VÁLLALKOZÓI REGGELI június 7.

Átírás

1 VÁLLALKOZÓI REGGELI június 7.

2 Munkavállalói elkötelezettség és bizalom Hogyan tartsuk meg a munkavállalóinkat? Radnai Tóth Judit TalentBrand.io A bizalom már nem következik automatikusan a hierarchiából a vezetőknek ki kell érdemelniük a munkavállalóik bizalmát 2016 Edelman Trust Barometer Global study Sikeres vállalkozást csak egy jó csapattal építhetünk. Jó szakembereket találni nem könnyű feladat, de megtartani és motiválni őket talán még annál is nehezebb. Hogy mi tartja ott a jó szakembereket egy cégnél? Az élmény, amit minden nap átélnek, amikor leülnek az asztalukhoz. Ezt az élményt számos dolog befolyásolja: Munkakörnyezet fizikai tér A munkahely legyen olyan, ahová az alkalmazottak szívesen járnak be és jól érzik magukat. Legyen külön tér az egyéni fókuszált munkára, az együttműködésre, de a tanulásra és a közösségi életre is. Érdemes folyamatosan figyelni, hogy az alkalmazottak hogyan használják a teret, és ha kell változtatni. Ne legyenek frusztrációk a munkakörülmények miatt, ne kelljen azon bosszankodni, hogy nem működik az egér, vagy nincs papír a nyomtatóban. Kultúra érzelmek A cégkultúrát a céges értékek, a küldetés, az attitűd és, a mindennapi gyakorlat határozza meg. A jó cégkultúra közvetlenül befolyásolja a munkatársak elköteleződését, a hatékonyságot, Ha a munkatársak szeretnek munkába járni, jól érzik magukat a mindennapokban, sokkal tovább a cégnél maradnak, motiváltabbak lesznek. Amire érdemes odafigyelni már a kezdetkor: A munka célja, értelme Mindenki szeretné, ha célja, értelme lenne a munkájának. A jó vezető segít a beosztottainak értelmet találni a munkában, összekapcsolni azt a mindennapokon túlmutató értékekkel, amelyek őszintén tükrözik a cég tevékenységét. Minden alkalmazott számára valóssá, megfoghatóvá kell tenni az értékeket. Jelenjenek meg a vezetői döntések mögött és a mindennapi kommunikációban. Transzparencia Az átláthatóság, az őszinteség talán a bizalom egyik legfontosabb alappillére. Vonjuk be a munkatársakat a folyamatokba, legyen beleszólásuk a dolgok menetébe, kérdezhessenek nyíltan. Kérdezzük meg őket, arról, hogy ők vajon min változtatnának, mit tennének másként. 1

3 Ha a munkatársak azt érzik, hogy bevonják őket a fontos ügyekbe, számít a véleményük, sokkal inkább magukénak érzik a céget, ami nagy motiváló erővel bír, ha viszont nem értik, hogy mi miért történik körülöttük, az negatív reakciókat eredményezhet. Vezetői kultúra A jó vezető inkább mentor, vagy coach mint főnök Laszló Bock Egy jó vezető nem számonkér, hanem segít abban, hogy az alkalmazottak hatékonyabban érjék el céljaikat és sikeresebbek legyenek. Ha egy vezető nem főnökként, hanem mentorként tekint magára, az segít kialakítani azt a biztonságos, támogató cégkultúrát, ahol erősödik a bizalom és az elköteleződés. Egy olyan légkört, ahol az alkalmazott rendszeresen kap visszajelzést a munkájáról, nem évente, hanem akár hetente, így pontosan tudja, hogy jó úton halad hibázhat, mert a hibákra a tanulási folyamat részeként tekintenek, bátrabban kisérletezik új, kreatív megoldásokkal nem csupán akkor kap elismerést, ha eredményeket hoz, hanem akkor is amikor éppen keményen dolgozik, hiszen éppen ekkor van a legnagyobb szükség motiválásra Visszajelzés és bizalom A konstruktív visszajelzés (feedback) nagyban hozzájárul a bizalom kialakulásához, motivál, segíti a fejlődést. Akkor hatékony, ha visszajelzés közben kialakul egy párbeszéd, ahol mindkét fél elmondhatja az észrevételeit. Ha sikerül olyan cégkultúrát kialakítani, amiben az alkalmazottak biztonságban érzik magukat, elmondhatják a véleményüket, bátran adhatnak és kérhetnek visszajelzést a munkájukról, akkor az alkalmazottak elkötelezettebbek lesznek. Hogyan adjunk visszajelzést Visszajelzés közben kérdezz vissza, adj lehetőséget egy nyílt, őszinte beszélgetés kialakulására. Kérdezd meg, hogy a másik fél szerint hogyan lehetne változtatni Tégy konkrét javaslatokat, megoldásokat a változtatásra, A visszajelzés magára a problémára és ne a személyiségből fakadó magatartásra fókuszáljon. Figyelj arra, hogy megértsétek egymást Beszéljetek a következő lépésekről, célokról Hogyan fogadjuk a visszajelzést Hallgasd végig a visszajelzést Légy nyitott, ne mentegetőzz, ne légy defenzív, Ha valami nem egyértelmű számodra, kérdezz rá Próbálj megoldásokat javasolni Ne felejtsd el, hogy a visszajelzés a te fejlődésedet segíti Néhány módszer a hatékony visszajelzésekre: DESC Model (Describe Express Specify Communicate) 1. Írd körül a problémát! Egyértelműen 2

4 Objektíven Konkrét példákkal A visszajelzés az adott viselkedésre, szituációra fókuszáljon, és ne a személyiségre vagy a feltételezett indítékra 2. Beszélj a viselkedés hatásáról! Magyarázd el, hogy a viselkedés milyen hatással volt rád, milyen reakciókat váltott ki belőled, és hogyan hathat másokra Fejezd ki az érzéseidet 3. Részletezd, hogy számodra milyen viselkedés lenne elfogadható! Magyarázd el, hogy mit kellene szerinted változtatni Egyszerre csak kis változásról beszélj, és maximum 1 2 dolgról 4. Kommunikáld a következményeket! Nyíltan, világosan beszélj a következményekről (pozitív és negatív következményekről) Fókuszálj azokra a dolgokra, amik az illetőnek fontosak A következmények legyenek arányban a problémával Én üzenetek ( IMessages ) Ne használj általános alanyt, egyes szám harmadik személyt, vagy többes szám első személyt Úgy érzem..(mondd el, mit érzel) amikor...(mondd el, mi okozta az érzést) Szeretném, ha..(mondd el, hogy mit szeretnél, ha mi történne) Úgy érzem...(vállald fel az érzésedet) Nem szeretem, ha.. (nevezd meg a problémát okozó viselkedést) mert (mi az a viselkedésben, vagy a következményeiben amit kifogásolsz) Kidolgozunk egy megoldást erre közösen? (legyél nyitott, találjátok meg közösen a megoldást) Megfelelni de minek? A versenyjogi megfelelés jelentősége 3

5 Milyen versenyjogi szabályoknak kell megfelelnie a vállalkozásoknak? Miben és mikor tud segíteni a GVH? Dr. Zenisek Andrea Gazdasági Versenyhivatal A GVH ról dióhéjban A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a piaci verseny tisztaságán őrködő független államigazgatási szerv, mely az Országgyűlés felügyelete alatt működik. Célja, hogy a piacok jól, a fogyasztók hasznára működjenek. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) január 1 jén kezdte meg működését. A jelenleg hatályos, többször módosított versenytörvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (Tpvt.). Ez a jogszabály határozza meg mind a magyar versenyjogi szabályokat, mind a GVH jogállását, szervezeti és működési kereteit, valamint eljárásainak rendjét. A hivatal életében is fordulatot hozott Magyarország európai uniós csatlakozása, amellyel a GVH tagja lett az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságából és a tagállami versenyhatóságokból álló Európai Verseny Hálózatnak,[1] s bekerült az uniós versenyjog alkalmazói közé. A GVH országos illetékességgel rendelkező hatóság, így területi szervei nincsenek. A GVH integrált jogalkalmazó hatóságként számos más európai uniós versenyhatósághoz hasonlóan a hagyományos versenyhatósági (antitröszt, fúziókontroll) feladatok mellett a verseny tisztességének biztosítása érdekében fogyasztóvédelmi feladatokat is ellát. A GVH meglehetősen összetett feladatot lát el. Ennek elsődleges indoka abban rejlik, hogy a verseny rendszerszintű feltételeinek biztosítása mellett ahhoz, hogy a fogyasztók a verseny kínálta előnyöket ténylegesen is élvezni tudják az is szükséges, hogy az elérhető lehetőségek közül kellő körültekintéssel és megfelelő információk birtokában legyenek képesek a számukra legkedvezőbbet kiválasztani. Megfelelőségre törekvő vállalkozások esetében is előfordulhat, hogy jogsértő valamely reklámjuk, gyakorlatuk. Jelentős számú fogyasztó döntésének torzulása a piac folyamatait és a versenyfolyamatokat is torzíthatja. Ily módon a verseny szabadságának és a fogyasztói döntés szabadságának védelme kölcsönösen feltételezi egymást. Mindkét tevékenység közös célja a fogyasztói jólét növelése. A GVH tevékenységével tehát a fogyasztó döntéshozatalát is védi ami egyben a hatásos verseny védelmét is jelenti. Mit tesz a GVH a piaci verseny védelme érdekében? A GVH feladata, hogy a piaci verseny megfelelő működése felett őrködjön, és megakadályozza annak korlátozását vagy torzítását. A GVH nak a verseny védelme érdekében folytatott tevékenysége 3 pillérre épül: Az Európai Unió tagállami versenyhatóságaként és az Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) tagjaként a GVH a nemzeti jog mellett az EU versenyjogát is alkalmazza, ha a vizsgált magatartás érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, továbbá saját eszközeivel segíti a többi tagállami versenyhatóság és az Európai Bizottság verseny védelmében kifejtett tevékenységét. A versenyfelügyelettel összefüggésben szükséges említeni az ágazati vizsgálatok és a piacelemzések eszköz ét, amelyek olyan jelenségek megértését szolgálják, amelyek valamely piacon a verseny érvényesülésének korlátozottságára utalnak, ám nem világos, hogy ennek oka a vállalatok magatartása, a különféle szabályok és állami beavatkozások, vagy esetleg maga a piac 4

6 szerkezete. Az ágazati vizsgálatot, illetve az ennél enyhébb eszközt jelentő piacelemzéseket indokolt esetben versenyfelügyeleti eljárás és/vagy versenypártolás követhetik. A Tpvt. ben foglalt, illetve az európai uniós versenyjogi szabályok érvényesítése mellett a GVH más jogszabályokban meghatározott jogalkalmazási feladatokat is ellát. A versenyfelügyeleti eljárásokhoz képest sajátos a versenypártolás és a versenykultúra fejlesztés, hiszen azok nem közvetlenül a vállalatok magatartására irányulnak, a verseny védelmén túlmenően annak erősítését is célozhatják, miközben a GVH nem rendelkezik közvetlen beavatkozási lehetőséggel. Fogyasztóvédelem A GVH fogyasztóvédelmi tevékenysége során is valamennyi ágazatot (pl. pénzügyi, infokommunikációs, élelmiszer, gyógyszer piacok) érintően eljárhat. Fogyasztó, aki a szolgáltatásokat igénybe veszi, termékeket megvásárolja, lehet valaki, aki magáncélból vásárol, vagy vállalkozás is. A GVH által alkalmazott jogszabályok előbbi csoportot tekintik fogyasztónak, utóbbit pedig üzletfélnek. A GVH alapesetben az ésszerűen eljáró átlagfogyasztót veszi alapul. Alapvető tájékozódást, tájékozottságot a GVH elvár, feltételez, de a fogyasztónak nem szükséges gyanakvónak lennie, és abból kiindulnia, hogy eleve téves vagy hiányos egy tájékoztatás. Vannak ún. sérülékeny fogyasztók (pl. időskorúak, gyermekek vagy betegek), akik magasabb szintű védelemre szorulnak, őket különösen befolyásolhatja egy egy gyakorlat. A vállalkozásoktól elvárt egy magasabb szintű tájékozottság, ők általában professzionális felhasználók, de velük szemben is megvalósulhat tisztességtelen magatartás, például amikor irodaszert vásárolnak. Milyen esetekben jár el a GVH a fogyasztóvédelmi eljárásai során? 1. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, 2. az üzletfelek döntései tisztességtelen befolyásolásának tilalma, 3. a tiltott összehasonlító reklámok esetén. 1. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A kereskedelmi gyakorlatok körébe tartozik minden magatartás, tevékenység, reklám, stb., ami közvetlen kapcsolatban van a termék eladásával, szolgáltatásával. Kereskedelmi gyakorlat például, amikor egy bank személyi kölcsön termékét a TV ben reklámozza, vagy amikor a kiskereskedelmi lánc akciós újságját a postafiókokba eljuttatja. Mii minősül fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, amely az Fttv.[2] értelmében tilos. 1) A vonatkozó törvény mellékletében szereplő 31 feketelistás magatartás ( pl. ingyenesség ígérete ) minden körülményre tekintet nélkül tisztességtelen. 2) Ha a magatartás nem tartozik a feketelistás magatartások közé, megvizsgálja a GVH, hogy Ø megtévesztő e ( a vállalkozás nem a valóságnak megfelelő módon ad tájékoztatást termékéről vagy valamilyen lényeges feltételt elhallgat a reklámból) vagy Ø agresszív e (például zaklató ismétlődő, sürgető, nem kívánt telefonhívások). 3) Amelyik magatartás a fenti csoportba nem tartozik, megvizsgálandó még, hogy a vállalkozás megfelelő szakmai gondossággal járt e el. 5

7 Mindhárom esetben fontos, hogy a vállalkozás magatartása a fogyasztó döntését torzítja (eltér az eredeti döntésétől)! A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt alapesetben az alábbi hatóságok járnak el : Gazdasági Versenyhivatal Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH, Kormányhivatalok) bármelyik ágazatban, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, pl. ha a reklám országosan fogható TV csatornán, országos terjesztésű sajtóban, e DM levélben[3] jelent meg pénzügyi szolgáltatásokhoz (pl. hitel, befektetés, biztosítás, betét) kapcsolódó kereskedelmi gyakorlat esetén, gazdasági verseny érdemi befolyásolása hiányában minden további ágazat esetében, gazdasági verseny érdemi befolyásolása hiányában Kötelezettségvállalás: A hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban az eljárás alá vont vállalkozás kötelezettséget vállalhat arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel. Ha a közérdek hatékony védelme ilyen módon is biztosítható, az eljáró versenytanács határozatában kötelezővé teheti a vállalás teljesítését anélkül, hogy a határozatban a jogsértés megvalósulását vagy annak hiányát megállapítaná. 2. Üzletfelek döntései tisztességtelen befolyásolásának tilalma Vállalkozásokat sem lehet döntéshozataluk során (hátrányukra, tisztességtelenül) befolyásolni. A vonatkozó törvény szerint tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni. Üzletfél a gazdasági tevékenysége érdekében eljáró személy (vállalkozás) Üzletfél megtévesztésének minősül a vállalkozásnak a termék értékesítésével vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló olyan üzleti kommunikációja, egyéb magatartása, tevékenysége, mulasztása, amely i)jelentős információ tekintetében valótlan tényt tartalmaz vagy valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze az üzletfeleket, ii) jelentős információt elhallgat, elrejt. E törvényi tényállás tehát két vállalkozás relációjában értelmezhető csak. 3. Összehasonlító reklámok Az összehasonlító reklám alapvetően nem tiltott, hiszen a verseny hatásos támogatója lehet ugyanakkor az összehasonlító reklámoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. A törvény értelmében[4] az összehasonlító reklám valamely termék értékesítésének előmozdítására a vállalkozás nevének, tevékenységének népszerűsítésére vagy termék ismertségének növelésére irányuló olyan tájékoztatás, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a vállalkozás versenytársát, vagy a versenytárs által előállított, forgalmazott áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut. 6

8 Ugyanakkor az alábbi esetekben mégis tilos az összehasonlító reklám közzététele. Tilos az ilyen reklám közzététele, ha tisztességtelen előnyszerzésre vezethet, jó hírnevet sérthet, az árut valamely védjeggyel ellátott más áru másolataként mutatja be, vagy arra vezethet, hogy a piaci szereplők a vállalkozást versenytársával összetéveszthessék. Ha egy vállalkozás ilyen reklámot tesz közzé, a bíróság jár el! A törvény szerint az összehasonlító reklámban kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze (pl. két mosópor), az összehasonlításnak az áruk lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságára kell vonatkoznia, és ha az ár is az összehasonlítás tárgyát képezi, akkor e vonatkozásban is tárgyilagosnak kell lennie (pl. árak összehasonlításánál két eltérő kiszerelésű mosópor), eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat. Ha az összehasonlító reklám e kritériumoknak nem felel meg, a GVH jár el. Antitröszt versenyjog A Gazdasági Versenyhivatal feladatai közé tartozik, hogy bármely ágazatban észlelt versenykorlátozó piaci magatartás esetén versenyfelügyeleti eljárást folytasson le. Ilyen magatartások közé tartoznak a gazdasági erőfölénnyel való visszaélések és a versenykorlátozó megállapodások, ideértve a titkosan megvalósított, legkeményebb versenykorlátozásokat (árrögzítést, piacfelosztást) jelentő kartelleket is. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Egy gazdasági erőfölényben lévő vállalkozás olyan mértékű piaci erővel rendelkezik, hogy képes az érintett piacot érdekei szerint befolyásolni és alakítani. Egy ilyen vállalkozás minden más piaci szereplőtől függetlenül hozhatja meg piaci döntéseit. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozás teljesen egyedül határozza meg a piaci eseményeket, viszont jelentős mértékben tudja befolyásolni a versenykörülményeket. A fenti ábra szemlélteti, hogy milyen lépcsőfokokat kell végigjárni egy erőfölénnyel kapcsolatos vizsgálat során. Fontos, hogy a második és a harmadik kérdésre is igennek kell lennie a válasznak, annak érdekében, hogy a versenyhatóság jogsértést állapítson meg. Tehát ha nincs meg a piacon az erőfölény vagy annak megléte ellenére nem él vele az adott vállalkozás visszaélésszerűen, akkor magatartása nem ütközik a versenyjogba. Mi a piac? Az érintett piac a verseny arénája, a vizsgált piac pontos behatárolása minden versenyfelügyeleti eljárás alapja. Az érintett piac meghatározásának célja gyakorlatilag az, hogy megállapítsuk azon versenytársakat, amelyek a vizsgált vállalkozás magatartására befolyással lehetnek, rá versenynyomást gyakorolhatnak. Árupiac : Az érintett árupiacot olyan termékek vagy szolgáltatások alkotják, amelyeket a fogyasztók egymással helyettesíthetőnek tartanak (pl. minőségük, felhasználási céljuk, funkciójuk, áruk alapján). A helyettesíthetőség azt fejezi ki, hogy egy termék hiánya vagy árának erőteljes 7

9 megemelkedése esetén van e olyan termék, amelyet a fogyasztó megvásárolna az eredeti termék helyett. Földrajzi piac: A földrajzi piac azt a területet foglalja magában, ahol a versenyfeltételek elég homogének, és amely a szomszédos területektől megkülönböztethető, mert azokon a versenyfeltételek jelentősen eltérnek. A homogenitáson belül vesszük figyelembe például a fogyasztói szokásokat, a szabályozási környezetet, a szállítási költségeket. Mi az erőfölény? Az erőfölényben lévő vállalkozás képes arra, hogy versenytársaitól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól függetlenül alakítsa piaci magatartását. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy üzleti döntései során nem kell tekintettel lennie más vállalkozásokra. Az erőfölény sosem valakihez például egy szerződéses partnerhez képest áll fenn, nem arról van szó, hogy az egyik fél nagyobb gazdasági erővel rendelkezik a másiknál. Aki gazdasági erőfölényes helyzetben van, az lényegében ural egy egész piacot, túlsúlya az egész piac szerkezetét tekintve áll fenn. A gazdasági erőfölény vizsgálatánál a Gazdasági Versenyhivatal jellemzően a következőket mérlegeli, melyek alkalmazása mindig az adott ügy sajátosságaitól függ: Mi a visszaélés? Visszaélés lehet minden olyan magatartás, amely a versenytársaknak és végsősorban a fogyasztóknak kárt okoz, azonban az erőfölényes vállalkozás számára legalább hosszútávon előnyös. A jogszabályok nem tudják felsorolni az összes visszaélési formát, ezért csak a legfőbb típusokat nevezik meg tételesen és egy általános tilalmat vezetnek be. Kizsákmányoló visszaélésről beszélünk, ha az erőfölényben lévő piaci szereplő a versenyben elérhető eredményhez képest a maga számára csoportosít át előnyöket vevőinek közvetlen kárára (ilyen visszaélés például az indokolatlanul magas árak alkalmazása). Kiszorító visszaélés esetén a piacra lépés megakadályozásának, a versenytársak piacról való eltávolításának vagy a piaci hatalom más piacra történő kiterjesztésének révén sérül a piaci verseny. A hatékony verseny korlátozása következtében a fogyasztókat közvetve, jellemzően hosszabb távon éri kár. Versenykorlátozó megállapodások, kartellek: Mi tekinthető megállapodásnak? A megállapodás létrejöhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Nem a megállapodás megvalósulási formáján, hanem annak tartalmán van a hangsúly. Ennek megállapításához például nem szükséges írásbeli szerződés felmutatása, vagy szóbeli egyezség bizonyítása, elegendő annak igazolása, hogy a versenytársak egymás magatartására tekintettel alakították saját magatartásukat versenykorlátozóan. Kartellnek nevezzük a versenytársak közötti (horizontális) és kifejezetten a verseny korlátozására (a piac felosztására, árrögzítésre) irányuló megállapodásokat. Ezeket az eseteket a versenyjog legsúlyosabb megsértéseként tartjuk számon, ezért szokás őket kőkemény korlátozásnak is hívni. Versenykorlátozó megállapodások fajtái Horizontális megállapodás: ha a megállapodás a forgalmazási lánc azonos szintjén működő versenytársak között jött létre (pl. két ruházati terméket gyártó vállalkozás vagy két ruházati kiskereskedő). 8

10 Vertikális megállapodás: ha a megállapodás a termelési értékesítési lánc (a piac vertikuma) különböző szintjén működő vállalkozások között jött létre (pl. márkás ruházati termék gyártója és a ruházati terméket áruló kiskereskedő). Egy megállapodás versenyhatásai szintén az érintett piacon vizsgálandók, ezért jelentősége van a megállapodást kötő felek piaci részesedésének is. Minél nagyobb a megállapodásban részes felek piaci részesedése, és ezáltal piaci súlya, annál jelentősebb hatást képes gyakorolni egy közöttük létrejött megállapodás a piaci verseny alakulására. Nem esik viszont a versenykorlátozó megállapodások tilalma alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a felek együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. Kivétel e szabály alól, hogy ha a megállapodás a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik. Versenykorlátozó megállapodások fajtái mire kötik? Árkartell akkor valósul meg, ha a versenytársak rögzítik áraikat, vagy az ár egyes elemeit, ha minimális árakat határoznak meg, ha egységesítik vagy éppen megszüntetik az árkedvezményeket. Piacfelosztó kartell akkor valósul meg, ha versenytársak a piac valamilyen felosztásáról állapodnak meg. A piacfelosztás jellemzően úgy történik, hogy a vállalkozások földrajzi területeket vagy az ügyfélkört osztanak fel egymás között. Felmerül a kérdés, hogy hogyan értékeli a versenyjog azt, ha egy megállapodás olyan számos előnnyel is jár, amelyek ellensúlyozzák a verseny korlátozásából fakadó hátrányokat. Ilyenkor, meghatározott feltételek teljesítése esetén a megállapodás mentesülhet a tilalom alól. Az a megállapodás, amely valamennyi mentesülési feltételt teljesíti, jogszerűnek számít. Így például, ha olyan termelést tesz lehetővé, amelyre a versenytársak külön külön nem lettek volna képesek (ebbe a csoportba tartoznak például a K+F, illetve a környezetvédelmi megállapodások is). A kkv k lehetőségei 2015 júniusától a GVH újabb eszközt kapott a figyelmeztetés bevezetésével, ami a kötelezettségvállalás és a jogsértés megállapítása között helyezkedik el. A KKV k által elkövetett jogsértések esetében akkor alkalmazható, ha az adott KKV a jogsértést első alkalommal követte el, feltéve, hogy a jogsértést nem közbeszerzési kartell keretében vagy nem az európai versenyjogba ütközően, illetve nem sérülékeny fogyasztók kárára követte el. A törvénymódosítás ezen felül lehetőséget teremt a GVH nak, hogy arra kötelezze az eljárás alá vontat, hogy egy olyan komoly versenyjogi megfelelési mechanizmust fogadjon el, ami alkalmas arra, hogy megelőzze a jövőbeni jogsértést. A vállalkozások számára kifizetődő lehet megfelelési lépéseket tenni a fogyasztói tájékoztatásaik során is, hiszen egy tavalyi közleményünk értelmében bírságcsökkentő tényezőként vehető figyelembe az érdemi, megfelelés érdekében tett erőfeszítés[5]. További segítséget jelenthet a tájékozódáshoz és a következmények, illetve a lehetőségek felismeréséhez a GVH kartell.gvh.hu elnevezésű 2015 ben kialakított honlapja, melynek célja a közérthető és gyorsan áttekinthető módon történő információnyújtás. A GVH val való együttműködési lehetőségeket és azok előnyeit mutatja be az a tájékoztató[6], mely segíti a vállalkozásokat a rendelkezésükre álló együttműködési lehetőségek közötti eligazodásban, áttekintést adva arról, hogy az egyes együttműködési formák milyen előnyökkel járnak, az együttműködés keretében milyen információkat szükséges a GVH rendelkezésére bocsátani és az együttműködési formákról hol érhető el bővebb információ a GVH honlapján 9

11 Versenyfelügyeleti eljárás megindulása előtt Ha még nem indult eljárás, vállalkozásának az alábbi lehetőségei vannak a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH val) való együttműködésre: egyrészt engedékenységi kérelmet nyújthat be kartell ügyben, másrészt prenotifikációs eljárásban tájékoztatást kérhet az elhatározott fúzióval kapcsolatban. Mit nyerhet az egyes együttműködésekkel? Bírság mellőzésére irányuló sikeres engedékenységi kérelem Prenotifikációs eljárás Nem kerül sor bírság kiszabására, ha a vállalkozás elsőként nyújtja be az erre irányuló kérelmét és a GVH a kérelmet elfogadja. Gyorsabb, kisebb adminisztrációs terhekkel járó engedélyezési folyamatot alapozhat meg Bírságenyhítést érhet el, ha a mellőzésre irányuló kérelemnek nem ad helyt az eljáró versenytanács Tisztázhatja, hogy valóban szükséges e a GVH engedélye a tranzakcióhoz Felgyorsíthatja az engedélyezési folyamatot azzal, hogy nagy eséllyel megelőzi a későbbi hiánypótlást A versenyfelügyeleti eljárás megindulása után Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás már megindult, az alábbi lehetőségei vannak a GVH val való együttműködésre: a vállalkozás engedékenységi kérelmet nyújthat be (bírság mellőzése vagy csökkentése érdekében), amit érdemes a kérelem pozitív elbírálása érdekében az eljárás minél korábbi szakaszában benyújtani (praktikusan a rajtaütés után). a vállalkozások élhetnek a kötelezettségvállalási nyilatkozat benyújtásának lehetőségével, mely esetben nem kerül sor a jogsértés, illetve annak hiánya megállapítására, továbbá bírság kiszabásra sem. az antitröszt eljárásokban eljárás alá vont vállalkozások egyezségi eljárásban vehetnek részt, mely a kiszabott bírságösszeg csökkentését eredményezheti. Az érdemi megfelelési erőfeszítés bizonyítását, illetve a jogszabályi kötelezettségen túlmutató együttműködést, valamint a tevőleges jóvátételt az eljáró versenytanács szintén enyhítő körülményként veheti figyelembe a bírság kiszabásánál. 10

12 Mit nyerhet az egyes együttműködésekkel? A jogsértés megállapításra kerül? Bírság kiszabására sor kerül? Bírságenyhítés lehetséges? Bírság mellőzésére irányuló engedékenységi kérelem IGEN NEM, ha első engedékenységi kérelmező IGEN, ha a mellőzésre irányuló kérelemnek nem ad helyt az eljáró verseny tanács Bírság csökkentésére irányuló engedékenységi kérelem IGEN IGEN IGEN, akár 50 % ig Kötelezettségvállalás NEM, piaci magatartását összehangolja a jogszabályokkal NEM NEM Egyezségi eljárás IGEN IGEN IGEN, 10 % kal Érdemi megfelelési erőfeszítés IGEN IGEN IGEN Együttműködés IGEN IGEN IGEN, a jogsértéshez való viszonyulás körében adott pontszám csökkentése legfeljebb 40 ponttal Tevőleges jóvátétel IGEN IGEN IGEN, a jogsértéshez való viszonyulás körében adott pontszám csökkentése legfeljebb 40 ponttal Néhány érv a megfelelés mellett Súlyos szankciók kockázata, ami lebukás esetén elkerülhetetlen. A szabályok be nem tartása igen költséges lehet (pl. bírság, kártérítés, közbeszerzésekből való kizárás). A jogellenes megállapodások semmisek, így azok bíróság előtt sem érvényesíthetőek A tisztességes üzleti magatartás a vállalkozás jóhírének része, sérülése esetén a reputációs kár akár a bírságot is meghaladhatja (sajtóközlemény, médiavisszhang, üzletfelek bizalmának elvesztése) 11

13 A szabályok be nem tartása adott szakemberek pályafutására, állására kedvezőtlen hatást gyakorolhat (pl.munkajogi következmények és személyes felelősség, adott esetben börtönbüntetés) A versenyfelügyeleti eljárások jelentős idő és költségráfordítással járnak a cég fő üzleti tevékenységére jutó figyelem csökken A jog és az üzleti etika tiszteletben tartását szolgáló vállalati kultúra javítja a vállalkozás megítélését és vonzerejét, ily módon a promóció és a munkaerő toborzás céljait is szolgálja A szabályokból felkészült munkavállalók könnyebben észreveszik üzleti partnereik esetlegesen jogsértő praktikáit. Mitől lehet hatékony egy megfelelési program? világos stratégia és elkötelezettség kockázatelemzés: az általános kockázat és az egyedi kitettség meghatározása (ágazati kitettség, vállalkozások versenytársak közötti kapcsolatok szakmai szövetségek, ágazati találkozók, mindennapos kereskedelmi kapcsolatok), súlyozása, kezelése piaci pozícióra szabott, piaci sajátosságok elemzése pl. piacra lépési korlátok, a vállalkozás és a versenytársak helyzete folyamatos áttekintés, fejlesztés és frissítés a stratégia határozott kommunikálása a szervezeti struktúra valamennyi szintjén teljes vezetői támogatást élvez, valódi és hosszútávú elkötelezettséget tükröz alkalmazotti elfogadó nyilatkozatok a megfelelés mindenki egyéni felelőssége is /szankciók és ösztönzés világos jelentéstételi mechanizmusok kivel, milyen formában vehető fel a kapcsolat cél: lehetőség legyen a gyors reagálásra monitoring és ellenőrzés cselekvési terv pl. engedékenység ha a megelőzés nem volt eredményes, cél a jogsértés felszámolása annak lehető legkorábbi szakaszában [1] European Competition Network ECN [2] A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény. Az edm a DM (direkt marketing, például a postaládákba beszórt, névre szóló reklámanyag) elektronikus, legtöbbször internetes változata ahol nem a saját maga által kiépített címlistára küld ki elektronikus leveleket a vállalkozás. [4] A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (Tpvt.) [5] [6] 12

14 Bizalom és beszállítók Bizalom 2.0 Hogyan építhető, alakítható és tartható fenn a beszállítói bizalom? Keleti József Bisnode Magyarország Kft. A bizalom építésének, elnyerésének és fenntartásának képessége meghatározó egy vállalkozás sikere szempontjából. A bizalmat több szerepben, több érdekcsoportok felé kell tudatosan építeni. Vevőként a szállítóink felé, munkáltatóként a meglévő és új, potenciális kollégáink felé, első számú vezetőként többek között a tulajdonos felé, eladóként, beszállítóként pedig a vevők irányába. A hosszú távú siker érdekében minden csoport bizalmát el kell nyerni, és fenntartani, bármelyik területen a bizalomhiány a vállalati célok elérését veszélyezteti. A bizalom kétirányú. Nem csak építjük, hanem mi magunk is megszavazzuk, vagy megvonjuk azt a velünk együtt dolgozó munkavállalóktól, vevőktől, szállítóktól. Fontos tehát megértenünk, hogy a bizalom elnyeréséhez mit kell tennünk, mit vizsgálnak az üzleti partnerek, mielőtt komolyabb üzleti kapcsolatot létesítenek. Az alábbi ábra a teljesség igénye nélkül tartalmaz pár felvetést: 13

15 Egy partner megítélése szempontjából fontos a múlt. Amennyiben már közvetlen tapasztalatunk volt az adott céggel kapcsolatban, támaszkodhatunk a korábbiakra, ha még új a kapcsolat, a múltbeli tapasztalatok hiánya hátrány lehet a bizalom gyors elnyerésében. A potenciális partner saját maga is végezhet kutatást, és komolyabb üzletek esetén, erre sor is kerül, azonban a proaktív vállalkozások sokat tehetnek azért, hogy ők maguk is támogassák ezt a folyamatot, és megmutassák, hogy pontos, megfelelő minőségű szállítási, ügyfélkiszolgálási vagy éppen fizetési képességük, pénzügyi stabilitásuk alapján méltóak a bizalom gyors elnyerésére. Mindaz, amit a jelenben, most látunk, nagyon meghatározó egy döntésnél, de a korábbi, igazolt, pozitív tények hiányában, a rossz döntések is sokszor az adott pillanatban látottak, a szubjektív elemek túlsúlyozásának következményei. A külsőségek, a kiváló kommunikáció nagyon meghatározóak, azonban minél rutinosabb a potenciális partner, ezek annál inkább csak kiindulási alapot képeznek ahhoz, hogy a múlt sikerei, és a várható közös munka előrevetítése hitelesebb legyen. Ami mindenkit érdekel, az a jövő. Bármilyen sikeres volt egy vállalat, bármilyen jó eredményeket ért el, kiváló ügyfélélményt nyújtott, ami a bizalom alapja, hogy mindezek alapján elhisszük, hogy az adott partner a jövőben, velem is képes mindezt megismételni. Mi, a Bisnode nál, fanatikusan dolgozunk azon, hogy okos adat megoldásokkal előrejelezzük a jövőt. Kik azok a vállalatok, akik fennmaradnak, akiknek megvan a pénzügyi stabilitásuk ma, és a jövőben is meglesz ahhoz, hogy partnereiket határidőben kifizessék, a vállalt megrendeléseknek a pénzügyi stabilitás ne legyen akadálya. Látjuk, hogy egyre több vállalat ismeri fel annak fontosságát, hogy a szubjektív, vagy szoft információk mellett, a hard, kemény, tényszerű, pénzügyi adatokat, minősítéseket is figyelembe vegyék döntéseiknél. Kommunikációs tréningek 14

16 sora szól arról, hogy miként győzhetőek meg partnereink, miként építhető ki a bizalom. Arról azonban kevesebb szó esik hogy egy vállalat mennyire befolyásolja proaktívan azt a képet, mit a külső szem róla lát, mikor pénzügyileg minősíti. Egyik sem működik a másik nélkül. Azok, akik képesek mind a szoft, mint a hard inputokat megfelelően alátámasztani, tisztán tartani nyernek. Hogy mik ezek, mikre kell figyelni, kinél mi működött? Erről fogunk beszélgetni. 15

17 Egy kockázati befektető szemszögéből Czirják László ieurope Bizonytalanságok Vállalkozó: Siker felé vezető út avagy az életben maradásért való közdés Befektető és vállalkozó: Egy nem mindig boldog kapcsolat Középvezető: Sikeres szeretne lenni és meg szeretne felelni a feletteseinek Board tag: limitált információk, tisztelt ügyvezető, nem szeretne bajt okozni, de Alapítvány: csak segíteni szerettem volna... Következmények: Kockázati tőke összetétele: Befektető és menedzsment közötti megállapodás A befektetők az ügyfeleinkké válnak, ha bizalommal fordulunk hozzájuk Mások a cselekedeteid alapján fognak megítélni 16

18 A befektető szemszögéből: Emlékezz, hogy amikor egy befektető vagy vállalkozó pénzét elfogadod, ők az a pénzt és még némi plusz profitot várnak a befektetési kockázat ellenében Befektetések menedzselése: Keretrendszer: SHA, SPA, munkavállalási megegyezések Átvilágítás: Bízz, de ellenőrizz A bizalom építése és megsértése Az amerikai FCPA és az angol korrupcióellenes törvény (Anti Bribery Act) Felelősség Következmény Választás és teszt Ne csináld hacsak Nem vagy teljes mértékben biztos hogy Akarod, hogy azért, amit csinálsz az arcképed Megjelenjen minden reggel az újság címlapján 17