Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. Házirend

Átírás

1 Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Házirend 1

2 Solymár, 2013 A Házirend hatályossága Személyi hatálya A Házirendbe foglaltak az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók, a tanulói jogviszonyban álló diákok, az iskolai közösség szervezetei, az iskola működésében érdekelt szervek számára kötelező érvényűek, és a szabályok betartásában elvárt az együttműködés. Területi hatálya 2083 Solymár, József Attila utca 26.: székhely, feladat-ellátási hely, 1-4. évfolyam Solymár, Madách utca 6.: feladat-ellátási hely, 5-8. évfolyam Piliscsaba, József Attila u. 2.: feladat-ellátási hely, évfolyam Solymár PEMÜ Sportcsarnok, feladat-ellátási hely, évfolyam. Időbeli hatálya: Jelen Házirend március 31-től hatályos. A Házirend nyilvánossága Az érvényes Házirendet minden érintett és illetékes személynek a rendelkezésére kell bocsátani, hozzáférhetővé kell tenni. Jelen Házirendet nyilvánosságra hozataláról az iskola igazgatója a jóváhagyástól számított 5 munkanapon belül gondoskodik. Igény esetén bármely érdeklődőnek a Házirend egy példányát rendelkezésre kell bocsátani. Hozzáférés Tanári szoba (nyomtatott példány) Irattár (nyomtatott példány + CD) Igazgatóhelyettesi iroda (nyomtatott példány) Könyvtár (nyomtatott példány + CD) Az iskola honlapja Az intézmény adatai 2

3 Az intézmény neve: Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 2083 Solymár József Attila u. 26. Postacím: 2083 Solymár, Pf. 60 Telefon: 26/ , 06/20/ , 06/20/ Fax: 26/ Azonosító: OM Az alapító okirat kelte: november 07. Az intézmény képviselője: Karkus Ottó Telephelyei: 2083 Solymár, József Attila utca Solymár, Madách utca Piliscsaba, József Attila u. 2. Az intézmény alapítója és fenntartója Neve: Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány Székhelye: 2083 Solymár, Bocskai u. 23. Telefon: 26/ , Fax: 26/ A fenntartó képviselője: Mezei Mihály Az intézmény felügyeleti szervei A szakmai és törvényességi felügyeletet a Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány kuratóriuma látja el. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya látja el. Általános rendelkezések A Házirend meghatározza a tanulói jogviszonyból eredő tanulói és szülői jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos helyi szabályokat, az iskolai foglalkozások rendjét, az iskola épületeinek, berendezéseinek, felszereléseinek, taneszközeinek használatára vonatkozó szabályokat, a tanulók viselkedésére vonatkozó elvárásokat. A Házirend az iskola belső életét meghatározó belső szabályzat, mely érvényes az iskola egész területére, és az iskolán kívül szervezett iskolai rendezvényre, illetve az iskola minden dolgozójára és tanulójára vonatkozik. Továbbá vonatkozik az iskola területére belépő személyekre is, akiknek a Házirendet tiszteletbe kell tartaniuk. 3

4 A Házirend megismerése és betartása az iskola minden dolgozójának és tanulójának joga és kötelessége. A Házirend megsértése számonkérést, illetve fegyelmi felelősségre vonást von maga után. Általános, vegyes rendelkezések Az iskola működési rendje Csengetési rend Alsó és középső tagozaton (1-8. osztályok) Idő intervallum Téma Egyéb 08:10-10:15 Főoktatás 2,5 tanóra 10:15-10:45 Szünet 30 perc 10:45-11:30 1. szakóra :35 szünet 11:35-12:20 2. szakóra A napközi 12:00-kor nyit ki 12:20-12:45 Szünet ebéd szünet lásd ebédeltetési rendet 12:45-13:30 3. szakóra 13:30-14:15 4. szakóra Felső tagozat (9-13. osztályok) Idő intervallum Téma 1 Egyéb 08:10-09:30 művészeti sáv 2 osztálynak főoktatással kezdődik a tanítás! 09:30-09:40 szünet 09:40-11:20 főoktatás 2 osztálynak művészeti sáv! 11:20-11:35 szünet 11:35-12:20 1. szakóra 12:20-12:45 szünet Testmozgás szünetben 12:45-13:30 2. szakóra 13:30-13:40 szünet 13:40-14:25 3. szakóra 11 és 12. osztályoknak heti két alkalommal 15 óráig tart a tanítás! Az iskolába való érkezés és távozás Az iskola a tanítási napokon 07:45-tól tart nyitva. 07:45 tól 08:10 ig ügyelet van, a tanulóknak 08:00-ra kell beérkezniük az iskolába. 4

5 A tanítás előtt a gyülekezés lehetséges helyei a következők Az alsó tagozatban az osztálytanítóval megállapodottak szerint a tanteremben vagy az udvaron. A középső tagozatban, az 5., 6. és 7. osztályosok az udvaron, a 8. osztály a tantermében. A felső tagozatos tanulók a tantermükben. A hétfői közös kezdéskor az alsó és középső tagozat az udvaron gyülekezik. A tanítás az alsó és középső tagozaton 8:15-kor, a felső tagozaton 8:10- kor kezdődik, mely időpontok előtt 5 (felső tagozaton 3) perccel csengetés szólítja fel sorakozóra a diákokat. Az osztálytanítók egyenként kezet fognak velük ig a tanulók a főépületben, jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak, utána tantermeikben várják az órakezdést. A tanórák között szünetek vannak. A tanórák végét nem jelzi csengőszó, csak a szakórák kezdetét. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével a szaktanár határozza meg. Szünetben és tanítás után csak tanári engedéllyel lehet a termekben tartózkodni. Becsengetés után az órarendtől függően vagy saját tantermükben, csendben várják a tanárt, vagy a szakterem előtt sorban állva. A tanítás befejeztével a tanulók elköszönnek, és/vagy a napközibe, vagy felelősi feladatuk elvégzése után hazamennek. A nem napközis tanulók a szülő előzetesen, írásban megtett állandó vagy alkalmi kérésére tartózkodhatnak az iskolában. Az alsó és középső tagozaton, 15:00 óra után csak azok a tanulók tartózkodhatnak az iskola terültén, akik különórákra, szakkörökre várakoznak, és erről a szülő külön kérvényt nyújtott be. Ezeknek a tanulóknak ügyeletet nem tud biztosítani az iskola. Ottlétük alatt a házirend minden pontja érvényes rájuk nézve. Az iskola területe tanítási idő alatt csak osztálytanítói vagy osztálykísérői engedéllyel, a szülő tudtával hagyható el, előzetes írásbeli kérésre. Minden más esetben csak tanári felügyelettel. A tanév hosszát, az évközi szüneteket rendeleti jogszabály határozza meg és az iskola helyi munkaterve egészíti ki. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, kérésére vonatkozó előírások 5

6 Ha a tanuló a tanítási óráról, ill. más iskolai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra, a szülő félévente öt hiányzási napot igazolhat a tanuló számára. a tanuló beteg volt, és azt igazolja a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének elege tenni. A mulasztás igazolatlannak minősül, ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlannak minősül. Az iskola értesíti a szülőt a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá akkor, amikor a tanuló igazolatlan mulasztása a kilenc órát eléri. Az értesítésben az iskola felhívja a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Teendők tíz, vagy nagyobb számú igazolatlan hiányzás elérésekor. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot is. Az iskola gyermekvédelmi felelőse a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges igazolatlan mulasztás mértéke a tanköteles tanuló esetén harminc igazolatlan óra. A nem tanköteles tanulónak megszűnik a tanulói jogviszonya abban az esetben, ha egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál többet mulaszt. Ha a tanköteles tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a tanítási órák egyharmadát, és e miatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhető, így a tanítási év végén nem minősíthető, a tanulónak évet kell ismételnie. Az évismétléstől abban az esetben lehet eltérni, ha a Tanári Kollégium megbízott csoportja engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 6

7 A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát. Ha a pedagógus megítélése szerint az iskolában lévő tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről. Kiskorú tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Azt, hogy a tanuló ismét egészséges és látogathatja az iskolát, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni, az összegyűlt 45 percenként egy igazolatlan órának minősül, amennyiben nem igazolják. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket A Waldorf-iskolák a legjobb gazdálkodás mellett is mindenképpen rá vannak utalva a szülői befizetésekre. Bár az oktatási törvény tartalmazza a szabad iskolaválasztás jogát, de az állami hozzájárulások nem fedezik a teljes működési költséget. Miután a szülők beszélgetéseken megis-merték az iskola gazdasági helyzetét, maguk állapítják meg hozzájárulásuk összegét úgy, hogy egyfelől az iskola működésének szükségleteit, másfelől saját anyagi lehetőségeiket is figyelembe veszik. Alapelv a Waldorf-iskolákban, hogy egyetlen gyereket sem utasítanak el anyagi okok miatt. Itt nincs megkötve, hogy ki mennyit adjon, de minden tanév elején a szülők nyilatkoznak, hogy mekkora támogatást tudnak felvállalni, amennyiben ezt nem teljesítik, az iskola működése veszélybe kerülhet. Anyagi támogatás A felvételt nyert családok minden év májusában részt vesznek a Fészekmegújító napon. Ekkor teszik meg írásban a következő évre vonatkozó pénzügyi és tevékenységbeli vállalásukat és egyben frissítik a gyermekeikre vonatkozó adatokat, információkat (ezt hívjuk "beiratkozásnak"). Ez tulajdonképpen a Hozzájárulási szerződés megújítása, ami alapján az iskola a következő évi költségvetését tervezi meg. A családok anyagi vállalása két fő támogatási formában történik: Működési támogatás 7

8 Ez a befizetés segíti az iskola napi szintű működését, fenntartását. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. Bankszámlaszám: Sberbank Magyarország Zrt., Beruházási támogatás Ez a befizetés az építkezésünk előkészítésének költségeire és az építési telek hitel törlesztésére szolgál. Fizetendő az SZWNA beruházási számlájára. Bankszámlaszám: Sberbank Magyarország Zrt., A fenti havi szintű vállalási összegek mellett a következő évi egyszeri költségek megtérítése is szükséges: Iskolakezdési-költség hozzájárulás Ez a pénz a gyermekek taneszközeinek központi beszerzéséhez szükséges. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. Bankszámlaszám: Sberbank Magyarország Zrt., Alapfokú művészetoktatási költségtérítés Alapértelmezésben a Waldorf iskolába járó gyermekek a Waldorf iskolában veszik igénybe a térítési díjat. Fizetendő az SZWNA működési számlájára. A hatályos állami szabályozás szerint, ha más művészeti iskolában kívánja a család a gyermek után igénybe venni a térítési díjat, akkor a Waldorf iskolában tandíjat kell fizetni. Bankszámlaszám: Sberbank Magyarország Zrt., A fenti támogatási formák mellett az egyes osztályok szülői közösségei eltérő mértékű és módú megállapodást köthetnek maguk között a következő pénzbefizetésekre: Osztálypénz Ebből finanszírozzák a gyerekek kulturális- zenei, vagy sportrendezvényeken való részvételét, illetve az osztálykirándulásokat. Kívülről érkező egyéb támogatások: 8

9 Mindazon magánszemélyek, és cégek, akik szeretnék támogatni oktatásinevelési munkánkat, valamint szeretnének hozzájárulni leendő új épületünk megépítéséhez adományaikat a (Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány) bankszámlaszámra küldhetik. Külső támogatásra egyre nagyobb szükségünk van, mivel szűk közösségünk anyagi lehetőségei végesek, különösen, hogy saját épületeinket is önerőből építjük, tartjuk fenn. A támogatások befizethetők magánszemélyként, illetve cégektől is fogadhatunk támogatást. Így év végén a befizetett összeget a cég az alapítvány által kiállított igazolás alapján adóalap-csökkentő tényezőként tudja majd érvényesíteni. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait A tanulók által előállított termékek bazáron történő árusítását a Tanári Kollégium szabályozza. Minden tanuló árusíthat egyszerű, maga által készített tárgyakat, melynek a bevételéből a tanulók felajánlanak az iskolai költségekhez tetszésük szerint. Minden olyan termék fölött, amelyet tanulók állítottak elő az iskola által biztosított nyersanyagból a tanítási folyamat részeként, az iskola rendelkezik. Ezeket az iskola a továbbiakban oktatási célra használhatja, illetve reprezentációs céllal elajándékozhatja, vagy értékesítheti az iskolai és intézményközi ünnepkörökhöz tartozó bazárokon. Ha az értékesítés során a terméket anyagáron vagy önköltségi áron adja tovább az iskola, akkor a tanuló, vagy a tanuló osztálya mivel nyereség nem képződik díjazásban nem részesül. Ha az értékesítésből nyereséget lehet képezni, azt az iskola és a termék előállításában részt vevő osztálya azt saját költségeire fordíthatja. Ilyen költségtípusok lehetnek: kirándulások, kulturális intézmények látogatása, táborozás, rászoruló diákok táboroztatási költségeinek átvállalása, segítése, könyvtári és rongálási károk megtérítése. Az iskolát a tanulók között nyereség megosztása megegyezés szerinti. Ha a nyereség nem egy tanulóhoz köthető, akkor a tanulók közötti szétosztás alapelvét a közreműködő tanulók osztálytanítója vagy osztálykísérője határozza meg. Az értékesítések során képezhető díjazásokat megegyezés szerint hagyja jóvá. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje 9

10 A tanuló, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére indokolt esetben szociális alapú kedvezményekben részesülhet. Az ezzel kapcsolatos teendőket az osztálytanító vagy osztálykísérő ismerteti a tanulókkal. A szociális támogatás vonatkozhat az iskolán kívüli rendezvényre, programok részvételén történő hozzájárulás segítésére (kirándulás, színházlátogatás, gyakorlatok) Szóbeli kéréssel fordulhat a diák vagy szülei az osztálytanítóhoz, osztálykísérőhöz, osztálygazdasági felelős szülőhöz, gazdasági igazgatóhoz, gazdasági asszisztenshez ill. közvetlenül a Szociális csoporthoz. A tanulói fizetési kedvezmények lehetőségét a tankönyvvásárláshoz és az étkezési térítési díjhoz kapott állami normatív támogatás biztosítja, melynek igénylési feltételeit meghatározó törvényi rendelkezések szabályozzák. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei: A szociális támogatások odaítélésénél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő. A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás szükség szerint kiegészíti az ingyenes tankönyvre jogosultak számára felhasználható normatív pénzügyi keretet. Az egészségügyi vizsgálatokra jelentkezés, a kötelező tanévi állapotfelmérési vizsgálatokon kívül, melyre az iskolaorvos munkáját segítő védőnőnél, illetve. a fejlesztő pedagógusnál lehet jelentkezni. A fenti pontokra vonatkozólag az osztálytanító ad a tanév első hetében tájékoztatást (alsó tagozatban írásban a szülőknek, középső és felső tagozatban szóbeli tájékoztatást kapnak a tanulók). A tanulóknak joguk van arra, hogy részt vehessenek diákkörök (művészeti, művelődési, sport stb.) munkájában és kezdeményezhessék azok létrehozását az iskolai SZMSZ-ben meghatározott módon. Diákönkormányzattal kapcsolatos rendelkezések A demokratikus társadalmi rend modelljeként a diákönkormányzat működése. A tanulók, érdekeik képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) kell létrehozniuk. Ezt minden tanév elején indítványozza a tantestület. Amíg a szervezeti és működési rendjüket nem dolgozzák ki, és diákközgyűlést nem kívánnak létrehozni, addig a tanári kollégium egy képviselője segíti a 9. osztálytól az osztályképviselő diákok megbeszéléseit. 10

11 Az iskolai DÖK saját szervezeti és működési rendje szerint működik. Minden tanuló választható és választhat a DÖK testületeibe. A DÖK évente egy alkalommal diákközgyűlést szervez, amely áttekinti a DÖK működését és a diákjogok érvényesülését. Az SNI tanulók közül, csak az a tanuló kerülhet be, aki nem akadályozott a DÖK képviselet ellátására A diákközgyűlést a DÖK hívja össze, a DÖK elnöke és az iskola tanári kollégiumának képviselője vezeti le. A diákközgyűlésen az iskola tanulói véleménynyilvánítási jogukkal élhetnek. Kérdéseket tehetnek fel a tanári kollégium képviselőjének a tanulmányaikat és személyüket érintő témákban. A diákoknak a közgyűlésen kívül is joguk van személyes és tanulmányi kérdéseket intézni a tanári kollégiumhoz, pedagógusokhoz vagy az iskolaszékhez. A diákok jogosultak arra, hogy kérdéseikre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjanak. A DÖK a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt egy számozott tanítási nap programjáról. A tanuló joga, hogy kérelmére (alsó tagozatban szülői kérelemre) a jogszabályban meghatározott módon figyelembe véve a Waldorf-iskolák kerettantervének évfolyamonkénti várható eredményeit, a Helyi Tantervet illetve a Waldorf-pedagógia sajátosságait, független Waldorftanárokból álló bizottság előtt mutassa meg az adott szak- és közismereti tárgyakból elért készség- illetve tudásszintjét. Az SNI tanulók esetében a bizottság gyógypedagógus személyével egészül ki. Az iskolai Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat (DÖK) működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A Diákönkormányzat tevékenységét a Diákönkormányzat által, a tanári kollégiumból választott nevelő segíti. Az iskolai Diákönkormányzat képviseletét a választott elnök látja el. A Diákönkormányzatnak véleményezési, egyetértési és javaslattételi joga van. (20/2012. (VIII.31.) Az iskolai diákközgyűlés: Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 11

12 A diákközgyűlésen a Diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a Diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Tanuló jogai A tanuló joga, hogy tanórán kívüli foglalkozásokra (napközi, tanulószoba, szakkör, fakultáció) jelentkezzen. Jelentkezni levélben a szülő kérésére és aláírásával lehet. Az SNI tanulók esetében szóbeli magyarázattal egészül ki. Joga, hogy az év elején meghirdetett fakultációs tantárgyakra írásban jelentkezzen az adott tanév első hetében. Módosító kérvényt január 15-ig lehet beadni a második félévre. A tanuló joga, hogy az adott tanév első hetében ismerhesse az adott tanévre vonatkozó kötelező és választható tantárgyakat, az azt tanító tanárok nevét, az óraszámokat és a részvétel feltételeit. A tanulók a tanév folyamán létrehozhatnak rövidebb-hosszabb időre szóló diákköröket. A kezdeményezés bejelentése két héttel korábban kell, hogy megtörténjen a tanári kollégiumnál, majd a TK teremfelelőse segíti és követi a diákkör munkáját. A tanuló joga, hogy a kötelezően választható tantárgyak közül érdeklődésének megfelelően jelentkezzen két tantárgyból az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozásra. SNI tanulók esetében a gyógypedagógussal egyeztetés történik. Ezek a következők: művészettörténet, euritmia, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelvek. A jelentkezés tanév elején a szülő és a diák kérelmére, tanári kollégium hozzájárulásával és különbözeti vizsgával módosítható. A jogszabályban meghatározott, indokolt, hivatalosan véleményezett esetekben a szülő kérelmezheti gyermeke felmentését a tanórai foglalkozásokon való részvétel vagy értékelés alól, illetve indokolt esetben kérheti, hogy magántanuló legyen. A tanári kollégium a kérelemről szakértői vélemény alapján dönt. A jogszabályban meghatározott, indokolt, hivatalosan véleményezett esetekben a szülő kérelmezheti gyermeke osztályozó vizsga keretében rövidebb idő alatt teljesítse tanulmányi kötelezettségét. A tanári kollégium a kérelemről szakértői vélemény alapján dönt. 12

13 A magántanulók igény szerint használhatják az iskola könyvtárát, tanulószobát és konzultációt kérhetnek. A magántanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik. A magántanuló egyénileg készül fel. A magántanuló szorgalmát és magatartását nem kell értékelni. A tanuló részt vehet egyéb tanórai foglalkozásokon, a tanév során. A tanuló részt vehet napközis, illet tanulószobai foglalkozáson. A magántanulónak nem kell részt venni a tanórai foglalkozásokon, ezért osztályozó vizsgát kell tennie. A magántanulók szüleinek továbbá vállalniuk kell a Waldorf pedagógiai gyakorlat sajátosságait figyelembe véve, vállalniuk kell, hogy gyermekük tanévenként két hetet kötelezően részt vesz tanórai foglalkozásokon. Ez idő alatt a tanárok megfigyelhetik a tanulót az iskolai pedagógiai környezetben. Az osztálytanító, osztálykísérő és a szaktanár így tudja értékelni az osztályozóvizsgán nem értékelhető tantárgyat, illetve az osztályozó vizsgán történő értékelés összetettségét és teljességét így lehet biztosítani iskolánkban. Az iskolánkba érkező hazai és külföldi vendégtanulókra mindazon jogok és kötelességek vonatkoznak, melyek az iskola tanulóira. Erről a küldő és a fogadó iskola szóbeli megegyezést köt. Vendégtanulók esetén is figyelembe kell venni az SNI tanulóra vonatkozókat. A tanulónak joga van arra, hogy az általa írt, illetve neki szóló levelek tartalma olvasatlan maradjon. A nem megfelelő időben történő levelezés következményeit a tanár pedagógiai felelőssége meghatározni. Beszámoló, dolgozat, felmérő íratási szándékát a tanár egy héttel korábban jelzi a tanulóknak. A megfelelő felmentéssel vagy mentesítettséggel rendelkező tanulók kérésre szóbeli beszámolót tehetnek. A beszámolókra, írásbeli dolgozatok idejére segédeszközöket is igénybe vehetnek az SNI tanulók. Az epocha füzeteket az epochát záró pénteken (a felső tagozaton az epochát követő első hétfőn 8.10 rakor) kell rendezett állapotban leadni minden tanulónak, melyről a tanár a következő hét végéig ad visszajelzést, és egy hét javítási lehetőset biztosít a tanulónak. A javított tanulói munka elfogadását szóban (felső tagozaton írásban is) azonnal jelzi, vagy legalább egy héten belül. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az iskolai médiumokon keresztül kihirdetett időpontokban fogadóórát tart. A tanulók egészségügyi ellátását az iskolaorvos és a védőnő biztosítja az iskolai médiumokon keresztül kihirdetett rend szerint. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a tanári szobában, a szünetben, illetve a tanítás végén intézhetik, de kéréseikkel az 13

14 intézményvezetőt, iskolatitkárt és az igazgatási asszisztenst is azonnal megkereshetik. Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztálytanító vagy az osztálykísérő útmutatásai alapján kell részt venniük. Ha az osztálytanító nem tartózkodik az iskolában, döntéshozatali jogát az intézményvezető, az igazgatási asszisztens veszi át. A kézműves órákon kötelező felszerelésről a megelőző tanév végén ad tájékoztatást a szaktanár. A tanuló a tantervi anyagon, egyéni fejlesztésen, sportköri, gyógytestnevelési foglalkozásokon túlmenően tudományos, technikai, művészeti, szakmai érdeklődésének kielégítése, alkotóképessége fejlesztése céljából részt vehet iskolai, énekkar, önképzőkör, művelődéstörténeti, egyéb) létrehozásában és munkájában. A tanuló javasolhatja az e pontban említett diákkörök megalapítását is az intézmény vezetőjénél. A megvalósítás függ az intézmény órakeretétől, pedagógusi feladatok teljesítésétől. A diákkörök szeptember elején kezdik meg működésüket, és a tanév végéig tartanak. A diákkörök tevékenységéről év elején az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat. A diákkörök kijelölt pedagógus felelőseiről az igazgató ad tájékoztatást. A diákkörre történő jelentkezés után a tanuló köteles egy tanítási év időtartamának idejére a foglalkozáson részt venni. Az irodai telefont a diákok csak tanári engedéllyel és felügyelettel vehetik igénybe, indokolt esetben. A tanuló kivételes, indokolt esetekben engedélyt kaphat, hogy az irodában vagy indokolt esetben az udvar arra kijelölt helyén (kapualj) használhassa mobiltelefonját. Fénymásolni csak az érintett szaktanár engedélyével és az iroda dolgozóinak felügyelete mellett szabad. A tanulók véleménynyilvánításának rendje A tanulók az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az iskola életével és működésével kapcsolatos kérdésekben. Vélemény nyilvánítása nem vonatkozhat a tantervben foglaltak tanítási tartalmára, de annak elsajátítására vonatkozóan tanulási- tanítási folyamataira igen. Véleménynyilvánításukat az osztályfőnöki órán, beszélgetés órán, epochazáró szaktanári visszatekintéseken, a felső-tagozatban a 3 hetente 14

15 megtartandó ún. hónapünnepen tehetik meg, továbbá a tanári kollégium csütörtöki konferenciáira előzetes bejelentés alapján időpontot kérhetnek. Továbbá a diákok véleményüket szervezett formában a diákközgyűlésen, a diákönkormányzati összejöveteleken nyilváníthatják ki írásos formában véleményüket fejezhetik ki az osztályfőnöknek, a szaktanárnak és az igazgatónak problémáikkal személyesen megkereshetik tanáraikat és az iskola vezetését. Véleményezési jog Ifjúság politikai pénzeszközök elosztásáról Házirend elfogadása és módosításáról SzMSz elfogadása és módosításáról A diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendjéről. Feladatainak ellátásához biztosított helyiségek használatáról. Iskolai sport-rendezvények és az iskolavezetés kapcsolattartásának formáiról. Mindennapi testedzés formáiról. A szociális kedvezmények megállapításakor. Tanulói véleménynyilvánítás rendszeréről. A tanulók jutalmazásának elveiről és formáiról Ünnepélyek rendjéről és hagyományápolásról A diákoknak további véleményalkotási joguk A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál. A diákok nagyobb közösségének 20 főt, azaz egy átlag osztálylétszámot tekintünk. A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Az intézményvezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. Elmarasztalások Az a tanuló, aki kötelességeit megszegi, a Házirendet nem tartja be, társai és önmaga testi épségét veszélyezteti, dohányzik, szeszes italt vagy drogot fogyaszt, igazolatlanul hiányzik, az iskolának anyagi vagy erkölcsi kárt okoz, fegyelmi intézkedésben részesítendő. 15

16 Az írásos fegyelmi intézkedések fokozatai: szaktanári figyelmeztetés vagy intés, osztálytanítói (osztálykísérői) figyelmeztetés vagy intés, a tanári kollégium figyelmeztetése vagy intése. A tanuló elleni fegyelmi intézkedést a fegyelmi vétség súlyosságának arányában kell meghozni. Rendkívül súlyos, visszatérő, szándékos, törvénysértő fegyelmi vétség esetén a tanuló ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a tanári kollégium megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül megszegik, vagyis az iskolai közösséggel, annak tagjaival szemben sértő magatartást tanúsítanak, a munkafegyelmet megsértik, elmarasztalásban kell részesíteni. Elmarasztalás lehet szaktanári szóbeli figyelmeztetés osztálytanítói szóbeli figyelmeztetés igazgatói szóbeli figyelmeztetés problémamegoldó beszélgetés (érintett tanár, családgondozó, igazgató), fegyelmi beszélgetés (osztálytanító, családgondozó, igazgató, szülő), megbízatás, kedvezmény megvonása. A helyes szokásrendek megteremtése, következetes betartása, a tanulási módszerek megtanítása a tanulók megfelelő terhelésének biztosítása, munkafegyelmük kialakítása az osztálytanító és a szaktanárok közös feladata. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál meg kell tartani a fokozatosság elvét. Nem kell megtartani a fokozatosság elvét abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el, és egyébként a fegyelmi eljárás megindításának is helye lenne. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó nevelő személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetve a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója a tanuló, illetve a szülő ellen pert indíthat. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás 16

17 Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács ennek hiányában az iskolaszék véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a 17

18 fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet: o megrovás; o szigorú megrovás; o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; o áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; o eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; o kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató a nevelőtestület véleményének kikérését követően olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. 18

19 Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha o a tanuló nem követett el kötelességszegést, o a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, o a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, o a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy o nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz 19

20 írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. A tanuló a megrovás és a szigorú megrovás kivételével fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: o meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés o esetén hat hónapnál; o áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi o büntetések esetén tizenkettő hónapnál. A fegyelmi büntetés végrehajtása különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel - legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. o A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló o közeli hozzátartozója o osztályfőnöke illetve osztálytanítója o napközis nevelője o felsős tanuló esetén volt osztálytanítója o a fegyelmi vétség sértettje o az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 58. alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ai az irányadók. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formái A tanulók számára tájékoztatást ad: a tanári kollégium és az iskolavezetőség az iskola életének főbb eseményeiről, a tanulókat és szülőket egyaránt érintő feladatokról és kötelezettségekről, az iskola honlapján, kör- ben közös szülői esteken, intézményi konferencián, tanévnyitó és -záró ünnepségeken. Az intézményvezetés és a tanári kollégium köteles a tanulók kérésére tájékoztatást adni az iskola pedagógiai programjáról, a minőségirányítási programról, a szervezeti és működési szabályzatról, illetve az iskola működését meghatározó minden belső szabályzatról. A tanuló alapvető joga, hogy tájékoztatást kapjon a személyét, tanulmányait, és előmenetelét érintő kérdésekben. Továbbá az iskolai élet eseményekről, munkarend-változásokról, ünnepségekről, rendezvényekről, szünetekről, vizsgákról, verseny és 20

21 pályázati lehetőségekről, illetve minden, a tanulókra tartozó fontos információról is tájékoztatja a tanulókat. Az iskolavezetőség a Diákönkormányzaton keresztül ad tájékoztatást a tanulók számára az iskola helyzetéről, a megoldandó feladatokról. Az iskola kiürítési terve az épület bejárata mellet, jól látható helyen van elhelyezve. A Házirend az iskola minden épületében a folyosón el van helyezve. Számonkérés Számonkérés az alsóbb évfolyamokon - hagyományos értelemben véve nincsen. Aki nem készíti el a feladatát, annak következő alkalomra be kell pótolnia. A kiadott feladatok nem kényszerítőerejűek, nem keltenek belső szorongást. Céljuk az önállóan elvégzett munka által átélhető alkotóöröm megtapasztalása. A tanítók a tanulókkal való aktív együttlétben igyekeznek megismerni a diákoknak az adott tananyagokban való elmélyülését, tudásának, ismereteinek mértékét. Természetesen van a tanítók által irányított beszélgetés, kérdés-felelet, a tanultak felidézése, egyéni előadása, amelyből képet nyerhetnek a pedagógusok a tanulók előrehaladásáról. A tanulók epochafüzeteinek rendszeres ellenőrzése is lehetőséget ad a képalkotásra. A középtagozattól egyre több önálló feladatot kapnak a gyerekek (például: kutatómunka, kiselőadás, füzetmunka, tanulnivaló). A különböző tantárgyakból tudáspróbák, kiselőadások alkalmával mutatják be megszerzett tudásukat, képességeiket osztálytól kezdve pedig rendszeres írásos ellenőrzést is végzünk, de nem feladatlapszerűen, hanem inkább esszészerű, a témához kapcsolódó, az érdeklődést felkeltő fogalmazások íratásával. A tanulók visszajelzéseket tudásukról százalékban kapnak. 9. osztálytól részletes, százalékos értékelést írnak a tanárok évente két alkalommal, és 11. osztálytól osztályzatokkal is kifejezzük a tanulók teljesítményét. A gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formái A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő tanulókat az intézmény jutalomban részesítheti. Tantárgyi elismerés: A tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért szaktanári dicséret. Kimagasló eredmény esetén szóbeli igazgatói dicséret 21

22 a heti tanulóközösségi megbeszéléseken és jutalomkönyv a tanév végén a tanulók, nevelők és a szülők közössége előtt. Országos szintű tanulmányi és sportteljesítmény jutalmazása a tanév végén. Az egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi pontversenyek állásáról az iskolai faliújságon folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat. Magatartás és szorgalom jutalmazása: Aki magatartásban és szorgalmában példás, a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, a közösségi életében aktív, kezdeményező tanuló az alábbi dicséretet kaphatja szaktanári írásbeli, szóbeli osztálytanítói írásbeli, szóbeli intézményvezetői írásbeli, szóbeli dicséretek. A dicséretek a bizonyítványba való bejegyzésére a jutalmat adó nevelő jogosult. A tanuló az év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását és szorgalmát az osztálytanító havonként értékeli és a tájékoztatófüzetben, írásbeli dicséretben részesíti azt a tanulót, aki kiemelkedően jól, egyenletesen, ill. szorgalmával vagy magatartásával kitűnik. Iskolánk dicséretben részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, iskolai, kerületi, országos versenyen jó helyezést ér el kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat vagy kimagasló sportteljesítményt nyújt, a közösségi életet szervezi és irányítja. A dicséretek formái: szóbeli dicséret nagyobb tanulói közösség előtt évnyitó vagy évzáró ünnepélyen, hónapünnepen. (az alsó tagozatosok, középső tagozatosok vagy felső tagozatosok előtt). Tantárgyi, szorgalmi, magatartási dicséretet az év végi írásos értékelésbe is be kell vezetni. A dicséret mellett indokolt esetben, jutalomban is részesülhetnek a tanulók, az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A jutalom nem jelent feltétlenül tárgyi jutalmat. A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok Intézményünkben az értékelésnek két alapvető dimenziója van: az egyik a tanár folyamatos megfigyeléseiből alakul, a másik pedig a formális visszajelzésekből. A tanár által folyamatosan végzett megfigyelések kiterjednek a gyermek iskolai tevékenységére, munkájára, szociális kapcsolataira, órai jelenlétére, otthoni feladatainak elvégzésére, a vele 22

23 kapcsolatos szokatlan jelenségekre atipikus magatartás, otthoni vagy szociális krízisek, betegségek. Az általános jellemzés mellett a gyermekek minden elvégzett munkájukhoz értékelést kapnak. Ez a visszajelzés az első iskolai években még szóbeli formában történik, a középtagozattól (5. osztálytól) kezdve viszont megjelennek az írásbeli értékelések különböző formái: például néhány soros írásbeli visszajelzés az adott munkáról, pontszámokkal vagy százalékban megadott értékelés. A megfigyelésekből származó jegyzeteket kiegészítik a szaktanárok a gyermek szakórákon nyújtott teljesítményével. Az év során összegyűlt észrevételeket az osztálytanító és a szaktanárok összegzik a gyermek év-végi bizonyítványában. A tanév során két alkalommal adunk a tanulók tevékenységéről értesítést a szülőknek, és minden diák írásos bizonyítványt, értékelést kap a tanév végén. 11. osztálytól az állami iskolák gyakorlatának megfelelően a tantárgyaknál számokkal is kifejezzük a diákok teljesítményét. Magatartás és szorgalom osztályzatokat nem adunk, szöveges értékeléssel igyekszünk a diákok iskolai jelenlétét bemutatni. A Waldorf-pedagógia az értékelést, mint a gyermek megismerésének és megértésének eszközét fogja fel. Minél pontosabbak és átfogóbbak a tanár megfigyelései, annál mélyebben képes megérteni a gyermeket. A gyermeknek ez az alaposabb megértése elősegíti a gyermek pozitív fejlődését. Ideális körülmények között az értékelésnek az lehet a legfőbb eredménye, hogy a gyermek használható segítséget kap, és új fejlődési lehetőségek tárulnak fel számára. Az értékelés átalakulásokat eredményezhet a tanításban és a tanulásban egyaránt. A megfigyelésekből származó jegyzeteket kiegészítik a szaktanárok a gyermek szakórákon nyújtott teljesítményével. Az év során összegyűlt észrevételeket az osztálytanító és a szaktanárok összegzik a gyermek az év végi bizonyítványában, amely általában tartalmaz egy bizonyítványverset is, amely egy olyan képet ragad meg, mely segítséget nyújthat a gyermek jövőbeni fejlődéséhez. Az értékelés kialakításakor egyaránt figyelembe vesszük a tanuló fizikai és szellemi adottságait és állapotát. A pedagógiai értékelés nem valósulhat meg az iskolai interakciókban részvevő egyének teljességének figyelembevétele nélkül. Az értékelési követelményeket minden évfolyamon nyilvánosságra kell hozni, tudatosítani kell a tanulókban. Az értékelés csak akkor érheti el célját, ha igazságos, további munkára ösztönöz, folyamatos, differenciált, és változatos információforrásokon alapul. Az értékelés főbb jellemzői: 23

24 Az értékelés egyen folyamatos és kiszámítható. Segítse elő a rendszeres munkavégzés és a felelősségtudat kialakítását. Legyen konkrét, gyerek és felnőtt számára egyaránt elérhető. Tárja fel a hibák okait, támaszkodjék a pozitívumokra. Törekedjék objektivitásra, igazságosságra, méltányosságra. Szóljon minden esetben személyre, vegye figyelembe az adottságokat, a fejlődésben megtett utat, segítse a helyes önértékelés kialakulását. Serkentsen további erőfeszítésekre, tartsa életben az egészséges munkakedvet. Az értékelés formái: Szóbeli Írásbeli Az értékelés két lényegi funkciót lát el: segíti a tanítási folyamatot és normákat teremt. Az előbbi visszajelzést ad a szülők és a tanulók számára, és teljes előmenetelük tükrében ad képet a tanulók hozzáállásáról, magatartásáról és képességeiről. Az értékelésnek ez a módja formatív, folyamatos, párbeszédre épül és a minőségen alapul. Az értékelés második fajtája külső megfigyelés formájában történik, speciális eredményekre vonatkozó, mérhető adatokkal szolgál, megállapítja, hogy a tanuló mire képes és mire nem, valamint szelekciót tesz lehetővé. Az értékelés formatív és összegző voltának saját helye van a tanításban; bármelyiket helytelenül alkalmazva azonban visszahat a fejlődésre. A formatív értékelés központi szerepet játszik a Waldorf pedagógiában. Minden tanár abból a feltételezésből indul ki, hogy az előtte álló gyermek sokkal nagyobb lehetőségeket rejt magában, mint ami a jelenben megmutatkozik. A gyermek egész eddigi életútja azt az utat tárja elénk, ahogyan a gyermek individualizációja fejlődött, és képet ad arról, hogy a benne rejlő lehetőségeket mennyire sikerült kiaknázni. Ez a benne rejlő lehetőség többek között abban jut kifejezésre, hogy miként éli meg a gyermek a kulcsfontosságú fejlődési fázisokat, hogyan tanul, és hogyan birkózik meg azokkal a nehézségekkel, amelyekkel az élet szembesíti. Ennek a fejlődési útnak a megfigyelése, és az erre való válaszadás a formatív értékelés elsődleges célkitűzése. A csupán formális, adminisztratív értékelés túlsúlya megöli a tanári intuíciót és kezdeményezőkészséget, bármilyen értékelés hiánya azonban magában hordozza a szubjektivitás és az önkényesség veszélyét. A megfigyelésekből származó jegyzeteket kiegészítik a szaktanárok a gyermek szakórákon nyújtott teljesítményével. Az év során összegyűlt észrevételeket az osztálytanító és a szaktanárok összegzik a gyermek év végi bizonyítványában. A gyermekről készített feljegyzések emellett tartalmazhatják a tanári konferenciákon készült gyermekmegfigyelések összefoglalásait, az iskolaorvos jelentéseit, a teljesítményt mérő epocha 24