Jelmagyarázat. Rajzold le! Írd le! Kösd össze! Húzd alá! Színezd ki! Számozd meg! Keresd ki! Karikázd be!

Átírás

1 Jelmagyarázat Rajzold le! Írd le! Kösd össze! Húzd alá! Színezd ki! Számozd meg! Keresd ki! Karikázd be!

2 Esztergályosné Földesi Katalin Szövegértést fejlesztõ gyakorlatok. osztály MÁSODIK KIADÁS CELLDÖMÖLK, 004

3 Bírálta Esztergályos Jenõ Lektorálta Dr. Szilágyi Imréné Szerkesztette Esztergályosné Földesi Katalin Raktári szám: AP 9/ A kiadó a kiadói jogot fenntartja APÁCZAI Könyvkiadó Kft Celldömölk, Széchenyi utca 8. Telefon: 95/ ; Fax: 95/ Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató Nyomdai elôkészítés: Gyôr

4 Rajzolj! Színezz! öt al-ma há-rom ó-ra 4 hat ba-nán pi-ros ce-ru-za 4 kék csá-kó négy di-ó 4 két e-ser-nyõ két fej-sze 4 tíz go-lyó zöld há-zi-kó 4 hét ol-ló pety-tyes lab-da 4 3 4

5 Rajzold le! sár-ga vi-rág kék a-u-tó pi-ros tu-li-pán 6 é-rett na-rancs bar-na di-ó li-la ce-ru-za 6 sár-ga ba-nán csí-kos sál fe-hér sza-lag 6 zöld táb-la ma-gyar zász-ló zöld fa-le-vél 6 4 4

6 Rajzold le! sár-ga na-pocs-ka bar-na toll-tar-tó kék es-er-nyõ 6 A vá-zá-ban há-rom szál vi-rág il-la-to-zik. Ka-ti ke-zé-ben lab-dát tart. A tá-nyé-ron két kif-li lát-ha-tó. 6 Az á-gon öt le-vél li-beg. Az asz-ta-lon sár-ga bög-re van. A ké-mény füs-töl. 6 Egy pi-ros és há-rom sár-ga a-u-tó ha-lad az ú-ton. A tál-ban két al-ma, egy kör-te és há-rom szil-va van. A tá-nyér bal ol-da-lá-ra vil-lát, a jobb-ra egy kést és egy ka-na-lat tet-tek

7 Kösd össze a szót a hozzá tartozó képpel! bab pont 7 dob domb lúd kád láb lá-da ba-ba vi-rág 7 ba-nán ka-kas bál-na mó-kus 6 4

8 Kösd össze a szót a hozzá tartozó képpel! 7 ró-ka med-ve bé-ka fecs-ke kecs-ke har-kály ba-goly Kösd össze a párjával! 6 tál rák tök vár sál híd 7 3

9 Húzd alá, mit látsz a képen! 4 ól ró-ka al-ma te-ker-gõ áll ka-ró kan-na per-ge-tõ le szán-kó lab-da me-ren-gõ ló zász-ló pen-ge nap-er-nyõ 4 át néz or-só ke-se-rû út réz bor-dó zon-go-ra tó kéz hor-dó he-ge-dû ág méz bor-só gor-don-ka 4 kép al-ma lám-pa zseb-met-szõ kap kör-te lár-ma fej-ken-dõ dob ka-lap há-za kesz-ke-nõ bot ka-bát vá-za zseb-ken-dõ 8

10 Húzd alá mit mutat a kép! 3 máz e-rény ta-lál néz á-só tá-lal ház é-rem a-szal láz e-gér asz-tal 3 e-resz vi-dám mó-ká-zó e-per ki-rág mo-gyo-ró e-mel vi-rág hó-kot-ró e-lem rág-csál pan-tal-ló 3 tol cim-bo-ra ta-ka-ró tál ce-ru-za ha-las-tó tél man-du-la tol-las-bál toll me-dú-za toll-tar-tó 9 9

11 Húzd alá a kérdésre felelõ szót! An-na vá-sá-rol. Ki vá-sá-rol? Pe-ti szán-kó-zik. Mit csi-nál Pe-ti? Ka-ti vi-rá-got ön-töz. Mit ön-töz Ka-ti? Jut-ka vá-rat é-pít. Mit é-pít Jut-ka? Zsa-nett és Kris-tóf a hin-tán ül. Kik ül-nek a hin-tán? A gye-re-kek bol-do-gan ne-vet-nek. Mit csi-nál-nak a gye-re-kek? A szo-bá-ban jó me-leg van. Hol van me-leg? 0 7

12 Húzd alá a kérdésre felelõ szót! A gye-re-kek pi-ros lab-dá-val ját-sza-nak. Mi-lyen szí-nû lab-dá-val ját-sza-nak? A mû-sor jól si-ke-rült. Ho-gyan si-ke-rült a mû-sor? Pe-ti-ék va-sár-nap ki-rán-dul-ni mennek az er-dõ-be. Mi-kor men-nek Pe-ti-ék ki-rán-dul-ni? Jut-ká-nak kék nad-rá-got vá-sá-rol-tak a szü-le-i. Ki-nek vá-sá-rol-tak kék nad-rá-got? Pan-ni a szek-rény al-já-ba rej-tet-te az a-jándé-kot. Ho-vá rej-tet-te Pan-ni az a-ján-dé-kot? A vo-nat a Dé-li pá-lya-ud-var-ról in-dul. Hon-nan in-dul a vo-nat? Jut-ka vi-rá-got és tor-tát ka-pott szü-le-tés-nap-já-ra. Mit ka-pott Jut-ka a szü-letés-nap-já-ra? 8

13 Melyik befejezés illik a megkezdett mondathoz? Húzd alá! A szán-kó sza-lad. sik-lik. ú-szik. A ba-goly é-ne-kel. hu-hog. be-szél. A ró-ka o-kos. bu-ta. ra-vasz. A med-ve brum-mog. cam-mog. düny-nyög. A var-jú ug-rál. ká-rog. nyá-vog. A gyík má-szik. kú-szik. csú-szik. A ku-tya é-ne-kel. u-gat. do-rom-bol. A ci-põ sá-ros. csi-nos. pi-ros. A mó-kus mér-ges. ké-nyes. ü-gyes. 3

14 Húzd alá azt a szót (szavakat), amelyik befejezi(k) a mondatot! A ci-ca é-ne-kel. nye-rít. nyá-vog. A fecs-ke csi-pog. fe-cseg. csi-cse-reg. A kecs-ke re-meg. me-keg. bé-get. A ka-csa nyá-vog. tá-tog. há-pog. Az e-gér kun-cog. cin-cog. é-ne-kel. A na-rancs sa-va-nyú. ke-se-rû. é-des. A tej é-des. mé-zes. fe-hér. A kör-te é-des. ke-se-rû. za-ma-tos. A pu-ló-ver csí-kos. hi-deg. me-leg. 3

15 Egészítsd ki a rajzot a mondat szerint! Jut-ka ke-zé-ben lab-da van. A ho-ló saj-tot tart a csõ-ré-ben. Öt al-ma van a tál-ban. A fa-á-gon sok sár-ga le-vél van

16 Egészítsd ki a rajzot a mondatnak megfelelõen! A ház mel-lett fa áll. A polc a-latt asz-tal van. A hegy fö-lött süt a nap. Az a-u-tó e-lõtt áll É-vi. A fa a-lá ült Jan-kó. 5 0

17 Keresd a megkezdett mondat folytatását! Kösd hozzá! Mó-ni las-san megy, mert tú-rós csu-szát fõz. 4 Gyu-szi ha-ja vi-zes, mert u-szo-dá-ban volt. Csú-szós a par-ket-ta, mert fáj a lá-ba. É-vi tész-tát gyúr, mert be-lak-koz-ták. Ját-sza-nak a gye-re-kek, mert Csil-la ü-gyes volt. 5 Gyu-ri sír, mert sö-tét van. Gyön-gyi kif-lit kér, mert el-e-sett az ud-va-ron. Kar-csi lám-pát gyújt, mert szü-net van. A nagy-ma-ma ö-rül, mert é-hes. 6 9

18 Kösd a mondat elejéhez a folytatását! Ke-re-sek egy pa-pír-la-pot, Be-csu-kom az ab-la-kot, hogy meg-e-tes-se a fi-ó-ká-it. hogy fel-kö-szönt-sem ve-le na-gyit. 4 A fecs-ke le-gyet fog, hogy egy fát raj-zol-jak. Le-sze-dem a tu-li-pánt, hogy ne le-gyen hu-zat. Ki-ho-zom a lab-dát, hogy te-át fõz-zön. 6 Se-gí-tek a ma-má-nak, hogy rán-tot-tát süs-sek. Fel-tö-röm a to-jást, hogy fo-ciz-zunk. Á-gi be-fon-ja a ha-ját, An-di meg-gyújt-ja a gázt, hogy ki-csit pi-hen-hes-sen. hogy ne le-gyen kó-cos. 7 0

19 Olvasd el! Hónapsoroló (népköltés) Új év, új év, új esztendõ! Hány csemetéd van? Tizenkettõ! Jégen járó január, fagyot fújó február, rügymozdító március, április füttyös, fiús, virághabos, víg május, kalászkonyító június, kaszasuhintó július, aranyat izzó augusztus, szõlõszagú szeptember, levelet ontó október, ködnevelõ november, deres-darás december. Írd a hónap nevét a rá jellemzõ kifejezés alá! füttyös, fiús virághabos, víg kalászkonyító kaszasuhintó aranyat izzó szõlõszagú levelet ontó ködnevelõ deres-darás jégen járó rügymozdító fagyot fújó 8

20 Olvasd el a szócikket! A várak Valamikor a városokat várak óvták. Ezeket néha vizek mellé építették. Falaikat nehéz volt lerombolni. Ha lehet, sétálj egy várrom körül! Sokat mesél a múltban élt emberekrõl. (Jane Elliot Colin King: Gyermeklexikon) Húzd alá a jó választ! Mik óvták a városokat? A vulkánok. A verebek. A várak. Hova épült néhány vár? A mezõre. A vizek mellé. A vízbe. Mirõl mesélnek a várromok? A jelenrõl. A jövõrõl. A múltról. 9 3

21 Tudod-e? Az elefánt ormánya hajlékony, mert nincsenek benne csontok! Ugyanarra jó, mint az ember keze: ezzel tépi le az elefánt a füvet, a fák lombját, emeli fel a dolgokat. Szimatolásra is használja. Ha inni akar, vizet szív fel vele, és a szájába fecskendezi. A fülsértõ trombitahangot is az ormányával kelti. A hátát is meg tudja mosni a ráfröcskölt vízzel. Minthogy az ormány olyan fontos szerepet játszik az életében, nagyon vigyáz rá. Csak ritkán használja küzdõfegyverként. (Jane Elliot Colin King: Gyermeklexikon) Húzd alá azt a szót, amelyik a szövegnek megfelelõen egészíti ki a mondatot! Az elefánt ormánya kemény. hajlékony. merev. A fülsértõ trombitahangot a szájával a fülével az ormányával kelti. Húzd alá a szövegben a választ! Mire használja ritkán az elefánt az ormányát? 0 4

22 Csirip Volt egyszer egy verébfióka. Úgy hívták, hogy Csirip. Egy ház ablaka fölött lakott a jó meleg fészekben. Repülni még nem tudott. A mamája hiába figyelmeztette, hogy ne üljön a fészek szélére. Nem vigyázott magára és kipottyant. Nyomban ott termett a macska. Verébmama sem volt rest. Rátámadt a macskára. Csirip meg ijedtében egyet ugrott! Meglebbentette a szárnyát, és felröppent az ablakra! Akkor tanult meg repülni. Így minden jól végzõdött. (Gorkij nyomán) Melyik állat szerepel a történetben? Karikázd be! 3 Hol lakott Csirip? Rajzold a fészket a szövegnek megfelelõ helyre! Miért ugrott a macska a fiókához? Húzd alá a helyes választ! Játszani szeretett volna vele. Meg akarta nézni. Vissza szerette volna tenni a fészekbe. Meg akarta enni. 6

23 Mi van ott, a kis úton, csöndes úton, titkoson? Mi van a titkos úton? Macska van ott, macska van, ül magában, titkosan. Fényes szeme, zöld szeme orgonafa levele. Egyszer aztán talpra pattan, ugrik, ugrik, láthatatlan Aztán csak a szél oson titkosan a titkoson. (Nemes Nagy Ágnes) Melyik szó illik erre a versre? tréfás titokzatos félelmetes humoros Kösd hozzá a jó befejezést! Titkos az, Láthatatlan az, Aki lassan, lopakodva jár, az Hány versszakból áll a vers? Hány soros egy-egy versszak? sejtelmes szomorú ami nincs megmosva. amit nem ismerhet mindenki. ami nincs ott. aki nem lát a szemével. oson. rohan. 3 6

24 Játék: Gombócos A játékot 0- gyermek játszhatja. Papírból eggyel kevesebb gombócot készítünk, mint ahány gyerek játszik. A gombócokat egy kupacba az asztalra tesszük. A játékosok körbejárnak, s közben a következõ mondókát mondogatják: Száz gombóc egy sorban megy mind a gyomromba. Elöl megy a mákos, tolja a lekváros. Száz gombóc egy sorban. Ha elmondták, kezdjék elölrõl. A játék elején kijelölünk egy játékost, aki egyszer csak elkiáltja magát, hogy: Gombóc! Erre mindenki igyekszik egy gombócot elvenni. Egy játékosnak azonban nem jut. Legközelebb õ lesz a gombócot kiáltó, de a játékból kiesik. Minden fordulóban kiveszünk egy gombócot, hogy mindig eggyel kevesebb legyen belõle, mint a játékosok száma. A gyõztes az, aki a legutoljára marad. Írd a négyzetbe, hogy hány gyerek játszhatja a Gombócost! A karika színezésével válaszolj a kérdésekre! Hol játszható a játék? A szobában. A szabadban. A szobában és a szabadban is. 4 Hány gombócra van szükség? Ötre. Sokra. Eggyel kevesebbre, mint a játékosok száma. Ki esik ki a játékból? Aki nem mondja a mondókát. Akinek nem jut gombóc. Aki elfáradt. Ki a játék gyõztese? Aki a leghangosabban kiált. Aki a legtöbb gombócot gyûjtötte össze. Aki legutoljára maradt a játékban. 3 6

25 A naplopó medve Egyszer a vadász, amint az erdõn ballagott, találkozott a barnamedvével. Adj isten, medve! köszönt rá. Adj isten, vadász! válaszolt a medve. Mi hír a nagyvilágban? Semmi mondta a vadász. Hát te mit tudsz? Én csak annyit, hogy holnap elbújok aludni. Hiszen nemsokára leesik az elsõ hó. Elbújsz aludni? És mikor bújsz elõ? kérdezte a vadász. Tavasszal, mikor elolvad a hó mondta a medve. Ejnye, te világ lustája! csóválta a fejét a vadász. Míg más bírkózik a téllel, te csak alszol? Bizony alszom! bólogatott a medve. Még a szememet se nyitom ki. A vadász megharagudott, és így szólt: Hallod-e, te lusta! Tudod-e, mi mindent csinálok én télen? Szánkót javítok, prémre vadászom, a jég alatt halászom! Reggeltõl estig dolgozom, és csak éjszaka pihenek. Te még nappal is alszol? No hiszen! És magára hagyta a medvét. De bezzeg nem segített a szidás! A medve azóta is átalussza a telet. Elbújik a barlangjában, és elõ se jön tavaszig. Csukcs népmese Elsõ meséskönyvem, Móra Kiadó Melyik évszakban játszódik a mese? 4

26 Írd le, kik a mese szereplõi! Hol játszódott a történet? réten, legelõn, erdõben, tóparton, nagyvilágban Mit tudott a medve? Egészítsd ki a mondatokat! Én csak annyit, hogy Hiszen nemsokára Húzd alá a szövegben! Miért nevezte a vadász a világ lustájának a medvét? Írd ki a szövegbõl, mit csinál a vadász télen! 5 Igaz-e vagy hamis? Írd az állítások után! (I H) A medve egész télen vadászik. A mackó téli álmot alszik. Gyakran felébred és kibújik barlangjából. Elõ se jön tavaszig. Mondd másképpen: naplopó! Játsszátok el a mesét! 4 5 7

27 A gyáva barát Együtt vándorolt két jóbarát. Megláttak egy medvét. Az egyik sietve felmászott egy fára, s elbújt a lomb között. Erre a másik is menekülni próbált, de nem jutott messzire. Mikor nyomába ért a medve, elnyúlt a földön, és halottnak tetette magát. A medve odadugta az orrát, és jól körülszaglászta. Az még a lélegzetét is visszafojtotta, mert a halott embert állítólag nem bántja a medve. Ott is hagyta végül a medve a földön heverõt. Annak a társa akkor leszállt a fáról, és tudakolta tõle, mit súgott a fülébe a medve. Csak azt szólt a felelet, hogy ne utazz máskor olyan baráttal, aki ott hagy a bajban. Ezópus 6

28 Kik a mese szereplõi? Írd a vonalra! Húzd alá a szövegben!. Mit látott meg a két jóbarát?. Mit csinált az egyik fiú? 3. Mit tett a medve a fekvõvel? Egészítsd ki a mondatot! 3 Ne utazz máskor, aki. Számozással állítsd helyes sorrendbe a mondatokat! Két barát vándorolt. A medve elment. Egyik felmászott a fára. Szembe jött a medve. A másik lefeküdt a földre. Ne utazz olyannal, aki ott hagy a bajban. Milyennek ismerted meg a két barátot? Sorold fel a tulajdonságaikat! Egyik barát: Másik barát: 4 7

29 Készíts rajzot a meséhez! 5 8 5

30 A lekvárfõzés Végre elérkezett a lekvárfõzés napja. Évi ennek nagyon örül. A nagy üstben, megfelelõ mennyiségû cukorral összekeverve, már órák óta forr a gyümölcs. Jutka néni idõnként egy fakanállal megkeveri a lekvárt. Sûrûsége alapján eldönti, hogy meddig kell még fõzni. Végül Évivel együtt megtöltik az elõre odakészített befõttesüvegeket. Celofánnal szorosan lekötik. Beteszik a kamrába, hogy onnan lehessen elõvenni egy-egy üveggel uzsonnára. Az itt látható tárgyak szükségesek a befõzéshez. Kösd a szavakat a megfelelõ képhez! 5 befõttesgumi celofán befõttesüveg üst cukor Milyen a kész lekvár? Húzd alá! Híg. Sûrû. Kemény. Számozással jelöld a helyes sorrendet! Üstbe rakjuk a gyümölcsöt. Kamrába tesszük. Cukorral összekeverjük. Befõttesüvegekbe töltjük. Sûrûre fõzzük. Az üveget celofánnal lekötjük. 9 7

31 A róka a kútban (népmese) Egyszer a róka elindult valami fogára valót keresni. Amint ment, hát belenézett egy kerekes kútba, s látta, hogy a kút vizében egy nagy sárga sajt úszkál. Törte a fejét, hogyan lehetne abból a sajtból jóllakni. Látta, hogy a kút hosszú láncán két vödör van: amikor az egyik lefele megy, akkor a másik felfele jön. Gondolta, hogy beül a felsõ vederbe, leereszkedik, és megeszi a sajtot. Igen ám, de amikor leért, akkor látta, hogy nincs ott semmiféle sajt, csak a telehold tükrözõdik a vízben. Most már kijött volna, de hogyan? Arra vetõdött a farkas, s az is belenézett a kútba. Mit csinálsz ott, róka koma? Nem látod? Eszem a sajtot. válaszolt a róka. Hát nekem nem hoztál egy darabot? Dehogy viszek! Ha enni akarsz, gyere le! Igen, de hogyan lehet oda lemenni? Éppen úgy, ahogy én jöttem. Ülj bele a másik vederbe, és ereszkedj le! A farkas beült a vödörbe, és leereszkedett. Így a róka a másik vödörrel feljött a kútból. Mikor a farkas leért, látta, hogy a róka becsapta, de akkor a ravaszdi már messze járt. 30

32 Kik a mese szereplõi? Húzd alá a szövegben! Karikázd be a helyszínt! Számozással jelöld az események sorrendjét! Az egyik vödörrel leereszkedett érte a kútba. A farkas jól megjárta. Amikor a farkas leereszkedett, a róka kijutott a kútból. A róka lecsalogatta a farkast a kútba. Az éhes róka sajtnak nézte a holdat. Melyik szereplõre illenek az alábbi tulajdonságok? Kösd hozzá! önzõ hiszékeny ravasz buta Készíts rajzot a meséhez! tapasztalatlan falánk rosszindulatú találékony

33 Tartalomjegyzék Rajzolj! Színezz!... 3 Rajzold le!... 4 Kösd össze a szót a rajzzal!... 6 Húzd alá, mit látsz a képen!... 8 Húzd alá a választ!... 0 Húzd alá azt a szót, amelyik beleillik a mondatba!... Egészítsd ki a rajzot a mondatok alapján!... 4 Kösd össze az összetartozókat, hogy igaz állítás legyen!... 6 Hónapsoroló (népköltés)... 8 A várak... 9 Tudod-e?... 0 Csirip (Gorkij nyomán)... Mi van a titkos úton? (Nemes Nagy Ágnes)... Játék: Gombócos... 3 A naplopó medve (Csukcs népmese)... 4 A gyáva barát (Ezópusz)... 6 Adj címet a mesének!... 8 A lekvárfõzés... 9 A róka a kútban (népmese)

34 AP 9/