Autotróf nitrogéneltávolítás lehetőségei az iszaprothasztás vízéből, valamint a szennyvíztisztítás főáramából

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Autotróf nitrogéneltávolítás lehetőségei az iszaprothasztás vízéből, valamint a szennyvíztisztítás főáramából"

Átírás

1 VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Autotróf nitrogéneltávolítás lehetőségei az iszaprothasztás vízéből, valamint a szennyvíztisztítás főáramából Thury Péter Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Tárgyszavak: szennyvíztisztítás; aerob; anaerob; nitrogéneltávolítás; nitrifikálás; denitrifikálás. Napjaink tisztítási igénye a környezet fokozódó szennyeződése miatt egyre szigorodik, ami fokozódó költséget jelent. Ez csakis egyidejű biotechnológiai és reaktortechnikai fejlesztéssel csökkenthető. Az utóbbiak a múlt században előbb a hagyományos nitrifikáció/denitrifikáció kialakulását, majd a biológiai többletfoszfor eltávolítást jelentették. Napjainkban a nitrogéneltávolítás teljesen új, döntően autotróf úton történő eltávolításának a fejlesztése folyik. Az autotróf nitritredukciót vagy az ammónium nitrittel végzett eltávolítását ugyan már évtizedekkel ezelőtt felfedezték, gyors fejlesztése csak a kilencvenes évek közepétől indult meg. Csak ekkor ismerték fel, hogy biofilmekkel ez az út is üzemesíthető. A különböző hordozós, biofilmes rendszerek bizonyították a lehetőséget, majd a legutóbbi években az is nyilvánvalóvá vált, hogy speciális tápanyagellátás és levegőztetés esetén a már több mint 30 éve ismert anaerob granulált iszaphoz hasonló szerkezetű aerob granulált iszapban is végbemehet az ammónia részleges nitritálásával végzett deammonifikálás, vagy anaerob ammónium oxidációja (Anammox). Az aerob granulált iszapban az autotróf nitritáló és denitritáló mikroorganizmusok együttese az elvileg lehetséges minimális oxigénigénnyel biztosíthatja a fölösiszapba fel nem vett nitrogénrész elemi nitrogénné alakítását. Kérdés azonban, hogy a mellékágban (a nitrogénterhelés 15 20%-át kitevő meleg, koncentrált ammóniumtartalmú folyadékáram) lehet csak hasznosítani az új megoldást, vagy a teljes többletnitrogén is eltávolítható így, a szennyvíztisztítás

2 főáramában. Ezt a kérdést elemzi az anyag, részletesen bemutatva a nitrogéneltávolítás legújabb fejlesztési eredményeit. A szennyvíztisztítás tápanyag-eltávolítása egy iszapkörös megoldásnál A lakossági szennyvizekből a befogadókban mindenütt jelen levő (sőt magával a szennyezéssel is érkező) mikroorganizmusoknak legnagyobb energianyereséget és hasonlóan leggyorsabb szaporodást, legnagyobb iszaphozamot eredményező tápanyagát, a szerves anyagot kell elsődlegesen eltávolítani. Ezt a heterotróf mikroorganizmusok végzik. Ez az átalakítás jelenti a tisztítás oxigénigényének a nagyobb hányadát (50 70 g O 2 /fő d). A szennyvíz összetételéből adódó kedvezőtlen adottsága, hogy eközben a keletkező szennyvíziszapba a tisztítóba érkező nitrogénterhelésnek csupán 30 40%-a épül be. A többletnitrogén fizikai kémiai módszerekkel csak nagyon drágán távolítható el a vízből. Ezért évtizedek óta annak az autotróf nitrifikációjával, majd heterotróf (ismételten szerves anyagot igénylő) denitrifikációjával kerül eltávolításra. Ha a szennyvíz ammóniumtartalmát nitráttá alakítják, annak az oxigénigénye csaknem azonos a szerves anyag átalakításának az oxigénigényével. A hagyományos, heterotróf mikroorganizmusokkal végzett denitrifikációval is kevesebb, mint a nitrifikáció oxigénigényének a felére csökken ugyanakkor a nitrogéneltávolítás oxigénigénye. Teljes nitrifikáció és denitrifikáció esetén elméletileg az ammónia nitráttá oxidációjához felhasznált oxigén 5/8-ad része ismételten hasznosulhat. A foszfáttartalom eltávolítása ezekkel szemben nem igényel oxigéntöbbletet. Az elmúlt tíz év fejlesztési eredménye, hogy ma már a nitrát szerves anyagot igénylő redukciója helyett a nitrogéneltávolítást nitriten keresztül, szerves anyag felhasználása nélkül, tehát autotróf mikroorganizmusok segítségével is biztosítani lehet. A meleg iszapvíz nagy sebességű nitritációját (SHARON) követően a denitritáció autotróf vagy heterotróf úton is történhet. Ilyenkor azonban csak a nitrogénterhelés 15, maximálisan 20%-ára lehetett a gazdaságos utat alkalmazni. Annak mintegy 60 70%-át a szerves anyagok eltávolításával szimultán (nitráton keresztül), az úgynevezett főáramban lehet csak eltávolítani a szennyvízből. Pontosabban a főáram kis ammóniumkoncentrációjú hideg vízében az ilyen átalakításhoz szükséges mikoorganizmus-együttest a legutolsó esztendőkig nem sikerült kellően felszaporítani. A hagyományos, heterotróf

3 denitrifikációt hasznosító technológiai kialakítást mutatja be az 1. ábra a többletfoszfor-eltávolítás feltüntetése nélkül, elődenitrifikációs változattal ábra Elődenitrifikációval kialakított nitrogéneltávolítás a rothasztó iszapvízének ugyanott történő kezelésével A nagyobb telepeknél, elvileg 20 ezer LEÉ-től, de hazánkban inkább csak 50 ezer LEÉ-től a keletkező szennyvíziszap mennyiségét anaerob rothasztással csökkentik. Ez a metán elektromos árammá alakításával energia-újrahasznosítás, és azzal az üzemeltetési költség is csökken. Ekkor azonban az iszap nitrogéntartalmának fele (a tisztítóra érkező terhelés mintegy 15%-a) visszaforog az iszapvízzel a főáramba, ha annak szeparált nitrogénmentesítésére nem kerül sor. Az utóbbi mennyiség vagy részarány egy mellékágban ugyanakkor szeparált nitrifikációval és denitrifikációval is eltávolítható a szennyvízből. Erre ma már heterotróf és autotróf denitrifikációval is lehetőség nyílik. Ezeket a lehetőségeket azonban csak egy viszonylag ritkán alkalmazott fő áramkörös megoldás, a két iszapkörös vagy kétlépcsős eleveniszapos tisztítás bemutatása után pontosítjuk. Ez utóbbi ugyanis a nagy terhelésű szerves anyag első lépcsős eltávolítását követően a második lépcsőben lehetővé teheti az összes többletnitrogén teljesen autotróf úton, minimális energiaigénnyel, szervesanyag-felhasználás nélküli eltávolítását.

4 Két iszapkörös tisztítás kiépíthetősége és előnyei Az egy iszapkörös megoldásnak az adott iszaptömeg nitrifikáló sebessége által limitált teljesítménye az iszapvisszatartás növelésével javítható. Ez a biofilmes, iszapgranulátumos változatokkal vagy a membránszeparációs iszapvisszatartás fokozásával lehetséges. Elképzelhető, sőt a gyakorlatban számos helyen kiépített megoldás ugyanakkor a két iszapkörös változat is. Ennek egyik formája a hibrid rendszer egymedencés. Még egyértelműbben elkülönített iszapos a két iszapkörös, két különböző terhelési lépcsős, tisztán eleveniszapos megoldás. A utóbbi első lépcsőjében a nitrifikáló egylépcsős változatnak az 1 kg KOI/m 3 d alatti fajlagos terhelésével szemben tízszer akkora szervesanyag-terheléssel is biztosítható a szerves anyagok kellő mértékű eltávolítása. A heterotróf és autotróf iszapok ilyen szétválasztásával a második lépcsőben a nitrifikáció után az első eleveniszapos medencénél valamivel kisebb térfogatban is biztosítható. Az egy iszapkörös megoldásnál tehát ötször kisebb összes eleveniszapos medencetérfogatra van ilyenkor szükség. A kétlépcsős megoldás óriási hátránya azonban a kétszeri iszapülepítés. A denitrifikációhoz szükséges nagy vízforgatás miatt ezen túl az ülepítők a tisztítandó szennyvízáram többszörösére méretezendők. Ezzel azután csaknem elvész a medencetérfogatok csökkentésével elérhető megtakarítás. A két iszapkörös megoldás elvi kialakítását a 2. ábra mutatja anaerob iszaprothasztást is végző, tehát kellően nagy kapacitású szennyvíztisztítóra ábra Két iszapkörös szennyvíztisztítás a rothasztó iszapvízének a második iszapkörben végzett nitrifikációjával

5 Egyszerűsödhetne a kétlépcsős tisztítás, ha a második lépcsőben az ammónium eltávolítását teljesen autotróf úton, szerves anyag felhasználása nélkül sikerülne megoldani. Az autotróf denitritálás minimális oxigénfelhasználást eredményezhet a teljes rendszerben, és egyidejűleg maximális energiahasznosítást az első lépcső iszapjának anaerob rothasztásával. Szükségszerűen az első lépcsőben a szerves anyag minél nagyobb mennyiségének szennyvíziszappá, és nem szén-dioxiddá oxidálása a feladat. Ez minél kisebb iszapkor és fajlagos oxigénmennyiség felhasználásával lehetséges. Egyidejűleg az első lépcső iszapja viszonylag sok nitrogént köt meg, ami a rothasztás után a második iszapkörben azután kisebb kölségigénnyel távolítható el. Az autotróf denitrifikáció a második lépcsőben egyben azt is jelentené, hogy nem kell nitrátos vizet visszaforgatni az első iszapkörbe, kis ülepítőkben is elérhető lenne az iszapvisszatartás. Az autotrófok kis iszaphozama kapcsán a második lépcsőben a fázisszeparáció is egyszerűsödhet. Elképzelhető, hogy a jövőben éppen ezért a kétlépcsős megoldásoknál fog gyorsabban elterjedni az iszap visszatartása membránszűrővel. Ez azért is kedvező lehet, mert ilyen szűréssel a tisztított vízből mind az iszap, mind az esetlegesen vegyszerrel kicsapatott foszfor, mind a fertőzésveszélyt jelentő mikroorganizmusok is biztonsággal eltávolíthatók. A membránszűrés a makromolekuláris biológiai termékek (biológiailag nehezen bontható poliszacharidok) és egyéb, le nem bontott hasonló méretű xenobiotikus szerves anyagok jobb eltávolítását is lehetővé teszi. A membránszűrést követően már gyakorlatilag fertőtlenítésre sincs szükség. Az UI-fénnyel végzett utókezelés persze tovább fokozhatja a biztonságot. Nitrogéneltávolítás nagy ammóniumkoncentrációjú folyadékáramokból Ez az igény a lakossági szennyvíziszap anaerob rothasztása iszapvízénél, valamint egyes élelmiszeripari ágazatok nagy fehérjetartalmú koncentrált szennyvizeinek az anaerob előtisztítását követően jelentkezett. Ezekben a vizekben a lakossági szennyvízénél egy nagyságrenddel nagyobb ( mg/l) az ammónium koncentrációja, és viszonylag melegek is (25 35 C). Ammóniumtartalmuk döntően hidrogén-karbonátként van jelen az oldatban. Az utóbbi a metán mellett keletkező széndioxid vízben való elnyelődésének a következménye. Ez a reaktor folyadékának a kémhatását mintegy pufferolja, és egyben az autotróf folyamatok szervetlen szén tápanyagellátását is biztosítja. A nagyobb ammó-

6 niumtartalom és kedvezőbb vízhőmérséklet miatt a nitriten keresztüli autotróf nitrogéneltávolítás (autotróf denitrifikáció) lehetőségét ilyen iszapvízek nitrogénmentesítésére próbálták először hasznosítani. Az alapok tisztázására vonatkozó kutatások már a múlt század 70- es, 80-as éveiben megkezdődtek. Ezekkel persze előbb csak az eleveniszapos rendszerekben káros hatású nitritfelhalmozódást kívánták elkerülni. Később ismerték fel, hogy a nitritet heterotróf mikroorganizmusokkal redukálva is csökkenthető a nitrogénmentesítés oxigén- és szerves tápanyag igénye, és ezzel költsége. A nitritté alakításhoz 25%-kal kevesebb oxigén kell, mint a nitráttá alakításhoz, ugyanakkor a nitrit nitrogénné történő redukciója 40%-kal kevesebb szerves anyagot igényel a heterotróf denitrifikációnál is, mint a nitráté. A kilencvenes évek elején azután nitrogénben gazdag gyógyszergyári szennyvíz rögzített filmes (fluidágyas háromfázisú air lift reaktoros) tisztításánál a gyakorlatban is tapasztalták a nitrifikáció és denitrifikáció aerob körülmények közötti szimultán végbemenetelét. Az adott szennyvíz esetében persze a biofilmen túl a viszonylag nagyobb ammóniumkoncentráció és vízhőmérséklet, valamint az oxikus/anoxikus folyamatok ciklizálása is hozzájárulhatott az ammónium nitrites oxidációjának (anaerob denitrifikáció vagy aerob deammonifikáció) a kialakulásához. Nagyjából ebben az időben a szilárd hulladék metánosítók (bioelgázosítás) ammóniumban ugyancsak gazdag, ugyanakkor szerves anyagától döntően megszabadított csurgalékvízének a forgó biológiai kontaktoros (RBC) utótisztításánál is tapasztaltak ugyanilyen autotróf denitrifikációt. Ezzel még egyértelműbbé vált a biofilm szerepe az autotróf denitrifikáció kialakításához kedvező körülmények létrejöttében. Hamarosan tisztázódott, hogy a nitrát oxidációját nagy ammóniumkoncentráció esetén a ph szabályozásával, oxigénkorlátozással, és a hőmérséklet emelésével könnyen vissza lehet szorítani. Híg, hideg vizeknél ugyanakkor ez csakis az ammóniun nitritációjának, és a nitrit denitrifikációjának az összekapcsolásával lehetséges. Ez rendkívül nagy recirkulációt igényel a két reakciótér között, vagy biofilmben, illetőleg granulált iszapban kialakuló vegyes nitritáló/denitritáló mikroorganizmus-közösséggel működhet csak a folyamat. A nitritációt oxigénlimitált környezetben aerob nitrifikáló Nitrosomonas és Nitrozospira fajok, a denitritációt anammox baktériumok (Brocardia anammoxidans) és Kuenenia stuttgartiensis végzik a következő összképletnek megfelelően, kevés autotróf nitráttermeléssel: NH ,85 O 2 0,435 N 2 + 0,13 NO ,3 H 2 O + 1,4 H +

7 A környezeti paraméterek szerepe A nitrifikáció vizsgálatának eredményeként a múlt század kilencvenes éveinek közepére már ismeretessé vált, hogy a nitritfelhalmozódás mind a ph, pontosabban a vele növekedő szabad ammónia kocentráció, mind az oxigénlimitáció révén fokozható. A továbbiakban azt is felismerték, hogy a vízhőmérséklet emelése is ebben az irányban hat. A ph tekintetében a 8,2-es érték bizonyult optimálisnak. Ha a hőmérséklet kellően nagy, a ph ilyen mértékű emelésére sincs szükség, az oxigénbevitel szabályozásával is kellően fékezhető a nitrit oxidációja. A nagyobb ammóniumkoncentrációjú folyadékoknál az ammónium teljes oxidációja egyébként jelentős ph-csökkenést eredményezhet, ami magát a nitritációt is jelentősen lelassíthatja, akár le is állíthatja. A ph káros mértékű csökkenése a denitritáció ciklikus beiktatásával akadályozható meg. Ezt először szerves tápanyag megfelelő ciklikus bevitelével, heterotróf denitritációval próbálták kézben tartani. Ez a SHARON technológiánál az egyik denitritációs lehetőség. Új nitrifikáló fajok elszaporítása Éppen a SHARON vizsgálata során vált egyértelművé, hogy az ammónium nitritté oxidálásában korábban nem azonosított autotróf mikroorganizmus-csoportok is részt vesznek, amelyek a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb átalakítási sebességet biztosítanak. Elszaporodásuknak kedvez a magasabb vízhőmérséklet, és nagyobb ammóniumkoncentráció. A nitritáció a meleg víz esetében akár iszapvisszatartás nélküli, egyenes átfolyású rendszerben is biztosítható, mintegy 1 1,5 napos átlagos hidraulikus tartózkodási idővel. A nitrit redukciója ilyen esetben a heterotróf mikroorganizmusokkal ugyanúgy lehetséges, mint a hagyományos denitrifikációnál a nitráté. A két lépcső összekapcsolása a teljes nitrogéneltávolítás érdekében célszerűen ciklikus denitritációval, szerves tápanyag ellátással, és ennek megfelelően szakaszos betáplálású és levegőztetésű (SBR) üzemmóddal lehetséges. Egyébként a ph stabilizálásához lényegesen nagyobb vegyszerdózis szükséges. Elvileg az sem probléma a heterotróf denitrifikációnál, ha a nitrit egy része nitráttá oxidálódik, hiszen azt is redukálják a heterotrófok. Ilyen megoldást nitrátig való oxidációval a meleg iszapvíz szeparált kezelésére már a nyolcvanas évek közepén alkalmaztak. A kilencvenes évek végén, amikor a nitrit oxidációja visszaszorításának az előnyei egyértelművé váltak, metanol felhasználásával biztosí-

8 tották a heterotróf denitritációt. A nagy sebességű nitritációt (HRT = 1 1,5 nap iszapvisszatartás nélkül) ciklizálva kapcsolva az előzőhöz, a keletkező heterotróf iszap éppen a folyamatos iszapkihordás miatt nem zavarta a kisebb iszaphozamú nitritálók elszaporodását, a kialakuló nitritáló kapacitást. Denitrifikáció autotróf mikroorganizmusokkal Az ammónium csurgalékvizekből való eltávolítása a már korábban említett biofilmes tapasztalatoknak megfelelően teljesen autotróf úton is megoldható. Ilyenkor az elektrondonor a redukciónál az ammónium. Ehhez azonban az ammóniumnak csak a felét kell nitritté oxidálni. A maradékot a keletkező nitrittel úgynevezett anammox mikroorganizmus fajok alakítják nitrogénné, és kis részarányában nitráttá. A nitritációnál (ammónium mintegy felének az oxidációjánál) a keletkező savmennyiség éppen elfogyasztja a folyadékfázisból az ammóniummal egyensúlyt tartó hidrogénkarbonátot (NH 4 HCO 3 ). A szabaddá váló szén-dioxid egyidejűleg kilevegőztetésre kerül. A folyadék ph-ja 7 közelében stabilizálódik. Az anammox átalakítás nem változtatja tovább a rendszer kémhatását. A két folyamat így mintegy önszabályozó. A második lépcső nitritredukciójának maximális sebessége (8,9 kg N/m 3 d) még nagyobb is, mint az ammónium oxidációjáé (1 1,5 kg NH 4 -N/m 3 d), az átalakítás iszaphozama ugyanakkor rendkívül kicsi. Éppen emiatt a gyakorlatban az anammox lépcső mikroorganizmus-tömegének a felszaporítása igen nehézkesnek bizonyult. Napjainkra azonban már több ilyen nitrogéneltávolítást végző egység kísérleti üzemi, üzemi tapasztalatairól is beszámoltak. Először eleveniszapos formában próbálták az anammox-kultúrát elszaporítani, ez azonban nem sikerült. Ezt követte a filmben, majd granulált formában való immobilizálás. Az első a már említett háromfázisú levegőztető reaktorban, valamint RBC-nél alakult ki spontán a magasabb vízhőmérséklet, ciklikus tápanyag- és levegőellátás, valamint a nagyobb ammóniumkoncentráció hatására. Napjainkra már többféle feláramló levegőztetésű szuszpendált ágyas reaktorokban, elárasztott és mozgó hordozós biofilmes szűrők esetében is sikerült az anammox nitrogéneltávolítást kialakítani. A legújabb fejlesztés a hordozó nélkül, vagy esetleg kis méretű szervetlen gócra kifejlődő granulálódó iszap. Hordozó lehet például vasoxid vagy más alkalmas felületet szolgáltató anyag. A granulálás különösen meghatározónak tűnik a sűrű, kemény, nehéz, egyenletes formájú

9 golyócskák kialakulásában. Előülepített szennyvizek ilyen tisztításánál fontosnak bizonyult a ciklikus, jó oxigénellátottságú levegőztetés, a levegőztetés nélküli friss ammóniumbevitel (SBR üzemmód), a kellő gázsebesség, valamint a célszervezetek lassú szaporodásának a biztosítása. Mindezeket a már régóta ismert air-lift kialakításban, illetőleg a háromfázisú reaktorelrendezésben sikerült legsikeresebben biztosítani. Valójában egyedül ezt a technológiát javasolják jelenleg a híg lakossági szennyvizek ammóniumfölöslegének a teljesen autotróf úton történő eltávolítására. Az aerob iszapgranuláció az alapja a CANON (Completely Autotrophic Nitrogen Removal over Nitrite) megoldásnak is, amelyet azonban csak a koncentráltabb melegebb iszapvizek feldolgozására javasoltak. Ez sem lépett azonban túl mára még a kísérleti üzemi szinten. Ennél a levegőztetéssel oxigénlimitált környezetet teremtenek (0,2 mg O 2 /l a folyadékfázisban), és így biztosítják, hogy az ammónium oxidációja leálljon a nitritnél (hőmérséklet és DO-szint szabályozása). A nitritet azután az iszap golyócskáinak a belsejében (anoxiás körülmények között) élő anammox szervezetek alakítják a rendelkezésre álló, megfelelő mennyiségű ammóniával nitrogénné. Mint a korábbiakban már utaltunk arra, ennél a folyamatnál is korlátozott a nitrogéneltávolítás, a nitrogénterhelés mintegy 13%-a nitrátként az tisztított vízben marad, vagy utódenitrifikálással kell azt eltávolítani. Az ilyen megoldás azonban a hígabb szennyvizek esetén önmagában is biztosíthatja akár a jelenleg még kellően szigorúnak ítélt 10 mg TN tisztítási határértéket is. Autotróf denitrifikáció NO x -adagolással (NO x -process) Hasonlóan újabb felismerés a nitritáció kapcsán, hogy az anammox folyamatban különböző átmeneti oxidációs állapotú nitrogénformák jelentkeznek közti- (NH 2 OH, N 2 O, NO, NO 2 ), vagy kisebb mennyiségben végtermékként (N 2 O) is a nitrogén mellett. Ennek kapcsán vizsgálták az NO és NO 2 kis koncentrációban levegőhöz való keverésének hatását. Ez a mérések alapján igen hasznosnak bizonyult, az ammónium nitritációját és az anammox folyamatot is meggyorsította. Ez a megoldás kísérleti üzemi méretben is működik. A tisztító ammóniumterhelését 2 kg N/m 3 d- ről 4,7 kg N/m 3 d-re tudták ezúton növelni. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a keletkezett nitritnek, a CANON nitrátmaradékához hasonlóan, 20%-a a tisztított vízben maradt. Ezt a nitritet hasonlóan, heterotróf utódenitrifikálóval kell eltávolítani, például metanol adagolásával.

10 Nitrogéneltávolítás intenzifikálása hígabb, hidegebb főáramban Az eddigi felismerések erre elvileg két lehetőséget teremtenek. Egyik a csak anaerob iszaprothasztóval rendelkező nagyobb telepek esetében alkalmazható, mellékáramos, heterotróf denitrifikációt hasznosító BABE technológia. Ennek a kialakítását a 3. ábra mutatja. A megoldás a koncentráltabb, melegebb iszapvíz előnyeit hasznosítja a SHARON analógiájára. Ez a főági iszap egy részét vezeti vissza az iszapvízbe (mellékáram) a SHARON-hoz hasonlóan iszapvisszatartás nélkül intenzifikálva abban a nitrifikációt. Az iszapos nitrifikált vizet ezt követően a főágba visszavezetve a felgyorsult nitrifikáció eredményeként megnő a teljes iszaptömeg nitrifikáló kapacitása. Ez a megoldás nagyüzemben is bizonyította életképességét. Mintegy %-kal nőtt a telep nitrogéneltávolítási kapacitása. Ez annak is következménye, hogy ilyen iszapnál a nagyobb nitrifikáló kapacitás révén a denitrifikáló terek relatív hányada, és ezzel a denitrifikáció mértéke is javítható ábra A rothasztó iszapvízének mellékági nitrifikálása a BABE technológiával

11 A másik főáramos nitrogéneltávolítás-intenzifikálás, a korábban bemutatott teljesen autotróf nitrogéneltávolítást végző aerob granulált iszapos, vagy bármilyen hasonló biofilmes változat. Ezek elvileg üzemmérettől függetlenül a főáramban is megvalósíthatók. Az utóbbiak egyetlen problémája a kellő hatásfokkal működő baktériumkultúra lassú kialakulása, amelyet azonban feltehetően ugyanúgy lehet kiküszöbölni, mint az anaerob granulált iszap esetében, megfelelő átoltással. Elvileg az utóbbiak mindegyike alkalmas ugyanakkor akár egy, akár két terhelési lépcsős tisztításnál is, mint ahogyan azt a 4. és 5. ábrák mutatják. A két iszaplépcsős változat talán azért lehet kedvezőbb, mert az első lépcső nagy terhelésű eleveniszapos változatánál (iszapkor mintegy 3 nap) megfelelő tervezés és üzemeltetés esetén mind a szerves, mind a lebegő szennyezések döntő része eltávolítható. Ez egyrészt maximálja az energia-visszanyerés lehetőségét, másrészt jelentős versenyelőnybe hozhatja a nitrifikálókat a második lépcsőben. Abban ilyenkor valószínűsíthetően bármelyik auotróf denitrifikációs változat (granulált iszap, airliftes szuszpendált filmes vagy RBC) egyaránt jó hatásfokkal alkalmazható. Egyetlen kritikus pont a nitritáció sebességénék növelhetősége a hígabb vízáramban ábra Aerob granulált iszapos autotróf nitrogéneltávolítás a főáramkörben a teljes szennyvízmennyiségből

12 - 5. ábra Aerob granulált iszapos autotróf nitrogéneltávolítás két terhelési lépcsős szennyvíztisztító második iszaplépcsőjében Aerob granulált iszap Ez egyértelműen főáramkörös megoldás, amely jelenleg kísérleti üzemben ciklikus levegőztetéssel (air-lift) és betáplálással (SBR) már működik. Alkalmas mind a nagy, mind a közepes méretű szennyvíztisztítókba a többletnitrogén-terhelés döntő részének autotróf úton való eltávolítására. Kisebb telepek esetén is szóba jöhet, ott azonban a fajlagos költsége már alig jobb a hagyományos megoldásénak, és azon túl az automatizáltsága miatt sokkal nagyobb szervizköltséget, ellenőrzésigényt is jelenthet. Az előülepített lakossági szennyvízből aerob granulálással előállítható iszap sűrűsége olyan, hogy a reaktorban a teljes térfogatra számítható koncentrációja g/l. Ez értelemszerűen a fajlagos térfogati nitritáló kapacitás növekedését is jelenti. Mivel az 1 1,5 mm körüli átmérőjű iszapgolyócskák belsejében (limitált tápanyag és oxigénellátás mellett élő, elszaporodó) anammox mikroorganizmusok a denitritáló kapacitást is hasonlóan növelik, nem jelentkezik nitritfelhalmozódás a rendszerben, miközben a teljes térfogatra számítható nitrogéneltávolítás az 1 1,5 kg N/m 3 d érték körül stabilizálódhat. Ezzel egyidejűleg a KOIterhelés 7 kg/m 3 d, a relatív iszapterhelés pedig 0,3 kg KOI/kg iszap szá-

13 raz anyag körül stabilizálható. Ez a nitrogéneltávolító kapacitás ugyan a hagyományos kis terhelésű (teljes tápanyag-eltávolítást biztosító) eleveniszapos rendszerekének mintegy szöröse, a reaktortérfogatban ekkora csökkentés mégsem érhető el ilyen megoldással a szakaszos betáplálás és ciklikus üzemeltetés miatt. Az ülepítés eltérő kialakítása ugyanakkor szintén csökkenti a berendezés térfogatigényét, hiszen a granulált iszap ülepedési sebessége is mintegy szöröse a hagyományos eleveniszapénak. Az SBR betáplálás miatt szükségszerűen több párhuzamos egységként telepítendő, úgynevezett 3-fázisú (air-lift) levegőztetőtornyok tetején végzik az iszapülepítést. Mindezekkel az előnyökkel az aerob granulált iszapos technológia a hagyományos eleveniszapos rendszerekhez szükséges alapterület 25%-án kiépíthető. Ez különösen kedvező lehet a sűrűn lakott térségekben, ahol a telekárak nagyok. A lényegesen kisebb levegőztetési költség jelentős villamosenergiamegtakarítást jelent, de ma már ez a szennyvíztisztítás költségében nem nagyobb a teljes költség 20%-ánál. Ezzel szemben többletköltség lehet a ciklikus üzem miatt beépítendő nagyobb fúvóteljesítmény, illetőleg a nagyobb berendezésmagasságnál a nagyobb nyomású levegőbevitel, és a megfelelő vezérlés, szabályozás kiépítésének a költsége. A granulálódó iszapos rendszer kialakítása mindenképpen bonyolultabb, ami a beruházás vonatkozásában többletköltség. Az ilyen megoldású szennyvíztisztítás amortizációt és üzemeltetést is tartalmazó fajlagos költségében így már csak 7 17% költségmegtakarítás jelentkezik a gyakorlatilag hasonló hatásfokú, hagyományos eleveniszapos rendszerekéhez képest. Ezeknél is nagyobb problémája az aerob granulált iszapos technológiának, hogy a granulált iszapnak gyenge a szűrőhatása. Elfolyó vizeiket ezért a kihordott lebegőanyagtól (mintegy 50 mg/l, ami a többi paramétert is rontja) homokszűrővel vagy membránszűréssel kell tisztítani. Az első kevésbé kedvelt, az utóbbi viszont még ma is elég drága. Ennek ellenére hosszabb távon bizonyára a membránszűrés jelenti a megoldást, hiszen a membránok ára az elmúlt évtizedben a tizedére esett viszsza, és ez a tendencia talán még folytatódhat. Nitrogéneltávolítás egyéb intenzifikálási lehetősége főáramban, kétlépcsős kialakításban A nitrifikálók/denitrifikálók granulációja ugyanígy főágban a már említett, második lépcsőben is elképzelhető. Erre még nem végeztek célirányos kísérleteket, de az ipari anaerob rothasztók lebegőanyag-

14 mentesített elfolyó vizeinek az eddigi tapasztalatai ezt látszanak bizonyítani. Ezeknél ugyan többnyire hordozóra rögzített biofilmben lehetett elszaporítani, immobilizálni a szükséges tenyészetet, ez talán hordozó nélkül granulálva is lehetséges. A bemutatott nitrifikációs/denitrifikációs megoldásoknál a folyadékfázis ammóniumkoncentrációja, ph-ja, hőmérséklete, oxigénellátottsága fontos tényezőnek bizonyult. Mindenképpen meghatározónak tűnik az ammónium koncentrációja a gyors és stabil nitrifikáció és denitrifikáció kialakulásában, bár az előző részfejezetben ismertetett aerob granulált iszap esetében 60 mg/l NH 4 -N koncentrációval is jól megy a főág hidegebb vízével a nitrogéneltávolítás (1 1,5 kgn/m 3 d). A kétlépcsős főági kialakítás előtt azt kell pontosítani, hogy ez a nitrogéneltávolítási térfogati teljesítmény tovább növelhető-e a szerves anyag előzetes eltávolításával. A közlemények adataiban a denitritálás nagyobb sebességére is találhatók adatok, de a nitritálás biofilmekben a legkedvezőbb esetben is csak mintegy 2 2,5 kgn/m 3 d sebességet ért el. Ez arra utal, hogy a szükséges reaktortérfogat a második lépcsőben sem csökkenthető lényegesen. Ugyanakkor mégis kedvező lehet az ilyen kiépítés például a biofilmes RBC, vagy ahhoz hasonló, egyszerű visszamosási lehetőséggel kiépülő expandált ágyas szűrős kialakításoknál, amelyeknek talán sem a beruházási, sem az üzemeltetési költségei nem annyira magasak, mint a granulálódó iszap kialakításához szükséges megoldásé. A második lépcső kis szerves anyag tartalmú szennyvizeinél a jelenlegi filmhordozóknál kedvezőbb anyagok használata is előrelépést jelenthet (mind a fluidizált, mind az expandált ágyas, szűrős megoldások). A kis felületi ammóniumkoncentráció problémáján segíthet olyan hordozó vagy segédanyag, amely felületén ammóniummegkötésre képes. Régóta alkalmazott ilyen anyag a szennyvíztisztításban a zeolit. Kellő finomságú frakciója kettős feladatot is teljesíthet, ioncserélő és filmhordozó is lehet. Különösen kedvező lehet a zeolitos megoldás expandált ágyas, szűrős változata a második lépcsőben, mert a minimális mennyiségben keletkező iszap visszatartása, kiszűrése is javítható azzal. Ilyenkor persze az ágy időszakos visszamosásigénye növelheti meg a költségeket. Ez a költségtöbblet azonban a granulált iszapos változat homokszűrős vagy membrános lebegőanyag-eltávolításánál is jelentkezik. Sajnos a nitrifikáló/denitrifikáló szűrőkre vonatkozóan olyan tapasztalatok vannak, hogy a nitritációja instabil, s könnyen továbbfut nitratációba. Ez viszont a nitrogéneltávolítás hatását időszakosan jelentősen lerontja, az autotróf

15 úton nem redukálódó nitrát keletkezése miatt. A nitritáló és anammox kultúra visszaállítása hosszabb időt vesz ilyenkor igénybe. Az üzemeltetés pontos szabályozása ezért jelenleg még nem látszik megoldottnak. Összefoglalás A fentiek ismeretében megállapítható, hogy a szennyvíztisztítás nitrogéneltávolítási folyamatainak pontosítása, és az új lehetőségek gyors műszaki megvalósítása napjaink fejlődése. A nagy ammóniumkoncentrációjú és meleg rothasztói iszapvizek teljesen autotróf úton végzett nitrifikálása/denitrifikálása mindenképpen célszerű, olcsóbb megoldás lehet. A lakossági szennyvizek tisztításánál ez azonban csak az ammóniumterhelés 15, maximálisan 20%-ára jelent megoldást. A főáramban a nitrogén autotróf eltávolítására jelenleg többféle üzemesíthető változat is ígérkezik, de közülük napjainkig csak az aerob granulált iszapos megoldás jutott el a nagyüzemi vizsgálatokig. Ez feltehetően nagy terhelésű eleveniszapos szerves anyag eltávolítás után is kiépíthető, de ilyen kísérletek napjainkig még nem történtek. A nagy és közepes méretű üzemeknél lehetnek ezek a megoldások igazán kedvezőek. Az utóbbi változatnál (két iszapterhelési lépcső) persze az egyéb rögzített biofilmes megoldások is szóba jöhetnek, azonban eddig még azokat sem próbálták ki félüzemi, üzemi méretekben. Hazánkban a hódmezővásárhelyi lakossági szennyvíztisztító adottságai kedvezőek a nagy telepek közül és az écsié a kisebbek közül ilyen rendkívül új, költségtakarékos megoldások kísérleti üzemi, vagy nagyüzemi kipróbálására. Hivatkozások Abelling, U., Seyfried, C. F. (1992) Anaerobic-aerobic treatment of high strength ammonium wastewater-nitrogen removal using nitrite. Wat. Sci. Tech., 26, Bruin, L. M. M. de, Kreuk, M. K. de, Roest, H. F. R. van der, Uijterlinde, C, Loosdrecht, M. C. M. van (2004). Aerobic granular sludge technology: an alternative to activated sludge? Wat. Sci. Tech., 49 (11-12) 1-7. Dapena-Mora, A., Campos, J. L., Mosquera-Corral, A., Jetten, M. S. M., Mendez- Pampin, R. (2004) Stability of the ANAMMOX process in a gas-lift reactor and a SBR. J. of Biotechnology Vol. 110 (2)

16 Derwort, J. L., Campos, J. L., Strous, M., Kuenen, J. G., Jetten, M. S. M. (2002) Completely autotrophic nitrogen removal over nitrite in one single reactor. Wat. Res., 36, Egli, K., U. Fanger, P. J. J. Alvarez, H. Siegrist, J. R. van der Meer, Zehnder, A. J. B. (2001) Enrichment and characterization of an anammox bacterium from a rotating biological contactor treating ammonium-rich leachate. Arch. Microbiol., 175, Fux, C. V., Huang, D., Monti, A., Siegrist, H. (2004a) Difficulties in maintaining longterm partial nitritation of ammonium-rich sludge digester liquids in a moving-bed biofilm reactor (MBBR). Wat. Sci. Tech., 49 (11-12) Fux, C. V., Marchesi, V., Brunner, I., Siegrist, H. (2004b) Anaerobic ammonium oxidation of ammonium-rich waste streams in fixed-bed reactors. Wat. Sci. Tech., 49 (11-12) Guven, D., Pas-Schoonen, K. van de, Schmid, M. C., Strous, M., Jetten, M. S. M., Sozen, S., Orhon, D., Schmidt, I. (2004). Implementation of the anammox process for improved nitrogen removal. Journal of Environmental Science and Health Part A- Toxic/ Hazardous Substances & Environmental Enging., 39 (7), Hanaki, K., Wantawin, C., Ohgaki, S. (1990) Nitrification at low level DO with and without organic loading in a suspended growth reactor. Wat. Res., 24, Hellinga, C. A., Schellen, J. W, Mulder, J. W., Loosdrecht, M. C. M. van, Heijnen, J. J. (1998) The SHARON process: an innovative method for nitrogen removal from ammonium-rich wastewater. Wat. Sci. Tech., 37, Helmer, C. C., Tromm, A. Hippen, K. H. Rosenwinkel, C. F. Seyfried, M., Kunst, S. (2001) Single stage biological nitrogen removal by nitritation and anaerobic ammonium oxidation in biofilm systems. Wat. Sci. Tech., 43, Helmer, C. M., Schmid, E. Filipov, T., Gaul, A., Hippen, K. H., Rosenwinkel, C. F., Seyfried, M., Kunst, S. (2002) Deammonification in biofilm systems: population structure and function. Wat. Sci. Tech., 46, Imajo, U., Tokutomi, T., Furukawa, K. (2004) Granulation of Anammox microorganisms in up-flow reactors. Wat. Sci. Tech., 49 (5-6) Joo, S. H., Kim, D. J., Yoo, I. K., Park, K., Cha, G. C. (2000) Partial nitrification in a biological aerated filter by oxygen limitation, Biotechnol. Lett., 22, 937. Kárpáti, Á. (2003) SHARON és Anammox eljárások várható hatásuk a szennyvíztisztításban. A szennyvízgyűjtés, tisztítás és iszapkezelés általános problémái. Tanulmánygyűjtemény, Szerk: Kárpáti, Á., Veszprémi Egyetem, KmKTT, Kárpáti, Á., Pásztor, I., Pulai, J. (2004) Nitrogéneltávolítás jelenlegi és távlati lehetőségei a szennyvíztisztításban. VÍZMŰ Panoráma, XII. évf. 2004/ Kárpáti, Á., Pulai, J. (2001): Nitrifikáció javításának a lehetőségei kommunális és ipari vegyes szennyvíz többlépcsős tisztításánál (esettanulmány). XV. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Szept Siófok, Kiadványkötet, Kreuk, M. K, de, & Bruin, L. M. M, de (2004). Aerobic granule reactor technology. Water and Wastewater Practitioner Series. London: IWA Publishing.

17 Kreuk, M.K, de, & Loosdrecht, M.C.M. van (2004). Selection of slow growing organisms as a means for improving aerobic granular sludge stability. Wat. Sci. Tech., 49 (11-12), McSwain, B. S., Irvine, R. L., Wilderer, P. A. (2004) The effect of intermittent feeding on aerobic granule structure. Wat. Sci. Tech., 49 (11-12) Muller, N. (1998) Implementing biofilm carriers into activated sludge process 15 years of experience. Wat. Sci. Tech., 37 (9) Pulai, J., Kárpáti., Á. (2004) Hazai adatok, ismeretek a kétlépcsős eleveniszapos szennyvíztisztításról. Szennyvíztisztítás hazai tapasztalatai, és a szennyvíziszap kezelés, hasznosítás lehetőségei. Tanulmánygyűjtemény, No. 10. Szerk: Kárpáti, Á., Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék, Veszprém, Salem, S., Berends, D.H.J.G., van der Roest, H.F., van der Kuij R.J., Loosdrecht, M.C.M. van (2004) Full-scale application of the BABE technology. Wat. Sci. Tech., 50 (7) Schmid, M. U., Twachtmann, M. Klein, M. Strous, S. Juretschko, M., Jetten, J. W., Metzger, K. H. (2000) Molecular evidence for genus level diversity of bacteria capable of catalyzing anaerobic ammonium oxidation. Syst. Appl. Microbiol., 23, Schmidt I., Strous M., Jetten M. S. M. (2002) Microbiology of nitrogen removal. In Encyclopedia for Environmental Microbiology, Chapter 4, Wiley & Sons, NY , Schmidt, I., Hermelink, C., Van de Pas-Schoonen, K., Strous, M., Op den Camp, H.J.M., Kuenen, J.G., Jetten, M.S.M. (2003a) Anaerobic ammonia oxidation in the presence of nitrogen Oxides by two different lithotrophs. Appl. Environ. Microbiol., Schmidt, I., Sliekers, O., Schmid, M., Bock, E., Fuerst, J., Kuenen, J. G., Jetten, M. S. M., Strous, M. (2003b) New concepts of microbial treatment processes for the nitrogen removal in wastewater. FEMS Microbiol. Rev. 27, Siegrist, H. S., Reithaar, G. Koch, P. Lais (1998) Nitrogen loss in a nitrifying rotating contactor treating ammonium-rich wastewater without organic carbon. Wat. Sci. Tech., 38, Sliekers, A. O., Third, K., Abma, W., Kuenen, J. G. and Jetten, M. S. M. (2003) CANON and Anammox in a gas-lift reactor. FEMS Microbiol. Lett. 218, Strous, M., Van Gerven, E., Zheng, P., Kuenen, J. G., Jetten, M. S. M. (1997) Ammonium removal from ammonium-rich waste streams with the Anammox process. Wat. Res., 31 (8) Strous, M., Fuerst. J. A., Kramer, E. H. M., Logemann, S., Muyzer, G., et al., (1999) Missing lithotroph identified as new Planktomycete. Nature, 400: Strous, M., Heijnen, J. J., Kuenen, J. G. Jetten, M. S. M. (1998) The sequencing batch reactor as a powerful tool for the study of poorly culturable anaerobic ammonium oxiders. Appl. Microbiol. Biotechnol. 50,

18 Tay, J.H., Liu,Q.S., Liu,Y.(2004) The effect of up-flow air velocity on the structure of aerobic granules cultivated in a sequencing batch reactor. Wat. Sci. Tech., 49 (11-12) Khin, T., Annachhatre, A. J. (2004) Novel microbial nitrogen removal processes. Biotechnology Advances, 22, Tsuneda, S., Ejiri, Y., Nagano, T., Hirata, A. (2004) Formation mechanism of nitrifying granules observed in an aerobic upflow fluidized bed (AUFB) reactor. Wat. Sci. Tech., 49 (11-12) van Benthum, W. A. J., Derissen, B. P., Loosdrecht, M. C. M. van, Heijnen, J. J. (1998) Nitrogen removal using nitrifying biofilm growth and denitrifying suspended growth in a biofilm airlift suspension reactor coupled to a chemostat. Wat. Res., 32, Van de Graaf, A. A., De Bruijn, P., Robertson, L. A., Jetten, M. S. M., Kuenen, J. G. (1996) Autotrophic growth of anaerobic ammonium oxidizing microorganisms in a fluidized bed reactor. Microbiology (UK) 142, Van Dongen, L., Jetten, M.S.M., van Loosdrecht, M.C.M. (2001) The combined Sharon/anammox process. IWA Publishers, London UK. Van Loosdrecht, M. C. M., Hao, X., Jetten, M. S. M., Abma, W. (2003) Use of Anammox in urban wastewater treatment. Wat. Sci. Technol.: Water Supply 49 (1)

Újabb N-eltávolítási lehetőségek a szennyvíztisztításban

Újabb N-eltávolítási lehetőségek a szennyvíztisztításban VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Újabb N-eltávolítási lehetőségek a szennyvíztisztításban Thury Péter Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Tárgyszavak: szennyvízkezelés;

Részletesebben

PANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.

PANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 Projekt megvalósulás időszaka: 2012. 02. 01. - 2014. 03. 31. Főkedvezményezett neve: Pannon Egyetem 8200

Részletesebben

Megnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem

Megnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Megnövelt energiatermelés és hatásos nitrogéneltávolítás lehetőségei a lakossági szennyvíztisztításnál Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem A szennyvíz energiatartalma Goude, V. G. (2016) Wastewater treatment

Részletesebben

Ciklizált szennyvízbetáplálás és iszapülepítés hatása az iszap morfológiájára az aerob szennyvíztisztításnál.

Ciklizált szennyvízbetáplálás és iszapülepítés hatása az iszap morfológiájára az aerob szennyvíztisztításnál. Ciklizált szennyvízbetáplálás és iszapülepítés hatása az iszap morfológiájára az aerob szennyvíztisztításnál. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet A biológiai szennyvíztisztítás alapfeladatai:

Részletesebben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben

Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Jurecska Judit Laura V. éves, környezettudomány szakos hallgató Nitrogén- és szénvegyületek átalakulásának követése egy többlépcsős biológiai szennyvízkezelő rendszerben Témavezető: Dr. Barkács Katalin,

Részletesebben

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Szennyvíztisztítási technológiák

Szennyvíztisztítási technológiák Szennyvíztisztítási technológiák - a fejlődés tendenciái napjainkban- Dr. Kárpáti Árpád, Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet, Veszprém Bevezetés A szennyvíztisztítás kulcsfeladata a szennyvíz szerves

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése

Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiák és szabályozás igényük fejlődése Pulai Judit Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A szennyvíztisztítás

Részletesebben

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

Szennyvíztisztítás korszerű módszerei II.

Szennyvíztisztítás korszerű módszerei II. Szennyvíztisztítás korszerű módszerei II. 2014. Tartalomjegyzék Jelölések jegyzéke... 5 Ábrajegyzék... 8 Táblázatok jegyzéke... 10 1. A nitrogéneltávolítási módszerek további fejlesztési irányai... 12

Részletesebben

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA

IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 4.2 Szivárgó víz biológiai kezelése Tárgyszavak: hulladéklerakó; hulladékkezelés;aerob; anaerob; kémiai oxigénigény; biológiai oxigénigény; membrán; bioreaktor. A hulladéklerakók

Részletesebben

Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak. Témavezető: Dr. Barkács Katalin

Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak. Témavezető: Dr. Barkács Katalin Szőke Péter Ádám Környezettudomány szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin Analitikai Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetes vizeink védelme sűrűn lakott területek

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK

ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK HORVÁTH GÁBOR ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEI, HATÉKONY MEGOLDÁSOK KONFERENCIA

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel

Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Szakmai publikáció Budapest, 2010. június Környezetvédelem 2010/3. Túlterhelt szennyvíztisztítók intenzifikálása tiszta oxigénnel Fazekas Bence, Kárpáti Árpád, Reich Károly (Pannon Egyetem) Varvasovszki

Részletesebben

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus)

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Melicz Zoltán EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet melicz.zoltan@ejf.hu Tel.: 06-20-2676060 Vizsgakérdések 1. A csatornahálózat-szennyvíztisztítás-befogadó

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA

MMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA SZENNYVÍZTISZT ZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA KÖLCSÖNHATÁS ZÁPORKIÖMLÔ KEVERÉKVÍZ ELHELYEZÉSE NYERSSZENNYVÍZ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP M B K TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ELHELYEZÉSE CSATORNA HÁLÓZAT SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

Részletesebben

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia Vegyipari és Biomérnöki Műveletek Szennyvíztisztítási biotechnológia http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/vebimanager Bakos Vince, Dr. Tardy Gábor Márk (Dr. Jobbágy Andrea ábráival) BME Alkalmazott

Részletesebben

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere Gilián Zoltán üzemmérnökség vezető FEJÉRVÍZ Zrt. 1 Áttekintő 1. Alapjellemzés (Székesfehérvár

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A szennyvíztisztítás kulcskérdései és főbb fejlődési irányai

A szennyvíztisztítás kulcskérdései és főbb fejlődési irányai A szennyvíztisztítás kulcskérdései és főbb fejlődési irányai Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem 1. A lakossági szennyvizek gyűjtésének, tisztításának kialakulása. A lakossági szennyvizek ugyan sok forrásból

Részletesebben

Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető

Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető A banai szennyvízrendszer bemutatása Csatornahálózat Gravitációs elválasztott rendszer 5470 fő 1289 db bekötés Szennyvíztisztító

Részletesebben

Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban:

Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: Hol tisztul a víz? Tények tőmondatokban: 1. Palicska János (Szolnoki Vízmű) megfigyelése: A hagyományos technológiai elemekkel felszerelt felszíni vízmű derítőjében érdemi biológia volt megfigyelhető.

Részletesebben

BIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás

BIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék BIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás Dr. Jobbágy

Részletesebben

Szennyvíztelepek energiaigénye. Bevezetés

Szennyvíztelepek energiaigénye. Bevezetés A szennyvíztisztítás energiahatékonysága Energy efficiency of the municipal sewage treatment Bányai Zsuzsanna, Fazekas Bence, Pitás Viktória, Kárpáti Árpád, Környezetmérnöki Intézet Pannon Egyetem, 8200

Részletesebben

MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK

MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK SBR és BIOCOS szennyvíztisztítási technológiák MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK Bereczki Anikó, Pureco Kft. SBR - szakaszos üzemű szennyvíztisztítási technológia Kisszállás 220 m 3 /nap, kommunális

Részletesebben

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE

MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2017.06.22. Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási

Részletesebben

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére

A DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu A DEMO technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

Részletesebben

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BŐVÍTÉSI, INTENZIFIKÁLÁSI PROBLÉMÁI NAPJAINKBAN CURRENT PROBLEMS IN UPGRADING THE SEWAGE TREATMENT OF DEBRECEN GULYÁS Gábor 1, FAZEKAS Bence 1, FÜLÖP Zoltán 2, OLÁH Kálmán

Részletesebben

Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére

Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére Eljárás nitrogénben koncentrált szennyviz kezelésére Szabadalmi igénypontok l. feljárás nitrogénben koncentrált szennyvíz kezelésére, amely eljárás során ammóniumot nitritekké oxidálunk, ezt követöen pedig

Részletesebben

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI

Részletesebben

Szennyvíztisztítás kialakulása és fejlődése napjainkig

Szennyvíztisztítás kialakulása és fejlődése napjainkig VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 Szennyvíztisztítás kialakulása és fejlődése napjainkig Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem Tárgyszavak: szennyvíz; szennyvíztisztítás; szennyvíziszap; műszaki fejlődés. A

Részletesebben

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok

Részletesebben

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.

Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19. Költségcsökkentés szakaszos levegőztetéssel és analizátorokkal történő folyamatszabályozással az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek

Részletesebben

Anyag - energia. körkörös forgalma a szennyvíztisztításnál és kapcsolódó köreiben. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem, Veszprém

Anyag - energia. körkörös forgalma a szennyvíztisztításnál és kapcsolódó köreiben. Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem, Veszprém Anyag - energia körkörös forgalma a szennyvíztisztításnál és kapcsolódó köreiben Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem, Veszprém Szennyvíztisztítás energetika gazdálkodás a lakosság/települések szennyvízének

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

A nitrogén eltávolítás javítása a Dunai Finomító szennyvízkezelő üzemében

A nitrogén eltávolítás javítása a Dunai Finomító szennyvízkezelő üzemében SZENNYVÍZTISZTÍTÁS SZAKMAI NAP 2017. november 30. A nitrogén eltávolítás javítása a Dunai Finomító szennyvízkezelő üzemében Keresztényi István MOL Nyrt. Downstream Minőségellenőrzés, Környezet- és Korrózióvédelem

Részletesebben

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok

Részletesebben

Vízvédelem. Második szennyvíztisztítási fokozat / elsődleges kezelés / biológiai tisztítás AJNB_KMTM_ /2019-es tanév II.

Vízvédelem. Második szennyvíztisztítási fokozat / elsődleges kezelés / biológiai tisztítás AJNB_KMTM_ /2019-es tanév II. Vízvédelem AJNB_KMTM_004 2018/2019-es tanév II. félév Második szennyvíztisztítási fokozat / elsődleges kezelés / biológiai tisztítás Szennyvíztisztítás II: Biológiai kezelés Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi

Részletesebben

Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök

Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Biológia, biotechnológia Környezetvédelem, szennyvíztisztítás altémakörök

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A SZENNYVÍZMINŐSÉG HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS DINAMIKUS SZIMULÁCIÓJÁNÁL Készítette: Pásztor István Témavezető: Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Vegyészmérnöki

Részletesebben

VÍZISZÁRNYAS FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA. MASZESZ Ipari szennyvíztisztítás Szakmai nap. Előadó: Muhi Szandra

VÍZISZÁRNYAS FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA. MASZESZ Ipari szennyvíztisztítás Szakmai nap. Előadó: Muhi Szandra VÍZISZÁRNYAS FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA MASZESZ Ipari szennyvíztisztítás Szakmai nap Előadó: Muhi Szandra Budapest 2017. 11. 30. Tartalom Alapadatok Tervezési információk Hidraulikai

Részletesebben

Előadó: Váci László. MaSzeSz Szennyvíz és szennyvíziszap energiatartalmának jobb kihasználását lehetővé tevő eljárások szakmai nap június 22.

Előadó: Váci László. MaSzeSz Szennyvíz és szennyvíziszap energiatartalmának jobb kihasználását lehetővé tevő eljárások szakmai nap június 22. H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu Az elfolyó tisztított szennyvíz helyzeti energiaájának turbinás hasznosítása,

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK. Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szakon. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2019 BAJA

ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK. Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szakon. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2019 BAJA ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szakon Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2019 BAJA Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szak Vízellátás Víztisztítás

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítás

Biológiai szennyvíztisztítás Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül

Részletesebben

A project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére.

A project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére. A project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére. A célkitűzés, a megoldandó probléma A nagy szerves anyag, valamint jelentős mennyiségben nitrogén formákat tartalmazó szennyvizek a települési-,

Részletesebben

MEZOFIL ÉS TERMOFIL AEROB ISZAPSTABILIZÁCIÓ

MEZOFIL ÉS TERMOFIL AEROB ISZAPSTABILIZÁCIÓ MEZOFIL ÉS TERMOFIL AEROB ISZAPSTABILIZÁCIÓ Román Pál Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés Az aerob iszapstabilizáció jelentős mértékben fejlődött az elmúlt évtizedekben. A hazánkban közismert szeparált

Részletesebben

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz.

Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Előülepítő. Eleveniszapos Utóülepítő. Fölösiszap. Biogáz. Szabó Anita Egyetemi adjunktus BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Nyers szv. Szennyvíztisztítás technológiai egységei Rácsszem. Elszállítás Csurgalékvíz Homok Rács Homokfogó Mechanikai tisztítás

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

A CIKLIKUS. Inwatech Környezetvédelmi Kft TECHNOLÓGIÁK ÚJ GENERÁCIÓJA

A CIKLIKUS. Inwatech Környezetvédelmi Kft TECHNOLÓGIÁK ÚJ GENERÁCIÓJA A CIKLIKUS TECHNOLÓGIÁK ÚJ GENERÁCIÓJA Előadó: Lorx Viktor Eleveniszapos rendszerek Szabad eleveniszapos technológiák Gravitációs fázisszétválasztás Rögzült hártyás rendszerek Nem gravitációs fázisszétválasztás

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között

A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között 1 A tápanyag-eltávolítási és az utóülepítési folyamatok hatásfoka téli üzemi viszonyok között Oláh József Mucsy György Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Hydrochem Kft. 1. Bevezetés A tápanyag-eltávolítás

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia

Vegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Vegyipari és Biomérnöki Műveletek Szennyvíztisztítási biotechnológia

Részletesebben

1. Bevezete s L.UNGVÁRI 1, Z. FÜLÖP 2

1. Bevezete s L.UNGVÁRI 1, Z. FÜLÖP 2 A biolo giai szennyví ztisztí ta shoz szü kse ges vegyszer felhaszna la sa nak cso kkente se technolo giai a talakí ta ssal Redücing the üse of chemical for biological wastewater treatment by technological

Részletesebben

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II.

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Kárpáti Árpád 1. Bevezetés I. BOI és nitrogén eltávolítás A kommunális szennyvíztisztítás feladata a lakosság által felhasznált és elszennyezett

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése

Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése Eleveniszapos szennyvíztisztítás és tervezése 2.1. A technológia kialakulása, történeti fejlődése 2.1.1. Egy iszapkörös eljárások Az élővizek oxigénellátását és öntisztulását intenzifikáló, levegőztetéssel

Részletesebben

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi

Részletesebben

MMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA

MMK Szakmai továbbképzés Szennyvíztisztító telepek intenzifikálása SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből,

Részletesebben

PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda A szennyvíztisztításról bővebben: http://www.pureaqua.hu. 1. Bevezetés

PureAqua Környezetvédelmi Mérnöki Iroda A szennyvíztisztításról bővebben: http://www.pureaqua.hu. 1. Bevezetés BIOFILTEREKKEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN Mérnyei Judit Sieker, C. Barjenbruch, M. Experience with Biofilters in Wastewater Treatment (Rehm, H. J. and Reed G.: Biotechnology, V.

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA Írta: THURY PÉTER Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok

Részletesebben

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2

hír MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 hír CSATORNA 2011 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja november december Tartalom MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2 Horváth, A., Kiss, G., Böcskei, Zs., Ditrói, J., Fazekas, B., Kárpáti, Á.: Tisztítási hatásfok,

Részletesebben

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése

A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségének csökkentése a gáztérben mért biológiai aktivitással történő szabályozással. Ditrói János Debreceni Vízmű Zrt. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség 2018.

Részletesebben

Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban

Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban 1 Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban 1 Oláh József - 2 Princz Péter - 3 Kucsák Mónika - 4 Gyulavári Imre 1. Bevezetés A biológiai szennyvíztisztításban a csepegtető- és forgó tárcsás

Részletesebben

MEMBRÁNTECHNOLÓGIAI SZAKMAI NAP MASZESZ - Budapest

MEMBRÁNTECHNOLÓGIAI SZAKMAI NAP MASZESZ - Budapest MEMBRÁNTECHNOLÓGIAI SZAKMAI NAP MASZESZ - Budapest 2017.11.09. MBR TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁSBAN LEAP-MBR és LEAP-PRIMARY működése és jellemzői Serény József Envirosys Kft Hagyományos

Részletesebben

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II.

Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Eleveniszapos szennyvíztisztítás fejlesztésének irányai I-II. Kárpáti Árpád 1. Bevezetés I. BOI és nitrogén eltávolítás A kommunális szennyvíztisztítás feladata a lakosság által felhasznált és elszennyezett

Részletesebben

Eleveniszap szervesanyag eltávolítás hatásfokának és pehely morfológiai vizsgálata különböző sókoncentrációk alatt.

Eleveniszap szervesanyag eltávolítás hatásfokának és pehely morfológiai vizsgálata különböző sókoncentrációk alatt. Eleveniszap szervesanyag eltávolítás hatásfokának és pehely morfológiai vizsgálata különböző sókoncentrációk alatt. Szilveszter Szabolcs 1, Máthé István 1, Crognale Silvia 2, Ráduly Botond 1 1 Sapientia

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám

VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám A víztisztítás a mechanikai szennyezıdés eltávolításával kezdıdik ezután a még magas szerves és lebegı anyag tartalmú szennyvizek

Részletesebben

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében Kerepeczki Éva és Tóth Flórián NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas 2017. december 7. A rendszer bemutatása Létesítés:

Részletesebben

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (III. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia

Részletesebben

Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben

Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám

Részletesebben

Bevezetés - helyzetkép

Bevezetés - helyzetkép Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai

Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai Ph.D. értekezés tézisei Eljárás kidolgozása az eleveniszapos denitrifikáció műveletének kinetikai optimálására Készítette: Plósz Benedek György Témavezető: Dr. Jobbágy Andrea egyetemi docens BUDAPESTI

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem

Részletesebben

SZAKASZOS ELEVENISZAPOS TECHNOLÓGIÁK SAJÁTOSSÁGAI Garai György Érd és Térsége Csatorna Szolgáltató Kft.

SZAKASZOS ELEVENISZAPOS TECHNOLÓGIÁK SAJÁTOSSÁGAI Garai György Érd és Térsége Csatorna Szolgáltató Kft. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség MaSzeSz Szakaszos üzemű szennyvíztisztítási technológiák SZAKMAI NAP 2018. szeptember 19. SZAKASZOS ELEVENISZAPOS TECHNOLÓGIÁK SAJÁTOSSÁGAI Garai György Érd

Részletesebben

Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák. Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft.

Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák. Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft. Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft. 1 Szennyvíztisztítási eljárások Intenzív technológiák Eleveniszapos

Részletesebben

Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében.

Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében. Eleveniszapos lépcső kiépítése csepegtetőtestek után a hazai és európai normák teljesítése érdekében. Pulai Judit - Kovácsné Benkó Zsuzsa - Rajhona János - Kárpáti Árpád Bevezetés Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki

Részletesebben

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben

A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (II. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia

Részletesebben

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával Prókai Péter Előzmények - rekonstrukció szükségessége - technológia kiválasztása, feltételek Konvencionális eleveniszapos

Részletesebben

2000 LE-nél kisebb telepek szennyvíztisztítási technológiái

2000 LE-nél kisebb telepek szennyvíztisztítási technológiái 2000 LE-nél kisebb telepek szennyvíztisztítási technológiái Bevezetés Dr. Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A címet talán jobb lenne úgy megfogalmazni, hogy

Részletesebben

Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN

Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas

Részletesebben

kilúgozott anyag kezelése eleveniszapos, membrános tisztítórendszerrel

kilúgozott anyag kezelése eleveniszapos, membrános tisztítórendszerrel VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 4.4 Veszélyes hulladék lerakóból kilúgozott anyag kezelése eleveniszapos, membrános tisztítórendszerrel Tárgyszavak: veszélyes hulladék; hulladéklerakó; kilúgozás; szivárgóvíz;

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. Tesztfeladatok Összesen: 40 pont Környezetvédelem témakör Maximális pontszám:

Részletesebben

Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.

Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi

Részletesebben