A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra

Átírás

1 Összefoglaló helyzetelemzés a Baseline Assessment Report alapján A szénkibocsátás hatásai a magyar gazdaságra Trinity Környezetvédelem Nr.: Regions for Sustainable Change (INTERREG IVC Projekt)

2 Bevezető A Régiók a fenntarható változásért (RSC) elnevezésű program 12 európai régió közös munkája, amely az INTERREG IVC társfinanszírozásával valósult meg. A régiók jól reprezentálják az unió sokszínűségét, hiszen nyolc különböző országból kerültek ki, amelyek közül hat az EU 15 tagja, négy pedig az újonnan csatlakozókhoz tartozik. A résztvevők: Burgenland (AT), Cornwall (UK), La Rioja (ES), Liguria (IT), Lower Silesia (PL), Malta, Marche (IT), Észak Alföld (HU), Piedmont (IT), and Délnyugat Bulgaria. Az RSC összefogás célja, hogy segítse a klímabarátabb gazdasági átállást Európa szerte. Ennek érdekében tártuk fel a régiók alkalmazkodó és válaszadó képességeit a klímaváltozás következményeinek szempontjából. A klímaváltozás nem csak veszélyeket, hanem lehetőséget is nyújt a régiók számára. A veszélyek kezelése és a feltáruló lehetőségek kihasználása azonban átgondolt és összehangolt intézkedésekkel, személyi hattérrel, pénzügyi forrásokkal és sok egyéb eszközzel érhető csak el. Az RSC projekt által kitűzött célok támogatására azonos alapú adatokat gyűjtöttünk össze megegyező módszerrel, hogy lehetővé tegyük a régiók összehasonlítható és pontos pénzügyi analízisét. Hazánkban a klímaváltozás hatására vélhetően megváltozik a csapadék időbeni eloszlása és mennyisége, emellett a rendkívüli időjárási helyzetek előfordulási valószínűsége is nőni fog. Ennek következményei nemcsak a nemzetközi gazdaság szintjén, de a régiókban is meg fognak mutatkozni: elsősorban az energiahordozók, illetve az élelmiszer árában várható változás. Összehasonlítva Európa gazdaságait GDP tekintetében, az alábbiakat mondhatjuk el: Spanyolország, Olaszország és Ciprus az EU 27 átlagát teljesíti, míg Franciaország 5%-kal felette jár. Németország, Belgium, Finnország és az Egyesült Királyság 10 20%-kal jár az átlag fellet, Dánia, Írország, Ausztria és Svédország viszont 25%-kal tud az átlag felett teljesíteni. A legmagasabb értéket Luxemburgban kapjuk, azonban ez az adat erősen a torz a nagyszámú ingázókból adódóan. December, /7

3 Az alsó végen Görögország, Szlovénia, Málta, Portugália és Csehország 10 20%-kal jár az átlag alatt, míg Szlovákia 25%-kal van lemearadva. Észtország, Magyarország és Lengyelország 35%-kal és 50%-kal termel kevesebbet, mint az uniós átlag, míg Románia és Bulgária 55% körül teljesít az Unió egy főre eső GDP-je tekintetében. 1. GDP/fő az EFTA országokban, EUR/fő-ben (forrás: EUROSTAT) Összehasonlításul a magyar régiók adatai: EU Régió (NUTS 2 szint) GDP [millió EUR] lakosság [fő] GDP/fő [EUR/fő] Közép-Magyarország 17,600 2,951,436 5,963 Közép-Dunántúl 9,500 1,098,654 8,647 Nyugat-Dunántúl 10, ,390 10,337 Dél-Dunántúli 7, ,986 7,701 Észak-Magyarország 6,500 1,209,142 5,376 Észak-Alföld 6,600 1,492,502 4,422 Dél-Alföld 7,100 1,318,214 5, GDP adatok a magyarországi régiókról (forrás: EUROSTAT) December, /7

4 Amennyiben környezetvédelmi szempontból az európai országok ökológia lábnyomait vizsgáljuk, Magyarország lényegesen jobb képet mutat a 3,5 gha értékével (global hektár per fő [gha]). 3. Ökológiai lábnyom (forrás: Happy Planet Organization) Európa jövője EURO 2020 Az EURO 2020 keretprogram mindazt tartalmazza, amit az Unió el szeretne érni 2020-ra. A célkitűzések lényege, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás célja, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió Európai Bizottság. Az Unió jövőbeni támogatás-politikája ezen célkitűzés elérésére fog fókuszálni az elkövetkező programozási periódusban ( ig), vagyis a brüsszeli pénzek ezekre az irányokra fognak összpontosulni. December, /7

5 A EURO 2020 céljainak öt fő mutatójából kettő érinti a témakörünket: a foglalkoztatottság és az energia-üvegházhatású gázkibocsátás. Foglalkoztatás területén az EURO 2020-as célkitűzések szerint a éves korosztály 75%-ának kell foglalkoztatásban állnia 2020-ra. Magyarországon ez az arány 2010-ben mindösze 60,4% volt. Üvegházhatású gázok kibocsátása területén az 1990-es bázis évhez képest 20%-kal alacsonyabb ÜHG kibocsátási célt tűzött zászlajára az EU. Hazánk 2009-ben 69%-kal alacsonyabb ÜHG kibocsátással rendelkezett a bázis évhez képest, elsősorban az ipar összeomlása és néhány jelentős beruházás hatására. A megújuló energia felhasználás tekintetében a EURO 2020 célkitűzése a 20%-os arány, habár Magyarország jelenleg csak 6,6%-ban használ fel ilyen forrást. Az ország kedvezőtlen adottságai miatt azonban az Unió mindössze 13%-os felhasználási arányt vár el hazánktól, míg Magyarország 14,65%-ot szeretne elérni cél programja alapján. ÜHG kibocsátás az iparban Az ipari energia felhasználás jelentősen csökkent (40%) 1990 és 1997 között, majd hosszabb stagnálás után jelenleg kismértékű növekedés jellemzi. Mindezek hatására, különösen a 90-es évek elején lejátszódó strukturális változások miatt, az ÜHG kibocsátás jelentősen csökkent. További csökkenés a szektorban nem várható, és a döntéshozóknak az energiaigényes ágazatok ellensúlyozására kell fókuszálniuk, amelyeknek megjelenése és elterjedése aláássa az eddig elért eredményeinket. Különösen igaz ez a KKV szektorra. ÜHG kibocsátás az közelekedésben Elöljáróban leszögezendő, hogy a népesség az egyre nagyobb költségek és az egyre több dugó ellenére egyre nagyobb számú járművet, egyre gyakrabban használ. Ebből a szemszögből figyelve egyértelmű, hogy a magyar társadalom az elmúlt 25 évben motorizált társadalom lett, különösképpen a városi környezetben, a kényelem és a mobilitás érdekében. December, /7

6 A hazai közlekdésből fakadó ÜHG kibocsátás a teljes kibocsátás 15%-a, míg az EU-ban ez az arány 25 30%; A nitrogén-oxidok kibocsátása helyi, illetve részben regionális probléma, melynek 55%-át a közlekedés okozza, míg PM2,5 2,5 µm részecskéknek és egyéb nem szabályozott anyagoknak is szerepük van a helyi klimatikus viszonyok alakításában; ÜHG kibocsátás az mezőgazdaságban Magyarország köztudottan igen kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, mezőgazdaságunk tradicionálisan export-orientált. A sztatisztikák alapján a teljes foglakoztatottak alig 4,6%-a dolgozik a hazai mezőgazdaságban, a szektor szerepe azonban mindenképpen meghatározó, hiszen a mezőgazdasági humánerőforrás 80%-a nem fizetett alkalmazott, hanem segítő családtag! Eddigi eredményeink Magyarország CO 2 emissziója jelentősen alacsonyabb, mint az EU 27-ek átlaga: utóbbi értéke 10 t/év/fő, míg hazánkban jelenleg 7-8 t/év/fő. A Kyotói Egyezményhez való csatlakozással hazánk 6%-os kibocsátás csökkentést vállalt a bázis évhez képest ( ), ám az utolsó hivatalos adatok (2008) alapján 36,8%-ot teljesített, nagyrészt az ipari termelés és a mezőgazdaság összeomlása miatt. A csökkenés döntő része, 30%-a 1992-ig következett be, majd 13 évig nagyjából stagnált a kibocsátás mértéke ( ), de 2005 után ismét egy jelentős, 8,5%-os kibocsátás csökkenés volt tapasztalható ban egy újabb, 3,4%-os (2,6 millió t CO 2 egyenérték) csökkenés volt mérhető, amely leginkább az ipari szektor 20,6%-os csökkenéséből fakadt. Ennek oka a kisebb termelés és a modernizálás volt. A vegyipar 62,6%-kal csökkentette kibocsátását (1,2 millió t CO 2 egyenértékkel), míg az energia szektornak 0,9 millió tonnás csökkentés volt köszönhető. Metán tekintetében 29,6%-kal, míg N 2 O tekintetében 57,8%-kal csökkent a kibocsátás a vázolt ídőszakban. December, /7

7 Helyzetelemzés-összefogló jelentés Az épületek energetikája terén állunk a legrosszabban: az örökölt komoly hiányokat eddig nem sikerült felszámolni, így a többi szektor javuló mutatóinak fényében ez a terület lett az ÜHG kibocsátásunk és az energia fogyasztásunk fekete báránya. Szabályozók (tervek, hivatalok) A kormányzati szektorban (a minisztériumok szintjén) a téma jól reprezentált, azonban a régiós, megyei szinten a terület egyáltalán nem képvisel elégséges súlyt, és hiányoznak azok a háttérintézmények, amelyek segíthetnék a helyi kezdeményezések felkarolását, információval, tapasztalattal és tudással való ellátását. Országos szinten minden szükséges terv, célkitűzés, vállalás, cselekvési program rendelkezésre áll, a fentiekből adódóan azonban ennek a regionális vetülete sajnos nem érezhető. Tegyünk, hogy legyenek (klímaváltozás elleni hóember-világtüntetés)! December, /7