E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE. Jogi és Ügyrendi Bizottság
|
|
- Egon Fodor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 608-9/2010. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata ELŐTERJESZTŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Löffler Tamás, a Humánszolgáltatási Főosztály szociális referense MEGTÁRGYALTA: Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Költségvetési Bizottság Pénzügyi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke
2 2 II. 1. Jogszabályi háttér: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv a értelmében a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében élő, szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. A koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. A megyei önkormányzat koncepciója - a fentieken túl - tartalmazza különösen a) az általa fenntartott intézményrendszer struktúráját, szerkezetét, legfontosabb jellemzőit, b) a szakosított ellátások iránti igények alakulását, a várakozók számát, korösszetételét, legfontosabb szociális jellemzőit, c) az intézményrendszer korszerűsítésének irányait. 2. A évi felülvizsgálat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 13/2004. (II. 19.) Kgy. határozatával fogadta el Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. Ezt követően a 76/2006. (VI. 15.) Kgy. határozatával, majd a 93/2008. (VI. 26.) Kgy határozatával fogadta el a koncepció aktualizált formáját. Az újabb felülvizsgálat 2010-ben ismét aktuálissá vált. Célja a koncepció aktualizálása óta eltelt időszak tendenciáinak rögzítése, értékelése, továbbá az ellátórendszer fejlesztése érdekében rögzített célok és programok felülvizsgálata. A koncepció jelen felülvizsgálatában részt vettek a kistérségek, illetve az egyes szakterületek szakemberei. A felülvizsgálat főbb megállapításai: Az alapellátások tekintetében a felülvizsgálat során aktualizálásra került a megye kistérségeinek feladatellátása, ahol a folyamatos fejlődés tapasztalható az ellátások kiépítettségében. A házi segítségnyújtás tekintetében óta jelentős fejlődés következett be, - a szolgáltatás kiépítettsége a 65%-os szintről csaknem 100%-os lett a megyében. (2008-
3 3 ban csak a komlói és a szentlőrinci kistérségekben volt teljesen kiépített a szolgáltatás, és három kistérségben - sellyei, sásdi és pécsi - nem érte el az 50 %-ot.) Az étkeztetés elérhetősége a 2008-as helyzethez hasonlóan rosszabb képet mutat, bár kiépítettsége összességében jelentősen fejlődött (47%-ról 76%-ra). Jelenleg a pécsi, a sellyei, és a szigetvári kistérségekben 100%-os a szolgáltatási lefedettség, 50% alatt pedig csak a komlói és a pécsváradi kistérségekben van. Más alapszolgáltatások tekintettében a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a családsegítés települési lefedettsége növekedett 10% körüli mértékben, az egyéb szolgáltatásoknál stagnálás figyelhető meg. % Az alapszolgáltatások kiépítettsége Baranya megyében Étkeztetés 76% Házi segítségnyújtás 99% Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 66% Falugondnoki szolgáltatás 41% Családsegítés 97% Támogató szolgáltatás 93% Közösségi ellátás 43% Utcai szociális munka 0,3% Az intézményi szakellátások tekintetében megállapítást nyert, hogy az időseket ellátó intézményi körben, az emelt szintű ellátási forma csökkenő normatív finanszírozása miatt között 468-ról 162-re csökkent az emelt szintű férőhelyek száma. Ez a folyamat között tovább folytatódott, és 49-re csökkent az emelt szintű férőhelyek száma. A gondozási szükséglet bevezetése csökkentette az idősek otthonaiban várakozók számát. Kisebb számú férőhely növelési kérelem elbírálása mellett jelentős volt a férőhelyek számának csökkentése iránti kérelem. Részben ennek tudható be, hogy között az idősek otthonaiban és az idősek gondozóházaiban a férőhelyek száma ról re csökkent. (2008-tól Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 99 idősellátó bentlakásos férőhelyét építette le.) Javultak a tárgyi feltételek azokban az intézményekben, melyeket együttműködési megállapodás megkötésével nem önkormányzati fenntartó vett át az önkormányzatoktól. Ugyanakkor az elmúlt időszakban sor került határozatlan idejű működési engedély határozott idejűvé történő visszaminősítésére, és intézményi férőhelyek működést engedélyező hatóság által előírt - csökkentésére is. Általánosságban elmondható, hogy a fenntartók konzerválták intézményeikben a tárgyi és személyi feltételek hiányosságait. Megfigyelhető még az önkormányzati intézmények privatizálásának folyamata is, között nem önkormányzati fenntartó 4 önkormányzati intézmény
4 4 fenntartását, majd között újabb 2 önkormányzati intézmény fenntartását vette át tól a magasabb vezetői pozíciók csökkentése érdekében több fenntartó integrálta intézményeit. Ez a folyamat megfigyelhető a kistérségi fenntartásban működő intézményeknél is, ahol több esetben alapellátási feladatok is társulnak a bentlakásos ellátási formákhoz. A megyei fenntartású intézmények esetében nem sikerült az alapellátás fejlesztésébe való bekapcsolódás. A kistérségek az alapellátást saját bentlakásos intézményeik bevonásával, vagy alapellátási központok kialakításával fejlesztették. Baranya megyében összesen 42 bentlakásos szociális intézmény működik férőhellyel 63 telephelyen. BARANYA MEGYE BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI FÉRŐHELYEI ELLÁTOTTI KÖRÖK SZERINT Idősek férőhelyei 64,4% Fogyatékkal élők férőhelyei 19,4% Pszichiátriai betegek férőhelyei 6,3% Szenvedélybetegek férőhelyei 3,7% Hajléktalan személyek férőhelyei 6,2% BARANYA MEGYE BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI FÉRŐHELYEI FENNTARTÓK SZERINT Önkormányzati, kistérségi fenntartású 68,2% Egyházi fenntartású 7,9% Nem állami fenntartású 23,9% A bentlakásos intézményrendszer fejlesztésének javasolt irányai alapvetően nem változtak.
5 5 Az időseket ellátó intézményrendszert alkalmassá kell tenni az ellátottak egyéni igényeinek kielégítésére. A differenciált ellátás feltételeinek megteremtése során törekedni kell a demens részlegek kialakítására, illetve az intenzív ápolást, gondozást igénylők speciális ellátásának biztosítására. A fogyatékossággal élőket és a pszichiátriai betegeket ellátó intézményrendszer lakóotthonos átalakításának folyamatát fel kell gyorsítani. Ebben példaértékű programmal kell szolgálnia a megyei önkormányzatnak, amely az ellátórendszer meghatározó szereplője. Az intézményrendszer átalakítása során törekedni kell a rehabilitációs funkció erősítésére. A szenvedélybetegek intézményei esetében a főként alkoholbetegeket ellátó intézményekhez kapcsolódóan létre kell hozni az első lakóotthonokat, amelyekkel a rendelkezésre álló férőhelyek bővítése indokolt. A rehabilitációs funkció erősítése mellett indokolt a közösségi pszichiátriai ellátás és az intézmények kapcsolatának kialakítása. A hajléktalan személyek ellátásában a feladatellátásra kötelezett városokban és a jól kiépített szolgáltatási struktúrával rendelkező megyeszékhelyen is tovább kell bővíteni az ellátás kereteit. Különösen az állapotuk romlása miatt ellátást igénylő hajléktalanok számára kialakítandó lábadozókra van szükség, továbbá erősíteni kell a rendszer rehabilitációs jellegét. A koncepció részletesen bemutatja a megyei fenntartásban működő intézményrendszert, maghatározza az egyes intézmények fejlesztési irányait, ütemezi a korszerűsítési szükségleteket és azok költségeit. Kiemelést érdemel a koncepció két melléklete, amelyek ügyfélbarát, jól áttekinthető módon tartalmazzák a nappali és bentlakásos intézmények teljes megyei listáját és elérhetőségét. 3. Az aktualizált koncepció egyeztetése: A felülvizsgált koncepciót az elfogadást megelőzően az alábbi szervezetekkel véleményeztettük: a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények vezetői, szolgáltatástervezési koncepciót készítő baranyai települések és kistérségi társulások, Baranya Megyei Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai, a megyei területi kisebbségi önkormányzatok testületei. A tervezett koncepció megküldésre került továbbá az Országos Szociálpolitikai Tanács titkárságának. Az egyeztetések során tett észrevételek, javaslatok a koncepcióba beépítésre kerültek.
6 6 Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Baranya megye felülvizsgált és aktualizált szociális szolgáltatástervezési koncepcióját elfogadja. Pécs, május 19. Horváth Zoltán
7 BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA TERVEZET
8 Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás Szerkesztette: Löffler Tamás A évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler Tamás, Paári Angéla, Zárol Evelin A évi felülvizsgálatban közreműködtek: Arany Virág Orsolya, dr. Bogács Ernő, Dávid Zsuzsanna, Hajdu Krisztián, Kaiser Gábor, Löffler Tamás, Lux Zoltánné, Pankáné Jozifek Tímea, Posta János, Radócz Ilona, Zárol Evelin A évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Barka Tamás, Buszlauer Ferencné, Kaiser Gábor, Kasziba Zsuzsanna, Kocsis József, Kolutácz Györgyné, Kovács Edit, Löffler Tamás, Máté Zsolt, Mehring-Tóth Szilvia, dr. Mórocz Éva, Müller Anna, dr. Olt-Felföldi Barbara, Sasváriné Aszódi Kinga, dr. Szemelyácz János, dr. Tamássy Éva Anna, Turboly Ágnes, Varga Lászlóné, Zárol Evelin A 2004-ben készült koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 13/2004. (II. 19.) Kgy. határozatával fogadta el. A 2006-ban felülvizsgált koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 76/2006. (VI. 15.) Kgy. határozatával fogadta el. A 2008-ban felülvizsgált koncepciót a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 93/2008. (VI. 26.) Kgy. határozatával fogadta el.
9 Tartalomjegyzék A szolgáltatástervezési koncepció célja 1 I. HELYZETELEMZÉS...1 I.1. Baranya megyei helyzetkép.1 I.2. Szociális szolgáltatások.. 9 I.2.1. Az alapszolgáltatások.. 9 I.2.2. Szakosított ellátási formák I.2.3. A többcélú kistérségi társulások I.2.4. Az alapszolgáltatások jellemzői Baranya megyében, kistérségenkénti bontásban 31 I.2.5. A bentlakásos intézményi ellátások jellemzői Baranya megyében.40 I Jellemző átalakulási tendenciák az ellátórendszer struktúrájában 43 I A bentlakásos intézményrendszer fejlesztésének javasolt irányai 44 I.2.6. A szolgáltatások fejlesztési lehetőségei az EU-s támogatási struktúrában I.2.7. A Baranya Megyei Önkormányzat által szervezett szociális ellátórendszer bemutatása 49 I.2.8. A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézmények.. 51 I Kastélypark Időskorúak Otthona, Görcsöny.. 51 I Boróka Otthon, Helesfa I Fogyatékos Személyek Otthona, Bóly. 58 I Mozsgó-Turbékpusztai Integrált Szociális Intézmény A Baranya Megyei Önkormányzat feladatait ellátó nem megyei fenntartású intézmények I.3. Baranya megye személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszerének SWOT-analízise. 69
10 II. STRATÉGIAI PROGRAMRÉSZ. 71 II.1. Stratégiai kihívások a szociális szolgáltatások fejlesztésében II.1.1. Az alapellátások fejlesztésének céljai 71 II.1.2. A szakosított ellátások fejlesztésének céljai 73 II.2. Jövőkép II.3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások fejlesztésének átfogó stratégiai céljai 74 II.4. Baranya megye stratégiai programja.. 74 II.5. A Baranya Megyei Önkormányzat fejlesztési tervei 81 II.5.1. A megyei fenntartású szociális intézmények korszerűsítésének terve. 81 II.5.2. A megyei fenntartású szociális intézmények szakdolgozói létszámfejlesztésének terve 82 II.5.3. A megyei önkormányzat hajléktalan személyek ellátásában való szerepvállalásának terve 83 II.5.4. Megyei szociálpolitikai kerekasztal működtetésének terve Mellékletek: 1. Baranya megye nappali ellátást nyújtó intézményei 2. Baranya megye bentlakásos szociális intézményei
11 A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított évi III tv. (a továbbiakban: szociális törvény) 92. (3) bekezdése rendelkezik a szolgáltatástervezési koncepció készítéséről. A szolgáltatástervezési koncepcióban az ágazat irányításának a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos távlati céljai jelennek meg, melyek: - a különböző társadalmi-gazdasági adottságú településeken, kistérségekben, megyékben a szociális szolgáltatások egyenletes fejlődését és - a szociális szolgáltatásokat illető lefedettségek területi egyenlőtlenségeinek mérséklését kívánja előmozdítani, valamint - a szolgáltatástervezési koncepció településenként, kistérségenként, megyénként egységes keretbe foglalja a szociális szolgáltatások különféle részterületeinek fejlesztési irányait. A szolgáltatástervezési koncepció a település, kistérség, megye szociális szolgáltatásainak kiépítését és távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az adott település vagy megye szociális szolgáltatásainak fejlesztési céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, valamint információkat biztosít az ágazati s egyéb tervezések szereplői (pl. területfejlesztés) számára. I. HELYZETELEMZÉS I.1. Baranya megyei helyzetkép Magyarország gazdasági helyzete az uniós csatlakozást követően nemzetközi összevetésben - az uniós átlaghoz képest - még mindig kedvezőtlen. A versenyképességet visszaveti többek között a hazai kis- és középvállalkozások tőkeszegénysége, az innovációs rendszer elemeinek alacsony fejlettsége. Gátolják a fejlődést a jelentős infrastrukturális hiányosságok, különösen a közlekedés-szállítás, az egészségügyi ellátórendszer, turizmus területén. A születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és romló korösszetétel munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatását súlyosbítja a hosszú idejű munkanélküliség, az aktív munkaerő mobilitásának hiánya és az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. Baranya megye helyzetét az elmúlt időszakban hátrányosan befolyásolta a közlekedési peremhelyzet, az informatikai elérhetőség alacsony színvonala, a délkelet európai politikai válság, az aprófalvas településszerkezet, a zsáktelepülések magas száma, a nehézipar, bányászat leépülése, a nem megfelelő gazdasági szerkezet, a külföldi működő tőke alacsony aránya és a különösen alacsony export teljesítmény. A megye közúti megközelíthetőségének jelentős javulását hozta ugyanakkor 2010-ben az M6-os autópálya átadása. Baranya soknemzetiségű megye. A nemzetiségek aránya országosan még mindig Baranyában a legmagasabb. A német, a cigány és a horvát a legnépesebb nemzetiség. A településhálózat jellegzetesen aprófalvas, több mint 100 község zsáktelepülés. A megye településeinek mintegy fele gazdasági - társadalmi szempontból továbbra is 1
12 hátrányos helyzetű. Az elaprózott településszerkezet alacsony hatékonyságot és magas költségeket jelent az ellátás szinte valamennyi eleménél. A falvakban a szegénységi kockázat magas és alig változott az utóbbi években. A falu város, illetve településnagyság között megfigyelhető életesély különbségek meghatározók. A vidéki területeken, azaz a falvakban magasabb a munkanélküliségi arány, míg a városokban az átlagnál alacsonyabb. A szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezik egyes hátrányos helyzetű, különösen sérülékeny csoportoknál. Ilyennek tekinthetők a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a roma népesség körébe tartozók, a fogyatékossággal élők, a rossz egészségi állapotúak, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek vagy hajléktalan emberek. Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Demográfiai adatok 1994 óta évente átlagosan mintegy fővel apadt megyénk lakossága. Míg ban közel en, 1998-ban már alig több mint en éltek Baranyában, addig január elsején ra esett a lakosok száma. A lakosságszám a kedvezőtlen tendencia eredményeként 2006-ban fő alá esett. A megye népessége folyamatosan csökken, és az ezzel egyidőben megfigyelhető tendenciák változatlanok: a lakosság fokozatosan öregszik, a népesség gazdasági aktivitása csökken, az inaktív népesség aránya nő. A lakosságszám csökkenésének oka egyrészt a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány, a közepes termékenység, másrészt a migrációs folyamatok. A lakónépesség nem szerint Baranya megye férfi nő A lakónépesség nem szerint (Baranya megye) férfi nő Összesen:
13 A népességcsökkenés mellett egy másik kedvezőtlen demográfiai tendencia az időskorúak arányának emelkedése a népességen belül. Az idősebbek részaránya egyre nagyobb a fiatalabb korosztályok részesedésének rovására. Az idősebb lakosoknak nem csak a részaránya növekedett az elmúlt tíz esztendő alatt, hanem számuk is. A lakónépesség korcsoport szerint Baranya megye éves éves 65 és idősebb 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A lakónépesség korcsoport szerint (Baranya megye) éves éves és idősebb Összesen: (forrás: KSH) A KSH prognózisa szerint Magyarországnak, így Baranya megyének is szembe kell néznie az elöregedés problémájával. Évről-évre egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a 60 év feletti korosztály aránya növekszik. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátások költségei is gyorsan emelkednek, és nő a szociális szolgáltatások iránti igény is. Ennek az igénynek a kielégítéséhez szükséges a szociális ellátórendszer rugalmas reagáló képességének, illetve a családi- és lakókörnyezetben nyújtott szolgáltatásoknak a fejlesztése. 3
14 A 60 év feletti lakosság nemek szerint megoszlása Baranya megyében 61% 39% Férfi Nő Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség A regiszterben szereplő munkanélküliek száma az utóbbi években - a szezonális ingadozásoktól eltekintve - emelkedő tendenciát mutat. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a megszűnt munkahelyek nyomán - mely a tömeges létszámleépítésekben főleg a szakmunkásokat és betanított munkásokat érintette - kevesebb új állás létesült. Másrészt a be nem töltött állások azt mutatják, hogy ezek nem a munkára várók képesítésének és számának megfelelő eloszlásúak, és a helyi infrastruktúra nem segíti a munkaerő mobilitását. A Dél Dunántúlon a foglalkoztatás jelentős szűkülése és az inaktívak számának emelkedése a munkaerőpiaci-helyzet jelentős romlását mutatja. Ebben a régióban a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül az előző évekhez képest folyamatosan csökken. A nyilvántartott álláskeresők éves átlagos száma 2008-hoz képest a régióban, a legnagyobb mértékben (25,2 %-kal) Baranyában emelkedett 2009-ben. A nyilvántartott álláskeresők munkavállalói korú népességhez viszonyított aránya márciusában az országos átlag (9,58%) feletti volt Baranya megyében (11,39%). A megyei átlagos értékhez képest a kistérségek munkanélküliségi adatai jelentős eltéréseket mutatnak. A megyei átlagnál kedvezőbb az arány a Pécsi (7,94%), a Pécsváradi (9,69%), és kis mértékben a Mohácsi (11,29%) kistérségekben. A megyei átlagnál kedvezőtlenebb, magasabb értéket mutatnak a Sellyei (22,04%), a Szigetvári (18,07%), a Sásdi (16,27%), a Siklósi (14,48%), a Szentlőrinci (14,48%), valamint a Komlói (13,33%) kistérségek adatai. 4
15 Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalói korú népesség %-ában (2010. március) 25 22,04 18, ,27 13,33 14,48 14, ,29 7,94 9,69 11,39 9, Komlói kistérség Mohácsi kistérség Sásdi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Szigetvári kistérség Pécsi kistérség Pécsváradi kistérség Szentlőrinci kistérség Baranya megye Országos (forrás: DDRMK) Szociális szolgáltatások elsődleges célcsoportjainak helyzete Időskorúak, nyugdíjasok: Az idősödő társadalom egyik fontos mérőszáma az öregedési index, amely a 60 év felettiek és a 19 év alattiak arányát mutatja. Ez az index 2001-ben 0,881 volt és folyamatos emelkedése okán 2050-re várhatóan 1,883 lesz. A társadalom idősödésének másik fontos mutatója a születéskor várható átlagos élettartam, amely lassan, de folyamatosan növekszik ben férfiaknál ez 69,19 év, a nőknél 77,34 év volt. A születéskor várható átlagos élettartamból is következik, hogy a nők életük utolsó éveire társ nélkül maradnak: a 60 éves és annál idősebb nők 50,4%-a, a 70 évesek és idősebbek 66,4%-a özvegy. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota is, - a rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek a körükben nagy arányban fordulnak elő. Az idős népesség ezen csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti fokozott igényüket tovább generálja a hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorulása. Az egészségügy geriátriai ellátórendszerének leépülésével gyakran megoldatlan a kórházból kikerülő idősek megfelelő házi ápolása. Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük megoldását a jelenlegi lehetőségek mellett - sok esetben csak az intézményi ellátási formák képesek jelenteni, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert. Ugyanakkor a háztartások összetétele, a családi, települési és lakókörnyezeti jellemzők ahol az emberek időskorukat élik nagymértékben befolyásolják azt, hogy milyen arányban és minőségben tudják az ellátórendszerek szolgáltatásait igénybe venni. 5
16 Fogyatékossággal élők: A fogyatékossággal élők legnagyobb csoportját a mozgássérültek alkotják. Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népességé általában. Munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, gazdasági aktivitásuk egyharmada az átlagénak. A számukra nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől. Az akadálymentesítettség még mindig kismértékű, és bár a rehabilitációs foglalkoztatási formák bővültek az elmúlt években, de szinte csak a városokban érhető el ez a lehetőség a számukra. A mozgássérültek az önrendelkezésen alapuló életvitel megkönnyítése érdekébena személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapellátási formáit vehetik igénybe (speciális személyi szállítás, lakáson belüli speciális segítségnyújtás, információnyújtás), ezért fontos a támogató szolgálatok elérhetősége, az oktatásban való integráció, és a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása. Az intézményi ellátások igénybevevői döntően az értelmi- vagy halmozottan fogyatékos személyek. A megye lakosságszámára vonatkoztatva a statisztikai adatok figyelembevételével Baranyában hozzávetőlegesen fő enyhe-, fő középsúlyos-, és 900 fő súlyos értelmi fogyatékos él. A születési statisztikákat figyelembe véve, megyénkben évente 190 fő fogyatékos gyermek születik, akik közül 10 fő érzékszervi- és mozgásfogyatékos, 180 fő értelmi fogyatékos (ebből 144 fő enyhe-, 22 fő középsúlyos-, és 14 fő súlyos értelmi fogyatékos). A fogyatékossággal élők szempontjából komoly előrelépés az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, mely hosszútávra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. A célok megvalósításához azonban elengedhetetlen az igényekre alapozott helyi programok kidolgozása és megvalósítása. Pszichiátriai betegek: A pszichiátriai betegek számát tekintve Magyarország vezeti az európai ranglistát, a betegségből vagy szövődményeiből fakadó mortalitási és morbiditási mutatók szerint. Senki sem születik pszichiátriai betegnek, élete során válik azzá, - az önálló életvitelt és a cselekvőképességet is érintő nagy kórképek esetén legtöbben fiatal felnőtt korukban. Éppen megkezdték, vagy meg kellene kezdeniük nagykorú kompetens életpályájukat, amikor váratlanul megbetegednek, s ezáltal letérnek a hagyományos életvonalról. Egyre növekszik azon betegségek száma is, melynek okaként a túlhajszolt élet, a stresszes mindennapok, a családi és a munkahelyi problémák, külső káros környezeti tényezők is megjelölhetőek. A mentális betegségekkel élőkkel kapcsolatban gyakoriak az előítéletek, negatív attitűdök. Ez a megítélés erősen negatív hatással van életvitelükre és társadalmi elfogadásukra. Az elmeműködés zavarai akadályozhatják az általánosan elfogadott normákhoz való alkalmazkodást. A normálistól való eltérés miatt a közvélemény a pszichiátriai betegeket csökkent értékűeknek tekinti, közvetve és közvetetten is kirekeszti a társadalomból. A pszichiátriai gondozásban részesültek száma a megyében az elmúlt 20 évben szinte megduplázódott. A lakosság mentális egészségi állapotának romlására utal, hogy a depresszió ma már népbetegségnek számít. 6
17 A pszichiátriai betegek döntő többsége otthon, családi környezetben él. Számukra a szülői, családi támogatás általában élethossziglan tart. Sokszor az eltartó család a segítő évek alatt összeomlik, rokkantnyugdíjassá válik, tehát a szociális ellátórendszert igénybe vevők száma növekszik. Azok a betegek, akik kimaradnak a szakellátásból önállóan nem képesek a számukra megfelelő ellátásokat felkutatni, tájékozatlanok. Fontos feladatként jelentkezik ezért a közösségi pszichiátriai ellátás, illetve a nappali ellátást nyújtó intézményi ellátásuk megszervezése. Szenvedélybetegek: A szenvedélybetegek hagyományos csoportját az alkoholisták alkotják. Az alkoholizmus az egészség, a szociális kapcsolatok súlyos veszélyeztető és károsító faktora. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák a legsúlyosabb közegészségügyi gondok közé tartoznak, mivel a tartós alkoholfogyasztásnak számos egészségi és társadalmi következménye ismert. Az alkoholisták várható élettartalma rövidebb. A pszichiátriai neurológiai és belgyógyászati komplikációk mögött 20-40%-os átlagban lehet az alkohol káros hatásával számolni. Az addiktológiai gondozásban részesültek száma a megyében az elmúlt 20 évben több mint négyszeresére emelkedett, és emelkedő tendenciát mutat. Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. Mind a kezelés, mind pedig a prevenció során fontos az egész család bevonása, a téma komplex, holisztikus megközelítése. Fontos feladataként jelentkezik a szenvedélybetegek szociális alapellátás keretében való segítése. A szolgáltatások szervezése és működtetése során szükséges a horizontális- (települések, ágazatok közötti), és a vertikális (döntéshozatali szintek közötti) együttműködés kialakítása. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. Megyénk a Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi Narkomán Fiatalokat Gyógyító-Foglalkoztató Közalapítványán (INDIT Közalapítvány) keresztül országosan is példaértékű komplex megelőző - és ellátó rendszert működtet, az egészségügyi- és szociális ellátórendszer elemeit egyesíti tevékenységében. Az INDIT Közalapítvány által működtetett Drogambulancia forgalmában ma már többségében a kevésbé súlyos kábítószer-problémával küzdők jelennek meg, ezzel a korai kezelésben lévők száma is emelkedik. Fontos kiemelnünk, hogy e növekedés elsősorban a megkereső programoknak Bulisegély, iskolai szociális munkás hálózat, - az iskolai prevenciós munkának FÜGE prevenciós program, illetve a különböző célcsoportokra specializált, közösségi ellátási szolgáltatásoknak Alternatíva program, TÉR program köszönhető. A kábítószerügy kezelése érdekében létrehozott szakmai fórumok, városi, illetve regionális rendszere és működése példaértékű lehet más szociális problémák kezelése szempontjából is. A Dél-Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető fórum (DREKEF), illetve a Pécsi KEF munkájában mind kínálat-, mind kereslet-csökkentő oldalról számos szervezet (civil és professzionális segítő szolgáltatók, oktatási és szociális szervezetek, önkormányzatok, vallási- és etnikai szervezetek, médiák, munkaügyi szervezetek) képviselői vesznek részt, lehetővé téve a folyamatos kommunikációt és koordinációt, a társadalom felé való véleménynyilvánítást. A DREKEF a régióban működő Fórumok ernyőszervezeteként generálója az intézmények közti szakmai együttműködésnek, szolgáltatások 7
18 megszervezésének, programok kialakításának. Feladatként fogalmazzák meg a kábítószer-probléma mind több szegmensét feltáró kutatások szervezését, illetve a meglévő szolgáltatások, programok értékelést, hisz csak az így kapott eredmények birtokában és felhasználásával határozhatjuk meg a pontos fejlesztési irányokat, alakíthatunk ki új szolgáltatásokat. Az INDIT Közalapítvány és a DREKEF rendszere komplex módon közelít a kábítószer-probléma kezeléséhez, figyelembe véve azt, hogy a szenvedélybetegségek multikauzális eredetre vezethetők vissza, amelyekre hatékony választ csak egy multidiszciplinákban gondolkodó, multiprofesszionális team tud adni, akár egy intézményen belül, akár hálózat formájában. Veszélyeztetett gyermekek, családok: Általános kritérium, hogy a gyermekvédelemben tevékenykedő szakemberek azonos módon értelmezzenek élethelyzeteket a hatékony szociális beavatkozás, a családgondozás érdekében. Mindehhez nélkülözhetetlen a veszélyeztetettség fogalmának azonos értelmezése. A veszélyeztetettség a gyermekvédelem alapfogalma. A gyermekvédelem igyekszik a problémakör kialakulását megelőzni, illetve a kialakult veszélyeztetettséget megszüntetni. Vagyis a veszélyeztetettség kategóriája határozza meg, hogy mely helyzetekben van szükség a gyermekvédelmi beavatkozásra. A veszélyeztetettség fogalma ma a gyermekvédelemben jogi értelemben használatos. A Gyvt. 5. n. pontja értelmében a veszélyeztetettség - olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A gyermekeket veszélyeztető helyzeteket általában két kategóriába szokás csoportosítani, amelyek a bántalmazás és az elhanyagolás. A veszélyeztetettség rendkívül tág kategória. Az egyes problémacsoportokhoz tartozó esteket sem lehet egységes szempontok szerint leírni és egyetlen elméleti modellel értelmezni. Tüski Anna így foglalja össze a veszélyeztetettség széles és általános jellegű törvényi kategóriájával kapcsolatos szakmai kritikáját: hiányzik belőle, mit is fed konkrétan a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi szavak mindennapos jelentése. Hiányoznak a mikor, miért és kicsoda kérdésekre adható válaszok. Mikor határozhat úgy a jelzőrendszer munkatársa, hogy adott helyzetben szükséges lehet kiemelni a gyermeket a családjából? Miért került sor hatósági eljárásra, mi volt a konkrét ok? Mindezekkel a veszélyeztetettség megállapításának diszkrecionális jellegét kifogásolja és a veszélyeztetettséget értelmező modellek hiányára utal. A veszélyeztetett gyermekek és családjaik számáról nem áll rendelkezésre konkrét adat. A gyermekvédelmi rendszer alapellátási és szakellátási szegmensének együttműködése jó úton halad, biztosítva a prevenciós és kríziskezelő tevékenység hatékonyságát, ugyanakkor a szakmai együttműködés fejlesztése, a kapcsolatok szorosabbra fűzése kívánatos hosszú távon. Sajnálatos módon rendkívül csekély lehetőség nyílik az otthon maradó szülők, rokonok együttműködésre történő rábírására - holott a kényszerű kiemelésért nem a gyermek a felelős -, s így a gyermekek hazagondozása rendkívül nehéz. Ezért kiemelt jelentőséggel bír a szakellátásban nevelkedő gyermekek vérszerinti családját segítő szociális munka. Szükség volna a szakellátásból kikerült fiatal felnőttek utánkövetésére abból a célból, hogy a kikerült fiatal felnőttek sorsa hogyan alakult, mennyire sikerült a társadalomba 8
19 beilleszkedniük. Így kaphatnánk pontos képet arról, hogy milyen arányuk veszi igénybe a szociális ellátás valamilyen formáját. Miután ez a csoport a családi háttér hiánya miatt különösen veszélyeztetett helyzetben van, a gyermekvédelmi gondoskodásból való kikerülés után különösen fontos számukra a legális, biztos munkahely minél gyorsabb megtalálása. Emiatt nagyon fontos, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt kiemelt figyelem fordítódjon a pályaválasztásra és a tanulmányi eredményekre, a piacképes szakma megszerzésére, annak céljából, hogy sikeres legyen a fiatalok társadalmi beilleszkedése, rehabilitációja. A másik fontos terület, a fiatalok számára az alapegzisztencia megteremtéséhez nélkülözhetetlen lakhatási feltételek megteremtése, és elengedhetetlen a megfelelő életviteli felkészítés. Hajléktalan személyek: A hajléktalanná válás jellemző okai strukturális (szegénység, tartós munkanélküliség, intézményekből való kikerülés) és családi-, kapcsolati konfliktusok. Számuk nehezen meghatározható. Többségük semmilyen szociális intézménnyel nem tart kapcsolatot, kisebb hányaduk leginkább karitatív intézményekkel, népjóléti irodákkal, munkaügyi intézményekkel áll kapcsolatban. A hajléktalanok többsége (80%-a) férfi, az átlagéletkor 39,7 év. A leggyakoribb az 55 évesek száma. Nagyobb részük egyedülálló (nőtlen/hajadon, elvált). A hajléktalanok 94,2 %-ának nincs munkája, a munkavállalók zömmel a fekete munkaerőpiacon dolgoznak, tehát nincs társadalombiztosításuk, nem szereznek szolgálati időt és egyáltalán nincsenek stabil megélhetési- és munkaügyi helyzetben. Ellátásukban kiemelkedő a nem állami szervezetek részvétele, ugyanakkor a szociális és egészségügyi ellátásuk nem kellően megoldott és összehangolt. Baranya megyében a TÁMASZ Alapítvány szervezésében, Pécsett jól kiépített ellátórendszer működik. A hajléktalanság kezelésében szintén fontos a társadalmi reintegráció és rehabilitáció közreműködő szereplőinek folyamatos konzultációja, programkidolgozása. I.2. Szociális szolgáltatások I.2.1. Az alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. 9
20 A szociális szolgáltató, illetve intézmény együttműködik az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen a. az otthonápolási szolgálattal, b. a pártfogó felügyelői szolgálattal, fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyeket segítő, érdekvédelmi szervezetekkel, c. pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal. Szociális alapszolgáltatások: 1. a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, 2. az étkeztetés, 3. a házi segítségnyújtás, 4. a családsegítés, 5. a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, 6. a közösségi ellátások, 7. a támogató szolgáltatás, 8. az utcai szociális munka, 10. a nappali ellátás. Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás a fenntartó önkormányzat rendeletében részletesen meghatározott feladatokat látja el, valamint - az önkormányzat rendeletében meghatározott módon - közreműködhet az étkeztetés biztosításában. Egy településen - amennyiben a település mind a tanyagondnoki, mind a falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó feltételeknek megfelel - vagy falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető. 10
21 Étkeztetés: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: - koruk, - egészségi állapotuk, - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, - szenvedélybetegségük, - hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet nem határozható meg. Az étkeztetés formái különösen a szociális konyha, a népkonyha és egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel - helyben fogyasztásával, - elvitelének lehetővé tételével, - lakásra szállításával. Házi segítségnyújtás: A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A gondozási szükséglet vizsgálata céljából külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság működik. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. 11
22 Családsegítés: A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A kapott jelzés (mely érkezhet a jegyzőtől, szociális, egészségügyi, gyermekjóléti szolgálattól, pártfogói felügyelőtől, stb.) alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató vagy intézmény feltérképezi az ellátási területen élő problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetés és segítő munkaformák útján valósul meg. A családsegítés keretében biztosítani kell: a. szociális, életvezetési, mentálhigiénés tanácsadást, b. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c. a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e. a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f. a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévő családokat segítő szolgáltatásokat. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjed ki, ha - a kiskorú családjának ellátása a családsegítés keretében indult, és - a kiskorú érdekei a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. Ha gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása szükséges, az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt. A családsegítés során együtt kell működni az egyéb szolgáltatásokat biztosító különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási szolgáltatókkal, intézményekkel. 12
23 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. Közösségi ellátások Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell: a) a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, b) a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését, c) a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, d) a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, e) az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, f) megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében a fentieken túl biztosítani kell: a) a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, b) a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. 13
24 Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy. Utcai szociális munka Célja az ellátatlan, de személyes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Az utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán élő hajléktalan személyek felkutatását, életkörülményeik figyelemmel kísérését, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatását. Az utcai szociális munkások takaróval, ruhaneművel, konzerv vagy egyéb élelmiszerrel, szükség esetén gyógyszerrel segítik az életvitelszerűen utcán tartózkodókat. A szociális- és családpolitikáért felelős miniszter pályázat útján regionális diszpécserközpontot jelöl ki az utcai szociális munkát végző szervek közül. A kijelölés öt évre szól. A diszpécserszolgálat többek közt téli időszakban 24 órában - fő feladatként fogadja a közterületeken élő, kritikus helyzetbe került emberekre vonatkozó bejelentéseket, melyek alapján értesíti az ellátási terület szerinti illetékes szociális munkás szolgálatot, vagy szükség esetén más ellátást kezdeményez. 14
25 Nappali ellátás A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. A fenntartó a szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény melyik ellátotti csoportokat látja el. I.2.2. Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyeztük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Szakosított ellátást nyújtó intézményi formák: - ápolást, gondozást nyújtó intézmény, - rehabilitációs intézmény, - lakóotthon, - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, - egyéb speciális szociális intézmény. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textiliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról kell gondoskodni. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: - idősek otthona, - pszichiátriai betegek otthona, - szenvedélybetegek otthona, - fogyatékos személyek otthona, - hajléktalanok otthona. 15
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler
RészletesebbenEmberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat
RészletesebbenÉtkeztetés. Házi segítségnyújtás
Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel
RészletesebbenAz ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Az ellátott lakóhelyének közelében nyújtott szolgáltatások, az alapellátás intézményi rendszere Lőwné Szarka
RészletesebbenINTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK
INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Szociális szolgáltatások 56 (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják (1993 évi III tv A szociális igazgatásról
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. április 18-i ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. április 18-i ülésére Tárgy: A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2000. (V.30.) ÖK. rendelet felülvizsgálata
RészletesebbenAz intézmény által nyújtott szolgáltatások
Egyesített Szociális Intézmény és Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonai 2400 Dunaújváros Dunasor 15. Tel: 25/500-641, 25/409-542 Fax: 25/401-821 e-mail: eszi1@invitel.hu Az intézmény által nyújtott
RészletesebbenA rendelet célja. A rendelet hatálya
1 Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól Hajdúsámson Városi Önkormányzat
RészletesebbenSZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 42/2007.(XII.19.) SZÁMÚ RENDELETE A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZO- CIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ
SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 42/2007.(XII.19.) SZÁMÚ RENDELETE A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZO- CIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL SZÓLÓ 6/2007. (III.21.) SZÁMÚ RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL Szigetszentmiklós
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(I. 26.) r e n d e l e t e
ÚJFEHÉRTÓ VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2007.(I. 26.) r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról és azok igénybevételének rendjéről egységes szerkezetben az e rendeletet
Részletesebben(2) Szakosított ellátás: - ápolást- gondozást nyújtó bentlakásos otthon: Magyarország közigazgatási területe.
Vaja város képviselő testületének 7/2018 (VI.14..) önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások és szakosított ellátások helyi szabályairól Vaja Város Önkormányzat Képviselő-testületének
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: 14-./2017. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Nyitott KAPU-VÁR Térségi Szociális Szolgáltató
RészletesebbenEtyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról
Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testülete a szociális igazgatásról
RészletesebbenSzociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Nyitott KAPU-VÁR Térségi Szociális Szolgáltató Központ alapító
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a
ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének
RészletesebbenKÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
Budapest Fin áros X. kerület Kőbányai SZIVÁRVÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYUJTÖ, P. «stuict uiese KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ~4 j S2dj /Ior?f_ 1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3. Tel: 434-2150, Fax: 264-3621 onnn
RészletesebbenI.fejezet A rendelet hatálya
Bőcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2007.(IV.26.) számú rendelete A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról Bőcs Községi Önkormányzat
RészletesebbenA személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére,
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása
Hajdúsámson Város Önkormányzata Jegyzőjétől ELŐTERJESZTÉS A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása Tisztelt Képviselő-testület! A
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: 14-9-./2016. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Nyitott KAPU-VÁR Térségi Szociális Szolgáltató
Részletesebben1. Általános rendelkezések
Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (III. 31.) önkormányzati rendelete Budakörnyéki Önkormányzati Társulás által fenntartott HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 26-i ülésére
ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 26-i ülésére Tárgy: A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló
RészletesebbenBARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették: Kovács Antalné Léderer Kinga Löffler Tamás Szerkesztette: Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta
RészletesebbenBARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás Szerkesztette: Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr.
RészletesebbenSZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (III.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E. a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (III.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról egységes szerkezetben a 14/2015.(VI.25.), valamint a 28/2015.(XII.17.),
RészletesebbenCsalád és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi segítségnyújtás, Szociális étkeztetés
GONDOZÁSI KÖZPONT 2133 Sződliget, Szent István u. 34-36. Email: gondozasi@szodliget.hu Mobil tel.: 06 30 485 9298 Tel.: 06 27 590-ö95/113 mellék Kirendeltsége: 2163 Vácrátót, Petőfi tér 3. Email: gyermekjoleti@vacratot.hu
RészletesebbenCSURGÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2015.
CSURGÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2015. I. Fejezet A koncepció célja, funkciója A koncepció elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó feladatok
Részletesebben1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.
Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete, a 16/2017. (VII.3.), valamint a 10/2018. (IV.4.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szövege a Humánszolgáltató
Részletesebben18. Idősek szociális ellátása
18. Idősek szociális ellátása Pénzbeli ellátások időskorúak járadéka Célja: Jövedelem kiegészítése, pótlása Viszonyítási alap: öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege: 2008-tól- 28 500 Ft Időskorúak
RészletesebbenSzociális Szolgálat ALAPÍTÓ OKIRATA. Módosítása
Okirat nyilvántartási száma: 1/ /2012. Szociális Szolgálat ALAPÍTÓ OKIRATA Módosítása A bevezető szövegrész helyébe A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény és
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 31/2005.(10.20.) számú rendelete a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2004.(03.31.) számú rendelet módosításáról
4 sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 31/2005.(10.20.) számú rendelete a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2004.(03.31.) számú rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése
Részletesebben1. Általános rendelkezések
Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (III. 31.) önkormányzati rendelete Budakörnyéki Önkormányzati Társulás által fenntartott HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított
RészletesebbenGádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata
Az intézmény neve: Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat Telephely: 5932 Gádoros, Fő utca 30. Étkeztetés Szakmai Programja A szakmai
Részletesebben77. PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu
PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu 77. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2008. július 10-i ülésére Tárgy: Szociális és
RészletesebbenA DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN
A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás
Részletesebben(2) szolgáltatásokra terjed ki. (3)
Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2004.(II.16.), 4/2005.(I.28.), 37/2005.(VI.8.), 8/2006.(II.20.), 29/2006.(IX.1.), 2/2007.(I.31.), 18/2007.(IV.12.), 7/2008.(I.30.), 22/2008.(IV.30.),
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 149/2013. (VIII. 28.) számú. h a t á r o z a t a
ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata
RészletesebbenI. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya. II. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Az ellátások formái Alapszolgáltatások
Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (X. 18.) önkormányzati rendelettel módosított 11/2017. (IX. 13.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról egységes
RészletesebbenSzemélyes gondoskodást nyújtó ellátási formák
Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 9/2007. (I. 22.) számú. h a t á r o z a t a
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 9/2007. (I. 22.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város és Nyírpazony Község Önkormányzata között megkötött intézményfenntartói társulási megállapodás
RészletesebbenPüspökladány Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2012. évi felülvizsgálatának elfogadására
Püspökladány Város Polgármesterétől E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2012. évi felülvizsgálatának elfogadására A szociális igazgatásról
RészletesebbenMándoki Térségi Szociális Központ
Az intézmény székhelye: 4644 Mándok, Petőfi út 23. Székhely elérhetősége: e 06-45/535-032 E-mail: szockozp98@citromail.hu Mándoki Térségi Szociális Központ A székhelyen kívül az ellátottak számára nyitva
Részletesebben1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.
Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások
RészletesebbenA L A P Í T Ó O K I R A T
A L A P Í T Ó O K I R A T A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a
Részletesebben841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 881011 Idősek nappali ellátása
ALAPÍTÓ OKIRAT Az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulási Tanácsa (továbbiakban Társulási Tanács) az államháztartásról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései alapján az
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ
ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:
RészletesebbenSZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló
RészletesebbenA Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás. Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény
A Felső Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény ALAPÍTÓ OKIRATA (egységes szerkezetbe foglalva) Bődi Szabolcs Társulás elnöke ALAPÍTÓ OKIRAT A Felső-Kiskunsági
RészletesebbenKISKUNMAJSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2009 (II.27.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
KISKUNMAJSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2009 (II.27.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Kiskunmajsa Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször
RészletesebbenI. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya
Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (III. 04.) önkormányzati rendelete a szociális szolgáltatásokról, és azok igénybevételi szabályairól 1 Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő
RészletesebbenÚJSZÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
ÚJSZÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2010. (..) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének rendjéről és térítési díjáról Újszász Város Önkormányzata
RészletesebbenBiharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete
Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes
Részletesebben1. Általános rendelkezések
Tiszakécske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről Tiszakécske Városi Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez -
MÁTÉSZALKA V Á R O S POLGÁRMESTERÉTŐ L 4701. Mátészalka, Hősök-tere 9. Tel.: (44) 501-361, Fax: (44) 501-358 e-mail: polgarmester@mateszalka.hu Száma: 193 /2007. E L Ő T E R J E S Z T É S - a Képviselő-testülethez
Részletesebben1. A rendelet hatálya. 2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formái
Cegléd Város Önkormányzata 11/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint
RészletesebbenA gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek
RészletesebbenIkt. /2018 Címzett: Gomba Község Képviselő - Tárgy: Beszámoló a gyermekjóléti és. Tisztelt Képviselő testület! testülete
Monor és Térsége Integrált Család- és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat Gomba Területi Szolgálat 2217, Gomba, Kossuth tér 4. tel: 06-30-2805176 e-mail: gombacssgyjk@gmail.com Ikt. /2018 Címzett: Gomba
RészletesebbenVASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete
VASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő
Részletesebben13. Önkormányzati szociális feladatok
13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19.-i ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19.-i ülésére Tárgy: a Szociális Szolgáltató Központ Alapító Okiratának módosítása Előadó: Koósné Stohl Ilona intézményvezető
RészletesebbenNYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 231/2012. (IX. 27.) számú határozata
NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 231/2012. (IX. 27.) számú határozata a Szociális Gondozási Központ Alapító Okiratának módosításáról, egységes szerkezetben történő elfogadásáról A Közgyűlés
RészletesebbenPannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménye ALAPÍTÓ OKIRATA
Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti Szolgálat és Szociális Intézménye ALAPÍTÓ OKIRATA A Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a gyermekek védelméről gyámügyi igazgatásról
Részletesebben(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja:
Székkutas Község Önkormányzat egységes szerkezetbe foglalt 8/1993. (VI. 26.) ktr. számú rendelete a szociális törvény alapján biztosított Személyes gondoskodás formáiról Székkutas Község Önkormányzat képviselőtestülete
RészletesebbenÁltalános rendelkezések 1.
Megyei Jogú Város Közgyűlésének 17/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete a i Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint
RészletesebbenVASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete
VASKÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 23/2013. (XII.6.) önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, a fizetendő
RészletesebbenKrizsán Ildikó 2014. november 27. 2014. november 27. Krizsán Ildikó
SZOCIÁLIS JOG I. 1. Szociálistörvényalkalmazása 2. A szociális törvény és a hozzá kapcsolódóvégrehajtásirendeletek 3. Változások az ágazati szabályozásban (külön diasor). Témakörök Alaptörvény Szociális
RészletesebbenH a t á r o z a t t e r v e z e t NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012.( ) h a t á r o z a t a
H a t á r o z a t t e r v e z e t A Képviselő-testület NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012.( ) h a t á r o z a t a Kistérségi Szociális Központ alapító okiratának felülvizsgálata
RészletesebbenTámogató szolgálatunk február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása.
unk 2005. február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása. A támogató szolgáltatás célja A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson
RészletesebbenA vidék szociálpolitikai problémái I. dr. Hornyák Zsófia
A vidék szociálpolitikai problémái I. dr. Hornyák Zsófia A vidék problémái Gazdasági gondok Szociális problémák Szociális egyenlőtlenségek falugondnoki szolgálat kiépítése A falugondnoki szolgáltatás célja
RészletesebbenSzociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015
Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA
Ügyiratszám: 051905/2008/05 Ügyintéző: dr. Krizsai Anita NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)
RészletesebbenSzociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ
1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális
RészletesebbenVeszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 25/2014. (VI.30.) Ör, a 15/2015.(III.26.) Ör, a 23/2015. (V.28.) Ör, a 33/2015. (X.29.) Ör., az 5/2016. (II.25.) Ör., a 7/2017. (II.23.) a 7/2018.
RészletesebbenNyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 90/2013.(IV.25.) számú. határozata
NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 90/2013.(IV.25.) számú határozata A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában levő Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ Alapító Okiratának módosításáról
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 6/2012.(III.23.)
RészletesebbenPüspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Szabó-Nagy Andrea E L Ő T E R J E S Z T É S
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Szabó-Nagy Andrea E L Ő T E R J E S Z T É S a szociális ellátásokról, valamint a szociális gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokról
RészletesebbenVeszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 25/2014. (VI.30.) Ör, a 15/2015.(III.26.) Ör, a 23/2015. (V.28.) Ör, a 33/2015. (X.29.) Ör., az 5/2016. (II.25.) Ör., a 7/2017. (II.23.) a 7/2018.
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
2. melléklet a... /2016. (VI.24.) határozathoz Okirat száma: 3/AO/ÓTSZEGYII/2016 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenBudapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2008. (XII.22.) számú R E N D E L E T E
1 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2008. (XII.22.) számú R E N D E L E T E a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő
RészletesebbenA R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Kapos vár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2011. (IX.30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 13/2000. (III. 17.) önkormányzati
RészletesebbenKérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez
Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelel ő adatok figyelembevételével töltend ő ki.) 1. Az ellátást
RészletesebbenBeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.
Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 18.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről
RészletesebbenTÁMOP A-13/ PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program X. rész Szociális támogatások 2014 Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
Részletesebben... Deme Dóra irodavezető az érintett belső szervezeti egység vezetőjének aláírása
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA S Z O C I ÁL I S I R O D A 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42) 524-586 E-mail: nyhszoc@nyirhalo.hu Ügyiratszám:
RészletesebbenKérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez
Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembevételével töltendő ki.) 1. Az ellátást
Részletesebben4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:
I. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet főbb rendelkezései:
Részletesebbenszékhelye: település közterület neve jellege szám emelet, ajtó irányítószám típusa: állami, nem állami, egyházi ágazati azonosító 1 : adószám: - -
A A működési engedély kiadása iránti kérelemhez (a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. -a alapján a fenntartó
RészletesebbenBerettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának évi. Szakmai Beszámolója
Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának 2014. évi Szakmai Beszámolója A Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata
RészletesebbenBeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.
Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi
RészletesebbenCsabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére
6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok
Részletesebben4.7. A szerv nyilvántartásai
4.7. A szerv nyilvántartásai Az in téz mén y alap f eladata Az intézmény alapfeladata, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátás keretében az ápolást-gondozást nyújtó intézmények, a lakóotthonok,
RészletesebbenINTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK
INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 18. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és
RészletesebbenLőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő 2013. szeptember 21.
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bentlakásos intézményekben nyújtott ellátások, a szakosított ellátások és* igénybevételüknek módja, eljárása
RészletesebbenHelyi joganyagok - Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2 2. oldal ai) hajléktalan személyek nappali melegedője, b) Szociális s
Helyi joganyagok - Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2 1. oldal Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2014. (III. 27.) önkormányzati rendelete a Salgótarján
RészletesebbenA szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor
A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A társadalombiztosítás rendszere ellátások 1997:LXXXI. és LXXXIII. törvény Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi
RészletesebbenRamocsaháza Község Polgármesterétől 4536 Ramocsaháza, Fő tér 1. Telefon / Fax: 42 /
Ramocsaháza Község Polgármesterétől 4536 Ramocsaháza, Fő tér 1. Telefon / Fax: 42 / 352-423 e-mail: ramocsa.polgarmester@falunet.hu Ügyirat szám: Tárgy:Előterjesztés szociális intézmény alapító okiratának
Részletesebben