Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Nappali tagozat. Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK. Nappali tagozat. Európai Üzleti Tanulmányok szakirány"

Átírás

1 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány AZ EURÓ BEVEZETÉSE AZ EURÓPAI UNIÓHOZ MÁJUS 1-JÉN CSATLAKOZOTT TÍZ TAGÁLLAMBAN Készítette: Varjú Szilvia Budapest 2004.

2 BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

3 Tartalomjegyzék Bevezetés A csatlakozás és az euró bevezetésének feltételrendszere Koppenhágai kritériumok Maastrichti kritériumok Stabilitási és Növekedési Paktum A Monetáris Unióhoz történő csatlakozás három szakasza A konvergencia kritériumok teljesítésének vizsgálata 9 országban A régi tagok konvergencia-helyzete A gazdasági konvergencia helyzete az új tagállamokban Az egyes országok elemzése Ciprus Cseh Köztársaság Észtország Lengyelország Lettország Litvánia Málta Szlovákia Szlovénia Az új tagállamok monetáris politikájának vizsgálata Magyarország Magyarország gazdasági helyzete Magyarország konvergencia helyzete A jogi konvergencia helyzete Az árstabilitás kritériuma Az állami költségvetés helyzete és fiskális politika Magyarországon Hosszú lejáratú kamatlábak kritériuma Monetáris és árfolyam politika Magyarországon

4 3.3 Az euró magyarországi bevezetésének hosszú távú hasznai és kockázatai Összefoglalás Mellékletek Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke Irodalomjegyzék

5 Bevezetés Gondoljunk bele mekkora utat tett meg az Európai Unió mióta 1951-ben a hat alapító ország (Belgium, Luxemburg, Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia) Robert Schuman tervei alapján létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint 1957-ben az Európai Gazdasági Közösséget. A hatokból kilencek lettek 1973-ban, 1995-ben pedig a tagországok száma már tizenötöt számlált. A május elsején történt nyolc közép-és kelet-európai ország, valamint Ciprus és Málta Európai Unióhoz való csatlakozása történelmi jelentőségű lépés volt, amely századokon át tartó megosztottságnak vetett véget a kontinensen. Immár a Közösségben a tagok száma huszonötöt számlál. A 2004-ben csatlakozott tíz új tagállam (Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia, Szlovákia) hosszú utat tett meg, hogy elnyerje az Európai Uniós tagságot. A mostani bővítési folyamat nemcsak azért volt az eddigi legnagyobb horderejű, mert ez idáig háromnál többen nem csatlakoztak egyszerre, és most összesen tízen kívántak belépni, hanem azért, mert nem csak a keleti bővítés kihívásaival kellett az Uniónak szembenéznie, hanem párhuzamosan ment végbe a gazdasági és pénzügyi unió végső szakaszával, az új európai alkotmány megalkotásával, sőt magas fokú biztonságpolitikai és gazdaságfejlesztési intézkedésekkel is. A tíz új tagországot most már leginkább az foglalkoztatja, hogyan tudnák gazdaságukat a régi tagokéval egy szintre hozni, és ezzel kapcsolatban, hogy mikor lehetséges, valamint érdemes a közös európai pénzt, az eurót bevezetni. A diplomamunka első részében rövid áttekintésként felvázolom azt az utat, amin keresztül ez a tíz ország az EU tagjává vált. Ezen belül is fontosnak tartom megemlíteni azokat a feltételeket, melyek szigorúsága a korábbi bővítéseknél nem volt jellemző. Mivel a szakdolgozat témája, hogy a most csatlakozott tagországok mikor és hogyan szeretnék az eurót bevezetni, valamint az, hogy hogyan teljesítik az ehhez szükséges feltételeket, elméleti bevezetőként a Maastrichtban lefektetett kritériumrendszert is érdemesnek tartom bemutatni. 5

6 A diplomamunka második részében konkrétan és részletesen foglalkozok kilenc országgal, természetesen már csak a konvergencia kritériumok figyelembe vételével, azok teljesítésének szintjével, valamint ennek alapján azt is bemutatom, hogy az egyes országok kormányai mikorra tervezik a közös európai pénz, az euró bevezetését és hogy milyen esélyük van erre. A harmadik részben, számunkra legfontosabbként, Magyarország gazdasági helyzetét, az euró bevezetésére való felkészültségét elemzem. Kritikusan szemlélve bemutatom, helyzete miben különbözik a többi országétól. Fontos felvázolni, hogy a közös pénz bevezetését milyen negatív, illetve pozitív hatások kísérhetik itthon, leginkább a mostani eurózóna tagjainak tapasztalataiból vizsgálva. Az egyes országok értékelésénél fontos szerepet kapnak az Európai Bizottság és a Tanács által készített jelentések, melyekben értékelik az új tagok konvergencia programjait, gazdasági helyzetüket, valamint felkészültségüket és hajlandóságukat arra, hogy mikor fogja az euró felváltani a nemzeti valutákat az adott országokban. Mindezek elemzése és bemutatása után diplomamunkában egységes képet kaphatunk a tíz új tagország euróra való felkészültségéről, valamint gazdasági, politikai, társadalmi helyzetéről. 6

7 1 A csatlakozás és az euró bevezetésének feltételrendszere 1.1 Koppenhágai kritériumok Jogi értelemben a közép- és kelet-európai országok csatlakozásának már a társulási szerződések idején sem lett volna akadálya, kivéve, hogy a csatlakozási szerződéseket minden tagállamnak és belépő országnak ratifikálnia kell. A Római Szerződés értelmében bármely európai demokratikus állam, mely működő piacgazdasággal rendelkezik, pályázhat a tagságra. Ezeket a kitételeket, az Amszterdami Szerződés továbbbővítette, miszerint a csatlakozni kívánó országnak működő demokráciának kell lennie, mely tiszteletben tartja az emberi jogok és a jogállamiság érvényesülését. Ezen feltételek alapján bármely közép- és kelet-európai ország 1999-ben azonnal, a Szerződés hatályba lépésekor az Európai Unió tagjává válhatott volna, bár az Európai Megállapodások megkötése során az Európai Unió részéről még hiányzott a politikai akarat a közép- és keleteurópai országok felvételéit illetően. Csakhogy az Unióhoz történő csatlakozásnak jóval összetettebb feltételei vannak, mind politikai, mind gazdasági szempontból, ezért tartotta szükségesnek és fontosnak a Közösség, hogy egyértelműen megfogalmazza és rögzítse ezeket a kritériumokat. Ezen feltételek elfogadására az júniusi koppenhágai csúcson került sor, valamint az EU bejelentette, hogy amennyiben a társult országok teljesítik ezeket, az EU teljes jogú tagjává válhatnak. Az decemberi Európai Tanács esseni ülése megerősítette, hogy a tagság feltétele ezen koppenhágai kritériumok teljesítése, valamint az EU előtt álló, többek között a bővítéshez is szükséges intézményi reformok megvalósítása. A koppenhágai kritériumok szerint a csatlakozni kívánó államnak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: Jogállamiságot, emberi jogok védelmét és a kisebbségek tiszteletét garantáló intézmények stabilitása Működő piacgazdaság megléte Képesség az Unión belüli verseny és piaci erők kezelésére Képesség a tagságból adódó kötelezettségek vállalására, beleértve a politikai, gazdasági és pénzügyi unió célkitűzéseit A Unió képessége arra, hogy új tagokat fogadjon be, egyszersmind fenntartsa az európai integráció dinamikáját. 7

8 Ezzel az utolsó feltétellel az EU a csatlakozni kívánó országok tudtára adta, hogy csak akkor csatlakozhatnak, ha az nincs negatív hatással a régi tagállamokra és a bővítés nem lassítja, illetve akadályozza a mélyítés folyamatát. Ezen feltételek rögzítésének másik érdekessége, hogy az EU története során először határozta meg ilyen szigorúan a belépés feltételeit, amely azonban egy érthető lépés volt részéről, hiszen csak ezek nyújthatnak biztosítékot arra, hogy az Unió eddig elért eredményit megőrizhesse. 1.2 Maastrichti kritériumok A Delors-tervet, mely 1989-ben meghatározta a Gazdasági és Monetáris Unió programjának alapjait, az február 7-én aláírt Maastrichti Szerződés intézményesítette. A Szerződés rögzítette azokat a feltételeket is, melyek szerint eldönthető, hogy mely tagországok vezethetik be az eurót. A kritériumok két csoportra oszthatók: jogi és gazdasági feltételekre. A Maastrichti Szerződés külön fejezetet tartalmaz a gazdasági és monetáris politikáról, és ennek a joganyagnak a ratifikálása saját joganyagába az eurót bevezetni kívánó ország számára elsődleges feladat. Ez jelenti a jogi feltételt. Ezen kívül a tagországok vállalták, hogy hazai jogrendjüket harmonizálják az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének joganyagával. Ez jelenti egyrészt, hogy meg kell teremteniük jogrendjükben a jegybanki függetlenséget, másrészt összhangba kell hozniuk a nemzetek feletti monetáris szervezetek alapszabályaival. A gazdasági feltétel a Maastrichti konvergencia kritériumok néven elhíresült gazdasági mutatók teljesítése. Ezek a következők: Árstabilitás: A fogyasztói árszint (infláció) emelkedése a vizsgált évben 1,5 százalékpontnál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát. (a referencia időszakban, szeptembertől 2004 szeptemberéig a három legjobban teljesítő tagállam: Finnország (0,4%), Dánia (1,0%), és Svédország (1,3%). Így az átlagos inflációs ráta 0,9% és a másfél százalékpont hozzáadásával a referenciaérték 2,4%) 8

9 Stabil kormányzati pénzügyi helyzet: A vizsgált évben az államháztartási hiány a GDP 3%-át, az államadósság pedig a GDP 60%-át nem haladhatja meg. (Az ezeket meghaladó értékek esetében a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa dönt arról, hogy fennáll-e az adott tagállamban a túlzott hiány. A döntés során figyelembe vehetik, hogy az államháztartási hiány ugyan meghaladhatja a referenciaértéket, de jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy, a referenciaértékhez közeli szintet, illetve a referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és az arány közel marad a referenciaértékhez; az államadósság ugyan meghaladhatja a referenciaértéket, de elegendő mértékben csökken, és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez) 1 Kamatok konvergenciája: a hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben 2 százalékpontnál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam átlagindexét. ( a referencia időszakban a három legalacsonyabb inflációs rátával rendelkező tagállam hosszú lejáratú kamatlábai: Finnország (4,2%), Dánia (4,4%). Svédország (4,7); így az átlag 4,4%, amelyhez két százalékpontot hozzáadva 6,4%-os referenciaértéket kapunk.) Árfolyamok stabilitása: az Európai Monetáris Rendszer (EMS) árfolyam-mechanizmusán belül az adott tagállam megszakítás nélkül legalább két évig részt vesz az ERM IIrendszerben, eközben valutáját nem értékelheti le A jogi feltételek közül a legfontosabb a jegybanki függetlenség, 2 ami azt jelenti, hogy a jegybanknak a monetáris politika vitele során semmilyen bankon kívüli testület, szervezet, vagy személy direkt, vagy indirekt nyomásának, vagy szándékának nem kell engednie. Ez azért is fontos, mert a politikai ciklusok aránylag rövidek, és esetenként nem alkalmasak monetáris gazdaság hosszú távú érdekeinek érvényesítésére. A függetlenség vizsgálatakor 1 A forint útja az euróhoz, MNB,2001. Budapest, p (letöltés időpontja: :45) 9

10 három területet kell figyelembe venni: a személyi, a működési és pénzügyi függetlenséget. Egy jegybank csak akkor független, ha e három terület mindegyikében függetlennek bizonyul. Személyi függetlenség: Ez azt jelenti, hogy a vezetésben rész vállaló személyek döntéseikben politikai szempontok alapján nem befolyásolhatók. Ezen kívül előírt az is, hogy a vezető tisztviselők megbízatása hosszabb legyen a parlamenti periódusnál, és a döntéshozóknál nem állhat fel érdekkonfliktus jegybanki funkciójuk és más hivataluk között. A politikai okokból történő felmentés lehetőségét zárja ki, hogy a felmentés lehetőségei rögzítettek és korlátozottak. Működési függetlenség: Ennek alapján a jegybank a monetáris politika célrendszerének kialakításakor, az eszközrendszer felépítésében és alkalmazásában minden külső intézményi és személyi tényezőtől függetlenül, önállóan dönt. Fontos a jegybank törvényben rögzített céljainak egymáshoz, illetve a végső célhoz való viszonya, mely általában az inflációhoz kapcsolódik. Pénzügyi függetlenség: A jegybank működése során automatikusan jut hozzá a feladata ellátásához szükséges pénzügyi forrásokhoz. A pénzügyi függetlenség elemei között említhető az is, hogy a jegybank ne legyen kötelezhető arra, hogy az államháztartást bármilyen formában finanszírozza. A jegybanki áttekinthetőség (transzparencia) követelménye: Fontos elvárásként fogalmazódik meg az is, hogy a jegybank feladatai, célkitűzése, ezek teljesítése és a teljesítésükhöz használt eszközök jól körülhatároltak és mindenki által ismerhetők legyenek, azaz a jegybanknak kötelessége közzétenni céljait, döntéseit. Ezeket a szigorú gazdasági és jogi feltételeket kell teljesítenie minden országnak, azoknak, melyek már az eurózóna tagjai, és azoknak is, melyek azzá kívánnak válni. 1.3 Stabilitási és Növekedési Paktum A Gazdasági és Monetáris Unió két pilléren nyugszik. Az egyik pillér az árstabilitásra törekvő közösségi szintű monetáris politika, a másik a fiskális fegyelem, melyen belül a tagországoknak hosszú távon kiegyensúlyozott államháztartási pozícióra kell törekedniük. 3 A 3 Losoncz Miklós: A Stabilitási és Növekedési Paktum kérdőjelei, Európai Tükör, IX. évf. 2. szám, 2004/május, p

11 fiskális fegyelem betartására a Stabilitási és Növekedési Paktum hivatott, melyet a tagállamok az amszterdami csúcson fogadtak el. A tagállamoknak az euró bevezetése után is kötelességük teljesíteni a konvergencia kritériumokat. Ha ez nem így történik, az pénzügyileg is szankcionálható. Ennek ellenére Franciaország és Németország már harmadik éve szegi meg a paktum deficitszabályait, deficitük a GDP 3%-a körül áll, és államadósságuk is meghaladja a 60%-os referencia-értéket, sőt Nagy-Britannia és Olaszország is átlépte a megengedett 3%-ot. Az ECOFIN november 25-én a Bizottság javaslata ellenére nem szavazta meg az emiatt szükségessé vált szankciókat. Az Európai Bizottság a tíz most csatlakozott országot is vizsgálja, és Magyarország, Görögország, Ciprus, Csehország, Málta, Lengyelország és Szlovákia ellen 2004 júniusában meg is indította a túlzott deficit miatti eljárást és ajánlásokat tett annak megszüntetésére. Természetesen az új tagokkal elnézőbben bánnak majd, hiszen a szükséges reformok, és az átállás is sok pénzükbe kerül, így a helyzet nem tekinthető véglegesnek, ráadásul fontos azt is kihangsúlyozni, hogy az újakat egyelőre nem is büntethetik meg. Nem lesz viszont ilyen engedékeny Görögországgal szemben, ahol a hiány a GDP 3,2%-át teszi ki 4, és ahol nemrégiben kiderült, hogy Athén éveken át félretájékoztatta Brüsszelt a költségvetés helyzetéről, és valószínűleg csak így vették fel az euróövezetbe is. 5 Mindenesetre, ha az Unió két legnagyobb tagországát nem szankcionálták a hosszú távon magas deficitért, akkor miért a kis Görögországgal tennék meg? A kérdés csak az, hogy akkor mi értelme van a Stabilitási és Növekedési Paktumnak? 1.4 A Monetáris Unióhoz történő csatlakozás három szakasza 6 A tíz közép- és kelet-európai országnak a monetáris unióhoz vezető útját 3 szakaszra lehet bontani. 1. Az EU-tagság előtti szakasz: ez a szakasz már lezárult, amikor május elsején megtörtént a csatlakozás. Ebben a szakaszban a tíz ország teljesítette a Pócs Balázs: Brüsszel és az euró: Húzd meg, ereszd meg! október 16. (letöltés időpontja: :25) 6 A forint útja az euróhoz, MNB,2001. Budapest, p

12 koppenhágai kritériumokat, melyek a csatlakozás alapfeltételei voltak. Ezen kívül meghozták a szükséges törvénymódosításokat, liberalizálták a tőkeműveleteket, valamint a jövőbeni EMU-hoz csatlakozás érdekében már ekkor előretekintő gazdaságpolitikát folytattak. 2. Az EU-tagságtól az euró bevezetéséig terjedő szakasz: az új országok formálisan részt vesznek a GMU harmadik szakaszában, ám a monetáris politikában még nem működnek közre. Mindazonáltal össze kell hangolni az adott ország gazdaság- és árfolyam-politikáját az Európai Unió többi tagállaméval, a nemzeti bankok a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjává, a jegybankelnökök pedig az Európai Központi Bank Általános Tanácsának tagjává válik. Mint a monetáris uniós részvétel mellett elkötelezett országnak törekedniük kell a konvergencia kritériumok teljesítésére. Ezeken kívül az árfolyam-kritérium teljesítésének előfeltételeként be kell kapcsolódniuk az ERM2-be. Ezt Litvánia, Észtország, Szlovénia június 28-án meg is tette a 2007-es EMU csatlakozás reményében. Szakértők szerint a következő belépő Ciprus lesz még ugyanebben az évben, a többiek ezt későbbre datálják. 3. Az euró bevezetését követő szakasz: Az országok belépnek a Gazdasági és Monetáris Unióba. A tíz ország felkészültségét, elszántságát és elhivatottságát nézve, ez nem egyszerre fog megtörténni, hanem kisebb csoportokra felosztva. A különböző nyilatkozatok szerint 2010-ig minden ország belép a GMU-ba. Az Európai Bizottság nem ajánlja az új tagoknak, hogy túl hosszúra nyújtsa az átmenetet, és az euróra való felkészülést idejében meg kell kezdeni. Sőt, azt is hozzátette, hogy a legjobb az lenne, ha az eurózónához való csatlakozás napja egybeesne az euró bankjegyek és érmék bevezetésével, ami lényeges különbség lenne a korábbi euró-bevezetéshez képest, hiszen a régi tagállamokban először csak számlapénzként jelent meg az euró, és készpénzes formában csak három év elteltével került bevezetésre. Néhány ország, mint például Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia már ki is írta a pályázatokat az euró-érmék nemzeti oldalának megtervezésére. 7 Az alábbi táblázat bemutatja, hogy az egyes országok nyilatkozatai alapján mikor is kívánják saját nemzeti valutájukat feladni, 7 Villámrajttal állhatnak át az euróra az EU új tagjai, November 11. (letöltés időpontja: :00) 12

13 és az eurót bevezetni. Természetesen ezek a dátumok változhatnak még attól függően, hogy hogyan sikerül a tagállamoknak konvergencia-programjukban elvállalt gazdasági teljesítményt és a konvergencia-kritériumok teljesítésének határidejét elérniük és betartaniuk. Az euró tervezett bevezetése 8 Ország Időpont Ciprus 2007 Csehország Észtország 2006 közepe Lengyelország 2009 Lettország január 1. Litvánia január 1. Magyarország 2010 Málta 2008 Szlovénia január 1. Szlovákia Az euróövezet tagjaként, az országokban az euró felváltja a nemzeti valutákat, mint törvényes fizetőeszközt, és ezzel az euróövezet egységes monetáris politikája érvényesül az adott országban. A nemzeti Bankok elnökei az EKB Kormányzótanácsának teljes jogú tagjává válik, a nemzeti bankok pedig részt vesznek az egységes monetáris politika végrehajtásában. A tíz ország most a második szakaszban van, ami azt jelenti, hogy az új tagállamok egyik legfőbb célja, hogy a Maastrichti kritériumok teljesítésével kinél előbb, kinél utóbb a közös valuta, az euró felváltsa az adott nemzeti valutát. 8 Villámrajttal állhatnak át az euróra az EU új tagjai, November 11. (letöltés időpontja: :00) 13

14 2 A konvergencia kritériumok teljesítésének vizsgálata 9 országban A tagállamoknak, azzal, hogy beléptek az Európai Unióba, az euró bevezetése nemcsak középtávú cél lett, hanem egyben kötelezettség is, hiszen elfogadták, hogy teljesítik az Unió céljait, ami egyúttal a monetáris unió céljaira is vonatkozik. A most csatlakozott mind a tíz ország rendelkezik átmeneti mentességgel, de egyikük sem kapott különleges státuszt, ami azt jelenti, hogy teljesíteniük kell a konvergencia kritériumokat. Ebben a fejezetben kilenc új tagállamot vizsgálok meg, abból a szempontból, hogy hogyan állnak a konvergencia kritériumok teljesítésével, valamint hogy az egyes országok mikor akarják, illetve tudják az eurót bevezetni, hiszen a gyors, illetve lassú bevezetésnek is meg vannak a maga előnyei és hátrányai. Ha egy tagállam a gyors euró-bevezetés mellett dönt, akkor nagy előny, hogy megszűnik az árfolyamkockázat, alacsonyabbak lesznek a kamatok és az infláció, viszont véget ér az önálló monetáris politikai irányítás, szűkebb lesz a gazdaságpolitikai mozgástér és lassabb lesz a növekedés. Ezzel szemben a lassú euróbevezetésnél a tagállamoknak számítaniuk kell arra, hogy így fennmarad az árfolyamkockázat, magasabb marad az infláció és az ország spekulációs támadásoknak is ki lesz téve. Előnye viszont, hogy a fiskális politikának tágabb mozgásteret ad, az árak fokozatosan fel tudnak zárkózni a régi tagállamok szintjére és kisebb reálgazdasági veszteséget könyvelhetnek el. 9 Azt is fontos bemutatni, hogy a régi tagállamok hogyan teljesítik a szigorú kritériumokat, hiszen a kérdés az, hogy hogyan várhatnák el az új országoktól, hogy megfeleljenek a feltételrendszernek, ha a régiek nem tartják be azokat, ráadásul ezért őket még csak nem is szankcionálják. Az egyes országok elemzésénél nagy segítségemre volt a Bizottság évi konvergencia jelentése, aminek rövidített változata a Magyar Nemzeti Bank honlapján is megtalálható. Az adatokat nagyrészt ebből a két dokumentumból szereztem. 9 ECOSTAT, (letöltés időpontja: :28) 14

15 2.1 A régi tagok konvergencia-helyzete Mint ahogy arról már írtam, az első fejezet Stabilitási és Növekedési Paktum című alfejezetében, nem csak az új tagállamok szegik meg sorra a konvergencia kritériumokat, hanem a régiek is. A most következő rövid elemzéshez a Bizottság 2004-es őszi előrejelzését használtam (lsd. 1. táblázat). A táblázat tartalmazza az inflációra, a költségvetés egyenlegére, az államadósságra és a hosszú lejáratú kamatlábakra 2001-től 2006-ig vonatkozó adatait (2004-től prognózis). Eszerint egyedül Dánia az, mely nem lépte át egyetlen határértéket sem, mellette az Egyesült Királyság egyedül 2003-ban, mindössze 0,3 százalékponttal haladta meg a 3 százalékos deficit referencia-értéket, de aztán visszaállt rendes szintjére. Ám ez a két ország nem számít ebből a szempontból, hiszen ők kimaradási klauzulával (opt-out-tal) rendelkeznek, azaz nem tagjai az eurózónának. Svédország ebben az esetben speciális, hiszen ő sem vezette be az eurót, de neki nincs kimaradási klauzulája, így ő önmaga döntött arról, hogy kimarad. A legtöbbet Németországról és Franciaországról hallani, akik 2004-ben már harmadik évben szegik meg a költségvetésre és az államadósságra vonatkozó kritériumot. Ez valószínűleg azért van így, mert talán ez a két ország az, amelyik a legtöbbet tette integráció sikeréért, és az Unióban ők képviselik a legnagyobb erőt. Az előrejelzések szerint Franciaország ráadásul 2005-re eléri ugyan a 3%-os hiányértéket, de 2006-ra újra 0,3 százalékponttal túllépi a megengedett határt, államadóssága pedig még akkor is 60% feletti lesz. Németországban elvileg 2006-ra 2,9%-ra esik vissza a deficit, de az államadósság-mutató nála sem fog javulni. Belgiumban, Görögországban és Olaszországban a GDP-arányos államadósság 2001-től folyamatosan 100% felett áll, és 2006-ig csak Belgiumban esik vissza 90% körüli értékre. Ez több mint 40%-os túllépést jelent ezekben a tagállamokban. Az inflációs adatokat nézve megállapítható, hogy 2003-ban Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban 3% feletti, Írországban pedig 4%-os volt ez a szám. Igaz, 2004-ben csak Görögországnak és Luxemburgnak van 3%-os inflációja, de Görögország és Spanyolország ra ismét átlépi a 2,4%-os határértéket. A görögökről az is elmondható, hogy a hosszú lejáratú kamatlábakat kivéve az összes konvergencia-kritériumot megszegi, ráadásul a kitört botrány miatt, hogy meghamisították költségvetésüket, még vizsgálják, hogy mik is a valódi értékek. Ausztria egyedül a GDP-arányos államadósság-mutató 60%-os határértékét szegi meg, azt sem sokkal, így ez a tagállam is a jól teljesítő országok közé tartozik. 15

16 A hosszú lejáratú kamatlábak 6,4%-os referencia-értékét egyik ország sem szegi meg, és várhatóan a közeljövőben sem fogja. Visszatérve Németországra és Franciaországra már azt is említettem a Bizottság által megindított túlzott deficit-eljárást az uniós pénzügyminiszterek tanácsa az ECOFIN nem szavazta meg, ezért a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult, mely még ebben az évben, azaz 2004 közepén megsemmisítette a tagállamok döntését. Ha a Bíróság a Bizottság ellen döntött volna, akkor a Stabilitási és Növekedési Paktum kényszere enyhült volna, de semmiféle pozitív hozadéka nem lenne, viszont a Bizottság ereje, mint politikai intézmény meggyengülhetett volna. A hitelesség elvesztésének az a következménye is lehetett, hogy felvetődik az a kérdés, hogy ha a Paktum szabályait szankciók nélkül meg lehet sérteni, mi a garancia arra, hogy a tagállamok be fogják tartani a közösségi jogszabályokat. A Bíróság azonban a Bizottság mellett foglalt állást, így ennek két kimenete lehet. Az egyik, hogy a Paktum változatlan formában fennmarad, a másik, hogy a döntés hatására megreformálják azt, és úgy néz ki, hogy ez utóbbi fog teljesülni. Több javaslat is született, hogy érdemes, illetve hol kellene változtatni a paktum szabályain. Az egyik hibája, hogy a szankciók túl későn lépnek életbe, azaz csak akkor, amikor az adott tagállam már átlépte a határértéket, így ezen kellene változtatni. Egy másik javaslat szerint egy nemzetek felett álló testületet kell megbízni felügyeleti szervként, hiszen, láthatjuk, hogy a Bizottság majdnem tehetetlen. Az is felmerült, hogy a költségvetési hiány határértékét 3-ról 4%-ra kellene kibővíteni, de a brit pénzügyminisztérium szerint az államadósság felső szintje a GDP 40%-a lehet. Mindenesetre talán már az is előrelépésnek számít, hogy a két országgal szembeni eljárás megindítása ráirányította a figyelmet a Stabilitási és Növekedési Paktum hiányosságaira. Az is kérdés, hogy a 25-tagú unióban, ahol ennyire különböző gazdasági szinten lévő országok vannak, mennyire tarthatóak a paktum merev szabályai A gazdasági konvergencia helyzete az új tagállamokban Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a most csatlakozott országok hogyan teljesítik a konvergencia kritériumokat: 10 Losoncz Miklós: A Stabilitási és Növekedési Paktum kérdőjelei, Európai Tükör, IX. évf. 2. szám, 2004/május, p

17 Az új tagállamok jelenlegi teljesítménye a konvergencia szempontjából Államháztartási Hosszú ERM II-ben Államadós Jogi Infláció -ság összeegyeztethetőség (GDP %- (HICP) 11 hiány lejáratú való (GDP %- ában) 12 ában) 13 kamatláb 14 részvétel Ország szeptember augusztus augusztus szeptember Cseh Köztársaság nem megfelelő 1,8 12,6 37,8 4,7 nem Észtország nem megfelelő 2,0-3,1 5,3 4,6 igen Ciprus nem megfelelő 2,1 6,4 70,9 5,2 nem Lettország nem megfelelő 4,9 1,5 14,4 5,0 nem Litvánia nem megfelelő -0,2 1,9 21,4 4,7 igen Magyarország nem megfelelő 6,5 6,2 59,1 8,1 nem Málta nem megfelelő 2,6 9,7 71,1 4,7 nem Lengyelország nem megfelelő 4,1 3,9 45,4 6,9 nem Szlovénia nem megfelelő 8,4 2,0 29,4 5,2 igen Szlovákia nem megfelelő 1,3 3,7 42,6 5,1 nem Eu-25 2,1 2,8 63,3 4,6 A táblázatból jól látható, hogy a tíz új tagállam közül, mindössze két ország, Észtország és Litvánia teljesíti az összes konvergencia kritériumot, akik egyébként Szlovéniával együtt június 28-a óta tagjai az ERM II-nek, bár Szlovénia jócskán túllépi az inflációra vonatkozó határértéket. Az árstabilitási kritérium A 2004 augusztusát megelőző vizsgált 12 hónapban a referenciaérték 2,4% volt. Ezt mindösszesen öt ország nem lépi túl. A többiek, Lettország (4,9%), Magyarország (6,5%), Lengyelország (4,1%), Szlovénia (8,4%) jelentősen áthágják a megadott határt. Málta az egyetlen kivétel, aki éppen csak túllépi a kritériumot, 2,6%-os inflációjával. Ezekben az országokban a magas HICP-infláció elsősorban a közvetett adók és szabályozott árak csatlakozással kapcsolatos emelkedésének, valamint a belföldi kereslet bővülésének és az energiaárak növekedésének köszönhető. Az utóbbi időt nézve megállapítható, hogy Szlovénia kivételével valamennyi országban további infláció-növekedésre lehet számítani augusztusától augusztusáig; referencia-érték: 2,4% 12 referencia-érték 3% 13 referencia-érték 60% augusztusától augusztusáig; referencia-érték: 6,4% 17

18 A költségvetés helyzetére vonatkozó kritérium Megállapítható, hogy a költségvetési konszolidáció szinte az összes országban lassú ütemben halad és további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a költségvetési kritériumot tartósan teljesíteni tudják. Jelenleg hat ország nem képes tartani a határérték alatti szintet. Ezek: Csehország (12,6%), Ciprus (6,4%), Magyarország (6,2%), Málta (9,7%), Lengyelország (3,9%) és Szlovákia (3,7%). Észtországban a költségvetési hiány 3,1%-os, azaz még többlete is van. Egyes országokban ez a csatlakozás miatti átmeneti intézkedések miatt következett be. Az államadósság/gdp arányt nézve már jobbnak mondható a helyzet, mivel csak két ország, Ciprus és Málta 70,9%-kal valamint 71,1%-kal, lépi túl a referencia értéket. Magyarországon ez a mutató 59,1%, tehát már majdnem eléri a küszöbértéket és az előrejelzések szerint további romlás várható. A többi országban az arány a kritériumhoz képest alacsonynak mondható. Az árfolyam-kritérium A tíz most csatlakozott országból egyikük sem felel meg ennek a kritériumnak, mivel a Szerződés 121. cikkében előírt feltételek szerint a konvergencia-vizsgálatot megelőzően legalább két évig részt kell venniük az ERM II-ben. Három ország, Észtország, Litvánia, Szlovénia június 28-án belépett az árfolyammechanizmusba abban a reményben, hogy 2007-ben bevezethetik az eurót. A többiek egyelőre kívül maradtak. Az ERM II-be bevont három fizetőeszköz, azaz az észt korona, a litván litas, és a szlovén tolár árfolyamát a mechanizmushoz történt csatlakozásuk óta középárfolyamukon, vagy ahhoz közel jegyezték. A hosszú lejáratú kamatlábak kritériuma A 2004 augusztusát megelőző 12 hónapos tárgyidőszak folyamán a referenciaérték 6,4% volt. A vizsgált tagállamok közül nyolcnak az átlagos hosszú lejáratú kamatlábai a referenciaérték alatt maradtak. A két kivétel Magyarország és Lengyelország, ahol ez mutató 8,1% és 6,9% volt. Magyarország esetében ez jelentős túllépésnek számít, míg Lengyelország közel áll a kritérium teljesítéséhez. Hazánk esetében a kamatlábak június óta tartó emelkedése az elhúzódó költségvetési egyensúlytalanságnak és forint erős felértékelődésének volt köszönhető az árfolyam-sáv eltolás miatt 2003-ban. Lengyelországban az emelkedés oka főként az egyre nagyobb inflációs különbözetek és a növekvő költségvetési bizonytalanság volt. 18

19 Ezek voltak tehát nagy általánosságban a kritériumok teljesítésére vonatkozó adatok elemzései. A következő fejezetben részletesebben foglalkozunk az egyes tagországok teljesítményével. 2.3 Az egyes országok elemzése Ciprus Jogi konvergencia Ami Ciprusi Nemzeti Bank (Central Bank of Cyprus) függetlenségét illeti, a Bizottság szerint a törvény teljesen megfelel a Szerződés ide vonatkozó cikkének, ám hiányosságokat talált a Nemzeti Bank céljaival kapcsolatban, melyek nem felelnek meg az KBER (ESCB) törvénynek. A ciprusi törvénykezés, ezen belül is a Ciprusi Nemzeti Bankról szóló törvény nem teljesen kielégítő, ezért ezt mindenképpen össze kell hangolni a Szerződés ide vonatkozó 109. cikkével. Árstabilitás A kilencvenes évek elején az inflációs fejlődés nem volt jelentősnek mondható. Nem harmonizált adatok alapján Ciprusban az infláció 4,5% volt 1990-ben, 92-re 6,5% nőtt, 95- ben pedig újra 2,6%-ra csökkent től áll rendelkezésünk az első harmonizált inflációs adat, mely szerint ekkor a tíz ország közül itt volt a legalacsonyabb ez az érték, mégpedig 3,3% re az alacsony olajáraknak és az EU-ban is megtalálható általános dezinflációs folyamatnak köszönhetően az infláció 1,1%-ra esett vissza ben azonban, az olajárak emelkedésével és az euró leértékelődésével párhuzamosan a ciprusi inflációs érték is számottevően megnövekedett 4,9%-ra ban 4,0%-ra mérséklődött, habár ez az érték is nagyon magasnak számít a konvergencia kritérium tekintetében. Ekkor ezt a magas értéket az ÁFA-kulcs növekedése, az élelmiszer, valamint az olajárak emelkedése okozta. A 2003 augusztusától augusztusáig tartó időszak átlagos 12-havi inflációs értéke 2,1% - os értéken állt, ami nem sokkal ugyan, de a 2,4%-os határérték alatt van, azaz, Ciprus jelenleg megfelel az árstabilitási kritériumnak. 19

20 Az infláció alakulása számos fontos politikai döntést tükröz, melyek közül a legfontosabb, hogy Ciprus 1960 óta rögzített árfolyamrendszert működtet és monetáris politikájának fő célkitűzéseként az árstabilitás fenntartását jelölte meg. A jövőt illetően az előrejelzések azt mutatják, hogy a HICP inflációra a legfontosabb felfelé ható kockázatot a közelmúltbeli olajár-sokkok és az élelmiszerárak alakulásának másodlagos hatásai jelentik. Ezen tényezők miatt a 2004-ben és 2005-ben várható infláció 2,4% lesz, 2006-ban pedig újra 2,1%-ra esik vissza. Egyelőre úgy néz ki, hogy Ciprus középtávon meg tud felelni az árstabilitási kritériumnak. Állami költségvetés helyzete A államháztartási hiányt vizsgálva megállapítható, hogy a fiskális konszolidációs terv ben történt bevezetése előtt a hiány 98-ban és 99-ben a GDP 4,5%-a volt. A terv megindítása után ez az érték jelentősen lecsökkent 2,4%-ra (2000-ben és 2001-ben), 2002-től kezdődően viszont újra növekvő tendenciát mutatott, és 2003-ban elérte a 6,4%-ot. Ez az emelkedés a lassú gazdasági növekedésnek és a kedvezőtlen külső környezetnek köszönhető, mely utóbbi legfőképpen a turizmus csökkenését okozta, de az állam magas védelmi kiadásai és a gazdasági lassulás ellensúlyozására hozott intézkedések is hatással voltak az államháztartási hiány emelkedésére. Ebben az időszakban történt az adóreform megvalósítása is, melynek értelmében a közvetlen adókat csökkentették, a közvetett adókat pedig növelték. Ennek következtében az adóbevételek összege 9%-kal növekedett, leginkább a közvetlen adókon belül az ÁFA-emelésnek volt köszönhető, mely januárban 13%-ról 15%-ra nőtt. Emellett gyorsan emelkedtek az állami kiadások is. Ezen belül is a munkabér és a szociális kompenzációs intézkedések miatt felmerülő kiadások szerepe volt a legnagyobb a deficit 2003-ban történt magas emelkedésében re 5,2%-os hiányt terveznek, ami akár el is érhető amennyiben a GDP növekedése is a várakozásoknak megfelelően 4% fölötti lesz re már 2,9%-os hiányt tervez a ciprusi kormány, ami már megfelel a konvergencia kritériumoknak. Ez olvasható Ciprus es időszakra vonatkozó konvergencia-programjában. Sőt eszerint 2007-re a hiány a GDP 1,6%-ára csökken. A program szerint ezt a javulást egy sor strukturális intézkedés hozza majd meg, melyeket 2005-től kezdődően valósítanak meg. A Bizottság július 5-én vizsgálta meg a szigetország programját, amivel nagyon elégedettnek bizonyult, és értékeli Ciprus ambiciózus terveit, melyeknek legfőbb célja az euró 2007-es bevezetése. Ám ehhez nagy elkötelezettség szükséges, ami a Bizottság szerint 20

21 Ciprusban meg is van. Egyelőre azonban az ország nem felel meg az államháztartás hiányára vonatkozó kritériumnak. Az államadósságot nézve látható, hogy ennek GDP aránya 1998-tól 2000-ig 61-62% körül stabilizálódott, ám 2001-től növekvő tendenciát mutatott, elérve a 64,3 %-ot 2001-ben és a 70,9%-ot 2003-ban. A konvergencia-program szerint 2004-ben lesz az államadósság a legmagasabb (72,6%), 2007-ben pedig 68,% körüli érték várható, ami ugyan csökkenő tendenciát mutat, de mégsem felel meg a 60% alatti kritériumnak. Az elkövetkező évekre előre jelzett fiskális hiány mellett Ciprus nem fogja tudni teljesíteni 2007-ig a Stabilitási és Növekedési egyezménynek a közel kiegyensúlyozott vagy pozitív költségvetési egyenlegre vonatkozó középtávú célját. Árfolyamok Ciprus egyelőre nem vesz részt az ERM II-rendszerben, bár idén már jelezte, hogy csatlakozni kíván a másik három KKE-i országhoz az euró 2007-ben történő bevezetésének reményében. Az 1960-ban kikiáltott függetlensége óta Ciprus olyan árfolyam-politikát folytatott, melynek legfőbb célja a gazdasági stabilitás és alacsony infláció fenntartása volt. Miután a ciprusi fontot különböző valutákhoz, illetve valutakosarakhoz rögzítette, mint például a font sterlinghez, vagy az amerikai dollárhoz, végül az ország 1992-ben ±2,25%-os ingadozási sávval az ECU-höz kötötte valutáját. Ezt 1999 januárjában az euró váltotta fel, és a középárfolyamot 1CYP=1,7086 euróban rögzítették augusztusában az ingadozási sávot ±15%-ra szélesítették ki, bár az árfolyam továbbra is a szűkebb sávon belül maradt áprilisában a ciprusi jegybank 100 bázisponttal növelte a kamatlábakat, ami évek óta először fordult elő. Ugyanez év szeptemberében a font elkezdett felértékelődni, minek következtében a kereskedelem a középárfolyam felett 1,4%-kal bonyolódott és 2004 augusztusa között igen alacsony volatilitás mellett, a ciprusi fontot nagyrészt az euróval szembeni októberi átlagárfolyamához közeli értéken váltották. Hosszú lejáratú kamatláb 2002 elején a hosszú lejáratú kamatlábak jelentősen csökkentek, és az eurózónához viszonyított szórása 1 százalékponton belül maradt 2003-ban április végén a központi bank elővigyázatossági lépésként a tőkeelszámolások liberalizációjának befejezése miatt 100 bázisponttal növelte a kötvények kamatlábait. Ennek következtében, júniusban a 10-éves 21

22 lejáratú állami kötvények átlagos kamatlába 2,25 százalékponttal volt magasabb, mint az eurózónában augusztusában a hosszú lejáratú kamatláb euróhoz viszonyított szórása 2,4 százalékpont volt, a évi konvergencia-jelentés szerint a referencia időszakban, azaz, augusztusától 2004 augusztusáig az átlagos kamatláb 5,2% volt Ciprusban. Ez az érték ugyan magasabbnak számít a 2003-as adathoz képest (4,7%), de alacsonyabb a 2001-es ((7,6%) és 2002-es (5,7%) adathoz viszonyítva, ám még mindig a 6,4%-os Maastrichti határérték alatt van, így a szigetország megfelel ennek a kritériumnak. Egyéb gazdasági mutatók ban a kedvezőtlen külső környezet, az iraki háború és az EU alacsony növekedése tovább rontotta a turizmust, így idén nem ez lesz a gazdaság húzó ága, hanem a belföldi kereslet és fogyasztás, mely mutatók idén jelentősen bővülnek 2003-hoz képest ( a magánfogyasztás 2,4%-ról 3,2%-ra), a magánbefektetések azonban 2003-ra több mint 3%-kal estek vissza az előző évhez viszonyítva. A teljes reálexport-növekedés stagnált a közép-keleteurópai piacok lassabb növekedése és a ciprusi font dollárral és fonttal szembeni felértékelődése miatt. A reál GDP növekedés 2,0%-ról 3,5%-ra emelkedik 2004-ben az előrejelzések szerint. Azonban olyan bizonytalanságok, mint a turizmus romlása és az olajár növekedése ig fennmaradnak. A turizmus egyébként is nagyot zuhant, 5%-kal volt kevesebb előző évhez képest, ami az Iraki háborúnak és az EU alacsony növekedésének köszönhet ban a munkanélküliség 0,5%-os növekedéssel, elérte a 4,4%-ot, a prognózisok szerint azonban lassan ugyan, de 2006-ra 4% alá csökken Cseh Köztársaság Jogi konvergencia A Cseh Nemzeti Bank (Česká Národni Banka) céljait illetően teljesen megfelel az KBER (ESCB) céljainak, ám a Központi Bankról szóló törvény nem teljesen összeegyeztethető a szerződés 109. cikkével, azaz a Nemzeti Bank jogilag nincs teljesen integrálva a Központi Bankok Európai Rendszerébe

23 Ezen kívül még hátravan néhány hiányosság korrekciója a nemzeti bank függetlenségét illetően, mint például a jegybankelnök és a döntéshozó testület többi tagjának felmentésével kapcsolatos törvénykezés. Ezek szerint a személyi függetlenséget illetően még akad tennivaló Csehország számára. Árstabilitás ig, mint a legtöbb rendszerváltó országban, Csehországban is magas volt az infláció az árak és a kereskedelem belső liberalizációja, valamint az árfolyamok leértékelődése miatt. Nem harmonizált adatok alapján a Cseh Köztársaságban 35%-os inflációt regisztráltak és 1997 között az értékek minden országban jelentősen csökkentek től áll rendelkezésünkre az első HICP adat, amely szerint Csehországban volt az egyik legalacsonyabb infláció: 8,0% és 1999 között az infláció tovább csökkent minden KKE-i országban. Az 1998-as oroszválság következtében meredeken estek az élelmiszerárak, ráadásul az alacsony olajárak is hozzájárultak ahhoz, hogy a nyolc KKE-i ország átlagos inflációs értéke majdnem a felére csökkent ben, Csehországban rögzítették az egyik legalacsonyabb inflációt, mely pontosan 1,8% volt. Az 1999-től 2000-ig tartó időszakban a 8 kelet és közép-európai országban az olajárak növekedése, valamint ország-specifikus faktorok miatt megnövekedett az infláció. Ez vonatkozik Csehországra is, amely ugyan még mindig az egyik legjobb értéket felmutató ország volt, de a tendencia itt is növekvőnek számított. Ettől az időszaktól kezdve azonban a cseh fogyasztói árak változása csökkenő értéket mutatott: 2002 januárjában 3,4%-ot, januárjában pedig 0,7%-ot. A közelmúltban azonban a magas élelmiszer- és olajárak, valamint a közvetett adók és a szabályozott árak kiigazítása miatt az infláció számottevően nőni kezdett. Ezek a kiigazítások az EU-csatlakozással és a kormány államháztartási reformjaival kapcsolatosak. A dezinflációs folyamatot a monetáris politika irányultságának a középtávú árstabilitás biztosítása felé történő elmozdulása támasztotta alá. A jövőt illetően a legtöbb előrejelzés 2004-re 3,0 3,2% körüli, míg 2005-re 2,5 3,0% körüli inflációs rátát vetít előre. Ebben az időszakban a legnagyobb felfelé ható inflációs kockázat abból származik, hogy a közvetett adók változásainak és a szabályozott árak kiigazításának másodlagos hatásának mértékét bizonytalanság övezi. A távolabbi jövőt illetően az árstabilitást biztosító gazdasági környezet fenntartása a Cseh Köztársaságban többek között 23

24 attól függ majd, hogy sikerül-e megalapozott fiskális politikát kialakítani és hiteles konszolidációs pályát követni. Ezen kívül valószínűleg a közeljövő inflációjára is hatással lesz a felzárkózási folyamat. E hatás pontos mértékét azonban nehéz felmérni. Ha azonban a évi konvergencia-jelentésben szereplő értéket vesszük figyelembe, mely a augusztusát megelőző 12 hónap átlagát számolja, akkor ez az inflációs adat 1,8%-ot mutat, mely jelentősen alacsonyabb a 2,4%-os referencia értékhez képest. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a Cseh Köztársaság jelenleg megfelel az árstabilitási kritériumnak. Az állami költségvetés helyzete Az államháztartási hiányt vizsgálva azt láthatjuk, hogy a tendencia a kilencvenes évek vége óta növekvő, aminek csúcsát 2003-ban érte el 12,6%-os hiánnyal. Az 1995-től 2002-ig tartó időszakban a szociális kiadások ( nyugdíjak, betegellátás, családi segélyek) kétszer olyan gyorsan nőttek, mint az összes állami költség. Ebben az időszakban történt az állami garanciák kiterjesztése a magánszektorra, amelynek szintén negatív hatása volt az állami pénzügyekre, és ami megugrasztotta a költségvetési hiányt, ugyanis a 2002-ben alakult új cseh kormány 2003-as előcsatlakozási gazdasági programjában az szerepelt, hogy a hiány csak 6,7%-ról 7,6%-ra nő 2003-ban. Ehhez képest a 12, 6%-os érték igen kimagaslónak mondható, bár az állami garanciák kiterjesztése nélkül a deficit 6% alatti lenne. A magas hiány oka bizonyos egyszeri kiadások, mint a 2002-es árvíz utáni felújító intézkedések, valamint a Cseh Köztársaság a CME (Central European Media Enterprises Group) vállalat elleni bírósági eljárás elvesztése miatt kiadott magas összeg (a GDP 0,5%-a). Ennek története röviden annyi, hogy a CME vállalatcsoport 1993-ban megvásárolta az első cseh magántvtársaságot, de mivel a Cseh Köztársaság nem támogatta a befektetést, pert indított ellene, amit végül a Köztársaság vesztett el a Stockholmi bíróságon. 16 Az állami bevételek 2%-kal nagyobb értéket mutatnak, mint ahogy azt a decemberi költségvetés előirányozta. Ehhez hozzájárultak az ÁFA-bevételek (3,6%-kal több, mint a tervezett),és a közvetett adók (8%-kal több, mint a várakozások), melyek a háztartások magas fogyasztásával álltak kapcsolatban. 16 European Economy- Convergence Report 2004-Technical Annex, p

25 A kiadási oldalon szerepelnek a munkanélküli segélyek és a tőkekiadások, melyek jelentősen magasabbak voltak a tervezettnél (10,3%-kal,és 9,2%-kal), mégis az összes kiadás csak 1,6 százalékponttal volt magasabb, mint ahogy azt a költségvetés előirányozta. A 2004-es kormányprogram az 5,3%-os államháztartási hiányt tűzte ki célul. Az állami bevételek oldalán a magasabb ÁFA-kulcsok és közvetlen adók kompenzálni tudják majd várhatóan a társasági adó-csökkentésből (31%ról 28%-ra) származó bevételkiesést. A 2004-es nyári kormányválság után az új cseh kormány úgy döntött, hogy folytatja az eredeti 2004-es költségvetési tervet. A vártnál jobb gazdasági teljesítmény és a 2004-es költségvetés kielégítő teljesítménye az első nyolc hónapban azt mutatja, hogy a 2004-es deficit-célok elérhetőek. A es cseh konvergencia program szerint 2007-ben a cseh államháztartási hiány 3,3%-ra csökkenhet. A Bizottság ezt a célkitűzést nem találta elég ambiciózusnak, bár a program szerint a költségvetés helyzete tovább javulhat, és 2008-ban elérheti a 3%-os határértéket. Az államadósságot vizsgálva, láthatjuk, hogy 1998-tól folyamatosan egyre növekvő tendenciát követ, 2003-ban elérve a GDP 37,8%-át. A es program szerint ez a növekvő államadósság továbbra sem fog változni, és minden évben majdnem 1 százalékpontot emelkedve 2007-re elérheti a 41,7%ot is. Bár ez az érték még mindig a 60%- os kritérium alatt van, nem szabad hagyni, hogy a helyzet tovább romoljon. Összefoglalóan az állami költségvetés helyzetét nézve a Cseh Köztársaság teljesíti az államadósság-kritériumot, de a költségvetési hiány-határértéket még mindig meghaladja. Árfolyamok 1993-ban, miután Csehszlovákia kettévált, Csehország megörökölte a fixen rögzített árfolyam-rendszert, mely ±0,5% között mozoghatott. A gazdasági túlhevülés időszaka után, melyhez magas folyó fizetési mérleghiány és laza fiskális politika társult, 1997-ben a cseh korona leértékelődési hatás alá került és az ország felhagyott a rögzített árrendszerrel óta a Cseh Nemzeti Bank követi az inflációs célokat, mindezt az irányított árfolyamokkal kombinálva. A cseh korona hosszú felértékelődési tendenciát mutatott, főként az euróval szembeni felértékelődésének köszönhetően. A felértékelődési trendet ezen kívül főként a külföldi közvetlen tőke jelentős beáramlásának és a privatizáció számlájára írták. Ez a tendencia a visszájára fordult 2002 közepe táján, amikor is a privatizációs folyamat lelassult, és a 25

26 központi bank beavatkozott a korona túl gyors felértékelődése miatt júniusában 31,2-31,9 koron/euró körül stabilizálódott szeptemberében a kereskedelem 31,7 korona/euró értéken zajlott, ami nagyon közel áll a januári adathoz. A cseh korona egyelőre nem vesz részt az ERM II-rendszerében augusztusát megelőző 12 hónapban a korona folyamatosan értékelődött le az euróval szemben, bár az utóbbi hónapokban ez a tendencia részben megfordult. A cseh kormány évi májusi konvergencia programja szerint az ország minden évben alaposan vizsgálja majd a konvergencia-kritériumok helyzetét és csak akkor fog belépni az ERM II-rendszerbe, ha megfelel ezeknek. A program szerint ben várható az euró bevezetése, azaz az ERM II-be való belépés az ezt a két dátumot megelőző két évben várható, azaz 2007-ben, vagy 2008-ban. Hosszú lejáratú kamatlábak 2001 elején a Cseh Köztársaságban volt a legalacsonyabb a hosszú lejáratú kamatláb az új tagok közül (6,3%) és a hosszú lejáratú kötvények hozama továbbra is csökkenő tendenciát mutatott és 2003 közepére átmenetileg az eurózóna hasonló értékei alá esett (4,9% és 4,1%) augusztusában a hosszú lejáratú kamatlábak euróhoz viszonyított szórása 0,9 százalékpont volt. A Cseh Köztársaságban a hosszú lejáratú kamatlábak és az euróövezeti kötvényhozamokkal szembeni különbözetük 2004 során emelkedni kezdtek, bár ez idáig ez a növekedés viszonylag mérsékelt maradt. A cseh hosszú lejáratú kamatlábak és a hasonló euróövezeti kamatlábak között való további eltávolodás elkerülése érdekében nagyon fontos hiteles fiskális kiigazítási intézkedéseket foganatosítani a közeljövőben. Ha a 2004 augusztusát megelőző 12 havi átlagos inflációt nézzük, akkor a kamatlábak 4,7%- on álltak. Ez jóval alatta áll a 6,4%-os konvergencia-határértéknek, így Csehország ennek a kritériumnak megfelel. Egyéb gazdasági mutatók első félévében a GDP növekedés erősen gyorsulónak mondható (I. negyedév: 3,5%, II. negyedév: 4,1%) és várhatóan egész évre, valamint 2005-re is ez a tendencia jelezhető előre. A háztartások fogyasztása 2003-ban számottevően emelkedett, de 2004-től ez a tendencia

27 megfordul a csökkenő munkabérek, és a növekvő munkanélküliség miatt. Emellett az állami szektor fogyasztása láthatóan lecsökkent a fiskális konszolidációs programnak köszönhetően. A export volumene is bővült, ami a még megmaradt kereskedelmi korlátok megszüntetésének köszönhet a gazdaság ben a munkanélküliség 7,8%-ról (2003.) 8,3%-ra nő, de 2006-ra 8%-os értéket jósolnak Észtország Jogi konvergencia Az Észt Nemzeti Bank (Eesti Pank) céljait illetően a nemzeti valuta szilárdsága, és a gazdaságpolitika támogatása területén még szükség van a KBER céljaival való összeegyeztetésére. A Központi bank függetlenségét, azon belül is a személyi függetlenséget illetően, szükség van a jegybankelnök elbocsátására és a felügyeleti szerv tagjainak függetlenségére vonatkozó törvénykezés további korrekciójára, valamint a jegybank elnökhelyettesének pozíciójának megerősítésére. Az Észt Nemzeti Bank egyenlőre hiányosságokkal rendelkezik a KBER-be való jogi integrálódásával kapcsolatban, ezen kívül szükséges az Észt Köztársaság Alkotmányának és a az észt koronáról szóló törvény módosítása, hogy az megfeleljen a Szerződés 109. cikkének, valamint az ESCB törvénynek. Árstabilitás Nem harmonizált adatok szerint 1992-ben, a Balti államokban az éves átlagos fogyasztóárváltozás elérte az 1000%-ot től áll rendelkezésünkre az első HICP adat, mely szerint abban az évben, Észtországban 9,3%-os inflációt mértek. A referencia-időszakban, azaz augusztustól szeptemberéig, Észtország 2,0%-os tizenkét havi átlagos HICP-inflációt ért el, ami a Szerződésben megjelölt referenciaértéknél alacsonyabb. Hosszabb távra visszatekintve Észtországban a fogyasztói árak változása általánosan lefelé irányuló tendenciát követett. A közelmúltban azonban az infláció emelkedni kezdett. A dezinflációs folyamat számos fontos politikai döntést tükrözött. Közülük a legfontosabb, hogy a monetáris politika az árstabilitást 1992 óta egy valutatanácsi rendszer alapján próbálja elérni. Az importárak és a szabályozott árak kiigazítása jelentősen hozzájárult az inflációs ráták rövid távú volatilitásához. 27

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok

Részletesebben

GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA

GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA 1. Kedvezményes kereskedelmi övezet (csökkentett vámtarifák a részt vevő országok között) 2. Szabadkereskedelmi övezet (a részt vevő országok

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Gazdasági jelentés. pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2

Gazdasági jelentés. pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2 Gazdasági jelentés pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/2 Gazdasági és monetáris folyamatok Áttekintés 2017. március 9-i monetáris politikai ülésén a Kormányzótanács megállapította, hogy igen jelentős

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból

2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. május 3. 2013. tavaszi előrejelzés: Az EU gazdasága lassú kilábalás az elhúzódó recesszióból A 2012-es évet meghatározó visszaesést követően az előrejelzések

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos

Részletesebben

A gazdasági helyzet alakulása

A gazdasági helyzet alakulása #EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint

Részletesebben

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)

Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és

Részletesebben

Téli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet

Téli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 337 final 2013/0176 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról HU

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Költségvetési szabályok

Költségvetési szabályok Költségvetési szabályok Baksay Gergely, MNB, költségvetési elemzések igazgatója Sopron 2016. szeptember 29. Vázlat 1. A költségvetési szabályok eredete és alapelvei 2. Magyar költségvetési szabályok E

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

A május m. 1-jén 1 n csatlakozott. Keleti Károly K 2010

A május m. 1-jén 1 n csatlakozott. Keleti Károly K 2010 A 2004. május m 1-jén 1 n csatlakozott kelet-közép-eur európai országok első öt éve az Európai Unióban Keleti Károly K pályp lyázat 2010 Előad adó: : Kelemen NóraN Maastrichti kritériumok riumok Az európai

Részletesebben

2015. tavaszi gazdasági előrejelzés: a széljárás kedvez a fellendülésnek

2015. tavaszi gazdasági előrejelzés: a széljárás kedvez a fellendülésnek Európai Bizottság - Sajtóközlemény 2015. tavaszi gazdasági előrejelzés: a széljárás kedvez a fellendülésnek Brüsszel, 05 május 2015 Az Európai Unió gazdasági növekedése kedvező hátszelet kap. Az Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a évi költségvetés

Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a évi költségvetés Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a 2019. évi költségvetés Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA A Bizottság hozzájárulása a vezetői ütemtervhez #FutureofEurope #EURoadSibiu GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KONVERGENCIA AZ EU-BAN: A FŐBB TÉNYEK 1. ábra:

Részletesebben

Őszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés

Őszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Őszi előrejelzés 2011 2013-ra: holtponton a növekedés Brüsszel, 2011. november 10. Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

Mikor lehet horvát euró?

Mikor lehet horvát euró? Mikor lehet horvát euró? EURO ANTE PORTAS CROATIAE Scherczer Károly Róbert vezető külgazdasági attasé, Zágráb 2018. szeptember 7. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Horvát Köztársaság parlamentáris

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2015) 112 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2015) 112 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 245 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyságban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2015) 112 final} HU HU Ajánlás A

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

2,8%-a volt. Az államadósság az eurózónában a GDP 70,7%-át, az EU-25-ben 63,3%-át tette ki. Vö. News Release 117/2004, szeptember 23.

2,8%-a volt. Az államadósság az eurózónában a GDP 70,7%-át, az EU-25-ben 63,3%-át tette ki. Vö. News Release 117/2004, szeptember 23. Eurostat News Release 2005. március 18. Első eredmények az EU-tagállamok 2004. évi államháztartási hiányáról és államadósságáról 2004-ben az eurózóna és az EU-25 országainak államháztartási hiánya a GDP

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final}

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről. {SWD(2013) 523 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.10. COM(2013) 914 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA a Horvátországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről {SWD(2013) 523 final} HU HU Ajánlás A TANÁCS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap

Részletesebben

Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Gazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 18.7.2012 2012/2150(INI) JELENTÉSTERVEZET a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2012. évi prioritások végrehajtása

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.6.2006 COM(2006) 320 végleges 2006/0109 (CNS) 2006/0110 (CNB) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK az

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

2014. őszi gazdasági előrejelzés: lassú fellendülés és rendkívül alacsony infláció

2014. őszi gazdasági előrejelzés: lassú fellendülés és rendkívül alacsony infláció Európai Bizottság - sajtóközlemény 2014. őszi gazdasági előrejelzés: lassú fellendülés és rendkívül alacsony infláció Brüsszel, 04 november 2014 Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint az év hátralevő

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16. Makrogazdasági pénzügyek Lamanda Gabriella lamanda@finance.bme.hu 2015. november 16. Miről volt szó? Antiinflációs monetáris politika Végső cél: Infláció leszorítása és tartósan alacsonyan tartása Közbülső

Részletesebben

Gazdasági jelentés. pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/8

Gazdasági jelentés. pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/8 Gazdasági jelentés pénzügyi és gazdasági áttekintés 2017/8 Gazdasági és monetáris folyamatok Áttekintés 2017. december 14-i monetáris politikai ülésén a Kormányzótanács arra a következtetésre jutott, hogy

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása

Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk

Részletesebben

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin

Az EU közjogi alapjai Gombos Katalin Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

A 2014-es téli előrejelzés szerint teret nyer a fellendülés

A 2014-es téli előrejelzés szerint teret nyer a fellendülés EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel/Strasbourg, 2014. február 25. A 2014-es téli előrejelzés szerint teret nyer a fellendülés Az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint a legtöbb tagállamban

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 215. április 21. Jelentés a 214. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,4, illetve

Részletesebben

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS MAGYARORSZÁG HELYZETE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ KONVERGENCIAKRITÉRIUMAINAK TELJESÍTÉSÉBEN 2003 VÉGÉN A Mûhelytanulmányok sorozatban megjelenô

Részletesebben

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/35 STISZTIKAI TÜKÖR 2015. június 17. Élveszületések és termékenység az Európai Unióban Tartalom Bevezetés...1 Az élveszületések száma...1 élveszületési arányszám...1 Teljes termékenységi arányszám...2

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról október 21. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 214. október 21. Jelentés a 213. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 2,9, illetve

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR

1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi

Részletesebben

Őszi gazdasági előrejelzés, : magabiztos növekedés, csökkenő munkanélküliség és költségvetési hiány

Őszi gazdasági előrejelzés, : magabiztos növekedés, csökkenő munkanélküliség és költségvetési hiány IP/06/1508 Brüsszel, 2006. november 6. Őszi gazdasági előrejelzés, 2006 2008: magabiztos növekedés, csökkenő munkanélküliség és költségvetési hiány A Bizottság őszi gazdasági előrejelzése szerint a gazdasági

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az eurómutatókról október 22. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az eurómutatókról október 22. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az eurómutatókról 2010. október 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat a kormányzati hiány- és adósságadatokat 1 jelenleg 26 országra vonatkozóan

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE ÉVI KONVERGENCIAJELENTÉS. (készült az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (1) bekezdésével összhangban)

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE ÉVI KONVERGENCIAJELENTÉS. (készült az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének (1) bekezdésével összhangban) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 212.5.3. COM(212) 257 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE 212. ÉVI KONVERGENCIAJELENTÉS (készült az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban)

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt

Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Az Eurostat 67/2017. számú sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 24. Első jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat 67/2017. számú sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról április 24. Első jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat 67/217. számú sajtóközleménye az Európai Unió mutatóiról 217. április 24. Első jelentés a 216. évi kormányzati hiányról és adósságról Az euróövezet és az EU-28-ak tagállamainak kormányzati

Részletesebben

Vezetői összefoglaló július 3.

Vezetői összefoglaló július 3. 2017. július 3. Vezetői összefoglaló Hétfő reggelre a forint árfolyama az euróval és a svájci frankkal szemben erősödött, a dollárhoz képest gyengült. A BUX 8,7 milliárd forintos, átlag alatti forgalom

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország

57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország 57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben

Részletesebben

Baksay Gergely- Palotai Dániel- Szalai Ákos: Fenntartható Magyarország csökkenő államadósság-pályája

Baksay Gergely- Palotai Dániel- Szalai Ákos: Fenntartható Magyarország csökkenő államadósság-pályája Baksay Gergely- Palotai Dániel- Szalai Ákos: Fenntartható Magyarország csökkenő államadósság-pályája Az Európai Bizottság Költségvetési fenntarthatósági jelentése 1 megerősíti az MNB előrejelzését, amely

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2008. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 1,9%-a illetve 2,3%-a. Az

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ÉLİÁLLAT ÉS HÚS 2009. május 4. Élıállat és Hús 2009. 17. hét Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Módos Rita modos.rita@aki.gov.hu Kiadja: Agrárgazdasági

Részletesebben

Lovas Zsolt- Berta Dávid: A kormányzati szektor egyenlegének alakulása Nemzetközi összehasonlításban alacsony deficit az elmúlt években

Lovas Zsolt- Berta Dávid: A kormányzati szektor egyenlegének alakulása Nemzetközi összehasonlításban alacsony deficit az elmúlt években Lovas Zsolt- Berta Dávid: A kormányzati szektor egyenlegének alakulása Nemzetközi összehasonlításban alacsony deficit az elmúlt években Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt években hogyan alakult

Részletesebben

FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT

FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT Matolcsy György Gazdasági Évnyitó 218 21-25 FORDULATOK UTÁN / FORDULATOK ELŐTT 12 FORDULAT A MAGYAR GAZDASÁG STABILIZÁLÁSÁRA 21-218 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 MUNKAERŐPIACI

Részletesebben

Eurostat Euro Indicators News Release 55/ április 23.

Eurostat Euro Indicators News Release 55/ április 23. Eurostat Euro Indicators News Release 55/2007 2007. április 23. Jelentés a 2006. évi kormányzati hiányról és államadósságról Az eurózóna és az EU-27 tagállamainak kormányzati hiánya 1,6, illetve 1,7%-a

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 341 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a Lettországra vonatkozó 2013. évi konvergenciajelentés (készült az Európai Unió működéséről

Részletesebben

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.

Részletesebben