európa-szerte, így hazánkban a Cházár András vezette siketek váci intézetében is, a nemzeti nyelvek megerősödése, a nemzetállamok megszilárdulása felerősítette azokat a nézeteket és gyakorlatokat, amelyek valódi, normális nyelveknek az adott országok hangzó nemzeti nyelveit tekintették, a siketoktatásban is a hangzó nyelvek kizárólagosságát hirdetve. Az oralista megközelítés hosszú időre elképzelhetetlenné tette a programok és módszerek közötti választás lehetőségét s végérvényesen kizárta magukat a siketeket tanárként az oktatásból. Azok a kutatások, amelyekben oralista és más módszerrel oktatott siket gyermekek készségeit és teljesítményét vetik össze egymással és az ugyanolyan életkori csoportba tartozó hallókéval, azt mutatják, hogy az oralista programokban a hangzó nyelven tanuló gyerekek nyelvi fejlődése sokkal lassabb és kevésbé teljes azokéhoz képest, akik első nyelvüket (a jelnyelvet) természetes körülmények között tanulják. Mivel a gyermek a nyelv segítségével olyan kognitív készségeket fejleszt ki (problémamegoldás, következtetés, memorizálás stb.), amelyek a személyiségfejlődésben kritikus szerepet játszanak, a nyelv hiánya, egy mesterséges nyelv (pl. jelelt nyelv) vagy egy olyan nyelv használata, amelyet elégtelenül ismer vagy részlegesen érzékel, rendkívül kedvezőtlen hatással van a gyermek kognitív fejlődésére. Nyilvánvaló, hogy az oralista módszer a halló szülők többsége s a siketek elvárásainak is megfelel: a pedagógiai cél a siket gyermek hallók világában való részvételének megkönnyítése. A szülőket ugyanakkor igen gyakran nem tájékoztatják arról, hogy az oralista oktatás nem garantál sikert minden siket gyermek számára, s hogy ezzel szemben vannak olyan módszerek (például a kétnyelvű oktatás), amelyekkel ezek a gyerekek a legoptimálisabban taníthatók. Bár a családnak, a szülőnek központi szerepet kellene játszania a legmegfelelőbb oktatási program kiválasztásában és támogatásában siket gyermeke számára, a siket gyermek minőségi oktatáshoz való joga címén a szakemberek, az iskolavezetés stb. voltaképpen elveszi a döntés szabadságát a szülőtől azáltal, hogy nem kínál fel más oktatási lehetőségeket. A SIKETEK KÉTNYELVŰSÉGÉRŐL A siket közösségek, noha tagjaik semmiképpen nem tekinthetők egységes csoportnak, kétnyelvű közösségek, amelyekben a leggyakrabban két alapvető típus, a jelnyelv-jelnyelv, illetve a jelnyelv-hangzó nyelv kétnyelvűség jelenik meg. A SIKETEK KÉTNYELVŰSÉGÉNEK JELLEMZŐ, A HALLÓKÉVAL RÉSZ- BEN MEGEGYEZŐ, RÉSZBEN PEDIG ATTÓL ELTÉRŐ VONÁSAI: a számukra legtermészetesebb kommunikációs formát, a jelnyelvet sokszor csak az iskolában sajátítják el hallásuk károsodott volta miatt jelnyelvüket természetszerűleg hosszú időn át megőrzik egy-egy országon belül nem koncentrálódnak egy bizonyos területre különbségek nyilvánulnak meg bizonyos nyelvi tudással kapcsolatos kompetenciájukban (elképzelhető például, hogy rosszul artikulálnak, bizonyos grammatikai formák között élőszóban nem tesznek különbséget, illetve előfordulhat, hogy a többségi nyelvet csak írott formában képesek használni) a nyelvtudás és a nyelvhasználat változatos mintái jellemzik őket nem ismerik el őket kétnyelvűeknek
6 A JELNYELVI - HANGZÓ NYELVI KÉTNYELVŰ OKTATÁS ELVEI ÉS FORMÁI A kutatók többsége egyetért abban, hogy a kétnyelvű oktatás ideális célja a magas fokú kiegyenlített (balansz) kétnyelvűség kialakítása az oktatási-nevelési folyamat során, nevezetesen, hogy a diákok tanulmányaik végén mindkét nyelven azonos vagy megközelítőleg azonos kompetenciákkal, tudással, illetve ismeretszerzési képességekkel rendelkezzenek. Minthogy a kétnyelvű iskolai programok mögött ugyanakkor a többség és kisebbség gyakran eltérő érdekei és társadalmi céljai húzódnak meg, nem minden bilingvis program felel meg a fenti, a gyermekek optimális fejlődése szempontjából a leginkább kívánatosnak tekinthető elvárásoknak. Oralista szakemberek hazánkban gyakran érvelnek azzal, hogy e programok külföldön is csak egy-két éve, kísérleti jelleggel működnek, így nincs módunk megítélni ezek hatékonyságát. A valóságban ezek a programok összességében immár éve jelen vannak, s ez az idő elegendőnek bizonyul arra, hogy jó hatásfokuk más programtípusokhoz viszonyítva minőségi és mennyiségi tekintetben is mérhetővé váljon, egyben kiszűrhetővé váljanak azok a hibák és hiányosságok, amelyek egy ilyen oktatási módszer és iskolatípus újként való beindításakor mindenképpen elkerülendők. A HATÉKONY KÉTNYELVŰ OKTATÁS ALAPELVEI A kétnyelvű oktatás leginkább hatékony formája a siketséget forrásként, kiinduló állapotként, nem elsődlegesen problémaként kezeli: az oktatásnak arra kell összpontosítania, mivel rendelkezik a siket gyermek, és mire képes akkor, ha az oktatási gyakorlat a tudományos kutatás eredményeiből folyamatosan leszűri és alkalmazhatóvá teszi a tapasztalatokat. 1. A gyermek természetes módon képes kifejleszteni a nyelvi készségeket jelnyelven, a gyermek első nyelvének tekintendő. 2. A beszélt/írott (hangzó) nyelv különálló nyelvként, a gyermek második nyelveként kezelendő. 3. Mivel nem az auditív-verbális a kizárólagos input, amely a nyelv elsajátítását lehetővé teszi, a beszédtanítás nem helyettesítheti az első nyelv (jelnyelv) elsajátítását; egyben annak a gyermekek egyéni képességeihez, készségeihez és érdeklődéséhez kell igazodnia. 4. Az oktatás kezdeti szakaszában az anyanyelvet kell oktatási nyelvként használni. 5. Noha a legkompetensebb jelnyelvi szerepmodellek a tanulási-tanítási folyamatban végig részt vevő siket tanárok és asszisztensek, alapkövetelmény, hogy a kétnyelvű programokban csak olyan halló szaktanárok taníthassanak, akik rendelkeznek magas szintű jelnyelvi ismeretekkel is. 6. A program sikeres működésének fontos feltétele, hogy az oktatáspolitika olyan additív társadalmi környezetet teremtsen, amely a másságot, a kulturális és nyelvi sokféleséget, az oktatási-nevelési folyamatban megjelenő nyelveket (a jelnyelvet is beleértve) egyaránt értékeli. A fenti elvek szerint működő jelnyelvi-hangzó nyelvi (gyakori nevén kétnyelvű-kétkultúrájú) programokban tanuló siket gyermekek az alábbi eredményeket mutatják: 1. Halló kortársaikkal azonos olvasástudás. 2. Íráskészségük eléri az azonos korú hallókét. 3. Írásban továbbra is ejtenek grammatikai hibákat, ám jóval kisebb mennyiségben, mint a nem kétnyelvű programokban tanulók. 4. Írásban folyékonyan és árnyaltan képesek kifejezni magukat. 5. Nagyobb önértékeléssel rendelkeznek, személyiségük egészségesen fejlődik. 6. Képesek harmadik, sőt további nyelveket is elsajátítani. 7. A sztenderd nemzeti tantervek tananyag-követelményei szerint, nem pedig csökkentett tartalmak szerint tanulva a halló kortársakkal azonos szintet érnek el.
7 A csend szerethető, a jelnyelv megtanulható, nyiss a világra! A nyugat-európai országokban évek óta, de Magyarországon is vita folyik a siketek integrált vs. szegregált oktatásával kapcsolatban. A többségi oktatásban részt vett siketeknél az állandó frusztráció, a rosszabb iskolai eredmények, az észlelhetően nem növekvő társadalmi integrációs esélyek mellett szembetűnő az a negatív hatás, amelyet ez az oktatási forma személyiségükre gyakorolt. Ezek után mi lehet a megfelelő megoldás? A hatékonyan működő jelnyelvi-hangzó nyelvi kétnyelvű programokban a siket gyermekek alapfokú oktatása világszerte részlegesen vagy teljesen elkülönülten zajlik, ami országonként eltérő módon az első 6, 8, illetve 12 évet jelenti. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy e gyerekek sikeresen folytathassák középés felsőfokú tanulmányaikat, integráltan, a többségi tanulókkal együtt. A siket tanulóknak természetesen továbbra is speciális szolgáltatásokban kell részesülniük: támogatási rendszer, a tanulást könnyítő technikai eszközök kedvezményes igénybevétele, jeltolmács szolgálat, hivatásos jegyzetelők stb. Mindazonáltal ez az a mód és oktatási forma, amely a siketek felnövekvő generációi számára új távlatokat nyitva valóban egyenlő esélyeket jelenthet az élet minden területén. Az utóbbi évek pozitív tendenciáinak és a siket közösség érdekérvényesítő erejének növekedése következtében Magyarországon is egyre több gyógypedagógus iratkozik be jelnyelvi tanfolyamokra és alkalmazzák a jellel kísért magyar nyelvet az oktatás során, ami nagy lépés a bilingvális oktatás felé vezető úton. Magyarországon a Jelnyelvi Törvény szerint a bilingvális oktatási módszer bevezetésének határideje a hallássérülteket oktató speciális iskolákban szeptember 1-je. Összeállította: Bartos Pál, Hallatlan Alapítvány További információ:
8
Jelnyelvi alapismeretek
Jelnyelvi alapismeretek a hallássérülés siketek és jelnyelvek: főbb vonások a jelnyelv helyzete Magyarországon: akadályok és megoldások oovoo & Skype alkalmazási ismeretek A hallássérültek Siketek Nagyothallók
RészletesebbenKontráné Hegybíró Edit, Sáfár Anna és Csizér Kata
Nyelv és s kommunikáci ció a magyarországi gi siketek körében: k egy országos felmérés s bemutatása Kontráné Hegybíró Edit, Sáfár Anna és Csizér Kata Esélyegyenlőség a Nyelvtanulásban Kutatócsoport Angol
RészletesebbenISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL
ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. október TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek és
RészletesebbenISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL
ISMERETEK A SIKETEKRŐL ÉS A JELNYELVRŐL CSÖMÖR KÁROLY HALLATLAN ALAPÍTVÁNY Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. OKTÓBER 16. TÉMÁK A hallássérülés fogalma Siketek
Részletesebbenközhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány
Ismertető Hallatlan Alapítvány Az elmúlt negyven év nyelvészeti eredményei világszerte nyilvánvalóvá tették a jelnyelvek természetes nyelv voltát. E tudományos tény megkérdőjelezése ma már a nagyfokú szakmai
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenIDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
RészletesebbenKulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül
Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának
RészletesebbenBemutatkozik a BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4.
BLUE OCEAN PROMOTION KFT. SZÉKHELY 1222 BUDAPEST GYÁR U. 15. Bemutatkozik a IRODA 1055 BUDAPEST BAJCSY-ZSILINSZKY U. 76. I. EMELET 4. TELEFON +36 1 / 424 82 58 E-MAIL INFO@BOPRO.HU WEBOLDAL WWW.BOPRO.HU
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenKarfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket?
Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) Karfner Judit: Hogyan tanuljunk nyelveket? 2015. szeptember 12. 1 Rólunk A NYESZE az ország legnagyobb nyelviskolai szervezete és szakmai érdekképviseleti szerve
RészletesebbenII. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)
MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenSIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés
FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.
Részletesebbenkoragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT
Láda Ágnes gyógypedagógus Rajzó Éva konduktor koragyermekkori intervenciós szakemberek 2012.07.24. POMÁZI KORAGYERMEKKORI INTERVENCIÓS KÖZPONT A kicsinyekről való gondoskodás olyan, mint egy gombolyag
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás
RészletesebbenPályaorientáció az általános iskolában
Pályaorientáció az általános iskolában Az Európai Unió a foglalkoztatást, valamint intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiájának egyik kiemelt célkitűzése a képzettségi
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenKi részesül a fejlődés eredményeiből? Nagyvárosi fejlődés vizsgálata a jóllét és igazságosság szemszögéből
Ki részesül a fejlődés eredményeiből? Nagyvárosi fejlődés vizsgálata a jóllét és igazságosság szemszögéből Bajmócy Zoltán a Mihók Barbara a Gébert Judit a Komáromi Kata b Méreiné Berki Boglárka a a Szegedi
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
Részletesebbenigények- módszertani javaslatok
Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenA pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere. Falus Iván TEMPUS november 7.
A pedagógussá válás és szakmai fejlődés rendszere Falus Iván TEMPUS 2011. november 7. A pedagógiai kompetencia A pedagógiai kompetenciák tudás, attitűdök (nézetek, diszpozíciók) és képességek ötvözetei,
RészletesebbenAngol nyelv. nyelvet valós célok eléréséért, valamint a készségek gyakorlására, -kutatás) ődését a többiekkel,
Angol nyelv A tantárgy célja A tanulóban alakuljon ki pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. A tanuló olyan szinten sajátítsa el az angol nyelvet, hogy a hétköznapi kommunikáció során sikeresen tudja
RészletesebbenKözhasznúsági Beszámoló 2006
Közhasznúsági Beszámoló 2006 Adószám: 18187128-1-42 Az Alapítvány jellege Az Alapítvány nyitott, valamennyi hazai és külföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenMultikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenOKM ISKOLAI EREDMÉNYEK
OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenSPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT
Innovatív oktatás-tanulás Felsőoktatási módszertani műhelysorozat ESÉLYEGYENLŐSÉGI INNOVATÍV MŰHELY 2018. november 7. SPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT Ollé
Részletesebben1. óra : Az európai népviseletek bemutatása
RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenHidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában
Hidak egymáshoz Integrált nevelés, oktatás a győri Kölcsey-iskolában Évről évre növekszik a különleges bánásmódot igénylő tanulók száma szerte az országban. A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola több
RészletesebbenTanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában
Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában Melyik állítás jellemzi inkább a pedagógusok szemléletét? 1. A pedagógusok szerepe: a. a tudás átadása b. a segítő együttműködés 2. A tanítás elsődleges
Részletesebben3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal
24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenUEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat
Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz
RészletesebbenDr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása
Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,
RészletesebbenKARRIERTERVEZÉS ÉS CSALÁDI HÁTTÉR
KARRIERTERVEZÉS ÉS CSALÁDI HÁTTÉR Modláné Görgényi Ildikó szakképzési és felnőttképzési szakértő AKTÍV IDŐSKOR NEMZEDÉKEK ÚJ SZEREPBEN Active Ageing, Generations in New Roles Nyíregyházi Gerontológiai
RészletesebbenKözhasznúsági Beszámoló 2008
Közhasznúsági Beszámoló 2008 Hallatlan Alapítvány Adószám: 18187128-1- 42 Az Alapítvány jellege Az Alapítvány nyitott, valamennyi hazai és külföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
RészletesebbenMiért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenHárom éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol
Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/
RészletesebbenPANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER
PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER AZ ANDRÁSSY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA NEMZETKÖZIESÍTÉSI TÖREKVÉSEI - Miért volt indokolt iskolánkban a nemzetközi
RészletesebbenBudapest, 2013. október 25.
Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük
RészletesebbenAngol-magyar gazdaságtudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak
Angol-magyar gazdaságtudományi szakfordító szakirányú továbbképzési szak Képzés megnevezése: szakirányú továbbképzés A képzés helye: Gazdaságtudományi Kar, Gazdasági Szaknyelvi Kommunikációs Intézet Szakirányú
RészletesebbenKapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24
RészletesebbenMiskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar. A kétnyelvűség jelensége a miskolci siket közösség körében
Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar A kétnyelvűség jelensége a miskolci siket közösség körében Konzulens: Dr. Gréczi-Zsoldos Enikő egyetemi adjunktus Szerző: Vitéz Ágnes Magyar nyelv és irodalom (MA)
RészletesebbenAz IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében
Az IKT használat sajátosságai általános és középiskolás tanulók körében TASKÓ TÜNDE ANNA, HATVANI ANDREA, DORNER LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék A kutatásról TÁMOP-4.2.2.C-11/1 pályázat
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenAlulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs
Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség
RészletesebbenTeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez
TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia
RészletesebbenTanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI
Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom
RészletesebbenA korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára
Gyermeknevelés 4. évf. 1. szám 55 64. (2016) A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára Szaszkó Rita Jezsik Kata Szent István Egyetem Alkalmazott
RészletesebbenAZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI
AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2014. október 1. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: - www.mateh.hu
RészletesebbenAjánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez
Inkluzív nevelés Ajánlások súlyos hallássérült gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Szerkesztette Nagyné Heidenwolf Erzsébet sulinova Közoktatás-fejlesztési
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenSZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenInklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás
Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenHozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával
Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a
RészletesebbenIzlandi tanulmányút. Beszámoló
Izlandi tanulmányút Beszámoló Feladatom volt, hogy megfigyeljem a meglátogatott iskola, éves programjába, hogyan épül be a projektpedagógia. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyéni, csoportos, illetve
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
RészletesebbenA mindennapi sikeres együttműködés és kommunikáció záloga a logisztikában az idegen nyelv?!
A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A mindennapi sikeres együttműködés és kommunikáció záloga a logisztikában az idegen nyelv?! Készítette:
RészletesebbenMi a szociolingvisztika?
Szociolingvisztika Mi a szociolingvisztika? A szociolingvisztika legtágabb értelmezésében a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit vizsgáló empirikus kiindulású kutatási területek összefoglaló neve.
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenHolisztikus megközelítésben
Holisztikus megközelítésben Lehoczky János nyomán Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos,
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM C képzési kör C képzési kör
KÉPZÉSI PROGRAM C képzési kör C képzési kör 2 KÉPZÉSI PROGRAM C képzési kör C képzési kör 1. A képzési program 1.1. Megnevezése Angol C2 1 1 018 - KER C1/CS30 1.2. OKJ azonosító -- 1.3. Nyelvi programkövetelmény
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. Budapest, 2017. november 16.
RészletesebbenBEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA
BEKE ANDRÁS, FONETIKAI OSZTÁLY BESZÉDVIZSGÁLATOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA BESZÉDTUDOMÁNY Az emberi kommunikáció egyik leggyakrabban használt eszköze a nyelv. A nyelv hangzó változta, a beszéd a nyelvi kommunikáció
RészletesebbenA korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.)
A pályaorientáció rendszere Magyarországon A korai iskolaelhagyás elleni küzdelem Európában és Magyarországon (Budapest - 2015. június 04.) Kustán Péter képzésfejlesztési referens Képzésfejlesztési és
RészletesebbenPROFEX egészségügyi szaknyelvi vizsgák évente kétszer, tavasszal és ősszel kerülnek megrendezésre.
Tájékoztató a PROFEX szaknyelvi vizsgáról A PROFEX államilag elismert, három fokozatú, kétnyelvű, orvostudományi és egészségtudományi szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető. Az
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 17. 8:00. Időtartam: 120 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 17. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 17. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenTOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak
COLORED GLASSES TOLERANCIA WORKSHOP Tájékoztató pedagógusoknak COLORED GLASSES Tolerancia Workshop YFU Szervezetünk, a Youth For Understanding (YFU) egy nemzetközi, non-profit szervezet, mely 1951 óta
RészletesebbenERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenAz iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában
Az iskolapszichológusok és az egészségügyi személyzet együttműködési lehetőségei a hátrányos helyzetű gyermekek gondozásában Dr. N. Kollár Katalin tanszékvezető, PhD, habil. egyetemi docens ELTE Pedagógiai
RészletesebbenBókay János Humán Szakközépiskola
Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc
RészletesebbenMáltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014
Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program
RészletesebbenKISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM
OM azonosító: 031423 ÓVODÁNK ADATAI Neve: KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA Címe: 3384 KISKÖRE, BÉKE ÚT 9-11. Telefon/fax: 36/358-211 Fenntartója: KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Címe: 3384 KISKÖRE, SZÉCHENYI ÚT 24. Alapító
RészletesebbenTanterv az erkölcstan 1-4.
Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenA portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében
A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
RészletesebbenÁltalános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban. Vámos Ágnes (ELTE)
Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanulási tanítási folyamatban Vámos Ágnes (ELTE) 1. Általános kompetenciák helye és szerepe a képesítésben és a tanítási tanulási folyamatban
RészletesebbenAz EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka
Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének
RészletesebbenGIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA
Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA E-mail: gimnazium@mnamk.hu Internet: www.mnamk.hu OM azonosító: 027939 BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓ Az MNÁMK képzési kínálata
RészletesebbenMindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető
Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában
Részletesebben