1. A szuverenitás fogalma, a fogalom jellege
|
|
- Jenő Németh
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szuverenitás ea AZ ÁLLAM SZUVERENITÁSA (Elhangzott dec. 12-én.) (Az apróbetűvel jelzett részek időhiány miatt az előadáson nem hangoztak el, azok pusztán az érdeklődő hallgatók tájékoztatására szolgálnak.) 1. A szuverenitás fogalma, a fogalom jellege Az állam maga is és ennek következtében az államelmélet valamennyi kategóriája történeti kategória, de a szuverenitás esetében ennél többről van szó, az állam történeti kategória jellege a szuverenitásban hangsúlyozottan fejeződik ki. Ezzel összefüggésben eltérő álláspontok a szakirodalomban: a többséginek tekinthető álláspont (többek között Jellinek, Carl Schmitt, Heller, Nawiasky) szerint a szuverenitás csak a modern állam sajátossága, a kisebbséginek tekinthető álláspont (többek között Kelsen, Visinszkij, Samu Mihály, Valki László) szerint minden államra jellemző. A magunk részéről az első állásponttal értünk egyet, mivel a szuverenitás tág értelmezése elmossa az állami főhatalom és a szuverenitás, az általában vett az állami főhatalom és a szuverén főhatalom különbségét, vagyis azt a minőségi különbséget, amelyik az állam és más hatalmi centrumok viszonyában a modern állam és a korábbi prekapitalista vagy premodern államok között van. Ezért álláspontunk szerint az állami szuverenitás a modern állam hatalmának ezt a minőségi különbségét kifejező jogi és politikai kategória, amelynek tartalma a modernitáson belül is jelentősen változott, ami a szuverenitás elméleti megfogalmazásaiban is kifejeződött. Ezért a szuverenitás problematika megértéséhez át kell tekintenünk a szuverenitás fejlődését. 2. A szuverenitás kialakulása és fejlődése Elsősorban a történeti politikai viszonyok változásának a megismeréséről van szó, amelyből a szuverenitás fogalma kifejlődött. A szuverenitás eredetileg politikai elképzelés volt, ami később jogi doktrinává vált. a) A középkorban szuverenitásról többek között azért sem beszélhetünk, mert az állam főhatalmát megtestesítő királyi hatalom és más feudális hatalmi tényezők (egyház, feudális nagybirtokosok) viszonyát nem a királyi hatalom alapvetően különböző minősége jellemezte, hanem a primus inter pares jelleg. A kifejezés eredete, története, erről Jellinek, Quaritsch in HRG superanus souveren Souverenitas ; Souverenitas és maiestas
2 Szuverenitás ea b) A szuverenitás a királyi hatalom megerősítésért folytatott késő-középkori és kora újkori politikai harcok szülötte: a kialakuló modern nemzetállam önállóságát három hatalmi tényező vitatta: a pápaság, a német-római császárság és a nagy hűbérurak. A német-római császár a reformációig magát az egész keresztény világ világi fejének tekintette, ami nem volt ugyan egészen alaptalan, de a tényleges helyzetnek egyáltalán nem felelt meg. Ennek következében éles politikai harc alakult ki a királyi hatalom és az említett hatalmi tényezők között. A szuverenitás kialakulása és főleg annak elmélete szempontjából francia fejlődés volt jelentős. (Angliában a központi királyi hatalomnak a szuverenitáshoz vezető megerősödése sajátos történelmi körülmények miatt 1066 óta nincs hűbéri lánc, a pápa és a császár messze van, a rózsák háborúja, VIII. Henrik szakítása Rómával, stb. viszonylag gyorsan ment végbe, Németországban pedig a harc a központi hatalom vereségéhez vezetett.) A francia királyok háromfrontos harcot folytattak a pápa, a császár és a bárók ellen. Ez a harc Szép Fülöp - VIII. Bonifác konfliktusával kezdődött, a francia abszolutizmus megszilárdulásával és a vesztfáliai békével fejeződött be. Az állami szuverenitás kialakulásának ezt a folyamatát, az állami főhatalom új minőséget eredményező, a jogilag korlátlan hatalom látszatát eredményező megerősödését immár az uralkodó személyétől eloldva a francia forradalom koronázta meg. A szuverenitás fogalma és elmélete ebben a politikai harcban született meg, egyrészt mint a politikai valóságot kifejező elmélet, másrészt mint ebben a harcban az abszolutizmusra törekvő királyokat támogató ideológia. Polémikus, negatív fogalomként jött létre, politikai törekvéseket támogató jogi kategóriaként született, a jogilag csaknem korlátlan királyi hatalom igényével lépett föl, azt azonban többek között politikai érvekkel támasztotta alá, az igényelt csaknem korlátlan hatalmat szükségesnek és részben létezőnek igyekezett beállítani. c) A központi hatalom, az állami szuverenitás melletti érvelésben fontos szerep jutott a XVI.- XVII. századi vallásháborúk tapasztalatainak, amely szerint a belső békét csak a harcoló felek fölött álló, őket egyformán kordában tartó, elnyomó hatalom képes biztosítani, aminek viszont föltétele a hatalom legfontosabb eszközének, a fizikai erőszak legitim alkalmazásának a monopolizálása. (Bodin, a francia ún. politikusok, Hobbes: a legkeményebb zsarnokság is jobb, mint a polgárháború.) A modern állam, a szuverenitás kialakulásában ezáltal összekapcsolódik majd két, egymástól látszólag teljesen független tendencia: a hatalom koncentrálódása és az államhatalom neutralizálódása, vagyis egy központi hatalom végérvényes kialakulása és annak kísérlete, hogy a politikai egységet széttöréssel fenyegető világnézeti különbségeket egy magasabb semlegességben oldják föl. d) Az állami szuverenitás kialakulásában döntő tényező volt a modern kapitalizmus, az ugyanis szintén a fizikai erőszak legitim alkalmazásának az állami monopolizálását igényelte egyrészt azért, mert a gazdaságon kívüli kényszert a gazdasági kényszer váltotta föl, másrészt pedig ez a monopolizálás felelt meg a jogbiztonság igényének. (Erről bővebben: Jogi alaptan III./4. A modern állam, politika és jog kialakulásának kapcsolata a tőkés fejlődéssel.) A jogbiztonság követelménye magában foglalja továbbá, hogy jogvitákat végérvényesen eldöntsék, ami a legkönnyebben (egyes fölfogások szerint kizárólagosan) az államszervezet hierarchikus fölépítése és az annak csúcsán álló legfelső hatalom útján biztosítható. e) A polgári átalakulás politikai harcaiban (kb ) egyre erősebben jelentkeztek azok a törekvések, amelyek az állam szuverenitását el akarták választani az uralkodó hatalmától, az uralkodói vagy fejedelmi szuverenitás elvétől, a népszuverenitás és a nemzeti szuverenitás elvére való hivatkozással. Az
3 Szuverenitás ea angol és a kontinentális fejlődés ebben is eltért egymástól. Angliában a Dicsőséges Forradalmat követően a konfliktus a King or Qeen in the Parliament kompromisszumával oldódott meg, a kontinensen viszont mint a fejedelmi szuverenitás és a népszuverenitás ellentéte tartósan fönnmaradt, egészen az alkotmányos monarchiák megszűnéséig. Itt ismét jelentős az angol és a kontinentális fejlődés különbsége: az angol alkotmányos monarchia esetében az uralkodó benne van a parlamentben, a kontinensen pedig szemben áll vele, aminek következtében a politikai harcok közjogi formában jelentek meg. A francia fejlődés sajátosságát az adja, hogy ott is az alkotmányos monarchia képezte a politikai keretet, de viszonylag rövid ideig, legtágabb értelmezés szerint is csak között, forradalmi megszakításokkal (1830, 1848/49, 1870/71); Németországban pedig 1918-ig tartott, több részállamban, ellenforradalmi megszakításokkal vagy korrekciókkal, ami többek között azzal járt, hogy a népszuverenitás és a monarchikus szuverenitás politikai konfliktusát az államszuverenitás és a szervszuvernitás különbségévé közjogiasították (Hegel, majd Gerber, aztán Jellinek). A modern nemzetté válás eltérő körülményei miatt a nemzeti szuverenitás is itt most nem részletezhetően eltérő tartalmat és jelentőséget nyert az említett országok esetében. f) A vázolt történeti fejlődés eredményeként kb. 1815/1871-től (a Német-Római Birodalom fölbomlása, Bécsi kongresszus, egységes Németország) az első világháború végéig, esetleg a 20. század közepéig tartott az időszak, amit a szuverén nemzetállam fénykorának nevezhetünk, és amikor a politikai valóság a leginkább megközelítette a jogilag korlátlan szuverenitás hagyományos és ideáltipikus elképzelését, amit a kritikus szakirodalomban szuverenitás-dogmának neveztek között: már nincs rendiség, és még elhanyagolhatóak a nemzetközi-globális interdependeciák. g) 1919-től kezdődően követően egyre erősebbek és nyilvánvalóbbak lettek az államhatalom jogi korlátai, az ún. szuverenitás-dogma egyre inkább tarthatatlanná vált. Előbb a szuverenitás külső oldalát érintő nemzetközi jogi korlátok, majd az alapjogi-emberi jogi korlátozások. A Párizs környéki békék megszüntették a legyőzőtt államok szuverenitását, és kihúzták a talajt az állami szuverenitás jogi korlátlanságának és a nemzetközi jog kötelező jellegének az összeegyeztetésére törekvő Jellinek féle önkorlátozási elmélet alól. Újabb és újabbb jogi korlátok jelentek meg: 1928 Briand-Kellogg paktum, a második világháború következményei az aequalis potestas korábban is fiktív elvét ássák alá, katonai tömbök kialakulása, 1948 emberi jogok nyilatkozata, 1966 egyezségokmányok, európai integráció, humanitárius beavatkozás, stb. Mindez napjaink problémáihoz vezet el. 3. A szuverenitáselméletek fejlődésének főbb állomásai röviden, emlékeztetőül. a) Bodin: a szuverenitás fogalmának kidolgozása, a felségjogoknak mint a szuverenitás elemeinek egy fogalomba foglalása, az államfogalom és a szuverenitás összekapcsolása: "Az állam több családnak és közös ügyeiknek a jogszerű kormányzata szuverén hatalommal". Az alapvetően negatív fogalom (tagadja a pápa, a császár, és a rendek hatalmát) átvezetése a pozitiv megfogalmazásba, de még számos véletlenszerű mozzanattal. b) A kettős szuverenitás elmélete, a maiestas realis et personalis megkülönböztetése. A megkülönböztetés az egyre inkább széttagolódó Német-Római Birodalom viszonyaira tekintettel jött létre a XVI. sz végén és a XVII. sz. elején a korai német közjogtudományban. Képviselői
4 Szuverenitás ea Dominicus Arumaeus, Althusius, majd Grotius. Arumaeus szerint a maiestas realis a birodalmi rendeket illette meg, a maiestas personalis pedig a császárt, Althusiusnál majd Grotiusnál a fogalompár a népre illetőleg az uralkodóra vonatkozott. c) Hobbes a negatív mozzanat következetes végig vitele, következetes abszolutizmus, minden vonatkozásban korlátlan szuverenitás; a szuverenitás elemeinek mint szükségképpen összetartozóaknak a logikus összekapcsolása d) Rousseau a korlátlan népszuverenitás doktrinájának a kidolgozása, a népszuverenitás mint az uralkodói szuverenitás tagadása, ill. annak helyébe állítása; e) ugyanez ellenkező előjellel a restauráció államelméletében, az Isten kegyelméből uralkodó monarcha szuverenitása; a szuverenitás birtoklásának és gyakorlásának a megkülönböztetése: a szuverenitás az uralkodóé, gyakorlása a rendekkel együttműködve f) Hegel az államszuverenitás mint a fejedelmi és népszuverenitás szintézise g) Jellinek a szuverenitás történetiségének és Gerber nyomán az államszuverenitás és szervszuverenitás különbségének a hangsúlyozása h) A szuverenitáselmélet Angliában. Austin és Dicey. szuverenitás és nemzetközi jog, politikai és jogi szuverenitás. A parlamenti szuverenitás doktrinája (nem az alsóházé!). i) Szuverenitáselméletek a 20. században: Kelsen, Schmitt, Heller, Laski. 4. Az állami szuverenitás hagyományos értelmezése (az. ún. szuverenitás-dogma) A Jogi alaptanban tekintettel arra, hogy a tárgy bevezető, alapozó jellege következtében a kérdéskör bizonyos leegyszerűsített tárgyalására volt szükség a szuverenitásnak lényegében ezt a hagyományos fogalmát tárgyaltuk. Ennek a szuverenitás fogalomnak illetőleg szuverenitásfölfogásnak a legfontosabb jellemzői röviden a következők: (bővebben a Jogi alaptanban) a) a szuverenitás a legfőbb hatalom tulajdonsága, a szuverén maga fölött más hatalmat nem ismer el, kivéve Istent (superiorem non recognoscentes) b) az előzőből következik, hogy a szuverenitás fogalmához hozzátartozik a függetlenség, a szuverén hatalom független hatalom, méghozzá minden szuverén hatalom független hatalom, ennek következtében jogilag egyenlőek, vagyis a szuverenitás aequalis potestas c) a dogma szerint az előzőekből következik, hogy a szuverént jogilag senki sem korlátozhatja, ez gyöngébb értelmezés esetén még összeegyeztethető a természetjogi és azon alapuló jogi korlátokkal (Bodin), túlfeszített pozitivista, abszolutizált értelmezés esetén viszont teljes jogi korlátlanságot jelent (Hobbes, Rousseau, és mások). Ez az érvelés egy máig ható hamis alternatíván alapul: hierarchikus korlátozás vagy korlátlanság. d) mindenkire kiterjedő egyetemes hatalom (universalis potestas) e) minden kérdés eldöntésére kiterjedő teljhatalom (summa potestas) f) kizárólagosság és átruházhatatlanság, vagyis az előbbiek szerinti hatalom és annak gyakorlása kizárólag az államot illeti meg, a későbbiekben ezt sokan annyiban enyhítették, hogy a kizárólagosság és átruházhatatlanság nem a hatáskörök gyakorlására, hanem azok megállapítására, az ún. kompetencia-kompetenciára vonatkozik g) az utóbbi két sajátosság kapcsán különösen nyilvánvalóvá vált, hogy a jelzett tulajdonságok ha egyáltalán léteznek csak az államot mint egészet illethetik meg, és nem az egyes állami szerveket, vagyis világosan meg kell különböztetni az állami szuverenitást és az ún. szervszuverenitást.
5 Szuverenitás ea Az állami szuverenitás hagyományos értelmezése a XX. század végére nyilvánvalóan túlhaladottá vált, egyrészt a nemzetközi jogi és globális politikai változások, másrészt az állami tevékenység alkotmányos korlátainak és azok garanciáinak a fejlődése következtében. A szuverenitás elméleti vizsgálódására nézve ez többek között három lényeges következménnyel járt: a) A szuverenitás hagyományos fogalma korrekcióra szorul, megkérdőjeleződik a teljesség, aztán a kizárólagosság, nem is beszélve a sosemvolt korlátlanságról. b) Kérdésessé válik a szuverenitás jövője Ebben a kérdésben igen különböző felfogások vannak; én a magam részéről Heinhard Steigerrel értek egyet,, aki álláspontját három tézisben foglalta össze: 1. A szuverén államok modelljének a kora véget ért, legalábbis Európában, ami azonban paradigmatikus. 2. A politikai-jogi-szervezeti egységképződés elsődleges formája azonban jelenleg és a belátható jövőben a nem-szuverén állam marad. 3. Ez a primer állam kooperatív és integrativ államfölötti szervezetekkel a funkcionálisan meghatározott komplementaritás jogilag szervezett viszonyaiban áll. (STEIGER, Heinhard: Geht das Zeitalter des souveränen Staates zu Ende? In: Der Staat old.) A témáról bővebben: Szilágyi Péter A jogbölcselettel szembeni kihívások a harmadik évezred kezdetén Magyarországról nézve in Magyar Közigazgatás LIV. (2004) 3, o. vagy Közjogi intézmények a XXI. században. Jogfilozófiai és politikatudományi szekció. Szerk. Andrássy György és Visegrády Antal Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs 2004.) c) Új módon jelenik meg az állami szuverenitás és a népszuverenitás viszonyának kérdése. Erről külön fájl: A népszuverenitás és a közvetlen demokrácia problémája
A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenIV. FEJEZET FÜGGETLENSÉG, FŐHATALOM, ÁLLAM A SZUVERENITÁS ELMÉLETEI
IV. FEJEZET FÜGGETLENSÉG, FŐHATALOM, ÁLLAM A SZUVERENITÁS ELMÉLETEI FORRÁSOK: Jean Bodin: Az államról; Thomas Hobbes: Leviatán; Hugo Grotius: A háború és béke jogáról; Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
Részletesebbenállamok történetileg kialakult sokfélesége és összetettsége és az ebből adódó
2011.12.14. AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1/18 AZ ÁLLAMOK RENDSZEREZÉSE 1. Az államok rendszerezése mint tudományos probléma. Az államformatan. Az államok rendszerezésének (csoportosításának, osztályozásának)
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai
RészletesebbenJOGBÖLCSELET KOLLOKVIUMI VIZSGAKÉRDÉSEK 16. SZE DFK JOGELMÉLETI TANSZÉK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. A. A jogelméleti irányzatok családfája B. A jogrend fogalma és belső strukturáltsága: a joglépcső elmélet A. A természetjog és a pozitivizmus fogalmi
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 14.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 14. Áttekintés I. Az állam és a jog eredete II. A modern állam kialakulása III. Államok tipológiája elsődleges másodlagos harmadlagos, stb. folyamatok elsődleges, ún. ázsiai
RészletesebbenA jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenA nemzetközi jog hatása a szuverenitás klasszikus" közjogi elméletére Szabó József munkássága tükrében
KISS BARNABÁS* A nemzetközi jog hatása a szuverenitás klasszikus" közjogi elméletére Szabó József munkássága tükrében Bevezető A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar hányatott sorsú volt
RészletesebbenSZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenSzakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai
1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenII. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.
Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
RészletesebbenJavítóvizsga témakörök Történelem, 11.c
Javítóvizsga témakörök Történelem, 11.c 2017-18 1. Kora újkori egyetemes történelem a. Francia abszolutizmus i. Királyi hatalom meggyengülése ii. XIV. Lajos iii. Gazdaságpolitikája, hadserege b. Habsburgok
Részletesebben11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenMax Weber államelmélete
Max Weber államelmélete Max Weber (1864-1920) a szociológiai államelmélet legnagyobb hatású képviselője eredetileg jogász volt, egyetemi pályafutását is mint a római jog és a kereskedelmi jog magántanára
RészletesebbenÉrettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
RészletesebbenSegédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz. I. félév. Tóth-Matolcsi László
ELŐADÁSVÁZLATOK Segédanyag levelezős jogász hallgatók részére a Bevezetés a politikatudományba című tárgyhoz I. félév Tóth-Matolcsi László 1. A politikatudomány elméleti alapjai. A tudományág kialakulásának
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenTÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenEmberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3
Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK
ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenREFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)
085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenV. téma. A normák és a jogi norma. A természetjogi és jogpozitivista felfogás
V. téma A normák és a jogi norma A természetjogi és jogpozitivista felfogás 1. A normák és a jogi norma 1.1. A normák szerepe, sajátosságai, típusai - társadalom, emberi közösség (még annak legkisebb egysége
RészletesebbenFőhajtás, mérce és feladat
Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt
RészletesebbenMichal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása
Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
RészletesebbenSzabó József első" szuverenitás-elmélete
KISS BARNABÁS Szabó József első" szuverenitás-elmélete Bevezető A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának sokáig méltatlanul mellőzött professzora, Szabó József (1909-1992)' munkássága kezdetén
RészletesebbenSalát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE
Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenI. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról
Babeş Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár Kar: Történelem-Filozófia Egyetemi év:ii. Félév:I. I. Általános információk az előadásokról, szemináriumokról, szak- vagy laborgyakorlatokról Tantárgy neve: Nemzetközi
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
Részletesebben11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák
11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés
RészletesebbenSZKA208_13. A kurdok
A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik
RészletesebbenKÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK
KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek
Részletesebben9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák
9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72 Óra 1. Tananyag Bevezetés A történelem kezdete a kőkor 1-2.lecke,7-17.old 2. Egyiptom, a Nílus ajándéka Mezopotámia és a Közel-Kelet 4-5.lecke
RészletesebbenSzuverenitás. ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1. Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4
Szuverenitás ELTE ÁJK 2013-14. tanév 2. szemeszter Alkotmányjog 1 Ajánlott videó: https://www.youtube.com/watch?v=egy49rcnz-4 A szuverenitás meghatározása Kihívások A szuverenitás tényével kapcsolatban
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenTárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.
Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0
RészletesebbenDr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek
Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek 1. Társadalmi szempontból az önkormányzati rendészet legfőbb lehetősége a helyi közérdeknek megfelelő közrend
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
Részletesebben5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenA feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az címre küldje!
A házi dolgozattal kapcsolatos formai követelmények 1. A dolgozat terjedelme minimum 2-3 oldal, amibe nem értendők bele a szöveg végén mellékletként prezentált táblázatok, képek, ábrák, stb. az áttekinthetőség
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
RészletesebbenA DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA
I. Alapító nyilatkozat A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA Mi, a Demokratikus Koalíció sokféle irányból jött alapítói modern demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal
RészletesebbenBIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco
Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;
RészletesebbenA megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
Részletesebben2016/2017-II TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) 2 koll. 3 Forisek Péter H XII
TÖRTÉNELEM BA 2016/17. II. FÉLÉV I. ÉVFOLYAM (30 FŐ) KÓD CÍM ÓRA TELJ KR. OKTATÓ BTTR103BA Informatikai 2 koll. 2 Nemes Zoltán H. 14-16 XII BTTR116BA Történeti földrajz* 2 koll. 2 Szilágyi Zsolt K. 10-12
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenDr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA
Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.
RészletesebbenDe iurisprudentia et iure publico
De iurisprudentia et iure publico www.dieip.hu www.dieip.com I. évfolyam 2007/3. szám Kiadó: Cím: Szegedi Tudományegyetem 6722 Állam- és Jogtudományi Kar Szeged Politológiai Tanszék Rákóczi tér 1. dieip@dieip.hu
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenHorváth Csaba: Az ókor és a középkor
Horváth Csaba: Az ókor és a középkor Ez a sorozat két kötetben és négy részben követi végig az egyetemes és a magyar történelem f? sodrásait. A levezetések a történelmi ismeretek úgymond esszenciáját adják,
RészletesebbenA PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ
JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,
Részletesebben61 Szuverenitás, globalizáció, európaizálódás
Szilágyi Péter Szuverenitás, globalizáció, európaizálódás Állami szuverenitás E tanulmány [1] három, államelméleti szempontból alapvető kérdést jár körül: a) Mit jelent napjainkban, a 21. század első harmadában
Részletesebben2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása
TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenKutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.
Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA
SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ
RészletesebbenKORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója
KORA ÚJKOR Jogi jelképek és a jog művészete. Az obiter depicta mint a kormányzás víziója A könyv szerzője, Peter Goodrich, a New York-i Cardozo School of Law professzora számos jogi monográfiát jegyez,
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
Részletesebben