Makra László. Környezeti klimatológia II.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Makra László. Környezeti klimatológia II."

Átírás

1 Makra László Környezeti klimatológia II.

2 Az alsó légkör

3 Alapismeretek

4 Alsó légkör Mi történik a minket körülvevő légkörben? Egy vékony légréteg öleli körül Földünket. Minél inkább eltávolodunk a Föld felszínétől, a légkör egyre ritkábbá válik. Ezt a réteget nevezzük légkörnek, illetve idegen szóval atmoszférának. Atmoszféra (görög eredetű), jelentése: atom = elem; sphaira = gömb, szféra.

5 A levegő, amit belélegzünk, összetételével és tulajdonságaival, nemcsak a növényi, állati és emberi élethez alapvető fontosságú. Meghatározza a Föld éghajlatát is. Ha egy derült napon felnézünk az égre, nem látunk mást csak a kék eget. Azonban a hőmérsékletet mérve számos változást megfigyelhetünk, ha felemelkedünk a Föld felszínétől 100 km magasságig. Azt mondhatjuk, hogy több láthatatlan réteg található a légkörben. A legalsó réteg az, ahol az életünk zajlik, és ahol a napi időjárást megfigyeljük. Ez a réteg a pólusokon 8 km-ig, az Egyenlítő környékén, a trópusokon 15 km magasságig tart. Ez a troposzféra. Tropo (görög eredetű), jelentése: változó. A troposzférában a hőmérséklet a magassággal csökken. Ez megváltozik a troposzféra felső részén, amit tropopauzának nevezünk. Ebben a témában megismerjük ezen réteg tulajdonságait, összetételét, kémiáját és a benne lezajló folyamatokat. A légkör az űrből

6 1. A troposzféra bemutatása - Változás a magassággal és a hőmérséklet - Különböző tájak - vízszintes kiterjedés -Miből áll a troposzférikus levegő? 2. Üvegházhatás, napsugárzás és a bioszféra - Üvegházhatás és a napsugárzás - Üvegházhatású gázok (vagy röviden üvegházgázok) - A növények mit bocsátanak ki? - A növénytakaró égése 3. Ózon és nitrogén oxidok - Ózon - mi ez és mi a szerepe? - Nitrogén-oxidok - mit csinálnak, és hogyan alakulnak ki? - Ózon szmog - Hogyan alakul ki?

7 1. Fejezet: A troposzféra bemutatása A troposzféra a talaj feletti légköri réteg, ahol az időjárás és az emberi élet zajlik. Vízszintes irányban általában nem látunk el messze, mert gyakran épületek, hegyek akadályozzák a kilátást, vagy a piszkos levegő csökkenti a látástávolságot. Ha az ég felé nézünk, olyan végtelennek tűnik. Valójában az ég, a Földet körülvevő légréteg, ami véd bennünket és az életet lehetővé teszi, nagyon vékony. A légkör az űrből

8 Tematika Mi változik a levegőben a magasság növekedésével? Összehasonlítjuk a földfelszíni méreteket a legalsó légréteg, a troposzféra méreteivel. Végiggondoljuk, hogy mennyire eltérhetnek a troposzféra tulajdonságai, attól függően, hogy hol vagyunk a Földön. Megismerjük, hogy miből áll a levegő. Megértjük, hogy sok, az éghajlatunkban fontos tulajdonság nem a levegő fő összetevőiből származik, hanem a nyomgázokból, melyek egyenként gyakran kevesebb, mint egymilliomod részei a teljes légkörnek.

9 A troposzféra - változás a magassággal és a hőmérséklet Légkörünk alsóbb rétegeit, melyek a földfelszín közelében találhatóak, troposzférának is nevezik. Ez semmi más, mint a bennünket körülvevő levegő, a talajtól a legmagasabb felhőig. Ha felfelé nézünk, hajlamosak vagyunk túlbecsülni a légkör vastagságát.

10 A troposzféra kiterjedése A légkör megvéd bennünket az intenzív napsugárzástól, oxigént biztosít a légzéshez, és lehetővé teszi az életet a Földön. De ez csak egy nagyon vékony réteg. A légkör (kékkel jelezve) számos rétegből áll. A legalsó réteg a troposzféra. Habár a troposzféra a legvékonyabb légköri réteg, kb. 11 km a km átmérőjű Föld körül, a levegő 90 %- át tartalmazza. a levegőben lévő molekulák 90 %-a itt található. A troposzféra a pólusoknál a felszíntől 7 km magasságig tart, míg az Egyenlítőnél 17 km-ig. A következő légréteg a sztratoszféra. A két réteg közötti határ a tropopauza. De honnan tudjuk, hogy hol végződik a troposzféra? A hőmérséklet magasság szerinti menetében bekövetkező változás adja meg rá a magyarázatot.

11 Hőmérsékleti profil és a levegőtranszport A hőmérséklet csökken a magasság növekedésével. Annál hidegebb van a troposzférában, minél magasabbra megyünk. Érezhetjük, amikor túrázunk a hegyekben. De van egy magassági szint a légkörben, ahol ez a tendencia megváltozik. Ez a tropopauza - hőmérsékleti minimum a légkörben. Sok kutató hideg csapdának nevezi, mert ez az a pont, ahol a felemelkedő levegő már nem emelkedik tovább. Emelkedő levegő. Egy meleg légrészecske a troposzférában (piros) felemelkedik és kitágul az emelkedés során. Lehűl, amit az eltűnő piros vonal jelez, de még mindig melegebb, mint a környező levegő. Elérve a tropopauzát, nem emelkedik tovább, oldalirányba kitágul. Ez fontos tényező a troposzféra dinamikájában és kémiájában, a felhőképződésben és az időjárásban.

12 Mi ennek az oka? A meleg levegő könnyebb, mint a hideg. Ismerjük ezt a jelenséget a mindennapi életünkből. Ha kinyitod az ajtót télen, a hideg levegőt mindig a lábunknál érezzük először, mivel ez nehezebb, és a padlóra süllyed. Hasonlóan, mikor a reggeli meleg napsugárzás révén a földfelszín felmelegszik, a levegő a földfelszín közelében melegebb és könnyebb lesz, mint a felszíntől távolabb lévő. A talaj közeli levegő elkezd emelkedni, mint egy könnyű léggömb. Mindaddig, míg a környező levegő hidegebb (= nehezebb), képes emelkedni. A tropopauzánál ez az emelkedés megáll, mert a fenti levegő melegebb és könnyebb. Ez az oka, amiért meglehetősen nehéz a víznek (felhőknek) és kémiai anyagoknak áthatolnia ezen a láthatatlan hőmérsékleti határon a tropopauzánál. Ennek következtében a legtöbb levegőkémiai és időjárási folyamat a troposzférában játszódik le. Ha a víz nem képes magasabbra jutni a troposzféránál, felhők nem alakulhatnak ki magasabb szinteken, mivel a felhők vízcseppecskéket tartalmaznak.

13 A valós világ azonban sokkal bonyolultabb. A felszíni hőmérséklet nem mindenütt ugyanannyi a Földön, és a Föld körül nem mindenütt -50 C a tropopauza hőmérséklete. Továbbá a hőmérséklet évszakonként is változik. A kép bemutatja a különböző hőmérsékleti profilokat különböző földrajzi szélességeken nyáron és télen (ami a trópuson közel azonos). Hőmérsékleti profilok a troposzférában, és az alsó sztratoszférában (szaggatott vonal = száraz adiabata). Hőmérsékleti értékek: alul Kelvin (K) és Celsius ( C). A különböző profilok felülről lefelé: sarki tél, sarki nyár, mérsékelt övi tél, mérsékeltövi nyár, trópusok Trópusok: zöld vonal; tropopauza, h > 15 km; mérséklet övi területek: világos piros = nyár; sötétpiros = tél; tropopauza, h > 10 km sarki területek: világoskék = nyár; sötétkék = tél; tropopauza, h < 10 km

14 Néha a troposzféra felszín közeli része egy kicsit eltérően viselkedik. Ezt planetáris határrétegnek" nevezzük (PHR). Ebben a rétegben az olyan hatások, mint a súrlódás, hőtranszport, evaporáció, légszennyezés lényeges változást okozhat egy órán belül is. Ennek a rétegnek a vastagsága néhány száz métertől kb. 2 km-ig változhat. Az e fölötti részt szabad légkörnek nevezzük. A PHR-ben a legfontosabb folyamat a levegő összekeveredése, köszönhetően a délelőtti erős besugárzás hatására fölemelkedő levegőnek.

15 Különböző tájak - vízszintes kiterjedés A troposzféra sokkal több, mit egy sima burok egy sima gömb körül. A felszín, a táj érdes és strukturált. Képzeljük el a troposzféra magasságát (ami kb. 11 km hazánk földrajzi szélességén). Majd vegyük figyelembe, hogy az óceánok mélysége 2-6 km, néhol még mélyebbek, hogy a hegyek a 3-6 km magasságot is elérhetik, néhány még ennél is magasabb. Ez kb. a troposzféra magasságának a fele. A troposzféra a légkör azon rétege, melyet a földfelszín erősen befolyásol.

16 A troposzféra - egy erősen strukturált szoba

17 Különböző tájak Nézzük meg a Földet és az amerikai kontinens két részét az alábbiakban, vizsgáljuk meg egy Földünket az alábbiak szerint: Keressük meg a számozott helyeket egy földrajzi atlaszban! Milyen ott a táj? Az éghajlat száraz vagy nedves? Milyen szélességeken száraz, hol nedves? Milyen éghajlati öv tartozik ezekhez a helyekhez? Milyen hőmérsékletet várunk télire? Milyet nyárra? És mennyi csapadékot? A troposzféra érinti a különböző felszíneket és éghajlati zónákat: száraz sivatag, havas hegycsúcsok, nedves esőerdők, de ne felejtsük el: az érintkező terület 71 %-a víz - az óceánok. A hegyek mélyen benyúlnak a troposzférába. A Dhaulagiri, (8167 m) magasabb, mint a troposzféra a sarkokon. Előtérben a Tibeti fennsík (h 5000 m)

18 A Föld az űrből

19 Yosemite Park, USA Erie-tó, USA El Paso mellett, USA Esőerdő, Amazonas, Brazília Atacama sivatag, Chile

20 Yosemite Park, USA Erie-tó, USA El Paso mellett, USA Esőerdő, Amazonas, Brazília Atacama sivatag, Chile

21 Köppen klímatérképe

22 Az emberiség a Földön Az emberi tevékenyég a mezőgazdaságot nem számítva, Földünk speciális területeire - a nagyvárosokra - koncentrálódik. Az emberek sokszor úgy gondolják, ha néhány napon, vagy héten keresztül szokatlanul hideg vagy meleg az időjárás, túl sok vagy túl kevés eső, vagy hó fordul elő a vidékünkön, akkor az már éghajlatváltozás. De valóban van globális fontossága a klímaváltozásnak, ha ilyen szokatlan események történnek? Éghajlatváltozáshoz észleléséhez legalább 30 éves periódus szükséges, ez 1560 hét. Ha a szokatlan időjárást egy hétig érzékeljük, akkor a földfelszín 1/1637-ed és az időintervallum 1/1560-ad részét figyeltük meg. Számunkra lehet, hogy klímaváltozásnak tűnik, de globális skálán ez csak egy helyi és rövid idejű kivétel.

23 A Föld éjszaka

24 Miből áll a troposzférikus levegő? A levegő néhány domináns és sok-sok nyomgázból áll, néhány közülük meglehetősen fontos az éghajlati rendszerünkben. A gázfázis A legnyilvánvalóbb problémánk a levegővel az, hogy nem látjuk. Azonban, ha valami nem látható, az nem azt jelenti, hogy nem is létezik. Ha reggel látjuk a harmatot a fűszálakon, tudjuk, hogy mihelyt a napsugárzás megerősödik, el fog tűnni. A kis vízcseppecskék nem szívódnak fel a talajban, vagy tűnnek el valami varázslat hatására. Egyszerűen elpárolognak, megváltozik halmazállapotuk, folyadékból gáz halmazállapotba kerülnek. Ez a folyamat a látható és láthatatlan állapot között legkönnyebben érthető a víznél. Reggeli felszálló harmat Virgen-völgy Kelet-Tirol

25 A száraz levegő 78 %-ban tartalmaz nitrogént, 21 %-ban oxigént és 1 %-ban argont. Ezen gázok is átalakulhatnak folyékony fázisba. De ehhez -150 C fok alatti hőmérséklet szükséges, ilyen folyamatot sohasem figyeltünk meg még a természetben. Ezért a levegő gáz és láthatatlan a szemünknek. Részecskék Amikor megnézünk egy képet egy szaharai homokviharról, nyilvánvaló, hogy sok homok és por van a levegőben. Elképzelhetjük, hogy ugyanez igaz a városokban, mikor az ipari, autókból származó szennyezőanyagot a levegőbe bocsátjuk. De még a legtisztább levegő is távoli helyeken, mint pl. az Antarktisz, vagy az óceánok fölött, tartalmaz kis részecskéket. A légkör összetétele nitrogén (N 2 ), oxigén (O 2 ) és argon (Ar)

26 Aeroszol a Földközi tengerből Elektronmikroszkóp felvétel. Vízgőz Kialakulhatnak kénsavból vagy vízpárából, esetleg más összetevőből, melyek a gázfázisból kondenzálódnak ki, hacsak nem közvetlenül történt a kibocsátásuk. A részecskék meglehetősen fontosak az éghajlati rendszerünkben. Szükségesek a felhőképződéshez, és képesek leárnyékolni a Föld felszínét a napsugárzástól. Ha összegezzük a levegő összetételét, száraz levegőről szoktunk beszélni, víztartalom nélkül. A fő gázok (nitrogén, oxigén és argon a száraz levegő összetételének közel 100 %-át adják, és valóban néhány nyomgáz marad hátra (a legfontosabb a CO 2 0,037 %-kal). A vízgőz azonban nagyon egyenetlen eloszlásban található a légkörben. Mennyisége függ az éghajlati feltételektől, a hőmérséklettől. A vízpára mennyisége a troposzférában 0,1 % és 4 % között változik, és a tropopauza fölött bárhol majdnem nulla a mennyisége. A hideg levegő kevesebb vízpárát képes felvenni, mint a meleg levegő.

27 Nyomgázok Hihetetlennek tűnik, de számos éghajlati folyamatot meghatároznak a légköri nyomgázok, melyek csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, pl. egymillió, vagy egymilliárd molekula közül csak néhány darab. A CO 2 üvegházhatású gáz mennyisége 280 ppm-ről 370 ppm-re növekedett, az iparosodás előtti időktől kezdve napjainkig. A gáz koncentrációja tovább növekszik, ami az emberi tevékenységnek köszönhető, melyek közül a legfontosabb a fosszilis üzemanyagok elégetése. Két másik fontos üvegházgáz még a metán (1,7 ppm) és az ózon (0,04 ppm). A teljes függőleges víztartalom globális áttekintése, 1989 július Továbbá ezernyi szerves és szervetlen gáz van, melyeket a növények bocsátanak ki (gondoljunk csak a növények illatára), vagy az ipari folyamatokból kerül ki (gondoljunk az oldószerekre), vagy a légkörben zajló kémiai folyamatokban képződik. Hozzájárulnak bonyolult kémiai folyamatokhoz, főleg az légkör alsóbb rétegeiben, a troposzférában.

28 2. fejezet: Üvegházhatás, napsugárzás és a bioszféra Amikor az éghajlatról beszélünk, a legtöbb embernek a globális melegedés jut az eszébe. És amikor a globális melegedésről esik szó, a legtöbben az üvegházhatásra gondolnak. De mi is az üvegházhatás pontosan? Az ember okozza a Földön az üvegházhatást? Az éghajlatunkat kormányozó energia a Napból származik. De mi történik ezzel az energiával, amikor áthalad a légkörön? Mi történik, mikor a sugárzás ráesik a felhőre, mikor eléri a földfelszínt? Nemcsak a Napból érkezik sugárzás a Földre. A Föld felmelegszik, és visszasugároz. Ez a sugárzás sem jut egyenesen vissza az űrbe. Vannak üvegházhatású gázok és felhők az űr és a földfelszín között. Ezen fejezet első részében azt látjuk majd, hogy milyen Földünk energiaellátása, és megismerjük az üvegházhatást.

29 A második részben meglátjuk, milyen növények bocsátanak ki anyagokat a légkörbe, akár életük során, akár ha elégnek. Üvegházhatás nélkül nem lehetne élet a Földön.

30 Üvegházhatás és a napsugárzás Bármi ami áramot ad a Földön, az kapcsolatban van a Nappal. De mi történik a Napból érkező sugárzással a Föld felé vezető útja során és a világűrbe visszafelé haladó energiával? A légkör befolyásolja a napsugárzást Ahogyan az első fejezetben megismertük, a levegő gázokból áll. Vannak lebegő részecskék is a levegőben, és sok vízpára, ami néha kicsi cseppeket alkot, melyekből felhők keletkeznek. Porviharban, amikor a Nap halvány, vagy egy esős napon, amikor felhők borítják az eget, sokkal sötétebb van, mint egy napfényes napon, amikor nincsen felhő és tiszta az ég. El tudjuk képzelni, hogy az a sugárzás, ami eléri a földet, változik. Azonban nemcsak a felhők, hanem a láthatatlan gázok is befolyásolják a beérkező sugárzást.

31 Energiaegyensúly Amikor a napsugárzás eléri a Föld különböző tájait, felmelegíti azokat. A tengerek vize melegebb nyáron, az utcákon az aszfalt annyira felforrósodhat, hogy mezítláb nem is tudsz rajtuk sétálni. Mivel a Föld a meleget nem tárolja örökké, visszasugároz energiát az űr felé. A Föld által kibocsátott sugárzás különbözik a napsugárzástól. A napfény túlnyomó részt látható (VIS) és ultraibolya (UV) sugárzás. A Föld kisugárzása nem látható, infravörös, vagy hosszúhullámú, vagy hősugárzásnak hívjuk. Ez kevesebb energiát tartalmaz, mint a napsugárzás. Minden energia a Napból származik.

32 Meg kell tanulnunk egy fontos szabályt: Ha a Föld nem sugározná vissza a Napból érkező energiát, akkor az energia felhalmozódna a Földön, és egyre melegebb lenne. De nem ez történik. Az energia egyensúlyban van. Ez azt jelenti: A Föld annyi energiát sugároz ki, mint amennyit kap. A következő képen a napsugárzást sárga nyíllal jelöljük, a Föld által kibocsátott infravörös sugárzást pedig pirossal. Mi történik a sugárzással?

33 Mi történik, amikor a sugárzás áthalad a légkörön? 1. A Napból érkező sugárzás (1) A Nap lényegében minden sugárzás, és energia forrása, ami a Föld felé jön az űrből. (2) A napfény egy része eléri a felszínt, különböző felszínformákat: erdők, óceánok, sivatagok, szavannák, városok, jég és hó. (3) A földfelszín nem nyel el minden, hozzá érkező napsugárzást, hanem egy részét azonnal visszaveri (reflekszió). Főleg a nagyon fényes felszínek, mint jég és a hó kiváló visszaverők. (4) A reflekszió nemcsak a földfelszínen fordul elő. A napsugárzás egy részét már a felhők is visszaverik. (5) A napfényt nemcsak a földfelszín nyeli el (abszorpció), hanem a levegőben lévő molekulák és részecskék is.

34 2. A földfelszínről visszaverődő sugárzás A sugárzás felszínt elérő része melegíti azt. A Föld ezt a hőt infravörös sugárzás révén kisugározza. Nézzük meg, mi történik ezzel a hősugárzással. (6) A Nap által felmelegített felszín a hősugárzás forrása (hosszúhullámú infravörös sugárzás). (7) Az energia egy része arra kell, hogy elpárologtassa a vizet. A saját tapasztalatunkból tudjuk hogy amikor vizet melegítesz, energia szükséges ahhoz, hogy a víz a folyékony állapotból (pl. óceánok), gőz fázisba kerüljön (vízgőz a levegőben). (8) Az infravörös sugárzás egy része azonnal kisugárzódik az űrbe. De ez nem nagy hányad. (9) A felhők nemcsak visszaverik a sugárzást, hanem elnyelik és újból kisugározzák hosszúhullámon, a Föld felé is. A felhős ég melegen tartja a Földet, mint egy takaró. (10) Végül vannak részecskék, gázok a levegőben, melyek elnyelik a infravörös sugárzást. Ezeket a gázokat nevezzük üvegházgázoknak. Ezek a hősugárzásból származó energiát a felszín közelében tartják.

35 Mindezek a légköri és felszíni kölcsönhatások az éghajlati rendszerünkben történnek, és figyelembe kell őket venni, ha meg akarjuk érteni éghajlatunkat. De miért nevezzük ezt üvegházhatásnak? Üvegházhatás - összehasonlítva az üvegházat és a Földet! Az üveg átengedi napfényt, ami az üvegházban felmelegíti a talajt és a növényeket. Ezek hosszúhullámú hősugárzást bocsátanak ki, ami nem tud az üvegen áthatolni, s szemben a beérkező napsugárzással, elnyelődik és újból kisugárzódik. (Megjegyzés: az üveg homogén és akadály a meleg levegő konvekciójában, ezért a hasonlat nem teljesen tökéletes.) Ez az a folyamat, amit az üvegházgázok is tesznek a légkörben: Átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről érkező hősugárzást.

36 Az üvegházgázok és hatásaik Az üvegházhatás nagyon fontos a földi élet szempontjából. Ha a légkörben nem lennének üvegházgázok, a felszíni globális átlaghőmérséklet kb. 30 C-kal lenne alacsonyabb, mint a mostani 15 C. Az üvegházgázok visszatartják a hőt és meleg réteget alakít ki a földfelszín közelében.

37 Milyen gázok okozzák az üvegházhatást? A legfontosabb üvegházgáz a vízgőz (az üvegházhatás kb. 60 %-áért felel). Elfogadott, hogy a globális vízgőztartalom az elmúlt századokban nem változott jelentős mértékben. A szén-dioxid ugyan csak a második legfontosabb üvegházgáz (kb. 20 %-ban felelős érte), keverési aránya azonban sokat nőtt az iparosodás előttihez képest, 280 ppm-ről 370 ppm-re. A metán és az ózon mennyisége is növekedést mutat. Az üvegházgázok nyomgázok, (a CO 2 -őn kívül) egymilliomod, vagy kevesebb részét képezik a teljes légtömegnek. A sugárzási kényszer relatív eloszlása %-ban az egyes troposzférikus üvegházgázokra 1750 (iparosodás előtt) és 2000 között. Ez az ember által okozott üvegházhatás egy mérőszáma. Láthatjuk, hogy a CO 2 -nek van a legnagyobb hatása.

38 Számos tudományos publikációban a földi melegedést sugárzási kényszerként említik. Mértékegysége: W m -2. Az iparosodás óta (1750-es évektől) napjainkig (az adatok ből valók) az emberi tevékenységnek köszönhetően az üvegházgázok mennyisége sokat nőtt. Az alábbi számok azt mutatják, hogy mennyit nőtt a sugárzási kényszer a levegőbe kerülő üvegházgáz-többlet hatására. A kördiagram az egyes gázok relatív hozzájárulását mutatja. Az iparosodás óta kibocsátott üvegházgázok sugárzási kényszere ( ) 1,46 W m -2 :CO 2 (szén-dioxid); 0,48 W m -2 :CH 4 (metán); 0,24 W m -2 : CFC (halogénezett szénhidrogének); 0,35 W m -2 : troposzférikus ózon; 0,15 W m -2 :N 2 O (dinitrogén-oxid) (Adatforrás: IPCC TAR 2001)

39 A bioszféra kibocsátása Nemcsak üvegházgázok vannak, amik a légkörbe kerülnek, hanem ezer más kémiai anyag. Sok közülük szerves és a bioszféra (fák, az óceán planktonjai és más növények) bocsátják ki őket. Globálisan a bioszféra ezekből az anyagokból többet bocsát ki, mint az emberek. A szén egy fontos elem az élővilágban. Azokat a vegyi anyagokat, amelyek szenet, hidrogént, gyakran oxigént, és néha más elemeket is tartalmaznak (nitrogén, foszfor, kén), szerves anyagoknak nevezzük. Az ember sokat kibocsát közülük, mint pl. az oldószerek, az autók kipufogó gázai révén, és vegyipari folyamatok során (pl. olajfinomítás). Mivel legtöbbünk városban, vagy falun él, nehéz elhinni, hogy nem az ember a fő kibocsátó. De globális skálán vannak még ritkán lakott erdős területek, szavannák, továbbá az óceánok, ahol jelentős a természetes kibocsátás.

40 Mit bocsát ki a bioszféra? Rizsföld - Bali, Indonézia Ha átmegyünk egy erdőn, vagy egy füves területen, számos szerves gázról szerezhetünk benyomást a szaglásunk révén, melyeket fák, füvek, virágok bocsátanak ki. Világszerte évente több mint 1000 millió tonnát bocsátanak ki. Ezen összetevők közül a szerves anyagok nagy része izoprén (kb. 500 millió tonna év -1 ), és monoterpének (130 millió tonna év -1 ). Összehasonlításként az ember kb. 200 millió tonna szerves anyagot bocsát ki évente (a metánon kívül). Szagoljuk meg a fenyő tűleveleit, és ilyen monoterpéneket fogunk érezni. Növények termelik és bocsátják ki őket a leveleken keresztül, különösen valamilyen stresszhatásra reagálva (pl.: hő, aszály, sérülés ), de a normális életük során is.

41 Kb. 200 millió tonna év -1 metán származik természetes forrásból. Az ember nagyjából ugyanekkora részben járul hozzá a kibocsátáshoz, kérődzők tartásával és rizsföldek művelésével. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a földfelszín 71 %-át óceán borítja, és sok élő szervezet található a vízben (pl. algák). Itt is játszódnak le kémiai folyamatok, amelyek az eredményeként szerves gázok kerülnek a légkörbe, pl. 45 millió tonna dimetil-szulfid évente. Ez a szerves kénvegyület kénsavvá oxidálódik a légkörben, ami tengeri felhők kialakulásához vezet. Az éghajlati rendszerünk és a légköri folyamatok megértése nemcsak annak a megfigyelését jelenti, hogy az ember a kibocsátásokat hogyan változtatja meg, de az is fontos, hogy a növények milyen módon vesznek részt a globális körfolyamatban, és hogyan változhatnak meg ezek a hozzájárulások. Nézzünk meg három különböző példát, hogy megértsük a bioszféra kibocsátásának fontosságát.

42 Izoprének és monoterpének globális kibocsátásának becslése. Az izoprének és a monoterpének szerves anyagok, melyeket nagy mennyiségben bocsátanak ki a fák és más növények. A kép a sárga körökben az izoprén és a pirén (az egyik leggyakoribb monoterpén) molekulák szerkezeti képletét mutatja, s azt, hogy mennyit bocsátanak ki belőlük.

43 Monoterpének A monoterpének hozzájárulnak számos növény illatához, pl. a tűlevelek illatához az erdőben, vagy a narancs, citrom gyümölcsének illatához. A monoterpének szerves vegyületek, szenet, hidrogént és néha oxigénatomokat tartalmaznak. Jól hangzó nevük van, mint limonén vagy pinén. Fák és más növények termelik őket, a legintenzívebben meleg reggeli napokon, az első napsugarak hatására. A növények eltárolhatják ezeket, vagy közvetlenül bocsátják ki a légkörbe. Ha a növények stresszes állapotban kerülnek (pl. hőség, aszály vagy sérülés hatására), akkor megnövekszik a termelésük. A Nagy Füstölgő hegyek (USA) a kékes színben, amit a feltételezések szerint a biogén részecskéknek köszönhető.

44 A baloldalon egy monoterpénnek, a bétapirénnek (balra), és az egyik legfontosabb természetes szerves anyagnak az izoprénnek (jobbra) a szerkezeti képlete látható. Mind a kettő vegyület telítetlen. Ez azt jelenti, hogy C=C kettős kötésük van, ami piros karikával van kiemelve. Azért, hogy a bonyolult szerves molekulák szerkezete átláthatóbb legyen, a vegyészek nem rajzolják fel a C és H atomokat. Az izoprént láthatjuk mind a két formában, C és H atomok nélkül fent, és velük együtt az alsó képen.

45 A növényi kibocsátás hatása a légkörben A légkörbe kibocsátott anyagok, mint a terpének, kölcsönhatásba lépnek oxidáns anyagokkal (pl.: OH, vagy ózon). A végeredmény más vegyületek, melyek kondenzálódni tudnak a levegőben, és részecskék képződnek, vagy a már meglévő részecskék méretét növelik. Ezek a részecskék, melyeket aeroszoloknak is nevezünk, a levegőben lebegnek, és szükségesek ahhoz, hogy felhők alakuljanak ki. Mivel az aeroszolok különböző vegyi anyagai különböző felhőképző folyamatokban vesznek részt, mind a növényi, mind az ipari kibocsátás erős hatást gyakorol a felhők kialakulására. Az aeroszolképződés még látható is lehet: Olykor ez kék páraként jelenik meg az erdők felett, de ez szimulálható is tűlevelekkel laboratóriumban. A kék pára szimulációja a laboratóriumban. Egy erős lámpa fénysugara segít, hogy láthatóvá tegyük a párát a dobozban, amikor az ózon reakcióba lép a tűlevélből származó monoterpénnel.

46 Dinitrogén-oxid N 2 O Lucerna (Medicago varia) A mezőgazdaságban a nitrogén levegőből való felvételére használják. A nitrogén fontos elem az élővilágban. Része olyan fontos biomolekuláknak, mint a proteinek, aminosavak, a DNS, vagy az energia-szállító molekuláknak, melyek kulcsszerepet játszanak minden élő szervezetben. A növények a nitrogént a talajban lévő nitrátból, vagy ammóniából veszik fel, ahova a baktériumok révén kerül a légköri nitrogén megkötésével. A baktériumok a nitrátot dinitrogén-oxiddá is bontják, ami gáz, ami a légkörbe jut. Mivel a dinitrogén-oxidok rendkívül stabilak, a troposzférában nem bomlanak szét, s a sztratoszféra legfontosabb nitrogén-oxid forrásai. Ott azokban a reakciókban szerepelnek, melyek bontják az ózont, és végül visszajutnak a talajra, mint salétromsav. A nitrogén-oxid kibocsátás a növekvő műtrágyázás hatására növekszik. Kb.15 millió tonnát bocsátanak ki évente világszerte.

47 Dimetil-szulfid A kénsav és a víz kis láthatatlan részecskéi alakítják ki a felhőket az óceánok fölött. De honnan származik a kénsav? A kén összetevők nagyon fontosak, különösen a tengeri bioszféra anyagcseréjében, mivel a szulfátok mindenhol megtalálhatók az óceánokban. Az algáknak speciális kénvegyületekre van szükségük, pl. a víznyomásuk szabályozására. Lebomlásuk esetén gáz, szerves kénvegyület a dimetil-szulfid kerül a légkörbe. Itt kén-dioxiddá oxidálódik, s végül kénsavvá, mely a felhőképződéshez szükséges. Az Óceánok témakörben fontos fejezeteket találunk majd a fitoplanktonok óceánokban betöltött fontos szerepéről.

48 A növénytakaró égése Földünkön a tűz természetes jelenség. A száraz időszak és villámlás következtében mindig kialakulnak a természetes tüzek, melyek a növényzet újjászületését szolgálják. Azonban manapság a legtöbb tüzet az ember okozza, különösen a trópusi térségben. Az emberi tüzek a figyelmetlenség, vagy szándékos gyújtogatás következtében alakulhatnak ki. Sok esetben az ok a földhasználat szervezett megváltoztatása. Kiemelendő a trópusi esőerdők nagy területeinek felégetése, hogy a területet mezőgazdasági művelésre használják.

49 Tüzek hatalmas esőerdőkben óriási területet pusztítottak el Indonéziában 1997-ben: A bal oldali kép a szennyezést mutatja, amit a TOMS műhold észlelt Indonézia és az Indiaióceán fölött 1997 október 22-én. A fehér szín az aeroszolokat mutatja (füst), ami a biomassza égésekor került közvetlenül a levegőbe, és a tűz közelében marad. A zöld, sárga, és piros pixelek a növekvő troposzférikus ózont (szmog) Trópusi erdőtűz füstje Indonézia fölött mutatják, melyet nyugat felé szállítanak a nagy magasságú szelek. Az ózon nem közvetlenül a tüzekben alakul ki. A légkörben képződik, amikor a szerves vegyületek oxidációja nagy mennyiségű nitrogén-oxid (NO, NO 2 ) jelenlétében történik. A nitrogén-oxidok a forró lángokban alakulnak ki. Amint látható, a tűz nemcsak a tájképet változtatja meg, hanem a levegő kémiai összetételét is.

50 Mit bocsátanak ki a tüzek? Szavannatűz nyitott szavannán, Közép-Kenyában A biomassza égéséből származó kibocsátás gáznemű vegyületeket tartalmaz: szén-dioxid (CO 2 ), szénmonoxid (CO), nitrogén-oxidok (NO x ) (= NO + NO 2 ), metán (CH 4 ), s nagyobb szénhidrogének, továbbá részecskékből álló anyagok, főleg szerves szén és korom. A biomassza égetés a globális CO- és NO x -háztartás fontos eleme. Sok CO 2 -t bocsátunk ki akkor is, ha az öreg, sok biomasszát tartalmazó erdőket felégetjük. Másrészt a természetes szavannatüzek, nem feltétlenül CO 2 források, mivel a korom részben a talajon tárolódik, mint üledék, és a tűz utáni friss fű a következő évszakban felveszi a CO 2 -őt növekedése alatt. Ezért valamilyen egyensúly áll fenn, és nem lenne problémánk, ha az ember nem avatkozna be.

51 Példa: Szén-monoxid (CO) A szén-monoxid forrásai A kördiagram áttekintést ad a globális légköri szén-monoxid forrásokról [Tg = millió tonna]. A biomassza-égetés dominál. A: Technológiai = 400 Tg CO / év B: Biomassza égetés = 748 Tg CO / év C*: Szárazföldi bioszféra = 100 Tg CO / év D: Óceánok = 13 Tg CO / év *elsődlegesen a talajok (növényi anyagok) bomlása, IPCC 1996 CO becslése az óceánokra és talajokra együtt Tg CO / év. A globális nitrogén-oxid kibocsátás kb. 20 %-a a növényi tüzekből származik. Mivel az NO x hozzájárul az ózon kialakulásához, nagy koncentrációban találhatunk ózont a tüzek fáklyáiban.

52 A földhasználat megváltozása Ha az évszázados erdőket átalakítjuk mezőgazdasági területté, vagy kisvárosokká, utcákká, akkor az ember lerombolja az eredeti növényzetet, és visszafordíthatatlan folyamatot okoz ezáltal a szerves anyagok CO 2 -vé való átalakulásában. Ez az, amit mi a földhasználat megváltozásának nevezünk. Ezt a dolgot pl. az afrikai, brazíliai esőerdőkben már részletesen tanulmányozták. Tekintsük át a Rondôniában (Brazília) folytatott kampányt. Mérőhely Rondônia tartományban, Brazíliában - LANDSAT műholdkép

53 Rondônia tartomány, Brazília - LANDSAT műholdkép A műholdkép megmutatja a mérőhely elhelyezkedését (nyíl) a Dél-Közép-Amazóniai medencében, valamint a területen végzett nagy erdőirtást. Itt az erdőirtás kb. 25 évvel ezelőtt kezdődött, miután 1968-ban a Cuiabá-Porto Velho autópályát átadták, a telepesek elkezdték megtisztítani a erdőt, kialakítva a műholdképen is jól látható tipikus halszálkás mintát.

54 A tüzek a júniustól-novemberig terjedő időszakban fordulnak elő. A jobb oldali kép összehasonlítja az 1999-es májust (felső kép, nedves évszak) és az 1999-es szeptembert (alsó kép, száraz évszak). A különbség nyilvánvalóvá válik, ha megnézzük a jobboldali térképen a tüzet jelző pixeleket. A piros és sárga színek jelképezik a tüzeket. A kutatók szűrővel aeroszolokat gyűjtöttek mindkét évszakban. A nedves évszakban a mintavétel után a szűrők általában tiszták voltak (felül balra), míg teljesen feketék a koromtól és szerves anyagoktól az erdőtüzek időszakában (alul balra). A földhasználat megváltozásából származó CO 2 90 %-a ilyen erdőtüzeknek köszönhető. Mérés az esőerdőben a nedves és a száraz, erdőtüzes évszakban.

55 3. fejezet: Az ózon és nitrogénoxidok, mint kulcsvegyületek A légkörben előforduló legtöbb vegyi folyamat oxidatív folyamat. A hidroxil-gyök (OH) mellett, főleg két másik anyag dominál ezekben a folyamatokban. Ezek a nagyon fontos nyomgázok: az ózon O 3 és a nitrogén oxidok NO, NO 2, NO 3. Ebben a fejezetben megismerhetjük ezen anyagok főbb jellemzőit és képződésüket. Az ózon szerepét gyakran félreértik. Amíg ez a gáz a troposzférában nem kívánatos, alapvetően szükséges a sztratoszférában. Láthatjuk majd a troposzférabeli negatív hatásait, és az ózonszmog kialakulását.

56 A troposzférikus ózon Az ózon valószínűleg a legnagyobb hírű gáz az éghajlattudományban. Miért? Nagyon ellentmondásos gáz, néha szükséges, néha nem. Egyes emberek panaszkodnak az ózon-szmog miatt. A legrosszabb esetben nem közlekedhetünk autóval, mert túl sok ózon képződne. Másrészt az emberek panaszkodnak, mert az ózonréteg vékonyabbá válik, ugyanis az ózonra szükség van, hogy megvédjen minket a bőrráktól. Végül még a kutatók azt mondják, hogy az ózon üvegházgáz, és hozzájárul a Föld felmelegedéséhez. Mi igaz mindebből??? Valójában mindegyik igaz. Látni fogjuk, hogy a talaj közeli ózon mennyire káros a növények és az emberek számára, valamint azt, hogy üvegházgáz. A magaslégkör témakörben olvashatunk az ózon mint UV sugárzás elleni védőburok szerepéről. Látni fogjuk, hogy ugyanannak a gáznak számos hatása lehet.

57 Tartós kár, tipikus példa az ózon levelekre való negatív hatására. Itt: Madárcseresznye (Prunus serotina) (őszi cseresznye) 0 %-a, 4,4 %-a, 7,8 %-a, 12,3 %-a és 24,5 %-a károsodott. Az ózonszintet az összes levegő százalékában. A légköri ózon %-a a sztratoszférában található. AS legmagasabb ózonkoncentrációt km magasságban találunk. Ott az ózon hasznos, és megvéd bennünket a bőrráktól. De ebben a fejezetben a troposzféráról beszélünk. A troposzférában csupán kis mennyiségű ózonra van szükség, azért hogy a tisztító kémiai folyamatok elinduljanak.

58 Az utóbbi évtizedek során az ózon koncentrációja folyamatosan nőtt a troposzférában. Néha, az ózon-szmog idején, bizonyos területeken olyan magas volt, hogy már veszélyes volt az egészségünkre. Veszélyes a légzőszervekre Az ózon egy reagens és ingerlő hatású gáz, ami magas koncentrációban légzési problémákat okoz. Gyulladást okozhat a tüdőben és a hörgőkben, ami általában gyógyítható. A testünk próbálja megvédeni a tüdőnkben lévő léghólyagokat az ózontól. De ha kevesebb ózon juthat be, akkor az oxigénből is kevesebb kerül be. Ha az oxigén-ellátottság csökken, a szívnek egyre jobban kell dolgoznia. Egyes emberek, akiknek már más egészségi problémái is vannak (pl. asztma) veszélybe kerülnek. A legrosszabb esetben az ózon halálhoz vezethet.

59 Az oxigén formái Az oxigén három formája, teljesen más a stabilitással. A nyíl a növekvő reakcióképességet mutatja. Az ózon az oxigén speciális formája. A normál oxigén (O 2 ) kettő oxigénatomot tartalmaz, az ózon hármat (O 3 ). Kevésbé stabil és reaktívabb, mondhatjuk úgy is, hogy agresszív. Az ózon képes arra, hogy bontsa a szerves anyagokat. Ez az oka annak, hogy az emberi szervezetet és a növényzetet is megtámadja, ahogyan a levelek esetében már láttuk.

60 A levegőben lévő oxigén formái Oxigén formái Atomok száma Kémiai stabilitás Megjelenése a légkörben Atomos oxigén 1 atom instabil / nagyon reaktív elhanyagolható mennyiségben, nyomgáz 'normál' oxigén 2 atom stabil a levegõ 21%-a ózon 3 atom meglehetõsen stabil / reaktív ppb Üvegházgáz Végül, mint a szén-dioxid (CO 2 ) és a metán (CH 4 ), az ózon is elnyeli a Föld felől érkező hosszúhullámú sugárzást, és hozzájárul az üvegházhatáshoz. A harmadik legfontosabb üvegházgáz. A sugárzási kényszer (ΔF) megnövekedése az iparosodás (kb. 1750) óta a Föld felmelegedéséhez való emberi hozzájárulás mérőszáma. Az ábra a troposzférikus ózon hatását mutatja, összehasonlítva más üvegházgázokkal. Mindezen okok miatt nem akarunk magas ózonkoncentrációt a troposzférában.

61 Számítsuk ki, hogy melyik gáz mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez! A különböző gázok hozzájárulása a sugárzási kényszerhez (Δ F) A mellékelt ábra néhány üvegházgáznak a sugárzási kényszerhez (F; W m -2 ) való pozitív hozzájárulását mutatja. A felszíni átlaghőmérséklet (ST) és a sugárzási kényszer kapcsolata a következő: ST / F = 0,5 C / W m -2 (IPCC, 2001, TAR 1. kötet, fejezet)

62 Nitrogén-oxidok kialakulásuk és szerepük A nitrogén oxidok fontos szerepet játszanak a légköri folyamatokban. Hogyan alakulnak ki, miért fontosak? Közlekedés fontos nitrogén-oxid forrás

63 Honnan származnak a nitrogén oxidok? A villámlás egy másik fontos nitrogén-oxid forrás A legfontosabb nitrogén-oxid a nitrogénmonoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO 2 ). Kettőjüket együtt NO x -nek is nevezzük. A nitrogén-molekula (N 2 ) a levegőben nagyon stabil, és nem könnyű oxidálni. Néhány baktérium kifejlesztett egy speciális eljárást, amivel felbontja a N-N hármas kötést és oxidált vegyületet alakít ki. Ennél messze lényegesebb az a folyamat, ahol a kötés hő hatására szakad fel. Ez csak extrém körülmények között megy végbe. Erre példa az üzemanyag elégése az autó motorjában. A legtöbb antropogén NO x ebből a forrásból származik. Ez más nagyon forró reakcióban is előfordulhat, pl. az égő biomassza legmelegebb lángjaiban. Végül a villámlás is egy fő forrás. A kisülési csatornában a hőmérséklet eléri a C-ot, és itt könnyen felbomlanak a nitrogén kötései.

64 Hol szerepelnek? Nitrogén-oxidok a légköri folyamatokban (sárga: nappal; szürke: éjszaka) A légköri kémiában majdnem mindenhol találkozunk NO x -kel (= NO + NO 2 ) és más nitrogénoxidokkal. Az éjszaka alatt nitrát gyökök NO 3 alakulnak ki, melyek a legerélyesebb oxidánsok. A gyökök nagyon instabilak, és általában nagyon gyorsan reakcióba lépnek. Ha N 2 O 5 alakul ki a szennyezett levegőben, az reakcióba lép a cseppekkel, vagy a nedves felszínnel és salétromsav HNO 3 alakul ki. A HNO 3 hozzájárul az eső savas jellegéhez. A salétromsav képződése, amely napsugárzás hatására is kialakulhat az NO 2 oxidácója során, az elsődleges módja annak, hogy a nitrogén-oxidok ismételten kikerüljenek a légkörből, akár száraz, akár nedves ülepedéssel (eső révén kimosódva). A salétromsav a sarki sztratoszférikus felhőkben is megtalálható. A salétromsav-trihidrát képezi azokat a részecskéket, amelyek az ózonlyuk kialakulásáért felelősek.

65 Nitrogénvegyületek Képlet Rendszertani név Mindennapi név NO nitrogén monoxid nitrogén oxid N 2 O dinitrogén monoxid kéjgáz NO 2 nitrogén dioxid nitrogén peroxid N 2 O 5 dinitrogén pentoxid salétromsav anhidrid N 2 O 3 dinitrogén trioxid dinitrogén anhidrid HNO 3 - salétromsav NH 3 - ammónia A nitrogén oxidok mint gázok nagyon fontosak a troposzférikus ózon kialakulásában és lebomlásában, mert a katalitikus körfolyamat résztvevői. Ez főleg azért van, mert az NO 2 napfény hatására fotokémiailag elbomlik. NO képződik, ami ismét NO 2 -vé alakul. Az ózon mint a többi szerves peroxi-gyök (instabil oxidált vegyület) bekerülhet ebbe a körfolyamatba, mint ahogy részletesen látni fogjuk a következőkben. Az autókban lévő katalizátor feltalálásának fő oka az volt, hogy elkerüljük a túl nagy nitrogén-oxid kibocsátást. Ugyanis túl sokat bocsátunk ki belőle az égési folyamat során, különösen az autókból, ami megzavarja a légköri egyensúlyt.

66 Dinitrogén-oxid jöhet létre, pl. baktériumok révén az ún. lebomlási folyamat során. E parányi elő szervezetek mikrobiológiája fontos szerepet játszik a nitrogén körfolyamatban. Azonban az N 2 O nem lép reakcióba a troposzférában. Direkt módon a sztratoszférába kerül, ahol napfény hatására (fotolízis) felbomlik. Az ammónia igen fontos gáz a légkörben. Forrásai pl. az állattartó telepek és a trágya, de mikrobiológiai bomlásból (baktériumok révén) szintén keletkezhet. A salétromsavval együtt só részecskét, ammóniumnitrátot NH 4 NO 3 alkothat. Nitrogén-oxidok a levegőkémia középpontjában Nitrogén-oxidok a levegőkémia középpontjában Még ha nem is néztük végig pontosan a nitrogénoxidok kémiáját, jegyezzük meg, hogy ezek az anyagok bizonyos mértékig a levegőkémia szívét alkotják. A kémiai vegyületek fő része, mely oxidálódik, kikerülhet a légkörből, átalakulhat más vegyületekké, ha közvetve vagy közvetlenül érintkezik az NO-val vagy NO 2 -vel.

67 Ózon-szmog Az ózon-szmog a nagyvárosok levegő szennyezésének része. Az ózon bonyolult folyamatban alakul ki, amiben a nitrogén-oxidok is részt vesznek. Az ózon képződése és lebomlása is a folyamathoz tartozik. Ez példa arra, hogy a levegőben mennyire különböző folyamatok között van kapcsolat. NO x -kibocsátás a városban A folyamatok termékeit a szél kiviszi a városból Mi történik a városban? Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy majdnem minden nitrogén-oxid az autókban lejátszódó égési folyamatból származik. A NO-ban gazdag levegő felemelkedik az utcákról és az autópályákról. Az első reakció ami végbemegy, az nem az ózon keletkezése, hanem az ózon lebomlása, mivel a NO-t az ózon oxidálja, és NO 2 -vé alakítja. Valóban, közvetlenül az utcák felett és közel az autóutakhoz az ózon koncentrációja gyakran nagyon alacsony.

68 Ózon-szmog idején az ózon koncentrációja a városban alacsonyabb lehet, mint a környező vidéki területeken. A NO x -ben gazdag levegő fáklya formájában a széllel vidékre szállítódik. A szerves összetevők honnan származnak? Szerves kibocsátás az erdőkből, és az iparból Az ózon kialakulásához azonban szükség van szerves peroxidokra is. Honnan származnak ezek? Szerves molekulákat bocsátanak ki az erdők és más növények, de van emberi forrása is (pl.: oldószerek, vagy a benzinkutaknál az üzemanyag). Megmutatjuk néhány szerves vegyület szerkezetét, amit RH-val rövidítünk. Ezek a vegyületek levegő jelenlétében kémiai reakcióba lépnek. Az egyik leggyakoribb reakció a hidroxigyökökkel (OH) zajlik le, amihez napfény szükséges. Ezután egy oxigén-molekulával egyesül.

69 Az eredmény egy peroxi-gyök RO 2. R jelenti a szerves részt, ami a molekula azon része, amelyik nem vesz részt a reakcióban. A gyököknek van egy szabad elektronjuk, melyet egy ponttal jelölünk, s ami nagyon reaktívvá teszi őket. Mikor a legkedvezőbbek a feltételek az ózon-szmog kialakulására? Az ózon-szmog kialakulása A város körül a vidéki területek felett történhet az ózonképződés: 1) Fotolízis réven a nitrogén-*dioxid (NO 2 ) felbomlik és O-atom és nitrogén-monoxid képződik; 2) Az O-atom reakcióba lép a levegőben lévő molekuláris oxigénnel, és kialakul az ózon (O 3 ). 3) Nitrogén-monoxid reakcióba lép a peroxi-gyökkel RO 2 és ismét nitrogén-dioxid NO 2 keletkezik. 4) Az ózon egy részét az NO elbontja a peroxi-gyök RO 2 koncentrációjától függően.

70 Végül a peroxi-*gyökök elfogynak, az ózon egészen addig képződik, míg a nitrogén-oxidok a ciklust végig tudják csinálni. Ez csak akkor történhet meg, ha: a) elegendő napfény van a hatékony fotolízishez (forró nyári napokon); b) a peroxi-gyökök és a nitrogén-oxidok mennyisége kedvező az ózon kialakulásához. A teljes ózon oxidációs ciklus

71 Ha nincsen nitrogén-oxid, akkor a reakció nem játszódik le. Ha túl sok a nitrogén-oxid, a feleslegben lévő része nemcsak a peroxi-gyökökkel lép reakcióba, hanem az ózont is bontja. Ha nincsen napfény, NO nem tud újrakeletkezni, és a képződéshez a peroxi-gyökök mennyisége nem elegendő. Tiszta levegőben a nitrogén-oxidok mennyisége általában nem elegendő a szmog kialakulásához. De ha az ember túl sokat bocsát ki, akkor kialakulhat az ózon-szmog. Hasonló helyzet lehet ha ég a növényzet, ahol a lángokban nitrogén-oxidok képződnek.

72 Kiegészítő ismeretek

73 Troposzférikus folyamatok Ha kémiai reakciókról beszélünk, legtöbbünknek nagy ipari létesítmények jutnak az eszébe és laboratóriumokban elzajlódó folyamatok. Azonban a levegő minden literében, amit belélegzünk, ezernyi kémiai reakció zajlódik le minden másodpercben. Az folyamatok legtöbbje oxidáció, vagy a napfény hatására játszódik le. E fejezet témái a legfontosabb oxidációs anyagok (O 3, OH és nitrát-gyökök), és reakciók; a fény szerepe, milyen energiák mennek át a légkörön és ezek az energiafajták hová jutnak el; az üvegházgázok; a troposzféra speciális ózonreakciói; az ember hogyan befolyásolja az alsó légkör vegyi folyamatait;

74 1. fejezet: A fő oxidánsok és a megfigyelés oxidáció a légkörben; éjjeli feltételek és a kémia; A troposzféra számos összetevő keveréke. A legtöbbjük oxidációval alakul át. Melyek a nappali és éjszakai fő oxidánsok? Hogyan tudjuk mérni a légköri összetevőket, és a reakciókban képződő termékeket? Példák a fontos modern mérési technikákra, melyek segítenek a megfigyelésükben;

75 Mi történik a butánnal (CH 3 CH 2 CH 2 CH 3 ) (ami pl. a kempingfőzőből származik) a levegőben.

76 Oxidáció a légkörben Számos kémiai vegyület jut a légkörbe, és felhalmozódna, ha ismételten nem kerülne onnan ki kiülepedés: száraz ülepedéssel, vagy csapadék révén (nedves ülepedés); Különösen a gáznemű szerves vegyületek kerülnek ki a légkörből könnyen, ha átalakulnak kevésbé illékony, víz-oldható oxidált állapotba Az oxidáció kémiai értelemben nem szükségszerűen jelent egy oxigént tartalmazó molekulával való reakciót. De a levegő a legtöbb esetben oxigént is tartalmaz. Három fő oxidáns van, ami az ilyen jellegű folyamatokat irányítja a légkörben:

77 A hidroxil gyök: OH; a nitrát gyök: NO 3 ; az ózon molekula: O 3 ; Az OH-gyök tisztítja a levegőt A HO 2 -gyökök is fontosak, és gyakran az OH-t és a HO 2 -t együttesen HO x -nek is nevezik. A legfontosabb oxidáns azonban a hidroxil-gyök, az OH. Nagyon aktív és képes oxidálni a troposzférában képződött legtöbb vegyi anyagot. Ezért az OH-t gyakran nevezik a légkör mosószerének.

78 Csak néhány összetevő, mint a halogénezett szénhidrogének, CFC-k (pl. a CF 2 Cl 2 ), dinitrogén-oxid (N 2 O), vagy a szén-dioxid (CO 2 ) az, amelyek olyan stabilak, hogy nem lépnek reakcióba, vagy csak nagyon lassan az OH-val. A metán (CH 4 ) reakciójának sebessége körülbelül szer lassúbb, mint más szerves vegyületeké. Ez a magyarázata annak, hogy a metán koncentrációja miért lehet olyan magas a légkörben (kb. 1,7 ppm = 1,7 µmol / mol), amíg más szerves nyomgáz koncentrációja alacsonyabb, mint 1 ppb (= 1 nmol / mol)*. OH képződés: az O-atomok > 97%-a az ózon fotolízisébõl származik, melyek újból ózont képeznek. Az O-atomoknak csak < 3 %-a vesz részt a légkör legfontosabb gyökének az OH-nak a kialakításában. Ha két molekula vagy atom, A és B összeütközik, és létrehoz egy harmadik molekulát C-t, szükséges egy harmadik M partner, hogy elszállítsa a fölösleges energiát. Ez az anyag [általában a nitrogén (N 2 )] nem lép reakcióba ezekkel.

79 Hogyan képződik az OH? Az OH irányítja a légköri kémiát a nap folyamán, mert képződése elsősorban a Napból érkező sugárzástól függ. A kezdő reakció (fent) a napfény hatására történő ózonbomlás (fotolízis), ami λ < 310 nm hullámhosszú sugárzás hatására játszódik le, majd ezután a kialakult oxigénatom reakciója a vízzel. Ezért egy bizonyos mennyiségű troposzférikus ózon alapvető a troposzféra kémiájához, bár a túl sok nem egészséges. OH és a nitrogén-oxid körfolyamat Az OH más forrásai a salétromos sav, hidrogénperoxid (H 2 O 2 ) és a peroximetán (CH 3 OOH) fotolízisei, az NO reakciója a hidroperoxi gyökkel (HO 2 ), vagy az alkének reakciója az ózonnal. A baloldalon lévő vázlat azt mutatja, hogy az OH milyen módon fonódik egybe a nitrogén-oxidok nappali körfolyamatával.

80 Mennyi OH képződik? Mivel az OH rendkívül reagens gyök, kialakulása után azon nyomban reakcióba lép. Élettartama kb. egy másodperc vagy még kevesebb. Ez azt jelenti, hogy a koncentrációja igen alacsony: < cc(oh) < molekula cm -3. Tengerszinti nyomáson ez 0,01-1 ppt (pmol / mol) keverési arányt jelent. Mivel a képződés függ a vízgőz mennyiségétől, az OH mennyisége csökken a magassággal (hidegebb és szárazabb a levegő). De különösen a szélességgel csökken, mert nemcsak a nedvességtartalom csökken, hanem a sarkok felé a napfénytartam és intenzitás is. Az OH övezetes eloszlása A 250 hpa szint nagyjából a 11 km-es magasság (közepes szélességeken ez a tropopauza magassága).

81 Hogyan lép az OH reakcióba? A kép egy érdekes hatást mutat trópusi esőerdők fölött. Az OHkoncentráció csökken a talaj közelében. Mi ennek az oka? Az erdők sok szerves vegyületet, mindenekelőtt izoprént bocsátanak ki, és az reakcióba lép az OH-val. Ezért működik erős OHkoncentráció-csökkentő folyamat a talajhoz közel. Az OH-nak nagy affinitása van a szerves vegyületekhez. Az RH elvonja a hidrogént, amikor csak lehet, és vizet (H 2 O-t) hoz létre. A következő lépésben az R-gyök reakcióba lép az oxigénnel (O 2 ) és szerves peroxidot hoz létre, ami pl. alapvető az ózonképződés körfolyamatában. OH eloszlása a trópusokon. Felül: globális eloszlás. Alul: a manausi esőerdőben mért profil (Brazília).

82 Azonban, az OH világszerte elsősorban nem az erdőkből származó szerves vegyületekkel lép reakcióba. A szerves gázok 30 %-kal, a metán (a legfontosabb és a legkisebb szerves molekula) további 15 %-kal járul hozzá az OH eltávolításához. Az OH-val leginkább a szén-monoxid (40 %) lép reakcióba, a fennmaradó 15 %-ban pedig az ózonnal (O 3 ), a hidroperoxil gyökkel (HO 2 ) és a hidrogénnel (H 2 ) lép reakcióba. A fontos OH-reakciók a troposzférában

83 Az OH igyekszik kétszeres kötést kialakítani a kicsi alkénekkel, a szerves vegyületek speciális osztályával kölcsönhatásban, addig míg a telített maradék nem sokkal nagyobb és a H-elvonás statisztikailag megfelelő. Itt peroxid képződés is előfordul. Az OH képes oxidálni a szén-monoxidot (CO) szén-dioxiddá (CO 2 ). Amint láttuk, a CO és a metán (CH 4 ) a fő OH-nyelők. Más reagens szerves vegyületek csak nyomokban, néhány ppt mennyiségben fordulnak elő, amíg a CO átlagos szintje eléri a 120 ppb-t az északi féltekén (több égési folyamat) és a 60 ppb-t a déli féltekén. Az OH koncentráció időbeli profilja néhány napon keresztül

84 » Bár az OH a legfontosabb oxidáns a légkörben, éjszakai koncentrációja közel van a nullához, mert képződéséhez napfény szükséges. Ezért sötétben és éjszaka a nitrátok (NO 3 ) és az ózon (O 3 ) kémiája sokkal fontosabbá válik. * A ppb és ppm keverési arányt jelöl (= 1 molekula 1 milliárd közül, vagy 1 molekula 1 millió közül). Azonban sokkal helyesebb az 1 nmol / mol (= 1 ppb) vagy 1 µmol / mol (= 1 ppm). Ugyanis a molekulák mennyiségének, n-nek a mértékegysége a mol.

85 2. Fejezet: Sugárzás, üvegházgázok és az üvegházhatás Minden energia a napból származik? Mi történik ezzel az energiával a légkörben, milyen mennyiség éri el a Föld felszínét? Mit sugároz vissza a Föld az űrbe? Az elmúlt évtizedben a földi átlaghőmérséklet drámaian nőtt. Az üvegházgázok fontos szerepet játszanak ebben.

86 E fejezet témái a Föld sugárzásháztartása; a beérkező és kimenő energia és az üvegházgázok szerepe ebben; a széndioxidról és a metánról, illetve forrásaik; a vízgőz, mint a legfontosabb üvegházgáz (milyen szerepet fog játszani a melegedő Földön a jövőben?); A földi sugárzási egyenleg és az üvegházhatás Az éghajlati rendszert a napsugárzásból származó energia irányítja. Ennek az energiának csak egy része éri el a Föld felszínét és okoz melegedést. Másik részét a légkör visszaveri vagy elnyeli. Pontosan hogyan működik a sugárzási rendszer?

87 a) A sugárzás szempontjából a földi rendszert három részre oszthatjuk: 1) a légkör fölötti űr; 2) a légkör; 3) a földfelszín. Ha egy olyan rendszert feltételezünk, amiben gyors a hőcsere, azt mondhatjuk: a beérkező teljes energia annyi, mint amennyi összesen eltávozik. Máskülönben egy rész folyamatosan energiát kapna, illetve veszítene, és így egyre melegebbé és melegebbé, vagy hidegebbé és hidegebbé válna. Hosszú időt tekintve nem ez az eset áll fenn. Egyensúly van minden részben. Ilyen rendszerben az üvegházgázok NEM termelnek energiát. Segítenek egy olyan egyensúly felállításában, amiben a légköri felszín közeli rétege szokatlanul meleg.

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Környezeti kémia II. A légkör kémiája Környezeti kémia II. A légkör kémiája 2012.09.28. A légkör felépítése Troposzféra: ~0-15 km Sztratoszféra: ~15-50 km Mezoszféra: ~50-85 km Termoszféra: ~85-500 km felső határ: ~1000 km definiálható nehezen

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport 2012. március 21. Klímaváltozás - miről fecseg a felszín és miről

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs szerepe Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István FÖLDFELSZÍN EGYENSÚLYI

Részletesebben

dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék

dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Meteorológia előadás dr. Breuer Hajnalka egyetemi adjunktus ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Kurzus tematika 1. Légkör vertikális szerkezete 2. Légköri sugárzástan 3. Légkörben ható erők 4. Általános cirkuláció

Részletesebben

GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE

GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK KLÍMAVÁLTOZÁS FENNTARTAHATÓ KÖRNYEZE Vázlat 1. Klíma, klímaváltozás, klímaváltozással összefüggő jelenségek 2. Éghajlatváltozás okai a) Természetes okok b) Ember által előidézett

Részletesebben

MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK

MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK MŰHOLDAKRÓL TÖRTÉNŐ LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK Kocsis Zsófia, Országos Meteorológiai Szolgálat 35. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2009. november 19-20. VÁZLAT Bevezetés Légköri gázok és a műholdak

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

1 óra Levegőkémia, légkörkémiai folyamatok modellezése

1 óra Levegőkémia, légkörkémiai folyamatok modellezése 1 óra Levegőkémia, légkörkémiai folyamatok modellezése I.rész A légkör szerkezete TROPOSZFÉRA: A légkör függőleges tagozódása HOMOSZFÉRA A légkör alsó, sűrű, felszíntől átlagosan 12 km magasságig terjedő

Részletesebben

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Bevezetés, alapfogalmak, a légkör jellemzői, összetétele, kapcsolat más szférákkal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion

Részletesebben

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK 06 Víz a légkörben világóceán A HIDROSZFÉRA krioszféra 1338 10 6 km 3 ~3 000 év ~12 000 év szárazföldi vizek légkör 24,6 10 6 km 3 0,013

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Változó éghajlat, szélsőségek

Változó éghajlat, szélsőségek Változó éghajlat, szélsőségek BARTHOLY JUDIT Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Vázlat A közelmúlt detektált változásai Jövőbeli tendenciák és várható következmények Időjárási

Részletesebben

I. Nobel-díjasok (kb. 20 perc)

I. Nobel-díjasok (kb. 20 perc) OM 037757 NÉV: VIII. Tollforgató 2016.0.02. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 3. : 06 29 / 19-113 : titkarsag@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele 1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora

Részletesebben

A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések

A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések A légköri nyomgázok szerepe az üvegházhatás erősödésében Antropogén hatások és a sikertelen nemzetközi együttműködések Szeged, 2007. április 16. Tóth Tamás ELTE TTK Meteorológiai Tanszék peetom@gmail.com

Részletesebben

Kaméleonok hőháztartása. Hősugárzás. A fizikában három különböző hőszállítási módot különböztetünk meg: Hővezetés, hőátadás és a hősugárzás.

Kaméleonok hőháztartása. Hősugárzás. A fizikában három különböző hőszállítási módot különböztetünk meg: Hővezetés, hőátadás és a hősugárzás. Kaméleonok hőháztartása Hősugárzás A fizikában három különböző hőszállítási módot különböztetünk meg: Hővezetés, hőátadás és a hősugárzás. - Az első típust (hővezetés) érzékeljük leginkább a mindennapi

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA CH 4 CFC CO 2 O 3 +14-19 o C N 2 O H 2 O 1824: Jean-Baptist Fourier az üvegházhatás felismerése 1859: John Tyndall a vízgőz és a szén-dioxid meghatározó

Részletesebben

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. VÍZ A LÉGKÖRBEN A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található. A víz körforgása a napsugárzás hatására indul meg amikor a Nap felmelegíti az óceánok, tengerek vizét; majd a felmelegedő

Részletesebben

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló 2013. február 20. 8. évfolyam A feladatlap megoldásához kizárólag periódusos rendszert és elektronikus adatok tárolására nem alkalmas zsebszámológép

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály. Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI

Időjárási ismeretek 9. osztály. Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI Időjárási ismeretek 9. osztály Buránszkiné Sallai Márta OMSZ, EKF-NTDI 1. óra 1. RÉSZ A LÉGKÖR ANYAGA ÉS SZERKEZETE A Föld légköre A Földet több tízezer méter vastagságú levegőburok veszi körül. Ez a burok

Részletesebben

Mi az ÓZON és hogyan hat?

Mi az ÓZON és hogyan hat? Mi az ÓZON és hogyan hat? Az ÓZON egy háromatomos oxigén molekula. Az ÓZON, kémiailag nagyon aktív instabil gáz. Ha baktériummal, vagy szagmolekulával találkozik, azonnal kölcsönhatásba lép azokkal. Ez

Részletesebben

Sugárzásos hőtranszport

Sugárzásos hőtranszport Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

BARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest

BARTHOLY JUDIT. Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék Budapest Klíma ügye(in)k 2017 2017. május 25. Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem ********************************************************************************************************** Változó éghajlat,

Részletesebben

Környezeti klimatológia

Környezeti klimatológia Környezeti klimatológia Tematika A meteorológia helye a tudományok között. A légkör összetétele, tömege, szerkezete. A környezeti klimatológia célja, helye és szerepe. Környezetszennyezés és levegőszennyezés

Részletesebben

Hevesy verseny, megyei forduló, 2001.

Hevesy verseny, megyei forduló, 2001. 7. osztály 2 Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod

Részletesebben

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport Levegıkörnyezet rnyezetünk nk változv ltozásai éghajlatváltozás? Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport A levegı összetétele N 2 78,084 % O 2 20,945 % Ar 0,934 %

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK KÉMIA FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK Atomszerkezettel kapcsolatos feladatok megoldása a periódusos rendszer segítségével, illetve megadott elemi részecskék alapján. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata.

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

Általános klimatológia gyakorlat

Általános klimatológia gyakorlat Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban

Részletesebben

A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.

A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül. 1 A levegő A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék, forráspontja 190 C 0 körüli. A

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus címe:...

Klíma téma. Gyermek (pályázó) neve:... Gyermek életkora:... Gyermek iskolája, osztálya:... Szülő vagy pedagógus  címe:... Klíma téma A Richter Gedeon Nyrt. és a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár természettudományi pályázatnak 1. fordulós feladatsora (7 osztályos tanulók részére) A leadási határidő: 2017. október 20. A kitöltött

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Tűzháromszög és égéselmélet D1 akció

Tűzháromszög és égéselmélet D1 akció Tűzháromszög és égéselmélet D1 akció Középfokú erdőtűz-megelőzés továbbképzés ProBono (PM-2297-1705-BS) LIFE13 INF/HU/000827 www.erdotuz.hu www.nebih.gov.hu 1 A TŰZ JÓ SZOLGA DE ROSSZ MESTER 2 1. Az égés

Részletesebben

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz 1. Változó éghajlat Válasszátok ki az egyes kérdésekre adható helyes válasz(oka)t! Karikázzátok be a betűjelét!

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Plazma elektron spray ionizáló rendszer

Plazma elektron spray ionizáló rendszer Plazma elektron spray ionizáló rendszer tartalom Ismertetés 2... Fő funkciók 5... Jellemzők 7... Üzemmódok és alkalmazás 9... Tesztek és tanúsítványok 10... Technikai adatok 12... Csomagolás 13... 1. Ismertetés

Részletesebben

A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*

A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére* Ács Ferenc ELTE, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológiai Tanszék *Meghívott előadás az Apáczai Nyári Akadémián, Újvidék, 2017 július 10-14

Részletesebben

Globális változások lokális veszélyek

Globális változások lokális veszélyek Globális változások lokális veszélyek Dr. Radics Kornélia ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Budapest, 2019. június 19. Globális kitekintés Éghajlatváltozás:

Részletesebben

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb

Részletesebben

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13. BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül

Részletesebben

Tantárgy neve. Éghajlattan I-II.

Tantárgy neve. Éghajlattan I-II. Tantárgy neve Éghajlattan I-II. Tantárgy kódja FDB1301; FDB1302 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Makra László. Környezeti klimatológia II.

Makra László. Környezeti klimatológia II. Makra László Környezeti klimatológia II. Előadások Február 6: Bevezetés; Február 13: Az alsó légkör; Február 20: A felső légkör és a sztratoszférikus folyamatok; Február 27: Az időjárás; Március 5: Felhők

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:

Részletesebben

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1795/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. (1112 Budapest, Repülőtéri út 6. 27. ép.) akkreditált területe: I. Az akkreditált

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

A feladatlap elküldésének határideje: március 21. (csütörtök) 15:00 A feladatlapot a következő címre küldjétek:

A feladatlap elküldésének határideje: március 21. (csütörtök) 15:00 A feladatlapot a következő  címre küldjétek: Fenntarthatósági témahét 2019. március 18-22. feladatlap A feladatlap elküldésének határideje: 2019. március 21. (csütörtök) 15:00 A feladatlapot a következő e-mail címre küldjétek: szikora.verus@gmail.com

Részletesebben

Környezeti kémia II. Troposzféra

Környezeti kémia II. Troposzféra Környezeti kémia II. Troposzféra 2012.10.12. A klíma = átlagos időjárás egy specifikus helyen bizonyos időintervallumra (egy év, vagy évszakok) Lokális-globális Dinamikus jelenség globális vagy csak lokális???

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1795/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AIRMON Levegőszennyezés Monitoring Kft. (1112 Budapest, Repülőtéri út 6. 27.

Részletesebben

A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI

A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI A LÉGKÖRI NYOMANYAGOK FORRÁSAI ÉS NYELŐI A légkör fejlődéstörténetéből: szoros kapcsolat a légkör és az egyes szférák között állandó kölcsönhatás bioszféra litoszféra hidroszféra A légkör stabilitása:

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről 10 rémisztő tény a globális felmelegedésről A globális felmelegedés az egyik legégetőbb probléma, amivel a mai kor embere szembesül. Hatása az állat- és növényvilágra, a mezőgazdaságra egyaránt ijesztő,

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Klímaváltozás: NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Bevezetés Edward Lorenz: Az éghajlat az, amire számítunk, az időjárás az, ami bekövetkezik.

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, 2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül

Részletesebben

(2014. március 8.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VIII. OSZTÁLY SZÁMÁRA

(2014. március 8.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VIII. OSZTÁLY SZÁMÁRA SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2014. március 8.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VIII. OSZTÁLY SZÁMÁRA

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV.

A Közép-Európában előforduló egyes bőrtípusok jellemző tulajdonságai. Jellegzetességek I. bőrtípus II. bőrtípus III. bőrtípus IV. Védekezzünk a napsugárzás káros hatásaival szemben Napsugárzásra egészségünk megőrzése érdekében is szükségünk van. A napsugarak egy része azonban káros. Ennek a káros sugárzásának valamennyien ki vagyunk

Részletesebben

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz

Részletesebben

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben

Bugát Pál Kárpát-medencei Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Földrajz - Elődöntő

Bugát Pál Kárpát-medencei Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Földrajz - Elődöntő Bugát Pál Kárpát-medencei Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő 018. Földrajz - Elődöntő iskola neve: csapattagok nevei: F.1. Természeti katasztrófák 17 pont Jász-Nagykun-Szolnok megye egyetlen

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek

Részletesebben

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

Makra László. Környezeti klimatológia II.

Makra László. Környezeti klimatológia II. Makra László Környezeti klimatológia II. Felhők és részecskék Alapismeretek 1. Fejezet: Felhők A felhők nagyon fontos szerepet töltenek be az éghajlati rendszerben. Ebben a fejezetben megismerjük a víz

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Környezeti elemek védelme I. Levegőtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A tiszta, nem szennyezett

Részletesebben