H A T Á R O Z A T ,- Ft, azaz ötszázhetvenezer forint munkaügyi bírsággal sújtja.

Átírás

1 BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG Jogerős:2011. november 03-tól BBK/ /2011. Üi.: Haraszti Tamás Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály Tel.:06 1/ Tárgy: munkaügyi bírság MÉHES Építőipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft Dunavarsány, Szárnyasliget 08/9. H A T Á R O Z A T A Budapesti Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a MÉHES Építőipari Kereskedelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot (2336 Dunavarsány, Szárnyasliget 08/9.; adószám: , cégjegyzékszám: ; a továbbiakban: Kft.) a munkaidő-nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségének valamint a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértéséért ,- Ft, azaz ötszázhetvenezer forint munkaügyi bírsággal sújtja. és egyben kötelezi - a Kft-t, hogy a munka- és pihenőidő rendjére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének november 15-ig tegyen eleget, a tájékoztatás másolati példányát a Bányakapitányság részére a közzétételt követő 5 munkanapon belül küldje meg, valamint - a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglaltakat és - a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat következetesen tartsa be. A bírságot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u ) MÁK pénzforgalmi jelzőszámú számlájára, jelen határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell befizetni. A kiszabott bírság megállapított adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Amennyiben a Kft. befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a Bányakapitányság megkeresi az illetékes adóhatóságot a behajtás érdekében. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget. A Kft. kérheti a bírság részletekben történő teljesítését. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetéke ,- Ft, azaz huszonkettőezer nyolcszáz forint, melyet illetékbélyegben a fellebbezési kérelem előterjesztésekor kell leróni Budapest, Columbus u Ügyfélfogadás: :(06-1) : 1591 Budapest, Pf.: 310. kedden 8-tól 12 óráig bbk@mbfh.hu csütörtökön 14-től 15 óráig :(06-1)

2 I N D O K O L Á S A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV) közérdekű bejelentés érkezett, hogy a Kft. -nél bejelentés nélkül foglalkoztatnak munkavállalókat. A NAV áttette az ügyet a Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének, aki a helyszíni szemlét követően megállapította a hatásköre hiányát és az eljárást hivatalból áttette a hatáskörrel rendelkező Bányakapitányságra. Ezt követően a Bányakapitányság május 03-án a Kft. Bugyi IX.- homok, kavics bányaüzemében munkaügyi szabályok betartását ellenőrizte. A Bányakapitányság az ellenőrzéseken tett megállapításokat a BBK/1099-2/2011. iktatási számú jegyzőkönyvekben rögzítette, a hiányosságok feltárása céljából BBK/ /2011. iktatási számú végzésében további iratokat kért be a Kft-től. A BBK/1099-2/2011. számú jegyzőkönyv II.1. alapján az ellenőrzés időpontjában a foglalkoztatási jogviszonyban állók létszáma 97 fő. A Kft. a Bányakapitányság rendelkezésére bocsájtotta Excel táblázatban a márciusi névsort, amely alapján 103 fő munkavállalót foglalkoztatott a Kft., ebből márciusban kilépett 6 fő +1 fő xxxxxx xxxxxx (névsorban nem szerepel) elhunyt. Kilépett áprilisban 2 fő és belépett 3 fő (xxxxxx xxxxxx, xxxxxx xxxxxx, xxxxxxxx xxxxxx). Ez alapján a Bányakapitányság megkereste az Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervét (a továbbiakban: EP) és a NAV - ot és megkérte a Kft. - nél foglalkoztatott biztosított természetes személyek bejelentését. A Bányakapitányság a BBK/ /2011. számon iktatott végzésével, július 14. napján a rendelkezésre álló adatok alapján hivatalból munkaügyi eljárás indított. A Kft. az eljárás megindításáról szóló végzésében biztosított jogával élt és a BBK/ /2011. számon iktatott levelében iratbetekintést kért. Az iratbetekintés során a BBK/ /2011. számon iktatott feljegyzés szerint a Bányakapitányság kérdésére a munkáltató képviseletében megjelent xxxxxx xxxxxx úgy nyilatkozott, hogy xxxx xxx munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatos kérdés megválaszolására nincs felhatalmazva, ezért szeptember 06-ig írásban válaszolnak. A Kft. ezen nyilatkozatát a BBK/ /2011. számon iktatott levelében megtette. A Bányakapitányság megállapította, hogy a Kft. Excel fájlban átadott márciusi névsorban és a Kft. által a munkaszerződésekkel megküldött (BBK/ /2011. számon iktatott) nyilvántartási lista szerint szereplő adatok alapján a foglalkoztatási jogviszonyban állók közül xxxx xxx gépkocsivezető adatai (Lakcím: xxxx xxxxxxxxxxx xxxxxs x. xx.; anyja neve: xxx xxxxxxxx) tévesen szerepelnek. A helyszíni ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv és annak mellékletét képező iratok, valamint a bekért dokumentumok, nyilatkozatok alapján a Bányakapitányság az alábbiakat állapította meg. A munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény (Met.) 3. (1) bekezdés c) pontja szerinti munkáltatói nyilvántartási kötelesség vizsgálata során a jelenléti ívek, a szállítási napló, valamint az ellenőrzés időpontjában felvett jegyzőkönyvben xxxxx xxxxxx ügyvezető igazgató által tett nyilatkozatok egybevetésével, a vizsgált, április május 03. közötti időszakra (továbbiakban: ellenőrzési időszak) vonatkozóan ellentmondások állapíthatók meg. - 2/11 -

3 Az ellenőrzés során a másolatban elhozott április és május havi jelenléti ívek: Nehézgépkezelők április-májusi műszakjai: 1. xxxxr xxxxxx április 1-május 2. között 8,5 óra/munkaidő 7:00-15:30-ig (21 műszak) szombati, vasárnapi, ünnepnapi, éjszakai műszak nincs a jelenléti íveken jelölve 2. xxxxxx xxxxxx április 1.-április 11. között 8,5 óra/munkaidő 7:00-15:30-ig; április április 22. között 8,5 óra/munkaidő 15:30-24:00-ig; április 26-án szabadság április május 2. között 8,5 óra/munkaidő 7:00-15:30-ig 19 műszak szombati, vasárnapi, ünnepnapi műszak nincs a jelenléti íveken jelölve, éjszakai igen 3. xxxxxx xxxxxx április 1-május 2. között 8,5 óra/munkaidő 7:00-15:30-ig 21 műszak szombati, vasárnapi, ünnepnapi, éjszakai műszak nincs a jelenléti íveken jelölve 4. xxxxx xxxxxx április 1-május 2. között 8,5 óra/ munkaidő 7:00-15:30-ig 21 műszak szombati, vasárnapi, ünnepnapi, éjszakai műszak nincs a jelenléti íveken jelölve 5. xxxxxxxx xxxxx április 1-április 29. között 4 óra/ munkaidő 8: ig május 2-án 8,5 óra/munkanap 7:00-15:30-ig 20 műszak szombati, vasárnapi, ünnepnapi, éjszakai műszak nincs a jelenléti íveken jelölve 6. xxxxx xxxxxx április 1.-április 6. között szabadság április 7-én 5,5 óra/ munkaidő 6:30-12:00-ig (4 óra/nap jelenlétibe); április április 19. között 4 óra/ munkaidő 8:00-12:00-ig; április 20-án szabadság április április 29. között 4 óra/ munkaidő 8:00-12:00-ig - 3/11 -

4 2011. május 2-án 4 óra/ munkaidő 7:00-11:00-ig 15 műszak szombati, vasárnapi, ünnepnapi, éjszakai műszak nincs a jelenléti ívekben 7. xxxxx xxxxxx április 1.-április 7. között 6 óra/munkaidő 16: ig (8 óra/nap jelenlétibe) április április 14. között szabadság április április 20. között beteg április 21-én 7,5 óra/munkanap 14:30-22:00-ig (8 óra/nap jelenlétibe) április 22-én 8,5 óra/munkanap 14:00-22:30-ig április április 29. között 7,5 óra/ munkaidő 14:30-22:00-ig (8 óra/nap jelenlétibe) május 2-án 7,5 óra/ munkaidő 15:00-22:30-ig (8,5 óra/nap jelenlétibe) 11 műszak szombati, vasárnapi, ünnepnapi, éjszakai műszak nincs a jelenléti ívekben Szalagkezelők április-májusi műszakjai: 1. xxxxxxxx xxxxxx április 20-tól van állományban a április-májusi jelenléti ívben: április 20-május 2. között 8,5 óra /a műszak kezdete és vége nincs jelölve 10 műszak jelölve, abból 2 szombat, és 1 vasárnapi szombati, vasárnapi, ünnepnapi, éjszakai műszak nincs a jelenléti ívekben 2. Csanády Zsolt a április-májusi jelenléti ívben: április 1-április 15. között 6 óra/ munkaidő16:00-22:00-ig április 15.- május 2. között beteg 11 műszak szombati, vasárnapi, ünnepnapi, éjszakai műszak nincs a jelenléti ívekben Az alábbiakban felsorolt munkavállalók (12 fő) vonatkozásában 2011.április 1-május 2. (kivéve utolsó négy munkavállaló) között munkaidő nyilvántartást egyáltalán nem vezettek. 1. xxxx xxx pénztáros, belépés xxxxxx xxxxxx pénztáros, belépés xxxxxxx xxxx belf. gkv. belépés xxxxxxxx xxxxxx pénztáros, belépés xxxxxxxx x. xxxxxx pénztáros, belépés (beteg) 6. xxxx xxxxs xx. gépkezelő, belépés xxxxxx xxxxxx xx. üzemvezető, belépés xxxxxxxxxx xxxxxxxx pénztáros, belépés xxxxxxx xxxxxx bányamester, belépés (nyt. májusban vezetve) 10. xxxxxx xxxxxx szalagkezelőre, belépés (nyt. májusban vezetve) 11. xxxxxxxxxx xxxxx xxxxxxx admin., belépés (nyt. májusban vezetve) - 4/11 -

5 12. xxxxxx xxxxxx admin. belépés (nyt. májusban vezetve) Munkavégzés a szállítási napló adatai alapján az ellenőrzési időszakban: Dátum első fuvar ki utolsó fuvar ki időtartam fuvar db (P) 4:30:52 18:03:17 13:32: (Sz) 1:27:46 15:48:26 14:20: (V) (H) 2:58:29 23:05:54 20:07: (K) 0:43:09 22:44:21 22:01: (Sz) 2:05:30 20:01:51 17:56: (Cs) 0:36:35 23:38:41 23:02: (p) 1:08:02 19:42:20 18:34: (Sz) 1:20:26 14:33:15 13:12: (V) 22:58:00 22:59:58 0:01: (H) 0:33:46 21:49:10 21:15: (K) 3:12:45 21:21:53 18:09: (Sz) 2:13:55 20:57:18 18:43: (Cs) 2:52:06 21:40:48 18:48: (P) 2:03:36 23:22:09 21:18: (Sz) 4:25:05 18:58:24 14:33: (V) 6:01:13 12:43:31 6:42: (H) 3:34:42 20:19:43 16:45: (K) 1:39:14 23:20:09 21:40: (Sz) 2:57:57 23:36:44 20:38: (Cs) 3:50:11 20:12:40 16:22: (P) 2:55:33 22:29:45 19:34: (Sz) 3:45:04 15:35:12 11:50: (V) (H) (K) 3:28:00 22:07:35 18:39: (Sz) 2:55:27 22:07:03 19:11: (Cs) 3:06:08 19:58:44 16:52: (P) 3:00:00 21:51:47 18:51: (Sz) 1:35:20 16:19:19 14:43: (V) (H) 3:12:31 18:21:06 15:08: (K) 3:01:17 12:48:07 9:46:50 68 A Bányakapitányság a szállítási napló adataiból megállapította, hogy a Kft. az ellenőrzési időszakban munkanapokon 23:30-07:00 óra között, munkaszüneti napokon (szombatvasárnap) 23:30-07:00 óra között, illetve délelőttös és délutános műszakokban is anyagkiadási tevékenységet folytatott. Ehhez a tevékenységéhez minimum 2 fő (rakodógépkezelő és pénztáros) munkavállaló közreműködésére volt szüksége. Az éjszakai és hétvégi munkavégzésnek ellentmond az ügyvezető jegyzőkönyvben tett nyilatkozata is, melynek értelmében éjszakai munkavégzés a bányaüzemben nincs, csak délelőttös (7:00-15:30), illetve délutános (15:00-23:30), ami kb. 3-4 munkavállalót érint, hétvégén - szombaton - pedig csak rendkívüli esetben, árukiadáskor történik munkavégzés, - 5/11 -

6 ami kb. 4-5 tehergépkocsi vezetőt és 1 rakodógép kezelőt érintett. (Jkv. 4. old és II.4. pont) Az ellenőrzési jegyzőkönyv mellékletét képező fentiekben részletezett - jelenléti ívek tanúsága szerint az ellenőrzési időszakban munkanapokon (23:30-07:00), munkaszüneti napokon (szombat-vasárnap) 23:30-07:00 óra között, illetve délelőttös és délutános műszakokban a Kft. úgy végzett bányaüzemi rakodási, szállítási, árukiadási, számlázási tevékenységet, hogy ezekre a műszakokra nem történt bejegyzés a jelenléti íveken. A Kft. az ellenőrzés során az 5 fő pénztáros munkavállaló vonatkozásában munkaidő nyilvántartást/jelenléti ívet bemutatni nem tudott. A Bányakapitányság az ellenőrzés során feltárt - a fentiekben részletezett - adatokból megállapította, hogy az ellenőrzési időszakban a Kft. a munkavállalók áprilisi munkaidő nyilvántartásának nem tett eleget 12 fő munkavállaló tekintetében, valamint a hétvégén (rendkívüli) munkát végző munkavállalók munkaidejének nyilvántartása egyáltalán nem történt meg, 4 fő munkavállaló (xxxxxxx xxxxxx, xxxxxx xxxxxn, xxxxxx xxxxxx, xxxxxxxxxx xxxxx xxxxxxx) vonatkozásában csak májusi munkaidő nyilvántartást tudtak bemutatni. Ezzel a Kft. megsértette az évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (a továbbiakban Mt.) 140/A. (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b) szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat. Továbbá a (3) bekezdés értelmében az (1) bekezdésben szereplő nyilvántartásból megállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő 24 óránként a beosztott, valamint a teljesített rendes és rendkívüli munka, továbbá az ügyelet, készenlét kezdő és befejező időpontjának. A Kft. objektív felelőssége alapján felel azért, hogy a nyilvántartás tényszerű valós és teljes körű adatokat tartalmazzon. A Kft. a nyilvántartás nem tényszerű vezetésével akadályozta a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok betartásának tételes ellenőrzését. Ezt a Bányakapitányság a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre vonatkozó bírság megállapításánál súlyosbító körülményként vette figyelembe. A Met. 6/A. (1) bekezdés alapján a felügyelő a 6. (1) bekezdésének f) pontjától és a 7. - ban foglaltaktól eltérően köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása kötelező, ha a foglalkoztató a 3. (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések közül: a c) pont értelmében nem tett eleget a munkaidőnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségének [Mt. 140/A. (1) bekezdés a) pont], illetve kettős nyilvántartást vezetett. A fenti jogszabálysértés vonatkozásában munkaügyi bírság mértéke a Met. 7. (2) bekezdés b) pontja és bc) alpontja értelmében, amennyiben a megállapított egy jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól hatmillió forintig terjedhet. A Bányakapitányság a munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a Kft. egy jogszabályi előírást sértett. A jogellenes állapot időtartama az ellenőrzési időszakra - 6/11 -

7 állapítható meg. A jogsértés bányaüzem vonatkozásában minimum 12 fő munkavállalót érintett. Az okozott hátrány nagysága nem megállapítható a munkaidő nyilvántartás vezetésének hiányosságai miatt. A Bányakapitányság ,- Ft, azaz száznyolcvanezer forint munkaügyi bírsággal sújtja, amely a maximálisan kiszabható bírság 3 %-a. A Bányakapitányság a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályok ellenőrzése során vizsgálata a munkarendet, a munkaidőkeret alkalmazását, illetve hogy a munkaidőkeret alkalmazása ténylegesen megvalósult-e. A munkavállalók munkaidő beosztását, a munkaidő beosztások meglétét, illetve azt, hogy annak közlése megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. Valamint a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását. A jegyzőkönyvben rögzítettek szerint: Munkarendre vonatkozó írásos dokumentáció nincs. (Erre vonatkozóan iratot bemutatni nem tudtak.) a munkavállalók foglalkoztatása havi munkaidő keretben történik. Munkaidő keret kezdő és befejező időpontjára vonatkozóan írásos dokumentumot bemutatni nem tudtak és a helyben szokásos módon sem volt erre és a munkaidő beosztásra vonatkozó írásos dokumentum kifüggesztve. (Jkv. II./2. pont 2.2. alpont) A munkarend határozza meg munkaidő teljesítését, a munkaidő kezdetét és végét. A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A munkarend határozza meg a munkaidőkeretet és a munkaidő-beosztást. A munkarend előírja, hogy a munkavállaló naponta mikor kezdi munkáját, mikor fejezi be, egy héten/egy hónapban, sőt akár egy egész éven át mely munkanapokon végez munkát, azaz mikor van pihenőnapja, munkaszüneti nap. A munkarend meghatározható, ha mindenki ugyanabban a munkarendben dolgozik, tehát ahol a munkarend állandó, vagy munkavállalói csoportokra, illetve egyes munkakörökben dolgozókra is. Fő szabályként: meghatározott ütemben váltják egymást munkaidők és pihenőidők, tehát a munkarend a munkáltató működéséhez igazodik. A Bányakapitányság a rendelkezésére bocsátott munkaszerződések vizsgálat során megállapította, hogy a 15 fő havi, 11 fő munkavállaló foglalkoztatása heti munkaidőkeretben történik. Munkaidő-keretet alkalmazása esetén, az Mt. 118/A. (4) bekezdése alapján a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban kell közölnie a munkavállalóval. Ebből a szempontból írásbelinek minősül az a tájékoztatás, amit a munkáltatónál helyben szokásos módon közzétesznek (például a faliújságra kifüggesztik... stb.). Erre vonatkozó írásos dokumentum mint azt már a jegyzőkönyvben is rögzített a Bányakapitányság a Kft-nél nem állt rendelkezésre. A jegyzőkönyv II.1/ pontja értelmében a pénztárosokat a Kft. két naponként napi 12 órában és 2 nap pihenő kiadásával foglalkoztatja. A pénztárosok a munkaidő beosztást egymás között osztják be. A munkaidő beosztásra vonatkozó dokumentumot a Kft. az ellenőrzés időpontjában nem tudott bemutatni, és ilyet utólagosan sem csatolt be. Az Mt (1)-(2) bekezdése a munkaidő beosztás során bizonyos korlátokat állít fel, illetve garanciákat rögzít. A legfontosabb garancia azonban önmagában az, hogy a - 7/11 -

8 munkáltatónak kell a munkaidőt beosztania. Lényeges, hogy a munkáltató ettől a kötelezettségétől nem mentesülhet. Az Mt. munkarendre, a munkaidőkeretre, valamint a munkaidő beosztásra vonatkozó a tényállás megítélése szempontjából releváns rendelkezései a következők 118. (1) A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. (2) Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a) a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. 118/A. (1) A 117/B. (1)-(3) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hat havi, illetve legfeljebb huszonhat heti keretben is meghatározható. (3) Kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti munkaidőkeretet állapíthat meg a) b) a megszakítás nélküli, illetve c) a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá d) az idénymunkát végző munkavállaló esetében. (4) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minősül ebből a szempontból a tájékoztatás, ha azt a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik (1) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. (2) A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A Bányakapitányság a rendelkezési álló adatok alapján a vizsgálat eredményeképpen megállapította, hogy a Kft-nél a munkavállalók munkaidőkeretben történő foglalkoztatása nem a jogszabályban előírt módon történt, annak kezdő és befejező időpontjára vonatkozó tájékoztatást a munkavállalók nem kaptak. A tanúmeghallgatási jegyzőkönyvekből is megállapítható, hogy a munkavállalók nem tudnak arról, hogy foglalkoztatásuk munkaidőkeretben történik. Az ellenőrzés időpontjában munkaidő beosztásra vonatkozó dokumentumot a Kft. nem tudott bemutatni. Ezért a Bányakapitányság teljes körűen nem tudta vizsgálni, hogy a munkavállalói közül kik és mikor dolgoztak a munkaidő beosztástól eltérően, illetve munkaidőkereten felül. Ezzel a Kft. megakadályozta a munkaidő, pihenőidő és rendkívüli munkavégzésre vonatkozó jogszabályainak teljes körű ellenőrzését. Az Mt (1) bekezdés a)-b) pontja szerint rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő a munkaidőkereten felüli munkavégzés. - 8/11 -

9 A Met. 6/A. (1) bekezdés alapján a felügyelő a 6. (1) bekezdésének f) pontjától és a 7. - ban foglaltaktól eltérően köteles javaslatot tenni munkaügyi bírság kiszabására, valamint a munkaügyi bírság kiszabása kötelező, ha a foglalkoztató a 3. (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések közül: az e) pont értelmében a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a munkaügyi ellenőrzéssel érintett telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában megsértette. A Met.7. (2) bekezdés a) pontjának ad) alpontja értelmében: a munkaügyi bírság mértéke a 3. (1) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén, amennyiben a megállapított több jogsértés több munkavállalót érint - harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. A Bányakapitányság a munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe vette, hogy a Kft. több jogszabályi előírást sértett. A jogellenes állapot időtartama a ellenőrzési időszakra állapítható meg. A jogsértés Bugyi IX.- homok, kavics bányatelek bányaüzemben 26 ellenőrzött munkavállalót érintett. Az okozott hátrány nagysága jelen esetben nem értelmezhető. A Bányakapitányság ,- Ft, azaz háromszázkilencvenezer forint munkaügyi bírsággal sújtja, amely a maximálisan kiszabható bírság 3,9 %-a. A Bányakapitányság e határozat rendelkező részében kötelező fejezetében foglaltaknak megfelelően az alábbiakra kötelezi a Kft-t: A Bányakapitányság ellenőrzése során Met. 3. (1) bekezdés a) és g) pontjában foglaltakban megfelelően vizsgálta Kft-nél az írásbeli tájékoztatási kötelezettség teljesítését, valamint a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, betartását. A jegyzőkönyvben tett megállapítás és nyilatkozat szerint: A munkaszerződések egy pontja utal arra, hogy a munkáltató a tájékoztatási kötelezettségben foglaltakról tájékoztatja a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkavállalót. A munkáltató a tájékoztatási kötelezettségről külön írásos dokumentumot nem tudott bemutatni... Romhányiné Méhes Mariann nyilatkozata szerint: írásos formában nem kerül kiadásra a munkavállaló részére az Mt. 76. (7) bekezdésében foglaltak szerinti tájékoztatás, ezt a munkaszerződés megkötésekor csak szóban közlik a munkavállalóval. Az Mt. vonatkozó előírásai: 118. (7) A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a) az irányadó munkarendről, b) a munkabér egyéb elemeiről, c) a bérfizetés napjáról, d) a munkába lépés napjáról, e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). - 9/11 -

10 (8) A munkáltató a (7) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni. A Bányakapitányság megállapította, hogy a Kft. az Mt (7)- (8). bekezdésében foglalt előírásokat részben teljesítette. Ezért a Bányakapitányság eltekint a bírság kiszabásától, és rendelkező részben foglaltaknak megfelelően kötelezi Kft-t - a Mt. vonatkozó szakaszában előírtak alapján - minden munkavállaló vonatkozásában - a tájékoztatási kötelezettségek kiadására. A Bányakapitányság rendelkezésére bocsátott iratokból megállapítást nyer, hogy több munkavállaló vonatkozásában a Kft. megsértette a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglaltakat. Ezért a Bányakapitányság a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően kötelezi a Kft-t a jogszabályban foglaltak betartására. Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (Ft/hó) I. 1-től [337/2010. (XII. 27.) Korm. r.] Legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma teljes munkaidő teljesítése esetén (Ft/hó) A munkaügyi bírság mértékéről a Met. 7. (2) bekezdése rendelkezik. A Met. 7. (3) bekezdése alapján ha a munkaügyi ellenőrzés a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjai közül legalább két pontba tartozó jogsértés elkövetését állapítja meg, bírság kiszabása esetén az a), b) vagy c) pont alá tartozó jogsértések miatt alkalmazandó bírságot külön-külön kell megállapítani. Az ily módon megállapított bírságok összegét összeadva kell a munkaügyi bírságot kiszabni, mely - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a tizenötmillió forintot. A (7) bekezdés alapján a munkaügyi bíráság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. A fentiekre tekintettel a Bányakapitányság a rendelkező rész szerint döntött (a bírságtartomány alsó határán szabta ki a bírságot %-os arányban pontonként meghatározni,) a bírság mértékének megállapításakor figyelembe vette a fokozatosság elvét, mérlegelte a bírság visszatartó erejét, megítélése szerint a bírság ilyen mértékű kiszabása is eléri speciális és generális prevenció teljesülését, azaz a jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatást. A Bányakapitányság ezek mellett felhívja a Kft. figyelmét arra, hogy a jogszabályoknak megfelelő foglakoztatást ismételten vizsgálni fogja, és amennyiben jogsértést állapít meg, abban az esetben szigorúbb szankciót fog alkalmazni a Met-nek megfelelően. A bírság részletekben történő teljesítésére vonatkozó rendelkezés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 74. (1) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság az eljárást a Met. 2. (2) bekezdésében biztosított hatáskörében, a Magyar Bányászati Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. -ban - 10/11 -

11 megállapított illetékességgel folytatta le, a határozatát a Ket ában foglaltak alapján a 72. figyelembevételével adta ki a Met. 8/A. (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A Met. 8/A. (8) bekezdése rendelkezik a munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, adók módjára történő behajthatóságáról. A késedelmi pótlék fizetési kötelezettségéről és annak mértékéről a Ket 138. (1) és (3) bekezdése rendelkezik. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. szabályozza, a fellebbezési határidőt a törvény 99.. (1) bekezdés állapítja meg. A fellebbezés esetén fizetendő illeték mértékét az Illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése állapítja meg. Budapest, október 12. Dr. Szabados Gábor bányakapitány - 11/11 -