PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Átírás

1

2 PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A KÖZÖSSÉGI PIACSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI ÉS HAZAI ALKALMAZÁSUK LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTERVENCIÓRA Cseke Zoltán László Témavezető: Dr. Bánhegyi Gabriella Keszthely 2011

3 A KÖZÖSSÉGI PIACSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI ÉS HAZAI ALKALMAZÁSUK LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTERVENCIÓRA Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájához tartozóan Írta: Cseke Zoltán László Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében Témavezető: Dr. Bánhegyi Gabriella Elfogadásra javaslom (igen/nem).. (aláírás) A jelölt a doktori szigorlaton.%-ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve:.igen/nem.. (aláírás) Bíráló neve:.igen/nem.. (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján.%-ot ért el. Veszprém/Keszthely,.. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori oklevél minősítése.. az EDT elnöke

4 Tartalomjegyzék Kivonat... 6 Abstract... 7 Auszug Bevezetés A kutatás előzményei Kutatási célkitűzések, módszertan Kutatási célkitűzések Kutatási módszertan Hipotézisek Szakirodalmi áttekintés A piacszabályozás fogalma és eszközei A piacszabályozás fogalma A közösségi piacszabályozás kialakulása A közösségi piacszabályozás eszközei A Közös Agrárpolitika várható irányai Várható irány az Európai Unióban Magyarország lehetőségei Gabonaintervenció jogszabályi háttere és intézményrendszere Közraktári rendszer bemutatása Vizsgált térség (Vas megye) bemutatása A mezőgazdaság szerepe Vas megye gazdaságában Kérdőíves felmérések bemutatása Saját vizsgálatok Alkalmazott módszerek Kutatás eredményei A gabonaintervenció hazai tapasztalatai Nemzetközi kitekintés Hazai tapasztalatok Felvásárlás

5 Raktározás Értékesítés Kérdőíves adatgyűjtés eredményei Mintában szereplő gazdaságok jellemzői kérdéscsoport vizsgálata Raktárkapacitásra vonatkozó kérdéscsoport vizsgálata Termelői integráció kérdéscsoport vizsgálata Intervenciós intézkedések kérdéscsoport vizsgálata Közraktározás kérdéscsoport vizsgálata Beruházás raktárkapacitás létrehozására kérdéscsoport vizsgálata Személyes interjú eredménye Következtetések, javaslatok Tézisek, önálló, újszerű eredmények További kutatási irányok Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek melléklet melléklet melléklet Köszönetnyilvánítás

6 Kivonat Az értekezés megírásának célja a közösségi piacszabályozási eszközök, különösen az intervenció hazai alkalmazási lehetőségeinek feltárása, valamint a vizsgált gazdaságok termelői integrációhoz, és egy piaci intervenciós mechanizmushoz való viszonyulásának vizsgálata volt. Négy kutatási hipotézis került megfogalmazásra. A Vas megyei gazdaságok körében végzett primer kutatás adatai alapján statisztikai vizsgálatokat végeztem, kereszttábla-elemzéses és korrelációszámításos módszerrel. A vizsgálatok során kimutatható volt, hogy a gazdaság vezetőjének magasabb képzettsége és a nagyobb területméret pozitív kapcsolatban áll az integrálódási hajlandósággal és egy piaci intervenciós mechanizmus iránti igénnyel. Pozitív összefüggés volt kimutatható továbbá a gazdaság területének mérete és (a kapcsolat erőssége szerinti sorrendben): az alkalmazotti létszám, a rendelkezésre álló raktárkapacitás, a gazdálkodási forma, valamint a raktárkapacitás létrehozására vonatkozó beruházási hajlandóság között. A szakirodalmi vizsgálatok kapcsán levont következtetést, miszerint a tudás, a termelési eszközök és az anyagi források egyesítése elkerülhetetlen lesz a jövőben, alátámasztják az empirikus kutatás eredményei. Megállapítható tehát, hogy a gazdaságok vezetőinek magasabb képzettsége és a versenyképes üzemméret együttes megléte jó alapot szolgáltatnak a termelői integrációk kialakulásához, és egy - a termelők integrációján alapuló - piaci mechanizmus megteremtéséhez. 6

7 Abstract The goal of this dissertation is to reveal the opportunities lying in the application of common market regulation, and more specifically intervention in Hungary, as well as to study the relation of the examined farms towards producer integration and a market intervention mechanism. Four research hypotheses were formed. Based on the data gained from a primary research conducted withtin farms of Vas County, a statistical analysis was carried out using cross-table and correlation analysis. In the course of the research it became clear that the higher qualification of the farmer and the bigger size of the farm relates positively to the willingness to integrate and to the demand for a market intervention mechanism. Furthermore, there was a positive correlation between farm size and (in order of correlation strength) number of employees, storage capacity, form of farming and willingness to invest in raising storage capacity. The conclusion drawn on the basis of bibliography analysis, namely that bringing together professional knowledge, capital goods and financial resources will be unavoidable in the future, has been confirmed by the results of the empirical research. Therefore we can state that the higher qualification of the farm managers and competitive farm size constitute a good basis for producer s integration and for forming a market mechanism that is based on producer integration. 7

8 Auszug Das Ziel der Abhandlung war es, die heimischen Verwendungsmöglichkeiten der gesellschaftlichen marktregulierenden Mittel, insbesondere der Intervention zu entdecken sowie das Verhältnis der untersuchten Wirtschaften zur Produktionsintegration und einem Marktinterventionsmechanismus zu prüfen. Es sind 4 Forschungshypothesen formuliert worden. Auf Grund der Forschungen bei den Wirtschaften im Komitat Vas wurden durch Kreuztafelanalyse und Korrelationsrechnungen statistische Untersuchungen durchgeführt. Bei den Forschungen stellte sich heraus, dass eine höhere Ausbildung des Leiters der Wirtschaft sowie eine größere Oberfläche mit der Integrationsbereitschaft und dem Anspruch nach Marktinterventionsmechanismus in einer positiven Beziehung stehen. Ein positiver Zusammenhang war zwischen der Oberflächengröße der Wirtschaft und (in Reihenfolge der Stärke dieser Beziehung) der Anzahl der Angestellten, der zur Verfügung stehenden Lagerkapazität, der Wirtschaftsform und der Investitionsbereitschaft nach neuen Lagerkapazitäten nachzuweisen. Die auf Grund der Untersuchungen in der Fachliteratur gezogene Schlussfolgerung, dass in Zukunft unvermeidbar sein wird, Wissen, Produktionsmittel und materielle Quellen zusammenzuziehen, wird durch die Ergebnisse der empirischen Forschungen unterstützt. Es kann also festgestellt werden, dass das Vorhandensein der höheren Ausbildung der Leiter der Wirtschaften sowie einer wettbewerbsfähigen Betriebsgröße als wichtige Grundlage zur Herausbildung der Produktionsintergrationen und zur Herstellung eines Marktmechanismus auf Grund der Produktionsintegration gelten. 8

9 1. Bevezetés 1.1. A kutatás előzményei A világon először talán a bibliai Ószövetségben, József történetében találkozunk olyan feljegyzéssel mely gabona, piacról történő kivonásának, majd később piacra bocsátásának, tudatos, előre tervezett, időzített formáját mutatja be. A több ezer éves történetben a főgondnok a legfelsőbb hatalomtól kapott utasítást a várható piaci zavar kezelésére: Te magad vagy az és senki más, akit kiválasztok és oldalamra emelek az áttekintés urául, akinek kezében van a legfőbb teljhatalom, hogy megzabolázd a bőséget, és tápláld az országokat a szárazság éveiben. (Mann, 1975) Legyinthetünk és mondhatjuk, hogy akkoriban más volt az indíték és a tét is (az indíték az előre látott hét bő és hét szűk esztendő, a tét pedig nem kevesebb, mint az életben maradás volt), ráadásul a sikerhez a Fáraó álmának megfejtése is kellett. Azonban ha jobban belegondolunk, beláthatjuk, hogy manapság is vállalkozások és családok léte, boldogulása függhet piacszabályozási mechanizmusoktól és a piaci várakozások függvényében meghozott döntésektől. A történetben a siker kulcsa az előrelátó tervezés, a legfelsőbb hatalom bizalmát élvező erős irányítás, a megfelelő infrastruktúra, és a szükséges pénzügyi háttér, együttes rendelkezésre állása volt. Azt hiszem, nyugodtan leporolhatjuk ezt a régi stratégiát, mert a jelenlegi agráriumnak éppen erre lenne szüksége. Az Európai Unió agrártámogatási rendszere két markáns irányba ágazik el: az egyik a közvetlen támogatások, a másik pedig a vidékfejlesztési támogatások pénzügyi alapja. Úgy tűnik az agráriumra szánt közösségi pénzek e két alap között oszlanak meg a jövőben is, várhatóan a közvetlen támogatások csökkenésével. Fontos lenne tudatosítani, hogy ezek a pénzügyi alapok nem egymás rovására léteznek. A mezőgazdaság és a vidék egymásra épülnek és kiegészíti egyik a másikat. Koncentráltabb birtokszerkezetű, hatékonyabb gazdaságok nélkül a vidékfejlesztés sem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Mezőgazdaságunk mai struktúrája alapanyag termelésre rendezkedett be, a piac pedig gyorsan és hektikusan változik. Mindenki az adott termőhelyi sajátosságait, a tájegységre jellemző klimatikus viszonyokat, a termelési költségeket, a várható hozamot, a lehetséges árszinteket a saját lehetőségeihez szabottan próbálja mérlegelni és ez alapján igyekszik kialakítani a termékszerkezetét, legalábbis ez lenne ideális. A megtermelt áru előállítása után döntés előtt 9

10 áll a termelő: azonnali értékesítés, vagy várakozás egy kedvezőbb árszint reményében? A lehetőségek egyénenként eltérően alakulnak. Sok gazdaság megfelelő mennyiségű forgótőke vagy saját raktározási kapacitás hiányában nem teheti meg, hogy egy későbbi kedvezőbb értékesítési pozícióra vár. Ők ma ki vannak szolgáltatva a kereskedelem számára, de meglátásom szerint nem ez az igazi probléma, hanem ami ebből következik. Vagyis, hogy ebben a helyzetben az elmulasztott, ágazatba be nem folyt jövedelmek konzerválnak egy rossz állapotot, ami az érintett gazdaságoktól elveszi annak lehetőségét, hogy beruházzanak, modernizáljanak, szerveződjenek és hatékonyabb technológiával és üzemmérettel, a jó éveket jobban kihasználó, ezáltal a rosszabb éveket is jól tűrő egységekké váljanak. Természetesen nem hiszem, hogy létezik olyan csodaszer ennek az évek óta tartó problémának a kezelésére, amely egy csapásra mindent megváltoztat, de úgy gondolom, léteznek olyan megoldások (feltéve ha a termelői közösségek és az agrár szakigazgatás akaratát is bírják), melyek segítenek alkalmazkodni a közös piac okozta megváltozott körülményekhez. Dolgozatomban ilyen lehetőségeket és megoldásokat próbálok feltárni és bemutatni, mert a bevezetőben említett több ezer éves történet ma is aktuális, a bőséges éveket meg kell zabolázni, hogy a szűkebb esztendőkben életben maradjunk. Teszem ezt abban a reményben, hogy talán még mindig nincs késő ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaságban minőségi, piacképes terméket előállító, jövőképpel rendelkező, egymással együttműködő üzemek jöjjenek létre. 10

11 1.2. Kutatási célkitűzések, módszertan Kutatási célkitűzések 1.) Kutatási célként tűztem ki a Közös Agrárpolitika (továbbiakban: KAP) szellemiségének és jelentősebb elmozdulási irányainak bemutatását, mely mintegy mozgatórugója volt az elmúlt évtizedek gabonapiaci intervenciós intézkedéseinek. A KAP alapjainak, eszközeinek és jövőbeni változásának szekunder elemzése során az agrárpolitika lehetséges irányát kívántam számba venni. Ezt azért tartom különösen fontosnak mert a hazai agrárium helyzetét jelentősen meghatározza uniós tagságunk és a KAP további alakulása. Ehhez kapcsolódóan vizsgáltam a gabonapiaci intervenciós intézkedések, különös tekintettel a Magyarországon foganatosított intézkedések tapasztalatait. Nem volt célom a KAP részletes tárgyalása valamint a gabonaintervenció intézményének és feltételeinek részletes bemutatása. Ezt már többen, kellő alapossággal megtették előttem például: Katóné (2008), Kató (2009), Jámbor (2008). Célom viszont, hogy vizsgáljam a KAP jövőbeli elmozdulási irányait valamint számba vegyem a hazai gabonaintervenciós intézkedések tapasztalatait. Az erre irányuló kutatást évben kezdtem, amikor hazánkban éppen a második intervenciós felvásárlási időszak zajlott. Azóta tudjuk, hogy ezek meghatározó évek voltak a gabonapiac és a közösségi intervenció intézménye szempontjából, hiszen ebben az első két időszakban több mint 8 millió tonna áru vontak ki a piacról, hogy aztán később ott újra megjelenhessen. 2.) Az Európai Bizottság november 18-án kiadott közleményével kezdetét vette a KAP 2013 utáni jövőjének érdemi kidolgozása, tehát a közös agrárpolitika ismét fordulóponthoz közeledik. A társadalmi vita kapcsán rendre felvetődik a kérdés, hogy szükség van-e egy piaci intervenciós mechanizmusra, mely gyorsan, rugalmasan és hatékonyan képes csökkenteni a piaci kockázatokat és szavatolja a termelők jövedelmének stabilitását? Saját vizsgálatok alapján elemezni kívánom, a különböző termelői rétegek piaci intervenciós mechanizmussal kapcsolatos várakozásait, rávilágítva a kutatás során feltárt összefüggésekre. 3.) A hazai mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok manapság egyre nagyobb kihívás előtt állnak, mivel az utóbbi tíz évben rohamosan elterjedt élelmiszerláncokkal, gabonakereskedelmi hálózatokkal, valamint a közös piac és a harmadik országok 11

12 agrártermékeinek egyre erősebb versenyével kell szembenézniük. Más szakértői véleményekkel egyetértve (pl.: Gazdag, 2011 ; Bossola, 2011 ; Csáki, 2010 ; Róna, 2009) azt gondolom, elengedhetetlenül szükség lenne az ágazati integrációra valamint a versenyképesség növelésére, hogy talpon maradhassanak gazdaságaink a globális versenyben. Ezért a 2. célkitűzéssel összefüggésben, saját vizsgálatok alapján elemezni kívánom, hogy az intervenció intézményének gyengülését követően mutatkozik-e hajlandóság az ágazat szereplői részéről az integrációba tömörülésre Kutatási módszertan Az első célkitűzés megvalósításához a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintését, az azokból készült elemzéseket, valamint szakértői véleményeket használtam. A KAP alapjainak, eszközeinek és jövőbeni változásainak szekunder kvantitatív longitudinális elemzéséhez az alábbi adatforrásokkal dolgoztam: Az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának KAP-al kapcsolatos statisztikái, elemzései és előrejelzései. Az Eurostat és az Európai Bizottság statisztikai jelentései. Szakértői elemzések és kutatási eredményeket. A vizsgálathoz a leíró elemzés módszerét használtam. A leszűrt tanulságokat és a szakirodalom feldolgozása kapcsán elkészített elemzéseket a saját korábbi vizsgálataimmal és tapasztalataimmal egészítettem ki. Tapasztalataimra a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) Vas Megyei Kirendeltségének munkatársaként tettem szert. A kifizető ügynökség EU csatlakozás utáni megalakulása óta részt vettem a hazai gabonaintervenciós felvásárlás, tárolás és értékesítés mindegyik szakaszában, valamint számos más támogatási jogcím lebonyolításában. A statisztikai elemzések és a matematikai modellezés nem mindig tükrözik megfelelően a gazdasági reakciókat. Ennek okai lehetnek a gazdaságok sajátosságai, a termelési struktúra kötöttsége, a vezetők képzettsége, illetve helyi érdekekből adódó eltérések. Ezért ezek mellett szükség van a gazdálkodók szándékainak, jövőbeli céljainak megismerésére is. (Keszthelyi et al., 2008) Saját kutatásom során, empirikus úton kívántam vizsgálni a gazdálkodók motivációit és jövőbeli céljait, ezért a második és harmadik célkitűzés vizsgálatához primer kutatást (kérdőíves megkérdezést) alkalmaztam. Az adatfelvétel típusa: részleges, 12

13 reprezentatív, véletlenen alapuló mintavétel volt. (Kerékgyártó et al, 2001) A feltett kérdések saját összeállítás alapján készültek. Az adatgyűjtés a falugazdász-, valamint az agrárkamarai tanácsadó hálózat segítségével valósult meg a gazdálkodók által írásban kitöltött kérdőíveken. A kapott kvalitatív és kvantitatív adatokat kombinatív osztályozással rendszereztem (az egyes ismérvek szerinti osztályozások egymásba épülten történtek). Elég nagy megfigyelt sokaság esetén ugyanis, a két ismérv közötti kapcsolat vizsgálatának legegyszerűbb eszköze a sokaság kombinatív osztályozása. (Hunyadi et al, 2006) Az adatok áttekinthetősége érdekében ezért kétdimenziós kontingencia táblákkal dolgoztam. A statisztikai következtetések levonásához kereszttábla-elemzéses valamint korrelációszámításos módszert használtam. A gazdaságok motivációinak és viselkedésének megértése érdekében további primer kutatást (kvalitatív keresztmetszeti kutatás), egyéni mélyinterjú készítését alkalmaztam. Az interjú alanya a megfigyelni kívánt alapsokaságból származik (Vas megyében gazdálkodó családok). A kutatás során az interjúalany motivációit, nézeteit és attitűdjeit vizsgáltam. Az interjú nem nyílt kérdéseket tartalmazott és a kérdésekre adható válaszlehetőségek nem kerültek előzetesen meghatározásra. A kérdések megfogalmazását és sorrendjét a válaszadó, interjú során adott feleletei befolyásolták. (Lázár, 2009) Változók közötti összefüggés vizsgálata kereszttábla-elemzéssel A kereszttábla-elemzés két vagy több változó közötti összefüggést vizsgál, ezek kombinált gyakorisági eloszlását mutatja. Segítségével arra kapunk választ, hogy két nominális, ordinális, illetve kategorizált metrikus változó kapcsolatban áll-e egymással. Az elemzés eredményeinek könnyű értelmezhetősége, valamint egyszerűsége miatt az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer. (Sajtos et al., 2007) A kutatás során minden esetben két nominális vagy kategorizált metrikus változó közötti összefüggést vizsgáltam. A változók többértékűek, azaz előre meghatározott kategóriákat tartalmaznak. A kategóriák kialakítása során figyelembe vettem, hogy legfeljebb hatértékű nominális változót célszerű használni. (Falus et al., 2008) A kereszttábla-elemzés során a Pearson-féle χ 2 (Khi-négyzet) statisztikát használtam, mely két változó összefüggésének szignifikanciáját méri. Az oszlopok és sorok összesített értékei 13

14 alapján számítjuk ki az egyes cellák elvárt értékeit (f e ) az alábbi képlettel, ahol n r sorösszesen, n c oszlopösszesen, n pedig a teljes mintanagyságot jelenti: χ 2 értékének kiszámítása az alábbi képlet alapján történik, ahol f e az elvárt, f 0 pedig a megfigyelt érték: ( ) (Sajtos et al., 2007) Az így kapott χ 2 érték egy olyan mérőszám, amely önmagában kifejezi, hogy a két eloszlás között, vagyis a kapott és a várt értékek cellái között milyen mértékű az eltérés. Tényleges értékét nem szoktuk elemezni, a vizsgálat lényegi eleme az érték szignifikanciavizsgálata. (Falus et al., 2008) A Pearson-féle χ 2 értéket az általánosan elfogadott 95%-os valószínűségi szinten, azaz p = 0,05 szignifikanciaszinten vizsgálom. Ha p<0.05, akkor a két változó függetlenségére vonatkozó hipotézisünket (H 0 hipotézis) elutasítjuk, vagyis a két változó között kapcsolat van, ami statisztikailag bizonyított, azaz szignifikáns. (Lázár, 2009) A kereszttáblán belüli szignifikáns relációkat a korrigált reziduum (adjusted residual) mutatóval vizsgáltam. Amennyiben a kereszttábla-elemzés során megállapítható, hogy két változó között szignifikáns kapcsolat áll fenn, a korrigált reziduum értékek megmutatják, hogy a kereszttábla cellái közül melyek okozzák ezt a kapcsolatot. A mutató +2 illetve e feletti értéke szignifikáns összefüggést, míg -2, illetve ez alatti értéke az összefüggés hiányát jelenti. A kettő közötti érték esetében nincs információnk a kapcsolatról. A korrigált reziduum értéket minden esetben a Pearson-féle χ 2 statisztikával egyidejűleg vettem figyelembe. 14

15 A kapcsolat erősségének (szorosságának) mérésére a Cramer V együtthatót mint szimmetrikus mutatót alkalmaztam. Az erősség mérésére leggyakrabban alkalmazott phi együttható értéke csak 2x2-es cellaszámú kereszttáblák esetén értelmezhető, ezért a vizsgálatban jellemzően alkalmazott 2x3-as (vagy ennél nagyobb) mátrixok esetében nem került kiszámításra. A Cramer V mutatót az alábbi képlettel számoljuk ki, ahol N a mintanagyság, k pedig a két változó közül a kevesebb lehetőséget felkínáló kategóriáinak száma: ( ) Az együtthatók értéke 0 és 1 között változhat, ahol a 0-hoz közeli értékek a kapcsolat hiányát, az 1-hez közelítő értékek pedig erős kapcsolatot jelentenek. A kereszttábla-elemzés során az alábbi feltételek teljesülésére van szükség a mutatók helyes értelmezéséhez: A megfigyelések egymástól függetlenek. A kereszttábla-elemzéssel két vagy több változó közötti összefüggés vizsgálható (a kutatás során minden esetben két változó vizsgálatára került sor). A módszer névleges (nominális), sorrendi (ordinális) és kategorizált metrikus skálánál alkalmazható. Az elvárt értéknek minden cellában legalább 1-nek kell lennie. A cellák maximum 20 %-ban lehet a várható érték kisebb mint 5. A megbízhatósági problémák elkerülése érdekében előnyös ha a kereszttáblánk több mint 5 cellából áll. Általános szabályként a független változó szerint számítjuk a százalékot a függő változóra. (Sajtos et al., 2007) 15

16 Változók közötti összefüggés vizsgálata korrelációszámítással Egy sokaság egységei jellemezhetők a különféle tulajdonságaik felsorolásával melyeknek egy része minden egységre közös más részük pedig egységről egységre változik. A korrelációszámítás az ismérvek (változók) kapcsolatainak vizsgálatával foglalkozik, elemzi a kapcsolat meglétét, szorosságát, irányát. Az elemzéshez a korrelációs együttható (r) került kiszámításra. A korrelációs együttható olyan -1 és +1 között elhelyezkedő mutatószám, amelyik 1-hez közeli abszolút értékei szoros, közel lineáris függvényszerű kapcsolatot, 0 körüli értékei a lineáris kapcsolat hiányát (korrelálatlanságot) jelentik. Az r mérőszámot Pearson-féle lineáris korrelációs együtthatónak nevezzük és az alábbi módon számíthatjuk ki: ; ( ) ( ) Vizsgálataimat az SPSS 19 (Statistical Package for the Social Sciences) programmal végeztem, amely társadalomtudományi kutatások számára készült és kifejezetten statisztikai elemzések végzésére specializálódott. (Hunyadi et al, 2006) 16

17 Hipotézisek A kutatási célkitűzések fejezetben meghatároztam, hogy mit szeretnék tudni a kutatott problémáról. Minden kutatás célja, valamilyen álláspont bizonyítása vagy cáfolása, melynek többek között kutatásirányító feladata van, ezért a továbbiakban a kutatási feltételezéseket, a hipotéziseket fogalmazom meg: (Somogyi, 2002) A vizsgált gazdaságok esetén a következő összefüggéseket feltételezem: I. A vezető képzettsége kapcsolatban áll a gazdaság integrációba szerveződési hajlandóságával és egy piaci intervenciós mechanizmus iránti igénnyel. II. A gazdaság területének mérete kapcsolatban áll a gazdaság integrációba szerveződési hajlandóságával és egy piaci intervenciós mechanizmus iránti igénnyel. III. A gazdaság területének mérete kapcsolatban áll a rendelkezésre álló raktárkapacitással, és a raktárkapacitás létrehozására vonatkozó beruházási hajlandósággal. IV. A gazdaság területének mérete meghatározó az alkalmazott gazdálkodási forma és az alkalmazotti létszám tekintetében. 17

18 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. A piacszabályozás fogalma és eszközei A piacszabályozás fogalma Az agrárgazdaság a világgazdaság egyik nagyon speciális területe. Miközben az egyes nemzetek gazdasága folyamatosan egyre nyitottabbá válik, minden nemzet törekszik az élelmiszer-önellátás minél nagyobb mértékű és minél magasabb minőségű biztosítására. Ez természetesen többletköltséggel jár és gátolja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődését. A jóléti államok azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy az élelmiszerellátás területén piaci zavarok keletkezzenek vagy az ellátás színvonala csorbuljon. Ezt felismerve a fejlett államok többsége önálló mezőgazdasági törvényt alkotott (1933 USA Farm Bill, 1955-ös német mezőgazdasági törvény). A német mezőgazdasági törvény 1. -a kimondja: a mezőgazdaságot az általános gazdaság- és agrárpolitika - mindenekelőtt a kereskedelem-, adó-, hitel- és árpolitika eszközeivel olyan szintre kell hozni, hogy a számára fennálló, más gazdasági ágakkal szembeni természeti és gazdasági hátrányokat képes legyen kiegyenlíteni és a termelékenységet növelni. Az idézett mondat jól hangsúlyozza az agrárgazdaság összetett szerepét melynek, társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi és politikai összetevői egyaránt fontosak. Az agrárgazdaság funkciói az alábbiakban foglalhatók össze: A hazai lakosság élelmiszerellátásának minél nagyobb mértékű és minél magasabb színvonalú biztosítása. Jellemző tendenciaként említhetjük meg, hogy a gazdaság fejlődésével csökken a háztartások élelmiszerekre fordított kiadásainak aránya, viszont nő a minőségi, egészséges élelmiszerek iránti igény. A fogyasztói identitás- és a fogyasztói egészségügyi biztonság iránti igény- egyértelmű erősödése tapasztalható. Az agribusiness gazdasági jelentősége. Ez alatt többek között a nemzeti össztermékhez való hozzájárulást, a külkereskedelmi mérlegben betöltött szerepet, valamint a foglalkoztatáson- és a beruházásokon belül elfoglalt arányokat értjük. Tájkép megőrzése, kultúrállapot fenntartása, multifunkcionalitás. Mivel az országok területének általában több mint 60%-a mezőgazdasági kezelésben van ezért az ország képét, a kultúrállapot milyenségét nagyban befolyásolja a területhasználat színvonala. 18

19 Vidéki térségek lakosságának megőrzése. Minden fejlődés gazdasági alapját ez jelenti a vidéki térségekben, erre épülhetnek a különböző szolgáltatói és ipari tevékenységek is. Biomasszára támaszkodó energiatermelés. A jelenlegi energiastruktúra átalakítása (hosszú távú fenntarthatatlansága miatt), a kedvezőtlen adottságú területek hasznosítása (tájkép megőrzés) elősegítik az agrártevékenység diverzifikálását. Mindezeket figyelembe véve belátható, hogy az egyes országoknak elemi érdeke fűződik az agrárpiaci rendtartás és a szabályozott élelmiszerpiac megteremtéséhez. A szabályozatlan, évenként változó termelés nemzetgazdasági szinten is lehetetlenné tenné az exportot, valamint a termelők megélhetési biztonságát is veszélyeztetné. A fejlett országok államai az ilyen veszélyek elkerülése érdekében szükségszerűen ellenőrzésük alatt tartják az agrárpiacokat. Az agrárpiacok állami vagy közösségi szintű ellenőrzését, és valamilyen formában megnyilvánuló befolyásolását nevezzük piacszabályozásnak. (Buday-Sántha, 2001) A piacszabályozás tehát az egyes agrárpolitikák által meghatározott alapelvektől, céloktól, irányoktól és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati intézkedések megvalósításától függ. Az időről időre felülvizsgált és megváltoztatott célok és irányok, mindig az azokat szolgáló piaci intézkedéseket fogják maguk után vonni. Éppen ezért a piacszabályozás eszköztára állandóan változik, alkalmazkodva az aktuális agrárpolitikai elvárásokhoz. A piacszabályozás vizsgálatához a továbbiakban megvizsgálom a motivációt és hátteret adó agrárpolitikát A közösségi piacszabályozás kialakulása Az EU tagországaira vonatkozó általános érvényű agrárszabályozási alapelveket a Közös Agrárpolitika tartalmazza. A közös piachoz közös szabályozás társul, ezért is mondja ki a Római Szerződés 38. cikkelye, hogy a közös piac magában foglalja a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági termékek kereskedelmét is. Ahhoz, hogy az agrárpiaci szabályozás korábbi vagy napjainkban megvalósuló intézkedéseit megérthessük, célszerű a beavatkozások mögött meghúzódó motivációkat áttekinteni. A Római Szerződés a Közös Agrárpolitika céljait az alábbiakban határozta meg a 39. cikkelyében: A mezőgazdaság termelékenységének növelése a technikai haladás elősegítésével és a mezőgazdaság racionális fejlődésének biztosításával, építve a termelési tényezők, közülük hangsúlyosan a munkaerő optimális kihasználására. 19

20 A mezőgazdasági foglalkoztatottak méltányos megélhetési szintjének biztosítása, méghozzá elsősorban a mezőgazdasági népesség egyéni jövedelmének növelésén keresztül. A piacok védelme, stabilitásuk megőrzése. Megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer-kínálat és ezen keresztül az élelmiszerellátás biztosítása, az önellátás fokának javítása. Annak fenntartása, hogy elérhető árakon jussanak élelmiszerekhez a fogyasztók. A Római Szerződés célkitűzéseinek lefektetését követően a KAP létrehozásáról folytatott tárgyalásokon a tagországok mezőgazdasági miniszterei 1958-ban a stresai értekezleten fogalmazták meg a közös agrárpolitika három alapelvét: A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca ahol az egységes piacon a tagországokban előállított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg. Az egyenlő piaci esély érdekében a termelést és a piacot szabályozó, a keresletet-kínálatot befolyásoló eszközök, a támogatások, a termékek minőségi, állat-egészségügyi előírásainak egységesítésével kívánták elérni. A közösségi preferencia elve szerint biztosítani kell, hogy az egységes piacon a Közösségen belül termelt termékek előnyt élvezzenek a harmadik országokból származó árukkal szemben. Mindezt a hazai termékek támogatása és erős importvédelem alkalmazásával kívánták megvalósítani. A pénzügyi szolidaritás elve szerint a tagországok a KAP működtetési költségeit mezőgazdasági termelésük nagyságától és nemzetgazdasági súlyától függetlenül, egységes érvényű szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulással viseljék. A termelők részére egységes, a közösségi szinten megszabott normatívák szerinti támogatások kerüljenek kifizetésre. Az 1960-as évek végére az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozta belső piacának védelmi és támogatási rendszereit, melyekkel gyakorlatilag elzárta magát a világpiactól. Intézkedései a következők voltak: Mennyiségi korlátozások és vámok. Intervenciós intézkedések (az intervenciós árak a belső piac minimumárai lettek). Küszöbárak (minimális importárak). 20

21 Lefölözések (az importárakat a küszöbár szintjére emelték). Exporttámogatások Az 1980-as évekre az említett intézkedések mezőgazdasági túltermeléshez vezettek, ezért a KAP kiigazítására volt szükség. A kiigazítás több mint tíz évig, egészen 1992-ig tartott. Főbb intézkedésként befagyasztották az intézményi árakat a reálárak csökkenése érdekében, bevezették a kvótarendszert a túltermelések megelőzése érdekében, területpihentetési programot vezettek be és a többlettermelést a támogatások csökkentésével büntették. Ezt követően az 1992-ben bevezetett és radikális változást hozó MacSharry-reform az alábbi alapelvekre épített: Fogyasztás növelése, belső árak világpiaci szintre csökkentése. Jövedelemkompenzációs támogatások fizetése az árcsökkenés miatt (területalapú támogatás), illetve a termelés függetlenítése a támogatásoktól. Kötelező területpihentetés a kínálat csökkentése érdekében. A bevételkiesést jövedelempótló támogatással kívánták ellensúlyozni, mely nem érvényes a kisgazdaságokra, ezáltal csökkennek a jövedelemkülönbségek. A vidék népességmegtartó képességének növekedése. Környezetvédelem, a vidék természeti potenciáljának növelése. A felsorolt alapelvek kiállták az idő próbáját mivel az 1999-es felülvizsgálat eredményeként a következő ciklusra elfogadott Agenda 2000 is ezekre az alapokra épített. Egyedüli lényeges változást a vidékfejlesztési politika, mint önálló irány, megfogalmazása hozott. A vidék jövőjének, fenntarthatóságának, az agrárszektor multifunkcionális voltának az előtérbe helyezésével új irány nyílt a Közös Agrárpolitika számára. (Kapronczai, 2007) Komoly figyelmet kapott az a nézet, miszerint az agrártermelésnek nem csak a végtermék előállítás funkcióját kell betöltenie, hanem szerepe van a vidék arculatának megőrzésében, a vidéki közösségek megtartásában és a környezeti javak előállításában is. Ezt korábban a mezőgazdaság kettős-hivatásának nevezték, a hangsúlyáthelyezés miatt azonban a sokkal kifejezőbb multifunkcionális mezőgazdaság elnevezést kapta. (Halmai, 2004) A évi agrárreform az összes addigi reformot messze túlhaladó mértékben módosította a KAP-ot. A reformot azzal indokolták, hogy határozottabb piacorientáltságra és a 21

22 mezőgazdaság versenyképességének javítására van szükség. Érvként merült fel az is, hogy így könnyebb megvédeni a KAP-ot a WTO-tárgyalásokon, valamint, hogy a támogatások WTOkonformmá ( zöld dobozossá ) tételével mentesültek a megállapodások során vállalt piactorzító támogatások csökkentésének kötelezettsége alól. A mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott társadalmi elvárásoknak való megfelelés szintén döntő szerepet játszott. A felülvizsgálat a közvetlen kifizetések rendszerét érintette. Az új szisztémában a termelők a támogatást egy referencia-időszak átlaga alapján, történelmi alapon kapták. Annak ellenére, hogy az egységes támogatási rendszer (SPS Single Payment Scheme) nevet kapta, országonként eltérő változatait vezették be. Hazánkban a hibridmodell (történelmi és regionális modellből összegyúrt változat) bevezetése volt sokáig napirenden, végül azonban mégsem került alkalmazásra. (Cseke et al, 2009) A támogatás lehívását a kölcsönös megfeleltetés (cross compliance) feltételrendszerének betartásához kötötték, ezzel a közvetlen kifizetéseket összekapcsolták bizonyos környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi, valamint állatvédelmi előírások betartásával. Annak ellenére, hogy az Európai Unió 2004-re tíz-, majd 2007-ben újabb két országgal bővült, ráadásul új feladatokat tűztek ki célul, a KAP finanszírozása a közötti időszakban 2006-hoz képest 7,8 %-kal csökkent ban a KAP-ra fordított kiadások az EU összköltségvetésen belül 43,6 %-ot tettek ki, így első alkalommal nem képezték a legnagyobb költségvetési tételt ben a piactámogatási intézkedésekre fordított kiadások még 35 milliárd eurót tettek ki, ami az agrárköltségvetés 85 %-ának felelt meg ben ugyanerre a célra már csak 5,7 milliárd eurót (13 %) irányoztak elő. Az export-visszatérítések finanszírozását a évre legfeljebb 1 milliárd euróra korlátozták, míg 1997-ben még 6 milliárd eurót fordítottak erre a célra. (KAP, 2011) Az 1992 előtti időszakban az EU mezőgazdaságra fordított kiadásainak több mint 90%-át fordították piactámogatásra (az exporttámogatást is beleértve). Ez az arány 2009-re jelentősen csökkent. A piaci támogatások ekkorra a KAP költségvetésének mindössze 10%-át tették ki. (European Commission, 2011a) A reformoknak köszönhetően felszabadult összegekből a továbbiakban a nemzetközi piacon versenyképes, jó minőségű élelmiszerek előállítását, az agrár- és élelmiszeripari innovációs tevékenységet, valamint a vidékfejlesztést, ezen belül is a vidéki gazdaság diverzifikációját kívánja támogatni az Európai Unió. Az agrárpiaci reformot követően (a többlettermelés kivitelére nyújtott uniós támogatás megszüntetése) a világpiaci versenyt torzító hatások 22

23 csökkentek. A nemzetközi kereskedelem liberalizációjáról szóló tanácskozássorozat dohai fordulóján az EU felajánlotta, hogy 2013-ig minden exporttámogatást eltöröl, akkor is, ha a tárgyalások nem járnak sikerrel, valamint azt is felajánlotta, hogy jelentősen csökkenti a mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat. Az EU e nélkül is világviszonylatban az első helyen áll az élelmiszer-behozatal terén, és a legnagyobb felvevőpiacnak számít a fejlődő országok élelmiszeripari termékei számára. Az agrárpolitika 2008-ban újabb állapotfelmérésen esett keresztül (Health Check), mely alkalmat teremtett arra, hogy az új kihívásokhoz (pl. éghajlatváltozás) és lehetőségekhez igazítsák az ágazati politikát. Az állapotfelmérés eredményeként korszerűbbé, egyszerűbbé és ésszerűbbé válhat a KAP, mivel megszűnnek a mezőgazdasági termelőket érintő korlátozások a termékszerkezet kialakítását illetően, így a termelők jobban tudnak reagálni a piac jelzéseire és képesek lesznek megfelelni az új kihívásoknak - hangzott az indoklásban. Az EU az állapotfelmérés következtetései alapján eltörölte például a szántóföld 10%-ának ugaron tartását előíró követelményt, az intervenciós felvásárlás, azaz a termelési többlet EU általi felvásárlásának lehetőségét pedig arra az esetre tartja fenn mentő intézkedésként, amikor az élelmiszerárak tarthatatlanul alacsonyak. Ezen kívül csökkentik a közvetlenül a termelőknek nyújtott támogatásokat és az így felszabaduló összegeket a vidékfejlesztésre fordítják. 1. ábra: Mezőgazdaság az EU teljes költségvetésének százalékos arányában (kötelezettségvállalások) Forrás: European Commission (2011e) Az Unióban a közös agrárpolitika terén a legszorosabb az integráció, ebből adódóan a mezőgazdasági kiadások az Unió költségvetésének tekintélyes hányadát képviselik. A 23

24 hetvenes évekbeli 70%-os rekordnagyságú részarány azonban mára jelentősen csökkent: az EU a 2007 és 2013 közötti időszakban költségvetésének mindössze 34%-át fordítja a KAP-ra. 1. táblázat: Az EU 25 költségvetése ( ), milliárd euró Év Fenntartható gazdasági növekedés Természeti erőforrások megőrzése KAP Piaci és közvetlen támogatás Vidékfejlesztés Állampolgári biztonság, jog Nemzetközi kapcsolatok Igazgatás Előirányzat összesen Forrás: (Balogh et al., 2008) saját szerkesztés A csökkenés egyrészt annak tudható be, hogy időközben megszaporodtak az EU egyéb jellegű feladatai, másrészt annak, hogy az agrárpolitika terén bevezetett reformok jelentős megtakarítást eredményeztek, továbbá annak, hogy az utóbbi időben az EU több pénzt fordít vidékfejlesztésre (a as időszakban során a költségvetés 11%-át). A évi felülvizsgálat a 2003-as reform során lefektetett irányokat követte, és a támogatások termeléstől való elválasztásának folytatását tűzte ki célul (2. ábra). 24

25 2. ábra: A piaci-, a termeléshez kötött-, és a termeléstől elválasztott támogatások Health Check szerinti alakulása a tagállamok között Piaci intézkedés (md ) Termeléshez kötött támogatás (md ) Termeléstől elválasztott támogatás (md ) EU EU EU 27 Forrás: (European Commission, 2011e) saját szerkesztés A termeléstől elválasztott támogatások növelésének előtérbe helyeződése véleményem szerint nagyobb önállóságot kíván a gazdálkodóktól. Önállóan kénytelenek kialakítani a termékszerkezetüket vállalva a piaci kockázatot, valamint az evvel járó anyagi következményeket, amely versenyképességük meghatározó tényezőjévé válik. A körültekintő döntés meghozatalához nélkülözhetetlennek tartom a piaci környezet megfelelő ismeretét, valamint az egyéni adottságok és lehetőségek reális felmérését és összehangolását. (Vidékfejlesztés ); (European Commission, 2011f) A KAP költségvetése jelenleg két pénzügyi alap - közvetlen kifizetések és piaci intervenció (1. pillér), valamint versenyképesség, környezet és vidékfejlesztés (2. pillér) - között oszlik meg. Az 1. pillér közvetlen kifizetéseit egyrészről a területalapú (saps) támogatások, a dohány, a rizs és a héjas gyümölcsűek termeléshez kötött támogatása, valamint a szerkezetátalakítási támogatások (zöldség, gyümölcs, dohány), másrészről pedig a közvetlen támogatások (elkülönített zöldség-gyümölcs, energianövények, szárított takarmány, elkülönített cukor, feldolgozóipari célú málna- és földieper, rostgyártás, keményítő felhasználás) alkotják. A 2. pillér kifizetései a következő négy intézkedéscsoport között oszlanak meg: a mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása; a környezet és vidék fejlesztése; a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása. 25

26 Málta Szlovénia Szlovákia Portugália Ausztria Görögország Ciprus Bulgária Észtország Lengyelország Csehország Finnország Magyarország Olaszország Litvánia Luxemburg Románia Lettország Svédország Írország Németország Spanyolország Belgium Hollandia Franciaország Dánia Egyesült Királyság EU-15 EU-12 EU Görögország Málta Hollandia Belgium Dánia Ciprus Németország Olaszország Írország Franciaország Szlovénia Luxemburg Magyarország Csehország Finnország Svédország Egyesült Királyság Bulgária Ausztria Spanyolország Szlovákia Lengyelország Portugália Litvánia Románia Észtország Lettország EU-15 EU-12 EU Az intézkedéseket külön pénzügyi alapból a Europes Agricultural Fund for Rural Development (EAFRD) alapból finanszírozzák. (European Commission, 2011d) A közvetlen kifizetések tekintetében, 2013-ban már az új tagállamok is a teljes összeggel számolhatnak, de az egyes pillérekhez tartozó összegek országonként így is lényeges eltérést mutatnak (3. ábra, 4. ábra). 3. ábra: Az első pillér közvetlen támogatásainak évi alakulása euró/ha Forrás: (Popp, 2010) (Popp et al., 2010) 4. ábra: A második pillér közvetlen támogatásainak évi alakulása euró/ha Forrás: (Popp, 2010) (Popp et al., 2010) 26

27 2013-ban a 27 tagállamban összesen 172 millió hektár mezőgazdasági területre várhatóan milliárd euró közvetlen támogatás kerül majd kifizetésre. A közvetlen támogatások Magyarországon a évek átlagát tekintve a mezőgazdasági árbevétel 30%-át tették ki. A hazai GDP-hez viszonyítva 2009-ben a mezőgazdasági kifizetések a GDP 1,7%-a körül alakultak (ebből 39% közvetlen-, 32% vidékfejlesztési-, 29% nemzeti támogatás). (European Commission, 2011c) A időszakban a hazai vidékfejlesztésre előreláthatólag 8 milliárd euró kerül majd elköltésre. Az összeg fele a vidékfejlesztési alapból (EAFRD) kerül kifizetésre, a fennmaradó részt pedig a nemzeti kifizetések és az önrészként kifizetett magánbefektetések képezik majd. (European Commission, 2011d) Egyes szakértők szerint nem teljesen világos, hogy jelenleg milyen célokat szolgál a KAP. Ha a jövedelemtámogatás a cél, akkor miért kapja a közvetlen támogatások 80%-át a gazdaságok 20%-a. A környezetvédelem elve pedig azáltal csorbul, hogy a fenntartható termelési rendszerek alultámogatottak a környezetet károsítókkal szemben. Az élelmiszerminőség és biztonság sem garantálható akkor, amikor a támogatások 90%-a termeléstől elválasztott. (Popp, 2010) (Popp et al., 2010) A fenti szakértői véleménnyel részben egyetértve azt gondolom, hogy a KAP előtt egyre összetettebb kihívások állnak amennyiben egyszerre akar megfelelni a versenyképesség és a környezetvédelem vagy a vidékfejlesztés és a hatékony birtokstruktúra követelményeinek. Szükség lesz a célok, valamint a célok közötti prioritások pontosabb definiálására, melyekhez a költségvetés szerkezetének is igazodnia kell. 27

28 A közösségi piacszabályozás eszközei Napjainkban kiemelt figyelem övezi a mezőgazdaságban kialakuló hosszú távú piaci árakat és rövid távú áringadozásokat. A garantált árak meghirdetésének befejeztével egyre több fejtörést okoz a közgazdászoknak, hogy az elmúlt évek magas agrárpiaci áringadozásai csak ideiglenes vagy pedig permanens jelenséget takarnak-e. Meadows szerint (2004) a piaci viszonyok csupán a rendelkezésükre álló nem tökéletes információ alapján és késésekkel működnek. Éppen ezért újra és újra felvetődik a piacszabályozás szükségességének, az alkalmazható eszközöknek és a beavatkozás mértékének a kérdése. A KAP kezdete óta az ártámogatás volt a legfőbb eszköz amely hivatott lett volna biztosítani a piaci stabilitást és egy méltányos jövedelmet a gazdálkodók számára. Az ártámogatás egy intézményes áron alapuló olyan intézkedést jelentett amely lehetővé tette, hogy a gazdálkodók előre tervezett értékesítési árral kalkuláljanak. Mivel a garantált árszínvonal a világpiaci árnál magasabb volt, az Európai Unió mezőgazdasági piaca relatív stabil tudott maradni. Az intervenció azonban elszigetelte az európai gazdálkodókat a világpiaci hatásoktól, a magas szintű garantált árak pedig túltermeléshez vezettek, mely több szektorban is időről-időre visszatérő problémát okozott. A piaci egyensúly helyreállítása érdekében az állati termékek piacán jelentős árumennyiség került közösségi intervencióval kivonásra amit többnyire harmadik országokba exportáltak. Ez természetesen azt jelentette, hogy az EU- és a világpiaci ár közötti különbözetet az export-visszatérítési alapból kellett finanszírozni ami jelentős túlköltekezést okozott és az 1980-as krízishez vezettet, valamint előidézte az 1990-es évek reformjait. A jelenlegi KAP-ban az intervenciós intézkedés már csak egyes célzott termékek esetében bevethető intézkedést, azaz védőhálót (safety-net) jelent. Az intézményes ár olyan szintű, hogy csak komolyabb árcsökkenés vagy jelentősebb piaci zavar esetén nyújthat védelmet. Mindez hozzájárult az intervenciós készletek 1990-es éveket követő csökkenéséhez (5. ábra). 28

29 5. ábra: Az intervenciós készletek összes termeléshez viszonyított %-os változása az EUban /1993 átlaga 2007/2009 átlaga Búza Árpa Kukorica Marhahús Tejtermék Vaj Forrás: European Commission Korábban az intervenciós ár meghatározó volt a piacon, ma viszont a világpiaci árakhoz igazodnak az EU árai, az intervenciós ár pedig csak küszöbár szerepet tölt be. (European Commission, 2011b) A közös piaci szervezetek (közös piaci rendtartások) keretében a termelés, a termelői jövedelmek, a piaci viszonyok befolyásolása érdekében alkalmazott fontosabb szabályozó eszközök a következők: Külső védelem A piaci rendtartások legfontosabb eleme volt korábban. A széles körben alkalmazott, magas vámok, valamint importlefölözések lehetővé tették, hogy az Európai Közösség (a továbbiakban: EK) belső piaci árai erőteljesen elkülönüljenek a világpiaci áraktól, illetve, hogy ne jelenhessen meg konkurens import termék a piacon. A lefölözés ig volt az importszabályozás legfőbb eszköze és azt jelentette, hogy a világpiaci áron behozott termék a közösségi ár szintjére emelkedett, azaz a közösség árait mesterséges eszközökkel a külpiaci árak felet tartották. Tökéletes mozgóvámnak is nevezték, mivel mértéke a behozott termékektől és az időpontoktól függően változott. Az 1994-es 29

30 WTO megállapodást követően a külső védelem szerepe csökkent, a piacvédelem a továbbiakban csak vámok formájában volt kivitelezhető. Intézményes árak A közös agrárpolitika bizonyos árakat előír, amelyek a piacszabályozó intézkedések alapjául szolgálnak. Ezeket intézményi vagy adminisztratív áraknak nevezzük. Három intézményi ártípust különböztetünk meg: irányár, intervenciós ár és minimális import ár. Az irányárnak a közös piaci szervezetek bevezetését követően az intervenciós árak és a küszöbárak meghatározásában volt szerepe. A intervenciós ár minimális garantált árként működik. A termelők a szabályozott piaci rendtartások esetén (gabona, marhahús, tejtermék, cukor stb.) ezen az áron adhatják el termékeiket az intervenciós hatóságoknak. A hosszú távra meghirdetett intervenciós árak jelentősen hatnak a belső piaci árakra. A minimális import ár a külső védelmi mechanizmus működésének alapját képezi. Exporttámogatás (export-visszatérítés) Az európai termelők számára a magasabb belső piaci és az alacsonyabb világpiaci ár különbségét egyenlíti ki. A támogatások egy része normatív, termékhez kötött, más része a piaci zavarok kezelésére, a termékfeleslegek levezetésére időszakosan kerül alkalmazásra. Az exportszubvenciót általában mennyiségi egységre vetítve egy adott összegben határozzák meg. Az elosztás a kivitt mennyiségek alapján automatikusan, vagy pályázatos rendszerben történik. Az 1994-es WTO megállapodás jelentős korlátozásokat hozott e téren is: az exporttámogatás összegének 36%-os, a támogatott export mennyiségének 20%-os csökkentését írta elő, néhány év átmeneti időszak után pedig a teljes megszűnésére lehet majd számítani Intervenciós intézkedések Az intézkedést a piaci zavarok kezelésére alkalmazzák, és két formája különböztethető meg: állami, illetve magánvállalkozások révén történő intervenció. Mindkét esetben a közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű terméket vonnak ki a piacról, ezt raktározzák majd a piaci zavar megszűnését követően értékesítésre bocsájtják. A raktárakban lévő felesleget jellemzően exportálják, illetve élelmiszersegély programok keretében használják fel. 30

31 Termelési támogatások Bizonyos termékek termelői normatív támogatást kapnak. A kifizetések a területnagyságtól (pl. durumbúza esetében) függenek, vagy termelési kvótához (pl. dohány esetében) kötődnek. E kategóriába sorolható az öntözött területeknek juttatott - a magasabb termelési költségeket kompenzáló - támogatás is. A feldolgozás támogatása Elsősorban a kertészeti termékeknél, illetve a keményítőgyártási célra termelt burgonyánál alkalmazzák. A feldolgozóüzem jut közösségi forrásokhoz, amennyiben vállalja, hogy felvásárolja az érintett terméket egy minimális szintet meghaladó áron. A támogatott mennyiségekre kvótát állapítanak meg. Közvetlen támogatások Az 1992-es KAP reform során kapott nagyobb hangsúlyt. A piaci támogatások (exporttámogatás, intervenció) jelentős csökkenését követően a közvetlen támogatások (direct payments) meghatározó szerepet töltenek be. A legnagyobb összegű közvetlen támogatásokat a növénytermelési piaci rendtartásokra (gabona, olajos növény, fehérjenövény) folyósították. Céljuk a termelői jövedelem közvetlen, normatív módon történő kiegészítése. A támogatás mértékének meghatározása a művelt földterület, illetve az állatállomány nagyságától függ. Önszabályozás ösztönzése A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek (TÉSZ-ek) létrehozásához, azok működési költségeihez folyósított támogatás. A termelők nagy száma, illetve az előállított termékek sokfélesége miatt e szektorban nem lehetséges a más területeken már bevált központi szabályozás működtetése. A támogatások célja az, hogy a piacszabályozást a termelők által önkéntesen alapított szervezetek végezzék. Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések (mennyiségi szabályozás) A termelési kvóta a kínálat csökkentése érdekében bizonyos termékek előállítását szabályozza, azaz mennyiségi küszöbértéket állapít meg. A kvóta túllépése esetén a termelők akár elvonással is sújthatók. A legfontosabb kvótával szabályozott termékek a tej és a cukor. A tagországok megkapják az országos szinten megállapított kvótát, 31

32 amit maguk osztanak fel. Az összes kvóta keretén belül tartalékot képezhetnek, melyet a hátrányos helyzetű vagy tevékenységüket kezdő termelők támogatására fordíthatnak. A 2003-as és 2004-es KAP-reformot követően az Európai Bizottság átfogó cukorpiaci reformot valósított meg, s a tejpiac reformja is napirenden van. Közvetett termeléskorlátozó intézkedések A legfontosabb eszköz az 1992-es reform által bevezetett kötelező ugaroltatás, de közvetett termeléskorlátozó hatása van a kvótákhoz kötött támogatásoknak is. A termelést továbbá korlátozzák azok a szabályok is, amelyek határt szabnak a különböző támogatási címeken az egységnyi területre vagy állatlétszámra felvehető támogatásoknak. Moduláció A közvetlen támogatások degresszív csökkentését jelenti, melyet a legmagasabb összegű támogatást élvező gazdaságok esetében valósítottak volna meg. Az eredeti elképzelés erős ellenállásba ütközött, ezért végül a következő rendszert fogadták el: az évente euró/gazdaság közvetlen támogatási összeg alatt nem csökkentik a támogatást. E határ fölött az első évben 3%-ot, a második évben 4%-ot, utána pedig 5%-ot vonnak el. Az egyes agrárpiaci rendtarások egymástól jelentősen eltérően szabályozottak attól függően, hogy az export vagy az import túlsúlyával jellemezhető piaci rendtartásról beszélünk. A legfontosabb piaci rendtartások a gabonafélék, olajos növények, fehérjenövények, cukor, olívaolaj, dohány, bor, húsmarha, tej, valamint a juh és kecske szektorban működnek. Az abrakfogyasztó állatfajoknál (sertés, baromfi) a piaci rendtartás gyakorlatilag az importvédelemre, illetve az exporttámogatásra korlátozódik. Ez abból a feltételezésből adódik, hogy ezek az ágazatok a Közösségben a már egyébként is kielégítő módon szabályozott gabonát használják fel. (KAP, 2011) (Kende et al., 2009) 32

33 A Közös Agrárpolitika várható irányai Várható irány az Európai Unióban A Közös Agrárpolitikát az elmúlt 10 évben háromszor újították meg, a következő változtatásra pedig 2013-ban számíthatunk, amikor napvilágot lát majd a közötti ciklus szabályozása. Jelenleg zajlik az új KAP társadalmi egyeztetése, és kidolgozás alatt vannak a további irányok. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2008/C 44/17 számú, Állapotfelmérés és a KAP jövője után című dokumentumában megerősíti azt a véleményt, miszerint a mezőgazdasági üzemeknek biztosított közvetlen kifizetések a jövőben is elkerülhetetlenek. Ahhoz viszont, hogy a közvélemény által is elfogadhatóak legyenek, funkciójukra összpontosítva kell megindokolni a kifizetéseket. A bizottság szerint továbbra is prioritás a mezőgazdaság multifunkcionalitásának biztosítása, ami által a 2. pillér (a vidékfejlesztési politika) jelentősége tovább növekszik, azaz pénzügyi keretének bővítését vonja maga után. A bizottsági döntés arra alapoz, hogy a mezőgazdaságban és a vidéki területeken célirányos támogatással lehetőség van a munkahelyek megőrzésére vagy új munkahelyek teremtésére. Kiemelt célnak látszik ezen kívül a természeti hátrányokkal küzdő területek célirányos támogatása. Az agrárpiacok további liberalizációja (WTO, kétoldalú egyezmények) egyre erősebb versenyt jelent, a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válása pedig egyre bizonytalanabbá teszi a mezőgazdasági termelést. A társadalom azonban továbbra is elvárja a kiváló minőségű és biztonságos élelmiszerrel való biztos ellátást, a természeti erőforrások körültekintő kezelését, az odafigyelést az állatokkal való bánásmódban és a táj szépségének megőrzését. Mindezek biztosítása a KAP számára állandó kihívást jelent, mivel a piac csak részben vagy egyáltalán nem honorálja ezeket az erőfeszítéseket. A WTO-val folytatott kereskedelmi tárgyalások után a Bizottság szerint továbbra is biztosítani kell a szükséges agrárpolitikai mozgásteret, hogy a mezőgazdasági termelők változó gazdasági keretfeltételek mellett is képesek legyenek fenntarthatóan teljesíteni a társadalom által elvárt multifunkcionális szolgáltatásokat. 33

34 Az EU kitart az európai agrármodell mellett és ez a ragaszkodás nem mond ellent annak, hogy az európai mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a változó gazdasági feltételekhez, mely szerint az európai mezőgazdaság: legyen fenntartható és versenyképes, legyen képes a táj gondozására és a természet megőrzésére, lényegesen járuljon hozzá a vidéki területek vitalitásához, feleljen meg a fogyasztók céljainak és elvárásainak az élelmiszer-minőség és - biztonság, a környezetvédelem és az állatvédelem szempontjából. (EGSZB, 2008) Az Európai Unióban 11 millió önellátó és részben önellátó farm működik, melyek millióknak adnak megélhetést és biztosítanak megfelelő életszínvonalat. Ezek a kis gazdaságok bizonyos régiókban alapvető funkciókat töltenek be nemcsak gazdasági-, hanem szociális és környezeti szempontból is. A vidékfejlesztési politika elkötelezett ezen kis gazdaságok irányába, ami a szerkezetátalakításhoz-, a modernizációhoz- és a helyi piacok kialakításához nyújtott támogatásokban fog testet ölteni, elismerve ezen vidéki egységek társadalomban és kultúrában játszott fontos szerepét. (Ciolos, 2010) Ha figyelembe vesszük a fent említetteket, valamint azt, hogy a 27 tagállam népességének 60%-a, az összterület 90%-át kitevő vidéki térségekben él, a vidékfejlesztési irány markáns erősödésére számíthatunk a jövőben. A 2. pillér erősödését előre vetíti az is, hogy mára a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya jelentősen csökkent (6. ábra). 34

35 6. ábra: A mezőgazdaságban foglalkoztatottak az összes foglalkoztatott arányában (2008) Forrás: European Commission Az is borítékolható, hogy a következő tervezési időszakban figyelembevételre fog kerülni a fogyasztók egyre öntudatosabb magatartása, a fogyasztói érdekképviseletek erősödése és a minőségi élelmiszer iránti igény növekedése is. A jövőben tehát várhatóan a következő tényezők fognak egyre hangsúlyosabb szerepet kapni a KAP kialakítása során: Az európai élelmiszerek minőségének javítása. 35

36 Az élelmiszer-biztonság garantálása. A vidéki társadalom jólétéről való gondoskodás. A környezet védelméről való gondoskodás a jövő generáció érdekében. Jobb állat-egészségügyi ellátás és állat-jóléti viszonyok teremtése. Mindezeket oly módon kell megvalósítani, hogy a lehető legkisebb terhet rója az EU költségvetésére. (Európai Bizottság, 2007b) A mezőgazdaság, mint multifunkciós nemzetgazdasági ág, sokféle feladatot lát el, de fő funkciója a jövőben is a termelés marad. Egyre inkább értékelni kell azonban a nehezen beárazható, közjavakat előállító szerepét is, mely a támogatási rendszer kialakításában is várhatóan megjelenik. (Dorgai et al., 2009) Ahogy tehát a bevezetőben is említettem arra számíthatunk, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások pénzügyi alapja az eddigiekhez képest arányeltolódással ugyan, de továbbra is fennmarad. Ez kedvező hír a jelentős mezőgazdasági potenciállal rendelkező országok számára, azonban egyre világosabb, hogy hatékony üzemméret, több lábon állás (itt van nagy szerepe a vidékfejlesztésnek) és integráció nélkül nehéz lesz talpon maradni a globális versenyfutásban. Az EU gazdálkodóinak a globális verseny és a fogyasztói kereslet kielégítése jelenti a legnagyobb kihívást. A mezőgazdaságnak a foglalkoztatásból és a GDP-ből való csökkenő részesedése állandó érvet szolgáltat a KAP közvetlen támogatásainak megszüntetését szorgalmazók számára. 36

37 7. ábra: A mezőgazdaság %-os részesedése a GDP-ből az egyes tagállamokban, ban Forrás: European Commission Számolni kell tehát a közvélemény egyre növekvő nyomásával, mely már a következő tervezési időszakban hozzájárulhat az agrárköltségvetés jelentős csökkentéséhez. Oláh (2009) modellszámításon alapuló tanulmánya szerint Magyarországon a közvetlen támogatások 50%-os csökkenése az árunövényt termelő egyéni gazdaságok és társas vállalkozások eredményét egyaránt 55%-al csökkentené. Ezáltal a veszteséges társas gazdaságok száma megháromszorozódna, a veszteséges egyéni gazdaságok száma pedig másfélszeresére nőne. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosának 2011-ben elhangzott tájékoztatója szerint a világ lakossága a Food and Agriculture Organisation (FAO) 37

38 2050-re adott előrejelzése szerint várhatóan eléri majd a 9 milliárd főt (más becslések szerint a 10 milliárdot is meghaladhatja). Ha emellett figyelembe vesszük még a klímaváltozás hatásait, valamint az aszályból és szélsőséges időjárásból eredő következményeket, előrevetíthető, hogy a világ táplálásának kérdése önmagában is komoly kihívást fog jelenteni a jövőben ra 50% fölé növekedhet az élelmiszerfüggőségünk. A biztos szerint az európai mezőgazdaságnak olyan fenntartható és versenyképes termelési modellen kell alapulnia, amely egyaránt figyelembe veszi a gazdasági, a környezeti és a szociális szempontokat. Fontos további feladatként emelte ki a mezőgazdaság környezetterhelő hatásainak csökkentését a pozitív hatások erősítése mellett. Elmondása szerint a közös pénzügyi alapból jutalmazni kell azokat a gazdálkodókat, akik közjavakat állítanak elő, amit a piac egyébként nem honorál. Ezen feladatok végrehajtásához pedig a KAP a legjobb választható út. Kardinális kérdésnek tartotta, hogy a termelők feleljenek meg a fogyasztói elvárásoknak. A megváltozott világgazdasági helyzetben a termelők lehetősége beszűkült a korábbi évekhez képest, ezért az agrárpolitika újragondolásakor a termelői védelmet és biztonságot szavatoló intézkedések kidolgozására is sor kerül, melyek szükség esetén alkalmazhatók. Meglátása szerint a történelmi alapú kifizetések elvesztették korábbi jelentőségüket, ezért a továbbiakban a támogatásokat olyan objektív kritériumok alapján kell odaítélni, amelyek figyelembe veszik, hogy az agrártermelés mit nyújt az európai közösségnek és polgárainak, azaz igazságosabb és hatékonyabb agrárpolitikára van szükség. (Ciolos, 2011) A Közös Agrárpolitika mögött eddig is és ezt követően is jelentős érdekek és kompromisszumok húzódtak meg. Udovecz Gábor véleményével egyetértve azt gondolom, hogy olyan szabályozási közeg létrehozása szükséges, amelyben a fenntarthatóság eszméje, a környezetvédők, az állatvédők, a fogyasztók és a gazdák számára is elfogadható, támogatható. (Udovecz, 2008a) (Udovecz, 2010a) 38

39 Magyarország lehetőségei Az előző fejezetekben a KAP kialakulásának és változásának főbb mozzanatait és azok indítékait, valamint várható jövőbeni irányait mutattam be. Ehhez kapcsolódóan ebben a fejezetben vizsgálom Magyarország KAP keretein belül elérhető lehetőségeit, valamint megpróbálok rávilágítani a fennálló hiányosságokra és tennivalókra. Magyarország KAP-ban történő aktív részvételéről a évben történt csatlakozás óta beszélhetünk. Ettől az időponttól kezdve a hazai piacszabályozás a közös európai piaci szabályozás függvénye. Néhány mondat erejéig visszatekintek a csatlakozás előtti időszakra, mely meghatározónak bizonyult a csatlakozási szerződés feltételeit illetően. Magyarország szocialista mezőgazdasága az 1980-as évek végén a mezőgazdasági termékek többségét illetően kiegyensúlyozott élelmiszerellátást nyújtott az ország lakosságának. Jellemzően olcsóbban termelt, mint a nyugat-európai országok mezőgazdasága, és évi 1 milliárd dollár exporttöbbletet is fel tudott mutatni. A rendszerváltással egyidejűleg az agrárpolitika is változott. Az új agrárpolitika 1991-ben látott napvilágot és alapvetően két tényező határozta meg. Egyrészt megkerülhetetlen volt az a társadalmi igény, ami a történelmi igazságszolgáltatást követelte. Másrészt az Európai Megállapodás aláírása eleve determinálta a további irányt a csatlakozásig. Maga a csatlakozás nem teljesen a magyar elvárásoknak megfelelően történt. A mennyiségi szabályozás alapját képező referenciaperiódus számunkra kedvezőtlenül alakult, a javasolt közötti időszak helyett az alacsonyabb termelési szintű, 1996/ /01 közötti időszak került figyelembevételre. A kétségkívül legnagyobb fegyverténynek számító közvetlen kifizetések (területalapú támogatás) összegének 24%-át kapta meg az ország 2004-ben, a 30%-os nemzeti kiegészítés lehetőségével, ami azért elég sovány vigasznak bizonyult. A közvetlen kifizetések, folyamatos, évenként növekvő támogatási intenzitása mellett 2013-ban érjük majd el a 100%-ot, azaz a régi tagállamok támogatási szintjét. (Balogh et al., 2008) Habár a csatlakozás konkrét feltételei Halmai (2003) szerint nagyon lényegesek, az adaptáció közgazdasági hatásai a piacon dőlnek el. Véleménye szerint az agrárgazdaságot annak versenyképessége fogja meghatározni az egyre inkább a versenypiac irányába elmozduló közös agrárpolitikában. Kiss (2002) kiemeli, hogy a KAP-hoz való csatlakozásunk legfőbb céljai a magyar mezőgazdaság modernizálása, hatékonyságának és versenyképességének növelése, valamint a 39

40 könnyebb piacra jutás agrártermékeink számára. Csatlakozásunk után hét évvel ezeken a területeken még bőven akad tennivaló. Csete L. Láng I. (2009) vidékfejlesztési vonatkozásban mutat rá, hogy a vidék is versenykörnyezetben él, tevékenykedik és a fenntarthatóságnak a piac és a verseny jelenléte mellett szükséges utat törni. Versenyesélyeit a fenntartható vidékfejlesztés azzal javíthatja, ha termelési-tevékenységi szerkezetét és a fogyasztását is a termőhelyi sajátosságaihoz, adottságaihoz igazítja. Csáki (2010) tanulmányában hangsúlyozza, hogy a hazai agrárium jelenlegi versenyképessége elmarad mind természeti erőforrásaink, mind pedig a nemzetközi piac által kínált lehetőségektől. Azonban meghatározó ágazata maradhat a gazdaságnak és a magyar vidéknek, valamint javulhat a versenyképessége is, ha a mezőgazdaság szereplői megértik a környező világ fejlődésének tendenciáit és képesek lesznek együttes, racionális cselekvésre a jövőt meghatározó kritikus kérdésekben. Róna (2009) szerint a mezőgazdaságban azzal kellene foglalkoznunk amit belátható időn belül, megtervezett lépések segítségével legalább olyan jól tudunk csinálni mint bárki más. E köré kell csoportosítanunk az erőforrásainkat. Annak a következménye, hogy alacsony hozzáadott értékű alapanyagokat termelünk az árbefolyásoló képesség teljes hiánya. Kengyel szerint (2006) A gazdaság növekedéséhez meg kell teremteni a szükséges körülményeket: fejleszteni kell az infrastruktúrát, emelni kell a munkaerő képzettségi szintjét, ösztönözni kell a vállalkozó kedvet. Buday (2009) szerint a globális piacok korában csak olyan nemzeti agrárstratégia lehet eredményes, amely az ágazat nemzetközi versenyképességének megteremtését tűzi ki célul. Látható tehát, hogy meghatározó szerzők egyaránt közvetlenül vagy közvetve a versenyképességet emelik ki a hazai mezőgazdaság vonatkozásában fő prioritásként, mely az agrárium egyetlen területén sem nélkülözhető a közös piacon megmaradni szándékozó gazdaságok számára. A magyar mezőgazdaság elmúlt 20 évével kapcsolatban említést kell tenni az integráció kérdéséről, mivel a további vizsgálatok során többek között ezt is érintem. Úgy tűnik, hogy a rendszerváltást követően ebben a kérdésben csak visszalépés történt. A 90-es éveket megelőzően a nagyüzemek nemcsak szolgáltattak és termeltek, hanem az adott térség számára integrációs központot is jelentettek. A megszűnésük utáni űrt a magántulajdonon alapuló családi gazdaságok mindezidáig nem tudták betölteni saját integrációs szerveződéssel, pedig a KAP jelenlegi változásait figyelve a jövőben igen nagy szükség lesz rá. (Balogh et al, 2008) 40

41 A magyar agrármodellt idéző szövetkezetekből, a vertikális integrációkból alig maradt valami, a feldolgozóipar és az agrárkereskedelem pedig elkülönült a termeléstől. (Romány, 2009) Magyarországot a rendszerváltást követően a termékpályák (termelés-feldolgozás-értékesítés) szereplőinek ellenérdekeltsége és rövid távú üzleti magatartása jellemzi. (Buday, 2009) Azt gondolom, hogy a szövetkezeti rendszerből, mint letűnt modellből érdemes lenne átmenteni a pozitív szakmai tapasztalatokat, és a fogyasztók igényeire összpontosítva, valamint a KAP alakulására figyelve kellene újra térségi integrációs központokat létrehozni, mert a vidék szó fogja az elkövetkezendő néhány év agrárpolitikáját meghatározni. Ezen belül is a fenntartható vidékfejlesztés, amely rendkívül összetett tevékenységi kört takar. Azt már láthatjuk, hogy a vidék problémáit önmagában az agrárgazdaság nem fogja megoldani, viszont le kell szögeznünk, hogy versenyképes, jövedelmező mezőgazdaság nélkül az embereket megtartó vidék szintén nehezen képzelhető el. Annak ellenére, hogy a pénzügyi források, melyeket a mezőgazdaság műszaki felszereltségének növelésére-, vidékfejlesztésre-, a versenyképesség fokozására-, fordítottak az elmúlt években, évről-évre növekedtek, a kívánt szerkezeti változások nem mentek végbe. (Kerek et al, 2009) Egyetértek azon szakértői véleménnyel, mely szerint a mezőgazdasági együttműködések terén az 1990 előtt szerzett tapasztalatokat a mai kor követelményeihez igazítva, fel kellene használni az agrárium versenyképességének növeléséhez. (Troján et al., 2010) A magyar mezőgazdaság megmaradt jellemzően alapanyag-termelőnek. A már említett hatékony üzemméret, a több lábon állás és integráció mintha még mindig váratna magára. Az intervenció intézményének háttérbe szorítása jó példát szolgáltat arra, hogy nem várhat a magyar mezőgazdaság az unióra vagy az államra. Pedig termelőink mintha arra várnának, hogy valamilyen reform majd meg fogja oldani a problémáikat. Termelői oldalról is tenni kellene a versenyképesség és a piaci pozíció javításáért. A termelési, értékesítési és beszerzési együttműködések jelentős erősítésére lenne szükség, bizonyos területeken specializációra és közös marketingre. (Bossola, 2011) A versenyképesség csak termékpályán átívelően, a szervezettségen és a vertikális kapcsolatok erősítésén keresztül teremthető meg. Az integráció, a közös beszerzés és értékesítés, a tudatos marketing elemi feltétele lenne a piacbővítésnek, sőt még a piacok megőrzésének is. (Udovecz, 2008) 41

42 Egyes szakértők szerint a fejlődés új irányai csak akkor bontakozhatnak ki, ha az integrációk államilag szervezetten, támogatással és megfelelően ellenőrzött körülmények között kerülnek kialakításra. (Magda et al., 2009) A fenti állítással egyetértve, mindenképpen szükségesnek tartom integrációk létrejöttét és működését, de ehhez elengedhetetlennek feltételnek gondolom a tagok (termelők) erre irányuló közös akaratának a meglétét. Gazdag (2010 és 2010a) tanulmányában, az integrált agrártermelés modelljét ismerteti, mely szintén ezt támasztja alá. A szakértő szerint a múltban kialakult három nagy agrártermelési modell a háztáji vagy tradicionális gazdaság, az iparszerű mezőgazdaság és a biotermesztés előnyeinek az ötvözése tenné lehetővé a gazdaságok versenyképességének és a piaci pozíciójának javítását. Rámutat ezenkívül a termelésre kiterjedő szövetkezés fontosságára, sőt továbbmegy, és a termelés-feldolgozás-értékesítés tulajdonosi mélységű vertikális integrációját hangsúlyozza a termelő dominanciájával. Erre azért van szükség a szerző szerint, mert a jövedelem jelentős hányada az agrárszektoron kívül, az élelmiszeriparban és a kereskedelemben képződik, és csak akkor áramlik vissza a termelőhöz, ha ő a tulajdonos. Fontos megemlítenünk a hatékony üzemméret jelentőségét is. Az EU régi tagállamait egyértelműen a birtokkoncentráció jellemzi óta egyötödére csökkent a birtokok száma. A régi tagállamokban leginkább specializált árutermelő gazdaságokkal találkozunk, ahol a termelői érdekképviseletek és szövetkezetek nem engedik lejjebb szorítani a termelői árakat. (Gazdag, 2010) Varga (2004) szerint: el kell majd viselnünk a büntetést az összefogás elmulasztásáért, a szervezetlenség következményeiért, a minőség háttérbe szorulásáért. Az EU agrárstatisztikájának tanulmányozása során az alábbi fő trendeket vehetjük észre, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül: A mezőgazdaságból élők- és a mezőgazdasági üzemek számának folyamatos csökkenése. A termelés koncentrációjának növekedése. Az átlagos üzemméret KAP ellenére sem csökkenő eltérései. Továbbra is fennálló eltérések az agrárgazdasági teljesítményekben az országok és régiók között. A mezőgazdasági üzemek jövedelmének országok közötti nagy mértékű differenciáltsága. (Varga, 2004) 42

43 Magyarország az Európai Unióhoz egy elaprózódott birtokstruktúrával csatlakozott amelyben a gazdaságok magas számához egy relatív alacsony üzemméret társult (2. táblázat). 2. táblázat: A mezőgazdasági terület és a mezőgazdasági termelők száma az EU 15-ben és Magyarországon 2003-ban Ország Gazdaságok száma Mezőgazdasági Átlagos üzemméret (db) terület (ha) (ha) EU-15 összesen ,2 Magyarország ,6 Forrás: (Garay et al., 2007), saját összeállítás Ehhez hozzáadódik, hogy a mezőgazdaság teljes kibocsátásának több mint 90%-át adó alaptevékenységeken, azaz a növénytermesztésen és állattenyésztésen belül jelentős arányeltolódás tapasztalható ban az arány 52:48 volt a növénytermesztés javára, ben 59:41, 2007-ben pedig már 63:37 % volt, ami nem túlságosan biztató tendencia. (Kerek et al., 2009) (Garay et al., 2007) Számolnunk kell még egy másik, nem túl biztató jelenséggel is, mégpedig azzal, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak más ágazatokhoz viszonyítottan lényegesen alulképzettebbek. Egy több lábon álló komplex gazdaság széles körű szakismeretet kíván meg vezetőjétől. Piaci, vállalkozói, marketing, és technológiai ismeretek nélkül nem lehet sikeres egy gazdaság. A 2007-es gazdaságszerkezeti összeírás kimutatta, hogy a termelők 87%-a csak legfeljebb gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, 6% alapfokú, 6% középfokú és kevesebb, mint 2% a felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezők aránya. (Kerek et al. 2009) 3. táblázat: Egyéni gazdálkodók mezőgazdasági végzettség szerinti összetétele (%) Megnevezés Nincs 27,9 8,5 7,8 11,2 Gyakorlati tapasztalat na 79,1 79,8 75,6 Alapfok 64,8 4,8 4,9 5,7 Középfok 5,9 5,5 5,6 5,6 Felsőfok 1,9 2,1 1,8 1,8 Összesen Forrás: KSH,

44 A szakmai tudás hiánya fokozhatja a hazai agrárium lemaradását, vagy legalábbis konzerválhat egy kevésbé versenyképes állapotot. Udovecz (2010) szerint a magyar vidéknek és agrárgazdaságnak történelmileg nem adatott meg a szerves fejlődés lehetősége, ezért még évekig szüksége lesz pótlólagos forrásokra, hogy az elmaradt strukturális felzárkózás végbemehessen. Ehhez szilárdan ki kell tartanunk amellett az álláspont mellett, hogy a KAP következő tervezési időszakára vonatkozó forráselvonás a lehető legkisebb mértékű legyen. A KAP alakulásának kedvező irányú befolyásolásán felül továbbra is szükség lenne nemzeti agrárstratégiára, agrárpolitikára, illetve nemzeti vidékpolitikára is. (Somlai, 2004) A bevezető részben már említettem, hogy véleményem szerint az agrárium sikeréhez előrelátó tervezésre-, erős szakmai irányításra-, megfelelő infrastruktúrára-, hatékony üzemméretre-, és az ehhez szükséges pénzügyi háttérre lenne szükség. A szakirodalmi áttekintés során ismertetett szakértői vélemények tovább erősítették bennem mindezeket, valamint azt az állásfoglalást, miszerint: a tudás, a termelési eszközök és az anyagi források egyesítése elkerülhetetlen lesz a jövőben a sikeres talpon maradáshoz és ezt leginkább a termelői integráción keresztül tartom megvalósíthatónak. Mindezek ellenére úgy tűnik, nem nagyon tudatosul a gazdálkodókban az a nézet, amit már más szakértők is hangoztattak (Udovecz, 2010), hogy céljaink elérését nem várhatjuk egyedül a közös agrárpolitika módosulásától. Egyetértek azzal a szakértői véleménnyel, miszerint a tudás egyre fontosabb szerepet játszik napjainkban és egyre inkább befolyással van a gazdaság fejlődésére, ezáltal versenyképességére. Egy friss diplomások között végzett felmérés alapján a megkérdezettek, 17 előre megfogalmazott munkavállalói kompetencia közül a legfontosabbnak a másokkal való együttműködést tartották. (Herneczky et al., 2010) Többek között ez az oka annak, hogy a képzettség és az együttműködés a saját kutatás során végzett vizsgálataimnak a középpontjában áll. 44

45 2.2. Gabonaintervenció jogszabályi háttere és intézményrendszere Az előző fejezetekben a közösségi piacszabályozás eszközeinek bemutatása során már említésre került az intervenciós intézkedés, mint szabályozó eszköz. A továbbiakban a gabonaintervenciónak, mint piacszabályozási eszköznek az intézményrendszerét és annak jogszabályi hátterét mutatom be, alapot képezve a saját vizsgálatok fejezetben részletezett gabonaintervenciós intézkedések tapasztalatai számára. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának hatálya alá tartozó gabonaintervenció célja a gabonapiac stabilizálása, a piaci zavarok elhárítása, megelőzése és méltányos jövedelem biztosítása a gabonatermelők számára. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű termék kerül kivonásra a piacról, mely termékek a piaci zavar megszűnését követően értékesíthetőek. A gabonaintervenció intézménye tehát két oldalról hivatott a piacot szabályozni. Egyrészt a minden évben meghirdetett garantált felvásárlási árral, másrészt pedig a korábban felvásárolt készletek piacra bocsátásával. A hosszú távra meghirdetett intervenciós árak jelentősen hatnak a belső piaci árakra. A gabonapiaci szabályozás gondolata már a kezdetekben felmerült (19/1962 rendelet) és a jogszabályi háttér megteremtése sem váratott sokáig magára, hiszen 1967-ben megalkotásra került a gabonapiaci rendtartásról szóló rendelet (120/1967 rendelet). Kezdetben az intervenció keretében felvásárolt gabonáknak eltérő árai voltak, melyek az agrárminiszterek tanácsa által évente felülvizsgálásra kerültek. Az említett gyakorlat állandó konfliktusforrást jelentett a tagországok számára, ezért az 1992-es MacSharry reformot követően egységes alapár került meghatározásra (az alapár az étkezési búza ára volt, melyből a többi gabona árát szorzók segítségével állapították meg), az irányár és a küszöbár pedig fokozatosan csökkent, végül pedig teljesen eltörlésre került. (Szőke, 1996) Az Agenda 2000 reformot követően már csak egyetlen ár került meghatározásra, a gabonák intervenciós ára, mely a 2001/02-es intervenciós időszak óta 101,31 /tonna (1253/99/EK rendelet). A KAP 2003-as reformját követően az alapár nem változott, viszont a havi növekmény értéke felére csökkent (0,93-ról 0,46 /tonnára), valamint megszűnt a rozs intervenció keretében történő felvásárlása (1784/2003/EK rendelet). Az elmúlt években történt többszöri felülvizsgálatot követően az intervenció intézménye jelentősen gyengült és gyakorlatilag egy beavatkozási opcióvá vált, mely a továbbiakban csak 45

46 rendkívüli piaci helyzetekben lesz alkalmazható. A 1234/2007 EK rendelet 47. cikk 1. bekezdése szerint: Ha a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság különleges intervenciós intézkedéseket hozhat a gabonaágazat tekintetében. A rendelet szerint a piaci helyzet akkor kívánja a beavatkozást, ha a piaci ár egy vagy több régióban csökken az intervenciós árhoz képest, vagy ennek veszélyével fenyeget. (Tanács, 2007) A gabonaintervenció jelenlegi kereteit valamint a végrehajtás részletes feltételeit a 1234/2007/EK és a 1272/2009/EU rendeletek határozzák meg. Az intervenciós felvásárlás során a felvásárlást bonyolító ügynökség az adott intervenciós időszakban (Magyarországon november 1-től május 31-ig) megvásárolja a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően felajánlott gabonaféléket. A rögzített áras felvásárlást a 687/2008/EK rendelet szabályozza, mely alapján az Európai Unió területén betakarított, homogén, per-, teher- és igénymentes termény vásárolható fel rögzített intervenciós áron. A felajánlható minimális mennyiség búza, árpa, cirok és kukorica esetében 80 tonna, durumbúza esetében 10 tonna, rizs esetében 20 tonna. A pályázatos felvásárlást a 670/2009/EK rendelet szabályozza, mely alapján a felajánlók adnak ajánlatot a felvásárlási árra, a Bizottság pedig az adott ciklusban csak a legolcsóbb ajánlatokat vásárolja meg. Az intervenciós felvásárlással összefüggő speciális nemzeti szabályozást a 140/2009. (X. 29.) FVM rendelet valamint MVH közlemények (pl.: 160/2010 (X.26.) számú MVH Közlemény) tartalmazzák, mely többek között a felajánlókat általánosan terhelő költségeket illetve a felajánlás elutasítása és visszavonása esetén alkalmazandó költségtérítések mértékét is tartalmazza. Rögzített áron történő felvásárlásra közönséges búza ajánlható fel (3 millió tonna EU-s keretig), pályázat keretében történő felvásárlásra a Bizottság döntése alapján, regionális piaci zavarok esetén, korlátozott mennyiségben van lehetőség árpa, durumbúza, kukorica, cirok, rizs és búza (3 millió tonna felett) tekintetében. (MVH, 2011) Az intervenciós gabonakészletek tárolásában való részvétel feltételit a 140/2009. (X. 29.) FVM rendelet és a 130/2010. (IX.15.) MVH Közlemény szabályozza. A raktározási tevékenység végzésének műszaki és technikai feltételeinek rendelkezésre állása esetén az MVH a raktárt intervenciós gabonaraktárnak ismeri el. Kiemelt cél a tárolt intervenciós gabona minőségének és mennyiségének megőrzése így az MVH azokat a raktárakat ismeri el, amelyek megfelelnek a gabona optimális tárolásához szükséges követelményeknek, és amelyekben biztosítható a tárolt intervenciós gabona minőségének és mennyiségének 46

47 megőrzése. Ezt követően az MVH csak az elismert, stratégiai szempontból megfelelő raktárakkal köt raktározási szerződést. (MVH, 2011a) Az MVH az Európai Unió megbízásából a közösségi vagy a regionális piac megzavarása nélkül, értékesíti a korábban felvásárolt készleteket. Az intervenciós gabona értékesítésének részletes feltételeit a 1272/2009/EU rendelet és a 140/2009. (X. 29.) FVM rendelet szabályozzák. A rendelet alapján többféle értékesítési mód lehetséges, melyek a Bizottság eseti döntései alapján kerülnek meghirdetésre (pl.: közösségi piacon történő értékesítés, export célú értékesítés, bioüzemanyag célú értékesítés, készletek átadása másik tagállam részére, élelmiszersegélyre történő felhasználás). Korlátozott módon ugyan, de adott a lehetőség a tagállam saját hatáskörben történő értékesítésére is (pl.: 5000 tonna alatti maradványkészletek, vagy minőségcsökkent készletek esetén). Az ajánlattételi felhívásokat az MVH nyilvánosan meghirdetett közlemény formájában teszi közzé, mely tartalmazza az értékesíteni kívánt gabona paramétereit. Ilyen például az MVH 167/2010. (XI. 17.) számú ajánlattételi felhívása, melyre az ajánlatot benyújtó piaci szereplők közül az egyenlő elbánás biztosítása mellett az az ajánlattevő kerül kiválasztásra, aki egy adott értékesítési tételre vonatkozóan az adott pályázati határnapon a legkedvezőbb árajánlatot teszi. Az ajánlat komolyságát bizonyítandó előzetesen a vonatkozó Bizottsági rendeletben meghatározott, de minimum 10 /t ajánlati biztosíték letétbe helyezése szükséges. Amennyiben a nyertes ajánlattevő nem fizeti ki maradéktalanul az elnyert készlet vételárát az előírt határidőn belül, akkor a biztosíték arányos részének elvesztésével kell számolnia. (MVH, 2011b) A gabonaintervenció működésének a jogszabályi háttér megteremtésén kívül elengedhetetlen feltétele a megfelelő intézményrendszer rendelkezésre állása. Az intézményrendszer alapvetően két részből, közösségi és tagállami intézményből tevődik össze. Közösségi szinten az intézményt az EU Gabonapiaci Irányítóbizottság (EU Cereal Management Committee) képezi, tagállami szinten pedig a kifizető ügynökség a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) látja el az intervencióval kapcsolatos feladatokat. Az MVH gondoskodik a felvásárlás, tárolás és értékesítés lebonyolításáról, nyilvántartást vezetet az intervenciós intézkedésekről valamint az abban részt vevő partnereiről, melyek egységes adatbázisban az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerben (IIER) jelennek meg. 47

48 Az intervenciós intézkedések részletei minden esetben a Gabonapiaci Irányítóbizottsággal egyeztetve kerülnek elfogadásra az 1999/468/EK határozat alapján, különös tekintettel az alábbiakra: Intervenciós központok meghatározása. Minimális feltételek, minőségi és mennyiségi követelmények meghatározása. Áremelés és árcsökkentés mértékének meghatározása. Átvétel eljárásrendi szabályainak kidolgozása. Értékesítés eljárásrendi szabályainak kidolgozása. Az intézkedések lebonyolításához az ügynökség külső szervezetek közreműködését is igénybe veszi (raktárak, laborok, közraktárak), a szakmai irányítás és jogszabályi háttér megteremtése tekintetében pedig a Vidékfejlesztési Minisztériummal (VM) működik közre Közraktári rendszer bemutatása Az előző alfejezetben említett intézmények közül az intervenciós intézkedések lebonyolításában a közraktárak is szerepet vállalnak, mely teljes mértékben összeegyeztethető eredeti tevékenységükkel. A termésfelesleg levezetésében és a mezőgazdaságot jellemző szezonalitás és forgótőke hiány orvoslásában játszott szerepük miatt, a primer kutatás során igyekeztem feltárni a közraktári szolgáltatással kapcsolatos termelői motivációkat. Ehhez kapcsolódóan az alábbiakban a hazai közraktári rendszer legfontosabb jellemzőit kívánom bemutatni. A közraktározás hazai tevékenységét a többször módosított évi XLVIII. törvény szabályozza, a tevékenység felügyeletét pedig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Közraktári Felügyelete látja el. A közraktározás intézményének az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztésében, valamint a termelés és kereskedelem hiteligényének kielégítésében van jelenős szerepe, hozzájárulva ezáltal a nemzetgazdaság hatékonyságának és eredményességének növeléséhez. Az intézmény a következő funkciókat tölti be: kölcsönt nyújt a termelők és kereskedők rövidlejáratú forgóeszközigényének kielégítéséhez, 48

49 lehetőséget ad a termelés és felhasználás közötti időintervallum áthidalására, módot teremt a kedvezőbb ár illetve árfolyam elérésére, eszköze lehet az állami intervenciós tevékenységnek, szorosan illeszkedhet a tőzsdei forgalmazásba. A közraktári tevékenység lényege négy mozzanatban foglalható össze: az áru- törvényben meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, kölcsön nyújtása, végül az áru kiszolgáltatása. A közraktárba tett áru elhelyezése történhet a közraktár saját tulajdonú raktárába vagy bérelt raktárba (művi közraktározás) helyezéssel, mely utóbbi a gyakorlatban sokkal elterjedtebb. A közraktározás időtartama maximum 12 hónap lehet, a kölcsön visszafizetési garanciája pedig maga a letett áru értéke. A közraktári szerződés alapján letétbe vett áru átvételét a közraktári jegy igazolja, mely forgatható értékpapír, és egyben bizonyítja a kiszolgáltatásra vonatkozó követelményeket. A közraktári tevékenységet Magyarországon jelenleg négy közraktár gyakorolhatja (4. táblázat). 4. táblázat: Működési engedéllyel rendelkező hazai közraktárak Közraktár neve Tevékenység kezdete ÁTI-Depo Közraktározási Zrt augusztus 21. Concordia Közraktár Kereskedelmi Zrt augusztus 21. Korona Közraktár Zrt augusztus 10. SGS Közraktár Zrt április ben a letevők átlagosan 31 hétre kötöttek közraktári szerződést. A közraktári forgalom 2010-ben az előző évekhez képest jelentősen csökkent, mely a közraktárak számának csökkenésével (2009-ben hat közraktár működött), valamint a finanszírozási források szűkülésével magyarázható (8. ábra). 49

50 8. ábra: Közraktárjegyek értékének alakulása md Ft Forrás: (Sinkó, 2011) Ennek megfelelően az ügyfélszám is csökkenő tendenciát mutatott az előző évekhez képest (9. ábra). 9. ábra: Átlagos ügyfélszám alakulása db Forrás: (Sinkó, 2011) 2010 évben a közraktározott termékek 70%-át a kukorica, a kalászosok és az olajos magvak 50

51 együttes mennyisége tette ki. A hazánkban termett őszi búzának 13 (491 ezer tonna), a kukoricának pedig 7%-a (496 ezer tonna) került évben közraktárba, mely a évi mennyiség egyharmada csupán. (Sinkó, 2011) Összegzésként elmondható, hogy a közraktár intézménye fontos szerepet tölt be a szezonalitás okozta forgótőke hiány és a piaci áringadozások kivédésében, melynek előnyeit a mezőgazdaság már többé-kevésbé felismerte, de a lehetőség kiaknázásában véleményem szerint még rejlenek lehetőségek. 51

52 2.3. Vizsgált térség (Vas megye) bemutatása Az Európai Közösség a statisztikai adatok összevethetősége, a források elosztása és a támogatás intenzitásának hatékonyabb mérése érdekében területi egységeket határozott meg. A jelenleg érvényben lévő (2008. január 1-től) területi elosztást a bizottság 105/2007 EK rendelete határozza meg, mely december 31-ig lesz érvényben. Mivel a közigazgatási területi elosztás az egyes tagállamokban időnként változik, ezért a területi elosztás három évenként felülvizsgálatra kerül. (Report, 2009) A területi egységeket meghatározó statisztikai rendszer (NUTS - Nomenclature des unites territoriales statistiques ; LAU Local Administrative Units) öt szintre tagozódik: NUTS1, NUTS2, NUTS3, LAU1, LAU2. A NUTS1 a legnagyobb, a LAU2 pedig a legkisebb szabályozási egység. Az EU 27 területén 97 NUTS1, 271 NUTS2, 1303 NUTS3, 8397 LAU1 és LAU2 szintű egység létezik. (Kende et al., 2009) (Eurostat, 2011a) A primer kutatás során vizsgált Vas megyét a NUTS rendszer 3. szintje foglalja magába. (10. ábra). 52

53 10. ábra: Az Európai Unió NUTS 3 régiói 2010-ben Forrás: (Eurostat, 2011b) Vas megye Magyarország nyugati részén található (11. ábra), a Nyugat-Dunántúli régió része, mely természeti adottságait tekintve rendkívül heterogén összetételű. A régió 36 kistájra bontható, melyek teljes területükkel vagy területük jelentős részével a Nyugat-Dunántúli régió közigazgatási területéhez tartoznak. (Kiss et al., 2001) 53

54 Északról Győr-Moson-Sopron megye, keleten Veszprém megye, délről Zala megye, délnyugatról Szlovénia, nyugatról Ausztria határolja. Klímáját tekintve, sajátos szubalpin klímával és élővilággal rendelkezik, mely az Alpokaljára eső fekvésének köszönhető. 11. ábra: Vas megye elhelyezkedése Forrás: (KSH, 2009) Vas megye területe 3336 km 2, amely az ország területének mindössze 3,58%-a, így ez alapján a harmadik legkisebb kiterjedésű megye az országban. Lakónépessége a évi népszámlálás előzetes adatai szerint fő. Ez az ország népességének 2,63%-át, a Nyugat-Dunántúli Régió népességének pedig 26,82%-át teszi ki. Vas megye településhálózatának legfőbb jellemzője aprófalvas jellege. A Nyugat-Dunántúli Régióban összesen 648 település található, amiből Vas megyéhez összesen 216 település köthető. Ez az ország településeinek 6,9%-a, a régió településeinek 33,3%-a. Sajátos település-struktúráját jellemzi, hogy 216 településéből 127-ben alacsonyabb a lakosság száma, mint 500. Ez a települések 59%-át teszi ki. A meglehetősen elaprózódott település struktúra és magas település-sűrűség jele a magas 100 km 2 területre jutó településszám (6,5/100km 2 ), ami közel kétszerese az országos értéknek (3,4/100km 2 ). (KSH, 2010a) (KSH, 2001) 54

55 5. táblázat: Összehasonlító adatok, 2009, terület, népesség, foglalkoztatottság, gazdasági szervezet Megnevezés Vas megye Nyugat-Dunántúl Ország Terület (km²) Lakónépesség (ezer fő) 259,4 996, ,3 Népsűrűség (fő/km²) 77,7 88,0 107,6 Foglalkoztatott (ezer fő) 103,2 408, ,9 Regisztrált vállalkozás Ebből: társas Forrás: (KSH, 2010a) (saját összeállítás) A mezőgazdaság szerepe Vas megye gazdaságában A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Magyarországon jelentősen megváltozott az elmúlt két évtizedben ben a mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 14,4%-át, 1991-ben 8,5%-át adta ban már 7% alá, 1998-ban 5,5% alá csökkent, 2008-ban 4%, 2009-ben pedig már csak 2,5%-volt. A mezőgazdaság GDP-ből való csökkenő részesedése a fejlett országok tendenciáit követi (7. ábra), kiemelendő különbség azonban, hogy hazánkban a mezőgazdaság minden ágazatát érintő termelés-visszaesés következett be a rendszerváltást követően. Magyarország gazdasági fejlődésének tekintetében hosszú ideje mutatkoznak regionális különbségek, melyek a mezőgazdaságban is jól észlelhetőek. A Nyugat-Dunántúli régió a területi és népesség arányát meghaladóan részesedik az országos GDP-ből (2005-ben 10,3%- al). A régió gazdasági teljesítményének közel fele a főként gépiparáról híres Győr-Moson- Sopron megyéből származik, a maradékon pedig Zala és Vas megye osztozik szinte fele-fele arányban. (Kiss et al., 2001) (Bojtárné, 2011) Vas megye mezőgazdaságán belül az erdőgazdálkodás tekinthető a leghangsúlyosabbnak, mivel a magas erdősültség az országos átlagot jelentősen felülmúlja, a klimatikus és talajadottságoknak köszönhetően. Az 1990., és évek összehasonlítása jól mutatja az erdőterületek növekedését és más művelési ágak (pl. szántó) területének csökkenését (6. táblázat). 55

56 6. táblázat: Földterület Vas megyében művelési ág szerint Művelési ág Szántó 161,3 154,8 151,8 Konyhakert 14,8 2,6 2,8 Gyümölcsös 2,6 2,5 1,8 Szőlő 1,6 1,3 1 Gyep 26,3 22,1 23,0 Mezőgazdasági terület 206,7 183,3 180,5 Erdő 89,8 91,5 93,7 Nádas 0,0 0,3 0,5 Halastó 0,0 0,0 0,0 Termőterület 296,5 275,1 274,7 Művelés alól kivett 28,5 53,3 52,8 terület Összesen 324,9 328,4 327,5 Forrás: (Kiss et al., 2001) (KSH, 2010a) (saját összeállítás) Országos összehasonlításban a Vas megyei szántóterület az összes szántóterület 3,9%-át képviseli, régiós összehasonlításban pedig 30%-ot tesz ki. A szántóterülethez hasonló nagyságrendekkel találkozunk, ha az állattartást vesszük szemügyre. A megye évi állatállományát tekintve szarvasmarha esetén 3,9%, sertés esetén pedig mindössze 1,2% a megyei részesedés az országos állományból az 1991-es 5,4 és 2,35%-os részesedési arányhoz képest. Hasonló csökkenés figyelhető meg a juh és a tyúkfélék esetén is (7. táblázat) 7. táblázat: Összehasonlító adatok, állatállomány Állatállomány (ezer db) Vas megye 1991 Vas megye 2009 Ország 1991 Ország 2009 szarvasmarha sertés juh tyúkféle Forrás: (Kiss et al., 2001) (AKI-KSH, 2010) (KSH, 2010a) (saját összeállítás) A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követő magánosítást célzó gazdaságpolitika valamint a privatizáció hatására a 90-es évek első felében általánossá vált a nagyobb szervezetek szétaprózódása. (KSH, 2001) 56

57 2009-re a megyei mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászatban (mely a szűk értelemben vett mezőgazdaság) foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent az 1990-hez képest, és az összes alkalmazásban álló megyei munkavállaló mindössze 3,9%-át foglalkoztatta a mezőgazdaság. (8. táblázat) 8. táblázat: Alkalmazásban állók száma a mezőgazdaságban, Vas megyében Gazdasági ág Alkalmazásban állók, 1990 Alkalmazásban állók, 1996 Alkalmazásban állók, 2008 Alkalmazásban állók, 2009 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Összesen Forrás: (Kiss et al., 2001; KSH, 2010a) (saját összeállítás) Azonban ha figyelembe vesszük a 9. táblázatban a 2009-ben regisztrált egyéni vállalkozások számát, szembetűnő a más ágazatokhoz viszonyított magas arány. E csoportot a vállalkozók, őstermelők, családi gazdaságok képezik, és magas számuk azt jelzi, hogy a szűk értelemben vett mezőgazdaságban foglalkoztatottakon kívül jelentős az a réteg, aki valamilyen formában kapcsolódik a mezőgazdasághoz. 9. táblázat: Mezőgazdaságban működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint, Vas megyében Gazdasági ág Összesen Kft. Rt. Bt. Szövetkezet Egyéni vállalkozás Forrás: (Kiss et al., 2001; KSH, 2010a) (saját összeállítás) Vas megye a kevésbé fajsúlyos mezőgazdasága mellett az ország legiparosodottabb megyéi közé tartozik ben az egy lakosra jutó ipari termelés 1954,4 ezer Ft volt, felülmúlva az országos 1792,2 ezer Ft-os átlagot. (KSH, 2010a) 1 Gazdasági társaság 2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás 57

58 10. táblázat: Bruttó hazai termék, Vas megye Megnevezés Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron (milliárd Ft) 400,1 544,1 610,1 598,3 607,9 Az országos százalékában 3,0 2,5 2,6 2,4 2,3 Egy főre jutó bruttó hazai termék piaci beszerzési áron (ezer Ft) Az országos átlag százalékában 113,4 94,3 98,2 90,5 87,2 A megyék átlagának százalékában 144,0 122,6 130,4 119,9 116,2 A megye sorrendje az egy főre jutó GDP alapján Az EU-27 átlagának százalékában 62,7 59,5 61,9 56,3 56,5 Forrás: (KSH, 2010a) (saját összeállítás) 11. táblázat: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint (Vas megye, 2008) Gazdasági ág millió Ft megoszlás % régió arány % országos arány % Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás ,3 30,9 3,9 Ipar ,2 21,2 3,2 Gazdasági ágak Összesen ,5 2,3 Forrás: (KSH, 2010a) (saját összeállítás) A bruttó hazai terméket tekintve azonban már nem ilyen rózsás a kép, az elmúlt évek számait vizsgálva, visszaesést mutat a megyei teljesítmény. A megyei bruttó hazai termék országos százalékában számított aránya óta 0,7%-al csökkent, az egy főre jutó GDP alapján pedig Vas megye, 2008-ra a megyék közötti sorrendben korábban betöltött 4. helyről az 5.-re csúszott vissza (10. táblázat). Összességében azonban elmondható, hogy Vas megyében a családok nagy része ma is kötődik valamilyen formában az agráriumhoz. A megyére jellemző aprófalvas jelleg egyben azt is jelenti, hogy egyes falvakban kizárólag a mezőgazdaság jelenti az egyedüli munkalehetőséget, és éppen ezért meghatározó szerepet tölt be a megye vidéki népességének 58

59 megtartásában, ezáltal a tájhasználat fenntartásában, valamint az élelmiszeripar és a turizmus területén Kérdőíves felmérések bemutatása Az empirikus kutatás során használt kérdőíves felmérés elkészítéséhez tanulmányoztam a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori iskola felügyelete alatt készült, hasonló módszert alkalmazó disszertációkat. Összesen kilenc, és között megvédett disszertációt vizsgáltam az alábbi szerzőktől: Birkner Zoltán, Böcskei Elvíra, Dancsecz Gabriella, Fehérvölgyi Beáta, László Éva, Obermayer-Kovács Nóra, Molnár Balázs, Péter Erzsébet, Weisz Miklós. A tapasztalatok alapján sikerült meghatározni azokat a kritériumokat, melyek teljesülését célul tűztem ki saját kutatásommal kapcsolatban. Az alábbi közös jellemzőket sikerült feltárni: A vizsgált minták átlagos darabszáma 300 körül alakult, a két szélsőérték 130 és 575 darab volt. A kvantitatív kutatás időtartama átlagosan, valamivel több mint egy évig tartott. Az adatgyűjtés módja széles skálán mozgott, kérdezőbiztos használata, telefonos megkérdezés, postai és elektronikus megkeresés egyaránt előfordult. A kérdőívek felépítésüket tekintve jellemzően több, 3-5 témakört tartalmaztak, a feltett kérdések száma 30 körül alakult. Az adatok elemzéséhez mindegyik említett szerző statisztikai elemzést alkalmazott, melyek közül leggyakrabban a kereszttábla-elemzés, valamint a korreláció- és regressziószámítás fordultak elő. A szakirodalom alkalmazását tekintve megállapítható, hogy a hivatkozott irodalmak az alkalmazott adatelemzési módszerekkel állnak szoros összefüggésben, egyes irodalmak azonban több disszertációban is visszaköszönnek: (Somogyi et al., 2002), (Kerékgyártó et al., 2001), (Lázár, 2009), (Sajtos et al., 2007). A saját kutatás módszertani és gyakorlati megvalósítása a fent említett tapasztalatok felhasználásával történt. 59

60 3. Saját vizsgálatok 3.1. Alkalmazott módszerek A gabonaintervenció hazai tapasztalatai A hazai gabonaintervenciós intézkedéseinek vizsgálatával ( fejezet) az volt a célom, hogy összegyűjtsem azokat a tapasztalatokat, melyek az intézkedések végrehajtása során halmozódtak fel. Meg kívántam vizsgálni, hogy milyen lehetőségek, tapasztalatok állnak rendelkezésre a magyar mezőgazdaságban és ezek hogyan használhatók fel azért, hogy az elkövetkezendő liberalizáltabb európai piacon a hazai gazdálkodók jobban megállhassák a helyüket. A vizsgálathoz szekunder adatforrásként a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adataiból készült statisztikai elemzéseket (megoszlás vizsgálat), valamint leíró elemzést alkalmaztam. További szekunder adatforrásként szakértői elemzéseket és kutatási eredményeket használtam, melyeket saját tapasztalataimmal és korábbi kutatási eredményeimmel egészítettem ki. Kérdőíves adatgyűjtés Vas megyei gazdaságok körében Primer kutatásom, időbeliségét tekintve egyszeri keresztmetszeti kutatás, mely november 1. és december 31. közötti időszakban történt a Vas megyei gazdálkodók körében. (Lázár, 2009) Összesen 303 termelő válaszolt a kérdőívben (2. számú melléklet) feltett 28 kérdésre, ők képviselik a mintát. Alapsokaságnak a közti időszakban Vas megyében területalapú támogatást igénylők átlagos számát tekintettem. Vizsgálatom során feltételeztem, hogy a minta jellemző az alapsokaságra. Ha a vizsgált minta darabszámát az elmúlt évek területalapú támogatás igénylőinek átlagos darab számához viszonyítom, mely 3702 igényt tett ki (12. táblázat), látható, hogy a területalapú igénylők 8,4%-a vett részt a felmérésben. A megkérdezett termelők által használt földterület összesen hektárt jelent, mely a 2010 évi hektáros területalapú támogatási igény 27%-át teszi ki A számított arányok alapján feltételezésemet alátámasztottnak tekintem. 60

61 12. táblázat: SAPS igénylés Vas megye, éves bontásban Év Kérelem (db) Igényelt terület,(ha) évek átlaga Forrás: MVH, saját összeállítás alapján A felmérés során szándékosan az 5 hektár feletti területtel rendelkezőkre koncentráltam. A megkérdezettek köre előre átgondolt, tudatosan tervezett volt, tehát a lehetőséghez képest rétegzett de véletlenszerű mintavétel történt. (Baráth et al, 1996) Úgy gondolkodtam, hogy így pontosabb, az ágazatra jellemzőbb következtetésekre juthatok, hiszen ha a mintaszám meghatározó része az ágazat szempontjából nem fajsúlyos, azaz 5 hektár alatti termelőkből állna, az torzított következtetések levonásához vezethetne. A kérdőívben feltett kérdések hat egymástól elkülöníthető csoportra oszlanak: 1) Mintában szereplő gazdaságok jellemzői: tevékenységi kör (árbevétel alapján), tevékenység kezdete, gazdálkodási forma, gazdaság vezetőjének életkora, a vezető képzettsége, alkalmazottak száma, gazdaság által használt terület (saját és bérelt terület bontásban). 2) Raktárkapacitásra vonatkozó információk: saját tárolókapacitás megléte, mikortól áll rendelkezésre, hány tonna tárolására alkalmas, jelenleg mit tárolnak, milyen más célokra használják, bérbe adható kapacitás nagysága. 3) Termelői integráció: termelői integrációs tagság megléte, integrációhoz való csatlakozási szándék valamint ennek motivációi. 61

62 4) Intervenciós intézkedések: felajánlás/felvásárlás, tárolás, értékesítés intézkedéseiben történő részvétel, intervenciós intézkedések megítélése, jövőbeni szükségessége. 5) Közraktározás: közraktári szolgáltatás igénybevétele az elmúlt években, jövőbeli várakozások. 6) Beruházás: tervezett beruházás raktárkapacitás létrehozására, tároló típusa, tervezett finanszírozási forrás (saját/idegen), hasznosítási célok (bértárolás) A statisztikai elemzés során az egyes vizsgálatoknál csak azokat a megfigyeléseket vettem figyelembe ahol mindkét vizsgált változó esetében értékelhető volt a válasz. Az egyes vizsgálatoknál figyelembe vett mintaszámot az n értéke mutatja. A vizsgálathoz három mérettartományt hoztam létre, melyekbe a vizsgált gazdaságokat a hektárban számított mezőgazdasági területük alapján soroltam be (13. táblázat). 13. táblázat: Az egyes mérettartományokba tartozó gazdaságok száma és aránya Mérettartomány (ha) Gazdaságok száma (db) Aránya (%) Összesen Forrás: Saját vizsgálat, n=297 Az egyes osztályközökhöz tartozó gyakoriságok számát a 12. ábra mutatja. 62

63 12. ábra: Vizsgált gazdaságok mérettartomány szerint megoszlása ha alatti ha közötti 200 ha feletti Forrás: Saját vizsgálat, n=297 A mérttartományok létrehozásánál az Európai Bizottság által használt mérettartományt valamint a statisztikai vizsgálathoz az egyes mérettartományokban szükséges megfigyelések számát vettem figyelembe. Az Eurostat adatbázisában a mezőgazdasági üzemek struktúrája az üzemek száma és az üzemméret (használt terület hektárban kifejezett nagysága, állatlétszám, foglalkoztatottak) alapján kerül megvizsgálásra. A használt terület hektárban kifejezett nagysága négy mérettartományra oszlik (<5 ha; 5-<20 ha ; 20-<50 ha ; >=50 ha). Ettől eltérően a vizsgálataim során nem az 50 ha alatti kategóriákat osztottam tovább, hanem az 50 ha feletti gazdaságok esetében képeztem további két mérettartományt. (Eurostat, 2011) 63

64 3.2. Kutatás eredményei A gabonaintervenció hazai tapasztalatai Nemzetközi kitekintés A gabonatermesztést előtt a korábbinál nagyobb termés-, és áringadozás jellemezte szerte Európában. Az Európai Unió gabonatermése az elmúlt években éves szinten nagyságrendileg millió tonna körül alakult. Ebből a mennyiségből jellemzően 5-7% került intervenciós felvásárlásra, mely arány a 2004 évben csatlakozott országok részvételét követően sem változott jelentősen. 14. táblázat: évek összes gabonatermése az EU-ban és hazánkban Összes gabona és rizs (ezer t) EU EU EU Magyarország Forrás: (saját összeállítás) Az intervenciós szabályozás változásait követően a közösségi készletek jelentősen csökkentek. A 2005/06-os felvásárlási időszakhoz viszonyítva a 2008/09-es időszakban a nyilvántartott készletmennyiség több mint 12 millió tonnával, azaz 86%-al volt kevesebb (15. táblázat). 64

65 15. táblázat: Az egyes felvásárlási időszakok végén nyilvántartott intervenciós készletek az EU-ban Gabona (ezer t) 2005/ / / /09 Búza Rozs Árpa Durum búza Kukorica Cirok Összesen Forrás: (saját összeállítás) A búza, árpa és kukorica piaci ára az elmúlt időszakokban rövid idő alatt viszonylag nagy változásokat élt meg. A 3. számú mellékletben az egyes tagállamok július június közötti időszakának piaci árait láthatjuk az intervenciós ár százalékéban. Látható, hogy a régi tagállamokban jellemzően az intervenciós ár fölött alakultak a piaci árak, intervenciós ár alatti piaci árakkal pedig inkább az újonnan csatakozó országoknál találkozunk, jellemzően a kukorica és árpa esetén. A 4. számú mellékletben jól látható, hogy a közötti évek rotterdami kikötőben értendő gabonaárai jócskán az intervenciós ár fölött alakultak. A készletek csökkenésnek tehát az intervenció intézményének gyengülése mellett, az intervenciós árnál tartósan magasabb piaci ár is az okozója volt Hazai tapasztalatok Az EU tagországai 2009-ben 296 millió tonna gabonát takarítottak be, ez 6%-kal volt kevesebb, mint az előző évben. Ebből a mennyiségből Magyarország 13,5 millió tonna gabonával (6 millió tonnakalászos, 7,5 millió tonna kukorica) azaz alig 5%-kal részesedett. A évi hazai termés 9%-kal maradt el az előző öt év átlagától. A magyar gabonatermesztésre is igaz az előző részben tett megállapítás, miszerint az elmúlt években a korábbinál nagyobb termés és áringadozás jellemezte. A termésmennyiség és az áringadozás elég nehézkessé tette a tervezést az ágazatban, amihez társult még a szállítási költségek jelentős drágulása is jelentősen rontva ezzel az exportfeltételeinket. 65

66 A mezőgazdaság 2009-ben 1621 milliárd forint értékű bruttó kibocsátást produkált folyó áron. Ebből a növényi termékek tették ki a legnagyobb részt (871 milliárd Ft), ezt követték az állat és állati termékek (597 milliárd Ft), majd pedig a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységek (153 milliárd Ft). (KSH, 2010b) 13. ábra: A mezőgazdaság 2009 évi bruttó kibocsátásának %-os megoszlása 9% növényi termékek 37% 54% állat és állati termékek mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységek Forrás: (KSH, 2010b), saját összeállítás A KSH 2010 évről készített előzetes gyorstájékoztatójában arról számol be, hogy az előző évihez viszonyítva 11%-kal csökkent a betakarított gabona mennyisége. Ez búza esetében 15, kukoricánál pedig 8%-os csökkenést jelentett. A szokásosnál lényegesen csapadékosabb időjárás miatt így összesen 2,6 millió hektáron, 12,3 millió tonna gabona termett 2010-ben. (KSH, 2011) A jelenlegi piaci árak jóval az intervenciós ár fölött helyezkednek el, így 2011-ben nem várható intervenciós piaci beavatkozás (garantált áras felvásárlás), sőt a belvíz miatt kipusztult őszi vetések miatt előre vetíthető a búza piaci árának emelkedése. A továbbiakban az intervenciós felvásárlás, raktározás és értékesítés tapasztalatait kívánom számba venni, melyet Magyarország és a vizsgált térség (Vas megye) vonatkozásában értékelek. 66

67 Felvásárlás Magyarországon a gabonapiac helyzete jelentős változáson ment keresztül az uniós csatlakozást követően (14. ábra). Az intervenciós felvásárlás intézménye a csatlakozásunkat követő első felvásárlási évben, 2004/05-ben kezdte meg működését. 14. ábra: Gabonapiac helyzete az uniós csatlakozás előtt és után ig től Többlettermelés Többlettermelés Export - főleg alacsony árfekvésű országokba Integrálódás az európai piacba - Intervenciós védőháló mellett Forrás: (Rieger, 2009) A 2004 és 2005 évi hazai gabonakínálat bel- és külpiacon történő levezetése nehézkesnek tűnt. Ennek oka az exportpiacok átrendeződésében, a logisztikai hátrányok és az ebből adódó magas szállítási költségekben, egyes uniós rendeletekben (vámkedvezményes kontingens) és a csökkenő állatlétszámban keresendő. A túlkínálat exporttal való levezetését a belpiaci árhoz képest magasabb intervenciós ár jelenléte is visszafogta. Ebből adódott, hogy a 2005/06 gazdasági évben az EU 25-ben felajánlott 6,44 millió tonna gabonának 53%-át (3,4 millió tonnát) a magyar intervencióra felajánlott gabona tette ki. (Tunyoginé, 2005) A 2004/05, valamint a 2005/06 évek intervenciós felvásárlása tehát jelentős mennyiségű gabonát vont ki a piacról (16. táblázat). Az intervenció első időszakában nem igazán beszélhetünk értékesítésről, mivel elhanyagolható mennyiség került kitárolásra és még a második időszak sem az értékesítésről szólt. 67

68 16. táblázat: Az egyes intervenciós időszakok gabonakészletei Intervenciós időszak Fizikai Bruttó készlet /ezer t/ Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A 2004/05 intervenciós időszakban az országos szinten felajánlott áru 31%-a 10 felajánlóhoz volt köthető, az átlagos felajánlás pedig 4000 tonna volt, aminek a megtermeléséhez 1000 hektár körüli területre van szükség. (Rieger, 2006) Vas megyében a 2004/05-ös időszakban az országos nettó felajánlások közel 2%-át ajánlották fel intervencióra, 1200 tonnás átlagos felajánlási mennyiség mellett, ami jelentősen elmarad a fent említett országos átlagtól. A felajánlások búza és kukorica vonatkozásában érkeztek, ezért a évi megyei búza és kukorica termésmennyiségre tekintve, mely együttesen 416,6 ezer tonna volt (164,9 búza és 251,7 kukorica) megállapítható, hogy annak 18,3%-a került felajánlásra. 17. táblázat: A 2004/05 intervenciós időszakban felajánlott és felvásárolt készletek okt. Felajánlott Felvásárolt Bruttó menny. Visszavont Elutasított Nettó menny. Menny. Értéke ezer t db ezer t db ezer t db ezer t db ezer t md Ft Vas ,5 44 3,3 8 76, ,6 2,1 Ország ,5 össz. 2 Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A 2005/06-os intervenciós időszakban az előző felvásárlási időszak tendenciái folytatódtak. Az intervenciós felvásárlásra felajánlott mennyiség országos szinten közel 8%-al növekedet, ezzel szemben a Vas megyei felajánlások részesedése az összes felajánlásból 1,6%-ra csökkent. Ez többek között a nyugati határ melletti elhelyezkedésnek volt köszönhető, a 68

69 termények külföld irányába történő kiáramlása ugyanis itt érezhető leghamarabb az országban. 18. táblázat: A 2005/06 intervenciós időszakban felajánlott és felvásárolt készletek Felajánlott Felvásárolt okt. Menny. ezer t Menny. ezer t Értéke md Ft Vas ,2 Ország össz ,5 Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A 2006/2007-es időszakban a felvásárolt áru mennyisége az előző évekhez képest lényegesen csökkent, aminek két oka volt. Az egyik a piaci ár felzárkózása az intervenciós árhoz, melynek során először a termelői árak emelkedtek az intervenciós ár szintjére, majd később túl is haladták azt, az erős kereslet és az évközi magas euró árfolyam következtében. Másik ok a 101/2006. (X.25) MVH közleménynek a kukorica minőségi paramétereire vonatkozó szigorúbb előírása. Ezen befolyásoló tényezők következtében a 2006/2007-es gazdasági évben az intervencióra felajánlott gabona mennyisége országos szinten alig haladta meg a 14 ezer tonnát. A hangsúly a felvásárlásról fokozatosan a minőségi tárolásra és az értékesítés lebonyolítására tevődött át. 19. táblázat: A 2006/07 intervenciós időszakban felajánlott és felvásárolt készletek Felajánlott Felvásárolt okt. Menny. ezer t Menny. ezer t Értéke md Ft Vas Ország össz ,06 Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés További készletfelhalmozás ugyanis a következő években sem következett be, ezzel ellentétben erős készletkiáramlás indult. (Cseke et al, 2007b) A 2007/08-as intervenciós időszakra vonatkozóan az intervenció keretében felvásárolható kukorica mennyiségét már kvótával szabályozta a közös agrárpolitika: 2007/2008-ban 1,5 millió, 2008/2009-ben 700 ezer, ezt követően pedig 0 tonna az Európai Unióban 69

70 felvásárolható mennyiség (mely a 2.2. fejezetben említett piaci zavar esetén, egyedi intézkedés alapján változhat). Az intervenciós felvásárlással kapcsolatban meg kell említeni, hogy a felajánlások jellemzően kereskedelmi cégektől érkeztek, s a készletek megvásárlása is ugyanazon kereskedelmi cégekhez köthető. Talán szerencsésebb lett volna, ha az alapanyagot megtermelő gazdálkodók vesznek részt a felvásárlásban, de úgy nyilvánvalóan nem valósulhatott volna meg az első két intervenciós időszakban, közel 8 millió tonna áru felvásárlása. Az eredményt tekintve (a köztudatba került garantált ár, valamint a termésfelesleg piacról történő kivonásával kialakult tartós gabonaárak) azonban megállapítható, hogy a termelői oldal is részesült az előnyökből, hiszen a magasabb piaci árból végül ők profitáltak Raktározás Az intervenciós felvásárlás első felvásárlási évének (2004/2005) tapasztalatai azt mutatták, hogy a meglévő nemzeti raktározási infrastruktúra jelentősen befolyásolta az intervenciós raktározás rendszerét. Ezen a bázison kellett ugyanis kialakítani a felvásárlás lebonyolításához nélkülözhetetlen tárolókapacitást. 15. ábra: Intervenciós raktárkapacitások eloszlása a 2006/07-os időszak végén Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 70

71 A tárolási szolgáltatás iránt érdeklődő raktárak, az addig megszokottnál szigorúbb kritériumokkal találták magukat szembe, ezért a szerződéskötések vontatottan haladtak (a hiányok pótlása időbe került) ami a felvásárlások ütemét is jelentősen visszavetette. Tanulmányban került kimutatásra, hogy minden piaci zavar vagy bizonytalanság, ami az intervenciós felvásárlás elhúzódásából adódik (4 millió tonna felajánlás esetén, egyenletes szabadpiaci értékesítést feltételezve), havonta 1,2 milliárd Ft tárolásbevétel kiesést és 1,7 milliárd Ft termelői jövedelemtranszfert jelent a kereskedők felé. (Rieger et al., 2005) A 2004/2005-ös intervenciós időszak közepére a felvásárlást bonyolító ügynökség kénytelen volt szerződéskötési feltételeit felülvizsgálni. Ezt követően a kisebb (1000 tonna alatti) tárolókapacitású raktárakkal is szerződést kötött, jellemzően határozott időtartamra. Világossá vált, hogy a raktárt az intervencióra felajánlott gabonával együtt bérbeadók és a közraktárak, bevonása nélkül nem valósulhat meg a közel 4 millió tonna áru felvásárlása. Az első két intervenciós időszakban, az aratás után betárolt áru jelentős része, úgy került felvásárlásra, hogy az áru a tárolóban maradt (in situ), a gabona felajánlója pedig raktározási szerződést kötött. Ez később konfliktushoz vezetett, hiszen a raktározók jelentős része csak a következő betakarításig volt hajlandó raktárkapacitását rendelkezésre bocsátani (a kereskedelemmel, bérszárítással, bértárolással foglalkozó raktárak érdekeivel, ütközött az MVH hosszú távú minőségi tárolásra törekvő koncepciója). A konfliktust feloldandó, kidolgozásra került a B típusú, határozott időtartamra szóló (rövid távú) raktározási szerződés, és az in situ, helyben történő átvétel eljárásrendje, valamint a közraktárak is bevonásra kerültek a felvásárlásba. 20. táblázat: Szerződött raktárkapacitás 2004/2005 ezer t 2005/2006 ezer t Hosszú Rövid Hosszú Rövid Összesen távú távú távú távú Összesen Vas 73,6 18,2 91, Ország össz. 3707,5 1459,9 5167, Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A 2006 végére az országosan megkötött raktározási szerződések (9 millió tonna) 65%-a rövidtávra szólt, megyei viszonylatban valamivel jobb, 56% volt ez az arány. 71

72 százalék % A helyben történő in situ felvásárlásokkal a felajánlók egyben raktározókká is váltak, azaz bekapcsolódtak az intervenciós tárolásba is ban a szerződött 31 Vas megyei raktár több mint fele gabonatermelő is volt egyben, és szinte mindegyikről elmondható, hogy az intervenciós tárolást kiegészítő tevékenységként végezte (szezonális árbevétel kiegészítés, humánerőforrás felesleg levezetése az év bizonyos hónapjaiban). 16. ábra: A Vas megyei raktárak főtevékenység szerinti összetétele, augusztus 60 54, ,6 6,45 3,22 12,9 12,9 Termelő Szolgáltató Kereskedő Közraktár Épületet hasznosít Új beruházás 0 Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A 2005/06-os intervenciós időszakot követően előtérbe került a határozott idejű szerződésállomány visszaszorítása és a megfelelő minőségű, határozatlan időre rendelkezésre álló raktárkapacitás megteremtése. Ez azt is jelentette, hogy a raktározást kiegészítő jelleggel végzők fokozatosan kiszorultak a tárolási tevékenységből, így folyamatosan morzsolódtak le azok, akik csak szezonális jelleggel akarták vagy tudták raktárkapacitásukat rendelkezésre bocsátani. A rövidtávú szerződésállomány csökkentése érdekében a következő intézkedések kerültek foganatosításra: A raktározóval történő egyezség alapján, a szerződés határozatlan idejűvé való módosítása. Erre a megoldásra csak az esetek elenyésző részében került sor. 72

73 A készletek más határozatlan idejű szerződéssel lekötött raktárba történő áttárolása. Hátránya, hogy az áttárolás költséges (a kitárolás 477 Ft/t, a szállítás 15 Ft/t/km, a betárolás 566 Ft/t volt) és többnyire minőségromlással jár (pl.: tört szem). A határozott idejű szerződéssel lekötött raktárak készleteinek értékesítése. A 2004/2005-ös gazdasági évben az MVH csupán 134 ezer tonna gabonát értékesített a közös piacon. A 2005/2006-os gazdasági évben ez 1 millió tonnával emelkedett. A felsorolt lehetőségek közül tehát, az áttárolásé volt a főszerep. 21. táblázat: Áttárolások alakulása, 2006/07 Befejezett áttárolás ezer t Befejezett áttárolás md Ft Vas Ország összesen ,07 Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A készletmozgás költséges volta miatt ideálisabb lett volna, ha az áru a felvásárlás és az értékesítés közötti időszakban, helyben marad de az értékesítés piaci viszonyok miatti stagnálása, valamint a rövid távú szerződést kötött raktárak kompromisszumképtelensége miatt nem maradt más lehetőség. Ezzel párhuzamosan az intervenciós raktárakkal szemben, új követelmények (5/2006. (I. 10.) számú MVH közlemény) kerültek meghatározásra. A feltételeket az ideiglenes jóváhagyásra jogosító minimum követelmények, valamint a végleges jóváhagyásra jogosító emelt szintű követelményekben fogalmazta meg a közlemény. A hosszabb távú raktározáshoz megkövetelt feltételek (például a 24 órás porta- vagy őrszolgálat, kiépített úthálózat, laboratórium megléte, 30 tonnás hídmérleg, számítógépes készletnyilvántartás, minimum 2000 tonna tárolókapacitás, szakképzett raktáros), eleve determinálták az intervenciós raktározásban részvevők körét. Már a 2004/2005-ös intervenciós időszakot követően több olyan raktár, mely az intervenciós tárolásban lehetőséget látott, de épp az alaptevékenységéből fakadóan nem tudott hosszabb távon kapacitást rendelkezésre bocsátani, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 73

74 (AVOP), valamint az Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében, központilag támogatott raktárépítési beruházást indított. (Cseke et al., 2007b) 22. táblázat: Intervenciós időszakok szerződött raktárkapacitása és költsége Intervenciós időszak D típusú szerződés ezer t Egyéb szerződés ezer t Szerződés összesen ezer t Kifizetett tárolási díj mrd. Ft , , , ,32 Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A standard kritériumoknak megfelelő, újonnan létrehozott és intervenciós tárolásra felajánlott raktárak vonatkozásában az MVH 2+2 éves (D típusú) raktárbérleti szerződést kötött a raktár üzemeltetőjével. Az AVOP keretében nyújtott támogatásra az MVH 2005 augusztusáig 547 szerződést kötött 2,5 millió tonna új raktárkapacitás megépítésére és felújítására. A Növénytermelést és kertészetet szolgáló építési beruházások támogatása elnevezésű alintézkedés keretében kifizetett összeg így 24,98 milliárd forintra tehető, amely az e jogcímre elkülönített források 97%-át tették ki. (Nógrádi et al, 2006) 23. táblázat: Az intervenciós raktárak kihasználtsági szintje, július Szerződött névleges raktárkapacitás D típusú ezer t D típusú töltöttségi szint % Rövid távú ezer t Rövid távú töltöttségi szint % Összesen ezer t Összesen töltöttségi szint % Vas 72 17, ,3 Ország összesen , , ,6 Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (saját szerkesztés) 74

75 A 2006/07-os időszakban az országosan szerződött kapacitásából több mint 3 millió tonna, a Vas megyei kapacitásból pedig 72 ezer tonna volt a D típusú, hosszú távra szerződött raktár, amelyek többnyire új beruházásként épültek. A hosszú távon rendelkezésre álló, egy adott év termésfeleslegét kezelni képes raktárbázis tehát létrejött. (Cseke et al., 2007b) A 2006/07-es intervenciós időszakban ugrásszerűen megnövekedett készletértékesítések, valamint a felajánlások elmaradása azonban, a létrehozott raktárbázist hamarosan kapacitástöbbletté változtatta. A 2006/07-os időszakot követően, országos szinten már csak a szerződött kapacitás felében tároltak árut, Vas megyében pedig a szerződött kapacitás, kevesebb mint 20%-a volt kihasználva. Az üres kapacitások szerződései felmondásra kerültek, ami a gyakorlatban még 1-1,5 év felmondási időt jelentett. Az intervenciós raktározással kapcsolatban összegzésként megállapítható, hogy a 2004/05 és a 2005/06-os intervenciós időszak jelentős változásokat hozott a hazai raktározási infrastruktúrában. Az intervenciós raktározásnak a jövedelemszerzésre- és foglalkoztatáspolitikára gyakorolt hatása természetesen nem mérhető egzakt módon, hiszen összetett folyamatról van szó, de az intervenció kezdetén a tárolásba bekapcsolódott raktárak a kezdeti nehézségek ellenére pozitívan értékelték az együttműködést. Főként azok a raktározók vélekedtek így, akik viszonylag kis ráfordítással, már meglévő kapacitást tudtak hasznosítani. A tárolásért fizetett 359 Ft/t/hó tárolási díj, ami az áru minőségmegóvásához (áthúzatás, átforgatás, gázosítás) szükséges költségeket is magában foglalta, az ágazat jövedelmi viszonyait tekintve figyelemre méltó havi állandó összegű bevételt jelentett, amivel az agrárágazatban igen ritkán találkozunk. (Cseke et al, 2007a) A gabonaintervenció működése jelentős mennyiségű új raktárkapacitás létesítésével járt együtt. Az új beruházások kivitelezését az intervenciós követelmények szem előtt tartásával végezték, a raktártelep raktározással megbízott alkalmazottai kötelező szakképzésen vettek részt, ami biztosította a tárolás során felmerülő műveletek (árukezelések, állagmegóvások, adminisztráció, mérlegelés) hozzáértő elvégzését. Erre szükség is volt, mert a raktárak az áru értékének megőrzéséért teljes vagyoni felelősséget vállaltak. Az intervenciós felvásárlás, tárolás és értékesítés rendszere egy a gyakorlatban is működőképes, informatikai adatbázison alapuló komplex rendszert jelent, melynek hazai kialakítása rengeteg energiát emésztett fel. Ha csak az MVH által minősített és nyilvántartásba vett D típusú raktárakat tekintjük (országosan több mint 3 millió tonna kapacitás), melyek zömében új építésűek és kapacitásuk kizárólag 10 ezer tonna feletti, olyan 75

76 Okt. Nov. Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Júni. Júli. Aug. Szept. millió tonna raktárbázist látunk mely önmagában is képes lehet levezetni egy-egy adott év termésfeleslegét. A rendelkezésre álló infrastruktúrát és a felhalmozott tapasztalatokat (melyek ma még rendelkezésre állnak) nem kellene veszni hagyni. Azokat felhasználva a piaci stabilitás megteremtését és a termelők kiszolgáltatottságának csökkentését szolgáló, a termelők integrációján alapuló piaci mechanizmus megteremtésére lenne lehetőség. Mindehhez azonban elengedhetetlen tartom az ágazati irányítás támogató szándékú hozzáállását és koordinációját. (Cseke et al, 2007c) Értékesítés A kezdetben mondhatni nehézkesen induló értékesítés a 2006/2007-es időszakban ugrásszerű növekedésnek indult. A fokozott érdeklődést jól mutatja az a tény is miszerint Olaszország, Hollandia és Spanyolország irányába történt kukoricaexportunk megtöbbszöröződött (Olaszország esetén négyszeresére nőtt) 2005 első tíz hónapjához képest. Ez többek között a gyengébb uniós és fekete-tengeri térség kukorica kínálatára, valamint az USA kukorica felhasználásának 13 millió tonna körüli növekedésére (exportja 700 ezer tonnával csökkent) vezethető vissza. (Györe et al., 2006) 17. ábra: Az intervenciós gabonakészletek alakulása 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0, Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 76

77 A kereskedők élénk érdeklődést mutattak a kétségtelenül több adminisztrációval járó intervenciós készletek liciten történő megvásárlása iránt, ami az értékesítési árakban is hamarosan tükröződött. Az értékesítési minimum ár az aktuális (havi növekménnyel növelt) intervenciós ár volt, amit a nyilvános licit során az áru jó minőségi paraméterei és előnyös földrajzi elhelyezkedése feljebb tornászhatott. A kukorica március hónapban 115 és 122 euró közötti áron került értékesítésre a raktár elhelyezkedésének függvényében (a magasabb ár a Nyugat-Dunántúli Régióban volt jellemző). A 24. táblázat az egyes piaci évek értékesítési adatait mutatja, jól tükrözve az értékesítés volumenének növekedését. Intervenciós időszak 24. táblázat: Az egyes intervenciós időszakok értékesítési adatai Meghirdetett mennyiség ezer t Odaítélt mennyiség ezer t Veszteség ezer t Kitárolt mennyiség ezer t Befizetett ellenérték mrd. Ft , , , ,1 Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés A harmadik intervenciós időszakban több mint kétszer annyi készlet került értékesítésre, mint az előző kettőben. Vas megyében az első két időszak stagnáló értékesítési adatait az országos tendenciához illeszkedően hirtelen felfutás követte, mely az összes tárolt készlet kiáramlását jelentette. 25. táblázat: Vas megyei értékesítések országos összehasonlításban Kitárolt mennyiség ezer t 2004/ / / /08 Vas ,6 Ország össz , Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, saját szerkesztés 77

78 Az ugrásszerűen megnövekedett készletértékesítés fokozottabb figyelmet és eljárásrendi változtatásokat is igényelt. Az értékesítési ügylet vevői gyakran egyéni érdekeiket előtérbe helyezve, nem tartották be az áru térítésmentes elszállítására rendelkezésre álló határidőt (vételi ajánlat elfogadásának napjától számított 30 nap). Többnyire a szállítási kapacitásaikhoz, valamint a külföldre történő viszontértékesítési igényeikhez igazodva szállították el az árut. Ezekben az esetekben tovább kellett finanszírozni a raktározás költségeit, és a többletköltséget külön eljárás keretében utólag visszakövetelni. Előfordult azonban, késleltetési szándék a raktározók részéről is, a legkülönbözőbb indokokkal (árukezelés, kitároló rendszer műszaki problémája), így próbálván meghosszabbítani a tárolási időszakot, és további díjbevételhez jutni. Mindezek indokolttá tették az intervenciós értékesítés eljárásrendjében bekövetkezett változást. A készlet kitárolására rendelkezésre álló idő letelte után az áru kivezetésre került a nyilvántartásából, és szerződésmódosítást követően minden további kockázat és költség a vevőre hárult. Ez a változás a 22/2007 (III. 6.) számú MVH közlemény szerint értékesítésre kerülő tételek esetében lépett életbe, ami az értékesítés felgyorsulásához vezetett. (Cseke et al, 2007b) Kérdőíves adatgyűjtés eredményei A gazdaságok a kérdőíves felmérés során adott válaszait statisztikai módszerrel (kereszttáblaelemzéssel, korrelációszámítással) vizsgáltam. A kérdésekre adott válaszokat megfelelő kódolással láttam el, a számításokat pedig statisztikai program segítségével végeztem. A számítások részletes output táblázatai a 3. számú mellékletben találhatók, az eredményeket pedig ebben a fejezetben közlöm. Az egyes kérdéscsoportok után eredményösszesítő táblázatba rendeztem a fontosabb számított értékeket. Az elemzés során a hektárban számított terület alapján létrehozott mérettartomány, valamint a képzettség alapján kialakított csoportok várakozásait és motivációit kívántam vizsgálni. Elsősorban az intervenciós piaci mechanizmussal, a termelői integrációval, a raktárépítési beruházásokkal kapcsolatos összefüggéseket kívántam feltárni. A statisztikai vizsgálat során az egyes változók közötti belső összefüggéseket kerestem, melyek támpontként szolgálnak a következtetések levonásához. 78

79 Mintában szereplő gazdaságok jellemzői kérdéscsoport vizsgálata A gazdaságok jellemzőinek számbavételét a mezőgazdasági tevékenység kezdetének vizsgálatával indítottam. A vizsgálatban részt vett 303 gazdaságból a válaszadók 64,2%-a a rendszerváltást követően, és között kezdte meg tevékenységét. 21,5% 2000 után és mindössze 14,3% kezdett előtt mezőgazdasággal foglalkozni. 18. ábra: A gazdaság területe és a tevékenység kezdete közötti összefüggés a vizsgált gazdaságoknál Forrás: Saját vizsgálat n=293 A tevékenység kezdete és a gazdaságok területének nagysága közötti kapcsolatot korrelációszámítással vizsgáltam. A korrelációs táblázatban a két változó korrelációs együtthatója -0,25, ami közepes negatív kapcsolatot jelent. A korreláció legalább 1 százalékos szignifikanciaszint mellett elfogadható. Megállapítható, hogy a nagyobb gazdaságok 79

80 jellemzően előtt kezdték mezőgazdasági tevékenységüket szemben a többi vizsgált gazdasággal. Ezt követően megnéztem, hogy az árbevétel alapján az egyes mezőgazdasági ágazatok milyen súllyal szerepelnek a mintában. A vizsgált gazdaságok 97%-a foglalkozik növénytermesztéssel, 41%-uk pedig állattartó gazdaság is egyben. Árbevételüket tekintve 32%-nak kizárólag szántóföldi növénytermesztésből, 3%-nak pedig kizárólag állattartásból származik bevétele. A fennmaradó 65%-ot az árbevétel szempontjából vegyes gazdaságoknak tekintem, mivel bevételeik többféle tevékenységből származnak (19. ábra). 19. ábra: Vizsgált gazdaságok tevékenységi terület szerinti megoszlása, árbevétel alapján 65% Növénytermesztő gazdaságok 32% Állattartó gazdaságok Vegyes gazdaságok 3% Forrás: Saját vizsgálat, n=303 A jellemzők feltárását a gazdálkodási forma vizsgálatával folytattam, mely kiemelten fontos, hiszen az fejezetben feltételezéssel éltem evvel kapcsolatban. A gazdálkodási forma szerinti elemzés alapján a gazdálkodók több mint fele (55%) őstermelőként végez mezőgazdasági tevékenységet, a családi gazdaságok és az egyéni vállalkozások száma egyaránt 18%-ot tesz ki, és mindössze 8% a társas vállalkozások aránya. 80

81 26. táblázat: A vizsgált gazdaságok, gazdálkodási forma szerinti megoszlása Gazdálkodási forma Gazdaságok száma (db) Gazdaságok száma (%) Társas vállalkozás 25 8 Egyéni vállalkozó Őstermelő Családi gazdaság Egyéb 3 1 Forrás: Saját vizsgálat, n= ábra: A vizsgált gazdaságok, gazdálkodási forma szerinti %-os megoszlása 18% 1% 8% 18% Társas vállalkozás Egyéni vállalkozó 55% Őstermelő Családi gazdaság Egyéb Forrás: Saját vizsgálat, n=303 A gazdálkodási formát a korábban meghatározott méretkategóriák szerint vizsgálva látható, hogy az őstermelői gazdálkodási forma az 50 hektár alatti-, míg a társas vállalkozási forma a 200 hektár fölötti gazdaságokat jellemzi (21. ábra). 81

82 21. ábra: A vizsgált gazdaságok gazdálkodási forma szerinti megoszlása az egyes méretkategóriákban (db, %) Forrás: Saját vizsgálat, n=294 A kereszttáblázat khi-négyzet értékének szignifikanciaszintje alapján a méretkategória és a gazdálkodási forma között kapcsolat van. A két változó között a Cramer V együttható alapján közepesnél erősebb szignifikáns kapcsolat mutatható ki. A korrigált reziduum értékekre tekintve megállapítható, hogy a táblázat egyes relációi összefüggenek. (Sajtos et al., 2007) A 200 ha feletti kategóriában a társas vállalkozás-, az ha közötti kategóriában az egyéni vállalkozás és a családi gazdaság, az 50 ha alatti kategóriában pedig az őstermelői gazdálkodási forma a jellemző. A gazdaság területének nagysága tehát, meghatározó a gazdálkodási forma tekintetében. A minta jellemzőinek feltárását a gazdaság vezetőjének és alkalmazottainak vizsgálatával folytattam. A vezetők életkorának vizsgálatához öt kategóriát határoztam meg. Az egyes kategóriákhoz a gazdaság vezetőjének életkora alapján tartozó gazdaságokat a 27. táblázat jeleníti meg. 82

83 27. táblázat: A vizsgált gazdaságok a vezető életkora szerinti megoszlásban Vezető életkora Gazdaságok száma (db) Gazdaságok száma (%) Forrás: Saját vizsgálat, n=298 A vezető életkora és a gazdaság területének nagysága közötti kapcsolatot korrelációszámítással vizsgáltam. A korrelációs táblázatban a szignifikanciára vonatkozó érték 0,839, azaz nem sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni a változók között, ezért áttértem a vezetők képzettségének vizsgálatára. A vizsgált mintában a gazdaságok vezetőinek több mint 60%-a rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel, 21%-uk felsőfokú, 16% pedig csak alapfokú végzettséggel rendelkezik (22. ábra). 22. ábra: A vizsgált gazdaságok vezetőinek legmagasabb iskolai végzettsége 61% 16% 21% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Egyéb 2% Forrás: Saját vizsgálat, n=286 A kereszttábla-elemzéssel végzett vizsgálat a méretkategória és a végzettség között szignifikáns kapcsolatot jelez. A két változó között a közepesnél gyengébb kapcsolat mutatható ki. A táblázaton belül a következő összefüggéseket sikerült kimutatni: a 200 ha feletti kategóriában jellemzően felsőfokú-, az 50 és 200 ha közötti kategóriában középfokú-, az 50 ha alatti kategóriában pedig alapfokú végzettséggel rendelkezik a gazdaság vezetője. 83

84 A vizsgált mintában a gazdaság területének nagysága és a gazdaság vezetőjének képzettsége között pozitív kapcsolat áll fenn, azaz minél nagyobb egy gazdaság területe annál valószínűbb, hogy vezetője magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. (23. ábra). 23. ábra: A vizsgált gazdaságok vezetőinek iskolai végzettsége az egyes mérettartományokban Forrás: Saját vizsgálat, n=286 Az alapfokú végzetséggel rendelkezők aránya az 50 ha alatti kategóriában a legmagasabb. Ezeknek a gazdaságoknak a 32%-ban a vezető alapfokú végzettséggel rendelkezik. A gazdaságok alkalmazotti létszámát tekintve megállapítható, hogy a vizsgált gazdaságok közül 127 gazdaság összesen 708 alkalmazottat foglalkoztat. A gazdaságok területe és az alkalmazotti létszám közötti kapcsolatot korrelációszámítással vizsgáltam. A két változó között szignifikáns kapcsolat mutatható ki. A Pearson-féle korrelációs együttható értéke 0,899 mely erős pozitív kapcsolatra utal. A vizsgált mintában a gazdaság területének nagysága és az alkalmazotti létszám között pozitív kapcsolat áll fenn, azaz minél nagyobb egy gazdaság területe annál valószínűbb, hogy magasabb alkalmazotti létszámmal rendelkezik. (24. ábra). 84

85 24. ábra: A gazdaság területe és az alkalmazotti létszám közötti összefüggés a vizsgált gazdaságoknál Forrás: Saját vizsgálat, n=249 Utolsó jellemzőként a használt földterület nagyságát és gazdaságok közötti megoszlását vizsgáltam. A mintában szereplő gazdaságok által használt hektár földterületből hektár saját tulajdonban van, és hektár a bérelt terület. A bérelt terület jelentős része (61 %) szintén a társas vállalkozásokhoz köthető, mely a termőföld tulajdonlás jogszabályi sajátosságaival magyarázható. 85

86 25. ábra: A vizsgált gazdaságok összes területén belül a saját tulajdonú és bérelt területek nagysága 70% 30% Saját tulajdon Bérelt Forrás: Saját vizsgálat, n=297 A társas vállalkozások az összes terület felén (49 %-án) gazdálkodnak, a maradék területen pedig az egyéni vállalkozók, őstermelők, családi vállalkozók és az egyéb vállalkozási formát megjelöltek osztoznak. 26. ábra: A vizsgált gazdaságok területének vállalkozási forma szerinti megoszlása /ha/ Társas vállalkozások Egyéni vállalkozók Őstermelők Családi gazdálkodók Egyéb Forrás: Saját vizsgálat, n=297 86

87 28. táblázat: Mintában szereplő gazdaságok jellemzői - kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Statisztikák Számított érték Szignifikancia Pearson-féle Tevékenység kezdete korrelációs -0,250 0,000 * Gazdaság területe együttható r Gazdálkodási forma * Gazdaság területe Pearson-féle χ 2 165,391 Cramer V együttható 0,530 0,000 Vezető életkora * Gazdaság területe Pearson-féle korrelációs együttható r 0,012 0,839 Vezető végzettsége * Gazdaság területe Pearson-féle χ 2 27,200 Cramer V együttható 0,218 0,000 Alkalmazotti létszám * Gazdaság területe Pearson-féle korrelációs együttható r 0,899 0,000 87

88 Raktárkapacitásra vonatkozó kérdéscsoport vizsgálata A mintában szereplő gazdaságok esetén számba vettem, hogy rendelkeznek-e mezőgazdasági termény tárolására alkalmas raktárkapacitással. A megkérdezett gazdaságok 56%-a rendelkezik termény tárolására alkalmas tárolókapacitással. 27. ábra: Raktárkapacitással rendelkező gazdaságok aránya a megkérdezettek között 56% 44% Rendelkezik tárolókapacitással Nem rendelkezik tárolókapacitással Forrás: Saját vizsgálat, n=303 A statisztikai vizsgálat megerősíti, hogy a gazdaságok mérete és a raktárkapacitás rendelkezésre állása között szignifikáns a kapcsolat. A két változó között közepesnél gyengébb kapcsolatot sikerült kimutatni. A kereszttáblán belüli korrigált reziduum értékek is összefüggést mutatnak. Az 50 és 200 ha közötti-, valamint a 200 ha feletti kategóriák jellemzően rendelkeznek raktárkapacitással. A vizsgált gazdaságok területének mérete és a raktárkapacitás rendelkezésre állása között pozitív irányú kapcsolat áll fenn, azaz minél nagyobb egy gazdaság területe annál valószínűbb, hogy raktározási kapacitással rendelkezik. (28. ábra). 88

89 28. ábra: Raktárkapacitás rendelkezésre állása az egyes mérettartományokban Forrás: Saját vizsgálat, n=296 A raktárkapacitással rendelkezők körében a kapacitás nagyságának és megoszlásának számbavételével folytattam a primer kutatást. A mintában szereplő gazdaságok által képviselt összes tárolókapacitás mennyisége tonna, mellyel jellemzően az 1990-es évektől rendelkeznek a gazdaságok. A mérettartomány szerinti megoszlását tekintve észrevehető, hogy a 200 ha feletti gazdaságok 80 %-a rendelkezik tárolókapacitással, de az 50 ha alatti gazdaságok 42%-a is képes árut tárolni. Az alábbi két diagram elkészítéséhez a gazdaságok terület szerinti méretkategóriáit tovább bontottam. Így látható, hogy a raktározási kapacitás 46%-ával (63700 tonna) az 1000 ha feletti gazdaságok rendelkeznek. 89

90 29. ábra: A tárolókapacitás mennyiségének %-os eloszlása az egyes (bővített) mérettartományba eső raktárkapacitással rendelkező gazdaságok között 46% -50 ha alatti gazdaságok 24% ha közötti gazdaságok ha közötti gazdaságok 28% 2% ha feletti gazdaságok Forrás: Saját vizsgálat, n=302 A vizsgált mintában az egy gazdaságra jutó átlagos raktárkapacitás nagysága az egyes mérettartományokban a várakozásnak megfelelően jelentős eltérést mutat (30. ábra). 30. ábra: Egy gazdaságra jutó átlagos raktárkapacitás az egyes mérettartományokban (tonna) ha alatti ha közötti ha közötti 1000 ha feletti Forrás: Saját vizsgálat, n=302 90

91 A gazdaság területe és a raktárkapacitás nagysága közötti kapcsolatot korrelációszámítással vizsgáltam. A két változó között szignifikáns kapcsolatot sikerült kimutatni. A korrelációs együttható számított értéke 0,728 mely erős pozitív kapcsolatra utal. A vizsgált gazdaságok területének mérete és a raktárkapacitás nagysága között pozitív irányú kapcsolat áll fenn, azaz jellemzően minél nagyobb egy gazdaság területe annál nagyobb raktározási kapacitással rendelkezik. (31. ábra). 31. ábra: A gazdaság területe és a raktárkapacitás összefüggése a vizsgált gazdaságoknál Forrás: Saját vizsgálat, n=164 A felmérésben vizsgáltam, hogy a kérdőív kitöltésekor milyen jellegű árut tárolnak a raktárban. A kérdés megfogalmazásakor abból indultam ki, hogy 3-4 hónapot vesz igénybe az adatgyűjtés, ezért november hónapban indítottam a vizsgálatot, arra számítva, hogy a betakarításokat követően következtetéseket vonhatok le, a raktárral rendelkezők értékesítési stratégiáját illetően. Mint utólag kiderült az adatgyűjtésére tervezett időt jelentősen alulbecsültem, ugyanis több mint egy évet vett igénybe. A kitöltés időpontja nem került rögzítésre az adatlapokon, ezért az eredmény sem vetíthető a kívánt időszakra, így a tervezett következtetések levonásától el kellett tekintenem. 91

92 A hasznosítási irány tekintetében azonban megállapítható, hogy a raktárral rendelkezők 94%- a mezőgazdasági jellegű árut tárol raktárában, 66% pedig más célra is használja a tárolót. Jellemzően a termeléshez szükséges inputanyagokat, valamint gépeket és eszközöket tárolnak. 32. ábra: A mezőgazdasági jellegű árut tároló raktárak további hasznosítási irányai Mezőgazdasági termény tárolása 100% Inputanyagok tárolása 61% Saját gépek, eszközök tárolása 56% Egyéb 6% Forrás: Saját vizsgálat, n=159 A vizsgált mintában a raktárkapacitással rendelkező gazdaságok 7 %-a jelezte, hogy rendelkezik bérbe adható kapacitással. Az általuk összesen bérbe adható kapacitás tonna. 33. ábra: A bérbe adható raktárkapacitással is rendelkező gazdaságok aránya a raktárkapacitással rendelkezőkön belül 93% 7% Rendelkezik bérbe adható raktárkapacitással Nem rendelkezik bérbe adható raktárkapacitással Forrás: Saját vizsgálat, n=169 92

93 A saját tárolási igényen felül bérbe adható raktárkapacitás nagysága és a gazdaságok területe közötti összefüggést korrelációszámítással vizsgáltam. A változók között szignifikáns kapcsolatot sikerült kimutatni. A korrelációs együttható értéke 0,245 mely közepes erősségű pozitív kapcsolatra utal. A nagyobb területtel rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek bérbe adható raktárkapacitással, mint a kisebb területtel rendelkező gazdaságok. 34. ábra: A gazdaság területe és a bérbe adható raktárkapacitás összefüggése a vizsgált gazdaságoknál Forrás: Saját vizsgálat, n=162 93

94 29. táblázat: Raktárkapacitásra vonatkozó információk a kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Statisztikák Számított érték Szignifikancia Raktárkapacitás megléte * Gazdaság Pearson-féle χ 2 28,776 0,000 területe Cramer V együttható 0,312 Raktárkapacitás nagysága * Gazdaság területe Bérbe adható raktárkapacitás nagysága * Gazdaság területe Pearson-féle korrelációs együttható r Pearson-féle korrelációs együttható r 0,728 0,000 0,245 0,002 94

95 Termelői integráció kérdéscsoport vizsgálata A termelői integrációval kapcsolatos vizsgálatot az értekezés egyik kiemelten fontos fejezetének tartom, mivel a primer kutatás eredményeit a végső következtetés levonása során ütköztetni kívánom a szekunder kutatás szakértői álláspontjaival. A vizsgálatot az integrációs tagság és annak feltételei vonatkozásában végeztem. A mintában szereplő gazdaságok 33%-a tagja integrációnak, 67% pedig önállóan végzi tevékenységét, azaz nem működik együtt más gazdaságokkal a kölcsönös előnyök kihasználása érdekében. 35. ábra: Integrációs tagsággal rendelkező gazdaságok aránya 67% Integráció tagja Nem tagja integrációnak 33% Forrás: Saját vizsgálat, n=290 Az integrációhoz nem kapcsolódók esetében vizsgáltam a jövőbeli csatlakozási hajlandóságot, valamint érdekelt, hogy egyes gazdaságok milyen feltételek mellett tudnák elképzelni a másokkal való együttműködést. Az integrációs tagsággal nem rendelkező gazdaságok 53%-a mutatott csatlakozási hajlandóságot a jövőt illetően. 95

96 36. ábra: Az integrációhoz nem kapcsolódók hajlandósága a jövőbeli csatlakozást illetően Integrációhoz nem tartozók 100% Ebből csatlakozásra hajlandóságot mutatók 53% Forrás: Saját vizsgálat, n=195 Az fejezetben hipotézisként fogalmaztam meg azt a feltevésemet, hogy a gazdaságok vezetőinek képzettsége és az integrációba szerveződési hajlandóság között kapcsolat mutatható ki. 37. ábra: Integrációhoz tartozó és csatlakozni szándékozó gazdaságok együttes aránya az egyes képzettségi kategóriákban 90% 80% 70% 60% 68% 82% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 42% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Forrás: Saját vizsgálat, n=297 Alapfokú Középfokú Felsőfokú 96

97 A gazdaság vezetőjének képzettsége és a termelői integrációba való szerveződési hajlandóság kategóriák között a Pearson-féle Khi-négyzet próba szignifikáns kapcsolatot mutatott, az elvárt értékek alapján pedig a táblázat megbízhatónak bizonyult. A változók közötti kapcsolat közepesnél gyengébb, azaz a csatlakozási hajlandóságot a képzettségen kívül feltehetően más tényezők is befolyásolják. A táblázat belső összefüggéseit vizsgálva, a korrigált reziduum értékek egyértelmű pozitív összefüggést mutatnak a felsőfokú végzettségűek, valamint a nem tag de hajlandó csatlakozni csoport között. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők a nem tag és nem is hajlandó csatlakozni csoporttal mutatnak szoros összefüggést. Összegezve az eredményt azt mondhatjuk, hogy azok a gazdaságok, melyeknek vezetői felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel csatlakoznak termelői integrációhoz, mint azok amelyeknél a vezető csak alapfokú végzettséggel rendelkezik. A gazdaság vezetőjének képzettsége, feltehetően nem egyedüli tényezőként de képes előre jelezni az integrációhoz való csatlakozási hajlandóságot. 38. ábra: Integrációba való szerveződési hajlandóság az egyes képzettségi kategóriákban Forrás: Saját vizsgálat, n=285 97

98 A termelői integráció kapcsán szintén hipotézisként fogalmaztam meg az alábbi állítást, miszerint: a gazdaságok területe és az integrációba való szerveződési hajlandóság között kapcsolat mutatható ki. A hipotézisvizsgálat a gazdaságok területmérete és a termelői integrációhoz való viszonyulás között szignifikáns kapcsolatot mutatott, az elvárt értékek alapján a táblázat megbízható. A Cramer V együttható alapján a kapcsolat erőssége közepesnél gyengébb, azaz a csatlakozási szándékot más tényező is befolyásolja mely következtetés összhangban van az előző hipotézisvizsgálat hasonló eredményével. A gazdaság vezetőjének képzettsége és a gazdaság területe képesek előre jelezni az integrációhoz való csatlakozási hajlandóságot. A táblázat korrigált reziduum értékeit vizsgálva pozitív összefüggés mutatható ki az 50 ha feletti mérettartományok és az integráció tagja kategóriák között. Az 50 ha alatti mérettartományok jellemzően nem tagjai integrációnak de a csatlakozási hajlandóságot illetően két markánsan különböző csoport rajzolódik ki. A nem tag, de hajlandó csatlakozni valamint a nem tag és nem is hajlandó csatlakozni kategóriákban is sikerült statisztikai összefüggést kimutatni az 50 ha alatti gazdaságoknál, szinte azonos részvételi aránnyal a két kategóriában (39. ábra). Azaz a nagyobb területtel (50 ha feletti) rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel tagjai valamilyen termelői integrációnak mint a kisebb gazdaságok. 39. ábra: Integrációs motivációk az egyes mérettartományokban Forrás: Saját vizsgálat, n=291 98

99 Az integrációhoz csatlakozni szándékozóknál vizsgáltam, hogy a gazdaságok milyen feltételek mellett vállalnák a tagságot és működnének együtt más gazdaságokkal. A válasz irányított volt, öt előre megadott feltétel közül választhattak a gazdaságok. A válaszok arányait a 40. ábrán összesítettem. 40. ábra: Az adott integrációs feltételt megjelölők aránya a válaszadók között 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 32% 25% 17% 48% 58% 0% Termékszerkezet közös kialakítása Közös input beszerzés Közös tárolás megszervezése Piaci érdekek közös képviselete Közös értékesítés Forrás: Saját vizsgálat, n=130 Az ábrán látható, hogy a közös értékesítés és a piaci érdekek közös képviselete volt az a feltétel, amelyet a gazdaságok a többi feltételnél fontosabbnak gondolnak egy integrációban, ezért ezt külön színnel emeltem ki. Leginkább tehát önállóan szeretnék eldönteni, milyen legyen a termékszerkezetük, ehhez mikor és milyen inputanyagot vásároljanak, a tárolásban pedig nem kívánnak másokkal együttműködni. A közös képviselet és az értékesítés népszerűsége a többi feltételhez képest, egyfajta piactól való félelmet mutat és az értékesítéssel szembeni általános bizonytalanságról árulkodik. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy itt azokról a gazdaságokról van szó, amelyek nem tartoznak semmilyen integrációhoz, tehát nincsenek ilyen irányú tapasztalataik és jelenleg önálló egységként próbálnak boldogulni az immár globális piacon. Egyrészről tehát érthetőek a fenntartásaik, másrészről viszont érthetetlen, hogy a közös érdekképviseletet és értékesítést hogyan képzelik 99

100 el ezek a gazdaságok a termelési-, inputbeszerzési- és tárolási folyamatok összehangolása nélkül. 30. táblázat: Termelői integráció a kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Statisztikák Számított érték Szignifikancia Termelői integráció * Képzettség Pearson-féle χ 2 21,902 Cramer V együttható 0,196 0,000 Termelői integráció * Gazdaság területe Pearson-féle χ 2 55,860 Cramer V együttható ,

101 Intervenciós intézkedések kérdéscsoport vizsgálata Az intervenciós intézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatok az előző fejezethez hasonlóan ugyancsak központi témáját képezik értekezésemnek, hiszen a fejezet tapasztalatait szintén az empirikus kutatások fényében szeretném megjeleníteni a végső következtetések levonásakor. A vizsgálatot az intervenciós intézkedésekben való részvétel és az intervencióval kapcsolatban kialakult sztereotípiák mentén végeztem. A mintában szereplő gazdaságok 14 %- a vett részt a korábbi évek intervenciós intézkedéseiben. 10%-uk a felvásárláshoz, 4% pedig jellemzően a tároláshoz kapcsolódó intézkedésben vett részt. A válaszadók közül egy gazdaság sem vett részt az értékesítésben, aminek magyarázata lehet, hogy az értékesítésre felkínált intervenciós gabona megvásárlását egy összetett versenyeztetési folyamat (kaució letétele melletti licitálás) előzte meg, melyen többnyire csak kereskedőcégek vettek részt. 41. ábra: A megkérdezett gazdaságok gabonaintervencióban való részvételi aránya 86% Nem vett részt gabonaintervencióban Felvásárlásban vett részt Tárolásban vett részt* 4% 10% Forrás: Saját vizsgálat, n=294 (* a tárolásban részt vett gazdaságok egy része, felajánlóként is értelmezhető) Az intervenció egyes szakaszaiban történő részvétel és a gazdaságok mérete közötti statisztikai vizsgálat a felvásárlás és a tárolás esetében is szignifikáns kapcsolatot eredményezett, azonban a cellánkénti elemszám kritérium sem a felvásárlás, sem pedig a tárolás kereszttábláinál nem teljesült. A cellák több mint 20 %-ánál a várható érték meghaladja az 5-öt, így a táblázat nem tekinthető megbízhatónak, ezért a következtetések levonásától eltekintek, csak a diagramokat közlöm. 101

102 A megfigyelések alacsony számát (alacsony cellánkénti elemszám) valószínűleg a kérdésfeltevés hibája okozta. Az intervenciós intézkedések szakaszainál a megadott válaszlehetőségek közül a felvásárlást sok gazdaság nem tudta a felajánlással azonosítani, ezért nem választotta ezt a lehetőséget. Tanulság számomra, hogy a gazdálkodók szempontjából kiindulva, egyértelműen, világosan megfogalmazott módon kell definiálni az egyes kategóriákat. 42. ábra: Az intervenciós felvásárlásban való részvétel az egyes méretkategóriákban Forrás: Saját vizsgálat, n=40 102

103 43. ábra: Az intervenciós tárolásban való részvétel az egyes méretkategóriákban Forrás: Saját vizsgálat, n=40 Azoknál a gazdaságoknál, amelyek egyáltalán nem vettek részt az intervenciós intézkedésekben vizsgáltam ennek okát. A gazdaságok közel 60 %-a jelezte, hogy már jól működő kialakult értékesítési csatornával rendelkezik, 25 % az intézkedés bonyolultságát, 14 % a szigorúságát, 20 % pedig egyéb okot jelölt meg (44. ábra). 103

104 44. ábra: A gabonaintervencióban nem résztvevő gazdaságok indokai és a válaszok 60% aránya a válaszadók között 50% 40% 30% 20% 57% adott indokot megjelölők aránya % 10% 25% 14% 20% 0% Kialakult értékesítési csatornával rendelkezik Bonyolult és lassú az intervenció Túl szigorúak a követelmények Egyéb* Forrás: Saját vizsgálat, n=241 (*jellemző válasz: nem rendelkeznek a felajánláshoz szükséges minimális mennyiséggel) A legmarkánsabb csoportot tovább vizsgálva megnéztem, hogy a kialakult értékesítési csatornával rendelkezik feltételt választó gazdaságok kapcsolódnak-e valamilyen integrációhoz. Az eredmény szerint, az említett feltételt választó gazdaságok mindössze 33%- a tagja integrációnak, tehát a fennmaradó 67% egyénileg kialakított csatornán keresztül értékesít. Ez nem feltétlenül negatívum, de általános tapasztalat, hogy a nagy mennyiségben és lehetőleg homogén minőségben rendelkezésre álló áru, kedvezőbb piaci fogadtatásra talál. A gabonaintervenció, vagy más, ehhez hasonló elveken működő intézmény szükségességének a vizsgálata során a gazdaságok 81 %-ának a véleménye szerint szükség lenne ilyen intézményre. 104

105 45. ábra: Gazdaságok állásfoglalása a gabonaintervenció szükségességéről 19% 81% Szükség van gabonaintervencióra vagy ehhez hasonló intézményre Nincs szükség gabonaintervencióra vagy ehhez hasonló intézményre Forrás: Saját vizsgálat, n=286 Ez részben alátámasztja a fejezetben megfogalmazott feltevést, miszerint: indokolt lenne egy gabonapiaci intervencióhoz hasonló mechanizmus alkalmazása, mely képes kezelni az áringadozásokat, hatékonyan működik, termelői integráción alapul, és felhasználja a korábbi intervenciós intézkedések során megszerzett tapasztalatokat. Az fejezetben megvizsgálandó állításként feltételeztem, hogy: pozitív kapcsolat mutatható ki a gazdaságok vezetőinek képzettsége és valamilyen piaci intervenciós mechanizmus jelenléte iránti igény között. 46. ábra: A szükség van a gabonaintervencióra vagy ahhoz hasonló mechanizmusra feltételt választók aránya az egyes képzettségi kategóriákban (%) 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 84% 78% 65% Alapfokú Középfokú Felsőfokú Forrás: Saját vizsgálat, n=

106 47. ábra: Vélemények megoszlása egy piaci intervenciós mechanizmus szükségességéről képzettség szerint Forrás: Saját vizsgálat, n=297 A kereszttábla-elemzés alapján a Pearson-féle Khi-négyzet próba a vezetők képzettsége és piaci intervenciós mechanizmus szükségessége változók között a vizsgált mintában szignifikáns eredményt hozott. A két változó között van kapcsolat, de az gyenge a Cramer V mutató alapján, tehát más tényezők befolyásával is számolni kell. Táblázaton belüli összefüggésként, a korrigált reziduum értékek az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a nincs szükség piaci intervenciós mechanizmusra változók között sikerült kimutatni egyértelmű kapcsolatot. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők tehát nagyobb valószínűséggel vélekednek úgy, hogy nincs szükség piaci intervenciós mechanizmusra, mint a közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők. Érdemes megemlíteni, hogy azok a gazdaságok, amelyek úgy vélekedtek, hogy nincs szükség piaci intervenciós mechanizmusra, vagy ahhoz hasonló intézményre, a felmérésben szereplő összes földterületből ( ha) mindössze ha-t, azaz 11%-ot képviselnek. Az 1000 ha feletti kategóriában a válaszadók 100%-a vélekedett úgy, hogy szükség van ilyen intézményre. Ennek szemléltetése érdekében az alábbi diagramon a terület alapján kialakított 106

107 méretkategóriák esetében az eddigiektől eltérően, részletesebb bontást alkalmaztam (48. ábra). 48. ábra: Gazdaságok állásfoglalása a gabonaintervenció vagy ahhoz hasonló 120% mechanizmus szükségességéről, bővített mérettartomány szerint 100% 80% 77% 87% 78% 100% 60% Szükség van gabonaintervencióra (%) 40% 20% 23% 13% 22% Nincs szükség gabonaintervencióra (%) 0% 50 ha alatti ha közötti ha közötti 0% 1000 ha feletti Forrás: Saját vizsgálat, n= ábra: Vélemények megoszlása egy piaci intervenciós mechanizmus szükségességéről Forrás: Saját vizsgálat, n=

108 A piaci intervenciós mechanizmus szükségessége és a kialakított mérettartomány változók statisztikai vizsgálata szerint a Pearson-féle Khi-négyzet próba nem szignifikáns, tehát nem erősíti meg azt a feltételezést, miszerint a mérettartomány és az intervenciós mechanizmus szükségessége között kapcsolat van, ezért a megfogalmazott hipotézist nem tekintem igazoltnak. 31. táblázat: Intervenciós intézkedések - kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Statisztikák Számított érték Szignifikancia Piaci intervenciós Pearson-féle χ 2 7,875 mechanizmus szükségessége * Cramer V együttható 0,168 0,019 Képzettség Piaci intervenciós mechanizmus Pearson-féle χ 2 2,750 szükségessége * Gazdaság területe Cramer V együttható 0,099 0,

109 Közraktározás kérdéscsoport vizsgálata Ebben a fejezetben, a gazdaságok közraktározással kapcsolatos motivációit vettem számba. A vizsgálathoz kapcsolódóan a fejezetben rövid áttekintést adtam a hazai közraktári rendszerről. A közraktári rendszer vizsgálatát az értekezéshez szorosan hozzátartozónak tekintem, mivel az intézmény funkcióit tekintve több ponton is kapcsolódik a vizsgált felvetésekhez. A közraktári szolgáltatást a mintában szereplő gazdaságok mindössze 8%-a vette igénybe az elmúlt öt évben. 50. ábra: Közraktári szolgáltatás igénybevételének aránya a megkérdezettek között, az elmúlt öt évben 92% Igénybe vett közraktári szolgáltatást 8% Nem vett igénybe közraktári szolgáltatást Forrás: Saját vizsgálat, n=294 A szolgáltatást átlagosan két alkalommal vették igénybe a gazdaságok. A válaszadó gazdaságokat mérettartomány szerint vizsgálva láthatjuk, hogy az 50 ha feletti mérettartományban volt gyakoribb a közraktári szolgáltatás igénybevétele, azaz inkább a nagyobb gazdaságok éltek evvel a lehetőséggel (51. ábra). 109

110 51. ábra: Közraktári szolgáltatást igénybe vevő gazdaságok száma méretkategóriánként, az elmúlt öt évben Gazdaságok száma (db) ebből: Közraktári szolgáltatást vett igénybe (db) ha alatti ha közötti ha feletti Forrás: Saját vizsgálat, n=289 A Pearson-féle Khi-négyzet próba szignifikáns kapcsolatot mutat a gazdaságok területének nagysága és a közraktári szolgáltatás igénybevétele között. A kapcsolat közepesnél gyengébb erősségű, azaz más tényezők hatásával is számolnunk kell. A korrigált reziduum értékek alapján egyértelmű relációt sikerült kimutatni táblázaton belül a 200 ha feletti kategória és a közraktározás igénybevétele között, valamint az 50 ha alatti kategória és a nem vett igénybe közraktéri szolgáltatást kategóriák között. Az 50 és 200 ha közötti gazdaságok esetén a korrigált reziduum érték alapján nem állapítható meg semmi bizonyos a relációról. Összegezve tehát elmondható, hogy a 200 ha feletti területtel rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel vettek igénybe közraktári szolgáltatást az elmúlt öt évben, mint az 50 ha alatti területtel rendelkezők. 110

111 52. ábra: Közraktári szolgáltatást igénybe vevő gazdaságok méretkategóriánként, az elmúlt öt évben (db, %) Forrás: Saját vizsgálat, n=289 Közraktári szolgáltatásra vonatkozó jövőbeni várakozások vizsgálata alapján a gazdaságok mindössze 7 %-a tervezi, hogy élni fog ezzel a lehetőséggel az elkövetkezendő években. 53. ábra: Közraktári szolgáltatás igénybevételét tervezők aránya a megkérdezettek között 93% 7% Jövőben tervezi igénybe venni a közraktári szolgáltatást Jövőben nem tervezi igénybe venni a közraktári szolgáltatást Forrás: Saját vizsgálat, n=

112 A Pearson-féle Khi-négyzet próba szignifikáns kapcsolatot mutat a gazdaságok területének nagysága és a közraktári szolgáltatást igénybe venni szándékozók között. A kapcsolat közepesnél gyengébb erősségű, tehát itt is számolnunk kell más tényezők hatásával. A korrigált reziduum értékek alapján a táblázaton belül az 50 és 200 ha közötti kategória és a tervezi közraktári szolgáltatás igénybevételét, valamint az 50 ha alatti kategória és a nem tervezi közraktári szolgáltatás igénybevételét kategóriák között sikerült relációt kimutatni. A 200 ha feletti gazdaságok esetén a korrigált reziduum érték alapján nem tehető megállapítás. Összegezve tehát elmondható, hogy az 50 és 200 ha közötti területtel rendelkező gazdaságok nagyobb valószínűséggel vesznek igénybe a jövőben közraktári szolgáltatást, mint az 50 ha alatti területtel rendelkezők. 54. ábra: Közraktári szolgáltatás igénybevételét tervezők aránya a megkérdezettek között Forrás: Saját vizsgálat, n=

113 32. táblázat: Közraktározás - kérdéscsoport statisztikai vizsgálatának eredményei Vizsgált összefüggés Statisztikák Számított érték Szignifikancia Közraktári Pearson-féle χ 2 10,354 szolgáltatás igénybevétele * Cramer V együttható 0,189 0,006 Gazdaság területe Közraktári szolgáltatás Pearson-féle χ 2 14,054 igénybevételét 0,001 tervezi * Gazdaság területe Cramer V együttható 0,

114 Beruházás raktárkapacitás létrehozására kérdéscsoport vizsgálata Egy 1985-ben íródott tanulmány szerint, melyben 65 termelőszövetkezetet vizsgáltak a beruházási elképzeléseikről, a 20 megnevezett tervezett beruházásfajtából a gabonatároló építése, rangsorban a 9. helyen szerepelt, azaz 6 szövetkezet (9%) jelezte ilyen irányú szándékát. A szövetkezetek vezetői a korszerűtlen tárolási körülményeket, a tárolási kapacitások elégtelenségét, valamint az aratással egy időben történő kényszerértékesítést (mely hátráltatja a betakarítást) jelölte meg fő okként. (Kapronczai, 1985) Az említett okok ma is indokot és alapot szolgáltatnak terménytárolók építéséhez ezért a mintában szereplő gazdaságoknál vizsgálni kívántam az ilyen irányú beruházási terveket. A vizsgálat során megkérdezett gazdaságok közül új raktárkapacitás létrehozásához kötődő beruházást a jövőben 80 gazdaság tervez, ami a megkérdezettek gazdaságok 28%-át jelenti. 55. ábra: Jövőbeli beruházási szándék, raktárkapacitás létrehozására a megkérdezettek között 72% 28% Jövőben tervez beruházást raktárkapacitás létrehozására Jövőben nem tervez beruházást raktárkapacitás létrehozására Forrás: Saját vizsgálat, n=287 Az egyes mérettartományokban vizsgáltam az elkövetkezendő öt évre vonatkozó beruházási szándékot. A Pearson-féle Khi-négyzet próba szignifikáns kapcsolatot mutat a gazdaságok területének nagysága és a beruházási szándék között. A kapcsolat közepes erősségű. A korrigált reziduum értékek alapján a táblázaton belül az 50 ha feletti kategóriák és a tervez beruházást raktárkapacitás létrehozására, valamint az 50 ha alatti kategória és a nem tervez beruházást raktárkapacitás létrehozására kategóriák között egyértelmű kapcsolat mutatható ki. 114

115 Összegezve tehát elmondható, hogy az 50 ha feletti területtel rendelkező gazdaságok és az elkövetkezendő öt évben, raktárkapacitás létrehozására tervezett beruházások között pozitív kapcsolat áll fenn. 56. ábra: Jövőbeni beruházási szándék raktárkapacitás létrehozására, mérettartomány szerint (db, %) Forrás: Saját vizsgálat, n=283 A megkérdezett gazdaságok által raktárkapacitás létrehozására tervezett beruházások, megvalósulásuk esetén, összesen mintegy tonna új tárolókapacitás létrehozását eredményeznék. 115

116 57. ábra: Beruházással létrehozandó raktárkapacitás típusok a megkérdezettek között Síktároló (t) Silótároló (t) Egyéb (t) Forrás: Saját vizsgálat, n=79 A létrehozandó tároló típusok közül a síktároló bizonyult a legnépszerűbbnek, melynek magyarázata a többoldalú hasznosítási lehetőségben keresendő. A gazdaságok területének nagysága és a beruházással létrehozandó síktároló kapacitás közötti vizsgálat során a Pearson-féle Khi-négyzet próba szignifikáns kapcsolatot jelez. A kapcsolat közepesnél valamivel gyengébb erősségű. A korrigált reziduum értékek alapján a táblázaton belül a 200 ha feletti- és az 1000 t feletti síktároló kapacitás létrehozását tervezi, kategóriák között sikerült kapcsolatot kimutatni. Összegezve tehát elmondható, hogy a 200 ha feletti területtel rendelkező, az elkövetkezendő öt évben beruházással síktároló raktárkapacitás létrehozását tervező gazdaságok jellemzően 1000 t feletti kapacitás létrehozását tervezik. 116

117 58. ábra: Beruházással létrehozandó raktárkapacitás az egyes mérettartományokban (db, %) Forrás: Saját vizsgálat, n=62 A beruházással létrehozott kapacitásokat a raktározók jellemzően saját terményeik tárolására kívánják felhasználni. A válaszadó gazdaságok mindössze 23%-a nyilatkozott úgy, hogy bértárolásra is használná a tárolót. 59. ábra: A saját terményen kívül bértárolást is vállalók aránya a megkérdezettek között 23% Bértárolást is vállalna (%) 77% Csak saját terményt tárolna (%) Forrás: Saját vizsgálat, n=78 117

118 A saját vagy idegen termény tárolása és a gazdaságok mérettartománya kategóriák kereszttábla-elemzéssel végzett vizsgálata nem mutatott szignifikáns kapcsolatot az egyes változók között, ezért a következtetések levonásától eltekintek, csak a diagramot közlöm (60. ábra). 60. ábra: A saját/idegen termény tárolásának alakulása a tervezett raktárberuházásoknál az egyes mérettartományokban (db, %) Forrás: Saját vizsgálat, n=77 118