ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Megbetegedések bejelentése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Megbetegedések bejelentése"

Átírás

1 Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Megbetegedések bejelentése Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin Dr. Hanzséros Ferenc Budapest, 2007

2 Tartalomjegyzék 1. Fertőző betegségekről Ragadós száj és körömfájás Hólyagos betegség Kéknyelv betegség Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak Megbetegedések bejelentésével kapcsolatos irányelvek: A megbetegedések bejelentésével kapcsolatos hazai és uniós jogszabályok: Az irányelvek magyarázata: Ellenőrzési kritériumok Az ellenőrzések során vizsgálandó kérdések (TSE/BSE-vel kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésekor): Az ellenőrzések során vizsgálandó kérdések (RSZKF, kéknyelv betegség, sertések hólyagos betegségével kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésekor):

3 Megbetegedések bejelentése Az egészséges állat szabályos élettevékenység mellett optimális tartási körülmények között genetikai képességének megfelelően termel. A nem egészséges állat többnyire szemmel láthatóan még nem beteg, de a termelése már nem a megfelelő szintű. A beteg állat valamely szerve rendellenesen működik, a betegség valamely tünete megállapítható. A betegségek keletkezésének külső és belső okai lehetnek. A külső okokat feloszthatjuk élő illetve élettelen kórokokra. Élő kórokok lehetnek a baktériumok, vírusok, prionok, gombák, paraziták, az élettelen kórokok közé tartoznak a mechanikai hatások (traumák), hőhatások, anyagellátási zavarok. A beteg állat legtöbb esetben már jól felismerhető a testtartása, mozgása, viselkedése alapján. Fertőző betegségeknek nevezzük azokat a kórformákat, amelyek során egy alacsonyabb rendű kórokozó egy magasabb rendű szervezetet betegít meg, és abban kóros folyamatot indít meg. A kórokozók lehetnek paraziták, baktériumok, chlamydiák, rickettsiák, vírusok, szubvirális kórokozók. 1. Fertőző betegségekről A fertőző betegségek egyidősek az állatvilág és az ember létezésével. Már az ókorban is keresték a járványok eredetét. A 19. század tudósainak munkája tisztázta végül is a különböző baktériumok szerepét a fertőző betegségek oktanában. Ebben az évszázadban az elektromikroszkóp felfedezése, tökéletesítése, a különböző biológiai kutatómódszerek fejlődése (szövettenyészetek, genetikai kutatások) tette lehetővé a vírusok megismerését. A fertőző betegségek elleni védekezés is hosszú múltra tekint vissza. Már a IV. században Apsyrtius is hangsúlyozta a fertőzött állatok elkülönítésének fontosságát. A háziállat állományok egyes kórokozóktól való mentesítésével pedig már a 18. században is foglalkoztak (pl. keleti marhavész), amikor tulajdonképpen magát a kórokozót nem is igen ismerték. A fertőző betegség kialakulásának feltétele a fertőző ágens bejutása a szervezetbe és a fertőzött szerv fogékonysága a kórokozó iránt. A kórokozó képesség, vagy patogenitás a mikroorganizmus megbetegítő képességét jelenti. Ha ez a megbetegítő képesség több állatfajra is kiterjed, széles spektrumúnak nevezzük a kórokozót, ha csak egyféle állatfajt képes megbetegíteni, akkor szűk spektrumúnak. A kórokozókat obligát és fakultatív megbetegítő képesség szerint is feloszthatjuk. Az obligát patogenitás azt jelenti, hogy a 3

4 kórokozó minden, a kórokozó iránt fogékony egyedet képes megbetegíteni. A fakultatív patogén kórokozó csak bizonyos hajlamosító tényezők hatására, illetve a szerv vagy a szervezet ellenálló képességének csökkenése esetén képes kóros folyamatot megindítani a szervben vagy a szervezetben. A környezeti tényezők változatos módon és sokoldalúan befolyásolhatják a kórokozót, a gazdaszervezetet, valamint a fertőzés megeredését, terjedését. A fertőző betegség akkor képes járvánnyá válni, ha nagy virulenciájú és terjedési képességű kórokozó állatról állatra terjed. A járványok térbeli terjedése szerint megkülönböztetjük az endémiát, epidémiát, pándémiát. Az endémia kisebb méretű járvány, az epidémia esetén a betegség egyik állományról a másikra terjed, akár nagyobb tájegységet is érinthet. Egész földrészeket érintő járványkitörés esetén pándémiáról beszélünk. A járványok időbeli lefolyása szerint megkülönböztetünk robbanásszerű járványt, amikor az állatállományok gyorsan, egymás után betegednek meg, illetve elhúzódó járványt, amikor a betegség terjedése lassú. Ha egy állatállományban fertőző betegség gyanúja merül fel, akkor azt az állategészségügyi hatóságnak azonnal be kell jelenteni. A fertőző betegségek megelőzésében legfontosabb a fertőzés behurcolásának megakadályozása, illetve a már kialakult betegség felszámolása, a fertőzött anyagok, eszközök ártalmatlanná tétele, a fertőtlenítés végrehajtása. A fertőző betegségek egy állományba való behurcolásának megakadályozása érdekében be kell tartani bizonyos általános járványvédelmi szabályokat. Ezek a következők: Az istállók egyszerre való kiürítése, betelepítése, alapos takarítás, különböző állatfajok egymástól elkülönített tartása, a vadon élő állatok, a rágcsálók, vadmadarak távoltartása a haszonállatoktól, idegen állományból származó állatok karanténozása, a karanténozás ideje alatt ismételt vizsgálatok elvégzése, az elhullott állatok, az állati eredetű termékek, hulladékok szakszerű kezelése. A fertőző betegségek járványos méretű elterjedésének megakadályozásában az általános járványvédelmi intézkedéseken túl bizonyos esetekben a vakcinás védelemnek is nagy szerepe van. Megkülönböztetjük a passzív és az aktív immunizálást. A passzív immunizálás során mesterséges úton, az adott kórokozóval szemben termelt hiperimmun savót (ellenanyagot) adunk az állatnak. Passzív immunitás természetes úton is kialakulhat magzati korban, úgy, hogy a maternális vagyis az anya szervezete által termelt - ellenanyagok átjutnak a placentán (a méhlepényen keresztül) a magzatba, így az újszülöttek már bizonyos mértékű passzív immunitással jönnek világra. Haszonállataink egy részének placentáján nem jutnak át az ellenanyagok, ezek az újszülöttek az anya föcstejével veszik fel az ellenanyagot. A kolosztrum (föcstej) ellenanyagtartalma az ellés idején a legmagasabb, 4

5 majd rohamosan csökken. Az aktív immunizálás során a szervezetbe élő, legyengített, vagy elölt kórokozót juttatunk, így alakul ki a szervezet immunválasza. A bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek megjelenését, ún. kitörését a következőképpen is feloszthatjuk: elsődleges betegségi kitörés az, amikor a betegség megjelenése nem kapcsolódik járványügyileg egy megye területén egy előző kitöréshez, vagy az első kitörés egy másik megyében történt meg. Másodlagos kitörésről pedig akkor van szó, ha a betegség járványügyileg kapcsolatba hozható egy megyében már bekövetkezett előző kitöréssel. Közvetlenül az EU bizottságnak és külön minden egyes tagállamnak huszonnégy órán belül be kell jelenteni, ha az ország területén bármely ilyen jellegű betegség előfordulását hivatalosan megerősítik, vagy a betegség kitörésével kapcsolatosan zárlatot illetve egyéb igazgatási korlátozásokat vezetnek be. Szintén be kell jelenteni az utolsó kitörés megszűnése után a zárlat feloldását, illetve az egyéb igazgatási jellegű korlátozás feloldását is. Az Állategészségügyről szóló 2005 évi CLXXVI. Törvény értelmében bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek a következők: 1. ragadós száj-és körömfájás 2. hólyagos szájgyulladás 3. sertések hólyagos betegsége (SVD) 4. keleti marhavész 5. kiskérődzők pestise 6. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja 7. bőrcsomósodáskór 8. Rift-völgyi láz 9. kéknyelv betegség 10. juhhimlő és kecskehimlő 11. afrikai lópestis 12. afrikai sertéspestis 13. klasszikus sertéspestis 14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) 15. Newcastle-betegség (baromfipestis) 16. szarvasmarhák gümőkórja 17. fertőző sertésbénulás 18. veszettség 19. takonykór 5

6 20. tenyészbénaság 21. lovak fertőző kevésvérűsége 22. lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) 23. nyulak vérzéses betegsége 24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása 25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) 26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens) 27. brucellózis 28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása) 29. Aujeszky-féle betegség 30. lépfene 31. rühösség 32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa 33. pontyfélék tavaszi virémiája 34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása 35. súrlókór (scrapie) 36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) 37. lazacok fertőző kevésvérűsége 38. kis kaptárbogár fertőzöttség 39. Tropilaelaps atka fertőzöttség 40. sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája (PRRS) A fentiek közül egyebek mellett - külön jogszabály rendelkezik a ragadós száj- és körömfájás, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma, a sertések hólyagos betegsége valamint a kéknyelv betegség elleni védekezésre irányuló intézkedésekről. 2. Ragadós száj és körömfájás A ragadós száj- és körömfájás a hasított körmű állatok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, vadon élő kérődzők) nagy ragályokozó képességű, heveny lefolyású, lázas általános tünetekkel és hólyagképződéssel járó vírusos betegsége. A vírusnak több típusa van, ezek csak saját típusuk ellen létesítenek immunitást. A vírus ellenálló, hígtrágyában akár 40 napig is képes életben maradni A jellemző klinikai tünetek: - az általános tüneteken túl- nyálzás, levertség, hólyagok a száj és az orr nyálkahártyáján, a csülök mentén, következményes sántaság, nehezített mozgás. 6

7 A betegség ellen a tartósan mentes országok, és 1992-től kezdődően az Európai Unió országai, így hazánk is a kórokozó felbukkanása esetén a vírus esetleges tünetmentes fennmaradásának elkerülése céljából - kizárólag igazgatási intézkedésekkel védekeznek. Az Európai Unió hatályos rendelete a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv, a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról szóló szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelv. Ennek 3. cikkelye tartalmazza a gazdálkodó által teljesítendő követelményeket. Az állattartó köteles a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni. A bejelentést szóban, írásban, személyesen és meghatalmazott útján is meg lehet tenni. Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 5. (1) bekezdése alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak, minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez a ragadós száj- és körömfájás vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost az állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha a ragadós száj- és körömfájás gyanúját vélelmezve a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti, akkor a vonatkozó Tanácsi irányelv 3. cikkelyében foglalt kötelezettségeket messzemenően teljesíti. A betegség elleni védekezés részletes szabályait a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló 23/2005. (III. 23.) FVM rendelet tartalmazza. A jogszabály szerint a ragadós száj- és körömfájás bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A betegségről vagy annak gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni kell. A betegséggel fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokat távol kell tartani olyan helyektől, ahol a vírussal való fertőződéssel vagy kontaminációval (érintkezés útján) veszélyeztetnének fogékony állatokat. Abban az esetben, ha az állattartó a beteg, betegségre gyanús állatok előfordulását figyelmen kívül hagyja, az állatorvosnak történő jelentést elmulasztja, annak súlyos, maradandó, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatással járhat. 7

8 Az állattartó telepek ellenőrzése során az alábbi kérdéseket kell az állattartónak feltenni. Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik, szól-e az állatorvosnak? Kérem mondja el, hogy pontosan kinek és milyen módon szokta ezeket az eseteket jelenteni? Volt-e az állományban az elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik étvágytalan volt, vagy testtömege jó étvágy mellett is csökkent? Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított? Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? Volt-e elhullás az állományban az elmúlt három hónapban? Ha az előző kérdésre a válasz igen kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? 3. Hólyagos betegség A sertések hólyagos betegsége (SVD): a sertések lázzal, általános tünetekkel és főleg a lábvégeken, a túrókarimán és a száj nyálkahártyáján hólyagok képződésével járó megbetegedése. A klinikai tünetei hasonlítanak a ragadós száj- és körömfájásra, de enyhébbek a tünetek, és csak a sertés betegedik meg. A vírus igen ellenálló, szennyes istállókörnyezetben 12 hétig is fertőzőképes maradhat. A betegség elleni védekezés szabályait az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedésekről, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedésekről szóló, december 17-i keltezésű 92/119/EGK Tanácsi irányelv tartalmazza. A hatályos hazai jogszabály a sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet. Ennek értelmében az állat tartója, illetve ellátó állatorvosa, ha a sertések hólyagos betegségére gyanút keltő jeleket észlel, köteles haladéktalanul értesíteni a hatósági állatorvost. Az Állategészségügyről szóló évi CLXXVI. Törvény értelmében az állattartó köteles állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség 8

9 továbbvitelének megakadályozására adott utasításait a jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul végrehajtani. Ennek betartására vonatkozó ellenőrzések során az alábbi kérdéseket vizsgáljuk: Ha az állata beteg, vagy váratlanul elhullik, szól-e az állattartó az állatorvosnak? Pontosan kinek, és milyen módon szokta a fenti eseteket jelenteni? Volt-e az elmúlt 3 hónapban olyan állat, amelyik étvágytalan volt, vagy a testtömege jó étvágya ellenére is csökkent? Ha az előző kérdésre igen a válasz, ki kell kérdezni az állattartót, hogy mit tett, kit értesített. Volt-e elhullás az elmúlt 3 hónapban? Ha az előző kérdésre igen a válasz, ki kell kérdezni az állattartót, hogy mit tett, kit értesített. Abban az esetben, ha az állattartó a beteg, betegségre gyanús állatok előfordulását figyelmen kívül hagyja, az állatorvosnak történő bejelentést elmulasztja, annak súlyos, maradandó, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatással járhat. 4. Kéknyelv betegség A kéknyelv betegség szúnyogok által terjesztett betegség, amely az erek falának megbetegedése miatt ödémákkal, vérzésekkel, a nyálkahártyák kifekélyesedésével jár. A betegség érintkezéssel nem terjed, jelentkezése a szúnyogok előfordulásának megfelelően szezonális. A betegség Afrikában őshonos, de behurcolással más kontinensekre is eljutott. Elsősorban a juhok fogékonyak, szarvasmarháknál, bivalyoknál csak enyhébb megbetegedést észleltek. A vírus szarvasmarhákban évekig fennmarad anélkül, hogy klinikai tüneteket okozna. Európa számára a behurcolás megakadályozása a fontos. Az erről szóló uniós rendelet a Tanács november 20-i 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, a hazai jogszabályok pedig a 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól. Az ebben foglaltak szerint, aki a kéknyelv betegséget észleli, köteles ezt bejelenteni az ellátó állatorvosnak. Állatokat tartó, tenyésztő üzem esetében a bejelentés megtételére mindazon személyek kötelesek, akik az állatok felügyeletét, őrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását vagy az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerűen látják el, illetve azok is, akik az állatokkal érintkeznek. E személyeket a bejelentési kötelezettség teljesítése alól az a körülmény sem mentesíti, hogy a bejelentés megtételére más is köteles. 9

10 Abban az esetben, ha az állattartó a beteg, betegségre gyanús állatok előfordulását figyelmen kívül hagyja, az állatorvosnak történő jelentést elmulasztja, annak súlyos, maradandó, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. A fenti követelmények ellenőrzése során ugyanazokat a kérdéseket kell ellenőrizni, mint a sertések hólyagos betegségével (SVD) kapcsolatos követelmények ellenőrzésénél. Ha az állata beteg, vagy váratlanul elhullik, szól-e az állattartó az állatorvosnak? Pontosan kinek, és milyen módon szokta a fenti eseteket jelenteni? Volt-e az elmúlt 3 hónapban olyan állat, amelyik étvágytalan volt, vagy a testtömege jó étvágya ellenére is csökkent? Ha az előző kérdésre igen a válasz, ki kell kérdezni az állattartót, hogy mit tett, kit értesített. Volt-e elhullás az elmúlt 3 hónapban? Ha az előző kérdésre igen a válasz, ki kell kérdezni az állattartót, hogy mit tett, kit értesített. 5. Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) a központi idegrendszer lassan kialakuló, gyulladásos jelenségek nélküli, degenerációval járó elváltozása, amely hosszabbrövidebb idő alatt mindig a gazdaszervezet elhullásához vezet. A fertőző, szivacsos agyvelőbántalmak háziállatokban (juh, szarvasmarha, macska), vadon élő kérődzőkben, és (bizonyoa, még egzakt módon nem bizonyított vélemények szerint) az emberben is előfordulhatnak. A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmát először ban észlelték Angliában. Ez prionok okozta megbetegedés volt, ami (valószínűleg) úgy alakult ki, hogy súrlókórban elpusztult juhokból készült húslisztet is etettek szarvasmarhákkal. Igen hosszú a lappangási idő, akár 3-5 év is lehet. Klinikai tünetek: viselkedés megváltozása, élénkség, abnormális testtartás, hátulsó testfél gyengesége. Az állatok nyugtalanná, nehezen kezelhetővé válnak, a hang- és fényingerekre túl érzékenyen reagálnak. Lassan súlyosbodnak a tünetek, idővel mozgászavar is kialakulhat. A fertőző szivacsos agyvelőbántalmakat okozó prionok extrém ellenállóak, fertőtlenítőszerekkel nem inaktiválhatók, biztos elpusztításukhoz 133 C, és 20 perces behatási idő szükséges. A szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) megelőzése érdekében számos hatósági intézkedést vezettek be. Az Európai Parlament és a Tanács a 999/2001/EK rendelete tartalmazza az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat. A hazai rendeletek közül az 10

11 állategészségügyről szóló évi CLXXVI. Törvény, valamint a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről szóló 69/2003. (VI. 25) FVM rendelet foglalkozik. Az állattartóra, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személyre vonatkoznak az alábbi előírások: Az élelmiszertermelő állatokkal állati eredetű fehérjét, vagy ilyet tartalmazó takarmány- az alábbi kivételekkel nem etethető fel. Minden élelmiszertermelő állattal beleértve a kérődzőket is külön engedély nélkül etethető a tej, tejtermékek, tojás és tojástermékek, valamint a nem kérődző eredetű zselatin. A nem kérődző élelmiszertermelő állatok takarmányozására a hallisztet, a di- és trikálciumfoszfátot, valamint a vértermékeket tartalmazó takarmány felhasználható. Halak esetében vérlisztet tartalmazó takarmány is feletethető Amennyiben az állattartó a kérődző állatok etetéséhez állati eredetű fehérjét tartalmazó takarmányt használ, súlyosan megszegi a vonatkozó jogszabályokat, gazdaságon kívüli és gazdaságon belüli hatásai is lehetnek, és az okozott kár maradandó. Abban az esetben, ha az állattartó a beteg, betegségre gyanús állatok előfordulását figyelmen kívül hagyja, az állatorvosnak történő jelentést elmulasztja, annak súlyos, maradandó, gazdaságon belüli és gazdaságon kívüli hatása is lehet. A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak gyanúját az állatorvosnak haladéktalanul be kell jelenteni azokban az esetekben, ha az állattartó tulajdonát képező vagy az általa gondozott, illetve az állatok szállításával foglalkozó személyek esetében a szállított állat idegrendszeri tüneteket, viselkedészavart, illetve az idegrendszer bántalmazottságával összefüggésbe hozható fokozatosan súlyosbodó kondícióromlást mutat; A szarvasmarha, juh vagy kecske elhullását- tekintet nélkül az elhullás előtt tapasztalt tünetekre - haladéktalanul jelenteni az állatorvosnak; Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez a fertőző szivacsos agyvelőbántalom, vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha 11

12 fertőző szivacsos agyvelőbántalom gyanúját vélelmezi, és a bejelentést haladéktalanul megteszi, akkor a vonatkozó uniós jogszabályban foglaltakat is messzemenően teljesíti. Az állategészségügyi törvény fent említett rendelkezésének az a lényege, hogy egy bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanújának megállapítása, vagy kizárása olyan mélyreható ismereteket kíván, amelyeket az állattartótól elvárni illetve megkövetelni nem lehet. Az egészséges állat viselkedését a beteg állat viselkedésétől azonban minden állattartó, meg tudja különböztetni, és ennek megfelelően állata normálistól eltérő viselkedéséről az állatorvost képes tájékoztatni. Az állattartó bejelentése alapján a szükséges ismeretek birtokában levő állatorvos feladata a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség gyanúját kizárni, vagy azt megerősíteni és az adott betegséget megállapítani. Az állategészségügyi hatóság által a fertőző szivacsos agyvelőbántalom gyanúja esetén végrehajtandó járványügyi intézkedéseket a gyanús állat elkülönítése, megalapozott gyanúnál az állat diagnosztikai célból történő leöletése, illetve szarvasmarhák, juhok és kecskék esetén forgalmi korlátozás elrendelése- az állattartónak tűrnie kell, illetve a tőle telhető módon közre kell működnie. A fertőző szivacsos agyvelőbántalom megállapítása esetén végrehajtandó hatósági intézkedéseket- amelyek közé tartozik a végrehajtott járványügyi nyomozás, illetve a járványi nyomozás alapján meghatározott állatok leöletése, illetve a hullák és az állati eredetű hulladékok szakszerű ártalmatlanítása- az állattartónak tűrnie kell, illetve a tőle telhető módon közre kell működnie. Az állattartónál elvégzett ellenőrzések során az alábbiakra ki kell térni: Az élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etet-e (pl. csont és húslisztet, tollisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot, stb.)? Ha az állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik szóle az állatorvosnak? Pontosan kinek és milyen módon szokta az állatok megbetegedését, illetve elhullását jelenteni? Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik étvágytalan volt, vagy testtömege jó étvágy mellett is csökkent? Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ki kell térni arra, hogy az állattartó mit tett, kit értesített? 12

13 Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni? Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ki kell térni arra, hogy az állattartó mit tett, kit értesített? Volt-e elhullás az állományban az elmúlt három hónapban? Ha az előző kérdésre a válasz igen, akkor ki kell térni arra, hogy az állattartó mit tett, kit értesített? 13

14 6. Megbetegedések bejelentésével kapcsolatos irányelvek: Az Európai Parlament és a Tanács május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., , 1. o.) A Tanács november 18-i 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről (HL L 315., , 11. o.) A Tanács december 17-i 92/119/EGK irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről (HL L 62., , 69. o.) A Tanács november 20-i 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról (HL L 327., , 74. o.) 7., 11., 12., 13. és 15. cikk 3. cikk 3. cikk 3. cikk 7. A megbetegedések bejelentésével kapcsolatos hazai és uniós jogszabályok: Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról. 7, 11, 12, 13 és 15. cikk Az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 22/2004. a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről szóló 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet módosításáról A Tanács 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről Az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 23/2005. (III.23.) FVM rendelet a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről 5. -a tartalmazza a vonatkozó szabályokat A Tanács 92/119/EGK irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről. 3. cikk. Az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 14/2003. (II.14.) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól 14

15 A Tanács 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról. 3. cikk. Az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól 8. Az irányelvek magyarázata: Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról 7. cikk Az állattartó élelmiszertermelő állatokkal állati eredetű fehérjét, vagy ilyet tartalmazó takarmányt - az alábbi kivételekkel nem etethet fel. Minden élelmiszertermelő állattal beleértve a kérődzőket is külön engedély nélkül etethető a tej, tejtermékek, tojás és tojástermékek, valamint a nem kérődző eredetű zselatin, továbbá a nem kérődzőkből vagy kizárólag a kérődzők bőréből, írhájából gyártott hidrolizált fehérje. A nem kérődző élelmiszertermelő állatok takarmányozására a hallisztet, a di- és trikálciumfoszfát, valamint a vértermékeket tartalmazó takarmány felhasználható. Halak esetében vérlisztet tartalmazó takarmány is feletethető 11. cikk E cikkben foglaltak teljesítése érdekében az állattartó köteles a TSE gyanúját az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, ha a tulajdonát képező vagy az általa gondozott, illetve szállított állat idegrendszeri tüneteket, viselkedészavart, illetve az idegrendszer bántalmazottságával összefüggésbe hozható fokozatosan súlyosbodó kondícióromlást mutat. Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 5. (1) bekezdése alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez a TSE vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha TSE gyanúját 15

16 vélelmezi a bejelentést haladéktalanul megteszi, akkor a 12. cikkben foglaltakat messzemenően teljesíti. Megjegyzés: Az állategészségügyi törvény fent említett rendelkezésének az a lényege, hogy egy bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanújának megállapítása, vagy kizárása olyan mélyreható ismereteket kíván, amelyeket az állattartótól megkövetelni nem lehet. Az egészséges állat viselkedését a beteg állat viselkedésétől azonban minden állattartó, meg tudja különböztetni, és ennek megfelelően állata normálistól eltérő viselkedéséről az állatorvost képes tájékoztatni. Az állattartó bejelentése alapján a szükséges ismeretek birtokában levő állatorvos feladata a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúját kizárni, vagy megállapítani. 12. cikk Az állategészségügyi hatóság által a TSE gyanú esetén végrehajtandó járványügyi intézkedéseket a gyanús állat elkülönítése, megalapozott gyanúnál az állat leöletése diagnosztikai célból, illetve szarvasmarhák, juhok és kecskék esetén forgalmi korlátozás elrendelése - tartalmazza. Az állattartónak ezen intézkedéseket tűrnie kell, illetve a tőle telhető módon közreműködnie. 13. cikk A TSE megállapítása esetén végrehajtandó hatósági intézkedéseket tartalmazza, amelyek a VII. mellékletben felsorolt szempontok alapján végrehajtott járványügyi nyomozás, illetve a járványi nyomozás alapján meghatározott állatok leöletése, illetve ártalmatlanításának elrendelése és végrehajtatása. Az állattartónak ezen intézkedéseket tűrnie kell, illetve a tőle telhető módon közreműködnie. 16

17 A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv, a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról szóló szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelv. 3. cikk Az állattartó köteles a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni. (A bejelentést szóban, írásban, személyesen és meghatalmazott útján is meg lehet tenni.) Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló 2005 évi CLXXVI. törvény 5. (1) bekezdése alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez az RSZKF vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha RSZKF gyanúját vélelmezi a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti, akkor a 3. cikkben foglaltak messzemenően teljesíti. 17

18 A Tanács 92/119/EKG irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről. 3. cikk 3. cikk Az állattartó köteles a sertések hólyagos betegségének gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni. (A bejelentést szóban, írásban, személyesen és meghatalmazott útján is meg lehet tenni.) Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 5. (1) bekezdése alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez a sertések hólyagos megbetegedése vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A Tanács 2000/75/EK irányelvelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról. 3 cikk A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha sertések hólyagos megbetegedésének gyanúját vélelmezi a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti, akkor a 3. cikkben foglaltak messzemenően teljesíti. 3. cikk Az állattartó köteles kéknyelv betegség gyanújáról a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíteni. (A bejelentést szóban, írásban, személyesen és meghatalmazott útján is meg lehet tenni.) Mindezen felül Magyarországon az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 5. (1) bekezdése alapján az állattartó köteles állata beteg vagy betegségre gyanús voltát az állatorvosnak minden egyéb esetben is a tapasztalt tünetektől függetlenül - bejelenteni. A törvény értelmében ez a bejelentés a magánállatorvos felé is teljesíthető, akinek feladta azt eldönteni, hogy ez a kéknyelv betegség vagy más bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja-e, vagy sem. Bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség gyanúja esetén az eljáró magánállatorvos köteles az állategészségügyi hatóságot értesíteni. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy ha az állattartó minden esetben tájékozatja az állatorvost állata betegségéről (normálistól eltérő viselkedéséről), illetve ha kéknyelv betegség gyanúját vélelmezi a hatósági állatorvost haladéktalanul értesíti, akkor a 3. cikkben foglaltak messzemenően teljesíti. 18

19 9. Ellenőrzési kritériumok Minden olyan esetben fennáll az állatjárvány gyanúja, amikor az állatok a fajtára nézve abnormális viselkedést produkálnak vagy betegség tünetei fedezhetők fel rajtuk, amelyek a kezelés ellenére sem szűnnek. A keresztmegfelelés keretében az alábbiakat vizsgálják és értékelik: Jelentés gyanú, vagy járvány kitörése esetén Állatjárvány gyanúja vagy kitörése esetén az állattartónak a lehető leghamarabb értesítenie kell egy állatorvost vagy a község polgármesterét, vagy a rendőrséget, vagy egy hatósági állatorvost. Járványtól függően különböző lehet az állományban a lefolyás és az elterjedés. A tünetek, amelyek egy állatjárványra ill. egy gyanús esetre jellemzőek, az alapul szolgáló megbetegedéstől függően igen különbözőek lehetnek. Ezenkívül sok állatjárvány lefolyása nélkülözi a külső jeleket. Közreműködés Az állattartó, ill. az állattartó által az állatok felügyeletével megbízott személy közreműködése járvány esetén feltétlenül szükséges, ezért az állatjárvány-törvény is előírja azt. A haladéktalan bejelentés lehetővé teszi, hogy a hatóság gyorsan és célirányosan cselekedjen. Minél gyorsabban meg tudják kezdeni a járvány elleni küzdelmet, annál kisebbek lesznek az állatveszteségek, valamint a gazdasági károk. Az esetleges helyszíni ellenőrzésekre nézve fontos: Állatjárvány ill. annak gyanúja esetén a következőket kell dokumentálni: a betegség első jelei fellépésének időpontja a betegség megfigyelt jelei bejelentés időpontja A keresztmegfelelési kötelezettségek keretében itt különösen az alábbi jelentésköteles állatjárványokat kell megemlíteni: ragadós száj- és körömfájás sertések hólyagos betegsége kéknyelv betegség Fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE/BSE) 10. Az ellenőrzések során vizsgálandó kérdések (TSE/BSE-vel kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésekor): Szabad-e élelmiszertermelő állattal minden fajta állati eredetű fehérjét etetni (pl. csont és húslisztet, toll-lisztet, állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai hulladékot stb.) igen/nem 19

20 Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik szól-e az állatorvosnak? igen/nem Kérem mondja el, hogy pontosan kinek és milyen módon szokta ezeket az eseteket jelenteni? Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik étvágytalan volt, vagy testtömege jó étvágy mellett is csökkent? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? Volt-e az elmúlt három hónapban olyan állat az állományban, amelyik mozgása hirtelen összerendezetlenné vált, esetleg hirtelen összeesett, vagy nehezen tudott volna felállni? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? Volt-e elhullás az állományban az elmúlt három hónapban? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? 11. Az ellenőrzések során vizsgálandó kérdések (RSZKF, kéknyelv betegség, sertések hólyagos betegségével kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésekor): Ha állata beteg (normálistól eltérő viselkedést mutat), vagy váratlanul elhullik szól-e az állatorvosnak? igen/nem Kérem mondja el, hogy pontosan kinek és milyen módon szokta ezeket az eseteket jelenteni? Volt-e az állományban az elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik étvágytalan volt, vagy testtömege jó étvágy mellett is csökkent? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? 20

21 Volt-e az állományban elmúlt három hónapban olyan állat, amelyik sántított? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen, kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? Volt-e elhullás az állományban az elmúlt három hónapban? igen/nem Ha az előző kérdésre a válasz igen kérem, hogy mondja el, hogy mit tett, kit értesített? 21

L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 213/42 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.8.8. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2008. július 30.) az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló 82/894/EGK tanácsi irányelvnek a bejelentési kötelezettség

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2008. ( ) FVM rendelete az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2)

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Tv.

41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Tv. 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 45. -ának 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

115/2004. (VII. 9.) FVM rendelet. az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet módosításáról

115/2004. (VII. 9.) FVM rendelet. az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet módosításáról 115/2004. (VII. 9.) FVM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet módosításáról (Egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal) Az állategészségügyről szóló

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete. A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete. A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló rendelet módosításáról

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter /2017. ( ) FM rendelete

A földművelésügyi miniszter /2017. ( ) FM rendelete A földművelésügyi miniszter /2017. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 7. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló rendelet módosításáról

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv.

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. ÉLBÁI 1 Népesség 448500 fő Terület 4088 km Népsűrűség 108 fő/km 2 Szm

Részletesebben

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

Kéknyelv betegség. rövid ismertető Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,

Részletesebben

113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet. az állatbetegségek bejelentésének rendjéről. A rendelet alkalmazási köre. Fogalommeghatározások

113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet. az állatbetegségek bejelentésének rendjéről. A rendelet alkalmazási köre. Fogalommeghatározások 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 17., 18., 19. és 22. pontjában,

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet

113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 17., 18., 19. és 22. pontjában,

Részletesebben

Járványügyi intézkedést követő kártalanítás. a kártalanítási eljárás és annak feltételei

Járványügyi intézkedést követő kártalanítás. a kártalanítási eljárás és annak feltételei Járványügyi intézkedést követő kártalanítás a kártalanítási eljárás és annak feltételei Jogszabályi háttér Az egyes állat járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló

Részletesebben

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének

Részletesebben

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG 2005.1.20. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 17/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT LÉTREJÖTT, A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK

Részletesebben

NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

NÉBIH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 11. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 11. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 11. (OR. en) 13182/16 AGRILEG 147 VETER 97 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2016. október 11. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok.

Részletesebben

ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY

ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY FELADATAI A CSALÁDI GAZDASÁGOKBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN Összeállította: Dr. Ravasz Ferenc A NASZÁLYI

Részletesebben

69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet. a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről

69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet. a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet. Általános rendelkezések

179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet. Általános rendelkezések 179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi

Részletesebben

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

1. (1) E rendelet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét és bejelentésük rendjét állapítja meg.

1. (1) E rendelet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét és bejelentésük rendjét állapítja meg. 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről 2013.06.17 5 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági

Részletesebben

179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről

179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről 179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi

Részletesebben

Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés

Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés Herpesz vírus okozta megbetegedés halaknál CyHV-1 : pontyhimlő

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048570/03 számú dokumentumot. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. január 26. (OR. en) 5664/17 AGRILEG 23 VETER 9 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. január 20. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:

Részletesebben

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1627/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Debreceni

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

Aujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet

Aujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet Aujeszky-betegség 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet Fogalmak Fertőzött sertés: vírus, antigénjei, DNS kimutatható; gyanút keltő klinikai tünetek és olyan állományban van ahol a fertőzöttséget hatóságilag

Részletesebben

148/2007. (XII. 8.) FVM

148/2007. (XII. 8.) FVM 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII.

Részletesebben

VITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft.

VITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft. VITAFORT ZRT. 2016.06.02. Nemes Péter Vet- Produkt Kft. 1 Miért a Biosecurity Fotó: Dr. Horváth- Papp Imre 2 A biosecurity célja A kórokozók behurcolásának megakadályozása, hogy ne legyen: - szubklinikai

Részletesebben

Az sertés-egészségügy aktuális

Az sertés-egészségügy aktuális Az sertés-egészségügy aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos Sertésegészségügyi szakmai nap Oroszháza Gyopárosfürdő,

Részletesebben

31/2009. (III. 27.) FVM rendelet. Általános rendelkezések

31/2009. (III. 27.) FVM rendelet. Általános rendelkezések 31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. TESZTFELADATOK Egyszerű választás D Négyféle asszociáció 1. D 2. B 3. C 4. B 5. A Ötféle asszociáció

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzatának. 12/2005.(VI.07.).sz. rendelete. az állattartás rendjéről

Bucsa Község Önkormányzatának. 12/2005.(VI.07.).sz. rendelete. az állattartás rendjéről Bucsa Község Önkormányzatának 12/2005.(VI.07.).sz. rendelete az állattartás rendjéről 1 Bucsa Község Önkormányzatának 12/2005.(VI.07.).sz. önkormányzati rendelete az állattartás rendjéről Bevezető Bucsa

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 140. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 140. szám MAGYAR KÖZLÖNY 140. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. szeptember 19., hétfő Tartalomjegyzék 64/2016. (IX. 19.) FM rendelet Egyes állategészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 69732

Részletesebben

Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az SVD-el kapcsolatos

Milyen szempontokat kell figyelembe venni az állattartónál végzett, az SVD-el kapcsolatos Tesztt megolldások néllküll Szakttanácsadók Továbbképzése Számadó 2007 0..3 verziió kérdéseii 2007 Köllcsönös megffellellttettés sorsz szakterület Kérdés 1 2 Az egészséges állatra jellemző: 2 2 A beteg

Részletesebben

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1628/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Kaposvári

Részletesebben

Hazai és nemzetközi helyzetkép és teendők a állategészségügyben

Hazai és nemzetközi helyzetkép és teendők a állategészségügyben Hazai és nemzetközi helyzetkép és teendők a állategészségügyben dr. Gombos Zoltán főosztályvezető Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Földművelésügyi Minisztérium Jelenlegi Uniós szabályrendszer: Járványügyi

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

HATÁROZATOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA. (2008. április 25.) (EGT-vonatkozású szöveg) (2008/425/EK)

HATÁROZATOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA. (2008. április 25.) (EGT-vonatkozású szöveg) (2008/425/EK) 2008.6.18. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 159/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) HATÁROZATOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

Részletesebben

A járványtan záróvizsga kérdései (2012/2013 tanév záróvizsgáira)

A járványtan záróvizsga kérdései (2012/2013 tanév záróvizsgáira) 1 A járványtan záróvizsga kérdései (2012/2013 tanév záróvizsgáira) 1. A fertőző betegségek fogalma, a fertőzés forrásai, a fertőzés megeredésének feltételei (a kórokozó és a gazdaszervezet viszonya, a

Részletesebben

MELLÉKLET V. MELLÉKLET

MELLÉKLET V. MELLÉKLET EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 157 final ANNEX 5 MELLÉKLET V. MELLÉKLET Társulási megállapodás egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a

Részletesebben

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból 1) Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át

Részletesebben

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,

Részletesebben

Fertőző kevésvérűség

Fertőző kevésvérűség Fertőző kevésvérűség Az idei hazai előfordulás tapasztalatai Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Dr. Szögyényi Zsuzsanna, Dr. Abonyi Tamás, Dr. Vladár Dorottya Jogszabályi háttér Bejelentési kötelezettség

Részletesebben

A B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék

A B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 33. szám 5679 1. melléklet a 23/2011. (III. 28.) VM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve

Részletesebben

L 287/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 287/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 287/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.9.8. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2004. augusztus 13.) a klasszikus sertéspestis Szlovák Köztársaságban 2004-ben történő felszámolásához való közösségi pénzügyi

Részletesebben

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI Gümőkór (tuberculosis, TBC) kórokozói különböző emlős állatfajok és az ember gümőkórja M. tuberculosis complexbe tartozó fajok

Részletesebben

JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN

JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN JOGALKALMAZÓI GYAKORLAT AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK KEZELÉSÉBEN Dr. Márton Lázár osztályvezető Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2012. november 19. Miért kell külön szabályozni ezeket a Hgtv által

Részletesebben

31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól

31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól 31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott

Részletesebben

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak A 2012/12. SZÁM TARTALMA LÓ Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak nyugat-nílusi vírus okozta agy- és gerincvelő-gyulladása. Irodalmi áttekintés / 708 SZARVASMARHA Mee,

Részletesebben

12/2008. (II. 14.) FVM rendelet. az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

12/2008. (II. 14.) FVM rendelet. az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. (2) bekezdése 1., 2., 8. és 25. pontjában kapott

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter../2014. (.) FVM rendelete

A földművelésügyi miniszter../2014. (.) FVM rendelete A földművelésügyi miniszter../2014. (.) FVM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII.

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft 2008. március 13.

LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft 2008. március 13. LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft 2008. március 13. T A R T A L O M S z á m T á r g y Oldal Miniszteri rendeletek 11/2008. (II. 14.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények

Részletesebben

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.1. Feladó Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.2. Bizonyítvány hivatkozási száma I.2.a Helyi hivatkozási szám: I.3. Központi illetékes hatóság I. rész: Bemutatott szállítmány adatai I.4.

Részletesebben

Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján

Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján Zoonózisok és élelmiszer eredetű események Európában az EFSA és az ECDC 2012 évi zoonózis jelentése alapján Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária Kerekes Kata NÉBIH-ÉKI 2014. április 15. Miről lesz szó? Hogyan

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E.

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E. Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E

Részletesebben

Monor Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2004. (VII. 26.) számú rendelettel módosított, 11/2002. (III. 28.

Monor Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2004. (VII. 26.) számú rendelettel módosított, 11/2002. (III. 28. Monor Városi Önkormányzat Képviselő-testülete / (VII ) számú rendelettel módosított, / (III ) számú rendelete Az állatok tartásáról Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az állattartás helyi

Részletesebben

Mire kell figyelni a halegészségügyi jogszabályi előírások változása kapcsán?

Mire kell figyelni a halegészségügyi jogszabályi előírások változása kapcsán? Mire kell figyelni a halegészségügyi jogszabályi előírások változása kapcsán? Sáregres, 2009. február 18. Dr. Ózsvári László PhD, MBA Állategészségügyi és állatjóléti osztályvezető FVM Víziállat-egészségügyi

Részletesebben

95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet

95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet 95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló nemzeti programok finanszírozásának szabályairól Az állattenyésztésről szóló

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.26. COM(2015) 217 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

BRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu

BRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu BRDC általános állománydiagnosztika Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu Melyik az elsődleges az állománydiagnózis, vagy az egyedi diagnózis? 1. Egyedi diagnózis 2. Állomány diagnózis 3. Mindkettő egyformán

Részletesebben

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK Prof. Dr. László Fodor Head of the department Dean A laboratóriumi állatok fertőző betegségei indukált betegségek fogékonyság spontán betegségek terjedés az állományon

Részletesebben

Az állami kártalanítás szabályai. Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár

Az állami kártalanítás szabályai. Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár Az állami kártalanítás szabályai Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár 1 Támogatási rendszerek Állategészségügy: Egyes állatbetegségek megelőzése,

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István

Részletesebben

56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet. Fogalommeghatározások

56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet. Fogalommeghatározások 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA L 194/26 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.7.21. A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. július 18.) a 2011/630/EU végrehajtási határozatnak a kéknyelv-betegségre és a Simbu vírusokra vonatkozó állat-egészségügyi

Részletesebben

A kölcsönös megfeleltetés általános keretrendszere, előírásai és követelményei

A kölcsönös megfeleltetés általános keretrendszere, előírásai és követelményei A kölcsönös megfeleltetés általános keretrendszere, előírásai és követelményei 1. A kölcsönös megfeleltetés bevezetése, jogszabályi háttere, definíciója, alkalmazási területe 1.1 A kölcsönös megfeleltetés

Részletesebben

A kölcsönös megfeleltetés általános keretrendszere, előírásai és követelményei

A kölcsönös megfeleltetés általános keretrendszere, előírásai és követelményei KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Az előírások és követelmények általános ismertetése, a kapcsolódó ellenőrzések és intézkedések bemutatása 2008. A kölcsönös megfeleltetés általános keretrendszere, előírásai

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 152. szám 15127

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 152. szám 15127 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 152. szám 15127 A földművelésügyi miniszter 24/2014. (XI. 6.) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének

Részletesebben

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 A BIZOTTSÁG 1108/2008/EK RENDELETE (2008. november 7.) az 1266/2007/EK rendeletnek a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei,

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

B3060. Ügyfél-azonosító: Ügyfél neve: Név: Fax: E-mail: Tárgyidőszak: év félév/negyedév/hónap*

B3060. Ügyfél-azonosító: Ügyfél neve: Név: Fax: E-mail: Tárgyidőszak: év félév/negyedév/hónap* Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS IRÁNTI KÉRELEM az 50/2014. (IV. 29.) VM rendelet alapján, az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolásának finanszírozásához igényelhető

Részletesebben

A szalmonella gyérítési programokkal kapcsolatos útmutatók

A szalmonella gyérítési programokkal kapcsolatos útmutatók A szalmonella gyérítési programokkal kapcsolatos útmutatók dr. Pállai Gerda Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság, Járványügyi Osztály 2013. október 18.

Részletesebben

23/2005. (III. 23.) FVM rendelet a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről. A rendelet tárgya

23/2005. (III. 23.) FVM rendelet a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről. A rendelet tárgya 23/2005. (III. 23.) FVM rendelet a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. -ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket

Részletesebben

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. 4. tételek 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló módszerei 2. A kórbonctani és egyes kiegészítı diagnosztikai vizsgálatra szánt anyagok győjtésének

Részletesebben

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt

Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Állattenyésztési és vágási melléktermékek kérdései Dr. Kiss Jenő ATEVSZOLG Zrt Miről kívánok szólni? Milyen anyagok tartoznak az állattenyésztési és vágási melléktermékekhez? Melyek a legfontosabb jogszabályok?

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2014D0909 HU 29.05.2015 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2014. december

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA L 155/48 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.6.22. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. június 18.) a lovak fertőző kevésvérűségére vonatkozó romániai védőintézkedésekről (az értesítés a C(2010) 3767. számú

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Magyarországra történő beszállítás feltételei

ÚTMUTATÓ. Magyarországra történő beszállítás feltételei ÚTMUTATÓ A kéknyelv-betegség magyarországi megállapítása miatt a jogszabályoknak megfelelően el kellett rendelni a kitörés gócpontjától számított 100 kilométeres sugarú védőkörzet felállítását, valamint

Részletesebben

MAGYAR. KONYVKIADÓ-rrÁRSULAT KÖNYVTÁRA. XL. KÖTET RÖLL NI. F. fl'ekin'l']~'1"l'el -. - BUDAPEST A T Á R S U LAT SA J Á T J A

MAGYAR. KONYVKIADÓ-rrÁRSULAT KÖNYVTÁRA. XL. KÖTET RÖLL NI. F. fl'ekin'l']~'1l'el -. - BUDAPEST A T Á R S U LAT SA J Á T J A A MAGYAR ORVOSI KONYVKIADÓ-rrÁRSULAT KÖNYVTÁRA. XL. KÖTET. 1881. RÖLL NI. F. AZ ÁLLATI 'JÁRVÁNYOK fl'ekin'l']~'1"l'el AZ OSZTRÁK ÉS ANÉMET TÖRVÉNYHOZÁSRA. -. - BUDAPEST A T Á R S U LAT SA J Á T J A. 1882.

Részletesebben

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin Dr. Hanzséros

Részletesebben

(Csak a görög nyelvű szöveg hiteles) (EGT-vonatkozású szöveg)

(Csak a görög nyelvű szöveg hiteles) (EGT-vonatkozású szöveg) 2015.9.8. L 234/19 A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1500 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2015. szeptember 7.) a bőrcsomósodáskór görögországi előfordulásával összefüggő egyes ideiglenes védintézkedésekről és az (EU) 2015/1423

Részletesebben

KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL

KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL Kereki Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az állategészségügyről szóló 2005. évi

Részletesebben

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonellák bemutatása Enterobacteriaceae családba tartozó Gramnegatív pálcák, körülcsillósak, aktívan mozognak (kivéve

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Tervezet! A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény

Részletesebben

Európai Bizottság. TSE-ütemterv. Brüsszel, 15.07.2005 KOM(2005) 322 végleges

Európai Bizottság. TSE-ütemterv. Brüsszel, 15.07.2005 KOM(2005) 322 végleges Európai Bizottság TSE-ütemterv Brüsszel, 15.07.2005 KOM(2005) 322 végleges HU TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4 2. Rövid és közép távú módosítások (2005 2009)... 5 2.1. Különleges fertőzési veszélyt jelentő

Részletesebben

30/2009. (III. 27.) FVM rendelet. a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról

30/2009. (III. 27.) FVM rendelet. a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

KÖLESDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

KÖLESDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL KÖLESDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL MEDINAI KIRENDELTSÉG 7057 Medina, Kossuth u. 59. Tel/Fax: (74) 434-010 Állattartó Tulajdonos H e l y b e n Tárgy: Tájékoztatás a kéknyelv betegségről Tisztelt Állattartó!

Részletesebben

A Ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés készenléti terve FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály

A Ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés készenléti terve FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály A Ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés készenléti terve 2004. FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztály TARTALOM Fejezet Tárgy Oldal 1 Jogi felhatalmazás 3 2 Pénzügyi fedezet 5

Részletesebben