A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága. Szekularizált állam és világnézeti semlegesség
|
|
- Andrea Török
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága Szekularizált állam és világnézeti semlegesség 1
2 2
3 Gondolat, lelkiismeret, vallás 3
4 Gondolat, lelkiismeret, vallás 4
5 5
6 Gondolat, lelkiismeret, vallás 6
7 A védett értékek Gondolkodás (szabad, befolyásmentes, értékelő belső folyamat) Lelkiismereti meggyőződés kialakítása, pl. Világnézeti (pl. idealista, materialista) Politikai (pl. liberális, konzervatív) Vallási (vallásos, vallásellenes, közömbös) Vallás (rendszerbe foglalt, meghirdetett hitelvek, azokhoz igazodó magatartási szabályok, e szabályok megvalósulása) Hitelv: a világ és az ember eredetére, rendeltetésére és kapcsolatára, az emberi test és lélek viszonyára, az emberek, illetve más élőlények halál utáni sorsára, a megismerhető világon túli legfőbb lény vagy lények létére és szerepére, a világmindenséget átható bizonyos természeti vagy természetfeletti erők, szellemek és törvényszerűségek lényegére és hatására, továbbá a vallási közösség (egyház) viszonyaira vonatkozó, a hitvalló, a vallásos emberek által elfogadandó és tiszteletben tartandó megállapítások összessége 7
8 Alkotmányjogi szabályozás az Alaptörvény előtt Alkotmány gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága (tartalmi elemek), állam és egyház elválasztása (szekularizáció) PPJNE 18. Cikk, EJEE 9. Cikk EU Alapjogi Charta 10. Cikk (tartalmi elemek + el kell ismerni a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását) évi IV. törvény (Ltv.) évi CXXIV. törvény (Eft.) egyházfinanszírozás 8
9 1990. évi IV. törvény jellege Szabadelvű egyházügyi szabályozás a vallásüldözés, diszkrimináció és jogfosztottság évtizedei után Az állami befolyás minél teljesebb kiiktatása állt a középpontban Már az 1990-es évek elejétől támadások kereszttüzébe került A társadalom felkészületlensége a vallási sokszínűség ilyen mértékére Új vallási csoportok visszaélései Egyházak egyenjogúsága 9
10 Az AB gyakorlata 4/1993. (II. 12.) AB határozat - az állam világnézeti semlegessége, az állam és az egyház viszonya, állami iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem, volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésének (reprivatizáció) alkotmányossága 8/1993. (II. 27.) AB határozat - az egyházalapítás feltételei 10/1993. (II. 27.) AB határozat - szabad vallásgyakorlás, vallási ünnepek és munkaszüneti napok összefüggései 46/1994. (X. 21.) AB határozat - a katonai szolgálat, a polgári szolgálat és a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog összefüggései 39/2007. (VI. 20.) AB határozat - vallásszabadság és kötelező védőoltás 47/2009. (IV. 21.) AB határozat - alkotmányos követelmény, hogy az esküokmány nem tartalmazhat a köztisztviselő lelkiismereti, illetve vallási meggyőződésére utaló adatot 10
11 Alaptörvény VII. cikk - eredetileg (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa. (2) Az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. (3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 11
12 At. VII. cikk 5. módosítás után (2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre. (3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak. (4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. (5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. 12
13 Alaptörvény - preambulum Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Elkötelezettségre utal: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Valljuk, hogy összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Zárósor: Mi, a április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti felelősségünk tudatában 13
14 Alaptv. további rendelkezései Közpénzügyi tárgyú törvények AB-felülvizsgálata a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság sérelme esetén lehetséges [37. cikk (4)] Megkülönböztetés tilalma vallás védett tulajdonság [XV. cikk (2)] Honvédelmi kötelesség fegyveres szolgálat megtagadható lelkiismereti okból, helyette fegyver nélküli szolgálat [XXXI. cikk (3)] 14
15 Az új törvényi szabályozás évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 164/2011. (XII. 20.) AB határozat a évi C. törvény megsemmisítéséről (közjogi érvénytelenség) évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról (Ehtv.) 15
16 Az Ehtv. kiegészítései évi V. törvény: pontosítás választópolgár, országos népi kezdeményezés, törvényes képviselő évi VII. törvény: 17 újabb egyházat ismert el a már elismert 14 mellett évi CXXXIII. törvény: Ehtv.- módosítás a 4. At.-módosítás nyomán 16
17 Az Alkotmánybíróság döntése 6/2013. (III. 1.) AB határozat Az államnak a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban, jogorvoslati lehetőség mellett kell biztosítania. Az egyházi státusz parlamenti szavazás útján történő elismerése, önmagában e döntéshozatali eljárásnak az Országgyűléshez telepítése politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet. Az ilyen, jogi mérlegeléssel megítélendő, alapjogi vonatkozású egyedi ügyekben a döntéshozatalnak a független bíróságtól való elvonása és kizárólagosan az alapvetően politikai karakterű Országgyűléshez telepítése nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel. 17
18 Az EJEB döntése Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások v. Magyarország ( , végleges ) Az egyházak elismerése vagy annak megtagadása a politikai szituáció függvénye (OGY, politikai eljárás) Az állam, amikor az együttműködéshez partnert választ, nem járhat el diszkriminatív módon Azzal, hogy kevésbé szigorú bánásmód alkalmazása helyett megfosztották a sértetteket az egyházi státuszuktól, hogy politikai színezetű újraelismerési eljárásnak vetették alá az egyházakat, valamint, hogy a kérelmezőket a lehetséges együttműködés és a hitéleti tevékenységek támogatása terén a bevett egyházaktól eltérően kezelték, a magyar hatóságok nem tettek eleget a semlegesség követelményének. 18
19 Az Alkotmánybíróság ismét 23/2015. (VII. 7.) AB határozat Eht. és vhr. egyes rendelkezéseinek nemzetközi szerződésbe ütközése (EJEB-döntésre figyelemmel) felhívta az OGY-t és a Kormányt, hogy október 15-ig tegyék meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket Az ellentét elvileg többféleképpen is kiküszöbölhető lehet: a) az ügyben vizsgált elismerési feltételek megváltoztatásával; b) úgy, hogy a bevett egyházaknak biztosított egyes többletjogosultságokat a jogalkotó a vallási tevékenységet végző szervezetek számára a vizsgáltnál kevésbé korlátozó feltételekkel is igénybe vehetővé teszi 19
20 Az alapjog 20
21 Jellemzők Alanya szerint emberi jog Kialakulása szerint első generációs jog (ld. vallásháborúk > első szabadságjogi küzdelmek) Funkció: szabadságjog Gyakorlás: egyénileg, közösségileg 21
22 Kapcsolatok Emberi méltósághoz való jog Kommunikációs jogok Információs önrendelkezés (különleges adat) Diszkrimináció tilalma Oktatáshoz való jog Hadkötelezettség 22
23 Tartalom Hit, meggyőződés szabadsága Kultuszszabadság Vallási egyesülési jog Vallási gyülekezési jog Lelkiismereti vagy vallási meggyőződés megválasztása, elfogadása, kinyilvánítása és megvallása, továbbá annak megváltoztatása, illetve gyakorlása miatt senkit előny vagy hátrány nem érhet 23
24 Hit, meggyőződés szabadsága Vallás elfogadása, megválasztása; vallás megváltoztatása, elhagyása. A lelkiismereti meggyőződésre vonatkozó adatok különleges adatnak minősülnek. A 47/2009. (IV. 21.) AB határozat szerint eskütételnél kinyilvánított, meggyőződésre vonatkozó adat nem kezelhető. Állami hatóság által a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben az Ehtv. hatálybalépésekor nyilvántartott különleges adat kizárólag az érintett hozzájárulásával - halála esetén leszármazója hozzájárulásával - továbbítható és hozható nyilvánosságra. A lelkiismereti és vallásszabadság jogával összefüggésben a népszámlálás során nem kötelező jelleggel, azonosításra alkalmatlan módon gyűjthető adat. 24
25 Kultuszszabadság (vallásgyakorlás) vallás tanítása, gyakorlása; vallás tanulása (iskolai vallásoktatásban való részvétel); vallásos meggyőződés kinyilvánítása, kinyilvánításának mellőzése (hivatali esküben ennek megerősítése); a lelkiismereti és vallásszabadság joga kommunikációs eszköz útján is kifejezésre juttatható; a lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlását az oktatási, egészségügyi, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben ellátott, valamint a büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott számára egyéni és közösségi szinten is lehetővé kell tenni a lelkiismereti és vallásszabadság joga a rendvédelmi szerveknél, a Magyar Honvédségnél és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál szolgálati jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során - a szervezet működési rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban - szabadon gyakorolható a szülőnek/gyámnak joga van ahhoz, hogy a felügyelete alá tartozó kiskorú erkölcsi és vallási neveléséről, oktatásáról döntsön, és arról gondoskodjon 25
26 Vallási egyesülési jog és gyülekezési jog Vallási egyesülési jog a választott, elfogadott vallásnak megfelelő egyházhoz (vallási közösséghez) tartozás joga, az egyházalapítás joga (törvény szerint), vallási tevékenységet végző szervezet létrehozásának a joga. Az egyházon belül gyakorolható jogosultságokat az egyház belső normái határozzák meg. Vallási gyülekezési jog A vallás másokkal együttesen, szertartások útján is gyakorolható. Az egyházi rendezvények, körmenetek nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá (Gytv. 3. b) [Nem terjed ki a törvény hatálya] a templomban és a vallásgyakorlásra rendelt más helyen szervezett vallásos szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre 26
27 Vallási tevékenység (Ehtv.) olyan világnézethez kapcsolódó tevékenység, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt hitelvekkel rendelkezik, tanai a valóság egészére irányulnak, valamint sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi személyiség egészét átfogja Önmagában nem vallási tevékenység: politikai és érdekérvényesítő, pszichikai vagy parapszichikai, gyógyászati, gazdasági, vállalkozási, nevelési, oktatási, eü, karitatív stb. tevékenység 27
28 Állam objektív intézményvédelem Be nem avatkozó semlegesség (de nem tétlenség vagy közömbösség) Elvont, minden vallásra alkalmazható általános szabályok (állami egyházjog) A szabad kommunikáció biztosítása Tudatos választás lehetővé tétele (pozitív vallásszabadság) Pluralizmus védelme plurális vallási közösségek rendszerének létrehozása Szabályozott kompromisszum vallás és vallástalanság között, más alapjogok védelme 28
29 Korlátozás az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható (szükségesség, arányosság) Ehtv. szerint különleges jogrend: Alaptv. 57. cikke nem sorolja fel (vagyis különleges jogrendben korlátozható) Emellett az AB a korlátozást az ún. összehasonlító teherpróba tesztje szerint is vizsgálja. Ez arra keres választ konkrét ügyben, hogy az alkotmányos demokrácia keretei között az egyének valamely csoportja mentesülhet-e olyan általános kötelezettséget tartalmazó törvény alól, amely adott csoporthoz tartozók számára lelkiismereti, vallási meggyőződésükre tekintettel többletterhet jelent. Az igényelt kivétel akkor alkotmányos, ha a) szoros összefüggésben áll valamely hittétellel, vallási szertartással és b) nem jár mások (adott vallási közösséghez nem tartozók) jogainak sérelmével. Ld. 39/2007. (VI. 20.) AB határozat kötelező védőoltás 29
30 Törvényi korlát Vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más közösségek jogait és szabadságát 30
31 Az állam és az egyház viszonya 31
32 Modellek Világnézetileg elkötelezett állam Azonosul, vagy összefonódik adott ideológiával, világnézetet képviselő szervezettel, pl. Totalitárius állam Vallásilag elkötelezett állam (egyház és állam viszonyában személyi és intézményi átfedés) Világnézetileg semleges állam Államegyház Radikális elválasztás Együttműködő elválasztás Támogató semlegesség 32
33 A világnézetileg semleges állam a) Nem foglal állást hitelvi kérdésekben b) Nem azonosul egyetlen világnézettel sem c) Nem dönt az egyház belső szervezetéről, működéséről és egyéb belső ügyeiről d) Egyházi előírások nem érvényesíthetők állami kényszerrel e) Nincs szervezeti összefonódás f) Nincs irányítás / felügyelet g) Nincs adóbehajtás h) Egyház belső döntései nem peresíthetők állami bíróság vagy más hatóság előtt i) Nem oszlathatja fel csak törli, ha bizonyos feltételek bekövetkeznek 33
34 A magyar modell Vallási közösség ( egyház ) Az OGY által elismert egyház = bevett egyház Ehtv. melléklet Közjogi jogalanyiság Sajátos elismerési eljárás Privilégiumok: SZJA 1%, iskolai hitoktatás, helyi adók alóli mentesség, termőföld-forgalmi kivételek Vallási tevékenységet végző szervezet (VTVSZ) Egyesületekre vonatkozó szabályok (Civiltv.) az Ehtv.-ben foglalt eltéréssel Magánjogi jogalanyiság Szűkebb körű állami támogatás, együttműködés a társadalmi támogatottság függvényében 34
35 Az állam és az egyház viszonya 1. Magyarországon az állam és a vallási közösségek különváltan működnek Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre. A vallási közösség hitelvei, belső szabálya alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre. 35
36 Az állam és az egyházak viszonya 2. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködhet a vallási közösségekkel (az együttműködésről az OGY dönt, akivel együttműködik: bevett egyház) A jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, közcélú tevékenységet ellátó vallási közösséggel a Kormány megállapodást köthet A vallási közösségek tényleges társadalmi szerepét, az általuk ellátott közcélú tevékenységet az állam a vallási közösségek társadalmi szerepéhez kapcsolódó további jogszabályok megalkotásánál és a velük való kapcsolattartás során figyelembe veheti Állam külön is elismeri Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét (Ehtv. preambulum) 36
37 A vallási közösségek jogi helyzete 37
38 Egyházalapítás között Az egyházat a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vette, ha 1. az egyházat legalább 100 természetes személy megalapította, 2. az egyház az alapszabályát elfogadta, 3. az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, és 4. az alapítók nyilatkoztak, hogy az általuk létrehozott szervezet az egyház kritériumainak megfelel 38
39 VTVSZ Fogalma egyesület, amelynek tagjai azonos hitelveket valló természetes személyek, és amelynek alapszabályában meghatározott célja vallási tevékenység végzése. Létrejötte Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba Kizárólag természetes személyek alapíthatják (10) Vallási tevékenység végzése céljából 39
40 Bevett egyház A bevett egyház azonos hitelveket valló természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi jogállást az Országgyűlés a közösségi célok érdekében történő együttműködés céljából biztosítja. A bevett egyházakat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik. Az egyházi jogi személy (= bevett egyház + annak belső egyházi jogi személye) az általa vagy intézménye útján ellátott közcélú tevékenysége után a hasonló tevékenységet folytató állami vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatásra jogosult. 40
41 Egyházként való elismerés A VTVSZ egyházként való elismerését a szervezet képviselője kezdeményezi a miniszternél Miniszter dönt a feltételek fennállásáról (jogász, vallástudós, szociológus szakértők, 60 nap) Az OGY vallásügyi bizottsága a miniszter döntése alapján törvényjavaslatot VAGY a feltételek (ld. alább) hiányában határozati javaslatot nyújt be OGY támogat: Ehtv. mellékletét módosítja (sarkalatos) OGY nem támogat: OGY határozat, indokokkal 1 éven belül nem kérhető ismételten az elismerés Jogorvoslat Miniszter döntése ellen bírósági felülvizsgálat OGY döntése ellen AB (csak törvényességi szempontból vizsgál, Abtv. 33/A. ) 41
42 1) elsődlegesen vallási tevékenységet végez 2) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van 3) legalább 100 éves nemzetközi működés VAGY 20 éve, szervezett formában működik Magyarországon ÉS a lakosság 0,1%-át elérő taglétszám ( KSH) 4) belső szabályzatát elfogadta 5) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta (kijelölte) 6) képviselői nyilatkoznak: a szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, nem sérti más jogait és szabadságát 7) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot 8) a szervezettel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel 9) együttműködési szándéka, képessége bizonyított Feltételek Miniszter vizsgálja OGY vizsgálja 42
43 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 43
bizottsági módosító javaslato t
Az Országgyűlési képvisel ő Dr. Kövér László az Országgy űlés Elnöke részére Helyben É :-;.ozefi : 2 1 29. Bizottsági módosító javaslat! Tisztelt Elnök Úr! Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
Részletesebben2011. évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról*
25102 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 85. szám 2011. évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról* PREAMBULUM
Részletesebbentárgy: alkotmányjogi panasz törvény közvetlen hatályosulása folytán bekövetkezett alaptörvényellenessége
Magyarország Alkotmánybírósága 1015 Budapest Donáti u. 35-45. tárgy: alkotmányjogi panasz törvény közvetlen hatályosulása folytán bekövetkezett alaptörvényellenessége miatt Tisztelt Alkotmánybíróság! X,
RészletesebbenEMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ. MAGYAR KERESZTÉNY MENNONITA EGYHÁZ ÉS MÁSOK kontra MAGYARORSZÁG ÜGY
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ MAGYAR KERESZTÉNY MENNONITA EGYHÁZ ÉS MÁSOK kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (70945/11, 23611/12, 26998/12, 41150/12, 41155/12, 41463/12, 41553/12, 54977/12 és 56581/12
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3378/2018. (XII. 5.) AB HATÁROZATA
2170 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3378/2018. (XII. 5.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenI. FEJEZET A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben A Magyarországon
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3257/2015. (XII. 22.) AB HATÁROZATA. nemzetközi szerződésbe ütköző rendelkezések alkalmazhatóságának kizárásáról
3257/2015. (XII. 22.) AB határozat 3053 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3257/2015. (XII. 22.) AB HATÁROZATA nemzetközi szerződésbe ütköző rendelkezések alkalmazhatóságának kizárásáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG A vizsga szóbeli. rendelkezésére. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, melynek kidolgozására
RészletesebbenAZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ A MAGYAR KERESZTÉNY MENNONITA EGYHÁZ ÉS TÁRSAI KONTRA MAGYARORSZÁG
AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA MÁSODIK SZEKCIÓ A MAGYAR KERESZTÉNY MENNONITA EGYHÁZ ÉS TÁRSAI KONTRA MAGYARORSZÁG (70945/11, 23611/12, 26998/12, 41150/12, 41155/12, 41463/12, 41553/12, 54977/12 és 56581/12
Részletesebben1. A bizottság a törvényjavaslat 3. -ának a következő módosítását javasolja: II. FEJEZET A VALLÁSI KÖZÖSSÉG JOGÁLLÁSA
Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/7409) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a lelkiismereti és vallásszabadság
RészletesebbenAz egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása
Schweitzer Gábor 1 : Az egyházakra vonatkozó szabályozás alakulása (MTA TK Jogtudományi Intézete, 2014. március 6.) 1. Melyek voltak a legfontosabb tartalmi változások a szabályozásban? Történt-e változás
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CCVI. törvény - a lelkiismereti és vallásszabadság jogá 2. oldal A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA 1. (1) Mindenki
Magyar joganyagok - 2011. évi CCVI. törvény - a lelkiismereti és vallásszabadság jogá 1. oldal 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CCVI. törvény - a lelkiismereti és vallásszabadság jogá 2. oldal A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA 1. (1) Mindenki
Magyar joganyagok - 2011. évi CCVI. törvény - a lelkiismereti és vallásszabadság jogá 1. oldal 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére
IGAZSÁGÜGYI MINISZTER EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdése
RészletesebbenAz egyházügyi törvény módosításának koncepciója
1 Az egyházügyi törvény módosításának koncepciója 1. Vezetői összefoglaló 1.1. Az új egyházügyi szabályozási koncepció célja Az egyházügyi törvény átfogó módosítását célzó koncepció egyrészt le kívánja
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 23/2015. (VII. 7.) AB HATÁROZATA
548 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 23/2015. (VII. 7.) AB HATÁROZATA a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2015. július 24. 2015. 17. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 23/2015. (VII. 7.) AB határozat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenA hazai egyházak és más vallási szervezetek jogi helyzetéről
354 ÁDÁM ANTAL ÁDÁM ANTAL A hazai egyházak és más vallási szervezetek jogi helyzetéről Baráti nagyrabecsüléssel köszöntöm, Tóth Károly Kolléga Urat, és szívből kívánom, hogy munkásságát jó egészségben,
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenT/10750. számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10750. számú törvényjavaslat a vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról Előadó: Balog
RészletesebbenMAGYARORSZÁG KORMÁNYA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/3618. számú törvényjavaslat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI és IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság
KÖZIGAZGATÁSI és IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Tájékoztatás az Ehtv. 34. (4) bekezdésével érintett szervezetek átalakulásáról 1.
RészletesebbenAz egyházügyi törvény módosításának koncepciója
1 Az egyházügyi törvény módosításának koncepciója 1. Vezetői összefoglaló 1.1. Az új egyházügyi szabályozási koncepció célja Az egyházügyi törvény átfogó módosítását célzó koncepció egyrészt le kívánja
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK
RészletesebbenA Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi. törvényről
Laczkó Bence A Velencei Bizottság állásfoglalása az új magyar egyházügyi törvényről A magyar Országgyűlés 2011. július 12-én fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
RészletesebbenAZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZAK KAPCSOLATÁNAK JOGI SZABÁLYAI jogszabály-kivonatok I. AZ ÁLLAMI EGYHÁZJOG LEGFONTOSABB SZABÁLYAI
AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZAK KAPCSOLATÁNAK JOGI SZABÁLYAI jogszabály-kivonatok I. AZ ÁLLAMI EGYHÁZJOG LEGFONTOSABB SZABÁLYAI 1./ MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNY (2011. április 25.) Új, hatályos 2012. január 1-től
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3266/2018. (VII. 20.) AB HATÁROZATA
2018. 24. szám 1441 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3266/2018. (VII. 20.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő h a t á r
RészletesebbenTörvények I. FEJEZET A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGA
MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 166. szám 41621 II. Törvények 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról* A
Részletesebbentárgy: törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése
Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály, Törvényességi Felügyeleti Osztály 1052 Budapest, Városház utca 7. tárgy: törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése Tisztelt Kormányhivatal! A Társaság
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenA/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia
A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás
RészletesebbenA kocka el van vetve
A kocka el van vetve Problémák: A szektor társadalmi megítélése kétes Igazságtalan, nem a szükségletekre reagáló ellátórendszer Területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg A munkatársak pénzbeli és erkölcsi
RészletesebbenÖsszefoglaló. A TASZ szerint az alábbiak miatt az Ehtv. továbbra is jogsértő:
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról
RészletesebbenAlkotmányjog 3. Smuk Péter
Alktmányjg 3. Smuk Péter PPJNE 18. Cikk 1. Mindenkinek jga van a gndlat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jg magában fglalja a vallás vagy meggyőződés szabad megválasztását vagy elfgadását
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenAlapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.
Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenEgyesülési szabadság. A pártok jogi helyzete
Egyesülési szabadság A pártok jogi helyzete 1 Az egyesülési jog fogalma Az egyesülési jog alapján az egyéneknek joguk van önkéntesen, törekvéseik, érdekeik kinyilvánítása és védelme céljából különféle
RészletesebbenMik azok az alapvető jogok?
Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -
ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenAz alapjogok védelme és korlátozása
Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer
Részletesebben!!! !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 1!http://vastagbor.atlatszo.hu/2015/10/02/nemzetiszinu]szivecskeket]vittek]a]zakanyi]
JankóSzabolcs elnök ZákányésZákányfaluÓvodafenntartóTársulás 8852Zákány,Május1.utca6. TiszteltElnökÚr 1. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet(tasz)nevébenapanaszokrólésaközérdekűbejelentésekrőlszóló2013.
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
Részletesebben1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
2015. évi törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításával összefüggő egyes törvények
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2018. január 10. 2018. 1. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 36/2017. (XII. 29.) AB határozat a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenGyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban
Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
RészletesebbenAz Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések
Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések
RészletesebbenEgyházak és más vallási szervezetek, valamint az állami egyházjog Magyarországon
Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 2, 2 (2013) 201 216 Egyházak és más vallási szervezetek, valamint az állami egyházjog Magyarországon Ádám Antal professor emeritus, volt alkotmánybíró Pécsi Tudományegyetem
RészletesebbenI. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 3. (ALAPJOGOK) Jogász szak, nappali tagozat 2016/2017. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenA HIT GYÜLEKEZETE ÉSZREVÉTELEI AZ EGYHÁZÜGYI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ T/7409. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL
A HIT GYÜLEKEZETE ÉSZREVÉTELEI AZ EGYHÁZÜGYI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ T/7409. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL Egyházunk már a törvény előkészítésének egy korábbi szakaszában is kifejtette véleményét a készülő
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és
RészletesebbenAlkotmányjogi záróvizsga DE ÁJK jogász szak. Jogforrásjegyzék 2018.
Alkotmányjogi záróvizsga DE ÁJK jogász szak Jogforrásjegyzék 2018. A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás
RészletesebbenAz egyházakra vonatkozó szabályozás átalakulása
MTA Law Working Papers 2014/28 Az egyházakra vonatkozó szabályozás átalakulása Antalóczy Péter Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515 http://jog.tk.mta.hu/mtalwp
RészletesebbenALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: Számonkérés módja: kollokvium
ALKOTMÁNYJOG II. Tárgy neve: Alkotmányjog II. Szak: jogász Neptun kódja: 10101 Helye a mintatantervben: IV. szemeszter Meghirdetés: tavaszi félév Tárgy besorolása: kötelező Tárgy jellege: előadás Kreditértéke:
RészletesebbenA jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban
A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok
Részletesebben3 cikk Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
FORRÁS 16 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948 Egyszerűsítette az Amnesty International 1 cikk Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3310/2018. (X. 16.) AB HATÁROZATA
1712 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3310/2018. (X. 16.) AB HATÁROZATA mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi
RészletesebbenIromány száma : T/332/4 4 Benyújtás dátuma : június 14.
Iromány száma : T/332/4 4 Benyújtás dátuma : 2018. június 14. Az Országgy ű lé s Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Címzett : Kövér László, az Országgyű lés elnöke Érkezett : 2018 JúN 14,
RészletesebbenKÚRIA. v é g z é s t : A Kúria az Országos Választási Bizottság 52/2013. (VI. 28.) határozatát helybenhagyja.
KÚRIA A Kovácsné dr. Trázsi Csilla ügyvéd által képviselt Magyar Dohány Kereskedők Egyesülete indítványozónak, a Országos Választási Bizottság (1357 Budapest, Pf.2.) által, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
RészletesebbenAz egyházak jogi státuszának szabályozása Magyarországon 2011-2014
Az egyházak jogi státuszának szabályozása Magyarországon 20-204 Az Eötvös Károly Intézet háttéranyaga a Szabad egyház a szabad államban címmel szervezett konferenciához 204. szeptember Budapest Az Eötvös
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA
1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenAlkotmányjog záróvizsga DE ÁJK jogász szak. Jogforrásjegyzék
Alkotmányjog záróvizsga DE ÁJK jogász szak Jogforrásjegyzék 2019 Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek ismerete minden tételhez szükséges. A. tételek A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei:
RészletesebbenKözoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos
Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3236/2015. (XII. 8.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3236/2015. (XII. 8.) AB határozat 2907 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3236/2015. (XII. 8.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenAz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,
RészletesebbenAz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2017. július 21. 2017. 21. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 17/2017. (VII. 18.) AB határozat a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából
Részletesebben2014. ÉVI PÁLYÁZATI ADATLAP AZ EGYHÁZAK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ
2014. ÉVI PÁLYÁZATI ADATLAP AZ EGYHÁZAK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ 1.) A pályázó adatai: 1.1. A pályázó szervezet neve: 1.2. A pályázó szervezet székhelye: 1.3. A pályázó szervezet levelezési címe:
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos
RészletesebbenA diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)
A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
Részletesebben(az egyesület nevét beírni!) EGYESÜLET BELSŐ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA
(az egyesület nevét beírni!) EGYESÜLET BELSŐ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1 I. Általános rendelkezések 1. A szabályzat hatálya kiterjed a/az...egyesületre (a továbbiakban: Adatkezelő). 2. A
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
Részletesebben2017. november 14. POLGÁRI JOG I. JOGI SZEMÉLYEK
2017. november 14. POLGÁRI JOG I. JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLY FOGALMA Kindulópont: a jogalanyok, személyek csoportosítása Relatív jogképességű jogalanyok Jogi személyiség állami elismerésen alapul Jogi
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :
Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú
Részletesebben»MINDEN emberi lény szabadon születik és egyenlô méltósága és joga van « SIEGRIST FOGSÁGBAN ÉLÔ GORILLA ÚJSZÜLÖTT KICSINYÉVEL JÁTSZIK
44 SIEGRIST FOGSÁGBAN ÉLÔ GORILLA ÚJSZÜLÖTT KICSINYÉVEL JÁTSZIK ABASELIÁLLATKERTBEN.Svájc, 1961»MINDEN emberi lény szabadon születik és egyenlô méltósága és joga van « AZ EMBERI JOGOK egyetemes nyilatkozata
Részletesebben