Lóhasználat I. eladás

Átírás

1 Az Isten megtiltotta, hogy egy olyan mennyországba menjek ahol nincsenek lovak. Robert Bontine Cunningham Graham Lóhasználat I. eladás A ló eredete és fejldéstörténet Fajta és küllemtan Baleset elhárítás és tzrendészeti oktatás

2 Bemutatkozás Nevem: Thomka Iván 1980-ban Gödölln végeztem mint agrármérnök majd Kaposváron szereztem lótenyészt szakmérnöki diplomát jelenleg az utolsó állami méntelep vezetje vagyok Nagycenken

3 LÓHASZNÁLAT tervezett eladások és gyakorlatok Dátum :00-10:45 Eladás :00-10:45 Gyakorlat :00-10:45 Eladás Helyszín Egyetem Nagycenk Méntelep Egyetem A ló eredete, fejldéstörténete Fajta- és küllemtan: - hátasló és fogatló fajták, - a fajtákra jellemz küllemi és bels tulajdonságok, munkatulajdonságok, - fajták erdészei használhatósága - küllemhibák hatása a ló hasznos élettartamára. Balesetelhárítási és tzvédelmi oktatás Fogatolás Téma Ló tartástechnológia: - istállózás, - takarmányozás, emésztési sajátosságok, lótakarmányok, - takarmányigény és terhelés összefüggései, - takarmányadag számítás

4 :00-10:45 Eladás :00-10:45 Eladás :00-15:00 Gyakorlat :00-10:45 Gyakorlat Egyetem Egyetem autóbuszos kirándulás Nagycenk Méntelep Egyetem Ló egészségtan: - élettani alapértékek, betegségre utaló tünetek, gyakoribb lóbetegségek, sebkezelés. - idszakos, rendszeres lábvégápolás Lóhasználat: - fogatló és hátasló képzése és használata, - lóval vontatott eszközök és használatuk, - a ló mint erdgazdasági haszonállat, - lóhasználat a vadgazdálkodásban, vadetetés, állományfelmérés, - lovas vadászat, vadászlovaglás, barkácsolás Vezeti ismeretek: - A lótartás, és a lóval való munkák munkaszervezése, munkaid és munkaer igénye, - ló beszerzés, ló azonosítás, lóútlevél, szavatosság Lóval való erdészeti munkák és vadásztatás megtekintése üzemi körülmények között gyakorlatban Lótartással kapcsolatos adminisztrációs munkák: ló útlevél, takarmányozási napló, származási és tenyésztési dokumentumok, szállítással, adásvétellel kapcsolatos teendk, Ló ápolása, istállórend kialakítása: szr és brápolás, pataszabályozás, istállómunkák, felszerelések karbantartása ÉRTÉKELÉS

5 Ajánlott irodalom Aranyossy Á. (szerk.)(2000): Lovardák, istállók tervezése, építése, - Lovasakadémia 9 Bodó I.-Hecker W.(szerk.)(1992): Lótenyésztk kézikönyve Budianszky S.: A ló természetrajza Ernst J.(1989): Régi magyar fogatok Hicman J. (1998): Patkolástan Horváth Z. (Szerk.)(2003): Lóbetegségek Nagy I. (2000):Lovas vadászatok Dr. Pongrácz L. (Szerk.)(2007) Lóer Dr. Pongrácz L. (szerk.)(2006): A mesterlovász könyve

6 A faj kialakulása 55 millió éve kezddött. A ló (is) az evolúció ajándéka. Gyors, nagy és teherbíró.

7

8

9 Határvidékek szerepe A háziasítás: kutya éve Juh, kecske: éve Szarvasmarha: éve Ló: éve Háziasítása jószerével még ma is tart.

10 Nem csak az emberen múlott az elmúlt 6000 év emlsfajból néhány tucat lett háziállat, még kevesebb lett háziállat az egész világon. A ló ezek közé tartozik. 1.Eladaptáció, amit a természet végzett; olyan tulajdonságok kialakulása az embertl függetlenül amelyek mégis hasznosak az ember számára. (Minden növényen megél, egy hím több nsténnyel párosodott, társas lények, dominancia és alárendeltség jelzései ismertek, genetikusan kódoltak, relatív kis területigény, agynövekedés) 2.Fajaink közötti kompatilibitás, kölcsönös alkalmazkodás. Az állatok, (a ló) kereste elssorban az ember közeli élhelyet, az ember ezt csak kihasználta. Közben az állatok is új, számunkra kedvez tulajdonságokat vettek fel, szelektálódtak az ember számára kedvez tulajdonságot mutató (kíváncsi, kevésbé területvéd, kevésbé agresszív, az emberi agressziót tr, arra engedelmességgel reagáló) egyedek. 3.A valódi háziasítás a fogságban tartott állatok szaporításával kezddött. Ez már az ember újítása.

11 A ló betanítása nyereg alá és kocsiba az emberiség történetének olyan elsöpr jelentség eseménye volt, hogy az ember gyakorlatilag képtelen lett volna hvös és rideg közönnyel viszonyulni hozzá.. Az emberek elkerülhetetlenül a saját szemükön, a saját álmaikon és vágyaikon, mítoszaikon és félelmeiken, hiúságaikon és szokásaikon keresztül néztek a lóra. Stephen Budiansky

12 Fajta és küllemtan

13 A Magyar Lótenyészt és Lovas Szervezetek Szövetsége (MLLSZ) a hazai lótenyészt egyesületek által létrehozott társadalmi szervezet ben alakult azzal a céllal, hogy összehangolja a magyar lótenyésztést, lovassportot és lóversenyzést, valamint elvégezze azokat a szakmai feladatokat, amelyekkel az egyesületek megbízzák a szövetséget. Ennek keretében az MLLSZ Tenyésztési Irodája a megyei lótenyésztési felügyelkön keresztül végzi a lovak egyedi azonosítását, a törzskönyvi alapadatok gyjtését és elfeldolgozását, szervezi a fedeztetési állomásokat, a Mezgazdasági Szakigazgatási Hivatallal közösen mködteti a lótenyésztési információs rendszert (lóenar), továbbá segíti a tenyészt egyesületek határozatainak végrehajtását és szakmai tanácsokat nyújt a tenyésztknek. A szövetség társult tagjai a lovassportok, a lóverseny, a hagyomány rzés és a lovas turizmus területén tevékenykednek. Íly módon az MLLSZ a Földmvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által is elismerve összehangolja és képviseli a lovas ágazat különböz területeit; elmozdítja a lótenyésztés, a lovassport, a lóversenyzés és a lovasélet területén mköd más szervezetek közös szakmai céljainak megvalósítását, hazai és nemzetközi szinten is eredményes képviseletét.

14 Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztk Egyesülete 8426 Pénzesgyr, Kertesk T/F: 88/ Web: Elnök: Kanics Ákos Tenyésztésvezet: Kanics Ákos Angol telivér Az angol telivér magyarországi tenyésztése csaknem kétszáz esztendeje olyan hírességekkel dicsekedhet, mint az 54 versenyben gyztes Kincsem, az Epsom Derby nyer Kisbér, valamint a 20. század kiemelked versenylova, Imperiál. Overdose napjaink nagy reménysége. Az angol telivér a világ egyik legkövetkezetesebb tenyészti munkájával kitenyésztett lófajtája. Az angol telivér méneskönyv els kötetét 1793-ban adták ki, s ma is törzskönyvezés egyik kritériuma, hogy a telivér minden se szerepeljen ebben a méneskönyvben. A telivértenyésztk a mai napig is nyilvántartják tehát, hogy lovaik melyik sméntl származnak és melyik kancacsaládba tartoznak, így a telivérek alapveten 237 kanca és 169 mén utódai. A magyar telivértenyésztés az 1800-as évek elején kezddött, nagyrészt Széchenyi István és Wesselényi Miklós kezdeményezésére. Legjobb eredményeit e század utolsó negyedében érte el ban Kisbér megnyerte az Epsomi Derby-t, 1874-ben született Kincsem, akinek tüneményes pályafutása alatti rekordja 54 versenyben 54 gyzelem. A hazai angol telivér tenyésztk 1994-ben elhatározták, hogy a Magyarországon tenyésztett angol telivér lovak genetikai képességeinek folyamatos javítása, az egységes tenyésztési elvek érvényesítése, az egységes érdekképviselet megteremtése, az állomány további nemesítése, az e fajtával történ keresztezési program, a természetvédelem, az állatvédelem, a sport és a kulturális örökség megóvására, s a program végrehajtására egyesületet hoznak létre. A fajta tenyésztését azóta ez az egyesület szervezi és irányítja. Az angol telivér kitn konstitúciója a következetes versenyzés és kiválasztás eredménye, így a csontozaton, az izomzaton és a küls formán kívül a bels szervek: a tüd, a szív, az emésztés és a vérképzés szervei mind a nagy teljesítményt szolgálják. Az angol telivér jellemzje a nemes, száraz, könny fej, táguló orrlyukak, élénk szemek, sokszor tágan illesztett fülek. Hosszú, ívelt, gyakran alacsonyan illesztett a nyaka. Kifejezett, hosszú, magas a marja, jellegzetes baltavágással. Rövid, izmos a háta és ágyéka. Dlt, hosszú, jól izmolt a lapockája. Inkább mély, mint dongás a mellkasa, hosszú, lejts, izmos a fara. Száraz izületek, rövid szárak, kis kemény paták jellemzik. Mozgása alacsony, tért nyer lépésben és ügetésben, vágtája rugalmas, hosszú, ugróképessége is jelents. Bár elssorban versenylóként használják, tenyésztési szempontból az angol telivér kitn regenerátor ott, ahol nagy teljesítményre van szükség, például a modern sportló, valamint a quarter horse tenyésztésében. Kimagasló egyedei maguk is sikeres szerepli a nagy nemzetközi díjugrató, díjlovagló, és military versenyeknek.

15 Magyarországi Arablótenyésztk Egyesülete 2943 Bábolna, Pf.:29. T: , F: Web: Elnök: Dr. Hecker Walter Ügyvezet elnök: Rombauer Tamás Tenyésztésvezet: Hendinger Zsolt Arab ló Szépség és nemesség. Kitartás és teljesítmény. Ezen erények az arab lófajta nevével összeforrt fogalmak. Az arab ló az ember alkotta kultúrfajták egyik legrégebbi képviselje, szinte minden melegvér lófajta nemesítje. Arab telivér az a ló, amely szerepel bármely, az Arab Lovat Tenyésztk Világszövetsége (World Arabian Horse Organization) által elfogadott méneskönyvben vagy nyilvántartásban. Ahhoz, hogy egy mén, kanca vagy egy csikó bekerülhessen egy elfogadott arab telivér méneskönyvbe, összes sének visszavezethetnek kell lennie elfogadott méneskönyvben már korábban regisztrált lovakra. A tenyésztk célja megrizni az arab telivér klasszikus szépségét, állóképességét és a fajta jellemzit: az igen száraz, harmonikus fejet széles homlokkal, nagy, sötét egymástól távol, nem túl magasan ül kifejez szemekkel, kicsi, figyelmet sugárzó fülekkel; a homorú vagy egyenes orrhátat, elasztikus mozgékony, élénken négyzetes alakot ölt orrnyílásokat; az ívelt, magasan illesztett nyakat, feszes hátat, gyakran egyenes fart, magasan tzött és hordott farkat. A shagya-arab a történelmi Magyaroroszágon és késbb az Osztrák-Magyar Monarchia területén alapított ménesek Bábolna, Mezhegyes és Radautz arab fajtájának tisztavér tenyésztésben, vagyis zárt törzskönyvben történ továbbfejlesztése. A tenyészcél egy nagyrámájú, bottal legkevesebb 150 cm marmagasságú arab ló, amely nemes, hátas és kocsilóként mindenki számára alkalmas. Mindazon lovak törzskönyvezhetk a shagya-arab méneskönyvben, melyek származása apai és anyai oldalon Bábolna, Mezhegyes, Radautz, valamint a Monarchia állami és magán arab tenyészeteire visszavezethetk és amelyek a fajtatenyészt egyesület által elismert méneskönyvben szerepelnek vagy abba felvehetk. Az arab fajtába tartoznak azon lovak, melyek negyedik si sorában található 16 s közül 14 elismert shagya-arab vagy elismert arab telivér. Az arab félvérnek pedig mindazon lovakat nevezzük, melyek negyedik si sorában a 16 s közül 8 megtalálható valamely elismert arab telivér vagy shagya-arab méneskönyvben, és amelyek negyedik si sorában nincs ismeretlen s. Mindkét fajta törzskönyvezési szabályai megegyeznek az arab telivér és a shagya-arab szabályaival, nyilvántartásuk a shagya-arab méneskönyv függelékeként jelenik meg. A szelekció származás, küllem és teljesítmény alapján történik. Az angloarab az angol telivér és az arab keresztezésébl kialakult fajta, ahol a negyedik si sorban a 16 s közül legalább tíz arab telivér, arab, shagya-arab, angloarab vagy angol telivér található, valamint a 16 s között nincs ismeretlen származású egyed. Az arab és angol vérhányad külön-külön mindenkor legalább 12,5%-ot kell hogy elérjen. Nemes, szép, kifejezetten hátas célra alkalmas lovak tartoznak a fajtába, melyek kitnen használhatók sportcélra is.

16 Furioso-North Star Lótenyészt Országos Egyesület 6114 Bugac, Nagybugac 135 T/F: Web: Elnök: Antal István Tenyésztésvezet: Dózsa Tamás Károly Furioso-North Star A korábbi nevén mezhegyesi félvérként is emlegetett fajta, mint tipikus ketts hasznosítású ló vált közkedveltté. Egyedei elég erteljesek és tömegesek voltak ahhoz, hogy fogatos lóként végezzék a hadsereg és a mezgazdaság szállítási munkáit, de megrizve az angol félvér nemességét, mozgását, a vadászlovaglások kedvelt hátaslovává is vált. Ez a kettség jellemzi ma is e szilárd szervezet lófajtát. A furioso-north star fajta kialakulása az 1785-ben alapított mezhegyesi ménes megalakulását követen 1841-ben kezddött el. A hadászathoz szükséges és megfelel nagy rámájú, csontos, tömeges, jó munka készség egyedek elállítása volt a cél, így a felállított kancaanyaghoz kerestek megfelel méneket a határainkon belül és kívül egyaránt. Folyamatosan vásárolták a méneket és ménjelölteket, így került Mezhegyesre Furioso Senior és North-Star Senior is. Mind két mént alkalmazták a tenyésztésben, és néhány évjáratot követen került sor a két törzs szétválasztására és a négy geneológiai vonal alapítására ( Furioso A, Furioso B, North Star A, North Star B ), melyek egymással való szisztematikus kombinációja biztosította a fajtatenyésztéshez szükséges genetikai sokszínséget. A felmerül nem kívánatos hibákat és hiányosságokat jól megválasztott angol telivér mének segítségével javították tl számítható a furioso-north star vagy mezhegyesi-félvér, mint fajta megjelenése. A következ száz évben a történelmi események következtében a fajta fejldése és elterjedése többször törést szenvedett, míg az 1980-as évek végén elhatározásra került, hogy a hagyományos magyar fajtákat újra felállítsák és megrizzék a jöv nemzedéke számára. A fajta rendkívül kedvelt volt mind katonai felhasználásban, mind mezgazdasági hasznosításban. A fajtában vérfrissítésre mindig használtak telivér méneket, így az ersebben telivérezett egyedek inkább a hátas típusba, míg a kisebb telivér vérhányadúak a fogatló típusba tartoznak. A furioso-north star, amely meg tudta rizni eredeti fajtajellegét és nyugodt vérmérsékletét, munkában és szabadidben egyaránt ideális társ. Napjainkban a közepestl a nagy testméretek felé eltolódott, acélos szervezet, nyugodt, de élénk vérmérséklet, kiváló használati lovak. Száraz, nemes fej, kint ül nagy szemek, széles agykoponya, kellen hosszú és ívelt nyak, laza tarkóval, kifejezett mar, jó kötés, széles, hosszú, enyhén csapott, izmos far, szabályos és egészséges végtagok, valamint a térölel, laza, rugalmas mozgás jellemzi. A fajta sokoldalú, de alapveten hátas használatra alkalmas. Valamennyi lovassport szakágban vannak eredményesen versenyz egyedei

17 Kisbéri és Gidrán Lótenyészt Országos Egyesület 1118 Budapest, Ménesi út 4. Tel: 30/ Fax: Web: Elnök: Mátyás István Ügyvezet elnök: Novotni Péter Tenyésztésvezet: Janászik Andrea Gidran A gidrán lófajta Mezhegyes rögén, eldeink tudásával, a klasszikus vonaltenyésztés eredményeként, a szigorú hátas használat formáló erejével kialakult lófajta. A gidrán törzs létrejöttében a Bábolnáról Mezhegyesre került ivadékok, fként Gidrán II, még inkább az 1825-ös születés Gidran VII. játszottak szerepet. Lobkowitz altábornagy 1855-ben áttért a ménesek származás szerinti csoportosítására, és az addig IV. számúnak mondott sárga ménesrl kiderült dönten gidrán származása. Ezt követen felgyorsult a célirányos vonal- és családtenyésztés, a sárga ménesbl egy nehéz hátasló típus alakult ki. Az egyöntet fajtává válás folyamatában mintegy 200 kanca kapott szerepet, ám többségük nyomtalanul eltnt, tenyészhatást nem fejtett ki. Családalapító kanca 16 lett közülük, amelyek tudatos tenyésztésben tartása elegend genetikai változatosságot adtak a fajtának. Kiválóságuk máig érezhet, hiszen fajta rögzült genetikai és jó haszonértékének letéteményesei lettek. A fajtának az idk folyamán három geneológiai vonala alakult ki. Az A vonal alapítójának tekinthet GIDRAN XXXVI. (született 1875-ben), a B vonal alapítója lett GIDRAN XLII. (született 1881-ben) és a C vonal alapítója az Ausztriából visszakerült GIDRAN III. (született 1920-ban) lett. A nehéz kocsiló és gazdasági ló létezése Mezhegyesen, a hátas hasznosítás irányába tolta el a gidránt, amelyik az 1900-as évek fordulójára az elegáns, könnyen lovagolható, jó képesség, acélos szervezet, kitartó huszárló lett és elérte akkori használati értékének csúcspontját. Egyedei a különböz falkavadászatokon rendszeresen kitntek, és sorozatban kapták az elismeréseket. Mert csakugyan ló kellett ahhoz a hajtáshoz, ahol az ország két leggyorsabb állata, a nyúl és az agár akarta a szuszt kiszorítani egymásból. Az els világháború tragikus eseményeinek egyik ki nem heverhet következménye volt lótenyésztésünkre nézve, hogy 1920 márciusáig mindösszesen 186 lovat zsákmányolt el a román hadsereg. A háborút követ békeidben Mezhegyes mindent elkövetett e jó használati érték fajta regenerálása érdekében. A megmaradt kancacsaládokat a korábban létszámfelettiként eladottak, de a klasszikus családokba tartozók, visszavásárlásával gyarapították, illetve az ersen gidránozott tolnatamási tájfajta kancáiból újakat alapítottak. A két világháború közötti idk legjobb ugrólovai gidrán származásúak voltak. A méneskar a gidrán ugrótehetségében bízva, az 1940-es években, Európa legjobb ugróló-fajtájának kitenyésztését tzte ki célul. A háború ezt sajnos megakadályozta. Pedig 1944-re már 90 törzskanca állt tenyésztésben. Ez a huszárló genetikai értelemben a klinikai halál állapotából visszahozva 1928-ban az amszterdami olimpián megszerzi a díjugratás aranyérmét (Elliot). Magyaremlék nev gidrán herélt militáriban 10. helyezett az 1936-os berlini olimpián. Ugyanezen a játékokon román lovasával Delfis díjugratásban ezüstérmes. A két világháború között további kiemelked képesség gidrán ló Medve (Bakony Gidrán x Gidrán XLIX). Szintén a harmincas években Pauly Hartmann Legszebb" nev gidrán kancájával díjlovaglásban Aachenben az olimpiai nagydíj 5. helyezettje. Pókos remekelt a nemzetek díjában, 4 Gidran IV-2(Furcsa) olimpiai kerettag a díjugrató csapatban. Gyergyó nev gidrán ló 1937-ben egy bécsi nemzetközi ugró mérkzésen 2 méteres ugrásával aranyérmes lett, megelzve itt Kurt Hasset, aki az 1936-ban olimpiai bajnok volt. A magyar lovassporttörténetet tanulmányozva az is kiderül, hogy között díjlovaglásokon az élmeznyben mindig található volt gidrán fajtájú ló. A fajta kiválóságát számarányánál nagyobb hányadú eredményes sportló is bizonyítja. Elég utalni csak a legutóbbi évek versenyeire. 183 Gidran XI-16 (Ima) a fiatal lovak világbajnokságán 2002-ben 17. helyezett. Ma a holland militari válogatott egyik megbízható három csillagos lova. Készül a Pekingi Olimpiára Gidran XI-32 (Regöl) a fiatal lovak világbajnokságán, 2002-ben 20. helyezett, ma készül a 2007-es európa bajnokságra. 198 Gidran XI-39 (Nimfa) 2003-ban militari világbajnokságon 14. helyezett, 2005-ben a lengyel nagydíj II. helyezettje, 2006-ban Magyarország egyetlen háromcsillagos militari lova. A világ legjobb cross lova címet nyeri 2004-ben 190 Gidran XI-4 (Sóhaj). A gidrán erteljes szervezet, nagyrámájú, elég tömeges, középnehéz hátas és hámos típusú fajta. Mint shonos génrezerv fajta, a magyar állattenyésztésben kultúrtörténeti és genetikai értéket is képvisel. Egyes kancacsaládjai generációs tenyésztési múlttal 30 évben alkalmazott mének esetében a nagy rámának kitüntetett szerepe volt. A tenyésztési célkitzés a testtömeg megrzése mellett a nemesség, az elegancia, és a sportra való alkalmasság további növelése.

18 Kisbéri és Gidrán Lótenyészt Országos Egyesület 1118 Budapest, Ménesi út 4. Tel: 30/ Fax: Web: Elnök: Mátyás István Ügyvezet elnök: Novotni Péter Tenyésztésvezet: Janászik Andrea Kisbéri félvér A XIX. század közepétl katonai hátasnak kitenyésztett fajta mára elegáns megjelenés, szép küllem és jól lovagolható, sport típusú lóvá vált. Angol félvér jellegébl adódóan a lovassportok minden ágában eredményesen használható, magasan telivérezett egyedei a military sportra is kiválóan alkalmasak. A fajta a Komárom megyei Kisbér városról kapta a nevét, ahol a Batthyány család igen korszer gazdaságot rendezett be. Az es szabadságharc után elkobzott birtokon 1853-ban Ferenc József császár egy nemes vér katonai ménes kialakítását rendelte el. Nemes vér lovon akkoriban minden kétséget kizáróan angol telivért értettek, de a terv szerinti 300 angol telivér anyakanca beszerzése még az Osztrák-Magyar Monarchia számára is megoldhatatlan feladatot és anyagi terhet jelentett. Ezért az angol telivér importok mellett nagy létszámú állományt telepítettek Kisbérre az akkori kincstári és udvari ménesekbl, valamint jelentsebb magánménesek állományából. Ezt az alapjában vegyes származású, de típusában és küllemében gondosan válogatott állományt több generáción keresztül folyamatosan angol telivér ménekkel fedeztették. A ménesben a kiváló telivér mének hatására kialakult az angol telivérhez közel álló, de annál tömegesebb, nyugodtabb, nagyobb munkakészség és korrektebb küllem hátasló típus. A mezgazdaság intenzívebbé válásával egyre erteljesebben fogalmazódott meg a kisbéri félvér tömegesítésének igénye. Elbb a kiemelked örökít erej telivérek után állítottak fel félvér törzsméneket a ménesben, majd mezhegyesi félvér mének alkalmazására is sor került. Ennek következtében a már némileg túlfinomodott állomány típusában konszolidálódott, tömegesebbé vált, de megrizte nemességét, eleganciáját, gyorsaságát és kitartását. Ezen értékes tulajdonságok megrzése érdekében a tenyésztésbe állítandó fiatal törzskanca-jelölteknek terepen, vadászlovaglásban kellett a kijelölt feladatot és szintidt teljesíteniük. A II. világháború eltt a mozgás és használati tulajdonságok javítása céljából a hasonló tenyésztési technikával létrehozott trakehneni fajtából importáltak törzsméneket a kisbéri ménes számára. A háborús események hatására a ménes állományát kettéosztották, különböz uradalmakban elhelyezve 330 mén, kanca és évjárati csikó várta a hadi események kedvezbbre fordulását, míg a másik felét Németországba evakuálták. Ebbl az állományból 1945-ben 78 egyedet hadizsákmányként az Amerikai Egyesült Államokba hajóztak és ott elárvereztek, fajtatiszta tenyésztésük a Hungarian Horse Association-nek köszönheten mindmáig fennmaradt ban 150 kisbéri ló tért haza, s ezen állománnyal, a sárvári ménes kancáival és a méntelepeken fellelt ménekkel megkezddött a fajta regenerálása. Sikerült a hajdani híres törzsek jó részét újraéleszteni és a fajta tenyészirányát az egyre inkább eltérbe kerül sportkövetelmények felé irányítani. A 60-as években megindult meggondolatlan és megállíthatatlan keresztezési hullám a 70-es évek végére a tisztavér kancaállományt a veszélyeztetett szintre csökkentette. A tradicionális ménvonalak és kancacsaládok nagy része odaveszett. A megmaradó népies és az egykori törzstenyészetekbl kikerült állományra alapozva 1989-ben megalakult a fajtát a mai napig gondozó tenyészt egyesület, amely jelents eredményeket ért el a fajta hagyományos értékeinek megrzése és a modern sportlókövetelmények megvalósítása terén. A kisbéri ló ma olyan magasfélvér jelleg lófajta, melynek tenyészcélja a korszer sportló-követelményeknek is megfelel nemes, tetszets hátas- és fogatló elállítása a hagyományos tenyésztési- és sportirányú szelekciós módszerek felhasználásával.

19 Magyar Lipicai Lótenyésztk Országos Egyesülete 3348 Szilvásvárad, Park u. 13. T/F: Web: Elnök: Dr. Szendr Péter Tenyésztésvezet: Egri Zoltán Lipicai Ez a barokk küllem, roppant értelmes, szívós és hosszú élet fajta méltán köszönheti népszerségét ma hazánkban a magyar fogathajtó sport képviselinek. E lovak szolgálnak él bizonysággal arra, hogy a klasszikus küllem nem áll ellentétben a modern sportversenyek által támasztott követelményekkel. A magyarországi lipicai lovak származásukban is megfelelnek a fajta több mint 400 éves története bázisán nyugvó szigorú nemzetközi elírásoknak. A fajta az 1580-ban Lipicán, I. Ferdinánd fia, Károly fherceg által alapított udvari ménesbl származik. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, trképes, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat elállítani. A tenyésztés spanyol lovakkal indult, de egész Európában kutattak olyan mének és kancák után, amelyek a kívánt célt biztosítani látszottak. A lipicai törzsállomány az évszázadok viharaiban nem mindig folytathatta kívánatos, nyugodalmas életét. A napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra mentették után az állomány egy része Mezhegyesen maradt, majd késbb a magyar lipicai tenyésztés magva lett. A lipicai ménes többszöri költöztetése után 1951-tl folyamatosan került mostani, eredeti tenyészhelyükhöz, a lipicai karsztvidékhez leghasonlóbb környezetbe, a hegyek közé, Szilvásváradra. A fajtát az egykori Oszták-Magyar Monarchia utódállamaiban a mai napig fajtatisztán, génrezerv állományként tenyésztik. A lipicainál kívánatos a quadrat forma, a nem túl nagy, cm körüli bottal mért marmagasság, 180 cm fölötti övméret és 20 cm-nél ersebb szárkörméret, valamint a szürke szín. Ezenkívül csak a pej és a fekete szín elfogadott. A fej nemes, tetszets, bár kos és félkos fej elfordul. A nyak magasan illesztett, hosszú, nem könny, de legyen mozgékony. A sörény tömött, hosszú és finom szálú. A mar nem kifejezett, nem magas vagy éles. A hát, ágyék széles, izmos, a kötés feszes és jól izmolt. A far gömböly és jól izmolt, dinnye vagy alma far. A farok hosszú és magasan tzött. A szügy széles, ers, izmos, a mellkas dongás, néha nem elég mély. A lapocka sokszor meredek és rövid. Az elüls végtagok rövidek, a felés alkar gazdagon izmolt. A szár rövid, az inak tiszták, a szár csontkinövésektl mentes. A paták szabályosak, acélosak. A mozgás tetszets, magas és nagy mértékben biztos. A lipicai ló késn ér, szívós, egészséges és hosszú élet, intelligens, szelíd és tanulékony, így kiváló társa gazdájának. A lipicai ló a barokk stílus klasszikus képviselje. Igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészség, kemény, ellenálló, nem nagy igény fajta. Mozgása egyedülálló, ami ruganyosságában, akciósságban jut kifejezésre. Megjelenése és mozgása impozáns. Magyarországon a fajta egyedeit elssorban a fogatsportban hasznosítják. Bécsben a Spanyoliskolában a klasszikus lovaglás mvészetét mutatják be velük. A lipicai fajta tenyésztinek a klasszikus barokk küllemmel modern teljesítmény elvét a rendszeres kipróbálás mellett az is szolgálja, hogy a nyolc törzset Conversano, Favory, Incitato, Maestoso, Neapolitano, Pluto, Siglavy Capriola, Tulipán folyamatosan fenntartja, külön figyelmet fordítva a két eredeti magyar törzs, az Incitato és Tulipán törzsekre.

20 Magyar Sportlótenyésztk Országos Egyesülete 1087 Bp. Kerepesi u. 7. Tel: Fax: Web: Elnök: Dr. Kovács Zoltán Ügyvezet elnök: Prutkay Zoltán Tenyésztésvezet: Misley Beáta Magyar sportló A régi, bevált magyar genetikai vonalak és a szakszeren megválasztott importok kombinációjából kiváló sportlovak születnek. Tenyésztési módszerünk, szelekciós rendszerünk elvei azonosak a legeredményesebb sportlótenyészt nemzetekével. A magyar sportlótenyésztés, a világ legjobb ménvonalaink felhasználásával, korszer lovakat kínál a lovassportok minden ágában. A Magyar Sportlótenyésztk Országos Egyesülete 1990-ben jött létre. Az Egyesület fs taglétszámmal és kancával kezdte meg mködését. Megalakuláskor a kancaállományt vegyes gén állományú félvér lovak alkották. Sportlótenyésztés már korábban is volt az országban, mert már a hatvanas évek elejétl kezdve voltak sportló elállítását tenyészcélul kitz ménesek. A fajta kialakításához a kiinduló állományt nóniusz, mezhegyesi félvér, gidrán, dán, normann, lengyel és egyéb félvér kancák alkották. Fedezménként holsteini, hannoveri eredet és telivér lovakat használtak. A legfontosabb értékmér tulajdonságok javítására jól örökít méneket kerestek a saját tenyésztés lovak között és idegenben egyaránt. A kancaállomány azonban nem csak a mezhegyesi vonalakra vezethet vissza, hanem egyéb magyar, hannoveri és holsteini vonalakra is, többek közt a rádiházi régi, tradicionális félvér, illetve a bólyi hannoveri állományra. A mezhegyesi sportló fajta helyett a tenyésztk a még tágabb genetikai alapokra épül magyar sportló megjelenését szorgalmazták. Az Európában elismert ménvonalak részben állami segítséggel, pályázatok útján történ behozatalával a mének már genetikailag komoly sportteljesítményt hordoztak magukban. Az évek során közel 50 fedezmén került az országba, az idsebb, tenyésztésben engedélyezett és elismert mének azonnal tenyésztésbe álltak, a fiatalabbak nagy része a ménvizsga letétele után sportkipróbálásra került. Nagyon fontos volt azonban, hogy a meglév, tradicionális hazai kancaanyagot, valamint a régebbi importból származó vonalakat megtartsuk. A 60-as években behozott Ramzes Junior, Aldato vagy a 70-es évek elején ideérkezett Toborzó után születtek legeredményesebb sportlovaink. Ez azt bizonyítja, hogy a régi, bevált vonalak és a jól megválasztott importok kombinációja kitn magyar sportlovat eredményezhet. Az egyre szigorúbb szabályzók életbe lépésével a koronás bélyegzés ivadékok száma napjainkra kissé csökkent, remélheten ez átmeneti állapot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vizsgán jól szerepl kancák késbb a díjlovaglásban, díjugratásban vagy militaryban is bebizonyítják, hogy a fajta kiemelked képviseli. A magasabb szint teljesítmény-felmérésre és ivadékvizsgálatra lehetség kínálkozik a különböz szakágakban megrendezett versenyeken. A ménállomány fokozatosan fejldik, az egyesület folyamatosan figyeli a külföldön népszer, komoly versenyeredményeket elért méneket. A mének kiválasztásakor az egyesület munkáját a helyi tenyésztk, szakmai szervezetek is támogatják információkkal, elsegítve a kapcsolat kiépítés lehetségét. A regisztrált kancák létszáma jelenleg folyamatosan n, de szemmel láthatóan a minség is egyre javul a szelekciónak és a sikeres ménimportoknak köszönheten. Az utóbbi években a minségi tenyésztésnek nagy lendületet adott a mesterséges termékenyítés, melynek széles kör elterjedésével a legjobb mének idben és térben egyszerre több kancát is termékenyíthetnek, így évente egy mén után több száz csikó is születhet.

21 Nóniusz Lótenyészt Országos Egyesület 4071 Hortobágy, Pf.:11 T: , F: Web: Elnök: Kovács János Ügyvezet elnök: Zilahy István Nóniusz A Nonius Senior anglo-normann méntl eredeztetett fajta típusában és megjelenésében is kuriózum a világ lófajtáinak sorában. A nagy testtömeg, a szervezeti szilárdság, valamint a munkaképesség és készség a tüzérhámos feladatokat ellátó söktl örökölt tulajdonságok. Régi típusú egyedei kiváló munkalovak, míg új típusa eredményes sportló a fogathajtó szakágban. A fajta sapja, a napóleoni háborúk idején zsákmányolt Nonius 1816-tól mködött a mezhegyesi ménesben. A korabeli leírások szerint a különösebb szépség nélküli fiatal mén a ménes arab vérrel is átitatott, spanyol-nápolyi kancáiból remek használati érték utódokat produkált. Ivadékaival széles kör és eredményes rokontenyésztést folytattak. Viszonylag gyorsan kialakult a fajta konszolidált jellege, ami a katonai szigorral megkövetelt tenyészcélnak megfelelen a középnehéz katonai hátas és hámos típust testesítette meg. E típus tökéletesen megfelelt a Mezhegyessel szemben támasztott követelményeknek, s egyben alkalmas volt az ország lóállományának javítására is. A széles körben alkalmazott beltenyésztés által kiváltott fajtahibákat kiváló angol telivér ménekkel folytatott cseppvérkeresztezéssel küszöbölték ki. A századfordulóra kialakultak a Nonius törzs önálló vonalai, létrejött a fajta modern genetikai bázisa. A kiegyezést követen a Kozma Ferenc irányításával tenyésztett fajta értékét kiállítási sikerek sora jelzi. A nóniuszt az egész országban nemesítként használták, kialakultak tájfajtái, a mezhegyes-vidéki és a hortobágyi. Bár e tájfajták genetikai elkülönültsége az idk során csökkent, a típusok különbözsége máig szembeötl. A két világháború alatt Romániába és Szlovákiába került jelentsebb létszámú állomány, melyeket napjainkig többé-kevésbé fajtatisztán tenyésztettek tovább. A ló katonai hasznosításának megsznte után a nóniusz fleg az Alföld igáslovaként vált kedveltté. A hetvenes években kísérleteztek a fajta sportirányú átkeresztezésével, de ez szélesebb körben nem tudott elterjedni. A Nóniusz Lótenyészt Országos Egyesület évi megalakulását követen ismét a fajtatiszta tenyésztés és a génmegrzés vált meghatározó tenyészcéllá. A fajta, származását tekintve tömeges angol félvér, a melegvér igás lófajták egyik legtömegesebbike. Két f típusa a nagyobb és általában fekete szín mezhegyesi és a kisebb, szikárabb és fként pej szín hortobágyi. A nóniusz legfbb jellegzetessége a test nagyságával arányos, kissé durva félkos-, esetenként kosfej. Nyaka magasan illesztett középhosszú, olykor rövid, nem eléggé ívelt. Marja középmagas, izmos, telt. Háta hosszú, középhosszú, széles, jól izmolt. Ágyéka középhosszú, elég széles, jól izmolt. Fara elég nagy terjedelm, enyhén lejts, hossza nem éri el a félvér lovak farhosszúságát. Mellkasa dongás, kevésbé mély. Hámos jellegének megfelelen szügye széles, igen jól izmolt. Izületei terjedelmesek, inai szárazak. Nyugodt vérmérséklet, tartós teljesítményre képes fogatló. A korábban megrendezett távhajtási versenyeken állóképességét és mozgáskészségét számtalanszor bizonyította. Munkakészsége páratlan. A család mindenes lova, kocsiban és nyereg alatt egyaránt jól használható. Legkiválóbb egyedei a modern fogatsportban nemzetközi szinten is versenyképesek. Jövbeni szerepét jellegzetes külleme, konstans származása és kiváló fogatló-tulajdonságai határozhatják meg. Jelents értéket képvisel, mint génrezerv. A tradicionális ménesek Mezhegyes, Hortobágy ma is meghatározóak, de az utóbbi idben a pár kancás kistenyésztk szerepe is jelentsen felértékeldött, állományuk egyre inkább alkalmas a fajta genetikai bázisának szélesítésére

22 Magyarországi Quarter Horse Tenyésztk Egyesülete 2040 Budaörs, Építk u. 24 T/F: Web: Elnök: Bámer Imre Tenyésztésvezet: Dr. Drén Csaba Quarter horse A quarter horse Észak-Amerikában kitenyésztett lófajta, talán a világ legnagyobb létszámában tenyésztett és tözskönyvezett lófajtája. A fajta alapját fleg a spanyol hódítók által az amerikai kontinensre bevitt lovak és azok leszármazottai alkotják. Késbb az angol bevándorlók által meghonosított lóversenyek alapveten befolyásolták a fajta kialakulását. A versenyek két ló között, rövid távon, 1/4 mérföldön folytak. Innen kapta a fajta az elnevezést is: negyed mérföldes ló - quarter horse. Az amerikai mindennapok munkalovát importált angol telivérekkel keresztezték a versenyteljesítmény javítása érdekében. Az ilyen módon kialakult fajta nyilvántartására és a tenyésztés összefogására alakult meg az American Quarter Horse Association Amarilloban (Texas, USA) 1940-ben. Ettl kezdve beszélhetünk a quarter horse fajta fajtatiszta tenyésztésérl. A tenyésztés során az angol telivérrel történ cseppvérkeresztezés megengedett. A quarter horse sokoldalú, könny lovaglású ló, amit Európában fleg a western lovassportban használnak. Észak-Amerikában galoppversenyeken, ugrósportban, militaryban, díjlovaglásban, fogatsportban valamint a farmok munkalovaként és hobbylóként használják. Európai tenyésztésének célja a sportló- és hobbylóként történ hasznosítás. Ez utóbbira rendkívül szelíd és nyugodt természete, könnyen kezelhetsége teszi ideálissá.

23 Üget Tenyésztk Országos Egyesülete 1437 Bp. Pf. 296/1 T/F: Web: Elnök: Dr. Török László Ügyvezet: Szécsi Rezs Tenyésztésvezet: Kótun Károly Üget Az üget kifejezett versenyló, a fajta kialakulására és fejldésére a versenyzés meghatározó befolyással van. Az üget tenyésztése sajátos, hosszú id alatt több országban kialakult versenyrendszeren alapszik. Az egyedeket korán használatba veszik, s ezek a tények dönten meghatározzák a felnevelés és elkészítés feladatait. A fejlett országokban az egész ágazat mint lóversenyipar mködik, viszonylag komoly szerepet játszva a nemzetgazdaságban. A világon négy üget fajta él: az amerikai, a francia, az orlov és az orosz. A magyar tenyészállomány szinte tiszta amerikai, mivel világszerte ez a legelterjedtebb és legeredményesebb. Kialakulásában több fajta vett részt: angol telivér, norfolk üget, hackney, angloarab, arab és berber, morgan és különböz poroszka fajták, de egyes források szerint németalföldi lovak is szerepet játszottak. Amerikában a szelekció alapja csak a teljesítmény, a gyorsaság volt. A XIX. században alkalmazott rokontenyésztéssel ersítették a kívánatos tulajdonságokat. Az amerikai fajtára nagyon jellemz, hogy a kancacsaládokra kiemelt figyelmet fordítanak, azokat folyamatosan fejlesztik, a kiemelked családok ezért nagyon terebélyesek és szinte az egész fajtát uralják. Hazánkban a fajta kialakulásában nagy szerepet játszott a jukker ló, melyre nagy kereslet volt fogatlóként nemcsak hazánkban, hanem külföldön is, mivel rendkívül kitnen megfelelt erre a célra. A magyar üget alapanyagául a jukker szolgált, ami fajtaátalakító keresztezésen ment keresztül. A keresztezésben a legnagyobb szerepet az amerikai játszotta. Az utóbbi évtizedekben mindig használtak hazánkban olyan amerikai mént, mely a világ legeredményesebb apaménjének fia volt. Jelenleg a tenyészanyagot amerikainak lehet tekinteni. A magyar tenyésztk felhasználják a mesterséges termékenyítést, mely lehetvé teszi, hogy a kiemelked apaménektl nagy létszámú utód szülessen. Sok tenyészt tudatában van annak, hogy komoly tenyészti munkát csak megbecsült és folyamatosan fejlesztett családokkal lehet elérni, a teljesítmény genetikai részének ez a legszilárdabb alapja. Az üget küllemi jellemzje az enyhén durva fej, kifejez szemek, középhosszú jól izmolt magasan-középmagasan illesztett nyak. Hosszú jól izmolt, alacsony marja, feszes ers háta, hosszú és széles ágyéka, ers, jól izmolt, esetenként csapott fara van. A mély, jól fejlett mellkas, hosszú meredek lapocka, hosszú felkar és alkar jellegzetes ismérve. Emellett rövid, jól izmolt konc, hosszú, meredek comb jellemzi, a hátulsó végtagok esetenként kardosak. Alkata jól izmolt, izületei kifejezettek. A paták ersek, kicsik. Mozgása nem magas, a far lökereje jól érvényesül, a hátsó végtagok ügetésben általában nyitottan mozognak. Nyugodt, kiegyensúlyozott, de idegrendszere élénk. Leggyakoribb szín a pej és sötétpej, de elfordul fekete és sárga is, a szürke ritka, általában a jegy kevés. A versenyeket hazánkban nagyrészt középtávra ( méter) rendezik, de futnak rövidtávra ( méter) is. Magyarországon az els ügetversenyt 1857-ben rendezték kettesfogatoknak, melyet Blaskovich Ern nyert. A versenyzésen kívül szívesen használnak ügetket más területeken is. Szívós, kitartó fajta, a legtöbb egyed kitn idegrendszerrel rendelkezik, nyugodt, könnyen kezelhet, ebbl ereden értelmes, ezért széles körben felhasználható, e jó tulajdonságai miatt nagyobb figyelmet érdemelne, mint amelyben eddig részesült. A fajta magyarországi további fejlesztésében dönt szerepet játszik a lóversenyzés bevétel-termel képessége és nagyon fontos szerepe van a tenyésztk nemzetközi kapcsolatrendszerének és képzettségének is. A hazai helyzet ugyanakkor kapcsolódik a nemzetközi folyamatokhoz is. Gyakorlatilag a lóversenyzés a szórakoztatóipar egyik ágazata, a vásárlók a potenciális látogatók - széles köreivel kell megismertetni és népszersíteni, olyan vonzó programokat kell kínálni, melyek versenyképesek lehetnek a piac egyéb kínálataival. Mindenképpen nagyon magas szint kiegészít szolgáltatásokat kell nyújtani, esetlegesen más szerencsejátékokat is bevonva (amerikai példák), azzal a céllal, hogy a sport korábbi népszersége visszaszerezhet lehessen. Ezeket a tendenciákat lehet tapasztalni világszerte az ügetsportban. Fentiek figyelembevétele elengedhetetlen.

24 Akhal-tekini Hazája: Türkmenisztán Marmagasság: cm Színe: pej, sárga, fekete, fakó, palomino, perlino, cremello és szürke Természete: érzékeny, élénk vérmérséklet, intelligens, bátor, ragaszkodó Általános leírás Feje kicsi, egyenes profilú, szemei kifejezek. Válla dlt, a mar kifejezett. Mellkasa lapos, nem túlságosan mély. Háta hosszú, fara csapott, farka mélyen tzött.lábai szárazak, ersek, patái kemények. A fed és hosszú szrök jellegzetesen finomak, vékony szálúak, rendkívül csillogóak, gyakran aranyló fények. Kitartó, nagy állóképesség ló, testalkata miatt a lovak között "agaraknak" hívják. Mozgásuk rugalmas, térölel, kényelmes, könnyen kiülhet. Ügetésben mutat legszebben, vágtáját inkább laposan nyújtja, ami a sztyeppei lovakra jellemz. Története Az akhal-tekini a világ legrégebbi lófajtáinak egyike. Tenyésztésük már 2500 éve folyik. Ma a legnagyobb tenyészkörzet Ashabad környékén található, neve Ashabad Stud Farm, de híres a Saparmurad Nyazov, a Komszomol és a Sztavropol ménes is. Elismert tenyészet az Egyesült Államok területén is található. A fajta valószínleg hatással volt az arab telivérre, valamint az angol telivérre is, ugyanis a törökök abban az idben kedvelték a csillogó szr türkmén lovakat és Byerly Turk Törökországból származott. Legenda Az akhal-tekini lovak körül egy különös történet, a "vért izzadó" ló legendája kering. Ennek a legendának az a valóságalapja, hogy ezen lovak bre igen vékony. Ers igénybevétel során, a kidagadó erek áttetszenek a brön és olyan hatást keltenek, mintha vérezne a ló. Ha valamilyen okból ezek az erek meg is sérülnek, a vér a brfelszínen keveredhet a valódi izzadtsággal, ami úgy látszik, mintha a ló vért izzadna.a fajta használata Intelligenciája miatt könnyen idomítható, tehetséges ugró és versenyló. Teljesítképességükrl csak annyit, hogy törékeny alkatuk ellenére teljesítettek egy 4128 km-es távlovaglást Ashabad és Moszkva között, valamint egy orosz lovascsapat Moszkvából A németországi Essenbe lovagolt az Equitanára. További sportbravúrjaik: 2000 méter 2 perc 10 másodperc és 4000 méter 5 perc alatt. A kitartásos magasugratás oroszországi rekordját is ki tartaná más, mint egy akhal-tekini, 2 méter 40 centivel. (Pillantsunk csak vissza a marmagasságára!) A díjlovaglásban sem kell szégyenkeznie a fajtának. Alapjában véve szelíd, kezes állatok, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy régen a jurtában laktak a családdal, ahol kisgyerekek játszottak a lábuk körül, de érzékeny természete miatt nem minden lovasnak megfelel. Tartásuk több teret és odafigyelést kíván, mint más fajtáké. Veleszületett bátorságuk és önállóságuk rossz bánásmód mellett a lovas ellen is fordulhat.

25 Az amerikai appaloosa A XVIII. században Oregon államban alakult ki. Ez a fajta tulajdonképpen az indiánoknak köszönhet. A párductarka szín egyidej a lóval. A fajta elnevezése a Palouse folyótól ered. Els nevét is így kapta. Az els fehér telepesek hívták "Palouse-lónak". Az Appaloosa tulajdonképpen a Palouse-ló eltorzult elnevezése. Az indiánoknál fontos szerepet, jelentséget jelentett a ló színe. Fontos volt nekik a szín és a mintázata a lónak. Ugyanakkor a vadászatra és a háborúkra is gondoltak, és fontossági szerepet játszott a keménység és az er is. Mivel aztán az indiánokat 70 évvel késbb rezervátumokba zárták, a fajta mondhatni, hogy eltnt. Ám 1938-ban újra tenyészteni kezdték az Appaloosa-t, és megalakult az Appaloosa Horse Club. Törzskönyve ma a harmadik legnépesebb a világon. A fajta Spanyol lótól származik, mely ert, keménységet, és színt adta a fajtának. Kedvtelésbl tartják, tulajdonságai miatt tenyésztik. Mérete változó. Jellemz a fajtára, hogy szemét fehér ínhártya veszi körül, sörénye és farka rövid és ritka. Ezen kívül finom fej, a fejen is megtalálható foltosság jellemzi az Appaloosa-t. Fleg az USA-ban Quarter lóval keresztezik, melynek eredménye az ers far, tömör testtel, mely mély, ívelt bordákkal. Végtagjai kifejezetten szabályosak. A paták kemények, függlegesen csíkozottak. De nem mindig. Marmagassága cm körül van, övmérete cm, szárkörmérete 19,5-21,5 cm. Súlya kg. Színe: foltos. A mintázat alapján 5félelehet: Leopard: fehér, sötét szín pöttyökkel Marble: acélszürke vagy pejderes, sötét árnyalattal a test széls részein és deres a középs rész Frost:fehértzdeltségsötétalapon Snowflake:kifejezettpöttyökacsíptájékon Blanket: fehér a csípszegletnél, sötét pöttyökkel vagy nélkülük. A sörény és farokszrzet fehér és fekete szrszálakból áll. Hátaslónak hasznosítják, de fként a színe miatt kedvelik és tenyésztik. Ugyanakkor távlovaglásra, díjlovaglásra, és ugratásban is elbukkan. Ez a fajta a harmadik legnagyobb létszámú fajta a világon.

26 Magyar Hidegvér Lótenyészt Országos Egyesület 8360 Keszthely, Helikon köz 14/b T/F: Web: Elnök: Baranyai Sándor Tenyésztésvezet: Markos László Magyar hidegvér A magyar hidegvér fajtára jellemz az erteljes, tömeges, szilárd szervezet, gyors fejldképesség, jó munkakészség, tartós ügetképesség. A jó húsformák alapján újabban húslóként való tenyésztése is gazdaságos és keresett. A XVIII. században a nyugati határvidék lakossága rendszeresen fuvarozott gabonaféléket és más terményeket is Ausztriába. Közben elszeretettel hozta magával az itthon lévnél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovat. Ez a két lófajta a köztenyésztésben két, eredetében hasonló, de jellegében eltér tájfajtát, a muraközit egy kisebb, de erteljes nehézigás típust és a nagyobb pinkafit hozta létre. A XIX. század második felében már elismert hidegvér tenyészetek alakultak az országban és 1904-ben a kormány már 140 hidegvér mént bocsátott a tenyésztk rendelkezésére. Az állomány javítása és egységesítése céljából nyugatról különböz fajtájú hidegvér méneket is importáltak, mégsem lett a hidegvér egységes fajta. A II. világháború alatt az ország lóállománya megfogyatkozott és leromlott, ezért a világháborút követen jelentkez óriási vonóer-igény kielégítése érdekében belga és ardenni méneket, valamint Franciaországból 17 különböz fajtájú hidegvér mént importáltak. Ezekkel és ivadékaikkal több generáción át szervezett, célirányos fajtanemesítés folyt. Ennek hatására kialakult a magyar hidegvér, melyet 1954-ben önálló fajtaként elismertek. Eközben rködtek a nóri, pinzguai eredet hidegvér típus fennmaradásán is. Ez könnyebb, nagyobb ügetkészség, hosszabb hasznos élettartamú, a magyar hidegvértl több tulajdonságban eltér lett ben muraközi néven önálló fajtaként ismerték el. A magyar hidegvér középnagy fajta, mély mellkasú, dongás, minden testtájában gazdagon izmolt. Szilárd csontozatú, szárazabb izületekkel, keményebb patákkal, acélosabb szervezettel bír, mint a belga hidegvér. Feje arányos a testtömeggel, de kissé durva, enyhén burkolt, egyenes profilvonalú. Homloka széles, toroktájéka b. Nyaka középhosszú, jól izmolt, középmagasan illesztett, enyhén ívelt, néha egyenes. A mar rövid, alacsony, vagy középmagas, mindig jól izmolt. A hát mérsékelten elremélyedt, középhosszú, jól izmolt. Az ágyék széles, néha kissé laza kötés. A far középhosszú, lejts, néha enyhén csapott, széles, jól izmolt, mindig barázdált. A szügy széles, jól izmolt. A lapocka jól izmolt, de néha rövid és meredek. A felkar rövid, jól izmolt. Az alkar izomzata gyakorta gyengébb. A lábt terjedelmes, olykor lapos. A szár rövid és vastag, a boka terjedelmes, gyakran burkolt. A paták arányosak a testtömeggel, a csüd rövid, szabályos szögellés, gyakran meredek. A lábállása általában szabályos. Színe sárga, pej, fekete, szürke. Kifejezetten igás hasznosítású, a parasztgazdaságok feltétlen munkakészség, még különösebb szakértelmet sem igényl, megbízható, nehéz hámos munkalova. Jóindulatú, barátkozó természet, tanulékony munkatárs. Kitartó. Nem csak lépésben gyors járású, hanem ügetésben is, és hosszabb távon is képes ügetmunkára. Kétéves korában igázható. A muraközi változat tömege kisebb, élettartama hosszabb, ügetése jobb. Munkahasználati tulajdonságai kifogástalanok. Fontos géntartalék, génmegrzésre érdemes populáció. A hidegvér szaporulat jelents része ma már húshasznosításra kerül.

27 Fríz ló KIALAKULÁSA A fríz lovat sokan a vadlovak egyik tömeges, nagyon ers testfelépítés alfajától származó hidegvér jelleg lófajtának tartják. Többszáz éves története és a történelem viharai során számos idegen hatás érte. A keleti majd késbb inkább az andalúziai és fként a spanyol ló gazdagította jelensen a fajta génállományát. Hihetetlen ereje és nyugodt vérmérséklete miatt a páncélos lovagok tökéletes társának bizonyult, ezért hosszú idn keresztül harci lóként tenyésztették. A XVIII-XIX. század elejére gyakrabban futtatták ügetversenyeken, többnyire ~325 méteres távon. Az ekkor végzett keresztezések eredményeként javult a gyorsasága, de barokk jellegébl sokat veszített. A XX. század elejére - párhuzamosan a mai holland melegvér seinek tekintett gelderlandi és groningeni elterjedésével - népszersége nagyon lecsökkent és csaknem kihalt. Ez is magyarázza a jelenlegi nem túl nagy genetikai bázisát. Napjainkban ismét fellendülben van a tenyésztési kedv, mert eredetében kuriózum, küllemében pedig jellegzetes fajtáról van szó, melynek használati tulajdonságai bizonyos szintig egészen kiválóak is lehetnek. KÜLLEME A fríz lófajta minden egyede teljesen büszke megjelenés, harmonikus felépítés állat. A hidegvér és a melegvér közötti átmenetet képvisel sodrott jelleg ló benyomását kelti. Markáns, de mégis nemes feje, valamint magasan illesztett, középhosszú ívelt nyaka a ló feltnen dús, hullámos lefutású hosszú sörény, mely gyakran két oldalra hajlik. Így szinte minden lovasemberben els látásra mély nyomot hagy. Lapockája meglehetsen hosszú, ers, kissé viszont meredek. Marja elmosódott. A mellkas kifejezetten dongás, de elég mély is - összességében arányos. Fara csapott, amit még kifejezettebbé tesz a kissé mélyen tzött farok. A sörényhez hasonlóan a farokszrök is nagyon dúsan nnek és száluk göndörödésre hajlamos. A hátulsó lábak rövidek, a csánkok mélyen vannak, miáltal az alcomb hosszú. A jól izmolt csontozat szilárd, következésképpen a végtagok ersek. Az elüls lábak ugyancsak rövidek és ersek. Az izületek terjedelmesek, szárazak és tiszták, de a lábvégeket borító dús bokaszrök miatt kevésbé kivehetek. A paták keménysége és tömörsége kifogásolható, de mindez az életfeltételekkel magyarázható, hiszen a fríz lovak évszázadokon át ingoványos, lápos területeken éltek. Ezek a küllemi sajátosságok ers, ideális kocsiló alkatot kölcsönöznek neki. Magassági mérete a törzskönyvi elírások szerint a 2,5 éves tenyészjelöltek esetében legalább 158 cm bottal, négyéves korban minimum 160 cm. Az anyakancák nem lehetnek kisebbek 150 cm-nél, de elnyben részesítik a 155 cm feletti ("Star" minsítés) egyedeket. A "Model" besorolású kancák marmagassága legalább 158 cm. A fajta tömegességét jól mutatja a 200 cm körüli övméret, a cm körüli szárkörméret és a kg élsúly. Színe csak fekete, nyárifekete lehet. A homlokon néhány fehér szrszál megengedett, de több nem. Ugyanakkor korábban elfordult még a hókás egyed is (pl Bles, sz. 1891). Ráadásul az 1920-as évekig akadt néhány sárga, melyeket aztán rendre kihagytak a tenyésztésbl. (Az örökléstani ismeretek kibvülésével érthet, hogy nagy riadalmat keltett, amikor a 90-es években újból született sárga szín csikó. A származások minden kétséget kizáróan hitelesek voltak. Ez a példa is bizonyította, hogy a recesszív génektl rendkívül nehéz mentesíteni bármely populációt, legyen az színezdés vagy más tulajdonság.) Mozgása lépésben térölel és könnyed, ügetése akciós. Kiemelked a hátulsó lábak hajlított csánkokkal végzett energikus munkája, melyet a leng bokaszrök és a dús sörény valamit farok tovább hangsúlyoz. Vágtája kissé tanán nehézkes, de folyamatos. HASZNÁLATI TULAJDONSÁGAI Tjeerd Velstra A fajta sokoldalúságát bizonyítja, hogy mint régebben, úgy ma is használható nyereg alatt és fogatban egyaránt. Könnyen idomítható és érdekes módon szívesen ugrik. Viszonylag kevés takarmányon tartva is nehéz munkára fogható anélkül, hogy kondíciójából vagy jellegzetes menkedvébl komolyan veszítene. Hosszú idn keresztül nehéz páncélos harci lovaknak tenyésztették. Alkata, kezelhetsége és mozgása erre tökéletesen alkalmassá tette. Késbb a mezgazdasági munkában, majd a már említett ügetversenyeken - és így a közlekedésben bizonyította hasznosságát. Az egyik legfontosabb alkalmazási területe azonban még a II. világháború után is a mezgazdasági munka volt. Ma barokk küllem elegáns szabadid-lóként - fként kocsiba. Fogatolják a hagyományos gigek eltt is, melyek a XVIII. Század második felének rokokó stílusát idézik vissza. A XVIII-XIX. században rendezett ügetversenyeket napjainkban ismét felelevenítik Hollandiában. Elszeretettel alkalmazzák cirkuszokban, mivel tanulékonyak és megjelenésük, mozgásuk megkapó látványt nyújt. Menkedve és temperamentuma miatt díjlóként szintén nagyra értékelik. Telivérrel keresztezve sportlóként is szóba jöhet. Ugyanakkor a nemzetközi sporteredményeket tekintve igazából sem nyereg alatt, sem kocsiban nem versenyképes, bár mindig akadnak tehetsége egyedek, amelyek szakszeren felkészítve komoly sikereket érhetnek el. Példa erre az egykori világbajnok négyesfogat-hajtó Tjeerd Velstra is, aki fríz lévén versenyzi pályafutását e fajta egyedeivel kezdte. Tulajdonságai miatt Hollandia nemzeti kincsének tartják, amit Beatrix királyn és a királyi család is többször kinyilvánított óra használhatják a "királyi" jelzt.