Mire szerveződik, azaz milyen kockázatokat fed le a kötelező egészségbiztosítás?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mire szerveződik, azaz milyen kockázatokat fed le a kötelező egészségbiztosítás?"

Átírás

1 Mire szerveződik, azaz milyen kockázatokat fed le a kötelező egészségbiztosítás? Szempontok az újragondoláshoz. Dr. Kincses Gyula Budapest, augusztus szeptember 1

2 Tartalomjegyzék 1. PROBLÉMAFELVETÉS MILYEN CÉLBÓL, MILYEN KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZERVEZŐDIK A KÖTELEZŐ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS, MI ZÁRHATÓ KI BELŐLE? A MÁS ÁGAZATOKBA TARTOZÓ KOCKÁZATOK KIZÁRÁSA A HARMADIK FÉL ÉRDEKÉBEN BEKÖVETKEZŐ KOCKÁZATOK KEZELÉSE A KÜLSŐ KÁROKOZÓ FELELŐSSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSE AZ ÖNKÉNT VÁLLALT EXTRA KOCKÁZATOK KÉRDÉSE A kiemelt kockázatú különleges tevékenységek kérdése Az életmódból fakadó kockázatok MIT TARTALMAZ AZ ELLÁTÁSI CSOMAG? MILYEN KÖTELEZETTSÉGEI VANNAK A BIZTOSÍTOTTNAK? EGYÉB SZEMPONTOK KIKRE TERJEDJEN KI A KOCKÁZATKÖZÖSSÉG HOGYAN OSZTOZZANAK A JÖVEDELEMTULAJDONOSOK A TERHEKEN? AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁS-VÁSÁRLÓ SZEREPE KAPACITÁS SZABÁLYOZÁS ÖSSZEGZÉS

3 1. Problémafelvetés Mára már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a kötelező társadalombiztosításnak a II. világháború után kialakult és megszokottá vált ideája amelyben a célmodell és a szólamok szintjén az általános és feltétel nélküli szociális biztonság mellett az egészségügyben mindenkinek, bárhol bármi jár, ami a kor színvonalán technológiailag általánosan lehetséges, nem fenntartható. Mindez a kormányokat Magyarországon is időről időre a társadalombiztosítás juttatásainak a felülvizsgálatára kényszeríti. Magyarországon a 80-as évek végén kezdődött rendcsinálás során minden kormány folyamatosan szembesült azzal, hogy a társadalombiztosítás kasszájából oda nem való ellátásokat is finanszíroznak, és fordítva: tipikusan egészségbiztosítási ellátást a költségvetés finanszírozott, a társadalombiztosítási alapok helyett. A rendrakás Magyarországon 1990-ben az úgynevezett forráscserével kezdődött, amikor a GYES GYED kikerült a társadalombiztosítási ellátások kasszájából, és cserébe az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozása a kötelező egészségbiztosítás feladatává vált. Miután a demográfiai és technológiai folyamatok miatt az ellátási igények gyorsabban nőnek, mint ennek a gazdasági fedezete, belátható, hogy az alapkonfliktus tartós és nem oldódik. A pénzügyi kényszerek újabb és újabb felülvizsgálatra késztetik az aktuális kormányzatokat, ami időnként a szerzett jogok felülvizsgálatát is elkerülhetetlenné teszik. A szükség nagy úr, ezért az utóbbi időben felerősödött a juttatások radikális szűkítésének igénye, akár a nyugdíj, akár az egészségügyi alap tekintetében. Napjainkban úgy a politika, mint a különböző hivatalok, de lelkes szervezetek és szakértők oldaláról is sorra bukkannak fel a különböző szigorító ötletek a korkedvezményes nyugdíjak megvonásától a táppénz és a rokkant-ellátások felülvizsgálatán, vagy a dohányosok, alkoholisták megbüntetésén keresztül a hamburgeradóig. Ezért legalább így utólag, a munka közepén érdemes lenne tisztázni, szisztematikusan végiggondolni, hogy miről is van szó, azaz mi is az a társadalombiztosítás, mit várhatunk el tőle, és főleg: milyen feltételek mellett. A dolog tehát fontos, mert ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi korstruktúra kódolja az idősek arányának drasztikus növekedését és a születések számának amúgy igencsak kívánatos növekedésével az eltartottsági rátán rövid távon csak rontani lehet, valamint azt, hogy a gazdasági növekedés súlypontja egyre erőteljesebben a távol-kelet felé tolódik el ami nem festi túlzóan rózsásra az európai gazdasági növekedés kilátásait, akkor könnyen belátható, hogy a most felmerülő ötletroham egy egyre markánsabban kirajzolódó, később evidenciaként felmerülő problématömeg miatt generálódik, és a közeljövőben ez a jóléti rendszerek, a társadalmi célok, prioritások teljes újragondolását igényli. Ez az írás az általános problémaexpozíciótól eltekintve a kötelező egészségbiztosítás szemszögéből vizsgálja a társadalombiztosítás feladatait, és abból indul ki, hogy az egészségbiztosítással kapcsolatban az alap-elvárás az, hogy végre tiszta beszéd legyen. 3

4 A tiszta beszédhez (és tiszta helyzethez) meg kell határozni, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásai milyen célból (pl.: gyógyító, rehabilitációs vagy optikai tuning), milyen kockázat miatt (a TB által kezelendő, vagy külső érdekű kockázat, vagy önként vállalt, extra kockázat), milyen technológiákkal (a befogadott, azaz finanszírozott vagy támogatott technológiák), milyen eljárásrendben (az igénybe vehető szolgáltatói kör kijelölése, a beutalási rend meghatározása, betegút management, várólista alapján, mennyiségi korlát, kiegészítő díjak stb.), milyen hozzáférési garanciák mellett (időbeni és térbeni garanciák) vehetők igénybe. A fenti kérdések megválaszolásához szükség egy elvi társadalomfilozófiai jellegű tisztázásra is. Ahhoz, hogy középtávon is használható válaszokat találjunk, három kérdést kell felvetnünk. Az első amit általában elmellőzünk, az a filozófiai, társadalompolitikai kérdés, hogy mi is az a társadalombiztosítás, milyen célból, milyen kockázatok kezelésére szerveződik? Ha ezt megválaszoltuk, utána érdemes másodikként foglalkozni a gyakorlati síkra vivő ellátási csomag kérdésével, azaz, hogy mi, és milyen feltételek mellett jár a biztosítottnak? Mára már az is egyértelmű, hogy mindezt ki kell egészítenünk egy harmadik kérdéssel is: milyen feltételek mellett érvényes mindez, azaz a jogokon kívül milyen kötelezettségei vannak a biztosítottnak. 2. Milyen célból, milyen kockázatok kezelésére szerveződik a kötelező egészségbiztosítás, mi zárható ki belőle? A különböző biztosítási rendszerek kockázatok kezelésére szerveződnek, és ez igaz a társadalombiztosítás is. Az egészségi állapot változása miatt az egyénre háruló terhek porlasztására és kiegyenlítésére szerveződő kockázatközösségeket nevezzük egészségbiztosításnak, és ha ez az egészségbiztosítás szolidaritás elven szerveződik, akkor ez a társadalombiztosítás rendszerén belül működő, (adott körre) kötelező egészségbiztosítás. Le kell szögezni, hogy a fentiekből következően a kötelező egészségbiztosítás nem általában az egészségügyi ellátások finanszírozásának intézményrendszere, hanem egy biztosítás, jelen esetben a kötelező, szolidaritás elvű egészségbiztosítás, amely az alaplogika és főszabály szerint a külső érdeket nem szolgáló, az általános, azaz a társadalmi szokásoknak megfelelő életvitel mellett véletlenszerűen és harmadik félnek fel nem róhatóan bekövetkező egészségi kockázatok kezelésére szerveződik. A megállapítás mindhárom tagja (nem külső érdekű, a kommersz életvitelből következő, és harmadik félnek nem felróható) egyaránt fontos és hangsúlyos. Az ezen kívül eső kockázatok kezelése nem a kötelező egészségbiztosítás feladata. 4

5 A kötelező egészségbiztosítás kockázat-tisztításnál a fenti alapelvek megfelelően négy fő vezérelv működhet: Ki kell szűrni, le kell választani a nem az adott biztosítási ágba tatozó ellátásokat. Külön kockázatkezelési/finanszírozási rendszerbe kell vinni a külső, a harmadik fél érdekében bekövetkező kockázatokat. A külső károkozás kapcsán bekövetkező károkat a károkozóra kell ráterhelni. A kötelező egészségbiztosítás kárkezeléséből ki kell zárni bizonyos, az egyén választása alapján bekövetkező kockázatokat A más ágazatokba tartozó kockázatok kizárása A tartalmilag (az ellátás jellege miatt) nem az egészségbiztosítás ellátásaiba tartozó kockázatok leválasztása nem vitatott, és az 1990-es forráscsere óta folyamatosan zajlik. A kötelező egészségbiztosításról e tekintetben alapvetően a szociális (jövedelempótló), a gyermeknevelési támogatások, és az ápolási feladatok választandók le. Az előzőek tisztázása egyszerű, az ápolásé már némileg bonyolultabb. A foglalkoztatással összefüggő terhek leválasztása (hibásan balesetbiztosításnak nevezett) önálló biztosítási ágba reális felvetés lehet, az ápolásbiztosítás szakmai racionalitása szintén védhető, de a biztosítás-matematikai és makrogazdasági hatások ma inkább negatívak 1. Miután ez a tanulmány a kötelező egészségbiztosítás tartalmának meghatározására koncentrál, e terület tisztázását most nem vállalja fel A harmadik fél érdekében bekövetkező kockázatok kezelése Klasszikusan vita nélkül ide tartozó terület a munka világából, a foglalkozásból származó kockázatok kezelése, valamint a versenysport. Az elv itt tiszta: az fizesse meg az így keletkező többletkockázatok költségét (akár a kiemelt megelőzés, a többlet-szűrési igény, akár a keletkezett károk, sérülések ellátása miatt következik be), akinek az érdekében ez a kockázat keletkezik. A munka világában a közvetlen teherviselő a munkáltató, aki ennek költségét a termék árába építi be, így a végső teherviselő a fogyasztó. Ugyanez az elv érvényes a versenysportra is: az egyesületnek kell viselnie ezeket a költségeket, és az egyesület ezt majd a jegyek árába építi be, illetve szponzorokra hárítja. A foglalkozás-egészségügy leválasztását az is indokolja, hogy a társadalombiztosítás alapelve a jövedelemarányos hozzájárulás és szükségletarányos ellátás, tehát szolidaritás elvű egészségbiztosításban nem megengedhető a kockázat-arányos befizetés. Ez tipikusan az üzleti biztosítások sajátja. A foglalkozásegészségügy az a terület, ahol a kötelező társadalombiztosításon belül is megengedhető (sőt: elvárt) a kockázatarányos befizetés. A dolog eddig tiszta. Elmosottabb kontúrú zónába ott lépünk, ahol pontosítani akarjuk a versenysportra hárítandó felelősség tartalmát. Ma ez a versenysporttal kapcsolatos többletszűrésre, speciális ellenőrzésre, a speciális masszázsokra (gyúrás) stb. vonatkozik. A sérülések ellátását (ha a sportolónak van érvényes TAJ száma) az egészségbiztosítás fizeti. A gondolkodás mai határai addig terjednek, hogy ha az egyes ellátások tartalma tisztességgel meg lenne határozva (finanszírozási protokollok), akkor az ettől eltérő technológiákat kell(ene) a sportolónak, a biztosításának fizetnie. A gyakorlatban ez ma úgy működik, hogy ha az adott 1 Egy új társadalombiztosítási ág (ápolásbiztosítás) látens szükségletek tömegét manifesztálná, legalizálná, ami biztosítási rendszerben finanszírozhatatlan. 5

6 sérülés jól ellátható egy közfinanszírozású kórházban, akkor a sportoló odamegy és az ellátást az OEP kifizeti, ha speciális technológiát akar igénybe venni, akkor a magánklinikán kifizeti saját maga. Most, amikor a közösségi felelősség határainak a feszegetése folyik, bizonyosan felmerül az a kérdés is, hogy a versenysport keretében szerzett sérülések ellátásnak költségét (az alkalmazott technológiától függetlenül) teljes egészében az egyesület annak biztosítása fizesse-e. A külső érdekű kockázat másik nagy területe, amikor az adott ellátás hozzáférésének biztosítása nemzetbiztonsági vagy nemzetpolitikai érdek. Az alapelv itt is egyértelmű: az ellátás nem az egyén, hanem a közösség, a nemzet érdekében következik be, így ezek költségét a közösség képviselőjének, az államnak kell viselnie. A nemzetbiztonsági érdekkörbe sorolhatók a közegészségügyi, járványügyi ellátások, hiszen itt az ellátás elsődleges célja a közösség védelme, így az ellátás igénybevehetőségét nem szabad sem biztosítási jogviszonyhoz, sem az egyén fizetőképességéhez kötni 2. Bár nem ilyen elismerten, de szintén a nemzetbiztonsági érdekkörbe sorolhatók azok a kockázatok, amelyet egyes hivatalosan is elismert szervezetek, csoportok közfeladat ellátása közben viselnek. Ide sorolhatók például a speciális mentőcsoportok, vagy a polgárőrök. És vannak olyan egészségügyi ellátások, amelyek biztosítása nem nemzetbiztonsági, hanem nemzetpolitikai érdek. Ide két nagy elvi csoport sorolható: a reprodukcióval kapcsolatos egészségügyi ellátások, és a határon túl élő magyarok ellátása. A demográfiai krízis felerősíti azt az elvárást, hogy az egészséges és tudatos utódlás lehetőségét támogató új egészségügyi technológiák hozzáférhetősége ne legyenek költséghatékonysági alapon konkuráló viszonyban az egyéb ellátásokkal, hanem a minél több egészséges gyermek születése érdekében a reprodukcióval kapcsolatos ellátásokat (nem csak a terhes-gondozást és szülést) minél szélesebb körben a költségvetés finanszírozza. Arról nincs vita, hogy nemzetpolitikai megfontolásból bizonyos egészségügyi ellátások biztosíthatók egyes határon túli magyarok számára, de ennek forrása nem lehet a magyar biztosítottak járuléka, hanem alapítványi formák, vagy költségvetési források jöhetnek szóba A külső károkozó felelősségének erősítése Maga a gondolat, hogy a károkozó fizesse az általa okozott kárral kapcsolatos egészségügyi ellátás költségét nem új, hiszen a MABISZ törvényi kötelezettség alapján, megállapodás szerint régóta fizet egy átalánydíjas összeget a gépjárművek által okozott balesetek költségtérítésére. A külső károkozók kártérítése gyakorlatilag erre az egy területre korlátozódik, ráadásul ennek összege finoman szólva sem kötődik tényadatokhoz érdek, elszántság és technológia hiányában. Ezért nem véletlen, hogy a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület ismét az asztalra tette ezt a kérdést. Ezen a területen is ki lehet mondani egy egyszerű és könnyen elfogadható alapelvet: ha az egészségkárosodás bizonyítottan harmadik félnek felróható okból következett be, akkor ennek az ellátási költségeit fizesse az, aki a kárt okozta. Az elv egyszerű, a megvalósítás már bonyolultabb. A kérdések: ki, milyen esetben, és mi után fizet. A legegyszerűbb a felróhatóság kérdése: ez közigazgatási eljárási végzéssel, vagy bírói ítélettel ez könnyen egyértelművé tehető. A ki fizet, csak látszólag egyszerű, mert az ellátás költségei drasztikusan nőnek, a károkozó sok esetben nincs abban a helyzetben, hogy az okozott kárt meg tudja téríteni. Teljesen logikus az a megközelítés, hogy a súlyos 2 Egyes járványügyi feladatokat az egészségügyi ellátórendszer lát el, és formálisan a kötelező egészségbiztosítás finanszírozza, de itt csak technikai megoldásról van szó, mert a forrást a központi költségvetés címzetten átadja. 6

7 egészségkárosodást okozó rabló ne csak a feltört zárat, meg az ellopott ékszereket, hanem a kirabolt és bántalmazott áldozat gyógykezelési költségét is térítse meg. Az elvárás jogos, de a börtönkeresetből igen kis eséllyel lehet ezt az összeget visszanyerni. A relatíve rossz behajthatóság nem indok arra, hogy ezt az igényt ne jelentsük be: az egészség, az emberi élet felértékelést is jelenti az, hogy az ilyen károk legalább forintosítva vannak, nyilván vannak tartva, számon vannak kérve. Ami ennél fontosabb: ahol lehet, ennek a kárnak a kezelését közösségi kockázatkezelésbe kell vinni. A mai szabályok szerint, ha valaki részegen karambolozik, akkor a másik autóban és a benne ülőkben esett kárt a kötelező felelősségbiztosítás fedezi, a saját autójának kárát saját maga vagy ha van: a CASCO biztosítása, míg a saját autó utasainak ellátási költségét az OEP fedezi. Ha a társadalmi közhangulat megváltozik és nem lesz ilyen megengedő a részegséggel, akkor lehet, hogy egyszer realitássá válik a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület javaslata, és az ellátás költségeit részben, vagy egészében a károkozónak kell fizetnie, beleértve a saját ellátását is. Az ellátás-biztosság, a társadalmi béke érdekében véleményem szerint csak az engedhető meg, hogy az ilyen esetre is ki kell terjeszteni a kötelező biztosítást, és ezt a problémát közösségi kockázatkezeléssel kell kezelni. Emlékeztetőként: az egészségi állapot és a jövedelemtermelő képességünk általában fordítottan arányos, tehát ha (bármilyen okból) súlyos egészségkárosodást szenvedünk, estélytelenek vagyunk a kár kifizetésre. A károkozások megtérítésével kapcsolatban ha a gondolkodás konzekvens még egy kínos kérdés vetődik fel: a műhibák következtében bekövetkező egészségügyi ellátások költségének a kérdése. (Valóban az OEP fizesse-e annak a kismamának a nyelőcső-rekonstrukciós műtétjét, akivel tévedésből lúgot itattak, vagy ez a kórház amúgy sem működő felelősségbiztosításának a feladata.) A jogi, elméleti válasz egyértelmű, ugyanakkor az egészségügyi intézmények jelen helyzetében ezt a terhet is rájuk tenni: az már az ellátás biztonságát kockáztató lépés lenne. A megvalósítás nehézkes pontja a mit fizet kérdésre adandó válasz bizonytalansága. A válasz látszólag evidens: a károkozásból fakadó egészségi állapotváltozás gyógyítási költségeit kell fizetni. A biológiai rendszerek (magyarul: az egészség) komplexitása miatt a helyzet nem ilyen egyszerű: a balesetek nem egészséges embereken következnek be, és a későbbi állapotváltozások is komplex hatásként jelentkeznek, amiből nehéz leválasztani a csak az egyik komponensre visszavezethető változást. Ezért elképzelhető, hogy célszerű a közvetlen ellátási igényre korlátozni a kártérítési kötelezettséget. Ismételten aláhúzom: az általam felrakott kérdőjelek nem a megvalósítás ellen érvelnek, csupán az esetlegesen hirtelen felindulásból végzett törvénykezés kapcsán felmerülő problémákat jelzik. A károkozóra való ráterhelés tehát a kötelező egészségbiztosítás területén egy követhető és követendő, azaz konzekvensebben alkalmazandó elv. Mielőtt a politika ebbe nagyon beleszeret, rögzíteni kell egy igen fontos alapelvet. A biztosítottnak jár az ellátás, függetlenül attól, hogy az ellátás bekövetkeztéért harmadik fél okolható-e. A kórházaknak a biztosítottakat el kell látni, a kórházaknak az ellátást az egészségbiztosítás kasszájából ki kell fizetni, és ha van végzés, ítélet, akkor az egészségbiztosítónak kell a károkozótól, vagy viszontbiztosítójáról az ellátása költségét behajtani. Tehát nem állhat elő az a helyzet, hogy a károkozás okának tisztázatlansága, vagy felmerülő saját felelősség miatt a beteg ellátatlan maradjon, vagy az ellátó ne jusson a pénzéhez a károkozói felelősség tisztázásáig. 7

8 2.4. Az önként vállalt extra kockázatok kérdése Jogos, de a legvitatottabb, legtöbb helyen és néha abszurd módon felvetett kategória az önként vállalt kockázatok kérdése. Ma már nem eretnekség annak kimondása, hogy a társadalombiztosítás nem vállalhatja be minden különleges és öncélú kívánság kockázatát, hanem a normális azaz az általános és a társadalmi normák, a szokások által elfogadott életvitel mellett jelentkező kockázatokat fedi le. Így ma már megkérdőjelezhető a mérges kígyót és tigrist otthon tartók, különlegesen veszélyes sportokat űzők kockázatainak közösségi kezelése. A gondolat annyira nem abszurd, hogy ma már törvény rendelkezik erről, csak sajnos rosszul. Ugyanakkor az inga effektus túlmozgása és a szolidaritás napi gyakorlatának meggyengülése miatt ma szélsőségesen az egyéneket terhelő, a társadalmi gondoskodás lehetőségét széles csoportoktól megvonó ötletek is felmerülnek (megérdemli az a szemét ), ezért érdemes a teljes problémakört strukturáltan és higgadtan áttekinteni. Az önként vállalt egészségügyi kockázatok logikájában és a kezelés technikájában is igen különböző két nagy csoportba bonthatók. Az egyikben valamilyen különleges tevékenységhez köthető kockázatok sárkányrepülés, tigristartás, off-piste síelés stb. kezeléséről van szó, a másik pedig az egészségkárosító életmódból fakadó többletkockázatok kezelése A kiemelt kockázatú különleges tevékenységek kérdése A tevékenységhez kötött kockázatok köre is újabb három alcsoportba bontandó. Az első csoportban a rendszeres tevékenység valamilyen engedélyhez, szervezett kerethez köthető. Ilyen az, ha valaki pl. vadászik, szervezetten sport/sárkány-repül, versenyszerűen extrém sportokat űz, vagy mérges kígyókat, tigriseket tart. A halmaz közös tulajdonsága az, hogy a többlet kockázatot jelentő tevékenység valamilyen engedélyhez kötött: jogosítvány, tagsági igazolvány, vadászengedély, állat-tartási engedély, stb. Ebben a csoportban az engedély kiadását lehet/kell kiegészítő biztosítás megkötéséhez kötni. Ez szükség esetén felelősségbiztosítás is: a sárkányrepülő harmadik személyben is kárt tehet, nem is beszélve a tigrisekről, amelyek a harmadik mellett negyedik, sőt ötödik személyben is képesek kárt tenni Mindez persze kombinálható azzal, hogy egyes veszélyes tevékenységeket szervezeti formához, engedélyhez lehet kötni (pl. alpinizmus). A másik esetben szervezett eseti igénybevételről van szó: valaki elmegy síelni, jegyet vásárolva alkalmilag sárkány-repül, tandem ejtőernyő-ugrik, air-bordol, bungee-jumping-ol stb. Itt irreális elvárás lenne az előzetes kiegészítő biztosítás megkötésének előírása, nem életszerű, hogy egy vásári attrakció igénybevétele előtt valaki elbandukol a közeli kisvárosba egyszeri kiegészítő biztosítást kötni. Ebben a csoportban a mű üzemeltetőjét kell felelősségbiztosításra kötelezni, és az Ő biztosítása fedezi a mű üzemeltetése kapcsán bekövetkező károkat. A biztosítási díjat az üzemeltető bizonyosan beépíti az árba, tehát végső soron az igénybevevő fizeti meg biztosítást. Ugyanakkor ez a konstrukció alkalmas arra, hogy az üzemeltetőt a minél nagyobb biztonság irányába szorítsa, hiszen a biztosítási díjtétele kockázat-arányos, és bónusz málusz rendszerrel kombinálható. A harmadik kategória az a legnehezebben definiálható mezsgye, amikor a kiemelten veszélyes tevékenységet nem szervezetten végzi valaki: nem pályán, csak úgy a környező dombokon síel, kirándulás közben sziklát mászik stb. Vélhetően taxatív felsorolásokkal, egyes tevékenységek tiltásával itt is lehet a lukat a hálón szűkíteni, de egyrészt az első két kategória bevezetése az ilyen esetek zömét kezelné, másrészt a kötelező társadalombiztosítás feladatait sem szabad nullára redukálni. 8

9 Az elvek mellett az alábbiak figyelembevétele javasolt: Tisztában kell lenni azzal, ezek a rendelkezések elsősorban üzenet értékűek, nem pedig bevételtermelők, mert az ilyen jellegű károk össz-volumene nem jelentős, az extrém sportok által okozta károk elenyészőek pl. a labdajátékok, vagy háztartási balesetek okozta károkhoz képest. Az egyes extra kockázatok kizárásának nem szabad büntető, megtorló jellegűnek lenni, nem okozhatja személyek, élethelyzetek ellehetetlenülését. A cél az ilyen tevékenységek esetében elsődlegesen a biztonság növelése a tisztázott felelősség mellett. Ezért ahol megoldható, szervezett kockázatkezelést (kiegészítő biztosítás vagy felelősségbiztosítás) kell előírni. Az egyes tevékenységek veszélyes nem veszélyes, extra kockázat általános kockázat jellegű besorolása helyett a tevékenység végzésének a szervezeti formája szerinti megközelítés az életszerűbb. Nem az a valós kérdés, hogy például a futball, mint olyan veszélyes (extra kockázatú) sport-e, hanem az, hogy ki milyen keretek között műveli. A versenysport keretében végzett futball kockázata teljes egészében a gyógyítás költségeivel együtt ráterhelhető az egyesületre, de a grundfoci sérüléseinek ellátása ettől még a kötelező egészségbiztosítás feladata marad, hiszen a szabadidősport, mint olyan semmiképpen sem tekinthető a normál életvitellel ellentétes magatartásnak. Az extra és az általános kockázat közötti határok kultúránként, az adott tevékenység megítélésének függvényében változnak, és a határok időnként egymásba nyúlnak. Jó példa az átmenetre az osztrák gyakorlat: a síelés egy általánosan elfogadott tevékenység (nem extrém sport), ezért a síbalesetek gyógykezelésének költségét a társadalombiztosítás állja, de a sípályán való ellátás, az onnan való lehozás (tepsiben vagy helikopterrel) költségét már a síelő, vagy kiegészítő biztosítása fizeti Az életmódból fakadó kockázatok Az önként vállalt extra kockázatok másik nagy csoportja az önsorsrontás, azaz az egészségtelen életmódból fakadó extra kockázatok kezelésének kérdése. A közgondolkodás határai itt is újrarajzolódnak, már csak azért is, mert nagyban változnak a társadalmi minták, mást értünk ma normálisnak tartott életvitel alatt, mint pár évtizeddel ezelőtt. A dohányzás évtizedeken át a társadalmilag teljesen elfogadott minták közé tartozott, a filmklasszikusokban is a dohányzás a férfiasság egyik elengedhetetlen kelléke volt. Ez a minta átalakulóban van, egyes országokban már szánalommal vegyes megvetéssel néznek a dohányzásfüggőkre, akik a kevés kijelölt helyek egyikén zsúfolódva füstölik fel magukat. Ez a szemléletváltás alapvetően a dohányzással kapcsolatban történt meg, a túlsúllyal és az alkoholfogyasztással kapcsolatban ma még megengedőbbek vagyunk 3, de valami ezen a területen is elkezdődött. Nem feltétlenül ítéljük el, aki egészségtelenül él többnyire hozzánk hasonlóan, de az már kérdés, hogy nekünk (a közösségnek) kell-e fizetnünk az ő szenvedélyüknek az árát. Így előkerülnek azok a felvetések is, hogy a szenvedélybetegségek okozta károkat ne vagy ne kizárólag a kötelező egészségbiztosítás finanszírozza. E logika mentén könnyű eljutni oda, hogy ne csak a dohányzás, az alkohol és a drogok okozta egészségkárosodások kezelését zárjuk ki a társadalombiztosítási finanszírozásból sőt: ha 3 A tradicionális minták szerint a túlsúly is inkább elvárás volt ( szép derék ember, a tekintély kelléke), mint stigma, és az alkoholizmus hagyományos társadalmi definíciója is megengedő (alkoholista az, aki még nálunk is többet iszik). 9

10 valaki részegen szenved balesetet, akkor az magára vessen és fizessen, hanem az öngyilkosokat se lássuk el, mert az is önként vállat többletkockázat volt Ide semmiképpen nem szabad eljutni, ez a nekibuzdulás három sebből is vérzik. Az elsőt már érintettük: átalakulóban vannak a társadalmi minták, de még nem kristályosodott ki az új minta. Amíg teljesen nem alakul át a közgondolkodás, addig csupán fiskális szempontok miatt nem lehet az egyénekre terhelni ezeket a károkat. Ha majd ezek a magatartásformák a köz-megítélés szerint is egyértelműen az elitítélendő szankcionáló körbe tartoznak, akkor lehet az egészségbiztosításon belül is ezeket a károkat áthárítani. A második: ezeknél a magatartásoknál a tudományos evidenciák szerint is sokkal inkább szenvedélybetegségről, mentális-, személyiség-zavarról van szó, mint az egyén döntéséből fakadó, önként vállalt többletkockázatról. (Az egészségkárosító életmódot folytatók zöme szeretne megszabadulni a szenvedélyétől, de nem tud.) Ha viszont betegségről van szó ráadásul súlyos, károsító megbetegedésről, akkor ennek gyógyításából a társadalombiztosítás nem vonulhat ki. E tekintetben a genomika fejlődése hozhat majd tisztázást: az egyéni géntérkép alapján megállapítható lesz, hogy az adott függőség mennyiben minta, szándék, és mennyiben genetikai predispozíció kérdése. A harmadik: egy társadalom nem működhet alapelvként a büntetés/költségcsökkentés elvén, a mérőszám nem az év végi adózás előtti nyereség, hanem a közjó, ami leginkább az életminőség szintjével és homogenitásával, annak polarizációmentességével írható le 4. A modern európai társadalmak szolidarisztikus jellege tehát teljességgel kizárja azt, hogy egy hajléktalan ne kapjon ellátást azért, mert iszik vagy dohányzik, ha éppen van mit. Ez egyaránt méltánytalan és értelmetlen: a mélyszegénységben, vagy annak környékén élők nem motiválhatók bónusz-málusz rendszerekkel, költségráterheléssel, és a költségek rájuk terhelése nem csak perverz, de gazdaságilag is irracionális a behajthatatlanság miatt. Az európai értékrenddel nem fér össze az elesettek kitagadása az ellátásból, a társadalmi cél a mélyszegénység felszámolása, olyan helyzet teremtése, amikor a bónusz-málusz rendszerek 5 már valós motivációt jelentenek. Ugyanakkor a társadalmi igazságosságot és a többletkockázatnak megfelelő többlethozzájárulást jelenti az, ha a legálisan megvásárolható egészségkárosító termékek (kiemelten az alkohol és dohányáru) tartalmaznak egy egészségügyi hozzájárulási részt, egészségbiztosítási termékdíjat 6. Így a többletkockázatot vállalók a többletkockázat díját a termék megvásárlásakor rónák le. Ez a megoldás igazságos, mert: a többlet kockázatot vállalók többlet-terhet vállalnak, így (részben/összességében) megfizetik az egészségkárosító magatartásuk terheit, 4 Ennek szimbolikus mérésére ajánlottam 2009-ben a BFNET-t, a Bruttó Felszabadított Nemzeti Endorfin Tömeget. (lásd még: Dr Karma Phuntsho tanítását a Bruttó Nemzeti Boldogság fogalmáról.) 5 Az összefüggés a dohányzás és a tüdőrák között csak statisztikusan igazolható, egyénileg nem. A beteg önmagában dohányzás ténye miatt ezért sem zárható ki a terápiából, de a dohányzás elhagyása bonus rendszerrel (magasabb támogatási kulcs a gyógyszernél, eredményes leszoktatási terápia refinanszírozása stb.) jutalmazható. 6 A népegészségügyi termékdíj elnevezés azért nem szerencsés, mert a népegészségügyi feladatok közé a megelőzés, életmódváltás támogatása stb. tartozik. Ez fontos, de ennek forrásszükséglete lényegesen alacsonyabb, mint az ezen szerek okozta károsodások gyógykezelésének költsége. A prevencióban egy-két milliárddal csodát lehet tenni, de a kárenyhítéshez több tízmilliárdra lenne szükség. 10

11 ugyanakkor ez a megoldás nem zárja el a gyógyulástól az arra rászorulókat, azaz a gyógyításban pl. az alkohol és a dohányzás esetében már nem tesz megkülönböztetést kockázat oka szerint. Problémát a nevesített jövedéki adó/termékdíj mértékének a megtalálása jelent, hiszen egy inflexiós pont felett a feketepiac felé tolja a fogyasztást, ami egyrészt csökkenti a közösségi bevételeket, másrészt egészségkárosító a kontrolálatlan, hamis termékek fogyasztása miatt. A napi aktualitások miatt röviden foglalkozni kell a nemrég elfogadott népegészségügyi termékadóval. Az első kérdés, hogy ha ilyen adó bevezetésre került, akkor az miért nem terheli a definiáltan, és vita nélkül egészségkárosító termékeket, pl. a dohányt és az alkoholt? A másik probléma, hogy a termékkör itt kevésbé jól határolható le, nehéz megállapítani a határt, és külön döntést igényel, hogy az abszolút károsítást, vagy az értékválasztást preferáljuk-e 7. Vélhetően itt szerencsésebb lett volna egy társadalmi zsűri által évente felülvizsgált Egészséges Választás védjegy 8, és ehhez kapcsolt adókedvezmény + termékdíj rendszer bevezetése. Ez a megoldás két szempontból is hasznos lenne. Egyrészt biztosítaná azt, hogy a preferált/diszpreferált termékkör legalább évente hozzá legyen igazítva a változó kínálathoz és társadalmi mintákhoz, másrészt maga a társadalmasított döntési folyamat, az ezt övező vita is értékorientáló. 3. Mit tartalmaz az ellátási csomag? Az ellátási csomagnak a kötelező biztosítás által részben vagy egészben finanszírozott, illetve garantált ellátások halmazának meghatározása önálló, sokszor, sokak által taglalt problémakör, így ennek részletezése nem e tanulmány tárgya. Itt csupán a társadalombiztosítás újrafogalmazásához szükséges alapelveket foglalom össze. Ehhez három dolgot kell kiemelni. Az egyik, hogy az ellátási csomag nem egyes orvosi tevékenységek csoportjának taxatív felsorolása ez benne van, ez nincs, hanem egy többdimenziós tér, aminek határait a kockázat oka, az ellátás célja, és az igénybevétel lehetséges módja jelölik ki. Tehát ugyanaz az ellátás (pl. emlőplasztika) az ellátás okától, céljától függően vagy része a csomagnak vagy nem, hiszen nem mindegy, hogy daganatműtét utáni rekonstrukció, vagy a celebipar optikai tuningja az ellátás indoka. A második kiemelendő szempont: a költséghatékonyság felértékelődő érték és ennek megfelelően az egészségbiztosítás alapvető feladata, hogy úgy működjön, hogy a legtöbb egészségnyereséget vásárolja számunkra a befizetett járulékunkból, de a költséghatékonyság csak a méltányossággal, az igazságossággal, esélyegyenlőséggel együtt értelmezhető és alkalmazható. Az állítás főszabályként igaz, hogy az OEP dolga az, hogy a befolyó járulékokból a legtöbb egészségnyereséget eredményező szolgáltatás-tömeget vásárolja, de ha a költséghatékonyságot kizárólagos elvként alkalmaznánk, akkor az idősekre nem lenne szabad költeni, hiszen kevés a megnyerhető életévek száma, valamint le kellene mondanunk olyan betegségek terápiájáról is, amelyeknél az egy megmentett életévre számított költsége magasabb, mint más betegségeké. Tehát szükség van olyan számításokra, hogy 7 A termékdíj szabályozó hatásának értékes területe az is, amikor az adott kategórián belül preferáljuk az egészségesebb terméket (sima szalonna versus mangalica, teljes kiőrlés versus malátával színezett nullásliszt stb.). Az egészséges választás tehát nemcsak a termékcsoportok között, de azon belül is értelmezhető. 8 Ennek a gondolatnak a közgondolkodást megelőző elődjének tekinthető a 90-es évek végén indult szívbarát program, amely emblémával jelölte a pozitív táplálkozás-élettani hatású teremékeket. 11

12 mennyiért veszünk egy életminőség-korrigált életévet, de a végső döntéseknél az életszakaszok és a betegségek esélyegyenlőségét is meg kell teremteni. A harmadik kérdés, hogy lehet-e része a csomagnak olyan ellátás, amit nem tud minden biztosított számára egyenlő eséllyel garantálni az egészségbiztosítás. Az elmúlt fél évszázadban arra voltunk szocializálva, hogy a tudomány és a technika fejlődik, az egészségbiztosításnak meg az a dolga, hogy ha ez az ellátás hatékony akkor finanszírozza. A költséghatékonyság mellett azt a szempontot is figyelembe kell venni, hogy az igazságosság azt is megköveteli, hogy egy ellátás csak akkor fogadható be, ha az nyilvánosan vezetett várólisták mellett minden (adott szinten rászoruló és adott gyógyítási/eredményességi kritériumnak megfelelő) beteg számára értelmes időn belül reálisan biztosítható. Ha a technológia egyedisége, vagy költségigénye miatt ez nem garantálható, akkor vagy bővíteni kell a kapacitásokat, vagy ha ez nem lehetséges akkor ez az ellátás nem szerepelhet az egészségbiztosítási csomagban, mert sérti az esélyegyenlőséget. Az elv itt is logikus és korrekt, a dolgot az EU csatlakozás keveri meg: innentől a technikailag lehetséges és az ésszerű időn belül hozzáférhető fogalmi kritériuma nem szűkíthető le a magyar kapacitásokra. Mindez felveti a várólisták kérdését is. Először is határozott különbséget kell tenni a várólista és az előjegyzés között. Az előjegyzés egy ellátás-szervezési fogalom, egy technikai sorolás, ahol az ellátás rövid időn belül, vagy akár hosszabb idő után, de a két fél közös akarata szerinti későbbi időpontban következik be. (Jó, majd iskolaszünetben kivesszük ezt a csúnya mandulát ) Szigorú szabályozásra itt nincs szükség. A várólista ezzel szemben egy erőforráshiány miatt kialakult kényszersorolás. Itt transzparencián alapuló szigorú szabályok szükségesek, és (legalább a kritikus területeken) meg kell határozni azt a kritikus időt, amit a legrövidebb várólista hossza nem haladhat meg. (Egy 3 éves várólista például a betegségek többségében értelmezhetetlen, mert ha egy betegség érdemi állapotváltozás nélkül kibír 3 évet, akkor az jó eséllyel kizárandó az ellátási csomagból, vagy az ellátás a konkrét esetben nem is indokolt.) Ha a várólisták meghaladják ezt a kritikus időt, akkor az egészségügyi kormányzat lépéskényszerben van: vagy növeli a kapacitást, vagy kizárja az adott ellátást a csomagból. A fentiek az ellátási csomag elvi, rendszerfilozófiai meghatározására vonatkoznak. A konkrét esetekben úgy a szakma, mint a betegek számára az évek óta halogatott úgynevezett finanszírozási protokollok adják (adnák) meg az adott ellátás közfinanszírozásban nyújtandó/elvárható konkrét szakmai tartalmát. 4. Milyen kötelezettségei vannak a biztosítottnak? A korszerű jogrendek a jogok és kötelezettségek egységére épülnek. Az egészségbiztosítással kapcsolatban a kötelezettségünket általában a fizetési kötelezettségre egyszerűsítettük, és már azt is felesleges maceraként éltük meg, hogy ezt mármint az élő jogviszonyunkat igazolni is kell. (Pedig a BKV-nál sem elég megvenni a bérletet, hanem magunkkal kell vinni, és fel is kell mutatni.) A dolog bizonyosan nem áll meg itt, az egészségbiztosítás új korszakában a jogok pontosítása mellett erősödni fog a kötelezettségek meghatározása is. Két területen várható változás: az eljárási, beutalási szabályok szigorú(bb)an vétele, együttműködési kötelezettség a terápiában, az egészségfejlesztésben. 12

13 A betegek együttműködési kötelezettsége tekintetében paradigmaváltás jellegű változások kezdődtek meg. Ennek megértéséhez érdemes röviden áttekinteni az egészségügyi ellátás fejlődési szakaszait, mert az egészségügyben a XX. század utolsó harmadában alapvető változások zajlottak le. A gyógyítás és az ezt megalapozó kutatás az őskezdetek óta hagyományosan hatásosság elvű volt. Az orvos célja az eredményesség volt, és ebben meglepően eszköztelen volt: nem állt rendelkezésére megfelelő hatásosságú technológia a betegségek gyógyítására. Az orvos fő ellensége tehát évezredeken át a tehetetlenség volt: nem voltak megfelelő eszközei a betegségek felismerésére, okainak megértésére és gyógyítására. Ez a helyzet a XX. század közepétől alapvetően változott meg. A technológiai fejlődés előbb a vegyipar, majd a műszaki és később az élettudományok, majd az elektronika és a genomika és egyéb társtudományok fejlődése miatt a XX. század második felére új és új eszközöket adott a gyógyítók kezébe, amik már eredményesek (hatásosak) voltak, de ezek az új technológiák egyre drágábbak lettek, és ezzel exponenciálisan növelték az egészségügy forrásigényét. Ez új helyzetet teremtett: az orvos tehetetlenségét a gazdasági lehetetlenség váltotta fel. Ez lezárta az első, hatásosság elvű fejlődést, és a hatásosság elvű gyógyítást felváltotta a hatékonyság prioritása, azaz az egészségügyi rendszerek legfontosabb problémája ma már az, hogy hogyan lehet a rendelkezésre álló forrásokból a legtöbb egészségnyereséget biztosítani úgy, hogy ehhez társadalmi igazságosság is társuljon. Ez a változás az elmúlt évtizedekben felértékelte az ellátórendszerben, magában az ellátásban a hatékonyságot. A hatékonyság javításának számtalan eszköze és számos beavatkozási szintje ismert, ilyen például az ellátórendszer szerkezetének átalakítása az olcsóbb, lakosságközeli ellátások támogatásával, a technológia értékelés alkalmazása az egészségügyi technológiák befogadásában, vagy a normatív teljesítményfinanszírozás bevezetése a fee for service típusú helyett. De alapvetően megváltozott a gyógyítás szakmai szabályrendszere, működési módja is az elmúlt évtizedekben. A hatásosság elvű történeti szakaszban az orvoslás egy kreativitást, egyéni megoldásokat támogató (és igénylő) szabad művészet volt, melynek egyik hangoztatott alapelve volt a gyógyítás szabadsága (az ars főnév egyszerre jelent művészetet és mesterséget). A hatásosság elvű egészségügy már nem beszél a gyógyítás szabadságáról, és a lege artis kifejezésben az ars főnév egyre egyértelműben már csak a mesterség, a szigorú szabályok szerint művelendő szakma értelemben használatos. Az orvos a korszerű egészségügyben már alapvetően nem tudása és intuíciói alapján dolgozik, hanem protokollok szerint, és a gyógyszerrendelést is a szakmai szabályokkal lassan azonos szigorúsággal szabják meg a költséghatékonysági, finanszírozási szabályok. Az új varázsszó az EBM (evidence based medicine), a tudományos bizonyítékokra alapozott orvoslás, és a bizonyítékrendszer metodikája ma már nem önmagában a hatásosságra, hanem a költséghatékonyságra épül. A hatásosság elvű egészségügyben az orvos/az egészségügy felelőssége az adott beteg számára a lehető legjobb ellátás nyújtása volt, a cél a személyes egészségnyereség növelése volt. Az új egészségügyben az orvos felelőssége már kiterjed az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásra, és a cél nem az egyéni, hanem a populációs egészségnyereség maximalizálása. A beteg saját döntése alapján és saját pénztárcája terhére eltérhet ettől a szigorú rendtől és igényelhet kevésbé költséghatékony, de kicsit jobb/innovatívabb/komfortosabb ellátást, de ez nem írja felül a főszabályt: a közösség terhére a közösségi nyereség szempontjai szerint kell optimalizálni. Az egészségügy második, hatékonyság elvű szakaszában az ismert hatékonyságnövelő eszközök mindegyike az egészségügyi ellátás hatékonyságát kívánja javítani az ellátórendszer, az orvos, esetleg a finanszírozó oldaláról. Ezek a lehetőségek ugyan még nem teljesen 13

14 kihasználtak, de a bennük rejlő hatékonyság-tartalék egyre kevesebb. A XXI. század első évtizedében elérkeztünk oda, hogy a rendszerben ma már egyetlen szereplő van, amely a költséghatékony-gyógyítás/gyógyulás kritikus elemévé vált: ez pedig maga a beteg. Az ő együttműködésén, életmódján, az orvosi utasítások (ideértve a gyógyszerszedést is) betartásának pontosságán igen sok múlik a gyógyítás eredményességében, és mára már ez a leggyengébb (pontosabban: legbizonytalanabb, leginkább kontrollálatlan, leginkább szabályozatlan) elem a gyógyítási láncban. Az egészségügy új szakasza tehát a hatékonyság javulását már nem kizárólag az ellátók hatékonyságának javításával, hanem a betegek együttműködésével is kívánja javítani. Ezért a XXI. század egészségügyének két fontos szava lesz a compliance és az együttműködés. Ahogy a XX. század végét az EBM mozaikszó jellemezte, úgy a XXI. század első részének kulcsszava lehet a CBM, amely egyformán lehet a Compliance Based Medicine és a Cooperation Based Medicine rövidítése, hiszen az együttműködési kötelezettség nemcsak az orvos-beteg viszonylatban, de az ellátórendszeren belül is értelmezendő. Az új szakasz természetesen magával hozza az egyéni felelősség újraértelmezését. Képzeljünk el egy autóbiztosítást, ahol a biztosítás a töréskáron és a lopáson kívül kiterjed az autó meghibásodásának javítására is (pl. motorcsere), ugyanakkor nincs kötelező szerviz, nem kötelező az olajcsere, vagy az időszakos átvizsgáláson való részvétel, a biztosítás kiterjed az autó szándékos rongálásának helyreállítására is (baltával esek neki ), a KRESZ nem jogszabály, csak közlekedési szakemberek (néhol ellentmondásos) ajánlása. A dolog abszurd, de egyébként ha autós analógiát keresünk ezt hívjuk Európában kötelező egészségbiztosításnak. Az egészségbiztosítás rendszere az örökölt, megszokott formában bizonyosan nem tartható fent, bizonyosan új szabályoknak, kötelezettségeknek kell belépnie a hatékonyság növelése és a költségek féken tarthatósága érdekében. Ahogy a 90-es évek fájdalmas szemléletváltási története volt az orvosi szabadság mítoszának, az orvoslás (kizárólag) szabad művészet jellegének eloszlatása, a protokollszerű, szabályozott működés megkövetelése, ugyanígy szemléletváltásra van szükség az egyéni felelősség, együttműködési kötelezettség átértékeléséhez is. A szokásokon kívül minden e mellett szól: a beteg együttműködése a terápiában elsősorban a beteg érdeke (a gyógyulás az ő életminőségét és az ő jövedelemszerző képességét javítja), és miután a végső teherviselő a lakosság, a közterhek növekedésének lassulása szintén általános tehát egyéni érdek. A mind kifejezettebb forrásszűke miatt várhatóan előbb-utóbb kötelességként is fel fog merülni a terápiában való együttműködés, mert az egészségügyi ellátás zöme közpénzből történik, és a közpénzekkel való pazarlás előbb utóbb ezen a területen sem lesz elfogadott, vagy bocsánatos bűn. A terápiás együttműködés tehát a betegnek egyszerre érdeke és kötelessége, illetve a közpénzhez való jutás feltétele is lehet a későbbiekben. 14

15 A betegek terápiás együttműködése két szinten értelmezhető: együttműködés a terápiában (az utasítások betartása) együttműködés egészsége fejlesztésében (életmód-optimalizálás) A két terület természetesen összefolyik, hiszen az életmódváltás adott betegségekben (dohányzás, alkohol elhagyása, érdemi testsúly-vesztés stb.) lehet jó tanács, de lehet konkrét terápiás utasítás. A szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítás logikájába (ma) a herdálók büntető, fegyelmező jellegű kizárása nem fér bele. Két eszköz terjedése ugyanakkor igen valószínűsíthető. Az egyik a differenciált támogatási rendszerek bónusz málusz rendszerhez kötött bevezetése. Bizonyos gyógyszerek támogatását lehet több-szintűvé tenni, és a magasabb támogatási kulcsot a beteg együttműködéséhez lehet kötni. Ez a differenciált támogatás az egészségügyi rendelkezésre nyújtott támogatás rendszerében ma létezik, és a jövőben a magasabb támogatás elnyerése/megtartása jó eséllyel a beteg együttműködéséhez lesz kötve. A nem rendszeresen szedett (időnként ki sem váltott) gyógyszer nem fogja megkapni a magasabb támogatást, de eljön az az idő, amikor a genomika fejlettsége miatt jól eséllyel megmondható lesz, hogy a magas koleszterein és lipid szint az adott betegnél genetikusan kódolt-e, és ha nem azaz csak a helytelen életmód következménye, akkor önmagában a magas laborérték és az EKG lelet nem alapozza meg a magasabb támogatást. Ha az európai értékrend nem hullik darabokra, akkor az ilyen betegeket sem zárják ki automatikusan a támogatásból, hanem megajánlanak neki egy asszisztált életmód-váltó programot, és annak betartása esetén jogosult marad a támogatásra. (Ismét le kell írni: egy tisztességes rendszerben a fő cél nem a költség-csökkentés, a spórolás, hanem az egészségnyereség maximalizálása, illetve ehhez a pazarlás, a nem hatékony költés megszüntetése.) A másik várható tendencia az lesz, hogy egyes drága kezelések esetén a terápiába kerülést a terápia eredményességének esélyéhez kötik, tehát csak az a beteg kerülhet be a terápiába, akinek objektív szempontrendszer alapján megfelelő esélye van a gyógyulásra. Így pl. önmagában a dohányzás, alkoholfogyasztás nem zárja majd ki a beteget a társadalombiztosítás ellátásaiból, de az eredményességi-esély értékelésben ez is figyelembevételre kerül. A terápiás együttműködés tehát vélhetően új kötelezettségként jelenik meg, de ehhez a betegnek meg kell adni a lehetséges segítséget. A cél nem a büntetés, a terápiából való kilökés, hanem az eredményesség javítása, amihez a beteg együttműködési képességét is javítani kell. A betegek együttműködésének, egészségtudatosságának alapja az edukáció, azaz a tájékoztatás, szükség esetén tréning (egyes tevékenységek készség szintű begyakorlása szakemberek segítségével/felügyeletével), az oktatás. De a beteg együttműködése sok esetben nem szándék, hanem képesség kérdése. (Pl. a Cavintont is valójában csak annak kellene szednie, aki elfelejti bevenni ) Ma már korszerű infokommunikációs szolgáltatások támogatják a betegek megfelelő terápiás magatartását, illetve szakemberek (erre szakosodott szolgáltatók) nyújtanak compliance szolgáltatást. Ezek finanszírozása lehet a család, a helyi közösségek, de inkább az önkéntes pénztárak feladata, illetve a bizonyított költséghatékonyság esetében a kötelező egészségbiztosítás is finanszírozhatja. Ha a kötelező egészségbiztosítás a drága terápiák terén az eredményességi mutatókhoz kötött finanszírozásra tér át, úgy a gyógyszergyártók elemi érdeke lesz a compliance szolgáltatás megfinanszírozása. 15

16 Az előző fejezetben jeleztük, hogy az új egészségügy meghatározó mozaikszava a CBM lehet, ami egyformán értelmezhető compliance és cooperation alapú egészségügyként, ami azt jelenti, hogy a terápia rendelés az orvos részéről is újfajta együttműködést követel. A terápiák megválasztásánál az orvosnak tekintettel kell lennie a beteg képességeire ideértve a szociális helyzetet is, mert például a ki nem váltott korszerűbb gyógyszer bizonyosan nem használ annyira, mint a kiváltott kicsit korszerűtlenebb, de lényegesen olcsóbb készítmény. Ugyanígy a beteg rehabilitációjában is meghatározó a mentális és szociális helyzete, mert csak az ennek megfelelően választott technológiák lehetnek eredményesek. 5. Egyéb szempontok E rövid tanulmány nem általában a kötelező egészségbiztosítás kérdéskörét tárgyalja, hanem a címének megfelelően a kötelező egészségbiztosítás tartalmát, kockázatkezelési feladatait elemzi. Ugyanakkor a társadalombiztosítás várható újratárgyalásához a működőképesség megőrzéséhez legalább utalásszerűen érint néhány szempontot, amivel ki kell egészíteni az egészségbiztosításról alkotott képet Kikre terjedjen ki a kockázatközösség Az első kérdés: kikre terjedjen ki a kockázatközösség, azaz milyen körben legyen kötelező a társadalombiztosítás elvű egészségbiztosítás? Erre a kérdésre ma automatikus válasz a nemzeti kockázatkezelés (azaz a teljeskörű biztosítottsági kötelezettség) fenntartásának igénye, és a volt szocialista országok számára valóban ez az egyetlen helyes ajánlható út. Ugyanakkor a teljeskörű társadalmi szolidaritás jogos igénye nem jelenti feltétlenül az egyszintű, egyintézményes rendszerek kizárólagosságát, mert eltérő társadalmi csoportok eltérő öngondoskodási képességgel rendelkeznek, illetve más eszközökkel motiválhatók az egészségtudatosságra. Ezért három kiegészítés itt is megemlíthető. Az egyik: a nemzeti kockázatközösség nem feltétlenül az állampolgári jogon járó ellátás szinonimája, a célszerű módja az általános (azaz teljeskörű) biztosítotti kötelezettség előírása. (Az autósoknak sem állampolgári, vagy a forgalmi engedély jogán jár a felelősségbiztosítás, hanem törvény írja elő a biztosítás megkötésének kötelezettségét.) A másik: az egy- és több-biztosítós rendszerek meddő vitájának újranyitásánál fontosabb a kiegészítő biztosítások rendszerének életre-lehelése. A két rendszernek egymásra kell épülnie, illetve a kiegészítő biztosítások lehetnek a szintér jellegű egészségvédő-egészségfejlesztő programok (munkahelyi egészségügy) egyik finanszírozói is. Felértékelődő kifejezés lesz az asszisztált öngondoskodás, azaz az egyének a magánfinanszírozású költéseikben is igénylik a szakértői segítséget. A harmadik: a differenciált igények kielégítésének, a magasabb jövedelműek pénzének becsatornázásának egy elvi lehetősége az ún cenzus bevezetése, a magasabb jövedelműek, a nem munkajövedelemből élők kiengedése a kötelező rendszerből. Ez visszatérés lenne a klasszikus bismarcki elvekhez, de ebben a formában bizonyosan nem szabad megvalósítani. (Még akkor sem, ha tudjuk, hogy az ellátás igénybevétele durva egyszerűsítéssel és statisztikai átlagban nem szükségletarányos, hanem jövedelemarányos a magasabb jövedelműek 16

17 magasabb igénye és jobb érdekérvényesítése miatt.) Megfontolható ugyanakkor a kötelező járulék megosztása szolidaritási és saját biztosítási részre. Ebben a modellben egy jövedelemhatár felett a (munka vagy tőke) jövedelemmel rendelkező állampolgár mindenképpen köteles a kötelező egészségbiztosítás alapjába befizetni a szolidaritási részt (amiért ott nem kap ellátást), de a saját biztosítási részt külön biztosításba is viheti. Ez a modell ugyanakkor elősegíti az egészségügy kettészakadását (olcsó és leromlott közellátás + minőségi piaci rendszer a tehetősebbek számára), ezért elektíven nem célszerű bevezetni, csak utólagos kármentés jelleggel jöhet szóba Hogyan osztozzanak a jövedelemtulajdonosok a terheken? A második kérdés: milyen arányban, hogyan osztozzanak az egyes jövedelemtulajdonosok a terheken? A válasz itt is két szinten vizsgálandó: hogyan oszlik meg a teher az állami újraelosztási rendszerek és a háztartások között, illetve milyen technikákkal, kikre érdemes terhelni a közkiadásokat. A háztartások terhei (az egészségügyi magánkiadások) így is elég magasak, ennek aránya érdemben a populációs egészség-kockázat nélkül nehezen emelhető. Itt a terhek átstrukturálása a feladat: egyrészt az informális terheket (hálapénz) kockázatkezelésre alkalmas legális terhekké kell alakítani (önkéntes kiegészítő biztosítások), másrészt a terheket részint a bónusz - málusz rendszereken keresztül, illetve az eljárásrend, az alapcsomag pontosításával választhatóbbá kell tenni (vizitdíj jellegű terhek helyett fakultatív co-payment). A közkiadások teherviselőinek vitáját az adó- vagy járulék alapú finanszírozás vitájaként ismerjük. A tankönyvi felosztások szerint az adó alapú finanszírozás az állami rendszerek tulajdonsága, míg a társadalombiztosítás forrása a munka világból (járulékfizetés) származik. Ez a tétel ma, amikor a kötelező egészségbiztosítás rendszerében az ellátásra jogosultak közel kétharmada nem munkajövedelemből él, így már nem igaz. Ha az állam a gazdaság növekedése, a munkahelyteremtés érdekében a terheket az élőmunka terhei felől a szélesebb terítésű (ezzel a versenyképességet kevésbé veszélyeztető) költségvetési források felé akarja eltéríteni, akkor igen könnyű helyzetben van: reális mértékű járulékot kell fizetnie a nem munkajövedelmük alapján biztosított (ráadásul életkora miatt magasabb fogyasztású) kétharmad lakosság után, és ezzel csökkenthetővé válik a munkajövedelmekre kirótt járulék. Emiatt tehát nem érdemes a társadalombiztosítás elvét, rendszerét feladni Az egészségbiztosító szolgáltatás-vásárló szerepe Az egészségbiztosítás így a biztosított számára nyújtott szolgáltatások fontos, de a dolgozat tárgya miatt szintén nem itt részletezendő feladata a szolgáltatás-vásárlás kérdése. Ez két fő kérdést vet fel: egyrészt az alkalmazott elosztási technikák, másrészt az ellenőrzés problémakörét. 17

18 Az egészségbiztosítás finanszírozói (szolgáltatásvásárlói) szerepkörével kapcsolatban négy alap-feladat fogalmazható meg: A rendszer szintű hatékonyság javítása, azaz annak biztosítása, hogy az egészségbiztosítás a rendelkezésre álló forrásokból a legtöbb egészségnyereséget eredményező szolgáltatásokat vásárolja; Az igazságosság, a hozzáférési esélyegyenlőség biztosítása; Az egészségpolitikai szándékok érvényesíthetősége; A költségkontroll biztosíthatósága. Az egészségbiztosítás szolgáltatás-vásárlásában alkalmazott technikák alapvetően jók (pontosabban: az alaptípusok szintjén a világ ma nem ismer jobb, hatékonyabb finanszírozási technikákat), de a finanszírozási rendszer nem követte megfelelően az egészségügy szakmai, technológiai fejlődését, és a teljesítményvolumen korlát mai rendszerével együtt a finanszírozás egyre messzebb szakad a valós teljesítményektől. Mindezt tovább rontja, hogy az ellenőrzés sem használja ki a korszerű információtechnológiai lehetőségeket, illetve ezek nincsenek a szakmai szempontokkal összedrótozva. Ennek kapcsán a finanszírozási rendszer mára erősen formalizálódott: az elszámolt teljesítmények (a kifizetett finanszírozási összeg) egyre messzebb kerülnek a tényleges (szakmai és ráfordítás-szerinti) teljesítményektől, de mindez azért érdektelen, mert a volumenkorlátnak a 2010 körül beállított szintje a rendszert gyakorlatilag egy túlbonyolított bázisfinanszírozássá alakította vissza. (Az alacsonyan meghúzott mindenki számára mindig teljesíthető, degresszió nélküli TVK valójában bázis-finanszírozásként működik.) Az ellenőrzési rendszer hiányosságaira elég egy példát hozni: egy kis szakma egyik olyan vizsgálatából, amit már gyakorlatilag senki nem végez és az ehhez szükséges eszköz is már csak múzeumokban található 2009-ben az OEP felé vizsgálatot számoltak el, és az OEP ezt ki is fizette. Az ok: az elszámolás alapját képező dokumentációs rendszerbe a fejlesztők és rendszergazdák elszámolás-optimalizáló algoritmusokat építenek be, ami a hasonló vizsgálatok közül mindig a drágábbat ajánlja fel. Az ellenőrzés megszigorításának igényénél ki kell emelni, hogy az ellenőrzés nem a költség-takarékosság eszköze, azaz a kiszűrt hamis elszámolások nem megtakarításként jelentkeznek az OEP-nél, hanem ez biztosíthatja a jobb teljesítményarányosságot, de ez a feltétele a ma megalázóan alacsony pont/forint érték növelésének is. De legalább ilyen fontos a rendszer hitelességének a helyreállítása is, mert ma senki nem tekint teljesítményarányosnak, ösztönzőnek a rendszert. A finanszírozás és az ellenőrzés rendszere nem segíti megfelelően a szakmapolitikai célokat sem. A finanszírozás nem ösztönöz arra, hogy a szolgáltatók a lakosság közeli ellátási formákat válasszák, és az ellenőrzés még soha sem kérdőjelezte meg azt, hogy egy tipikusan ambuláns beavatkozást miért fekvőbetegként számolt el a szolgáltató. (Ezen az sem javít, ha tényleg befektették ). A két alapelvet (a normatív teljesítményfinanszírozás használata és a költségkontroll biztosíthatósága) megőrizve a rendszer olyan folyamatos fejlesztésére van szükség, amely nem kényszeríti látszat-teljesítmények elszámolására a szolgáltatókat, és ezzel a finanszírozást közelíti a valós teljesítményekhez. 18

19 Ennek főbb eszközei: a pontértékeknek a valós teljesítményhez igazítása a megváltozott technológiák miatt, a szakmai elszámolási szabályok pontosítása, ezzel az elvárható teljesítmények pontosabb meghatározása, és a korszerű informatikai eszközöket és a szakmai szabályokat aktívan használó ellenőrzési gyakorlat erősítése. Tudjuk, ezek az eszközök csak akkor hatékonyak, ha a volumenkorlát a valós feladatokhoz és a fenntartható működés feltételeihez igazodik, és értelmes határnál degresszív. A finanszírozási rendszer fejlesztése nem választható el a szakmai szabályok fejlesztésétől. Egy elvárt teljesítmény reális pontértéke csak akkor határozható meg, ha magának az ellátásnak is meg van határozva az elvárt szakmai tartalma, azaz lehet tudni, hogy az elszámolásért milyen tartalmú, milyen ráfordítású szolgáltatást köteles nyújtani az ellátó. Ennek alapvető eszköze az ún. finanszírozási protokollok elkészítése, folyamatos karbantartása. Ezeket a protokollokat kell a díjtétel-karbantartással összekapcsolni. A járóbeteg-szakellátásban a valós teljesítményekhez kötött díjtétel-karbantartás alapja (lenne) az Engedélyezett Orvosi Eljárások regisztrációs rendszerének kialakítása. Ahogy a gyógyszereknek megvan a törzskönyve, ami az engedélyezéssel, alkalmazással kapcsolatos adatokat közokiratként tartalmazza, ugyanígy szükség lenne egy hasonló regiszterre az orvosi eljárásokkal kapcsolatban is. (Ami ebben benne van, az és úgy végezhető Magyarországon.) A regiszter javasolt tartalma: az eljárás megnevezése, az eljárás/eljárás-sor azonosítója (regisztrációs szám, nem azonos az OENO kóddal!, a regisztráció alapjául szolgáló engedély azonosítója), az eljárás egyéb szakmai azonosítói (OENO, HBCs), az eljárás részletes tartalmi leírása, az eljárás indikációi (BNO tartományokban is), minimum-feltételek: közvetlen (személyi, tárgyi), intézményi / kiegészítő feltételek alkalmazhatósági területek (alapellátás, járó, fekvő, egynaposban? nappali kórházban? stb.), az elvárt átlagos ráfordítási idő, az eljárás lehetséges progresszivitási szintje (csak súlyponti, csak centrum, stb.), beutalási, kezdeményezési szabályok (beutaló kell-e, beteg kérésére orvosi indikáció nélkül végezhető-e, stb.), a várólista szakmailag elfogadható hossza. (Problémát jelent, hogy az adott ellátás kritikus várólista-hossza indikáció-függő: nincs maximált CT várólista idő, mert más egy koponyafolyamat kivizsgálásánál, és más egy sérülés kontrolljánál Elképzelhető, hogy a kritikus várakozási időt inkább a finanszírozási protokollokban, vagy a kritikus területeket érintő rendeletben kell szabályozni), figyelembe veendő szakmai protokollok, evidenciák. 19

20 A fenti lista az alapja a súlyszám-meghatározásnak és karbantartásnak, hiszen ez határozza meg az elvárt HR, gyógyszer és orvostechnikai ráfordítást. Fontos tétel a listában az elvárt ráfordítási idő. Ez az ellenőrzés szempontjából fontos: 6 óra szerződött rendelési időben nyilvánvalóan nem lehet 7 óránál több ráfordítás-igényű ellátást elszámolni 5.4. Kapacitás szabályozás A kapacitás-szabályozás szintén olyan érintkező terület, ami nem lehet e dolgozat tárgya. Utalás-szerűen a kapacitás-szabályozás ideérve a fejlesztéspolitikát is szükségességét három dolog emeli ki: A jelenlegi PET MR stb. kapacitás-eloszlás is bizonyítja, hogy tudatos fejlesztéspolitika és ehhez kapcsolt kapacitás-szabályozás nélkül nem lehet igazságos (egyenletes) hozzáférést kialakítani. (Az első debreceni, majd jó késéssel belépett két budapesti PET kamera után Kecskeméten települt a negyedik PET Magyarországon. A Dunántúlon egy sincs, hacsak a budai készüléket nem számoljuk oda ) A kívánatos és szükséges szerkezetátalakítás (beleértve a kórházbezárást is) indirekt eszközökkel csak igen nagy késéssel lehet elérni, A kapacitásszabályozás a költségkontroll fontos eszköze, mert az egészségügyi közgazdaságtan régi tétele szerint a keresletet itt a kínálat szabja meg. 6. Összegzés Szembe kell néznünk azzal az egyre nyilvánvalóbb ténnyel, hogy egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik. A jövő meghatározó kérdése, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a versenyképesség megőrzését/javítását az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságával, és hogyan lehet megőrizni a társadalmi békét a fenti konfliktus feloldása során. A dolog nem egyszerű, hiszen az alaphelyzet a következő: A jóléti rendszerek (a szerzett jogok) fenntarthatósága kódoltan fokozódó forrásigényű a demográfiai változások (korösszetétel és családszerkezet átalakulása) és a technológiai fejlődés miatt; A fentiek fedezetének biztosíthatósága gazdasági növekedést igényel, aminek legismertebb eszköze az adó- és járulékcsökkentés, ami a közkiadások csökkenését jelenti, ez pedig változatlan szokás-rendszerben nem teszi lehetővé a jóléti rendszerek szükséglet- és technológia-követő forrásellátását. Ez az a paradoxon, amivel a XXI. század első negyedében minden országnak szembe kell néznie, és egy társadalmi érési folyamat eredményeként át kell alakítaniuk a jóléti rendszerekeit. A demográfiai, technológiai és nemzetközi-gazdasági trendek kizárják az örökölt formában való fenntarthatóságot. A társadalombiztosítás intézményei (pontosabban a nemzeti kockázatkezelésen és szolidaritáson alapuló rendszerek) az újrafogalmazás után is bizonyosan fontos és tartós szerepet fognak játszani az európai országok életében, de a szolidaritás megőrzése mellett a szubszidiaritás elvének konzekvensebb érvényesülése lesz a jellemző. 20

K i n c s e s G y u l a

K i n c s e s G y u l a A beteg felelőssége, mint az eredményes terápia kulcsa Dr. Kincses Gyula TEREK egyesület 2011. november 1/9 Megközel zelítések Történetileg (a társadalombiztosítás boldog korszakában): Az embereknek megvan

Részletesebben

Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei

Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei Dr. Kincses Gyula egészségpolitológus 1/23 Kincses Gyula, 2011. Az egészségügyi rendszerek tipizálásának nehézségei Az egészségügyi rendszerek hihetetlenül

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

Új, és újraértelmezett jogviszonyok az egészségügyben: A szabadfoglalkozású orvos és a szerződéses orvos Jogviszony- és finanszírozási rendszere

Új, és újraértelmezett jogviszonyok az egészségügyben: A szabadfoglalkozású orvos és a szerződéses orvos Jogviszony- és finanszírozási rendszere Új, és újraértelmezett jogviszonyok az egészségügyben: A szabadfoglalkozású orvos és a szerződéses orvos Jogviszony- és finanszírozási rendszere Az egészségügy átalakítása a munkaerő-megtartás és munka-erőellátás

Részletesebben

Az OEP és az. kapcsolata.

Az OEP és az. kapcsolata. Az OEP és az Önkéntes Egészségpénztárak kapcsolata. VII. Pénztárkonferencia 2004. November 4-5. dr. Kameniczky István Az OEP szemlélete WHO definíciója: Az egészség a teljes fizikai, szellemi szociális

Részletesebben

Az SKT és SMT rövid áttekintése

Az SKT és SMT rövid áttekintése Az SKT és SMT rövid áttekintése Életvitel támogatása infokommunikációs (IKT) eszközökkel Kutatási irányok bemutatása Összefoglaló Infokommunikáció az életvitel szolgálatában Otthoni felügyelet infokommunikációs

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen

Részletesebben

Népegészségügyi Program

Népegészségügyi Program Népegészségügyi Program A népegészségügy aktuális kihívásai Magyarországon Vokó Zoltán Országos Egészségfejlesztési Intézet 1 HOL TARTUNK? Tartalom Megelőzés, milyen áron? Kihívások és lehetőségek a népegészségügyi

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

Az öngondoskodás szerepe. A kiegészítő biztosítások jövőképe

Az öngondoskodás szerepe. A kiegészítő biztosítások jövőképe Az öngondoskodás szerepe A kiegészítő biztosítások jövőképe Dr. Kincses Gyula Egészségpolitológus 2009. december 1/28 Peremfeltételek determinációk 2/28 A helyzet I. Kihívások az egészségügy oldaláról:

Részletesebben

Az egészségbiztosítás

Az egészségbiztosítás Népegészségügyi háttér Az egészségbiztosítás Előadó: dr. Kártyás Gábor kartyas.gabor@gmail.com - A születéskor várható élettartam a gazdasági fejlődéssel növekszik - Az orvostudomány fejlődik - A népesség

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül,

Részletesebben

Az egészségbiztosítás Franciaországban. François Maresquier, vezérigazgató

Az egészségbiztosítás Franciaországban. François Maresquier, vezérigazgató Az egészségbiztosítás Franciaországban François Maresquier, vezérigazgató A rendszer alapjai Három szereplő a rendszerben Kötelező biztosítás Kiegészítő biztosítás Magánszemélyek CNAM GAMEX MSA RAM Egyéb

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 3 1.1 Az Informatikai Biztonsági Politika célja... 3 1.1.1 Az információ biztonság keret rendszere... 3 1.1.2

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák

Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák Egészségfinanszírozás Magyarországon - tények, problémák, alternatívák 2014. november 17. marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/

Részletesebben

Egészségügyi technológiák és szakellátások befogadása

Egészségügyi technológiák és szakellátások befogadása Egészségügyi technológiák és szakellátások befogadása Kasik Dávid Osztályvezető Általános Finanszírozási Főosztály Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, 2014. május 16. Egészségügyi technológiák befogadása

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Z A L A M E G Y E I TÁJÉKOZTATÓ

Z A L A M E G Y E I TÁJÉKOZTATÓ Z A L A M E G Y E I K O R M Á N Y H I V A T A L E G É S Z S É G B I Z T O S Í T Á S I P É N Z T Á R I S Z A K I G A Z G A T Á S I S Z E R V E TÁJÉKOZTATÓ I. Utazási költségtérítés Ki jogosult az utazási

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

AEGON CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSOK FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE

AEGON CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSOK FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE AEGON CSOPORTOS BIZTOSÍTÁSOK FELHÍVÁS AJÁNLATTÉTELRE 2013 AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Csoportos Biztosítások 1091 Budapest, Üllői út 1. 1. oldal Aegon csoportos biztosítási díjkalkuláció

Részletesebben

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata dr. Nagy Károly osztályvezető Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

Prof. Dr. Mihályi Péter

Prof. Dr. Mihályi Péter Biztosítás 2007 Üzleti biztosítók megjelenése az egészségügy finanszírozásában Prof. Dr. Mihályi Péter Egészségügyi reform 2. szakasz (2007-2008) Vázlat 1. A biztosítási reform keretfeltételei 2. Mi a

Részletesebben

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban

Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban 1/5 Munkavállalókat terhelő adók és járulékok Németországban I. Társadalombiztosítási járulékok 1. A társadalombiztosítás jellemzői Németország a világ egyik leghatékonyabb szociális ellátórendszerével

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyben dolgozókat érintő szabályozások gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban Az elmúlt hónapokban több olyan új szabályozás jelent meg, amely nagymértékben megváltoztatja az egészségügyben

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Biztosítás/Társadalombiztosítás

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Biztosítás/Társadalombiztosítás PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Biztosítás/Társadalombiztosítás Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés Banki, pénzügyi, számviteli adóigazgatási

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 4. elıadás: Az egészségügy finanszírozási kérdései forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

Sürgősségi betegellátás szerepe az egészségpolitikában. dr. Gál János SE AITK

Sürgősségi betegellátás szerepe az egészségpolitikában. dr. Gál János SE AITK Sürgősségi betegellátás szerepe az egészségpolitikában dr. Gál János SE AITK A rosszul értelmezett szó: sürgősség Azonnali mentőhívás: Csillapíthatatlan vérzés esetén Ha csont törik Ha beteg fullad( nem

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Tájékoztató a jogviszony-ellenőrzésről. Budapest 2010.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Tájékoztató a jogviszony-ellenőrzésről. Budapest 2010. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Tájékoztató a jogviszony-ellenőrzésről Budapest 2010. Mi az a jogviszony-ellenőrzés? Miért van erre szükség? Az egészségbiztosítás rendszere a nemzeti kockázatközösségre

Részletesebben

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA

A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM FELTÉTELES ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI HATÁROZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Frissített verzió, 2011. július A Nemzetgazdasági Minisztérium feltételes adómegállapítási határozatának összefoglalója

Részletesebben

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél 2013. április 18. dr. Lukács Marianna Elnök, Független Pénztárszövetség iroda@penztarszovetseg.eu Önkéntes

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

Ete Község Képviselőtestülete 6/2011. (IX.14.) sz. rendelete

Ete Község Képviselőtestülete 6/2011. (IX.14.) sz. rendelete Ete Község Képviselőtestülete 6/2011. (IX.14.) sz. rendelete a szociális ellátásokról és eljárásról (Egységes szerkezetben a 3/2012.(I.25.) önkormányzati rendelettel, a 11/2012.(IX.13.) önkormányzati rendelettel

Részletesebben

Már Prémium csomag is! Med Help betegségbiztosítás

Már Prémium csomag is! Med Help betegségbiztosítás Már Prémium csomag is! Egészség & életerô Med Help betegségbiztosítás Az egészség a legdrágább értékünk?! Tudta Ön, hogy Magyarországon évente 9000 szívinfarktust regisztrálnak több, mint 35000-en betegednek

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Az egészség nem várhat!

Az egészség nem várhat! Az egészség nem várhat! UNIQA Európai értékek Európa szívéből Az UNIQA Ausztria vezető betegségbiztosítója 8,2 millió osztrák negyedének van betegségbiztosítása Minden 2. biztosított így több mint 1 millió

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása

A közbeszerzési törvény szabályainak változása. változása A közbeszerzési törvény szabályainak változása ETK zrt. 2010. február Az előadás felépítése Gyakorlati alkalmazási kérdések kezelése a Kbt. módosításában - Formai megközelítés mérséklésére irányuló változások:

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI VÁLLAKOZÁSOK INDÍTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÉRDÉSEI

EGÉSZSÉGÜGYI VÁLLAKOZÁSOK INDÍTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÉRDÉSEI EGÉSZSÉGÜGYI VÁLLAKOZÁSOK INDÍTÁSÁNAK SPECIÁLIS KÉRDÉSEI Egészségbiztosítási alapismeretek - társadalombiztosítás és magán biztosítás az egészségügyben Dr. Kóti Tamás Egészségügy átalakulása az elmúlt

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

2013. évi. törvény. A rezsidíj csökkentésre vonatkozó kormányhatározat eredményeképpen az Ön megtakarítása. ebben az elszámolt időszakban:

2013. évi. törvény. A rezsidíj csökkentésre vonatkozó kormányhatározat eredményeképpen az Ön megtakarítása. ebben az elszámolt időszakban: T/12307 számú törvényjavaslat 2013 évi törvény az alapvető szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók hiteles és pontos tájékoztatása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról A lakossági terhek

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja Ahogy a fogyatékosságról gondolkozunk,

Részletesebben

Jogszabályi tájékoztató az önkormányzatokat érintő 2015. évi szociális ellátásokban bekövetkező változásokról.

Jogszabályi tájékoztató az önkormányzatokat érintő 2015. évi szociális ellátásokban bekövetkező változásokról. Jogszabályi tájékoztató az önkormányzatokat érintő 2015. évi szociális ellátásokban bekövetkező változásokról. Előkészítette: Molnárné Dr. Papp Judit kirendeltség-vezető Előterjesztő: Molnárné Dr. Papp

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Közgyógyellátás 1993. évi III. törvény 49. 50.

Közgyógyellátás 1993. évi III. törvény 49. 50. Közgyógyellátás 1993. évi III. törvény 49. (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében

Részletesebben

ÉLETET behúzott fékek

ÉLETET behúzott fékek Higgy abban, hogy az ÉLETET behúzott fékek nélkül érdemes ÉLNI. Balesetbiztosítás Puzzle Higgy magadban. Bármikor történhet baleset. Sportolás közben is megsérülhetünk, de az otthonunkban is számtalan

Részletesebben

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra Magyar Rákellenes Liga X. Betegjogi konferencia A gyógyult rákbetegek reintegrációja A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész)

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész) Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere (II. rész) dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez *az új eljárás nem igényli az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2013. (XI. 27.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2013. (XI. 27.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

A biztosításról általában

A biztosításról általában ALAPJAI A biztosításról általában Dr. Banyár József Biztonság - kockázat Kockázat-definíciók szimmetrikus és aszimmetrikus: I. A kockázat valamely cselekvéssel, vállalkozással járó veszély, az anyagi veszteség,

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban Tarjányiné Dr. Molnár Zsuzsanna 2013.12.06.. Kik a mozgássérültek?

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

Jeskó József A társadalombiztosítási rendszer vége?

Jeskó József A társadalombiztosítási rendszer vége? Jeskó József A társadalombiztosítási rendszer vége? 2013 nyarán a megtakarítással rendelkező magyar állampolgárok jól tették, ha még augusztus előtt elfáradtak valamelyik bankfiókba és pénzüket tartós

Részletesebben

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály SZOCIÁLPOLITIKA SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéhez 1 Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéhez 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési helye, időpontja:... Lakóhelye:...

Részletesebben

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE

A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE A CSALÁDI NAPKÖZIK TÁMOGATÁSI RENDSZERE ÉS KÖLTSÉGINEK ELEMZÉSE Készítette: Csákvári Tamás a Fehérkereszt Egyesület megbízásából A családi napközik támogatási rendszerét jelentős mértékben meghatározza

Részletesebben

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Tárnokréti Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelet-tervezete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Kunfehértó Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Lovas Kornélia 2010. június 3.

Lovas Kornélia 2010. június 3. A Betegbiztonság Ára 9. Betegbiztonsági Fórum Lovas Kornélia 2010. június 3. Fogalmak Nyereség Költség Menetrend Költség-hatékonyság Példák Fogalmak Efficacy hatásosság ideális körülmények között Efficiency:

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Tájékoztató a jogviszony-ellenőrzésről. Budapest 2011.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Tájékoztató a jogviszony-ellenőrzésről. Budapest 2011. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Tájékoztató a jogviszony-ellenőrzésről Budapest 2011. Mi az a jogviszony-ellenőrzés? Miért van erre szükség? Az egészségbiztosítás rendszere a nemzeti kockázatközösségre

Részletesebben

Közszolgáltatások és önkormányzás

Közszolgáltatások és önkormányzás Közszolgáltatások és önkormányzás Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Kovárik Erzsébet Önkormányzati és állami feladatok 1. Miért nem helyi ügy pl.a közegészségügy? Az

Részletesebben

1.NAPIREND Ügyiratszám: 1/150-6 /2015. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. február 26. -i nyilvános ülésére

1.NAPIREND Ügyiratszám: 1/150-6 /2015. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. február 26. -i nyilvános ülésére 1.NAPIREND Ügyiratszám: 1/150-6 /2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. február 26. -i nyilvános ülésére Tárgy: Uzsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló

Részletesebben

MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI

MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI AZ MSZOSZ KORENGEDMÉNY RENDSZERÉNEK ÁTALAKÍTÁSÁRA MEGFOGALMAZOTT SZAKMAI JAVASLATAI Budapest, 2012. október 18. 1 A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének javaslata a korengedmény rendszerének átalakítására:

Részletesebben

Könyvelői szakmai felelősségbiztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek

Könyvelői szakmai felelősségbiztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek Könyvelői szakmai felelősségbiztosítás Kiegészítő biztosítási feltételek A jelen kiegészítő biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356,

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-7115/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata

Részletesebben

Krizsán Ildikó 2014. november 27. 2014. november 27. Krizsán Ildikó

Krizsán Ildikó 2014. november 27. 2014. november 27. Krizsán Ildikó SZOCIÁLIS JOG I. 1. Szociálistörvényalkalmazása 2. A szociális törvény és a hozzá kapcsolódóvégrehajtásirendeletek 3. Változások az ágazati szabályozásban (külön diasor). Témakörök Alaptörvény Szociális

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ ROKKANTSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDSZERÉRŐL 2012. január 1-jén hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben