2. Előadás: Az ásvány-előfordulások térképezése
|
|
- Tibor Nagy
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2. Előadás: Az ásvány-előfordulások térképezése Ha ismerjük a mélyfúrások jellemző pontjainak térbeli helyzetét, megszerkeszthetjük az ásvány-előfordulások hozzávetőleges térbeli helyzetét is. Legegyszerűbb és legszemléltetőbb eljárás az, amikor a fúrási adatok alapján elkészítjük az előfordulás modelljét. A modell azonban nem lehet alapja a további tervezéseknek, legfeljebb arra használható, hogy tájékoztatást adjon a további fúrások helyének kijelölésében. A további tervezés alapja kizárólag a területről készült szintvonalas térkép lehet, amelyen a fúrásadatok ismeretében meg kell szerkeszteni a fekü és fedő felületek szintvonalait. Külön térkép másolatot kell készíteni a fekű és külön a fedő felületekről. Ha a két felület egymással párhuzamos, azaz a hasznos ásványanyag vastagsága állandó, akkor elég csak egy szintvonalas térképen ábrázolni, akár a fekü akár a fedő síkját. A fekü és a fedősíkokat ábrázoló szintvonalas térképen ún. telepszintvonalas térképen azután meghatározhatók a hasznos ásványanyag (telep) csapás- és dőlésiránya, a dőlésszöge, a kibúvási vonalak, a vetők közelítő helye, az elvetés magassága, vagy a telep egyéb geológiai vagy geometriai adatai. Természetesen a szintvonalas térkép sem adhat tökéletes képet az ásványelőfordulások térbeli helyzetéről, mivel a fúrtlyukak nem minden esetben elég sűrűek, annak megállapítására, hogy a normálistól eltérő telepzavargást vető-, illetőleg csapás, vagy dőlésváltozás idézi-e elő. Ezért a szintvonalas térképet célszerű a fúrásokkal párhuzamosan, folyamatosan készíteni, mert a már elkészült térképrészletek alapján a részletes mélyfúrások helye célszerűbben kijelölhető. A fedő, ill. fekü szintvonalainak magasságkülönbségét úgy kell megválasztani, hogy a térkép áttekinthető legyen, vagyis a szintvonalak térképi távolsága (t) 1-2 cm körüli érték legyen. Ez azt jelenti, hogy a szintvonalközök értéke e függvénye a használatos térkép méretarányának és az ábrázolandó telep dőlésszögének (γ-nak ), vagyis e = M t tg γ ahol M jelenti a használatos térkép méretarányának a nevezőjét ( a méretarányszámot). Pl. ha felvesszük, hogy t = 0,01 m, M = 1000 m és γ = 25 o akkor e = ,01 0,466 = 4,7 m Természetesen a szintvonalközöket csak egész számokban vesszük fel, s így a példa esetében 5 m-re kerekítünk. A gyakorlatban a szintvonalközöket általában 1, 2, 5, 10, 25 ill. 50 m értékben határozzák meg. Az ásványvagyon mennyiségének a meghatározása részben a mélyfúrások, részben pedig a már nyitott bányatérségekben (aknák, vágatok, stb.) mért adatok alapján (vastagság, kiterjedés, sűrűség) határozható meg. Az ásványvagyon meghatározásának a pontossága végeredményben a kivételes esetektől eltekintve a telepeket harántoló, bennük haladó bányaterek és a fúrtlyukak számától függ. Minél nagyobb ezeknek a száma, annál megbízhatóbb a meghatározás A kőzetek fizikai, mechanikai, kémiai tulajdonságait a műszaki kőzetjellemzőket a föld belsejéből (mélyfúrások, nyitó bányaterek anyagából) vett kőzetmintákból lehet megállapítani. 2-1
2 Óravázlat a Földalatti mérések előadásaihoz Bányatérségek rendszerének kialakítása Ha a felderítés és kutatás alapján nyert adatokból megállapítható, hogy az előfordulás műrevaló, az ásványkincs felhasználás gazdaságilag szükséges, a kitermelés kezdetét veheti. A rendelkezésre álló adatok alapján elsősorban azt kell eldönteni, hogy az ásványkincs kitermelése külszíni vagy mélyműveléssel történik-e? Külszíni műveléshez az ásványkincset takaró fedőkőzetet eltávolítjuk, hogy az így hozzáférhetővé vált ásványkincseket kitermelhessük. Mélyműveléshez az ásványkincset az adottságok szerint úgy tesszük hozzáférhetővé, hogy a takaróréteget aknákkal vagy közel szintes folyosókkal harántoljuk, egészen a hasznosítható ásványtelepülésig. A két lehetőség közül azt választjuk, amelyik gazdaságosabb termelést biztosít. Külszíni művelésre rendszerint a külszínhez közel eső ásványkincsek jönnek számításba. Telepítésének lehetősége függ a takaróréteg vastagságától, a benne foglalt rétegek szilárdságától, az ásványkincs mennyiségétől, vastagságától, fajlagos értékétől. Általában és durván a külszíni művelés lehetőségét az ásványkincs kitermelhető mennyiségének és az eltávolítandó, megmozgatandó fedőkőzetek mennyiségének arányával szoktuk jellemezni. Szabályos, közel síkokkal határolt települések esetében az ásványkincs és a takaróréteg vastagságának arányát szokás jellemző értéknek tekinteni. Ez a viszonyszám azonban csak egy meghatározott jellegű településre lehet jellemző, mert mint láttuk, a külszíni művelés gazdaságossága más egyéb tényezőktől is függ. A külszíni művelés telepítésének kérdéseivel a továbbiakban nem foglalkozunk. Azokat a bányatérségeket, amelyek az ásványtelepülés és a külszín között az összeköttetést megteremtik felnyitó vagy főfeltáró bányatérségeknek nevezzük. Ide soroljuk az aknákat, tárókat és a főkeresztvágatokat. Ahhoz, hogy a földalatti ásványkincset hozzáférhetővé és üzemszerű kitermelését lehetővé tegyük, az ásványtelepülés és a külszín között két összeköttetést kell létesíteni. Az egyiken történik az ásványkincs kiszállítása, a másik pedig azért szükséges, mert a földalatti bányatérségeket a külszínről folyamatosan levegővel kell ellátni. Az egyik összeköttetésen jut be a levegő, végigjárja a bányatérségeket, és a másikon távozik. Az ásványkincset és a külszínt összekötő, földbe mélyített térségek lehetnek aknák, folyosók. A külszínt és az ásványtelepülést összekötő függőleges bányatérséget függőleges aknának nevezzük. Ha az összekötő bányatérség a vízszinteshez meghatározott szög alatt hajlik, lejtős aknának nevezzük. A külszínt és az ásványkincset gyakorlatilag vízszintesen összekötő bányatérséget, folyosót tárónak vagy tárnának, míg általában a szállítás, közlekedés, légvezetés vagy vízvezetés célját szolgáló szintes bányafolyosót vágatnak nevezzük. Maguk a függőlegese aknák csak egy-egy pontban ütik meg a széntelepeket, ezért az akna bizonyos pontjaiból elindulva szintes folyosókat, ún. főkeresztvágatokat hajtunk ki. A főkeresztvágatok szintekre osztják a széntelepet, azaz minden szinten külön nyitják meg. Az akna rendeltetése szerint szintén lehet szállító- vagy szkipakna, szellőző- vagy légakna és amelyeket csak különböző vezetékek, csövek s egyéb szerelvények elhelyezésére használnak, az a műakna. A külszínre ki nem lyukasztott, nagyobb bányarész kiszolgálására létesített akna neve vakakna. A szivattyúkamra két oldalára a bányavíz befogadására szolgáló bányatérségeket zsompvágatnak nevezzük. Az aknák különböző célokra hasznosítható részeit a hasznosítástól függően nevezzük meg: lehet járó-, szállító- és műosztály. 2-2
3 A járóosztályhoz helyezik el a gyalogos közlekedést szolgáló lépcsőket, létrákat a szállítóosztály szolgálja a személyek és anyagok szállítását, míg a műosztályt a kábelek, csővezetékek stb. elhelyezésére használják. A személyek, csillék és anyagok szállítására szolgáló berendezés a kas. A függőleges aknában az anyagszállítás a kas helyett végezhető nagy űrtartalmú edényekkel (bödönökkel) is. Ereszke: földalatti vágatokat összekötő lejtős vágat, amelyeket telepdőlésben (vagy átdőlésben) felülről lefelé hajtanak ki és benne a szállítást is ebben az irányban végzik. A siklónál az ereszkével ellentétben a szállítást alulról felfelé végzik. Aknarakodó: az akna egy szintjén közvetlenül az aknához csatlakozott nagyszelvényű bányatérség, amelynek fő funkciója a szállító berendezések ki és berakása. A bányatérségek mennyezete a főte, a padlója pedig a talp. Biztosításon a bányászatban a bányatérségek (aknák, vágatok, stb.) kifalazását, kiácsolását értjük, vagyis védekezést a kőzetomlás ellen. A biztosítás anyag lehet fa, vas, acél, tégla, betonidomkő, vagy beton. A függőleges akna külszínnel érintkező legfelső része (szintje) az aknagárd. Fa, vas, acél biztosító szerkezet beépítésekor a szerkezet és a kőzet közé helyezett deszka vagy fémrács neve: bélésanyag. Aknadugó az aknafenék egész szelvényét rendszerint cementtel (betonnal) elzáró létesítmény. Aknamélyítés az akna elkészítését célzó bányászati mélyépítési művelet. Az aknaüzemet kiszolgáló szállító berendezések vezetésére, esetenként a szállítógép befogadására is szolgáló külszíni fa, vas vasbeton szerkezetű építmény az aknatorony (1. ábra). Közvetlen az akna közelében a vágányon elhelyezett zárszerkezet, amely megakadályozza a csilléknek az aknába esését, az aknazár. Az aknazár a kassal kényszerkapcsolatban van, csak akkor nyitható, amikor a kas a rakodói szinten van. 1. ábra 2-3
4 Óravázlat a Földalatti mérések előadásaihoz Csorga (vízcsorga) a vágat talpán kiképzett csatorna, amelyen a bányavizet a zsompba vezetik. Elővájás a neve a bányatérségek kialakítási műveletének az ásványtelepben, fejtésre való előkészítés céljából. Amint láttuk, a főfeltáró bányatérségek csak egy-egy ponton, illetve a közvetlen szomszédságban teszik az ásványvagyont hozzáférhetővé. Lehetővé teszik azonban, hogy ebből a pontból elindulva magában az ásványtelepülésben vagy azzal párhuzamosan, a mellékkőzetekben különböző irányokban további folyosókat hajtsunk ki, hogy ezzel a aknához tartozó ásványkincs mindenütt hozzáférhető legyen. Telepes előfordulásoknál ezek a folyosók haladhatnak csapás irányban, dőlés irányban vagy átlós irányban. Ha a folyosók vetőkhöz érnek, a vető elvetési magasságától és a telep vastagságától függően rövidebb-hosszabb szakaszon nem a telepben, hanem annak fedőjében vagy a feküjében haladnak. Nem egyszer fordul elő, hogy egész terjedelmükben és hosszukban a feküben vagy a fedőben haladnak azért, mert ott szilárdabb, tehát állékonyabb kőzetben vannak, vagy azért, hogy a szállító folyosók egyenesvonalusága minél jobban biztosítható legyen. Azt a területet, amelyet egy aknapárral termelünk ki, aknamezőnek hívjuk. Az aknamező részterületekre oszlik. Az aknamező részterületeit mezőknek vagy bányamezőknek nevezzük. Annak a folyosórendszernek a kialakítását, amely az aknamező ásványkincsének hozzáférhetőségét biztosítja, aknamező feltárásnak nevezzük. Az aknamező feltáró folyosóhálózatához csatlakoznak a bányamezőben lévő ásványkincs hozzáférhetőségét biztosító folyosórendszerek, ezek kihajtása a mezőfeltárás. Az aknamező feltárás folyosórendszere biztosítja az anyag-és levegőforgalmat az akna és a bányamezők leágazási pontja között. Amíg a főfeltáró bányaterek az esetek túlnyomó részében meddő kőzetekben haladnak, addig az aknamező- és mezőfeltáró tárnafolyosók lehetnek az ásványtelepülésben vagy meddőkőzetben. Egy-egy aknamező ásványkincsének kitermeléséhez a feltáró vágatokat elsősorban a meredek dőlésű telepeknél különböző szintmagasságokban kell elhelyezni. Szintmagasságnak két szintfolyosó magasságkülönbségét (M), szinttávolságnak (T) pedig a két szintfolyosónak a telepben mért távolságát nevezzük (2. ábra). Ha a telep dőlésszögét γ-val jelöljük, akkor M = T sin γ Az aknamező tehát függőleges értelemben általában szintmezőkre vagy egyszerűen szintekre is osztódik. 2-4
5 2. ábra A főfeltáró és feltáró folyosók térbeli helyzetét a szállítás, levegőellátás követelményein kívül elsősorban az ásvány-előfordulás térbeli helyzete és méretei (a telep vastagsága, mennyisége stb.) határozza meg. Megjegyezzük, hogy meredek dőlésűnek tekintjük a széntelepet, ha dőlése a 20 o -25 o - ot meghaladja. Egy másik értelmezés szerint pedig akkor meredek dőlésű a telep, ha a szén vagy a meddő a telep dőlésében kiképzett bányatérség talpán önsúly hatására lefelé mozog. Az ilyen telep dőlésszöge 30 o -45 o közötti érték szokott lenni. Az aknamező határai lehetnek természetes és mesterséges (műszaki) határok. Természetes határt jelentenek az ásványkincs kiékelődése, kibúvása, nagyobb vetők. A mesterséges határokat műszaki-gazdasági megfontolások szabják meg, vagy előzetes bányászati munkálatok hoztak létre. Lehetnek ezek jelentős külszíni létesítmények is. Ilyenek lehetnek pl. vasútvonalak vagy korábbi bányaüzemek fejtési határa. A korszerű eszközök és módszerek is csak egy bizonyos mélységig lehatoló bányászkodást tesznek lehetővé. Lehet tehát, különösen meredek településnél, az aknamezőnek mélységi műszaki hatása is. A mélységi határ az aknaszállítás lehetséges kapacitásától, a geotermikus gradienstől és a kőzetek szilárdságától függ elsősorban a gazdasági szempontok figyelembevétele mellett. A feltárás elkészítése után lehet megkezdeni a fejtést. A kőzetek megbontásának a jövesztésnek módszerét és eszközeit a kőzet szilárdsága, rétegződése, stb. határozza meg. A hasznosítható ásványanyagok lefejtése A hasznosítható ásványok lefejtésén azoknak a munkálatoknak összességét értjük, amelyekkel a természetes lelőhelyén telepben, telérben, tömzsben előforduló ásványok folyamatosan és rendszeresen kitermelhetők. A fejtés fogalma magába foglalja azokat a munkálatokat, amelyek révén az ásvány az előre meghatározott, megtervezett, a fejtési munkahelyekkel egy időben vagy megelőzően kialakított bányafolyosók, fejtési vágatok szállító berendezésén keresztül a feltáró folyosórendszerbe kerül. Ez a módszeres és 2-5
6 Óravázlat a Földalatti mérések előadásaihoz folyamatos munka a következő főbb munkafázisokat foglalja magában: a fejtések előkészítése, az ásványnak a természetes lelőhelyéről való kinyerése, a keletkezett üreg szükségszerű nyitvatartása, illetve a már nem szükséges üreg megszüntetése, kitöltése, betömedékelése, felhagyása. A fejtés-előkészítés jelenti azoknak a folyosóknak kihajtását, amelyek a fejtési munkahelyet a feltárás folyosórendszerével, rendszerint a bányamezőt feltáró folyosórendszerrel kötik össze. Ezekben szállítjuk a fejtések termelvényét a feltáró folyosókig, ezeken kerülnek a fejtésekbe a szükséges anyagok, gépek, berendezések, itt bonyolódik le a személyközlekedés, ezeken áramlik be, illetve ki a fejtések levegője. Mivel a fejtési munkahely, a fejtés homlokfelülete állandóan mozog, a fejtéselőkészítő vágatok ennek megfelelően állandóan változtatják hosszúságukat és csak addig élnek, amíg azt a meghatározott kiterjedésű ásványtelepülést le nem fejtjük, amelyet az előkészítő vágatrendszer kiszolgál. Általában a fejtés-előkészítésnek két vágata van: a fejtés szállító vágata és a fejtés légvágata. Az előbbi a feltáró folyosórendszer szállító, az utóbbi a légfolyosójához csatlakozik. Lehetnek természetesen olyan fejtések is, amelyeknek két vagy több szállító, illetve légvágata van. Az ásványnak a természetes lelőhelyéről való kinyerése jelenti a telepből, telérből, tömzsből, fészekből való leválasztását, lejövesztését, darabosítását, a fejtési szállítóedénybe való rakását és a fejtésből való elszállítását. A jövesztés művelete történhet szerszám segítségével kézi erővel, robbantással, hidraulikus úton és gépi munkával. Ugyanúgy a rakodás elvégezhető kézi és gépi erővel. A fejtések szállítása lehet folyamatos vagy szakaszos. A folyamatos szállítás eszközei, illetve berendezései a szalagos szállítógépek: láncos vonszolók, rázott csúszdák, gumiszalagok, illetve csúsztatóvályuk. Meredek talpon gurítókban az ásvány a nehézségi erő hatására hagyja el a fejtést, jut a fejtés szállító folyosóba. A folyamatos szállítás módszerei közé soroljuk a hidraulikus áramlás segítségével való szállítást is. A szakaszos fejtési szállítás eszközei: a csille, amely lehet önjáró, emberi erővel, kötéllel mozgatott. Az önjáró csille rendszerint gumikerekes, nagy űrtartalmú és beépített motorja van. A köteles mozgatásnál a kötél vonóerejét egy vagy kétdobos vitlából kapja. Az ásvány jövesztése, elszállítása révén keletkezett és az optimális munkavégzéshez szükséges üreg megtartását a fejtési biztosítással érjük el. Anyag fa, fém vagy ritkábban a fejtésben kitermelt egyébként nem használható kőzet. Fából fejtési támok, fejtési ácsolatok, bélelés, máglya, orgonasorok, csokros támok, fémből támok, süveggerendák, zsámolyok, pajzsok készülhetnek. A helyszínen nyert kőzetekből biztosító falak építhetők. A támok, a fejtési ácsolatok, a bélelés a kőzethullás ellen védenek, és bizonyos fokig a kivájt üregek fedőrétegeinek süllyedését szabályozzák. A máglyák, orgonasorok, csokros támok, zsámolyok, pajzsok az üregek nyitvatartását, a fedőrétegek süllyedésének szabályozását, a megkívánt helyen vagy vonalon való eltörését, a törésvonal mögötti fedőrétegek veszélytelen leszakadását, leomlasztását biztosítják. A már nem szükséges fejtési üregek veszélytelen felhagyása általában megköveteli kitöltésüket. Igen szilárd mellékkőzetek esetén lehet csak fejtési üregeket kitöltetlenül magukra hagyni veszély nélkül. Ez csak az ércbányászat eruptív, igen szilárd kőzeteiben lehetséges, ahol a vékony telérek kifejtése után az üregek kitöltetlenül magukra maradnak. Különösen jellemző volt ez a régi századok ércbányászatára, amikor még csak a vékony telérekben előforduló dúsérceket fejtették ki. A fejtési üregek kitöltése lehetséges öntömedékeléssel vagy idegen más helyről a fejtésbe hozott tömegékanyagokkal. 2-6
7 Az öntömedékelés elvégezhető a fedőrétegek leomlasztásával, amikor a fellazult anyag mind a kifejtett, mind pedig a felszakadás révén keletkezett üreget kitölti. Öntőmedékelésről beszélünk akkor is, ha a kifejtett üregek fedő- és fekürétegei összenőnek. Az összenövés a fedőréteg lehajlása és a fekürétegek felduzzadása révén jön létre. Természetesen az összenövést egyedül a fedő vagy egyedül a fekü mozgása is létrehozhatja. Az idegen tömedékanyag lehet a külszínről behozott homok, kavics, meddőhányó anyag vagy a bányában termelt meddő anyag. A homokot többnyire hidraulikus úton, a többit mechanikusan vagy pneumatikusan, ritkábban a nehézségi erő segítségével szállítjuk a kifejtett üregekbe. Ha az egymás után következő fejtések úgy illeszkednek egymáshoz, hogy a lefejtett terület az akna védőpillérének határán kezdődik és az aknamező határai felé terjeszkedik, az aknától a határ felé haladó (mezőbe haladó) lefejtésről van szó. Ellenkező esetben a határtól az akna felé vagy más szóval hazafelé halad az ásvány lefejtése. Ha a bányamezőn belül a bányamezők feltáró fő folyosórendszertől a bányamező határai felé haladunk, a bányamezőt a határ felé haladva fejtjük. Ellenkező esetben a bányamezőt a határtól hazafelé műveljük. Ha az aknamező több bányamezőre oszlik, az alábbi kombinációk lehetségesek: 1. Az aknamezőn és ezen belül a bányamezők lefejtése határtól hazafelé halad. 2. Az aknamező és a bányamezők lefejtése a határ felé halad. 3. Az aknamező lefejtése hazafelé, a bányamezők lefejtése a határ felé halad. 4. Az aknamező lefejtése a határ felé, a bányamezők lefejtése a határ felé halad. 5. Az aknamező lefejtése a határ felé, a bányamezők lefejtése hazafelé halad. 6. Természetesen előfordulhat az is, hogy az egyes bányamezők lefejtése ugyanazon aknamezőn belül az egyiknél a határ felé, a másiknál hazafelé mozog. Felhasznált irodalom: - Ódor K.: Földalatti mérések. Tankönyvkiadó, Budapest, (S ) 2-7
1. előadás: A hasznosítható ásványanyagok felderítése, kutatása és feltárása
1. előadás: A hasznosítható ásványanyagok felderítése, kutatása és feltárása 1. előadás: A hasznosítható ásványanyagok felderítése, kutatása és feltárása A hasznosítható ásványok kitermelése kétféle módon
Részletesebben1. Előadás: A hasznosítható ásványanyagok felderítése, kutatása és feltárása
1. előadás: A hasznosítható ásványanyagok felderítése, kutatása és feltárása 1. Előadás: A hasznosítható ásványanyagok felderítése, kutatása és feltárása A hasznosítható ásványok kitermelése kétféle módon
RészletesebbenJÓ SZERENCSÉT, TATABÁNYA!
JÓ SZERENCSÉT, TATABÁNYA! csapatnév:. (kód) (név) Helytörténeti vetélkedő: 7-8. osztály 2018/2019. II. (téli) forduló iskola neve:. Beérkezési határidő: 2019. február 8. felkészítő tanár:... Ajánlott források:
RészletesebbenA VÍZNIYÓ ALÓLI FUROLYUKAS HIDRAULIKUS BAUXIT TERMELÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ MŰSZAKI- GAZDASÁGI VIZSGÁLATA
A VÍZNIYÓ ALÓLI FUROLYUKAS HIDRAULIKUS BAUXIT TERMELÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ MŰSZAKI- GAZDASÁGI VIZSGÁLATA PATVAROS JÓZSEF A MŰSZAKI TUDOMÁNYOK KANDIDÁTUSA Bevezetés Bauxitbányászatunkban többször ténylegesen
RészletesebbenBányaipari technikus É 1/6
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Részletesebben6. Előadás: Alagutak, vágatok irányának a kitűzése. Földalatti térségek felmérése és térképezése
6. Előadás: Alagutak, vágatok irányának a kitűzése. Földalatti térségek felmérése és térképezése A földalatti mérések közül egyik nagyon felelősségteljes mérnöki feladat az alagutaknak, vágatoknak, aknáknak
RészletesebbenBányatérkép rétegkiosztás
Oldal 1 / 6 Bányatérkép rétegkiosztás 01 Földmérési alaptérkép átvett rétegei A Földhivatal adatszolgáltatásból származó rétegek és objektumok. Az állami ingatlannyilvántartási adatbázisból származó rétegek
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép, mérővonalzó
A 4/2015 (II.19.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 544 01 Bányaipari technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét!
RészletesebbenBÁNYÁSZATI ALAPISMERETEK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék BÁNYÁSZATI ALAPISMERETEK Készítette: Kontsek Tamás okl. bányamérnök, okl. körny. véd. szakmérnök Budapest
RészletesebbenRészszakképesítés: 31 544 01 Bányaművelő Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Mélybányászati munkafolyamatok, technológiák
A vizsgafeladat ismertetése:a szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza. A tételhez
RészletesebbenA külszíni süllyedés idõbeni lefolyásának vizsgálata
A külszíni süllyedés idõbeni lefolyásának vizsgálata DR. LÁDAI JENÕ TAMÁS okl. bányamérnök, okl. bányagazdasági mérnök, fõbányamérõ (Vértesi Erõmû Rt., Mány I/a Bányaüzem) Azt a manapság igen idõszerûvé
RészletesebbenÁsványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1.
Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1. 1. Gazdaság-földtani alapfogalmak: Klark érték (Average abundance of the elements) Az adott elem átlagos földkéregbeli gyakorisága. A gyakoribb
Részletesebben10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)
10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és
Részletesebben2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez
2. óra: Manuálé rajzolása nagyméretarányú digitális térképkészítéshez A következő órákon nagyméretarányú digitális térképrészletet készítünk, újfelméréssel, mérőállomással. A mérést alappont sűrítéssel
RészletesebbenMINőSÉg MEGBÍZHATÓSÁg SZAKÉRTELEM
MINőSÉg MEGBÍZHATÓSÁg SZAKÉRTELEM A Weldminker Csoport tevékenysége az alábbi területekre terjed ki: 1. Fém- és fémszerkezetek gyártása, tervezése 1.1. Bányagépek és alkatrészeinek tervezése és gyártása
RészletesebbenPÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165 9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos
RészletesebbenTATABÁNYAI SZÉNMEDENCE BÁNYAÜZEMEI
TATABÁNYAI SZÉNMEDENCE BÁNYAÜZEMEI TATABÁNYA 1987 KSteles?tMái\ összeállította: CSICS GYULA Helyismereti gyűjtemény 55100298891 Kiadja: Az OMBK Tatabányai Csoportja és a Komárom megyei Munkásmozgalmi és
Részletesebbenhelye az igazgatási rendszerben
A bányafelügyelet helye az igazgatási rendszerben A bányászat állami szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok (együtt: bányafelügyelet) látja el.
RészletesebbenTalajmechanika. Aradi László
Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex
RészletesebbenVízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések
Vízszintes kitűzések A vízszintes kitűzések végrehajtása során általában nem találkozunk bonyolult számítási feladatokkal. A kitűzési munka nehézségeit elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények okozzák,
RészletesebbenAZ ÚJ OTSZ ÉS TvMI-k HATÁSA VILLAMOS TERVEZÉSRE
AZ ÚJ OTSZ ÉS TvMI-k HATÁSA A VILLAMOS TERVEZÉSRE 2. ELŐADÁS: A VILLAMOS HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉPÍTMÉNYEKBEN ÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKEN, A VEZETÉKRENDSZEREK ÉS EZEK ÉPÜLETSZERKEZETEKEN TÖRTÉNŐ ÁTVEZETÉSE,
Részletesebben2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE
2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények
RészletesebbenBeépítési útmutató Enkagrid georácsokra
Enkagrid georácsokra Colbond Geosynthetics GmbH 1. Alkalmazási terület 2. Szállítás és tárolás 3. Altalaj előkészítés 4. Georács fektetése 5. Feltöltés készítése 6. Tömörítés, és tömörségellenörzés 7.
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2017. (VIII.31.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2017. (VIII.31.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 544 01 Bányaművelő technikus
RészletesebbenMegjegyzések egy függvényszemléletû vizsgálathoz
Megjegyzések egy függvényszemléletû vizsgálathoz DR. KISS JÓZSEF okl. geológusmérnök A Szerzõ a Bányászati és Kohászati Lapokban közölt egy cikknek a bírálatával foglalkozik. Vitatja a bírált közlemény
RészletesebbenKÖZLEMÉNY. környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról
KÖZLEMÉNY környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról Az ügy tárgya: A CALAMITES Kft. Máza-dél, Váralja-dél mélyművelésű bányaüzem összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati
RészletesebbenNémeth László tervezési főmérnök. Tatabánya,
Az 53/2012. (III.28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó hatósági szabályairól aktuális változások Németh László tervezési főmérnök Tatabánya, 2018.10.25.
RészletesebbenVáltozások a gázelosztás biztonsági követelményeiben
Változások a gázelosztás biztonsági követelményeiben Kerekes Ferenc Gázelosztó Szakági Műszaki Bizottság elnöke Az előadás szól a 1. A biztonsági szabályzat szükségességéről 2. A 80/2005. (X. 11.) GKM
RészletesebbenFöldalatti műtárgyak, alagútépítés
Földalatti műtárgyak, alagútépítés Bevezető: funkció, keresztmetszeti kialakítás, vonalvezetés, építési módszerek A földalatti műtárgyak funkciói közúti aluljáró közúti közlekedés mélyvezetésű út közúti
RészletesebbenGépészeti berendezések szerelésének geodéziai feladatai. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán
Gépészeti berendezések szerelésének geodéziai feladatai Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Gépészeti berendezések szerelésének geodéziai feladatai '80 Geodéziai elvű módszerek gépészeti alkalmazások
RészletesebbenHídműtárgyak háttöltése alatt az altalaj konszolidációs süllyedésének mérése mágneses extenzométer segítségével
Hídműtárgyak háttöltése alatt az altalaj konszolidációs süllyedésének mérése mágneses extenzométer segítségével Hidász napok Siófok, 2018. június 6-7-8. Frigyik Árpád A-Híd Zrt. M4 autópálya Berettyóújfalu
RészletesebbenSzilárdásvány-kitermelőgép kezelője. Bányászati gépkezelő
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKőbányász, ásványelőkészítő Külszíni bányász Külfejtéses bányaművelő Külszíni bányász
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK
Közlekedési alapismeretek középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenELŐREHALADÁSI JELENTÉS ÉRTÉKELÉS
Közúti Építő és Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 10. Tel./Fax: 74/512-312, 512-313 www.kozuti.epito.hu E-mail: kozuti.epito@t-online.hu ISO 9001/2000 Tanúsítvány r. száma: CERT-5192-2007-AQ-BUD-RvA
Részletesebben2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk
2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma
RészletesebbenMiskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés
3. SÍK FELÜLETEK MEGMUNKÁLÁSA Sík felületek (SF) legtöbbször körrel vagy egyenes alakzatokkal határolt felületként fordulnak elő. A SF-ek legáltalánosabb megmunkálási lehetőségeit a 3.. ábra szemlélteti.
RészletesebbenMÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,
MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm
RészletesebbenGEOTECHNIKA III. (LGB SE005-3) FÖLDALATTI MŰTÁRGYAK, ALAGÚTÉPÍTÉS
GEOTECHNIKA III. (LGB SE005-3) FÖLDALATTI MŰTÁRGYAK, ALAGÚTÉPÍTÉS 49 Zárt építési eljárás bányászati módszer Az alagút részei főte kalott mag Régi bányászati eljárások 51 NÖT alapelvei 52 A kőzet bevonása
RészletesebbenMélyművelési bányaipari technikus. Bányaipari technikus 2/42
A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenTU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.
TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre
RészletesebbenKÖZLEMÉNY. környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról
KÖZLEMÉNY környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról Az ügy tárgya: Magyar Urán Resources Kft. által Kővágószőlős területén tervezett uránbányászati tevékenység környezeti hatásvizsgálati eljárása
RészletesebbenVÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 80. kötet (2011), p.197-203. VÍZTELENÍTŐ KUTAK HOZAMVÁLTOZÁSA LIGNITKÜLFEJTÉSEKBEN egyetemi tanár, MTA rendes tagja Miskolci Egyetem,Bányászati és
RészletesebbenGeofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék
Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,
RészletesebbenTűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV.
Veres György Tűzterjedés és ellenük történő védekezés az épített környezetben IV. A tűzterjedés módjai és a tűzgátlást biztosító épületszerkezetek, a tűzszakaszolás lehetőségei és a kivitelezés során betartandó
RészletesebbenA K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-
A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- Forgatónyomaték meghatározása G Á L A T A Egy erő forgatónyomatékkal hat egy pontra, ha az az erővel össze van kötve. Például
RészletesebbenSW közvilágítási rendszer. Innovatív megoldások az SW-től
SW közvilágítási rendszer Innovatív megoldások az SW-től SW közvilágítási rendszer A magyarországi közvilágítási piac fontos és meghatározó szereplőjeként határoztuk el a közvilágítási rendszer komplett
RészletesebbenTakács Bence: Geodéziai Műszaki Ellenőrzés. Fővárosi és Pest Megyei Földmérő Nap és Továbbképzés március 22.
Takács Bence: Geodéziai Műszaki Ellenőrzés Fővárosi és Pest Megyei Földmérő Nap és Továbbképzés 2018. március 22. VÁZLAT Mit jelent a geodéziai műszaki ellenőrzés? Példák: Ki? Mit? Miért ellenőriz? résfal
RészletesebbenHulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás
Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez
RészletesebbenEbben a fejezetben egy szögtámfal tervezését, és annak teljes számítását mutatjuk be.
2. számú mérnöki kézikönyv Frissítve: 2016. Február Szögtámfal tervezése Program: Szögtámfal File: Demo_manual_02.guz Feladat: Ebben a fejezetben egy szögtámfal tervezését, és annak teljes számítását mutatjuk
RészletesebbenÉrcteleptan, 3. év, Gyakorlat május 8.
Ércteleptan, 3. év, Gyakorlat 2012. május 8. A gyakorlat tárgya: A 3D-s geológiai tér elemeinek gyakorlása. Térkép és szelvény szerkesztési feladatok érckutatási példákon geometriai, trigonometriai és
RészletesebbenA topográfiai térképeken a tereptárgyakat felülnézetben, síkra vetítve ábrázoljuk. Ezt nevezzük alaprajz szerinti ábrázolásnak.
Térképészeti Ismeretek gyakorlat 2012.02.16. Síkrajz jelkulcsos ábrázolásának jellemzői Jelkulcsos ábrázolás sajátosságai A topográfiai térképeken a tereptárgyakat felülnézetben, síkra vetítve ábrázoljuk.
RészletesebbenAz égéstermék-elvezető hő- és áramlástechnikai méretezése során figyelembe kell venni a szélnyomás értékét.
A 2010. december 01.-én hatályba lépett MSZ 845:2010 szabvány 11. fejezete az égéstermék elvezető berendezések kitorkollásával kapcsolatban az alábbi előírásokat tartalmazza: Kitorkollás Építmény létesítése
RészletesebbenAggregátum bányászat Magyarországon
Nemzetközi Konferencia Cím: Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, H-1067 Budapest, Teréz Körút
RészletesebbenTERVEZÉS KATALÓGUSOKKAL KISFELADAT
Dr. Nyitrai János Dr. Nyolcas Mihály TERVEZÉS KATALÓGUSOKKAL KISFELADAT Segédlet a Jármű- és hajtáselemek III. tantárgyhoz Kézirat 2012 TERVEZÉS KATALÓGUSOKKAL KISFELADAT "A" típusú feladat: Pneumatikus
RészletesebbenCégünk vállalja a projekttel kapcsolatos műszaki szaktanácsadást.
ELoNYÖK Mozgó korona: a lámpatestek karbantartása a talajszinten elvégezhető, nagy magasságú, speciális emelőkocsit a munkálatok nem igényelnek. A fényforrások cseréje a forgalom jeletősebb zavarása nélkül
RészletesebbenMAGYAR MÉRNÖKI KAMARA 2004-BEN HATÁLYBALÉPŐ TERVEZET
MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJSZABÁSA (MÉDI 2004) 2004-BEN HATÁLYBALÉPŐ TERVEZET (Készült: 2003-ben) Szerkesztők: Magyar Mérnöki Kamara: Andor Béla, Tel.: 455-88-66 Dr. Korda János, Tel.:
RészletesebbenELSÕ BETON. Környezetvédelmi aknák. 1991 óta az építõipar szolgálatában
6728 Szeged, Dorozsmai út 5-7. Környezetvédelmi aknák 6728 Szeged, Dorozsmai út 5-7. Az Elsõ Beton Kft. 1991 óta gyárt különbözõ típusú vasbeton aknákat. A megrendelõi igényeknek megfelelõen ezen termékcsaládba
RészletesebbenSW KÖZVILÁGÍTÁSI RENDSZER. Innovatív megoldások az SW-től
SW KÖZVILÁGÍTÁSI RENDSZER Innovatív megoldások az SW-től KÖZVILÁGÍTÁSI RENDSZER A magyarországi közvilágítási piac fontos és meghatározó szereplőjeként határoztuk el a közvilágítási rendszer komplett kidolgozását,
RészletesebbenBEÉPÍTÉSI FELTÉTELEK és méretmegállapítás a Maxima kapuk rendeléséhez
BEÉPÍTÉSI FELTÉTELEK és méretmegállapítás a Maxima kapuk rendeléséhez A kapu megrendelése gondos mérést és pontos adatszolgáltatást kíván. Szűkös méreteknél a pontos mérés és az egymásnak ellentmondó szempontok
RészletesebbenElőadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség
Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni
RészletesebbenFÚRÓKALAPÁCS, FÚRÓ-VÉSŐKALAPÁCSOK
FÚRÓKALAPÁCS, FÚRÓ-VÉSŐKALAPÁCSOK D25112/ D25112K/ D25112C* D25113K/ D25113C* D25114K 24 mm-es, 2-üzemmódú fúrókalapács 26 mm-es, 3-üzemmódú fúró-vésőkalapács 26 mm-es, 3-üzemmódú fúró-vésőkalapács betonban
RészletesebbenFöldalatti mőtárgyak, alagútépítés II.
Földalatti mőtárgyak, alagútépítés II. Zárt építési eljárás bányászati módszerekkel Az alagút részei fıte kalott mag Régi bányászati eljárások belga német aláfogásos magvahagyó módszer módszer Alagúthajtás
RészletesebbenM0 autópálya szélesítése az Anna-hegyi csúszás WOLF ÁKOS
1 M0 autópálya szélesítése az Anna-hegyi csúszás térségében WOLF ÁKOS 2 HELYSZÍN HELYSZÍN 3 TÖRÖKBÁLINT ANNA-HEGYI PIHENŐ ÉRD DIÓSD ELŐZMÉNY, KORÁBBI CSÚSZÁS 4 1993. október 5. ELŐZMÉNY, KORÁBBI CSÚSZÁS
Részletesebben205 00 00 00 Mûszertan
1. oldal 1. 100710 205 00 00 00 Mûszertan A sebességmérõ olyan szelencés mûszer, mely nyitott Vidi szelence segítségével méri a repülõgép levegõhöz viszonyított sebességét olyan szelencés mûszer, mely
Részletesebbenbefogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal
Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt
RészletesebbenSZERKEZETFÖLDTANI OKTATÓPROGRAM, VETŐMENTI ELMOZDULÁSOK MODELLEZÉSÉRE. Kaczur Sándor Fintor Krisztián kaczur@gdf.hu, efkrisz@gmail.
SZERKEZETFÖLDTANI OKTATÓPROGRAM, VETŐMENTI ELMOZDULÁSOK MODELLEZÉSÉRE Kaczur Sándor Fintor Krisztián kaczur@gdf.hu, efkrisz@gmail.com 2010 Tartalom Földtani modellezés lehetőségei Szimulációs szoftver,
Részletesebbense és alkalmazása Alun Thomas RHK Kft. SDMTS
Plate loading módszer m ismertetése se és alkalmazása Alun Thomas SDMTS RHK Kft. Témák Bevezetés San Diego Hindhead Bátaapáti Következtetések Milyen egy helyszíni mérés? Bármilyen vizsgálat, amit valós
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenKŐVÁGÓSZŐLŐS BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE. KŐVÁGÓSZŐLŐS A szöveget írta: Sallay Árpád
PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓSZŐLŐS KŐVÁGÓSZŐLŐS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Berta Zsolt, Keresztény Zsolt, Kulcsár László, Varga Mihály 145 Zrínyi u. Dózsa György u. Mór u a
RészletesebbenPÉCSI JÁRÁSI HIVATAL KÖZLEMÉNY. környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról
PÉCSI JÁRÁSI HIVATAL KÖZLEMÉNY környezetvédelmi hatósági eljárás megindulásáról Az ügy tárgya: Magyar Urán Resources Kft. által Kővágószőlős területén tervezett uránbányászati tevékenység környezeti hatásvizsgálati
RészletesebbenRobbantással jövesztett kőzet, két bánya közötti szállításának megoldási lehetőségei
Robbantással jövesztett kőzet, két bánya közötti szállításának megoldási lehetőségei ALBERT Károly PhD hallgató Miskolci Egyetem, Bánya és Geotechnikai Intézet, 3515, Miskolc - Egyetemváros, Egyetem út
RészletesebbenADATFELVÉTELI LAP. Égéstermék elvezetés MSZ EN 13384-1 alapján történő méretezési eljáráshoz. Megnevezése: Név:. Cím:.. helység utca hsz.
ADATFELVÉTELI LAP Égéstermék elvezetés MSZ EN 13384-1 alapján történő méretezési eljáráshoz LÉTESÍTMÉNY ADATOK: Megnevezése: Név:. Cím:.. helyiség..utca hsz. Tervező neve:...tel.:. Cím:.. helység utca
Részletesebben7. Alapvető fémmegmunkáló technikák. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás )
7. Alapvető fémmegmunkáló technikák A fejezet tartalomjegyzéke 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. 7.2. Kovácsolás, forgácsolás. 7.1. Öntés, képlékenyalakítás, préselés, mélyhúzás. (http://hu.wikipedia.org/wiki/képlékenyalakítás
RészletesebbenSíklapú testek. Gúlák, hasábok Metszésük egyenessel, síkkal
Síklapú testek Gúlák, hasábok Metszésük egyenessel, síkkal Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria Vlasta Szirovicza: Descriptive geometry Síklapú
RészletesebbenMagyar joganyagok - 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet - a bányafelügyelet részére fiz 2. oldal (5)1 A kormányhivatal és az MBFSZ az igazgatási szolgált
Magyar joganyagok - 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet - a bányafelügyelet részére fiz 1. oldal 78/2015. (XII. 30.) NFM rendelet a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról és egyéb
RészletesebbenAz MBFH a felülvizsgálat alapján a hivatkozott számú határozatot. helybenhagyja
MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/877-2/2013. Üi: Bérces Tamás :(06-1) 3012-932 e-mail: tamas.berces@mbfh.hu Tárgy: engedély kiadása iránti kérelmet
RészletesebbenGeometriai adatok. réteghatárok magassági helyzete földkiemelési szintek geotechnikai szerkezet méretei
24. terepmagasság térszín hajlása vízszintek Geometriai adatok réteghatárok magassági helyzete földkiemelési szintek geotechnikai szerkezet méretei a d =a nom + a a: az egyes konkrét szerkezetekre vonatkozó
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
Épület alapozása síkalappal (1. rajz feladat) Minden építmény az önsúlyát és a rájutó terheléseket az altalajnak adja át, s állékonysága, valamint tartóssága attól függ, hogy sikerült-e az építmény és
RészletesebbenMagyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3
Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Alapok - Az építményben és annak környezetében a fizikai károsodás és az élőlények érintési és
RészletesebbenSZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL
SZIMULÁCIÓ ÉS MODELLEZÉS AZ ANSYS ALKALMAZÁSÁVAL MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA KONFERENCIA 2010 GÁBOR DÉNES FŐISKOLA CSUKA ANTAL TARTALOM A KÍSÉRLET ÉS MÉRÉS JELENTŐSÉGE A MÉRNÖKI GYAKORLATBAN, MECHANIKAI FESZÜLTSÉG
RészletesebbenFöld alatti terek. felhagyása mellett új. növekedése, nagyobb dimenzióra való
Föld alatti terek innovatív v használata Kitakarás s nélkn lküli li közmk zműépítési és felújítási technológi giák 2010 Közműépítési technológi giák áttekintés Nyílt feltárásos Új j vezeték építése; Meglévő
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenÉPÍTÉSZETI RAJZ. Építőmérnöki ábrázolás II. modul. Dr. H. Baráti Ilona
ÉPÍTÉSZETI RAJZ Építőmérnöki ábrázolás II. modul Dr. H. Baráti Ilona 1 A tantárgyi egység célja A műszaki ábrázolás tantárgyi egység tanításának célja, hogy a hallgatók gyakorlatot szerezzenek a rajzeszközök
RészletesebbenA MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI
A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI Mélylazítás célja és szükségessége Célja: a talaj fejlődési folyamatainak eredményeként vagy egyéb talajtani és agrotechnikai okokból a talaj mélyebb rétegeiben
RészletesebbenKerékpártárolók létesítésének általános műszaki leírása
Kerékpártárolók létesítésének általános műszaki leírása 1. Kerékpártámasz alapadatai, kiépítése 1.1. Alapadatok Kerékpártámaszok elhelyezése: A tervezendő kerékpárparkoló előre megadott helyszínen (a HÉV
RészletesebbenRakományrögzítés. Ezek lehetnek: A súrlódási tényező növelése, Kitámasztás, Kikötés, lekötés. 1. A súrlódási tényező növelése
Rakományrögzítés A szállító járműre felrakott áruk, termékek a szállítás során fellépő hatások (rázkódás, gyorsulás, fékezés, kanyarodás, stb.) miatt elmozdulhatnak, elcsúszhatnak, felborulhatnak. Ennek
RészletesebbenGéprajz - gépelemek. Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár. Belső használatú jegyzet 2
Géprajz - gépelemek FELÜLETI ÉRDESSÉG Előadó: Németh Szabolcs mérnöktanár Belső használatú jegyzet http://gepesz-learning.shp.hu 1 Felületi érdesség Az alkatrészek elkészítéséhez a rajznak tartalmaznia
RészletesebbenGothik zsindely felhelyezési útmutató: A Gothik zsindely fogadószerkezete: A kítűzéses általános ismertetése (lásd az A ábrát és a következő képet)
Gothik zsindely felhelyezési útmutató: A Gothik zsindely felhelyezési útmutató csak a Tegola Canadese bitumenes zsindely Alkalmazástechnikai Előírásaival együtt érvényes A Gothik zsindely fogadószerkezete:
RészletesebbenAZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
RészletesebbenTeljesítmény, pontosság és biztonság a tűzifavágás során.
, pontosság és biztonság a tűzifavágás során. 29 A rönkhasítók a tűzifa-előkészítés speciális eszközei. Hosszában vágják el a törzseket, így biztosítják könnyű darabolásukat a kazánok, kandallók és kályhák
RészletesebbenA bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építmények építési engedélyezési eljárása
A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építmények építési engedélyezési eljárása Ügytípus rövid leírása Az építési engedélyezési eljárás az építési engedélyhez kötött sajátos építmények építési
RészletesebbenA mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György
A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György Bevezetés Az öntözés a mezőgazdálkodási kultúra egyik fokmérője. Az öntözéses gazdálkodás birodalmakat tett naggyá,
RészletesebbenNév : Fruitbonbon Kft. Beregsurányi édesipari üzeme Kelt: március 30.
Név : Fruitbonbon Kft. Beregsurányi édesipari üzeme Kelt: 2015. március 30. A munka leírása: Nyílt felszínű 1467 m3-es tüzivíztározó Készítette: Ferencz Béla Méret-mennyiség kimutatás Megnevezés Anyagköltség
RészletesebbenKoncepció, műszaki leírás
Koncepció, műszaki leírás Helyszín, adottságok: A tervezési helyszínről kilátó nélkül is megfelelő panoráma nyílik mind a Velencei-tóra, mind a Velencei-hegység, Nadap irányába. A tó felöl nézve a Bence-hegy
RészletesebbenAz utolsó mecseki mélymûveléses szénbánya bezárása
Az utolsó mecseki mélymûveléses szénbánya bezárása KOLOZSVÁRI SÁNDOR okl. bányamérnök, okl. villamos üzemmérnök, igazgatóhelyettes (PANNONPOWER Rt. Bányászati Divízió, Pécs) PALLÓS PÉTER okl. bányamérnök,
RészletesebbenHogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?
ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIA Egerszalók, 2016. november 24-25. avagy mennyire illik a geotermikus energia a bányatörvénybe? SZITA Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület 1. Hogyan bányásszuk az ásványi
RészletesebbenXVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS
XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI
RészletesebbenPontosítás (kiegészítés)
Fedlap: B Pontosítás (kiegészítés) Közúti alagutak létesítésének általános feltételei (A KTSZ kiegészítése) Előírás Kiadás éve: 2008 Kiadó: Magyar Útügyi Társaság (MAÚT) MAÚT-szám: e-ut 03.07.31:2008 MAÚT-kategória:
Részletesebben