Jogszabályváltozások január 1. új jogszabály a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény

Átírás

1 Jogszabályváltozások január 1. új jogszabály a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény Az új törvény alapvetően nem változtatja meg az önkormányzat rendeletalkotási jogkörének tartalmát: A települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben állapítja meg: a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a 35. -ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat; b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat; c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat; d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a (3) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket. A díjmegállapítás már nem az önkormányzat hatásköre, mert miniszteri hatáskör lett. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét évre az átmeneti szabályok rendezik a törvényben. Főszabály szerint a szolgáltató a december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat.. Új törvény lép hatályba a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény Az új törvény meghatározza az alapfogalmakat. Általános rendelkezés, hogy a közszolgáltatás biztosítását a megye egész területén ellátásért felelős a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata látja el. A közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat a közszolgáltatás ellátását a feladat eredeti címzettje helyett az Mötv. szerinti feltételek teljesítése mellett vállalhatja. Díjak: Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatási díjakat évente felülvizsgálja, és amennyiben szükséges, a következő évben alkalmazandó díjakat november 30-ig rendeletben meghatározza. A Kormány rendeletben állapítja meg a közszolgáltatási díj megállapításának elveit és a díj legalacsonyabb és legmagasabb mértékét. A településüzemeltetésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a közszolgáltatási díjak meghatározásának a közszolgáltatási feladatok tartalmától függő, részletes szabályait. Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatással kapcsolatban a díj mértékét rendeletben állapítja meg. A törvény hatálybalépését megelőzően a megyei önkormányzattal a közszolgáltatás elvégzésére kötött szerződések esetében jogutód a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata. A közszolgáltatási szerződéseket egy éven belül felül kell vizsgálni, és szükség az új szabályokhoz kell igazítani. A évi CLII. törvény módosítja a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Kultv.) A megyei hatókörű városi múzeum feladata a kulturális örökség helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedő biztosítása. A megyei hatókörű városi múzeumi feladatok ellátásáról a megyeszékhely megyei jogú város

2 önkormányzata gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként működő megyei hatókörű városi múzeum fenntartásával gondoskodik. A megyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához és annak visszavonásához a miniszter egyetértése szükséges. A Kultv. 54. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) A könyvtárakban őrzött állami tulajdonban lévő kulturális javak, valamint a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő muzeális könyvtári dokumentumok korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges. 17. A Kultv a helyébe a következő rendelkezés lép: 64. (1) A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi és a városi önkormányzat a) nyilvános könyvtár fenntartásával vagy b) a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíti. A Kultv a helyébe a következő rendelkezés lép: 67. A tizentötezer fő feletti lakosságszámú városokban elsősorban önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani. A nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmények összevonása más intézménnyel csak szakmai vagy jelentős gazdálkodási előnyök esetében indokolt. A nyilvános könyvtárak átszervezésével kapcsolatos intézkedésekhez a miniszter véleményét előzetesen ki kell kérni. 84. (1) A települési önkormányzatok, a fővárosban a kerületi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a közművelődési intézmények, szervezetek és közösségek részére, művelődési céljaik megvalósítása, közművelődési tevékenységük elősegítése és fejlesztése érdekében, a miniszter a megyék, a fővárosi önkormányzat a főváros területén (a továbbiakban együtt: területi szint) a közművelődési támogatások koordinálásában részt vevő, közművelődési szakmai szolgáltató szervezet működéséről gondoskodik. 91/A. (1) A tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken - a feladatellátás veszélyeztetése nélkül - a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el. Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló évi CLXVII. törvény A közterületek és közintézmények vonatkozásában határozza meg az önkényuralmi rendszerhez köthető elnevezések tilalmát. E szerint: Mötv. A 13. (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott közterület, illetve közintézmény nem viselheti a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy b) olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal. (3) Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) bekezdésnek, arról beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását január 1-vel módosul a környezetvédelmi törvény

3 Tekintettel a megszűnő többcélú kistérségi társulásra és a kistérségi területfejlesztési tanácsra, a környezet védelméről szóló törvény módosításával a korábban általuk kidolgozható kistérségi környezetvédelmi program is megszűnik. Ugyanakkor továbbra is lehetőség van arra, hogy a települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett - közös környezetvédelmi programot készítsenek. Települési önkormányzatok - az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett - közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek. 48/F. (1) A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes környezetvédelmi hatóságnak, ingatlanügyi hatóságnak és egészségügyi államigazgatási szervnek véleményezésre megküldi. (2) A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illetékes környezetvédelmi igazgatási szerveket, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint a természetvédelmi, vízügyi hatósági feladatokat ellátó külön szerveket, akik 30 napon belül tájékoztatják véleményükről a hatóságot. (3) A települési önálló vagy közös környezetvédelmi program tervezetét - az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl - az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális területfejlesztési konzultációs fórumnak is meg kell küldeni véleményezésre. (4) A véleményező szervek szakmai véleményükről hatvan napon belül tájékoztatják a környezetvédelmi program kidolgozóját. (5) Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell küldeni a program tervezetét véleményezőknek. Az elfogadott regionális és a megyei környezetvédelmi programot a 40. (6) bekezdésben meghatározott közreműködő szerv részére is meg kell küldeni tájékoztatásul. (6) A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyzetéről a lakosságot rendszeres időközönként tájékoztatni kell. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXIX. tv augusztus 7. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXIX. tv. 10. módosította többek között az évi I. tv. ( Kkt.) 15/A. (1) bekezdését, mely szerint: (1) Forgalomszervezési, valamint a 13. (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni. A helyi önkormányzat forgalomszervezési okból, továbbá a Kkt. 13. (2) bekezdés szerinti indokok alapján szabályozhat. A szabályozás célja, hogy a lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a műemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelő várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól. A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a működéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási díj mértékét a várakozási terület jellemzői, így különösen: a várakozási terület településen belüli adottságai,

4 infrastruktúra, különböző fizetési lehetőségek biztosítása, figyelembevételével kell meghatározni. A helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) rendeletében megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb időtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb. Nem változott az útépítési együttműködés rendeleti szabályozása, tehát a Kkt. 31. (1) bekezdés szerint a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a továbbiakban: útépítési együttműködés) formáját a résztvevők maguk határozzák meg. A (2) bekezdés alapján a helyi önkormányzat - ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti. A Kkt. 46/G. szerint az e törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló évi CXIX. törvénnyel megállapított 12. (3)-(3c) bekezdése szerinti tilalommal érintett jelet, jelzést, egyéb tárgyat, berendezést, reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést szeptember 30-ig el kell távolítani. Nem változott a Kkt. 3. (1) bekezdés, amely szerint a közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - járművezetőként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és járművek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja. Az Alkotmánybíróság 15/1999. (VI:3.) AB határozatában kimondta, hogy a Kkt. 3. (1) bekezdésében kapott törvényi felhatalmazás alapján önkormányzati rendelettel, tehát jogszabályban kell szabályozni a közút járművek - tulajdonos lakóhelye vagy funkció (áruszállítás, anyagszállítás, kommunális munkavégzés) szerint - meghatározott körével történő használatának korlátozását vagy kizárását. Adatkezelésre vonatkozó helyi rendeleti szabályozás A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény 61. (1) bekezdés: A víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges, e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott települési önkormányzati rendelet szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges. A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CLVII. törvény 36. -a január 1-jei hatállyal kiegészíti az Étv át. Az Étv. 29. (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat polgármestere - kormányrendeletben meghatározottak szerint - településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését,

5 b) a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A (7) bekezdés alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben a (6) bekezdés szerinti településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben forintig terjedhető bírság kiszabását rendelheti el. A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai alcímhez tartozó 6/A-6/B. -sal egészül ki: 6/A. (1) E törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén - jogszabályban meghatározott körben és az ott meghatározottak szerint - a) a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) aa) elláthatja az épített környezet helyi védelmét, a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás védelmét, továbbá meghatározza a település terület felhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket, ab) előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, ac) szakmai konzultációt biztosít az ab) alpontban meghatározott követelmények teljesítése érdekében, (2) A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon a) véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez, b) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. Az Étv a a következő k)-n) ponttal egészül ki: (A településrendezési feladatok megvalósulását a következő sajátos jogintézmények biztosítják:) k) összevont telepítési eljárás, l) településképi véleményezési eljárás, m) településképi bejelentési eljárás, n) közterület-alakítás. Településképi véleményezési eljárás 30/C. (1) A települési önkormányzat polgármestere a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban - az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben - véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Településképi bejelentési eljárás 30/D. (1) Települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere településképi bejelentési eljárást folytathat le - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározott

6 esetekben és módon - hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek, a reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. (2) A településképi eljárást bejelentés formájában az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 8 napon belül nem tiltja meg. (3) A polgármester (2) bekezdés szerinti döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni. (4) A településképi eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 29. (6) és (7) bekezdése alkalmazásának van helye. Az Étv. 62. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) arra, hogy rendeletben állapítsa meg 1. a helyi építészeti értékek védelme érdekében 1.1. a védetté nyilvánításról, 1.2. a védettség megszüntetésének eljárási szabályairól, 1.3. a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer mértékéről és módjáról szóló szabályokat, 2. a településkép védelme érdekében a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló szabályokat, 3. azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési tevékenységek, rendeltetésváltoztatások és reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti, valamint a településképi bejelentési eljárás részletes szabályait, 4. a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről, eljárási szabályainak megállapításáról szóló szabályokat, 5. az építmények rendeltetésszerű használatát biztosító személygépjárművek számának megállapításáról és a parkolás helyi rendjének szabályairól szóló szabályokat, 6. a helyi építési szabályzatát, 7. a településképi kötelezési és a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait, a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit és mértékét. A hegyközségekről szóló évi CCXIX. törvény A hegyközség a területét érintő településrendezési és -fejlesztési feladatokban együttműködik a területileg illetékes helyi önkormányzat képviselő-testületével. 45. (1) A települési önkormányzatok, a területi és a központi közigazgatási szervek kötelesek együttműködni a hegyközségi szervezetekkel. Ennek során részükre a tevékenységükhöz szükséges tájékoztatást kötelesek megadni. (2) A hegyközségeket érintő jogi szabályozást, illetve más kormányzati döntést vagy települési önkormányzati rendelet meghozatalát megelőzően ki kell kérni az illetékes hegyközségi szervezet véleményét és észrevételeire érdemi választ kell adni.

7 A évi CXX. tv. módosította január 1-jei hatállyal a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény egyes rendelkezéseit A mezőőrök esetében az alapjogszabály 19. (1a) bekezdéssel bővült, de nem változott a többi bekezdés: 19. (1) Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza. (1a) Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel. (2) A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott összeget a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből. (3) Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult. Nem érintette a módosítás a törvény 23. következő rendelkezéseit: 23. (1) A mezőőr a működési területén (3a) A mezőőr az e törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. (4) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott helyszíni bírságot szabhat ki. (5) Az (1)-(4) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre, azzal hogy a (3a) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság kiszabására csak az önkormányzat alkalmazásában álló halászati őr jogosult. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 51. (4) bekezdését az Alkotmánybíróság 38/2012. ( XI.14.) AB határozat megsemmisítette, és november 15-kei hatállyal hatályon kívül helyezte. Tehát a mezőőrök esetében az alapjogszabály idézett szakaszai nem alkalmazhatóak.