Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. Nemzetközi kommunikáció SZAK. Nappali tagozat. Európai üzleti tanulmányok szakirány

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi kommunikáció SZAK Nappali tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A CSOMAGOLÁSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JELENE MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL DEBRECEN VÁROSÁBAN Készítette: Loós Csilla Budapest, 2005.

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...6 II. Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban A Hulladékgazdálkodási Stratégia A hatodik környezetvédelmi akcióprogram ( ) A hulladékgazdálkodás jogszabályi keretei A csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályozások Csomagolóanyagok Újrahasználat, újrahasznosítás Jelölés, tájékoztatás...14 III. Magyarország hulladékgazdálkodásának keretfeltételei A magyar Hulladékgazdálkodási törvény A települési szilárd hulladékokra vonatkozó szabályok Csomagolási hulladék Betéti díj Termékdíj rendszer A termékdíjrendszer módosítása Licencdíj, vagyis a Zöld Pont és Pro Europe...19 IV. A kommunális hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon A hazai hulladékhelyzet A képződő hulladék mennyisége Országos Hulladékgazdálkodási Terv ( ) A települési szilárd hulladék mennyisége A települési szilárd hulladék összetétele A hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása A hulladékgazdálkodás célrendszere Megelőzés

3 3.3 Hasznosítás Ártalmatlanítás A települési szilárdhulladék-kezelési program Csomagolás és csomagolási hulladék...28 V. Hulladékfrakciók, másodlagos nyersanyagok Műanyag Papír Üveg Fém...32 VI. A csomagolási hulladékok újrahasznosítása A hulladékhasznosítás A műanyaghulladék újrahasznosítása A papírhulladék újrahasznosítása Az üveghulladék újrahasznosítása A fémhulladék újrahasznosítása...36 VII. A hulladékgazdálkodás helyzete Debrecenben A képződő hulladék mennyisége A szelektív hulladékgyűjtés Szelektív gyűjtési rendszerek A műanyaghulladék szelektív gyűjtése A papírhulladék szelektív gyűjtése Az üveghulladék szelektív gyűjtése A fémhulladék szelektív gyűjtése...42 VIII. A hulladékgazdálkodási program Debrecenben Komplex hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése Kettős létesítményátadás

4 1.2 A szelektív gyűjtési rendszer kiépítése A lakosság szerepe A lakosság tájékoztatása Közvélemény-kutatás A hulladékgazdálkodási program sikerességét befolyásoló tényezők Kritikák és javaslatok a környezetvédelmi ISPA programokra vonatkozóan Észrevételek az eljárási renddel kapcsolatosan Javaslat A környezettudatos fogyasztó problémái A hulladékgazdálkodás jövője hazánkban...59 IX. Befejezés...60 Táblázatok jegyzéke...62 Ábrák jegyzéke...63 Felhasznált irodalom...65 Melléklet

5 I. Bevezetés Magyarországnak az Európai Unióhoz való felzárkóztatásának egyik legsarkalatosabb pontja a környezetvédelem. Habár sokat javult a környezetvédelem helyzete az elmúlt években, mégis ezen a területen hazánk meglehetősen nagy lemaradást mutat Nyugat-Európa országaihoz képest. A környezetvédelem témakörében igen jelentős a hulladékgazdálkodás kérdése. A magyarországi hulladéklerakók nagy része nem felel meg az Európai Unió szabványainak, és tulajdonképpen nincs kifejletten működő szelektív hulladékgyűjtés Magyarországon, de a kezdeményezések már elindultak és a fejlődés útjára léptek. Témaválasztásom oka egy jól működő rendszer megismerése volt, ugyanis ösztöndíjprogram keretében fél évet Németországban tölthettem. A félév során megismerkedhettem a német lakosok környezettudatos szemléletével és életmódjával. Lenyűgöző, hogy a német emberek mennyire be tudják, és be is akarják tartani a szabályokat, és ez vonatkozik a hulladékgyűjtés szabályaira is. Tapasztaltam, hogy egyféle bűnnek számít az almacsutkát a gelber Sack -ba dobni, mivel a szerves hulladékot külön szemetesgyűjtőbe kell helyezni. Még az iskolakezdés előtt, a külföldi diákoknak tartottak egy bevezető tanfolyamot, ahol többek között megismertették velünk a németországi szelektívgyűjtés szabályait. Tehát még arra is külön gondot fordítanak, hogy a külföldiek is sajátítsák el az ő hulladékgyűjtési rendszerüket. Németországban, 1990-ben létrehoztak egy magánkézben lévő céget, Duales System Deutschland GmbH (DSD) néven. Ez a cég fedezi a szelektív gyűjtés és válogatás költségeit. A Zöld Pont rendszer bevezetésével a csomagolóanyagokat egy jelzéssel látják el, amely igazolja, hogy csomagolóanyag gyártója megfizette terméke után az összegyűjtéshez szükséges díjat. A német rendszer sok elemében alapul szolgálhatna egy egységes európai csomagolási hulladékhasznosító rendszer kialakításának. 6

6 A dolgozatom célja, annak megismerése miképpen zajlik a hulladékgazdálkodás hazánkban és a lakóhelyemen. Felmerült bennem a kérdés, vajon mikor működhetne egy a németországi hulladékgyűjtési rendszerhez hasonló Magyarországon, illetve konkrétan Debrecen városában is? Manapság sokat foglalkozik a média is ezzel a témával, ugyanis minden ember érdeke, hogy megóvja saját környezetét. Az erőfeszítések eredményeként, az utca embere láthatja, hogy jó néhány szelektív hulladékgyűjtő udvar került kialakításra. Meglepően tapasztaltam, hogy nagyon sokan veszik a fáradtságot, összegyűjtik és elviszik a hulladékot a megfelelő helyre. De ez sajnos még kevés. Úgy gondolom nagyon fontos, hogy a lakossági hulladékgyűjtés problémája mihamarabb megoldódjon, különben unokáink szeméthegyek között élhetnek majd. A hulladékok jelentősen károsítják környezetünket, ez mindenki számára nyilvánvaló. Emellett a hulladékgazdálkodás fontos szerepet játszik az anyag-és energiatakarékos gazdálkodás kialakításában. A keletkező hulladékok hasznosítása és felhasználása csökkenti a természeti erőforrások alkalmazását, így a gazdaság hatékonyságát növeli. Szakdolgozatom célja a hazai szakirodalom feldolgozása a magyarországi hulladékgazdálkodás szabályzásáról és problémáiról, különös tekintettel arra, milyen erőfeszítéseket tettek a hulladékok újrahasznosításának gazdaságossá tételéről és hogyan zajlik a hulladékgazdálkodás Debrecen városában. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni dolgozatom megírásával:! Mekkora hulladékmennyiséget, mely hulladékfrakciókat és ezeket milyen mértékben dolgozzák fel Debrecen városában?! Mely intézményi szabályozások, keretfeltételek befolyásolják a fejlődést?! Milyen költségekkel jár a feldolgozás?! Ki viseli a feldolgozás költségeit? 7

7 ! Hogyan zajlik a városban a szelektív hulladékgyűjtés?! Milyen erőfeszítéseket tesznek a lakosság körében a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére?! Hogyan válhat népszerűvé a környezettudatos fogyasztói magatartás? A város hulladékgazdálkodásáról szóló adatokat Debrecen Megyei Jogú Város hulladékkezelési közszolgáltatója, az A.K.S.D. Kft. hulladékgazdálkodási divíziójának munkatársai bocsátották rendelkezésemre. A megyeszékhelyen több mint 10 éve működő vállalat célja Debrecen város szépségének és tisztaságának megőrzése és javítása, mindemellett a korszerű hulladékgazdálkodás megvalósítása. 8

8 II. Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban Hulladékgazdálkodásnak a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét nevezzük, amelybe beleértendő a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, kezelése, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése, bezárása, utógondozása, a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatás A Hulladékgazdálkodási Stratégia 2 A hulladékgazdálkodás a környezetvédelem területén sajátos helyet foglal. A hulladék ugyanis a környezetszennyezés egyik lehetséges forrása lehet, illetve másodlagos nyersanyagként is szolgál, így a hulladékprobléma megoldása gazdaságpolitikai cél is. Az elmúlt évtizedekben kialakult gazdasági fejlődés következtében a termelés és így a fogyasztás is egyre növekedett. Ennek következtében az Európai Unió tagországaiban egyre csak nőtt a hulladéktermelés. A növekvő hulladékmennyiség negatív hatással volt mind a környezet állapotára, mind a lakosság egészségi állapotára. A káros folyamatok megállítására a tagországok egységes szabályozás és összehangolt programok létrehozása mellett döntöttek. A törekvések eredményeként 1989-ben megfogalmazták a Hulladékgazdálkodási Stratégia alapelveit, amely az alapelveket és prioritásokat határozza meg. A hulladékgazdálkodás stratégia szerinti feladatai a következők:! a megelőzés,! az újrafelhasználás és hasznosítás,! az ártalmatlanítás optimalizálása,! a hulladékszállítás szabályozása,! a helyreállítás szükségessége. 1 Forrás: Hulladékgazdálkodás Alaptankönyv 33. oldal, Tertia Kiadó Budapest, Az alfejezet a Hulladékgazdálkodás Alaptankönyv: Hulladékkezeléssel, hulladékgazdálkodással kapcsolatos jog az Európai Unióban c. fejezet alapján készült. 9

9 A Stratégia szerint a megelőzésnek két lehetősége van: a technológia, illetve a termékek útján történő megelőzés. Tehát a környezet terhelésének csökkentése érdekében a következő lépések szükségesek. Lényeges az úgynevezett tiszta technológiák alkalmazása, vagyis olyan termékek előállítása szükséges, amelyek nem, vagy a lehető legkisebb mértékű hulladékmennyiség keletkezését eredményezik. Csökkenteni kell a csomagolás mennyiségét, illetve az egyszerhasználatos csomagolású termékek előállítását. Az elérendő cél a keletkező hulladékmennyiség csökkentése. A második elv megköveteli a szelektíven gyűjtött hulladék bekapcsolását a termelési, szolgáltatási folyamatokba. Az újrahasznosítás és szelektív hulladékgyűjtés kifejtésére a későibbekben kerül sor. A harmadik alapelv azokra a hulladékokra vonatkozik, melyeket már nem lehet újrafelhasználni, illetve újrafeldolgozni. Az alapelv megkívánja a hulladékok ártalmatlanításával járó negatív hatások optimalizálását. A tevékenység során alkalmazott technológia az elérhető legjobb lehet, de nagy mértékű költségekkel nem járhat. Az ártalmatlanítás két lehetséges módja a hulladék lerakása, vagy égetése. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy azok intézkedéseikkel oldják meg a hulladék elhelyezésének problémáját, továbbá tiltsák meg a hulladékok tömeges lerakását és ellenőrizhetetlen elhelyezését. A tagországok további feladata a megfelelő hulladéklerakó telephelyhálózat kiépítése. A hulladék szállítása során a környezeti kockázatok csökkentése és elkerülése a cél. Ez az alapelv összefoglalta a közösségi és tagállami szinten már érvényben lévő gyakorlatot, új elemet nem adott hozzá. A hulladékártalmatlanítás utáni, tehát a szennyezett területek helyreállítását irányozza elő az ötödik alapelv. A helyreállítás esetében nagyon fontos a technológia továbbfejlesztése. 10

10 2. A hatodik környezetvédelmi akcióprogram ( ) Habár a jogszabály létrehozásával jelentős eredményeket értek el a hulladékgazdálkodás terén, ennek ellenére az Unió országaiban az 1990-es évek során végbement népességnövekedés, a fogyasztási szokások megváltozásával és a gazdasági fejlődés eredményeként egyre több hulladék keletkezett. 3 A problémát felismervén a tagállamok júliusában elfogadták a hatodik környezetvédelmi akcióprogramot ( ). A környezetvédelmi program címe: Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk. Az akcióprogram négy fő területet emel ki: küzdelem a klímaváltozás ellen; természetvédelem és biodiverzitás a különleges értékek védelme; környezetegészség; a természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladék kezelése. Az akcióprogram jelentősége abban is rejlik, hogy annak megvalósítása már a kibővített Európai Unióban zajlik majd, ugyanis az újonnan csatlakozott országok nagy lemaradást mutatnak a környezetvédelem terén. A környezetvédelmi törvények betartása az új tagállamok egyik legfontosabb feladata, végrehajtásukhoz az Európai Unió támogatásai vehetők igénybe. Problémát jelent azonban, hogy a szabályozás a tagországok joganyagába történő adaptálása igen lassú folyamat. Az Unió országaiban a keletkezett hulladék mennyisége meghaladja a napi 1 kilogrammot fejenként. A mai társadalmakban a hulladék 80 %-a a mezőgazdasági, bányászati és ipari szektorokban keletkezik, és a háztartások adják a hulladék mennyiségének körülbelül 20 %-át. 3. A hulladékgazdálkodás jogszabályi keretei A hulladékgazdálkodás szabályozása meglehetősen összetett, számos irányelvet, határozatot, rendeletet, állásfoglalást tartalmaz. 3 Az alfejezet a Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon, Budapest Az Európai Unió környezetvédelme és hulladékgazdálkodása c. fejezet alapján készült. 11

11 4 Az Európai Közösség hulladékokkal kapcsolatos szabályozói alapvetően négy csoportba sorolhatók: 1. a hulladékokra vonatkozó keretszabályok, ezen belül :! a hulladékgazdálkodási keretirányelv (75/442/EGK)! a veszélyes hulladékokról szóló keretirányelv (91/689/EGK)! szakmapolitikai és stratégiai dokumentumok. 2. az egyes anyag- és hulladékáramokra vonatkozó speciális szabályok, ezen belül:! a titándioxid ipar hulladékai (78/178/EGK) és 89/368/EGK)! a csomagolás és hulladékai (94/62/EK)! a hulladék olajok (75/439)! a PCB-k és PCT-k (96/59/EK)! az akkumulátorok és elemek (91/86/EGK) 3. a hulladékkezelő eljárásokra és létesítményekre vonatkozó szabályok, ezen belül:! a települési hulladék égetése (89/429/EGK és 89/369/EGK)! a veszélyes hulladék égetése ((94/67/EGK)! a hulladéklerakók (99/31/EK)! a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása (86/278/EGK) 4. a hulladékok nemzetközi szállítására vonatkozó szabályok:! a 259/93/EGK rendelet és számos módosítása, illetve kiegészítő végrehajtási szabályai. A rendszer alapvető kereteit a 75/442/EGK irányelv a hulladékokról határozza meg, amely mintegy kerettörvényként funkcionál. Minden hulladékkal kapcsolatos 4 Forrás: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály honlapja: kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd 12

12 átfogó feladatot, azok végrehajtásának általános szabályait, az eljárási és hulladékkezelési normákat meghatározza. A speciális hulladékokkal kapcsolatos szabályokat (kezelési módokat, betartandó irányszámokat stb.) további irányelvek tartalmazzák. Az EU által irányelvnek nevezett szabálygyűjtemény azonban nem csak iránymutatást jelent az egyes tagországok számára, az azokban foglaltakat kötelező betartani. A tagország annyiban dönthet, hogy a saját jogszabály-rendszerén belül hogyan gondoskodik az előírások bevezetéséről. A poliklórozott bifenilek (PCB-k) és a poliklórozott terfenilek (PCT-k) olyan légszennyező anyagok, amelyek felhasználására jogszabályt hoztak, ugyanis veszélyességük miatt ártalmasak az emberi egészségre és a környezetre. 4. A csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályozások A mai világban mindent becsomagolunk. A csomagolási hulladék ugrásszerű növekedése súlyos problémát jelent. Éppen ezért a csomagolási hulladék kezelésének szabályozása az Európai Unió hulladékgazdálkodási törvényén belül jelentős részt képvisel évvel ezelőtt az Unió állampolgárai fejenként évente átlagosan 390 kg háztartási hulladékot termeltek, ez az érték mára elérte a 480 kg-ot. A csomagolás és a csomagolási hulladék szabályairól szól a 94/62/EK irányelv. Az irányelv célja a káros környezeti hatások megelőzése és a belső piac zavartalan működésének biztosítása. Az irányelv alapelvként tartalmazza a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzését, és kiegészítő alapelvként annak újrahasználatát és újrahasznosítását. Az irányelv kiterjed a Közösségben forgalomba hozott csomagolásra és csomagolási hulladékra. 5 A fejezet a Hulladékgazdálkodás Alaptankönyv, Hulladékkezeléssel kapcsolatos jogszabályok c. fejezet alapján készült. 13

13 4.1 Csomagolóanyagok Az irányelv követelményeket tartalmaz a csomagolás összetételére vonatkozóan is. Előírja a csomagolóanyag tömegének és a felhasznált anyagok mennyiségének a szükséges minimumra csökkentését, és egyes nehézfémek (ólom, kadmium, higany) esetében a csomagolásban megengedett mennyiségre határértéket is megállapítottak. 4.2 Újrahasználat, újrahasznosítás További előírásokat tartalmaz a csomagolóanyag újrahasználható és hasznosítható jellegére vonatkozóan. Az előírás szerint a csomagolást úgy kell megtervezni, hogy az újrahasználható vagy újrahasznosítható legyen, ártalmatlanítása esetén a lehető legkisebb negatív környezeti kárt okozza. Az irányelv értelmében a csomagolási hulladék tömegszázalékát hasznosítani kell, a csomagolási hulladékban található csomagoló anyagok újrafeldolgozási arányának tömegszázaléknak, illetve valamennyi csomagoló anyag újrafeldolgozási arányának legalább 15 tömegszázaléknak kell lennie. A tagállamok feladata a rendszerek kialakítása, amelyek elvégzik a begyűjtést, válogatást és a hasznosítást. 4.3 Jelölés, tájékoztatás Az irányelv előírja, hogy a gyártóknak a csomagoláson fel kell tüntetni a csomagolóanyagok tulajdonságait. Ez fokozza a begyűjtési rendszer hatékonyságát, és tájékoztatásul szolgál a fogyasztók számára akik kulcsszerepet játszanak a csomagolás és a csomagolási hulladék gazdálkodásában a visszagyűjtési rendszerről és a csomagolóanyagok jelöléséről. 14

14 III. Magyarország hulladékgazdálkodásának keretfeltételei Ebben a fejezetben szeretném bemutatni, Magyarországon milyen jogszabályok és előírások vannak érvényben a hulladékgazdálkodással kapcsolatban. Különös tekintettel szólnék a hulladékgazdálkodási törvényről és a csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályokról. 1. A magyar Hulladékgazdálkodási törvény 6 A hulladékgazdálkodási szabályozásban a hulladékok anyagi minőségük és eredetük alapján a következő csoportokat különítik el:! termelési hulladék: ipari és mezőgazdasági! egészségügyi hulladék! települési hulladék! veszélyes hulladék A hulladékgazdálkodás szabályozása hazánkban meglehetősen kialakulatlan. Az Országgyűlés által június 2-án kihirdetett hulladékgazdálkodási törvény január 1- én lépett hatályba. A hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény céljai a következők: 7 1. a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel; b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés 6 Az alfejezet a Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon, Budapest A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon c. fejezet alapján készült. 7 Forrás: Hulladékgazdálkodás Alaptankönyv, Budapest A kommunális hulladékgazdálkodás helyzete és lehetőségei c. fejezet, 182. oldal 15

15 megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. 2. A települési szilárd hulladékokra vonatkozó szabályok A Hulladékgazdálkodási törvény, a kormányrendeletek és a miniszteri rendeletek tartalmazzák az egyes hulladékcsoportok és hulladékáramok fogalmát. Először is a települési szilárd hulladék fogalmának megismerését tartom fontosnak. A következő fogalmat a 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet tartalmazza: 8 3. c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. 2.1 Csomagolási hulladék 9 A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének szabályait tartalmazza a 94/2002. (V. 5.) Kormányrendelet. A csomagolási hulladék fogalma alatt minden, hulladéknak minősülő csomagolást értünk. A csomagolás lehet:! A fogyasztói (elsődleges) csomagolás a vásárláskor képez értékesítési egységet a fogyasztó vagy a felhasználó számára. Ebbe a kategóriába tartoznak a gyorséttermek által használt egyszer használatos edények és evőeszközök.! A gyűjtő (másodlagos) csomagolás a vásárlás helyén meghatározott érékesítési egységet foglal össze. 8 Forrás: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály honlapja: kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd 9 Az alfejezet a honlap alapján készült. 16

16 ! A szállítási (harmadlagos) csomagolás a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, illetve e tevékenységek közben történő károsodás elkerülését segítő csomagolás. A Hulladékgazdálkodási törvény tartalmaz átmeneti rendelkezéseket is. Az uniós előírásoknak megfelelően július 1-ig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50 százalékát hasznosítsák, ezen belül minimum 25 százalékát anyagában úgy hasznosítsák, hogy minimálisan a 15 százalékos mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni. Az irányelvet módosító jogszabályt februárjában fogadták el. A 2004/12/EK jogszabály értelmében a hasznosításban kötelezően elérendő arányt 25 százalékról 55 százalékra emeli. Anyagfajták szerint a következő minimumokat írták elő: üveg és papír esetében 60 százalékot, fémeknél 50 százalékot, fánál 15 százalékot, a műanyag csomagolási hulladékoknál 22,5 százalékot. Magyarország haladékot kapott 2012-ig ezen arányok elérésére. A csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályozást egészíti ki a betétdíj és a termékdíj rendszere Betéti díj 10 A betétdíj a termékek visszavitelére ösztönző módszer, amely az újrahasznosítást segíti elő. A rendszer lényege a betétdíj felszámolása, fizetése, visszatérítése, a termék visszavételi, gyűjtési kötelezettsége, annak nyilvántartása és ellenőrzése. A kialakulóban lévő rendszer lehet önkéntes, illetve egyes termékekre kötelező jellegű. 10 Az alfejezet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály honlapján megjelent információk alapján készült a holnap címe: kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd Országos Hulladékgazdálkodási Terv 17

17 2.1.2 Termékdíj rendszer 11 A termékdíjakról az évi LVI. sz. törvény határoz. A termékdíj bevezetésével forrást teremtettek a csomagolási hulladékok begyűjtésére és újrahasznosítására. A törvény értelmében a termékdíj megfizetése gyártók és forgalmazók kötelezettsége, akik a szennyező fizet elv alapján kötelesek ezt teljesíteni. A gyártók és forgalmazók végezhetik önállóan a hasznosítást, vagy koordináló szervezet létrehozásával. Ha a kötelezett (forgalmazó, gyártó vagy koordináló szervezet) visszagyűjti, visszavásárolja, újrahasználja, újrafeldolgozza a csomagolóeszközét, mentességet szerezhet a termékdíj fizetése alól, ha a törvényben előírt hasznosítási arányt teljesíti. A koordináló szervezetek által kezelt hulladék nagy része az iparból és kereskedelmi központokból származik, viszont a lakossági hulladékgyűjtés is a fejlődés útjára lépett. A lakossági hulladékgyűjtés rendkívül fontos szerepet játszik a helyi önkormányzatokkal való együttműködés. 12 Az ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. rendszerében ma már 24 magyar régió és város több mint 2 millió lakosa gyűjtheti szelektíven a háztartásokban keletkezett csomagolási hulladékot, a városokban elhelyezett 1696 gyűjtősziget létrehozásának köszönhetően. Jelentősen nőtt a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék aránya is: 2003-ban a Kht. által begyűjtött hulladék 3 százaléka származott a lakosságtól, 2004-ben várhatóan 23 százalék lesz az arány. Az uniós előírásoknak megfelelően 2005-ben el kell érni az 50 százalékos arányt évi LVI. törvény A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról 12 Az adatok az Öko-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. hírleveléből származnak, harmadik évfolyam negyedik szám, november 18

18 A termékdíjrendszer módosítása 13 A termékdíjrendszer módosításáról szóló jogszabály az egyre növekvő kommunális műanyag hulladék csökkentését célozza meg. A január 1-én életbe lépő termékdíjtörvény módosítása kapcsán növelni kívánják a többutas, visszaváltható palackok arányát. A kibocsátóknak növelniük kell termelésükön belül a visszaváltható termék-hányadot. Az italcsomagolások és bevásárlószatyrok termékdíját nem a csomagolás tömege, hanem darabszám alapján kell fizetni Licencdíj, vagyis a Zöld Pont és Pro Europe 14 Németországban, 1990-ben 95 nagyvállalat részvételével létrehozták a Duales System Deutschland GmbH magánkézben lévő céget, azzal a céllal, hogy megszervezze a hulladékok gyűjtését és azok újrahasznosítását. A Zöld Pont rendszer bevezetésével a csomagolóanyagokat egy jelzéssel látják el, amely igazolja, hogy csomagolóanyag gyártója megfizette terméke után az összegyűjtéshez szükséges díjat és tájékoztatja a fogyasztókat, hogy az általa megvásárolt termék újrahasznosításra kerül ben jött létre a PRO EUROPE (Packaging Recovery Organisation Europe) európai szervezet, amelyre a DSD vállalat átruházta a Zöld Pont védjegy használatának odaítélési jogát. Így a Zöld Pont rendszer nemzetközivé vált. A szervezet Ausztria, Belgium és Franciaország szervezeteinek csatlakozásával 1996-ban kezdte meg a működését. A PRO EUROPE tagjai jelenleg 18 európai országban és Kanadában működnek májusától Magyarország első csomagolás újrahasznosítást koordináló szervezete, az ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. adhat engedélyt a Zöld Pont jelzés használatára. 13 Változó termékdíj-szabályok: cél a hulladékmennyiség csökkentése, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlap. 14 Az adatok az Öko-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. honlapjáról származnak. A honlap címe: 19

19 A Zöld Pont védjegy használói (csomagolóanyag gyártók, töltők, kereskedelmi vállalatok) elfogadják, hogy a védjeggyel ellátott termék és csomagolások után meghatározott licencdíjat fizetnek országukban működő újrahasznosítást koordináló szervezetnek. A védjegy egy garancia arra, hogy a jelzéssel megkülönböztetett termék csomagolását szelektíven gyűjtik, válogatják és újrahasznosítják, vagyis megfelel az Európai Unió erre vonatkozó irányelvi előírásainak. 20

20 IV. A kommunális hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon 1. A hazai hulladékhelyzet Az elmúlt évtizedben bekövetkezett életszínvonal növekedés és életmódváltás eredményeként a fogyasztási szokások is megváltoztak. Az emberek a hasznos, hosszú élettartamú termékek helyett inkább az eldobható, egyszer használatos termékek vásárlását helyezik előtérbe. A gyorséttermek megjelenése még inkább hozzájárul az egyutas csomagolóanyagok használatához, és így a hulladék mennyiségének növekedéséhez. A városiasodás elterjedésének köszönhetően egyre több lakás épült, és így a kertekben kialakítható komposztdombok alkalmazása is csökkent. A háztartási hulladék az a hulladékcsoport, amely mindennapi életünk során keletkezik, és amelyet leggyakrabban kommunális hulladéknak vagy csak egyszerűen szemétnek nevezünk. A kommunális hulladék a háztartásokban és az intézményekben képződik. 2. A képződő hulladék mennyisége A Magyarországon képződő hulladék mennyiségéről az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tud átfogó képet nyújtani számunkra, a következőkben ezt tekinteném át. 2.1 Országos Hulladékgazdálkodási Terv ( ) 15 A Hulladékgazdálkodási Törvény a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készítését írja elő, amelyet az Országgyűlés fogad el. Az OHT kihirdetését követően a régiók területi hulladékgazdálkodási tervet 15 Az alfejezet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály honlapján megjelent információk alapján készült a holnap címe: kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd Országos Hulladékgazdálkodási Terv 21

21 készítenek, ezután a települési önkormányzatok kötelesek helyi hulladékgazdálkodási tervet készíteni. A hulladékok termelői és kezelői kötelesek nyilvántartást vezetni az általuk kezelt hulladékokról, ezen adatok alapján készül egy statisztikai nyilvántartás. Az OHT az adatok alapján elemzi a hazai hulladékképződés és kezelés jelenlegi helyzetét, meghatározza a között elérendő célokat, illetve a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, programokat. A képződő hulladék mennyisége 1. sz. táblázat /millió tonna/ Hulladék típusa Mezőgazdasági és élelmiszeripari nemveszélyes 13,0 4,0 5,0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes 34,6 27,1 21,5 Települési szilárd 4,9 4,5 4,6 Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül)* 11,7 9,6 5,5 Települési szennyvíz-iszap 0,3 0,4 0,7 Veszélyes 4,5 3,4 3,4 Összesen 69,0 49,0 40,7 Biomassza** 37,0 41,0 28,0 Mindösszesen 106,0 90,0 68,7 *Begyűjtött mennyiség **A biológiai körforgásba megközelítőleg teljes egészében visszakerülő mező- és erdőgazdasági maradványok Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv A táblázat alapján elmondható, hogy a termelési hulladék mennyisége csökkent az elmúlt években. Ez a csökkenés az ipari termelés visszaesésének következménye, tehát nem tudatos intézkedésnek volt köszönhető. A statisztikai mutatók szerint a települési hulladék mennyisége az utóbbi néhány évben csekély mértékben változott. 22

22 16 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2002-ben összesen 72 millió hulladék keletkezett Magyarországon. 2.2 A települési szilárd hulladék mennyisége 17 Az elmúlt néhány évet vizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon évente átlagosan körülbelül 21 millió m 3 települési hulladék keletkezik, ez mintegy 4,3 millió tonna hulladékot jelent. A települési hulladék mintegy ⅔-a (2,6 millió tonna) a háztartásokból származik, a fennmaradó 1/3 rész (1,7 millió tonna) az intézményekben, szolgáltató egységeknél és gazdálkodó szervezeteknél keletkezik. Mint azt az adatok is mutatják, a gazdaság fejlődésével a települési szilárd hulladék mennyisége 2-3 százalékkal nő évente és egyelőre nem várható javulás e téren A települési szilárd hulladék összetétele A települési szilárd hulladék összetételére vonatkozó vizsgálatok eddig csak a fővárosban történtek. A fővárosban készített elemzések érvényesíthetők a nagyobb városokra, de a kisebb települések esetében a helyzet ennél kedvezőtlenebb. A következő adatok becsült értékek alapján kerültek a táblázatba. 16 Forrás: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa, Budapest Magyarország főbb környezeti mutatói A fejezet a következő alapján készült: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási Főosztály, A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei - Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. Készítette: Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja. Budapest, július 23

23 A települési szilárd hulladék jellemző összetétele Magyarországon (m/m %-ban) 2. sz. táblázat Hulladékalkotó Főváros és nagyobb városok * Országos átlag ** Papír Műanyag Textil Üveg Fém Szerves (bomló) Szervetlen Összesen * szabvány szerint mért értékek ** szakmai becsléssel meghatározott értékek (Köztisztasági Egyesülés) Forrás: A táblázat a települési szilárd hulladékok hasznosítható anyagtartalmát mutatja meg. A másodnyersanyagként hasznosítható hulladékok aránya, papír, műanyag, fém, üveg, textil esetében a fővárosban és a nagyobb városokban tömegszázalék, az országos átlag pedig tömegszázalék. A hasznosítható anyagtartalom a fejlett iparú európai országokban jóval kedvezőbb. Ezekben az országokban a papírtartalom tömegszázalék, a műanyagtartalom tömegszázalék, az üvegtartalom eléri a 8-10 tömegszázalékot. Ezekben az országokban a különböző hasznosítási és szelektív hulladékgyűjtési technikák is teret nyertek. A szelektív hulladékgyűjtés rendkívül hatékonyan tud működni egyes fejlett országokban. Németország, Hollandia, Svájc, Svédország, Ausztria esetében a teljes települési hulladékok százalékát tudják szelektíven gyűjteni. Magyarországon ez az arány sajnos igen csekély, a begyűjtött hulladékok mindössze 2-3 százalékát gyűjtik szelektíven. 24

24 Az eddigi tapasztalok alapján megfigyelhető, hogy nagyon lassan, de ugyan növekszik a hulladékban a hasznosítható összetevők aránya. A növekedés arányát több tényező is befolyásolja. Ilyen tényezők lehetnek a következők: az életszínvonal javulása, a fogyasztási szokások változása, az iparszerkezet átalakulása, a helyi és regionális különbségek, a helyi hulladékkezelési díjak. 3. A hulladékgazdálkodás gyakorlati megvalósítása A hulladékgazdálkodás célrendszere: 1. sz. ábra Hulladékképződés megelőzése, keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése Újrahasználat, hasznosítás Biztonságos ártalmatlanítás Forrás: 2. oldal Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv a Hulladékgazdálkodási Törvény által meghatározott hulladékgazdálkodási célrendszernek megfelelően alakítja ki az elérendő célokat, és meghatározza az ehhez szükséges intézkedéseket és programokat. A települési hulladék kezeléséért a települési önkormányzatok felelősek, mint a hulladék kezelését biztosító közszolgáltatás megszervezője. 18 Az alfejezet a Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási honlapon megjelent információk alapján készült, a holnap címe: 25

25 3.2 Megelőzés A hulladék mennyiségének csökkentése leginkább a hulladék képződésének megelőzésével érhető el. Az 1990-ben végbement ipari hulladék csökkenése az ipari termelés visszaesésének eredménye volt. Az azóta kialakult ipari szerkezetváltásnak és technológiafejlesztésnek köszönhetően egyre kevesebb ilyen jellegű hulladék keletkezik. A települési szilárd hulladék mennyisége növekedést mutat. A települési folyékony hulladék mennyisége csökkent, az egyre több helyen kiépített csatornahálózat és a szennyvíztisztításnak köszönhetően. 3.3 Hasznosítás Mint azt az előző fejezetben is említettem, a képződő hulladék hasznosítása hazánkban igen alacsony mértékű. Az ipari nem veszélyes hulladék hasznosítása 30 százalék alatt van, a veszélyes hulladéké 20 százalék alatt van, míg a települési szilárd hulladék körülbelül 3 százaléka kerül hasznosításra. Összességében mondva a Magyarországon képződő hulladék mennyiségének 30 százalékát sem hasznosítják. 3.4 Ártalmatlanítás Magyarországon a képződő hulladék mennyiségének a fele lerakásra kerül. A települési szilárd hulladék több mint 4/5-e kerül a lerakóhelyekre. Hazánkban 665 regisztrált lerakóhely működik, amelyeknek alig 15 százaléka üzemel az előírásoknak megfelelően, ugyanis a települési önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő anyagi kerettel, hogy a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő lerakóhelyek üzemeltetését fedezni tudják. Ezen kívül még körülbelül 620 kis befogadóképességű lerakóhely létezik. A fővárosban működik hazánk egyetlen égetőműje. 26

26 A képződő hulladék kezelése, év 3. sz. táblázat /%/ Hulladék típusa Hasznosítás Lerakás Égetés, egyéb ártalmatlanítás Mezőgazdasági és élelmiszeripari nemveszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes Települési szilárd Települési folyékony* (szennyvíziszap nélkül) Szennyvíziszap Veszélyes Összesen Biomassza** Mindösszesen *Begyűjtött mennyiség **A biológiai körforgásba megközelítőleg teljes egészében visszakerülnek a mező- és erdőgazdasági maradványok Forrás: 7. oldal Az előző fejezetben megismerkedhettünk a hazai hulladék mennyiségi és kezelési problémáival. A következőkben bemutatnám a települési szilárd hulladékok kezelésére irányuló programot. 4. A települési szilárdhulladék-kezelési program 19 A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, a Gazdasági Fejlesztési Célelőirányzat, a területfejlesztési, kohéziós alap és egyéb állami forrásoknak köszönhetően a települési hulladékkezelő rendszerek kiépülése megkezdődött hazánkban. A települési szilárdhulladék kezelési program a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként szerepel. 19 Az alfejezet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály honlapján megjelent információk alapján készült a holnap címe: c1 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 27

27 A hulladékok hasznosításának minél nagyobb arányú megvalósításához szükséges egy elkülönített begyűjtési rendszer szervezése, ennek ipari előkészítése és az ezekhez szükséges létesítmények: hulladékudvarok, gyűjtőszigetek, gyűjtőedényzet, válogatóművek kialakítása. A szelektív hulladékgyűjtéssel el kell érni, hogy 2008-ban a lerakóhelyekre kerülő hulladékmennyiség aránya a jelenlegi 83 százalék helyett 60 százalék alatt legyen. Jelenleg a lerakóhelyek igen kis hányada, csupán 15 százaléka működik az előírásoknak megfelelően ig el kell érni, hogy csak olyan lerakóhely működjön, amely teljes mértékben megfelel a környezetvédelmi követelményeknek. Ennek keretében szükséges a korszerűtlen lerakók bezárása, a jelenlegi lerakók korszerűsítése, illetve új lerakók létesítése. A cél, hogy az országban maximum 100 lerakóhely működjön. Az ország régiók szerinti felosztásában a nagyvárosok közelében, legfeljebb 6 települési hulladékégető létesítése szükséges. Mind a lerakóhelyek, mind a hulladékégetők begyűjtő-körzetében tervezik az elkülönített gyűjtést megvalósító komplex rendszer kiépítését. Az elkülönített gyűjtési rendszer teljes kiépítésével a lerakás kevesebbe kerülne, azonban a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó közszolgáltatás költségeit jelentősen növeli a szelektív begyűjtési rendszer kialakítása, ezen okból kifolyólag a beruházások jelenlegi támogatásait tovább kell bővíteni. 4.1 Csomagolás és csomagolási hulladék A III. fejezetben ismertettem a Hulladékgazdálkodási törvény előírásait a csomagolóanyagokra vonatkozóan. A törvény értelmében teljesítendő minimum 50 százalékos hasznosítási arány eléréséhez a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését 2005-ig ki kell terjeszteni az ország lakosságának legalább 40 százalékára, 2008-ig pedig a lakosság 60 százalékára. Mára elértük a hulladékok százalék körüli hasznosítási arányt. Az anyagában történő hasznosításban teljesítettük a 25 százalékos minimumot. A papír és fém csomagolások tekintetében a 15 százalékot is meghaladtuk, a műanyagok jelenleg közel 10 százalékát, az üvegek 14 százalékát hasznosítjuk újra. 28

28 Magyarországon az ipari és nagykereskedelmi, illetve a háztartási hulladékok aránya százalék. Azonban a hazánkban működő termékdíjas rendszer szinte kizárólag az ipari és nagykereskedelmi hulladékokkal foglalkozik, és lakossági hulladékgyűjtésre nem fektet elegendő hangsúlyt. Az 50 százalékos hasznosítási arány eléréséhez a termékdíjas rendszer átalakítása szükséges, ami már kiterjed a lakossági hulladék szelektív gyűjtésére is, ezáltal hatékonyabbá válhat a hasznosítás. 29

29 V. Hulladékfrakciók, másodlagos nyersanyagok A következő fejezetben bemutatnám a másodnyersanyagként használható csomagolóanyag típusokat. 1. Műanyag A műanyagot már több évtizede használja az emberiség. A műanyag olcsó, tartós és praktikus anyag. A csomagolóipar is hamar felismerte ezen előnyöket, és egyre több termék került műanyag csomagolásba, ennek következtében egyre több a keletkező hulladék mennyisége. A legtöbb termék csomagolóanyaga, a műanyagtasakok és műanyagtáskák polietilénből, a legolcsóbb műanyagból készülnek. Ezen műanyagok tömkelegével találkozunk nap mint nap. A műanyag hulladékoknak rendkívül negatív a környezetre gyakorolt hatása. 20 A háztartási hulladék összmennyiségének a százalékát a műanyagok adják. Magyarországon a lakosság által termelt műanyag hulladék mennyisége eléri a 300 ezer tonnát évente. A lerakóhelyeken a hulladékok 1/5-ét a műanyaghulladékok adják. A műanyagok a természetben nagyon nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le, éppen ezért nagyon fontos lenne a műanyaghulladék problémájának megoldása. Gyártásuk, lerakásuk, égetésük során rengeteg toxikus anyag kerül a természetbe. Különböző műanyagfajtákat ismerünk: A polietilén újrahasznosítható, nem mérgező műanyagfajta, rengeteg termék csomagolóanyagaként szolgál. A polietilén-tereftalát sem mérgező fajta, ebből készülnek a visszaváltható palackok. A visszaváltható palackok problémája, hogy azok 5-6-szor tölthetők újra, tisztításuk drága eljárással végezhető. Polipropilénből készülnek a joghurtos és margarinos dobozok. A polisztirol gyártási alapanyagai mérgezőek. Polisztirol tálcákon különböző élelmiszereket árusítanak. A polivinil-klorid egész élettartama során terheli környezetünket, az emberi egészségre ártalmas anyagokat tartalmaz. Léteznek úgynevezett 20 Az alfejezet a Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási honlapról gyűjtött információk alapján készült, a honlap címe: 30

30 fémgőzölt műanyagok, például a csipszes zacskó ilyen anyagból készül. Ezeket az anyagokat egy vékony fémréteggel vonják be, ezért nem lehet őket újrahasznosítani. 2. Papír A papírgyártás meglehetősen környezetterhelő folyamat. Az eljárás folyamán rengeteg energiát, vizet és vegyszert használnak fel. Az emberek szívesen vásárolják a legfehérebb papírt, melynek gyártása még inkább szennyezi a környezetet. A környezetbarát, szürke színű papír újrahasznosított hulladékból készül. Álljon itt néhány elgondolkodtató adat a papírgyártással és felhasználással kapcsolatban. 21 Az újrahasznosított papír tonnánként 12 öreg fát kímél meg a kivágástól, továbbá rengeteg vizet, áramot és lerakóhelyet takarít meg. Az 1997-ben mintegy 299 millió tonna papír gyártottak a világon, ami hatszorosa az 1950-es mennyiségnek. A mennyiség tovább növekszik, 2010-re várhatóan 31 százalékkal fog nőni a papírszükséglet a évihez képest. Rengeteg reklámanyag kerül a háztartásokba. Felmérések szerint egy magyar háztartásba évente mintegy 11 kg úgynevezett szemétposta jut el. 3. Üveg Az üveghulladék mennyiségének növekedését alapvetően a betétdíjrendszer összeomlása okozta. Az 1960-as években a tejesüvegek, üdítősüvegek, gyógyszeres üvegek visszaváltása még nem okozott gondot. Azonban a multinacionális vállalatok megjelenésével ez a rendszer összeomlott. Az italok csomagolására egyutas, eldobható csomagolóanyagokat használnak. 21 Az alfejezet a Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási honlapról gyűjtött információk alapján készült, a honlap címe: 31

31 22 Az üveg a folyékony italok csomagolására szolgál. Ellentétben a műanyag palackokkal az üveg nem veszi át az ital szín-és ízanyagát. Az üveg szor tölthető újra, míg a műanyag palackok csupán 5-6 alkalommal. A háztartási hulladék körülbelül 3 százalékát teszi ki az üveghulladék. Az üveg gyártása igen energiaigényes. A természetben nem bomlik le, és a hulladékégetőkben nem ég el. Az üveghulladék hulladékkezelési problémájára két lehetőség mutatkozik: az újrahasználat a betétdíjas rendszerrel, és az újrahasznosítás. 4. Fém A mai Magyarországon nagyon trendinek érezzük, ha alumíniumdobozból ihatjuk üdítőnket, sörünket. A reklámok is ezt sugallják. Így szépen lassan elhanyagoljuk a betétdíjas üveg vásárlását, mondván, hogy azokat vissza kell vinni az elárúsítóhelyre, amire nyilván nincs idő a mai rohanó világban. Habár Németországból már kitiltották a dobozos italok forgalmazását, mi előszeretettel vásároljuk azokat. 23 A fém csomagolóanyagok rézből, ólomból, vasból és alumíniumból készülnek. Az alumínium kedvező tulajdonságai miatt manapság nélkülözhetetlen a csomagolóiparban. Az alumínium könnyen újrahasznosítható fém, újrahasznosított alumínium adja a világ alumínium-felhasználásának 1/3-át. Évente átlagosan fejenként alumíniumdobozkát használunk el. 22 Az alfejezet a Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási honlapról gyűjtött információk alapján készült, a honlap címe: 23 Az alfejezet a Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási honlapról gyűjtött információk alapján készült, a honlap címe: 32

32 VI. A csomagolási hulladékok újrahasznosítása 1. A hulladékhasznosítás 24 A hulladékhasznosítás az a tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható anyagokat, termékeket közvetlenül (átalakítás nélkül, eredeti állapotban) vagy közvetve (átalakítást követően) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszavezetik. A hulladékhasznosítás célja a hulladék mennyiségének csökkentése, a keletkező hulladék másodnyersanyaggá, illetve energiahordozóvá való átalakítása, tehát a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése, ezáltal elősegítve a gazdaság hatékonyságát A műanyaghulladék újrahasznosítása 25 A műanyagok újrahasznosítása komplex folyamata, mivel több fajta műanyag létezik, melyek összetételükben nagy mértékben különböznek. A műanyagokat először szelektíven gyűjtik, majd kézi válogatás során fajtánként külön választják azokat. A folyamat következő lépéseként a műanyagokat tömörítéssel bálázzák. A bálák ezután könnyen elszállíthatók az újrahasznosítás helyére, ahol felaprítják azokat, majd a kis műanyag darabkákat megtisztítják. Végül a műanyagdarabkákat granulálják, így további termékek felhasználására lesznek alkalmasak. 24 Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási Főosztály, A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei - Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek oldal, Készítette: Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja. Budapest, július 25 Az újrahasznosítási folyamatábra az Öko-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. honlapjáról származik. A honlap címe: 33

33 A műanyaghulladék újrahasznosításának folyamata 2. sz. ábra Forrás: A papírhulladék újrahasznosítása 26 A papírhulladék újrahasznosítási folyamatában először anyaguk szerint szétválogatják a hulladékot, majd bálázzák azokat. A begyűjtött anyagok szerint készülhetnek: A. papírtermékek, vagy B. italos kartondobozok. Mint az a folyamati ábrán is látható, az A folyamatban a papírt először pépesítik, míg a B folyamatban a kartont felaprítják, a darabkákat magas hőfokon összetömörítik, majd a tektán táblákból (használt Tetra Brik dobozból préselt funérlap) állítják elő a készterméket. 26 Az újrahasznosítási folyamatábra az Öko-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. honlapjáról származik. A honlap címe: 34

34 3. sz. ábra A papírhulladék újrahasznosításának folyamata Forrás: 1.3 Az üveghulladék újrahasznosítása Az üveghulladék esetében fontos az újrahasználatról beszélni. A betétdíjas üvegek többutas csomagolóanyagok. Ezek az üvegek többször újratölthetők, így kevésbé szennyezik a környezetet, mint egyszerhasználatos, eldobhatós társaik. Ha az üveget már nem váltják vissza, megsérült vagy összetört, attól azokat még újra lehet hasznosítani. 27 A színük szerint válogatott üvegeket először megtisztítják az újrahasznosítási folyamatban, majd felaprítják azokat. Mágnes segítségével eltávolítják a fémdarabokat, színük szerinti válogatás után beolvasztásra kerülnek, majd formaöntésre. A folyamat végterméke az újrafelhasználható csomagolóanyag. 27 Az újrahasznosítási folyamatábra az Öko-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. honlapjáról származik. A honlap címe: 35

35 Az üveghulladék újrahasznosításának folyamata 4. sz. ábra Forrás: A fémhulladék újrahasznosítása A fém kitermelésének költségessége és a természeti erőforrások kimerülése miatt egyre fontosabbá válik a fémek újrahasznosítása. 28 A begyűjtött fémeket fajtánként kiválogatják, majd bálázzák. A megfelelő helyre történő szállítás után felaprítják a hulladékot, mágnessel kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. Tisztítás után beolvasztásra kerülnek, ezután fém tömböket készítenek, melyekből laminálás után késztermékek készíthetők. 28 Az újrahasznosítási folyamatábra az Öko-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. honlapjáról származik. A honlap címe: 36

36 A fémhulladék újrahasznosításának folyamata 5. sz. ábra Forrás: 37

37 VII. A hulladékgazdálkodás helyzete Debrecenben 1. A képződő hulladék mennyisége 2001-ben annyi hulladék keletkezett Debrecen városában, hogy azt a mennyiséget a Kossuth téren elterítve - a város szimbolikus építményének - a Nagytemplom tornyáig ért volna. Úgy gondolom, a város lakosságának ez igen rémisztő látvány lenne. Sajnos az évente keletkező hulladékmennyiség azóta is tovább növekedett. A következő grafikon a években a keletkezett hulladék mennyiségét szemlélteti. 6. sz. ábra 29 Hulladékmennyiség tonna Az A.K.S.D Kft., mint Debrecen Megyei Jogú Város hulladékkezelési közszolgáltatója, által kibocsátott adatok alapján készült grafikonból egyértelműen kitűnik, hogy a keletkező hulladék mennyisége évről évre növekszik ben a városban közel 110 ezer tonna hulladék képződött, 10 év alatt ez a mennyiség körülbelül kétszeresére növekedett. Ez azt jelenti, hogy a 210 ezer fős városban fejenként már évente több mint 1 kilogramm hulladék képződik. 29 Az A.K.S.D Kft. hulladékgazdálkodási közszolgáltató adatai alapján készült a grafikon. 38

38 A következő grafikonon megfigyelhetjük a keletkezett hulladék frakciónkénti eloszlását, százalékos arányban. 7. sz. ábra 30 Keletkezett hulladék, frakciónkénti megoszlása, % 7% 1% 23% 31% 5% Kommunális Ipari Föld Törmelék Veszélyes Egyéb Az ábra a Debrecenben keletkezett hulladékfajtákat mutatja meg a 2003-as évben. Az A.K.S.D Kft. adatai szerint 2003-ban összesen tonna hulladék képződött. Az elmúlt évben keletkezett hulladék mennyiségének igen jelentős részét, 31 százalékát teszi ki a kommunális hulladék. A statisztikai felmérések szerint a gazdasági fejlődés következtében a háztartásokban keletkező hulladékmennyiség évente átlagosan 2-3 százalékkal növekszik. A városban tehát igen nagy mennyiségben keletkezik kommunális hulladék. A szelektív hulladékgyűjtés megoldás lehetne a települési hulladék mennyiségének csökkentésére. 30 Az A.K.S.D Kft. hulladékgazdálkodási közszolgáltató adatai alapján készült a grafikon. 39

39 2. A szelektív hulladékgyűjtés A hatodik fejezetben bemutattam a másodnyersanyagként hasznosítható hulladékok újrahasznosítási folyamatát. A folyamat során láthattuk, hogy a Hulladékgazdálkodási törvény előírásainak megvalósítása, a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése érdekében milyen fontos az, hogy a hulladékokat szelektíven gyűjtsük, elkülönítve egymástól a veszélyes hulladékot és az újrahasznosítható hulladékot. A szelektív hulladékgyűjtés tehát a hulladékhasznosítás komplex tevékenységének egyik eszköze. 2.1 Szelektív gyűjtési rendszerek 31 Az egész ország területén, így Debrecen városában is a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására négy módszert alkalmaznak. Mind a négy esetben a hulladék különválogatása a keletkezés helyén megtörténik. A hulladék tárolása és elszállítása eltérő módon zajlik. A szelektív gyűjtési rendszerek típusai: 1. Járdaszéli gyűjtés: a lakosság a hulladék gyűjtésére szolgáló edényt a ház elé kikészíti, és meghatározott napokon történik az elszállítás. 2. Gyűjtősziget, gyűjtőpont: a település kiemelt pontjain (intézmények, áruházak, bevásárlóközpontok mellett) elhelyezett konténerekbe gyűjthető szelektíven a féle (üveg, műanyag, papír, fém) hulladék. 3. Hulladékudvar: a hulladékudvarokba a lakosság meghatározott hulladékokat vihet be, ahol egy alkalmazott átveszi azokat és a megfelelő edényzetbe helyezi. A következő hulladéktípusok helyezhetők el a hulladékudvarokban:! másodnyersanyag: papír-, műanyag-, üveg-és fémhulladék 31 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a Biokom Környezetgazdálkodási Kft által készített információs füzet. 40

40 ! veszélyes hulladék: használt akkumulátor, elektronikai cikkek, használt étolaj, festékes dobozok, festékmaradvány, gyógyszer, szárazelem, hűtő! zöld hulladék: ágnyesedék, falomb, avar, kaszálék! nagy tömegű hulladékok: lom, bútor, építési törmelék, gumiabroncs A hulladékudvar használatáért nem kell fizetni. 4. Kampányszerű gyűjtés: az önkormányzatok, illetve a helyi szervezetek rendeznek félévente vagy évente időszaki akciókat, elsősorban a veszélyes hulladékokra irányul ez a gyűjtési kampány. Ezen kívül az általános iskolás gyermekek iskolai program keretében begyűjtik a lakosságnál felhalmozódott papír és fémhulladékot. 2.2 A műanyaghulladék szelektív gyűjtése 32 A műanyagok gyűjtése során fontos, hogy a palackokról lekerüljenek a kupakok és összetaposva kerüljenek a sárga színű konténerbe, így azok kevesebb helyet foglalnak el. A következő műanyaghulladékok gyűjthetők szelektíven: ásványvizes, üdítős palack, csomagolóanyagok (PP, PE, HDPE jelzésű csomagolóanyagok), fóliák, samponos, öblítős flakonok kimosva, joghurtos-, vajas-, margarinos-, tejfölös doboz kimosva, hypós és mosogatós flakon kimosva, műanyag rekesze, műanyag kupak. Nem gyűjthetők szelektíven a gyermekjáték, mikrohullámú tálca, növényvédőszerrel, festékkel szennyezett műanyagcsomagolású hulladékok. 2.3 A papírhulladék szelektív gyűjtése 33 A papír újrahasznosításának alapfeltétele, hogy a begyűjtésre került papír ne legyen szennyezett, és ne keveredjen fóliázott, laminált, egyéb anyaggal készült papír a papírhulladékok közé. Szelektíven gyűjthetők a kék színű konténerben: a csomagolódoboz, boríték, élelmiszerdoboz (pl. müzlis), karton, hullám-papír, papírzacskó, reklámújság, 32 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a Biokom Környezetgazdálkodási Kft által készített információs füzet. 33 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a Biokom Környezetgazdálkodási Kft által készített információs füzet. 41

41 újságpapír (napilapok, magazinok), iroda- és géppapír, leporelló, telefonkönyv, többrétegű italos doboz. Szelektív nem gyűjthető papírhulladékok: címke, matrica, indigó, faxpapír (hőérzékeny), tejes, tejfölös, üdítős doboz, amelynek belseje alumíniummal vagy fóliával borított, műanyag ablakkal vagy címkével ellátott boríték. 2.4 Az üveghulladék szelektív gyűjtése 34 A gyűjtőedényekben színük szerint gyűjthetők az italos üvegek. A szelektíven gyűjthető üvegek: italos üveg (fehér, barna és zöld), bébiételes üveg, befőttes üveg, lekváros üveg. A szelektív nem gyűjthető üvegek: ablaküveg, jénai, tükör, TV képcső, szélvédő, kerámia, kristály, üvegedény és pohár, villanykörte, szemüveg, katedrálüveg, agyagedény. 2.5 A fémhulladék szelektív gyűjtése 35 A szürke színű konténerben szelektíven gyűjthető fémek: fém konzervdobozok, fém zárókupakok, alumínium edények, üdítős és sörös dobozok. Szelektív nem gyűjthetők az alufólia-maradék, festékes, növényvédőszeres doboz, nehézfémeket tartalmazó tárgyak. 34 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a Biokom Környezetgazdálkodási Kft által készített információs füzet. 35 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a Biokom Környezetgazdálkodási Kft által készített információs füzet. 42

42 A következő grafikon 2003-ban, a debreceni háztartásokban keletkező hulladékok frakciónkénti megoszlását mutatja. A másodnyersanyagként hasznosítható hulladékok, a fém-, műanyag-, üveg- és papírhulladékok teszik ki a keletkezett hulladékok jelentős részét, 52 százalékát. Mivel a háztartásokban keletkezett csomagolási hulladékok évente előreláthatólag továbbra is 2-3 százalékkal növekedni fognak, ebből kifolyólag nagyon fontos ezen hulladékok szelektív gyűjtésének, elhelyezésének, újhasznosításának a megoldása. 8. sz. ábra 36 A lakossági szemétáradatba kerülő anyagok, % 8% 8% 27% szerves anyag fém műanyag üveg papír 22% 8% 16% 6% veszélyes hulladék textil törmelék, föld 36 Az A.K.S.D Kft. hulladékgazdálkodási közszolgáltató adatai alapján készült a grafikon. 43

43 VIII. A hulladékgazdálkodási program Debrecenben 37 Mintegy 10 évvel ezelőtt a város kísérletet tett a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítására. Minden nagyobb szupermarket előtt hulladékgyűjtő konténereket helyeztek el, összesen 19 helyen. Ezekben a konténerekben lehetőség nyílt a papír, műanyag, fehér és színes üveghulladékok szelektív gyűjtésére. A kezdeményezésről hírt adott a helyi Debrecen Televízió és a helyi napilap a Hajdú-Bihari Napló. Ez a próbálkozás az akkori helyzetben igen korainak bizonyult. A lakosság csekély aktivitást mutatott a rendszer elfogadására, a feldolgozóipart felkészületlenül érte a hulladék befogadása és így a hulladékok hasznosítása megoldatlan kérdés maradt, illetve az anyagi keret sem volt biztosított egy komplex rendszer létrehozására. A konténerek kis kapacitásúak voltak, így a folyamatos begyűjtés költségei magasak voltak. Az önkormányzat PHARE támogatást nyert a rendszer létrehozására, de ez a támogatás csak egy kísérlet fedezésére volt igénybe vehető, folyamatos működtetésre nem. Végül az egész szelektív hulladékgyűjtési program 1994 végén leállt. 1. Komplex hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése 38 Az Európai Unió által létrehozott ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre- Accession) program támogatásával szelektív hulladékgyűjtési, hasznosítási és települési hulladék-gazdálkodási rendszer kialakítására kerül sor Debrecen városában, mindazonáltal a projekt kiterjed Hajdú-Bihar megyére is. Az Európai Unió és a magyar kormány novemberében írta alá a megállapodást. A projekt megvalósításának időszaka március 1-től december 31-ig tart. A program költsége euro, amelynek a 75 százalékát az ISPA előcsatlakozási alap finanszíroz. A támogatás kedvezményezettje Hajdú- Bihar megye 78 önkormányzata. A projekt szerződő fele a debreceni önkormányzat. 37 Az alfejezet Gentischer Péter - Hartman Mátyás - Kalas György - Tarnik Csilla: A lakossági fogyasztási szokások változásának összefüggése a hulladékgazdálkodással 49. oldalon található adatok alapján készült. Budapest: Magyarország az ezredfordulón- MTA stratégiai kutatások Az A.K.S.D Kft. bocsátotta rendelkezésemre az információkat, illetve a projekt megtalálható a Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási honlapon, melynek címe: 44

44 A program feladata Hajdú-Bihar megyében három hulladéklerakó és hulladékkezelő telep létrehozása: Berettyóújfalu, Debrecen, Hajdúböszörmény városokban. További feladat a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása, illetve azon hulladéklerakók bezárása, melyek nem felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak. 1.1 Kettős létesítményátadás 39 Az ISPA előcsatlakozási alap által támogatott projekt keretében a Magyarországon folyó jelenleg 12 hulladékgazdálkodási ISPA program közül elsőként, október 21-én átadták a Debreceni és Hajdúsági Regionális Hulladékkezelő Telepek épületeit és depónia tereit, Debrecen és Hajdúböszörmény térségében. A támogatás egy már meglévő hulladéklerakó telep bővítését tette lehetővé. Létrehoztak egy 2000 m 2 alapterületű csarnokot, ahol a szelektíven gyűjtött hulladék válogatása végezhető, ez az újrahasznosítási folyamat elengedhetetlen része. Létesült egy 800 m 2 alapterületű komposztáló csarnok a szelektíven gyűjtött szerves hulladék kezelésére. A 3,3 ha területű depónia tér már ma is fogadja a hulladékot, a hulladékkezelő technológia a gépek beüzemelése után indul januárjában. Hajdúböszörmény térségében szintén átadták a hulladékkezelő létesítményt. A hulladékkezelő telep újszerű technológiát alkalmaz, ugyanis a keletkezett vegyes hulladékot az aprítás után beton cellákban biológiailag stabilizálják. Ez az eljárás csökkenti a hulladék szervesanyag tartalmát, az előírások szerint a lerakóhelyekre került hulladékok szervesanyag tartalmát fokozatosan csökkenteni kell. A telep várhatóan januárjában kezdheti el a működését. 1.2 A szelektív gyűjtési rendszer kiépítése 40 A projekt célcsoportként a lakosságot, intézményeket és kereskedőket jelölte meg. A projekt célja a szelektív hulladékgyűjtési rendszer elfogadtatása, a környezettudatosság 39 A hír megjelent az A.K.S.D Kft. honlapján, melynek címe: 40 Az alfejezet a projekt alapján készült, a következő honlapon megtalálható: 45

45 növelése, a hulladékszegény technológiák népszerűsítése, a visszaváltható csomagolás helyzetének javítása, a lakosság tájékoztatása a környezetvédelem fontosságáról információs anyagok kiadásával. Elérendő célként a szelektíven gyűjtött hulladék arányának 10 százalékos növelését határozták meg. A projekt keretében a hulladéklerakók és hulladékkezelő telepek gyűjtőkörzetében egy szelektív gyűjtési rendszert alakítanak ki. A szelektív gyűjtési rendszer a gyűjtőszigetes megoldást alkalmazza. A 2001-ben kezdődött a hulladékgazdálkodási program gyakorlati megvalósítása. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakításának első fázisaként, novemberében gyűjtőszigeteket hoztak létre a város lakótelepein januártól Debrecen két legnagyobb bevásárlóközpontjánál, majd áprilistól további 30 gyűjtőszigetet alakítottak ki, így a hulladékgyűjtő szigetek száma mára eléri a 126 darabot. 41 Jelenleg a következő városrészek kapcsolódtak már be a szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe: Belváros, Csapókert, Dobozi lakótelep, Epreskert, Faraktár lakótelep, Hatvan utcai kert, Kassai úti lakótelep., Laktanya u. Rózsahegyi u. lakótelep., Nagyerdei körút, Széchenyi-kert, Tócóskert, Tócóvölgy, Újkert, Vargakert, Vénkert, Vezér u. lakótelep, Wesselényi lakótelep, Józsa, Kerekestelep, Epreskert, Homokkert, Lenctelep, Csigekert, Kismacs, Nagymacs. A szelektíven gyűjtött hulladékot a hulladéklerakók térségében kialakított utóválogató soron válogatják át, amely elengedhetetlen lépése az újhrahasznosítási folyamatnak. Az utóválogatók kapacitása 45 ezer tonna évente, ez a teljesítmény a hulladékok mintegy 30 százalékának válogatását teszi lehetővé. A szelektív hulladékgyűjtés sikerességét szemlélteti a következő grafikon. Az ábra a 2003-ban és 2004-ben, Debrecen városában szelektíven begyűjtött hulladék mennyiségi adatait foglalja össze. A városban a papír, a műanyag és üveg hulladékok külön gyűjtéséről szóló adatai szerint, a október hónapig begyűjtött hulladék mennyisége meghaladta a 2003 egész évben szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségét. 41 Az A.K.S.D Kft. adatai szerint. 46

46 9. sz. ábra 42 Szelektív hulladékgyűjtés 2003, kg papír 2003 papír 2004 PET 2003 PET 2004 üveg 2003 üveg 2004 hulladékfrakció 43 A Hajdú-Bihari Naplóban megjelent cikkben is a szelektív hulladékgyűjtés sikerességéről olvashatunk, ugyanis teljes kihasználtság jellemzi a szelektív hulladékgyűjtő konténereket. A hulladékgyűjtőket hetente kétszer megtelnek a városban, a lakosság körében tehát népszerű a papír, műanyag palack és üveg szelektíven való gyűjtése. Az A.K.S.D Városgazdálkodási Kft. pr-munkatársa kifejtette, hogy a jelenleg Debrecen területének mintegy kétharmadát látták már el szelektív hulladékgyűjtő konténerekkel. A tervek szerint 2005 tavaszán tovább bővítik a hulladékgyűjtők számát és a bevont városrészeket. A nemzetközi tapasztalok szerint, körülbelül öt-tíz év szükséges ahhoz, hogy a lakosok számára teljesen természetesen legyen a hulladékok szelektív gyűjtése. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a fogyasztó szemlélete és szokásai megváltozzék. 44 Az ÖKO-Pannon Kht. Debrecen önkormányzatával és a város hulladékkezelési közszolgáltatójával az A.K.S.D Kft.-vel 2003-ban kötött szerződése eredményeképpen új lendületet vehetett a város szelektív hulladékgyűjtési rendszerének fejlődése. Közösen végzik a hulladékgazdálkodási programmal kapcsolatos kommunikációs tevékenységet, mint a 42 Az A.K.S.D Kft. adatai alapján készült grafikon. 43 A cikk a Hajdú-Bihari Napló október 28-i számában jelent meg. 44 Az adatok az Öko-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. honlapjáról származnak. A honlap címe: 47

47 városban, 2003-ban és 2004-ben is meg rendezett szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő road-show, illetve a regionális sajtó-és médiamegjelenéseket. Az ÖKO-Pannon Kht. tájékoztató kiadványaival és hírveleivel nyújt segítséget a hulladékgyűjtési rendszer jobb megismeréséhez. A három együttműködő szervezet továbbá nagy hangsúlyt fektet a környezeti nevelésre a helyi oktatási intézmények részvételéve. 2. A lakosság szerepe A lakosságnak rendkívül nagy szerepe van a hulladék mennyiségének csökkentésében. A fogyasztó döntéseivel és választásaival nagymértékben befolyásolja a kínálatot és ezzel együtt a gazdaság alakulását. Elsődleges célként a hulladék keletkezésének megelőzését jelölhetjük meg. A lakosság nagy mértékben hozzájárulhat a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentéséhez, a megelőzés elvét alkalmazva, ehhez pedig szükséges a lakosság fogyasztási szokásainak, és szemléletmódjának megváltoztatása. A háztartásokban keletkező hulladékmennyiség felét a csomagolóanyagok adják, ez évente mintegy 200 kilogramm fejenként. A lakosság fogyasztása évről évre növekszik, ezáltal pedig a hulladékhegyek is tovább növekednek. A reklámok hatásairól is fontos említést tenni. A reklámok a termékek bemutatása során olyan életérzést, mint a fiatalság, boldogság, szerelem sugallnak, amelyek csak akkor érhetőek el, ha az adott terméket megvásároljuk. Belépve a nagy bevásárlóközpontokba, áruházakba, ezek a reklámok vezérelnek bennünket a vásárlás bonyolítása során. A reklámok és az áruházak folytonos akciózási lázai felesleges vásárlásra késztetik az embereket, még ha épp nincs is szükség az adott termékre, akkor is megvásárolja a fogyasztó. A csomagolóanyag eredeti tárolást és szállítást megkönnyítő funkciója mára átalakult, és tulajdonképpen a csomagolás adja el a terméket. A feltűnő színekkel ellátott, a túlzott mennyiségű csomagolóanyaggal borított termékek valamiféle kényszert ébresztenek a fogyasztóban azok megvásárlására. 48

48 A fogyasztónak környezettudatosan kellene vásárolni, mennyiségi és minőségi szempontokat is figyelembe véve. Ez azt jelenti, hogy a vásárló felesleges fogyasztás elkerülése, a csomagolóanyagok lehetőség szerinti csökkentése mellett, környezettudatosan kizárólag minőségi termékeket vásárol. Ilyen minőségi termékek a környezetbarát termék, a hazai termék, a visszaváltható termékek. 45 A Hulladék Munkaszövetség, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és egyéb környezetvédő és fogyasztáskritikus szervezetek már öt éve megrendezik hazánkban, minden év novemberének utolsó péntekjén a Ne Vásárolj Semmit Nap-ot. A program a túlzott fogyasztás káros környezeti hatásaira hívja fel a figyelmet. A november 26-ára eső napon a szervezők fogyasztói böjtre buzdították az ország lakosságát. A reklámok olyan ideált közvetítenek számunkra, amelyek hatására túlzott vásárlásba kezdünk. A szervezők nem szegénységet és nélkülözést prédikálnak, hanem azt hangsúlyozzák, hogy a boldogságot nem a bevásárlóközpontban találhatjuk meg, különböző termékek vásárlásával, meg kell találnunk a pénz nélküli örömöket magunk és környezetünk érdekében. Tehát először is a legfontosabb feladat, az emberek szemléletének átformálása. Németországban tapasztalhattam, hogy már a kisgyermekeket is a környezettudatosságra nevelik. Egészen kis korukban megtanulják, hogy fontos a környezetünk védelme. A szelektív hulladékgyűjtés szabályait is könnyen elsajátítják, míg ez többek között a magyar diákoknak is idegen és szokatlan. Ahhoz, hogy a magyar emberek szemlélete megváltozzék, még hosszú időnek kell eltelnie. Ugyanis a lakosság már évtizedek óta megszokott egy bizonyos szemetelési szokást, és nem várható el, hogy ezt a szokást minden anyagi érdekeltség nélkül azonnal levetkezze. Az idős emberek már nem fáradoznak, hogy megértsék és használják a szelektív hulladékgyűjtési rendszert. A középkorú lakosság már kezdi megszokni az új rendszert, de még nem feltétlenül alkalmazza azt. Alapvetően pozitív az emberek hozzáállása a környezetük állapotának javítására. Nagy hangsúlyt kell fektetni, a felnövekvő nemzedék ilyen téren való 45 Az információ forrása a következő honlap: 49

49 tájékoztatására és oktatására, akik már gyermekeiket egy környezettudatos gondolkodásmódban és világban nevelhetik fel. Az emberek szemléletének megváltozásával egyidőben, a fogyasztóknak vásárlási szokásaikon is változtatniuk kell. Az egyutas csomagolóanyagok vásárlása helyett a többutas csomagolóanyagok kerüljenek előtérbe. Az eldobható palackok használatát váltsuk fel műanyag visszaválható palackokra, de leginkább az üveges élelmiszerek vásárlása kapjon nagyobb hangsúlyt. A célok elérésében nagy szerepe van a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítését megcélzó kommunikációs tevékenységnek. 3. A lakosság tájékoztatása 46 A hulladékgazdálkodási program igen fontos eleme a helyi lakosság tájékoztatása. A tájékoztató tevékenység a médián keresztül zajlik, tájékoztató brosúrák kiadásával, honlap létrehozásával, illetve az önkormányzati irodákban, teleházakban (informatikai oktatóközpont) és a hulladékkezelő telepeken felállított információs pontok segítségével. A lakosság számára ismertetni kell a kiépülő hulladékgazdálkodási rendszer jellemzőit, előnyeit, a környezetkímélő fogyasztással és hulladékgazdálkodással kapcsolatos tudnivalókat, érdekességeket. A környezeti nevelés rendkívül fontos szerepet játszik az emberek környezettudatosságának kialakításában. Ma már hazánkban törvények írják elő a környezetvédelmi oktatás szükségességét. A probléma ott jelentkezik, hogy a környezetvédelemre való nevelés még nem épülhetett be az oktatási rendszerbe, ugyanis a pedagógusok képzése még nemrégiben kezdődött el. Az általános iskolában tanító pedagógusok munkáját a Hulladék Munkaszövetség és az E-Misszió Egyesület által kiadott oktatási segédlet és szemléltető kiadványok segítik. 46 Az alfejezet a projekt alapján készült, a következő honlapon megtalálható: 50

50 4. Közvélemény-kutatás 47 A Hajdú-Bihar megyében február és március között végzett közvélemény-kutatás során 1000 főt kérdeztek meg a hulladékgazdálkodásról, a hulladékok és a környezet kapcsolatáról, illetve a megyei hulladékgazdálkodási programról. A kutatás célja, hogy képet kaphassunk arról, a lakosságnak milyen ismeretei vannak a hulladékgazdálkodásról, mit hajlandó tenni a környezetünk állapotának javításáért és egyáltalán mennyire tájékozottak az emberek ebben az igen fontos témában. A következőkben az általam lényegesnek tartott kérdésekre adott válaszokat mutatnám be. A kérdések a szelektív hulladékgyűjtés ismertségéről és elterjedtségéről ad képet számunkra. A megkérdezettek ötöde, pontosan 20,2 százaléka már most szelektíven gyűjti a hulladékot, és mintegy 20 százalékuk az otthonukban keletkezett veszélyes hulladékot a kijelölt hulladékudvarokba szállítja el. Jelentős azon válaszok száma, ahol a megkérdezettek mintegy 62 százaléka biztosan alkalmazná a szelektív hulladékgyűjtési rendszert. A kutatás szerint a válaszadók 23,1 százaléka környezettudatosan vásárol, tehát a kevesebb csomagolóanyaggal ellátott élelmiszereket és a visszaváltható termékeket választja. Ezt a számot a megelőzés miatt lenne nagyon fontos növelni. Ami elszomorító adat, hogy a megkérdezettek csupán fele lenne hajlandó a vásárlásait környezettudatosan bonyolítani, egyelőre fogyasztási szokásaikon mintegy 40 százalékuk tudna talán változtatni. 47 Az alfejezet a projekt alapján készült, a következő honlapon megtalálható: 51

51 4. sz. táblázat Mit gondol, a következők közül Ön melyiket tudná megtenni annak érdekében, hogy kevesebb hulladék vegyen bennünket körül? A szemét szelektív gyűjtését A veszélyes hulladékok hulladékudvarok ba való szállítását Környezettudato sabb vásárlást Fogyasztási szokások változtatásával kevesebbet vásárolna Nem szemetel, kizárólag hulladékgyűjtőbe teszi a szemetet nem tudná megtenni talán meg tudná tenni biztosan meg tudná tenni már most is így cselekszik nincs rá lehetősége nem tudja /nem válaszolt 3,2% 8,8% 61,9% 20,2% 5,8% 0,1% 12,4% 17,0% 47,3% 18,8% 4,1% 0,4% 7,0% 20,4% 49% 23,1% 0,2% 0,3% 15,5% 32,7% 33,9% 17,1% 0,1% 0,7% 1,6% 3,2% 26,7% 68,5% - - Forrás: A következő táblázat a szelektív hulladékgyűjtést, a veszélyes hulladékok hulladékudvarokba történő vitelét és a komposztálás népszerűségét mutatja be. A komposztálást a válaszadók mintegy kétharmada alkalmazza, a szelektív gyűjtés a megkérdezettek egyötödére jellemző, a veszélyes hulladékok hulladékudvarba történő elvitelére kevesen vállalkoznak. A válaszadók nagy része 422 fő csak egy hulladékkezelési eljárást alkalmaz, döntően a komposztálást. (A komposztálás válasz a kertes házban lakók százalékában van 52

52 feltüntetve.) Kétféle hulladékgyűjtési formát 116 fő alkalmaz, míg 195 fő egyiket sem és 52 fő mindhármat. 10. sz. ábra A szelektív gyűjtés, a veszélyes hulladék hulladékudvarba vitele és a komposztálás elterjedtsége 22% szelektív gyűjtés 58% 20% veszélyes hulladék hulladék-udvarba vitele komposztálás Forrás: oldal A következő táblázat bemutatását azért tartom fontosnak, mert mint látható az embereknek hiányosak az ismereteik. Ezért sürgető feladat az emberek tájékoztatása, ha nem tudják, mit jelentenek ezek a fogalmak, nem is értik meg, milyen fontos azok alkalmazása. A kommunikációs tevékenység ezen probléma megoldására irányul. A megkérdezettek csupán egyharmada ismeri a szelektív gyűjtés, a hulladékudvar és a gyűjtősziget fogalmakat, 38 százalékuk csak az egyiket ismeri. Az 1000 megkérdezettből 48 fő egyik fogalmat sem ismeri. A szelektív hulladékgyűjtés fogalmát ismerik a legtöbben. A hulladékudvar fogalmát csupán 38,6 százalékuk ismeri, és a válaszadók mintegy fele szeretne róla többet tudni. A gyűjtősziget fogalmát a válaszadók alig több mint fele ismeri, bár valószínűnek tartom, hogy látták már a város kiemelt pontjain elhelyezett konténereket, csak éppen nem ismerik a gyűjtősziget elnevezést. 53

53 Szerencsére csekély azoknak a száma, akik teljesen elzárkóztak volna további információk megszerzésére, a hulladékgazdálkodás pontosabb megismerésére. Hallott-e már a következő dolgokról? 5. sz. táblázat igen és tudja, hogy mi az igen, de nem tudja pontosan mi az nem, de többet szeretne tudni róla nem, de nem is akar többet tudni róla nem tudja /nem válaszolt Szelektív gyűjtés 94,1% 1,4% 3,2% 1,0% 0,3% Hulladékudvar 38,6% 9,7% 44,8% 6,3% 0,6% Gyűjtősziget 52,4% 8,6% 33,1% 5,6% 0,3% Forrás: oldal A közvélemény-kutatás során a lakosságot megkérdezték, egyáltalán hallott-e a megyében zajló hulladékgazdálkodási programról. Az eredmény kissé elszomorító, ugyanis a válaszadók 60 százaléka nem hallott a komplex hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére irányuló programról, a program ismertsége tehát alacsony mértékű. Továbbá megkérdezték azokat, akik már hallottak a programról, szerintük az Európai Unió milyen mértékű támogatással járul hozzá a projekthez, a válaszadók 85 százaléka egyáltalán nem tudott válaszolni a feltett kérdésre. Összességében elmondható, hogy a kutatások alapján a lakosság döntő többsége pozitívan viszonyul a szelektív hulladékgyűjtési rendszerhez. A Gfk 48 Piackutató Intézet 2003-ban végzett felmérése szerint a lakosság 60 százaléka külön gyűjtené a háztartásában keletkező hulladékot, ha arra lenne lehetősége. A lakosság csupán 7 százaléka valósította már meg otthonában a szelektív hulladékgyűjtést, tovább a megkérdezettek 16 százaléka már egy-két dologban betartja a hulladékgyűjtési szabályokat. A diplomások körében végzett mintavétel alapján kiderült, hogy a magasabb iskolai 48 A Gfk Piackutató Intézet adatai kerültek felhasználásra. 54

54 végzettségűek körében pozitívabb a beállítódásuk e téren, közülük már minden kilencedik szelektíven gyűjti a hulladékot háztartásában. A környezettudatosság egyelőre nem jellemző hazánk lakosságára. Mindössze a válaszadók 25 százaléka figyel arra, hogy a visszaválható palackokat válassza az eldobható csomagolású élelmiszerekkel szemben. Persze nem vall teljes környezettudatosságra a betétdíjas üvegek vásárlása, ugyanis a megkérdezettek 5 százaléka nem viszi vissza az általa megvásárolt termék palackot. 49 Nemcsak az iskolai végzettség alapján, hanem a lakóhely szerint is nagy különbségek mutatkoznak a hulladékgyűjtési szokásokra vonatkozóan. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján megjelent cikk szerint ma már Budapesten minden negyedik háztartásban szelektíven gyűjtik a hulladékot. Persányi Miklós a környezetvédelmi miniszter aláhúzta a környezetvédelem és környezettudatos szemlélet fontosságát. Kijelentette, hogy további fejlesztéseket tesznek és a fővárosban 2008-ra összesen kétezer gyűjtősziget üzemel majd. 5. A hulladékgazdálkodási program sikerességét befolyásoló tényezők 50 Egy településen bevezetésre kerülő hulladékgazdálkodási program sikerességét tehát a következők határozzák meg. Fontos, hogy milyen a lakosság általános viszonya, hozzáállása a hulladékhoz, illetve a városlakók környezeti tudata és együttműködési készsége. Mint azt már említettem, hogy a Debrecenben, 1994-ben indított hulladékgazdálkodási program sikertelensége nem a lakosság hozzáállásán múlt. A lakosság erős aktivitást mutatott a rendszer elfogadására. Az emberek környezettudatos felfogásának kialakulása hosszú folyamat. Ugyanis meg kell érteniük, hogy anyagi érdekeltség nélkül kell környezettudatosan 49 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján Minden negyedik fővárosi szelektíven gyűjti a hulladékot című, én megjelent cikk alapján. 50 Az alfejezet tartalmaz adatokat Gentischer Péter - Hartman Mátyás - Kalas György - Tarnik Csilla: A lakossági fogyasztási szokások változásának összefüggése a hulladékgazdálkodással 59. oldalon található fejezet alapján készült. Budapest: Magyarország az ezredfordulón- MTA stratégiai kutatások

55 viselkedni, vásárolni, hulladékot gyűjteni, hiszen mindenki személyes érdeke a környezetünk állapotának megóvása. Azt, hogy milyen a lakosság a hulladékgazdálkodási rendszerhez való hozzáállása demográfiai tényezők is befolyásolják. Ilyen befolyásoló tényező a fogyasztó életkora, neme, anyagi helyzete, életmódja. Felmérések szerinte a magasabb iskolai végzettségűek körében elterjedtebb a környezettudatosabb szemléletmód és a szelektív hulladékgyűjtés alkalmazása. Ezzel szemben, a jobb módúak viszont többet fogyasztanak és vásárolnak, így több hulladék keletkezik általuk. Az életmód is meghatározó körülmény, ugyanis a kertes házban lakók nagy része alkalmaz komposztáló dombot a szerves anyag hasznosítására. Egy program beindítása előtt tehát meg kell teremteni az emberek belső motiváltságát, hogy aktívan részt vehessen a rendszerben. Jelentős feladat az állampolgárok tudati előkészítése, vagyis az alapvető problémákra való rálátás, a megoldási alternatívák tudatosítása, a rendszer jellemzőinek és előnyeinek megismerése, felelősségérzet kialakítása. Az emberekben tudatosulnia kell a ténynek, hogy a csomagolóanyagokat a vásárlás után a szemétbe dobja, amiért korábban komoly összegeket adott ki. Az még nem elegendő feltétel, hogy a lakosságban kialakul a környezettudatos személet. Ahhoz, hogy ezt kamatoztatni lehessen ki kell építeni a megfelelő jogi és szakmai hátteret. Anyagilag érdekeltté tehető a lakosság, a szemétdíj-rendszer megváltoztatásával. Egy hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésének további feltétele a különgyűjtés technikai feltételeinek megléte. A program indításakor a városnak PHARE támogatás elnyerésével lehetősége volt a szelektív gyűjtőedények kihelyezésére. Később a rendszer folyamatos működéséhez már nem volt anyagi fedezet, illetve a feldolgozóipar sem állt készen a hulladékok befogadására és a rendszer lényegi lépésére, az újrahasznosítás megvalósítására. 56

56 6. Kritikák és javaslatok a környezetvédelmi ISPA programokra vonatkozóan 6.1 Észrevételek az eljárási renddel kapcsolatosan 51 A jelenlegi eljárási rendszer bonyolult, túlszabályozott, ennek eredményeképpen a folyamat átláthatatlan. Egyik legfőbb probléma, hogy nincs nyílt pályázati rendszer, nem alkalmazzák a pályázati kiírás eszközét. A pályázat nyertesei informális csatornákon keresztül kerül ki, tehát csak bizonyos köröknek van lehetősége a részvételre. Erre a problémára az a válasz érkezik, hogy nincs pályázati rendszer, mert csak kevés projekt finanszírozására van meg a kellő fedezet. Ez kétségeket ébreszthet, mivel a Hajdú-Bihar megyében megvalósuló hulladékgazdálkodási programban meglehetősen sok, 78 önkormányzat vesz részt, és az eddig megvalósult projektekben a magyar lakosság több mint 10 százaléka vett részt közvetve. Rendszerint a projektekről való tájékozódás sem akadálytalan. A projektek előkészítése titokban zajlik, tehát a társadalom nem tudja esetleges ellenvetéseit felvetni. Hiszen egy hulladéklerakó telepítési helye felháborodást válthat ki, viszont tájékoztatás hiányában nem vetődhetnek fel ellentétes vélemények. 6.2 Javaslat Nyílt pályázati kiírás lenne szükséges, hogy mindenki megismerhesse a támogatás lehetőségét és elvárásokat. A pályázati szándékot egy szakértékből álló bizottság vizsgálná meg. Az első bírálat alkalmával döntene arról, hogy érdemes-e a pályázati szándékban megfogalmazott tevékenység kidolgozása. A tetszést nyert szándékok kidolgozásra kerülnek, majd a bizottság bírálja azt, majd adott esetben elfogadja. A kivitelezés során nyílt tenderre és átláthatóságra van szükség. Az utóellenőrzés során a pénzügyi, tartalmi megvalósulást, illetve a célok teljesülését vizsgálják a folyamatos működés során is. 51 A Magyar Természetvédők Szövetségének kiadványa alapján, Szerzők: Gyulai Iván, Hargitai Katalin Tanulmány az ISPA működése terén szerzett eddig tapasztalatokról, november 57

57 6.3 A környezettudatos fogyasztó problémái A projekt felhívja a figyelmet az emberek szemléletmódjának megváltoztatásának fontosságára. A program során az önkormányzatok feladata lenne a lakosság ismereteinek bővítése, fogyasztási szokásainak környezettudatosabbá alakítása. Ugyanakkor én már hosszú ideje tudatosan figyelem a megyében, illetve konkrétan a városban folyó hulladékgazdálkodási programról szóló híreket, a lakosság felé irányuló kommunikációs tevékenységet. Azt kell mondanom, hogy az erről szóló híreket szinte vadászni kell. Sajnos nem népszerűsítik kellőképpen a programot. Az utca embere észrevehette, hogy jó néhány helyen szelektív hulladékgyűjtő konténereket állítottak fel. Az is szemet szúrhat, hogy ezek a konténerek gyakran teljesen tele van a begyűjtött hulladékkal, olyannyira, hogy a kapacitása felső határát éri el. Ez mondható a rendszer sikerességének, hiszen az emberek szelektíven gyűjtik a hulladékot. Az eset árny oldala, hogy ha már nem fér a konténerbe több hulladék, az emberek a konténerek mellé teszik, amit aztán a szél szétterít a környéken, tehát az intézkedésnek negatív hatása volt a környezetre. A másik esetben az emberek megszokván, hogy úgysem tudják elhelyezni a konténerben a hulladékot, inkább nem gyűjtik szelektíven azokat, és elhelyezik saját kukájukban. Mindazonáltal környezettudatos fogyasztónak lenni nem olcsó dolog. Sokszor a körzetbarát, ökotermékek jóval drágábbak hagyományos társaiknál, ugyanis a környezetbarát termékek esetében meg kell fizetni a termesztés, előállítási költségeit, melyek igen magasak, mivel azokat környezetbarát eljárásban részesítik. A hulladékgazdálkodási rendszerben a hulladék termelőjétől, a lakosságtól szállítják el a hulladékot, a szennyező fizet elv alapján tehát ő fizet. Ha ez az elv valóban érvényesülne, akkor a hulladék előállítója fizetne érte, s fontolóra venné, hogy mennyi csomagolóanyagot használ, és gyártana eldobható, egyutas csomagolóanyagot. De mit tehet a fogyasztó a mindennapi élettel járó hulladékheggyel? 58

58 7. A hulladékgazdálkodás jövője hazánkban Magyarországon a hulladékgazdálkodás jövője a szelektív hulladékgyűjtés. A szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása és hatékony működése kapcsán az jelenti a legnagyobb problémát, hogy ennek a hulladékgazdálkodási rendszernek nincs múltja, így a program minden résztvevője nehéz helyzetben van, hiszen maguknak kell kikísérletezni a tevékenység hatékonyan működő eszközeit, elemeit. A hulladékgazdálkodási program sikerességének két alappillére a lakosság és az újrahasznosítást végző feldolgozóipar. A lakosság szerepe abban nyilvánul meg, hogy mennyire tudja elfogadni az új hulladékgazdálkodási rendszert, mennyire tudja betartani a szelektív hulladékgyűjtés szabályait, miként tudnak változtatni fogyasztási szokásaikon és szemléletmódjukon. A másik oldalon fontos, hogy a koordináló szervezetek hatékonyan végezzék munkájukat. Továbbá, hogy a feldolgozóipar megteremtse azt a környezetvédelmi hátteret, ahol a hulladékok újrahasznosítását tudja végezni. Magyarország tehát komoly feladat előtt áll. A környezetvédelem és hulladékgazdálkodás területén való felzárkóztatásunk mérföldköve lehet ezen feladatok teljesítése, és a hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésében jelentkező problémák megoldása. 59

59 IX. Befejezés Kutatásom célja az volt, hogy jobban megismerjem a hazai hulladékokra vonatkozó szabályozást, a hulladékhelyzet viszonyait, illetve a hulladékgazdálkodás rendszerét. Továbbá kíváncsi voltam arra, hogy lakóhelyemen Debrecenben milyen intézkedéseket és erőfeszítéseket tesznek a környezeti terhelés csökkentésének érdekében. A téma aktualitását tekintve, meglehetősen fontos a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás témaköreinek mélyebb megismerése. Hiszen egészségünk és környezetünk védelmének megőrzése, állapotának javítása elengedhetetlen. Ugyanakkor mindenki tisztában van azzal, hogy a természeti erőforrások kifogyóban vannak, tehát sürgető a probléma megoldása. A probléma orvoslása csak úgy lehetséges, ha a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítésével lehetővé válik az újrafeldolgozási és újrahasznosítási tevékenység, ami által csökkenthető környezetünk terhelése és növelhető a gazdaság hatékonysága. A felmérések szerint ma már fejenként több mint egy kilogramm háztartási hulladékot termelünk, és akkor még nem is vettük figyelembe a termelési hulladék mennyiségét. Ha nem állítjuk a hulladék mennyiségének további növekedését, a felnövekvő nemzedék szeméthegyek között élheti le életét. A hulladékgazdálkodási program sikeressége több tényezőn is múlik. A hazai törvények, gazdasági szabályozások befolyásolják a hulladéktermelők tevékenységét. A feldolgozóipar felkészültsége nagymértékben hozzájárul a hulladékok újrahasznosításának mértékéhez, így a gazdasági hatékonyság növeléséhez. A környezeti terhelés csökkentésében jelentős szerepe van a lakosságnak is. Az emberek hozzáállása, viszonya hulladékokhoz és együttműködési hajlandóságuk hozzájárul a sikeres hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséhez. A háztartásokban ugyanis évente 2-3 százalékkal több csomagolási hulladék keletkezik. A lakosság a környezettudatos fogyasztó szemléletmódjával és magatartásával sokat tehet a környezet védelméért, és annak javításáért. 60

60 Magyarország tehát azon komoly feladat előtt áll, hogy megvalósítsa a hulladékgazdálkodás jövőjét, a szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási rendszer kiépítésével. Az e témában végzett kutatásom során úgy érzem magam is környezettudatos fogyasztóvá váltam. Odafigyelek, hogy milyen terméket veszek le az áruház polcáról és gondoskodom a keletkezett hulladék megfelelő elhelyezéséről. Mindezekre figyelmeztetem a családtagjaimat és barátaimat. Úgy érzem tehát több szempontból is hasznos volt a csomagolási hulladékgazdálkodás helyzetét és jellemzőit nagyító alá venni. Dolgozatomon végigtekintve úgy érzem, sikerült teljesíteni a bevezetésben kitűzött célokat, és válaszoltam a téma kapcsán felmerült kérdésekre. Úgy gondolom, olyan témát jártam körül, amely mindenki számára fontos és érdekes lehet. 61

61 Táblázatok jegyzéke 1) 1. sz. táblázat: A képződő hulladék mennyisége Forrás: alkodasi_tervek_oht.html Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2) 2. sz. táblázat: A települési szilárd hulladék jellemző összetétele Magyarországon (m/m %-ban) Forrás: 3) 3. sz. táblázat: A képződő hulladék kezelése, év Forrás: 7. oldal 4) 4. sz. táblázat: Mit gondol, a következők közül Ön melyiket tudná megtenni annak érdekében, hogy kevesebb hulladék vegyen bennünket körül? Forrás: oldal 5) 5. sz. táblázat: Hallott-e már a következő dolgokról? Forrás: oldal 62

62 Ábrák jegyzéke 6) 1. sz. ábra: A hulladékgazdálkodás célrendszere Forrás: 2. oldal 7) 2. sz. ábra: A műanyaghulladék újrahasznosításának folyamata Forrás: mm=10&ms=2&ml=1 8) 3. sz. ábra: A papírhulladék újrahasznosításának folyamata Forrás: =10&ms=1&ml=1 9) 4. sz. ábra: Az üveghulladék újrahasznosításának folyamata Forrás: =10&ms=3&ml=1 10) 5. sz. ábra: A fémhulladék újrahasznosításának folyamata Forrás: =10&ms=4&ml=1 11) 6. sz. ábra: Hulladékmennyiség. Az A.K.S.D. Kft. adatai alapján. 12) 7. sz. ábra: Keletkezett hulladék, frakciónkénti megoszlása, Az A.K.S.D. Kft. adatai alapján. 13) 8. sz. ábra: A lakossági szemétáradatba kerülő anyagok, Az A.K.S.D. Kft. adatai alapján. 14) 9. sz. ábra: Szelektív hulladékgyűjtés 2003, Az A.K.S.D. Kft. adatai alapján. 63

63 15) 10. sz. ábra: A szelektív gyűjtés, a veszélyes hulladék hulladékudvarba vitele és a komposztálás elterjedtsége Forrás: oldal 64

64 Irodalomjegyzék 1. Bárczi István: Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon, átdolgozott kiadás, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 131 p. 2. Biacs Péter, szerkesztette: Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás Alaptankönyv, Tertia Kiadó, 2003 Budapest, 319 p. 3. Gentischer Péter, Hartman Mátyás, Kalas György, Tarnik Csilla: A lakossági fogyasztási szokások változásának összefüggése a hulladékgazdálkodással, Magyarország az ezredfordulón- MTA stratégiai kutatások, Zöld belépõ: EUcsatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata, Budapest, 90 p. 4. P.É: Megtöltjük a szelektív kukákat, Hajdú-Bihari Napló, október 28., 9. oldal 5. Az A.K.S.D. Kft. Debrecen Megyei Jogú Város hulladékkezelési közszolgáltatójának adatai, Debrecen 6. ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. hírlevele, Felelős kiadó: ÖKO-Pannon Kht., harmadik évfolyam negyedik szám, november, Budapest 7. Magyarország főbb környezeti mutatói 2003, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadványa, Budapest 8. Köztisztasági Egyesülés munkacsoport: A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei - Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási Főosztály, július, Budapest 9. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából a Biokom Környezetgazdálkodási Kft. által készített információs füzet, Budapest 65

65 10. A Magyar Természetvédők Szövetségének kiadványa alapján, Szerzők: Gyulai Iván, Hargitai Katalin Tanulmány az ISPA működése terén szerzett eddig tapasztalatokról, november 11. Változó termékdíj-szabályok: cél a hulladékmennyiség csökkentése, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlap, a honlap címe: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály honlapon megjelent Országos Hulladékgazdálkodási Terv, a holnap címe: i_tervek_oht.html 13. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály honlapja, a honlap címe: EU tájékoztató szolgálat, EU vonal. Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, június 14. A honlap címe: Öko-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. honlapja. A honlap címe: Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási honlap, a honlap címe: Ne vásárolj semmit nap, a honlap címe: A Gfk Piackutató Intézet statisztikai adatai, a honlap címe: 66

66 M E L L É K L E T 67

67 1. A hulladék útját bemutató plakát a lakosság ismereteinek fejlesztésére 68